Skip to main content

27. szám, 2016. július 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány felülvizsgálja az uniós programokat

„A legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is csak az európai uniós támogatások 3-3,5 százaléka kerülhet veszélybe azzal, hogy Nagy-Britannia távozik a közösségből. Ráadásul a kötelező eredménytartalékkal hazánk kompenzálni tudja a kieső összeget. A kilépéshez kapcsolódó bürokratikus átszervezés okozta bizonytalanság azonban sokkal nagyobb kockázatot jelent, ezért minél előbb fel kell használni a fejlesztési pénzt. Ez az operatív programok felülvizsgálatát is jelenti – tudta meg a Magyar Idők.

Bár az Egyesült Királyság befizetései az uniós büdzsé 5 százalékát adják, a kohéziós politika egyik kedvezményezettjeként mintegy 11 milliárd eurót visszakap, így a nettó kiesés valójában 3,5 százalékra becsülhető a teljes EU-költségvetés szintjén – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Köpeczi-Bócz Tamás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerint ha ezt az összeget teljes egészében a támogatáspolitikai eszközökre terheli az unió, akkor is legfeljebb 3,5 százalékos visszaesés indokolható. Ugyanakkor ha a bizottság figyelembe veszi a jelenlegi költségvetési arányokat, akkor a támogatások összege legfeljebb 1 százalékkal csökkenhet. Mindez magyarországi viszonylatban azt jelenti, hogy ha az uniós kasszából kiesik a britek befizetése, a 2020-ig szóló 21,5 milliárd eurós támogatási keretünkből hozzávetőlegesen 200-700 millió euró (63,3-221 milliárd forint) veszhetne el.

A forrásvesztés ugyanakkor elkerülhető, hiszen az uniós szabályok szerint minden tagállamnak hatszázalékos eredménytartalékot kell képeznie, ez a keret pedig fedezheti a Brexit miatt kiesett összeget. Ezt a tartalékot egyébként csak akkor használhatja fel egy tagállam, ha a költségvetés félidei felülvizsgálatakor minden feltételnek megfelel a forrásfelhasználás.

Az államtitkár szerint ebből a szempontból a többi tagállamhoz képest jól állunk, ráadásul még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Királyság olyan megállapodást köt az EU-val, amelynek keretében a közös piachoz való hozzáférés feltételeként továbbra is befizetői lesznek a költségvetésnek. Erre utaló nyilatkozatot tett tegnap Nigel Farage, a Brexitet korábban leginkább szorgalmazó politikus is.

Köpeczi-Bócz Tamás szerint ezért sokkal nagyobb kockázatot jelent az a bizonytalanság, ami most a brüsszeli politikát jellemzi. Ha a britek jogilag is kilépnek a közösségből – emelte ki –, az a teljes Európai Bizottság struktúrájának átalakítását vonja maga után. Részlegek és munkahelyek szűnnek meg, alakulnak át, az átszervezés pedig jelentős költséggel és idővel jár majd. Az Európai Bizottság vélhetően újra fogja írni a szabályokat is, a költségvetés 2017-es felülvizsgálata nyomán pedig a belső struktúrákat is átrendezhetik. Ennek következményeként minden jóváhagyási folyamat a korábbi eljárási idő három-négyszeresére hosszabbodhat.

Az államtitkár szerint vélhetően arra nem lesz módja Brüsszelnek, hogy a korábban megkötött szerződéseket felbontsa, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb lekössük a források 94 vagy akár a 100 százalékát.
– Hazánk arra törekszik, hogy felgyorsítsa az uniós források felhasználását, és növelje a számlaalapú elszámolás arányát. Ennek érdekében az Emmi év végéig 219 milliárd kifizetését tervezi. A korábbi tervekhez képest június végéig 10 milliárd forinttal nagyobb összeg jutott el a pályázókhoz az Emmi által felügyelt operatív programok keretében.
Kivárás helyett gyorsan, szakszerűen és a szabályok szigorú betartásával kell cselekednünk, így tudjuk teljes mértékben a gazdaságba visszaforgatni az uniónál lévő pénzünket – szögezte le az államtitkár. A következő egy, másfél évben még lehetőség nyílik arra, hogy az eddig ismert szabályok alapján, a megszokott módon használjuk fel az uniós pénzeket, így ezt az időt ki kell használni. Ennek érdekében a kormány felülvizsgálja az operatív programokat, szükség esetén finomhangolja azokat.

Az Emmi szakmai felügyelete alatt álló Emberierőforrás-fejlesztési operatív program éves fejlesztési keretének módosítása a napokban jelenik meg.”

Forrás:
A kormány felülvizsgálja az uniós programokat; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. július 2.

Jövő márciusig tart a közigazgatás átalakítása

„Július elsején kerül bevezetésre az új közszolgálati életpályamodell, szeptembertől a kormányablakok bővülnek újabb ügytípusokkal, 2017 elején pedig újabb rezsi- és bürokráciacsökkentések léphetnek életbe, melyek a tervek szerint márciusra stabilizálódnának. A tervekről Kovács Zoltán közigazgatásért felelős államtitkár beszélt a Rádió Orientnek.

Az új életpályamodell elsősorban a pályakezdőknek és a jelenleg alacsonyabb bérezésűeknek fog kedvezni, akik akár 50 százalékos emelkedésre is számíthatnak fizetésükben. A felső vezetőket nem érinti a bérnövekedés, a középvezetők azonban szintén magasabb fizetésre számíthatnak. Ezzel a járási hivatalokra az elmúlt években nehezedett plusz súlyokat próbálják anyagilag kompenzálni, és azon dolgozókat, akiknek fizetése a garantált bérminimumot sem érte el, így eddig ki kellett azt egészíteni. A járásokban más érdemi változás nem várható a jövőben, az informatikai rendszer fejlesztése azonban kulcsfontosságú feladat a gyorsabb ügyintézés szempontjából is – tette hozzá Kovács Zoltán.

Az önkormányzatoktól nem tervez újabb feladatokat átvinni a kormány, mely továbbra is azt a törekvését tartja szem előtt, hogy a hatósági tevékenységek minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. Tervben van székhely járások kialakítása, ezekben ritkán előforduló, extrább ügytípusokkal fognak foglalkozni, s központi feladatokat is kap egy-egy kormányhivatal, így például a környezetvédelem centruma Pest megye, a Földmérési és Távérzékelési Intézet központja pedig a Fővárosi Kormányhivatal lesz.

A Lázár János által bejelentett 20 százalékos költségmegtakarítás tárcánkénti feladat lesz, amit a működtetési vagy a személyi költségek lefaragásával lehet majd elérni. A döntést több mint 50 egyeztetés előzte meg, s a szakszervezetekkel levélben is folyamatosan konzultál a kormány, Kovács Zoltán pedig elmondta, hogy számos olyan terület akad még, ahol egyelőre nem született döntés. Ilyen például a bányászattal kapcsolatos koncepció, vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal kialakítása. A rendszerből kikerülőket, – hogy ne kerüljenek munkanélküli sorba – a Karrier Híd Program segítheti majd a vállalkozói szférában való elhelyezkedésben.

