Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A térségek specialitásaira épülő fejlesztési programokra van szükség, mondta Navracsics Tibor
Tárgyszavak: civil szervezetek, kulturális hálózatépítés, Magyarország, Navracsics Tibor, térségi fejlesztések, terület- és vidékfejlesztés
Európa egyik legnagyobb okosbörtöne épül Csengeren, ahol nem lesz szükség kulcsra
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — büntetés-végrehajtás

Közigazgatás, politika, jog

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya miatt kritikus helyzetben vannak az orvostechnikai beszállítók
Tárgyszavak: kórházi adósságállomány, Magyarország, orvostechnikai beszállítók

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális értékbecslést vezet be a hitelezésben az MBH
Tárgyszavak: adattudomány, automatikus ingatlanértékbecslés, jelzáloghitelezés, Magyarország, MBH Bank

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A térségek specialitásaira épülő fejlesztési programokra van szükség, mondta Navracsics Tibor

„Az egyes térségek specialitásaira épülő fejlesztési programokra van szükség – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a kulturális hálózatépítési konferenciát követő sajtótájékoztatóján csütörtökön, Sümegen.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: az újszerű, közigazgatási határokon átívelő fejlesztések hatékonyabbak és jobban illeszkednek a hétköznapokhoz.
Emlékeztetett: az 1996-ban megalkotott területfejlesztési törvény kiegészült az új, térségekre alapozott területfejlesztési politikával. Szavai szerint e folyamat egyik állomása a kulturális hálózatépítési konferencia, amelyen egyebek mellett a három vármegye és öt járás területén fekvő Marcal-völgye fejlesztése került napirendre a Táj-Kapocs Alapítvánnyal együttműködve. A miniszter szólt arról, hogy 2026-ig több, a hátrányos térségek felzárkózását segítő „belső periféria programot” indítanak. Emellett a nagy és közepes városok, valamint az azokhoz tartozó térségek fejlődését segítő várostérségi program is indul. Elkészült a dél-dunántúli nagytérség fejlesztését célzó program és most készül az, amely a dél-alföldi fejlesztéseket foglalja össze – tette hozzá.

Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár arról beszélt: bár számos térségben növekszik a GDP, egyes, a térségen belüli kisebb járások, települések mégis lemaradnak, így jelentős területi különbségek alakulnak ki. Mivel a hagyományos területfejlesztési programok nem kellően hatékonyak, ezért célirányos, egyedi igényeket figyelembe vevő területfejlesztésre van szükség – tette hozzá. Elmondta, ma már nem lehet a fejletlenebb keleti és a fejlettebb nyugati területekről beszélni, ezzel szemben a fejlett városok vonzáskörzetében gazdasági pólusok alakultak ki, a fejletlenebb térségek pedig ezeken kívül esnek. A fejlődésből kimaradó területek közé sorolta például a Marcal-völgyét, a sárbogárdi, az oroszlányi és kisbéri járást, amelyekkel célirányosan kell foglalkozni.

Oszkai Réka, a Táj-Kapocs Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a decemberben létrejött alapítvány egyebek mellett a kultúra- és a közösségépítés terén kíván eredményeket elérni területfejlesztési tevékenységével a Marcal-völgyében.”

Forrás:
A térségek specialitásaira épülő fejlesztési programokra van szükség; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. március 22.

„Kulturális Híd építése Sümeg térségben címmel kulturális hálózatépítési konferenciát rendeztek csütörtökön Sümegen, a Hotel Kapitányban.

A rendezvény a térség kulturális szereplőit hívta össze azért, hogy erősítse az együttműködéseket és a közös gondolkodást. Délután sajtótájékoztatót tartott Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár és Oszkai Réka, a Táj-Kapocs Alapítvány kuratóriumának elnöke. Navracsics Tibor a térségekre alapozott fejlesztéspolitikáról szólt, amely a közigazgatási egységek határait átlépve más dimenzióba helyezi a lehetőségeket. Úgy fogalmazott, hogy a kizárólag közigazgatási egységekre épülő politika már nem elegendő, a városoknak, valamint a környező vidéki területeknek szoros együttműködésben kell funkcionálniuk.

A miniszter kifejtette, a tavaly elfogadott területfejlesztési törvény ebből a szempontból is módosította az addig hatályban lévő 1996-as törvényt, azaz már figyelembe vette az egyes régiók sajátosságait és igényeit. – A mostani konferencia éppen erről szól, hiszen a három vármegye és öt járás területén lévő Marcal völgye sajátosságait veszi figyelembe. Ezzel együtt a mai konferencia már önmagában kiváló alkalom arra, hogy kipróbáljuk, miként tudnak együttműködni az eltérő közigazgatási területekhez tartozó települések. Ebben meghatározó szerepet vállal a Táj-Kapocs Alapítvány Oszkai Réka vezetésével. A kidolgozandó programok pedig reményeink szerint meghozzák a várt eredményeket – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, természetesen Sümegről haladnak tovább az ország más tájegységei felé, hogy ott is azonosítsák a belső területeket és a perifériákat, és az adott térség specialitásaira koncentrálva indíthassanak fejlesztési programokat a felemelkedés érdekében. Mayer Gábor és Oszkai Réka a miniszter által vázolt tervek részleteibe avatta be az érdeklődőket.
A konferencián egyébként kulturális gazdaságfejlesztésről és hálózatépítésről, mentorprogramról, továbbá a térségek fejlesztési, együttműködési lehetőségeiről esett szó, illetve bemutatkozott Nemeshany, Káptalanfa, Gógánfa, Csabrendek, Megyer és Veszprémgalsa, a kultúra terén megvalósított jó gyakorlatuk okán.”

Forrás:
Kulturális híd épül Sümeg térségben; VEOL.hu; 2024. március 21.

Európa egyik legnagyobb okosbörtöne épül Csengeren, ahol nem lesz szükség kulcsra

„Milyen lesz az okosbörtön-technológia a büntetés-végrehajtás rendszerében? Erről tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén Biczó László b.v. dandártábornok.

„Európa egyik legnagyobb okosbörtöne épül Csengeren” – emelte ki előadásában Biczó László b.v. dandártábornok a Ludovika Szabadegyetemen, március 19-én. A dandártábornok leszögezte: erre az újításra azért van szükség, hogy a személyi állomány terheit csökkenteni tudják.

Újítások

„A csengeri intézetben nem lesz szükség kulcsra” – emelte ki előadásában, majd a különböző újításokat sorolta fel. Ezek szerint kiépítenek egy úgynevezett napirendi szoftvert, amelynek lényege, hogy a fogvatartott saját maga látja el a napi feladatait, a zárkában elhelyezett tablet segítségével, például a fogorvoshoz időpontot ezen a rendszeren keresztül tud kérni. Ehhez nem kell a személyi állomány közreműködése, ugyanakkor magát a szoftvert figyelik a felügyelők. Ennek az újításnak még az is fontos eleme, hogy minden előre programozható, és fontossági sorrendet is fel tud állítani a fogvatartott teendői között.

Fejlesztik a biometrikus azonosítást, az arcfelismerő rendszer használatát is: így egyebek mellett látható lesz az is, hogy ki merre tart a börtönben, amit visszamenőlegesen is meg lehet majd nézni. Nagy hangsúlyt fektetnek a mesterséges intelligencia (MI) felhasználására is: olyan alkalmazást indítanak el, amely a fogvatartott telefonhívását figyeli és elemzi azt egy hangfelismerő rendszerrel. Az alkalmazás képes arra, hogy különböző szavakat kiszűrjön, ha kell, akkor megszakítsa a beszélgetést. De ide tartozik a fogvatartotti üzenetküldés- és a távlátogatás-elemzés is, úgynevezett hozzátartozói applikáció segítségével.

Mozgás és lelkiállapot

Okoskamera-rendszert is bevezetnek, szintén az MI segítségével, ami figyeli a fogvatartottak mozgásának formáit: tehát beprogramozhatók ezek a kamerák arra, hogy bizonyos mozdulatokat, tevékenységet felismerjenek (földön fekvés, verekedés, csoportosulás, öngyilkosság előkészítésének észlelése). Például egy ütésváltásnál a kamerák már riasztanak. De azt is észlelik, hogy nyugodtak vagy idegesek-e a fogvatartottak.

A csengeri intézetben bevezetik még az állományi okosórát és a fogvatartotti jeladó karpántot: az előbbi másodlagos azonosító eszköz, életjelfigyelő- és helymeghatározó funkcióval, utóbbi szintén másodlagos azonosításhoz alkalmas, vészjelzést is le tud adni például, ha rosszul van a fogvatartott. De videóhívást is tud kezdeményezni az eszköz.

Járőrözés helyett

A dandártábornok kiemelte azt is, hogy elektromos zárkaajtókat alkalmaznak, valamint dróndetektálást, amely kiváltja a járőrözést. Új módszernek számít a felsoroltak mellett a digitális fólia a betekintő nyílásokon: ez úgy működik, hogy minden zárka mellett van egy kezelőpanel, ami szabályozza a melegvizet, a világítást és az említett fóliát is működteti. Ez azt akadályozza meg, hogy illetéktelenek betekintsenek a zárkába, csak az arra jogosult személy tudja ezt megtenni.

„Örökös probléma, ha egy tiltott tárgy, kommunikációs eszköz bejut egy börtönbe” – hívta fel a figyelmet a dandártábornok. Ezért elindítják a szelektív szűrő / árnyékoló rendszert: ennek értelmében csak az telefonálhat, aki erre engedélyt kapott. Az antennarendszer 3G-től 5G-ig mindet azonosít, s alkalmas a tiltott eszközök helyének meghatározására.

Robotika

Újításnak számít még a röntgenalapú és a milliméterhullám-alapú testszkenner: előbbi képes arra, hogy kimutassa, milyen tárgy van az adott személy testében. A robotika felé is fordulnak: az úgynevezett robotfelügyelők, amelyek fejrészén kamerák vannak, egy körletszolgálatot teljesen el tudnak látni, és az elektromos fóliákat is tudják kezelni. Meg tudják állapítani, ha tűz vagy füst van az adott helyen. De intézkedésre nem képesek.

Biczó László elmondta: törekednek arra, hogy az intézetben minden hivatalos ügymenet papírmentesen, digitális eszközök felhasználásával történjen.

A csengeri börtön ezerötszáz férőhelyes, a személyi állomány 663 fő, de a toborzás folyamatos. A komplexum 6,3 hektáron terül el, ami három, csillag alakú épületből áll. Az okosbörtönt várhatóan szeptember 30-án adják át. Az előadáson elhangzott az is, hogy jelen pillanatban 30 büntetés-végrehajtási intézet működik Magyarországon, 18 ezer fogvatartottal.

