Skip to main content

20. szám, 2020. május 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. május 11-május 16.

2020. május 16.

211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 112. szám; 2020. május 16.; 2720-2722. o. (PDF)

212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 112. szám; 2020. május 16.; 2722-2724. o. (PDF)

213/2020. (V. 16.) Korm. rendelet a hűtő-fűtő berendezés veszélyhelyzeti üzemeltetéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 112. szám; 2020. május 16.; 2725. o. (PDF)

2020. május 15.

207/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések következő üteméről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 111. szám; 2020. május 15.; 2712-2713. o. (PDF)

208/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi eljárásokkal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 111. szám; 2020. május 15.; 2713-2714. o. (PDF)

209/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 111. szám; 2020. május 15.; 2714-2715. o. (PDF)

210/2020. (V. 15.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 111. szám; 2020. május 15.; 2715-2716. o. (PDF)

1240/2020. (V. 15.) Korm. határozat a veszélyhelyzettel összefüggésben a közfoglalkoztatási szabályok eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 111. szám; 2020. május 15.; 2717. o. (PDF)
Lásd még: 1139/2017. (III. 20.) Korm. Határozat az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

1237/2020. (V. 15.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. számú módosításáról szóló 1759/2019. (XII. 20.) Korm. határozat módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 110. szám; 2020. május 15.; 2706. o. (PDF)

1239/2020. (V. 15.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból történő előirányzat-átcsoportosításról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 110. szám; 2020. május 15.; 2708-2709. o. (PDF)

2020. május 13.

200/2020. (V. 13.) Korm. rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 108. szám; 2020. május 13.; 2646. o. (PDF)

1213/2020. (V. 13.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási előirányzat keretösszegének megemeléséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 108. szám; 2020. május 13.; 2659. o. (PDF)

1215/2020. (V. 13.) Korm. határozat az egyházi és nemzetiségi fejezeti kezelésű előirányzatok között a veszélyhelyzetre tekintettel szükséges átcsoportosításokról és egyes kormányhatározatok módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 108. szám; 2020. május 13.; 2660-2661. o. (PDF)

2020. május 11.

194/2020. (V. 11.) Korm. rendelet különös méltányossági jog gyakorlásának rendjéről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 105. szám; 2020. május 11. o. (PDF)

195/2020. (V. 11.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 105. szám; 2020. május 11. o. (PDF)

Közlemény az államhatár személyforgalomban történő átlépése során irányadó szabályok alóli felmentés tárgyában a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes által meghozható méltányossági döntés iránt benyújtható elektronikus kérelem formai és tartalmi szabályairól
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 26. szám; 2020. május 11.; 2466-2468. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

„ Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos – Budapest kivételével az egész országra érvényes – védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert elmondta: ennek értelmében a vendéglátóhelyeken már nemcsak a kerthelyiségekben engedélyezett a tartózkodás, hanem a vendéglátóhelyek belső zárt részében is. A dolgozóknak kötelező védőeszközt (orvosi szájmaszkot, sálat vagy kendőt) viselni. Az üzemeltetőnek pedig intézkedni kell a védelmi távolságok megtartására. Másik változás, hogy a szálláshelyek is fogadhatnak vendégeket.

A védekezés ezen szakaszában is hatályban marad a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben a védőeszközök kötelező viselésére, a távolság betartására, valamint az életkorhoz kötődő idősávok figyelembevételére vonatkozó szabályozás – tette hozzá.

Hozzátette: azok, akik megszegik a továbbra is érvényben levő szabályokat, szabálysértést követnek el, velük szemben a rendőrség fel fog lépni.

A védelmi intézkedések második üteméről elmondta azt is: június 1. után a temetést, illetve a házasságkötést követő családi rendezvényeket meg lehet tartani, ezekhez zenés szolgáltatást lehet biztosítani.

Elmondta: egyre többen vállalják a hatósági házi karanténban levők, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, mennyire tartják be a korlátozó intézkedések szabályait. Eddig 716-an töltötték le mobilkészülékükre és kezdték alkalmazni az erre szolgáló szoftvert, jelenleg 579 aktív felhasználó van.

Tájékoztatása szerint pénteken 890 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 10 742 ilyen korlátozó intézkedés van érvényben. Pénteken 30 rendőri intézkedésre volt szükség a hatósági házi karantén szabályait be nem tartókkal szemben.

Budapesten és Pest megyében kijárási korlátozások szabályait megszegőkkel szemben pénteken 361 esetben intézkedtek, ebből 211-en figyelmeztetést, 89-an helyszíni bírságot kaptak, 61 ember ellen pedig feljelentést tettek a rendőrök. Március 28. óta ellenőrzi a rendőrség a kijárási korlátozások betartását, azóta 50 704 intézkedésre volt szükség.

Vidéken a védelmi intézkedések új szabályait ellenőrzi a rendőrség, pénteken 64 szabályszegést tapasztaltak, ebből 40 figyelmeztetéssel, 12 helyszíni bírsággal, 12 pedig feljelentéssel zárult. A május 4-étől életbe lépett új szabályok be nem tartóival szemben eddig 821 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek.

A határforgalomról elmondta: jelentős határvárakozás alakult ki Nagylaknál, miután a román határellenőrzés megváltozott a korábbiakhoz képest. Ki- és belépőoldalon is hat órát meghaladó a várakozás.

Kérdésre válaszolva Szlovénia határnyitásával kapcsolatban elmondta: a magyar határvédelmi szervek feladatai nem változtak meg ennek tükrében sem. A hatályos szabályok szerint a külföldről hazatérő magyar állampolgárok a határon egészségügyi vizsgálaton esnek át. Ha felmerül velük szemben a fertőzés gyanúja, kijelölt karanténba kerülnek. Ha nem merül fel fertőzésgyanú, akkor elrendelik velük szemben a hatósági házi karantént. Megjegyezte: mentesül a hatósági házi karantén alól az, aki meggyógyult a fertőzésből és tünetmentes, valamint az, aki igazolja, hogy külföldön 14 napos vagy azt meghaladó járványügyi megfigyelés hatálya alatt állt. A hatósági házi karantén elrendelése alól különös méltányosságot lehet kérni még a beutazást megelőzően. Az ügyintézéshez szükséges kérvény a rendőrség honlapján, a police.hu oldalon található meg.

Külön szólt kérdésre válaszolva Tolna megyéről, ahol mindössze 15 rendőri intézkedésre volt szükség a védelmi intézkedések május 4-i bevezetése óta, ebből 3 zárult figyelmeztetéssel, 12 pedig szabálysértési feljelentéssel. A megyei adatok az országosnak csupán 2 százalékát teszik ki, ezért köszönetét fejezte ki, hogy a megyében élők komolyan vették az intézkedések betartását.”

Forrás:
Nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések; Magyarország Kormánya. 2020. május 16.

Hétfőtől új szabályok lépnek életbe Budapesten

„ A kijárási korlátozások vasárnap éjféltől megszűnnek Budapesten, május 18., hétfőtől a következő szabályok lépnek életbe:
Az egy háztartásban élők kivételével mindenki köteles a másik embertől lehetőleg másfél méteres védőtávolságot tartani.
Az üzletben történő vásárlás, illetve a tömegközlekedési eszközökön való tartózkodás során a maszk viselése továbbra is kötelező.
A védőtávolság megtartása mellett a közterületek, a parkok és a szabadtéri játszóterek hétfőtől látogathatóak.
A 65 éven felüliek továbbra is 9 és 12 óra között látogathatják az élelmiszerüzleteket, a drogériákat és a gyógyszertárakat, a 65 éven aluliak pedig az ezen kívüli időszakban.
A piacok nyitvatartásának rendjéről az önkormányzatok ettől eltérően is rendelkezhetnek.
Hétfőtől valamennyi üzlet kinyithat és látogatható.
A vendéglátóhelyeken, így különösen az éttermekben, kávézókban, cukrászdákban, büfékben, presszókban a kerthelyiségben, illetve a teraszon már lehet tartózkodni.
A vendéglátóhelyeknek 2020. szeptember 1-ig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a terasz után.
A strandok, szabadtéri fürdők nyitva tarthatnak.
A szabadtéri múzeumok és az állatkert kinyithat.
A szolgáltatások bárki által szabadon igénybe vehetők, a szolgáltatást nyújtó üzletek szintén nyitva tarthatnak korlátozás nélkül.
Istentiszteletek és misék megtarthatóak, polgári házasságkötés és temetés szintén. A 200 fő alatti családi rendezvények, lakodalmak Budapesten 2020. június 15-től tarthatók meg.
Az egyetemek nyitva lehetnek, de erről mindenhol a felsőoktatási intézmény vezetője jogosult dönteni. A felsőoktatási intézmények kollégiumainak látogatása továbbra is tilos.”

Forrás:
Hétfőtől új szabályok lépnek életbe Budapesten; Magyarország Kormánya; 2020. május 16.

„Történelmi hiányt pótolunk” – Diplomataképzést indít a Külügyminisztérium és az NKE

„Már pályakezdőként releváns diplomáciai szakmai tapasztalathoz juthatnak azok, akik jelentkeznek a KKM és az NKE közös programjába. Gyakorlatorientált, nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalú programon vehetnek részt a jelentkezők, akik előtt a program befejezését követően a külszolgálati karrier is nyitva állhat. A program részleteiről Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkárral és Dr. Koltay Andrással, az NKE rektorával beszélgettünk.

Milyen a diplomata-utánpótlás minősége ma Magyarországon? Miért van szükség a Diplomataképző Programra?

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya: Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek hatékony képviselete és érvényesítése akkor lehetséges, ha a magyar államot képviselő személyek mindenkor a nemzeti érdekeket szolgálva, kiemelkedő elméleti, gyakorlati és nyelvi felkészültség birtokában járnak el. A Program segítségével kívánjuk biztosítani a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére az ezzel a sokrétű felkészültséggel rendelkező diplomata utánpótlásképzést. Az akadémián a jövő diplomatáit szándékozzuk kinevelni, felkészítve őket a diplomata életpályára. A Magyar Diplomácia Akadémia megalapításával történelmi hiányt pótolunk, hiszen korábban nem létezett ilyen intézmény Magyarországon.

Bár hazánkban számos egyetemen lehet magas színvonalon nemzetközi kapcsolatokat tanulni, ezek nem egyenértékűek egy komplexebb – az elméleti, tárgyi tudás és naprakész ismeretanyag mellett – alapvetően gyakorlatorientált, megfelelő idegennyelv-ismeretre építő, kifejezetten a diplomáciai feladatvégzéshez szükséges készségeket fejlesztő programmal. Az Akadémia diplomataképző és egyéb programjainak elvégzésével megnyílhat az út az ambiciózus fiatalok előtt a diplomatakarrier felé. A Program egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az érdeklődők már pályakezdőként releváns szakmai tapasztalatra tegyenek szert, majd a program elvégzését követően azon a területen érvényesülhessenek, amely kompetenciáiknak és érdeklődésüknek leginkább megfelel. A résztvevők tudatos karrierépítését mentori programunk is segíteni fogja.

