Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Módosítanák az önkormányzati törvényt
Tárgyszavak: Magyarország, Navracsics Tibor, önkormányzati feladatfinanszírozás, önkormányzati pénzügyek, területi önkormányzatok, Versenyképes Járások Program
A mesterséges intelligencia Magyarországon: nemzeti adatvagyon, nagy adatközpontok, humanoid robotok
Tárgyszavak: humanoid robotok, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — adatközponti teljesítmény, Mesterséges Intelligencia (MI) — művelődés, nemzeti adatvagyon, Palkovics László, Varga Mihály

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Gigabit Magyarország Program kapcsán a közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása
Tárgyszavak: Gigabit Magyarország Program, közigazgatási hatósági eljárás, Magyarország, társadalmi véleményezés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Módosítanák az önkormányzati törvényt

„Október 15-én jelenik meg a Versenyképes Járások Program 2026-ra vonatkozó pályázati felhívása, a rendelkezésre álló keret az ideihez hasonlóan ismét 65 milliárd forint lesz – jelentette be Navracsics Tibor pénteken Zalaegerszegen, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) ülésének második napján.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondta, a program továbbra is nagymértékben támaszkodik majd az önkormányzatok által elfogadott projektlistákra, a már elkezdett projektekre. „Célunk, hogy az év első hónapjaiban már meg tudjuk kötni a megállapodásokat, a támogatási szerződéseket és adott esetben a pénzt is oda tudjuk adni az önkormányzatoknak a projektek finanszírozására” – hangoztatta.

Hozzáfűzte: nem zárkóznak el attól, hogy közép- és hosszú távon akár a Versenyképes Járások Programot, de akár a teljes önkormányzati rendszert még inkább hozzáigazítsák az önkormányzatok, polgármesterek és önkormányzati képviselők igényeihez és elképzeléseihez. „Nekünk is az a célunk, hogy Magyarország az erős önkormányzatok országa legyen, hiszen az országunk is csak akkor tud erős lenni, ha az önkormányzatok erősek, stabilan finanszírozottak, magas színvonalon tudják ellátni a feladataikat, és a polgárok elégedettségét is ki tudják vívni a működésükkel. Éppen ezért a szaktárca a jövőben is partner szeretne lenni az önkormányzatokkal folytatott párbeszédben” – mondta.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy még az idén ősszel megkezdik a tárgyalásokat a különböző önkormányzati szövetségekkel és az önkormányzatokkal arról, hogy melyek azok a problémák, amelyeket kezelni kell az önkormányzati törvény, vagy egyéb törvények módosításával. „Az újabb tárgyalássorozat reményeink szerint elvezet majd egy olyan törvényjavaslat koncepcióhoz vagy tervezethez, amely nagyjából bírja majd az önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek támogatását” – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy korábban mind a Versenyképes Járások Programot mind az önazonosság védelméről szóló törvényt úgy készítették elő, hogy közben több mint kétezer önkormányzati szereplővel konzultáltak.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormányzattal folytatott tárgyalások során mindenképp át kell tekinteni az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatainak körét és finanszírozhatóságát. Példaként említette, hogy Kaposvár önként vállalt feladatként évi 1,4 milliárd forintot fordít a városi tömegközlekedésre. Kitért arra is, a megyei jogú városok nem vitatják azt, hogy azok a települések, amelyeknek a területén komoly ipar van, szolidaritási adót fizessenek az ilyen bevétellel nem rendelkezőknek, de a fizetés módja szavai szerint megbeszélésre és változtatásra szorul.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a járások között a versenyképességi program során folytatott egyeztetések során rendszeres együttműködés alakult ki, ami a jövőben is komoly haszonnal járhat.”

Forrás:
Módosítanák az önkormányzati törvényt; Infostart; 2025. október 10.

A mesterséges intelligencia Magyarországon: nemzeti adatvagyon, nagy adatközpontok, humanoid robotok

„Magyarország nem mondhat le a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeiről, mert amiket ezek közül elszalaszt, azokat mások fogják kihasználni – mondta a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a hétfői Mesterséges Intelligencia Workshop megnyitóján, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) központjában.

Palkovics László a technológiai kihívásokra minél gyorsabb válaszokat sürgetett, különben – hangsúlyozta – nem lehet alkalmazásokat létrehozni, adatokat strukturálni, vagy befolyásolni a nagy adatközpontok működését.

Kifejtette: a belföldi fejlesztő központok és kutatók évek óta intenzíven foglalkoznak az MI-vel, Magyarország ennek köszönhetően tartja a lépést a rohamos technológiai fejlődéssel. Szabályozói oldalról a legfontosabb feladat megkönnyíteni az ilyen célú tevékenységeket, a finanszírozás érdekében pedig a kormány ugyancsak megtette a kezdeti lépéseket, így az év végén 73 milliárd forintos kerettel jelenhet meg felhívás korai fázisú vállalkozások számára. A továbbiakban a tervek szerint több mint 50 milliárd forintos kerettel újabb felhívás jelenhet meg európai uniós eljárásban, a finanszírozáshoz piaci befektetők is csatlakozhatnának – tette hozzá.

A kormánybiztos a hatékony MI-alkalmazás egyik alapjának tekinti a nagy magyar nyelvi, illetve egy ezen is túlmutató kulturális-társadalmi-gazdasági modell létrehozását, valamint a nemzeti adatvagyon használatát, amely megkönnyítheti az alkalmazkodást a jövő kihívásaihoz.
Hangsúlyozta: a technológiának fontos szerepe lehet az ezer éves államiság dokumentációjának feldolgozásában. Adatgazdaként a Magyar Nemzeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és számos állami intézmény felkészült az MI hasznosítására, amely hatékonyabbá és kényelmesebbé teheti a közigazgatást, az állampolgárok kiszolgálását – jelezte.

Magyarországot az energetikai háttere alkalmassá teszi nagy adatközpontok befogadására, ipari kapacitása pedig lehetővé teszi a humanoid robotok előállítását is, hiszen „aki autót tud gyártani, az mindent tud gyártani” – fogalmazott a kormánybiztos. Véleménye szerint a most kialakuló technológiai környezetben részesedést kell szerezni, mert az ilyen típusú eszközök legalább annyira piacképesek lesznek, mint a járművek.

Megfelelő szabályozói és tesztkörnyezettel azt is el lehetne érni, hogy a külföldi gyártók Magyarországon jelentsék be a fejlesztéseiket, a bejelentő hatóság itt bírálhassa el azokat – hangsúlyozta.

Palkovics László elmondta, hogy a 2020-ban elfogadott magyar MI-stratégia felülvizsgált és nemrég elfogadott változata kiemelt feladatnak tekinti az oktatást. Az alapvető ismeretek a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont és az STRT világhálón közzétett tananyagából ingyen elsajátíthatók. A belföldi egyetemek képzései MI-vel foglalkozó oktatási anyagokkal bővülnek, október végétől próbajelleggel a szakképzésben is megjelenik tananyagként. Palkovics László azt javasolja, hogy februártól minden középiskolában, szeptembertől pedig az általános iskolákban is legyen MI-felkészítés.

Varga Mihály, az MNB elnöke arról beszélt, hogy az internet elterjedése még csak az előszobája volt a 21. század technológiai robbanásának. Úgy vélte, Magyarország tartja a lépést az „ijesztő sebességű” folyamatokkal, de figyelmeztetett, hogy egy pillanatnyi kihagyás nagyon könnyen behozhatatlan lemaradáshoz vezethet.

Rámutatott, hogy az MI gazdasági és munkaerőpiaci hatása világszerte meghatározó, becslések szerint a következő években az álláshelyek negyedére lehet hatással, munkafolyamatok kiváltásával és újak létrehozásával átalakíthatja a munka világának eddigi egyensúlyi helyzetét. Választ adhat ugyanakkor a munkaerőhiány okozta gondokra, kis országoknak pedig különösen fontos, hogy az MI-re támaszkodva feljebb jussanak a termelésben – jelezte.

A jegybank elnöke összehangolt cselekvést sürgetett az állami és piaci szereplők között, és úgy látja, hogy a monetáris politikának is van felelőssége az MI kihasználásában.
A technológia térnyerése visszafordíthatatlan a jegybankoknál is, Magyarországon a kibercsalások elleni rendszer például már több száz ügyfelet védett meg attól, hogy csalás áldozata legyen – mondta.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a technológiai beruházásokat Európán kívüli központok mozgatják, az EU pozíciója gyenge, és behozhatatlan versenyhátrányba kerül, ha a mostani pályán halad tovább. Az MI egyszerre lehetőség és felelősség, a felfutási időszakot pedig nem szabad elszalasztani, most van itt az idő csatlakozni a jövőt meghatározó folyamatokhoz – figyelmeztetett.

Magyarországon fontos feladat lesz a következő években, hogy az oktatás alkalmassá tegyen a technológia hatékony alkalmazására, az állami szerepvállalás rugalmas és iránymutató legyen, a vállalati környezet pedig készen álljon az MI-ben rejlő lehetőségek felismerésére – hangsúlyozta Varga Mihály.”

Forrás:
Palkovics László: Magyarország nem mondhat le a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeiről; MTI / Nemzeti Közleménytár; 2025. szeptember 29.

Közigazgatás, politika, jog

Magyar Falu Program – Döntési lista: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések

„Magyar Falu Program – Döntési lista
Kiírás kódszáma: MFP/ÖTIFB/2025
Kiírás címe: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések”

Forrás:
Magyar Falu Program – otifb_2025_dontesi_lista_kozzetetel; Agrárminisztérium; 2025. október 7.

Új TÖOSZ javaslatcsomag készül a kisvárosok fejlesztésére

„Dr. Hanusi Péter elnök vezetésével szerda délelőtt megalakult a TÖOSZ Kisvárosi Munkacsoport, amely két hónapon keresztül dolgozik a szervezet által 2021-ben készített kisvárosi javaslatcsomag megújításán. A munkában résztvevő polgármesterek a szakmai anyag felülvizsgálatán dolgoznak annak érdekében, hogy december elejére elkészüljön az 5.000–20.000 lakosú települések fejlesztését célzó új javaslatcsomag a kormányzat részére.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Elnöksége 2025. szeptember 8-ai ülésén döntött a „Kisvárosi fejlesztések (javaslatok) 1.1.2021. január 27.” javaslatcsomag átdolgozásáról.
Az átfogó szakmai anyag az 5.000–20.000 fő lakosságszámú települések számára készül – község, nagyközség vagy város státusztól függetlenül –, és célja, hogy a helyi tapasztalatok és igények alapján javaslatokat fogalmazzon meg a kisvárosok fejlesztésének támogatására.

A munkacsoport alakuló ülésére Budapesten, a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban került sor, ahol mintegy húsz polgármester vett részt személyesen az ország különböző térségeiből, a közös munkára jelentkezők harminc fős köréből.

Az eseményen dr. Hanusi Péter elmondta, hogy a TÖOSZ Elnökségének álláspontja szerint a kisvárosok fejlesztése ismét célzott szakmai és finanszírozási figyelmet igényel. Rámutatott: míg az 5.000 fő alatti települések számára a Magyar Falu Program, a megyei jogú városok esetében pedig a Modern Városok Program biztosított fejlődési lehetőséget, addig a kisvárosok kimaradtak a dedikált fejlesztési forrásokból. Felidézte, hogy a TÖOSZ 2021-ben már elkészített egy átfogó koncepciót, amely 75 polgármester és szakértő együttműködésével született meg, és hangsúlyozta, hogy a mostani folyamat ennek a dokumentumnak a megújítását szolgálja.

Az ülés napirendjén az almunkacsoportok megalakulása, az elvégzendő feladatok ütemezése, valamint az egyéb szervezési kérdések szerepeltek.

Dr. Gyergyák Ferenc főtitkár ismertette a korábbi javaslatcsomag felépítését és tartalmi fő irányait, majd bemutatta az aktualizálás tervezett menetrendjét.A résztvevők a készülő dokumentum szerkezetéről is egyeztettek, meghatározták a közös munka kereteit, és a főtitkár vezetésével megtörtént az egyes almunkacsoportok vezetőinek megválasztása, összesen nyolc tématerülethez kapcsolódva.