Az előadás itt tekinthető meg (Videó: Kristóf-Szabó Lilla)”

Forrás:
Az okosbörtön, ahol nem lesz szükség kulcsra; Harangozó Éva; Ludovika Magazin; 2024. március 20.

Közigazgatás, politika, jog

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya miatt kritikus helyzetben vannak az orvostechnikai beszállítók

„Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.

A tavaly év végi 90 milliárd forintos adósságrendezést követően, az egészségügyi intézményrendszer 64 milliárd forint lejárt tartozásállománnyal zárta az évet. Ez idén január végére 83 milliárd forintra nőtt, és február második felében átlépte a 100 milliárd forintot. Ez az összeg nem tartalmazza a jogszabály alapján járó késedelmi kamatot és fizetési költségátalányt, ami a kalkulációk alapján további milliárdokkal terheli a költségvetést, közölte három orvostechnikai beszállítói érdekképviselet, az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség, amelyek csütörtök délután sajtótájékoztatón ismertették véleményüket. Mint írják, a januárban a tagvállalataik körében végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlévőségei feléhez sem jutott hozzá. Sok cég arról számolt be, hogy a lejárt kintlévőség-állománya február végére elérte a konszolidáció előtti szintet.

Mindeközben több állami tulajdonú vállalkozás – például a közműszolgáltatók vagy a büntetés-végrehajtás – elsőbbséget élvezett a tavalyi adósságrendezés során. Azaz, az állam költségvetési forrásokat biztosított a fenntartásában lévő intézményeknek, hogy rendezzék az állami tulajdonban lévő szolgáltatók felé fennálló tartozásaikat. Ezek jellemzően olyan szolgáltatók, amelyek gazdálkodására – a portfóliójuk révén – kevésbé van negatív hatással az egészségügy nemfizetése.

A szállítóknak természetesen továbbra is határidőre kell teljesíteniük a költségvetéssel szembeni kötelezettségeiket, a többi közt annak az általános forgalmi adónak a befizetését, amely nem folyik be hozzájuk a kórházak részéről.

A beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. Mivel sok cég a partnereit sem tudja határidőre kifizetni, egyre gyakoribb, hogy azok nem szállítanak nekik.

A hátrányos következmények mára a betegellátásban is érzékelhetők: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2023. évi kijelölő határozatainak elemzése alapján elmondható, hogy a kórházi osztályok ideiglenes leállása az esetek 10-15 százalékában az orvosi eszközökkel kapcsolatos problémák miatt következik be.

Az elmúlt évek és elsősorban a Covid, valamint az ukrajnai háború tapasztalatai alapján azt se feledjük, hogy krízishelyzetekben hirtelen beszűkülnek az eszközbeszerzési lehetőségek. Ilyenkor azok az országok tudnak minőségi eszközöket vásárolni a világpiacon, amelyek kiszámítható pénzügyi környezetet biztosítanak a szállítóknak: azaz kifizetik a vételárat.

Az egészségügyi kormányzat, a tőle származó hivatalos információk szerint, két konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának: az egyik az adósságállomány rendezésére, a másik az egészségügy finanszírozásának strukturális átalakítására vonatkozik. Döntés azonban még nem született ezekről a javaslatokról.

Az orvostechnikai beszállító szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy mihamarabb biztosítsa a kórházak lejárt tartozásállományának fedezetét, és mielőbb történjék meg az adósságok rendezése. A szervezetek ezen felül az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mivel a beszállító cégek tapasztalatai alapján, az intézmények sok esetben nem rendezik azokat a késedelmi kamattartozásukat, amelyekről a vállalkozások hivatalosan értesítik őket. Ez pedig jogszabálysértő gyakorlat.

Az egészség az egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunk. Magyarország Kormánya többször kinyilvánította, hogy az egészségipart nemzetstratégiai jelentőségű szektornak tekinti. A hazai kórházak orvostechnikai eszköz-igényének meghatározó részét a három szervezet által képviselt vállalatok biztosítják. Közös érdekünk a betegellátás zavartalanságának biztosítása. Ahogy az eddigiekben, az orvostechnikai szektor ezután is készen áll arra, hogy a kormányzati döntéshozókkal partnerségben megoldást keressen a kialakult helyzetre, áll a közös közleményben.

A közleményt kiadó három szervezet által képviselt vállalkozások a magyarországi kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét lefedik.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak.

A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége.

Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli.”

Forrás:
„A beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek”; Medical Online / Orvostechnikai Szövetség; 2024. március 21.

Európai Unió

Saját magad dicséretét ne bízd másra! – az Európai Bizottság értékelése a saját tevékenységéről

„Valószínűleg a címben szereplő mondás járhatott az Európai Bizottság vezetőinek fejében, amikor úgy döntöttek, hogy egy, jó fél évvel a mandátumuk lejárta előtt kiadott dokumentumban minden sikerről beszámolnak – vagy legalábbis mindenről, amit a Bizottság sikernek tart.

Az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság 2019. december 1-jén lépett hivatalba. Utólag már bátran leírható, hogy születésének zaklatott körülményei előrejelezték hivatali idejének viharosságát is. Magának a Bizottság elnökének a személye is egy kisebb válság megoldásaként körvonalazódott, hiszen a 2019-es európai parlamenti választások után tartott ülésén az Európai Tanács tagjai egyértelművé tették, hogy alkalmas jelölt hiányában nem a csúcsjelölti rendszer szerint választják ki az új vezetőt, hanem visszatérnek a jó öreg – és egyébként a Szerződésben szereplő – kormányközi megoldáshoz.

Így került sor az egyébként az európai belpolitikában mindaddig nehézsúlyúnak egyáltalán nem számító német védelmi miniszter jelölésére. Viszonylagos ismeretlensége talán még kapóra is jött a tagállamok vezetőinek: okkal bízhattak benne, hogy könnyebben irányítható lesz a tagállami érdekek mentén, mint esetleg valaki fajsúlyosabb kollégája. Az Európai Parlament felháborodása azonban új hatalmi helyzetet teremtett. Von der Leyen hivatalba lépését követően sokkal inkább az Európai Parlamentnek akart megfelelni, mint a tagállamok vezetőinek.

A Bizottság tagjainak kiválasztása is a szokottnál viharosabbra sikerült. Soha ennyi biztosjelölt nem bukott még meg az előzetes meghallgatásokon – vagy még előtte -, és valószínűleg arra sem fogadtak volna sokan, hogy eljön majd az idő az európai integráció történetében, amikor egy francia biztosjelöltet is megbuktat az Európai Parlament. A politikai viharoknak köszönhetően az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság nem is tudott az eredetileg tervezett november elsején hivatalba lépni, a kezdés egy hónapot csúszott.

Tény, hogy talán nem volt még az Európai Unió történetének olyan intenzív öt éve, mint a mostani, 2019 és 2024 között. A nem sokkal a testület hivatalba lépése után kiéleződő amerikai–iráni, majd amerikai–kínai konfliktusok eleve romló világpolitikai hangulatot éreztettek az önmagát geopolitikainak nevező Bizottsággal. A 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háború, az arra a Bizottság által adott válasz pedig teljesen új helyzetet idézett elő az Európai Unió és a tőle keletre elhelyezkedő országok vonatkozásában.

A 2020 elején beköszönő világjárvány az európai együttműködésre is mért pusztító hatásával alapjaiban kérdőjelezte meg az első hullámban a Bizottság legitimációját. A testület bénultsága miatt a gyorsan cselekedni kényszerülő tagállamok a biztonságosabbnak tűnő nemzeti megoldást választották az uniós helyett. A Bizottság majd csak a válságkezelés későbbi időszakában, a gazdaság újjáépítésének megszervezésében találja meg újra hasznosságát.

Nem csak a külpolitikai viszonyrendszerben, de az európai belpolitikában is új szerepet talált magának a Bizottság. Miközben önmagát geopolitikaiként nevezte meg, valójában az európai integráció történetének leginkább ideológiai Bizottságaként is bekerülhetne a történelemkönyvekbe. Talán csak az első, Walter Hallstein – szintén német politikus – által vezetett Bizottság vehetné fel a versenyt a mostanival föderalista elkötelezettségben és az ideológiai vitákban való otthonosságában. Ahogyan Hallstein Európa miniszterelnökének érezte magát, úgy von der Leyen is. Önként vállalt missziója a vele egyet nem értő tagállamok uniós eszközökkel történő megtörésére számos olyan politikai konfliktust okozott, amelynek az egész európai integráció a kárát látja.

Talán nem csoda, hogy az Európai Bizottság mostani kiadványában az elmúlt öt év eseményeit más színben tüntetik fel a szerzők. A válságok kihívásokká, méghozzá sikeresen megválaszolt kihívásokká szelídülnek. Így győzte le a Bizottság a világjárványt, oldotta meg a migráció kérdését, adott határozott választ az orosz agresszióra, valósította meg a zöld átmenetet és szerezte meg a vezető szerepet Európa számára a digitális forradalomban.

Nyilván nem egy ilyen jellegű dokumentumban kellene viszontlátnunk a Bizottság tevékenységének tárgyilagos értékelését, a működés értékei mellett és az ellene szóló érveket. A Bizottság önértékelésének megjelentetésével biztosra ment, és meg akarta előzni a következő időszakban elkerülhetetlen megjelenő tanulmányokat. Tematizálási kísérlet, amely ugyanakkor jó keretet adhat a bírálatok megfogalmazására is.”

Forrás:
Saját magad dicséretét ne bízd másra!; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 21.

Egy kiüresített jogintézmény: mérlegen az uniós részvételi demokrácia eszköze

„Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) a mai napon tárgyalja az Európai Bizottság európai polgári kezdeményezés alkalmazásáról szóló jelentését. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján bár a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az európai uniós részvételi demokrácia eszköze hatékonyan működik, a gyakorlat mégis egy kiüresített jogintézmény képét vetíti elénk. A magyar tapasztalatok pedig az európai átlagnál is keserűbbek.

Az európai polgári kezdeményezésről szóló új rendelet (EPK-rendelet) 2020. január 1-jén lépett hatályba, amely kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy időszakosan vizsgálja felül az európai polgári kezdeményezés (EPK) működését, és jelentést terjesszen elő erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb 2024. január 1-jéig, majd ezt követően négyévente.

Az Európai Bizottság a jelentéstételi kötelezettségének tavaly decemberben eleget tett, az AFCO pedig most tűzte napirendre a jelentés szakbizottsági vitáját. A jelentés értékeli az EPK működését az elmúlt négy évben, 2020. január 1-je óta. A felülvizsgált szabályok hatékonyságának értékelése érdekében a Bizottság konzultációkat folytatott a különböző polgári kezdeményezések szervezőivel, tagállami hatóságokkal és az egyes EPK-kat támogató uniós polgárokkal is.