Lehet egyáltalán diplomatát képezni? Mi az a látásmód, amit mindenképpen el kell sajátítaniuk a résztvevőknek?

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya: A diplomácia is olyan hivatás, ahol bizonyos speciális készségek és tulajdonságok elsajátítása elengedhetetlenül fontos. Nélkülözhetetlen például a kiemelkedő nyelvtudás, az általános műveltség és tájékozottság, de ugyanilyen fontos a kiváló íráskészség, elemző, priorizáló és szintetizáló képesség mellett a kapcsolatteremtő készség, az empátia és a nyitottság az emberek, partnerek és a különböző kultúrák iránt. Egy jó diplomata ugyanakkor egy-egy szakterület elmélyült ismerője. Mindezeket a készségeket, ismereteket folyamatosan lehet és kell is fejleszteni, a már tapasztaltabb diplomaták esetében is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium csapatának közös célja a magyar nemzeti érdek érvényesítése, beleértve a határon túli magyarság mindenkori képviseletét. Arra törekszünk, hogy a képzés végére egyéni elképzeléseik mellett e közös felelősségünk érzése is beépüljön a résztvevők látásmódjába, karrierképébe. A külügyes munka megkövetel egy nemzeti szellemiségű, elkötelezett, fegyelmezett és hivatástudatra épülő gondolkodásmódot.

Miért éppen a Ludovika a legalkalmasabb a program lebonyolítására?

Dr. Koltay András: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a hazai és nemzetközi közigazgatási szféra, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a vízügy számára képez szakembereket, így a képzéseinkben kiemelt figyelmet fordítunk az adott terület nemzetközi vetületeinek oktatására és a kutatására is. Az egyetem a közszolgálati képzés kulcsszereplője a magyar felsőoktatási térben.
Nem ismeretlen terület előttünk a nemzetközi képzés, hiszen jelenleg is több nemzetközi profilú szakunkon folyik felkészítés a nemzetközi közszolgálat különböző területeire. Intézményünkben tehát minden adott ahhoz, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen valósuljon meg a Magyar Diplomáciai Akadémia két képzési programja, a Diplomataképző Program és a Diplomáciai Vezetőképző Program, amelyek biztosítani tudják a közigazgatás külügyi feladatait ellátó szakemberek utánpótlását és azok továbbképzését. Mindebből az következik, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak természetes szövetségese a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezeknek a külügyi-közszolgálati tárgykörű képzéseknek a minőségi alapú megvalósításában. Mivel az egyetem székhelye az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia főépülete és a körülötte elterülő modern, a 21. századi infrastruktúrával rendelkező egyetemi campus, így minden feltétel adott ahhoz, hogy a képzéseket a Ludovika Campuson, az Orczy-park impozáns és folyamatosan fejlődő környezetébe illeszkedve valósítsuk meg.

Hogyan zajlik a felvételi a programba?

Dr. Koltay András: A Diplomataképző Programhoz kapcsolódóan létrehoztunk egy internetes felületet, amely mind a jelentkezési, mind pedig a felvételi eljárás írásbeli részét képező folyamatoknak a megvalósítására alkalmas. Ez a weboldal a Magyar Diplomáciai Akadémia honlapjáról érhető el. A sikeres felvételhez vezető út első lépéseként a pályázóknak ki kell kitölteniük a jelentkezési felületet, melynek keretében különböző dokumentumok beküldése és nyilatkozat megtétele szükséges. Második lépésként – szintén ezen az internetes oldalon – egy kétnyelvű írásbeli vizsgát kell teljesíteni. Az írásbeli felvételin elért eredmények alapján a legjobban teljesítő jelentkezők attitűd- és kompetenciaalapú szűrése történik meg, akiket ezt követően egy szóbeli meghallgatásra hívunk be. A jelentkezési felületet április 15-én nyitottuk meg, a képzésre május 15-ig lehet jelentkezni.

Ezt követően az arra jogosultak írásbeli vizsgájára, majd a felvételi eljárás kontaktszakaszaira kerül sor. Terveink szerint 2020 júliusában hirdetünk eredményt, szeptemberben pedig elkezdhetik tanulmányaikat a felvételt nyert személyek. A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel szeretném azonban jelezni azt, hogy a tervezett időpontok szükség esetén módosulhatnak.

Ki az ideális jelentkező?

Ezt nagyon egyszerűen úgy tudom megfogalmazni, hogy mindenki, aki megfelel a Diplomataképző Program felvételi követelményeinek. A magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet és a felsőfokú végzettség alapvető elvárás. Itt fontos kiemelnem, hogy a diplomának a program megkezdésekor kell rendelkezésre állnia. Külügyi területen elvárás az idegennyelvek megfelelő szintű ismerete, így a jelentkezéshez felsőfokú angolnyelv-tudás és további egy idegen nyelv középfokú ismerete szükséges, továbbá a hozzájárulás nemzetbiztonsági eljárás lefolytatásához. Figyelemmel a külügyi feladatellátás sokszínűségére, szándékosan nem támasztunk elvárást a felsőfokú végzettség szakmai tartalmára nézve. A diplomataképzés tekintetében is igaz az a megállapítás, hogy nem elsősorban a papír számít, hanem az érintettnek az adott feladat ellátásához szükséges képessége, ennek a megfelelő felmérését és fejlesztését szolgálják a felvételi egyes feladatai, valamint a képzési program oktatási és szakmai gyakorlati szakaszai.

Vannak ösztöndíjak?

Igen, komoly motivációs tényező, hogy a Diplomataképző Programban résztvevők ösztöndíjban részesülnek, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosít a képzésben résztvevők részére. Ez várhatóan havi nettó 250.000 forint lesz.

Hogyan működik együtt a Külügyminisztérium és az NKE?

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya: A Diplomataképző Program felvételi eljárását és képzési tervét a Külgazdasági és Külügyminiszter úr szakmai iránymutatása alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen alakítottuk ki, és az együttműködés folyamatos lesz a képzés során is. Ahogy rektor úr is mondta, az őszi félévben a felvételt nyert pályázók az elméleti kurzusokat a Ludovika épületében hallgatják majd, de a képzésben oktatóként a Külügyminisztérium számos tapasztalt szakembere is részt vesz.

Hogyan néz ki a képzés? Nagy előadásokat hallgatnak majd a résztvevők, vagy inkább a kiscsoportos szemináriumokon lesz a hangsúly?

Dr. Koltay András: A Diplomataképző Programba jelentkező és felvételt nyert személyek egy magas szakmai minőségen alapuló képzési programban vesznek részt. A cél egy gyakorlatorientált és interaktív, személyesebb jellegű oktatási és szakmai gyakorlati program megvalósítása. Az első félévben (szeptembertől januárig) elméleti és gyakorlati kurzusokból álló képzést végeznek el a hallgatók, ennek során a külügyi tevékenység szempontjából fontos szakmai és nyelvi ismereteket sajátíthatnak el a különböző készségfejlesztő kurzusokon és interaktív tematikus tréningeken való részvétel mellett. A második félév során (februártól júniusig) a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve magyar külképviseleteken teljesítenek szakmai gyakorlatot.

Hogyan biztosítható, hogy a program a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes tudást adjon?

Dr. Koltay András: Úgy gondolom, hogy a Diplomataképző Program nemzetközi összehasonlításban is versenyképes szakmai színvonalát alapvetően két tényező határozhatja meg: egyrészt a külügyi feladatellátás szempontjából aktuális ismereteket biztosító kurzusok koherens egymásra építése, másrészt a külügyi feladatellátásban jártas, elismert hazai és külföldi szakemberek bevonása, akik tudományos igényességgel és naprakész ismeretekkel tudják értelmezni napjaink nemzetközi folyamatait és átadni az elméleti és gyakorlati tudást a résztvevők számára. Természetesen a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében az oktatási feladatokat ellátó kollégák irányában elvárás lesz a tananyag folyamatos aktualizálása, de képzésszervezési oldalról is törekszünk a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai elvárásainak az érvényesítésére, más országokban működő diplomáciai akadémiák vonatkozó jó gyakorlatának folyamatos vizsgálatára és esetlegesen a Diplomataképző Programba történő átültetésére.

A programot teljesítők a minisztérium teljes jogú munkatársai lesznek. Egyenes út a program a külszolgálathoz?

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya: A program végén a sikeresen teljesítők részére felkínált álláshelyek belföldi státuszok lesznek, majd a későbbiek során, hasonlóan a többi minisztériumi dolgozóhoz, az új kollégák előtt is nyitva áll majd a lehetőség, hogy a minisztérium belső eljárásrendje szerint pályázzanak külszolgálati pozícióra.

A képzés során az általános idegennyelv-fejlesztés mellett lehetőség lesz ritkán beszélt nyelvek elsajátítására is, de a hallgatók a protokoll vagy éppen a sportdiplomácia világával is ismerkedni fognak. Mindezzel célzottan készítjük fel őket a későbbi külszolgálatra. A képzés második félévében pedig lehetőségük lesz két hónapig valamely magyar külképviseleten dolgozni. A Magyar Diplomáciai Akadémia további kurzusai és programjai a kollégák folyamatos fejlődését is biztosítani fogják. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a honlapunkon is bemutatott képzési programjaink egy része nyitott a közigazgatás más területeiről, sőt, a piaci szférából érkező szakemberek számára is, akiket egyedülálló kapcsolatépítési lehetőségekkel és szakmai tartalommal várunk a jövőben.

Milyen életpályát remélhetnek a program résztvevői?

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya: A program nagy előnye, hogy a résztvevők a minisztériumon belüli munkavégzéssel és karrierlehetőségekkel is megismerkedhetnek, egyúttal betekintést nyerhetnek a külszolgálatokon végzett tevékenységbe is. Így, ambíciójuktól, szaktudásuktól és érdeklődési körüktől függően törekedhetnek majd a számukra legvonzóbb életpálya megvalósítására, aminek része lehet a klasszikus diplomáciai külszolgálat vagy akár a belföldi közigazgatási karrierút is. A diplomácia érdekes, színes, izgalmas, de komoly felelősséggel és kihívásokkal teli világa áll azok előtt, akik elhivatottságot éreznek magukban a magyar nemzet elkötelezett szolgálata iránt.”

Forrás:
„Történelmi hiányt pótolunk” – Diplomataképzést indít a Külügyminisztérium és az NKE; Greczula Levente László; Mandiner; 2020. május 13.

Közigazgatási, politikai informatika

ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) – agilis módszertan segítségével évente legalább 14 alkalommal frissítve

„Évente legalább 14 alkalommal frissítik a Lechner Tudásközpont egyik legrégebbi elektronikus építésügyi rendszerét, az ÉTDR-t. Az alkalmazás továbbfejlesztését végző scrum csapat ma már legtöbbször a rendszer leállása nélkül képes a verziófrissítések élesítésére.

