Skip to main content

19. szám, 2024. május 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország 2024-2028-as Konvergencia Programja: a magyar gazdaság tartósan magas ütemben növekedhet a következő években

„A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. Az előrejelzés erősödő foglalkoztatást, javuló munkanélküliségi rátát, növekvő béreket és csökkenő inflációt mutat a következő évekre.

A 2023. évi konvergencia program megjelenése óta eltelt időszakot az infláció megfékezése, a külső egyensúly helyreállása jellemzi. A kedvezőtlen külső körülmények ellenére a gazdasági növekedést megalapozó tényezők folyamatosan erősödnek – rögzíti a dokumentum, kiemelve, hogy a reálbérek 2023 szeptembere óta folyamatosan emelkednek, támogatva a háztartások fogyasztásának bővülését és a gazdasági növekedést.
A program 2024-ben 2,5 százalékos, míg 2025-ben 4,1 százalékos növekedést valószínűsít, ezt követően a magyar gazdaság éves szinten 4 százalék körüli mértékben bővülhet. Ez egybevág az Európai Bizottság és az IMF előrejelzésével is, miszerint hazánk jövőre az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet. A kormány céljainak megfelelően, a gazdaság fellendülésével a munkaerő iránti kereslet tovább élénkülhet, így a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő felett alakulhat.
A kormány az egyensúly erősítésével is a gazdaság növekedését építi újra: az idei évben 4,5%-ra csökkenti az államháztartási hiányt, míg jövőre 3,7%-ra, majd 2026-ra 2,9%-ra mérsékeli. Emellett az államadósság mértéke a 2023 végi 73,5%-ról 2026-ra 70% alá csökkenhet. A kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, ezért folyamatosan figyelemmel követi a költségvetés alakulását, ennek érdekében döntéseket is hozott: a kormány a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben 2000 milliárd forintnyi fejlesztést még idén megvalósít. Az újrainduló növekedés és az infláció mérséklése hozzájárul a költségvetés pozíciójának megerősítéséhez is. Mindeközben a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt cél marad a családok és a nyugdíjasok támogatása, valamint a rezsivédelem fenntartása is – áll a Konvergencia Programban.

Magyarország 2024-2028-as Konvergencia Programja itt elérhető.”

Forrás:
Konvergencia Program: a magyar gazdaság tartósan magas ütemben növekedhet a következő években; Pénzügyminisztérium; 2024. április 30.

Megjelent a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act – AIA) végleges szövege

* 2024. márciusában az Európai Parlament első olvasatban elfogadta az uniós MI-jogszabály (mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, AI Act – AIA) szövegét.

* Ezután jogi szakképzettségű nyelvészek gondozták szöveget, munkájuk eredményeképpen 2024. április 16-án megjelent a javított változat.
A helyesbítés különösen a jogszabályi javaslat nyelvi és számozási hibáit javítja. A helyesbítés a javaslatban szereplő hivatkozásokat is módosította annak érdekében, hogy azok a szövegnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele előtt helytállóak legyenek.

* Az így elkészült anyagra áldását adta az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (Committee on the Internal Market and Consumer Protection, IMCO) és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs, LIBE) – ez a két bizottság alakította ki a Parlament álláspontját.

* Az Európai Parlament plenáris ülése nem emelt kifogást (2024. április 23.).

Utolsó lépés:
* Az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia. Ezután fog megjelenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az anyag mostani címe: Corrigendum / Helyesbítés
Helyesbítés; Európai Parlament; 2024. április 19. (PDF)
Corrigendum; European Parliament; 19.4.2024 (PDF)

Frissítették az OECD MI Alapelveit

„„Az OECD és a partnerországok aktualizálták az OECD AI Principles nevű dokumentumot, azaz az OECD MI Alapelveit. Az Európai Unió csatlakozásával az aláírók száma elérte a 47-et.

Az OECD MI Alapelveket eredetileg 2019-ben fogadták el, és 2024 májusában frissítették. Az aláírók közössége az új technológiai és szakpolitikai fejlemények figyelembevételével aktualizálták a dokumentumot, biztosítva, hogy továbbra is szilárdak és a célszerűek maradjanak az Alapelvek.

Az Alapelvek iránymutatást nyújtanak a mesterséges intelligencia szereplőinek a megbízható mesterséges intelligencia kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez, és ajánlásokat adnak a politikai döntéshozóknak a hatékony mesterséges intelligencia-politikákhoz.

Az egyes országok az OECD MI Alapelveit és a kapcsolódó eszközöket használják az MI-szakpolitikák kialakításához és az MI-kockázati keretek létrehozásához, megalapozva ezzel a joghatóságok közötti globális interoperabilitást. Ma az Európai Unió, az Európa Tanács, az Egyesült Államok, az Egyesült Nemzetek Szervezete és más joghatóságok a mesterséges intelligencia rendszer OECD által adott meghatározását használják. Az Alapelvekben meghatározott életciklus modellt használják jogszabályi és szabályozási kereteikben és iránymutatásaikban. Az elvek, a meghatározás és az életciklus mind részei az OECD mesterséges intelligenciáról szóló ajánlásának.” ”

Forrás:
AI-Principles Overview; OECD AI; 2024. május 3.
Az OECD AI-elvek frissített változata (2024. május 3.):
Recommendation of the Council on Artificial Intelligence; OECD Legal Instruments

Közigazgatás, politika, jog

Dr. Nagy László a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága új elnöke

„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Dr. Nagy Lászlót nevezte ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökévé.

Az államfő május 4. napjával nevezte ki az SZTFH új elnökének Dr. Nagy Lászlót, akinek a mandátuma kilenc évre szól. A jogász végzettségű szakember jól ismeri az SZTFH vezetésével együtt járó feladatokat és kihívásokat, hiszen elnöki kinevezéséig a Hatóság általános elnökhelyettese volt, annak 2021-es megalakulását megelőzően pedig több, mint négy éven át vezette a központi hivatalként működő Szerencsejáték Felügyeletet.

Dr. Nagy László célja, hogy innovatív szemlélettel kiszámítható szabályozási és működési környezetet teremtsen a Hatóság felügyelete alá tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt, stratégiai ágazatokban.

Az SZTFH új elnöke közel három év után váltja Dr. Biró Marcellt, aki március óta a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tisztséget tölti be.”

Forrás:
Dr. Nagy László a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága új elnöke; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH); 2024. május 3.

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul

„A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul – jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.

Maruzsa Zoltán, a Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, notebookok kiosztása alkalmából tartott sajtótájékoztatón fontosnak nevezte minden olyan tanuló ellátását hordozható számítógépekkel az ötödiktől a tizenkettedik évfolyamig, aki ezt igényli. Hozzátette: a mai „digitális világban” szükség van ezekre az eszközökre, hogy a diákok hozzáférjenek például az okostankönyvekhez vagy a pedagógusok által készített digitális tartalmakhoz. Elmondta, hogy 2022-ben indították el azt a projektet, amelynek részeként a beszerzések kezdődtek. Az első évben 120 ezer, tavaly ősszel 140 ezer notebookot osztottak ki térítésmentesen, most pedig 193 ezret adnak. Ezúttal ötödik, hatodik, kilencedik évfolyamos diákok és köznevelési intézmények kaptak, kapnak hordozható számítógépeket ingyen – ismertette, megjegyezve: a diákoknak ezeket a szülők, gondviselők a Kréta rendszeren keresztül igényelhették. Szólt arról, hogy notebookokat több mint 3 ezer feladatellátási helyen adnak nemcsak állami intézményekben, hanem egyházi, nemzetiségi, önkormányzati és alapítványi iskolákban is. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a 193 ezerből 4499 laptopot osztanak ki 62 feladatellátási helyen.

Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere arról beszélt, hogy a városban kiemelt figyelmet fordítanak a magas színvonalú oktatásra és az egészséges életmódra nevelésre. Megemlítette, hogy a mindennapos testnevelés a településről indult, Szolnokon minden gyermek rendszeresen mozog. A város vezetője a notebookokról szólva ugyanakkor figyelmeztetett a digitalizáció veszélyeire is, fontosnak nevezve, hogy a fiatalok felelősen használják az eszközöket.

Rusvai Károly, a Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója emlékeztetett: a koronavírus-járvány kezdetén nem voltak felkészülve a digitális oktatásra, de a pedagógusoknak köszönhetően gyakorlatilag napok alatt átállt erre a magyar oktatás. Hozzátette: nagy problémát jelentett akkor az eszközhiány. Ez a projekt nagymértékben segíti a gyermekek részvételét a digitális oktatásban – jegyezte meg. Beszámolt arról, hogy a Szolnoki Tankerületi Központban csaknem 2 ezer készüléket osztanak ki.

Paróczainé Kiss Emma, a Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója az intézményt bemutatva kiemelte: innovatív szemlélet jellemzi a tantestületet, több továbbképzésen vettek részt a pedagógusok. A helyszínen átadott sajtóanyag szerint 2025. december 31-ig 579 ezer notebookot osztanak ki, ebből 524 ezer tanulói és 55 ezer tanári.”

Forrás:
Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja; Belügyminisztérium; 2024. április 30.

A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban

„A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 2024. április 30-án tartotta 35 éves, jubileumi Küldöttgyűlését a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyad várában. A TÖOSZ, ahogy minden évben, 2024-ben is megfogalmazta elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerre vonatkozóan.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2024. április 30-án megtartott 35 éves, jubileumi Küldöttgyűlése egyhangú szavazással a 6/2024. (IV. 30.) küldöttgyűlési határozatával a TÖOSZ elvárások és kezdeményezések előterjesztést egyhangúlag elfogadta.
A TÖOSZ elvárások és kezdeményezések című dokumentum letölthető
…
Címszavakban:
TÖOSZ elvárások és kezdeményezések
A TÖOSZ mint a legtöbb, a magyar önkormányzatok több mint felét tömörítő országos érdekvédelmi
szövetség, továbbra is a szakszerűség és a szolidaritás elvét előtérbe helyezve kívánja céljait elérni.
Célja pedig egy olyan hatékony, átlátható, méltányos, igazságos, fenntartható és kiszámítható
önkormányzati rendszer működésének megteremtése Magyarországon, amely minden
állampolgárnak ugyanazokat a szolgáltatásokat ugyanolyan színvonalon teszi elérhetővé, éljen az
ország bármely részén.
* Feladatfinanszírozás
* Önkormányzati feladatok
* Önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók
* Fejlesztési rendszer, források és azok elosztása
* Rendszeres konzultáció az önkormányzatokkal
* Polgármesterek
* Képviselő-testületi működés
* Közös önkormányzati hivatalok
* Köztisztviselői illetmények”

Forrás:
A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2024. április 30.

2024. április 30-án indult a KKV Technológia Plusz Hitelprogram

„Újabb a magyar gazdaságot, a kis és közepes vállalkozásokat erősítő programot indít a kormány. Keddtől indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram.

Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k), 0%-os fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához. A 155,54 milliárd forint keretösszegű program a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kialakított MFB Pont Plusz hálózaton keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megjelölt fiókjaiban lesz elérhető.

A hitelprogram célja a hazai KKV-k termelékenységének és hozzáadott értékének növelése a technológiai és szervezeti megújítás támogatásán keresztül. További cél a vállalkozások korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása, lehetővé téve energiahatékonysági beruházásokat is.

A pályázó vállalkozások ügyletenként 10 millió és 100 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, a teljes futamidő alatt fix, 0%-os ügyleti kamat mellett. A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható, a keretösszeg legalább 65%-ából pedig a négy leghátrányosabb helyzetű régióban, azaz a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon projektet megvalósító vállalkozások részesülhetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt feladatának tekinti, hogy ezek a források a lehető leghamarabb elérhetőek legyenek és hozzájáruljanak a hazai KKV-k megerősítéséhez és a nemzetgazdasági célok eléréséhez. A kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét, ennek elérését támogatja a KKV Technológia Plusz Hitelprogram is.

Az igényléshez szükséges további információkat és a Hitelprogram felhívását az MFB illetve a Kormány honlapján érhetik el az érdeklődők.”

Forrás:
Keddtől indul a KKV Technológia Plusz Hitelprogram; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. április 29.
„KKV Technológia Plusz” Hitelprogram GINOP Plusz-1.4.3-24; Magyar Fejlesztési Bank
MFB Pont Plusz hálózat

Ludovika Fesztivál, 2024. május 9-11.

„Ludovika Szabadegyetem – részletes programok
(csak néhány részletet emelünk ki, regisztrálás az egyes előadásoknál külön-külön!)

Bővítéspolitika sátor
* Nehezített pályán – Nyugat-Balkán és az EU
* A magyar külpolitika kihívásai az átalakuló világrendben
* Magyarország 20 éve az Európai Unióban: visszatekintés a csatlakozási tárgyalásokra (ÁNTK Európa-napi panel)
* Az Európai Unió Tanácsa 2011. és 2024. évi magyar elnökségeinek kihívásai, lehetőségei és tanulságai (ÁNTK Európa-napi panel)

Demográfiai kihívások sátor

Az európai védelempolitika erősítése
* Egy új európai biztonsági architektúra: a magyar védelmi ipar szerepe és lehetőségei
* Az ukrán háború és az EU kihívásai
* Közép-Európa lehetőségei és kényszerei a 2020-as évek európai védelempolitikájában
* Úton az „alvó NATO”-hoz – Mi lesz veled Európa?
Dr. Stumpf István, Dr. Eszterhai Viktor, Dr. Sumantra Maitra
* Világűr, dróntechnológia, kiberdomain és mesterséges intelligencia: A gyorsan változó európai fenyegetettség színtere
Dr. Nyáry Gábor, Michelle C. Watson

Az illegális migráció kihívásai sátor

Party sátor
* Konnektivitás: Magyarország kulcsállami szerepe
dr. Orbán Balázs
* A 2024-es magyar EU-elnökség
Dr. Győri Enikő, Dr. Kovács Zoltán, Dr. Navracsics Tibor
Moderátor: Dr. Tárnok Balázs

A versenyképesség erősítése sátor”

Forrás:
Ludovika Szabadegyetem, Részletes Programok 2024

Európai Unió

Az Európai Bizottság digitális hattyúdala

„Rövidesen lejár a mostani Európai Bizottság mandátuma. Nagy, átfogó dokumentumban foglalták össze a digitális területen elért eredményeket (vagy amit annak tartanak), részterületek szerint. A hiányosságok és a hibák kiderítése már az utókorra marad.
„Az elmúlt négy évben annak érdekében tettünk lépéseket, hogy társadalmunk kihasználja a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, minimalizálja a polgárokat érintő kockázatokat, és stratégiai befektetéseket eszközöljön versenyképességünk és ellenálló képességünk kiépítése érdekében.””

Forrás:
Realising Europe’s Digital Decade; European Commission; 2024. március 22.
Achievements of the von der Leyen Commission. Realising Europe’s Digital Decade (PDF)
Háttér:
European Union priorities 2019-2024; European Union

Célegyenesben a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act – AIA)

„Május 2-3-án fogadhatja el az OECD miniszteri szintű tanácsa az uniós AI Act-hhez, a Mesterséges Intelligencia (MI) európai szabályozásához fűzött ajánlásait. [Ez így félreértés! Lásd a cikk után fűzött megjegyzést. Szerk.]Az Európai Bizottság 3 évvel ezelőtt kezdte meg az MI regulációját. Az európai Mesterséges Intelligencia Iroda várhatóan az EU magyar elnöksége idején kezdi meg működését.

Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia törvényét (Artificial Intelligence Act – AI Act) 2024 márciusában fogadta el az Európai Parlament, rendelkezései a következő években fokozatosan, a teljes dokumentum 2026-ban lép majd hatályba. Az eseményeket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (továbbiakban: OECD) is figyelemmel kíséri, korábban a Bizottság az OECD-tagállamokkal együtt végezte az eredeti és a felülvizsgált javaslatok kidolgozását is. Az AI Act-hez fűződő ajánlásait a szervezet digitális szakbizottsága április elején jóváhagyta, a végleges dokumentumot május 2-3-án fogadhatják el az OECD miniszteri szintű találkozóján. Az ajánlások, habár nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket, kulcsfontosságúak lesznek a végrehajtás szempontjából.

Az Európai Bizottság 2021 áprilisában mutatta be javaslatát az AI Act vonatkozásában, jóval megelőzve azt a pillanatot, amikor a nagyközönség a ChatGPT révén először szembesült az AI lehetőségeivel. A javaslat mögötti megfontolás, alapprobléma az volt, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek egyre nagyobb számban terjednek el, és a korábbi modellekkel ellentétben már több célra is lehet használni őket. A ChatGPT és Copilot modellek az elmúlt években berobbantak a mindennapi használatba, az OpenAI bevételei 2024-ben várhatóan 1 milliárd dollárra nőnek majd. Amellett, hogy a prognózis rámutat az iparág jelentőségére és növekedési potenciáljára, a rendszerek fejlődése a sokoldalú felhasználásból fakadóan a kockázatoknak is szélesebb spektrumát ölelik fel. Ezeket a kockázatokat felmérni egyre nehezebb, ezért az Európai Unió a szabályozásán keresztül azonosítani, kategorizálni és monitorozni kívánja az MI rendszereket. Az uniós megfontolás mögötti alapvető cél továbbá, hogy a kockázatok azonosításával káresemény esetén elkülöníthetővé váljanak a fejlesztő-szolgáltató-végfelhasználó közötti felelősségi körök, amellyel az emberek alapvető jogainak potenciális sérelmét is elejét vennék.

A kormányok világszerte szabályrendszereket hoznak létre, hogy minimalizálják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vélt vagy valós kockázatokat. Az Egyesült Államok végrehajtó rendeletet adott ki a mesterséges intelligenciáról (közös fogalmak kidolgozásán az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács is dolgozik), míg az Egyesült Királyság egy nem kötelező erejű nyilatkozatot fogadott el. Kína átfogóbb, de szabályozásában kevésbé szigorú, vállalkozásbarát AI-szabályozást vezetett be, amely elsősorban a technológiai fejlődést ösztönözné. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvénye az első, amely tagállamokra nézve összehangolt szabályokat határozna meg az MI használatára vonatkozóan, de kockázatokat is hordoz magában, amelyeket végrehajtási jogi aktusokkal kell majd kezelnie az uniós intézményrendszernek.

Kockázati rendszerek

A mesterséges intelligencia rendszereket az AI Act kockázatok szerint sorolja be. Az elfogadhatatlan kockázati szint hatálya alá azok a mesterséges intelligencia rendszerek tartoznak, melyek manipulációra, társadalmi ellenőrzési gyakorlatokra épülnek: ilyenek lehetnek az érzelemkifejezést felismerő technológiák; prediktív rendészeti szoftverek; valós idejű távoli biometrikus azonosítást használó AI rendszerek. A magas kockázati kategóriába sorolták azokat, amelyek az emberek biztonságát, illetve alapvető jogait sérthetik. Különösen érzékeny területekként azonosították az oktatást, foglalkoztatást, a kritikus infrastruktúrát, a közszolgáltatásokat, bűnüldözést, határellenőrzést és igazságszolgáltatást. E területeken a rendszerek használatát egy közös európai adatbázisba szükséges majd bejelenteni a jövőben és a legszigorúbb követelmények vonatkoznak rájuk.

Az AI Act márciusban elfogadott szövege foglalkozik az általános célú mesterséges intelligenciával (General Purpose AI – GPAI), és további alapmodellekkel is, amelyek a 2021. évi bizottsági javaslatban még nem szerepeltek. A GPAI-rendszerek olyan általánosan alkalmazható funkciókat hivatottak ellátni, mint a kép- és beszédfelismerés, hang- és videó generálás, illetve mintafelismerés, ilyen például a ChatGPT is. Ezek azért tekinthetők általános célúnak, mert a feladatok széles körére alkalmazhatók. Az AI Act szerint a GPAI rendszerek akkor válnak kockázati modellekké, ha a működtetésükhöz használt teljesítmény meghaladja a 10 flopot. A jelenlegi modellek nem érik el ezt a küszöbértéket, de a következő generációs MI modellek – amelyek várhatóan 2024-ben már forgalomba kerülhetnek – meghaladják azt. A rendszerkockázatot jelentő GPAI-modellek szolgáltatóinak a jövőben modellértékeléseket kell végezniük, jelenteniük kell az incidenseket, biztonsági aspektusokkal kell bírniuk.

A korlátozott kockázatú kategóriába tartoznak az érzelemfelismerő rendszerek, biometrikus kategorizálási rendszerek, deepfake tartalmakat generáló rendszerek. A legtöbb AI rendszer azonban minimális kockázatúnak minősül és nem szabályozott. Olyan mesterséges intelligenciával rendelkező rendszerek tartoznak ide, amelyek nem tartoznak más kategóriákba, mint például a mesterséges intelligenciával rendelkező videojátékok vagy spamszűrők.

A mesterséges intelligencia rendszereket létrehozók és fejlesztők nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia modellek válaszait az emberi értékekhez igazítsák annak érdekében, hogy elkerüljék a diszkriminációt és a káros tartalmak generálását. Van olyan nagyvállalat, amely az AI rendszerét (pl. a Google a Gemini AI-modelljét) úgy képezte ki, hogy a faji sokszínűséget a történelmi korrektséggel szemben előnyben részesítse, míg más vállalatok eltérő megkülönböztetési kritériumokat is gyakran alkalmaznak (pl. jövedelemdiszkrimináció, jólétnövelő/kizsákmányoló hatás a gazdasági szolgáltatások kontextusában). A GPAI fejlesztői úgy próbálják biztosítani az alapvető emberi jogok, valamint értékek tiszteletben tartását, hogy védőkorlátokat építenek a modellekbe, amelyek önmagukat ellenőrzik, hogy válaszaik megfelelnek-e az előírt kötelezettségeknek. A jövőben elfogadott végrehajtási aktusok vélhetően ezt is szabályozni fogják.

Az AI Act kritikái

Mostanra ugyan több tucat nagy-, illetve kis AI modell létezik és az AI-fejlesztők között élénk verseny folyik. Ugyanakkor nincs jele egyelőre annak, hogy szisztematikus monopol helyzetek alakulnának ki az informatikai szektor alágazataiban. Az EU jelenleg nem ad otthont nagy AI rendszereknek, az AI Act pedig – legalábbis az Európai Unióban – kiegyenlítheti a versenyfeltételeket. Európai székhelyű üzleti vállalkozások pl. a Siemens, az Airbus, a Renault, Deutsche Telekom, már 2023 júniusában nyílt levélben fejezte ki aggályait az AI Act kapcsán. A vállalatok szerint az AI Act szabályai veszélyeztethetik a versenyképességet: ha a potenciális kihívások margóján – felhasználásuktól függetlenül – az EU túlszabályozza az alapmodelleket, akkor a fejlesztő és bevezető vállalatok aránytalan megfelelési költségekkel és felelősségi kockázatokkal szembesülnek. Véleményük szerint ez akár az innováció gátjaként, illetve a vállalatok EU-n kívüli fejlesztéseihez is vezethet.

