Skip to main content

47. szám, 2024. november 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kapjanak segítséget a Dél-Dunántúl régió leszakadó térségei is, mondta Navracsics Tibor

„Fontos, hogy a dél-dunántúli régió leszakadó térségei is kapjanak kormányzati segítséget – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Siófokon, a Somogy vármegyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán.

Navracsics Tibor a dél-dunántúli térség és Somogy vármegye fejlesztéspolitikai helyzetéről szóló előadásában azt mondta: Magyarország fejlesztési térképe átalakulóban van, a kormány határozott iparpolitikai intézkedéseinek köszönhetően Észak-Magyarország megkezdte a felzárkózást. A dél-magyarországi vármegyék dinamikája azonban még kívánnivalót hagy maga után. Ezért az iparpolitikai és a közlekedés-infrastrukturális fejlesztéseket a jövőben ezekre a területekre összpontosítják – emelte ki a tárcavezető.

Navracsics Tibor előadásában kifejtette: a három dél-dunántúli vármegye – Somogy, Baranya és Tolna – több statisztikai adatot tekintve is negatív tendenciát mutat. A gazdasági növekedés nem elég dinamikus, nagy az elvándorlás, elöregednek a helyi társadalmak, a munkanélküliség magasabb, és az ott élők között több az alacsony végzettségű. A vidéki régiók hozzájárulása a GDP-hez a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb – jegyezte meg a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A miniszter közölte: a Versenyképes járások programban járásonként legalább 250 millió forint fejlesztési forrást biztosít a kormány, és ez a leghátrányosabb helyzetű térségeknek is biztosítja a fejlesztési lehetőségeket.

A konferencián, amelyen mintegy 300 jegyző és polgármester gyűlt össze, Neszményi Zsolt Somogy vármegyei főispán, illetve Biró Norbert, a Somogy vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. Neszményi Zsolt azt mondta, 2024 nem átlagos év volt az önkormányzatok életében többi között azért, mert a korábbi polgármesterek és képviselők mandátuma nem a választáskor szűnt meg, hanem hónapokkal utána. Volt kétség afelől, hogy ebből mi következik, de összességében a váltás jogszerűen történt – tette hozzá.

Taksonyi Tünde, a Magyar Államkincstár Somogy Vármegyei Igazgatóságának igazgatója egyebek között a pályázati elszámolás szabályairól adott tájékoztatást a polgármestereknek és közigazgatási szakembereknek.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora előadásában az egyetem vidékfejlesztési szerepéről szólva azt mondta, csak olyan gazdaságfejlesztésnek lehet jövője, amely a helyi adottságra épít, ami Somogyban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Az egyetem fejlesztési tervében a Balaton-partra agroturisztikai programot készített, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket kiterjesztik egész évre – ismertette. Megemlítette, arra kell felkészülni, hogy az Európai Unióban az agrár- és vidékfejlesztési, különösen a normatív, területalapú támogatások visszaszorulnak. Veszélyesnek nevezte a támogatásokra épülő vidéki struktúrát, ami nem versenyképes. Véleménye szerint „ki kell jönni abból az elkényelmesedett helyzetből”, ami a támogatások révén alapanyag-előállításban látta a magyar mezőgazdaság jövőjét. Jövője a diverzifikációnak, a termékpályáknak van – fűzte hozzá.

Biró Norbert elmondta, Somogy vármegyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) lezárult, a TOP Plusz kerete is „ki van töltve”, új források bevonására nem lesz lehetőség. A fejlesztésekhez a vármegyei önkormányzat pályázati szolgáltatását ajánlotta, amelyet több mint 150 önkormányzat vesz igénybe. A Versenyképes járások program révén Somogy öt év alatt 11 milliárd 250 millió forinttal gazdálkodhat – tette hozzá.

Oláh Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója beszámolt arról, hogy a TOP-programban Somogy vármegyében 344 projekt közül 326-ot sikeresen lezártak, 18 esetében folyamatban van a zárás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt ötéves fenntartását ellenőrizni fogják. A TOP Plusz program 1800 milliárd forintos keretéből 1723 milliárd forintra érkezett pályázat országosan. Somogyban 271 projektet regisztráltak 62 milliárd forint összegben. A fejlesztések közül 14 zárható projekt, 190 megvalósítása van folyamatban, 53-at jelenleg értékelnek – részletezte. Megjegyezte, az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni eljárása nem veszélyezteti a településeket megillető forrásokat. Kitért arra, hogy a TOP Plusz tervezésénél figyelembe vett korábbi euróárfolyammal szemben 395 forintos árfolyamon számolnak el az Európai Bizottsággal, így a források forintösszege is nőhet. Az árfolyamkülönbözetet a vármegyék rendelkezésére bocsátják, a pénzt többi között az alapfokú oktatásra, szociális városfejlesztésre lehet majd fordítani. A főigazgató kiemelte, a projektek felgyorsításáért az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy 9 hónap alatt eljutnak a vállalkozói szerződésig. Ismertette: változás lesz az is, hogy a projektek megvalósításához az előleget csak a tárgyévre utalják el az önkormányzatokhoz, amelyeknek likviditási tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Kapjanak segítséget a dél-dunántúli régió leszakadó térségei is; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 14.

Elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot. A tervek jók, a megvalósítás azonban a Bizottságon múlik

„Múlt héten Budapesten rendezték meg az uniós kormány- és államfők informális csúcstalálkozóját, amelynek keretén belül elfogadták az uniós versenyképességi paktumot. A magyar elnökség témájának központjában a versenyképesség növelése állt, így az elfogadott, Budapesti nyilatkozatként is ismert stratégia a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eleme. A dokumentum pontszerű intézkedéseket vár el a Bizottságtól és határozott határidőket szab a testületnek.

Ennek megfelelően 2025 első felében a Bizottság egy olyan javaslatot kell előterjesszen, amely értelmében a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra háruló adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terheket csökkenti legalább 25 százalékkal. Ugyancsak lényeges lépés, hogy a Bizottság a javaslataiba ezentúl a bürokráciával kapcsolatos és versenyképességi hatásvizsgálatokat is kell fel kell tüntessen.

2025 júniusáig a Bizottság egy olyan stratégiát is elő kell terjesszen, amely az egységes piac elmélyítését szolgálja, egyértelmű határidőket és mérföldköveket megállapító ütemtervet is tartalmaz. Ugyanezzel a határidővel kell a Bizottság egy másik stratégiát is ki kell dolgozzon a digitális transzformáció felgyorsítása területén – kihasználva az adatgazdaság által nyújtott lehetőségeket úgy, hogy egyúttal gondoskodjon a magánélet védelméről és a biztonságról is.

A többi elvárt intézkedéshez lazább vagy távolibb határidők kötődnek, így 2026-ig kell a Bizottságnak határozott lépéseket tennie a megtakarítási és beruházási unió felé, illetve a tőkepiaci unió terén. A lépéstől a döntéshozók azt várják, hogy a tőkebefektetések növelése hozzájárul az EU versenyképességének biztosításához a kritikus technológiák terén, ezzel kapcsolatosan a bankunió is előbbre halad. Egy jóval távolabbi cél, hogy a kutatás és fejlesztés területén eszközölt kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát és előmozdítsák a kutatás, az innováció és az oktatás egységes piacon belüli előmozdítását.

Számos, az uniós versenyképességet javítandó lépéshez azonban nem rendeltek egyértelmű határidőt, így az átfogó európai iparpolitika stratégiájának kidolgozását sem kötötték egy egyértelmű határidőhöz. A védelmi technológiák és az ehhez kapcsolható ipari bázis megerősítése érdekében a köz- és magánfinanszírozást is be kívánják vonni – az erre vonatkozó stratégiai lépéseket a Bizottság és az Főképviselő fogják előterjeszteni.

A Budapesti nyilatkozat egyik legfontosabb eleme, hogy az állam- és kormányfők megfogalmazták: 2050-re nem csupán klímasemlegességre törekednek, hanem a stratégiai energetikai szuverenitást is el akarják érni. Ennek érdekében valódi energiauniót kívánnak kiépíteni, teljes mértékben integrált és összekapcsolt energiapiac formájában. Ez utóbbi némileg aggasztó is lehet, amennyiben a Bizottság ezt úgy értelmezi, hogy az energiaunió a lakossági árakra is vonatkozik – vagyis egy egységnyi gázért és villamosenergia-árért az unió minden lakosának mindenhol ugyanannyit kell majd fizetni… Biztató viszont, hogy kezelni kívánják a magas és ingadozó európai villamosenergia-árakból fakadó helyzetet és ezek kiváltó okait is.

Hasonlóan lényeges politikai iránymutatás, hogy a vezetők egy versenyképes, fenntartható és reziliens mezőgazdasági ágazatot szeretnének megtartani, illetve létrehozni és megerősíteni a mezőgazdasági termelők élelmiszerellátási láncon belüli pozícióját. Ennek keretén belül elvárják, hogy a Bizottság úgy a belső, mint a globális piacokon a tisztességes verseny biztosítást teremtse meg.

A Budapesti nyilatkozatot bemutató sajtótájékoztatón teljesnek tűnt az egyetértés az Európai Tanács elnöke és a soros elnökséget betöltő magyar miniszterelnök, illetve a Bizottság elnökasszonya között. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az egyre inkább politikai szerepet vállaló Bizottság valóban eleget fog-e tenni az uniós szabályoknak és terveit, stratégiáit az Európai Tanács által megfogalmazott politikai útmutatás szerint fogja-e kidolgozni és végrehajtani.

Ez a kérdés azért is felmerül, mert a versenyképességi nyilatkozatban több olyan intézkedést is elvárnak a Bizottságtól, amely szemben áll azokkal az irányokkal, amelyeket addig a Bizottság rendkívül módon szorgalmazott. Ilyen például a klímasemlegesség elérése 2050-ig – az útmutatás értelmében a Bizottságnak ezentúl a stratégiai energetikai szuverenitás elérését is szem előtt kell tartania, aminek eddig nem sok jelét láthattuk. A Bizottság másik lényeges törekvése az európai zöld megállapodás csomag. Ez viszont az európai mezőgazdaság hagyományos elemeit gyengíti – Budapesti nyilatkozat viszont pont ezeket kívánja megtartani a Bizottság törekvéseivel szemben.

Ha mindez nem volna elég, a saját maga szerepét önállóan megfogalmazni kívánó Bizottság legújabban Befektetési vagy Beruházási Bizottság kíván lenni. Ennek értelmében a következő, 2028–2034 közötti költségvetési ciklusra vadonatúj tervekkel állt elő, amely széles felháborodást keltettek az unión belül. A Bizottság elnökének elképzelése szerint az uniós alapokhoz akkor férhetnének hozzá a tagállamok, ha végrehajtották a Bizottság által elvárt reformokat – és csakis akkor. A tervek szerint a tagállamoknak például érdemben kell a nemek közötti különbségekkel foglalkozniuk ahhoz, hogy pénzt kapjanak szociális lakásépítésre vagy előmozdítsák a biogazdálkodást ahhoz, hogy mezőgazdasági támogatásokhoz jussanak.

Vagyis, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a tagállamok befizetik a rájuk eső költségvetési tételeket, majd mégsem férnek hozzá az uniós alapokhoz. Ez a helyzet különösen akkor fordulhat elő, ha olyan szakpolitikákat valósítanak meg, amelyek elsősorban nemzeti érdekeiket és nem pedig az Bizottság célkitűzéseit szolgálják.

Vagyis a Befektetési Bizottság a saját maga erejének megszilárdításába és egy föderális európai unió megvalósításába kívánja fektetni az adófizetők pénzét. Ebbe az elképzelésbe csak részlegesen férhetnek bele a Budapesti nyilatkozat elemei – így például az egységes piac elmélyítése, a tőkepiaci unió, az átfogó európai iparpolitika vagy az integrált energiapiac. Ezeken a területeken végzett reformok egyre több hatáskört ruháznak át az unióra, pontosabban a Bizottságra. Ez önmagában nem is lenne különösebben nagy probléma, ha a Bizottság nem önös céljait kívánná megvalósítani.”

Forrás:
Elfogadták a Budapesti nyilatkozatot; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2024. november 11.

Közigazgatás, politika, jog

Vasútfejlesztés, közútfejlesztés, hídépítés és felújítás: Botka László Lázár Jánossal egyeztetett a szegedi városházán

„Előbb négyszemközt egyeztetett Botka László polgármester és Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd a stábjaikkal tárgyaltak a folyamatban lévő és tervezett szegedi gazdaságfejlesztési beruházásokról. Ezután tartott a polgármester és a miniszter közös sajtótájékoztatót.

Botka László: Minden vállalásunkat tartottuk, amit a BYD-beruházás kapcsán tettünk

– Nagyon konstruktív tárgyalást folytattunk. Szeged történetének, történelmének legfontosabb időszaka előtt állunk – mondta Botka László, aki a tárgyalások kapcsán arról beszélt, a kormány és az önkormányzat legnagyobb közös sikere a BYD gyár építése. – Négymilliárd eurós beruházásból, közel tízezer munkahelyet létrehozva, és évi 300 ezer autót gyártva települt ide a legnagyobb villanyautó-gyár. Kiválóan halad a beruházás, a hosszas tárgyalások folyamán konkrétan megállapodtunk arról, kinek mi a feladata. Szeged város önkormányzatának biztosítani kellett a háromszáz hektárnyi területet. Ez lényegében megtörtént, év végéig átadjuk a teljes területet, tizenöt hektár nincs még a BYD-nál. Meg kellett valósítanunk a teljes területen a lőszermentesítést, a régészeti feltárást, ki kellett váltanunk magasfeszültségektől távvezetéket, bővítettük és fejlesztettük az ivóvíz- és a szennyvízhálózatot is.