A cél a kisvárosok fejlesztési lehetőségeinek újragondolása volt a helyi tapasztalatok és igények alapján. A TÖOSZ kezdeményezése új lendületet adhat a kisvárosok fejlődésének, és megerősítheti az önkormányzati együttműködések szerepét a jövő fejlesztéspolitikájában, az Európai Monitoring Önkormányzati Program keretében. A tervek szerint az új, „Kisvárosi fejlesztések (javaslatok) 1.2.” javaslatcsomagot a TÖOSZ Elnöksége 2025. december 9-én hagyja jóvá, majd ezt követően adja át az érintett szaktárcáknak.”

Forrás:
Új TÖOSZ javaslatcsomag készül a kisvárosok fejlesztésére; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2025. október 8.

Történelmi lépés Miskolcon: új fejezet kezdődik az egykori DAM (Diósgyőri Acélművek) életében

„Miskolc városa történelmi jelentőségű lépést tett: megvásárolta az egykori Diósgyőri Acélművek (DAM) területének egyharmadát, amely magában foglalja többek közt az úthálózatot is. A tranzakció a végelszámolás alatt álló ÖKO FERR Kft. vagyonelemei közül valósult meg, és lehetőséget ad arra, hogy a város hosszú évtizedek után saját kezébe vegye a több, mint száz hektáros iparterület jövőjének alakítását.

A megállapodás a Bükk Városa Program keretében, a kormány támogatásával jött létre. A tulajdonszerzéssel Miskolc olyan jogi és fizikai pozíciót szerzett, amely lehetővé teszi, hogy a város végre rendezze, fejlessze és fokozatosan új funkciókkal lássa el az egykori ipari zónát – adta ki közleményét a Polgármesteri Hivatal a pénteki rendkívüli közgyűlést követően.

Mint írják: a döntés fordulópontot jelent Miskolc életében: a város immár nem külső szemlélője, hanem aktív alakítója lehet a DAM terület jövőjének. Az önkormányzat célja, hogy a terület rendezése során egyszerre érvényesüljenek a gazdasági, környezetvédelmi és városfejlesztési szempontok.

A fejlesztési koncepció szerint, a jelenleg is működő ipari tevékenységek számára korszerű, környezettudatos fejlesztésekre nyílik lehetőség, míg a terület más részei a Szinva zöld folyosójához és a városi szövethez kapcsolódva közösségi, rekreációs és városias funkciókat kaphatnak. A cél egy olyan többfunkciós, fenntartható városi tér kialakítása, amely hosszú távon is hozzájárul Miskolc gazdasági és társadalmi megerősödéséhez – fogalmaz a közlemény.

A városvezetés ütemezett és átlátható jogi, valamint műszaki előkészítést vállal, továbbá olyan fejlesztési pálya megvalósítását, amely támogatja a munkahelyteremtést, az adóbevételek növelését, a környezet védelmét és a miskolciak életminőségének javítását.

„A DAM területének megvásárlása nem a folyamat lezárása, hanem egy hosszú távú, következetes fejlesztés kezdete. A döntés új lehetőséget teremt arra, hogy Miskolc évtizedek után végre rendezett, biztonságos és értékteremtő módon hasznosítsa a város szívében fekvő, egyedülálló adottságú iparterületet” – fogalmazott Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, a város mai rendkívüli közgyűlésén.

Ezzel a lépéssel Miskolc nemcsak tulajdont, hanem jövőt is nyert: a város múltjának egyik meghatározó helyszíne most a fenntartható fejlődés egyik kulcsterületévé válhat – zárul a közlemény.”

Forrás:
Történelmi lépés Miskolcon: új fejezet kezdődik a DAM életében; minap.hu; 2025. október 10.

Európai Unió

Az Európai Bizottság módosítja a Digitális Európa programot a digitális törekvések megvalósításának felgyorsítása érdekében

„Az Európai Bizottság első alkalommal módosította a Digitális Európa (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramját, biztosítva, hogy az uniós források továbbra is támogassák a Bizottság kritikus technológiák európai fejlesztésére és bevezetésére irányuló törekvéseit.

A munkaprogram utolsó két évében a módosítás a beruházásokat a Bizottság legújabb politikai prioritásaihoz igazítja. A fő változások közül a DIGITAL most hozzá fog járulni a mérföldkőnek számító mesterségesintelligencia-gigafactories kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy felgyorsítsa az élvonalbeli európai mesterségesintelligencia-modellek fejlesztését, és az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv központi elemét képezze.

Ezenkívül a módosítás a következőket tartalmazza:

Az összekapcsolt és autonóm járművek európai szövetségének támogatása – az európai gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési terv részeként

Több forrás a társult országokban működő európai digitális innovációs központok hálózata számára

Fokozott támogatás az uniós digitális személyiadat-tárcák valamennyi tagállamban történő bevezetéséhez és a digitális vezetői engedélyek bevezetéséhez.

A megfizethető lakhatással foglalkozó páneurópai beruházási platform beszerzése – a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv támogatása.

Összehangolás a demokráciapajzsra irányuló, küszöbön álló kezdeményezéssel és a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjának központjai számára a dezinformáció elleni küzdelem fokozása érdekében hamarosan kiírt felhívásra elkülönített költségvetéssel.

Töltse le a Digitális Európa 2025–2027-es munkaprogramjának módosítását.”

Forrás:
A Digitális Európa program módosítása a Bizottság digitális törekvéseinek felgyorsítása érdekében; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. október 6. (Uniós gépi fordítás, az eredeti oldal elolvasható itt.)

A Digitális Európa program és a 2025–2027-es munkaprogram módosítása (dokumentumok)

„A Digitális Európa program (DIGITAL) 2025–2027-es munkaprogramja az utolsó a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamára.

A korábbi munkaprogramok keretében megkezdett és végrehajtott intézkedések – például a különböző adatterek – végrehajtására és fenntarthatóságának biztosítására összpontosít, az előkészítő szakaszból a kiépítési szakaszba hozva azokat.

Emellett továbbra is előmozdítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűről szóló közleményben meghatározott, a digitális transzformációval kapcsolatos uniós célokat: A digitális évtized megvalósításának európai módja és a „Digitális évtizedhez vezető út” szakpolitikai program.

További információk a Digitális Európa programról és annak munkaprogramjairól.

Letöltések

ANNEX to the Commission Implementing Decision amending Implementing Decision C(2025)1839 on the financing of the Digital Europe Programme and the adoption of the work programme for 2025-2027
Letöltés
COMMISSION IMPLEMENTING DECISION of 6.10.2025 amending Implementing Decision C(2025) 1839 on the financing of the Digital Europe Programme and the adoption of the work programme for 2025-2027
Letöltés
”

Forrás:
A Digitális Európa program és a 2025–2027-es munkaprogram módosítása; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025, október 6. (Uniós fordítás, az eredeti oldal elolvasható itt.)

Az uniós kiadások továbbra sem mentesek a hibáktól, miközben nő az adósságteher

„* 2024-ben az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje 3,6%
* A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási mechanizmust is érintik szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok
* A növekvő adósságteher kockázatot jelent a jövőbeli uniós költségvetésekre nézve

Az uniós költségvetési kiadások becsült hibaszintje csökkent, de az Európai Számvevőszék szerint továbbra is aggodalomra ad okot. Ma közzétett éves jelentésükben a számvevők rámutatnak a hitelfelvételi kötelezettségek miatt növekvő terhekből eredő kockázatokra és arra is, hogy ezek milyen hatással lehetnek a jövőbeli uniós költségvetésekre és fellépésekre. A 2028-tól kezdődő következő uniós költségvetési időszak kialakításáról jelenleg folyó viták fényében a számvevők hangsúlyozzák, hogy több figyelmet kellene fordítani a teljesítménymérésre, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra.

A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2024. évi beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételi tranzakciók hibamentesek. Felhívják ugyanakkor a figyelmet a vámilletékekkel kapcsolatos problémákra: fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az importőrök nem, vagy helytelenül jelentik be azokat. A tavalyi évhez képest csökkent az uniós kiadásokat érintő hibaszint (a 2023. évi 5,6%-ról 3,6%-ra). A számvevők megállapították továbbá, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a NextGenerationEU (NGEU) világjárvány utáni uniós helyreállítási csomag fő pillére – keretében elköltött 59,9 milliárd eurós összegnek egy részét is érintették szabálytalanságok, amelyek pénzügyi hatása növekedő tendenciát mutat.

„Bár a hibaszint csökkenése a jó irányba mutat, még mindig túl sok a szabálytalanság az uniós kiadások minden területén – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – Ezek oka a felügyeleti és elszámoltathatósági struktúrák makacs hiányosságaiban keresendő. Kívánatos lenne, hogy a szakpolitikai döntéshozók a 2027 utáni hosszú távú uniós költségvetés kialakítása során hasznosítsák megállapításaink tanulságait, és biztosítsák a jövőbeli uniós költségvetések fenntarthatóságát és átláthatóságát.”

Elutasító vélemény az uniós költségvetés kiadásairól

A számvevők megállapították, hogy a becsült hibaszint lényeges mértékű és általános érvényű, így – immár az egymást követő hatodik évben – elutasító véleményt adtak az uniós kiadásokról. A becsült általános hibaarányhoz ismét az uniós kohéziós politika kiadásaihoz kapcsolódó szabálytalan kifizetések járultak hozzá a legnagyobb mértékben, amelyek aránya 2024-ben 5,7%-ra rúgott (2023: 9,3%). Az uniós költségvetésben a leggyakoribb hibák továbbra is nem támogatható projektekhez és költségekhez, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartásához kapcsolódnak. A számvevők idén – 2016 óta először – az Unión kívüli régiók és országok támogatására elkülönített források hibaszintjéről is becslést adtak.

Korlátozott vélemény az RRF kiadásairól

2024 volt az RRF végrehajtásának negyedik éve: ezen eszköz keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. A hagyományos költségvetési kiadásokkal ellentétben a tagállamok részére az RRF-ből teljesített kifizetések nem az uniós és nemzeti szabályoknak való megfeleléstől függnek. Az RRF keretében 2024-ben a tagállamoknak folyósított 28 támogatáskifizetésből, amelyek összértéke 59,9 milliárd euró volt, hat kifizetés nem felelt meg az alkalmazandó szabályoknak és feltételeknek. Emellett az Európai Unió Bíróságának függőben lévő ítélete miatt a számvevők nem tudták megállapítani, hogy az egyik tagállamban az igazságügyi reformokkal kapcsolatos két mérföldkövet kielégítően sikerült-e elérni. E mérföldkövek kielégítő teljesítése előfeltétele volt az RRF-ből az adott tagállamnak folyósítandó kifizetéseknek.

A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor a mérföldkövek vagy a célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve visszatérő problémákat tapasztaltak a tagállamok által kiadott vezetői nyilatkozatokban szereplő információk megbízhatóságát illetően. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól. Hangsúlyozzák továbbá, hogy ilyen kiadási modelleket a jövőben csak akkor szabad alkalmazni, ha biztosítható, hogy a felelősségi körök egyértelműek legyenek, a finanszírozás közvetlenül kötődjön mérhető eredményekhez, és a kifizetéseket hozzá lehessen rendelni a tényleges költségekhez.

A növekvő költségvetési nyomással kapcsolatos aggályok

Az éves jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelfelvétel milyen fokozott kockázatokat vonhat maga után a jövőbeli uniós költségvetések számára. A számvevők figyelmeztetnek: 2027-re a kintlevő uniós hitelállomány meghaladhatja a 900 milliárd eurót, ami közel tízszerese az NGEU járvány utáni helyreállítási csomag 2020. évi létrehozása előtti szintnek. Ráadásul a jelenlegi költségvetési időszakban az NGEU teljes kamatkifizetései meghaladhatják a 30 milliárd eurót, ami több mint kétszerese az Európai Bizottság eredeti 14,9 milliárd eurós előrejelzésének. A 2028 és 2034 közötti időszakban a kamatfizetések összege megközelítheti a 74 milliárd eurót. A számvevők hangsúlyozzák, hogy a jövőbeli uniós költségvetések fenntarthatóságának megőrzése érdekében komolyan mérlegelni kell a hitelfelvétellel kapcsolatos kötelezettségek növekvő terheit: ezzel összefüggésben emlékeztetnek a szilárd garanciák fontosságára és arra, hogy elegendő forrást kell biztosítani az uniós programok végrehajtásához.