Az AI Act részben az önálló, nagyméretű mesterséges intelligencia modellek szabályozására összpontosít, ugyanakkor a decentralizált mesterséges intelligencia rendszerek gyors megjelenésével a rendszer kockázatokat nem lehet egyetlen modellre összpontosítva értékelni. A rendszer egészét kell vizsgálni, mivel a kockázatok megoszlanak a fejlesztők, a telepítők és a felhasználók között. Az AI Act-hez kapcsolódó végrehajtási aktusoknak ezért a kisebb modellekre is koncentrálniuk kell majd, mivel azzal, hogy ezek a rendszerek nem érik el a már említett számítási küszöbértéket, mentesülhetnek számos, a kockázati kategóriákban részletezett kötelezettség alól.

Az OECD többek között e kihívásokkal is számolva ajánlásokat fogalmaz meg az MI-t érintő nemzeti szakpolitikák és nemzetközi együttműködések kapcsán. A szervezet javasolja, hogy a kormányok hosszútávú K+F befektetéseket ösztönözzenek az MI relációjában és olyan agilis környezetet teremtsenek, amely lehetővé teszi az e szakaszból való tovább fejlődést. A fejlesztésekben álláspontjuk szerint hangsúlyos szerepet kell kapnia a társadalmi biztonságnak, valamint a technikai részletszabályok kidolgozásának. A nemzetközi együttműködések kapcsán kiemelik, hogy a fejlesztéseknek globális, konszenzus vezérelt technikai standardoknak kellene megfelelniük, amelyhez a kormányoknak ösztönözniük kellene egy nemzetközi összehasonlíthatóságot megkönnyítő indikátor kidolgozását.

Hosszú volt az út, még hosszabb jöhet

Az AI Act kidolgozása és elfogadása ugyan már három éve tart, de jelenlegi formájában egy új és hosszú szabályozási folyamat kezdete, mivel a Bizottságra és a felállítandó Mesterséges Intelligencia Irodára (AI Office) ruházza a feladatot, hogy végrehajtási jogszabályokat és iránymutatásokat fogadjon el a kihívások kezelése érdekében. Ezek közé tartozhat a MI rendszerekre vonatkozó kritériumok és jelentési kötelezettségek pontosítása.

Az európai Mesterséges Intelligencia Iroda létrehozásáról szóló határozat 2024 februárjában lépett hatályba. A megközelítőleg 100 főre tervezett testület célja a törvényben foglalt rendelkezések végrehajtását igyekszik majd előmozdítani, a független szakértők toborzása már megkezdődött. Az Iroda várhatóan a magyar soros elnökség első hónapjaiban állhat majd fel. ”

Forrás:
Célegyenesben az AI Act, de az OECD további ajánlásokat fogalmazott meg; Felde Bence; Economx; 2024. május 1.
(A szerző az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője.)
Szerkesztői megjegyzés:
AZ OECD nem az uniós MI-jogszabályhoz fűzött ajánlásokat, hanem a saját MI Alapelveit (OECD AI Principles) frissítette. Lásd cikkünket: Frissítették az OECD MI Alapelveit; eGov Hírlevél; 2024. május 5.

Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a KKV uniós fogalmának megváltoztatásáról egyeztetett

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét. Az egyeztetés folyamán a felek a magyar gazdaság aktuális helyzete mellett áttekintették a magyarországi vállalatok versenyképességét befolyásoló hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat, a rövid és hosszú távú célokat, kihívásokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Nagy Márton és Parragh László egyetértett abban, hogy a gazdasági növekedés újraindítása közös cél és érdek.

A felek megállapították, hogy a növekedést segítő folyamatok már most is kifejezetten pozitív irányba tartanak, azonban további lépésekre van szükség. Bíztatónak ítélték meg többek között, hogy – az infláció sikeres letörésének köszönhetően – fél éve dinamikusan növekvő reálbérek hatására, a kiskereskedelmi forgalom megkezdte a helyreállást.

Tekintettel arra, hogy a magyar EU-elnökség egyik kiemelt fókuszpontja a versenyképesség lesz, ezért a felek egyetértettek abban, hogy Európa versenyképességének visszaszerzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a 2005. óta hatályos KKV fogalom újrafogalmazására is. Így célszerűnek mutatkozik többek közt a 250 fős létszám 500 főre emelése vagy a jelenlegi 50 millió eurós árbevételi határ 100 millió euróra növelése.

Nagy Márton támogatásáról biztosította Parragh Lászlót az elképzeléssel kapcsolatban, hiszen a KKV fogalmának megváltoztatása bővítheti a magyar vállalkozások támogatási lehetőségeit, így hozzájárulhat azok további megerősítéséhez.”

Forrás:
Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a KKV uniós fogalmának megváltoztatásáról egyeztetett; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. április 29.

Érvénybe lép az új uniós költségvetési szabály

„A Tanács tegnapi ülésén elfogadta a költségvetési szabályok reformját – az új keret nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes hosszú távú befektetéseket eszközölni kívánó kormányok számára.

Az európai minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa tegnap elfogadta a költségvetési szabályok reformját, amelyek az EU gazdasági és költségvetési irányítási keretének reformját szolgálják, az új szabályrendszer mától lép érvénybe. A reform fő célja a rendezett és fenntartható államháztartás biztosítása, miközben különböző reformok és beruházások révén segíti a tagállamok fenntartható és inkluzív növekedését.

A szabály szerint első lépésként a Bizottság a nettó kiadások alakulására vonatkozó egy úgynevezett „referenciapályát” nyújt be azoknak a tagállamoknak, ahol az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 60%-át vagy ahol az államháztartási hiány meghaladja a GDP 3%-át – összhangban a maastrichti konvergencia kritériumaival. Az így összeálló referenciapálya figyelembe veszi az egyes országok sajátos fenntarthatósági kihívásait, és jelzi, hogy a tagállamok hogyan tudják biztosítani, hogy a négyéves költségvetési kiigazítási időszak végére az államadósságot középtávon csökkenő pályára állítsák vagy azon maradjanak.

Az új szabályok két biztosítékot tartalmaznak, amelyeknek a referenciapályának meg kell felelnie. Egyrészt beépítenek majd egy adósság fenntarthatóságára vonatkozó biztosítékot, amely biztosítja az államadósság szintjének minimális csökkenését. Másodszor az államháztartási hiány ellenálló képességére vonatkozó biztosítékot is beépítenek. Ennek célja, hogy egy biztonsági tartalékot alakítson ki a maastrichti szerződésben meghatározott, a GDP 3%-át kitevő államháztartási hiány referenciaértéke alatt.

Második lépésként, ezek alapján minden tagállam egy nemzeti közép távú költségvetési strukturális tervet fog készíteni, összhangban az adott tagállam nemzeti törvényhozás hosszától, 4 vagy 5 évre szólóan. Amennyiben indokolt, a tagállamok kérhetik majd a terv legfeljebb hét évre történő meghosszabbítását, ha olyan reformok és beruházások mellett kötelezik el magukat, amelyek javítják a rugalmasságot és a növekedési potenciált, támogatják a költségvetési fenntarthatóságot és az EU közös prioritásait. Ilyenek például a méltányos, zöld és digitális átmenet megvalósítása, az energiabiztonság garantálása, a társadalmi és gazdasági ellenálló képesség megerősítése, mi több, a védelmi képességek kiépítése is ide számítható.