A szám még változhat, de a jelenlegi állás szerint 40 háttérintézmény fog megszűnni a közel jövőben, lesz azonban olyan is, mely bővülni fog. Az agrár-, és a történelmi kutatóintézetek sorsáról sem született még döntés, az országos egészségpénztár és a nyugdíjszervezet összeolvasztása pedig fontos stratégiai eleme lesz a szintén több fázisban, szeptemberben, 2017 januárjában és márciusában bekövetkező integrációnak. Ennek másik lényegi pontja a már említett informatikai fejlesztés, mely által egy, a 21. századi követelményeknek megfelelő, és azokat jól kiszolgáló infrastruktúra kell, hogy létrejöjjön – tette hozzá a közigazgatásért felelős államtitkár.

A kormányablakokban végezhető ügyek száma az ősszel további közel négyszázzal fog nőni…

A közelgő újabb rezsi- és bürokráciacsökkentés előtt a lakosság és a hivatali dolgozók véleményét egyaránt kikérték. Tavaly több mint 400.000 kérdőívet töltöttek ki az ügyfelek a járási hivatalokban, a több irányú konzultáció eredményeképp pedig valószínűleg január elsejétől lépnek életbe a csökkentések. Kovács Zoltán államtitkár elmondta, hogy más nagy mértékű változást nem terveznek, s ezek végrehajtása után a finomhangolásé lesz a főszerep, de a törvényalkotásban és a közigazgatási rendtartásban lesznek változó, egyszerűsített szabályok.”

Forrás:
Jövő márciusig tart a közigazgatás átalakítása; OrientPress; 2016. június 27.

Közigazgatás, politika

Főjegyzői találkozó az okosváros-stratégiákról Pozsonyban

„A smart city stratégiák és Szlovákia 2016. július 1-jén kezdődő soros EU-elnöksége volt a fő témája annak a főjegyzői találkozónak, amelyet Bécs, Budapest, Prága, Ljubljana és Pozsony részvételével tartottak a szlovák fővárosban.

Az életminőség szem előtt tartása és az innováció képezi Pozsony okosváros-stratégiájának az alapját – mondta Ivo Nesrovnal, Pozsony polgármestere és Martin Maruska főjegyző azon a találkozón, amelyet öt főváros részvételével 2016. június 23-án tartottak a szlovák fővárosban a smart city stratégiákról és Szlovákia soros EU-elnökségéről. A találkozón Bécs, Budapest, Prága és Ljubljana is képviseltette magát.

Erich Hechtner, Bécs város magisztrátusi igazgatója elmondta, hogy az osztrák főváros smart city stratégiájának két legfontosabb szempontja a társadalmi inklúzió és a városlakók bevonása a projektekbe. Mivel minden város hasonló kihívások előtt áll – egyre szűkösebb költségvetésből kell egyre szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtaniuk a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szem előtt tartása mellett –, ezért rendkívül fontosnak tartja a tapasztalatcserét, illetve, hogy a városok tanuljanak egymástól.

Pozsony például már fel is vette a kapcsolatot Bécs smart city ügynökségével, a TINA Vienna GmbH-val. A szlovák főváros smart city stratégiájának alappillére az innováció és az életminőség szem előtt tartásának kombinációja, éppen ezért célja, hogy az Európai Unió Tanácsa soros elnökeként még nagyobb hangsúlyt kapjon az innováció az európai vitákban.

A találkozón Bécs, Budapest, Pozsony, Prága és Ljubljana főjegyzői megállapodtak arról, hogy a smart city területén még szorosabbra fűzik az együttműködést.”

Forrás:
Főjegyzői találkozó az okosváros-stratégiákról Pozsonyban; ujszo.com; 2016. június 28.

A kormányhivatalnokok fele kapott fizetésemelést

„ Ha a járási hivatali dolgozókra vonatkozik a fizetésemelés, akkor elméletileg minket is érintene. Ehhez képest nem tudunk semmiről. Várjuk a fejleményeket, reménykedünk – mondta egy járási földhivatali dolgozó a kormánytisztviselők béremeléséről, ami júliustól érvényes.

A megyei kormányhivatal 1540 dolgozója közül 746 kapott illetményemelést – tájékoztatott Göbl Vilmos, a Miniszterelnökség sajtószolgálatának munkatársa. Új, sávos rendszert vezettek be, ami egyszerre küszöböli ki a közigazgatás bérezési gyakorlatának korábbi hibáit, és ad lehetőséget a tehetség és a szorgalom elismerésére.

Az új, szolgáltató szemléletű közigazgatásban ugyanis egyformán szükség van a pályakezdők motiváltságára, fokozott teljesítményére és az idősebb munkatársak pótolhatatlan tudására, tapasztalatára. Megszüntetik ezzel azt a méltánytalan helyzetet, hogy egy pályakezdő és egy húsz éve szolgálatban lévő munkatárs ugyanannyit keressen. Az új rendszerben az állam elismeri és meghálálja a szolgálatban eltöltött évek számát azzal, hogy a hosszabb ideje dolgozó munkatársak magasabb emelést kapnak – írta válaszban Göbl.

Ugyanakkor elismerik a tudást, a teljesítményt, a szorgalmat és az ügyfelek hatékony, gyors és pontos szolgálatát. Azok, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, magasabb fizetésben részesülhetnek. És hogy kik ők, azt a munkahelyi hierarchia alapján döntik el a felettesek, végül pedig a kormánymegbízott.

Az új bérrendszerrel új megnevezés is jár. Júliustól a járási hivatalokban dolgozók állami tisztviselők lettek. Hozzájuk hasonlóan januártól a kormányhivatalok megyei szintjén dolgozók is azok lesznek. És vele együtt náluk is bevezetik az új illetmény- és az előmeneteli rendszert. A középfokú végzettségű ügyintézők, ügykezelők akár 70 százalékos béremelést is kaphatnak. A 11 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselő 30, míg az osztályvezetők 10 százalékos emelésben részesülnek.

Túl nagy a mozgástér
– A kormányzat túlbonyolítja a rendszert. Aggódom, mert az eddigi törvényben garantált szabályozás helyett túl nagy mozgásteret hagynak a munkáltatóknak. Ez kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat a kormányhivatalok vezetőinek. Márpedig az ügyintézőknek politikamenteseknek kellene lenniük – kommentálta korábban a béremelés hírét Farkas Andrea, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) megyei titkára.”

Forrás:
A kormányhivatalnokok fele kapott fizetésemelést; Dombai Tünde; delmagyar.hu; 2016. július 2.

Gyászlobogó az iskolán – Vízvártól elvették a felső tagozatot

„A határ menti település az utolsó pillanatig küzdött azért, hogy megtarthassák felsőseiket a körzetes iskolaként működő intézményben, de a jogszabályi előírás megfúrta a helyiek összefogásával kiötölt mentőakciót.