2020-ban, nem sokkal az új EPK-rendelet hatályba lépése után kitört a koronavírus-járvány, amely jelentősen befolyásolta az EPK gyakorlati működését. Ebben az évben csupán öt új EPK nyilvántartásba vételét kérték a szervezők, majd ez a szám az egészségügyi helyzet javulásával némileg emelkedett. A vizsgált négyéves időszakban összesen 40 kérelmet nyújtottak be EPK nyilvántartásba vételére. 2012–2015 között, az EPK működésének első három évében a Bizottság 51 kérelmet kapott, amiből 31-et vettek nyilvántartásba. A 2015–2018 közti hároméves időszakban csupán 19 nyilvántartásba vételi kérelem érkezett, aminek nagy részét, 17 javaslatot regisztrált a Bizottság. Ehhez képest a jelenlegi 40 kérelem (amelyből csak három nyilvántartásba vételét utasították el) jórészt középértéknek tekinthető (meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy jelen esetben négyéves időszakot vizsgált a Bizottság). Az uniós polgárok részvételi demokrácia új eszköze iránti kezdeti lelkesedését letörték a negatív tapasztalatok, többek között pedig ez is arra sarkallta az EU-t, hogy reformálja meg a jogintézményt – ennek eredménye a 2020-ben hatályba lépett új rendelet, amelynek első értékelése valósult most meg.

A vizsgált időszakban öt EPK tudta összegyűjteni a szükséges egymillió érvényes támogató nyilatkozatot (míg 29 EPK esetében nem gyűlt össze a kellő számú aláírás vagy visszavonták azokat), ami rekordnak tekinthető a korábbi vizsgált időszakok szempontjából. Ebből arra a következtetésre is juthatunk, hogy az első néhány év gyakorlatát követően egyre inkább olyan csoportok nyúltak az EPK-hoz mint érdekérvényesítő eszközhöz, amelyek komolyan gondolták törekvéseiket, megfelelő struktúrák és pénzügyi keretek birtokában voltak a sikeres aláírásgyűjtés megvalósításához.

A Bizottság az elmúlt négy évben öt polgári kezdeményezést válaszolt meg: a „Minority SafePack” nemzeti kisebbségvédelmi javaslatcsomagot, valamint az „End the Cage Age”, „Save Bees and Farmers”, „Stop finning”, „Save cruelty free cosmetics – Commit to a Europe without animal testing” és a „Fur free Europe” állat- és környezetvédelmi kezdeményezéseket. Ezek többségében a Bizottság azonban nem indított vagy irányzott elő a szervezők kérésének megfelelő jogalkotást, ami jelentősen elvesz az EPK „felhasználói értékéből”. Megjegyzendő, hogy a nemzeti régiókról szóló EPK is elérte a szükséges számú támogató nyilatkozatot a vizsgált időszakban, azonban ez nem szerepel a Bizottság nyilvántartásában, mivel a szervezők a mai napig nem nyújtották be sikeres kezdeményezésüket az Európai Bizottságnak az aláírások tagállami érvényességi vizsgálatát követően. Az is egy érdekes tanulság, hogy az elmúlt években a két kisebbségvédelmi tárgyú kezdeményezés mellett – amelyek magyar kezdeményezésre indultak, és amelyeket döntő többségében magyar nemzetiségű uniós polgárok támogattak – állat- és környezetvédelmi kezdeményezések tudták teljesíteni a szükséges aláírásszám összegyűjtését, így az EPK egyértelműen e szakterület fontos európai érdekérvényesítő eszközévé vált.

A magyar tapasztalatokat az EPK elmúlt négyéves gyakorlati működésével kapcsolatban negatívan érintette a hazánkban rendkívül népszerű kisebbségvédelmi kezdeményezések eredménytelensége. A Minority SafePack kezdeményezést Magyarországon 527 ezer polgár támogatta érvényesen (összesen 643 ezer támogató nyilatkozat gyűlt), azonban a Bizottság 2021 januárjában egyetlen javaslat előterjesztése nélkül lesöpörte az asztalról, ami jelentősen csökkentette az EPK-ba vetett polgári bizalmat. Még ennél is többen támogatták a nemzeti régiókról szóló kezdeményezést (827 ezer érvényes támogató nyilatkozat Magyarországon), azonban ennek eredményessége szempontjából addig nem tudunk nyilatkozni, amíg a szervezők a sikeres kezdeményezést be nem nyújtják a Bizottságnak, ezzel kötelezve a testületet a javaslat napirendre vételére és annak elbírálására. A szervezők korábban annyit mondtak el, hogy akkor kívánják iktatni az Európai Bizottságnál a kezdeményezésüket, amikor a legnagyobb esélyét látják a folyamat sikerére, vagyis, hogy a Bizottság jogszabályt kezdeményezzen. Kérdéses azonban, hogy erre sor kerülhet-e egyáltalán, hiszen a Minority SafePack negatív precedenst teremtett, a kohéziós politikáról szóló diskurzusnak az elmúlt években egyáltalán nem képezte részét a szervezők által javasolt szempont a nemzeti régiók kiemelt figyelemben részesítéséről, ráadásul a kezdeményezés még a Minority SafePack-hez képest is sokkal inkább „magyar ügynek” tekinthető (az 1,2 millió érvényes aláírásból mintegy egymilliót magyar állampolgárok és az erdélyi magyarok gyűjtöttek össze).”

Forrás:
Mérlegen az uniós részvételi demokrácia eszköze; Tárnok Balázs; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

EESZT: összekötnék a rendszert a Krétával az iskolai igazolások miatt, továbbá adatvédelmi változások is várhatóak

„Az iskolai orvosi igazolások rendszerének megváltoztatásáról is dönt hamarosan az Országgyűlés, már a parlament elé került az erről szóló javaslat.

A házi gyermekorvosok évek óta küzdenek azért, hogy végre megszabaduljanak az iskolai igazolásoktól. Öt éve még petíciót is indítottak a megszüntetésükért, mondván, a tényleges betegellátástól von el értékes időt ez a feladat, miután a rendelés 30-40 százaléka erről szól. Ennek ellenére tavaly szeptembertől még tovább szigorodott a rendszer. Az új szabály szerint a betegség miatti óvodai-iskolai hiányzást a szülő már nem, csak az orvos igazolhatja. Akkor Póta György házi gyermekorvos a Szabad Európának arról beszélt, hogy a gyerekorvosok kevesen vannak, egyre több beteget kell ellátniuk a megszűnő praxisok miatt, és most egy indokolatlan, és újabb értelmetlen terhet kaptak a nyakukba. Mivel több napra előre nem lehet gyógyultsági igazolást kiállítani, a jól gyógyuló gyereket is vissza kellett hívni az igazolás kiállítása érdekében − írja a Népszava.

Arról, hogy a témában valamiféle változtatásra készül a kormány, február közepén utalt egy sajtó-háttérbeszélgetésen Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Mint akkor mondta: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és a Kréta rendszer összekötése vethetne véget az iskolai igazolások kiadásának. Szerinte a két online rendszer összekötésével elérhető lenne, hogy a pedagógusok a saját informatikai rendszerükben láthatnák a kiadott orvosi igazolást, és az adott betegség becsült gyógyulási idejét.

A jogalkotók elé most kerülő módosítás összekötné az EESZT-t a Kréta rendszerrel. Ha ez megtörténik, akkor a szülő kérésére az orvos elektronikusan is továbbíthatja a gyerekek betegségéről, illetve a testnevelés óra alóli felmentésről szóló igazolást.

– Ez nem old meg semmit, újabb plusz adminisztrációs teher – reagált a javaslatra Póta György házi gyermekorvos, aki szerint a tervezetben jelzett módosítás kifejezetten időrabló, és nehezíti az orvosok dolgát. Olyan, mint a most bevezetett járóbeteg időpontfoglalási rendszer, annyi időbe telik ugyanis megnyitni és regisztrálni benne a beteget, hogy azalatt akár négy pácienst is el lehetne látni. Az igazolások adminisztrációjának könnyítését szerinte az jelentené, ha nem kellene az orvosnak vizsgálatot végeznie olyan esetekben, amikor a szülő is el tudja dönteni, hogy a gyereke mehet-e iskolába. – A mi eredeti javaslatunk az volt, hogy csak a betegség meglétének tényét vezessük fel az E-térbe, hogy a tanár felé igazolja, a gyerek orvosi okból van otthon és nem azért, mert lóg – fogalmazott.

Az iskolai igazolások mellett egyéb egészségügy-igazgatási intézkedéseket is tartalmaz a törvényjavaslat. Így például e törvénnyel enyhítenék az EESZT adatvédelmi szabályait azzal, hogy egy központi call-center munkatársai is kezelhetnének betegadatokat a szakrendelői időpontfoglalások esetén. A jogszabály előkészítők az okostelefonnal, illetve internettel nem rendelkező betegek számára egy call-centeren keresztül biztosítanák a személyes időpontfoglalást, illetve módosítást. Azt a kormányzat később szabályozza, hogy hol lesz ez a telefonközpont, illetve milyen számon lehet elérni.”

Forrás:
Változás jöhet az iskolai igazolásoknál, összekötnék az EESZT-t a Kréta rendszerrel; Infostart, 2024. március 20.

Már hírlevélben is tájékozódhatnak a fogyasztók a termékvisszahívásokról

„A lakosság még gyorsabb és közvetlen tájékoztatása, ezáltal hatékonyabb védelme érdekében ezentúl hírlevél formájában is megosztja a vásárlóktól visszahívott termékekkel kapcsolatos információkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – jelentette be dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. A termékvisszahívás hírlevélre a Nébih weboldalán iratkozhatnak fel az érdeklődők.

Dr. Nobilis Márton emlékeztetett, mind a kormány, mind az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos a magyar emberek érdekeinek védelme. Az egyik legerősebb, és a lakosság részéről is az egyik legmegbízhatóbbnak tartott fogyasztóvédelmi szervezet a Nébih. A hivatal 2019 márciusa óta teszi közzé a https://portal.nebih.gov.hu/termekvisszahivas oldalon az élelmiszerláncban történt termékvisszahívásokat. A kereshető adatbázisban a vállalkozások által jelzett vásárlóktól történő visszahívások, valamint és élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszeren, azaz a RASFF-on érkező esetek is megtalálhatóak.

Az aloldalt egy-egy visszahívás alkalmával mintegy 15 ezren látogatják meg és a Nébih social media felületein közzétett tartalmak is több tízezer felhasználóhoz jutnak el. A fogyasztókat kiemelten érdeklő témakörről van tehát szó, hangsúlyozta az államtitkár, mely kapcsán az információk még gyorsabb és közvetlen megosztását segíti a jövőben a Nébih új hírlevele. A feliratkozók gyakorlatilag azonnal, a termékvisszahívás publikálását követően elsőként értesülnek annak részleteiről. A hírlevélben a legfontosabb alapinformációk kapnak helyet, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a termék fotója is megtalálható lesz.