A tízezer munkavállaló alapvetően megváltoztatja Szeged közlekedési viszonyait, épp ezért a járműparkot is fejleszteni kell, a város közösségi közlekedését is át kell alakítani. És ennek köszönhetően kétmilliárd forintból jövőre felújítják a Belvárosi hidat, de újra előkerült a déli Tisza-híd, az algyői Tisza-híd megduplázása, és a városba vezető utak fejlesztése is.

A tárgyalásokon elhangzott az is, hogy a Szegeden zajló beruházásokat nem vonja magához a kormány. Ismert, a kabinet döntött arról, hogy minden állami beruházást, illetve minden olyan fejlesztést, ami több mint ötven százalékban uniós forrásból valósul meg magához von, Szeged most ez alól kapott mentességet.

Amit a kormány ígért most Szegednek

Lázár János lázári viccel indítva arról beszélt először, hogy a delegációját Szeged a házasságkötő teremben látta vendégül, és Botka László azt is megjegyezte, „ebben a teremben csak igent lehet mondani a föltett kérdésekre”. – Fölhívtam a figyelmét, hogy mi huszonkét éve élünk egymás mellett, tekintettel arra, hogy 2002 óta polgármester és országgyűlési képviselő, én 2002 óta szintén polgármester és országgyűlési képviselő voltam, illetve vagyok. Tehát egy huszonkét éves együttélés után mi mást mondhatna az ember, akivel együtt él, mint hogy igen… Kár volna tagadni, hogy régi ismeretség és régi szembenállás is köt össze bennünket, ám, ez utóbbit most a többi ok miatt is fölfüggesztettünk, és nem arról beszéltünk, ami megkülönböztet bennünket, hanem arról ejtettünk szót, hogyan tudnánk Szeged városának segíteni. A látogatás és a munkamegbeszélés beleilleszkedik abba a sorba, amit jó néhány megyei jogú várossal és nagyvárossal folytatunk most és a jövőben, tekintettel arra, hogy áttekintjük a kollégáimmal együtt mindenhol azt, hogy mik azok a területek, amelyek a minisztériumok és a város együttműködését igénylik – mondta a miniszter.

Lázár János hangsúlyozta, a BYD gyár megépítése, a magyar gazdaság története egy nagyon fontos fejezete, ami a magyar gazdaság növekedéséhez érdemben fog hozzájárulni. – Az, hogy ez Szegedre került, az részben a szegediek lobbija és a kormány döntése is a kínaiak együttműködésének köszönhető – jegyezte meg Lázár. Majd így folytatta: – Az teljesen világos, hogy a kormánynak van célja Szegeddel. Nekünk, ennek a generációnak az jutott osztályrészül, hogy Klebelsberg Kuno álmát valóra váltsuk abban az értelemben, hogy Szeged beiratkozzon Európa harminc legfontosabb ipari centrumába ennek a gyárnak a megépítésével. Magyarország legnagyobb autógyáráról beszélünk, ami az összeszerelt és összeállított autók megépítését illeti, és ez a Szeged számára egy fantasztikus lehetőség, de nem csak Szeged, hanem Csongrád megye (így mondta Lázár János – a szerk.), Békés megye és a Vajdaság számára, azaz egész dél-alföldi régiót emelni fogja.

Ezután megjegyezte, a gyárhoz kapcsolódó infrastruktúra építése mindennél előrébbvaló lesz a következő években.

– Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert a beruházás gőzerővel, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben és sokkal hatékonyabban halad előre. Az államnak az volt az ígérete, hogy autópálya-bekötést, négysávos utat épít az M43-as autópálya és Szeged város között. Vasúti terminálról kell gondoskodnunk a kész járművek elszállítása ügyében, megfelelő mennyiségű szennyvízvezetéket, vízvezetéket kell kiépíteni ahhoz, hogy a gyár működőképes legyen. A cél az, hogy 2025-ben erről a gyártósorról autó kerüljön le. Ezt a kínaiak mindenképpen tartani akarják, és ehhez nekünk infrastruktúrát kell rendelnünk. Az ígéretünk az volt, hogy megépítjük az M43-as és a gyár összekötését, az M5-ös autópálya kikötését az 5-ösön keresztül a gyárhoz, tehát meghosszabbítjuk az 5-ös és a 43-as főút összekötését, és ezeket a főutakat négysávosítjuk, és a közötte lévő szakaszt is. Ezen kívül a kapcsolódó úthálózat felújítását Szeged irányába megtervezzük és kivitelezzük. Ezeknek az ígéreteknek a betartását vettük végig, kiviteli terveink vannak, sőt már van, ahol közbeszerzési döntéseink vannak, meg fogjuk építeni ezeket az utakat. Az M43-as négysávosítása a gyár kapuig, az 5-ös főút négysávosítása egy 5,5 milliárd forintos beruházás. Ezt a szerződést lényegében jóváhagytuk, a Colas építi meg. Itt nagyon szeretnénk felgyorsítani a kivitelezési időket, szeretnénk azt, hogyha ez nem 2026 első negyedévre, hanem lehetőség szerint egy pár hónappal korábban megvalósuljon. A gyárnak a Szeged felőli oldalán az 502-es számú főút kétszer két sávra bővítésével, illetve meghosszabbításával lesz egy négysávos szakasz, aminek a tervezése folyamatban van, le is záródik 2025 elején, és a Magyar Közút fogja ezt megépíteni és kivitelezni. Ehhez a források rendelkezésre állnak. Számba vettük azt is, hogy milyen vasúti kapacitás kell a gyár működéséhez. A magyarországi autógyártók három éven belül egymillió, vagy több mint egymillió új autót fognak évente előállítani. Ezt az egymillió autót el kell szállítani Magyarországról, el kell vinni nyugatra, főszabály szerint. Ehhez vasúti kapacitás kell. Az Európai Unió szabályai szerint közúton kész járművet, árut szállítani, ebben a formában tilos. Tehát az autógyártók Európában mindenütt azt vállalják, hogy közúton nem szállítanak, csak vasúton. Egymillió autó nyugatra jutását kell megoldania a magyarországi vasúti hálózatnak, ez egy igazi kihívás. Ennek érdekében az első lépés egy vasúti terminál létesítése a BYD gyár közelében. A magyar kormány tárgyal ennek a megvalósításáról, ezt lehet, hogy magántőke bevonásával fogjuk végrehajtani, az is lehet, hogy Kiskundorozsma irányában fogjuk ezt megcsinálni. Ez egy 40 milliárd forintos beruházás lesz, ami az eddigi beruházások között még nem szerepel. És gondoskodnunk kell arról, hogy a Szeged–Cegléd vasútvonal hogyan újul meg, hiszen a korszerűsítése elengedhetetlen, a jelenlegi vasúti pálya ezt a termelést nem tudja kiszolgálni. Ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy Cegléd és Kiskunfélegyháza között soron kívül elrendelte a vasúthálózat teljes korszerűsítésének megtervezését. Kiskunfélegyháza és Szeged között elrendelte a kivitelezésnek a megvalósítását, erre már vannak tervek. A kormány az Európai Beruházási Bankhoz fordult hitelért, várhatóan májusban nemcsak döntés, hanem aláírt támogatási szerződése is lesz erről, 2 milliárd 200 millió euróból, 880 milliárd forintból fogunk megvalósítani Magyarországon vasútépítéseket, vasútfejlesztéseket, korszerűsítéseket. A Szeged, Kiskunfélegyháza között pályafelújítás, és a kapacitás bővítése egy 175 milliárd forintos beruházás lesz. Ha 2025 végén jön az első autó a gyártószalagról, és 2026 végére fölfut a termelés, akkor nekünk 2026–27-ben meg kell építeni azt a vasúti pályát, ami teljes egészében képes kiszolgálni a gyárat a következő években. Ez a felújítást, a személyforgalmat is befolyásolja, hiszen sokkal gyorsabb lesz Szegedről Budapestre vasúttal utazni és a menetrend nyilvánvalóan tartható lesz a vasúti felújítás következtében.

Lázár János azt is bejelentette, hogy Röszkénél, a tegnapi szerb–magyar kormányülésnek eredményeképpen Szerbia, Magyarország és Kína egy olyan megállapodás köt, ami megépíti a legnagyobb közúti, vasúti és teheráruforgalmi és személyforgalmi határátkelőt Európában.
– E nélkül sem működtethető a BYD-gyár, azzal kell számolni, hogy vajdasági magyarok is fognak a gyárban dolgozni; mint ahogy ma is egyébként Szegedre akár ezres nagyságrendben is ingáznak. Érdekünk a vajdasági munkaerőpiac összekapcsolása a szegedi munkaerőpiaccal. Az a tervünk, hogy ezt a röszkei terminált kínai hitelből valósítjuk meg – közölte Lázár János.

Az építési és közlekedési miniszter ezután arról beszélt, hogy a gyárépítés kapcsán nagyon alaposan, köbméterre kiszámolva átnézték a vízi és szennyvíz-kapacitásokat. Lázár János kijelentette, hasonló gondokkal, mint amit Debrecenben lehet tapasztalni ebben a kérdésben nem küzd Szeged. – A szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést nem érinti hátrányosan ennek a hatalmas volumenű ivóvíz- és szennyvízkezelésnek a problémája, amit maga a gyár jelent – közölte a miniszter.

A gyár kapcsán beszéltek a tárgyaló felek a szegedi közlekedési helyzetről is. – A következő ajánlattal érkeztem: készüljön egy közös új terv a Szegedi Közlekedési Társaság, a MÁV, a Volán, illetve a város közlekedését tervezők között egy teljesen új helyi közösségi közlekedési rendszerről – mondta Lázár János, de kiderült az is, Botka László ennek kapcsán a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez azt jelenti, hogy újabb villamos- és trolibuszbeszerzésekre van szükség. Lázár ennek kapcsán egy újabb ígéretet tett: – Megvizsgáljuk, hogy az 1600 milliárdos kasszából, amit az Európai Unióból kapunk kötöttpályás fejlesztésre, abból hogyan tudunk Szegednek is járművet juttatni. Nyitott vagyok arra, hogy módosítva az EU-s fejlesztési programot, Szeged utólag belekerüljön trolibeszerzéssel és villamosbeszerzéssel és akár hálózatfelújítással ebbe a közösségi programba. Ez nem rajtam fog múlni, inkább a jogi, technikai feltételeken…

A tárgyalásokon a BYD kapcsán szó volt az ingatlanhelyzetről Szeged lakosságszáma is megnő, illetve a szegedi ingatlanok kihasználtsága is megváltozik, változni fog a szegedi ingatlanpiac. Épp ezért szó volt arról is, hogy Szegeden egy új helyi építési szabályzatot kell létrehozni, ami kijelöli majd a lakásövezeteket, fejlesztési övezeteket, de ennek kapcsán fölmerül a parkolásnak a kérdése, fölmerül az, mennyi lakás épüljön Szegeden, hol épüljenek lakások.

Tárgyaltak a hidakról is. A Belvárosi hidat, annak felújítását Botka László polgármester is említette, de Lázár János beszélt két másik hídról is. A déli Tisza-híd megépítése hosszú-hosszú évtizedes ígéret, nagyon régóta késik, ám 2025 első negyedévében elkészül a teljes kiviteli terv. Lázár János kijelentette, a hídnak a megvalósítása minimum 100 milliárd forint, a hídépítést a Szegedi Tudományegyetemmel kapcsolatos tárgyalások is döntően befolyásolják: a nyomvonal érinti az egyetem hőközpontját. Az egyetemnél összesen hat épületet kell kiváltani, ez külön egy 8–10 milliárd forintos beruházás. Ez az első lépés. Amíg az egyetem ezt nem fogadja el, addig nehéz továbblépni. – Itt egy nehéz tárgyalásra számítok az egyetemmel, de a mi álláspontunk teljesen egyértelmű, nincs műszaki, technológiai lehetőség a terv módosítására, és egyértelműen ez a nyomvonal lehet a végső nyomvonal. Ha ez megvan, akkor 2026-ra jut el odáig az előkészítés, hogy van egy kivitelezőnk, és megkezdődik az egyetemi hőközpontnak az építése. Azaz ebben a kormányzati ciklusban meg kell hoznia a kormánynak azt a döntést, hogy ezt megcsinálja vagy sem.

És van egy harmadik híd kérdés, szintén a Szegedre való eljutás jegyében, ez az algyői Tisza-hídnak a kérdése. Itt is készülnek a kiviteli tervek. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a mostani híd mellé egy másik kétsávos hidat építünk. Amiről még szó esett, az a vasúti közlekedés jelenlegi helyzete és a Volán pályaudvar. Kivételes helyzetben vagyunk Szegeden, mert a Magyar Államvasutak tulajdona a vasútállomás, a Volánbusz tulajdona a Mars tér. November 30-áig felhívással fogunk élni a szegedi főpályaudvar üzemeltetésére és egy közös ingatlanfejlesztés megvalósítására, magántőke bevonása mellett. A terv az, hogy Szegeden, a főpályaudvaron a vasútüzemi részt, a vasút használja tovább, viszont ami nem vasútüzem, azt magánbefektetőnek üzemeltetésbe adjuk. Nyilván itt különböző boltok, kiszolgálólétesítmények megvalósítására nyílik lehetőség. Emellett a Mars tér több évtizede tárgyalt kiürítését megkezdhetnénk – a buszok szempontjából. Készen állunk arra, hogy Szegeddel megvitassuk a Mars tér jövőjét, úgy, hogy a helyi közlekedés ottmarad, úgy, hogy a piac érdekében a helyközi buszmegállásra lehetőség lesz, de a Volán óriási terhelését, amit a Mars tér kap a helyközi és távolsági járatoktól, azt áttennénk a vasútállomás mellé. Tehát a cél a szegedi főpályaudvar mellé vinni sok évtized után az autóbuszok végállomását a Mars térről úgy, hogy megálló marad a Mars téren is annak érdekében, hogy az ottani szolgáltatásokat igénybe tudják venni a Szegedre érkezők. Kész vagyok arra, hogy ezt 2026-ig megpróbáljuk elrendezni – közölte Lázár János, aki szerint amint elkészül a vasútállomás melletti intermodális csomópont, a Mars téri telkek a lakásépítések szempontjából az egyik legértékesebb területei lehetnek a belvárosnak.