Senkinek sem kívánom, hogy átélje azt, amit a szülőknek és a pedagógus kollégáknak kellett a múlt hét szombaton tartott tanévzárón és ballagáson – összegzett Kozma László polgármester, nem kis elkeseredéssel hangjában, amikor elmondta, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó barcsi tankerületének vezetője az ünnepségen ismertette az államtitkári határozatot: Vízváron megszűnik a felső tagozat 2016 szeptemberétől. Mint ahogyan lapunk beszámolt róla, a megszüntetés hírére a körzetes iskolát képviselő önkormányzatok és a vízváriak egyként fogtak össze a megoldásért, mert ragaszkodtak volna felsőseikhez, ami iskolájuk létét is jelenti egyben. Kitalálták, hogy horvát nemzetiségi iskolaként működnek tovább, s így teljesíteni tudják a létszámra vonatkozó előírásokat. A jogszabály azonban így is felmenő rendszerben követeli meg minden osztályban a legalább nyolc főt, s ezt nem tudták teljesíteni, ezért vették el a felső tagozatot – magyarázta a településvezető. A változás 34-35 diákot jelent, a gyerekeknek ezután busszal kell iskolába járniuk. Eredetileg a babócsai iskola lett kijelölve, de a szülők inkább, élve a szabad iskolaválasztás jogával, a környező városokba, Barcsra, Csurgóra, Nagyatádra viszik a gyerekeiket. – Tanáraink javasolták, tegyük ki a gyászlobogót az iskolára, jelezve, mennyire csalódottak vagyunk. A ma napig kint van a zászló…

Megtudtuk, hogy a vízvári iskola alsó tagozatában most körülbelül tizenöt gyermek maradt, akiket három pedagógus tanít szeptembertől, ám a településvezető szerint nagyon egy irányba mutatnak a folyamatok, hiszen ahol a nagyobb gyereket el kell buszoztatni máshová, ott a kisebbet is el fogják vinni az iskolából. – Problémát jelent a közlekedés is, hiszen azokba a városokba, ahová most a felsősök fognak járni, nincs olyan időben járat, hogy iskolakezdésre ne túl korán érjenek, s kényelmesen haza is tudjanak jönni. Ezért levelet írtam a közeledési vállaltnak és a közlekedésszervező intézetnek is, amit ugyancsak elküldtem az országgyűlési képviselőnknek, mert ezt a helyzetet meg kell oldani – húzta alá a polgármester. – Többször elmondtam már, de ez a döntés most csak megerősítette, úgy érezzük, mi itt a határszélen csupán másodrendű állampolgárai vagyunk az országnak…”

Forrás:
Gyászlobogó az iskolán – Vízvártól elvették a felső tagozatot; sonline.hu; 2016. június 26.

Folytatódik a bürokrácia csökkentése

„A bürokrácia csökkentése érdekében ősszel újabb törvények megváltoztatásába fog a kormány, akár százas nagyságrendben – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Zalaegerszegen, a közszolgálati tisztviselők napja alkalmából tartott ünnepségen.

Lázár János emlékeztetett arra, hogy korábban száztíz törvényt változtattak meg a bürokráciacsökkentés érdekében, nyáron pedig minden a kormányablakokhoz érkező ügyfelet szeretnének megkérdezni arról, mi a véleménye a kormányablaki ügyintézésről és szerinte miként lehet a bürokráciát tovább csökkenteni. Kiemelte, az EU-s pénzek, az építésügy és az adóügyek esetében további egyszerűsítésekre van szükség.

A miniszter a Zala megyei kormányhivatal rendezvényén gratulált minden magyar állami tisztviselőnek, köztisztviselőnek az éves teljesítményéért. Hozzátette, idén ötmillió magyar választópolgár fordult a járási hivatalokhoz, a kormányablakokhoz és a kormányhivatalokhoz.

A területi közigazgatás reformjáról azt mondta, 1873 óta nem történt ekkora változás a közigazgatásban. Egyszerű, gyors, könnyen irányítható területi közigazgatást hoztak létre, ami erősíti az államot. Ennek megtöltése tartalommal a feladat most – tette hozzá.

Kitért arra, folyamatosan növelnék ezerre, majd kétezerre azoknak az ügyeknek a számát, amelyek a járási hivatalok kormányablakaiban intézhetők. Lázár János azt mondta: fontos lenne, hogy az adóhatóság ügyeit is intézhessék az emberek a kormányablaknál.

Kiemelte, a versenyképesség növelése érdekében az a cél, hogy Közép-Európában Magyarország legyen a legerősebb ország. Ennek feltétele szerinte az, hogy a magyar tudás is – a gazdaság mellett – versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban. Ehhez rendezett államra van szükség, amelynek nemcsak a költségvetése rendezett, hanem rendezetten intézi a hozzá forduló választópolgárok, ügyfelek ügyeit is.

A miniszter felidézte, az elmúlt húsz évben csökkent a tisztviselői munka társadalmi megbecsültsége, anyagi stabilitása és a pálya kiszámíthatósága. Azt mondta, az állami tisztviselői kar létrejöttével új korszak kezdődik, amelyben egzisztenciális stabilitást igyekeznek nyújtani mindenkinek, aki erre a pályára lép.

Sifter Rózsa megyei kormánymegbízott elmondta, Zala megye hét kormányablakát a megnyitás óta csaknem 490 ezren keresték fel. Naponta átlagosan 1170 ügyfelet fogadnak, 53 ügysegédjük pedig 239 településre jut el. Kitért arra is, hogy a béremelés a megye hat járásában most 549 állami tisztviselőt érint, január elsejétől pedig további 548 dolgozónak biztosíthatnak jobb anyagi körülményeket…”

Forrás:
Folytatódik a bürokrácia csökkentése; Miniszterelnökség; 2016. július 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Egyesült Államok: könnyebb lesz betekinteni a kormányzati dokumentumokba

„Barack Obama amerikai elnök aláírta csütörtökön azt a jogszabályt, amely az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, csaknem fél évszázada fennálló törvény alapján szabadabb betekintést enged a kormányzati dokumentumokba a nyilvánosság számára.

Az új jogszabály szerint a szövetségi hivataloknak – amikor eldöntik, hogy nyilvánosságra hozzanak-e egy információt – eleve abból kell kiindulniuk, hogy a lakosságnak joga van azt megismerni, nem pedig eleve titkosnak kell tartani.

A jogszabály támogatói szerint a hivataloknak ezáltal nehezebb lesz visszatartaniuk az információkat. A jogszabályban egyúttal csökkentették azoknak a kivételeknek a számát, amelyekre hivatkozva a hivatalok megtagadhatják az adatszolgáltatást.

A washingtoni Fehér Ház közlése szerint jövőre honlapot hoznak létre az adatigénylések és az adatszolgáltatás rendszerezése céljából, a szövetségi hivatalok ugyanis eddig különböző módon szolgáltatták ki a kért adatokat.

A jogszabály 25 évben maximalizálja a kormánydöntések titkosíthatóságának időtartamát. Eddig akár örökre titkosíthattak egyes kormánydöntéseket. A hivataloknak kérés nélkül is nyilvánosságra kell hozniuk olyan dokumentumokat, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot.”

Forrás:
Könnyebb betekinteni a kormányzati dokumentumokba; Híradó.hu/MTI; 2016. július 1.

Másfél milliárdból készült, de nagyon kevesen látogatják a köznevelési portált

„A kormány közel 1,4 milliárd forintot fordított a tavaly elindult Nemzeti Köznevelési Portálra (NKP), ami a pedagógusokat, diákokat és szülőket segítené, a Magyar Nemzet szerint nem nagy sikerrel.
A lap kikérte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől a portál látogatottsági adatait. Kiderült, hogy az NKP-nak napi 800-1500 egyedi látogatója van, ami nagyon alacsony szám, főleg annak tükrében, hogy a portál fenntartási költsége havi másfél millió forint.
Arról nem is beszélve, hogy a célcsoport nem kicsi: a nemrég lezárt tanévben több mint 120 ezer pedagógus tanított és összesen 1,2 millió diák tanult az iskolákban.”

Forrás:
Másfél milliárdból készült, de nagyon kevesen látogatják a köznevelési portált; Index.hu; 2016. június 29.