Dr. Nobilis Márton kiemelte, a termékvisszahívásokról való hatékony tájékoztatás a fogyasztók elemi érdeke. Fontos azonban, hogy azt is értsék: egy termék gyártó általi visszahívása az esetek többségében pozitív, a vásárló érdekeit szem előtt tartó és felelős vállalkozói döntésként értékelhető. Kiváltképp igaz ez a vállalkozások önellenőrzésének eredményeként történő önkéntes termékvisszahívásokra. Nem szégyenfalról van tehát szó, hanem a fogyasztóvédelmet középpontba helyező felelős vállalkozói magatartás bizonyítékáról.

A termékvisszahívás hírlevélre a Nébih honlapján, a https://portal.nebih.gov.hu/hirlevel oldalon iratkozhatnak fel az érdeklődők.”

Forrás:
Már hírlevélben is tájékozódhatnak a fogyasztók a termékvisszahívásokról; Agrárminisztérium; 2024. március 22.

Áprilisban megkezdődik az ügyvédek felkészítése az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra való áttérésre

„Áprilisban megkezdődik a hazai ügyvédség oktatása, felkészítése az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra való áttérésre – mondta el az Economxnak a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

Bár az elektronikus ingatlan nyilvántartási rendszer általános indulási időpontja eredetileg 2024. február 1. volt, amely később július 1-jére módosult, majd jött az újabb, 2024. október elsejét kijelölő módosítás, az Economx információi szerint ezt az időpontot már feltehetően sikerül tartani az igazságügyi kormányzatnak.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetésével kötelezővé válik az elektronikus aláírás használata az ingatlan tulajdonjogának átruházásakor, vagyis az ingatlanok adásvételekor.

A jogszabály arról is rendelkezett, hogy a tulajdonjog átruházásához szükséges bejegyzési engedélyt elektronikus űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével, vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni.

Szükséges volt a halasztás

Abban az esetben tehát, ha az ügyfél az adásvételi szerződés aláírásakor nem rendelkezik az elektronikus aláírási megoldások valamelyikével, nem fogja tudni aláírni a bejegyzési engedélyt, ezáltal az ügylet meghiúsulhat.

A halasztások nem csak a lakosság, hanem az ingatlan-átruházási ügyletek során eljáró ügyvédek, kamarai jogtanácsosok, közjegyzők és egyéb szakmai szereplők számára is kedvező hír, mert a rendszer februárban semmiképp nem tudott volna elindulni, de a július elsejei időpont is a lehetetlen kategóriájába tartozik.

Az okiratszerkesztő ügyvédek, közjegyzők az ügyletkötés során tájékoztatással, technikai segítségnyújtással segíthetik ügyfeleiket. Azonban az elektronikus aláírásról, illetve az Ügyfélkapu hozzáférésről az ügyfélnek kell gondoskodnia, és erre kevés volt az idő.

Áprilisban megkezdődik a felkészítés

Az Economx megkeresésére a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: a kamara, más szakmai szervezetekkel együtt, véleményezőként, kezdettől fogva részt vesz az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra való áttérés jogalkotási folyamatában. Havasi Dezső szerint így megfelelő időben értesültek nem csak a legutóbbi, de a korábbi hatályba lépési időpont módosításokról is. Minden releváns információt hírlevél formájában minden magyar ügyvéd és jogtanácsos e-mail címére eljuttatnak. A még nem hatályos törvényt és a végrehajtási kormányrendeletét számos élőszavas és online felületen tartott előadás keretében ismertetik meg a hazai ügyvédekkel, és több oktatófilm megtalálható a MÜK belső használatú oktatási felületén is.

A hatályba lépés október 1. napra történő halasztásától függetlenül az ügyvédek eljárási jogosultságát biztosító elméleti oktatást és vizsgát április 15-én megkezdik. Készülőben van a gyakorlati felkészülést segítő tesztfelület, hogy az induló kizárólagos elektronikus eljárás kezelőfelületének használatát ügyvédek készség szinten elsajátítsák.

Az Economx megkeresésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara is azt közölte, hogy rendszeresen részt vesznek az egyeztetéseken az illetékes kormányzati szereplőkkel az e-ing rendszer bevezetésével kapcsolatban.”

Forrás:
Megkezdődik az ügyvédek okítása az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra; Drávucz Péter; Economx.hu; 2024. március 24.

Egyre sikeresebb az állami intézmények videokonferencia platformja

„A NISZ 2018. július 1-jén indította el az ellátott állami intézmények számára országos videokonferencia-rendszerét, azaz a „VIKI” szolgáltatást, amely azóta megreformálta a személyes jelenlétet igénylő közigazgatási folyamatokat.

A VIKI szolgáltatás két fő funkciót nyújt az állami intézmények számára. Elsősorban a távmeghallgatás lehetőségét biztosítja, amely egyedi videokonferencia szolgáltatást nyújt a tárgyalásokhoz a büntetőeljárás jogszabályi követelményeinek megfelelően. A szolgáltatásnak köszönhetően az adott ügy szereplői és érintettjei távolról, személyes jelenlét nélkül is meghallgathatók, így az akár több száz kilométerre lévő szakértők és tanúk utaztatása sem szükséges, jelentős költségeket és időt spórolva ezzel. Másodsorban pedig általános videokonferencia szolgáltatást kínál, amely garantálja a magas színvonalú tárgyalótermi konferenciák, WEBináriumok lebonyolítását.

Az országos videokonferencia rendszer két fő egységből áll: az üzemeltetéséhez szükséges, rugalmasan bővíthető videokommunikációs központból, amely a Kormányzati Adatközpontban helyezkedik el, valamint a végpontokból. Ez a megoldás a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelel, mivel a videokonferencia jelfolyam az átviteli hálózat teljes szakaszán titkosított.

A rendszer megközelítőleg 200 virtuális gép redundáns együttműködése mellett üzemel és jelenleg összesen 963 regisztrált VIKI végpontot szolgál ki. Emellett lehetőséget biztosít 170 egyidejű konferencia lebonyolítására és azok hitelesített rögzítésére. A konferenciákat közvetítés útján egyidejűleg akár 2.000 néző is követheti és további 1.000 résztvevő kapcsolódhat be böngésző alapú WEB-csatlakozással.

A VIKI szolgáltatás mára nem csak sikeresen beágyazódott az állami intézmények mindennapi működésébe, hanem évről évre egyre népszerűbbé is válik a felhasználók körében. Az audiovizuális rendszer hatékonyságát és megbízhatóság jól mutatja, hogy a hívások száma a kezdetekhez képest az elmúlt 5 évben az ötszörösére nőtt, a hívásokban eltöltött idő pedig a tavalyi évben már a 14-szerese volt a 2018-as adatoknak.

2023-ban közel 37.000 távmeghallgatás zajlott a VIKI rendszeren keresztül, amelynek köszönhetően mintegy 3 millió kilométernyi utazási megtakarítás keletkezett a felhasználó intézményeknél. Ezzel párhuzamosan az általános konferenciák szervezésének száma is folyamatosan növekszik, ami szintén azt jelzi, hogy a szolgáltatás széles körben elfogadott és alkalmazott a közigazgatás szereplői körében.

A VIKI új dimenziókat nyitott az állami intézmények kommunikációs és együttműködési lehetőségei terén, megteremtve a modern technológia által nyújtott hatékony megoldásokat és eszközöket.”

Forrás:
Egyre sikeresebb az állami intézmények videokonferencia platformja; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2024. március 13.

Egyre több ügy intézhető a NAV mobilalkalmazásában

„A magyar adópolitika legfontosabb célkitűzése továbbra is az adórendszer egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése.

Ennek részeként korszerűsítette az adóhivatal a mobilapplikációban található tartalmat, valamint térítésmentesen több mint 5,6 millió magyar adózónak készítette el idén a személyijövedelemadó-bevallási tervezetét – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus úton intézhető mobiltelefonos, tabletes megoldások, mivel időt és pénzt spórolnak azzal, hogy nem kell papír alapú űrlapokat töltögetni, sorban állni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilapplikációjának fejlesztésénél is szempont volt mindez. Így a NAV mobil appon keresztül már be lehet fizetni a gépjárműadót; le lehet kérdezni az adószámlát; meg lehet nézni, hogy a munkáltatónknál be vagyunk-e jelentve; megtudhatjuk, hogy milyen béradatokkal vagyunk bejelentve; található benne adótraffipax információ; több adókalkulátor, és – országonként elérhető – utazási információk is – sorolta Tállai András. Mint ismert, az idei évtől elég évente egyszer foglalkozni a gépjárműadóval, és plusz egy hónapot kaptak a gépjárműtulajdonosok és üzembentartók, ugyanis március 15. helyett április 15-ig kell az adót befizetni. Kedvező lehetőség, hogy 2-5 havi, pótlékmentes részletfizetés automatikusan jár azoknak a természetes személyeknek, akik a határozat kézhezvétele után, legkésőbb június 30-ig kérik azt. Ráadásul mindezt világviszonylatban is élenjáró módon, a NAV-Mobil applikáció gépjárműadó csempéjén intézhetik, a befizetésről és a részletfizetés elbírálásáról szinte azonnal visszajelzést is kapnak. Az appot 422 ezer alkalommal töltötték le az elmúlt évben – fogalmazott az államtitkár. Tállai András kifejtette, az applikáció segítségével az „Adószámla-lekérdezés” menüpontban a fizetendő és visszaigényelhető adó egyenlege látszik. A foglalkoztatási adatok arról tájékoztatnak, hogy a munkáltató – szerződésüknek megfelelően – bejelentette-e az alkalmazottját, fizeti-e utána a tb-járulékot. Sőt – emelte ki -, azt is meg lehet nézni, hogy milyen béradatokkal jelentette be a dolgozót. Ezeknek az adatoknak a lekérdezésével fény derülhet a szabálytalan foglalkoztatásra, amit mihamarabb rendezni kell.
Az adóhatóság 2017 óta közzéteszi, hogy adóellenőrei mely településeken és milyen típusú üzletekben végeznek fokozott ellenőrzést, próbavásárlást, forgalomszámlálást. Ez az információ is elérhető az applikációban, adótraffipax néven. Az államtitkár hangsúlyozta: immár nyolcadik éve jelent könnyebbséget a több mint 5,6 millió adózónak, hogy március 15-ig a NAV készítette el az adóbevallás-tervezetét, azaz az eSZJA-t, amik akár okostelefonról vagy tabletről is megnézhetők. A legtöbbeknek nincs dolguk, hiszen a fizetési adataikból dolgozott a NAV. Ám ha a fizetésen kívül, például lakáskiadásból bevétele volt valakinek, vagy egyéb kedvezményre jogosult, azt be kell írni a tervezetbe. Beküldés előtt javasolt a bevallás tervezetének alapos átnézése és az 1 százalékokról való rendelkezés is, ami az applikációban szintúgy csak néhány kattintás.
Jelentős segítség az is, hogy a bevallás május 21-én automatikusan érvényessé válik, még abban az esetben is, ha arra rá sem néz az adózó. Míg korábban, ha valaki nem nyújtotta be az szja-bevallását, mulasztási bírsággal számolhatott. Tállai András szerint ezek a könnyítések is azt bizonyítják, hogy jól működik a kormány 2010 óta érvényben lévő adófilozófiája, ami szerint nem emelni kell az adókat, hanem beszedni. Az adók hatékonyabb beszedése, a gazdaság fehéredése teszi ugyanis lehetővé az adók csökkentését és azt, hogy a gazdaság emelkedő pályán maradjon – tette hozzá.”