Háttér-információk

Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A becsült hibaszint mérésénél a számvevők 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek. A becsült hibaszint nem csalásra, a hatékonyság hiányára vagy a források elpazarlására utal, hanem arról ad becslést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Munkájuk során ugyanakkor a számvevők 19 csalásgyanús esetet is feltártak és ezeket jelentették az illetékes uniós hatóságoknak. Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel. A „korlátozott” vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.

Kapcsolódó hivatkozások

Éves jelentések a 2024. évi pénzügyi évről”

Forrás:
Az uniós kiadások továbbra sem mentesek a hibáktól, miközben nő az adósságteher; Európai Számvevőszék (ECA); 2025. október 9.

Hogyan vált a bizalmatlansági szavazás megszokott eszközzé az Európai Parlamentben?

„Noha már a Római Szerződés is ismerte a bizalmatlansági indítvány és szavazás intézményét, az Európai Parlament az európai integráció első három évtizedében egyáltalán nem használta ezt az eszközt. Több, mint harminc évvel később azt láthatjuk, hogy a bizalmatlansági indítvány alkalmazása, ha nem is mindennapos, de bevett szokásává vált az Európai Parlament frakcióinak, akkor is, ha egy kivételével minden alkalommal eredménytelennek bizonyult. Hasonlóképpen a korábbiakhoz, a mai szavazás a von der Leyen Bizottság jövőjéről sem tűnik bizonytalan kimenetelűnek. Mégis, akkor miért alkalmazzák?

A bizalmatlansági indítványok megjelenése a politikai eszköztárban, és annak komollyá válása egyfajta kísérőjelensége volt az európai integráció politikai elemekkel történő bővülési folyamatának. Noha már Jacques Delors ellen is adtak be bizalmatlansági indítványt, elsősorban a közös mezőgazdasági politika tervezett reformja miatt 1990-ben és 1991-ben, majd egy zöld képviselő kezdeményezésére újabb bizalmatlansági szavazás volt 1992-ben, ezeket a kezdeményezéseket az Európai Parlament fölényes többséggel elutasította.

A volt luxemburgi miniszterelnök Jacques Santer által vezetett Európai Bizottság 1995 januárjában foglalta el hivatalát. Ugyan már első alkalommal 1997-ben benyújtottak egy bizalmatlansági indítványt a Bizottság ellen, ám akkor még elsöprő többség bizalmat szavazott a testületnek. Az 1999-es európai parlamenti választás előtt azonban a sajtóban egyre jobban elszaporodtak azok a hírek és állítások, amelyek elsősorban két szocialista biztossal – a francia Edith Cresson és a spanyol Manuel Marin – kapcsolatban pénzek szabályellenes felhasználásának vádját fogalmazták meg. Noha a szocialisták mindezt az Európai Néppárt választások előtti mesterkedésének tudták be, a helyzet olyan mértékben romlott, hogy az Európai Parlament nem csak befogadta a bizalmatlansági indítvány, de 1999 januárjában ki is tűzte szavazásra. Ekkor a szocialista frakciónak sikerült meggyőzni a Parlament szűk többségét arról, hogy ne támogassák a bizalmatlansági indítványt, ám a kiküldött szakértői csoport jelentése olyan súlyú megállapításokat tartalmazott, hogy a Santer Bizottság végül testületileg lemondott március 15-én.

A bizalmatlansági indítvány alkalmazása azonban első alkalommal mégis eredményesnek tekinthető. Ennek eredményeként mondott le később az Európai Bizottság, hogy aztán a júniusi európai parlamenti választásokig Manuel Marin – ironikus módon éppen az egyik gyanúba kevert biztos – vezetésével ügyvivő Bizottság lássa el a feladatokat.

Ezt követően a Prodi Bizottság ellen 2004 áprilisában, az első Barroso Bizottság ellen 2005 májusában, majd közel tíz éves szünet után a Juncker Bizottság ellen 2014-ben, közvetlenül a testület november elsejei hivatalba lépése után kezdeményezett az Európai Parlament bizalmatlansági szavazást, amelyek mindegyikét fölényes többséggel nyerte meg az Európai Bizottság. Most, újabb tíz év szünet után, ismét divatba jött a bizalmatlansági indítvány alkalmazása.

A második von der Leyen Bizottság tavalyi hivatalba lépése óta a harmadik bizalmatlansági indítvány tárgyalásába bocsátkozott hétfőn, hogy aztán ma szavazzanak is róla. Az elsőt még idén júliusban fölényesen megnyerte, és most sem tűnik kétségesnek a szavazás végkimenetele. Ugyanakkor az eszköz mégsem teljesen hatástalan.

Míg a júliusi bizalmatlansági indítvány egyes európai parlamenti képviselők indítványa volt, a mostani kettőt két politikai csoport jegyzi: egyrészt a radikális baloldali, másrészt pedig a jobboldalon helyet foglaló, jelenleg az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját adó Patrióták Európáért.

A tényből rögtön látható is a bizalmatlansági indítvány alkalmazásának első előnye. A sikeresen benyújtott bizalmatlansági indítvány az Európai Parlament plenáris ülésen tárgyalja, azaz láthatóságot ad azoknak a frakcióknak és képviselőiknek, aki egyébként ritkábban kerülnek az európai nyilvánosság reflektorfényébe. Nagy figyelemmel övezett vitában mondhatják el érveiket, kritikájukat, programjukat.

Ugyanakkor – a szavazás eredményétől függetlenül – nem haszontalan a vita azoknak a frakcióknak sem, amelyek egyébként várhatóan bizalmukról fogják biztosítani a Bizottságot. A vitában ők is elmondhatják kritikájukat a Bizottság munkájával kapcsolatban, sőt, feltételeket is szabhatnak támogatásukért cserébe. Így történt ez most is, amikor az Európai Parlament két legnagyobb frakciója fogalmazta meg feltételeit a többéves pénzügyi keret vonatkozásában.

A bizalmatlansági indítvány tehát megtalálta helyét az intézményközi kapcsolatok eszköztárában. Bár számszerűségét tekintve jobbára eredménytelennek tekinthetjük a bizalmatlansági szavazásokat, politikai hatásai a különböző feltételek teljesítésétől a testületi lemondásig terjedhetnek. Ebből adódóan nemcsak velünk marad a jövőben is, de az európai integráció politikai tartalmának növekedésével vélhetően szerepe is nőni fog.”

Forrás:
Hogyan vált a bizalmatlansági szavazás megszokott eszközzé?; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. október 9.

Új európai bizottsági elnök kerestetik?

„Három hónap után újabb bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen ellen.

A hétfői vita után az Európai Parlament csütörtökön szavazni fog az Európai Bizottság elnöke ellen benyújtott legújabb két bizalmatlansági indítványról. A kezdeményezők a politikai paletta két szélén állnak, egyrészt a Patrióták Európáért, másrészt az Egységes Európai Baloldal frakció nyújtott be bizalmatlansági indítványt. Nem meglepő módon vannak közös pontok a panaszaik között.

A jobboldal úgy véli, hogy a Bizottság különböző intézkedései visszavetik az Európa versenyképességét – és itt az erőltetett zöldítési politikákat említik meg, amelyet a Bizottság az európai zöld megállapodás csomagban dolgozott ki. Kifogásolják az elnökasszonyhoz köthető pénzügyi botrányokat, az uniós ügyek intézése során az átláthatóság hiányát, valamint az olyan döntéseit, amelyek során átlépte hatásköreit. Sérelmezik az illegális migráció megfékezésének elmulasztását, a szólásszabadságot fenyegető veszélyeket. Ezen felül élesen bírálják a Mercosur és az USA-EU megállapodást is. Úgy látják, hogy ezek a lépések aláássák a nemzeti szuverenitást, fenyegetik az európai mezőgazdaságot, a különböző iparágakat és összességében gyengítik az EU-t. Azt állítják, hogy a Bizottság elhanyagolja az európai polgárok érdekeit, és nem foglalkozik a legfontosabb kihívásokkal.

A baloldal bizalmatlansági indítványában azonosított fő problémák az Európai Bizottság nemzetközi és kereskedelmi kérdéseinek kezelésével kapcsolatosak. Bírálják a Bizottságot, amiért megfelelő mandátum nélkül fogadott el egy EU–USA kereskedelmi megállapodást, valamint, hogy a szerződésben foglaltak sértik az európai érdekeket. Hasonlóan elítélik az EU–Mercosur megállapodásra irányuló javaslatot és úgy vélik, hogy a megegyezés az európai gazdálkodókat, a környezetet és a közegészségügyet is hátrányos helyzetbe hozza majd. A baloldal is kifogásolja az európai zöld megállapodást, ám a jobboldallal ellentétben úgy látják, hogy az nem tesz eleget a környezetvédelem, illetve a klímaváltozás hatásainak elkerülése érdekében. Ezenkívül kifogásolják, hogy míg Oroszország ellen az EU kivetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, a Bizottság elmulasztotta megtenni ugyanezt Izraellel szemben a gázai katonai fellépéseire válaszul, amely szerintük súlyos humanitárius jogsértéseket, valamint népirtásra adott elégtelen reagálást tükröz. Továbbá a baloldal is hiányolja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

Ha a parlamenti patkó két ellentétes oldalán ülő politikai pártok fogalmaznak meg éles kritikát, vagy nyújtanak be bizalmatlansági indítvány a centrista erőkhöz tartozó pártcsalád egyik politikusa ellen, könnyen felmerülhet a gondolat, hogy a „szélsőséges” csoportok küzdenek a józan, higgadt, kiegyensúlyozott szakpolitikák ellen. Ez bizonyos esetekben igaz is lehet, ám alaposabban vizsgálódás egy jóval komplexebb képet kapunk, különösen az európai politikai térben.

Nyugat-Európában a második világháború után a nagyon is szükséges politikai stabilitást a centrista pártok, jellemzően egy szociáldemokrata, illetve egy kereszténydemokrata párt vagy néppárt biztosította, amelyek között létezett egy alapvető egyetértés a társadalom legfontosabb kérdéseit illetően. Ugyanezt a struktúrát képezte le az Európai Parlament is, a maga „nagy koalíciónak” nevezett összefogásával, amely egyrészt Európai Szocialisták Pártja, másrészt az Európai Néppárt között jött létre. A stabilitásnak azonban nem csak előnye, hanem hátránya is van – elégedetlenség esetén a választók hiába adták voksukat a másik domináns pártra, a szakpolitikai irányok nem változtak lényegesen, ami tovább növelte a szavazók csalódottságát. A globalizáció és az uniós integráció előrehaladtával ezek a kihívások szaporodtak és az egykor stabilan működő struktúrák, amelyeket a centrista pártok működtetnek, egyre kevésbé képesek megoldani korunk társadalmi kihívásait.

Az elmúlt másfél évtizedben szemtanúi lehettünk, ahogyan a különböző, radikálisnak nevezett pártok fokozatosan teret nyertek nem csak európai, hanem globális szinten is. Az új pártok táptalaját a régi centrista pártokkal való szavazói elégedetlenség adja – az, ahogyan a legújabb társadalmi kihívásokra inadekvát megoldásokat szorgalmaznak. Úgy tűnik, hogy a hagyományos jobb- és baloldali pártok közötti éles politikai törésvonal kezd elmosódni és egy újabb politikai törésvonal kezd megerősödni, amely egyrészt a nemzeti, másrészt a nemzetek feletti érdekeket között húz éles határt. A centrista erők közelebb állnak a nemzetek feletti érdekek képviseletéhez, ami bizonyos esetekben szükséges és hasznos tud lenni. Ugyanakkor nem volna szabad megfeledkezniük a lokális vagy nemzeti érdekekről sem, hiszen a közügyek legnagyobb részét a társadalom többsége alacsonyabb szinten, helyi közösségi szintem szereti eldönteni.

Az Ursula von der Leyen ellen benyújtott két bizalmatlansági indítvány tartalma is erre utal. A gyökeresen eltérő értékrendet hangsúlyozó politikai pártok egyaránt sérelmezik a helyi, nemzeti vagy akár európai érdekek figyelmen kívül hagyását, valamint a lakosság érdekeinek elégtelen képviseletét az észak- illetve dél-amerikai érdekekkel szemben. Vagyis a panasz oka leginkább a távolinak és megfoghatatlannak tűnő szupranacionális érdekek képviselete a helyi közösségi érdekekével szemben, ami lehetővé tette, hogy a politikai jobb- és baloldal egyszerre lépjen fel. Mindez kiemeli a helyi, nemzeti, európai és a szupranacionális vagy globális érdekek között feszülő politikai ellentéteket. A bizalmatlansági indítvány felhívja a figyelmet az azonosított hiányosságokra, mozgósíthatja az ellenzéki erőket, befolyásolhatja a közvéleményt.

Mindezek ellenére nem valószínű, hogy az Európai Parlament csütörtökön megvonná a bizalmat a Bizottság elnökétől. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 719 képviselő kétharmada kellene igennel szavazzon, ám a legnagyobb politikai erőt kitevő centrista Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének, illetve az Európai Néppárt képviselői is jelentős számban kellene, hogy támogassák az indítványt. Bár a centrista pártok képviselői egyre elégedetlenebbek a Bizottság elnökével, többségük úgy véli, hogy az alternatíva „még rosszabb lenne”. Vagyis, az Európai Bizottság jelenlegi elnökének munkáját még a centrista pártok sem támogatják szívvel-lélekkel, csak még nem találtak egy alkalmasabb személyt. Talán érdemes lenne szélesebb körben meghirdetni az állást…”

Forrás:
Európai bizottsági elnök kerestetik?; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. október 7.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligenciával támogatott korrupcióellenes rendszert fejleszt az Integritás Hatóság

„Az Integritás Hatóság mesterséges intelligencia bevetését tervezi az uniós források elosztásában és a közbeszerzésekben rejlő kockázatok felderítésére. A kétéves digitális projekt, amelynek az álamigazgatáson belül is hatása lehet, az Európai Bizottság Technikai Támogatási Eszközének (TSI) és az OECD szakmai segítségének köszönhetően valósul meg. Hatékony működése és a korrupció megelőzése azonban a nyilvános adatokhoz való közvetlen hozzáféréstől függ.

A héten elindított kétéves projekt célja olyan adatközpontú elemzőeszközök és egy átfogó digitális stratégia kidolgozása, amelyek az uniós források felhasználásának átláthatóságát, integritását és elszámoltathatóságát hivatottak megerősíteni. A kezdeményezés az Integritás Hatóság, az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) együttműködésében valósul meg.

A projektet elindító, nemzetközi, hibrid konferencia rávilágított az uniós források felhasználásával, különösen a közbeszerzésekkel járó csalási és korrupciós kockázatokra. Ennek kezelésére az Integritás Hatóság – az uniós források magyarországi felhasználását felügyelő autonóm közigazgatási szerv – olyan kockázatelemző rendszert fejleszt, amely lehetővé teszi a munkatársai számára, hogy a legújabb, mesterséges intelligencia által támogatott technológiák segítségével azonosítsák a lehetséges korrupciós kockázatokat.

„Ez a projekt ténylegesen értéket teremt Magyarországnak. Számunkra egyértelmű: a korrupció megelőzése mindig olcsóbb, tisztább és eredményesebb, mint az utólagos feltárás és helyreállítás”, mondta el nyitóbeszédében Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke. „A korrupció olyan, mint egy lassan terjedő fertőzés: ha időben felismerjük és eltereljük, sokkal kevesebb áldozatot és erőforrást igényel, mint amikor már a teljes testet kell gyógyítani”. Az elnök hangsúlyozta: olyan rendszer fejlesztenek, amely az ország számára közkincs lesz, a létrejövő integrált adat- és információs platform pedig az egész közszférát erősíti majd.

„A gazdaság a bizalomra épül, és a korrupció azt erodálja, míg az integritás megteremtése enyhíti a károkat” – mondta Rózsa Judit, az Európai Bizottság SG REFORM programjának TSI igazgatója. „Az Integritás Hatóságnak, mint az átláthatóság kulcsszereplőjének nyújtott támogatás nagyon időszerű, és reméljük, hogy segíteni fog Magyarországnak a rendelkezésre álló uniós források felhasználásában.” Hozzátette, hogy a TSI projekt tudásmegosztást és kapacitásfejlesztési tevékenységeket is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy az elemzőeszköz használatban maradjon és továbbfejleszthető legyen.

„Az OECD szakmai és operatív segítséget nyújt ehhez a digitális projekthez, amely a 2022-ben megkezdett reformfolyamatokat támogatja” – mondta Bertók János, az OECD Közigazgatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese. „A digitalizáció fontos lehetőséget kínál az átláthatóság megteremtésére.”

Bertók János és Biró Ferenc is hangsúlyozta, hogy a hatékony megelőzéshez mélyreható, valós idejű és kézzelfogható információkra van szükség. Hozzátették, hogy a hatékony fellépés lehetetlen nemcsak a széleskörű adathozzáférés, hanem a partnerintézmények érdemi együttműködése nélkül is.

A projekt támogatási értéke 600 000 euró, a Hatóság közvetlen finanszírozásban nem részesül, hanem az Európai Bizottság és az OECD technikai szakértelméből profitál.

A 2021-ben elindított uniós Technikai Támogatási Eszköz a Strukturális Reformtámogató Program utódja. 2017 óta a két program több mint 2000 reformprojekt tervezéséhez, kidolgozásához és megvalósításához járult hozzá 27 tagállamban. A TSI testreszabott technikai szakértelmet biztosít az uniós tagállamoknak a reformok tervezéséhez és végrehajtásához különböző területeken, beleértve az adóigazgatást és a pénzgazdálkodást, a közigazgatást és a kormányzást, a növekedést és az üzleti környezetet, a munkaerőpiacot, az oktatást és a szociális szolgáltatásokat, a migrációt, a pénzügyi piacokat és a finanszírozáshoz való hozzáférést. Magyarország eddig 45 ilyen programot valósított meg, idén kilenc kapott támogatást. A korábbi kedvezményezettek közé tartozik a legtöbb kormányzati minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával támogatott korrupcióellenes rendszert fejleszt az Integritás Hatóság; Integritás Hatóság; 2025. október 7.

Mérföldkő a közigazgatásban: átlépte a 3 millió megkeresést a 1818 DÁP Ügyfélszolgálat

„A digitális ügyintézésben és a közigazgatási folyamatokban segítséget nyújtó 1818 DÁP Ügyfélszolgálat mérföldkőhöz érkezett: az idei évben már több mint 3 millió megkeresést fogadott. A 1818 évek óta egyre fontosabb szerepet játszik az állampolgárok és a vállalkozások életében, hiszen gyors, közvetlen és mindenki számára elérhető segítséget nyújt a közigazgatási ügyintézésben.

A 1818 egy multicsatornás ügyfélszolgálat, amely 2005 óta folyamatosan fejlődve és bővülve mára több mint 200 munkatárssal évi több millió megkeresést fogad, hogy komplex tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat nyújtson ügyfeleinek. Modern technológiákat alkalmazva telefonon, írásban, elektronikusan, valamint mesterséges intelligenciával támogatott chatroboton és videócsatornán keresztül is az év minden napján, 0-24 órában az állampolgárok és vállalkozások rendelkezésére áll.

Az ügyfélszolgálat leggyakrabban DÁP regisztrációval, digitális ügyintézéssel, okmány- és gépjármű ügyekkel, időpontfoglalással és ellátásokkal (családtámogatás, otthonteremtés, egészségbiztosítás, nyugdíjügyek és szociális ellátások) kapcsolatos kérdésekben nyújt technikai segítséget és élethelyzet alapú tájékoztatást.

A koronavírus-járvány évei felgyorsították az online ügyintézés terjedését, és mára egyértelművé vált: a digitális közigazgatás nem csupán átmeneti megoldás volt, hanem tartós szemléletváltást hozott. Az elektronikusan intézhető ügyek köre azóta is folyamatosan bővül, így a magyar lakosság egyre szélesebb rétege választhatja a modern közigazgatási megoldásokat. A 1818 folyamatosan növekvő forgalma szintén azt tükrözi, hogy mindez ma már nélkülözhetetlen része a mindennapi életünknek. A népszerűség legfőbb oka, hogy a digitális csatornák és egyéb online közigazgatási felületek nemcsak kényelmesebbek, hanem egyúttal gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé.

„A megkeresések magas száma jól szemlélteti, hogy az állampolgárok bizalommal fordulnak a 1818-hoz, és értékelik a szolgáltatás minőségét, megbízhatóságát. Mindez többek között annak is köszönhető, hogy az ügyfélszolgálatnál alkalmazott mesterséges intelligencia (MI) megoldások gyorsabb, hatékonyabb és személyre szabottabb ügyfélkiszolgálást tesznek lehetővé, amely jelentősen csökkenti a várakozási időt és növeli az ügyfélélményt” – fogalmazott Vetési Iván, a NISZ vezérigazgatója. Hozzátette: Kiemelt cél, hogy az emberi- és a mesterséges intelligencia közötti egyensúly megteremtésével a 1818 DÁP Ügyfélszolgálat a jövőben még gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a felhasználói elvárásokra és segítse a felhasználókat eligazodni a digitális állam által nyújtott szolgáltatásokban.”

Forrás:
Mérföldkő a közigazgatásban: átlépte a 3 millió megkeresést a 1818 DÁP Ügyfélszolgálat; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2025. október 8.

Technika, tudomány, MI

Ipar és tudomány – új uniós stratégiák a mesterséges intelligencia alkalmazásának felgyorsítására

„Világszerte számos ország versenyez azért, hogy kiaknázza a mesterséges intelligenciában (AI) rejlő lehetőségeket. Az Európai Bizottság a mai napon két stratégiát határozott meg annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be a kulcsfontosságú iparágakban, és Európát a mesterséges intelligencia által vezérelt tudomány élvonalába helyezze. A mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia meghatározza, hogyan lehet felgyorsítani a mesterséges intelligencia használatát Európa kulcsfontosságú iparágaiban és a közszférában. A mesterséges intelligencia a tudományban stratégia arra összpontosít, hogy Európát a mesterséges intelligencián alapuló kutatás és a tudományos kiválóság élvonalába helyezze.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Azt akarom, hogy a mesterséges intelligencia jövője Európában valósuljon meg. Mert ha mesterséges intelligenciát használunk, okosabb, gyorsabb és megfizethetőbb megoldásokat találhatunk. A mesterséges intelligencia alkalmazásának széles körben el kell terjednie, és ezekkel a stratégiákkal elő fogjuk segíteni a folyamat felgyorsítását. Az MI előtérbe helyezése azt is jelenti, hogy a biztonságot helyezzük előtérbe. Ezt az „első a mesterséges intelligencia” szemléletet fogjuk vezérelni valamennyi kulcsfontosságú ágazatunkban, a robotikától kezdve az egészségügyön, az energetikán és a gépjárműiparon át.”

A mesterséges intelligencia átalakítja a vállalkozások működését, átalakítja a közszolgáltatásokat és forradalmasítja a tudományt. E stratégiákkal a Bizottság megvalósítja az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervét, kijelölve az utat ahhoz, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a megbízható MI terén. Mindössze hat évvel ezelőtt Európában két szuperszámítógép szerepelt a globális top 10-ben; jelenleg négy ilyen üzem működik, és legalább 4–5 gigagyár létesítése van folyamatban. Erős mesterségesintelligencia-infrastruktúrájára, valamint Európa tehetségére, élénk kutatási és innovációs ökoszisztémájára és induló vállalkozásaira, az együttműködésen alapuló tudomány hagyományaira, a kiváló minőségű adatokra, valamint a világszínvonalú kutatási és technológiai infrastruktúrákra építve az EU jó helyzetben van ahhoz, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia használatát a kulcsfontosságú ágazatokban és a tudományban.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia alkalmazása

A mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia célja, hogy kiaknázza a mesterséges intelligencia átalakító potenciálját azáltal, hogy ösztönzi a mesterséges intelligencia elfogadását a stratégiai és közszférában, többek között az egészségügyben, a gyógyszeriparban, az energetikában, a mobilitásban, a gyártásban, az építőiparban, az agrár-élelmiszeriparban, a védelemben, a kommunikációban és a kultúrában. Emellett támogatni fogja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) sajátos szükségleteik kielégítésében, és segíteni fogja az iparágakat abban, hogy a mesterséges intelligenciát beépítsék működésükbe.

A konkrét intézkedések közé tartozik a mesterséges intelligencián alapuló fejlett egészségügyi szűrőközpontok létrehozása, valamint az olyan ágazatokra szabott határmodellek és ügynöki mesterséges intelligencia fejlesztésének támogatása, mint a gyártás, a környezetvédelem és a gyógyszeripar.

A mesterséges intelligencia bevezetésének ösztönzése és ezen intézkedések támogatása érdekében a Bizottság mintegy 1 milliárd eurót mozgósít. A jövőben az olyan területeken, mint a pénzügy, az idegenforgalom és az e-kereskedelem, új kezdeményezések egészíthetik ki ezeket az ágazatokat.

A stratégia hozzá fog járulni a társadalmi előnyök kiaknázására irányuló uniós képességek megerősítéséhez, a pontosabb egészségügyi diagnózisok lehetővé tételétől kezdve a közszolgáltatások hatékonyságának és hozzáférhetőségének javításáig. Ösztönzi a mesterséges intelligenciára vonatkozó elsődleges politikát, így egyre több vállalat tekinti a mesterséges intelligenciát a kihívások kezelésére szolgáló megoldás részének, miközben gondosan figyelembe veszi a technológia előnyeit és kockázatait.

A stratégia több területet érintő kihívásokkal is foglalkozik: a piacra jutási idő felgyorsítása az infrastruktúra, az adatok és a tesztelési létesítmények összekapcsolásával; az uniós munkaerő megerősítése annak érdekében, hogy minden ágazatban készen álljon a mesterséges intelligenciára; valamint a „Határokon átnyúló mesterséges intelligencia” kezdeményezés elindítása az innováció támogatása érdekében Európa vezető mesterségesintelligencia-szereplőinek összefogása révén. A mesterséges intelligenciával foglalkozó tapasztalati központokká átalakított európai digitális innovációs központokhálózatának megújítása és kiépítése kiváltságos hozzáférést biztosít a vállalkozások számára az uniós MI-innovációs ökoszisztémához.

A fellépés koordinálása érdekében a Bizottság elindítja az Alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát szövetséget, amely az ipart, a közszférát, a tudományos köröket, a szociális partnereket és a civil társadalmat tömörítő fórum. A mesterséges intelligenciával foglalkozó megfigyelőközpont nyomon fogja követni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tendenciákat és értékelni fogja az ágazati hatásokat.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság elindította a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát, hogy elősegítse a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes végrehajtását.

Mesterséges intelligencia a tudományos stratégiában

A mesterséges intelligencia alkalmazása mellett a mesterséges intelligencia a tudományos stratégiában az EU-t a mesterséges intelligencián alapuló tudományos innováció központjává teszi. Középpontjában a RAISE – az európai mesterségesintelligencia-tudomány erőforrása – áll, amely egy olyan virtuális európai intézet, amely a mesterséges intelligencia fejlesztése és tudományos alkalmazása érdekében egyesíti és koordinálja a mesterségesintelligencia-erőforrásokat.

A stratégiai intézkedések közé tartoznak a következők:

Kiválóság és tehetség: a globális tudományos tehetségeket és magasan képzett szakembereket a „Válasszuk Európát!” kezdeményezésbe bevonzó intézkedések. Ez magában foglalja a kiválósági hálózatokra és a doktori hálózatokra irányuló RAISE kísérleti projekt keretében nyújtott 58 millió EUR-t, amelynek célja a legkiválóbb mesterségesintelligencia- és tudományos tehetségek képzése, megtartása és vonzása.

Számítás: 600 millió EUR a Horizont Európa programból a tudományos célú számítástechnikai energiához való hozzáférés javítására és bővítésére. Ez a beruházás célzott hozzáférést biztosít a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárakhoz az uniós kutatók és induló vállalkozások számára.

Kutatásfinanszírozás: célja a Horizont Európa mesterséges intelligenciába történő éves beruházásainak megkétszerezése több mint 3 milliárd euróra, beleértve a tudományos célú mesterséges intelligencia finanszírozásának megkétszerezését is.

Adatok: a tudósok támogatása a stratégiai adathiányok azonosításában, valamint a mesterséges intelligenciához szükséges adatkészletek tudományos célú összegyűjtésében, gondozásában és integrálásában.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja mindkét stratégiához hozzájárul, technikai értékeléseket, ágazati tanulmányokat, valamint a mesterséges intelligencia tudományra és kutatási gyakorlatokra gyakorolt hatásáról szóló új jelentést készít.

Következő lépések

A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében Európának biztosítania kell a kiváló minőségű, strukturált adatokhoz való zökkenőmentes hozzáférést. A Bizottság október végén adatuniós stratégiát terjeszt elő annak érdekében, hogy az adatpolitikákat jobban összehangolja a vállalkozások, a közszféra és a társadalom igényeivel.

A Bizottság és a dán elnökség által közösen szervezett, a mesterséges intelligenciáról szóló közelgő tudományos csúcstalálkozó (Koppenhága, 2025. november 3–4.) összehozza a politikai döntéshozókat, a kutatókat és az ipart. A mesterséges intelligenciára vonatkozó tudományos stratégia keretében kezdeményezéseket fog előterjeszteni és elindítani, beleértve a RAISE kísérleti projektet és a magánszektor kötelezettségvállalási kampányát.

Háttér

2025 áprilisában a Bizottság elindította az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet, amely kijelöli az utat Európa számára ahhoz, hogy globális vezető szerepet töltsön be az MI terén. Az „Alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát és a mesterséges intelligenciát a tudományban” stratégia a következő lépés e törekvés megvalósítása felé.

Bővebb információért

A mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia alkalmazása

Zaharieva biztos nyilatkozata a mesterséges intelligenciának a tudományos stratégiában betöltött szerepéről

Tájékoztatók: Alkalmazza az AI-t, és az AI-t a tudományban; és AI@EC

Kérdések és válaszok: Alkalmazza az AI-t & AI-t a tudományban

A Közös Kutatóközpont jelentése a mesterséges intelligenciáról a tudományban

ResearchComp: A kutatók európai kompetenciakerete – Európai Bizottság

*Frissítve 2025. augusztus 10-én, közép-európai idő szerint 12:21-kor

Idézet(ek)

„Azt akarom, hogy a mesterséges intelligencia jövője Európában valósuljon meg. Mert ha mesterséges intelligenciát használunk, okosabb, gyorsabb és megfizethetőbb megoldásokat találhatunk. A mesterséges intelligencia alkalmazásának széles körben el kell terjednie, és ezekkel a stratégiákkal elő fogjuk segíteni a folyamat felgyorsítását. Az MI előtérbe helyezése azt is jelenti, hogy a biztonságot helyezzük előtérbe. Ezt az „első a mesterséges intelligencia” szemléletet fogjuk vezérelni valamennyi kulcsfontosságú ágazatunkban, a robotikától kezdve az egészségügyön, az energetikán és a gépjárműiparon át.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Európa jó helyzetben van ahhoz, hogy mesterségesintelligencia-kontinenssé váljon. Az „Alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát” stratégiával segíteni fogjuk vállalatainkat és kulcsfontosságú ágazatainkat – a gyártástól az egészségügyig és a közszféráig – abban, hogy a mesterséges intelligenciát valódi előnyök biztosítására használják fel az uniós polgárok számára, megerősítsék versenyképességünket és megerősítsék technológiai szuverenitásunkat.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„A mesterséges intelligenciának a tudományos stratégiában betöltött szerepével Európa döntő lépést tesz annak érdekében, hogy az élvonalban maradjon. Kutatóink, induló vállalkozásaink és kkv-ink számára eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy az ötleteket áttörésekké alakítsák, előmozdítsák a versenyképességet és gyorsabban mozogjanak a laboratóriumból a piacra. A RAISE katalizátorként fog működni, egyesíti az erőforrásokat, mozgósítja a beruházásokat, és Európa-szerte és Európán kívülről is vonzza a legkiválóbb tehetségeket.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság két stratégiát indít annak érdekében, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia elterjedését az európai iparban és tudományban; Európai Bizottság; 2025. október 8. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Palkovics László az MI-stratégia keretében indítandó célzott pilot projektekről

„Mesterséges intelligencia a vállalkozásokért

Az MI Stratégia egy proaktív válasz a technológia exponenciális fejlődésére, amely a nemzeti adatvagyonra, mint stratégiai erőforrásra épít. A célunk, hogy Magyarország ne csak alkalmazója, hanem aktív alakítója legyen az MI korának.

A Stratégia a gyakorlati hasznosulásra fókuszál, és kiemelt ágazatokban indít célzott pilot projekteket:
* Kultúra és Nyelv: Prioritás a nemzeti kulturális örökség digitalizálása. Ez biztosítja a magyar nyelv jövőjét a digitális térben, és a szemantikai interoperabilitás révén a közigazgatás modernizációjának alapját is megteremti.
* Agrárium: Támogatjuk az olyan adatvezérelt platformok fejlesztését, mint az aszálykezelést segítő, vagy az állatjárványokat előrejelző alkalmazások. A precíziós gazdálkodás ma már elképzelhetetlen MI nélkül, ez a termésbiztonság és a hatékonyság záloga.
* Egészségügy: A számítógépes leletezéstől a sebészeti robotokon át a személyre szabott terápiákig, az MI forradalmasítja a gyógyítást. Célunk a szakemberek támogatása, a diagnosztika pontosabbá és a kezelések hatékonyabbá tétele.
* Közigazgatás: Az MI-alapú jogi döntés-előkészítő rendszerek és a KKV-k számára fejlesztett gazdasági lekérdező chatbotok felgyorsítják és pontosabbá teszik az ügyintézést, csökkentve a bürokráciát.

Ezekkel a lépésekkel egy versenyképes gazdasági és társadalmi környezetet hozunk létre, és az MI minden magyar ember szolgálatába állhat!”

Forrás:
Facebook; 2025. október 10.

A Debreceni Egyetemen Járműipari és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézet jön létre, Palkovics László vezetésével

„…Támogatta a Szenátus a Szervezeti és Működési Szabályzat törzsrészének módosítását, amely nyomán létrejön a Járműipari és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézet. Az új intézet stratégiai célja a Debreceni Egyetem különböző oktatási egységeiben működő járművekkel, azok műszaki, autonómiai, energiaellátási és általában a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományok és határterületeik stratégiai célok érdekében való egyetemi szintű horizontális összefogása, a szervezeti egységek munkájának koordinációja, különös tekintettel az oktatás ipari igényekhez való igazítására, a tudományos kutatási és publikációs célokra, az egyetem ipar- és tudománystratégiai kérdésekben való megjelenésének elősegítésére. Az új intézet a stratégiai célokhoz igazítottan koordinálja a járműipari tudományos tevékenységet szolgáló laborok, technikai eszközök fejlesztését, munkáját, valamint pályázati és egyéb forrásokat kutat fel a fejlesztéshez és a működtetéshez.

Az intézet stratégiai célja továbbá a nemzetközi tudományos és ipari kapcsolatok szélesítése, valamint a járműipar és a mesterséges intelligencia területén működő vállalkozásokkal, iparvállatokkal történő kapcsolatok bővítése, azok elmélyítése, különös tekintettel a Debreceni Járműipari Központ oktatási és tudományos feladataira, a járművek területén tananyag kidolgozásában való részvételre, továbbá az egyetem hazai és nemzetközi szakképzési rendszerben történő további pozícionálására. Az intézet kapcsolatot tart a magyar járműipar szereplőivel, ezek között kiemelten a debreceni székhelyű BMW Group Gyárral, valamint a járművekhez kapcsolódó technikai sportok hazai szervezőivel.

Az egyetem a BMW gyár debreceni vezetésével egyeztetve azt a Palkovics László egyetemi tanárt, akadémikust kérte fel a koordinációs intézet vezetésére, akinek korábban 2018-ban miniszterként az egyetem és a város oldalán nagy szerepe volt a céggel történt helyszínválasztási egyeztetések során. Palkovics László az intézet vezetésével győri egyetemi tanári státuszát váltja a debrecenire október 1-től. ”

Forrás:
Fókuszban a járműipar; Debreceni Egyetem; 2025. szeptember 29.

Az Európai Bizottság létrehozza az MI-jogszabály ügyfélszolgálatát és egységes információs platformját

„A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes és hatékony végrehajtásának támogatása, valamint a megbízható mesterséges intelligencia növeléséhez és az innováció Európa-szerte történő fellendítéséhez szükséges jogbiztonság biztosítása érdekében a Bizottság elindította a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes információs platformját. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban előirányzott egységes információs platform központi platformként fog szolgálni, ahol az érdekelt felek megtalálhatják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó összes releváns információt, navigálhatnak annak tartalmában, megérthetik annak alkalmazását, és hozzáférhetnek a végrehajtására vonatkozó testreszabott iránymutatáshoz.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó hasznos információk, gyakran feltett kérdések és források mellett – beleértve a tagállamok által biztosított anyagokat is – az egységes információs platform a következő digitális eszközöket kínálja:

megfelelés-ellenőrzési eszköz, amelynek célja, hogy segítse az érdekelt feleket annak megállapításában, hogy vonatkoznak-e rájuk jogi kötelezettségek, és hogy megértsék, milyen lépéseket kell tenniük a megfelelés érdekében

a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kezelője, egy online eszköz, amelynek célja, hogy intuitív módon segítse a felhasználókat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály különböző fejezeteinek, mellékleteinek és preambulumbekezdéseinek böngészésében

egy online formanyomtatvány lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó kérdéseket nyújtsanak be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatához, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatallal szoros együttműködésben dolgozó szakértőkből álló csoport.

A 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes piacot és harmonizált szabályokat hoz létre a megbízható mesterséges intelligencia számára az EU-ban. Célja, hogy előmozdítsa az innovációt és a mesterséges intelligencia elterjedését, ugyanakkor kezelje az emberek egészségét, biztonságát és alapvető jogait érintő potenciális kockázatokat, valamint védje a demokráciát és a jogállamiságot.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a zökkenőmentes és hatékony bevezetést, mivel a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fokozatosan alkalmazandó, egészen 2027. augusztus 2-ig történő teljes körű végrehajtásáig.”

Forrás:
A Bizottság létrehozza a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát és egységes információs platformját a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása érdekében; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. október 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Több mint eklektika: AI és a kortárs építészet nyelve – Kőszeghy Flóra építész, képzőművész előadása

„Kőszeghy Flóra elméleti és alkotói gyakorlatában a mesterséges intelligencia térformálásra, vizualitásra és esztétikai döntéshozatalra gyakorolt hatását vizsgálja.

Munkái az építészet, a képzőművészet és a spekulatív technológiák határán mozognak, különös figyelemmel az ember és gép közötti kreatív együttműködés lehetőségeire. Az MI nem csupán eszköz számára, hanem kritikai gondolkodás tárgya is – kérdésfelvetés arról, hogyan változik az alkotás jelentése és autonómiája a gépi tanulás korában.

„Az előadás azt mutatja meg, hogy az MI és az építészet nem vákuumban létezik. Kőszeghy Flóra építész és képzőművész a technológia és az emberi kultúra viszonyának előzményeiből kiindulva értelmezi a kortárs formanyelveket és azok szellemi hátterét. E keretben vizsgálja, hogy a jelen technológiai, társadalmi, gazdasági és elméleti feltételei között milyen valós lehetőségeket kínál az MI az építészet számára: a kor alkotói perspektíváitól, a vizuális nyelv alakulásán át az etikai döntésekig. Több mint eklektika: érvényes, kortárs válaszok az AI korában.”

Az előadáson való részvétel, kredit pont kiadása nélkül ingyenes, és bárki számára nyilvános. Előzetes regisztráció nem szükséges.
A részvételért, az adminisztrációs költségek (1000,- Ft) ellenében 0,5 kredit pontot lehet kapni.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak, 2025. október 16-án, csütörtökön, 17.00 órakor!

Az esemény a Facebookon itt érhető el.”

Forrás:
Több mint eklektika: AI és a kortárs építészet nyelve – Kőszeghy Flóra építész, képzőművész előadása; Építészfórum; 2025. október 10.

Fenntartható fejlődés

A zavartalan áramellátáshoz tisztább képet kell kapnunk a háztartási napelemek termeléséről – Energiaügyi Minisztérium

„A villamosenergia-rendszerben az üzembiztonság megtartása érdekében minden időpillanatban biztosítani kell az elfogyasztott és a megtermelt áram egyensúlyát. Míg egy hagyományos erőmű teljesítménye pontosan ismert, tervezhető és szabályozható, addig az időjárásfüggő megújulók esetében nagymértékű a kiszámíthatatlanság. A mindenkori kereslet és kínálat kiegyensúlyozása költséges és összetett feladat. Ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára. Az egyensúly fenntartásához, az ellátásbiztonság megőrzéséhez, a rendszerszintű költségek csökkentéséhez tényleges termelési adatokra van szükség.

A háztartási méretű naperőművek száma 2020 óta az ötszörösére nőtt, idén őszre meghaladta a 310 ezer darabot Magyarországon. Beépített teljesítményük a 8100 megawatt feletti összes hazai fotovoltaikus kapacitás több mint harmadát teszi ki, együttesen nagyobb, mint bármelyik hagyományos nagyerőmű teljesítménye. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 2010 után épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok negyedén van napelem.

Tömeges elterjedésük ellenére a villamos energiaszektor számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok a háztartási méretű kiserőművek termeléséről. Az áramhálózat zavartalan működtetése, az ellátásbiztonság garantálása érdekében pontos információkkal kell rendelkezni a kisebb rendszerekkel előállított zöldenergia mennyiségéről is.

Még az okosmérők is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebbet áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő.

Az Energiaügyi Minisztérium e megfontolások miatt számít a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködésére a valós idejű termelési adatok feldolgozásához szükséges adatszolgáltatásban.

Az adatgyűjtő rendszert az Energiaügyi Minisztérium tulajdonában álló adatkezelő engedélyes energiapiaci szervezetként a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. üzemelteti.

Az adatszolgáltatás a háztartási méretű kiserőmű bizonyos nem elszámolási célú adataira terjed ki, ezek
* törzsadatok – az inverter azonosításához szükséges adatok, valamint
* termelési adatok – az inverterekből közvetlenül vagy a gyártói adatgyűjtő platformokból átvett mérési adatok.

A törzsadatok megadása eltérő feladatot jelent az inverter üzembe helyezésének ideje szerint:

2025. július 1-ét megelőzően üzembe helyezett HMKE-k esetében az inverter(ek) azonosításához szükséges törzsadatokat a HMKE nem elszámolási célú adatainak kezelésére – jogszabály által – kijelölt energetikai adatszolgáltató platform üzemeltető engedélyes, a FEAK Zrt. részére kell megadni. Az adatszolgáltatás – a kapcsolódó tájékoztató információkkal együtt – a https://feak.hu/hmkeinverteradatszolgaltatas/ oldalon teljesítendő. Az adatszolgáltatás bevezetése a meglévő rendszerek tulajdonosai számára semmiféle fejlesztési kötelezettséggel vagy többletkiadással nem jár. Az inverterek egyértelmű beazonosíthatósága érdekében a fenti weboldalon mindössze néhány adatot szükséges megadni, ilyen például a minden áramszámlán megtalálható mérési pont azonosító (ún. POD azonosító) vagy az inverter gyártója, típusa, gyári száma (ezek a készülékről leolvashatók). A FEAK Zrt. adatszolgáltató felülete a fenti linken folyamatosan elérhető, a villamos energetikai ágazat hatékony üzemeltetése érdekében az Energiaügyi Minisztérium az adatszolgáltatás teljesítésére kéri a HMKE tulajdonosokat.

A 2025. július 1. után üzembe helyezett HMKE-k azonosításáról már az elosztók gondoskodnak. A termelési adatok FEAK Zrt. részére történő átadhatósága érdekében innentől kizárólag adatkapcsolattal rendelkező inverter telepíthető, kivéve, ha igazolható, hogy az internet-lefedettség hiányzik vagy annak minősége nem megfelelő.

A termelési adatok szolgáltatása azon inverterek esetében teljesíthető, amelyek jelenlegi állapotukban képesek adatkapcsolatra, és amelyeknél ehhez minden további technikai feltétel is adott. Ennek megítélése nem a tulajdonosok feladata, akiknek a törzsadatok megadásán túl semmilyen egyéb kötelezettségük nincs, a termelési adatok az azonosítást követően automatikusan kerülnek majd be a rendszerbe.

A villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működése minden magyar közös érdeke. A hazai fogyasztók biztonságos ellátását már több mint 9 gigawatt zöldenergia-termelő kapacitás segíti. Magyarország világelső a napelemes rendszerek közel 30 százalékos részesedésével az áramtermelésben. Az áramhálózat és a tárolói képességek folyamatos fejlesztése mellett a megújulók zavartalan rendszerbe illesztését támogatja a háztartási méretű kiserőművek termelési adatainak megismerhetősége is. Az adatszolgáltatás a törzsadatok egyszeri rögzítését igényli csupán az üzemeltetők részéről, amely a https://feak.hu/hmkeinverteradatszolgaltatas/ felületen néhány perc alatt elvégezhető.”

Forrás:
A zavartalan áramellátáshoz tisztább képet kell kapnunk a háztartási napelemek termeléséről; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 7.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Amazon Web Services (AWS) 7,8 milliárd eurós beruházással szuverén felhőt hoz létre Németországban

„Ez egyszerre válasz a geopolitikai feszültségekre, a növekvő adatvédelmi elvárásokra és az Európai Unió digitális szuverenitási törekvéseire.

Az Amazon Web Services (AWS) 7,8 milliárd eurós beruházással új, független irányítás alatt működő „szuverén” felhőt hoz létre Németországban. A Brandenburg tartományban épülő infrastruktúra az európai digitális szuverenitás mintaprojektje lesz, kizárólag uniós állampolgárok felügyeletével és az EU-n belüli adatkezeléssel.

Az európai digitális önrendelkezés évek óta központi kérdés a kontinens technológiai és gazdasági stratégiájában. Az Egyesült Államok felhőóriásainak dominanciája, valamint a személyes és vállalati adatok védelmének kérdése új megoldásokat követelt. Erre reagál most az Amazon Web Services azzal, hogy önálló irányítású és működésű AWS European Sovereign Cloud-ot hoz létre, amely az első, teljesen függetlenül üzemeltetett, európai felhőinfrastruktúra lesz a vállalat történetében.

A projekt lényege, hogy az AWS európai ügyfelei és kormányzatai saját, lokálisan szabályozott, biztonságos felhőt kapjanak, amely az adatokat és metaadatokat az EU határain belül tartja. A szuverén felhőhöz létrehozott új anyavállalatot és három németországi leánycéget kizárólag EU-s állampolgárok vezetik majd, és minden alkalmazott az Európai Unióban él. A felhőhöz kapcsolódó adatközpontokat, tanúsításokat és biztonsági folyamatokat így teljes egészében az európai jogszabályok szabályozzák.

Az AWS szerint ez az új modell nem csupán a megfelelőségről szól, hanem a bizalomról is. A cég úgy tervezte meg a rendszert, hogy akkor is képes legyen önállóan működni, ha a világ többi részével megszakadna a kapcsolat. Az infrastruktúra több, egymástól független energiaellátással, hálózati összeköttetéssel és adatkezelési réteggel rendelkező zónából áll majd, amelyek biztosítják a folyamatos működést még válsághelyzetek idején is.

Az új struktúra élére Kathrin Renz, az AWS eddigi iparági alelnöke kerül, aki a vállalat müncheni központjából irányítja a programot. Renz szerint az AWS European Sovereign Cloud célja, hogy az európai ügyfelek ne kényszerüljenek választásra a szuverenitás és a teljesítmény között: „Az ügyfelek nem akarnak funkcionálisan korlátozott megoldásokat – olyan felhőt akarnak, amely egyszerre felel meg az európai előírásoknak és nyújtja az AWS teljes szolgáltatásportfólióját” – hangsúlyozta a vezető.

A vállalat kiemeli, hogy a szuverén felhő minden tekintetben független az Egyesült Államokban működő AWS-régióktól. Az operatív irányítás, a technikai támogatás és az ügyfélszolgálat kizárólag EU-ban élő munkavállalók kezében lesz, a hozzáférés a forráskódhoz pedig csak az európai biztonsági központok kijelölt szakemberei számára lesz elérhető. Ez a modell az uniós adatvédelmi elvek és a digitális szuverenitás egyik legszigorúbb megvalósítását jelenti a piacon.

Az AWS együttműködik a német Szövetségi Információbiztonsági Hivatallal (BSI) is, hogy a felhő megfeleljen a legmagasabb kiberbiztonsági követelményeknek. A BSI-vel aláírt partnerség célja a technikai szabványok finomítása, a működési szétválasztás és az adatáramlás európai ellenőrzése, ami alapfeltétele a szuverén működésnek.

A Brandenburgban épülő új adatközpont-hálózat 2025 végére készül el, és az Amazon történetének egyik legnagyobb európai beruházása lesz, 7,8 milliárd euró értékben. A vállalat több mint 250 milliárd eurót fektetett már be a kontinensen az elmúlt másfél évtizedben, és több mint 225 000 alkalmazottat foglalkoztat Európa-szerte. Az új beruházás egyszerre erősíti a régió technológiai önállóságát és az Amazon pozícióját a gyorsan változó európai felhőpiacon.”

Forrás:
Független irányítást kapott a több milliárdos AWS felhőprojekt Brandenburgban; ComputerTrends; 2025 október 7.

Szakirodalom

Szabályozási próbakörnyezetek kialakítása: átfogó keretrendszer a funkciók és a célok összehangolására

„A világ számos országában létesítettek szabályozási próbakörnyezetet. Ezek ellenőrzött tesztelési környezetet biztosítanak olyan új technológiák kipróbálásához, mint az önvezető járművek és a digitális pénzügyi megoldások. A tanulmány bemutat egy általános keretrendszert, melynek segítségével a politikai döntéshozók működő, használható szabályozási próbakörnyezetet hozhatnak létre. Az általános keretrendszeren belül háromféle funkciót mutatnak be: feltáró, megerősítő és igény szerinti, amelyek kombinálhatók számos cél elérése érdekében. Az egyes funkciótípusok jellemzőit különálló tervezési választási lehetőségként mutatják be, ez lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára, hogy több dimenzió mentén tervezzenek próbakörnyezeteket.
A keretrendszer hangsúlyozza, hogy megfontoltan, mérlegelve, számos tényezőre figyelve kell eldönteni, hogy létre hoznak-e szabályozási próbakörnyezetet. Át kell gondolni, többek között a jogi kísérlet elvégzésének indokait, a kísérleti jogszabályok meglétét és a jelenlegi jogszabályok által előírt korlátozásokat.”

Forrás:
Designing regulatory sandboxes: a comprehensive framework for aligning functionalities and objectives; Gabriel Kwok Hui Chen, Araz Taeihagh; Policy Design and Practice; DOI: 10.1080/25741292.2025.2570954; 2025. október 11.

Milanović: Ne hagyjuk, hogy az MI csak a gazdagokat gazdagítsa

„A munkaerő-megtakarítást szolgáló technológiák, mint például a mesterséges intelligencia bevezetése csökkenti a munkavállalókhoz jutó jövedelem százalékos arányát. Branko Milanović arra adott javaslatokat, miképp lehet megelőzni, hogy ezek ne növeljék tovább a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

A nemzetközileg elismert amerikai–szerb közgazdász arra figyelmeztet, hogy az új technológiák – különösen az MI – koncentráltan hasznosulnak: kevesek birtokolják, fejlesztik és profitálnak belőle. Ez a „győztes mindent visz” logika azonban tovább növeli a jövedelmi különbségeket. Az új technológia – mint az ipari forradalom óta mindegyik fejlesztés – célja az emberi munkaerő gépekkel való helyettesítése. Ebben az értelemben a mesterséges intelligencia nem különbözik az 1820-as években a pamutiparban bevezetett önműködő gépektől: felváltja az emberi munkát, bár ma már magasabb szintű emberi készségekkel teszi ezt.

Csakhogy az elosztás szempontjából a probléma az, hogy a munkaerő tőkével való helyettesítésével a nemzeti jövedelem nagyobb része a tőkéhez fog megérkezni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók, az új gépek feltalálói és az ilyen új technológiákba befektetők aránytalanul többet profitálnak. A befektetők definíció szerint olyan tőkések, akik a jövedelemeloszlás legfelső rétegeihez tartoznak, így a tőkearány bővülése szükségszerűen a teljes jövedelmi egyenlőtlenség növekedéséhez vezet.

Ez felveti a kérdést: milyen politikákat kellene alkalmazni ezek megállítására vagy mérséklésére? Milanović három lehetséges megoldást javasol. Szélesebb tulajdonosi részvétel a technológiai vállalatokban (pl. részvényjuttatások, közösségi tulajdon vagy akár az állami tulajdon növelése a támogatások fejében). Javasolja a nyereségek progresszív megadóztatását, különösen a digitális monopóliumok esetében, valamint korlátozna bizonyos technológiákat, ha azok társadalmilag károsak vagy túlzottan koncentrálják a hatalmat (pl. arcfelismerés, deepfake), sőt akár be is tiltana néhány új pénzügyi tevékenységet, amelyek jövedelmet termelnek a résztvevők számára, de „közvetlenül nem produktívak”.

A tőke tulajdonjogának eloszlása

A tőke rendkívül erősen koncentrált. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a fejlett és közepes jövedelmű gazdaságokban a háztartások átlagosan 77 százaléka nulla vagy közel nulla (a „közel nulla” kifejezés évi 100 dollárt jelent fejenként) készpénzjövedelemmel részesül a tőkéből. Meg kell jegyezni, hogy a tőke itt csak azt a pénzügyi vagy termelő tőkét foglalja magában, amely készpénzjövedelmet termel a tulajdonosa számára. Ez nem ugyanaz, mint a háztartási vagyon, amelyben benne vannak a saját használatú lakások, ékszerek, festmények, bútorok stb.

A legnagyobb tőkejövedelmű ország, azaz ahol a legalacsonyabb a „nulla tőkéjű háztartások” aránya, Norvégia, Dél-Korea és (érdekes módon) Kína. Mégis, a háztartások körülbelül fele ezeken a helyeken nem kap tőkejövedelmet. Az Egyesült Államokban ez az arány majdnem 60 százalék, más fejlett országokban pedig meghaladja a 70-et.

Milanović abban látja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémát, hogy ha ilyen kevés embernek van pénzügyi és termelési tőkéje, akkor a technológia növekvő jelentősége azokhoz fog hozzátartozni, akik már vannak tőkeeszközei, ezért tovább erősíti a már amúgy is gazdagokat és növeli az egyenlőtlenséget.

Hogyan lehet elosztani a tőketulajdont?

A kérdéssel már korábban is foglalkoztak, ám kevés eredménnyel. Margaret Thatcher annak idején „népi kapitalizmusról” beszélt, ami többnyire a tanácsi lakások privatizációjához vezetett. Az Egyesült Államokban az alkalmazotti részvénytulajdonosi tervek (ESOP) egy másik módja volt a tulajdonlás munkavállalóknál való terjedésének elősegítésére. Ezek az eredmények szintén szerények voltak (vélhetően fiskálisan nem ösztönözték kellően). Valójában nincs nyilvánvaló oka annak, hogy a vezérigazgatókat miért lehet vállalati részvényekben fizetni, a munkavállalókat pedig miért nem.

Egyes országokban magánnyugdíjalapokat használtak, nemcsak a fiskálisan fenntarthatatlan meghatározott juttatású rendszerek megszüntetésére, hanem a tőkéből származó jövedelem elosztására is. A fenti grafikonon például az Egyesült Királyságban a „nullák” aránya 84 százalékról 79-re csökken, ha a magánnyugdíjakból származó jövedelmet is figyelembe vesszük.

Mindezek a módszerek célja, hogy bizonyos tőketulajdonlást több emberhez juttassanak el, ezáltal mérsékeljék a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését, amely szinte automatikusan következne az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazásából.

Fizessenek a gazdagok!

Egy másik, meglehetősen nyilvánvaló módja a tőkéből származó növekvő egyenlőtlenség megfékezésének, az adóztatás. Ezt gyakran az egyetlen megoldásnak tekintik, de Milanovic leszögezi, hogy ez csak egyalternatíva a sok közül, hiszen nem minden problémát lehet adóztatással megoldani. A tőkejövedelmeket például az Egyesült Államokban paradox módon alacsonyabb adókulcsok terhelik, mint a hasonló munkajövedelmeket: például az évi 100 ezer dollár alatti munkajövedelmek marginális adókulcsa 24 százalék, szemben a tőkejövedelmek 15 százalékával. A 400 ezer dollár feletti bérek esetében a különbség még nagyobb: 35 vs. 15 százalék. Azaz rengeteg lehetőség van az adók emelésére, csak kérdés, hogy ezek mennyire hatékonyak és miképp hatnak a gazdaságra.

Állami tulajdon

Milanović szerint egy másik módszer, amely sok szempontból egyenértékű az adóztatással, az explicit kormányzati tulajdonlás az új technológiákban vagy innovációkban, amelyben az állami finanszírozás fontos szerepet játszik – vagyis valójában a kormányzat lehet az „angyalbefektető”. Az ilyen hozzájárulások gyakran elismerés nélkül maradnak, amire számos példát találunk a szilícium-völgyi vállalatok esetében. A közgazdász úgy véli, a kormányoknak nem szabad félniük érvényesíteni a jogaikat a tőkejövedelem-áramlások egy részére. Az amerikai kabinet döntése, hogy jelentős részesedést szerezzen az Intelben, ebből a szempontból is értékelhető. Az ilyen explicit kormányzati tulajdonlás még könnyebben igazolható az olyan országokban, mint Kína, ahol a kabinet közvetlen és közvetett szerepe még nagyobb az innováció elősegítésében.

Tiltsanak be néhány káros új technológiát

A szakember nem tart attól a megoldástól sem, hogy az új technológiák terén az egyenlőtlenségek súlyosbításának megakadályozása érdekében tiltsanak be néhány spekulatív jellegű tevékenységet, amely közvetlenül „nem produktív”. Ez a legnehezebb és legradikálisabb módja a probléma kezelésének – rendkívül óvatosan kell alkalmazni, de nem szabad kizárni. Ugyanis nehéz meghatározni, hogy mi számít „nem produktív” tevékenységnek a közgazdaságtanban. Elméletileg minden tevékenység, és így az ebből származó jövedelem is indokolt, amely a gazdasági szereplők közötti önkéntes tranzakciókon alapul. A gyakorlatban azonban vannak korlátok. A kábítószer- vagy fegyverkereskedelem sok országban tilos, még akkor is, ha mindkettő határozottan a gazdasági szereplők között önkéntesen zajló tevékenység.

Az új technológiáknál úgy tűnik, hogy vannak olyan tevékenységek (a kriptovalutákhoz és általában a pénzügyi spekulációhoz kapcsolódóan), amelyek egyetlen célja a spekuláció. Nem növelik az áruk vagy szolgáltatások mennyiségét, és nem is javítják nyilvánvalóan az erőforrások elosztását. Sok ilyen inkább a szerencsejátékhoz hasonlít: egyeseket gazdaggá tesz, míg sokakat elszegényít. Minél nagyobb a várható lottónyeremény, annál több a vesztes. A tiltások lehetőségét nem szabad kihagyni, azonban e tekintetben körültekintőnek kell lenni, és csak szélsőséges esetekben, amikor például az adózás nehézkes, a tevékenység „káros” vagy éppen negatív externáliákkal teli ahhoz, hogy a tiltása igazolható legyen.

A közgazdász hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődés politikai döntések tárgya, az egyes államoknak aktívan kell szabályozniuk, hogy a technológiai fejlődés ne mélyítse tovább a társadalmi szakadékokat. Úgy véli, az általa felsorolt intézkedések akkor lehetnek hatékonyak, ha a kormányzat e lépéseket egyidejűleg, bár eltérő arányokban és különböző időpontokban alkalmazza. Ekkor van esélye arra, hogy az egyenlőtlenség növekedését elfogadható keretek között tartja, miközben nem gátolja az innovációt és az új technológiák bevezetését.

Ami hiányzik Milanović érveléséből

Miközben helyesen mutat rá arra, hogy az új technológiák – különösen az MI – hajlamosak a jövedelmek és erőforrások koncentrálására, érdemes figyelembe venni a negyedik ipari forradalom egy kevésbé hangsúlyozott aspektusát is: a decentralizált, egyedi termelés lehetőségét. A 3D-nyomtatás, a digitális gyártás, a platformalapú értékesítés és a nyílt forráskódú fejlesztések révén ma már olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az egyének és kisvállalkozások számára, hogy alacsony belépési költséggel akár globális piacokon is versenyképes termékeket hozzanak létre. Vagyis az új technológiák nem csupán a tömegtermelés hatékonyságát növelik, hanem lehetőséget teremtenek a gazdasági decentralizációra is.

Ez a „tömeges testreszabás” (mass customization) nemcsak a fogyasztói igényekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé, hanem egy új típusú gazdasági részvételt is, amely csökkentheti a technológiai egyenlőtlenségek mélyülését. A kérdés tehát nem csupán az, hogy a technológia önmagában növeli-e az egyenlőtlenséget, hanem az is, hogy milyen intézményi, oktatási és szabályozási környezet képes felszabadítani annak demokratizáló potenciálját. Potenciálisan csökkenthetők az egyenlőtlenségek azzal is, ha a technológiához való hozzáférés széles körű, az oktatás alkalmazkodik az új készségekhez és a szabályozás védi a kis szereplőket a platformmonopóliumokkal szemben.

Ez a folyamat párhuzamba állítható azzal a mezőgazdaságban zajló vitával, amely a nagyüzemi tömegtermelés és a „Kertmagyarország” víziója között húzódik. Míg az előbbi a méretgazdaságosságra és a globális piacokra épít, az utóbbi a helyi, fenntartható, emberléptékű gazdálkodást helyezi előtérbe – még ha ez utóbbi nincs igazán kidolgozva, átgondolva.

A szakértő számos megállapításával egyet lehet érteni, de a kérdés nem csupán az, hogy a technológia milyen irányba hat, hanem az is, hogyan lehet a technológiai fejlődést az emberi lépték és a közösségi jólét szolgálatába állítani.
Maga a Kertmagyarország víziója egy nehéz korban született, értelmiségi körökben máig él, de a kidolgozatlansága miatt csak egy idealisztikus elképzelésnek tűnik. Hasonló sürgető feladat lenne a negyedik ipari forradalom korszakában a lokális techgazdaság koncepciójának kidolgozása, amit nevezhetünk mikroinnovatívgazdaságnak vagy akár digitálismanufaktúra-modellnek is, ahol a kreatív mikrotermelésben részt vevő „digiparosaink” is megtalálják a fejlődésükhöz szükséges modellt.”

Forrás:
Milanović: Ne hagyjuk, hogy az MI csak a gazdagokat gazdagítsa; Matus Tibor; Makronóm; 2025. október 7.

Nem a méret számít, hanem a kapcsolat – Így formálják át a régiók a digitális innovációs hálózati térképet Európában.

„Az európai innovációs térkép az elmúlt években látványosan átalakult: miközben néhány nagyváros – például Párizs, München vagy Stockholm – továbbra is meghatározó szereplő, a digitális gazdaság előretörésével egyre több régió kapcsolódik be a tudásáramlás hálózatába. Az Európai Unió tíz legstratégiaibb régiója (hét különböző tagállamban található, közülük három Németországban és kettő Spanyolországban helyezkedik el. Mindez azonban új kérdéseket is felvet: hol születnek ma Európában a legfontosabb innovációk, és mely térségek töltik be a tudásközvetítés kulcsszerepét? Vajon a siker kizárólag a források és kutatóintézetek sűrűségén múlik, vagy legalább ennyire fontos az együttműködések minősége is?

Erre a kérdésre kereste a választ az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre – JRC) legújabb tanulmánya, amely új nézőpontból térképezte fel az európai innovációs hálózatokat. A kutatás azt vizsgálta, mely régiók számítanak a digitális kutatás és innováció motorjainak – azoknak a térségeknek, ahol az egyetemek, kutatóintézetek és startupok nem csupán egymás mellett, hanem egymással szoros együttműködésben alakítják a jövő technológiáit. Ahogy arra a cím is utal (Strategic NUTS 3 Regions in the EU: Analysing Research, Innovation and Startups in the Digital Ecosyste) az uniós digitális ökoszisztéma legstratégiaibb régióiról van szó. Nézzük, milyen főbb megállapításokra jutott a tanulmány.

A JRC elemzése közel 6 500 digitális kutatási szervezetet azonosított Európa-szerte, elsősorban a nagyvárosi központok – Párizs, Barcelona, Berlin, Madrid – körül. Ezek a városok már önmagukban is a tudományos és technológiai aktivitás epicentrumai, de a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a puszta méret önmagában nem elég: a valódi stratégiai súlyt az együttműködések sűrűsége és minősége adja. A hálózatelemzési módszerekkel végzett kutatás azt vizsgálta, mely régiók töltik be a „kapuőr” szerepet az európai innovációs hálóban.

Az eredmények talán nem is annyira meglepőek, mégis tanulságosak. A három legfontosabb régió a digitális kutatás és innováció terén München, Párizs és Madrid lett. München főként a Siemenshez kapcsolódó szabadalmi tevékenység révén emelkedik ki globális szinten, míg Párizs és Madrid a sokszínű, EU-s finanszírozású együttműködések révén vált kulcsszereplővé az uniós hálózaton belül. Érdekesség, hogy míg München a világ többi részével való kapcsolataiban erősebb, addig a kontinensen belüli együttműködésekben Párizs és Madrid dominálnak.

A kutatás nem állt meg a tudományos és innovációs aktivitás feltérképezésénél. A gazdasági mutatók – GDP/fő, foglalkoztatási arány, startupok száma – segítségével a JRC azt is megvizsgálta, milyen gazdasági környezetben működnek ezek a régiók. A párizsi térség kimagasló gazdasági teljesítménye és magas foglalkoztatottsága mellé erős kutatási háttér társul, míg Madrid gazdasági mutatói szerényebbek, mégis élénk startup-ökoszisztémával rendelkezik. München valahol a kettő között helyezkedik el – ipari ereje és technológiai fejlesztései révén kiegyensúlyozott pozícióban.

A tanulmány egyik legizgalmasabb megállapítása azonban nem a listák élén szereplő régiókról szól. Azokról a helyekről, ahol magas a kutatási aktivitás, de kevés a startup. Ilyen például Brüsszel vagy Erlangen – térségek, ahol a tudás már megvan, de az innovációs vállalkozások még nem kapcsolódtak be eléggé a körforgásba. Nem csoda, hogy pont a startupok támogatását kívánja a 2025 májusában elindult EU Startup és Scaleup Stratégiája előremozdítani. Ugyanezt a célt szolgálja az uniós versenyképességi iránytű is, amely az innovációs szakadék csökkentését tekinti egyik legfőbb feladatának. A JRC elemzése ehhez adja meg az adatalapú hátteret: megmutatja, hol vannak az erőközpontok, és hol húzódnak még a „fehér foltok” az európai innovációs térképen.

Ez a megközelítés szorosan kapcsolódik a Regional Innovation Scoreboard (RIS) 2025 idei eredményeihez is, amely a régiók innovációs teljesítményét méri – és ezáltal természetes kiegészítése a JRC hálózati szemléletének. Míg a JRC az együttműködések intenzitását és stratégiai pozícióját vizsgálja a digitális ökoszisztémában, addig a RIS a mérhető teljesítményt mutatja meg: K+F-beruházásokat, startup-aktivitást, innovációs hatásokat. Mindkettő ugyanarra a kérdésre keresi a választ – hol születik és áramlik az innováció Európában –, csak más szemszögből.

A két jelentés eredményei sokszor összeérnek. München (DE21 – Oberbayern) például mindkét elemzésben kiemelkedően teljesít: a RIS 2025 szerint az innovációs vezető (innovation leader) kategóriába tartozik, az ötödik leginnovatívabb régió Európában, míg a JRC-tanulmány szerint a globális digitális hálózatban a legstratégiaibb csomópontnak számít. Ez jól mutatja, hogy ahol magas a kutatás-fejlesztési intenzitás és erős az ipari beágyazottság, ott a tudáshálózatokba való bekapcsolódás is természetes következmény.

Párizs (FR10 – Île-de-France) hasonlóan vezető pozícióban van: a RIS alapján erős innovátor (strong innovator), a JRC-elemzés szerint pedig az EU-szintű együttműködések legaktívabb és legösszekapcsoltabb régiója. Az eredmény jól tükrözi az uniós finanszírozású projektek – mint a Horizon Europe vagy a Digital Europe Programme – multiplikátorhatását, amelyek révén Párizs nemcsak a tudományos teljesítményben, hanem a nemzetközi hálózati kapcsolatok sűrűségében is kiemelkedik.

Madrid (ES30) ezzel szemben érdekes átmeneti eset: a RIS 2025-ben csupán feltörekvő innovátorként (moderate innovator) szerepel, vagyis nem tartozik az élvonalba, a JRC-hálózatelemzés viszont a három legstratégiaibb európai régió közé sorolja. Ez arra utal, hogy a hálózati szerep nem feltétlenül korrelál a klasszikus innovációs teljesítménymutatókkal – Madrid nem a legerősebb K+F- vagy szabadalmi mutatóiban tűnik ki, viszont rendkívül jól pozicionált a nemzetközi együttműködésekben és projektkoordinációkban.

Érdemes megemlíteni Prága (CZ01) és a spanyol País Vasco (ES21) példáját is, amelyek a RIS szerint az úgynevezett regional pockets of excellence kategóriába tartoznak – olyan kivételesen erős régiók, amelyek országos szinten közepes innovációs környezetben működnek. A JRC megközelítésében ez a típus a „feltörekvő csomópont” kategóriájának felel meg: olyan térségek, amelyek bár még nem központjai a digitális ökoszisztémának, már most is erős összekötő szerepet töltenek be a regionális és nemzetközi tudáshálózatokban.

Mindkét jelentés megerősíti, hogy az innovációs teljesítmény térben koncentrált: Észak- és Nyugat-Európa régiói dominálnak (Stockholm, Hovedstaden, Zürich, Oberbayern, Ile-de-France), míg Közép-, Dél- és Kelet-Európa többsége továbbra is „felzárkózó” státuszban van. A két tanulmány tehát együtt rajzolja meg az európai innováció új térképét. A RIS megmutatja, hol vannak az erőközpontok, a JRC pedig feltárja, hogyan kapcsolódnak össze ezek a csomópontok. Együttesen arra emlékeztetnek, hogy az innováció nemcsak teljesítmény, hanem kapcsolat is – és Európa jövőbeli versenyképessége azon is múlik, mennyire tudja erősíteni ezeket a kapcsolódásokat a régiók között.”

Forrás:
Nem a méret számít, hanem a kapcsolat; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. október 6.

Törvények, rendeletek

A Gigabit Magyarország Program kapcsán a közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása

„A 484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. október 18-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A módosítás célja a Gigabit Magyarország Program révén megvalósuló, a gigabit-képes vezetékes hálózatok fejlesztését, valamint a mobil szélessávú hálózatok kapacitásának bővítését szolgáló projektek beruházásainak kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása azok gördülékeny, hatékony lebonyolításának érdekében.”

Forrás:
A 484/2017. (XII. 28.) Korm. rend. mód. szóló Korm. rend. terv. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 10.

41. szám, 2025. október 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek