Tartalomjegyzék

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Rogán Antal: ha módom lesz rá, kivezetem két év alatt a papíralapú igazolványokat

„…Minden esélyünk megvan arra, hogy Európa egyik jól fejlődő gazdasága legyünk

A miniszter szerint nálunk lesz elsőként Európában digitális igazolvány, ha ezt gyorsan és sikeresen csináljuk, az a magyar gazdaságnak óriási lehetőséget jelent. Minden esélyünk megvan arra, hogy Európa egyik jól fejlődő gazdasága legyünk – mondta a miniszter…

Megvannak a digitális gazdaság feltételei

Rámutatott: Magyarországon jelentősen nőtt az internetet használók és mobilozók száma, hazánkban az egyik legjobb a mobilinternet-hozzáférés, ez azért fontos, mert megvannak a digitális gazdaság feltételei. Új lépéseket indítottak el az állam nevében.

Szeptemberben kezdődik a Digitális Állampolgár kiépítése, ami szerinte teljesen új irányt fog megnyitni.

Ugyanakkor számtalan szolgáltatást digitalizáltak már korábban is, ilyen az ügyfélkapu, ami egy ajtó a digitalizáció felé. A következő év második felétől a bankok is alkalmazkodni fognak hozzá, ugyanis ez egy biztonságos azonosító lesz, ami lehetővé teszi, hogy könnyen, gyorsan hozzáférjünk majd az adatokhoz.

Jelezte, hogy ez mindenhol meg fog jelenni, a dohánybolttól a rendőrségen át a bankokig, amelyen keresztül lehet majd időpontot foglalni vagy épp erkölcsi bizonyítványt igényelni.

Az ősz második felétől ott lesz a digitális aláírás is, gépjármű-ügyintézés, erkölcsi bizonyítvány igénylése – sorolta az egyes bevezetéseket, hozzátéve, hogy az ügyfélkapu időközben megszűnik (2025. januárjában, Szerk.), és az év végére már 400 ezer felhasználóval számolnak. Majd 2025 második felében már a közműszolgáltatók is elérhetők lesznek.

Szépen lassan, ha módom lesz rá, el kezdem kivezetni a papíralapú igazolványokat a következő két évben – mondta Rogán…”

Forrás:
Rogán Antal: ha módom lesz rá, kivezetem két év alatt a papíralapú igazolványokat; Járdi Roland; Világgazdaság; 2024. augusztus 23.
Kiegészítés:
Szeptember első hetétől kezdve folyamatosan aktiválják a már bejelentkezett digitális állampolgárokat, 1000-es, 2000-es nagyságrendben.
2025. január 15-től megszűnik az Ügyfélkapu.
Magyarországon elsőként lesz meg az összes olyan digitális igazolvány, amit utána egy kis szabványosítással, hogyha megjelennek az európai szabványok, egész Európában használni lehet.
Forrás:
Tranzit – Rogán Antal előadása; HÍR TV; YouTube; 2024. augusztus 23.
(A 36. perctől beszél a Digitális Állampolgárság Programról (DÁP))

Közigazgatás, politika, jog

Közpénzügyi kihívások a 21. század elején

„Közpénzügyi kihívások a 21. század elején – ezzel a címmel szervezi meg idei vándorgyűlési szekcióülését szeptember 6-án, pénteken 11 órától az MKT Államháztartási Szakosztálya. Az ülés kezdetén György László kormánybiztos, korábbi gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár és László Csaba c. egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter tartanak egy-egy rövid, bevezető előadást, majd Banai Péter Benővel, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárával kiegészülve egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik a program. A szekcióülést és a panelbeszélgetést Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának elnöke vezeti.

A 62. Közgazdász-vándorgyűlésnek 2024. szeptember 5–6-án a Nyíregyházi Egyetem ad otthont. A konferencia plenáris ülésein Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter; Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter; Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke és Szomolai Csaba, az Állami Számvevőszék alelnöke osztja meg gondolatait a hallgatósággal.

A helyszínen két plenáris és 16 szekcióülés mintegy száz előadója várja majd a résztvevőket. Az idei konferencia központi témáját a versenyképesség kérdései adják majd. Idén is lesz Bankvezérek kerekasztala, makrogazdasági elemzői fórum, lesz szó korrupcióról, innovációról, és az olimpia után számíthatunk egy-két friss olimpiai bajnokunk részvételére is. A konferenciára az MKT tagjai idén is jelentős kedvezménnyel regisztrálhatnak.

További információk a programról a https://kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu/ honlapon olvashatók.

A 62. Közgazdász-vándorgyűlésre regisztrálni ezen a linken lehet.”

Forrás:
Közpénzügyi kihívások a 21. század elején; Magyar Közgazdasági Társaság; 2024. augusztus 15.

Ellentmondásos és pontatlan a Balatoni Vízparti Terv egyeztetési anyaga

„A Balatonhoz a hazai lakosság nagyobb része érzelmi szállal kötődik, sokak szeretnének akárcsak néhány napot is eltölteni a tónál. Vízpartjának területhasználata ezért is kiemelt közérdek. Így a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet tervezet (BATÉK-tervezet) véleményeztetésére nem az augusztus lenne a legoptimálisabb időpont, de az már évek óta szándékosnak tűnik, hogy a társadalmi konzultációkat a nyári, vagy év végi szabadságolás idejére teszi a jogalkotó.

A „Jelentős szigorítások a balatoni vízparti tervben” címmel közreadott dokumentumok a kormányrendelet-tervezet szövegét és a 44 vízparttal rendelkező balatoni település térképszelvényeit tartalmazza jelkulcsokkal, kiegészítő térképekkel és útmutatóval. Erről várja az önkormányzatok, a szakmai- és civil szervezetek véleményét az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága a hónap végéig. A közreadott Vízparti Tervet az önkormányzatok nem egyeztetik a helyi lakossággal annak ellenére sem, hogy annak elfogadása esetén a településfejlesztési terveket és helyi építési szabályzatokat azzal összhangban kell elkészíteni és módosítani, azaz a most megalkotott szabályok szerint lehet a parti sávot a későbbiekben használni, hasznosítani.

„Jelentős anomáliát okozott a Balaton körüli építkezések és a természetes környezet eltűnésének problémája” állapítja meg Lánszky Regő államtitkár az e-építés.hu-n megjelent felhívásban. A 2000. évi Balaton Törvény szellemiségéhez még illeszkedő, 2002-ben kiadott kormányrendelet, Vízpartrehabilitációs tanulmánytervek készültek, mely alapján állami részvétellel biztosíthatták volna a tómederben található telkek, a megőrzendő nádasok, Natura 2000-es területek állami-, vagy önkormányzati tulajdonba kerülését, szakavatott kezelését. Kijelenthető, hogy ebből a tervből nagyon kevés valósult meg az állami szerepvállalás híján. Ezalatt, ahogy a folytatásban írja, a terület- és településrendezési szabályozás változása történt. Már 2017-ben a szabályok kijátszásáról beszélt Lázár János kancelláriaminiszter, akit a BalatonTipp idézett. A jogszabályok betartása érdekében visszatartó mértékű szankcionálás soha nem volt a Balaton térségében, most sem található ennek szándéka. Nem kellene a felelősségtől eltávolítóan fogalmazni, ezeket a változásokat társadalmi-gazdasági igényekre hivatkozva a kétharmados felhatalmazás, négy éve pedig a rendeleti kormányzás salátatörvényekbe csomagolva ontja, időnként kiemelő kormányrendeletekkel is fűszerezi, lásd Club Aliga területe.

Az anomáliákat sokkal inkább az okozta, hogy a tó védelme érdekében alkotott Balaton törvényt hatályon kívül helyezték, a tóra vonatkozó szabályok a 2018. évi CXXXIX. törvény, a Trtv. egy fejezetében félévente kerülnek módosításra, mint ahogy az Országos településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendeletet, az OTÉK is, melyekre gyakran hivatkozik is a tervezet. Így az ezekben lévő a fogalom-magyarázatok, építési paraméterek megváltoztatása elég ahhoz, hogy a tópartra vonatkozó speciálisnak mondott szabályozás is megváltozzon! Erre jó példa a kempingek beépítése, a 28 négy- és ötcsillagos szálloda, luxusüdülő-falu céljára kijelölt építési helyeken végül lakóparkok létesülhettek az OTÉK-ban a Területek, építmények használata, rendeltetése fejezet módosításával!

Ezért alapvető fontosságú, hogy a Balaton Vízparti Tervben pontosan rögzítésre kerüljenek a speciális előírások, kivételek és feltételek nélkül! Elfogadhatatlan, hogy a telek egy részének közhasználatúvá tétele esetén –a jogtalanul lezárt parti szakaszok megnyitásával – tovább lehetne a beépítés százalékát növelni.

A rendelet célja a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának hosszú távú biztosítása és sok más mellett egy olyan keretszabályozás meghatározása, amely egyúttal figyelembe veszi a Balaton terhelhetőségét, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontokat. Civil szakértők álláspontja szerint a Balaton terhelhetősége nem ismert! A környezetvédelmi és természetvédelmi, de még a vízügyi szempontokat is felülírják a turisztikai és befektetői érdekek, melynek eredményeként 2023-ban kiterjedt nádpusztulással, 2019-ben óriási algatömeggel reagált a tó. Elégtelen az az állítás, hogy „A Vízparti Terv szakmai megalapozottságát a természetvédelmi, vízügyi, illetve hajózási államigazgatási szervek bevonásával megvalósult kiterjedt ágazati konzultációk biztosítják.” Egy ilyen volumenű terv elfogadásához szükséges az azt alátámasztó munkarészek bemutatása, mely ökológiai szemléletű, figyelembe veszi az aktuális klímamodellek számításait, megállapítja a rehabilitálandó vizes élőhelyeket, tartalmazza a környezet és a természet értékeit, infrastruktúrájának állapotát és feladatait, társadalmi hatásvizsgálatokat, a vízszint emelésének hatásait.

Új, egyedi fogalom került bevezetésre, a közhasználatú területet. Ezek közcélú használata azonos feltételekkel bárki számára biztosított vagy biztosítandó. A strandok és a kempingek esetén a közhasználat fenntartása országos érdekből hosszú távon szükséges, de a jelölés az önkormányzati tulajdonú kempingekre sem került fel! Biztosítani kell a kempingek közhasználatát és a 15 %-ban beépíthető, különleges kemping besorolását is át kell gondolni, míg lakótelepekké nem válnak!

A zöldterületek szabályozása is igen kaotikusra sikerült. Meglévő zöld, jövőbeni zöld, de a közhasználat ezeknél sem minden esetben a közérdek szerint jelenik meg. Nagy kiterjedésű állami területek, állami vállalatok a MÁV, a KDTVIZIG, a BAHART a DRV tulajdonában vannak még ma is a vízparton, amelyek értékesítése során megismétlődhetne a csopaki eset, amikor a közforgalmi kikötővel együtt eladták a közparkként jelölt zöldterületet, s így az új tulajdonos lezárhatta azt, s most egy hatalmas kőszórásos mólót tervez, mellyel a strand egy részét is ellehetetlenítené. Ez az eset arra is ráirányítja a figyelmet, hogy hiányzik a tervezetből a mederbeni építés szabályozása, a helyi érdekek nem érvényesülnek vízi játszóterek, fürdőházak vagy mólók építésének szándéka esetén.

Nemcsak a Vízparti-terv betartásának garanciái hiányoznak a tervből, de a helyi ismeretekkel rendelkezők számára gyorsan átlátható, hogy a térképi részek is pontatlanok! Már megépült lakóparkok, engedéllyel létesült kikötők, elfogadott településtervi változások sincsenek feltüntetve. 8 település 12 nagy kiterjedésű, még be nem épített területe további tervezést igénylő kategóriába került. Mikor, ha nem most kellene ezekről dönteni?

A települési civil szervezetek a korábbi TNM rendeletekkel összevetve vizsgálják, milyen változásokat tartalmaz az új tervezet, már csak az a kérdés, hogy az észrevételeiket, javaslataikat a jogalkotó mennyire veszi majd figyelembe.”

Forrás:
Ellentmondásos és pontatlan a Balaton Vízpari-terv egyeztetési anyaga; Tarróné Gyarmathy Andrea; Greenfo; 2024. augusztus 22.

A Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke szerint a tervezettnél nagyobb védelmet kell biztosítani a Balatonnak az új Vízparti Tervben

„Nem elfogadható, hogy esetenként magáningatlanok értékét növelő változtatásokat irányoz elő, önkormányzatoktól von el jogot, és több helyen nagyobb vízparti beépítést tenne lehetővé az új balatoni vízparti szabályozás, a Vízparti Terv tervezete – véleményezte az Építési és Közlekedési Minisztérium által szakmai egyeztetésre közreadott Vízparti Terv-tervezetet a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke a HírBalaton megkeresésére.

Lombár Gábor emlékeztetett a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet napokban publikált felmérésére, miszerint a Balaton 2000 óta folyamatosan melegszik, amiben közrejátszik a tópart beépítettsége is. Mint fogalmazott, az új vízparti szabályozás bevezetése óriási lehetőség arra, hogy az ígéreteknek megfelelően végre tényleg egy szigorúbb védelmet biztosítsunk a tónak, és véget vessünk a tópart további beépítésének. Ezt a Vízparti Terv tervezetének jelenlegi formája korántsem szolgálja kellően – hangsúlyozta.

Minimálisan elvárható fő tervezési elv

Szerinte minimálisan elvárható fő tervezési elv a tó és a közcél nagyobb védelme. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy a változások

egy esetben se növeljék tóparti magáningatlanok beépíthetőségét,

ne szolgálják a szabálytalanul megépült épületek, területhasználatok legalizálását, ezzel jelentősen növelve az értéküket is,

ne csökkenhessen sehol vízparti zöldterület, – közterület, parti sétány

és ne szenvedhessen hátrányt a közérdek a korábbi szabályozásához képest.

Arra, hogy ezek korántsem teljesülnek, példaként említette Csopak volt Bahart-kikötőjének partszakaszát, ahol régóta megy a csatározás a móló melletti, magántulajdonba került közterület miatt. A még érvényben lévő régi szabályozás szerint a vevő szabadon használható közkertet vásárolt a hajózási társaságtól, 3 százalékos beépíthetőséggel, parti sétány kialakításának kötelezettségével. Az új Vízparti Terv jelenlegi tervezete azonban megváltoztatta a terület besorolását. Összevont különleges területként jelöli a nevezett telket, ami a beépíthetőségét minimum 10 százalékra növelné, parti sétány kialakításának kötelezettségéről pedig már szó sincs. Az új tervek szerint a volt Bahart-móló keleti oldalán is megváltoztatták a besorolást strandból kikötőbe, nagyobb beépíthetőséget lehetővé téve – tette hozzá.

Eltűnő strandterületek, zöldterületek, parti sétányok

Lombár Gábor rossz iránynak tartja, hogy a szigorításokat ígérő tárca Vízparti Tervének tervezetében más települések (Balatonalmádi, Ábrahámhegy, Balatonfűzfő) esetében is strandterületek és zöldterületek törlését lehet tapasztalni. A helyükbe saját használatú, más funkciójú, esetenként nagyobb beépítési intenzitású területek lépnének. Egyfelől az érintett tulajdonosok számára ez jelentős értéknövekedéssel jár, másfelől, ami még megkérdőjelezhetőbb, az ingatlanokról a közhasználati, illetve közterületi státusz ilyen fajta eltűnése egyáltalán nem a közcélt szolgálja – hangsúlyozta a BSZ elnöke.

Hova lesz az önkormányzatok elővásárlási joga?

Lombár Gábor szerint az is kifejezetten közérdek ellenes, hogy egyes vízparti területek átminősítésével elvész az állam, illetve az önkormányzatok elővásárlási joga. Emlékeztetett arra, hogy korábban az összes vízparti telekre elővásárlási joga volt az önkormányzatoknak. Ehhez képest óriási visszalépés volt, amikor a tavaly év végén elfogadott salátatörvény úgy módosított egy korábbi jogszabályt (a 2018-as területrendezési törvényt), hogy szűkítette az önkormányzatok elővásárlási jogát a zöldterületekre, strandterületekre és közlekedési területekre – tette hozzá. Az új Vízparti Terv tervezete a maradék elővásárlási joggal érintett területeket is csökkentené! – hívta fel a figyelmet.

Club Aliga is szóba jött

„A legdurvább és legnagyobb példa a közérdek eltűnésére a balatonvilágosi Club Aliga esete, ahol a tervezetnek igazodnia kell egy olyan kiemelő kormányhatározathoz, amelynek létjogosultsága kezdetektől fogva megkérdőjelezhető” – fogalmazott az elnök. Ez így alapvetően magánérdekeket szolgál, parti sétányt tüntet el, közforgalmú személyszállító nagyhajó kikötőt töröl el, közvetlen vízpartot tesz beépíthetővé magán célra és parti telek elbontásával és fakivágással csökkenti folyamatosan a közhasználatú tereket és annak minőségét – sorolta.

Legalább az eddigi zöldterületeket meg kellene tartani

A zöldterületek megőrzése érdekében a szövetség elnöke kiemelte, az új Vízparti Tervtől minimálisan elvárható, hogy megtartsa az eddigi szabályozás szerint idesorolt valamennyi terület védelmét, függetlenül a tulajdonviszonyoktól, és ezen felül a növelésére tegyen javaslatot. Pozitívumként és példaként említette, hogy néhány településnél – Keszthely, Balatonakali, Alsóörs estében – ez megtörtént.

„Az új tervekben az egyeztetésre küldött tervezet szerint több esetben is átminősítenék a magántulajdonba került zöldterületeket, holott az eltelt 20 évben (a jelenleg még érvényben lévő szabályozás bevezetése óta) ha az ingatlan gazdát is cserélt, zöldterületként történt az adásvétel” – mondta.

„Tehát semmilyen kár nem érte az eladót és a vevőt, s nem is érné a jövőben sem a szabályozás fennmaradása esetén. Ezzel szemben a zöldterület mostani átminősítése a tulajdonost jelentős vagyoni előnyhöz juttatja a funkcióváltozás és a nagyobb beépíthetőség miatt is” – magyarázta.

A kikötők jelöléséről

A tervezetben új kikötőterületek és hajókikötésre alkalmas helyek jelentek meg egyes településeken, miközben működő csónakkikötők esetében ellehetetleníti, hogy esélyük legyen a legális működésre a jövőben, hiszen sem a csónakkikötő jelét, sem a kikötő létesítés lehetőségét nem ábrázolja – véleményezte Lombár Gábor. Mint Balatonfenyves polgármestere sérelmezte, hogy a tervezet települését érintő részről csónakkikötő helyek tűntek el.

Azt egyenesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezet olyan kikötői mólón sem jelöli a közhasználatot, ahol a kikötők pályázat útján, támogatásból épültek vagy épülnek meg (pl. Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatásával), a szabad átjárhatóság biztosításának kötelezettségével és megvalósításával, mint például Balatonkenesén a Balatonfői Yacht Club, vagy a Balatonfüredi Yacht Club. Több ilyen kikötő is van, amelynek mólóján, vagy egyes részein működik a közhasználat, a jogszabályba kerülése garancia lenne arra, hogy így is marad – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a saját településén is szükséges lenne a kikötő köz elől el nem zárt mólójára és parti területére rátenni a közhasználatú jelölést, hiszen erről az önkormányzat megállapodást kötött annak idején a beruházóval.

„Valójában az egész Balaton-parton szükséges lenne, hogy ahol bármilyen megállapodás értelmében közcéllal használnak területeket, történjen meg ennek jelölése a Vízparti Tervben, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is – mondta. Csak ez nyújt garanciát arra, hogy tulajdonos- vagy polgármesterváltás után is betartják a különböző módon kötött helyi megállapodásokat” – nyomatékosította.

A bejáróstégek jelölése lemaradt

Az önkormányzati szövetség elnöke észrevételezte azt is, hogy míg a jelenleg is érvényben lévő, régi vízparti szabályozás részletesen mutatja mindenhol a fennmaradásra javasolt stégbejárókat, illetve vízilétesítményeket, az új Vízparti Terv tervezete ezzel abszolút nem foglalkozik. Véleménye szerint legalább a közösségi használatban lévő és tartandó víziállásokat jelölni kellene.

A legproblematikusabb elem

„Az új terv legproblematikusabb eleme az, hogy a tervezett közcélúság elérése amiatt sem garantált, mert a zöldterületek megvalósulására, parti sétányok kiépítésére sem határidő, sem ösztönző, sem szankció nincs megfogalmazva az érintett területrendezési törvényben, vagy kormányrendeletben (BATÉK). Ez a garancia nélküli szabályozás csak egy jövőbeli súlytalan vágymegfogalmazás, de azt is igen visszafogottan teszi a terv” – fogalmazott a BSZ elnöke.

Kitért arra is, hogy a Vízparti Terv tervezetében vannak kifejezetten előremutató változtatási szándékok is – például Keszthelyen vagy Balatonakalin -, de sajnos a tó és a közérdek védelmét szolgáló alapelvek több helyen sérülnek. „Fontos, hogy az önkormányzatok a további egyeztetések során elérjék ezek orvoslását” – hívta fel a figyelmet Lombár Gábor.”

Forrás:
Lombár: a tervezettnél nagyobb védelmet kell biztosítani a Balatonnak az új Vízparti Tervben; Hírbalaton; 2024. augusztus 21.

Európai Unió

Az Európai Bizottság csökkenti a szabad szoftver projektek pénzügyi támogatását

„A Next Generation Internet kezdeményezés 2018 óta támogatja a szabad szoftverprojekteket finanszírozás és technikai segítségnyújtás révén. A kezdeményezés bizonyított sikere ellenére az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Horizont Európa 2025 munkaprogram jelenlegi tervezetében csökkenti ezt a finanszírozást. Ez a döntés rávilágít arra a nagyobb problémára, hogy hiányzik a szabad szoftverprojektek motivált és fenntartható közfinanszírozása.

A Next Generation Internet (NGI) kezdeményezés 2018 óta az Európai Bizottság (EB) Horizon Europe programjának projektje. Olyan tudományos kutatásokat és innovációkat finanszíroz, amelyek javíthatják az Internetet mint platformot, beleértve a szabad szoftverek fejlesztését is. Az FSFE (Free Software Foundation Europe) mindig is része volt ennek a kezdeményezésnek, mint konzorciumi tag az NGI Zero (NGI0) alcsoportban, ahol jogi és engedélyezési támogatást nyújtunk a kezdeményezés által finanszírozott több mint 400 szabad szoftver projekthez.

Az FSFE csalódottan veszi tudomásul, hogy a Horizon Europe jövőbeni tervein dolgozva az Európai Bizottság az NGI-t már nem említi a Horizon Europe 2025-ös finanszírozási tervezetei és munkaprogramjai között. Az ilyen kulcsfontosságú technológiák közfinanszírozásának hiánya negatív hatással van nemcsak a szabad szoftverekre, hanem az Internet egész jövőjére is.

Csapás a kiterjedt NGI ökoszisztémára

Az NGI-t úgy alakították ki, hogy nyílt digitális technológiákkal foglalkozó nagyszámú szervezetet és magánszemélyt támogasson nyílt pályázatokon és egy lépcsőzetes finanszírozási rendszeren keresztül. Ezen a rendszeren keresztül az NGI az Internet kulcsfontosságú nyílt technológiáinak finanszírozására fordítja költségvetését. A nyílt eszközök közé tartoznak a szabad szoftverek, a nyílt hardverek, a nyílt adatok, az adatvédelmi technológiák, a mesterségesintelligencia-rendszerek, a hálózatok és még sok más. Az előző, 2023-2025 közötti időszakra szóló, Horizon Europe Cluster 4 munkaprogram keretében 27 millió eurót különítettek el ezekre a projektekre.

Az FSFE tapasztalata szerint az elmúlt években az NGI szabad szoftver-projektek széles skáláját finanszírozta, amelyek támogatják a magánélet védelmét, a biztonságot, a vélemény- és részvételi sokszínűséget, a választási lehetőségeket a digitális szférában. Ezek olyan értékek, amelyek célja a demokratikus online részvétel támogatása, és a felhasználók nagyobb uralma a használt digitális technológiák felett. Az NGI finanszírozási támogatása szintén kulcsfontosságú volt az FSFE számára is. Lehetővé tette, hogy jobb szerzői jogi és licencelési gyakorlatot dolgozzon ki a szoftverprojektekhez, megkönnyítve ezzel a megfelelést mindenki számára.

Ezt a lépcsőzetes finanszírozási rendszert azonban a Horizon Europe 2025 jelenlegi javaslattervezete nem újítja meg, ami azzal a sajnálatos hatással jár, hogy számos szabad szoftverprojektet (és egyéb hasznos kutatási és innovációs projekteket) megfoszt a létfontosságú finanszírozástól. Ez aggasztó a sok ilyen folyamatban lévő alulról építkező szabad szoftverprojekt (és mások) jövője miatt.

Milyen eredményességű volt a finanszírozás?

Egy hatástanulmány megállapította, hogy az NGI-projektek rendkívül pozitívak voltak a nyilt projektek finanszírozásában és technikai támogatásában, valamint egy olyan internetes ökoszisztéma kialakításában, amely tiszteletben tartja a digitális jogokat, előmozdítja a fenntarthatóságot, valamint betartja az uniós jogszabályokat és értékeket. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a több mint 1000 támogatásban részesült projekt 57%-a „életképes alternatívát kínál a meglévő piaci megoldásokkal szemben”, 74%-a pedig utófinanszírozással folytatja működését.

Tekintettel ezekre a pozitívumokra, amelyeket az NGI-kezdeményezés általánosságban elért, kiábrándító és megdöbbentő a finanszírozás megszüntetésére vonatkozó döntés. A Horizon Europe 2025 támogatásának hiányában az NGI alternatív finanszírozás nélkül marad, ami árt a szabad szoftver ökoszisztémának, és ezáltal az uniós innovációnak. A szabad szoftverek és az NGI-kezdeményezés finanszírozásának háttérbe szorulása mögött az áll, hogy több forrást különítettek el a mesterséges intelligencia számára. Mindeközben az Európai Bizottság eddig nem volt hajlandó közölni, hogy miért történik mindez.

A nyílt Internet jövője közfinanszírozást igényel

A finanszírozás fontos eleme az új szabadszoftver-technológiák támogatásának, és gyakran meghatározza, hogy egy szabadszoftver-projekt képes-e túlélni, sikeres lesz-e, vagy az elhagyatott szoftverek táborát gyarapítja. Ez azért jelent különös problémát, mert infrastruktúránk nagy része ezeken a projekteken alapul, mivel ezek garantálják a szükséges függetlenséget és rugalmasságot. A finanszírozás megszüntetése saját autonómiánk megnyirbálását jelenti. Ez a vita ismét rámutat egy alapvető problémára: fenntartható, biztonságos és dedikált finanszírozásra van szükségünk az NGI- és szabadszoftver-megoldásokhoz, amelyek segítik Európát technológiájának ellenőrzésében.

Mivel az EU a digitális piacokról jogszabállyal tisztességesebb és versenyképesebb piacokat próbál létrehozni, elengedhetetlen a nagy, monopolisztikus és konszolidált digitális platformok (más néven „kapuőr”) üzleti modelljével szemben fellépő alternatív üzleti modellek fellendítése. A szabad szoftver kulcsfontosságú az ilyen ambiciózus célok eléréséhez. A közpénzek ezért minden eddiginél fontosabbak a szabad szoftver alternatívák támogatására az internetes infrastruktúrában. Lehetetlen elérni az eszközsemlegességet, valamint a szabad és nyitott internetet a közszféra elkötelezettsége nélkül az életképes és a való életben tesztelt szoftveralternatívák erőteljes és fenntartható ökoszisztémájának fenntartása mellett, amelyek kiiktathatják a kapuőröket.

Ezért felszólítunk ezen alapok azonnali ismételt rendelkezésre bocsátására, valamint a finanszírozás közép- és hosszú távú biztosítására. Ez az egyetlen módja annak, hogy sikeresen vigyük előre Európa digitalizációját.

Mit lehet tenni, hogyan lehet segíteni?

A költségvetési döntés még nem hivatalos – így még van esély az NGI számára forrás elkülönítésére. Ezért nagyon fontos felvenni a kapcsolatot Ursula von der Leyennel (az EU Bizottság elnökével), a DG Connect főigazgatósággal, és megkérni őket a pénzeszközök rendelkezésre bocsátására.

A tagállamok részéről is nyomásra van szükség. Győzze meg őket, hogy támogassák az NGI-alapok rendelkezésre bocsátását.”

Forrás:
European Commission cuts funding support for Free Software projects; European Digital Rights (EDRi) / Free Software Foundation Europe; 2024. augusztus 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Dr. Kovács Zoltán (NISZ Zrt.): új szintre lépett az állami informatika

„Az állami informatikai társaságok reformja évekkel ezelőtt elkezdődött, célja egy magasabb színvonalú átláthatóbb és felhasználóbarát e-közigazgatás megteremtése, amely csökkenti a bürokráciát és növeli az állampolgárok elégedettségét.

A NISZ Zrt. kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokkal, valamint a társaságnál foglalkoztatott professzionális szakembergárdával hozzájáruljon Magyarország globális digitális térben betöltött pozíciójának megerősítéséhez.

Vajon melyek az államigazgatási informatika, illetve konkrétan a NISZ Zrt. előtt álló jelenlegi kihívások? Erről beszélgettünk Dr. Kovács Zoltánnal, a társaság vezérigazgatójával.

ComputerTrends: Milyen digitális érettségi szinten van jelenleg az állami informatika?
Dr. Kovács Zoltán: Az állami informatika digitális érettségi szintje Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül, de ezen a területen sosem lehet megállni, mindig fejlődésre van szükség. Magyarország jól áll az internet-hozzáférés terén, különösen a szélessávú internetelérés tekintetében. A központi e-ügyintézési portál (magyarorszag.hu), valamint az elektronikus azonosítási (pl. Ügyfélkapu) és kézbesítési szolgáltatások jelenleg a legkiemelkedőbb digitális szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy elektronikusan intézzék ügyeiket. A magyarorszag.hu folyamatosan bővül, egyre több ügytípus válik elérhetővé az online platformon. Emellett a Kormányzati Adatközpont (KAK) létrehozása is jelentős lépés volt a digitális kormányzás felé, mivel lehetővé tette az állami adatok központosított kezelését és az erőforrások hatékonyabb kihasználását.

Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiája (2021-2030) fontos iránymutatásokat tartalmaz a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozóan. A stratégia fő céljai közé tartozik a digitális infrastruktúra fejlesztése, amely kulcsfontosságú a nagyobb adatátviteli sebesség és az e-közigazgatás fejlesztése szempontjából. A mesterséges intelligencia (MI) integrációja az állami informatika területén szintén nagy potenciállal bír. Az MI alapú megoldások bevezetése gyorsabb és hatékonyabb szolgáltatásokat eredményezhet, például az adatelemzés, az automatizált ügyintézés és a prediktív analitika terén, ám annak minden biztonsági aspektusára tekintettel kell lenni az állami szférában. Emellett az állami szektorban dolgozók folyamatos továbbképzése és a digitális kompetenciák fejlesztése is kulcsfontosságú, ahogy a kiberbiztonság terén az állami rendszerek és adatok védelme is. A kiberbiztonsági intézkedések folyamatos fejlesztése és az új fenyegetésekre való gyors reagálás elengedhetetlen a biztonságos digitális környezet fenntartásához. Ebben a témakörben is elsősorban a felhasználók képzésének fokozását említeném, de a kiberbiztonsági szempontból fejlett IT környezet szintén elengedhetetlen.

Összességében Magyarország állami informatikai rendszerei jó alapokkal rendelkeznek, de a folyamatos fejlesztés és az innováció kiemelten fontos ahhoz, hogy lépést tartsunk a globális technológiai fejlődéssel és kihasználjuk az új lehetőségeket. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2021-2030) keretében kitűzött célok és irányelvek biztosítják a jövőbeni fejlődést és segítenek abban, hogy hazánk előkelőbb helyet foglaljon el az EU digitális érettségi rangsorában.

CT: Mennyire népszerűek az elmúlt időszakokban indított digitális szolgáltatások?
Dr. Kovács Zoltán: A szolgáltatások népszerűsége jelentősen növekedett az elmúlt időszakban és ez különösen igaz a NISZ Zrt. által biztosított infrastruktúrán működő rendszerekre. Az elektronikus szolgáltatások lehetővé teszik az állampolgárok és a vállalkozások számára, hogy kényelmesen, otthonukból, székhelyükről intézzék hivatalos ügyeiket, ez pedig szinte elengedhetetlen volt a COVID-19 járvány idején és lényegében akkor kapott további lendületet, amikor a személyes ügyintézési lehetőségek korlátozottak voltak. Ilyen népszerű szolgáltatások egyike az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), amely lehetővé teszi az egészségügyi adatok elektronikus megosztását és az azokhoz történő gyors, biztonságos hozzáférést, javítva ezzel az ellátás minőségét és hatékonyságát.

Az összesített statisztikák és a felhasználói visszajelzések egyaránt azt mutatják, hogy a digitális szolgáltatások népszerűsége és elfogadottsága folyamatosan növekszik. A Kormány által 2022 decemberében elfogadott Nemzeti Digitális Állampolgárság Program – amely újra értelmezi az állam és a polgárok közötti digitális kapcsolatot – megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit. A 2026-ig terjedő első stratégiai szakasz végére szinte minden közigazgatást érintő ügyet online el lehet majd intézni. A program megvalósításért a Digitális Magyarország Ügynökség felel. A NISZ Zrt. által biztosított korszerű, felhasználóbarát és megbízható infrastruktúra pedig nélkülözhetetlen pillére a digitális átalakulásnak. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy vezető szerepet töltsünk be a digitális közigazgatás fejlődésének és bővülésének előmozdításában.

CT: Melyek az államigazgatási informatika, illetve konkrétan a NISZ előtt álló jelenlegi kihívások?
Dr. Kovács Zoltán: Az államigazgatási informatika és a NISZ Zrt. előtt álló kihívások számos összetett és sokrétű feladatot tartalmaznak, amelyek megoldása elengedhetetlen Magyarország digitális fejlődése, versenyképessége és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások minőségének javítása érdekében.

Ebben a gyorsan fejlődő technológiai környezetben kiemelten fontos az új, innovatív megoldások alkalmazása. Ide tartozik a mesterséges intelligencia, a felhőalapú szolgáltatások és a big data technológiák bevezetése, melyek növelhetik a rendszerhatékonyságot és a szolgáltatások minőségét, a kiberbiztonsági szolgáltatások biztosítása mellett. Emellett az IT infrastruktúra elavult elemeinek korszerűsítése vagy cseréje és a modern technológiák integrálása is alapvető a hatékonyság és a biztonság megőrzése szempontjából.

A források hatékony felhasználásához a beruházások ütemezését és a működési költségeket racionalizálni szükséges, hiszen a kiszámítható és eredményorientált gazdálkodás nyilvánvalóan segíti a hosszú távú fenntarthatóságot. Az egységesítési törekvések központi szerepet játszanak a költséghatékonyság és a NISZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások minőségének javításában.

A NISZ Zrt. előtt álló kihívások összetettsége és sokrétűsége a folyamatos innováció és fejlődés szükségességét tükrözi. Biztos vagyok abban, hogy a stabil finanszírozás, az új technológiák bevezetése, az elavult infrastruktúra megújítása, a szolgáltatási modellváltás, valamint a kibervédelem erősítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a digitális államigazgatás modern, hatékony és biztonságos legyen.

CT: Mi a konkrét célja a szolgáltatási modellváltás megvalósításának?
Dr. Kovács Zoltán: Az átalakítás célja az ügyfél-szolgáltató viszony erősítése, a közös tervezés megvalósítása, továbbá a mérhető és racionális szolgáltatás felhasználás elősegítése. Ez az együttműködés a jövőben lehetővé teszi a valós igények mentén történő folyamatos szolgáltatás kapacitás tervezést, fenntartást és fejlesztést.

A modellváltás eredményeként a NISZ Zrt. egy, a piacon megszokott szolgáltató-igénybe vevő (felhasználó, előfizető) viszonyrendszeren alapuló működési modellre tér át 2025. január 1-től.
A működési modell változása a szolgáltatási és belső működési folyamatok fejlesztését igényli és elsődleges cél egy sokkal inkább szolgáltatói szemlélet meghonosítása. Az új modellben elhatárolásra kerülnek alap (ezen belül megkülönböztetünk norma szerinti és norma feletti felhasználást) és emelt szintű szolgáltatási tételek.

Az alapszolgáltatások kapcsán bevezetendő normaértékek segítik a szolgáltatások minőségének fenntartását, takarékosságra és a közszolgáltatások racionálisabb használatára ösztönöznek. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy az adott intézmények feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások meglétét és azok meghatározott normaértékig történő felhasználását továbbra is az állam központi finanszírozásból biztosítja, míg a norma szerinti alapszolgáltatások feletti igénybevételről a felhasználók igényeik és a rendelkezésre álló forrásaik figyelembevételével dönthetnek.

Az alap- és emelt szintű szolgáltatások tartalmának kidolgozásánál a piaci szektorban alkalmazott megoldásokat is figyelembe vettük. A modell biztosítja azt a rugalmasságot, amelyet a kormányzati működés sajátossága megkíván, de a működőképességének fontos alapfeltétele a pontos tervezés úgy a NISZ Zrt., mint az ügyfelek oldalán.

CT: Milyen más nagyobb, futó projektek zajlanak jelenleg a cégnél?
Dr. Kovács Zoltán: A NISZ-nél jelenleg is számos kiemelt projekt fut, melyek közül talán leginkább említésre méltó a Digitális Magyarország Ügynökség irányítása alatt működő vállalatok által üzemeltetett kormányzati célú hírközlési hálózatok konszolidációja vagy a foglalkoztatáspolitikai területet érintő strukturális reform előkészítése az elektronikus közigazgatás területén.

Emellett fontos még megemlíteni az Európai Unió Tanácsa soros, 2024. második félévi magyar elnökségével összefüggő teendőket is, melynek keretében a NISZ Zrt. biztosítja a magyar elnökség lebonyolításának biztonságos módon történő informatikai támogatását, valamint az Európai Uniós Ügyek Minisztériumához (EUM) belépő új és meglévő munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges eszközöket, infrastruktúrát és azok telepítését.

CT: A tavalyi évben is számos e-ügyintézéshez kapcsolódó projekt zárult, melyekben a NISZ is részt vett. Ezek közül kiemelne néhányat?
Dr. Kovács Zoltán: A tavalyi év során számos informatikai fejlesztést valósítottunk meg. Sikeres projektzárásainknak köszönhetően mára tovább bővült és megemelt sávszélességgel működik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, befejeződött a Kormányzati Adatközpont, valamint a KAK Felhő kiépítésére irányuló projektünk.

CT: Milyen mennyiségű licenccel dolgoznak, az IT erőforrások mekkora részét köti le a licenckezelés?
Dr. Kovács Zoltán: Központi kormányzati szolgáltatóként a NISZ az egyik legnagyobb magyarországi licencfelhasználó. Az elmúlt években a NISZ Zrt. jelentős lépéseket tett a költségmegtakarítás érdekében. Licencracionalizációt végeztünk számos szoftvergyártó tekintetében, melynek továbbvitele, az optimalizációs lehetőségek feltérképezése és kiaknázása az elmúlt egy évben is jelentős szerepet kapott. Ennek kapcsán bizonyos rendszereknél például adatbáziskonszolidáció révén közel 50%-os megtakarítást értünk el az eddigi költségekhez képest.

Jelenleg is nálunk található a legnagyobb licencállomány. Célunk, hogy a meglévő licencekkel a jövőben is a lehető leghatékonyabban gazdálkodjunk, szükség esetén összevonjunk bizonyos tételeket vagy ha egyes funkciókra nincs szükség, akkor alacsonyabb csomagokat alkalmazzunk bizonyos eszközökre. Ha ezeket a szempontokat mind figyelembe vesszük, további jelentős megtakarításokat érhetünk el.

CT: A NISZ-nél számos mesterséges intelligencia megoldást alkalmaznak, többek között az ügyfélkiszolgálás területén. Melyek az eddig elért eredmények, mi a jövőkép?
Dr. Kovács Zoltán: A közigazgatást érintő folyamatos változások és az elmúlt évek történései következtében felértékelődő elektronikus ügyintézés miatt a NISZ Zrt. is a mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztések felé fordult, amelyeket indulásként az ügyfélszolgálati tevékenység folyamatába vezettünk be. Ilyen megoldás a mesterséges intelligenciával támogatott MIA hibrid chatrobot, amely egyszerűsíti és biztonságossá teszi a kommunikációt és amely ma már 13 weboldalon, 12 különböző témakörben segíti az állampolgárok gördülékeny tájékoztatását, de említhetném pl. az Arcképes azonosítás szolgáltatást is, amely videótechnológián keresztül történik és a személyes ügyintézés érzetét nyújtja. Emellett fontos mérföldkőként a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal e-mail csatornáján idén februárban bevezettük az A.N.I.T.A. e-mail előválogató rendszert, amely a jövőben fontos eszköz lehet az ügyfélszolgálataink írásos csatornáinak automatizálásában. A kiberbiztonság területén pedig már évek óta alkalmazunk mesterséges intelligenciával támogatott védelmi megoldásokat, amelyek köre, tudása folyamatosan bővül.

CT: A NISZ számos rendszert és alkalmazást üzemeltet. Hogyan tudják biztosítani ezek zavartalan működését?
Dr. Kovács Zoltán: Az informatika rendszerek nagy biztonságú adatközpontokban foglalnak helyet. A NISZ Zrt. által összesen használt géptermek 3.558 négyzetméternyi területet fednek le, melyek közül a társaság által üzemeltetett géptermek (ahol a géptermi infrastruktúrát, úgymint erősáram, klíma UPS a NISZ működteti) összes területe eléri a 2716 négyzetmétert. A géptermek által nyújtott fizikai biztonság mellett a kibertérből érkező támadások megelőzésére és kivédésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Ez utóbbiban kiemelt szerepet játszik a NISZ Kiberbiztonsági Operatív Központja (NISZ SOC).

CT: Mi a NISZ SOC fő feladata? Tervezik-e a központ funkcióinak, szolgáltatásainak kiterjesztését, illetve milyen új technológiákat alkalmaznak az incidensek detektálásában és kezelésében, valamint a kibervédelmi képesség javítása és az új védelmi képességek kialakítása érdekében?
Dr. Kovács Zoltán: A NISZ SOC tervezésekor és később az indulásakor elsődleges cél volt a NISZ Zrt. által üzemeltetett informatikai rendszerek védelme. Ugyanakkor már a tervezés során látszott, hogy az állami rendszerek vonatkozásában érdemes túllépni a hagyományos szolgáltató-ügyfél modellen és célszerű lenne az elektronikus információs rendszerek védelmét teljeskörűen ellátni, azaz azon rendszerelemek vonatkozásában is kibervédelmi tevékenységet nyújtani, amelyet az ügyfeleink vagy az általuk megbízott szervezetek üzemeltetnek. Így, bizonyos kibervédelmi képességek bekerültek a szolgáltatási katalógusunkba is, azokat igény esetén a NISZ Zrt. szolgáltatásként képes az ügyfelek számára biztosítani.

A szolgáltatásaink között nemcsak a hagyományosnak tekinthető biztonsági naplóelemzést, sérülékenység-menedzsmentet nyújtjuk, hanem többek között például fejlett végpontvédelmet, hálózati felügyeletet, tevékenység-felügyeletet, de van arra is példa, hogy az ügyfelünk által beszerzett és üzemeltetett eszközben végzünk incidenskezelési tevékenységet.

Mint ahogy bármelyik piaci alapon működő SOC a világon a NISZ SOC-nak is folyamatosan fejlődnie és követnie kell a trendeket. Éppen ezért a kibervédelmi rendszerünkbe már régóta bevezettünk MI-alapú megoldásokat. Mindez alapvető fontosságú, főként az incidensek detektálása során, de érdemes arra figyelni, hogy a támadók is egyre gyakrabban használják ezeket az eszközöket. Az MI felgyorsította a támadó oldal reakcióképességét is, így azonnal új támadási formákra váltanak, ha észlelik a védelmi intézkedéseinket. Ez egy folyamatos macska-egér harc, amely kihívást jelent mindenki számára.

CT: A NISZ SOC felállítására mennyiben van hatása a NIS2-nek? Az EU-s szabályzás nélkül is szükséges a felállítása, milyen trendet lát?
Dr. Kovács Zoltán: A NISZ SOC elindítása a NIS2 direktíva megalkotása előtt megtörtént. El kell mondani ugyanakkor, hogy a NIS2 publikálása, ahogy a 2013-ban megjelent Ibtv. is jelentős lökést adott a kibervédelemnek.

A NIS2 megjelenése az ügyfelek oldalán is jelentős kihívást jelent. Több szervezet küzd azzal, hogy sem technológiailag, sem szervezetileg nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel képesek eleget tenni a jogszabályi követelményeknek, így kénytelenek külső segítséget kérni. Államigazgatási szervek esetén a segítő kéz lehet a NISZ SOC.

CT: A NISZ szerteágazó feladatainak ellátásához kiváló szakembergárdára is szükség van. Mit tudnak ajánlani a piaci cégekhez képest, mennyire nehéz megfelelni a munkavállalói elvárásoknak?
Dr. Kovács Zoltán: Társaságunknál több generáció dolgozik együtt, hiszen a feladatok egyre szélesebb palettáján kell megállni a helyünket: egyszerre kell a régebbi, tradicionális és a legújabb technológiákat is tervezni, üzemeltetni, megvédeni, így az azokhoz értő kollégákat megtartani és megtalálni az új szakembereket. Mindannyiuknak nyitottnak kell lenniük az állandó változásra, tanulásra vagy arra, hogy az adott témában a legújabb technikai és vállalati tudást hozzák be. Nagyon vonzó lehetőség, hogy a NISZ Zrt.-nél olyan technikai portfólióval találkoznak a szakemberek, amelyek talán sehol máshol nem lelhetők fel. Ez egyrészt bővíti az itt dolgozók ismereteit, másrészt széles lehetőséget biztosít karrierjük során az oldal irányú mozgásokra is a szervezeten belül. Generációk tekintetében ezért nemcsak a munkaerőpiacon fellelhető legifjabb generációkat célozzuk meg.

Megvan minden olyan előnyünk, amelyet egy nagyvállalat nyújtani tud: sokféle karrierirány, belső pályázati lehetőségek, a napi rutinfeladatok mellett különböző projektekben való részvétel, izgalmas és büszkeségre okot adó területeken. Az elmúlt években a piaci szereplőkhöz hasonló munkavállalói ajánlási programunk által hozzánk került kollégák száma is mutatja, hogy vannak, akik szívesen hoznak hozzánk munkatársakat, ajánlanak minket az ismerőseiknek.

CT: A NISZ hogyan tudja felvenni a versenyt a többi szolgáltatóval a fiatal tehetségek megszerzése terén?
Dr. Kovács Zoltán: A munkaerőpiacon rendkívül kiélezett harc folyik a megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberekért. Éppen ezért folyamatosan törekszünk az oktatási intézményekkel való, kölcsönös előnyökkel járó partneri viszony kialakítására. Többek között azért, hogy már a tanulmányi évek alatt betekintést nyújthassunk a hallgatók számára a NISZ működésébe, illetve felkeltsük az érdeklődést cégünk, mint munkáltató tevékenysége, valamint szolgáltatásai iránt. Ennek érdekében a közelmúltban stratégiai megállapodást kötöttünk két újabb neves hazai felsőoktatási intézménnyel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) és az Óbudai Egyetemmel (ÓE) kialakított együttműködésünk kiváló keretet biztosít közös kutatások és képzések folytatásához, közös pályázati tevékenységhez, valamint közös szakmai rendezvények és konferenciák szervezéséhez, melynek során digitális témában egyetemi előadások megtartását is tervezzük és társaságunk tevékenységi köre szempontjából releváns képzési gyakorlatot, valamint konzulensi támogatást nyújtunk a hallgatók számára.

Sőt, pár éve már az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézményekben is megkezdtük a diákok edukálását, rendszeresen csatlakozunk a Digitális Témahéthez, illetve pályaorientációs napokat is szervezünk. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a középiskolák tekintetében a duális képzés kapcsán hogyan tudunk a kölcsönös előnyök mentén az eddigieknél is hatékonyabban együttműködni.

Kiemelten az Ügyfélszolgálati területen arra is folyamatosan lehetőséget biztosítunk, hogy azon diákok, akiknek a tanulmányi időbeosztása engedi, ezen a területen munkát vállaljanak. Ez mindkét fél számára számos előnnyel jár: a diákok a tanulmányaik alatt rugalmasan szervezhető munkalehetőséghez jutnak és mire végzősként kikerülnek a munkaerőpiacra, már több éves nagyvállalati munkatapasztalattal rendelkeznek, ez pedig számunkra is kedvező, hiszen sokan kedvet kapnak ahhoz, hogy akár hosszútávon válasszák a NISZ Zrt-t munkahelyként.

A diákfoglalkoztatáson kívül cégünknél lehetőség van a gyakornoki program keretein belül rövidebb időre, akár nyári szünetre vagy kötelező gyakorlat idejére bekapcsolódni cégünk életébe, akár visszatérően a teljes tanulmányok ideje alatt. Büszkén mondhatom, hogy a jelenlegi vezetői, felsővezetői körben is van olyan kolléga, aki annak idején gyakornokként kezdett nálunk. Sőt, számos kollégánknak – a jogelődöket is beleértve – már a 10, 15, 20 vagy akár az ennél több éves jubileumi évfordulójához is gratulálhattunk.”

Forrás:
Dr. Kovács Zoltán: új szintre lépett az állami informatika; ComputerTrends; 2024 augusztus 14.

Az adat mindenkié, mondja a nyílt adatpolitika jegyében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

„Szervezetünk a „nyílt adatpolitika” szellemében már évek óta ingyenesen szolgáltatja a vízrajzi adatokat, azonban az adatokhoz történő hozzáférést, az adatigénylést számos adminisztratív folyamat nehezítette. Ahhoz, hogy az adatokat a legszélesebb körben elérhetővé tegyük, a https://data.vizugy.hu weboldal létrehozásával igyekeztünk az azokhoz történő közvetlen hozzáférés lehetőségét megteremteni. 2024. július 15-től tehát a Vízrajzi Adatbázisunkban (VRA) tárolt adatsorok már bárki számára azonnal rendelkezésre állnak.

A honlapon a Vízügy tulajdonában és kezelésében lévő mérőállomások adatai találhatók meg, visszamenőleg az észlelések kezdetéig. Ez magába foglalja a felszíni vizeink mérőhálózatának vízállás, vízhozam és vízhőmérséklet adatsorait, a monitoring kutak vízállás adatait, valamint a vízügyi kezelésében lévő hidrometeorológiai mérőhálózat csapadék adatait. A honlapon elérhető és onnan letöltött hidrológiai és meteorológiai mérési adatok korlátozás nélkül, az adatforrás (Országos Vízügyi Főigazgatóság, vagy a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság) feltüntetése mellett szabadon, ingyenesen felhasználhatók.

A honlapon lehetősége van térképi alapon történő böngészésre, de akár listából is kiválaszthatóak az állomások adatsorai. Egy súgó segítségével igyekeztünk könnyíteni a használatot. Amennyiben az adatokkal és a honlappal kapcsolatban kérdése, észrevétele merülne fel, kérjük, jelezze az ovf@ovf.hu e-mail címre.

Az adatsorok egy része – jellemzően az utolsó 1 év – még nem feldolgozott, ennek következtében a honlapon közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Amennyiben hivatalos eljárásban kívánja az adatokat felhasználni, vagy garantáltan ellenőrzött adatokra van szüksége, kérjük, keresse fel az illetékes Vízügyi Igazgatóságot, vagy alábbi linken található adatigénylő nyomtatvány kitöltésével igényleje meg a feldolgozott és ellenőrzött adatsorokat az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól.

Műszaki adat igénylése – Országos Vízügyi Főigazgatóság (ovf.hu)

Bízunk benne, hogy az adatletöltő felület elnyeri tetszését, és az így elért információk hasznosak lesznek tevékenysége során.”

Forrás:
Az adat mindenkié; Varga Balázs; Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF); 2024. augusztus 15.
OpenData Vízügyi adatmegjelenítő és adatletöltő felület

Technika, tudomány, MI

A 2020-21-es csúcs után folyamatosan csökken Magyarországon a kutatás-fejlesztés (k+f) állami ráfordítása

„Megállt a 2020-21-es csúcs után, és azóta folyamatosan csökken Magyarországon a kutatás-fejlesztés (k+f) állami ráfordítása, többek között ez derült ki az Eurostat most megjelent, 2023-as adatközléséből.

Miért fontos ez? A k+f ráfordítások (lakosságarányosan és euróban számolva) messze elmaradnak a nyugat-európai országok értékétől, és az utóbbi években már Szlovákia és Lengyelország is ellépett mellettünk, márpedig ennek növelése nélkül aligha képzelhető el a gazdaság tudásalapú fejlesztése.

Számokban: ha a sok szempontból különleges helyzetben lévő Luxemburgot nem nézzük, akkor 2023-ban az unión belül egy lakosra vetítve Dánia és Németország költötte a legtöbbet k+f-re (sorrendben 552,4, illetve 529,3 eurót), a legkisebb összeget pedig Románia (21,2 euró), Bulgária (33,1 euró) és Magyarország (48,1) hozta össze.
Lemaradásunk az utóbbi két évben már a régión belül is markánssá vált, mert Szlovákia és Lengyelország növelte a költéseit, Csehország pedig eleve jobb helyzetből indulva még jobban elhúzott.
Ha Ausztriát állítjuk mércének, akkor lemaradásunk majdnem tízszeres, míg a nálunk jó évnek számító 2013-ban még csak ötszörös volt. Míg a régióban előfordul, hogy a költés évről-évre hektikusabban változik, Ausztriában 2012 óta szinte folyamatosan emelkedik, és 2012-23 között 60 százalékkal nőtt, így azt utolérni esélytelennek látszik.

Felülnézet: kormányzati döntéshozók többször is elmondták (legutóbb például itt vagy itt), hogy a közepes fejlettség csapdájából az hozná ki az országot, ha az egyszerűbb munkaalapú gazdaság helyett tudásalapú irányba lépne. Ez azonban nehezen képzelhető el az oktatási és k+f büdzsé jelentős növelése nélkül.

Tágabb kontextus: nemrég a 444 idézte fel, hogy 2010-ben még Orbán Viktor tusványosi beszédének is a tudás középpontba helyezése volt az egyik motívuma. A kormánykritikus közgazdászok közül legutóbb Csaba László nyilatkozott úgy a Magyar Hangnak, hogy lényegében lekéstünk a tudásalapú társadalomba való beilleszkedésről, mert az nem a jövő, hanem a jelen.

Igen, de: az akkumulátorgyárak nem a magas hozzáadott értékű munkákat kínálják, a közpolitikai vitákban erre azt a választ szokták adni a kormány képviselői, (itt például Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó), hogy a k+f csak később fog ebbe az iparágba megérkezni, a gyártás letelepítése nélkül azonban soha.”

Forrás:
A lengyelek és a szlovákok mennek a tudásalapú gazdaság felé, mi nem; Torontáli Zoltán; G7.hu; 2024. augusztus 8.
EU governments increased R&D allocations by 5% in 2023; Eurostat; 2024. augusztus 6.

Az angol kormányzat MI-alkalmazást fejleszt a jogszabályalkotás támogatására

„A brit kormány mesterséges intelligencia inkubátora (i.AI) egy MI-rendszert fejleszt a jogszabálytervezési folyamat megkönnyítése.

Az Igazságügyi Minisztériummal, a Kormányzati Jogi Osztállyal és a Nemzeti Archívummal együttműködve dolgozik a Lex nevű fejlesztésen, amelynek célja, hogy támogassa a jogalkotási csapatokat különféle mesterséges intelligencia eszközökkel, amelyek segítik a brit jogszabályok áttekintését, magyarázatát és értelmezését.

Liam Wilkinson, az i.AI alkalmazott mesterséges intelligencia osztályának vezetője elmondta, hogy a név a latin „lex” szóból származik, amely törvényt vagy jogszabályt jelent.

Egy blogbejegyzésben kifejtette, hogy a rendszer – amely jelenleg prototípus állapotban van – fő funkciói közé tartozik egy szemantikai keresési lehetőség, amely gyorsan megtalálja a kontextus szempontjából releváns jogszabályi anyagokat, valamint egy mesterséges intelligencia által támogatott tervezési eszköz, amely magyarázó megjegyzéseket generál a kormányzati törvényjavaslatokhoz.

Ezeket úgy tervezték, hogy megértsék az Egyesült Királyság-specifikus jogi kifejezéseket, és céljuk a kézi munka csökkentése, hogy a jogalkotási csapatoknak több idejük maradjon munkájuk bonyolultabb aspektusaira koncentrálni.

Az árnyalatok megragadása

„A projekt nyílt beágyazási modelleket (open embedding models) fejleszt annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia pontosan megragadja a jogi nyelv árnyalatait, így a jogszabálytervezési folyamat még precízebbé váljon” – mondta Wilkinson.

„Különösen figyelemre méltó, hogy ezeket a beágyazási modelleket nyílt forráskódúvá tettük, hogy másokat is segítsünk a jogszabályok mesterséges intelligencia általi értelmezésében, ezzel is tükrözve elkötelezettségünket az innováció és az együttműködés előmozdítása iránt a jogi szektorban.”

Hozzátette, hogy az Office of the Parliamentary Counsel nevű kormányzati intézménnyel folytatott felhasználói kutatási ülések hozzájárultak a fejlesztéshez, és további üléseket is terveznek a kormányzaton belül.

Ezen túlmenően az i.AI elkezdi meghatározni a Lex prototípus verziójának korai felhasználóit.

„Ahogy a projekt halad előre, arra számítunk, hogy jelentős hatással lesz a közszolgáltatások nyújtására, hozzájárulva egy rugalmasabb és produktívabb kormány létrehozásához” – mondta Wilkinson.

Az i.AI a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül működik, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia közérdekű használatát.”

Forrás:
i.Ai develops Lex tool for legislative drafting; Mark Say; UKAuthority; 2024. augusztus 24.
Improving Legislative Drafting with Lex; Liam Wilkinson; Blogs, Incubator for Artificial Intelligence – GOV.UK; 2024. augusztus 15.
Incubator for Artificial Intelligence – GOV.UK
Lásd még:
A beágyazási modellekhez: „A szövegbeágyazások segítségével a szövegből származó szavakat vagy kifejezéseket olyan numerikus adatokká alakíthatjuk át, amelyeket egy gép megérthet. Gondoljon erre úgy, mintha a szöveget számok listájává alakítaná, ahol minden egyes szám a szöveg jelentésének egy részét ragadja meg. Ez a technika segít a gépeknek felfogni a szavak közötti összefüggéseket és kapcsolatokat.”
What is Text Embedding For AI? Transforming NLP with AI; DataCamp
Office of the Parliamentary Counsel: A jogszabályok kidolgozására szakosodott kormányzati jogi szakemberek csoportja. Szorosan együttműködnek a minisztériumokkal, hogy a szakpolitikát világos, hatékony és érthető jogszabállyá alakítsák. Szerepük gyakran akkor kezdődik, amikor a jogszabályokat először mérlegelik, és a parlamenti folyamat során és azon túl is aktívan részesei a folyamatnak. A Cabinet Office része.

A kormányzati adatok jövőbiztossá tétele

„KOMMENTÁR: Mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a kormányzati működésbe, az adatfelkészültség elhanyagolásának költségei katasztrofálisak lehetnek.

Hatalmas mennyiségű adat táplálja az innovációt és a döntéshozatalt, és az Egyesült Államok kormányát képviselő szervezetek a világ egyik legnagyobb adattárát őrzik. A világ egyik legnagyobb adatgyártójaként és -fogyasztójaként a szövetségi kormányzat jelentős beruházásokat hajtott végre az adatok beszerzése, gondozása és hasznosítása terén számos területen. A mesterséges intelligenciára való növekvő támaszkodás a meglátások kinyerése és a hatékonyság növelése érdekében azonban stratégiai fordulatot tesz szükségessé: az szervezeteknek fejleszteniük kell az adatkezelési gyakorlatukat, hogy azonosítsák és megkülönböztessék a szintetikus (gépileg előállított) adatokat az organikus forrásoktól az adatvagyon integritásának és hasznosságának megőrzése érdekében.

A mesterséges intelligencia képessége a dolgok és viszonyok átalakítására a jó minőségű adatok rendelkezésre állásától függ. Az adatfelkészültség magában foglalja minimálisan a minőségre, pontosságra, teljességre, következetességre, időszerűségre és relevanciára való odafigyelést, és a szervezetek olyan szilárd adatkezelési keretrendszereket fogadnak el, amelyek az adatminőségi szabványokat az adatéletciklus minden szakaszában érvényre juttatják. Ez magában foglalja a fejlett adatérvényesítési technikák bevezetését, az adatfelügyelet kultúrájának előmozdítását, valamint a legkorszerűbb eszközök használatát folyamatos adatminőség-ellenőrzés biztosítására.

A szintetikus adatok, azaz a valós adatokat utánzó, mesterségesen generált információk értékes forrást jelentenek a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez, különösen olyan forgatókönyvekben, ahol a tényleges adatok szűkösek vagy érzékenyek. Míg a szintetikus adatok kiegészíthetik az organikus adathalmazokat, és a modellek robusztusságának növelésére használhatók, a túlzott támaszkodás a modell összeomlását idézheti elő – egy olyan jelenséget, amikor a mesterséges intelligencia modellek nem képesek általánosítani, és rosszul teljesítenek a valós alkalmazásokban. A kockázatot fokozza, ha a szintetikus adatok nem különböztethetők meg az organikus adatoktól, ami torz meglátásokhoz és hibás döntéshozatalhoz vezethet. A problémát súlyosbítja, hogy a generatív MI-rendszerek elterjedtsége megkönnyítette a hatalmas mennyiségű tartalom gyors generálását, és ez meghaladja a forrásanyagok azonosítására és kezelésére szolgáló hagyományos intézkedések lehetőségeit.

A szintetikus adatok más forrásoktól való megkülönböztetésének képessége nem csupán technikai kihívás, hanem stratégiai szükségszerűség is. A szervezeteknek olyan adatstruktúrákat és címkézési protokollokat kell kidolgozniuk, amelyek egyértelműen azonosítják az egyes adatelemek eredetét és jellegét. Ez a metaadat réteg elengedhetetlen az átláthatóság, a nyomon követhetőség és a mesterséges intelligencia rendszerekbe vetett bizalom fenntartásához. Ez egyben biztosítékként is szolgál a szintetikus adatok véletlenszerű torzításainak a modellekbe történő bevezetése ellen, amelyek a valós világ komplexitását hivatottak tükrözni. A metaadatoknak kompatibilisnek kell lenniük az adattudományi szoftverekkel, hogy az adatforrások fogyasztói könnyedén hivatkozhassanak a származásra vonatkozó információkra, és megőrizhessék azokat, amikor az adathalmazokat alkalmazásokhoz és elemzésekhez használják fel.

A kormányzati szervek adatszerzésbe és -kezelésbe történő befektetései jelentősek. Mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a kormányzati műveletekbe, az adatok készenlétének és a források megkülönböztetésének elhanyagolása katasztrofális költségekkel járhat. A szervezteknek proaktívan kell kezelniük ezeket a kockázatokat, és robusztus adatarchitektúrába, szigorú adatcímkézési szabványokba és a szintetikus adatoknak a mesterségesintelligencia-modellek teljesítményére gyakorolt hatásának folyamatos értékelésébe kell befektetniük. Ezáltal az amerikai kormányzat megvédi adatbefektetéseit, és biztosítja, hogy az MI-rendszerek az integritás és a reprezentativitás alapjára épüljenek, és nagyobb hatékonysággal és megbízhatósággal szolgálják a közjót. A cselekvés ideje most jött el; a kormányzati adatok jövője függ ettől.”

Forrás:
Future-proofing government data; Amy Jones; Nextgov/FCW; 2024. július 29.

Történelmi analógiák, amelyek segíthetnek az MI irányításában

„A mesterséges intelligencia (MI) növekvő képességei kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet maximalizálni az előnyeit, miközben minimalizáljuk az esetleges kockázatokat. Az elmúlt évtizedekben négy technológiával kapcsolatban merültek fel hasonló kérdések az irányítást illetően: a nukleáris technológia, az Internet, a titkosítási termékek és a géntechnológia. Kormányzásuk története három témát illusztrál: a technológiai normákról való konszenzus szükségességét, a fizikai és nem fizikai javak irányításának fontos különbségeit, valamint a köz- és magánszektor közötti partnerségek szerepét a kormányzásban. Ezek a technológiák különbözhetnek a következőkben:
* az egyes szereplőknek milyen erőforrásokra van szükségük a fejlesztésük során;
* a köz- vagy a magánszektorban használják őket elsősorban;
* az általuk jelentett biztonsági kockázatok, az ezekkel kapcsolatos konszenzus;
* ellenőrizhető fizikai erőforrásaik;
* elősegítik-e, hogy közös érdekeken alapuló közösség jöjjön létre az irányításuk elősegítésére;
* az állami vagy a magán irányítás a legalkalmasabb-e a kockázatok minimalizálására és az előnyök maximalizálására.

Kulcsfontosságú megállapítások

Az a mesterségesintelligencia-rendszer, amely a széles körű károk súlyos kockázatát rejti magában, jelentős erőforrásokat igényel a megszerzése és használata, valamint olyan fizikai erőforrásokkal rendelkezik, amelyek nyomon követhetőek és ellenőrizhetők, az a nukleáris technológiák nemzetközi irányítása számára létrehozott struktúra segítségével irányítható.
A minimális kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerek irányítására alkalmas lehet az Internet irányítási modellje
A hozzáférhető, de nagy kockázatot jelentő MI-rendszerek esetében a géntechnológia irányítási modelljét lehet alkalmazni, de az érdekelt feleknek óvatosnak kell lenniük a titkosításhoz használthoz hasonló irányítási modellek alkalmazásakor.”

Forrás:
Historical Analogues That Can Inform AI Governance; Michael J. D. Vermeer; RAND Corporation; 2024. augusztus 19.
(Letölthető a jelentés PDF-ben.)

Társadalom, gazdaság, művelődés

NMHH-kutatás: emelkedtek a háztartások hírközlési kiadásai

„Közel 21 ezer forint volt havonta egy átlagos háztartás hírközlési kiadása 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a hírközlési szolgáltatásokra, azaz mobiltelefonra, internetre, tévé-előfizetésre és otthoni (vezetékes) telefonra átlagosan 20 900 Ft-ot fizettek a magyarok. A kiadások több mint felét a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja tette ki.

Az NMHH éves rendszerességgel végez piackutatást a háztartások hírközlési szolgáltatásokkal való ellátottságáról. A felmérés alapján ezen szolgáltatásokra 2023-ban átlagosan 20 900 Ft-ot fizettek havonta, ez pedig 13 százalékkal több, mint az előző évben. A kiadásnövekedés még így is elmaradt az infláció átlagos mértékétől.

A hírközlési kiadások több mint felét (havi 12 400 Ft) a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja teszi ki. Ezt követi a tévészolgáltatás költsége (átlagosan 4100 Ft), majd az otthoni interneté (3500 Ft). Az otthoni telefont már kevesebben használják, így átlagosan csak 600 Ft-ot költ erre egy háztartás, a szintén kevesek által igénybe vett hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetre pedig 300 Ft-ot.

A hírközlési összkiadásokba a hatóság munkatársai nem számolták bele a streamingszolgáltatásokat, azt ugyanis az emberek jellemzően közvetlenül a tartalomszolgáltatónak fizetik. Érdemes megvizsgálni, hogy miként változott a szolgáltatások tartalma, hiszen a kiadások növekedését a több vagy jobb szolgáltatás iránti igény is indokolhatja. Ennek ellentmond, hogy 2022-ről 2023-ra az otthoni telefon igénybevétele jelentősen lecsökkent (42 százalékról 31 százalékra esett), illetve a hagyományos tévészolgáltatásra előfizetők aránya is kismértékben, de mérséklődött. A háztartásokban használt SIM-kártyák átlagos száma (ami 2023-ban 2,0 volt) és a többi szolgáltatástípus igénybevételének aránya pedig jelentősen nem változott. Vagyis elmondhatjuk, hogy a kiadások annak ellenére növekedtek, hogy az emberek inkább kevesebb szolgáltatást vettek igénybe.

A háztartások kiadásnövekedése a mobiltelefon-szolgáltatások esetén volt a legjelentősebb. Míg 2022-ben havi 10 500, tavaly már 12 400 Ft-ot költöttek erre a háztartások, nem beleszámolva az esetleges készüléktörlesztést vagy mobilvásárlásokat. Ez 18 százalékos kiadásnövekedést jelentett. Mindkét évben a mobil-előfizetések 73 százaléka volt a számlás előfizetés, és háromnegyedéhez tartozott mobilinternet-szolgáltatás is. Az NMHH szakemberei lényegi bővülést a felhasználható adatkeret mennyiségében láttak. 2023-ban a megkérdezettek számlás mobil-előfizetéseinek 45 százalékához tartozott már 10 GB-ot meghaladó havi mobilinternet-adatkeret, míg 2022-ben ennek aránya csupán 32 százalék volt.”

Forrás:
NMHH-kutatás: emelkedtek a háztartások hírközlési kiadásai; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. augusztus 22.

Generációs médiafogyasztási szokások: nem vész el, csak átalakul a hagyományos média

„Több időt töltenek az interneten a baby boomerek, mint a Z generáció tagjai – egyebek mellett ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzéséből, amely az egyes generációk médiafogyasztási szokásait vetette össze a 2024 első negyedévében készült felmérések alapján.

Az elemzés némileg rendhagyó módon négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a Baby boomerekhez az 1964-ig, az X generációhoz az 1965–1979 között, az Y generációhoz az 1980–1994 között, a Z generációhoz pedig az 1995–2006 között születetteket sorolta. A kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott korcsoportok mekkora arányát érték el az egyes médiaplatformok, valamint, hogy az elért közönség mennyi időt töltött ezek fogyasztásával.

A rádió az elemzett negyedévben egy nap átlagosan 5,4 millió embert ért el. Az elemzésből kiderült, hogy a legnagyobb arányban a baby boomerek hallgattak rádiót, a fiatalabb generációk felé haladva pedig a korcsoportok egyre kisebb hányadát volt képes megszólítani a platform, ugyanakkor a Z generáció tagjai több időt töltöttek rádióhallgatással, mint az Y generáció. Az is megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy korcsoport, annál inkább az online rádióhallgatást preferálja a hagyományos rádiózással szemben – ennek ellenére a legfiatalabbak körében is a hagyományos rádiózás maradt a legnépszerűbb fogyasztási mód. Bár azt gondolhatnánk, hogy a legtöbben autózás közben hallgattak rádiót, ez csak az Y generáció tagjaira igaz, a többi generációnál az otthoni rádióhallgatás maradt a rádióhasználat legnépszerűbb formája.

A vizsgált időszakban televíziót napi szinten átlagosan 6 millió ember nézett az országban, de mind az elérés, mind a televíziónézéssel töltött idő tekintetében kijelenthető, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé tudja megszólítani a tévé. A legtöbb időt a baby boomerek töltötték a képernyők előtt, náluk nem volt számottevő különbség a hétköznapi és hétvégi televíziófogyasztás között sem: hétvégente csupán 14 perccel tévéztek többet. Ezzel szemben az X generáció hétvégente 91 perccel, vagyis 24 százalékkal töltött több időt tévénézéssel, mint hétköznap. Az Y generációnál ez a növekedés 21,2, míg a Z generációnál már csak 11,7 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a legfiatalabbak akkor sem tévéznek sokkal többet, ha a pihenőnapjuk ezt lehetővé teszi. A fiatalabbakat különösen nehezen érték el a televíziós hírcsatornák, vagyis azok az adók, amelyeknek a fő profilja a tájékoztatás, hírközlés. Csaknem az összes generációt a rádió érte el a legkisebb arányban, a Z generáció körében azonban a televízió alulmúlta a rádió elérését.

Érdekes adat, hogy bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, ők töltötték a legtöbb időt a platformon. Az internetes hírportálokat is a legidősebb generáció látogatta a legkisebb arányban, ugyanakkor ők voltak a leginkább rendszeres fogyasztói ezeknek és ők töltötték a legtöbb időt is a böngészésükkel. A fiatalabbakat ugyan nagyobb arányban érték el az online híroldalak, de alacsonyabb volt közöttük a rendszeres látogatók aránya. A teljes népesség átlagosan 14 percet töltött ezen portálok olvasásával, de megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál kevesebb időt szánt erre: a baby boomerek átlagosan napi 21 percig böngészték a hírportálokat, míg a Z generáció tagjai csupán napi 6 percig.

A felmérés eredményei alapján jelentős generációs különbségek figyelhetők meg a médiafogyasztás terén. Az idősebb generációk a hagyományos médiát, míg a fiatalabbak inkább az újmédiát és az online teret részesítik előnyben. Az egyes generációk médiafogyasztási szokásait nagymértékben befolyásolja, hogy szocializációjuk során milyen technológiák voltak elérhetőek – a Z generáció tagjai például már az internet korszakában nőttek fel, ahol szabadon választhattak, milyen tartalmat szeretnének fogyasztani, a hagyományos médiaplatformok ezért jellemzően kevésbé tudják megszólítani őket.

A generációs tendenciák hatására a hagyományos médiumok folyamatosan keresik a fiatalabb célcsoportok megszólításának és a lehető legtöbb ember elérésének lehetőségét. A rádióadókra így például egyre jellemzőbb, hogy podcast vagy videós formában is elérhetővé teszik a műsoraikat online. Ezekből sokszor rövid, kivágott részeket készítenek, amelyeket a közösségi médiafelületeken terjesztve próbálják elérni a legfiatalabbakat. A különböző tévés és rádiós tartalmak mind változatosabb online megjelenésével a hagyományos média és az újmédia közötti határvonal egyre inkább elmosódni látszik, ebben azonban nem az egyes platformok elöregedése figyelhető meg, hanem a tartalmak többféle formában és csatornán történő, személyre szabott megjelenése…”

Forrás:
Nem vész el, csak átalakul a hagyományos média; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. augusztus 14.
(Az eredeti cikket grafikonok teszik teljessé.)

Fenntartható fejlődés

Társadalmi egyeztetésen a Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata

„A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a kibocsátás-csökkentési és zöldenergia-termelési célszámok nagyarányú megemelésével is hozzájárul a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez. A szakpolitikai dokumentum tavalyi társadalmi egyeztetése után most annak stratégiai környezeti hatástanulmánya véleményezhető 30 napon át.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása. Magyarország 2023 nyarán készült el a NEKT felülvizsgált tervezetével. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges tagállami dokumentumokat 2024 őszén kell benyújtani.

A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépítését, megjelenítését hivatott elősegíteni a szakpolitikai irányokat közép- és hosszú távon meghatározó energia- és klímatervben. Az SKV legfontosabb állítása szerint a vizsgált tizenöt intézkedéscsoport túlnyomó többsége, mintegy négyötöde kedvező hatást gyakorol a környezetre.

Az Energiaügyi Minisztérium az átdolgozott NEKT tervezetében az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal szándékszik csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Magyarország végső energia felhasználása a korábban kitűzött 785 PJ felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ lehet a következő évtized elején. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv tervezete. Az alapvető jelentőségű célszámok módosítása a klímasemlegesség elérése, az energiahatékonyság javítása irányába mutat. Az SKV a felülvizsgálat alatt álló NEKT 2023-as verziójára készült, így a NEKT tartalma és célkitűzései a továbbiakban is változhatnak. Az Energiaügyi Minisztérium az esetleges módosításokhoz figyelembe veszi az SKV megállapításait és a most közzétett dokumentumra beérkező észrevételeket.

Az energia- és klímatervben javasolt intézkedések, beruházások összesített költségigénye több ezermilliárd forintra rúg. A ráfordítások mintegy háromnegyede a működési- és kvótakiadásokban a fejlesztésekkel elérhető megtakarítások révén megtérülhet. A stratégiai környezeti vizsgálat a kormányzati honlapon elérhető, a véleményezési határidő 2024. szeptember 22.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetésen a Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata; Energiaügyi Minisztérium; 2024. augusztus 23.
Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023. évi vált. körny. ért. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium; 2024. augusztus 23.

Harc indul a hőség ellen Szegeden – közterületeket is átalakítanak zöld megoldásokkal

„Az ingatlantulajdonosokat is sürgetik, illetve segítik, hogy csökkentsék a burkolt felületek arányát, kutatásokat is indítanak és több közterületet is kizöldítenek.

Mintegy kétmillió eurós (800 millió forintos) költségvetésű, négyéves, 60 százalékos közvetlen uniós támogatással megvalósuló projektet mutatott be Szegeden sajtótájékoztatón Nagy Sándor alpolgármester. Hangsúlyozta: az elmúlt évtized mérései azt mutatják, hogy Szegedet egyre nagyobb mértékben sújtja a hőszigethatás. A város a környezetéhez képest egyre melegebb, és a településen belül is sok az olyan helyszín, ahol „megszorul a meleg”.

Az ingatlantulajdonosoknak is be kell szállni

A hőszigethatás bemutatására, annak káros egészségügyi hatásaival együtt az önkormányzat egy honlapon keresztül és a közösségi médiában ismeretterjesztő kampányt indított, illetve konkrét tippeket is adnak a lakosságnak és a vállalkozásoknak, hiszen a város területének nagyobb része magántulajdonban van. Továbbá felméréseket végeznek és kutatásokat és ismeretterjesztési feladatokat is magába foglal első lépéseként a program.

Emellett olyan ösztönzőrendszert is ki kívánnak dolgozni, amely rábírja az ingatlantulajdonosokat a burkolt felületek arányának csökkentésére, arra, hogy a lebetonozott udvarok helyett intenzív zöld területeket hozzanak létre – derült ki a sajtótájékoztatón. Ezeken a mintaprojekteken keresztül mutatják majd be a zöldterületek terjedését

Az önkormányzat demonstrációs projekteken keresztül is bemutatja a lehetséges megoldásokat:
* átalakítják a Károlyi utca leburkolt terét,
* a Kossuth Lajos sugárút belső – a Vadász utca és a kiskörút közötti – szakaszán zöldsávot hoznak létre,
* az Anna kútnál átformálnak egy villamosmegállót,
* a város egyik iskolájában a diákokat és pedagógusokat bevonva tervezik át és újítják meg az udvart.
A Hajnóczy utcában pedig egy épülő irodaháznál a beruházóval együttműködve alakítják intenzív zöldfelületté az ingatlant övező közterületet.”

Forrás:
Harc indul a hőség ellen Szegeden – közterületeteket is átalakítanak zöld megoldásokkal; Szabó Ákos; Magyar Építők / MTI; 2024. augusztus 15.

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

„A Green Policy Center az elmúlt időszakban több helyi klíma-együttműködést igyekezett szakmailag támogatni, ezzel is hozzájárulva Magyarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az alábbiakban összefoglaljuk az ennek során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, különösen arra nézve, hogy milyen elemek segíthetnek egy sikeres helyi klíma-partnerség beindításához és konkrét gyakorlati projektek megvalósításához a hazai viszonyok között, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek hátráltatnak egy ilyen vállalkozást.

Bevezető

A klímaváltozás elleni küzdelem eredményes megvalósításához mind a kibocsátás-csökkentés, mind az alkalmazkodás oldaláról rengeteg költséghatékony lehetőséget kínál a helyi szereplők összefogása. Egy település önkormányzata, ipari és kereskedelmi egységei, lakossága és civil csoportjai ugyanazokat a természeti erőforrásokat használják, ugyanazok a klímakockázatok érintik őket, illetve földrajzi közelségük okán lehetőségük nyílik a helyi energiatermelés közös beindítására. Az összefogást erősítheti a lokálpatriotizmus, a helyi ügyek iránti elkötelezettség is. Egyelőre viszont elég változó, hogy hazánkban mennyire sikerült kihasználni ezeket a lehetőségeket – sajnos kevés az igazán sikeres gyakorlat. Sok esetben még nem történt meg a kezdő lépés, vagyis a helyi szereplők közötti kapcsolatfelvétel sem, hanem mindenki egyedül próbál megbirkózni a rá váró kihívásokkal, céljai teljesítésével. Más helyeken pedig a felek közötti kommunikáció a problémák felmerülése esetén történő egymásra mutogatásban merül ki. Ahol pedig elindul valamilyen együttműködés, ott is sok esetben hiányzik a leghatékonyabb fellépési opciók kiválasztásához és a szükséges források beazonosításához szükséges szaktudás a helyi szereplők részéről. Ezen állapot megváltoztatása érdekében törekedtünk lépéseket tenni legalább néhány településen, a helyi szereplők egy asztalhoz ültetésével, illetve szemléletformálásával, ami az alábbi tanulságokkal szolgált.

Az elmúlt huszonnégy hónap alatt 4 megyei jogú városban és egy községben működtünk együtt a helyi önkormányzattal. Ezen felül, további kilenc helyi közösségben tartottunk lakossági előadásokat változatos korosztályokból álló közönség számára: kultúrházakban, egyházi szereplők körében és oktatási intézményekben. E tevékenységek során több mint félezer embert értünk el. Egyes rendezvények megszervezésében és lebonyolításában segítségünkre voltak többek között az Alba Natura Civil Alapítvány, a KÖVET Egyesület és a Laudato si’ Animátorprogram , ezúton is hálásak vagyunk az együttműködésért.

Jó gyakorlatok

A vállalatok és önkormányzatok közötti együttműködés hazai mintapéldája a LIFE-CLIMCOOP projekt, amely a városok és helyi cégek klíma-adaptációs fókuszú kooperációját kívánja létrehozni és elterjeszteni. A projektet, civil és tudományos résztvevők mellett, Kazincbarcika város és a BorsodChem vegyipari vállalat hozta létre, középpontjában a Sajó vizével való jobb gazdálkodással. Részét képezi többek között a város és a vállalat közös alkalmazkodási klímastratégiájának és hőségriadó tervének megalkotása, egy éghajlatváltozási platform és a kutatócsoport felállítása, illetve a vállalat befizetéseiből egy klímaalap létrehozása helyi kisléptékű intézkedések finanszírozására, valamint az itt kitesztelt jó gyakorlatok disszeminációja. Tudunk más esetekről is, ahol a helyben működő vállalatok hajlandóak voltak adományokat felajánlani a település kisebb zöld beruházásaira, pl. fatelepítésre, vagy vállalásokat fogalmaztak meg a települési klímastratégia végrehajtásának elősegítésére. Ezekhez hasonló, de legalábbis gyakorlati projektek megvalósulásáig eljutó együttműködések felállítására törekedtünk.

Meglátásunk szerint az önkormányzat ideális helyzetben van arra, hogy kezdeményezzen és koordináljon egy ilyen jellegű együttműködést a vállalatokkal. A mostani folyamat során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol az önkormányzat (a polgármester és/vagy a szakmai csapat) részéről megvan az elkötelezettség arra, hogy a vállalatokkal való találkozókat visszatérően megszervezzék, ott a helyi cégek jelentős része szívesen megjelenik ezeken és aktív résztvevője a folyamatnak. Amennyiben van egy olyan hosszabb távú keretprojekt, amelynek részeként az együttműködés koordinációja biztosítható (pl. a 100 klímasemleges város misszió vagy egy LIFE projekt), az előny, de nem feltétel – egy komoly politikai szándékkal alátámasztott helyi klímastratégia is elégséges keretet biztosíthat ahhoz, hogy az önkormányzat a célhoz rendelje a szükséges (humán) erőforrást.

Az önkormányzatok, helyi civil és egyházi szereplők, az oktatási rendszer különböző szintjei számára könnyen megoldható az is, hogy lehetőséget biztosítsanak a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálásra, tudásátadásra a lakosság felé akár saját személyi állományuk révén, akár külső szakértőkön keresztül. A projektünk során ez utóbbi szerepkörben is felléptünk.

Ahogy a vállalati körnél, úgy itt is kulcsfontosságúnak bizonyult a „helyi hősök” segítsége. Egy olyan helyi szereplőre van tehát szükség, aki a maga kapcsolatrendszerét felhasználva képes lakossági csoportokat összehívni, akár a helyszín biztosításában is közreműködni, és aki maga is hitelesen képviseli a zöld meggyőződést, akár személyes jó példával elöl járva. Tapasztalataink szerint ez lehet a helyi egyházközösség egy szereplője, vagy egy pedagógus, de akár az önkormányzat programfelelőse vagy a kultúrház vezetője is, vagy egy helyi civil szervezet. A lényeg, hogy olyan személy legyen, aki helyi kötődésű vagy már korábban elnyerte a helyiek bizalmát, akire felnéznek, akinek adnak a véleményére.

A lakossági szemléletformáló programok során tapasztalataink szerint bátran bízhatunk abban, hogy lesznek olyan résztvevők, akik már maguk is tettek lépéseket az életmódjuk zöld átalakítása érdekében, és szívesen beszámolnak a jó gyakorlataikról, motivációikról, ezáltal ráerősítve a program sikerére. Így ajánlott a minél nagyobb fokú interaktivitás.

A lakosság részéről is sok esetben találkozunk nyitottsággal – az egyéni szokásokon túlmenően – a beruházások felé is. Érdekes volt megfigyelni, hogy a különböző résztvevőket milyen motivációk hajtják – találkoztunk például olyannal, aki a klímaváltozásban nem hisz, de az anyagkészletek, erőforrások túlhasználata miatti aggodalom a fenntarthatóbb életmód irányába tett lépésekre késztette.

A sikert akadályozó tényezők

Magyarországon minden vármegye és számos város rendelkezik helyi klímastratégiával vagy SECAP-pal, köszönhetően az ezek elkészítéséhez támogatást biztosító pályázatoknak. Ezek színvonala, ambíciószintje azonban változó, a végrehajtásuk pedig sok esetben hiányozni látszik.

Míg több településen is sikerült odáig eljutni, hogy az önkormányzat koordinálásában megtarthassuk az első, kiindulásnak szánt vállalati-önkormányzati workshopot, amely sikerrel beazonosította a helyi problémákat, megfogalmazott egyes első ötleteket a megoldásra és meghozta a kedvet az együttműködés folytatására, ezt több esetben nem követték további lépések. Bár a szakmai támogatást biztosítottuk, az adott önkormányzat részéről hiányzott vagy az akarat vagy az ügyintézői szabad kapacitás arra, hogy a találkozókat rendszeresen megszervezzék és tényleges közös projekteket tudjanak kitárgyalni. Az önkormányzat általi koordináció további veszélye az, hogy ha a választások után új vezetés lép fel, az nem szükségszerűen fogja folytatni a megkezdett kooperációt. Elméletben lehetséges lenne, hogy egy helyi vállalat vagy civil szervezet hívja össze a többi helyi felet, ilyenre azonban nem tudunk megvalósult példát.

Az együttműködés projektekben való megnyilvánulásának legkézenfekvőbb módja az energiaközösség megalapítása lenne, amire jelentős igény mutatkozik a helyi szereplők (cégek, lakosság, civilek, önkormányzatok) részéről. Sajnos a magyarországi jogi szabályozás ennek lehetőségét a gyakorlatban még most, 2024. júniusában sem biztosítja. A törvényi lehetőség ugyan adott és nemrégiben be is jegyezték az első, legalább papíron létező magyar energiaközösséget, a termelt áram megosztásának részletszabályai továbbra is hiányoznak, így a gyakorlati működtetés nem megoldható. Az ilyen jellegű helyi projekt-tervek tehát egyelőre kivárnak ott is, ahol sikerült eljutni a közös cselekvés szándékának kimondásáig.

Tapasztalataink szerint a lakossági szemléletformáló programok számára a legnagyobb kihívást a célközönség bevonzása jelenti. Azok, akik számára a téma még nagyrészt ismeretlen – tehát akikhez a legfontosabb lenne eljuttatni az üzenetet – nemigen jelennek meg az ilyen foglalkozásokon, szemben a témában már járatosabb, zöld érdeklődésű körrel. A helyi döntéshozók sok esetben az általános- és középiskola irányába terelik tovább a szakmai előadókat, holott a felnőttek számára is legalább annyira hasznos egy ilyen program, mint a jövő generációjának. Hiszen, ha csak az általános iskolásokhoz jutna el az üzenet, akkor Magyarország 2050-re elérendő klímasemlegességi célját úgy kellene elérni, hogy a folyamat során lemondunk a 2050-ben 40 éves vagy annál idősebb korosztály aktív közreműködéséről.

A lakossági beruházások megvalósulása a forráshiány (pillanatnyilag elérhető pályázatok hiánya), az energiaközösségek már említett hiányzó szabályozása miatt sokszor várat magára. Gyakori téma ugyanakkor a résztvevők részéről az önkormányzat, helyi közlekedési vállalat, ipar passzivitásának, rossz gyakorlatainak felemlegetése.

Konklúziók

A legfontosabb tanulságok tehát az alábbiak:

Fontos, hogy a helyi közösségbe kívülről érkező szakmai támogatás mellett legyen egy „helyi hős”, aki proaktívan kézben tartja a folyamatot és visszatérően összehívja a helyi szereplőket. Ezt a szerepkört a helyiek számára ismeretlen, külső szereplők jóval kevésbé hatékonyan tudják ellátni.

A meglévő kapcsolatrendszerekre való alapozás sokkal eredményesebb, mint az alacsony válaszadási rátát hozó „hideg” megkeresések.

A szemléletformálási programok kialakítása és meghirdetése során kreatív módszerekre és célcsoportonként eltérő megközelítésre van szükség, hogy azokat is el lehessen érni, akik jelen pillanatban nem érdeklődnek a fenntarthatósági átmenet iránt. Egy egyszeri esemény ritkán ér célt, a mélyebb változások érdekében érdemes arra törekedni, hogy a szemléletformálási rendezvények, tanácskozások rendszeressé váljanak a helyi közösségben. Fontos lehet a helyben látható példamutatás, majd a fokozatosan kialakuló csoportnyomás is.

A helyi közösségek zöld átmenetének támogatásának folytatására nézve olyan megközelítést ajánlunk, amely során egy-egy települést, helyi közösséget egyszerre több oldalról is megpróbálnak elérni: pl. az önkormányzaton, az egyházközösségen és civil szervezeteken, illetve a helyi cégeken keresztül, így a szimultán több irányból érkező azonos üzenet erősítheti egymást.

A szemléletformálással, a fogyasztási szokások megváltozása által elérhető ÜHG kibocsátás-csökkentés lehetséges mértékéről és módszereiről korábbi tanulmányunkban számoltunk be.”

Forrás:
Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon; Koczóh Levente András; Green Policy Center; 2024. június 26.
Lásd még:
A Mátrai Erőmű éves ÜHG kibocsátásánál is többet megtakaríthatnánk, ha tudatosabban élnénk; Koczóh Levente András; Green Policy Center; 2024. február 6.

Hogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás

„A nyáron, főként a városokban kialakuló hőszigethatás csökkentése a hőségnapok számának növekedésével már most is probléma, de a következő években ez csak súlyosbodni fog, ami mérhető gazdasági és egészségügyi hatásokkal (pl. többlethalálozás) jár. A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. Megvizsgáltunk egy 2021. júliusi kánikulai napon bekövetkezett budapesti csapadékeseményt, hogy a nagyságrendek érzékeltethetőek legyenek: az akkor, területileg és mennyiségileg is ideális eső egy délelőtt alatt 400 GWh energiát áramoltatott el, csillapítva ezzel a város túlmelegedését. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének feleltethető meg. A megkerülhetetlen kibocsátás-csökkentésen túlmenően is vannak elérhető alkalmazkodási lehetőségeink, hogy enyhítsük a városi hőszigethatást, ha nem ideálisak a csapadékviszonyok.”

Forrás:
Hogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás; Ungvári Gábor, Kis András; Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK); 2024. június 19.
Sajtóközlemény (ábrákkal és grafikonokkal)

Globális Éghajlatbiztonsági Atlasz

„A Perry World House Globális Éghajlatbiztonsági Atlasza egy online éghajlati adatvizualizációs projekt.

A weboldal több mint 200, az éghajlattal kapcsolatos térinformatikai adathalmazt gyűjt egy helyre, és ezeket az adatokat a világ térképére rétegzi. A felhasználók a térkép segítségével összehasonlíthatják a fizikai éghajlati előrejelzéseket, a környezeti és ökológiai adatokat, valamint a társadalmi és politikai rendszerekre vonatkozó információkat.

A térkép lehetővé teszi a nézők számára, hogy gyorsan és egyszerűen összehasonlítsák ezeket a különböző típusú éghajlati és éghajlattal kapcsolatos adatokat, például az emelkedő hőmérsékletre és az ingadozó csapadékmennyiségre vonatkozó információkat. A térkép tartalmazza az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület előrejelzéseit is, többek között azt, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés hogyan hatna a világ országaira.

A jövőben a térképet kibővítik egy „forró pont keresővel”, amely az adatok alapján vizuálisan kiemeli azokat a helyeket, amelyek többszörös éghajlati hatással szembesülnek, és ezért különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra. A térképet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó globális adatok hiányosságainak azonosítására is használják majd.

Hozzáférés a Globális Éghajlatibiztonsági Atlaszhoz”

Forrás:
Global Climate Security Atlas; University of Pennsylvania, Perry World House
—

„Az éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent az emberiségre, és már megfigyelhetőek hatásai a természeti és emberi rendszerekre. Az éghajlatváltozás elleni fellépés globális és helyi együttműködést igényel, és a világ más válságaival együtt, átalakító, rendszerszintű és holisztikus módon kell megközelíteni, a hosszú távú emberi és ökológiai jólétet és a rövid távú célzott fellépést előtérbe helyezve. Az éghajlatkutatók, oktatók és döntéshozók közötti szakadék áthidalása kulcsfontosságú, ami multidiszciplináris megközelítést, értelmes együttműködési eszközöket, a kutatási eredmények adatainak gyakorlati egyszerűsítését és vizualizálását, valamint hatékonyabb kommunikációt igényel. A döntéshozatalt szolgáló kommunikáció, valamint a multidiszciplináris éghajlatoktatás és -kutatás néhány ilyen kihívásának megoldása érdekében új digitális atlaszt készítettünk, a Perry World House Globális Éghajlatbiztonsági Atlasz nevű atlaszt. A kutatókat, tanárokat és politikai döntéshozókat arra ösztönözzük, hogy használják az atlaszt a fizikai éghajlati előrejelzésekre, környezeti és ökológiai adatokra, valamint az emberi, társadalmi és politikai rendszerekre vonatkozó globális információk vizualizálására. Ebben a dokumentumban megindokoljuk az atlasz szükségességét és összefoglaljuk annak lehetséges felhasználási módjait, összefoglaló leírást adunk az adatkészletekről, és javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, hogyan lehet áthidalni a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti szakadékot.”

Forrás:
Introducing the global climate security atlas; Anna Cabré, Samuel Kaufmann, Irina Marinov, Michael Weisberg; Global Sustainability; DOI: https://doi.org/10.1017/sus.2024.18; Volume 7; 2024; e25
(Szabadon letölthető.)

Szakirodalom

Az egészségügyi közigazgatás szervezetrendszerének változásai és az egészségügyi ellátórendszer átalakítása

„A tanulmány a konferencián elhangzott előadás kibővített változata, mely az előadáshoz képest részletesen tárgyalja az egészségügyi közigazgatás és az egészségügyi ellátórendszer lényegesebb változásait 1990 és 2010 között. Külön fejezet szól az egészségügyi ellátórendszer különböző átszervezéseinek alkotmányossági kérdéseiről és az Alkotmánybíróságnak az ezekre adott válaszairól. A tanulmány harmadik része az Alaptörvény hatályba lépése utáni, és különösen a 2020-tól véghez vitt intézményi átalakításokat mutatja be az egészségügy irányításában és az ellátások megszervezésében.”

Forrás:
Az egészségügyi közigazgatás szervezetrendszerének változásai és az egészségügyi ellátórendszer átalakítása; Fazekas Marianna; GLOSSA IURIDICA; 10 (7), 2023; 69-97. o.
Letöltés PDF-ben

A tényalapú kormányzati cselekvés bázisául szolgáló közadatvagyon átalakulása az Egyesült Királyságban

„1 Bevezetés

1. Mindenütt adatokkal találkozunk. Nap mint nap, gyakran anélkül, hogy tudnánk, a legtöbbünk rengeteg új adatpontot generál költési szokásainkról, ingázási szokásainkról és még sok minden másról.

2. Jól hasznosítva ez az adattömeg nemcsak a közszolgáltatások nyújtásának módját változtathatja meg az Egyesült Királyságban, hanem a polgárok életét is. De mennyire hatékonyan gyűjtik, elemzik és használják fel az újszerű adatforrásokat a kormánytisztviselők? És hogyan lehetünk biztosak abban, hogy magánéletünket védik, és hogy az adatokat etikus módon használják fel? Ez a bizottság ezekre és más kérdésekre kereste a választ a Transforming the UK’s Evidence Base című vizsgálatunk részeként, amelyet 2023 júliusában indítottunk el.

A vizsgálat hatóköre

3. A Public Administration and Constitutional Affairs Committee (PACAC), azaz aKözigazgatási és Alkotmányügyi Bizottság felelős az Egyesült Királyság Statisztikai Hatósága (UKSA) munkájának felügyeletéért, a Parlament nevében. A mostani Parlament munkája során világossá vált számunkra, hogy az UKSA és a szélesebb körű nyilvános adatkörnyezet, amelyen belül működik, gyorsan átalakul. A tisztviselők törvényes hozzáférést nyertek új, újszerű adatforrásokhoz, és olyan új infrastruktúrák fejlesztése van folyamatban, mint például az összkormányzati integrált adatszolgáltatás (Integrated Data Service), amely lehetővé teszi a kormányzati elemzők és az elismert kutatók számára, hogy olyan módon kapcsolják össze az adatokat, amilyenre korábban még nem volt lehetőség. Tényleg, nem sokkal a vizsgálat elindítása előtt éppen az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) konzultált a tízévenkénti népszámlálás leállítására irányuló javaslatokról – ami arra utal, hogy a most megjelenő új adatforrások időszerűbb, részletesebb és költséghatékonyabb betekintést nyújthatnak az Egyesült Királyság lakosságára vonatkozóan, mint az a nagyszabású felmérés, amelyre hagyományosan támaszkodtunk.

4. Vizsgálatunk célja ennek a változó környezetnek a feltárása volt, valamint az Egyesült Királyság válaszkészsége. Négy kérdést vizsgáltunk meg különösen:

a) Mi a jelenlegi rendszer a hivatalos statisztikák és elemzések előállítására és közlésére az Egyesült Királyságban?

b) Hogyan változik a nyilvános adatok átfogó helyzete az Egyesült Királyságban?

c) Mit jelent a magánélet védelme és az adatok „etikus” felhasználása? és

d) Hogyan tudja a nyilvános adatok rendszere kiszolgálni felhasználóit?

5. A parlamenti vizsgálóbizottság (PACAC) erre a négy kérdésre keresett bizonyítékot a hivatalos statisztikák és elemzések kontextusában. Ez az a két terület, amely az UKSA hatáskörébe tartozik. Amikor a vizsgálatunk során benyújtott számos beadvány a kutatásról is szólt, kiterjesztettük a vizsgálatot erre kategóriára is. Tevékenységünk során nem egy adott kormányzati szerv vagy program napi munkáját kívántuk ellenőrizni, hanem inkább azt a tág keretrendszert vizsgáltuk, amely a kormányzati döntések számára használható nyilvános adatkészleteket szolgáltatja, és megfontoltuk, hogyan lehetne biztosítani, hogy ezek az adatkészletek az elkövetkező években is megfeleljenek a közpolitikai céloknak és rendelkezésre álljanak az Egyesült Királyság állampolgárai számára…”

Forrás:
Transforming the UK’s Evidence Base; UK Parliament; 2024. május 24.
(Letölthető a jelentés PDF-ben.)

Polikrízis – kutatási és cselekvési ütemterv

„Hiányosságok, lehetőségek és prioritások a polikrízis kutatás és cselekvés terén

Az ütemterv a Cascade Institute, a Potsdam Institute for Climate Impact Research, the Research Institute for Sustainability – Helmholtz Centre Potsdam, és a Centre for the Study of Existential Risk együttműködésével készült, lényege egy tervezet a polikrizis-elemzés mint inkluzív, hiteles és elismert tudományos és gyakorlati terület előmozdítására. A terv a polikrizis kutatási és cselekvési közösség növekvő számú résztvevőivel folytatott széles körű konzultáció eredményeire épít; célja, hogy a tudósok, a politikai döntéshozók, a vállalatok és a finanszírozók számára egy tömör, ám átfogó pillanatképet nyújtson erről a kialakuló területről, beleértve annak hiányosságait, lehetőségeit és lehetséges prioritásait.”

Forrás:
Polycrisis Research and Action Roadmap; Michael Lawrence, Megan Shipman, Scott Janzwood, Constantin Arnscheidt, Jonathan Donges, Thomas Homer-Dixon, Christian Otto, Pia-Johanna Schweizer, Nico Wunderling; Technical Paper #2024-4, Version Number: 1.0; Cascade Institute; 2024. augusztus 16.
—

„: A Cascade Intézet polikrízis-elemzési keretrendszere

Ez az útmutató a Cascade Institute polikrízis-elemzési keretrendszerét ismerteti. Olyan integrált fogalmakat mutat be, amelyek tisztázzák a globális rendszerválságok közötti kölcsönhatásokat és e kölcsönhatások lehetséges következményeit. Célja, hogy segítsen a kormányoknak, vállalatoknak és közösségeknek hatékonyabban átlátni a globális kockázatokat jelenleg körülvevő ködön, hogy jobban előre láthassák a felmerülő veszélyeket és jobban reagálhassanak rájuk.”

Forrás:
Introduction to Polycrisis Analysis; Michael Lawrence, Megan Shipman, Thomas Homer-Dixon; Technical Paper #2024-1, Version Number: 1.0; Cascade Institute; 2024. április 22.
—

„Polikrízis – tanulmányi kirándulás

Az oldal a polikrízisről szóló viták alapvető témáinak és a Polycrisis Resource Library kulcsfontosságú szövegeinek bemutatását kínálja, köztük számos olyan szövegét, amelyek szerzői a Polycrisis Közösségi Térképen szereplő személyek és szervezetek. Bevezető tájékozódást nyújt a polikrízissel kapcsolatos ismeretek és gyakorlat kialakulóban lévő területéhez. Az alábbi kérdésre kattintva megnyithatja a túra adott szakaszát, és a szövegben található linkek segítségével elérheti a vonatkozó könyvtári információt.”

Forrás:
Polycrisis Learning Journey; Polycrisis

Törvények, rendeletek

252/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének szabályairól

„…1. § A térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: tanács) törvényességi felügyeletének célja a tanács jogszerű működésének biztosítása.
2. § (1) A tanács székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a törvényességi felügyelet ellátása során vizsgálja
a) a tanács szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét, a vonatkozó jogszabályok és a tanács saját szabályzatainak betartását,
b) a tanács határozatainak, a tanács elnöke egyedi döntéseinek jogszerűségét,
c) a tanács üléséről készített jegyzőkönyv 7. § (1) bekezdésében rögzített tartalmi elvárásnak való megfelelését.
(2) Amennyiben a tanács a szervezeti és működési szabályzatában bizottságot hoz létre, úgy a kormányhivatal (1) bekezdésben foglalt törvényességi felügyeleti jogköre a bizottságra is kiterjed.
(3) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása a tanács törvényben meghatározott feladatainak ellátását segítő szervezet (a továbbiakban: munkaszervezet) működésének, továbbá a tanács gazdálkodásának vizsgálatára.
(4) A tanács mérlegelési jogkörben hozott döntései esetében a kormányhivatal a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálja.
(5) A kormányhivatal a tanács elnökének vagy munkaszervezete vezetőjének kérésére a tanács által alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben szakmai segítséget nyújt…”

Forrás:
252/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének szabályairól ; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 252/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelete a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének szabályairól; Magyar Közlöny; 2024. évi 82. szám; 2024. augusztus 22.; 6008-6010. o. (PDF)

Rendelet az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről

„A digitális folytonosságot az építményinformációs modell (BIM) létrehozását követően a projekt teljes életciklusára vonatkozóan biztosítani szükséges.

Az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során az építményinformációs modell (BIM) létrehozásáért felelős tervezőnek a Magyar Közlönyben megjelent, az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről szóló 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendeletben meghatározott geometriai, alfanumerikus és metaadatinformációkra vonatkozó előírásokat kell alkalmaznia az építtető, valamint az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában egyéb résztvevők közötti információcsere folyamatokban.

Az új rendelet ehhez határozza meg az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszerét. Célja azt biztosítani, hogy a tervezők az állami építési beruházások során megfelelően alkalmazzák a BIM alapú információcserét, ezzel elősegítve az építési projektek hatékonyabb és átláthatóbb lebonyolítását.

A rendelet hatálya minden állami építési beruházásra és az azokban részt vevőkre terjed ki, beleértve a tervezőket, kivitelezőket, építtetőket, valamint az építési engedélyeket kiadó hatóságokat.

A jogszabály különböző fogalmakat és adatcsere formátumokat is rögzít, mint például a BIM végrehajtási terv (BEP), IFC fájlformátum, információkonténer, valamint a főmodell és részmodell fogalmait. De olyan fontos pontokat is előír, mint a biztonsági mentés készítése.

Emellett a rendelet részletesen szabályozza az állami építési beruházások költségeinek becslését és számítását, amelyek különböző szinteken, például koncepcionális, tanulmányi, engedélyezési és tendereztetési szinten történhetnek. Szerencsére, a miniszterhez rendkívüli esetben a tételrend soron kívüli felülvizsgálatára irányuló egyedi felülvizsgálati kérelem nyújtható be a tételrendben nem szereplő további tétel alkalmazásának szükségességéről.

Az építményinformációs modellt (BIM) a tervező alakítja ki a beruházás előkészítési szakaszában, és a modell a beruházás különböző fázisait és az érintett felek közötti információcserét szolgálja. A digitális folytonosságot az építményinformációs modell (BIM) létrehozását követően a projekt teljes életciklusára vonatkozóan biztosítani szükséges.

Fontos, hogy az új építési beruházások esetében, valamint az állam tulajdonában lévő létesítmények üzemeltetése során kötelező a BIM alkalmazása.

A jogszabály összességében egy átfogó keretet biztosít a BIM alapú tervezéshez és a műszaki megvalósításhoz az állami építési beruházások során, elősegítve az építési folyamatok digitalizálását és hatékonyságának növelését.”

Forrás:
Előírás a BIM alapú tervezés az állami építési beruházásoknál; ComputerTrends; 2024 augusztus 23.
31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelet az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről; Nemzeti Jogszabálytár
Az építési és közlekedési miniszter 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelete az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről; Magyar Közlöny; 2024. évi 82. szám; 2024. augusztus 22.; 6030-6038. o. (PDF)

„…A miniszteri rendelet hatálya – az Ábtv. 4. § (4)–(6) bekezdése szerinti beruházások kivételével – az Ábtv.-ben meghatározott állami építési beruházásokra, azok építtetőire, az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre, az Ábtv. hatálya alá tartozó létesítmények építési vagy létesítési engedélyeit kiadó hatóságokra, valamint az állami létesítmények tulajdonosaira, tulajdonosi joggyakorlóira, vagyonkezelőire és üzemeltetőire terjed ki.
Az építési és közlekedési miniszter mint a Kormány állami beruházásokért felelős tagja kiemelten fontos célkitűzésnek tartja, hogy a korszerű technológiák alkalmazásával a BIM szemlélet bevezetésével olyan beruházási folyamatok kerüljenek elfogadásra, amelyek esetében a beruházások teljes életciklusára vonatkozóan kidolgozásra kerülnek az előkészítési szakaszban a magas színvonalú műszaki dokumentációk. A beruházási folyamat nemcsak a tervezési és kivitelezési folyamat egészét fedi le korszerű technológiai eszközökkel, hanem az üzemeltetés bevonásával, majd digitális épületmodell üzemeltetésre kialakított változatával gazdaságosabb, hatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé.”

Forrás:
Végső előterjesztői indokolás az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszeréről szóló 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendelethez; Indoklások Tára; 2024. évi 67. szám; 2024. augusztus 22.; 670. o.(PDF)

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet módosítása (személyiadat- és lakcímnyilvántartás)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. augusztus 30-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.
…
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet
módosítása értelmében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért 2024. szeptember 1-től a
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felel, ezért a vonatkozó BM rendeletek
módosítása szükséges.”

Forrás:
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló korm. rend. mód. MK rendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. augusztus 22.
Lásd még:
Fajsúlyos átalakításra készül a kormány a személyi igazolványoknál, útleveleknél; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2024. augusztus 23.

Önkormányzati megrendelő állami szolgáltatóval szemben fennálló tartozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adók módjára hajtja be

„…3. § Önkormányzati megrendelő által az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal (a továbbiakban: állami gazdasági társaság) részben vagy egészben közfeladat ellátásának biztosítása céljából kötött szerződés alapján, a közfeladat ellátása vonatkozásában, lezárt szolgáltatási vagy számlázási időszakra vonatkozó, igazoltan teljesített vagy nem kifogásolt teljesítésből származó,
a) szerződésben foglalt elszámolási és fizetési feltételek szerint megállapított vagy
b) közszolgáltatási beszámolóban kimutatott,
egy önkormányzati megrendelő egy állami gazdasági társasággal szemben fennálló, egymillió forintot meghaladó olyan végrehajtható tartozását vagy tartozásait, amelyeket az adós a szerződésben rögzített határidő lejártát követően kibocsátott fizetési felszólításban tűzött határidőt követő 60 nap elteltével nem fizet meg, az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be, ha a tartozás jogosultja a tartozás végrehajtása iránt az állami adó- és vámhatóságot megkeresi…”

Forrás:
254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelete közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról; Magyar Közlöny; 2024. évi 82. szám; 2024. augusztus 22.; 6015-6016. o. (PDF)

252/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének szabályairól

„…1. § A térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: tanács) törvényességi felügyeletének célja a tanács jogszerű működésének biztosítása.
2. § (1) A tanács székhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a törvényességi felügyelet ellátása során vizsgálja
a) a tanács szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét, a vonatkozó jogszabályok és a tanács saját szabályzatainak betartását,
b) a tanács határozatainak, a tanács elnöke egyedi döntéseinek jogszerűségét,
c) a tanács üléséről készített jegyzőkönyv 7. § (1) bekezdésében rögzített tartalmi elvárásnak való megfelelését.
(2) Amennyiben a tanács a szervezeti és működési szabályzatában bizottságot hoz létre, úgy a kormányhivatal (1) bekezdésben foglalt törvényességi felügyeleti jogköre a bizottságra is kiterjed.
(3) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása a tanács törvényben meghatározott feladatainak ellátását segítő szervezet (a továbbiakban: munkaszervezet) működésének, továbbá a tanács gazdálkodásának vizsgálatára.
(4) A tanács mérlegelési jogkörben hozott döntései esetében a kormányhivatal a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálja.
(5) A kormányhivatal a tanács elnökének vagy munkaszervezete vezetőjének kérésére a tanács által alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben szakmai segítséget nyújt…”

34-35. szám, 2024. augusztus 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek