Találat: szakirodalom

2018. január 21.

„Egyre több adat válik elérhetővé településeinkről, azonban jól működő adatbázis és hozzáértő elemzés nélkül az adatok önmagukban nem elegendőek a térségi tervek, fejlesztések és stratégiák kidolgozásához. Január 30-án, az idei év első LED – Lechner Education eseményén a téradatok vizualizációjának és elemzésének kulisszái mögé pillanthatnak be az érdeklődők. A településekről és az ország egyes térségeiről egyre több adat áll rendelkezésre, melyek felhasználása szinte elengedhetetlen a megfelelő tervek, fejlesztések és stratégiák valamint okos város projektek kidolgozásához. Egy jól működő adatbázis felépítése azonban nem...

gazdaság

Az új ipari forradalomból következő kormányzati feladatok – OECD

2018. január 22.

„Az OECD 2017 májusában közzétett tanulmányában (The Next Production Revolution – Implications for Governments and Business) azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó (a tudománytörténet szerint a negyedik, immár folyamatban lévő) új ipari forradalomnak az üzleti világra, és hogy milyen feladatai vannak a kormányzatoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják. A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de új gyártási anyagok (mint a bio- vagy nano-alapúak) és új folyamatok (mint pl. az adatvezérelt...

gazdaság

Huszonöt éves az állami főépítészi rendszer – a főépítészi rendelet megjelenésének 25. évfordulója

2018. január 22.

„Az építés – mióta az ember közösségben él és hajlékot emel magának – mindig is közügy volt. Az együttélés megkívánta az egyéni és a közösségi terek viszonyának szabályozását. Amilyen mértékben vált komplexebbé a társadalom, annál fontosabb és összetettebb lett ennek a kapcsolatrendszernek az alakítása, és az ehhez tartozó eszközök is eszerint differenciálódtak. A társadalmi viszonyok szabályozása ma két pillérre épül: az önkormányzatokra és az államra. Az épített környezet alakítására vonatkozó jogi kompetenciák is megoszlanak a két igazgatási rendszer között. A jogosítványokhoz tartozó...

szakirodalom

Az állami termelékenység mérésének nehézségei és lehetőségei

2018. január 21.

„Ha a gazdaság termelékenységéről beszélünk, megkerülhetetlen az állam szerepe, amely – szabályozó feladatai mellett – egyes szolgáltatások területén a legnagyobb, esetenként egyedüli szereplőként jelenik meg. Az állami szektor termelékenységének számszerűsítése tehát fontos lenne a teljes nemzetgazdaság hatékonyságának felméréshez, mégis meglehetősen ritka nemzetközi szinten is. Az állami termelékenység mérése ugyanis számos nehézségbe ütközik, elsősorban abból adódóan, hogy az értéke nehezen becsülhető. Az alábbiakban bemutatjuk az állami szolgáltatások termelékenységének koncepcióját, lehetőségeit és akadályait, valamint a leginkább releváns nemzetközi felméréseket.” Forrás: Az állami termelékenység mérésének...

közigazgatás: külföldön

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 15.

2018. január 15.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Kiberdiplomácia, a digitális kor nemzetközi közösségének építőköve A szakzsargon kényes terület, és különösen így van ez a rohamléptekkel digitalizálódó nemzetközi kapcsolatokban. Láthattuk, hétről hétre, hogy a „digitális diplomácia”, vagy „e-diplomácia” különösen sűrűn használt fogalmán általában a külképviseleti munka és az informatikai forradalom eszköztárának (a Világhálónak, és főleg a közösségi médiumoknak) egyfajta találkozási pontját értik a tudósok és a gyakorlati szakemberek egyaránt. Most egy érdekes tanulmányt mutatunk be, amely egy rokonfogalmat jár körül: a kiberdiplomáciát. A terep itt is...

informatika

McKinsey: a kormányok öt fő feladata a digitális állam felépítésében

„A McKinsey saját oldalán közzétett elemzésének bevezetőjében rámutat arra, hogy a széleskörű digitális közszolgáltatások biztosítása több országban már nem csupán törekvést jelent. Észtországban például már csak a házasságkötés, a válás és az ingatlan adás-vétel igényel személyes jelenlétet az ügyintézésben, minden más digitálisan is intézhető. Más élenjáró országokban is jellemző, hogy a hatóságok olyan elánnal építik digitális szolgáltatásaikat, mint ahogy a vezető technológiai cégek dobják piacra új termékeiket, a felhasználók igényeire szabva. Ez azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy magán a hatósági...

gazdaság

Az Internet hazai megjelenése, II. rész

„...Ez persze még messze nem internet, de nagy lépés volt abba az irányba, hogy az itthoni szellemi kapacitásokkal is ki lehet alakítani számítógép-hálózatokat. Az MTA SZTAKI-ban, az IIF program támogatásával, ezzel párhuzamosan elkészült egy, az X.25 hálózaton működni képes levelezőrendszer is, az ELLA. Az ELLA levelezőszervere egy IBM nagygép volt (ez ma már milyen furcsán hangzik), ehhez Martos Balázs és Tétényi István fejlesztette ki a CS-BOX interfészt az X.25 hálózat felé. Így történhetett, hogy az elektronikus levelezés hamarabb megindulhatott Magyarországon, mint hogy...

informatika

Elérhető az Információs Társadalom 2017/3-as lapszáma

„Elsőként mindjárt kiemelésre érdemes lapalapítónk, Z. Karvalics László és a blokklánc (blockchain) technológia hazai evangélistájának, Nagy Gábor Dániel közös (és monumentális) tanulmánya, amely a napjainkban hallatlan népszerűségnek örvendő, ám a közbeszédben és a különböző híradásokban az új technológiák esetében sokszor tapasztalható sekélyességgel kezelt blokklánc-világ alapfogalmait, történetét, természetét és friss fejleményeit mutatja be, ám azt egy sokkal tágabb, a társadalomi makroevolúció kontextusába helyezve. A szerzők álláspontja szerint ha a blokkláncot (a legkézenfekvőbb, a kriptovalutákra koncentráló megközelítés mögé nézve) mint háttértechnológiát vizsgáljuk, akkor a...

közigazgatás: magyar

Műhelykonferencia a Magyar Nemzeti Helynévtár fejlesztésének lehetőségeiről