Elektronikus aláírás – változások július 1-től!

„A papír alapú dokumentumok helyét fokozatosan átveszi az elektronikus okirat, és a hagyományos szerződéskötés vagy hatósági eljárás helyett teret nyer az elektronikus szerződéskötés és ügyintézés. Az elektronikus eljárások egyik kiemelt kérdése az eljárás során keletkező elektronikus iratok hitelessége, bizonyító ereje. – Milyen változások várhatók július 1-től?

2016. január 1-én bizonyos kivételekkel hatályba léptek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései, mely jogszabály alapja a 910/2014/EU rendelet. Júliustól teljes egészében ez az uniós rendelet határozza majd meg Magyarországon az elektronikus tranzakciókat, az egész EU területére kiterjedően. Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az unió egész területén elfogadott lesz, így várhatóan szélesedik mind az elektronikus aláírást létrehozó technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Bizalmi törvény) 2016. július 1. napjától hatályon kívül helyezi többek között az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt, így az elektronikus aláírás szabályait ettől az időponttól kezdődően az 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) tartalmazza.

A rendelet alapvető újdonsága az egyenértékűség elve. Ennek értelmében egyrészt az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú.

Másrészt valamennyi tagállam köteles a más tagállamokban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást minősített elektronikus aláírásként elismerni. Így a különböző tagállamokban az elektronikus aláírások készítésére kifejlesztett technikák az EU egész területén elfogadottak lesznek, megnyitva a teret a különböző technikák elterjedésének, ami nagy valószínűséggel hosszú távon a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldások elterjedését hozza.

A Bizalmi törvény szabályozza egyrészt a bizalmi szolgáltatók működését, másrészt itt találhatóak az elektronikus ügyintézés szabályai, melyek azonban csak 2017 januárjától lépnek hatályba. A Bizalmi törvény módosítja továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (Pp.) is.

A Pp.-t érintő egyik legjelentősebb módosítás (eltekintve az e-per szabályaitól), hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratok körébe bekerül egy új elektronikus dokumentumfajta…”

Forrás:
Elektronikus aláírás – Változások július 1-től!; Mercz Ágnes; Jogi Fórum; 2016. június 28.

Informatika, távközlés, technika

Az MVM NET a 450Alliance nemzetközi távközlési szervezet tagjává vált

„A szövetség a 450MHz-es frekvenciasáv használatában érdekelt távközlési szolgáltatókat, berendezésgyártókat, felhasználókat, szabályozói testületeket tömörítő szervezet. Az MVM NET szakemberei komoly szakmai érdeklődés mellett mutatták be a nemzetközi szinten is innovációnak számító magyarországi LTE450-es mobil adatátviteli hálózatot a szervezet amszterdami éves összejövetelén. A tagság révén az MVM Csoport távközlési tagvállalata első kézből értesülhet a technológiát érintő fejlesztésekről, a nemzetközi tudásbázis hozzájárul a társaság által üzemeltetett hazai hálózat lehetőségeinek minél jobb kihasználásához, valamint a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez.

Csatlakozott a 450MHz-es frekvenciasáv használatában érdekelt szolgáltatókat, berendezésgyártókat, felhasználókat, szabályozói testületeket tömörítő 450Alliance szervezethez az MVM Csoport távközlési tagvállalata, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. Ezáltal a társaság szakemberei első kézből értesülhetnek a technológiát érintő fejlesztésekről, szolgáltatási lehetőségekről, frekvenciahasználatot érintő kérdésekről, mely információk hozzájárulnak a mobil adatátviteli hálózat lehetőségeinek minél jobb kihasználásához, valamint a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez.

A nemzetközi szervezet évente megrendezett amszterdami összejövetelén máris komoly érdeklődés övezte az MVM NET prezentációját, amely keretében a társaság bemutatta a szekértői közönség előtt a 2016-ban átadott LTE450-es mobil adatátviteli hálózatát. Az MVM NET Európa egyik első 4. generációs, vagyis LTE hálózatát építette ki a 450 MHz-es frekvencián.

Az MVM NET 2016. április elején elindította szolgáltatásait LTE450MHz-es mobil adatátviteli hálózatán. A kormányzati és üzleti ügyfeleket kiszolgáló hálózaton nagysebességű adatátviteli szolgáltatások, valamint M2M alkalmazások kiszolgálására kissebességű adatátviteli szolgáltatások érhetőek el Magyarország teljes területén.”

Forrás:
Az MVM NET a 450Alliance nemzetközi távközlési szervezet tagjává vált; MVM NET; 2016. július 1.

Az MVM NET értékesítheti hazánkban elsőként a legnagyobb európai internetforgalom-cserélő szolgáltatásait

„Az MVM NET Zrt. a világ egyik vezető, Európa legnagyobb internetforgalom-cserélőjének, a frankfurti „DE-CIX”-nek (Deutscher Commercial Internet Exchange) a hivatalos viszonteladójává vált.
Ezzel az MVM Csoportba tartozó telekommunikációs társaság az első Magyarországon, amely ilyen jogosultságot szerzett.

„A viszonteladói státusz megszerzésének célja, hogy kiemelt üzleti partnereink, a magyarországi, valamint közép-kelet-európai nagykereskedelmi üzletfeleink számára a gerinchálózati kapacitások bérbeadása mellett értéknövelt, versenyképes szolgáltatásokat kínálhassunk Európa legnagyobb internetforgalom-cserélő központjában. Az új szolgáltatások nagyban hozzájárulnak stratégiai céljaink megvalósításához, hogy növeljük szolgáltatói szerepünket mind a hazai, mind pedig a regionális piacokon” – mondta Krénusz Kornél, az MVM NET Zrt. vezérigazgatója a bejelentés kapcsán.
Az, hogy az MVM NET hozzáfér a DE-CIX platformhoz, lehetővé teszi partnerei számára, hogy azok forgalmat cserélhessenek más résztvevőkkel. A szolgáltatás elsődleges előnye, hogy közvetlen és szabályozható kapcsolatot biztosít a világ egyik vezető, Európa legnagyobb internetforgalom-cserélőjéhez megfizethető áron. Az MVM NET 2014. óta teljes jogú tagja a DE-CIX platformnak, mostantól arra is lehetősége lesz, hogy a szolgáltatásokat viszonteladóként értékesíthesse saját, 100Mps-től 10Gbps-ig elérhető kapacitású portján az internetforgalom-cserélő ponton. Az MVM NET mindezek mellett az első olyan társasággá is vált, amely a budapesti internetforgalom-cserélő, vagyis a BIX ViP viszonteladó szerződését megkötötte az Internet Szolgáltatók Tanácsával. Utóbbinak köszönhetően a társaság képes a BIX szolgáltatásait Budapesten kívül is nyújtani átlátható feltételek mellett. Azzal, hogy az MVM NET szabályozható hozzáféréssel bír a BIX platformon, hozzásegíti a cég hazai és nemzetközi partnereit a forgalomcseréhez más BIX tagokkal. A viszonteladói program célja, hogy kibővítse a BIX szolgáltatásait a Budapesten kívüli magyar nagyvárosokra is. Az MVM NET már elindította ezek tesztelését Nyíregyházán, Miskolcon és Kisvárdán, de folyamatban van Zalaegerszegen, Ajkán, Gyöngyösön és további városokban a BIX ViP szolgáltatások kialakítása.

Az MVM NET meglévő hibrid BIX portját június végéig 100GE kapacitásra fejleszti tovább, így az első olyan telekommunikációs szolgáltató lesz Magyarországon, amely ilyen magas sávszélességű hozzáférést képes biztosítani a BIX-hez.
Az MVM NET távközlési hálózatának zavarmentes működéséről a hét minden napján napi 24 órában szolgálatot teljesítő Network Operation Center (NOC) jól képzett, tapasztalt szakembergárdája gondoskodik.”

Forrás:
Az MVM NET értékesítheti hazánkban elsőként a legnagyobb európai internetforgalom-cserélő szolgáltatásait; NVM NET; 2016. április 18.
Lásd még korábbi cikkünket: Az MVM NET csatlakozott a DE-CIX internet-forgalom cserélő ponthoz

Somogy megye: akadozó világháló – gerincvezeték van, gyors internet nincs

„Tavaly ősszel mindenütt izgalmat keltett a községekben, hogy kiásták az árkokat a vezetékhez. Néhány helyütt, például Mosdóson és Hajmáson panaszkodtak is, mert zavarták a lakosokat a feltúrt utcák. Akadályozták a közlekedést, a kiásott földet néha a járdára és az autófeljárókra dobálták. A lapátot már hónapok óta letették a munkások, még sincsen előrelépés. Pedig a kormány szándékainak megfelelően a szélessávú internet hálózat kiépítésével a kis somogyi falvakat is bekapcsolnák az információs vérkeringésbe.

A gerincvezeték már kiépült, de a szélessávú internet még nem működik, ugyanez a helyzet Bőszénfán is. A település a kaposvári kistérség déli csatlakozási pontja a rendszerben. A végpontokat már felszerelték, és azóta a bemérés folyamatosan zajlik a polgármester szerint. A legutolsó információi szerint augusztusra ígértek változást. Ezután kormányzati finanszírozásból a bejelentett, állandó lakosokhoz, már akik ezt igénylik, ingyenesen be fogják kötni a csatlakozást.
– Nálunk is bekötötték már a hivatalba, de a teljes működésre még várni kell, a műszaki átadás egyelőre nem történt meg. A kezdeményezés jótékony hatását csak később érzékelhetik az itteni emberek, addig pedig marad a régi technika, ami tragikus – mondta Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere.

A somogyi önkormányzatokat már mind bekötötték, a hálózat élő, de most az optikai jelet mérik, hogy mindenütt megfelelő-e, tudtuk meg Szurok Zoltántól, a kivitelező Axberg Group Kft. térségi koordinátorától. Miután a szerződések megszületnek, az önkormányzatok akár napokon belül gyors internethez juthatnak. A magánelőfizetőket azonban a GINOP programban kezelik. Tudomása szerint a pályázatok kiértékelése már megtörtént. Az elfogadott kérelmekkel a munka a tervezési szakaszba léphet, a településeken a belső hálózatot mérnökök tervezik meg, majd be kell szerezni a szükséges szakhatósági hozzájárulásokat. Ha a tervezés kellően gyors lesz, akár néhány hónapon belül megkezdődhetnek a lakossági rákötések, azonban a kivitelezés folyamatosan zajlik majd és a program lezárása 2018-ban lesz, tehát akkora kell befejeződni a megyében is a munkáknak. ”

Forrás:
Akadozó világháló: gerincvezeték van, gyors internet nincs; Sonline.hu; 2016. június 30.

Problémás lehet az 5G elterjesztése

„A nagyobb sebesség kisebb lefedettséget eredményez, különösen a belső terekben.

Sokszor olvashattunk már az ötödik generációs mobiltechnológia várható bemutatkozásáról és a terjeszkedés üteméről. Több jól ismert név dolgozik már a platform véglegesítésén, ők újabb és újabb sebességrekordokat érnek el, egy piackutató cég szerint azonban ez nem lesz elég, a lefedettség és a térerő terén ugyanis komoly kompromisszumokat kellene kötnünk.

Az ausztrál New Street elemzői arra figyelmeztettek a napokban (az ország szabályozó hivatala által megrendezett eseményen), hogy az 5G elterjedésével mind a szolgáltatók, mind pedig a felhasználók az eddiginél nagyobb problémákba ütközhetnek. Előbbiek számára komoly kihívást jelent, hogy jóval sűrűbb infrastruktúrára lesz szükség, mivel a magasabb frekvencia egyben azt is jelenti, hogy egy-egy torony jóval kisebb területet fedne le, utóbbiak pedig a belső terekben lesznek kénytelenek megküzdeni a térerő hiányával.

Az infrastruktúra telepítésével kapcsolatos nagyobb kiadások arra késztethetik a különböző szolgáltatókat, hogy elhúzzák az 5G bevezetését, ehelyett pedig a jelenlegi generáció, a 4G további tökéletesítésével és optimalizálásával igyekezzenek ellensúlyozni a felhasználói igények növekedését. A nagyobb sebességre mindenképpen szükség lesz, ezt azonban még évekig kibekkelhetik az LTE javítgatásával, ami azt eredményezheti, hogy az ötödik generáció csak az évtized vége felé, valamikor 2020 táján kezdheti meg térhódítását – szemben egyes szolgáltatói ígéretekkel, amelyekben már a 2017-es indulási dátum is szerepel.

Az új technológia megfelelő alkalmazásához természetesen az ezzel kompatibilis eszközökre is szükség lesz, az okostelefonos szegmens lassulása pedig azt vetíti előre, hogy ez sem fog olyan könnyedén lezajlani, ahogy azt korábban vártuk.”

Forrás:
Problémás lehet az 5G elterjesztése; SG.hu; 2016. június 27.

Itt az első halálos baleset robotpilótás Teslával

„Sem a Tesla Model S szenzorai, sem a sofőr nem látta az úton áthaladó teherautót. Kié a felelősség az ügyben?

Halálos balesetet szenvedett egy önvezető üzemmódban haladó Tesla sofőrje. Az elkerülhetetlen következett be, akár biztonságosabbnak, akár kockázatosabbnak tartjuk a hasonló vezérlőrendszereket az emberi sofőröknél, csak idő kérdése volt, mikor következik be az első halálos baleset, gépi irányítás alatt lévő járműbe – az ügyben a vizsgálat már folyik, az iparág és a Tesla reakciója is meghatározó lesz az önvezető járművek jövője kapcsán.

A tragédia helyszíne egy floridai autópálya volt, ahol a Model S típusú Tesla egy az úton merőlegesen keresztülhaladó teherkocsi vontatmányába rohant bele. A vállalat közleménye szerint sem a járművet irányító Autopilot szoftver, sem pedig maga a sofőr nem vette észre a „napfényes ég előtt elhaladó fehér utánfutót”, így azok egyike sem fékezett, a Tesla pedig a magas vontatmány alá rohant, annak alsó éle az autót a szélvédőnél kapta el. A jármű ezután két kerítést átszakítva egy villanyoszlopnak ütközött, végül pedig attól harminc méterrel távolabb állt meg. Arra a kérdésre, hogy ha az autó kameráit a fény el is vakítja, a radar miért nem érzékelte a közelgő akadályt, Elon Musk, a vállalat vezérigazgatója Twitteren úgy válaszolt, a szenzor figyelmen kívül hagyja a magasan elhelyezett útjelzőtábláknak látszó tárgyakat, hogy a fals fékezéseket elkerülje.

A gyártó a közleményben siet kitérni a felelősség kérdésére, mondván, az egyelőre bétateszt alatt álló Autopilot funkció alapértelmezetten ki van kapcsolva a járművekben, mikor pedig azt a sofőr aktiválja, a szoftver egyértelműen figyelmezteti a vezetőt, hogy csupán egy vezetéssegítő funkcióról van szó, amelynek használata során a sofőr változatlan odafigyelésére van szükség, továbbá kezeit is végig a kormányon kell tartsa, hogy bármikor kész legyen átvenni az irányítást. Ha az Autopilot használata közben a vezető leveszi kezét a volánról, az autó két figyelmeztetés után automatikusan lassítani kezd, majd megáll.

Nem ez az első eset egyébként, hogy a cég önvezető rendszerének meggyűlik a baja a magasabb trélerekkel, májusban egy Model S egy az út szélén parkoló utánfutóról, ugyancsak a szélvédő magasságában lelógó rakományba gurult bele – ekkor senki nem sérült meg, az eset kapcsán pedig a Tesla szintén úgy nyilatkozott, a vezetőknek az automatizált vezetés vagy parkolás során végig figyelni kell az autóra.

Megszoktuk a „kész” autókat
Igaz a gyártó egyértelműen jelzi, hogy jelenleg az önvezető – jobban mondva „fejlett vezetéssegítő” – üzemmód használata közben is a sofőré a felelősség, az eset mégis komoly kérdéseket vet fel a gyártó oldalán is, hiszen mégiscsak egy félkész szoftvert használ járműveiben, amely bár bizonyos körülmények között tökéletesen működik, pont emiatt adhat a felhasználónak hamis biztonságérzetet, ami aztán a későbbiekben hasonló balesetekhez vezethet. Még ha a cég jogi oldalról egyelőre úgy tűnik nem is támadható – bár ezt majd az Egyesült Államok autópályabiztonságért felelős hatósága, az NHTSA (National Highway Transportation Safety Administration) vizsgálata fogja eldönteni – a rossz „UX” miatt már sokkal inkább, értve ezalatt, hogy nem érzékelteti eléggé a Tesla tulajdonsokkal a „béta” címke veszélyeit. Erre a „Tesla Autopilot” keresőszavakat YouTube-on bepötyögve bőségesen találunk bizonyítékot…”

Forrás:
Itt az első halálos baleset robotpilótás Teslával; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2016. július 01. 1

Társadalom, gazdaság, művelődés

Európa és régiói versenyképessége

„Június 16-17-én az európai regionális versenyképesség iránt érdeklődők az ESPON harmadik szemináriumán nem csupán a kohéziós politika dimenzióit tanulmányozhatták mélyrehatóan, hanem megtudhatták azt is, hogy egy kis kreativitással mire használhatók a csatornák mentén békésen ringó régi hajók, vagy a parton hajladozó nádas. A kétnapos rendezvény helyszínéül a holland elnökség alkalmából épített impozáns rendezvénypalota szolgált.

Az Európai Megfigyelő Hálózat a Területi Fejlődésért és Kohézióért (ESPON) nyílt szemináriumait félévente rendezik meg, június 16-17-én az Európai Uniós Tanácsának soros elnöke, Hollandia töltötte be a házigazda szerepét. A rendezvény „A területiség számít: Európa és régiói versenyképessége” címet viselte. A konferencián az európai regionális versenyképesség területi dimenziói kerültek nagyító alá, összhangban a holland elnökség programjával.

Az ESPON program a 2014 és 2020 közötti időszak uniós kohéziós politikájának része. A területi tények, az alkalmazott kutatások, az európai területi trendek, a perspektívák és a politikai hatások elemzésének alapos ismerete elengedhetetlen az európai területi együttműködést célzó program sikeréhez. Emellett az ESPON törekvése a versenyképességet, a növekedést és a foglalkoztatást elősegítő szakpolitikák tervezésének területi tényekkel történő megalapozása, amihez kiváló impulzusokkal szolgálhat a konferenciákon zajló tapasztalatcsere.

A szemináriumon az európai régiók versenyképessége mellett a policentrikus fejlődés lehetőségeit elemezték neves európai intézmények és egyetemek kutatói. Az 5-8 fős, párhuzamos szekciók témakörei jól illeszkedtek a Lechner Tudásközpont munkatársainak aktuális projektjeihez: Sárdi Anna az Urban Agendával (Okos Város), Vaszócsik Vilja a policentrikus fejlődéssel (Területi Potenciáltérkép), Schneller Krisztián pedig a határmenti térségekkel (Szlovák-Magyar Tervezés) foglalkozó workshop munkájához csatlakozott.

Nagy hangsúlyt kapott az EU politikák nemzeti területi tervezési rendszerekbe történő integrációja is. Az interaktív szekcióüléseken lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők kisebb csoportokban felhívják a figyelmet azokra a területi kutatásokra, amelyek különböző területi szinteken segíthetnék a tervezők és döntéshozók munkáját. A Tudásközpont munkatársai elsősorban a középtávú modellezés fontosságát, a vidékies térségek elnéptelenedésének problémakörét, továbbá a kelet-európai térségek speciális problémáit vetették fel.

A konferencia második napján Anna a tervezés alulról szerveződő megközelítésével, Krisztián a földrajzi sajátosságokkal rendelkező térségekkel, Vilja pedig az INSPIRE programmal foglalkozó csoport munkájában vett részt. A rendezvényen bemutatták az ESPON2020 Program első hét alkalmazott kutatási projektjének céljait, és az elkövetkezendő időszakban várható eseményeket.

A sűrű programot aktív pihenés követte, amely lehetőséget adott az informális eszmecserére is. Az amszterdami projektekhez és a holland területi tervezéshez kapcsolódóan a helyi önkormányzat munkatársai 2-3 órás városi túrát szerveztek az érdeklődők számára. A „Circular City” programon résztvevő lechneres kollégák Észak-Amszterdam volt ipari (hajógyári) területének kármentesítésére és hasznosítására láthattak jó gyakorlatokat. A régi hajók felújításával kulturális terek, építészirodák, gyermekfoglalkoztatók születettek. A csatorna partját borító nádas nemcsak a táj dísze, hanem megszűri és felszívja a szennyeződéseket a vízből.

A konferencián a plenáris és a szekcióüléseken való aktív részvétel mellett a Lechner Tudásközpont nem csupán a magyar és külföldi kollégákkal való tapasztalatcserével, a jó gyakorlatok és az alulról szerveződő kezdeményezések jelentőségének megismerésével gazdagodott, hanem új szereplőként került be a köztudatba.”

Forrás:
Európa és régiói versenyképessége; Lechner Tudásközpont; 2016. június 30.

Okos város: vidéken erősebb a helyi identitástudat

„Virág Benedeket, az Óbudai Városfejlesztő Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a Smart Cityhez kapcsolódó közösségi tervezésről és az eddigi tapasztalatairól.

‒ Közösségi tervezés hogyan kapcsolódik a Smart City koncepcióhoz?
‒ A manapság széles körben használt és divatos „Smart City”, „okos város”, „intelligens város”, „kreatív város” megnevezések lényegében mind ugyanazt a fogalmat takarják. Olyan városokra használják ezeket a megnevezéseket, ahol az informatikai és a telekommunikációs technológiát (ICT) közösségi szinten képesek felhasználni; ahol nem a szolgáltatásokat, hanem az állampolgárokat helyezik a középpontba; és ahol nem öncélú fejlesztéseket hajtanak végre, hanem a lakóközösséggel együttműködve, polgáraik igényeit elégítik ki.

A Smart City fenti három ismérve közül a másodikhoz és a harmadikhoz szorosan kapcsolódik a közösségi tervezés, amely olyan folyamat, amelyben az érintett lakosság, gazdasági és civil szereplők a legelejétől fogva be vannak vonva. A közösségi tervezés, vagy más néven a részvételen alapuló tervezés módszertana különféle vizuális elemzési, illetve csoporttechnikákat alkalmaz, azonban a más ágazatokban ugrásszerű növekedést és fejlődést eredményező digitális technológiák használata még nem terjedt el. Ha ez is megtörténik, onnantól kezdve a közösségi tervezést a Smart City programok alapvető elemének fogja tartani a szakirodalom és a szakma, „kötelező” elem lesz egy „intelligens város” kialakulásához.

‒ Milyen előnyei és hátrányai vannak a közösségi tervezésnek?
‒ Elég csak megnézni a Városliget fejlesztését, vagy ha nemzetközi példát akarunk hozni, akkor az isztambuli Gezi park vagy a Stuttgart 21 elnevezésű fejlesztéseket, hogy lássuk mi történhet, ha egy városfejlesztési beruházásba nincsenek bevonva az érintett lakosság, vagy a gazdasági, civil szereplők igényei, véleményei. A közösségi tervezés valós igényeken alapuló, társadalmilag jobban elfogadott, integrált és komplex nézőpontot alkalmazó fejlesztést eredményez, amelyben az innovatív ötletek is nagyobb eséllyel kerülnek becsatornázásra. További előnye a folyamatnak, hogy a konfliktusok minimalizálásával konszenzusos eredményt ad, és növeli az összes szereplő kötődését az adott fejlesztés iránt. A folyamat során keletkezett fejlesztési tervtől függetlenül már önmagában az is óriási előny, hogy erősíti a társadalmi kohéziót az által, hogy összehozza a lakosokat, a gazdasági és civil szereplőket, és előremutató, értelmes párbeszédet alakít ki között. Természetesen vannak hátrányai is a közösségi tervezésnek; hosszabb ideig tart, és drágább előkészítési folyamat.

‒ Közösségi tervezés hogyan valósulhat meg a gyakorlatban?
‒ Sikeres közösségi tervezés alapos előkészítő munka után, őszinte légkörben, egymás felé bizalommal közelítő szereplők között valósítható meg. Szükség van a fejlesztő döntéshozói (politika), illetve szakmai (főépítész) oldalán, a tervezőnél és a helyi lakosságnál is a kellő nyitottságra. Fontos, hogy a folyamat menedzselésére tapasztalt szakmai csapat legyen kijelölve, amelynek tagjai felelősen állnak a munkához.

Ha a fenti tényezők teljesülnek, akkor az összes szereplő az alábbi lépéseken megy végig közösen egy átlagosan négy-tíz alkalmas tervezési folyamat keretében:

– Problémák összegyűjtése – problématérkép
– Igények megfogalmazása – vágytérkép
– Problémák megoldására és a felmerült igényekre adott válaszok, funkciók összegyűjtése – funkciótérkép
– Részletes tervezés
– Végleges terv elfogadása

‒ Milyen szinten kell bevonni a lakosságot?
‒ A közösségi tervezés legitimitását nagyban befolyásolja a helyi lakosság bevonásának mértéke. Ezért arra kell törekedni, hogy minél több érintett személy, illetve társadalmi csoport véleménye, igénye legyen becsatornázva a folyamatba. Nagy segítség tud lenni az intézményesült szervezeti struktúra, mint például civil szervezet, társasház vagy lakásszövetkezet, de figyelni kell azon csoportokra is, amelyek az előbbi struktúrákból valami oknál fogva kimaradtak. A közösségi tervezés jó alkalom lehet arra, hogy ezek a személyek bekapcsolódjanak a civil életbe. Fontosnak tartom, hogy a közösségi tervezés nem csak lehetőség a helyi lakosság számára, hanem felelősség is. A bevonás mértéke, és ezáltal a folyamat eredménye az ő hozzáállásuktól is nagyon függ. A helyi lakosság megszólítása történhet hagyományos kommunikációs csatornákon keresztül, mint a nyomtatott sajtó, a plakátok és szórólapok, de nem szabad kihagyni modernebb csatornákat sem, mint az internet illetve a web2 alkalmazások, például a facebook.

‒ Milyen tapasztalataik vannak Óbuda-Békásmegyeren?
‒ Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 2014-ben az Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítése során kezdte tudatosan bevonni a helyi lakosságot a kerület fejlesztéseinek tervezésébe. Ugyancsak ebben az évben Békásmegyer Ófalu közössége felvetette egy közösségi tér, park kialakítását városrészükben. Az alulról jövő kezdeményezés felkarolása és finanszírozása egy helyiek által tervezett, és ezáltal elfogadott fejlesztést eredményezett.

A fenti két tapasztalat alapján 2015 elején Óbuda-Békásmegyer képviselőtestülete úgy döntött, hogy minden városfejlesztési projekt előkészítésénél bevonja az érintett lakosságot, a civil és gazdasági szereplőket, és a közösségi tervezés folyamatának lebonyolítását a Városfejlesztő Kft.-hez delegálta. Tavaly tizenegy köz- és zöldterületfejlesztés előkészítését valósítottuk meg közösségi tervezés keretében. A 48 rendezvényen közel 800 ember bevonása történt meg. A helyi lakosságtól több mint 300 megkeresést kaptunk e-mailben, illetve papíralapon. A városfejlesztő 51 cikket írt, 4000 szórólapot, 120 plakátot készített, és 43 belső szakmai egyeztetést szervezett, illetve vezetett le a témában. Az egyes tervezési területekről készített kérdőíveket 382-en töltötték ki. A 11 helyszínből hat helyen koncepcióterv készült, míg a másik öt helyszínen kiviteli tervig jutott el az előkészítés folyamata. Tervezői költségbecslések alapján közel 3,5 milliárd Ft összegű fejlesztési csomagot sikerült kialakítani közösen a helyi lakossággal.

Legfontosabb tapasztalat, hogy a közösségi tervezés tanulási folyamat az összes szereplő számára (önkormányzat, lakosság, tervező). Meg kell tapasztalni a lakosságnak, hogy nem hagyományos lakossági fórumról van szó, amelyen az összes problémát el kell mondania az önkormányzat képviselőjének, hanem közös gondolkodásról, amelyben a lakosnál lévő információ (legyen az a probléma, vagy annak megoldása) nélkülözhetetlen. A tervezőnek meg kell tanulnia, hogy azokat a problémákat és megoldásokat helyezze a fókuszba, amelyeket az adott területen élők felvetnek. Nem kell feltétlen minden esetben a megoldást szállítania a tervezőnek, hanem elsősorban szakmaiságával és kreativitásával tudja előre vinni a folyamatot. Végül az önkormányzatnak is meg kell tanulnia partnerként kezelni a lakosságot. Az a tapasztalatunk, hogy bár a folyamat időigényes, nincs más jó megoldás a városi terekben jelentkező problémák, ellentétek feloldására.

‒ Egy vidéki város miben lehet más, mint a főváros?
‒ A 2015-ben megvalósított kerületi tervezések híre eljutott a szomszédos Szentendre város vezetéséhez is, akik felkértek, hogy az ottani fejlesztések előkészítésébe is kapcsolódjunk be. Így van már tapasztalatunk arra vonatkozóan, milyen egy közösségi tervezést lebonyolítani Budapesten kívül. Tapasztalataink alapján egy vidéki városban erősebb a helyi identitástudat, amely a lakosság bevonásánál, aktivitásában előnyt jelenthet. A fővárosi kettős (kerületi és fővárosi szintű) szabályozási rendszer és a bonyolultabb tulajdonviszony-rendszer miatt több szereplőt, illetve keretfeltételt kell figyelembe venni egy III. kerületi tervezésnél, mint egy vidéki városban. A fővárosban a tömegközlekedés, a közvilágítás, a hulladékgazdálkodás a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik, míg a köz- és zöldterületek nagy része a kerületi önkormányzatok kezelésében van. A vidéki városokban komplexebb fejlesztések esetében is könnyen megvalósítható a közösségi tervezés a kevesebb szereplő és az egyszerűbb, átláthatóbb hatáskörök miatt.”

Forrás:
Vidéken erősebb a helyi identitástudat; Gesztesi Ákos; Vehir.hu; 2016. július 1.

SlowHow: Lassú város, okos város, élhető város – város-realitások környezet…

„Az elmúlt 70 évben a tudományban, a médiában és a mindennapokban is mindenki becsmérelte a nagyvárosi létmódot, mondván, hogy a nagyváros fárasztó, elidegenítő, megbetegítő környezet.

Erre a tendenciára válaszul számos kezdeményezés jött létre azzal a céllal, hogy a városi életmódot megváltoztassa, humánusabbá tegye. Ilyen a lassú város mozgalom is, mely negyedik SlowHow előadásunk központi témája.
Beszélgetünk arról, hogy:
Mennyire reális, hogy a városi élet humánusabb legyen?
Nem az-e esetleg már most is?
Melyek az emberközeli városi élet kritériumai?
Mi a cél a városban: a beletörődés, a változtatás vagy a folyamatok megértése?

A fenti kérdéseket a környezetpszichológia nézőpontjából vizsgáljuk meg, és segítségével keressük a választ az előadás során.
Az esemény regisztrációhoz kötött és a a helyszínen fizetendő belépődíj (1000 Ft) kifizetésével együtt jogosít majd a részvételre.
2016. július 5., 18-20h
MagNet Magyar Közösségi Bank – 98 Andrássy út, 1062 Budapest…”

Forrás:
SlowHow: Lassú város, okos város, élhető város – város-realitások környezet…; Slow Budapest

Szakirodalom

Alkalmas-e a Google jogi problémák megoldására?

„Első látásra a kérdés sem tudományosnak, sem nehezen megválaszolhatónak nem tűnik. Nem tűnik tudományosnak, mert túlságosan praktikus, valami olyasmihez hasonlít, mint hogy „lehet-e téli gumit használni nyáron”, vagy valami hasonló. És nem tűnik nehezen megválaszolhatónak sem, hiszen sejthető, hogy bizonyos jogi problémák esetén a Google jól fog működni, míg más problémák esetén kevésbé.
Ami mégis indokolja a kérdésfeltevést, az két megfontolás.
a) (A keresőkérdés, mint intralingvális átfordítás) Az első, hogy mindnyájan érezzük, hogy a Google használata esetén, a jogi problémáinkat megragadó keresőkérdéseink megfogalmazásakor a hétköznapi nyelv és a jogi szaknyelv, a jogi szövegek és az interneten található hétköznapi nyelven megfogalmazott szövegtöredékek ezreinek viszonyáról is szó van. Ha azt a kérdést firtatjuk, hogy egyáltalán mi történik akkor, amikor megkérdezünk egy keresőrendszert, akkor könnyen belátható, hogy egy többszörös nyelvi konverzióról, (intralingvális átfordításról) is beszélünk. Hiszen a jogi problémánk megfogalmazásakor azt kereső-kifejezésekké redukáljuk, és az, hogy ez a redukció mennyiben eredményez majd inkább jogi szakkifejezéseket, vagy inkább hétköznapi fogalmakat, vagy a kettő keverékét, nagyban múlik azon, hogy mi magunk kik vagyunk, és mennyi előismeretünk van az adott problémáról. A kérdés most már ebben az esetben az lesz, hogy a különböző pontossággal, és nyelvi mix formájában feltett kérdéseinkre a Google milyen válaszokat fog adni.
b) (A keresőmotor-építés, mint intralingvális átfordítás) Ez pedig elvezet egy másik problémához bennünket. Mi történik a Google belsejében? Mit csinál ez a rendszer és mit csinál másképp, mint a korábbi rendszerek? És főképp: mit csinál sokkal jobban, mint a korábbi rendszerek, amely miatt csaknem elsöprő lett a fölénye az internetes keresések világában, sőt, valójában sokunk számára
szinte az egyetlen kapuként szolgál magához az internethez is…”

Forrás:
Alkalmas-e a Google jogi problémák megoldására?; Ződi Zsolt; A jog nyelvi dimenziója. Prudentia Iuris (31) című kötetben, ISBN 978-615-5536-07-6; Bíbor Kiadó, Miskolc; 283-296. oldalak (pdf)

Elvek és valóság Európában: a PSI irányelv érvényesülésének problémái

„Ez az előadás az európai jog egy alig ismert területéről szól. Az itt leírtak nem is feltétlenül a téma jelentősége vagy aktualitása miatt érdekesek, hanem azért, mert szerintem remekül illusztrálják, hogy Európa minden egységesítő törekvés ellenére mennyire sokszínű és töredezett kulturális és politikai téren. Könnyű egyetérteni bizonyos dolgokban az elvek szintjén, de amikor az elveket aprópénzre, helyi jogszabályokra és legfőképpen cselekvésre kellene lefordítani, akkor a helyi hagyományok, gyakorlatok, beidegződések és félelmek olykor túl erősek, és végül felülírják, lerontják ezeket az elveket.
Az EU (a Parlament és a Tanács) 2003-ban elfogadott egy Irányelvet, a „közszféra információinak további felhasználásáról” (re-use of public sector information). Az irányelv célkitűzése az volt, hogy a közszférában közpénzen keletkező adatokat megnyissa mindenki, de elsősorban a magánvállalkozások felé, hogy ezek belőlük értéknövelt szolgáltatásokat fejlesszenek ki, ezzel munkahelyeket teremtve, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, és – nem mellékesen – csökkentve az Amerikával szembeni digitális lemaradásunkat. Világos és egyszerű célok ezek. Mégis, a norma az EU egyik kudarctörténete lett, mert a valóság ellenállt a szép céloknak és a magasztos elveknek. Ebben az írásban azt szeretném feltárni, hogy mi ennek a – nem csak magyarországi, hanem (csaknem) összeurópai – kudarcnak az oka. Érvelésemben külföldi példákat is felhozok, mégis elsősorban a magyar történésekre támaszkodom, lévén erről személyes tapasztalatom…”

Forrás:
Elvek és valóság Európában: a PSI irányelv érvényesülésének problémái; Ződi, Zsolt; In: Decem anni in Europaea Unione. Miskolci Jogtudományi Műhely, 1. (6.); ISBN 978-615-5216-76-3; Miskolci Egyetemi Kiadó; 174-185. oldalak (pdf)