Forrás:
Egyre több ügy intézhető a NAV mobilalkalmazásában; Pénzügyminisztérium; 2024. március 22.

„Idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóbevallását, 2010-ben 4,4 millióan még saját maguk kényszerültek intézni a bevallást – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hozzátette: már elérhetők a NAV eSZJA-oldalán az adóbevallási tervezetek, amelyek akár okostelefonról vagy tabletről is megtekinthetők. Idén eddig 700 ezren léptek be az online felületre. Ők azzal is szembesülhettek, hogy az eSZJA idén még egyszerűbb és áttekinthetőbb lett. A legtöbbeknek nincs dolguk, hiszen a fizetési adataikból dolgozott a NAV. Ám ha a fizetésen kívül, például lakáskiadásból bevétele volt valakinek, vagy egyéb kedvezményre jogosult, azt be kell írni a tervezetbe – közölte a tárcavezető.
„A magyar adózóknak már nyolc esztendeje nem kell a személyijövedelemadó-bevallással bajlódniuk, helyettük a bevallás tervezetét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el, már söralátét sem kell. Korábban, ha valaki nem nyújtotta be az szja-bevallását, mulasztási bírsággal számolhatott” – fogalmazott. Most akkor is érvényes az adóbevallása, ha rá sem néz: május 21-én automatikusan érvényessé válnak a bevallási tervezetek- írta Varga Mihály.”

Forrás:
Idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el a NAV az adóbevallását; Pénzügyminisztérium; 2024. március 20.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság a generatív MI felelősségteljes tudományos alkalmazásáról

„Mesterséges intelligencia a kutatásban, a gyorsított eredmények új korszaka

A generatív mesterséges intelligencia kutatásban történő felelősségteljes felhasználására vonatkozó iránymutatásokat dolgozott ki az Európai Bizottság az Európai Kutatási Térséggel együttműködve.

A generatív mesterséges intelligencia (MI, angolul AI) forradalmasíthatja a kutatást és az innovációt, de ez a folyamat nem mentes a kihívásoktól és felelősség kérdésköreinek meghatározásától. A 2024. március 20-án közzétett élő iránymutatások már meglévő keretrendszereken alapulnak, mint a kutatás integritásának európai magatartási kódexe és a megbízható mesterséges intelligencia iránymutatásai.

A generatív MI képes szövegek, képek és kódok gyors és hatékony előállítására, ami óriási előnyt jelent a kutatási folyamatokban. A technológia lehetővé teszi a kutatók számára, hogy időt takarítsanak meg, és új ötletekkel, megoldásokkal szolgáljanak. Az Európai Bizottság és az Európai Kutatási Térség országai által kidolgoztak iránymutatások a kutatói közösség támogatását célozzák a generatív MI felelősségteljes használatában. Az MI növekvő szerepe a tudományban különböző területekre terjed ki, katalizátorként működik a tudományos áttörésekben és kulcsfontosságú eszköz a tudományos folyamatokban. Ez a gyorsított eredmények új korszakát hirdeti; tudományos határokat feszeget és a korábbi eszközök által elérhetetlen eredményeket produkál. Ez a gyorsulás segíthet megbirkózni az olyan sürgető társadalmi kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, az egészségügy, valamint a zöld és digitális átállás. Azonban a gyorsaság és kényelem mellett a kutatóknak tudatában kell lenniük a technológia korlátainak is. Ilyen korlátok például az esetleges plágium veszélye, érzékeny információk véletlen felfedése vagy a modellekben rejlő torzítások, amelyek befolyásolhatják a kutatások eredményeinek objektivitását. Éppen ezért az iránymutatások célja a tudományos integritás és a bizalom megőrzése a gyors technológiai fejlődés közepette.

Az EU egyértelmű útmutatást tervez nyújtani arról, hogyan integrálható a generatív MI (mint például a ChatGPT) felelősségteljes módon a kutatási folyamatokba, miközben maximalizáljuk annak előnyeit és minimalizáljuk a lehetséges kockázatokat. Az iránymutatások kiemelik a kutatási integritás alapelveit, amelyekre építkezve a kutatóknak, kutatóintézményeknek és finanszírozó szervezeteknek átláthatóan, etikusan kell eljárniuk, hiszen a generatív MI nagy hatalommal, ezáltal használata nagy felelősséggel is jár. A kutatókra hárul az a felelősség, hogy átlátható módon használják ezt a technológiát, miközben tiszteletben tartják a magánéletet, a titoktartást és a szellemi tulajdonjogokat. Emellett kritikus megközelítést kell alkalmazniuk, folyamatosan fejlesztve digitális műveltségüket, hogy felelősségteljesen navigáljanak a generatív MI adta lehetőségek és kihívások között. A kutatóintézmények szerepe kulcsfontosságú a felelős használat irányításában és a technológia fejlődésének figyelemmel kísérésében. Az európai iránymutatások mellett fontos, hogy ezek az intézmények saját direktívákat alakítsák ki, és saját generatív MI-eszközöket telepítsenek az adatvédelem és a titoktartás érdekében.

Az iránymutatások végül is egy élő dokumentumot képeznek, amelyeket a technológia és a társadalmi normák fejlődésével rendszeresen frissíteni kell. A tudományos közösség tagjai számára nyitva áll a lehetőség, hogy visszajelzést adjanak, biztosítva, hogy az iránymutatások relevánsak és naprakészek maradjanak.

Az EU új mesterségesintelligencia-rendelete külön szabályokat vezet be a nagy generatív MI számára mint általános célú MI-modellekre, amelyek az átláthatóságot és a felelősségvállalást hivatottak biztosítani. Ezen felül 2024 januárjában egy MI innovációs csomag is indult, amely pénzügyi támogatást és képzési lehetőségeket kínál a generatív MI-szakembereknek.

Az új AI Office a tervek szerint kulcsszerepet fog játszani az AI Act végrehajtásában, beleértve az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre vonatkozó szabályokat is. A rendelet a mesterséges intelligencia rendszereit négy fő kategóriába sorolja, attól függően, hogy milyen potenciális kockázatot jelentenek a társadalomra. A magas kockázatúnak tekintett rendszerekre szigorú szabályok vonatkoznak majd, amelyeket az EU piacára lépésük előtt kell alkalmazni. Amennyiben májusban sikerül kihirdetni a jogszabályt, 2024 novemberében az abban meghatározott tiltott gyakorlatokra vonatkozó rendelkezések életbe lépnek. Az általános célú mesterségesintelligencia-szabályok a hatálybalépést követően egy évvel, 2025 májusában, a nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek pedig három év múlva lépnek életbe. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre nemzeti szabályozóik felállítására, és felelős hatósági feladatok kijelölésére.

Az Európai Bizottságon belül létrehozott AI Office-nak a mesterséges intelligencia politika uniós szintű központi koordinációs testületévé kell válnia, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos uniós megközelítést és hozzájáruljon az EU az MI terén folytatott nemzetközi tevékenységeihez. Általánosságban elmondható, hogy az AI Office-nak tudást és megértést kell építenie a mesterséges intelligenciáról, valamint elő kell segítenie a mesterséges intelligencia biztonságos fejlődését. Az AI Office létrehozásáról szóló határozat 2024. február 21-én lépett hatályba, jelenleg keresik azokat a szenior technológiai szakértőket, akikkel megkezdhetik a Hivatal működését, foglalkoztatásukat 2024 augusztusától tervezik. Az AI Act az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba, a tagállamok által teljeskörűen alkalmazandóvá 24 hónap múlva válik, azonban egyes esetekben (mint például a tiltott gyakorlatokra vonatkozó rendelkezések) hamarabb kell alkalmazni.

Mivel az AI Office a rendelet végrehajtásának egyik kulcseleme, az augusztusi munkakezdés két dologra enged következtetni. Az egyik, hogy nem fogják kihirdetni nyárig a rendeletet, ez azonban aligha történhet meg, hiszen az Európai Parlament plenáris ülésén 2024. március 13-án 523 támogató szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők (jelenleg a helyesbítési eljárás zajlik), a belga EU elnökség vélhetően lezárja a folyamatot és májusig kihirdetik az AI Act-et. A másik lehetőség, hogy a kihirdetést követő huszadik napon hatályba lépő rendelettel kapcsolatos végrehajtási feladatokat az AI Office munkavállalói egy kiforratlan környezetben igyekeznek megkezdeni.

A generatív mesterséges intelligencia nagy lehetőségeket rejt a kutatás és az innováció területén, de fontos, hogy felelősségteljesen használjuk ezt a technológiát. A kutatóknak és a szervezeteknek egyaránt figyelembe kell venniük az iránymutatásokat és a rendelet előírásait, hogy maximalizálják a generatív MI előnyeit, miközben minimalizálják a lehetséges kockázatokat és etikai aggályokat.”

Forrás:
Európai iránymutatások a kutatói közösségnek; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog; 2024. március 22.

Megszületett az ENSZ határozata a mesterséges intelligenciáról

„A világ országait egyesítő szervezet először először foglalt állást a mesterséges intelligencia kérdésében, rögtön az összes tagország egyetértésével.

Az ENSZ Közgyűlése mind a 193 tagállam támogatásával fogadta el csütörtökön első határozatát a mesterséges intelligenciáról, ami többi között az új technológiák hasznából való egyenlő részesedést hangsúlyozza.

A három hónap előkészítést követően elfogadott dokumentum célként fogalmazza meg, hogy csökkenjen a digitális szakadék a fejlett országok és a szegényebb, fejlődő államok között, valamint azt is, hogy minden szereplő ott ülhessen az asztalnál, amikor a mesterséges intelligencia felhasználásáról szóló tárgyalások zajlanak.

Az Egyesült Államok által előterjesztett határozati javaslat, – aminek 123 ország volt társ-előterjesztője – elismeri, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztések rendkívül felgyorsultak, ugyanakkor sürgetőnek minősíti a globális egyetértést az új technológia által létrehozott rendszerek biztonságáról és megbízhatóságáról.
…
Kicsit általános, de mindenki elfogadta

A határozathoz Oroszország és Kína is csatlakozott, annak ellenére, hogy az elmúlt években a hidegháború óta nem látott szintre erősödtek a nemzetközi politikai ellentétek. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete különösen jelentősnek mondta, hogy a világ egységesen kiállt a fejlődés elősegítése mellett olyan időkben, amikor kevés dologban ért egyet.

A határozat általánosító és nem határoz nem betartatási kritériumokat, vagyis nem kötelező hatályú. Főleg az egyhangú döntés érdekében nem tesz említést például a mesterséges intelligencia katonai felhasználásáról – ez nem jelenti azt, hogy nem vesznek tudomást a kérdésről, arról ugyanis folyamatos több oldalú nemzetközi egyeztetések folynak az ENSZ keretein belül és azon túl is…”

Forrás:
Határozott a mesterséges intelligenciáról az ENSZ; Index.hu; 2024. március 22.
Lásd még:
General Assembly adopts landmark resolution on artificial intelligence; UN News; 2024. március 21.

Elfogadták az Elvis-törvényt, a zenészek hangja is tulajdonjogi védelmet kap

„Júliusban lép életbe Tennessee államban az az új rendelkezés, amely kimondja azt, hogy a művészek képe mellett a hangjuk is tulajdonjogi védelem alá tartozik. Tennessee az első állam az Egyesült Államokban, ahol a hang nem a személyiségi jogi kategóriába esik. A szabályalkotásra azért volt szükség, hogy az előadóművészek munkáját védjék a mesterséges intelligenciától.

Mint azt a 24.hu megírta, az új jogszabály szerint az előadók hozzájárulása lesz szükséges ahhoz, hogy énekhangjukból hangmintákat tápláljanak a mesterséges intelligencia adatbázisába.

A július 1-jén életbe lépő rendelkezést Elvis-törvénynek is nevezik. Egyrészt ez a törvény angol elnevezéséből képzett mozaikszó (Ensuring Likeness, Voice and Image Security Act), másrészt arra is utal, hogy a ’70-es évek végén, Elvis Presley halálát követően kellett hasonló jogszabályt alkotni, mivel sokan jogosulatlanul használták fel Presley nevét és képmását arra hivatkozva, hogy halála után azok szabadon felhasználhatóvá váltak. A vitát tisztázó törvényt végül 1984-ben fogadták el, amely kimondta, hogy a személyiségi jogok a tulajdonjogi kategória alá esnek, ezek pedig a halált követően átruházhatók.

A most elfogadott rendelkezés értelmében Tennessee államban a név, a fénykép és a képmás mellett a hang is a tulajdonjog védelme alá esik. ”

Forrás:
Elfogadták az Elvis-törvényt, a zenészek hangja is tulajdonjogi védelmet kap; Kultura.hu; 2024. március 23.
Szerkesztői megjegyzés:
Tennessee az amerikai country zene (valamint a bluegrass, blues, southern gospel és más zenei irányzatok) „fővárosa”.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális értékbecslést vezet be a hitelezésben az MBH

„Automatikus ingatlan-értékbecsléssel gyorsítja jelzáloghitelezését az MBH Bank. A negyven településen, így Budapesten is elérhető AVM applikáció akár 5 munkanappal rövidíti a folyamatot. A megoldás statisztikai alapú értékbecsléssel ötvözi a hagyományos értékbecslés módszertanát, emellett gépi tanuló algoritmusokat is alkalmaz.

Országszerte 40 településen, többek között a fővárosi lakások esetében is elérhetővé vált az MBH Jelzálogbank automatikus ingatlanértékbecslést lehetővé tévő digitális fejlesztése, az Automated Valuation Method – AVM.

A fejlesztést fél éve vezették be tesztjelleggel, március elején pedig már 65 bankfiókban csaknem 160 hiteltanácsadó számára vált elérhetővé. A pozitív tapasztalatok nyomán megkezdték az üzleti alkalmazás elérésének intenzív országos kiterjesztését: Budapest mellett országszerte 25 megyei jogú városban, 13 városban és egy nagyközségben, hozzávetőleg 1,2 millió lakás típusú ingatlan értékbecslését teszik lehetővé gombnyomásra.

„Az automatikus értékbecslés alkalmazásának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az MBH AVM szolgáltatás használata akár öt nappal is lerövidítheti a jelzáloghitelezési folyamatot azáltal, hogy azonnal képes értékbecslést generálni az adott lakásról” – mondta Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.

A legfejlettebb statisztikai-matematikai adatelemző módszertanokra épülő fejlesztés a 2009-ben létrehozott MBH Lakásárindex adatbázisain alapul (akkor még FHB Lakásárindex néven). Az index a megyei földhivataloktól átvett, később pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatbázis alapján 1998-as kezdettel követi nyomon a lakáspiac változásait. Az eszköz – a rendelkezésre álló adatbázisok összekapcsolása és az azokból származó adatok elemzése révén – statisztikai módszerekkel képes egy kiválasztott ingatlan árára adott időpontban érvényes becslést adni. Az átértékelésekre korábban használt statisztikai indexáláshoz képest a módszer nagy előnye, hogy nemcsak egy tágabb környéket vizsgál, hanem figyelembe veszi az ingatlanok egyedi jellemzőit is. Az értékmeghatározás során statisztikai alapú értékbecsléssel ötvözi a hagyományos értékbecslés módszertanát, emellett gépi tanuló algoritmusokat is alkalmaz.
„Az MBH Lakásárindex révén hosszú évek óta kutatjuk az ingatlanpiac sajátosságait, többek között vizsgáltuk a zöldterületek lakásárakra gyakorolt hatását, a lakáspiac és a kötöttpályás közlekedés összefüggéseit, valamint a hazai lakásállomány energetikai korszerűsítésének lehetőségeit is” – tette hozzá Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

A szolgáltatás kapcsán a tervek között szerepel többek között:

családi ház típusú ingatlanok értékbecslése,

ügyféltájékoztató értékbecslő modul és mobilalkalmazás,

energetikai adatbázis,

üzleti alkalmazások kiszolgálását is támogató interfész fejlesztése.

Forrás:
Digitális értékbecslést vezet be a hitelezésben az MBH; ICT Global; 2024. március 20.
(A fenti webcímen megtalálható az érintett települések listája is.)

Fenntartható fejlődés

Indul Magyarország eddigi legnagyobb településfásítási programjának tavaszi, ültetési szezonja

„Magyarország eddigi legnagyobb településfásítási programjának részeként, az ország egyik legkisebb településén, a mindössze 28 lakosú Zala vármegyei Lendvajakabfán ültetett el ünnepélyes keretek között három platánfát az Agrárminisztérium államtitkára kedden délelőtt.

Zambó Péter köszöntőjében úgy fogalmazott: Magyarország kormánya kiemelten fontosnak tartja a vidéki emberek életkörülményeinek javítását, a települések zöld területeinek gyarapítását. Emlékeztetett, hogy 2019-ben indult az Agrárminisztérium támogatásával az Országfásítási Program, amelynek része a 2020-ban megkezdett Településfásítási Program, ennek köszönhetően négy év alatt kétezer településen összesen 56 ezer fát ültetnek el az idei szezon végéig.

Zala vármegyében a most induló tavaszi ültetési szezonban 39 településen 628 fát ültetnek el, ezzel Zalában eddig összesen mintegy háromezer facsemete elültetésére nyílt lehetőség a Településfásítási Program keretében. Hozzátette, hogy az Országfásítási Program keretében eddig 47 ezer hektárnyi erdő telepítését engedélyeztették, amiből 32 ezer hektár telepítése már meg is történt. „Azok a gazdálkodók, akik erdőtelepítésre adták a fejüket, az elmúlt több mint 30 évben, összesen 237 ezer hektár új erdőt létesítettek Magyarország területén (….) ami 1,1 milliárd facsemete elültetését jelentette” – mondta. Hozzáfűzte: Magyarország erdősültsége 11 százalékos volt a trianoni békediktátum után, erről a szintről sikerült a magyar erdészeknek az elmúlt száz év során az ország erdőterületét megduplázni, meghaladni a 2 millió hektárt. Magyarország fával, cserjével borított erdősült területének aránya jelenleg 25,4 százalék, ami nem áll messze a célul kitűzött 27 százaléktól – mondta.

Egri Éva (független), Lendvajakabfa polgármestere elmondta: községük lakói értéknek tartják a háborítatlan természeti környezetet. A pályázaton elnyert tíz fából ötöt a falu látványtavának partjára ültették el, illetve a polgármesteri hivatal környékét is zöldítik majd az új platánfák és eperfák.”

Forrás:
A kormány fontosnak tartja a vidéki települések zöld területeinek gyarapítását; Agrárminisztérium; 2024. március 19.

Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik

„Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik. A kormányzat kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián, csütörtökön.

Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a hazai erdőkezelés irányaiban: nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését.

„Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építenünk az erdő alapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek” – hangsúlyozta az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén.

Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak.

Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.

Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Hazánk a klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. „Az erdők elnyelő képessége kell ahhoz, hogy a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleget elérjük. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez” – világított rá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését.

Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap „Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén.

A díjazottak listája ITT megtekinthető.”

Forrás:
Az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra; Agrárminisztérium; 2024. március 21.

A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában

„Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak. Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet. A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják. A fenntartható mezőgazdaság koncepciója a terméshozam maximalizálásának és a gazdasági stabilitás fenntartásának kényes egyensúlyán alapul, miközben a természeti erőforrások felhasználását és a környezetkárosítást minimalizálja. Ehhez több ponton is hozzájárulhat a szélenergia magasabb fokú kihasználása, aminek minél szélesebb teret kell biztosítani a magyar energiamixben…”

Forrás:
A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában; Méhes Martina; Másfélfok blog; 2024. március 14.

Megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások

„Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között, így a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kompenzációs kifizetését lehetővé tévő és az erdőkárok helyreállítását támogató felhívás. Mindkét egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében először a 2024. évi egységes kérelem keretében nyújthatók be támogatási, egyben kifizetési kérelmek – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

A kormányzat elkötelezett abban, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. Éppen ezért a Közös Agrárpolitika keretében a korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére. Az agrártárca erdők iránti kiemelt figyelmét mutatja, hogy az erdészeti pályázati felhívások megjelenése az elsők között indult. Így már elérhető a Natura 2000 területek támogatásával és az erdőkárok helyreállításával kapcsolatos felhívás – tájékoztatott az államtitkár.