A Lechner Tudásközpont a fejlesztések során agilis módszertant alkalmaz, melynek jellemzője, hogy a felhasználói igényeket folyamatosan nyomon követve ciklikus jelleggel pontosítja a funkciókat, így gyorsan tud reagálni a felmerülő felhasználói elvárásokra. Ennek következtében rendszeresek a verziófrissítések, ezek során új funkciókat építenek be az alkalmazásokba vagy technológiai javításokat végeznek el. A módszer a felhasználók elégedettségére is hatással van, mert ők használat közben folyamatosan megtapasztalhatják az igények kiszolgálását célzó fejlesztések aktuális eredményeit. Mindez kölcsönösen működik, hiszen a fejlesztők számára is motiváló, ha szinte azonnal láthatják munkájuk eredményét.

A 2013 elején elindult ÉTDR alkalmazás a teljes építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munka dokumentum- és workflow-kezelő rendszereként működik. Naponta átlagosan kétezerötszázan használják a rendszert, az összes regisztrált felhasználó száma pedig 100 000 felett jár. Nagyobb részüket az építésügyi kérelmeket benyújtó építtetők adják, akik általában egyszer használják az alkalmazást. A hatósági ügyintézők aránya a létszámot tekintve kisebb, viszont ők a munkájuk minden lépését ebben a rendszerben végzik.

Az alkalmazást fejlesztő és üzemeltető csapat magját három fejlesztő, két tesztelő és egy rendszergazda alkotja, az egyeztetői munkáról az agilis trendeknek megfelelően egy scrum master és egy product owner gondoskodik. Az ÉTDR fejlesztésén dolgozó közösség a feladatok folyamatos, felhasználói igények szerinti priorizálását tartja legfontosabbnak, hiszen a kapacitások végességéből adódóan nem lehet azonnal reagálni minden igényre.

Az ÉTDR a Lechner Tudásközpont legkorábbi e-közigazgatási rendszere, mely magán viseli az elsőségből következő technikai adósságokat is. Az induláskor még korszerű technológiák közül több napjainkra már kevésbé felel meg az igényeknek, hiszen jelenleg sok új, egyszerűbb, rövidebb fejlesztési ciklust lehetővé tevő eszköz áll rendelkezésre. A lépéstartás a változó elvárásokkal többek között azt is jelenti, hogy fenn kell tartani a kompatibilitást a különböző böngészők újabb és újabb verzióival, vagy hogy az időközben elindult többi szakrendszerrel történő együttműködés miatt kell különböző módosításokat integrálni.

Mindezen technikai kihívások ellenére az ÉTDR kiemelkedően teljesít – hangsúlyozza Koncz Péter product owner. Egy évben legalább 14-szer élesítenek a Lechner szakértői, ami csak ritkán jár rendszerleállással. Egy élesítés során jellemzően 10-20 olyan fejlesztési feladat megoldásával találkoznak a felhasználók, amelyek az ő igényeikre reagálnak. A többi informatikai rendszerhez hasonlóan itt is jogszabályváltozás miatti fejlesztések, hibajavítások, egy-két kényelmi funkció bevezetése, illetve technikai jellegű módosítások válnak elérhetővé.

Az ÉTDR fejlesztésén dolgozó csapat a gyors reagálást tartja a legfontosabb eredményének, ugyanakkor sok más előremutató technikai megoldásuk is van. Ezek közé tartoznak az automatizált elfogadási tesztek, amelyek a gyakori frissítések egyik előfeltételét is képezik. Egy másik példa a kódminőség biztosítása, illetve a folyamatos kódintegráció (CI, azaz continuous integration), amit a fejlesztők átgondolt együttműködése révén érnek el. Ugyancsak fontos előrelépés, hogy a szokásos felállásban az üzemeltetőknél elérhető logokat, vagyis naplófájlokat a fejlesztő csapat is folyamatosan látja, így nagyon gyorsan tudomást szerez egy-egy esetleges hibáról. Nagy figyelmet fordítanak a rendszeren belüli összefüggések kezelésére is a dependency injection technológia bevezetésével, egy ÉTDR méretű alkalmazás kódjában ugyanis rendkívül sok olyan függőség van, amelynél egy elem megváltoztatásának máshol is – és nem feltétlenül előrelátható – következményei lesznek. A verziófrissítéseket jelenleg még lassítja az a körülmény, hogy több párhuzamosan zajló fejlesztésnél a legkésőbb elkészülő szabja meg az élesítés lehetséges időpontját. Ennek a problémának a megoldására a Lechneres scrum csapat Kubernetes technológiával kísérletezik – ennek köszönhetően az új szoftververziók élesítése várhatóan még a mainál is gyakoribb lesz.

– A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, küldetése az épített környezethez és téradatokhoz kapcsolódó széles körű közszolgáltatásainak digitalizációja és társadalmasítása. -”

Forrás:
Gyors reagálás a felhasználói igényekre; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2020. május 12.

Szabad szoftverre épül a német hadsereg új kommunikációs rendszere

„A cél egy egységes chat- és üzenetküldő platform kialakítása.

A német fegyveres erők partnerének számító BWI GmbH [a német fegyveres erők központi informatikai szolgáltatója, állami cég. Szerk.] tavaly december óta teszteli azt az azonnali üzenetküldő programot, amely a Matrix nevű nyílt forráskódú megoldásra épül. A szoftver lehetővé teszi a nyílt információk átvitelét a szolgálati okostelefonokra és táblagépekre.

A most nyilvánosságra hozott tervek alapján a jövőben a Matrixon alapuló chatszoftvert felhasználnák a VS-NfD kategóriába tartozó fájlok továbbítására is. A VS-NfD jelentése „kizárólag szolgálati használatra” és ez a Bundeswehren belül a legalacsonyabb titkos kategória. Ezt követi a bizalmas, a titkos és a szigorúan titkos besorolás. Akinek ilyen anyag a birtokába jut, az köteles hallgatni arról és illetéktelen személyeknek sem biztosíthat azokhoz hozzáférést. A távlati elképzelés ugyanakkor az, hogy szeptembertől magántulajdonban lévő eszközökön is alkalmaznák a Matrixra épülő nyílt kommunikációt.

Jelenleg a BWI a német fegyveres erők számára két chatmegoldást alkalmaz a szolgálati és a magántulajdonban lévő készülékek esetében: ezek a Matrix és stashcat. A hosszú távú cél az, hogy csak a Matrix maradjon meg és egységes azonnali üzenetküldő platformként leváltsa a stashcatet. A döntés hátterében van az is, hogy a német fegyveres erők katonai és polgári állománya zökkenőmentesen, gyorsan, közvetlenül, egyszerűen és biztonságosan tudjon egymással kommunikálni. Az új rendszer saját infrastruktúrán keresztül működik és korszerű titkosítási algoritmusokkal rendelkezik.

Érdekesség, hogy tavaly áprilisban kiderült, hogy a francia kormányhivatalnokok számára készített Tchap nevű azonnali üzenetküldő alkalmazás is a Matrixra épült, de Baptiste Robert biztonsági kutató (alias Elliot Alderson) már az indulás utáni napokban súlyos hiányosságra derített fényt. Sikerült ugyanis jogosulatlan személyként regisztrálnia magát, majd bejelentkeznie a rendszerbe. További sebezhetőségeket is talált, amelyek viszont a Matrix fejlesztői szerint nem hibák.”

Forrás:
Szabad szoftverre épül a német hadsereg új kommunikációs rendszere; SG.hu; 2020. május 13.
Lásd még: Matrix.org
stashcat; Wikipédia

Letölthető az új VírusRadar mobilos alkalmazás, amely jelentősen hozzájárulhat a járvány elleni védekezéshez

„ Mától letölthető a VírusRadar mobiltelefonos alkalmazás, amelynek tömeges használata hasznos eszköz lehet a járvány elleni védekezésben – közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az államtitkár kiemelte, hogy az alkalmazás használata kétszeresen is önkéntes alapon történik: egyrészt dönteni kell annak a letöltéséről, másrészt a fertőzött használó önként küldi el adatait a járványügyi hatóságoknak.

Az applikáció tömeges használatának köszönhetően az azonosított fertőzöttről megmondható, hogy a megelőző két hétben kikhez volt közel, két méteres távolságon belül, legalább 20 percig. Így felvehető a kapcsolat ezekkel az emberekkel, célzottá válik a tesztelés az elkülönítés a járványügyi protokollok, eljárásrendek szerint.

Az önkéntesség mellett az adatvédelem is biztosított, az alkalmazás a készüléken nem tárolja a fertőzöttel kapcsolatba kerültek telefonszámát, erről csak a fertőzött hozzájárulása esetén kaphat információt a hatóság – jelezte Schanda Tamás.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon 5,5 millió ember használ okostelefont, így minden második honfitársunk kezében, zsebében, táskájában ott van az applikáció futtatására alkalmas készülék.

A szaktárca arra kér mindenkit, hogy a kedvenc alkalmazásai mellé töltse le és kezdje el használni a VírusRadart, mivel minél többen használják az alkalmazást, annál több esetben lehet még időben figyelmeztetni a lehetséges fertőzötteket, és ezzel tovább csökkenthetők a járványügyi kockázatok.

„Az alkalmazás használatával a korlátozások és óvintézkedések betartásán túl egy újabb módon jelezhetjük, hogy vigyázunk egymásra” – fogalmazott Schanda Tamás.

Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, hogy az alkalmazás Android operációs rendszerrel már letölthető, és iOS-on hamarosan elérhetővé válik, erről tájékoztatják majd a lakosságot. Az alkalmazás működéséhez aktív Bluetooth kapcsolatra van szükség.

Kitért arra, hogy az alkalmazás megvalósulásához hozzájárult adományként a NextSense és a Biztributor Kft., a regisztráció aktiválásához szükséges SMS-ek díjmentes kiküldését pedig a Vodafone Magyarország biztosítja.”

Forrás:
Az új VírusRadar mobilos alkalmazás jelentősen hozzájárul a járvány elleni védekezéshez; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. május 14.
VírusRadar – a Koronavírus követésére és a COVID-19 elleni védekezésre (webhely és letöltési információ)

Időpontfoglalás nélkül is lehet okmányügyeket intézni a vidéki kormányablakokban

„ A foglalkoztatási ügyfélszolgálatok az ország teljes területén időpontfoglalás nélkül is fogadják ügyfeleiket.

A védelmi intézkedések betartása mellett fokozatosan bővül a személyes ügyintézés lehetősége a közigazgatásban – adta hírül közleményében a Miniszterelnökség. A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok cseréje esetében vidéken – tehát Budapesten és Pest megyén kívül – nem kötelező előzetesen időpontot kérni, a kormányablakkal nem rendelkező településeken pedig ismét szolgálatba állnak a mobilizált ügyfélszolgálatok. A foglalkoztatási ügyfélszolgálatok az ország teljes területén időpontfoglalás nélkül is fogadják ügyfeleiket.

A magyar állampolgárok 2020. március 12-ét követően lejáró, Magyarország területén hatályos valamennyi hivatalos okmánya a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig még érvényes. Ha mégis szükség van a veszélyhelyzet idején lejárt okmány gyors cseréjére, Budapesten és Pest megyén kívül már nem szükséges időpontot foglalni a kormányablakokba. Minden más esetben továbbra is interneten vagy telefonon lehet időpontot kérni.

Az ügyfelek korlátozott számban, lehetőleg az arcot eltakarva, egymástól megfelelő (1,5-2 méter) távolságra várakozhatnak az ügyfélterekben.”

Forrás:
Időpontfoglalás nélkül is lehet okmányügyeket intézni a vidéki kormányablakokban; Mandiner/MTI-OS; 2020. május 15.

Informatika, távközlés, technika

Új, digitális fizetési lehetőség a gáz- és villanyszámla befizetésénél

„Új, „innovatív” fizetési megoldást kínál ügyfeleinek a Nemzeti Közművek (NKM), már nem csak bankszámlaszámra, hanem az újonnan bevezetett másodlagos azonosítókra, vagyis a gazszamla@nemzetikozmuvek.hu és villanyszamla@nemzetikozmuvek.hu e-mail címekre is indíthatják az ügyfelek az utalást – írja az MTI.

Az NKM szerdai tájékoztatása szerint az új fizetési mód igénybe vételéhez az ügyfélnek be kell lépnie saját netbank felületére, ahol kedvezményezettnek a másodlagos azonosítóként szolgáló, a számlatípusnak megfelelő e-mail címet kell beírnia.

Továbbra is működik a bankszámlaszámra történő utalás, tehát az ügyfél választhat, hogy melyik azonosítóra utalja a számlája összegét.

A banki átutaláson kívül az NKM több, otthonról kezdeményezhető számlafizetési módot is kínál, az egyik ilyen az NKM Földgázapp és NKM Áramapp használata, amely mind iOS, mind Android okostelefonról használható. A használathoz a letöltés után csak regisztrációra van szükség és megtekinthetők a fizetendő számlák, amelyek az applikáción keresztül is befizethetők. Ezen kívül az NKM csoportos beszedéssel történő számlakiegyenlítést is lehetővé tesz ügyfelei számára – írja az MTI.”

Forrás:
Változás jön a gáz- és villanyszámla befizetésénél; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2020. május 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 18.

Dél-Koreában a koronajárvány a videokonferenciát emelte a legfontosabb diplomáciai eszköz rangjára

Az elmúlt hetekben több beszámolónkban is kitértünk az egyik legfontosabb (ráadásul leginkább „kéznél levő”) IKT technológiák, a különféle videokonferencia alkalmazások hirtelen megugró népszerűségére. A külkapcsolati munka egyik legfontosabb megnyilvánulását jelentő személyes találkozók és tanácskozások részleges kiváltására nem csupán az egyes országok diplomáciai szolgálatai és más külügyi szervezetei vették igénybe az újdonságnak már semmiképpen sem számító videokonferencia technológiákat, de a digitalizáció terén lényegesen konzervatívabbnak mutatkozó multilaterális formációk is sorra áttértek az ülésszakok virtualizálására. A videokonferencia eszközének kiterjedt alkalmazói között találjuk a dél-koreai diplomáciát is, akik természetesen szintén nem most ismerkedtek ezzel a külügyi munkát elősegítő rendszerrel. Ugyanakkor a járványhelyzet következtében szükségessé váló elzárkózás érezhetően megnövelte az elektronikus kapcsolatépítés é kapcsolattartás iránti igényeket. A minisztérium által korábban üzemeltetett két különálló videokonferencia rendszer mellé gyorsan kiépítettek egy harmadik hálózatot is. A rendszer egyébként kifejezetten kritikus helyzetben is eredményesen helytállt, mint például a járvány márciusi tetőzési időszakában, amikor az ország külügyminisztere folyamatosan egyeztetett a videokonferencia rendszeren keresztül kínai és japán kollégájával, a védekezés háromoldalú lépéseinek megszervezéséről.
A videokonferencia rendszerek használatának másik fontos „iránya” a dél-koreai diplomáciai missziókkal való gyors és hatékony kapcsolattartás biztosítása. Gyakorlatilag mindennapossá váltak az egyes külföldi képviseletek és a minisztérium központi szervezeti egységei közötti virtuális tanácskozások. A járvány elmúlt hónapjaiban pedig nyolc alkalommal került sor a teljes külképviseleti rendszert összekapcsoló, átfogó videokonferenciákra, amelyeken elsősorban a külföldön rekedt állampolgárok biztonságának a garantálása, illetve a hazatérni akarók visszaszállításának logisztikai problémái domináltak.
Az összességében kedvező tapasztalatok fényében a szakértők (és maguk a gyakorló diplomaták is) bizonyosra veszik, hogy a videokonferencia rendszerek jóval aktívabban épülnek majd be a járvány utáni időszakban is a külkapcsolati munka rendszerébe. Nyilván sokat számít ebből a szempontból a szervezeti kultúra – a vírusjárvány alatt kényszerűen vállalt – átalakulása is. A külügyi szakemberek egyébként két fő mozzanatot emelnek ki a videokonferencia (és más, hasonló elektronikus kapcsolattartási technológiák) elterjedésének gátjaként, de legalábbis visszahúzó erejeként. A gyakorló diplomaták Dél-Koreában is szinte kivétel nélkül hangsúlyozzák: a személyes találkozások, személyes tanácskozások egyik legfontosabb összetevője az a közvetlenség, bizalmasság, ami az elektronikus eszközökön való virtuális kapcsolattartásban szinte teljes egészében elvész. Mindenki említi azt is: a beszélgető partnerek, tárgyaló felek finom gesztusai, arcjátéka, hanglejtése roppant fontos „kontextust” teremtenek a közvetlen találkozókon, és ezt az elektronikus távkapcsolat többnyire tökéletlenül képes csak visszaadni. A másik, nem különben fontos szempont, amit szinte minden dél-koreai diplomata említeni szokott a találkozások és tárgyalások személyes jellege melletti érvelésben az a biztonság kérdése. Ma még, ha lehetőség nyílik rá, szívesebben intézik a bizalmas megbeszéléseket személyesen, vagy megfelelően titkosított távközlési kapcsolaton át. A sokfelé elterjedt, és külügyi szervezetek által is kiterjedten használt Zoom videokonferencia alkalmazás napvilágra került biztonsági gyengéi sem segítettek az ilyen virtuális ülésezési módok gyors megkedveltetésének. Ennek ellenére senki nem vonja kétségbe, hogy a videokonferencia technológia most már jóval aktívabban lesz jelen a dél-koreai külügyi munkában.
Videoconferencing emerges as key diplomatic tool amid coronavirus outbreaks; Yonhap/The Korea Herald; 2020. május 12.

„Weibo diplomácia”: külföldi diplomáciai testületek a kínai közösségi média univerzumban

A kínai mikroblog csatornáról, a leginkább a világszerte elterjedt Twitterhez hasonló Weiboról már hírt adtunk korábbi szemléinkben. A Weibo, amely valójában jó néhány hasonló mikroblogot takar, hihetetlen népszerűségre tett szert a Kínai Népköztársaság internetező generációi körében. Elsősorban a Sina Weibo szolgáltatót értjük „weibo” alatt, ami nem véletlen: a valójában a Twitter és a Facebook számos funkcióját ötvöző, sajátos fejlesztésű Sina Weibo ugyanis 2018 első negyedévére elérte a 411 millió aktív havi felhasználót, amivel nem csupán Kínán belül szerzett megkérdőjelezhetetlen pozíciókat, de a világot uraló Twitternek is komoly konkurenciát kezdett állítani. Azért a teljesség kedvéért érdemes legalább megemlíteni: a kínai piacon jelen lévő „kisebb” mikroblog szolgáltatók is óriási potenciállal kecsegtetnek a digitális diplomáciai térnyerésre. A piaci versenyben a második helyen álló Tencent is vagy 400 millió felhasználót mondhat magáénak, és a csupán a harmadik helyen álló Sohu szerénykedik „mindössze” 100 millió regisztrált fióktulajdonossal. A weibók tehát kitűnő eszközt biztosítanak arra, hogy a külföldi diplomaták nyomon követhessék, megérthessék a fiatal kínaiak százmillióinak gondolatait, vágyait, törekvéseit, viselkedését, márpedig ez a célcsoport kiemelten fontos a külpolitikai érdekérvényesítésben is.
Ennek megfelelően, a roppant népszerű, és ugyanakkor dinamikusan növekvő felhasználó táború Weibóban eleinte komoly lehetőséget látott a Nyugat diplomáciája. A digitális diplomácia eszköztárát mind jobban belakó nyugati külügyi szervezetek úgy vélték: a világon másfelé oly eredményesen alkalmazott soft power műveleteiknek kiváló hordozója és közvetítője lesz a 2009-ben elindított Sina Weibo. A közösségi médium egyedülálló csatornával kecsegtetett az egyébként szoros állami kontroll alatt tartott médiavilágban élő kínai népességgel való közvetlen párbeszéd kialakítására. Mára azonban kicsit megkoptak a korábbi optimista várakozások.
A gond a következőkben összegezhető: miközben az átfogó, stratégiai céljait mind nyíltabban megfogalmazó kínai állam egyre „asszertívabb” módon igyekszik kiterjeszteni információs befolyását más (nyugati-) nemzetek közvéleményeire, ugyanez a kínai állam egyre több akadályt gördít más államok elé abban, hogy hasonlóan elérhessék a kínai közvéleményt. A tájékoztatási térben dinamikusan terjeszkedő Kína igyekszik hermetikusan elzárni saját információs tereit a konkurens hatalmak elől. Van azonban még egy másik szempont: a fiatal és látszólag roppant fogékony helyi célközönség befolyásolása, a velük folytatott kétoldalú és szimmetrikus párbeszéd kialakítása ugyanis nem várt nehézségekbe ütközhet. Kínában már jó ideje a nemzeti érzület erőteljes reneszánsza figyelhető meg. Ennek érdekessége pedig az, hogy a minden szempontból modern, kulturális értelemben nyitott, „nyugatos” fiatal generációk egyben a kínai hazafiság leglelkesebb szószólói is. Miközben nagyon is vevők a nyugati kultúrára – szigorú következetességgel utasítják el a liberális nyugati világ ideológiáját. És a modern, iskolázott kínai fiatalság patriotizmusának, a külföldet kritikusan figyelő nemzeti hevületének egyik legfontosabb köztere – éppen a közösségi média, a Weibo.
Ezért is érdekes a most megjelent tanulmány, ami a már jó ideje körvonalazódó jelenségeket és trendeket empirikus adatok segítségével vizsgálja. A kutatás tervezői összesen 30 külföldi ország diplomáciai testületeinek (képviseleteinek) weibo-jelenlétét vizsgálták (a kvantitatív adatokat más társadalomleíró adatsorokkal összevetve). Az átfogó elemzést egyfajta mélyfúrásként egészíti ki a Kínában akkreditált izraeli külképviselet közösségi média jelenlétének bemutatása. A mértékadó kormányzati informatikai szaklapban publikált tanulmány, összességében, a közösségi média platformok céltudatos használatában rejlő diplomáciai előnyöket hangsúlyozza.
Weibo diplomacy: Foreign embassies communicating on Chinese social media; Luwei Rose Luqiu, Fan Yang; Government Information Quearterly; 37 (2020), 2020. május 1.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A Facebook tartalom-felügyelő testülete mintával szolgálhat a globális Internet-kormányzáshoz

A Facebook cég működésével kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság növelését hivatott közelmúltbeli lépés, a tartalmak egyfajta „Legfelsőbb Bíróságaként” eljáró felügyeleti testület felállítása továbbra is élénken foglalkoztatja a közösségi média működtetésével, és nem különben annak szabályozásával foglalkozó szakembereket világszerte. A lépés (aminek különös előzményeként érdemes megemlíteni az elmúlt hónapokban Mark Zuckerberg Facebook-vezetőt érő éles politikai támadásokat is) a most felállítandó testület tagjainak függetlensége (illetve éppen a függetlenségének és elfogulatlanságának hiánya) folytán kavart elsőként viharokat. Szakmai körökben most ezen túlmutatóan is kérdéseket vet fel a testület életre hívása és működésének ősszel tervezett megkezdése. A szakértők egy része ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy a konstrukció kialakítása olyan, amivel a rendszer gyorsan túlléphet magán a Facebook cégen, és a közösségi média szolgáltató iparág más szereplőire is kiterjeszthető – egyfajta iparági „governance” – megoldássá nőheti ki magát. Nyilván erre utal a Facebooktól, mint vállalattól való szervezeti és anyagi függetlenség szempontja is. A probléma azonban éppen ebben áll: nem minden szakember látja kívánatosnak a 21. századi társadalmak élete és működése szempontjából abszolút meghatározó közösségi platformok igazgatására a vállalati önszabályozáson alapuló (társadalmi értelemben tehát nem felelős és elszámoltatható testületek kezébe helyezett) szabályozást.
How Facebook’s oversight board could rewrite the rules of the entire internet; Issie Lapowsky; Protocol; 2020. május 6.

Mesterkurzus a Corvinuson: újabb hazai nagyegyetem kapcsolódik be a Külügyminisztérium megújuló diplomata képzési rendszerébe

A közelmúltban kötött nagy horderejű megállapodást a Külügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy új szervezeti egység, illetve új képzési program, a Diplomáciai Akadémia felállításáról és működtetéséről. A projekt gyakorlatilag első ízben fogja össze átfogó módon a hazai diplomataképzés teljes körű elméleti és gyakorlati programját. A Külügyminisztérium szakmai felügyelete és irányítása alatt folyó képzés lesz a hazai diplomata életpálya „induló iskolája”. A 2020 őszén induló képzés – ösztöndíjas hallgatói jogviszony mellett – a minisztérium állományába belépők felkészítésének egyedüli oktatási programja lesz. Ugyanakkor a Diplomáciai Akadémia a külügyi apparátusban dolgozó felsővezetők továbbképzésére is indít majd kurzusokat, illetve a vállalati szférában működő szakemberek számára is indít – a szélesen vett külkapcsolati munkához kötődő – képzéseket.
A Külügyminisztérium – a diplomata képzés átfogó programja elindításának jegyében – most egy másik nagy egyetemmel, a Corvinussal kötött megállapodást. A keretmegállapodás értelmében a Corvinuson egy éves angol nyelvű diplomáciai mesterszakot indítanak, az akkreditációt követően várhatóan 2021 szeptemberétől. Az új szak célja, hogy a nemzetközi kapcsolatok elméletére alapozva diplomáciai készségeket adjon a hallgatóknak. A Corvinus Egyetem és a Külügyminisztérium közös koncepciója azon alapul, hogy a képzésben egyenlő súllyal kell szerepelnie a klasszikus diplomácia, a külgazdaság és a kulturális diplomácia területének.
A diplomáciában fontos a nyitottság és a kreativitás – A Külügyminisztériummal indít diplomataképzést a Corvinus; Corvinus Hallgatói Médiaközpont; Kovács Máté; 2020. május 13.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. május 11-május 15.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

KAR ITER rendszer támogatása és továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.18.
A beszerzés tárgya a Magyar Nemzeti Bank (Ajánlatkérő) KAR ITER (azaz Közös Adatgyűjtő és Integrált Előfeldolgozó Rendszer, a továbbiakban: Rendszer) üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása (felmerülő új igények megvalósítása, azaz a kifejlesztett Rendszer továbbfejlesztése, módosítása vagy összekapcsolása más informatikai rendszerekkel).
Lásd bővebben

CIIR rendszer üzemeltetése és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
A Civil Integrált Információs Rendszer (CIIR) üzemeltetése és fejlesztése.
Lásd bővebben

LIBRA – eljárás megindítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
A jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az MVMI Zrt. LIBRA rendszerével kapcsolatosan felmerülő üzleti igények (új funkciók, folyamatok, meglévő funkciók, folyamatok módosítása) megvalósítását a jelen eljárás során nyertes Ajánlattevővel kötött Keretmegállapodás (a továbbiakban: KM) keretében a nyertes Ajánlattevő (a továbbiakban: AT) közreműködésével végrehajtsa.
Ajánlattevőnek LIBRA és OLÜSZ rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések, módosítások megvalósításával kapcsolatos szolgáltatásokat kell nyújtania a keretmegállapodás időtartama alatt keretösszeg (nettó 195 000 000,- Ft) erejéig, megrendelések alapján.
Lásd bővebben

Szerver eszközök, kiegészítők és licencek beszerz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/91
Közzététel dátuma: 2020.05.12.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.16.
Szerver eszközök, kiegészítők és licencek beszerzése
1. Szerverek – 4 db
2. Licenszek – 8 db
3. Storage – 1 db
4. Hálózati eszközök – 4 db
5. Implementációs feladatok
Lásd bővebben

Treasury Inforex rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/91
Közzététel dátuma: 2020.05.12.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
A jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az MVMI Zrt. Treasury rendszerével kapcsolatosan felmerülő üzleti igények (új funkciók, folyamatok, meglévő funkciók, folyamatok módosítása) megvalósítását a jelen eljárás során nyertes Ajánlattevővel kötött Keretmegállapodás keretében a nyertes Ajánlattevő közreműködésével végrehajtsa.
Ajánlattevőnek az alább részletezett szolgáltatásokat kell nyújtania a keretmegállapodás időtartama alatt megrendelések alapján:
* Inforex rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések, módosítások megvalósítása eseti, feladatonkénti lehívás és erőforrás elszámolás alapján
.
* Az egyes fejlesztések elvégzését követően az új modulok használatával kapcsolatos oktatások a fejlesztés jellegétől függően 4 óra és 10 nap közötti időtartamban, 2-20 fős csoportokban.
Becsült teljes érték (áfa nélkül): 249.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Gyógyszeradagoló automata és informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/91
Közzététel dátuma: 2020.05.12.
Ajánlatkérő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
„Biztonságos gyógyszeradagolás feltételeinek kialakítása a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben.” EFOP-2.2.18-17-2017-00012 azonosítószámú projekt keretében gyógyszeradagoló automata rendszer és hozzá kapcsolódó informatikai rendszerek beszerzése
1. rész: Gyógyszeradagoló automata rendszer és hardver elemei
2. rész: Informatikai rendszerek kiépítése a gyógyszeradagoló automatához kapcsolódóan
Lásd bővebben

Kutatási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
I. A Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő, hátrányos helyzetű személyek, kiemelten romák társadalompolitikai helyzetének feltérképezése, valamint a kapcsolódó aktív adatbázis elkészítése (tudományos kutatás)
Kvalitatív, kvantitatív kutatási tanulmány készítése. Kérdőíves és interjús adatfelvétel (4500 fős kérdőíves és 150 interjús adatfelvétel)
II. A Kárpát-medencében élő, hátrányos helyzetű személyek, kiemelten romák munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata – című felmérés és kutatás, valamint a multidiszciplináris módszerekkel, Magyarországon megvalósítandó, határ menti területekre fókuszáló kutatási tudásbázis készítése (magyarországi és határon túli kutatások) (tudományos kutatás)
Kvalitatív, kvantitatív kutatási tanulmány készítése. Kérdőíves és interjús adatfelvétel (4800 fős kérdőíves adatfelvétel, 18 csoportos és 40 egyéni interjús adatfelvétel)
Szakmapolitikai ajánlások kidolgozása (2 db)
Lásd bővebben

Szakrendszer fejlesztése, bevezetése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.15.
Az Ajánlatkérő (Megrendelő) tulajdonában lévő Integrált Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer (rövid elnevezéssel: IIDR) továbbfejlesztése, új modulokkal történő kiegészítése annak érdekében, hogy a fejlesztés befejeztével az IIDR szoftver alkalmas legyen országos, éles üzembe állítással az ügyészi munkának – legalább egy szakterületen – történő kiszolgálására.
Lásd bővebben

Adatkapu rendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.26.
Az NMHH Adatkapu rendszerének továbbfejlesztése az alábbi teljesítési szakaszok szerint. Az egyes teljesítési szakaszok az NMHH két különböző, egymástól független, de az idei évben megvalósítandó szakterület közös céljainak eléréséhez szükségesek.
1. teljesítési szakasz- Adatkapu rendszer Hír-Közmű 1.0 igényeinek megvalósítása
2. teljesítési szakasz – Adatkapu továbbfejlesztése az Elektronikus Hírközlési Adatgyűjtő Rendszerhez
Lásd bővebben

Tesztrendszerek karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
Tesztrendszerek karbantartása, méréstechnikai támogatása, és kapcsolódó műszerek javítása, kalibrálása 36 hónap időtartamban, keretszerződés keretében.
Lásd bővebben

„IT üzemeltetési szolgáltatás ellátása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.26.
Lásd bővebben

Egyetemes postai szolgáltatás mérés 2020-2023
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.11.
A közbeszerzés tárgya: az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatások végpontok közötti küldemény átfutási idejének országos mérése negyedéves standard mérésekkel – egyedi és tömeges feladású elsőbbségi és a nem elsőbbségi levélküldemények vonatkozásában –, a Postatv.-ben és az EPKSZ-ben foglalt követelményeknek történő megfelelőség vizsgálata céljából; valamint az Ajánlatkérő által egyedi megrendelések során megjelölt további termékkörökre vonatkozó időszakos minőségi mérések lebonyolítása és a mérési eredmények alapján országos,- és regionális értékelő elemzések összeállítása a hatályos szabályozásnak és szakmai előírásoknak, szabványoknak – különösen az MSZ 13850:2013, MSZ EN 14508:2016 és az EN 14534:2016 szabványnak – megfelelően, továbbá a mérésekhez kapcsolódó adatok és dokumentumok Ajánlatkérő részére történő átadása keretszerződés keretében, 75 000 000 Ft keretösszegben, a szerződés aláírástól 2023.06.30-ig, illetve amennyiben az korábbi, a keretösszeg kimerüléséig.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Elektromos töltőberendezések beszerzése 4 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Selectrade Digital Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; Prolan Irányítástechnikai Zrt.; Siemens termelő, szolgáltató és kereskedelmi zártkörüen működő részvénytársaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság; Elektro Profi Vállalkozási kft; Elektromotive Hungaria Kft.; Selectrade Digital Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Elektromos üzemű gépjárművek töltésére szolgáló berendezések beszerzése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézmények részére 4 részben
1. rész: Legalább 22kW teljesítményű AC töltők beszerzése
2. rész: Legalább 22kW teljesítményű DC töltők beszerzése
3. rész: Legalább 50kW és legfeljebb 74 kW teljesítményű DC töltők beszerzése
4. rész: Legalább 75kW teljesítményű DC töltők beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 4.500.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakfordítási, lektorálási szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Easy Media Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Szakfordítási, lektorálási szolgáltatás nyújtása egyes részei (I. rész – Angol, német és magyar nyelvű fordítások, II. rész – Harminchét idegen nyelv és magyarnyelvű fordítások) a kötendő keretmegállapodás szerinti közvetlen megrendelések keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 360.460.704,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás az EÍR fejlesztés 9-13 eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság; ODES Egészségügyi, Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.020.000,- Ft
Lásd bővebben

SMART városüzem. és közvil. rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: RONEKO Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Rio Lámpastúdió Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területét érintő digitális városüzemeltetési keretrendszert és az üzemeltetési keretrendszerbe illeszthető SMART city berendezéseket, SMART keretrendszerben működtetett közvilágítási elemeket és új fényáramszabályozással működtethető közvilágítási berendezéseket kíván létesíteni.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.165.641.007,- Ft
Lásd bővebben

Intelligens nyilvános vizesblokkok kiépítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/90
Közzététel dátuma: 2020.05.11.
Ajánlatkérő: Monor Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: B & K Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 108.800.000,- Ft
Lásd bővebben

e-learning licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/91
Közzététel dátuma: 2020.05.12.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E- Educatio Információtechnológia Zártkörűen Működő Részvénytársaság;ELMS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Közlekedéssel kapcsolatos szakmai képzések lebonyolításához e-learning tananyag licencek beszerzése
1. részfeladat: A Licenc_1, Licenc_2 és Licenc_3 tananyag licenc csomagok tárgyát képező elektronikus tananyagok, valamint licenc csomagonként 1 darab, a licenc csomagok tárgyát képező elektronikus tananyagok korlátlan felhasználóra vonatkozó, szerződéstervezetben meghatározott felhasználását lehetővé tevő licenc igazolás átadása.
2. részfeladat: 40.000 darab közlekedési hatóság által akkreditált „AM” vagy „A1” vagy „A2” vagy „A” vagy „B” vagy „C” vagy „D” vagy érvényes „B“ kategóriás engedéllyel rendelkezők számára szervezett „A1“ (továbbiakban: „A1(B)”) képzések egyikére a szerződéstervezet feltételei szerint felhasználható, elektronikus távoktatás típusú képzési licenc szállítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 570.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/91
Közzététel dátuma: 2020.05.12.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Aerotechnika M & T Budapest Repüléstechnikai Szolgáltató Zrt
GPS adatbázis frissítés beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

APZ_EuroNCAP Teszteszközök beszerzése_Tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Anthony Best Dynamics Limited
Adásvételi szerződés a zalaegerszegi járműipari tesztpálya mérnöki szolgáltatásaihoz szükséges EuroNCAP teszteszközök beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 544.385.160,- Ft
Lásd bővebben

AVATAR rendszer fejlesztés és support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nemzeti Földügyi Központ által használt @VATAR rendszer fejlesztésének és support szolgáltatásának megrendelése két részajánlattétel biztosításával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 137.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára tárgyú eljáráshoz, 36 hónapos határozott időtartamra, szolgáltatási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 205.137.540,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközbeszerzés–ÖSZ GINOP, INFRA-TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Ökológiai Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.244.500,- Ft
Lásd bővebben

Fejlesztési szolgáltatások Nexon rendszerre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: PSS Consulting Kft.;Nodum Tanácsadó Kft.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemeltetésében lévő Észak-pesti Szennyvíztisztító telepen és Dél-pesti Szennyvíztisztító telepen speciális célú távközlési hálózat, energia-monitoring rendszer bővítése keretében kivitelezési munka elvégzése, licenszjog biztosítása és emelt szintű üzemeltetés támogatás a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 216.630.000,- Ft
Lásd bővebben

SCADA leválasztás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Siemens termelő, szolgáltató és kereskedelmi zártkörüen működő részvénytársaság
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. önállóan működőképes SCADA rendszerének kialakítása a jelenleg E.ON cégcsoporttal közös Scada rendszerről történő leválasztással.
A feladat részét képezi különösen, de nem kizárólag: hardver szállítás, szoftver funkciók megvalósítása, adatbázis, dokumentáció, áttérési terv
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.732.000,- EUR
Lásd bővebben

Az MVM Partner Zrt. ETRM rendszerének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: MVM Partner Energiakereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HGRV Informatikai Kft.
Vállalkozási szerződés keretében az MVM Partner Zrt. ETRM – Energy Trade Risk Management rendszerével kapcsolatosan felmerülő fejlesztési, módosítási és hibajavítási igények megvalósítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 350.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő IBM licencek terméktámogatása (ISUP2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAS Institute Szoftver Értékesítő és Tanácsadó Korlátolt felelősségű Társaság
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél meglévő SAS szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 1549 db árlista sor képezi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Pedagógus Monitoring Rendszer – GINOP-6.2.4.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Pedagógus Monitoring rendszer, Szakképzési, Felnőttképzési és Felnőttoktatási Jelentkezési rendszer, valamint Intézményi Monitoring rendszer kialakítása, bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása a GINOP-6.2.4-VEKOP-16-2017-00001 azonosító számú, „A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének valamint tartalmának fejlesztése” című kiemelt projekt keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 680.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai infrastruktúra üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Gemini-IT Magyarország Informatikai Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Digitalizáló és fotós munkaállomások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/93
Közzététel dátuma: 2020.05.14.
Ajánlatkérő: Petőfi Irodalmi Múzeum
Nyertes ajánlattevő: Tripont Foto Video Kft.; ART-FOTO Fotószolgálat és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság;Tripont Foto Video Kft.; Alienline Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.949.924,- Ft
Lásd bővebben

ASP Hagyatéki szakrendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Hagyatéki szakrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapra. A feladatok havi díjas vállalkozói feladatokból és egyedi megrendelésekből állnak. Az egyedi elszámolású megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 1308 óra/12 hónap, amelyhez további 392 óra opció tartozik.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.498.400,- Ft
Lásd bővebben

ASP Ingatlanvagyon szakrendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapra. A feladatok havidíjas vállalkozói feladatokból és egyedi megrendelésekből állnak. Az egyedi megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 1270 óra/12 hónap, amelyhez további 380 óra opció tartozik.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.523.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP Ipar és kereskedelmi szakrendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
A Magyar Államkincstár részére 1 db ASP Ipar- és Kereskedelmi szakrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapra. A feladatok havi díjas vállalkozói feladatokból és egyedi megrendelésekből állnak. Az egyedi elszámolású megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 997 óra/12 hónap, amelyhez további 299 óra opció tartozik.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.507.300,- Ft
Lásd bővebben

Enterprise Wifi hálózat beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Teljesítés helye: Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 3300 Eger, Knézich Károly utca 1.
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet épületeiben Enterprise Wifi hálózat beszerzése. A feladat tartalmazza a kórház H, R, K, valamint a Belgyógyászati pavilonban történő access pontok felhelyezését, kábelezését, aktív eszközök beüzemelését, controllerprogramozását, konfigurálását. Az AP-k elhelyezése a tervrajzon hőtérképes tervezés alapján történt meg mely alapján 134 accespoint kihelyezése szükséges. Ezen felül a hálózat bővítéséhez 10 db 48 portosPoE+ aktív eszköz szükség.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.307.280,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs zártkörűen működő Részvénytársaság
Elnevezés: ZRH adatátviteli linkek tervezése és kialakítása
ZRH fejlesztéséhez kapcsolódóan 53 mikrohullámú adatátviteli link kialakításához szükséges tervezési, karbantartási-felújítási, összeköttetés-kialakítási és üzembehelyezési szolgáltatások elvégzése, az alábbiakban és a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 210.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MOBIL ADATÁTVITELI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/94
Közzététel dátuma: 2020.05.15.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mobil adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára, egyes részei szolgáltatási szerződés keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 21.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Közbeszerzési eljárás visszavonása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/91
Közzététel dátuma: 2020.05.12.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.; Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt.; EXPO 2020 Magyarország Nonprofit Kft.; Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.; Balatoni Hajózási Zrt.; MAHART PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű Társaság; Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Tanácsadói keretmegállapodás a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő visszavonja a közbeszerzési eljárást.
Lásd bővebben

DEK-856 Proj, interaktív kijelzők besz. visszavon.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/92
Közzététel dátuma: 2020.05.13.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára digitális vizuáltechnológiai eszközök beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Projektorok
2. rész: Interaktív kijelzők
3. rész: Információs terminálok
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett 2020/S 071-168311 számú, valamint a Közbeszerzési Értesítőben közzétett KÉ-6270/2020 sz. ajánlati felhívását visszavonja.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Adatvezérelt, előtekintő kormányzás – előtérbe kerülő forgatókönyvek

„A „Policy Design and Practice” szaklap 2020. évi 3. számának május 13-án online is elérhetővé tett egyik tanulmánya az adatokra támaszkodó előrelátó kormányzás esélyeit és lehetséges típusait vázolja fel (Data-driven anticipatory governance. Emerging scenarios in data for policy practices). Mint a szerzők rámutatnak, a digitális forradalomnak köszönhetően az infokommunikációs technológiák minden korábbinál nagyobb összekapcsoltságot, magas teljesítményt és átütő erőt képviselnek. Ennek egyik vetülete, hogy olyan mennyiségű digitális adatot állítunk elő, tárolunk és dolgozunk fel, amihez hasonló nem volt korábban az emberiség történetében. A társadalom „adatosítása” (datafication of society) során társadalmi jelenségeket számszerű elemzésre alkalmas mennyiségi adatokkal írjuk le. A lassan már közhelyesen hangzó „az adat az új olaj” párhuzama több tekintetben is megáll: az adat is olyan nyersanyag, amit feldolgozni és finomítani kell ahhoz, hogy valós értéket teremtsünk vele. Az adatok előtérbe kerülése világszerte befolyásolta a kormányzatokat is cselekvési terveik alakításában, a kormányzat és a kormányzás új típusait vetítve előre.

Az adatgazdagság a tudás új formáját hordozza, ami újszerűen tájékoztatja a szakpolitikai döntéshozókat is. Az adatosítás forradalmasítja a szakpolitikai elemzések folyamatát is, ami hagyományosan a társadalomtudósok szokásos eszköztárát (pl. felmérések, interjúk, közvélemény-kutatások) alkalmazta, most viszont lehetővé vált a döntések és intézkedések valós idejű nyomon követése is. Bár ennek teremtve romboló (diszruptív) hatása jelentős, ennek ellenére viszonylag ritka a szakpolitikai alkalmazása, amiben a technikai kompetenciák hiányossága és interoperábilitási nehézségek is közrejátszhatnak. A legígéretesebb lehetőségnek az előrejelző analitika (predictive analytics) tűnik, ami már az előtt muníciót adhat egy adott probléma megoldásához, hogy az a maga teljes valójában megmutatkozna, előre jelezné a kielégítetlen szükségleteket és azt, hogy hol kell ellenintézkedésekre felkészülni a jövőben felmerülő problémákra.
Bár a szakpolitika-formálásban a nagy adatbázisok és az előrejelző analitika használata ritka, a versenyszférában és a közszolgáltatások nyújtásában már megszokott gyakorlat. (Utóbbira példa alkalmazása a rendőr-járőrözésben, az egészségügyi ellenőrzések tervezésében vagy az amerikai szövetségi adók behajtásában.) Az előrelátó kormányzás koncepciója amúgy nem új – a ’90-es években a New Public Management részeként került előtérbe. A szakirodalom már annak idején sokat foglalkozott az előnyein kívül a lehetséges negatív hatásokkal is, mint amilyen az elfogultság erősítése a döntéshozatalban, vagy az okszerűség és a korreláció összekeveredése az algoritmusok használata közben. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az igazolhatóság szintén problémaként merülhet fel, mivel a polgárok adott esetben – az algoritmusok „láthatatlansága” miatt – nem ismerhetik annak hátterét, hogy miért kerültek egyik vagy másik intézkedés hatálya alá. Mindezzel együtt ma már nem az a kérdés, hogy az adatok megváltoztatják-e a szakpolitikai kormányzást, hanem csak az, hogy hogyan. Az adatvezérelt előrelátó kormányzás kérdése ezért időszerűbb, mint valaha.

Az előrelátó kormányzás koncepciója közel sem egységes teória. Történetileg a katonai gondolkodásban gyökerezik, amikor a hidegháború idején az Egyesült Államokban a kormányzat a védelempolitikát különböző várható forgatókönyvekre dolgozta ki. Ez a felkészültségre irányuló stratégiai megközelítés nem előre definiált helyzetekre adott válaszokat, hanem abban segített, hogy a körülmények változása esetén a cselekvési képesség célzottabb, rugalmasabb és robusztusabb legyen. Ez megfelel a mai, a kormányzat más területeire általánosított elvárásoknak is. A koncepció ugyanakkor a fejlődése során egyre inkább bevonó jellegű lett – az előrejelzések forrásai a szakemberek és laikusok interakciói lettek. (A kollektív vízióra épülő jövőtervezésre a szerzők jó példaként említik az EU szakpolitikai műhelyének (EU policy lab) „The Future of Gov 2030+ – A Citizen Centric Perspective on new government models” elnevezésű kezdeményezését.)

A szerzők az adatoknak a jövőre irányuló gondolkodásban való felhasználását meglévő és dokumentált esettanulmányok feldolgozásával elemezték. Ennek során olyan eseteket vettek górcső alá, amelyekben előrejelző technikákat alkalmaztak, nem hagyományos forrásokból származó adatokra támaszkodva, részvételre és szereplők széles körének bevonására törekedve, kormányzati intézményekhez és folyamatokhoz kapcsolódva. Olyan megvalósult projekteket emelnek ki, mint az öregedéssel és a technikai eszközökkel támogatott életkörülményekkel (ambient assisted living, AAL) kapcsolatos jövőkutatás Bécsben, az okosváros-technológiákkal kapcsolatos víziók felvázolása Bergamoban vagy az északkelet-angliai közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló „Metro futures” projekt.

Az adatvezérelt előrelátó kormányzás esetei számos jellemzőben térhetnek el egymástól, ugyanakkor közös vonások is kimutathatók. A tapasztalatok alapján a szerzők három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel a tervezésre és megvalósításra:

  1. A szakpolitikai irányítópult forgatókönyve: adatvezérelt előrelátó kormányzás a kormányon belül. Az adatok jobb elérhetősége és a közadatok jobb felhasználhatósága megfelelő előfeltételt jelent a kormányzatnak arra, hogy konkrét szakpolitikai kérdések megválaszolásában adatokra támaszkodjon, akár meglévő adatbázisok egyesítésével, akár hivatalos és nem hivatalos adatok (mint a távközlési cégek adatai vagy internetről bányászott információk) kombinálásával. A fő kihívást ez esetben az adatok átláthatóságának és egyértelműségének valamint az elszámoltathatóságnak a biztosítása jelenti. Minden érdekeltnek, függetlenül előzetes szakmai tapasztalatától, képesnek kell lennie az adatok értelmezésére és arra, hogy könnyen összekapcsolja az adatokat a vizsgált jelenséggel. Ezért az információs és interfész-tervezés alapvető fontosságú kompetencia, ahogy az adat-vizualizáció is.
  2. Az adat-együttműködés forgatókönyve: állami-magán partnerség az adatvezérelt előrelátó kormányzás érdekében. A kormányzatnak nem mindig állnak rendelkezésére a szükséges adatok, azok gyakran a vállalati szférában találhatók. Ennek a második modellnek a kereteit ezért a különböző érdekeltek közötti adatcsere határozza meg. A szereplők konszenzusos és proaktív módon osztják meg adataikat egymással, közösen követik nyomon a történéseket és készülnek fel a jövőbeli változásokra is. A fő kihívást az adatok használhatóságán kívül itt a társ-alkotási folyamat eredményessége jelenti, ami az értelmét adja az adatmegosztásnak. A szereplőknek figyelemmel kell lenniük a magánszféra védelmére és a jogi környezetre, beleértve az olyan specifikus szabályozást is, mint a GDPR. Az adatok megszerzése még nem jelent önmagában sikert: a társ-alkotással megvalósított értelmezési folyamat feltételezi, hogy a rendszer biztosítsa a közös feltárást, az adatáramlás interakciós pontjait és közös szolgáltatást a problémamegoldás tervezéséhez, előre meghatározott speciális feltételekkel.
  3. A kollektív képzelet forgatókönyve: adatvezérelt előrelátó kormányzás a polgárok bevonásával. Ez a forgatókönyv polgárok széles körének bevonásával számol, amire ugyan még kevés gyakorlati tapasztalat van, de növekvő igény várható rá. E téren a nyílt konzultációkat lehetővé tevő technológiák terjedése fontos lépést jelent megvalósult előfeltételként. A forgatókönyvek közül talán ezt a legnehezebb megvalósítani, a széleskörű részvétel biztosítása és a technikai korlátok meghaladásának szükségessége miatt. A modell sikeréhez kulcsfontosságú kompetenciát jelent a a kísérletezésben és a polgárok bevonásában, elkötelezetté tételében való jártasság. A forgatókönyv egyaránt alkalmas lehet új szakpolitikai ötletek felszínre hozására és létező szakpolitikai gyakorlatok értékelésére is.

”

Forrás:
Data-driven anticipatory governance. Emerging scenarios in data for policy practices; Stefano Maffei, Francesco Leoni, Beatrice Villari; Policy Design and Practice; https://doi.org/10.1080/25741292.2020.1763896; 2020. május 13.
(A cikk szabadon olvasható)
Lásd még:
Future of Government 2030+: Szakpolitikai következmények és ajánlások; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. október 3.
EU Policy Lab; Európai Bizottság

A magyar közigazgatás technikai-technológiai fejlesztése a XXI. század első két évtizedében

„…az értekezés tárgyát eredetileg a ,,magyar közigazgatás” modernizálási lehetőségeinek különböző vetületei képezték, azonban a kutatás előrehaladtával célszerűbbnek találtam egy dogmatikailag pontosabb, az eredeti célom eléréséhez alkalmasabb fogalmi körre, a technikai- technológiai fejlesztésekre kiterjeszteni vizsgálódásom körét. A közigazgatás vonatkozásában a technikai-technológiai fejlesztést – mint azt később részle tesen kifejtem – a modernizálásnál szélesebb fogalomnak tekintem, amely magába foglalja a racionalizálás folyamatait és vívmányait is. Ily módon egy jóval szélesebb, komplexebb vizsgálati tárgyat kaptam.
Az értekezésben tehát az ily módon értelmezett közigazgatási fejlesztések megvalósulását elemeztem, kifejezetten csak a XXI. században és annak is csak a technikai eszközökkel való megvalósítását, összhangban a kutatás eredeti céljával…A vizsgálat súlypontját a fejlesztési lehetőségekre, az alkalmazható technológiai újításokra helyeztem, mert itt lehet igazán „kézzel fogható”, és jövőbe mutató megállapításokat tenni, ide értve a de lege ferenda javaslatokat is. Szükségesnek ítéltem szűkítést alkalmazni az egyes szakigazgatási területek között is, már csak azért is, mert Magyarországon ma már valamennyi ágazat alkalmazza a modern infokommunikációs technológiai eszközöket. A vizsgálat során tehát azokra a hazai közigazgatási területekre koncentráltam, amelyek a legérzékenyebbek a technikai-technológia fejlesztésekre. Így vizsgáltam többek között a következő ágazatokat: okmányügy, építésügy, egészségügy, természet-és környezetvédelem, mezőgazdaság, rendészet és vadászat. Ezek közül mindenképpen kiemelném a vadászati igazgatást, mely nem csak terjedelmét tekintve a leghangsúlyosabb része disszertációmnak, hanem saját tapasztalataimon is alapuló de lege ferenda javaslataimnak köszönhetően számomra az egyik legértékesebb is egyben. A vadászati igazgatáshoz kapcsolódó javaslataim kidolgozásához hozzájárultak a vadászati civil szervezetekben betöltött vezető tisztségeim, illetve az ezek nyomán megszerzett kapcsolatrendszerem és információm, saját gyakorlati tapasztalataim. A kutatások során szerzett elméleti, és a vadászati társadalomban való részvételem révén szerzett gyakorlati tapasztalataim beépítésre kerültek disszertációmba…”

Forrás:
A magyar közigazgatás technikai-technológiai fejlesztése a XXI. század első két évtizedében; Szabó Balázs; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2020-V-25 13:00
helye: ME és Google Meets (a link a meghívóban található)
Az értekezés PDF-ben

A helyi önkormányzáshoz való jog alapvető kérdései

„Értekezésemben a helyi önkormányzatiság alapjait vizsgálom, de nem kifejezetten államszervezeti vagy igazgatási oldalról. Helyi önkormányzáshoz való jogról írok, de nem alapjogi megközelítésben. Kutatásom középpontjában mindezek helyett az a kérdés szerepel, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet valódi értelemben vett helyi önkormányzásról beszélni. Vajon miben több a helyi önkormányzás a helyi önigazgatásnál vagy a helyi kormányzásnál? Vannak-e a helyi önkormányzatiság tartalmának olyan összetevői, amelyek hiányában az önkormányzatiság csak formális értelemben létezik?Nem tagadom, hogy számos,önkormányzatokkal foglalkozó kutatóhoz hasonlóan engem is elsősorban az önkormányzati státusz és feladatellátás kapcsán folyamatosan felmerülő kritikák inspirálnak. Tény, hogy a helyi önkormányzatok évtizedek óta szerepelnek a különböző reformok kereszttüzében. Ezek okainak, céljainak, ellentmondásainak vizsgálata során azt figyeltem meg, hogy a különböző elméletek számos esetben –akár egymásnak is ellentmondva–csak részkérdésekre koncentrálnak, miközben sokszor figyelmen kívül hagyják az önkormányzás általános céljait. A másik megfigyelésem az volt, hogy az általánosságban rendkívül értékes, önkormányzatokkal foglalkozó kutatások nem minden esetben adnak megnyugtató válaszokat a miértekkel kapcsolatban. Mindezek miatt fordult figyelmem egyre inkább egyes részkérdésekről az önkormányzatiság lényegét adó elvek vizsgálatára.Egy kicsit megbolygatva a fogalmakat, számos olyan kérdés merül fel a téma kapcsán, amelyeknek megválaszolása évszázadok óta izgatják a kutatókat. Olyan kérdések ezek, amelyeket nem lehet pusztán az alkotmányos berendezkedés aktuális trendjei alapján megválaszolni, a társadalmi együttélés alapjaiig kell visszanyúlni a megfejtésekhez.

Az önkormányzatoknak számos típusa ismeretes, amelyek közül csak egyetlen típus alapjainak bemutatása képezi jelen disszertációtárgyát. Ez pedig a területi alapon szerveződő helyi önkormányzat. A feladat így is rendkívül összetett, ezért nem célom sem a helyi önkormányzás, sem az azt megvalósító helyi önkormányzati rendszer teljes körű bemutatása. Még arra sem vállalkozom, hogy a magyar önkormányzati rendszer részletes ismertetésébe bocsátkozzam. Ehelyett olyan elveket, fejlődési utat és tendenciákat mutatok be, amelyek összességében közelebb vihetnek a helyi önkormányzás és a helyi önkormányzatok demokratikus államokban,és különösen Magyarországon játszott szerepének alaposabb megértéséhez.”

Forrás:
A helyi önkormányzáshoz való jog alapvető kérdései; Varga Ádám; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2020-VI-08 14:00
helye: PPKE JÁK online
Az értekezés PDF-ben

„Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben

„A tanulmány a magyar közigazgatás 2010-től tartó átalakításának folyamatát tekinti át. Bár a változás rendkívüli mértékben jelen volt a vizsgált időszakban a kutatott területen, ez azonban alapvetően nem beazonosítható a társadalmi körülményekre, illetve szükségletekre, azok változására tekintettel történt, hanem spekulatív módon, más államcéloknak alárendelten. A reziliencia megtartó eleme ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás tekintetében az általános szabályozási modell formális fenntartása, míg a reziliencia alkalmazkodási eleme pedig az eljárásjogi szabályozás tartalmi átalakulása egy más modellbe a megváltozott, vagy adott társadalmi, politikai és gazdasági igényeket egy más közpolitikai prioritás mentén kiszolgáló kormányzati szándék érdekében történő változtatás. Az általános közigazgatási hatósági eljárási modell érvényesülése ugyanis az összes hatósági ügy tekintetében de facto megszűnt, miközben az Ákr. általános hatálya formálisan megőrzésre került. ”

Forrás:
„Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben; Balázs István – Gajduschek György – Koi Gyula; A Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai/MTA Law Working Papers; 20201/15 (PDF)

Az Európai Adatvédelmi Testület új iránymutatás adott ki a hozzájáruláson alapuló adatkezelésről (GDPR)

„ Az Európai Adatvédelmi Testület új iránymutatás adott ki (a szöveg egyelőre csak angol nyelven érhető el) az EU általános adatvédelmi rendelete vagy közismert rövidítéssel a GDPR (General Data Protection Regulation) szerinti adatkezelési hozzájárulás érvényességi feltételeiről. Az iránymutatás újdonságait az alábbiakban mutatjuk be.

Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelés akkor jogszerű, ha a hozzájárulás önkéntes, konkrét, megfelelő tájékoztatáson alapul és egyértelmű. Az Adatvédelmi Testület a májusi iránymutatásában ezek közül kizárólag az önkéntesség és az egyértelműség követelményeit pontosította. Nézzük meg, hogyan!

Mikor minősül önkéntesnek a hozzájárulás?

Az önkéntesség azt jelenti, hogy az ügyfél önként adja a beleegyezését ahhoz, hogy a szolgáltató kezelhesse az adatait. Az önkéntességbe beletartozik az is, hogy az ügyfél számára valódi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtagadhassa hozzájárulását az adatkezeléshez. Biztosítani kell a lehetőséget arra is, hogy az érintett a hozzájárulását ugyanazon a módon vonhassa vissza vagy annál is egyszerűbben, mint ahogyan eredetileg megadta azt. Itt fontos megjegyezni, hogy nem beszélhetünk önkéntes hozzájárulásról, ha a szolgáltató a hozzájárulás megadásától teszi függővé a szolgáltatás minőségét, vagy a megtagadása miatt korlátozza a szolgáltatáshoz való hozzáférést, esetleg drágábban nyújtja ugyanazt a szolgáltatást.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hozzájárulás nem minden esetben megfelelő jogalapja az adatkezelésnek. Ha a szerződéses alapszolgáltatást igénybe venni kívánó személy hozzájárulásának megadását a szolgáltatásnyújtás feltételeként határozzuk meg, azaz, ha azt mondjuk az ügyfelünknek, hogy vagy hozzájárul az adatok kezeléséhez, vagy nem tudunk neki szolgáltatást nyújtani, értelemszerűen nem beszélhetünk a hozzájárulás önkéntességéről. Ilyen esetben az ügyféltől beszerzett hozzájárulás nem alapozza meg az adatkezelés jogszerűségét, arra a szerződés alapján kerülhet sor. Abban a kérdésben, hogy vajon a szerződés alapján kezelhetjük-e a kért adatokat, iránymutatással szolgálhat, hogy más, hasonló szolgáltatások esetében szükségszerű-e az adott adatok kezelése a szolgáltatás nyújtásához.

A májusi iránymutatás egy sokakat érintő eset, az ún. sütifalak (cookie wall) alkalmazása tekintetében rögzíti, hogy az nincs összhangban a GDPR-ral. A sütifalak alkalmazásakor a felhasználó hozzájárulása nem önkéntes, hiszen a felhasználó csak akkor fér hozzá a weboldal tartalmához (azaz a szolgáltatáshoz), ha rákattint a „sütik elfogadása” (Accept cookies) gombra.

Egyértelmű akaratnyilatkozat: az integetés is jó, ha…

Végül nézzük meg, hogyan pontosította az Adatvédelmi Testület az egyértelműség fogalmát. A hozzájárulás az érintett személy akaratának egyértelmű kinyilvánítását feltételezi. Tehát akkor jogszerű a folyamat, ha az érintett valamilyen aktivitással, cselekvő módon adja meg a hozzájárulást. Nem felel meg a GDPR rendelkezéseinek például, ha a hozzájárulás megadását jelző mezők már eleve ki vannak töltve (opt-out boxes),.

Ezzel szemben – fogalmaz az új iránymutatás – bármilyen egyértelmű mozdulat alkalmas arra, hogy az érintett kifejezze az egyetértését. Akár az is megfelel erre a célra, ha a felhasználó integet a webkamera előtt, vagy például leír egy nyolcast a telefonjával. Csupán egy feltétel van: legyen számára egyértelmű, hogy az adott mozdulattal pontosan mihez járul hozzá.

Nem felel meg az egyértelműség követelményének az a megoldás sem, ha a felhasználó a weboldal átgörgetésével vagy más hasonló módon ad hozzájárulást. Ezek ugyanis olyan tevékenységek, melyek nem különülnek el egyértelműen a weboldal normál kezelésétől.”

Forrás:
Újabb köröket futott az EU a GDPR körül; Mosonyi Richard, Csaba Orsolya; Bitport.hu; 2020. május 14.
(A szerzők a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai.)

Törvények, rendeletek

2020. évi XXIV. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról

„ 1. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 1. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén letelepedett videómegosztóplatform- szolgáltatóra.

(1b) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az (1a) bekezdésben foglaltakon túlmenően – arra az egyik tagállamban sem letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra is,

a) amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy

b) amely egy vállalatcsoport része és egy, ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalat Magyarországon telepedett le….”

Forrás:
2020. évi XXIV. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 107. szám; 2020. május 13.; 2603-2610. o. (PDF)
Lásd még: 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről; Nemzeti Jogszabálytár

2020. évi XXIII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról

„ 1. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) „Térségi Fejlesztési Tanács” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Térségi Fejlesztési Tanács

15. § (1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat önállóan, vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.
(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.
(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője, valamint
b) az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.

(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:
a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti
aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
ab) megyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője.

(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.

(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra nem jogosult.

16. § (1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.

(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.

(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.

(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja el.

(6) A térségi fejlesztési tanács
a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját,
g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.

17. § (1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács,
b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint
c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.

(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok, valamint
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője.

(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) az általános politikai koordinációért felelős miniszter képviselője,
d) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, valamint
f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője.

(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője.
(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba egy miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok ülésein állandó meghívottként az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője részt vesz. A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.

(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:
a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
c) irányítják a térség területfejlesztési programjának végrehajtását,
d) döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források felhasználásáról…”

Forrás:
2020. évi XXIII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 107. szám; 2020. május 13.; 2601-2603. o. (PDF)
Lásd még: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről1; Nemzeti Jogszabálytár

Alkotmánybírósági határozatok: államháztartás és információszabadság

7/2020. (V. 13.) AB határozat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3a) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 107. szám; 2020. május 13.; 2618-2628. o. (PDF)

8/2020. (V. 13.) AB határozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. § (36) bekezdés „ , és 95. §-ával megállapított 60/A. § (1a) bekezdését” szövegrészének visszaható hatállyal történő megsemmisítéséről és bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóságának kizárásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 107. szám; 2020. május 13.; 2628-2643. o. (PDF)