Terveikben a tagállamok kötelezettséget vállalnak a többéves nettó közkiadások irányára, valamint bemutatják azokat a beruházásokat és reformokat, amelyekkel választ adnak az Európai Bizottság által összeállított országspecifikus európai szemeszterben azonosított legfontosabb kihívásokra. Az Európai Szemeszter ajánlásai úgy szakmai, mint akadémiai körökben több vita tárgya. Egyrészt a Szemesztert egy politikai és gazdasági koordináció eszközeként használja az Európai Unió, amelyen összehangolja az európai gazdasági és szociális területeit, egyetlen éves program keretében. Az országspecifikus ajánlások hasznosak lehetnek, ám nem minden esetben vették figyelembe egy-egy tagállam több éves gazdasági fejlődési terveit, így gyakran figyelmeztető jellegű visszajelzést kaptak a tagállamok olyan esetben is, amikor közép, illetve hosszú távú fejlődést ösztönző hitelek felvétele miatt alakult ki egyensúly hiány.

Igencsak éles vita tárgyát képezi az is, hogy a Bizottság politikai döntéseket hoz-e bizonyos szakmai kérdésekben. Így az egyik tanulmány a 2017-es országspecifikus ajánlásokat vizsgálva arra világít rá, hogy bár a Bizottság Olaszországot, Franciaországot és Németországot érintő specifikus elemzései pontosak és összhangban vannak más nemzetközi intézetek értékeléseivel, olyan technikai kérdésekkel kapcsolatban, hogy mely tagállam makrogazdasági egyensúlyhiányát ítéli túlzottnak és melyeket nem, túlzottnak egyértelműen politikai döntést hozott.

Ezen túlmenően, több is tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Szemeszter során az EU növelte a szociál- és foglalkoztatáspolitikában vállalt szerepét. A különböző társadalmi szereplők, mint például a szakszervezetek szerepe idővel jelentősen megerősödött és kihasználták azokat az intézményi struktúrákat, amelyek révén érdekeiket eredményesebben tudták képviselni. Mindezek révén a Bizottság szerepe viszont tovább erősödött, miközben a tagállamok vezetőinek szerepe némileg csökkent.

A gazdasági kormányzás keretének reformjáról az Európai Szemeszterhez hasonlóan már több éve hasonló vita folyt. A tagállamok gyakran kifogásolták, hogy a keretet biztosító Stabilitási és Növekedési Paktum nem vette figyelembe a tagállamok közép és hosszú távú fejlődési terveit és így túlzottan szigorúan bírálta el az egyes országok makrogazdasági döntéseit, valamint nem vette figyelembe egy adott nemzetállam gazdaságának anticiklikus kiadási szükségleteit. Bár a viták már több évtizede folytak, az Európai Bizottság 2020-ban kezdett el érdemben dolgozni a reformon. Ennek hátterében a pandémia okozta gazdasági válság áll, amely miatt a Bizottság átmenetileg felfüggesztette a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait, megengedve, hogy a tagállamok túllépjék a 3 százalékos államháztartási hiányt, valamint a 60 százalékos GDP arányos államadósságot. Ezt követően az orosz–ukrán háború után következő energiaválság miatt maradtak a szabályok továbbra is felfüggesztve, a magasabb adósságszintek, és a kamatlábak miatt az EU úgy döntött, hogy a hatékonyság további javítása érdekében megreformálja a stabilitási és növekedési paktumot. A reform egyik leglényegesebb eleme, hogy a nemzeti terveket és a nettó kiadási pályát is a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, nem lesz elegendő a Bizottság döntése. Ebből kifolyólag a nemzetállamok és a Bizottság, valamint a társadalmi szereplők közötti hatalmi egyensúly ismét középre tolódik el, valamivel távolodva a Bizottságtól és több erőt hagyva a tagállamok számára.”

Forrás:
Érvénybe lép az új költségvetési szabály;
Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2024. április 30.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megjelent az eIDAS 2.0 rendelet
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában a népszerűen eIDAS 2.0-nak nevezett rendelet.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról; EUR-Lex, Európai Unió Hivatalos Lapja; L sorozat; 2024. április 30.
vagy angolul:
Regulation (EU) 2024/1183 of the European Parliament and of the Council of 11 April 2024 amending Regulation (EU) No 910/2014 as regards establishing the European Digital Identity Framework

További menetrend:
Végrehajtási jogi aktusok első csoportja: 2024. november 21.
Végrehajtási jogi aktusok második csoportja: 2025. május
Digitális személyiadat-tárcák a tagállamokban: 24 hónappal a végrehajtási jogi aktusok megjelenése után
Általános elterjedtség (a várokozások szerint): 36 hónappal a végrehajtási jogi aktusok megjelenése után

Emlékeztető:
„»európai digitális személyiadat-tárca«: olyan elektronikus azonosító eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy személyazonosító adatokat és elektronikus attribútumtanúsítványokat biztonságosan tároljon, kezeljen és érvényesítsen abból a célból, hogy azokat az igénybe vevő feleknek és az európai digitális személyiadat-tárcák egyéb felhasználóinak a rendelkezésére bocsássa, valamint hogy minősített elektronikus aláírások révén aláírjon vagy minősített elektronikus bélyegzők révén bélyegezzen”

„Az európai digitális személyiadat-tárcák kialakításakor elengedhetetlen a felhasználók igényeinek figyelembevétele. Rendelkezésre kell állniuk olyan hasznos felhasználási eseteknek és online szolgáltatásoknak, amelyek az európai digitális személyiadat-tárcákra támaszkodnak. A felhasználói kényelem és az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló rendelkezésre állásának érdekében fontos intézkedéseket hozni annak előmozdítása érdekében, hogy valamennyi tagállam hasonló megközelítést alkalmazzon az online szolgáltatások tervezésével, fejlesztésével és megvalósításával kapcsolatban. Az európai digitális személyiadat-tárcák igénybevételére támaszkodó online szolgáltatások tervezésére, fejlesztésére és megvalósítására vonatkozó, nem kötelező iránymutatások az említett cél elérésének hasznos eszközévé válhatnak. Az ilyen iránymutatásokat az Unió interoperabilitási keretének figyelembevételével kell kidolgozni. Az említett iránymutatások elfogadása során a tagállamoknak vezető szerepet kell betölteniük.”

Technika, tudomány, MI

Az ember és közösségei a legújabb technológiák között – konferencia (NKE ITKI)

„Szervezők: Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)

Időpont: 2024. május 16.

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/4099/

PROGRAM:

09:00–10:10 Plenáris előadások (Ludovika Főépület, Díszterem)
10:10–10:20 Technikai szünet

Párhuzamos szekcióülések (Ludovika Főépület)

10:20–11:55 Szekcióülések I.
12:00–13:00 Ebédszünet (Ludovika Főépület, 2. emeleti zsibongó)
13:00–14:20 Szekcióülések II.
14:20–14:40 Kávészünet
14:00–16:15 Szekcióülések III.

RÉSZLETES PROGRAM

09:00-10:10
I. PLENÁRIS ELŐADÁSOK
9:00-9:05 Köszöntő
Török Bernát igazgató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
9:05-9:20 Megnyitó
Deli Gergely rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Bitskey Botond főtitkár, Alkotmánybíróság
9:20-9:45 A NAIH szerepe az EU-s adatjogszabályok végrehajtásában – különöse tekintettel a Mesterséges Intelligencia Rendeletre
Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság:
9:45-10:10 Mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon – világvége vagy egy új világ kezdete?
Lábody Péter elnökhelyettes, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

10:10–10:20 Technikai szünet

II. PÁRHUZAMOS SZEKCIÓÜLÉSEK

A SZEKCIÓÜLÉSEK HÁROM KÖRBEN (SZEKCIÓÜLÉSEK I-III.) ZAJLANAK, ÖSSZESEN 10 SZEKCIÓBAN. A SZEKCIÓK ELŐADÁSAI PÁRHUZAMOSAN FUTNAK, 15-15 PERCES ELŐADÁSOKKAL, UTÁNUK SZABAD TANÁCSKOZÁSSAL (Q&A).

SZEKCIÓÜLÉSEK I. (10:20–11:55)

SZEKCIÓ 1. LÉLEKTAN
A szekciót vezeti: Kelemen Blanka indítványelemző, Alkotmánybíróság
10:20-10:35 Hálózatok és függőségek, a közösségi média hatása a mentális egészségre
Németh Erzsébet egyetemi tanár, szakvezető, Budapesti Metropolitan Egyetem (METU), Marketing és Kommunikáció-tudományi Intézet
10:35-10:50 Az antik bölcselettől a lélekgyártásig – Az MI-technológia rögös útja a mélylélektan felé
Dergez-Rippl Dóra adjunktus, PTE-Filozófia Doktori Iskola, KPVK, Magyar Művészeti Akadémia-MMKI
10:50-11:05 Felhasználói elköteleződés vagy digitális jóllét? – Platformizáció, design, felelősség
Timár Borbála doktorjelölt, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
11:05-11:20 A mesterséges intelligencia és a mediáció
Doszpot-Szútor Vivien digitális gazdasági szakjogász
11.20-11:35 Áldás vagy átok? M.I.-kihívás az oktatás és a szellem dimenziójában
Csutak Zsolt doktorjelölt, kutató, NKE EJKK, Vallás és Társadalom Kutatóintézet
11:35-11:55 Q+A

SZEKCIÓ 2. ADATAINK
A szekciót vezeti: Bendik Tamás általános elnökhelyettes, NAIH
10:20-10:35 Az ember az adatkezelő mögött
Báldy Péter igazgatóhelyettes, ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet
10:35-10:50 Jog az elmefolyamatok tisztaságához, avagy az agyhullám-olvasás technológiájának hatása magánszféránkra
Eszteri Dániel osztályvezető, NAIH Engedélyezési és Incidensbejelentési Főosztály, Incidensbejelentési és Forensic Elemzési Osztály
10:50-11:05 Az élettörténet sosem lehet anonim
Alexin Zoltán adjunktus, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék
11:05-11:20 A mesterséges intelligencia az autóiparban – Adatinnováció és adatvédelem közösségi kihívásai
Enyedi Márta adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász
11:20-11:35 Jogi kihívások az Amerikai Egyesült Államok fúziós központjaiban: Veszélyjelzés és adattárolás egy valószínűség számító modellen keresztül
Sáfrán József tudományos segédmunkatárs, NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék
11:35-11:55 Q+A

SZEKCIÓ 3. DIGITÁLIS ÁLLAM
A szekciót vezeti: Balogh Gyöngyi főosztályvezető, NAIH Adatvédelmi Stratégiai és Ellenőrzési Főosztály
10:20-10:35 Digitális-Állam-Polgár
Czékmann Zsolt intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, Miskolci Egyetem Államtudományi Intézet, Közigazgatási Jogi Tanszék
10:35-10:50 Digitalizáció és szolgáltatás az adózásban. A kőtáblától az AI-ig
Kovács Tamás igazgató, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága
10:50-11:05 Kiszolgáltatott csoportok az elektronikus bírósági eljárások világában
Horváth Edit Írisz egyetemi docens, gazdasági igazgató, PPKE JÁK
11:05-11:20 Fenntarthatósági célok és a digitális tudatosítás kapcsolata a magyar közoktatási rendszer tükrében
Kelemen Roland adjunktus, Széchenyi István Egyetem, tudományos munkatárs, NKE – Nagy Adél jogász, kiberbiztonsági szakjogász hallgató
11:20-11:35 A digitális ellátáshoz való jog és az ehhez kapcsolódó ösztönző állam modell
Pokó Diána Európa jogi szakjogász, Mesterséges Intelligencia és Technológiai szakjogász, GTTSZ Gazdasági és Külgazdasági Tagozat társelnök
11:35-11:55 Q+A

SZEKCIÓ 4. GAZDASÁG ÉS MUNKA
A szekciót vezeti: Pünkösty András tudományos munkatárs, NKE ITKI
10:20-10:35 A technológiai fejlődés hatásai a közgazdasági elemzésekre
Czeczeli Vivien adjunktus, NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék – Marton Ádám adjunktus, NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék
10:35-10:50 A kvantumgazdaság közelsége
Nagy Zoltán András egyetemi docens, NKE RTK Bűnügyi-, Gazdaságvédelmi Kiberbűnözés Elleni Tanszék
10:50-11:05 A fogyasztóvédelmi egyesületek szerepe az egyéni és közösségi jogérvényesítésben az elektronikus kereskedelem területén
Rátz Gyula elnök, Magyar Digitális Jogi Tudásközpont és Érdekvédelmi Egyesület, ügyvéd, Rátz Ügyvédi Iroda
11:05-11:20 „Csillagainkban a hiba” – Diszkrimináció és platform munkavégzés, különös tekintettel a platform munkavégzés értékelésére
Lukács Adrienn adjunktus, SZTE ÁJTK
11:20-11:35 Az Ipar 5.0 elméleti megközelítése és az emberközpontú gondolkodás
Fási Csaba osztályvezető, NKE ÁNTK, Dékáni Hivatal Fejlesztési Osztály
11:35-11:55 Q+A

12:00–13:00 Ebédszünet (Ludovika Főépület, 2. emeleti zsibongó)

SZEKCIÓÜLÉSEK II. (13:00–14:20)

SZEKCIÓ 5. GENERATÍV MI
A szekciót vezeti: Vass Norbert osztályvezető, NAIH Európai Uniós Digitális Adatstratégiai Osztály
13:00-13:15 A prompt szerepe az alkotásban
Csősz Gergely osztályvezető, SZTNH Szerzői Jogi Főosztály, Szerzői Jogi Hatósági Osztály
13:15-13:30 Quo vadis generatív MI? – A technológia tényleges hasznossága és használtsága a legfrissebb felmérések tükrében
Vadász Pál vezető kutató, NKE ITKI
13:30-13:45 A generativ MI friss versenyjogi fejleményei: versenyhivatali vizsgálódások, első tapogatózások
Marosi Zoltán ügyvéd, a versenyjogi csoport társvezetője, DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi‑Tóth & Partners Law Firm
13:45-14:00 Enyém, tiéd, MI-énk – a generatív mesterséges intelligencia és az egyén viszonyának egyes jogi kérdései
Vári Csaba ügyvéd, csoportvezető, adatvédelmi szakértő, Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda IPTech csoportja – Gaál András adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda IPTech csoportja
14:00-14:20 Q+A

SZEKCIÓ 6. INFORMÁCIÓÁRAMLÁS
A szekciót vezeti: Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
13:00-13:15 Oroszország bent és kint, avagy mindenki Digitális Vasfüggönyt épít?
Gosztonyi Gergely egyetemi docens, ELTE ÁJK – Lendvai Gergely Ferenc PPKE JÁK
13:15-13:30 Javaslatok egy igazi „közösségi” „média” létrehozására
Papp János adjunktus, PPKE JÁK
13:30-13:45 A hálózati bűnözés és a hírek hálózatának a jelentősége
Nyitrai Endre adjunktus, NKE RTK, kutató, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet
13:45-14:00 Az online térben megvalósuló zaklató tartalomközlések büntetőjogi szabályozásának jövőbeli lehetőségei
Ázsoth Szilvia PhD-hallgató, PTE ÁJK Doktori Iskola, Büntetőjogi Tanszék
14:00-14:20 Q+A

SZEKCIÓ 7. TÁRSADALMI TRENDEK
A szekciót vezeti: Rab Árpád tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
13:00-13:15 A „képesség erózió” jelensége az MI technológiák alkalmazásának tükrében – A felelősség és a szakértelem hiányának lehetséges egyéni és társadalmi következményei
Laki Beáta adjunktus, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, filozófus, bioetikus
13:15-13:30 Digitális transzformáció az idősödő társadalmakban?
Molnár Szilárd kuratóriumi elnök, szakmai vezető, Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány
13:30-13:45 Társadalom 5.0 – az emberi evolúció új lépcsőfoka?
Lovászy László tudományos főmunkatárs, NKDT
13:45-14:00 Az innovatív információ- és hálózatelmélet kutatási eredményeinek lehetséges alkalmazása az egyéni és közösségi csoportok magatartás dinamikájának vizsgálatára
Bács Zoltán György adjunktus, NKE RTK, szakoktató, NKE RTK Terrorelhárítási Tanszék
14:00-14:20 Q+A

14:20–14:40 Kávészünet

SZEKCIÓÜLÉSEK III. (14:40–16:15)

SZEKCIÓ 8. FIATALJAINK
A szekciót vezeti: Páll Imre Borisz osztályvezető, NAIH Adatvédelmi Megfelelőségi Osztály
14:40-14:55 Irány a metaverzum! – A gyermekekre káros elemek a videójátékok virtuális közösségeiben
Sorbán Kinga tudományos segédmunkatárs, NKE ITKI
14:55-15:10 Jogi eszköztár a bullying és cyberbullying magatartások kezelésére Magyarországon
Pongó Tamás egyetemi adjunktus, SZTE ÁJK, Közjogi Intézet
15:10-15:25 Hatékonyan biztosíthatók-e a gyermekek és a nők jogai a Metán?
Kálmán Renáta egyetemi tanársegéd, Közjogi Intézet SZTE ÁJTK
15:25:15:40 Robotok a katedrán és a „vizsga MI” hajnala
Mike Nimród egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatika Intézet
15:40-16:00 Q+A

SZEKCIÓ 9. DIGITALIZÁCIÓ ÉS JOG
A szekciót vezeti: Rajos Krisztina indítványelemző, Alkotmánybíróság
14:40-14:55 Támogató MI a jogalkalmazásban
Menyhárd Attila egyetemi tanár, ELTE ÁJK, kutatóprofesszor, NKE ITKI
14:55-15:10 A mesterséges intelligencia hatása a joghallgatók közösségére: új kihívások és lehetőségek a LegalTech világában
Aczél-Partos Adrienn könyvtárvezető, PPKE JÁK Könyvtára, csoportvezető, oktató, PPKE JÁK, Jogi Informatika Oktatási Csoport
15:10-15:25 Együttműködő közösségek a legaltech fejlesztésekben – közjog és jogalkotás terén
Kántor Ákos doktorandusz, KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
15:25-15:40 Együttműködő közösségek a legaltech fejlesztésekben – magánjogi, ügyvédi megoldások
Ungváry Botond doktorandusz, ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
15:40-15:55 Digitális birtokháborítás az okosotthonok korában
Kajó Cecília adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, hallgató, ELTE ÁJK
15:55-16:15 Q+A

SZEKCIÓ 10. MI-SZABÁLYOK
A szekciót vezeti: Naszladi Georgina tanácsadó, Alkotmánybíróság
14:40-14:55 A mesterséges intelligencia közbejöttével okozott károkért viselt deliktuális felelősség kérdése az Európai Unió MI szabályozásában
Klein Tamás egyetemi docens, Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
14:55-15:10 Milyen védelmet biztosít az EU AI Act a munkavállalók közösségeinek?
Domokos Márton ügyvéd, CMS Budapest Ügyvédi Iroda
15:10-15:25 Mit érnek a hatásvizsgálataink?
Orbán Zsombor adatvédelmi és technológiai jogi ügyvéd, Provaris Varga & Partners
15:25-15:40 Etikai kérdések a gyakorlatban: döntéstámogató MI/LLM-technológiák a nemzetközi kapcsolatokban
Nyáry Gábor kutató, NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézet
15:40-15:55 A mesterséges intelligenciával működő fegyverek hatása a háborús eszkalációra
Katona Illés hallgató, ELTE ÁJK
15:55-16:15 Q+A”

Forrás:
Az ember és közösségei a legújabb technológiák között – konferencia program; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI); 2024. május 2.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció teljes jogú tagja lett az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete

„Az új technológiák biztonsági vonatkozásaival kapcsolatos szakmai eredmények társadalmi hasznosulása szempontjából mérföldkövet jelenthet a 2024-es év. Idén áprilistól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán (ÁNTK) működő Kiberbiztonsági Kutatóintézet a Mesterséges Intelligencia Koalíció teljes jogú tagjaként vállal kulcsszerepet Magyarország MI-fejlesztési ökoszisztémájának kialakításában. A 2018-ban, állami kezdeményezésre, a Digitális Jólét Program égisze alatt létrejött MI Koalíciónak mára közel 260 tagszervezete van: sikerrel tömöríti a hazai technológiai, MI-kutatási és fejlesztési terület legfontosabb felsőoktatási kutatóbázisait, tudományos műhelyeit, cégeit, szakmai és közigazgatási szervezeteit. Célja a mesterséges intelligencia-fejlesztések hazai elterjesztése, az ehhez szükséges társadalmi-intézményi infrastruktúra megteremtése, és az ennek kereteit megteremtő hazai és nemzetközi szabályozási környezet kialakításának segítése.

A világban egyértelműen gyorsuló átrendeződés zajlik, a hatalmi szempontból többpólusúvá váló glóbusz konfliktusai pedig, ahogy azt az USA és Kína rivalizálása jól mutatja, a technológia dimenziójában koncentrálódnak. Ebben az összefüggésben ”technológián” a társadalmak szokásos működését felforgató, angol szóval „diszruptív” fejlesztéseket érthetjük. Ezek jelen vannak ma már a munkánkban és a mindennapi életünkben, sokszor láthatatlanul is: a tájékozódást, a kommunikációt, de még a bankolást is segítő műholdas technológiák formájában, a békés mezőgazdaságban, vagy a pusztító háborúban egyaránt megkerülhetetlenné váló drónok formájában. De, mindenekelőtt az emberi tudásfolyamatok képességeit utánzó mesterséges intelligencia alkalmazások egyre szélesebb tárházában, ahol a sokak számára ismertté vált ChatGPT csak egyike az eszközök sokaságának. Ezeknek a csúcstechnológiáknak a közös jellemzője, hogy elszakíthatatlanul fonódnak össze a digitalizáció folyamatával, mindegyikük lelke a számítógép, az információs hálózatok és szoftverek rendszere. Tehát: kibontakozási és működési terepük a kibertér. A növekvő lehetőségeknek pedig, ahogy az máshol sem ritka, ára van.

A fejlett mesterséges intelligencia technológiák integrálása a különböző ágazatokba forradalmi jelentőségű, ugyanakkor a kiberfenyegetések új spektrumát is létrehozza. Ahogy egyre inkább MI-technológiával működő rendszerekre támaszkodunk a kritikus infrastruktúrák működtetésében, a pénzügyi rendszerekben, a hírközlésben és a közlekedésben, a személyes adatok kezelésében, az megnöveli e kifinomult fenyegetések megértésének és mérséklésének fontosságát. A kutatás és a felsőfokú oktatás területén ez új feladatokat, új megközelítést követel meg.

Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének portfóliójában is egyre nagyobb szerepet kap ezeknek az új, emergens technológiáknak a vizsgálata. A kutatások fókuszában ma már óhatatlanul ott szerepel a mesterséges intelligencia által generált új fenyegetések azonosítása is. Különösen azoké, amelyek képesek „alkalmazkodni” a hagyományos biztonsági intézkedésekhez, felülkerekedve a kiberbiztonsági technológiák hagyományos eszköztárán. A fenyegetések azonosítása mellett a kutatás a robusztus védelmi mechanizmusok kidolgozására is összpontosít. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia kibervédelmi alkalmazásai is új kérdéseket vetnek fel. Ezek etikai és jogi következményeinek megértése szintén kulcsfontosságú.”

Forrás:
A Mesterséges Intelligencia Koalíció teljes jogú tagja lett az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete; Nyáry Gábor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. április 29.
A szerző a NKE ÁNTK, Kiberbiztonsági Kutatóintézet munkatársa.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Nagyhatalmi versengés a technológiában

„Aktuális podcastadásunkban Dr. Nyáry Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének tudományos munkatársával Csóka Bercel, a Ludovika Collegium és a Budapesti Corvinus Egyetem Political Economy mesterszakos hallgatója beszélget. A műsorból többek között megismerhetjük az Egyesült Államok és Kína között zajló technológiai verseny legújabb fejleményeit, valamint az átrendeződő geopolitikai viszonyokról is értesülhetünk, továbbá ideológiai kérdésekről, kiberbiztonsági szempontokról egyaránt szó esik.”

Forrás:
Nagyhatalmi versengés a technológiában – Dr. Nyáry Gáborral Csóka Bercel beszélget; Ludovika Collegium; 2024. május 4.

Az űrgazdaság befektetési trendjei

„Az elmúlt évtizedben az űrgazdaság jelentős változásokon ment keresztül, új szereplők, valamint új befektetési tőketípusok jelentek meg. Az éves űreszköz indítási tevékenység megnőtt, nagyrészt a magánbefektetések beáramlásának köszönhetően. Ez kérdéseket vet fel az ágazat jövőbeli fejlődésével kapcsolatban. Ez a szakpolitikai dokumentum az OECD tudományos, technológiai és innovációs ismereteire támaszkodva vizsgálja az állami és magánbefektetési tendenciákat az űrgazdaságban, és megvitatja, hogy a közpolitikai döntések és eszközök hogyan járulhatnak hozzá több és jobb minőségű magánbefektetés vonzásához.”

Forrás:
Space economy investment trends; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers, No. 166; OECD; 2024. április 26.

 

Szakirodalom

Generatív mesterséges intelligencia a korrupció elleni küzdelem és a kormányzati integritás érdekében

„ Az ígéretek, a veszélyek és a gyakorlat számbavétele

A generatív mesterséges intelligencia (MI) számtalan lehetőséget kínál az integritásért felelős szereplők – a korrupcióellenes szervezet, a legfőbb ellenőrzési intézmények, a belső ellenőrzési szervek és mások – számára, hogy fokozzák munkájuk hatását, különösen a nagy nyelvi modellek (LLMS) alkalmazásával. Mivel az ilyen típusú MI-rendszerek egyre inkább általánossá válnak, az integritásért felelős szereplők számára kritikus fontosságú, hogy megértsék mind azt, hogy a generatív MI és az LLM-ek hol hozhatják létre a legnagyobb hozzáadott értéket, mind pedig az általuk jelentett kockázatokat. E megértés előmozdítása érdekében ez a dokumentum az OECD integritási és korrupcióellenes közösségeinek hozzájárulásaira támaszkodik, és pillanatképet nyújt arról, hogy ezek a szervezetek milyen módon használják a generatív MI-rendszereket és az LLM-eket, milyen kihívásokkal szembesülnek, és hogy ezek a tapasztalatok milyen tanulságokkal szolgálnak más országok hasonló szervei számára. A dokumentum feltárja továbbá az integritásért felelős szereplők számára a megbízható mesterséges intelligencia-rendszerek és a mesterséges intelligencia felelősségteljes használatának biztosításához szükséges legfontosabb megfontolásokat, ahogy fejlődnek az e területen meglévő kapacitásaik.”

Forrás:
Generative AI for anti-corruption and integrity in government; Gavin Ugale, Cameron Hall; OECD Artificial Intelligence Papers, 12; OECD; 2024. március 22.

A mesterséges intelligencia és a készségek iránti kereslet változása a munkaerőpiacon

„A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatba kerülő munkavállalók többsége nem igényel speciális MI-ismereteket (pl. gépi tanulás, természetes nyelvi feldolgozás stb.). Ennek ellenére a mesterséges intelligencia meg fogja változtatni az e munkavállalók által végzett feladatokat és a feladatok által igényelt készségeket. Ez a jelentés első becsléseket ad arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a szakképzettségek iránti keresletre olyan munkakörökben, amelyek nem igényelnek speciális MI-képzettséget. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának nagymértékben kitett foglalkozásokban a leginkább igényelt készségek a menedzsment és üzleti készségek. Ezek közé tartoznak az általános projektmenedzsment, a pénzügyek, az adminisztráció és az irodai feladatok. Az eredmények azt is mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának nagymértékben kitett foglalkozásokban idővel nőtt a kereslet e készségek iránt. Például 8 százalékponttal nőtt a legalább egy érzelmi, kognitív vagy digitális készséget igénylő álláshelyek aránya ezekben a foglalkozásokban. A jelentés azonban arra is bizonyítékot talált, hogy az e készségek iránti kereslet kezd csökkenni.”

Forrás:
Artificial intelligence and the changing demand for skills in the labour market; Andrew Green; OECD Artificial Intelligence Papers, 14; OECD; 2024. április 10.

A mesterséges intelligencia hatása a termelékenységre, az elosztásra és a növekedésre

„Kulcsmechanizmusok, kezdeti bizonyítékok és szakpolitikai kihívások

A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) közgazdaságtanát vizsgálja. Új, általános célú technológiaként kezeli, amely jelentősen befolyásolhatja a gazdasági termelékenységet és a társadalmi jólétet. Megvizsgálja a mesterséges intelligencia egyedülálló képességét az autonómiára és önfejlesztésre. Ez felgyorsíthatja az innovációt és potenciálisan újjáélesztheti a lassan növekvő termelékenységet különböző iparágakban. A tanulmány ugyanakkor tudatában van a mesterséges intelligencia hosszú távú termelékenységi hatásait övező bizonytalanságoknak is.
A tanulmány tárgyalja a problémákat is:
* a fejlesztések a nagy technológiai cégeknél koncentrálódnak
* egyenlőtlen alkalmazások
* egyenlőtlenségek
* diszkrimináció
* biztonsági kockázatok
Átfogó politikai megközelítést sürget a mesterséges intelligencia előnyös fejlődésének és elterjedésének biztosítása érdekében, beleértve a verseny előmozdítását, a hozzáférhetőség javítását, valamint a munkahelyek kiszorítását és az egyenlőtlenségek kezelését célzó intézkedéseket.”

Forrás:
The impact of Artificial Intelligence on productivity, distribution and growth; Francesco Filippucci, Peter Gal, Cecilia Jona-Lasinio, Alvaro Leandro és Giuseppe Nicoletti; OECD Artificial Intelligence Papers No. 15; OECD; 2024. április 16.

Törvények, rendeletek

Digitális állam megvalósításához kormányrendeletek módosításáról kormányrendelet

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. május 7-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

A tervezet célja, hogy megteremtse a digitális állampolgárság előregisztráció és a távoli azonosítás rendeleti szintű szabályozását, a digitális állampolgársághoz kapcsolódó egyes szolgáltatások vonatkozásában kijelölje az egyes szolgáltatókat, valamint az elektronikus házassági szándékbejelentés részletszabályait a törvényi szabályozáshoz igazítva 2026. január 1-jével állapítja meg.”

Forrás:
Digitális állam megvalósításához kormányrendeletek módosításáról kormányrendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. április 29.

NFKI Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló Korm. rendelet

„Az NFKI Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló Korm. rendelet módosítás társadalmi egyeztetése. Kérjük, hogy észrevételeiket a tarsadalmiegyeztetes@kim.gov.hu címre küldjék meg, legkésőbb 2024. május 7-ig.

A kormányrendelet-tervezet célja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azon
felhasználási céljainak meghatározása, amelyek kockázatfinanszírozási támogatás keretében
támogathatók. A tervezet az uniós joggal kapcsolatos jogharmonizációt valósítja meg.”

Forrás:
NFKI Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól szóló Korm. rendelet; Kulturális és Innovációs Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. április 29.