A 60,6 milliárd forint keretösszegű, „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések” elnevezésű (KAP-RD34-1-24 kódszámú) felhívás a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járó többletköltség, valamint bevételkiesés kompenzációját jelenti az erdőgazdálkodók számára. A 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégia rögzíti, hogy az erdők hármas funkciója közül a természetvédelmi szempontok érvényesülése és érvényesítése is fontos társadalmi érdek. A Natura 2000 erdőterületek állapotának megőrzése, megfelelő kezelésük biztosítása és lehetőség szerinti javítása ennek megfelelően alapvető erdészeti cél. Jelentőségét mutatja, hogy a Natura 2000 hálózatba 773 ezer hektár erdő tartozik, ezekből 594 ezer hektár állami erdő, 179 ezer hektár pedig magánerdő – hangsúlyozta Zambó Péter.

A felhívás keretében a minimális támogatható erdőterület mérete 1 hektár és csak teljes erdőrészlet támogatható azzal, hogy a 0,25 hektár nagyságot el nem érő erdőrészletre nem vehető igénybe támogatás. A támogatás mértéke faállomány típus csoportok, illetve korcsoportok szerint változik és a pályázati felhívásban megtekinthető. Bizonyos faállomány típusok esetében, amennyiben az igényelt támogatás meghaladja a 200 euró/ha/év összeget, és a kérelem olyan erdőrészlethez kapcsolódik, amelyre az elmúlt 5 naptári évben már vettek igénybe Natura 2000 erdő kompenzációs támogatást, a támogató döntések meghozatala érdekében az Agrárminisztérium egy uniós notifikációs folyamat keretében megkérte az Európai Bizottság jóváhagyását.

Zambó Péter kiemelte, hogy a 10 milliárd forint keretösszegű, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” elnevezésű (KAP – RD41-2-24 kódszámú) felhívás abból indul ki, hogy a gyors ütemben változó klimatikus adottságok és az ezzel összefüggő környezeti hatások miatt az erdőállományok komoly kihívásokkal néznek szembe. A felhívás alapvető célja, hogy a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események – például vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok -, továbbá a biotikus kórokozók és károkozók elterjedésének hatására bekövetkező erdőkárok helyreállításának támogatásával ellentételezze az erdőgazdálkodók többletköltségeit. A kiírás keretében különböző típusú helyreállítási tevékenység kapcsán igényelhető támogatás. Az alaptámogatás mértéke célállomány-típus csoportként és kártípusonként változik, például „mesterséges erdősítéssel történő helyreállítás” esetén hozzávetőlegesen összesen 2300-3900 eurónak megfelelő forintösszeg hektáronként. A pontos értékek a pályázati felhívásban tekinthetők meg.

Mindkét támogatási konstrukció esetében a mindenkori egységes kérelem keretében nyújthatóak be a vissza nem térítendő egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében támogatási, egyben kifizetési kérelmek. 2024. évre értelemszerűen ez az idei egységes kérelem benyújtását jelenti – közölte az államtitkár.

Az Agrárminisztérium célja, hogy egyensúlyt teremtsen a környezeti és versenyképességi szempontok között, de a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása csak a gazdálkodók aktív bevonásával lehet igazán eredményes. A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók.”

Forrás:
Megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások; Agrárminisztérium; 2024. március 21.

Szakirodalom

Nagy nyelvi modellek és a statisztikai hivatalok – bevezetés

„A kézikönyv a statisztikai hivatalok adatokkal foglalkozó szakemberei számára nyújt lényegre törő segítséget. Tárgya a nagy nyelvi modellek (large language models, LLM) használata a hivatalos statisztikák területén. Bemutatja, hogy az LLM-ek fejlett nyelvfeldolgozási képességeik révén hogyan oldhatnak meg összetett adatproblémákat, és hogyan integrálhatóak ezek a modellek a jelenlegi folyamatokba. Az útmutató bemutatja az LLM-eket, felvázolva fejlődésüket, felépítésüket, alkalmazásaikat és a mesterséges intelligencia területén való jövőbeli alkalmazásuk következményeit. Emellett hangsúlyozza az etikus és felelősségteljes alkalmazások szükségességét, a kutatási felismeréseket gyakorlati ipari példákkal ötvözve, hogy a szakemberek maximalizálhassák az LLM előnyeit, miközben megőrzik munkájukba vetett bizalmat és megbízhatóságot.”

Forrás:
An introduction to Large Language Models and their relevance for statistical offices – 2024 edition; Dario Buono, Marius Felecan, Cristiano Tessitore; Eurostat; 2024. március 21.

MNB: romlott Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban

„Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza – derül ki a jegybank 2023-as Versenyképességi jelentéséből, amit Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója ismertetett csütörtökön online sajtótájékoztatón.

Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után – ismertette az ügyvezető igazgató.

Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont) – mutatott rá.

A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészségügy) és a digitalizáció.

Kuti Zsolt elmondta: az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index – amelyek szintén romlás mutatnak.

Számottevő visszaesés történt a háztartási megtakarítások aktivizálása és a külgazdaság és gazdaságszerkezet területén, de romlott a teljesítmény a zöld gazdaság és a versenyképes energiafelhasználás területein is – tette hozzá.

Öt területen javulást mért az MNB: a legnagyobb mértékben a kkv stratégia és a modern infrastruktúra esetében.

Az ügyvezető igazgató szerint az indexet képező indikátorok többségében jelentős tartalékok rejlenek, mint az energiafüggőség csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a hitelpenetráció bővülése, a digitalizáció növelése, valamint az export hazai hozzáadott értékének emelése. A tudásalapú és egészséges társadalom területein az egészségügyi kiadások emelésével vagy a felsőfokú végzettségűek arányának növelése érhető el eredmény – emelte ki.

Hangsúlyozta: a kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell helyett a kínálati oldalt ösztönző, versenyképességre alapozó, tudás- és technológia-vezérelt növekedési modellre van szükség, az egyensúlyi mutatók biztosításával.

A versenyképesség javításához az intézkedések kritikus tömege szükséges – fogalmazott, hozzátéve, hogy a javulás azért is fontos, mert a versenyképesség „kéz a kézben” jár egy ország fejlettségével.

Kuti Zsolt kiemelte, hogy Magyarország versenyképességi gyengeségei hozzájárultak a tavalyi magas inflációhoz és a recesszióhoz. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, amelyben az alacsony termelékenység és energiahatékonyság miatt a megemelkedett költségek nagyobb termelői, illetve fogyasztói árakhoz vezettek. 2021. június és 2023. november között az élelmiszerek ára Magyarországon 57 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országok átlaga 34 százalék, az EU átlaga 27 százalék volt – jegyezte meg.

A jegybank jelentésében négy, a gazdasági felzárkózás szempontjából leginkább kritikus területet azonosított.

Kuti Zsolt ismertetése szerint a pénzügyi rendszeren belül érdemi tér van a prudens hitelpenetráció növelésére, a pénzügyi digitalizáció mélyítésére, valamint a pénzügyi szektor működési költségeinek csökkentésére.

A kkv szektoron belül digitális megoldások szélesebb körű alkalmazása nélkülözhetetlen, és a sikeres digitális átálláshoz szükséges a lakosság készségeinek javítása is – fogalmazott.

A humán tőke javításában továbbra is jelentős tartalékok vannak – mondta, hozzátéve, hogy a magyar termelékenység és bérszint az EU-ban a legalacsonyabbak között van, a bér csak a termelékenységgel párhuzamosan növelhető.

A zöld gazdaság és energiagazdálkodás területére kitérve elmondta, hogy Magyarország magas energiafüggősége az egyik legfőbb kihívás, és ennek mérséklése kulcsfontosságú a gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében.

A jegybank versenyképességi jelentése 14 területet ölel fel és 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív indikátor.”

Forrás:
MNB: romlott Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban; Infostart / MTI; 2024. március 21.
MNB versenyképességi jelentés – rontott Magyarország (az online sajtótájékoztató MP3-fájlban)
Versenyképességi jelentés 2023; Magyar Nemzeti Bank; 2024. március 21. (PDF)

A kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCA)

„A Kormány a T/7727. számon törvényjavaslata kapcsán az Infojegyzet a kriptoeszközök piacairól szóló 2023/1114. (MiCA) rendelet főbb rendelkezéseit mutatja be.

A 2008-ban felvázolt, blokklánc– (blockchain) technológián alapuló fizetési rendszer (Nakamoto 2008) válasz volt a 2008-as gazdasági világválságra. A célja az volt, hogy a pénzügyi és kereskedelmi tranzakciókból kiszorítsa a bankokat és a pénzügyi közvetítőket a beléjük vetett bizalom hiánya miatt (Dornfeld 2021). A kriptoeszközök működésének alapjául szolgáló kriptográfiai eljárásban a felek közvetlenül lépnek egymással kapcsolatba. Ez a decentralizált működés ugyan költségek szempontjából előnyösebb, azonban a tranzakciók kikerülnek az állami ellenőrzés alól és felvethetnek monetáris szabályozási, pénzmosási, pénzügyi fogyasztóvédelmi és adózási problémákat (Veres 2023)…”

Forrás:
2024/5. A kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCA); Soltész Katalin; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2024/5., 2024. március 14. (PDF)

A pénzügyi ágazat digitális működési ellenállóképessége

„A Kormány T/7730. számon benyújtott törvényjavaslata kapcsán az Infojegyzet ismerteti „a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról” szóló uniós rendelet (DORA) főbb rendelkezéseit.

A pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciáját (ellenállóképességét) megalapozó rendelet (EU 2022/2554, továbbiakban rendelet) megalkotását a pénzügyi piacok megnövekedett digitalizációja és az információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló rendszerekkel való összekapcsoltságának megnövekedése indokolta. Ez a tendencia növelte a pénzügyi rendszerek kiszolgáltatottságát, az IKT-kockázatokat, felerősítve a kiber-fenyegetések és az IKT-zavarok, incidensek okozta sérülékenységet…”

Forrás:
2024/4. A pénzügyi ágazat digitális működési ellenállóképessége; Horváth Irén;
Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2024/4., 2024. március 14. (PDF)

Recentralizáció és önkormányzati reakciók Lengyelországban

„Amíg Európa nyugati részén általános jelenség az önkormányzati autonómia fokozatos térnyerése, addig Közép-Kelet Európa több országában recentralizációs trendek figyelhetők meg. Az itt bemutatott tanulmány az ideológiai alapú recentralizációt, mint illiberális stratégiát, illetve a központosítási lépésekre adott önkormányzati reakciókat vizsgálja lengyel nagyvárosok példáján keresztül. A tanulmány fő célkitűzése lengyel eredmények bemutatásán túl olyan, a recentralizációs folyamatok és önkormányzati reakciók feltérképezésére alkalmas elméleti és módszertani eszköztár létrehozása, amely általánosítható és alkalmazható más országok központi–helyi viszonyaiban történő változások elemzésére is.