– Kénytelen vagyok azt mondani, hogy a kormánynak, így a helyhatósági választások után akárhogy is érzi magát ember, muszáj meghajtani zászlóit Botka László polgármester úr előtt. Készen állunk az együttműködésre, a város fejlődése és az itt élők gyarapodása és boldogulása érdekében – mondta a miniszter.

Így lesz itt tízezer munkavállaló

Ezután Botka László röviden visszatért a munkavállalók kérdésére, hiszen közismert, Szegeden nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta.
– Szegeden van két nagyon jelentős tartalékunk. A szegedi szakképzési intézményrendszerben a diákok közel fele nem szegedi. Meggyőződésünk, hogy ha ők megfelelő állásajánlatot kapnak, akkor szívesen maradnának Szegeden, és ugyanez igaz a Szegedi Tudományegyetemre is, ott meg még nagyobb a nem szegedi hallgatók aránya. Ott a Mérnöki Kar játszik nagyon fontos szerepet. Az önkormányzat támogatásával, segítségével minden szakképzési központban létrejött az együttműködés a BYD-val, az egyetemen megkezdődtek a speciális képzések. Ez tehát az egyik lehetőség a megfelelő munkaerő toborzására. A másik a vajdasági munkaerő. Szabadka környékén 8-9 százalékos a munkanélküliség. Csongrád megyében főleg Makó környékéről várjuk a munkavállalókat – mondta Szeged polgármestere.

A sajtótájékoztató végén kérdezni is lehetett, a Szeged Televízió arról érdeklődött, mi a véleménye Lázár Jánosnak arról, hogy duplán megadóztatják a településeket azzal, hogy kivetették a szolidaritási adót, és most az iparűzési adó egy részét is elveszik.

– Azt gondolom, ez az iparűzési adóbevétel méltányosabb és igazságosabb felosztását jelenti. Nyilván Szeged úgy gondolja, hogy ez nem méltányos és nem arányos, mert túl sokat visz el az állam. Mi azt mondjuk, hogy ezt az elvonást, a területfejlesztési hozzájárulást visszaosztjuk. Szeged esetében egymilliárd forintról beszélünk, az egymilliárd forint a járáson belül marad, és a pénz nagy részét vissza tudja Szeged kapni olyan fejlesztésekre, ami az egész közösség érdekét szolgálni fogja.

Botka László ehhez azt fűzte hozzá, hogy jövőre várhatóan 19 milliárd forint lesz az iparűzési adóból befolyó bevétele Szegednek. Ebből vesz el több mint ötmilliárd forintot szolidaritási adóként a kormány és több mint egymilliárdot pluszban ezzel az új „hozzájárulással”, azaz Szeged iparűzési adójának a harmada bemegy a közös kasszába… – Mi ebből a pénzből fejlesztjük, tartjuk fenn többek között a szegedi tömegközlekedést, csak az egy nyolcmilliárd forintos tétel a költségvetésünkben. De ebből építünk, újítunk fel utakat, tartjuk fenn a bölcsődéinket is, például, azaz nem luxusfejlesztésekre fordítjuk a befolyt adót.
Mire Lázár János annyit jegyzett meg, „Szeged nem a legjobb példa az áldozati szerepre ebből a szempontból.”

Ezután a Szeged.hu déli Tisza-híddal kapcsolatos kérdésére azt válaszolta a miniszter, hogy a déli Tisza-hídon lehetőség lesz átvezetni a vasutat is, de kezdésből ezt nem tervezik. Valamint amikor rákérdeztünk arra a Szeged–Cegléd vasútvonal felújítása kapcsán, hogy rendben van a pályafelújítás és a kapacitásbővítés, de nem lenne szükség mégis azokra a Siemens-mozdonyokra az autók elszállításához, amiknek a szerződését végül visszamondták, akkor azt válaszolta Lázár János, „rengeteg másfajta mozdonyt is lehet venni. Nem ez okozza a problémát, a pálya a probléma, nem járműkapacitás. A járműpark jövőjéről majd januárban fogunk részletes tájékoztatást adni, de számos változás is várható a MÁV és a Volán működésében 2025-ben.””

Forrás:
Vasútfejlesztés, közútfejlesztés, hídépítés és felújítás: Botka László Lázár Jánossal egyeztetett a városházán; Garai Szakács László; Szeged.hu; 2024. november 15.
„…Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette, Navracsics Tibor személye és az általa kidolgozott rendszer a biztosíték arra, hogy az iparűzési adó növekményéből származó forrásokat igazságosan osztják el a járások fejlesztésére. Az olyan településeken, mint Szeged vagy Debrecen, ahol jelentős termelőberuházások valósulnak meg, a 2026-ot követő évek iparűzési adója lesz kérdéses, erről külön kell tárgyalni az érintett a városokkal…”
Lásd még:
Lázár János: Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. november 15.

A vasúti közlekedéssel kapcsolatos akcióterv legfőbb elemei az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt

„A vasúti közlekedéssel kapcsolatos kormányzati akcióterv legfőbb elemeit ismertette az építési és közlekedési miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén kedden Budapesten.

Lázár János egyebek mellett elmondta: a kormány álláspontja szerint ma Magyarországon mindenki számára jár az az alapszolgáltatás, hogy naponta legalább háromszor legyen lehetősége utazni az otthona, illetve a kormányhivatalok, járási hivatalok között és ezt tekintetbe véve szükséges költeni adott esetben a kötöttpályás közlekedésre.
Ismertetése szerint ebben ugyanúgy szerepel a vasúti pályák felújítása, korszerűsítése, mint a járműpark cseréje, megújítása.

A miniszter elmondta: az ötpontos akcióterv keretében a közeljövőben 14 kulcsfontosságú vasúti vonal felújítása kezdődhet meg, ennek keretében mintegy 500 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek, melynek legfontosabb célja, hogy a kulcsvonalakon sikerüljön betartani a menetrendet. Az ennek finanszírozását biztosító 30 éves futamidejű hitelről az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank várhatóan jövő áprilisban dönt majd – tette hozzá.

A Budapest-Belgrád vasútvonal jelentőségét méltatva Lázár János elmondta, hogy az Magyarország keleti és nyugati irányú vasúti közlekedésére is jó hatással lesz. A 2,2 milliárd dolláros beruházás 2025. szeptember 30-ra készül el, ezzel a két főváros közötti menetidő 3 óra 10 percre csökken – ismertette.

A vasúti járműbeszerzések kapcsán a miniszter 1700 milliárd forint közeli összegről beszélt, de megjegyezte: az még kérdéses, hogy ez hány mozdonyra lesz elegendő.

Elmondta, hogy új mozdonyok beszerzésének 2026 előtt nincs realitása, tekintettel arra, hogy azok legyártása jóval hosszabb időt vesz igénybe. A miniszter szerint ezért inkább a mainál jobb állapotú használt, vagy felújított járművek beszerzésére van lehetőség.

A MÁV járműparkjának felújításával lehet egy új struktúrát felállítani a 2025-ös nyári turistaszezonra – mondta, kiemelve, hogy Magyarország számára nem mindegy, hogy melyik pénzintézethez és milyen feltételek szerint köteleződik el, ahogy az sem, hogy ezeknek a beszerzéseknek lesz-e lesz magyar hozzáadott értéke, vagy kizárólag nyugati beszállítóktól vásároljuk a járműveket. E tekintetben a miniszter körültekintő eljárást szorgalmazott.

Arról, hogy az utaskomfortot milyen intézkedésekkel tudják majd kedvezőbbé tenni, a tárcavezető januárra ígért bejelentést.
Közölte: a MÁV-nál egy egyszerűbb vállalati struktúrát kívánnak létrehozni, ahol az utasok állnak a középpontban.

A miniszter a HÉV-vel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg 60 éves járművek szállítják az utasokat, és az Európai Bizottság által a kötöttpályás közlekedés felújítására támogatásként biztosítandó, 1500 milliárd forint körüli összeg legnagyobb részét az öt HÉV-vonal felújítására kívánják költeni.

Az első körben a H5-ös (szentendrei), a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli), míg a második csoportban a H8-as (gödöllői) és a H9-es (csömöri) HÉV felújítására kerülhet sor – közölte Lázár János, hozzáfűzve, hogy ebben a teljes pályafelújítás, a rekonstrukció és a járműbeszerzés is benne lesz, illetve a fővárosi kerületi önkormányzatokkal is együttműködnének abban, hogy a megállók kialakításakor azok ne okozzanak zavart a közúti közlekedésben.

Nagyon erős a Fidesz politikai szándéka a tekintetben, hogy az összes HÉV vonalat felújítja, és ennek érdekében egy korrekt, az Európai Bizottság által is jóváhagyott egyezséget kötöttek a fővárossal, amit tartani is fognak – mondta.

A miniszter ismertetése szerint jelenleg ennek az előkészítése zajlik, és ebben a negyedévben, illetve 2025 első negyedévében elindul a HÉV járműtender és közbeszerzési felhívások jelennek meg.

Lázár János kitért arra, hogy a HÉV munkatársai részéről egy nagyon komoly munka zajlik, és például a menetrendek betartása, vagy a szervízelés terén a MÁV-nál jobban teljesítenek.”

Forrás:
Lázár János a vasúti közlekedéssel kapcsolatos akcióterv legfőbb elemeit ismertette a gazdasági bizottság előtt; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. november 15.

Európai Unió

Az uniós tagországok vezetői szerint a szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges

„Főbb eredmények

Az uniós vezetők elfogadták a budapesti nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van arra, hogy egy új európai versenyképességi megállapodás révén versenyképesebbé tegyék az EU-t, és hogy eltökéltek ez iránt.

Emellett megbeszélést folytattak külpolitikai kérdésekről, így az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról is.

Továbbá a Spanyolországban pusztító szélsőséges időjárási eseményeket követően a vezetők őszinte részvétüket és szolidaritásukat fejezték ki Spanyolország népe felé.

Az Európai Tanács nem hivatalos ülésére az Európai Politikai Közösség ötödik ülését követően került sor.

Új európai versenyképességi megállapodás

A megváltozott geopolitikai környezetben az EU eltökélt amellett, hogy gazdasági jólétet teremtsen, fellendítse a versenyképességet, a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, valamint biztosítsa az EU szuverenitását, biztonságát, rezilienciáját és globális befolyását.

A versailles-i és a granadai nyilatkozatban tett korábbi kötelezettségvállalásokkal, valamint a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrenddel összhangban az uniós vezetők a továbbiakban is szuverénebbé, termelékenyebbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá fogják tenni az EU-t. Ebben szerepet fog játszani az EU kohéziós politikája, valamint a konvergencia és az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló erőfeszítések az EU-n belül és kívül egyaránt.

E célból a vezetők hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van egy új európai versenyképességi megállapodás végrehajtására. Enrico Letta „Much more than a market” (Jóval több mint piac) és Mario Draghi „The future of European competitiveness” (Az európai versenyképesség jövője) című jelentése szilárd alapot biztosít e munka előbbre viteléhez. Azt is kiemelték, hogy döntő fontosságú, hogy az EU megszüntesse az innovációs és termelékenységi szakadékot mind a globális versenytársakkal szemben, mind pedig az Unión belül.
„A szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges.” – A budapesti nyilatkozat, 2024. november 8.

A megállapodás megvalósítása érdekében a vezetők határozott fellépésre szólítottak fel az Európai Tanács 2024. április 17–18-i rendkívüli ülésén megvitatott, versenyképességet ösztönző tényezőkkel kapcsolatban.

Egységes piac

Az egységes piac az innováció, a beruházások, a konvergencia és a gazdasági reziliencia egyik fő hajtóereje.

A teljeskörűen működő egységes piac biztosítása és a benne rejlő minden potenciál kiaknázása érdekében a vezetők felszólították a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig nyújtson be olyan új stratégiát az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan, amely egyértelmű határidőket és mérföldköveket is meghatároz.

Megtakarítási és beruházási unió

A vezetők hangsúlyozták, hogy határozott lépéseket kell tenni 2026-ig a megtakarítási és beruházási unió felé, valamint sürgős előrelépést kell tenni a tőkepiaci unió terén. Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú az olyan, ténylegesen integrált európai tőkepiacok megteremtése, amelyek minden polgár és vállalkozás, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló innovatív vállalkozások számára is elérhetők.

A vezetők azt is kiemelték, hogy a tőkebefektetések növelése hozzájárulna az EU versenyképességének biztosításához a kritikus technológiák terén, a bankunió kiteljesítése érdekében pedig további előrelépést szorgalmaztak.

Ipar

Európának ipari és technológiai gyártási nagyhatalomnak kell maradnia. E tekintetben kulcsfontosságú lesz az ipari megújulás és a dekarbonizáció.

Ennek elérése érdekében a vezetők hangsúlyozták, hogy olyan iparpolitikára van szükség, amely biztosítja a jövő technológiáinak növekedését, és figyelmet fordít az átalakulóban lévő hagyományos iparágakra. Felszólították a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő iparstratégiát a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében.

Szabályozási keret

Az uniós szabályozásnak világosabbnak, egyszerűbbnek és intelligensebbnek kell lennie, hogy jobban szolgálja a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat. Ennek egyik legfőbb vetülete az adminisztratív és a jelentéstételi terhek csökkentése.

Ezzel összefüggésben a vezetők felkérték a Bizottságot, hogy

  • nyújtson be konkrét javaslatokat 2025 első felében arra vonatkozóan, hogy miként lehetne legalább 25%-kal csökkenteni a jelentéstételi követelményeket
  • a javaslataiba foglaljon bele „a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatokat és versenyképességi hatásvizsgálatokat”

Védelmi ipar és világűr

Az EU védelmi készültségének fokozása érdekében meg kell erősíteni az uniós védelmi technológiai és ipari bázist.

Ennek szellemében a vezetők felszólították a főképviselőt és a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszenek elő a köz- és magánfinanszírozás céljára kidolgozott opciókat. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy az EU kiaknázza az űriparban rejlő lehetőségeket.

Kutatás és innováció

Az EU-nak a technológiai fejlődés élvonalában kell maradnia, különösen a forradalmi technológiák terén.

E célból a vezetők hangsúlyozták azon célérték teljesítésének a fontosságát, hogy a kutatás és fejlesztés területén eszközölt kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3%-át. Kijelentették továbbá, hogy készen állnak az Enrico Letta által javasolt „ötödik szabadsággal” kapcsolatos munkára, amely az egységes piacot érinti, célja pedig a kutatás, az innováció és az oktatás előmozdítása.

Energia

Az EU elkötelezett amellett, hogy energetikai szuverenitást érjen el, és 2050-re klímasemlegessé váljon.

Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú lesz a valódi energiaunió létrejötte, amelyet a következők jellemeznek:

  • teljes mértékben integrált energiapiac
  • az EU energiaszerkezetének dekarbonizációja
  • megfizethető és tiszta energia az uniós polgárok és vállalkozások számára

A vezetők hangsúlyozták továbbá, hogy sürgősen foglalkozni kell a magas és ingadozó európai energiaárakkal, többek között azok kiváltó okaival is.

Körforgásos gazdaság

A vezetők sürgették a körforgásosabb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság létrehozását, valamint a másodlagos anyagok, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok integrált piacának megteremtését. E célból felkérték a Bizottságot, hogy terjessze elő a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló javaslatát.

Digitális transzformáció

A vezetők felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a következők elérése érdekében:

  • az EU technológiai képességeinek megerősítése
  • a digitális transzformáció felgyorsítása
  • az adatgazdaságban rejlő lehetőségek megragadása
  • innovatív technológiák fejlesztése

Ezeket a javaslatokat 2025 júniusáig kell benyújtani.

Szociálpolitika

A vezetők hangsúlyozták, hogy elő kell mozdítani a minőségi munkahelyeket, és a szociális jogok európai pillérével összhangban meg kell erősíteni a szociális párbeszédet, fenn kell tartani az esélyegyenlőséget és csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket.

Kereskedelem

A vezetők hangsúlyozták, hogy fontos olyan ambiciózus, nyitott és fenntartható kereskedelempolitikát folytatni, amelynek a magját a WTO alkotja, és amely előmozdítja az EU érdekeit, gazdasági diverzifikációját, valamint rezilienciáját.

Az EU elkötelezett amellett, hogy fokozza gazdasági biztonságát, a nyitott gazdaság megőrzésével és nemzetközi partnerségek kiépítésével párhuzamosan.

Mezőgazdaság

Az EU elkötelezett a versenyképes, fenntartható és reziliens mezőgazdasági ágazat mellett.

Ezzel összefüggésben a vezetők hangsúlyozták, hogy stabil és kiszámítható keretet kell biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, meg kell erősíteni a mezőgazdasági termelők pozícióját az élelmiszer-ellátási láncon belül, és biztosítani kell a tisztességes versenyt.

Finanszírozás

A versenyképességgel összefüggő kihívások jelentős beruházásokat tesznek szükségessé mind a köz-, mind a magánszektor részéről.

E tekintetben a vezetők kifejezték elkötelezettségüket aziránt, hogy megvizsgálják az összes eszköz felhasználásának lehetőségeit, ideértve:

  • a többéves pénzügyi keretet, azaz az EU hosszú távú költségvetését
  • a tőkepiaci uniót
  • az Európai Beruházási Bank nagyobb mértékű bevonását

Emellett megvizsgálják majd annak lehetőségét is, hogy új eszközök kerüljenek kidolgozásra, és folytatják az új saját forrásokkal kapcsolatos munkát.

Az EU és az USA közötti kapcsolatok

Az uniós vezetők stratégiai vitát tartottak az EU és az USA közötti kapcsolatokról, az alábbi három területre összpontosítva:

  • kétoldalú kapcsolatok
  • biztonság és geopolitika, beleértve Ukrajnát is
  • globális kihívások és nemzetközi együttműködés

Az EU elkötelezett amellett is, hogy Európát erősebbé és szuverénebbé tegye, és kezelje az olyan kihívásokat, mint például az éghajlatvédelmi és a digitális átállás.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

”

Forrás:
Az állam-, illetve kormányfők nem hivatalos ülése, Budapest, 7-8 november 2024; Európai Tanács; 2024. november 8.

A területi kohézió uniós alappillér – The Art of Cooperation konferencia

„A területi kohézió továbbra is az Európai Unió (EU) egyik pillére, hiszen a regionális egyenlőtlenségek csökkentését és a harmonikus növekedést célozza. Az erre irányuló erőfeszítéseket jól mutatja a kevésbé fejlett uniós tagállamokban elért fejlődés – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten, egy szakmai fórumon.

A politikus a The Art of Cooperation (Az együttműködés művészete) című konferencián beszélt erről. Az európai területi együttműködésekről szóló háromnapos nemzetközi tanácskozás a magyar EU-elnökség partnerrendezvénye.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: Európa olyan sürgető kihívásokkal néz szembe, mint az éghajlatváltozás és a demográfiai problémák. „Ezekben az időkben az európai együttműködés kritikus fontosságú, a szolidaritás és a megértés mellett a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása szempontjából is” – fűzte hozzá. Felidézte, két évtizeddel ezelőtt az EU bővítése a korábbinál nagyobb sokszínűséget eredményezett, és tovább gazdagította az európai közösséget. Hozzátette: napjainkban az unión belüli és kívüli határokon átnyúló partnerségek mutatják meg, mit érhetünk el együtt. „Ezek az együttműködések elősegítik a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót – ezt az egyedülálló értéket Európának őriznie és védenie kell.” A miniszter szólt arról, hogy az EU egyes területein, különösen a határ menti régiókban az eddigi közös erőfeszítések ellenére továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Kitért arra, hogy a régiók közötti együttműködés különösen fontos a leszakadó határ menti régiók számára, mert az ezekre a területekre jellemző elvándorlás ma is jelen van. „Alapvető fontosságú, hogy méltányosan osszuk el a forrásokat, hogy minden régió, különösen a rászorulók, rendelkezzenek a fejlődéshez szükséges eszközökkel” – szögezte le.

Navracsics Tibor „a korlátozott költségvetése ellenére” is kimagaslóan fontosnak nevezte az EU Interreget, hiszen annak segítségével Európa-szerte erősödik a regionális és városi együttműködés, illetve kiépülnek a határ menti területek közötti kapcsolatok. „Magyarország már az EU-csatlakozás előtt aktívan részt vett határokon átnyúló kezdeményezésekben. A rendszerváltás után az ország a gazdasági szerkezetátalakítás támogatására hozzáférést nyert a PHARE-alapokhoz, ami a például az Ausztriával való partnerségünket is támogatta.” Az EU-csatlakozás óta továbbra is „aktívan részt veszünk ezekben a partnerségekben” – közölte Navracsics Tibor. Megjegyezte: az a tény, hogy Magyarország hét országgal határos, egyedülálló pozíciót biztosít számára a határon átnyúló együttműködésben. „Büszkék vagyunk arra, hogy az évek során különböző határon átnyúló programokat irányítottunk, többek között Szlovákiával, Romániával, Horvátországgal és Szerbiával. Az Interreg együttműködési programok felhasználási aránya átlagosan csaknem 95 százalékos, ami a partnerségek sikerét mutatja.”

A miniszter beszélt arról, hogy Magyarország jelenleg három határon átnyúló és egy transznacionális Interreg programot irányít, és két közös titkárságnak ad otthont a szomszédai által vezetett programokhoz. Hozzáfűzte, hogy Magyarország elkötelezett a tagjelölt országok EU-csatlakozási felkészítésében. „A Széchenyi Programiroda a közelmúltban teljesítette az Európai Bizottság közvetett irányítású finanszírozási megállapodásokra vonatkozó szigorú előírásait, ami lehetővé teszi, hogy a tagjelölt országok kapacitásépítési kezdeményezéseinek élére álljon8 – emelte ki Navracsics Tibor.

Emlékeztetett, a konferenciát felvezető szerdai napon két díjat is átadtak Budapesten, elismerve az európai nemzetek közötti, határokon átnyúló együttműködés és bizalomépítés érdekében tett tevékenységet. Az egyik a 2011-ben alapított Pálfi-díj, a másik pedig a Régiók Bizottságának EGTC-díja.

A The Art of Cooperation konferencián az Interreg program résztvevői, európai regionális fejlesztési szakértők, döntéshozók és kutatók vesznek részt. Az esemény a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Széchenyi Programiroda szervezésében valósul meg.”

Forrás:
A területi kohézió uniós alappillér; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 14.

Úton 2030 felé. A 2030-ig elérendő uniós oktatáspolitikai célkitűzésekről

„Bizakodók lehetnek a tagországok a 2030-ig elérendő oktatáspolitikai célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatban. A legnagyobb lemaradás a diákok alapkészségeivel kapcsolatban mutatkozik meg.

Az európai uniós szakpolitikákat a jogalkotási kompetencia alapján három nagyobb csoportba lehet sorolni. A kizárólagos hatáskörbe tartozók – például versenypolitika, közös kereskedelempolitika – esetében csakis közösségi szinten alkotható jogszabály. A legtöbb szakpolitika megosztott hatáskörbe tartozik, vagyis mind az Európai Unió (EU), mind a tagállamok végezhetnek jogalkotást, mindössze arra kell ügyelni, hogy a nemzeti szinten hozott jogszabály nem mondhat ellent közösségi szintűnek. A nemzeti hatáskörbe tartozóknál – így például az oktatáspolitikában is – ugyanakkor az EU csupán csak kiegészítő, koordináló, összehangoló tevékenységet végezhet.

Noha tehát közösségi szintű jogalkotásra nincsen lehetőség ezen szakpolitikai területen, mindez nem jelenti azt, hogy a tagországok ne törekednének kooperációra. Az oktatáspolitikában való koordináció az 1970-es évektől vált egyre intenzívebbé az Európai Unió nemzetei között, amelyek felismerték azt, hogy az oktatás hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, elősegíti az esélyegyenlőséget, továbbá a humánerőforrás fejlesztésével az adott állam versenyképessége is növekedni tud.

A 2021 és 2030 – egy esetben 2025 – közötti időszakra szóló stratégiai keretrendszer is ennek az együttműködésnek a részét képezi. 2021 februárjában az oktatáspolitikáért felelős politikusok több területen fogalmaztak meg az évtized végére – vagy közepére – közösen elérendő referenciaértékeket. Az egyik a kisgyermekkori nevelésben részesülők száma, illetve aránya volt. 2030-ig azt szeretnék elérni, ha a háromévesnél idősebb, ám még nem iskoláskorú gyermekek több mint kilencvenhat százaléka venne részt ilyen nevelésben. A legfrissebb adatok szerint 2022-ben ez az arány 93,1 százalékos volt az Európai Unióban, amely összességében növekedést jelent az elmúlt esztendőkhöz képest. A legjobb mutatókkal Belgium rendelkezik – 98,4 százalék –, a legtöbb teendő pedig Romániára vár még. Magyarországon 2019-től minimális csökkenés tapasztalható a kisgyermekkori nevelésben részesülők körében, ám így is csupán fél százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós átlaghoz képest.

A második pontot a természettudományok, a szövegértés, illetve a matematika területén való alapkészségek jelentik. E kapcsán a politikusok tizenöt százalék alá csökkentenék azon diákok arányát, akik a PISA felmérések alapján alulteljesítenek ezekben a tárgyakban. A háromévenként publikált adatok azt mutatják, hogy nem csak, hogy nem közeledik az EU ezen céljához, de egyre távolabb kerül tőle valamennyi területen. Az országok közül Litvániában és Magyarországon tapasztalható a természettudományokat illetően folyamatos fejlődés az elmúlt kilenc évben.

Kilenc százalék alá szorítanák vissza 2030-ra továbbá azon 18 és 24 év közötti fiatalok arányát, akik korai iskolaelhagyónak minősülnek, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek és nem folytatták tanulmányaikat. E területen már ismét javulás látható uniós szinten. 2023-ban – folyamatos csökkenést követően – 9,5 százalékos volt ez az arány. A legmagasabb arányban Romániában – 16,6 százalék – és Spanyolországban – 13,7 százalék – figyelhető meg ez a jelenség, a legjobban pedig Görögország és Lengyelország teljesít 3,7 százalékos aránnyal. Magyarországon ugyan magasabb ez a szám – 11,6 százalék –, mint az uniós átlag, az elmúlt évek alatt azonban csökkenő tendencia volt tapasztalható.

A politikusok a 25–34 éves korosztály körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát negyvenöt százalékot meghaladóra növelnék az évtized végére. Tavaly közösségi szinten 43,1 százalékuk szerzett diplomát, a folyamatok pedig arra engednek következtetni, hogy kényelmesen meg tudják majd valósítani a nemzetek a kitűzött célt. A huszonhét tagországból 2023-ig tizenötnek sikerült egyedül is teljesítenie a negyvenöt százalékos arányt. Ezen túlmenően a felnőttképzésben résztvevők arányát hatvan százalék fölé szeretnék emelni a 25-64 évesek között. 2020 óta az erre vonatkozó értékek folyamatos emelkedést mutatnak, tavaly 12,8 százalék mondhatta el magáról, hogy részt vett valamilyen további képzésen. A legtöbben Dániában – 30,5 százalék – és Svédországban – 38,8 százalék – választják ezt a lehetőséget, a legkevesebben pedig Bulgáriában – 1,4 százalék – és Görögországban – 3,4 százalék – élnek vele.

Végezetül, a tagországok 2025-re a 25–34 esztendős, felsőfokú szakképesítést szerző fiatalok körében tűzték ki célul, hogy hatvan százalék fölé emelik azok arányát, akik már tanulmányaik során szereztek munkahelyi tapasztalatot. 2022-ben ez a szám 60,2 százalék volt, ezt azonban meg is kell tudniuk őrizni a nemzeteknek az évtized közepéig. A legmagasabb arányban Spanyolországban – 98,6 százalék – voltak ilyen fiatalok, a legkisebb arány pedig Romániában – 8,4 százalék – volt megfigyelhető.

A 2030-as, illetve 2025-ös célok felé haladva a legtöbb területen folyamatos fejlődés látható közösségi szinten, egy kitűzött referenciaértéket pedig már el is értek a tagállamok. A legtöbb munka az alapkészségek területén vár még rájuk, ahol az eredmények és a szándékok között egyre nagyobb szakadék rajzolódik ki.”

Forrás:
Úton 2030 felé; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2024. november 13.

Az Európai Számvevőszék kritikai áttekintése a Bizottság teljesítménybeszámolásáról

„Éves irányítási és teljesítményjelentésében (Annual Management and Performance Report, AMPR) az Európai Bizottság minden évben beszámol az uniós költségvetés irányításáról és az uniós programok és szakpolitikák teljesítményéről. A teljesítménybeszámolás fontos az elszámoltathatóság szempontjából, mert a Bizottság ezáltal átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért. Emellett kulcsfontosságú eleme az éves mentesítési eljárásnak is, amelynek keretében az Európai Parlament a Tanács ajánlása alapján ellenőrzi az uniós költségvetés végrehajtását és számon kéri azt az uniós végrehajtó szerven.

A számvevők megvizsgálták az AMPR I. kötetét, amely bemutatja a 2023. évi költségvetés irányításával kapcsolatos legfontosabb tényeket és eredményeket olyan területeken, mint például az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás, a közel-keleti konfliktusra való uniós reagálás, valamint a Covid19-világjárvány utáni helyreállítást célzó alap (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, azaz RRF). Megállapították, hogy a Bizottság összességében megfelelő eljárásokkal rendelkezett e dokumentum elkészítéséhez. Bár a főbb pénzügyi beszámolási elemekben nem találtak következetlenségeket, úgy vélik, hogy a teljesítményadatok minősége még hagy kívánnivalót maga után. Emellett a kohéziós finanszírozás és az RRF esetében a dokumentum más – pozitívabb – nézeteket tükröz, mint amelyeknek a számvevők az uniós költségvetésről szóló, a közelmúltban közzétett éves jelentésükben hangot adtak.

„A Bizottság uniós költségvetésre vonatkozó, 2023. évi éves irányítási és teljesítményjelentése” című, 04/2024. sz. áttekintés már elérhető a Számvevőszék honlapján. Ez a dokumentum nem ellenőrzési jelentés, hanem a Számvevőszék e területtel kapcsolatos korábbi ellenőrzésein, nyilvánosan hozzáférhető információkon és kifejezetten e célból gyűjtött anyagokon alapuló áttekintés.

Kapcsolódó hivatkozások
Áttekintés 04/2024: A Bizottság uniós költségvetésre vonatkozó, 2023. évi éves irányítási és teljesítményjelentése”

Forrás:
Az Európai Számvevőszék áttekintése a Bizottság teljesítménybeszámolásáról; Európai Számvevőszék; 2024. november 14.

Kutatás és innováció: az uniós köz-magán társulások pénzügyeinek állapota jónak mondható

„

  • A Horizont 2020 program esetében a magánszektorbeli partnerek hozzájárulása nem mindig érte el a megállapodás szerinti szintet
  • Egyes közös vállalkozásoknál a projektvégrehajtás késedelme miatt felhalmozódtak a fel nem használt uniós források
  • Továbbra is előfordulnak hibák a személyzeti, illetve a felszerelési költségek bevallásában

Az Európai Számvevőszék jóváhagyta az uniós közös vállalkozásoknak – az Unió által létrehozott kutatási és innovációs köz-magán társulásoknak – a 2023. évi beszámolóját. A számvevők ugyanakkor rámutatnak néhány további figyelmet igénylő területre, például arra, hogy a magánpartnerekkel be kell fizettetni a megállapodás szerinti hozzájárulás teljes összegét.

A közös vállalkozások az Európai Bizottság és az ipar, illetve a kutatási szféra közötti partnerségek, amelyeknek néhány esetben részesei kormányközi szervezetek, illetve részt vevő államok is. Az uniós kutatási és innovációs programokból (a Horizont 2020, a Horizont Európa és a Digitális Európa programok, összesen 17 milliárd euró uniós forrás) finanszírozott közös vállalkozások várhatóan 21,1 milliárd euró összegű további hozzájárulást (természetbeni és egyéb pénzügyi hozzájárulást) fognak bevonni a partnerektől a kutatási és innovációs projektek végrehajtásához, amelyek összértéke így 38,1 milliárd euró körül alakul majd.

„Megerősítve a pozitív tendenciát, ismét jóváhagytuk az Unió közös vállalkozásainak éves beszámolóját – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Számvevőszék éves ellenőrzésért felelős tagja. – Mivel a közös vállalkozások hozzájárulnak Európa versenyképességének javításához, minél eredményesebben végzik munkájukat, annál jobban megtérül majd a rájuk fordított finanszírozás.”

Csakúgy, mint a korábbi években, a számvevők jelentős kockázatokra hívták fel a figyelmet a Fusion for Energy (F4E) Közös Vállalkozás kapcsán, amelynek feladata, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) megaprojekthez. A Közös Vállalkozást az Euratom és a részt vevő tagállamok finanszírozzák. Mivel időközben jelentős műszaki változásokra és költségnövekedésre kerül sor, az ITER-projekt mérföldköveinek jelentős mértékű módosítására lesz szükség. A számvevők szerint a mérföldkövek felülvizsgálata komoly hatással lesz az ITER-projekttel kapcsolatos szállítási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó költségbecslésekre, amelyekre nézve az F4E a korábbi mérföldkövek alapján 21,2 milliárd euróval számolt. A számvevők arra is figyelmeztetnek, hogy az F4E külső szolgáltatóktól való nagyfokú függése hosszú távon olyan jelentős kockázatokkal jár, mint például a nem megfelelő tudásmegőrzés és a munkaerő hatékonyságának csökkenése.

A számvevők megjegyzik továbbá, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság (CBE) és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) Közös Vállalkozás a Horizont 2020 projektjei esetében nem érte el a magánszektorbeli tagok természetbeni hozzájárulásaira vonatkozó célértékeket. Az EuroHPC esetében például a számvevők szerint nagy a kockázat, hogy a Közös Vállalkozás nem éri el a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében a magánszektorbeli tagok hozzájárulása tekintetében meghatározott célokat, ezért azok újraértékelését javasolják. Emellett a Tiszta Légi Közlekedés (CA), a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás és az EuroHPC olyan mértékű kiegészítő uniós pénzügyi hozzájárulást kértek, amely jelentősen meghaladta készpénzigényüket. A számvevők megjegyzik, hogy ez a gyakorlat egyrészt elveszi az uniós pénzügyi forrásokat más uniós tevékenységektől, másrészt nem megfelelő készpénzgazdálkodásra utal.

A Horizont 2020 támogatáskifizetéseiből álló mintán végzett ellenőrzés ismét rendszerszintű hibákat tárt fel a személyzeti és felszerelési költségek elszámolása kapcsán. A fő hibák a helytelenül kiszámított óradíjakból és a helytelen nyilatkozatokból adódtak (figyelembe vettek például a beszámolási időszakon vagy a projekten kívül ledolgozott munkaórákat is, nem támogatható prémiumokat, illetve felszerelési költségeket jelentettek be, és előfordult, hogy elszámolták a levonható hozzáadottérték-adót).

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások (SNS) Közös Vállalkozás, valamint a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás 2023 utolsó negyedévében vált pénzügyileg függetlenné, így ezeket a Számvevőszék idén első alkalommal ellenőrizte. Mindkét közös vállalkozás nehézségekkel szembesült első éves beszámolója benyújtása során (amiatt például, hogy elkülönítve kellett közzétenni az Európai Bizottság, illetve a Közös Vállalkozás által kezelt pénzügyi forrásokat).

Háttér-információ

A közös vállalkozások teljes listája az egyes ellenőrzési megállapításokkal együtt a Számvevőszék honlapján található éves jelentésben olvasható. 2023-ban az uniós kutatási és innovációs programok keretében működő közös vállalkozások kifizetési költségvetése összesen 3,3 milliárd euró volt (2022: 2 milliárd euró) és 299 fő állt alkalmazásukban (2022: 257 fő). Az F4E teljes kifizetési költségvetése 0,6 milliárd euró volt (2022: 0,8 milliárd euró) és 426 főt foglalkoztatott (2022: 436).

Kapcsolódó hivatkozások
A 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unió közös vállalkozásairól”

Forrás:
Kutatás és innováció: az uniós köz-magán társulások pénzügyeinek állapota jónak mondható; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. november 13.

Digitális közigazgatás, digitális politika

EuroGeographics találkozón a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép

„Dr. Olasz Angéla geoinformatikai vezető szakértő és Palya Tamás ingatlan-nyilvántartási koordinátor képviselték a Lechner Tudásközpontot az EuroGeographics minőségügyi szakértői munkacsoportjának október 7-9. között Pozsonyban megrendezett találkozóján, amelyen bemutatkozott a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatás is.

Az EuroGeographics minőségügyi szakértői munkacsoportja (Quality Knowledge Exchange Network, QKEN) a 2024-es őszi plenáris ülését október 8-9. között Pozsonyban tartotta, a házigazda a GCCA SR (Geodesy, Cartography and Cadastre Authority of the Slovak Republic) volt. A QKEN munkaülésen 19 tag vett részt 10 országból, a magyar képviselők a Lechner Tudásközpont szakértői, Dr. Olasz Angéla és Palya Tamás voltak.
A EuroGeographics tagjai a nemzeti térképezés, kataszter és földügyi nyilvántartásért felelős állami intézmények, amelyek térképi szolgáltatások és termékek széles portfolióját állítják elő és publikálják. A kapcsolattartás így a nemzeti szolgáltatók között megvalósul, amely elősegíti az adott stratégiai és technikai szintű tudásmegosztást. A EuroGeographics tagja a United Nations Committee of Experts on Global Geospatial Information Management, UN-GGIM szervezetnek is. A EuroGeographics nyílt, ingyenesen elérhető, harmonizált páneurópai adatokat állít elő és oszt meg ezen a weboldalon keresztül.

Palya Tamás, a munkacsoport alelnöke és egyben magyar képviselője koordinálta a jelenlévők szokásos nemzeti jelentését az adatminőségi tevékenységekről és a minőségirányítás helyzetéről. Ennek célja kettős: egyrészt tájékoztatást kaptunk arról, hogy mi történt a tagszervezeteknél a minőségüggyel kapcsolatban, másrészt kiválasztásra kerülnek olyan témák, amelyek nagyobb érdeklődés váltanak ki, és a közel jövőben egy részletesebb előadás formájában megjelenhetnek az összejöveteleken. A magyar képviselő tájékoztatta a tagokat arról, hogy a Lechner ismét felvette a kapcsolatot az European Organization for Quality Magyar Nemzeti Bizottsággal (EOQ MNB). Az adatminőségi tevékenységgel kapcsolatban beszámolt a pilot jellegű drón technológia alkalmazásáról a kataszteri térképek megújítására projektről, valamint jelezte, hogy az NTA minőségellenőrzési folyamatairól részletesebben a magyar előadás fog beszámolni. A nagyon interaktív európai minőségügyi körkép után belga, holland, svájci, spanyol, ír és magyar előadásra (NTA földrajzi nevei) érkezett javaslat.

Dr. Olasz Angéla a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatást mutatta be. Előadásában részletesen kitért a térképszolgáltatás létrehozásának körülményeire és céljára. Bemutatta annak adatforrásait, egyedi tulajdonságait és jelenlegi adattartalmát. Részletezte a térképezett méretarányokat, az adatelőállítás, generalizálás, adatminőség ellenőrzés és a WMTS szolgáltatás létrehozás és megosztás munkafolyamatait. Részletesen kitért az NTA elérésének lehetőségeire és az NTA újdonságaira, többek között a megújított jelkulcsra. Beszámolt a 2023 év végén és 2024 év elején az NTA által elnyert hazai és nemzetközi minőség és innovációs díjról. A résztvevők visszajelzései alapján az előadást figyelemfelkeltőnek és értékesnek találták különösen az NTA Névrajz és a térképezett nagy méretarányú (1:1000) adattartalommal kapcsolatban.

A QKEN soron következő plenáris munkaülése 2025. tavaszán online formában lesz megrendezve. Az idei ülésen elhangzott előadások a regisztrált felhasználók számára itt érhetőek el.”

Forrás:
EuroGeographics találkozón a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép; Lechner Tudásközpont; 2024. szeptember 11.

Elindult a kormányhivatalok földhivatali ügyintézőinek országos oktatása az E-ING rendszerben

„Az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer jövő januári bevezetésére készülve elindult a felületet használó ingatlanügyi hatóságok dolgozóinak képzése a Lechner Tudásközpontban. November 11. és 21. között a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal már tapasztalt munkatársa tart oktatást az új rendszer tulajdoni lapokhoz kapcsolódó adatokat megjelenítő moduljáról.

A Földhivatal Online-ról elérhető adatszolgáltatások helyére 2025. január 15-től az új elektronikus ingatlan-nyilvántartásból való adatszolgáltatás lép. Az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos bevezetésének részeként egyes települések területére vonatkozóan már a Magyarország.hu oldalon keresztül is lekérdezhető az elektronikus tulajdonilap-másolat. A zökkenőmentes átállás érdekében képzések indultak azok számára, akik a megyei és járási kormányhivatalokban az ingatlanügyi hatósági feladatokat a mindennapokban ellátják, a felületet használni, kezelni fogják.

A Lechner Tudásközpontban november 11. és 21. között az ország minden pontjáról érkező 180 kormányhivatali munkatárs részesül képzésben. Összesen 6 oktatási napon, alkalmanként 30 fő részvételével ismerkednek meg az E-ING ingatlan-nyilvántartási eljárásokat támogató informatikai rendszerével (INYER). A tulajdoni laphoz kapcsolódó ügymenetek – ingatlan adatváltozás átvezetése, jog/tény, jogi jelleg, ingatlan adatváltozás átvezetése – az oktatás fő témái.

A kifejezetten az ügyintézői felületre fókuszáló oktatás a földhivatali hatósági rendszeren, biztonságos tesztkörnyezetben zajlik. Az oktatók a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól (KEV KH) érkeztek, ahol már 2 éve tesztelik az új e-ingatlan-nyilvántartási rendszert.

A Lechner Tudásközpont eddig is oktatóvideókkal segítette az e-ingatlan rendszer különböző moduljainak leendő felhasználóit, a képzések során is folyamatos támogatást biztosít az összetett informatikai rendszer kezelésének elsajátításában. A kormányhivatali dolgozók országos képzése train the trainer módszerrel valósul meg, hogy az E-ING indulásakor már mindannyian készen álljanak az INYER modul kezelésére. A jelenlegi képzésen résztvevő 180 fő az itt megszerzett tudást tovább tudja adni a munkatársainak, így elérve valamennyi kormányhivatal földhivatali főosztályainak dolgozóit, összesen 3134 főt országosan.
A Széchenyi 2020 programon belül, az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése által társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 azonosítószámú E-ingatlan-nyilvántartás projekt célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése. A földmérési, ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárásokat megújító komplex projekt eredményeként az adminisztratív terhek csökkennek, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekszik. Az új rendszer elemeinek fokozatos bevezetésével a teljes körű éles üzemű indulás 2025. január 15-én lesz.”

Forrás:
Elindult a kormányhivatalok földhivatali ügyintézőinek országos oktatása az E-ING rendszerben; Lechner Tudásközpont; 2024. november 15.

Technika, tudomány, MI

Nagy Márton Kínában a létesítendő magyarországi Mesterséges Intelligencia Iroda szerepéről beszélt (MI-jogszabály, AI Act)

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai Shenzen-be látogatott, ahol részt vett és beszédet mondott a China Hi-Tech Fairen (CHTF). Az idén 26. alkalommal megrendezésre kerülő CHTF célja, hogy bemutassa a világ legújabb high-tech trendjeit és eredményeit, és megkönnyítse a csúcstechnológiájú termékek és technológiák globális kereskedelmét.

A mintegy 400.000 négyzetméteres kiállítási területű rendezvényen több mint 5.000 ismert vállalat és nemzetközi szervezet vesz részt több, mint 100 országból és régióból, negyedmillió látogatót vonzva.

Nagy Márton nyitóelőadásában elmondta, hogy a világon elsőként az Európai Unió fogadta el a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó jogszabályát, amelyet 2026-tól lesz kötelező alkalmazni. A szabályozás elsősorban az MI gyakorlati hasznosításának kíván megfelelő keretrendszert biztosítani. Ez azt jelenti, hogy nem csak a fejlesztőkre, hanem az azt használó vállalatokra is vonatkozik. A szabályozás ezek mellett a generatív MI megoldásokra is kiterjed, amelyet megfelelő módon dokumentálva és az erre kijelölt hatóságokkal együttműködésben kell kialakítani.

A nemzetgazdasági miniszter beszédében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia felügyelete két szinten valósul majd meg: míg a generatív MI fejlesztőket az Európai Bizottság hivatala fogja felügyelni, addig a gyakorlati hasznosítás felügyelete tagállami hatáskör lesz. 2O25 augusztusáig Magyarországon is létrehozásra kerül egy mesterséges intelligencia iroda, amelynek felállítása és szakmai irányítása a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata lesz. Az iroda „egyablakos” megoldást nyújt majd minden mesterséges intelligenciára vonatkozó témában és egy erre kialakított szabályozói tesztkörnyezet révén az egyes megoldások ellenőrizhetők lesznek az éles használatuk előtt.

Az MI iroda kapcsán Nagy Márton hangsúlyozta, hogy annak felállítása versenyképességi kérdés. A végfelhasználók védelme a fejlesztők számára biztosított kiszámítható környezettel együtt lépéselőnyt jelenthet Magyarország számára. Az MI nem csak a nagyvállalatok számára jelent előnyt, hanem a kkv szektor bevonása és ösztönzése az MI nyújtotta lehetőségek használatára is kiemelt fontosságú, ezt a Kormány támogatni is fogja. Kiemelte, hogy az így kialakított környezetnek inkluzívnak, azaz a gazdaság minden szereplőjét bevonónak kell lennie.

Nagy Márton beszédében arra is kitért, hogy Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít a hazai szuper-számitástechnika (HPC) infrastruktúra fejlesztésére. Ezen fejlesztések két lépcsőben valósulnak meg. A 6,2 PetaFlops teljesítményű „Komondor” szuperszámitógép 2022 márciusában került átadásra Debrecenben, míg az „Emese” nevű szuperszámitógép fejlesztése közös banki és állami közreműködésében valósult meg. Következő lépésként a kormány a közelmúltban döntött a legújabb, „Levente” nevű gép fejlesztéséről, amelynek kapacitása a Komondor négyszerese, és kvantum csatlakozásra is képes lesz, ezzel is biztosítva a csúcstechnológia alkalmazását.

Kína, ahogyan sok más technológiában, úgy a mesterséges intelligencia területén is jelentős versenyelőnyt szerzett az elmúlt években Európával szemben, így Magyarország is hasznos tapasztalatokat tud gyűjteni Kínából. Az együttműködés a két ország között kétszintű: a kormányzat és a vállalatok szintjén egyaránt megvalósuló együttműködések teszik lehetővé a minél szélesebb körű tudásmegosztást. Ezen tudás átadása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai Kibertér Adminisztrációs Minisztérium is együttműködik.”

Forrás:
Nagy Márton Kínában az intelligens gazdaság jelentőségéről és a magyarországi mesterséges intelligencia iroda szerepéről beszélt; Nemzetgazdasági Minisztérium (NG); 2024. november 14.
Lásd még:
European AI Office; European Commission
The AI Act: Responsibilities of the EU Member States; EU Artificial Intelligence Act; Future of Life Institute; 2024. augusztus 22.
1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Új technológiák az igazságszolgáltatás és a jogalkotás szolgálatában

„A november 4-5-én Budapesten megrendezett konferencia kiváló alkalmat kínált az új technológiák – így különösen a mesterséges intelligencia alapú eszközök és a videokonferencia – igazságszolgáltatásban való alkalmazása lehetőségeinek a megvitatására, amit a mesterséges intelligenciáról szóló, nemrég elfogadott új uniós rendelet különösen időszerűvé tesz.

Az esemény célja annak feltárása volt, hogy e technológiák miként növelhetik a jogrendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és hozzáférhetőségét az unióban. A magas szintű szakértői konferencián a tagállamok képviselői mellett számos uniós és hazai szervezet szakértői vettek részt, hogy megosszák a tagállami szintű tapasztalatokat, és eszmecserét folytassanak az új technológiai eszközök igazságügyben való használata kapcsán.

A konferencia első napján az igazságügyi szektorban alkalmazott mesterséges intelligencia rendszerek előnyei és az ezzel összefüggő kihívások álltak a vita középpontjában. A második nap fókuszában a videokonferencia igazságszolgáltatásban való felhasználásának és a jogi szakemberek jogi-informatikai továbbképzésének kérdésköre állt.

A konferencia eredményei értékes hozzájárulásként szolgálhatnak a jelenleg tárgyalt, a mesterséges intelligencia igazságügyi célú felhasználásáról szóló tanácsi következtetések tervezetéhez, amely várhatóan decemberben kerülhet a Tanács elé elfogadásra. Mindemellett a tagállami szakértők meglátásai fontos támpontokat adhatnak mind a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet alapján készülő bizottsági iránymutatások, mind az új uniós igazságügyi képzési stratégia tekintetében.”

Forrás:
Konferencia a versenyképesség fokozásáról az európai jog területén – új technológiák az igazságszolgáltatás és a jogalkotás szolgálatában; Igazságügyi Minisztérium; 2024. november 11.

A mesterséges intelligencia etikája lehet a sikeres vállalati fejlesztések alapja

„A mesterséges intelligencia (MI) vállalati implementálása egyre kevésbé kerülhető meg. A vállalati vezetők és megfelelési szakemberek számára lényeges kérdés, hogy miként kamatoztathatják legjobban az MI-ben rejlő lehetőségeket, miközben eleget tesznek a
szabályozói elvárásoknak is. Könnyen úgy tűnhet, hogy például az adatvédelmi vagy megmagyarázhatósági követelmények túlzottan hátráltatják az innovatív előrelépést. Valójában azonban éppen a megfelelés, mégpedig az MI etikai elveinek való megfelelés segítheti az MI potenciáljának magas szintű kihasználását.
…
Úgy tűnik, hogy a pénzügyi szektor az MI bevezetésének kezdeti szakaszában tart: a szereplői alkalmaznak ugyan MI-rendszereket, de egyelőre inkább a kísérletezés és útkeresés, további felhasználási esetek azonosítása és óvatos bevezetése jellemző. A megfelelési kérdések jellemzően az egyedi ötletekhez és projektekhez kapcsolódnak, továbbá a lehetőségek és kockázatok elemzése többnyire a kialakult irányítási és kockázatkezelési kereteken belül történik.
…
Az MI potenciáljának magasabb szintű kihasználása érdekében továbblépés szükséges, amit a tudatosság és stratégiai gondolkodásmód megújítása is segíthet. Lendületet adhat egy olyan szemléletváltás, amely szerint a vállalat egésze tekintetében értelmezendő az MI-megfelelés. Utóbbi pedig e felfogásban nem egy szükséges rossz, nem csupán az elvárások, követelmények teljesítése, „kipipálása”…”

Forrás:
A mesterséges intelligencia etikája lehet a sikeres fejlesztések alapja; Babai-Belánszky Tamás; Magyar Nemzeti Bank; 2024. november 7. (PDF)
(Dr. Babai-Belánszky Tamás a Magyar Nemzeti Bank vezető módszertani szakértője.)

Közzétették az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) gyakorlati kódexének első, független szakértők által írt tervezetét (MI-jogszabály, AI Act)

„Független szakértők bemutatják az általános célú mesterséges intelligencia (General Purpose AI, GPAI) gyakorlati kódexének első tervezetét, amelyet a jövő héten mintegy 1000 érdekelt féllel vitatnak meg. Az MI-iroda az érdekelt felek számára célzott kérdésekkel és válaszokkal segíti elő a vonatkozó MI-jogszabály (EU AI Act) megértését.

Az általános célú mesterséges intelligencia gyakorlati kódexének (General-Purpose AI Code of Practice) iteratív kidolgozása fontos mérföldkőhöz érkezett a szeptember 30-i start után, lezárva a 2025 áprilisáig tartó négy szerkesztési körből az elsőt. A kódex első tervezetét független szakértők készítették el, akiket négy tematikus munkacsoport elnökévé és alelnökévé neveztek ki. A kódex kidolgozásának elősegítőjeként az Európai Bizottság MI-irodája ma teszi közzé a tervezetet. A szakértők ezt a kezdeti változatot az általános célú mesterséges intelligencia modellek szolgáltatóinak, mint a gyakorlati kódex címzettjeinek hozzájárulásai alapján dolgozták ki. A szövegezés során figyelembe vették a nemzetközi megközelítéseket is.

Az elnökök és az alelnökök ezt az első tervezetet a további részletezés és finomítás alapjának tekintik, visszajelzéseket kérnek, ezzel is segítve a kódex végleges változatához elvezető iterációkat. Emellett felvázolják a kódex irányadó elveit és célkitűzéseit, hogy az érdekeltek számára egyértelmű iránymutatást nyújtsanak a kódex lehetséges formájáról és tartalmáról. Nyitott kérdések is szerepelnek a további előrelépést igénylő területek kiemelésére. A végleges tervezet világos célkitűzéseket, intézkedéseket és adott esetben kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (KPI) fog meghatározni.

A végleges dokumentum döntő szerepet fog játszani a megbízható és biztonságos általános célú mesterséges intelligenciamodellek jövőbeli fejlesztésének és bevezetésének irányításában. Részleteznie kell az általános célú mesterséges intelligenciamodellek szolgáltatóira vonatkozó átláthatósági és szerzői jogi szabályokat. A kis számú, rendszerkockázatot jelentő legfejlettebb általános célú mesterséges intelligenciamodellek szolgáltatója esetében a kódexnek részleteznie kell a rendszerkockázatok taxonómiáját, a kockázatértékelési intézkedéseket, valamint a technikai és irányítási kockázatcsökkentő intézkedéseket is.

Következő lépések

A jövő héten a gyakorlati kódex kidolgozásának szentelt plenáris ülés részeként a munkacsoporti elnökök közel 1000 érdekelt féllel, az uniós tagállamok képviselőivel, európai és nemzetközi megfigyelőkkel együtt külön munkacsoporti üléseken vitatják meg a tervezetet. A négy munkacsoport közül minden nap ülésezik majd egy-egy, amelyen az érintett elnökök beszámolnak a tervezet kidolgozásának legutóbbi előrehaladásáról. Az érdekelt résztvevők egy kiegyensúlyozott csoportját kérik majd fel szóbeli észrevételek megtételére. Minden résztvevőnek lehetősége lesz arra, hogy interaktív módon kifejtse véleményét, és kérdéseket tegyen fel az elnököknek. November 22-én, pénteken az elnökök a teljes plenáris ülésen ismertetik a viták legfontosabb megállapításait.

Ezzel párhuzamosan a plenáris ülés résztvevői egy erre a célra létrehozott platformon (Futurium) keresztül megkapták a tervezetet, és két hét áll rendelkezésükre, hogy november 28-án, csütörtökön 12:00 óráig (CET) írásos visszajelzést nyújtsanak be. A visszajelzések alapján az elnökök módosíthatják az első tervezetben szereplő intézkedéseket, miközben részletesebbé tehetik a kódexet. Szerkesztési elveik hangsúlyozzák, hogy az intézkedéseknek, alintézkedéseknek és fő teljesítménymutatóknak arányosnak kell lenniük a kockázatokkal, figyelembe kell venniük az általános célú mesterségesintelligencia-modell szolgáltatójának méretét, és egyszerűsített megfelelési lehetőségeket kell lehetővé tenniük a kkv-k és az induló vállalkozások számára. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt követve, a kódex is tükrözi majd a nyílt forráskódú modellek szolgáltatóira vonatkozó figyelemre méltó kivételeket. Az alapelvek azt is kiemelik, hogy egyensúlyt kell teremteni az egyértelmű követelmények és a technológia fejlődéséhez való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmasság között.

Letölthető a gyakorlati kódex tervezete.
Letölthető továbbá az erre a célra készült kérdés-feleletet is, amely segít elmagyarázni, hogy az MI-jogszabály hogyan közelíti meg az általános célú mesterséges intelligencia szabályozását.”

Forrás:
First Draft of the General-Purpose AI Code of Practice published, written by independent experts; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2024. november 14.

Az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) gyakorlati kódexe egyedülálló lehetőséget kínál az EU számára (MI-jogszabály, AI Act)

„Hogyan kezeljék az általuk létrehozott potenciális kockázatokat azok a vállalatok, amelyek általános célú MI-modelleket (GPAI) – a ChatGPT-hez hasonló alkalmazások motorjait – készítenek? A mai napon (november 14-én) az Európai Bizottság MI-irodája közzétette a GPAI gyakorlati kódexének első tervezetét, amelynek célja, hogy választ adjon erre a kérdésre. A cikk írói ismert szakemberek. Yoshua Bengio Turing-díjas informatikus, akit széles körben a mesterséges intelligencia három „keresztapjának” egyikeként tartanak számon. Nuria Oliver az ELLIS Alicante Alapítvány igazgatója, és világszerte számos pozíciót tölt be az MI-irányítás területén. Mindketten a GPAI gyakorlati kódexét kidolgozó munkacsoportok elnökei közé tatoznak. Az ebben a cikkben kifejtett nézetek a szerzők sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az összes többi csoport elnökének vagy alelnökének pontos nézeteit.

Mint a folyamatot irányító 13 elnökök és alelnök közül kettő, úgy véljük, hogy a gyakorlati kódex (vagy „kódex”) egyedülálló lehetőség az EU számára, hogy sikeresen kidolgozza az MI-jogszabály kulcsfontosságú szabályainak részleteit. Számos sztereotípia él az európai szabályozási megközelítéssel kapcsolatban. Bár ezek sok esetben tartalmazzák az igazság bizonyos elemeit, bízunk abban, hogy a kódex rugalmas, célzott és hatékony keretet hozhat létre a virágzó GPAI-innováció biztosítása érdekében, tiszteletben tartva a jogállamiságot és az EU alapját képező közös jogokat és értékeket.

A kódexnek globális jelentősége is van: ez az első alkalom, hogy a jogi szabályok részletesebb iránymutatásokká alakulnak a GPAI felelős fejlesztése és alkalmazása számára.

A GPAI-modellek óriási gazdasági és társadalmi növekedési potenciállal rendelkeznek, ugyanakkor a szerzői joggal, a visszaélésekkel, a megkülönböztetéssel és más kockázatokkal kapcsolatos kérdéseket is felvetnek. Ez a bizonytalanság problémát jelent azon vállalatok számára, amelyek egyértelmű és kiszámítható jogi keretek között szeretnének kísérletezni a mesterséges intelligenciával. Az MI-jogszabály számos alapelvet sorol fel a GPAI-ra vonatkozóan, a kódex pedig ezeket az elveket egyértelmű, megvalósítható intézkedésekre és mérőszámokra fordítja le. Ez a konkrétság csökkenteni fogja a vállalatok jogi kockázatát, miközben védi a polgárok alapvető jogait és a jogállamiságot. Ráadásul a kódex nemcsak egy országban vagy régióban, hanem az egész EU-ban megteremti ezt a biztonságot.

Ez különösen fontos más országokkal, például az Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol a mesterséges intelligenciára szövetségi szintű szabályozásának hiányában az egyes tagállamok saját szabályozást alkotnak. Az ilyen szabályozási széttagoltság miatt a vállalatok számára költséges lehet az egyes piacokra való belépés, miközben a szövetségi és globális szintű kockázatok átfogó mérséklése sem sikerül. A GPAI szabályozásának harmonizálása az EU egész területén ezért jelentős előnyt jelent az uniós MI-ökoszisztéma számára. Az európai MI-ökoszisztéma számára további előny, hogy az MI-jogszabályban foglalt, a kódexben részletezett GPAI-követelmények elosztják a szabályozási költségeket a teljes MI-értékláncban. Azoknak a vállalatoknak, amelyek egy másik szolgáltató nagyméretű GPAI-modelljét alapul véve építenek MI-alkalmazásokat, nem kell a teljes szabályozási terhet viselniük.

Ehelyett a GPAI-modellek szolgáltatóinak, amelyek túlnyomórészt nem európaiak, szintén meg kell majd felelniük néhány alapvető szabálynak, és mérsékelniük kell a kockázatokat, amelyek kezelésében egyedülálló helyzetben vannak. A ma (november 14-én) megosztott tervezet fontos első lépés a végleges kódex felé, amelyet várhatóan 2025 májusáig véglegesítenek. Ez az első tervezet magas szintű áttekintést nyújt a struktúráról, az intézkedésekről és az irányokról, amelyeket az elnökök és alelnökök mérlegelnek. Tudatosan döntöttünk úgy, hogy egy magas szintű „folyamatban lévő munka” stílusú dokumentummal kezdünk, kiemelve a nyitott kérdéseket, mert szeretnénk kihasználni a kódex körüli nagyon különleges, iteratív és inkluzív folyamatot: érdekeltek százai adnak majd visszajelzést a kódex tervezeteire a következő hónapokban több alkalommal, ami lehetővé teszi számunkra, hogy közösen iteráljunk egy erős végleges dokumentum felé.

A folyamat során hat alapelvet követünk:

1. Igazodás az uniós jogokhoz és értékekhez. A kódexnek összhangban kell állnia az Unió értékeivel, amelyeket például az EU Alapjogi Chartája rögzít;
2. Összhang az uniós MI-jogszabállyal és a nemzetközi megközelítésekkel. A kódexnek hozzá kell járulnia az MI-jogszabály megfelelő alkalmazásához, részletezve a GPAI-modellekre vonatkozó szabályokat. Lehetőség szerint a nemzetközi megközelítésekhez is igazodnia kell;
3. Arányosság a kockázatokkal. Az adott kockázathoz kapcsolódó megfelelési intézkedéseknek hatékonyaknak és nem túlzottan megterhelőeknek kell lenniük;
4. Jövőbiztos megközelítés. A lehetséges gyors technológiai fejlődés miatt a kódexnek képesnek kell lennie az agilis frissítésre;
5. Arányosság a GPAI modellszolgáltató méretével. Adott esetben a megfelelési követelményeknek figyelembe kell venniük a GPAI-modellt szolgáltató vállalat méretét annak érdekében, hogy a kisebb vállalatok számára a követelmények a lehető legalacsonyabbak legyenek;
6. Az MI-biztonság ökoszisztémájának támogatása és növekedése. A kódex célja, hogy hozzájáruljon egy olyan ökoszisztémához, amelyben az érdekeltek felhatalmazást éreznek arra, hogy strukturált és kiszámítható keretek között innováljanak, és amely a közös felelősségvállalás és a fejlődés kultúráját ápolja.

Célunk, hogy olyan kódexet alkossunk, amely elősegíti a GPAI által vezérelt innováció virágzását Európában, miközben védi a polgárok alapvető jogait, a demokráciát és a jogállamiságot. Tekintettel az érintett szereplők számára és sokféleségére, biztosak vagyunk benne, hogy lesznek nehéz nézeteltérések.

Ezt azonban lehetőségnek tekintjük, mivel a különböző realitásokkal és prioritásokkal rendelkező egyének és szervezetek érdekeinek összehangolására lesz szükség. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy alázattal és nyitott szemlélettel keményen dolgozunk azon, hogy olyan kódexet alkossunk, amelyet az érdekeltek sokfélesége széles körben elfogad.”

Forrás:
The Code of Practice for general-purpose AI offers a unique opportunity for the EU; Nuria Oliver, Yoshua Bengio; Euractive; 2024. november 14.
Lásd még:
Yoshua Bengio és Yoshua Bengio; Wikipédia
Welcome to Nuria Oliver’s Web Page és Nuria Oliver; Wikipédia

Fenntartható fejlődés

A zöldenergia hatékonyabb hasznosítását célozza az áramelosztók digitális átállását segítő pályázat

„Az energiafüggetlenség elképzelhetetlen napenergia nélkül, amelyből az elmúlt években minden várakozást felülmúló ütemben bővültek a hazai kapacitások. A lendületes térnyeréshez a hálózat fejlesztésével kell alkalmazkodni, az iparági vállalkozásokat ebben támogathatja egy 26,5 milliárd forintos keretösszegű program. A villamosenergia-elosztók beruházásai korszerű megoldásokkal könnyíthetik meg a zöldenergia termelés rugalmasabb hálózatba illesztését, fogyasztási igényekhez igazítását. Az adatgyűjtés és -kezelés digitalizációja, az adatalapú vezérlés elterjesztése hozzájárul az üzemzavarok elkerüléséhez, a szükséges beavatkozások meghatározásához, megtervezéséhez. A támogatott projekteknek köszönhetően új ügyfélbarát szolgáltatások fokozhatják a már áramtermelőként is megjelenő lakossági felhasználók kényelmét, tudatos felhasználói gyakorlatok kialakítását.

A napelemes rendszerek gyors ütemű terjedésével a korábban 2030-ra megcélzott 6000 megawatt beépített teljesítményt már idén elértük, mostanra több mint ötödével meg is haladtuk. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv ezért a következő évtized elejére kétszer nagyobb, 12 ezer megawatt naperőművi kapacitással számol. Háztartási méretű kiserőművekből az előzőleg 2030-ra becsült 200 ezerrel szemben már közel 288 ezer üzemel Magyarországon. A zöldenergia termelés térnyerése erősíti az energiaszuverenitást, csökkenti a külső kitettségeket, előmozdítja a klímacélok elérését. Az időjárásfüggő megújulók tömeges elterjedése természetes teljesítményingadozásuk miatt komoly kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket.

A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz 26,5 milliárd forinttal támogathatja a villamos energia elosztók digitalizációs fejlesztéseit a megújulók integrációja érdekében. Az előkészületben lévő felhívásra önállóan vagy konzorciumban az E.ON, az ELMÜ, az MVM és az OPUS áramhálózati társaságai pályázhatnak majd, a tervezett ütemezés szerint 2025 január végétől. Egy fejlesztésre minimum 1 milliárd, de legfeljebb 12 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás adható. A nyertes projektek fizikai befejezésének legkésőbbi határideje 2028 vége lehet.

A támogatható tevékenységek sokszínűek: a digitalizációs fejlesztések megoldást nyújthatnak a betáplálási korlátozásban érintett körzetek átmeneti zárolásának feloldására is. Az elosztók oldalán szükséges beruházások finanszírozásával hozzájárulhatnak a háztartási méretű naperőművek termelésének mérhetővé tételéhez. A külső támadások, veszélyek elhárítását a kibervédelmi képességek kulcsfontosságú fejlesztése szolgálhatja. Újonnan létesített digitális rendszerek biztosíthatják a villamoshálózaton belüli energiaáramlás felügyeletét és vezérlését, a kínálat és kereslet egyensúlyának megteremtését és valós idejű monitorozását, a túlterhelések és energiahiányok elkerülését. Az elosztói hálózati eszközök üzemi viszonyait akár térképes nyilvántartás is megjelenítheti. A Digitális Állampolgárság Program a közműszektorban is javíthatja a felhasználói élményt és az automatizáltságot. A kapcsolódó fejlesztésekre is juthat forrás könnyen kezelhető felületek kialakításához, a megbízható kommunikáció érdekében különböző (pl. biometrikus) azonosítási technológiák bevezetéséhez, az üzemzavarokkal összefüggő automatikus ügyféltájékoztatáshoz vagy a hibaelhárítás támogatása érdekében.

A Digitális Megújulás Operatív Program Pluszban összesen tizenegy támogatási konstrukció ösztönözheti innovatív digitális megoldásokkal a zöld átállást, az energiahatékonyság és ellátásbiztonság javítását, a fenntarthatósági és klímavédelmi törekvések valóra váltását.”

Forrás:
A zöldenergia hatékonyabb hasznosítását célozza az áramelosztók digitális átállását segítő pályázat; Energiaügyi Minisztérium; 2024. november 13.

Az alkalmazkodásé a jövő? Éghajlati felmérés az európai polgárok körében

„Az Európai Beruházási Bank megbízásából évente mérik fel az európai lakosság klímaváltozáshoz való viszonyát. Az idei közvéleménykutatásban a válaszadók az országuk előtt álló kihívások között az éghajlatváltozást a megélhetési költségek után a második helyre sorolták, szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az életvitelüket a változó éghajlathoz kell igazítaniuk a jövőben. Ugyanakkor míg a társadalomban már elindult a klímaalkalmazkodás priorizálása útján a kibocsátáscsökkentés ösztönzése helyett, a döntéshozók továbbra is utóbbi területre összpontosítanak.

Az Európai Beruházási Bank 2018 óta minden évben elkészíti az éghajlati felmérést, amely az Európai Unió, valamint marginálisan az Amerikai Egyesült Államok lakosai klímaváltozásról alkotott képét, ahhoz való viszonyulását veszi górcső alá. Az idei kutatás 2024 augusztusában készült 24 148 személy bevonásával, ebből a magyar állampolgárok közel ezres nagyságrendben vettek részt.

Az éghajlatváltozás mint kihívás az évek alatt fokozatosan előrelépett az európai válaszadók által felállított listán: 2024-ben a megélhetési költségek emelkedése után az éghajlatváltozást a második legnagyobb kihívásként nevezték meg, míg 2020-ban még csak a negyedik helyen szerepelt. Felértékelődött továbbá a klímaalkalmazkodás szerepe is: a válaszadók 94%-a ismerte el, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz, 50%-uk szerint pedig prioritásként kell kezelni az elkövetkező években. A magyar válaszadók esetében szinte ugyanilyen arányú válaszok érkeztek. A dél-európai országokban élők viszont – ahogy az már a korábbi években is megmutatkozott – általában jobban aggódnak a klímaváltozás miatt, esetükben 65% kezeli elsődleges fontosságú területként az adaptációt.

Ez az eredmény nem meglepő, hiszen ha csupán az aktuális évet vizsgáljuk, számos olyan extrém időjárási esemény zajlott le, amelyekkel szemben csak a felkészülés segíthet: a villámárvizek esetében megmutatkozik a nagymértékű burkolt felületek hátránya a zöldterületek helyett, de példaként említhető a mezőgazdaságban a vízigényes növénykultúrák termesztése olyan területeken, ahol a vízkészletek nem teszik lehetővé az öntözésmentes gazdálkodást.

Habár a gazdasági szereplőknél még nem látható jelentős paradigmaváltás, a társadalom az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra gazdasági lehetőségként és hosszú távú befektetésként tekint: az európaiak 86%-a szerint az e területbe való befektetés munkahelyeket teremthet és fellendítheti a helyi gazdaságot, továbbá úgy vélik, hogy még most kell beruházni annak érdekében, hogy elkerüljük a későbbi magasabb költségeket. Ehhez kapcsolódóan meglepően pozitív eredmény, hogy a válaszadók 72%-a szerint a saját életstílusukat is az alkalmazkodás jegyében kell átalakítaniuk, vagyis az eddig jellemző egyéni elszigetelődés változni látszik. A magyar résztvevők esetében ez a hozzáállás kevésbé jellemző, de a megkérdezettek közel kétharmada egyetértett ezzel. A tekintetben viszont, hogy a költségek kire háruljanak, továbbra is a vállalatok szerepelnek az első helyen, de szorosan mögötte megjelenik már az egyén is mint teherviselő. Kevésbé pozitív eredményként lehet kezelni, hogy az európaiak több mint egyharmada szerint a jövőben akár a lakhelyük módosítására is szükség lehet a klímaváltozás következményei miatt.

Az éghajlati felmérés ugyanakkor nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet, hanem a lakosság által preferált megoldásokra is. E tekintetben három prioritásban egyeztek meg az európai válaszadók: a városi hősziget hatást minimalizálni kell (pl. a mikroklíma javításával, zöldfelületek növelésével), fejleszteni kell az infrastruktúrát (pl. vízelvezetés, viharelhárítás, rugalmasabb villamosenergia-hálózatok telepítése), valamint tájékoztatni kell a lakosságot, hogy saját környezetükben hogyan tudnak felkészülni a szélsőséges időjárási jelenségekre. A magyar viszonyokat ugyanakkor jól tükrözi, hogy második helyen – letaszítva az infrastruktúra-fejlesztést a harmadik helyre – a lakóházak és középületek szigetelésének javítása szerepel; ez azonban inkább mitigációs kérdéskör, mintsem adaptációs.

Az eredményekből az látszik, hogy a társadalom egyre inkább saját környezetében is érzi a klímaváltozás közvetlen (aszály, árvizek, villámárvizek stb.) és közvetett (élelmiszerárak növekedése, infrastruktúra meghibásodása miatt pl. energiaellátási zavarok észlelése) hatásait. Úgy tűnik, hogy már nincs szükség a szakértők folyamatos figyelmeztetéseire, habár a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat novemberi közleménye szerint „gyakorlatilag biztos”, hogy 2024 lesz az első olyan év, amikor több, mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb lesz, mint az iparosodás előtti korszakban.

A társadalom visszajelzései tükrözik például az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) egy márciusi jelentésében is megfogalmazott gondolatokat, miszerint Európa nincs felkészülve a szélsőséges időjárási eseményekre és azok növekvő előfordulására. Az EEA ebben a jelentésében következtetésként már levonta, hogy az eddigi mitigációs, vagyis kibocsátás-csökkentési erőfeszítések mellett a klímaalkalmazkodásra kell hangsúlyt helyezni, melynek alapját a minden szektort átfogó adaptációs stratégiák jelentik. Ugyan valamennyi európai ország rendelkezik vonatkozó stratégiákkal és akciótervekkel, a piacot továbbra is uralják a mitigációs kérdések (pl. energetikai átállás), és számos esetben az ún. greenwashing tevékenységek is, amelyek habár kívülről „zöldnek” tűnnek, valójában nem azok. Talán ha a lakossági paradigmaváltás megváltozott fogyasztói szokásokká alakul át a jövőben, a gazdasági szereplők is lépni fognak a trendváltás irányába.”

Forrás:
Az alkalmazkodásé a jövő?; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 204. november 15.

COP29: Az EU szolidáris és ambiciózus magatartásra szólít fel

„Főbb eredmények

A világ vezetői Bakuban (Azerbajdzsán) gyűltek össze a globális éghajlat-politikai csúcstalálkozón, hogy elindítsák az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciáját (COP29).

Az EU-t az Európai Tanács elnöke, Charles Michel képviselte.
„A kollektív öngyilkosság helyett az életben maradás ösztönét kell követnünk, és cselekednünk kell az igazságos és inkluzív átmenetért. Az EU meg fogja állni a helyét.” – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása

Charles Michel elnök a COP29 plenáris ülésén tartott beszédében ambiciózus, új kollektív számszerűsített cél kitűzésére szólított fel.

A Tanács az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájáról szóló, 2024. október 14-i következtetéseiben megállapodásra szólított fel egy olyan új, hatékony, elérhető és ambiciózus számszerűsített kollektív célról, amelyet:

  • olyan, széles körű, transzformatív és többszintű megközelítés alapján kell kialakítani, amely különféle finanszírozási áramlásokra, valamint a hozzájárulók szélesebb körére egyaránt kiterjed
  • úgy kell megállapítani, hogy tükrözze az egyes országok gazdasági képességeinek és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásokból való részesedésének az 1990-es évek eleje óta bekövetkezett változásait

Charles Michel elnök kiemelte a klímaválsággal kapcsolatos közös felelősséget, valamint hangsúlyozta, hogy növelni kell az adományozói bázist, ezzel hozzájárulva a kollektív cél eléréséhez.
„Az éghajlatváltozás immár az emberiség létét fenyegeti, és a természettel vívott háborúért az emberiségé, azaz a miénk a felelősség. Az is igaz, hogy ez a felelősség egyeseket másoknál jobban terhel, ezek pedig az úgynevezett fejlett országok.” – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Charles Michel elnök emlékeztetett arra, hogy 2023-ban az EU és 27 tagállama 31 milliárd USD összeggel járult hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és e példa követésére buzdított másokat is, köztük a G7-eket és feltörekvő gazdaságokat.

28,6 milliárd EUR támogatás az EU és tagállamai részéről 2023-ban

A klímafinanszírozásról szóló, október 8-án elfogadott következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta az EU tagállamainak arra irányuló kollektív kötelezettségvállalását, hogy a fejlődő országok 2025-ig évente 100 milliárd USD összeget kapjanak, segítségül az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez. Ezt a célt első alkalommal 2022-ben sikerült elérni.

Világszinten az EU és tagállamai járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához.

Charles Michel elnök a beszédében újólag hangsúlyozta, hogy az EU a többszintű megközelítést támogatja.
„Hiszünk abban, hogy a szén-dioxid-árazás hatásos eszköz, és úgy véljük, hogy e megállapodás betartására a nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési bankokat is ösztönözni kell.” – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

A COP29 célkitűzései

A COP minden évben összeül, hogy meghatározza az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos törekvéseket és felelősségeket, valamint azonosítsa és értékelje az éghajlat-politikai intézkedéseket.

Az idei konferenciának a COP29 elnökségét betöltő Azerbajdzsán ad otthont.

Az elnökségi terv két pilléren alapul:

  • egyrészről fokozni kell az ambíciószintet, biztosítva, hogy valamennyi fél ambiciózus nemzeti terv mellett kötelezze el magát
  • másrészről támogató intézkedéseket kell hozni, hangsúlyozva a finanszírozás kulcsszerepét a törekvések kézzelfogható intézkedésekké alakításában, a kibocsátások csökkentésében, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint a veszteségek és károk kezelésében

A COP29 konferencián képviselendő uniós álláspont

A november 11-től 22-ig tartó COP29 konferencián az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) részes felei vesznek részt, köztük az EU és valamennyi uniós tagállam.

Az EU-t Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlat-politikai biztosa, valamint a Tanács magyar elnöksége képviseli. Az Unió küldöttségét az Európai Bizottság és a magyar elnökség vezeti.

A Tanács a 2024. október 14-én jóváhagyott következtetéseiben megállapodott az uniós álláspontról.

A Tanács szorgalmazta, hogy a COP29 konferencián olyan ambiciózus és kiegyensúlyozott eredmény szülessen, amely:

  • a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek fényében elérhető közelségben tartja az 1,5 °C-os hőmérsékleti célt
  • mindannyiunkat közelebb visz a hosszú távú reziliencia megvalósításához
  • hatékony, elérhető és ambiciózus, új, számszerűsített kollektív célt foglal magában

A Tanács hangsúlyozta, hogy a 2025-ben benyújtandó nemzeti klímatervek következő körének:

  • előrehaladást és a lehető legmagasabb szintű ambíciót kell tükröznie
  • a gazdaság egészére kiterjedő és abszolút, az összes üvegházhatású gázra kiterjedő csökkentési célokat kell magában foglalnia

Következtetéseiben a Tanács:

  • kiemelte, hogy sürgősen fokozni kell az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvéseket és a kapcsolódó végrehajtást
  • felszólított minden felet arra, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának a vonatkozó és meglévő szakpolitikákba történő beépítésére
  • ismételten felszólította a feleket, hogy az energiarendszerekben igazságos, szervezett és méltányos módon valósítsák meg a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, és járuljanak hozzá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású technológiák bevezetésének felgyorsítására irányuló globális erőfeszítésekhez, összhangban a COP28-on elfogadott első globális értékelés keretében hozott határozattal.

Háttér

Az előző csúcstalálkozó

Az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) a vezetők 2023. december 1–2-án Dubajban (Egyesült Arab Emírségek) tartották csúcstalálkozójukat.

További információ

Sajtóközlemények

”

Forrás:
COP29 – a világ vezetőinek éghajlat-politikai csúcstalálkozója (Baku, Azerbajdzsán), 12-13 november 2024; Európai Tanács; 2024. november 12.

Szakirodalom

A Magyar Posta

„Az Infojegyzet a kormány T/9719. számú irományához kapcsolódóan bemutatja a Magyar Posta történetét, az európai uniós és magyar jogszabályi környezetét, működését, valamint jelenlegi társadalmi szerepét.”

Forrás:
A Magyar Posta; Máté Olga; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2024/32.; 2024. november 4. (PDF)

Kiberbiztonság az Európai Unióban és Magyarországon

„A kormány T/9716 számú törvényjavaslatának célja, hogy megerősítse Magyarország kiberfenyegetésekkel szembeni ellenállóképességét, s egyúttal átültesse az európai hálózati és információs rendszerek egységesen magas szintű kiberbiztonságát garantáló (EU) 2022/2555 irányelv (NIS2) rendelkezéseit.”

Forrás:
Kiberbiztonság az Európai Unióban és Magyarországon; Baranyi-Müller Tamás; Infojegyzet, 2024/28.; Képviselői Információs Szolgálat; 2024. október 31. (PDF)