Nyugat-Európa országaiban általános trendnek tekinthető a helyi önkormányzatok autonómiájának szélesedése, illetve ezzel kéz a kézben a decentralizáció szintjének növekedése. Ez a megállapítás legalábbis a COVID-19 járvány kitöréséig igaz: a központi kormányzatok válsághelyzetre adott egyik reakciója ugyanis éppen a centralizáció volt, mivel a járvány elleni védekezést a központi kormányzat szoros felügyelete alá vonó intézkedések sok esetben a helyi önkormányzatok autonómiájának megnyirbálásával jártak. Nem történt ez persze másként Kelet-Közép-Európa országaiban sem, azzal a különbséggel, hogy a decentralizációs trendek már a COVID-időszakot megelőzően sem voltak olyan egyértelműek, mint a kontinens nyugati (és mindenekelőtt északi) országaiban. A Local Autonomy Index (amely egyre inkább megkerülhetetlennek tűnik: ha valaki a decentralizáció kérdésével szeretne empirikusan foglalkozni, nem teheti meg, hogy ne utaljon az LAI által használt elemzési keretrendszerre, vagy legalább az adatgyűjtés eredményeire) mutatói alapján több országban is recentralizációs trendek a dominánsak. Magyarországon már 2010 őszén elindultak azok a folyamatok, amelyek az önkormányzatok autonómia-szintjének erőteljes csökkenésével jártak, de 2015-től kezdődően (a Jog és Igazságosság parlamenti választási győzelmével) Lengyelországban is megjelentek.

A jelen írás tárgyát képező tanulmány tekinthető reakcióként a lengyel (illiberálisnak titulált) fejleményekre, mivel egyik fő célja megfelelő eszköztárat kínálni ezek empirikus vizsgálatára. Az olvasók szerencséjére azonban ennél sokkal többet kínál a tanulmány: a központi–helyi viszonyok értelmezésének megfelelően mély szakirodalmi áttekintését adja, és olyan elméleti keretet dolgoz ki, amely aztán empirikusan is alkalmazható.

A szerzők a klasszikus ügynök–megbízó dichotómiából indulnak ki, de sietnek hozzátenni, hogy ez a megközelítés túlságosan leegyszerűsítő és némileg félrevezető az önkormányzatokra alkalmazva, mivel az önkormányzatok (legyenek azok helyi vagy középszinten) egyfelől a politikai rendszer önálló egységei, melyeket megillet az önkormányzás joga („a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása”), másfelől szub-szuverén egységek, hatalmukat a központi kormányzattól kapják, illetve annak „meghosszabításaként” járnak el (például közigazgatási ügyekben). Ennek alapján szerencsésebb megközelítés a többszintű kormányzás (multi-level governance, MLG) modellje, amely egyrészt központi–helyi kapcsolatok sokaságáról beszél (az ügynök–megbízó elmélet inkább egyirányú kapcsolatot feltételez), másrészt e kapcsolatok komplexitását hangsúlyozza. Az MLG-ből kiindulva a tanulmány a „rescaling” kifejezés köré építi az elemzési keretét, amely ez esetben nem a szakirodalomban viszonylag széleskörűen feldolgozott területi átskálázást („territorial rescaling”), hanem a kevéssé kutatott politikai átskálázást jelenti – azaz lényegében a helyi–központi hatalmi viszonyrendszer átrendeződését. Ebben a keretben helye van ugyanis nem csak annak, hogy a központi kormányzat hogyan kezdeményezi a viszonyrendszer átszabását (ezt a „top-down” folyamatot nevezhetjük recentralizációnak), hanem annak is, hogy a helyi önkormányzatok miként reagálnak az átszabási / központosítási kísérletre. A tanulmány módszertani és empirikus része e két pillérre (recentralizáció és reakció) épít.

A recentralizáció mint stratégia vizsgálatához jó kiindulópont a fent említett Local Autonomy Index. Ez azonban elsősorban a recentralizáció eredményére koncentrál, azt tudhatjuk meg belőle, hogy a kompozit-index egyes elemei (például az önkormányzatok intézményi környezete vagy a közpolitikai önállósága) miként változtak meg a vizsgált időszakban. Ezekkel az elemekkel kötik össze a szerzők a saját tipológiájukat, amelynek elemei a recentralizáció folyamatát kívánják leírni:

„hostile takeover”: az önkormányzatok valamilyen kompetenciájának átvétele vagy korlátozása;

„undebated imposition”: valamilyen, nem közvetlenül önkormányzati kompetenciába tartozó, de az önkormányzatokat is érintő közpolitikai terület átalakítása, a helyi szinttel való konzultáció nélkül;

„financial draining”: az önkormányzat pénzügyi autonómiájának csökkentése;

„clientization”: kormánypárti önkormányzatok előnyben részesítése (például forráselosztás során);

„bypassing”: az önkormányzat megkerülése helyi közösséget érintő közpolitikai döntésekkel;

„blame games”: az önkormányzatok hibáztatása sikertelen/hatástalan reformokért, illetve a helyi szint iránti bizalom aláásása.

A tanulmány ezeket a kategóriákat lengyel példákon keresztül mutatja be, de a módszertani keret használhatóságát jól illusztrálja, hogy a tipológiát olvasva magyar párhuzamok is könnyen eszünkbe juthatnak (például a forrásallokáció kapcsán).

A tanulmány második fele az önkormányzati reakciókkal foglalkozik. A szerzők itt ingoványosabb terepre tévednek, lévén ennek a témának kisebb a szakirodalmi megalapozottsága. Éppen ezért ők maguk is az empíria oldaláról közelítenek a témához, a lengyel nagyvárosok recentralizációra adott reakcióit kategorizálva állítanak fel tipológiát:

„lobbying”: lobbitevékenység vagy valamilyen közpolitikai javaslat/követelés a törvényhozás felé az adott, önkormányzatokat hátrányosan érintő jogi és intézményi struktúra megváltoztatására;

„policy takeover”: valamilyen, a központi kormányzat által nem kezelt közpolitikai terület önkormányzati átvétele (Lengyelországban ilyen például a lombikbébi program);

„lawsuits”: jogi lépés (per indítása) a központi kormányzat törvénysértőnek gondolt recentralizációjával szemben;

„insubordination”: a törvénysértő központi kormányzati lépéssel való szembeszállás, engedetlenség;

„rebellious gestures”: egyszeri ad hoc akció valamilyen kormányzati intézkedéssel szemben (például a nők tiltakozása az abortusztörvények szigorítása ellen, Varsó és Szczecin városa által támogatva);

„campaigning”: kampányolás vagy nyilvánosságnak szánt kommunikáció a kormány intézkedéseivel szemben.

Az önkormányzati reakciókra vonatkozó fenti tipológia ‒ valószínűleg éppen abból adódóan, hogy nem az elméletben, hanem az empíriában gyökerezik ‒ a recentralizációs tipológiához képest elnagyoltnak, némileg talán ötletszerűnek hat. Azzal, hogy a szerzők a kabátot varrják a gombhoz, fennáll annak a veszélye, hogy a felállított tipológia csak a lengyel önkormányzatokra lesz alkalmazható, azaz eltérő kontextusra nehezen általánosítható ‒ reakciók kapcsán nem is olyan könnyű magyarországi analógiákat találni, mint a recentralizációs folyamatok esetében. Kérdéses például, hogy hová lehetne besorolni a Szabad Városok Szövetségét mint az önkormányzatok nemzetközi térben való reagálását a recentralizációra. (Megjegyzés: a MLG megközelítésnek fontos eleme a nemzetközi szint is, tehát a kérdés kezelhető lenne az alkalmazott elméleti keretben). A két ország közti kontextusbeli különbség továbbá a pártpolitikai helyzet is: amíg Lengyelországban a nagyvárosok önkormányzatai kivétel nélkül ellenzéki érzelműek, addig a magyar városi önkormányzatok nem ilyen egységesek pártpolitikai szempontból (még ha a 2019-es önkormányzati választás sikernek könyvelhető is el ellenzéki oldalon). Az pedig, hogy egy kormány központosító lépésére milyen reakció érkezik, egyértelműen függ attól, hogy az önkormányzatok mennyire tekinthetőek kormánypártinak vagy ellenzékinek.

A második tipológia gyengesége ellenére mindenképpen érdemes az írás érdemei között említeni, hogy a szerzők a tanulmány 5. táblázatában igyekeznek összefésülni a recentralizációs és reakciókra vonatkozó kategóriákat (ha úgy tetszik, az elméletből levezetett központi kormányzati akciókat és az empirikusan megfigyelt önkormányzati reakciókat). Ennek persze nem a gyakorlati relevanciája az igazán lényeges, hanem az a tény, hogy a tipológiák együtt értelmezve is működnek, még ha a második tipológia erősen kontextusfüggő is.

Végezetül érdemes kitérni még egy, a tanulmányban érintőlegesen vizsgált kérdésre: a recentralizáció szükségszerűen autoriter jellegű stratégia-e? A szerzők a jelenséget elsősorban illiberális közegben vizsgálják, amelyben általános irány a centralizáció, melynek csak egyik területe az önkormányzat szféra (olyan területek mellett, mint például az igazságszolgáltatás vagy éppen a közoktatás). Említés szintjén megjelenik a szövegben, hogy az ideológiai (a szerzők értelmezésében: illiberális) recentralizáció mellett találunk példát pragmatikus jellegű központosításra is, például Dél-Európában ilyenek a fiskális szempontok alapján végrehajtott, önkormányzati autonómiát érintő reformok (de ide sorolhatnánk a nyolcvanas évek brit, a Thatcher-érában végrehajtott adminisztratív reformjait is). Joggal feltételezhetjük, hogy ha létezik pragmatikus recentralizáció is, abban a kontextusban más jellegű (de legalábbis más eszköztárat használó) reakciókra számíthatunk.

Összességében a felvázolt keret alkalmasnak tűnik arra, hogy a központi–helyi viszonyrendszer vizsgálatának eszköze legyen, még akkor is, ha a kontextusfüggőség valamennyire rontja a tipológiák használhatóságát. E probléma kiküszöbölésnek módja persze az, ha megpróbáljuk a tipológiákat más országokra is alkalmazni, és az eredmények alapján finomítjuk az elemzési keretet. Az első lépés azonban mindenképpen az, hogy egy alkalmazható keretet találjunk, ami alapján el lehet indulni. Úgy gondolom, ez a tanulmány egy megfelelő első lépés.”

Forrás:
Recentralizáció és önkormányzati reakciók; Dobos Gábor; Ludovika.hu, PÁK blog; 2024. március 21.
The multiple faces of recentralization: A typology of central-local interactions; Wirginia Aksztejn, Marta Lackowska, Joanna Krukowska, Łukasz Mikuła; Journal of Urban Affairs; DOI: 10.1080/07352166.2022.2124916; on-line megjelenés: 2022. december 9.

13. szám, 2024. március 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom