Skip to main content

49. szám, 2020. december 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 30-december 4.

 

Közigazgatás szakértők a magyar legaltech-zászlóshajó kapitányi hídján!

„Kleinheincz Gábor, az eGov Tanácsadó Kft. alapítója és ügyvezetője a közigazgatás hatékonyabbá tételét tűzte ki célul, legutóbbi fejlesztésük – a Joghatály-alkalmazás – révén pedig jogalkalmazók és jogalanyok ezreinek életét igyekeznek megkönnyíteni a következő évtől kezdve. Gábort a Joghatály ötletéről, funkcióiról és az eGov jövőbeli terveiről kérdeztük.

Mielőtt belecsapnánk a közepébe, kérlek, mesélj az életutadról. Hogyan kötöttél ki egy, a jogalkalmazás terén átütő lehetőségekkel kecsegtető webes alkalmazást fejlesztő cégnél?
Talán kissé rendhagyó módon nem jogi háttérből közelítettem meg ezt a szakmát: villamosmérnökként végeztem annak idején a Műegyetemen. Ezt követően néhány évet a közigazgatásban dolgoztam, ahol közigazgatási informatikával foglalkoztam. A jogrendszer szépsége már a pályám elején megfogott – a közigazgatási jog pedig azóta is fontos szerepet játszik az életünkben. 2002-ben így megalapítottuk az eGov Kft.-t, amellyel azt tűztük a zászlónkra, hogy hatékonyabbá tegyük a közigazgatást. Minden évben nem kevés olyan ötletünk van, amit igyekszünk megvalósítani ennek érdekében.

18 éve tartozol az eGov Tanácsadó Kft. kötelékéhez, tudnál nekünk mesélni a vállalatról?
Az eGov Kft. a közigazgatás hatékonyabbá tételével foglalkozik, ezzel kapcsolatos informatikai és szervezetfejlesztési projektekben veszünk részt lassan húsz éve. A csapatunkban, az éppen futó projektekkel összhangban húsz-harminc munkatárs és külső szakértő vesz részt, akik jellemzően közgazdászok, jogászok vagy mérnökök.

A közigazgatás digitalizációja egyre hangsúlyosabb, nemzetközi összehasonlításban hol áll Magyarország?
Megítélésem szerint nem állunk rosszul, egyre több szolgáltatás érhető el teljesen elektronikusan. Ma már nem kérdés az, hogy az ügyfelek az interneten keresik először a szolgáltatásokat, és a közigazgatás igyekszik is kiszolgálni ezeket az igényeket. Reményeink szerint sok új szolgáltatás fog megjelenni a közeljövőben. Minden bizonnyal ilyen lesz az ITM-BM ötlete, amelyik sokak életét fogja megkönnyíteni: hiteles elektronikus formában kérhetjük majd a különböző azonosítóinkat az állami nyilvántartásokból, így nem lesz szükség a különböző igazolványaink másolgatására az ügyfélszolgálati irodákban.

Hogyan kezdődött a Joghatály-projekt? Évek óta készültetek a projekt elindítására, vagy egy hirtelen ötletként született jó időben jó helyen?
Fontos szempont a munkánk során az előzmény nélküli problémák megoldása, ami folyamatos kreativitást igényel – így sok jó ötlettel találkozunk, vagy találjuk ki őket. Tulajdonképpen ennek révén született a Joghatály-projekt is, egy pár évvel ezelőtti belső ötletpályázatunk során, ami aztán az NKFIH innovációs támogatásából valósult meg. Hiszünk abban, hogy ez a hasznos szolgáltatás beépülhet a jogkereső közönség, vagy a jogalkalmazók hétköznapjaiba.

Miért tartod jelentősnek a Joghatály alkalmazás megjelenését? Miben fogja megváltoztatni a jogászok, vagy a magánemberek életét?
Azt hiszem, a Joghatály sok olyan tulajdonságot egyesít magában, amelyeket már régóta vártak a jogalkalmazói piacon: innovatív, mindenki számára elérhető, egyszerű megoldást nyújt a mindennapi jogértelmezéshez, segíti a jogbiztonságot, mindemellett pedig időhatékony is, hiszen jelentős adminisztratív terhektől szabadítja meg a használóit. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a Joghatály egyedülálló módon tartalomfüggetlen dokumentumokat is vizsgálni tud hatályossági szempontból, és automatikusan felismerni a dokumentumokban lévő jogszabályokat.

Mivel a fejlesztés során a gyors és hatékony működésre helyeztük a hangsúlyt, azt gondoljuk, mind magánszemélyeknél, mind a céges vagy jogászi szektorban egy hasznos eszközt adunk a jogi munkavégzés megkönnyítésére. Gyakorlatilag nem kell naprakésznek lenned a jogszabályokkal kapcsolatban – ezt elvégzi helyetted a Joghatály.

Érthető, hogy a hatályosságra fókuszál a Joghatály webes alkalmazás, de mégis hogyan teszi ezt? Milyen technikai feltételeknek kell megfelelnie egy szövegnek ahhoz, hogy értékelhető outputot adjon az alkalmazás?
Dióhéjban: a Joghatály a weboldalra feltöltött szöveges állományokat (legyen szó akár .doc, .docx vagy .pdf kiterjesztésű fájlról) átvizsgálja, egyezéseket keresve a magyar vagy európai uniós joganyagok, illetve a szövegben fellelt jogszabályi hivatkozások, jogszabálycímek között. A megtalált jogszabályi egyezésekre ún. hatályossági ellenőrzést tud indítani a felhasználó, aminek eredményeképpen a rendszer meghatározza, hogy a feltöltött szövegben található jogszabály-szövegverzió hatályos-e vagy sem. A Joghatály forrásvizsgálat funkciója pedig akkor nyújt segítséget, amikor nem tudjuk, hogy egy szövegrészlet melyik európai uniós jogszabályból származik – ez különösen érdekes lehet azokban a szektorokban, amelyek működését végeláthatatlan számú és hosszúságú irányelvek és rendeletek szabályozzák. Végül, a Joghatály keresési funkciójával szabadszavas kereséssel, valamint évszám, sorszám és kibocsátó alapján is kereshetők a joganyagok.

Mik a tartalmi feltételei egy értékelhető outputnak? Jogszabályhivatkozás, vagy konkrét jogszabályszöveg jelenléte a szövegben?
Alapvetően egy feltételnek kell, hogy megfeleljen a vizsgálni kívánt dokumentum: legyenek benne – bármilyen – jogszabályi hivatkozások. Alapvetően a magyar joganyagban a törvényi és rendeleti szinteket vizsgálja, EU-s jogi normák esetén pedig a rendeletek mellett az irányelveket hatályát is értékelni tudja. Megemlítendő még, hogy magyar joganyagok közismert rövidítéseit is felismeri, mint a Ptk. vagy az Mt.

Semmi sincs ingyen. Milyen fizetési konstrukcióban tervezitek elérhetővé tenni a publikum számára az alkalmazást?
Az év végéig – pontosabban 2020. december 31-ig – ingyenesen ki lehet próbálni a Joghatályt. Így arra bíztatnánk minden kedves olvasót, akinek felkeltette az érdeklődését ez a szolgáltatás, hogy keressen meg minket, próbálja ki, és természetesen mondja el visszajelzéseit.

Terveztek különböző mélységű előfizetéseket? Vagy horizontális differenciálást az előfizetések terén, például adójogi, társasági jogi stb. jogterületek alapján?
Nem tervezünk tartalom szerinti differenciálást – mindenki, bármely jogszabály hatályos mivoltát vizsgálhatja tartalmi megkötések nélkül. Az előfizetések közötti különbséget azok időszakos mivolta jelenti majd.

Mit vársz a Joghatály első évétől? Hogyan szeretnéd értékelni egy év múlva a termék első évét?
A Joghatály megalkotásakor az lebegett a szemünk előtt, hogy egy olyan piacképes szolgáltatást nyújtsunk, amelyik a felhasználók – korábban már említett – igényeit kielégíti. Az első évben az a célunk, hogy minél szélesebb körben megismerkedjenek a termékünkkel, minél több szektorhoz jusson el a Joghatály, elsősorban a jogi munkavégzés és a tanácsadás területén. Amikor már eljutunk arra a pontra, hogy magánszemélyek is rendszeresen használják a Joghatályt, azt gondolom, sínen leszünk.

További célunk jövőre a termék folyamatos fejlesztése, és ennek fényében komoly hangsúlyt fektetünk a felhasználói visszajelzések felmérésére és becsatornázására. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy ténylegesen időt takarítsunk meg a felhasználóinknak a Joghatállyal – hiszen mostanában éppen az idő az, amiből mindenkinek kevés van.

Hogyan tovább? Terveztek további, a jogalkalmazást segítő alkalmazásokat piacra dobni?
Az eGov-nál soha nem áll meg az élet és az innováció, így egészen biztosan hallani fog még a termékeinkről a szakma. Jelenleg azonban a Joghatály termékünk fejlesztésére koncentrálunk, hogy egy olyan mankót adjunk a felhasználók kezébe, amellyel valóban megkönnyítjük az életüket.”

Forrás:
Közigazgatás szakértők a magyar legaltech-zászlóshajó kapitányi hídján!; arsboni; 2020. december 2.
Joghatály (a szolgáltatás webhelye)
Az eGov Tanácsadó Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is. (Szerk.)

Közigazgatás, politika

Palkovics: a digitalizáció a közigazgatásban sem választás kérdése

„A digitalizáció mára meghódította a világot, a piacokat és a versenyszférát, itt az ideje, a jó kormányzásnak és a jó közigazgatásnak is fontos részévé váljon. A digitalizáció nem választás kérdése – mondta az innovációs és technológiai miniszter egy csütörtöki online tanácskozáson.

Palkovics László a közigazgatás-fejlesztésről rendezett I. Digital Public Administration Summit elnevezésű konferencián arról beszélt, hogy a világ megváltozott, és miként eddig az anyagból formált az ember értéket, úgy az új évezredben az adatból nyert tudásértékek is legalább ilyen fontossá válnak.

„Ma már szinte szakmai közhely, hogy az adat az új arany, értő kezekben számos területen kamatoztatható tudást jelent” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kormány is felismerte a digitalizációban és mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket és a kihívásokat, és idén szeptemberben elkészült Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiája. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy el kell indítani az ország adatgazdaságát, és ehhez járulhat hozzá a digitális kormányzás, vagyis az állam szakmai és politikai működése során előállított adatok minden eddiginél hatékonyabb felhasználása.

A digitális korszerűsítés nemcsak a kormányzásnak jelent előnyt, hanem régi állampolgári elvárásnak is eleget tesz: „a jelenlegi, zömében rugalmatlan, és inkább követő, reflektáló és gátló szolgáltatásokat felválthatják a személyre szabott kezdeményezések” – jelezte, hangsúlyozva, hogy a közigazgatási szolgáltatásoknál elengedhetetlen a digitális reform.

„A közigazgatás működése már olyan mértékben szerteágazóvá, többrétegűvé vált, hogy annak irányítása hagyományos, analóg eszközökkel már nem elképzelhető; új intézményeket, új eszközöket kell fejlesztenünk, melyeket a kor kihívásainak megfelelően tudunk majd alkalmazni” – jelentette ki.

Palkovics László kitért arra: a digitális megoldások segítenek abban, hogy a koronavírus-járvány ellenére a lehetőségekhez képest „gördülékenyek legyenek mindennapjaink”. A járványhelyzet „elementáris erővel” mutatott rá, mekkora a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál és mekkora igény van az intelligens megoldásokra – mondta.

A mesterségesintelligencia-alkalmazások és -megoldások egyszerre jelentik a védekezés és a gazdaság újraindításának motorját. A mesterséges intelligenciának jelentős szerepe van a vakcinakutatás felgyorsítása mellett a járvány időbeli és földrajzi előrejelzésében és a kontaktkövetésben is – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy az adatalapú alkalmazások bevezetése döntő hatást gyakorol a globális növekedésre. Erről tanúskodik, hogy az európai adatgazdaság értéke 2025-re elérheti a 1054 milliárd eurót, ami egyenértékű a teljes következő hétéves uniós költségvetéssel, és a várakozások szerint az európai adatgazdaság az uniós GDP 6,3 százalékát teheti ki öt éven belül – tette hozzá a miniszter.

Palkovics László megjegyezte: minden válság egyúttal lehetőségeket is jelent, a járvány szülte kényszer a magyar kreativitásra is jótékonyan hatott.

Lovászy László, a Miniszterelnökség kormányzati stratégiai kutatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa a konferencián arról beszélt, „a jövő most alakul”. A szemünk előtt történik olyan átalakulás, amely talán a könyvnyomtatás és az olajipar elindulása óta nem volt – tette – hozzá -, azt mondják, az adat, különösen a digitális adat „az új olaj, amely nemcsak a könyveket, a gépek elméjét is megtölti, de talán hamarosan az emberekét is”. A miniszteri biztos hangsúlyozta: ennek rengeteg erkölcsi vetülete van.

Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia várhatóan az oktatásban is elterjed majd, ami a tanulás és tanítás más megközelítését igényli majd. Megjegyezte: a digitális tanrend sok gyermek esetében évekkel előrehozhatta a digitális írástudás, kompetenciák elsajátítását.

Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője arról beszélt, a koronavírus-járvány a kormányzatot is rákényszerítette arra, hogy a távolságtartás szabályai miatt „online szervezze meg magát”.

A konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Digitális Jólét Program szervezte a közigazgatást érintő digitalizációs lehetőségek, trendek és jó gyakorlatok bemutatására. A konferencia magyar és külföldi előadói mások mellett a mesterséges intelligenciával, a kiberbiztonsággal, az adatalapú közigazgatással, az adatvezérelt egészségügyi ellátással, a hálózatkutatással és a digitális államkormányzással foglalkoznak.”

Forrás:
Palkovics: a digitalizáció a közigazgatásban sem választás kérdése; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. december 3.
Digital Public Administration Summit

A Digitális Jólét Program a Digital Public Administration Summitról

„A digitalizáció mára már meghódította a világot, a piacokat és a versenyszférát is, itt az ideje, hogy aktív beszédtémájává váljon a jó kormányzásnak és a jó közigazgatásnak is – jelentette ki Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter csütörtökön, az I. Digital Public Administration Summit (DPAS) 1st online Workshopon tartott köszöntőjében.

A miniszter szerint Magyarország Kormánya sikeresen felismerte a digitalizációban és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, ennek eredményeképp került kidolgozásra Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája is. Hozzátette: a stratégia egyik legfontabb célja hazánk adatgazdaságának elindítása. Mindehhez elengedhetetlen a digitális államkormányzás, vagyis az állam szakmai és politikai működése során előállított adatok minden eddiginél hatékonyabb felhasználása. A közigazgatás szerteágazó és sokrétű működése analóg eszközökkel ma már nem kivitelezhető, új eszközökre és új intézményekre van szükség. Prof. Dr. Palkovics László hangsúlyozta, a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet soha nem látott mértékben fedte fel a mesterséges intelligenciában rejlő potenciált, a védekezés és a gazdaság újraindításának motorját a mesterséges intelligencia-alapú alkalmazások és megoldások adhatják.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Belügyminisztérium (BM), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Digitális Jólét Program (DJP) hagyományteremtő céllal december 3-án rendezett online nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferenciáján bemutatásra került a Magyarország Kormánya által 2015 végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján – elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) következő mérföldkövének tekinthető, az NKE-vel közösen kidolgozott Digitális Jólét Program 2030 tervezete is.

Dr. Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte, az Egyetem egyik alapfeladata a közszolgáltatások digitalizációját szolgáló oktatási és kutatási programok fejlesztése, ezért támogat olyan közép- és hosszútávú akciókat, mint a Digitális Jólét Program 2030. Hozzátette, Magyarország a digitalizációval kapcsolatos fejlesztések terén jól halad. „A jövőben is a kormányzati, felsőoktatási és vállalati szereplők közös stratégiai tervezésére van szükség, amely 2030-ra Magyarországot az EU legfejlettebb digitális kultúrájú országainak élvonalába emeli. A tét kettős: a nemzeti versenyképesség erősödése és az ország digitális fejlettségének még további növekedése, valamint a digitalizációs hátrányok csökkentése.”

„Míg néhány évvel ezelőtt pusztán csak azt tudtuk mondani, hogy a digitalizációban való proaktív részvétel egy nemzet versenyképességének alapfeltétele, addig ma, 2020-ban már azt szükséges mondanunk, hogy a digitalizáció legalább annyira szuverenitási, mint amennyire versenyképességi kérdés. E kihívásokra adott válaszul készült el a Digitális Jólét Program 2030, melynek egyik fő feladata, hogy a hazai közigazgatást felkészítse a digitalizáció okozta globális kihívásokra és lehetőségekre, a közigazgatás működési és beavatkozási területeit is a DJP 2030 által kialakított 3×3-as értelmezési dimenzióban alakítsa ki. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai partner lehet a DJP 2030 értelmezési keretébe illesztett fejlesztések nyomon követésében, mérésében – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP), illetve a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) szakmai vezetője. Hozzátette: a DJP kiindulási pontja, hogy az állam felelős a polgárok digitális jólétéért is, ezért a DJP2030 központi témája a digitális államkormányzás. A DJP 2030 hármas felosztásban, az ember-gép-rendszer viszonylatában határozza meg stratégiai céljait és beavatkozási területeit. A DJP a következő években is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra.

Először Magyarországon rendeztek olyan konferenciát, amely dedikáltan a digitális közigazgatás, a digitális államkormányzás témájával foglalkozik. A konferencia célja a hazai és nemzetközi innovatív megoldások, valamint a közigazgatást érintő digitalizációs lehetőségek, trendek és jó gyakorlatok bemutatása mellett az állami szektor és a vállalati szféra együttműködésének segítése volt, minden olyan digitalizációs terület megjelenítésével (mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, adatalapú közigazgatás, adatvezérelt digitális egészségügyi ellátás, hálózatkutatás), amely a közigazgatást, az állam és az önkormányzatok működését is érinti. A rendezvényen felszólalt többek között Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára, Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi és Közigazgatási Kar dékánja, Prof. Dr. Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora és több neves nemzetközi szakember is, köztük Dr. Jonathan Reichental, az O’Reilly Media informatikai igazgatója, Philippe Fournand, a Blue-sight Conseil vezérigazgatója, vagy Liu Yunan, a kínai Állami Információs Központ Igazgatója.

Az előadások hamarosan megtekinthetőek lesznek a konferencia hivatalos oldalán.”

Forrás:
Digital Public Administration Summit: A digitalizáció nem választás kérdése; Digitális Jólét Program; 2020. december 3.

Készül Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája

„A Digitális Jólét Program (DJP) keretében az Agrárminisztérium (AM), az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM), valamint az érintett élelmiszeripari szakszervezetek és a Szent István Egyetem közreműködésével jövő februárra készülhet el Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája (DÉS).

A DÉS kidolgozását a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról szóló 1470/2019 (VIII.1.) kormányhatározat 13. pontja szabta feladatul.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Agrárminisztérium közös finanszírozásában megvalósuló stratégia fő célja, hogy az élelmiszeriparban is még inkább kihasználjuk az adatok nyújtotta lehetőségeket, ami által még hatékonyabb lehet az ágazat működése. A versenyképesség javítása érdekében a DÉS meghatározza az élelmiszeriparban a digitalizációs megoldások felhasználási lehetőségeit is” – tájékoztatott a készülő stratégia kapcsán Erdős Norbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Hozzátette: a stratégia kialakításának érdekében november végén elindult egy kérdőíves kutatás, amely felméri a hazai élelmiszeripar helyzetét, hiszen az eltérő célcsoportoknak más-más digitális megoldásokra van szükségük a hatékonyságuk növeléséhez. A kérdőív eredményei összevetésre kerülnek majd a már ismert külföldi példákkal, hogy végül a legmegalapozottabb információk alapján készülhessen el a stratégia.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője kiemelte, hogy a DÉS a DJP koordinálta Magyarország Digitális Agrár Stratégiájába (DAS) illeszkedik, és a termelés mellett a vezető döntéshozásra, a vállalkozások közötti kapcsolatokra, illetve a logisztikára is fókuszál. Kiemelt területéként kezeli a nagy adattömegek feldolgozást, a mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazását, valamint az indokolt humán fejlesztéseket is. A szakmai vezető szerint a DÉS fő célja, hogy elvárt minőségű és mennyiségű élelmiszer álljon rendelkezésre a jövőben is. Hozzátette: a stratégia helyzetelemzése még az idei évben elkészül.

Elsősorban a DJP biztosítja a stratégia készítéséhez szükséges szakértőket, koordinációt, illetve humánerőforrást és infrastruktúrát. Míg a szakértői munkát a Friedrich László, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának oktatója és csapata végzi.”

Forrás:
Készül Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája; Digitális Jólét Program; 2020. december 2.

Digitális évtized: az Európai Bizottság cselekvési terve az uniós médiaágazat helyreállításának és átalakulásának támogatására

„A Bizottság ma cselekvési tervet fogadott el a média- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakulásának támogatására. Ezek a koronavírus által különösen sújtott ágazatok alapvető fontosságúak a demokrácia, valamint Európa kulturális sokszínűségének és digitális autonómiájának szempontjából. A cselekvési terv három tevékenységi területre, valamint 10 konkrét intézkedésre összpontosít, hogy támogassa a médiaágazatot a válságból való kilábalásban a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésével és kiterjesztésével, az átalakulásban a kettős digitális és zöld átállást lehetővé tevő beruházások ösztönzésével, biztosítva az ágazat jövőbeli rezilienciáját, valamint az európai polgárok és vállalkozások szerepvállalását.

Helyreállítás

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a digitális területhez kapcsolódó kiadások arányának legalább 20%-ot kell kitennie valamennyi nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A digitális tartalmak előállításának és terjesztésének ösztönzésére, többek között a digitális média támogatására irányuló intézkedések beleszámítanak e cél teljesítésébe. A cselekvési terv célja továbbá:

  • 1) Az uniós támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése a médiavállalatok számára rendelkezésre álló, az összes uniós finanszírozási lehetőséget tartalmazó eszköz révén. Az eszköz iránymutatást fog nyújtani arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet pályázatokat benyújtani mind a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret, mind a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén nyújtott uniós támogatásokra.
  • 2) Az audiovizuális ágazatot célzó beruházások ösztönzése egy új, MEDIA INVEST kezdeményezésen keresztül azzal a céllal, hogy az elkövetkező 7 éves időszakban 400 millió euró értékű beruházás kerüljön mozgósításra.
  • 3) „NEWS” kezdeményezés a hírmédia-ágazatra irányuló intézkedések és támogatások összefogására. A kezdeményezés tartalmaz egy alapítványok és más magánpartnerek bevonásával megvalósuló kísérleti NEWS beruházási projektet is, amelynek keretében a hiteleket az InvestEU-garancia, támogatások és egy európai hírmédia-ágazati médiafórum hivatott fedezni. A helyi média kitüntetett figyelmet fog kapni.

Átalakulás
A cselekvési terv célja az ágazat zöld és digitális átalakulásának támogatása az alábbiak révén:

  • 4) az adatmegosztást és az innovációt szolgáló európai médiaadatterek ösztönzése,
  • 5) ipari koalíció létrehozásának elősegítése a virtuális és bővített valóság terén annak érdekében, hogy az uniós média profitálhasson ezekből az immerzív technológiákból, valamint egy VR Media Lab létrehozása a történetmesélés és interakció új módozataira irányuló projektek számára,
  • 6) az arra irányuló eszmecsere és intézkedések megkönnyítése, hogy az ágazat 2050-ig klímasemlegessé váljon.

Szerepvállalás és fellépés
Végezetül a cselekvési tervben felvázolt, az európaiak szerepvállalását és fellépését előmozdító erőfeszítések középpontjában a polgárok és a vállalkozások állnak. Az intézkedések a következőkre terjednek ki:

  • 7) párbeszéd az audiovizuális iparággal az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés és azok elérhetőségének javítása érdekében, segítve az iparágat a fejlődésben és abban, hogy új célcsoportokat érjenek el, a fogyasztókat pedig abban, hogy változatos tartalmak álljanak a rendelkezésükre,
  • 8) az európai médiatehetségek támogatása, többek között a sokszínűségnek a kamera mindkét oldalán történő előmozdítása, valamint az induló médiavállalkozások felkutatása és támogatása révén,
  • 9) a polgárok szerepvállalásának növelése többek között a médiaműveltség erősítése és egy független alternatív híraggregátor létrehozásának támogatása révén,
  • 10) az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján (ERGA) belül a szabályozók közötti együttműködés megerősítése az uniós médiapiac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

Ez a média- és audiovizuális ágazatra irányuló cselekvési terv szorosan összefügg az európai demokráciáról szóló cselekvési tervvel, amelynek célja a médiaszabadság és pluralizmus erősítése Európa-szerte, az újságírók védelmére helyezve a hangsúlyt. A cselekvési terv továbbá teljes mértékben illeszkedik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal és a digitális piacokról szóló jogszabállyal kapcsolatos, a Bizottság által a közeljövőben előterjesztendő javaslatokhoz, amelyek az Unióban a digitális szolgáltatásra alkalmazandó jogi keret korszerűsítését tűzik ki célul.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozata

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Elkötelezetten támogatjuk a médiaágazatot abban, hogy átvészelje a jelenlegi vihart és a válság jelentette kihívásokat, és mind rövid, mind hosszú távon teljes mértékben kihasználja a digitális átalakulás kínálta lehetőségeket.”

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „A média nem csupán gazdasági ágazat, de demokráciánk egyik alappillére is. Ezért annyira fontos ez a terv. Európa legnagyobb értékein, a sokszínűsűgén és tehetségein alapszik, központi eleme pedig a véleménynyilvánítás szabadságának és a művészet szabadságának védelme. Bízunk abban, hogy a tagállamok kiveszik a részüket és az ágazat támogatásához felhasználják a rendelkezésükre álló eszközöket, mégpedig az ágazat függetlenségének és a médiapluralizmus teljes tiszteletben tartása mellett.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A média- és audivizuális ágazatot súlyosan érinti ez a mostani válság. Sürgősen cselekednünk kell. Ez az ágazati terv lesz a média regenerálódásának, átalakulásának és rezilienciaépítésének ütemterve. Eszközöket biztosít a médiaipar számára ahhoz, hogy hozzájáruljon a digitális és zöld átálláshoz, valamint kiaknázza az abból származó előnyöket.”

További lépések

Mivel az idő kulcsfontosságú tényező az uniós médiaágazat szempontjából, a cselekvési tervben felvázolt intézkedések többsége már 2021 első hónapjaiban megkezdődik. Az intézkedések lehető legjobb helyszíni végrehajtása érdekében konzultációkra kerül sor az érdekelt felekkel.

Háttér-információk

A régóta fennálló problémák – különösen a piac széttöredezettsége – következtében az európai média- és audiovizuális ágazat helyzete gyengült a globális versenytársakkal szemben. E hiányosságokat tovább súlyosbította a koronavírus okozta válság, a csökkenő reklámbevételek, a mozik drasztikus – a becslések szerint a karantén idején vetítőtermenként havi 100 00 euró nagyságrendű – veszteségei és a médiatartalmak előállításának leállása. Most, amikor a nem uniós online platformok jelentős piaci részesedést szereznek, ez a helyzet veszélyeztetheti az uniós média- és audiovizuális ágazat stratégiai autonómiáját. Ami a hírmédiát illeti, a bevételek csökkenése (a reklámbevételek 30–80%-os visszaesése) és az online dezinformáció, valamint a „hírsivatag” Európa egyes részein különösen aggasztó. Ezenkívül általánosságban az ágazat csak korlátozott mértékben veszi igénybe a digitális technológiákat.

A Bizottság intézkedéscsomagot dolgozott ki a gazdaság támogatására a válság idején, és felszólította a tagállamokat, hogy a lehető leginkább éljenek ezekkel a lehetőségekkel a médiaágazat támogatása érdekében. A gyors ütemben létrehozott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret kibővítésre került, valamint az EU a REACT-EU révén további kohéziós finanszírozást tett elérhetővé a kulturális ágazat prioritásként való meghatározása mellett. A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) szintén egyike a tagállamok rendelkezésére álló fontos eszközöknek ahhoz, hogy leküzdjék a koronavírus-járvány negatív gazdasági és társadalmi hatásait
A Bizottság ezzel egyidejűleg kiigazította a meglévő eszközöket, például a kulturális és kreatív ágazat, köztük a médiaágazat kkv-kat célzó garanciaeszközét, hogy rugalmasabbá tegye a hitelek törlesztését, és megkönnyítse a hitelezést a pénzügyi intézményeknek nyújtott nagyobb garancia révén.

További információk
Cselekvési terv: „Az európai média a digitális évtizedben”
Tájékoztató az újságirók és a médiaágazat támogatásáról
Uniós finanszírozású projektek a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének támogatására
Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv – sajtóközlemény
A Kreatív Európa program (honlap)
Szerzői jog (honlap)
Irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokról
Az online dezinformáció kezelése (honlap)”

Forrás:
Digitális évtized: a Bizottság cselekvési terve az uniós médiaágazat helyreállításának és átalakulásának támogatására; Európai Bizottság; 2020. december 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Új bortörvény és ePincekönyv jön 2021-ben

„Végre 2020.11.24-én benyújtották az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát. A jelenlegi bortörvény 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba és azóta több jelentős módosításon esett át. Az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet szövege többszöri és széles körű egyeztetést követően az ágazat szereplőinek bevonásával alakult ki: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának több szakmai javaslatát is beépítette a tervezetbe az agrártárca.

Jön az ePincekönyv!

Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé a hatósági feladatokat ellátó szervezetek számára. Az ePincekönyv projekt a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, amely hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez. Kiemelt célja a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplikációk megszüntetése.

A Hegyközségi rendszert erősít…

„Az új bortörvény megerősíti és új jogköröket biztosít a hegyközségi rendszer számára, így az az ágazati irányítás alappillérévé válik. Új szakmai és közigazgatási jogkörökkel bővül a hegyközségi szervezet, az egyablakos ügyintézés megerősíti a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét.” – mondta el Brazsil Dávid a HNT főtitkára. „A hegyközségi rendszer a lehetőségek felelősségével tekint az új bortörvényre. Az ágazat feladata és felelőssége, hogy az új szabályrendszerben rejlő lehetőségeket kihasználja és szakmai tartalommal töltse meg azokat.” – emelte ki Légli Ottó a HNT elnöke.

90%-al csökkenti az adminisztrációs terheket!

Az előterjesztés kiemeli, hogy egyes területeken a tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárulhat a magyar borok minőségi javulásához és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét.

Az elektronikus ügyintézés alapját jelentő ePincekönyv nyilvántartási és ügyintézési rendszere várhatóan 2021 nyarán kezdhet működni.”

Forrás:
Új bortörvény és ePincekönyv jön 2021-ben; Az ihatóbb Magyarországért/Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT); 2020. november 29.

„…Kötelező ePincekönyv

Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé a hatósági feladatokat ellátó szervezetek számára. Az ePincekönyv egyik célja a jelenlegi adatduplikációk megszüntetése. Az előterjesztés kiemeli, hogy egyes területeken a tervezett változás akár 90 százalékkal is csökkentheti az adminisztrációra fordítandó időt, hatékonyabbá teheti az ellenőrzést, hozzájárulhat a magyar borok minőségi javulásához és erősítheti a földrajzi árujelzők védelmét. Az ePincekönyv rendszere várhatóan 2021 nyarán kezdhet működni.

Az ePincekönyv tartalmazza
a) a borászati üzemengedélyek adatait,
b) a felvásárlási jegyeket,
c) a szüreti bejegyzéseket,
d) a termelési jelentéseket,
e) a szakmai-jövedéki nyilvántartásokat,
f) a származási bizonyítványok adatait,
g) a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó adatokat, ideértve az analitikai vizsgálat és az érzékszervi jellemzők megfelelősége vizsgálatának eredményét, valamint a forgalomba hozatali azonosítót,
h) a kísérőokmányokat,
i) az értékesítési jelentéseket,
j) a készletjelentéseket.

Az ePincekönyv rendszer nyilvántartja az adatszolgáltató FELIR azonosítóját, valamint az agrártámogatásokhoz szükséges ügyfélazonosítót. A HNT hozzáférést biztosít az ePincekönyv rendszerhez a miniszter, az állami adó- és vámhatóság, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, valamint a borászati hatóság számára…”

Forrás:
Kötelező ePincekönyv és erős hegybírók; MezőHír; 2020. november 26.

Tájékoztató a KSH-ELEKTRA technológiaváltásáról

„Tisztelt Adatszolgáltató Partnerünk!

A Központi Statisztikai Hivatal átalakítja a KSH-Elektra adatgyűjtési rendszert, kivezeti a böngészők által korlátozottan vagy egyáltalán nem támogatott Adobe Flash alapú működést és lecseréli az eddig használt egyedi űrlap technológiát az elektronikus ügyintézés során már jelenleg is számos területen bevezetett és központilag támogatott iFORM technológiára. A rendszer használatában, a már megszokott funkciók tekintetében adatszolgáltatóink nem fognak lényeges változást érzékelni.

Az éles üzembe helyezést megelőzően, 2020. december 28. és 2021. január 12. között próbaüzemet végzünk, ezen időszakban a KSH-Elektra rendszer nem lesz elérhető, kérdőívek beküldésére nem lesz lehetőség.

A KSH-Elektra leállására, valamint az ünnepekre való tekintettel, feladatunk zökkenőmentes ellátásához kérjük, szíveskedjenek ez évi hátralévő adatszolgáltatási kötelezettségüket minél előbb, legkésőbb december 22-ig teljesíteni.
…
A KSH-Elektra rendszerben továbbra is biztosított marad az XML feltölthetősége, azonban az iFORM technológia miatt az adatstruktúra változni fog. A KSH munkatársai felvették a kapcsolatot a külső fejlesztőkkel a megfelelő felkészülés érdekében. A fejlesztőknek szóló tájékoztató anyag és mellékletei elérhetőek ezen az oldalon.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy 4 adatgyűjtés kivételével a 2021. januári indulásnál az adatokat csak XML fájlformátumban lehet majd feltölteni, mivel a CSV importálás fejlesztésére az éles indulást követően, a technológiaváltási projektünk második ütemében kerül sor….”

Forrás:
Tájékoztató a KSH-ELEKTRA technológiaváltásáról; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. november 27.

Jövőre akár már telefonra is jöhet a jótállási jegy

„A vásárlási szokások átalakulásával és az online kereskedelem térnyerésével a fogyasztói igények is változnak. A szavatosság-jótállási szabályozás átfogó módosításának részeként jövő évtől a papír alapú mellett bevezetik az elektronikus jótállási jegyet – írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Ha a tartalma mindenben megfelel a kapcsolódó előírásoknak, akár egy telefonra vagy mobilalkalmazásba letölthető e-számlával is intézhetjük majd a meghibásodott termékek javíttatását.

A jótállási jegy nélkülözhetetlen a fogyasztói panaszok intézéséhez, a jelenleg kizárólag papír alapú dokumentumot vásárláskor kapjuk kézhez. A kapcsolódó szabályozás teljes megújításával januártól a termék eladója elektronikus úton is átadhatja a jótállási jegyet.

Az e-jótállási jegy e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve is eljuttatható a vevőhöz. A vásárlónak azt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnia.

A vállalkozás a jótállási jegyet olyan formában köteles átadni, amely a jótállási határidő végéig biztosítja tartalmának jól olvashatóságát. Ezért ha az e-jótállási jegyet nem közvetlenül, hanem pl. applikációban vagy online felületről letölthetően küldik meg, akkor annak a jótállási idő végéig elérhetőnek kell lennie.

Az e-jótállási jegyeken is fel kell tüntetni a kereskedő nevét, címét, ha nem azonos a forgalmazóval, a gyártó nevét, címét, a termék beazonosítására alkalmas megnevezését és típusát, és ha van, a gyártási számát.

A jótállási idő kezdete szempontjából alapvető jelentőségű a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontjának pontos rögzítése. Ismertetni kell továbbá a fogyasztó jótállásból eredő jogait, érvényesíthetőségük határidejét, helyét és feltételeit.

Tájékoztatni kell arról is, hogy jogvita esetén, annak megállapodásos rendezése érdekében a fogyasztók a megyei vagy fővárosi békéltető testületek eljárását kezdeményezhetik illetve a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását vagy elektronikus átadás esetén pedig az e-aláírást.

A sávos jótállási idő bevezetése miatt különösen figyelni kell arra, hogy a jótállási jegyen minden esetben szerepeljen a termékre irányadó jótállási idő , amely január 1-jétől az eladási ártól függően egy, két vagy három év lehet.
Bár jogszabály nem írja elő, de ugyanezért célszerű a vételár feltüntetése is.

A sávos jótállás betartását segíti az a kialakult piaci gyakorlat, hogy a kereskedők a jótállási jegyhez tűzik a blokkot vagy a számlát.

Az e-jótállási jegy alkalmazása nem kötelező, a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a továbbiakban is kizárólag papír alapú dokumentumot állítanak ki. Az új lehetőség előnyei persze könnyen beláthatóak: egyszerűsíti az adminisztrációt, csökkenti a cégek nyomtatási és anyagköltségeit.

A vevőknek nem kell évekig őrizgetniük a papír alapú jótállási jegyeket, a termék meghibásodása esetén nem kell az egész lakást feltúrniuk érte, mert a telefonjukról vagy e-mail fiókjukból hamar előkeríthetik.”

Forrás:
Jövőre akár már telefonra is jöhet a jótállási jegy; Világgazdaság; 2020. december 5.

Az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítése: Új kezdeményezéscsomag az igazságügyi rendszerek digitalizálásának felgyorsítása és az igazságügyi szakemberek képzésének támogatása érdekében

„Az Európai Bizottság a mai napon az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítésére irányuló kezdeményezéscsomagot fogadott el. Az új csomag két fő pillére az igazságügyi digitalizációról szóló közlemény és az európai igazságügyi képzésre vonatkozó új stratégia. A digitális igazságügyi eszköztár célja, hogy további támogatást nyújtson a tagállamoknak ahhoz, hogy nemzeti igazságügyi rendszereiket átvezessék a digitális korba, és javítsa a határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködést az illetékes hatóságok között. Ami az európai igazságügyi képzést illeti, a Bizottság a XXI. század kihívásaira, például a digitalizációra készíti fel a bírákat, ügyészeket és igazságügyi szakembereket. A képzés célja emellett a jogállamiságon, az alapvető jogokon és a kölcsönös bizalmon alapuló közös európai igazságügyi kultúra ösztönzése.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az igazságügyi rendszereknek lépést kell tartaniuk a digitális átalakulással, és meg kell felelniük a polgárok elvárásainak. Mivel a nemzeti bíróságok egyben uniós bíróságok is, határozottan támogatjuk az igazságügyi rendszerek digitalizálásának ezen új megközelítését. Javulni fog ezáltal az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségben történő együttműködés, valamint a belső piac működése is.

Didier Reynders, jogérvényesülési biztos a következőket nyilatkozta: „A bíráknak, ügyvédeknek, ügyészeknek – mindenkinek, aki az igazságszolgáltatás területén dolgozik –, meg kell felelniük a XXI. század kihívásainak. Nem szabad megfeledkezünk a mesterséges intelligencia vadonatúj világáról sem, amelynek lehetőségeit az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett kell feltárnunk. A jelenlegi Covid19-válság kérlelhetetlenül emlékeztet minket arra, hogy az igazságszolgáltatás gyors digitális átállására van szükség. Bizonyossággal mondhatom, hogy a ma elfogadott csomag mind a polgárok, mind a vállalkozások számára meg fogja könnyíteni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az Unió egész területén, nemcsak a hagyományos módon, hanem online is.”

Az uniós igazságügyi rendszerek digitalizációja

A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy fel kell gyorsítani a digitális átállást az igazságügyben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak online, az otthoni laptopjukról is hozzá kell férniük az igazságszolgáltatáshoz. A mai napon közzétett, az EU-n belüli igazságügyi digitalizációról szóló közlemény olyan eszköztárat biztosít, amely az arányosság és a szubszidiaritás elvével összhangban előmozdítja a digitális eszközök használatát a tagállamokban. Íme a ma bemutatott eszközök közül négy:

  • A digitális technológia mint alapértelmezett lehetőség a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés során: Ma számos bírósági eljárás – köztük határokon átnyúló eljárások is – még mindig papíralapúan és postai úton zajlik. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot fog kidolgozni a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárások digitalizálására. A javaslat elfogadásának tervezett időpontja 2021 vége.
  • Küzdelem a határokon átnyúló bűnözés ellen: Naprakésszé kell tenni az Eurojust ügykezelési rendszerét, amely lehetővé teszi az ügynökség számára a különböző esetek keresztellenőrzését a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények – köztük a terrorizmus – elleni uniós küzdelem koordinálása érdekében. Emellett az Europol mandátumának módosítása révén „van találat/nincs találat” jellegű összekapcsolásra lesz lehetőség az Európai Ügyészség és az Europol között. Az ügykezelési rendszereik közötti, „van találat/nincs találat” jellegű összekapcsolásnak köszönhetően az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség értesülni fog a folyamatban lévő nyomozásokról és büntetőeljárásokról. Emellett 2021-ben a Bizottság jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni a határokon átnyúló, terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó digitális információcsere, valamint a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozása tárgyában.
  • Könnyebb hozzáférés az információkhoz: Az elektronikus adatbázisokban könnyű keresni, minimálisra csökkentik a felhasználók költségeit, és ellenállók a válságokkal szemben. Ezért a tagállamoknak törekedniük kell nyilvántartásaik digitalizálására, és a cél azok összekapcsolása kell, hogy legyen.
  • A határokon átnyúló együttműködés informatikai eszközei: A polgári, kereskedelmi és büntetőjogi eljárások terén folytatott, határokon átnyúló biztonságos együttműködés fő eszköze az e-CODEX (az internetes adatcserén alapuló e-igazságügyi kommunikáció). Eddig csak néhány tagállam kezdte el használni az e-CODEX-et. A mai jogalkotási javaslat elfogadásával a Bizottság arra törekszik, hogy az e-CODEX használata a határokon átnyúló igazságügyi eljárások során a biztonságos digitális kommunikáció aranyszabványává váljon valamennyi tagállamban. 2023. július 1-jével a Bizottság ezt rendszert az eu-LISA ügynökségre bízza rá. Egy másik digitális eszköz az eEDES (az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer), amelyet egyes tagállamok az európai nyomozási határozatoknak, a kölcsönös jogsegély iránti megkereséseknek és a kapcsolódó bizonyítékoknak a postai helyett digitális formátumban történő gyors és biztonságos cseréjére használnak. A ma elfogadott jogalkotási javaslattal a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kapcsolódjanak az eEDES-hez. Ezek az informatikai eszközök korszerűsítik az uniós igazságügyi rendszereket, és valódi európai hozzáadott értéket teremtenek.

Ezek az intézkedések az EU válaszintézkedéseit jelentik arra az igényre, hogy tovább digitalizáljuk igazságszolgáltatási rendszereinket. Finanszírozásuk a következő többéves pénzügyi keret (2021-2027) és a NextGenerationEU eszköz keretében rendelkezésre álló mechanizmusokból fog történni.

Az európai igazságügyi képzés

Az európai igazságügyi képzésről szóló 2020. évi éves jelentés szerint 2019-ben több mint 180 000 igazságügyi szakember – az összes uniós igazságügyi szakember 12,9 %-a – részesült képzésben az uniós jog vagy egy másik tagállam joga területén. Mindent egybevetve az első igazságügyi képzési stratégia 2011. évi elfogadása óta 1,2 millió igazságügyi szakember részesült uniós jogi képzésben.

Az igazságügyi képzésre vonatkozó uniós stratégia e második kiadása új szakpolitikai területekre – például a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára – terjeszti ki az igazságügyi szakembereknek szóló uniós képzési kínálat körét, felvértezve őket a XXI. század kihívásainak leküzdéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. Nagyra törő célokat is kitűz: A tervek szerint 2024-re a bírák és ügyészek 65 %-a, és az ügyvédek 15 %-a részesül uniós jogi képzésben minden évben. A stratégia a Nyugat-Balkánon és más uniós partnerországokban, Afrikában és Latin-Amerikában tevékenykedő igazságügyi szakembereket is támogatja. Ezen túlmenően az igazságügyi szakemberek – az első tesztelési szakaszt illetően ma elindított és a tervek szerint 2021 folyamán teljesen működőképes – Európai Képzési Platformon keresztül uniós jogi képzéseket is kereshetnek.

További lépések

Az igazságügy digitalizációjáról szóló mai közleményben meghatározott eszköztárról a gyors és kézzelfogható nyomon követés biztosítása érdekében további megbeszélésekre fog sor kerülni a közigazgatási szervekkel, a bíróságokkal, a jogészi szakmai szervezetekkel és más érdekelt felekkel. A Bizottság és az EU Tanácsának soron következő elnöksége 2021 tavaszán uniós konferenciát szervez az igazságügyi képzés tárgyában.

Háttér-információk

Ez a csomag hozzájárul az európai demokrácia megerősítésével és a digitális korra felkészült Európávalkapcsolatos bizottsági prioritások megvalósításához.

Az igazságügyi képzéssel kapcsolatos felelősség megoszlik a tagállamok és az EU között, és azt számos érdekelt fél – képzésszolgáltatók, nemzeti és európai igazságügyi szakmai szervezetek – támogatása erősíti. Az európai igazságügyi képzés a 2011-2020-as európai igazságügyi képzési stratégia elfogadása óta levont tanulságokra épül, és a 2011-2020-as stratégia bizottsági értékelésének és a Bizottság által 2018-ban folytatott széles körű nyilvános konzultáció eredményeit tükrözi.

A Tanács 2020. október 13-án következtetéseket fogadott el, amelyekben arra ösztönözte a tagállamokat, hogy a bírósági eljárások minden szakaszában éljenek a digitális eszközök lehetőségeivel. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2020 végéig dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát az igazságügy digitalizálására vonatkozóan.

További információk

”

Forrás:
Az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítése: Új kezdeményezéscsomag az igazságügyi rendszerek digitalizálásának felgyorsítása és az igazságügyi szakemberek képzésének támogatása érdekében; Európai Bizottság; 2020. december 2.

Határokon átnyúló videokonferenciák, iratok cseréje és gyorsabb kézbesítése – új uniós szabályok segítik a digitalizációra támaszkodva, hogy többen férjenek hozzá a jogorvoslathoz

„Határokon átnyúló videokonferenciák, az iratok cseréje és gyorsabb kézbesítése – mutatjuk, hogy mit jelent az igazságszolgáltatás digitalizálására vonatkozó új EU-s szabály a gyakorlatban.

November 23-án a Parlament két javaslatot fogadott el, amelyek célja az EU igazságszolgáltatási rendszereinek korszerűsítése. A javaslatok segítenek csökkenteni a késéseket, növelni a jogbiztonságot, és olcsóbbá és felhasználóbarátabbá tenni a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz.

Az új szabályozás számos digitális megoldást vezet be a határokon átnyúló bizonyítékok megosztására és a dokumentumok kézbesítésére.

A távközlési technológiák segítségével a bizonyítékok gyorsabban és alacsonyabb költséggel juthatnak el a megfelelő helyre. A kihallgatásokat pedig határokon átnyúló eljárásban videokonferencián keresztül is megtarthatják, nem szükséges a fizikai jelenlét.

Egy decentralizált informatikai rendszer egyesíti a nemzeti rendszereket, hogy a dokumentumok elektronikus úton gyorsabban és biztonságosabb módon megoszthatók legyenek. Az új szabályok emellett az adatokat és a magánéletet védő rendelkezéseket is tartalmaznak.

3,4 millió azoknak a polgári és kereskedelmi bírósági eljárásoknak a száma évente, amelyeknek határokon átnyúló következményei vannak.

A két javaslat a már meglévő uniós szabályokat frissíti

Az EU számos rendelkezést hozott már az igazságszolgáltatás modernizálása érdekében. Míg egyes országokban már beváltak a digitális megoldások, a határokon átnyúló eljárások még mindig többnyire papíron zajlanak, ezen változtatna most az Unió.

A Covid19-válság számos alkalommal okozott fennakadást az igazságszolgáltatási rendszer működésében, el kellett halasztani a személyes meghallgatásokat, késett a bírósági iratok határokon átnyúló kézbesítése, a lejárt határidők miatt sokan nem jutottak jogorvoslathoz. A folyamatok digitalizálása ezen is segítene.

Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésüket követő 20. napon lépnek hatályba.

További információ

Forrás:
Új uniós szabályok: a digitalizáció segíti, hogy többen férjenek hozzá jogorvoslathoz; Európai Parlament; 2020. december 1.

Informatika, távközlés, technika

Megújul az Elvira, a MÁV internetes jegyértékesítési rendszere

„A MÁV-csoport fejlesztési terveiben hangsúlyos szerepet kap az eddigieknél kényelmesebb, gyorsabb, korszerűbb jegyvásárlás feltételeinek biztosítása, ezért a december 13-i menetrendváltástól egy vadonatúj Elvira jegyértékesítési rendszert használhatnak a vonattal utazók a menetjegyek megvásárlásához, de a tesztüzem mától elkezdődik. Az új menetrendi időszakra a pénztárakban és a MÁV appon a jegyek már megválthatók.

Magyarország első, teljes kínálatot biztosító online jegyértékesítő felülete idén decembertől teljesen megújul: az új Elvira már a vasúttársaság egységes jegyértékesítési rendszerében működik majd, összekötve a MÁV mobilalkalmazással is, így akár egy regisztrációval, de önállóan is használhatják az utasok mindkettőt. A közösségi közlekedés egyik legelterjedtebb jegyértékesítési rendszerének informatikai hátterét a MÁV Szolgáltató Központ szakemberei fejlesztették az utasoktól beérkezett javaslatok, igények alapján, a MÁV-START, mint megrendelő együttműködésével. A technológiai átállás folyamata mától kezdődik tesztüzemben. A december 13-tól hatályba lépő új menetrendi időszakra, az e-ticketben már nem lehetséges a jegyvásárlás, de az online jegyváltás a MÁV appon belül teljeskörűen elérhető.

A régi jegyértékesítési rendszerben található adatok kezelése, az új felület élesítése december 13-ig megtörténik, az átállás egyik lépcsőjeként december 3-tól a felület működését egyelőre korlátozott számú felhasználó tesztelheti a próbaüzem keretében. Első körben ötszázan próbálhatják ki az új rendszert, azonban a vasúttársaság folyamatosan figyelemmel követi a működését, és ettől függően emeli a tesztelésbe bevontak létszámát.

Az új Elvira használatakor a legszembetűnőbb változást a modern, letisztult kezelőfelület nyújtja. A másik kiemelt fejlesztés, hogy a MÁV applikációval közös felhasználói fiókot használhatnak a felhasználók, így az új Elvirán megvett jegy a MÁV appban is megjelenik, valamint e-mailben is megkapja pdf formátumban. Ezáltal a jegyet letölthetik, kinyomtathatják, vagy továbbíthatják annak, akinek a nevére szól. A vásárláshoz és az utazáshoz szükséges adataikat egyetlen kényelmes felületen kezelhetik, szükség esetén módosíthatják az utasok.

Bármelyik felületen kezdeményezhetnek jegyvisszatérítést az online vásárolt jegyekre, ha a vásárlási feltételeknél ez a lehetőség nem volt kizárva. A felhasználók az elmentett számlázási- és bankkártyaadataikat is használhatják a webes és az applikációs felület esetében is. Az új Elvirán a nemzetközi jegyek is folyamatosan válnak elérhetővé a legnépszerűbb úticélokra.

A megújult Elvira az első időszakban még próbaüzemben fog működni, ezért kisebb hibák, leállások még előfordulhatnak.

Háttér-információ:

A MÁV-START jelenleg működő online értékesítési rendszere, az e-ticket 2008-tól áll az utasok rendelkezésére. A jegyeket a rendszer indulásakor az állomási jegykiadó automatákból lehetett átvenni, 2011-től váltak elérhetővé a nemzetközi jegyek, illetve akkortól nyílt lehetőség a belföldi jegyek otthoni nyomtatására is. Az utasok által Elviraként ismert e-ticket rendszert 12 év alatt több mint másfélmillióan próbálták ki, ebből az aktív vásárlók száma mintegy 250 ezer. 2016-tól 2019-ig háromszorosára nőtt a tranzakciók száma, a legutóbbi teljes évben már 4,2 millió vásárlást végeztek el így az utasok. Tavaly hetente átlagosan 81 ezer, idén a járványhelyzet miatt kicsit kevesebbet, átlagosan 56 ezer körüli jegyet vettek.”

Forrás:
December 13-tól megújul az internetes jegyvásárlás; MÁV Zrt.; 2020. december 3.
Lásd még: Számos újítás a MÁV app-ban; MÁV Zrt.; 2020. december 1.

A magyar vasútgyártás is csatlakozik az IPAR 4.0 fejlesztési irányhoz

„A mai nappal a magyar vasútgyártás is csatlakozik az IPAR 4.0 fejlesztési irányhoz. A MÁV-START szolnoki Járműjavítójában a magyar IC+ vasúti kocsik gyártási folyamataihoz kapcsolódóan egy kognitív (öntanuló) gyártási rendszer kifejlesztését és a hozzá kapcsolódó vasút-technológiai Oktatási és Kutatási Akadémiát hoznak létre. A projekt támogatásának érdekében kötött most a vasúttársaság együttműködési megállapodást a Pannon Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, a Szolnoki Szakképzési Centrummal és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatával.

A MÁV-csoportnál a jelenlegi kb. 55 ezer fős munkavállalói állomány és az erősödő piaci versenyhelyzet miatt szükséges irányítottan elindítani a digitalizációs folyamatokat, hogy képes legyen a vállalatcsoport reagálni az előtte álló kihívásokra.

A vasúttársaság kutatás-fejlesztési, valamint a szolnoki Járműjavító területén megvalósítandó Intelligens gyártási környezet (Smart Factory) kialakítását szorgalmazó projekt létrehozását célozta meg. A fejlesztés első lépéseként tervezett „okos” csarnokban megvalósulna az a rugalmas kognitív (öntanuló) gyártási rendszer, mely hivatott az IC+ vasúti kocsiszekrény gyártását támogatni úgy, hogy egy olyan kognitív (öntanuló) Mesterséges intelligencia alapú termelési környezetet vizionál, melyben a Járműjavítóra egyedileg fejlesztett gyártó- és vezérlő berendezések saját maguk hangolják össze és szervezik meg a működésüket. A fejlesztéssel párhuzamosan alakítanák ki a Járműjavító területén az Oktatási és Kutatási Akadémiát, hiszen az automatizálás feltétele, a Járműjavítóban dolgozó szakemberek megfelelő képzése és továbbképzése, illetve a gyártáskapacitás növeléséhez megfelelő szakképzett munkaerő rendelkezésre állása.

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a fenti projektet, melynek része kollégiumi szálláshelyek kialakítása, ennek érdekében együttműködési megállapodás jött létre az önkormányzat, valamint a MÁV, a MÁV-START és a MÁV FKG között.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta: „A MÁV megújulásának a jelképe lett az a szakértelem, amit a szolnoki munkavállalók tesznek itt városunkban. A svájci Stadler mellett a MÁV Start Zrt. szolnoki üzemében, amit mi szolnokiak csak Járműjavítónak nevezünk, olyan európai színvonalú motorvonatok, illetve vonatkocsik készülnek, amire valamennyien büszkék lehetünk. Városunk tehát nem csupán azért részese ennek a megújulási folyamatnak, mert itt is közlekednek az új vonatok, hanem a hazai vasúti gépgyártás központjaként kulcsszerepünk van benne. Nem véletlenül dolgoztunk olyan sokat azért, hogy a járműjavító bázist megerősítsük Szolnokon. Így nem csupán a vasúti gépgyártás hazai központjává tettük városunkat, hanem komoly részt vállalhatunk a magyar vasút már említett megújulásából. Igazán megtisztelő részt venni a jövőben is!”

Homolya Róbert, a MÁV-elnök-vezérigazgatója elmondta: „A vasúttársaság kormányzati támogatással valósítja meg a saját fejlesztésű IC+ kocsik gyártását, amely a járműállomány fiatalítását, minőségi cseréjét szolgálja a távolsági és nemzetközi forgalomban. Decemberben készülhet el az 50. új kocsi, és már az I. osztályú kocsik gyártása és a vezérlőkocsi tervezése is megkezdődött. Az elsőosztályú kocsik várhatóan 2021-ben állnak forgalomba. A hatékony gyártás érdekében folyamatosan fejlesztünk. Októberben kötöttünk szerződést egy új, háromállású felületelőkészítő- és fényező csarnok kivitelezésére, a tervezetten 2022 I. negyedévére megépülő helységnek köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban készülhetnek majd az új IC+ kocsik is. A most létrehozandó Akadémia szintén hosszú távon támogatja majd a programot, hídként funkcionálhat a középfokú oktatás, egyetemek és az ipar között.”

A Szolnoki Szakképzési Centrum és a MÁV-csoport a szakmai utánpótlás érdekében régóta szorosan együttműködnek. A Centrum keretén belül tizenegy szakképző iskola működik. A mostani együttműködés, ami a MÁV, a MÁV-START, a MÁV Szolgáltató Központ és a MÁV FKG, valamint a Szolnoki Szakképzési Centrum között jött létre, tovább erősíti ezt a kapcsolatot. A szakképzés átalakításával a vállalkozói szemlélettel rendelkező szakképzési centrum célja, hogy a kornak megfelelő színvonalú és minőségi szakemberek kerüljenek ki a technikumokból és a szakképző iskolákból.
…
A Pannon Egyetem, illetve a Miskolci Egyetem a MÁV, a MÁV-START és a MÁV FKG-val kötött együttműködés kiterjed a gyakorlatorientált képzések megszervezésére, a szakmai gyakorlati helyek és ösztöndíjak biztosítására, közös projektek megvalósítására, közös rendezvények szervezésére. Mindkét egyetem támogatja a Járműjavító területén megvalósítandó Smart Factory kialakítását szorgalmazó projektet.

A Pannon Egyetemmel létrejött együttműködés három fókuszterületet jelöl ki a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok színteréül: korszerű anyagok és vizsgálataik, modern anyagtechnológiák, intelligens irányítás és automatizálás.
…
A Miskolci Egyetem két fókuszterületet jelöl ki a közös feladatok színteréül: tudás transzfer kialakítása az Egyetem és a MÁV-csoport között, illetve a MÁV-csoportnak felsőfokú gépészszakember utánpótlás…”

Forrás:
A Szolnoki Járműautomatizálási Projekt keretében négy együttműködési megállapodást kötött a MÁV-csoport; MÁV Zrt.; 2020. december 1.

Az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el a csatlakoztatott eszközök kiberbiztonságáról

„A csatlakoztatott eszközök, köztük a dolgok internetét (IoT) alkotó gépek, érzékelők és hálózatok kulcsfontosságú szerepet fognak játszani Európa digitális jövőjének további alakításában, csakúgy, mint a biztonságuk.

A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben elismeri az internetre csatlakoztatott fogyasztási cikkek és ipari eszközök megnövekedett használatát és az ezzel kapcsolatban a magánéletet, valamint az információ- és kiberbiztonságot érintő új kockázatokat. A következtetések prioritásokat fogalmaznak meg e kritikus kérdés kezelése, valamint annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű reziliencia, biztonság és védelem biztosításával előmozdítsák az EU IoT-ágazatának globális versenyképességét.

A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza, hogy fel kell mérni, hogy hosszú távon szükség van-e horizontális jogszabályra annak érdekében, hogy szabályozva legyen a csatlakoztatott eszközök összes releváns kiberbiztonsági szempontja, például az elérhetőség, az integritás és a bizalmas jelleg. Ez magában foglalná a nélkülözhetetlen forgalomba hozatali feltételek meghatározását is.

A kiberbiztonsági jogszabályban meghatározott kiberbiztonsági tanúsítás alapvető fontossággal fog bírni a digitális egységes piacon belüli biztonság szintjének növelése szempontjából. Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) már dolgozik kiberbiztonsági tanúsítási rendszereken, és a Tanács a következtetésekben felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje a csatlakoztatott eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra irányuló kiberbiztonsági tanúsítási rendszerekre vonatkozó felkérés lehetőségét.

A Tanács írásbeli eljárással fogadta el a következtetéseket.

”

Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el a csatlakoztatott eszközök kiberbiztonságáról; Európai Unió Tanácsa; 2020. december 2.

Új Európai Kutatási Térség: az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el

„A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben vázolja, miként kell az elkövetkező években átalakítani az Európai Kutatási Térséget. A következtetések a Bizottság „Új Európai Kutatási Térség (EKT) a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményével együtt fémjelzik azt a törekvést, hogy az EU a kutatók, az innovátorok és a polgárok számára egyaránt kézzelfoghatóbban és eredményesebben működő közös kutatási térséget építsen.

A Tanács szerint az új Európai Kutatási Térségben szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a kutatás és innováció területe és a releváns szakpolitikai területek, így az európai felsőoktatási térség és a különböző ipari ökoszisztémák között.

Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell kidolgozniuk és közösen kell végrehajtaniuk az új Európai Kutatási Térséggel kapcsolatos fellépéseket, és a térség kínálta előnyökben az összes uniós tagállamnak, kutatóintézetnek, akadémikusnak, vállalkozásnak és polgárnak egyaránt részesülnie kell.

A Tanács hangsúlyozza: ahhoz, hogy meg lehessen valósítani az új Európai Kutatási Térség céljait, és meg lehessen erősíteni Európa globális vezető szerepét, a jövőben is nyitottnak kell lenni a nemzetközi együttműködésre, ami hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa továbbra is vonzó maradjon a tehetségek és beruházások számára.

A Tanács emellett rámutat: az Európai Kutatási Térségen belül szorosabb regionális, nemzeti és európai szintű koordinációt kell folytatni a kutatás és az innováció terén annak érdekében, hogy a beruházások a lehető legnagyobb hatással járjanak, meg lehessen valósítani a közös szakpolitikai célokat, és át lehessen hidalni az Unión belül mutatkozó kutatási és innovációs szakadékot.

A Tanács a következtetéseiben meghatározza az új Európai Kutatási Térség céljait, és azokat a kiemelt területeket, amelyeken e célok elérése érdekében intézkedéseket kell hozni.

A Tanács felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új Európai Kutatási Térség megvalósítása érdekében 2021-ben dolgozzák ki az Európai Kutatási Térségre vonatkozó szakpolitikai menetrendet és többszintű irányítási modellt.

Háttér-információk
Az európai vezetők a 2019–2024-es időszakra kitűzött menetrendben megállapították, hogy a jövőben meg kell újítani az Európai Kutatási Térséget. A vezetők hangsúlyozták, hogy „[f]okoznunk kell ugyanakkor az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tennünk a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében, különösen az európai kutatás, fejlesztés és innováció széttagoltságának orvoslása révén”.

A Bizottság 2020 szeptember 30-án tette közzé „Új Európai Kutatási Térség a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményét.

„A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” címmel az Európai horizont program is tartalmaz egy fejezetet, és arra általános költségvetésének 3,3%-át irányozza elő.

”

Forrás:
Új Európai Kutatási Térség: a Tanács következtetéseket fogadott el; Európai Unió Tanácsa; 2020. december 1.
Lásd még:
COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Accompanying the document Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions A new ERA for Research and Innovation; Európai Bizottság; 2020. október 1. (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Amazon, Facebook, Google, Apple, Booking – a hazai vállalatok is perelhetik itthon a külföldi „óriásokat”

„Az Európai Unió Bírósága a hazai vállalkozások számára is jelentőséggel bíró, kedvező döntést hozott: a versenysértésből fakadó károk megtérítése érdekében a legnagyobb külföldi platformok is perelhetők a velük szerződő vállalkozás tagállamában.

Az utóbbi években megszokott jelenséggé vált, hogy a magyar vállalkozások egy külföldi székhelyű céggel szerződnek az online térben végzett szolgáltatásokra. Ezek az esetek azonban bizonytalanságot is magukban hordoznak egy jogvita esetén, hiszen a külföldi szolgáltatók gyakran nem rendelkeznek hazai fizikai jelenléttel.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban hozott döntése az ilyen szituációkban megerősítést adhat a hazai vállalkozások számára is. A Bíróság ugyanis megállapította: a külföldi székhelyű cégek, így akár a legnagyobb online platformok (pl. Amazon, Facebook, Google, Apple iOs) is perelhetőek a hazai bíróság előtt, ha a kár nem pusztán a szerződésük megsértésére vezethető vissza. Az ítélet minden olyan esetben irányadó lehet, amelyben egy üzleti felhasználó kára a platform és az üzletfél közti szerződésen túlmutató, további jogszabályba ütközésből – így például versenyjogi jogsértésből – fakad.

A döntés kedvező hír a hazai vállalkozásoknak, ugyanis ezzel megerősítést nyert: ha a nagy külföldi platformok egyoldalúan alkalmazott vagy előírt szerződéses kikötései miatt esetleg kárt szenvednének el, akár a magyar bíróság előtt is kezdeményezhetik annak megtérítését, így lényegesen egyszerűbben érvényesíthetik igényeiket.

Az Európai Unió Bírósága – minden hasonló esetre irányadó – ítéletének alperese egyébként a Booking.com szállásfoglaló portál volt, melynek üzemeltetőjével szemben a magyar versenyhatóság is folytatott fogyasztóvédelmi típusú eljárást, amiért többek között agresszív, pszichés nyomásgyakorlással késztette felhasználóit mihamarabbi foglalásra. A Gazdasági Versenyhivatal idén tavasszal 2,5 milliárdos bírságot szabott ki jogsértéséért a holland vállalkozásra.

Az ítélet teljes szövege itt található: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-59/19”

Forrás:
Amazon, Facebook, Google, Apple, Booking – a hazai vállalatok is perelhetik itthon a külföldi „óriásokat”; Gazdasági Versenyhivatal; 2020. december 2.

Délkelet-Ázsiával lép digitális szövetségre az Európai Unió

„A most beindított, európai támogatással létrehozott árutovábbítási rendszer mellett együttműködnének a digitális szabványok, a kiberbiztonság, az oktatás vagy a nagy teljesítményű számítástechnika fejlesztésének területén is.

Az Európai Unió és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közös nyilatkozatban jelentették be azt a szándékukat, hogy megerősítik kapcsolataikat a két gazdasági-politikai blokk közötti digitális kereskedelem és konnektivitás területén. A közlemény néhány nappal követte az ASEAN Customs Transit System (ACTS) árutovábbítgási rendszer beindulását, ami mások mellett lehetővé teszi, hogy a megfelelő alkalmazáson keresztül egyetlen elektronikus vámáru-nyilatkozattal szállíthasson bárki csomagokat a szervezet tíz tagországába, vagyis Bruneibe, Kambodzsába, Indonéziába, Laoszba, Malajziába, Mianmarba, a Fülöp-szigetekre, Szingapúrba, Thaiföldre és Vietnámba.

Az ACTS fejlesztésének alapjait az EU közreműködésével rakták le, ahonnan az ehhez szükséges források jelentős része is érkezett. A rendszer megfelel a brüsszeli székhelyű Vámigazgatások Világszervezete (WCO) kormányközi szervezet szabványainak, és praktikusan azt eredményezi majd, hogy az ASEAN-országokban élők ezentúl gördülékenyebben kereskedhetnek majd az Unióban élő partnereikkel.

Ez az EU szempontjából sem érdektelen dolog, tekintve, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége a maga 650 millió lakosával a globális GDP nagyjából egytizedét jegyzi, és így is nagyon gyorsan növekvő piacnak számít, különös tekintettel Indonéziára és a Fülöp-szigetekre. A mostani közös nyilatkozat mindezt „ígéretes első lépésnek” nevezi az ASEAN és az EU szabályozásainak összehangolásában, tovább egyszerűsítve a vámügyintézést és az árucikkek közúti szállítását.

Minden jöhet ami digitális

A nyilatkozat további részében ehhez hasonló más célokat is megfogalmaznak, mint amilyen az Unió Európa és Ázsia összekötését célzó stratégiájához igazodó online partnerség. Ez a digitális hálózatok interoperábilitásának megteremtését jelentené a két blokk országai között, és magában foglalja a közös digitális szabványokat is, hasonlóan ahhoz a megállapodáshoz, amelyet az EU japánnal közösen már korábban tető alá hozott.

Ahogy a kommentárok kiemelik, egy ilyen együttműködés megfelelő ellensúlyt jelenthet a kínai Egy Út Egy Övezet Kezdeményezés digitális vonatkozásaival szemben, ami a külföldön megvalósított infrastrukturális beruházások mellett a Digitális Selyemút programon keresztül javítaná a nemzetközi kommunikációs összekötöttséget, hasonló szabványosítással segítve elő a kínai ITK vállalatok nemzetközi piacra való kilépését.

Az ASEAN és az EU képviselői mindezen felül elkötelezték magukat a kiberbiztonság, a digitális oktatás és a nagy teljesítményű számítástechnika fejlesztésére irányuló együttműködések mellett is. Ezek, bár a dokumentum minden tekintetben nagyon óvatosan fogalmaz, szintén az Unió befolyását növelhetik a délkelet-ázsiai régióban, ahol Kína ambíciói is egyre nagyobbak. Érdemes megjegyezni, hogy az EU-t hamarosan ténylegesen elhagyó Nagy-Britannia a maga részéről augusztusban kezdett kereskedelmi tárgyalásokba az ASEAN országokkal.

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége öt partnerével – Kínával, Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és Új-Zélanddal – együtt november közepén írta alá a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership, RCEP) nevű ázsiai szabadkereskedelmi megállapodást, amivel a benne szereplő országok 2,2 milliárd fogyasztójával és 26.200 milliárd dolláros gazdasági teljesítményével a világ aktuálisan legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozta létre.”

Forrás:
Délkelet-Ázsiával lép digitális szövetségre az Európai Unió; Bitport.hu; 2020. december 3.
Lásd még:
ASEAN Customs Transit System (ACTS); ASEAN
Regional Comprehensive Economic Partnership; Wikipédia

Információ röviden


A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. december 7.

Egy Biden vezette Amerika sürgős teendői a kiberdiplomácia területén – a stratégia

Előző heti írásunkban a Biden vezetésével bizonyára felálló új amerikai kormányzat kiberdiplomáciával kapcsolatos legsürgősebb teendőit igyekeztünk végiggondolni. Az elemzés, múlt héten megjelent első részében azokat a lehetséges szervezeti változtatásokat mutattuk be, amelyekkel a (félreértés ne essék: mindenkori) amerikai kormányzat már jó ideje adós a nemzetközi kiberszabályozás és -igazgatás területén. Most azokat a stratégiai irányokat vesszük szemügyre, amelyek a kiberdiplomáciában kibontakozást kereső amerikai vezetés terepét kell, hogy jelentsék – legalábbis a Szilícium-völgy technológiai szakértői gárdájának elvárásaiban.
A szövetség- , de legalábbis koalíció-szervezés továbbra is az amerikai kiberdiplomácia szerszámos készletének első számú eleme lehet a szakemberek szerint. Tulajdonképpen az előző év ebbe az irányba tett lépéseit kellene és lehetne itt kiindulási alapként venni: a legkiemelkedőbb kezdeményezésként a Globális MI Partnerség (Global Partnership on AI – GPAI) megalakítását említik az amerikai technológiai szakírók. Ehhez azért mi tegyük hozzá: ez a valóban nagy horderejű kezdeményezés eredetileg éppen, hogy az Egyesült Államok nélkül jött létre. A kanadai, majd francia G7 elnökség javasolta 2018-ban, illetve 2019-ben, ami az OECD szerepvállalásával vált valóban fajsúlyos kezdeményezéssé az évtized technológiai terepének számító Mesterséges Intelligencia fejlesztése terén. Az együttműködés aláírói között azóta a G7-eken kívül több meghatározó ország (Dél-Korea, India, Szingapúr) mellett az Európai Unió szervezete is szerepel.
Hasonlóan figyelemre méltó technológiai koalíció összekovácsolásába fogtak tavaly a britek. Késő tavasszal hirdette meg Boris Johnson miniszterelnök a D10 partnerséget, kifejezetten azzal a céllal, hogy a kínai vállalatokat ki lehessen kerülni a most már erősen nekilendülő 5G hálózat fejlesztésekben. A britek is alapvetően a G7-ekben gondolkodnak, kiegészítve olyan országokkal, mint Ausztrália, India és Dél-Korea. A kezdeményezéssel egyébként, Johnson elmondása szerint, első körben keresték meg a Trump kormányt is. A szakértők egybehangzó véleménye szerint pedig ez is egy alkalmas platform lehetne a demokratikus államok összefogására az egyik leginkább meghatározó közeli technológiai cél kivitelezésére.
A vitalizálható együttműködési keretek szervezetének kiteljesítése, működésének beindítása természetesen több stratégiai döntést is feltételez. Oroszország és Kína például egyelőre nem tagja a D10-nek; kérdés, hogy ezen változtatni szükséges-e? Természetesen a GPAI-hez is csatlakozhatna még jó néhány olyan ország, amely vélhetően egyetértene a kezdeményezés célkitűzéseivel.
Fontos, stratégiai természetű döntések várnak az új külpolitikai vezetésre az 5G probléma kezelése terén is. Kérdés, hogy vajon az lenne-e a megfelelő lépés, ha szélesítenék a diplomáciai ellenakciók hatókörét és palettáját? Megfontolandó az is: mennyire célszerű felemelni a szavát az új kiberkormányzatnak a Szilícium-völgy technológiai óriáscégeinek nagymértékben szabályozásra szoruló működése ellen?
A szakértői körökben az is felvetődött: vajon a „demokráciák szemben az autoriter rendszerekkel” lenne-e a legalkalmasabb paradigma a nemzetközi kiberszabályozási porondon történő koalíció-képzésre? Van, aki azt javasolja: célravezetőbb itt a nyílt rendszerek híveit megkülönböztetni a zárt rendszerek mellett elkötelezettektől.
Azt is érdemes számba venni, hogy melyek lehetnének a legfontosabb teendők a kiberbiztonság erősítésének a területén. A szervezetfejlesztés itt is elsődleges prioritásnak tűnik, és egy országos általános iskolai kiberbiztonsági képzési anyag kialakításától kezdve a hátrányos kisebbséges kiberbiztonsági képzésének (ösztöndíjjal támogatott) fejlesztéséig számos lépést felölelhetne. A területen szükséges fontos lépések között említik a szakemberek az űr kiberbiztonsági kérdéseinek kiemelt kezelését (itt egy új államtitkári poszt felállítása válhat szükségessé a Külügyminisztériumon belül, valamint egy tárcaközi űr kibervédelmi stratégia kidolgozása is felmerült.
Fontos feladat volna a kiberbiztonsági jelölések rendszerének bevezetése a fogyasztói döntések megkönnyítésére. A nyilvános felhasználásra kerülő fogyasztási cikkek kiberbiztonsági paramétereinek objektív mérésére és megállapítására szolgáló „technológiai biztonsági bevizsgáló hivatal” létrehozását javasolják többen.
Végezetül a kiberbiztonság helyzetének objektív mérésére önálló Kiber Statisztikai Hivatal felállítását vetik fel a szakértők.
Setting the Biden-era cybersecurity agenda; Zach Dorfman; Axios Codebook; 2020. december 3.
Biden Must Repair – and Reinvigorate – Tech Diplomacy; Justin Sherman; Wired; 2020. november 25.

Virtuális audiencia II. Erzsébet brit államfőnél – a digitális diplomácia újabb állomása

A digitális diplomácia kutatói, de még szószólói és „techno apostolai” is többnyire egyetértettek mindeddig abban, hogy az IKT-technológiák, káprázatos lehetőségeik ellenére, valószínűleg „érintetlenül hagyják” majd a jövőben is a diplomáciai munka egy klasszikus funkció-területét: nevezetesen a képviseletet. A digitális eszköztár jelentősen megnövelheti és kiszélesítheti a kommunikációval, emberi kapcsolatépítéssel, közvetlen interakciókkal kapcsolatos külképviseleti munka lehetőségeit, ám az országok formális képviselete – mint egyik legősibb diplomáciai funkció – megmarad a hagyományos formák és keretek között. Mindenki úgy gondolta: e képviseleti funkciónak is a legelső, legfontosabb, meghatározó mozzanata, az állomáshelyére érkező misszióvezető megbízólevelének átadása megmarad az évszázados hagyományok keretei között. Ez az a pillanat, ahol a vezető diplomata, ünnepélyes külsőségek közepette, személyesen adja át kormánya megbízó okmányát a fogadó ország államfőjének. Az aktus, a puszta ceremónián túl, fontos tartalmi elemeket is takar: itt nyílik mód a személyes megismerkedésre két ország magas rangú képviselői között, illetve egy átfogó munkaprogram és személyes célrendszer tömör ismertetésére. A koronavírus járvány most ezt a hagyományokkal övezett eljárást is kikezdi, teret adva a legtradicionálisabb funkció virtualizálásának.
A hét végén ugyanis, II: Erzsébet brit uralkodó, egyik nagyon fontos államfői funkciójának eleget téve, ugyanakkor igazodva a koronavírus járvány második hullámát kísérő korlátozásokhoz, csoportos videokonferencia keretében bonyolította a Londonba akkreditált új képviseletvezetők megbízólevelének elfogadását. Több más ország újonnan állomáshelyére érkező nagykövetével együtt hazánk londoni képviselője, Kumin Ferenc nagykövet is a különleges virtuális ceremónia részese lehetett. Az új misszióvezetőket, régi szokás szerint most is a királyi udvartól érte küldött díszes hintón vitték, házastársával együtt, a Buckingham palotában tartott állami audienciára. Miközben a megbízólevelüket átadó nagykövetek, a hagyománynak megfelelően, a palota egyik ún. kormányzati protokoll termében vettek részt az ünnepélyes aktuson, addig a királynő, biztonsága érdekében, a Windsori palotában fogadta – videokonferencia formájában – a hivatalos bemutatkozókat.
Kumin Ferenc nagykövet hivatalos Facebook oldala; Kumin Ferenc; Facebook; 2020. december 4.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Dél-Korea jelentősen növeli a digitális diplomáciára fordítható költségvetési keretét

Hét végén közzétették a Dél-Koreai Külügyminisztérium jövő évi költségvetését. A 2,84 billió won (2,62 milliárd US dollár) összegű büdzsében hangsúlyosan szerepelnek majd a virtuális („személyes találkozások nélküli”) diplomáciai tevékenységekre fordítható tételsorok. Ennek megfelelően a tervezet egy összesen 6,4 milliárd won összegű olyan kerettel számol, amelyből a digitális közdiplomácia fejlesztését szeretnék elősegíteni. Ez döntően olyan digitális platform kiépítésére szolgál majd, amelyek a virtuális tanácskozások és konferenciák lebonyolítására lesz alkalmas. A saját távkonferencia platform fejlesztésével és kiépítésével azt szeretnék biztosítani, hogy a legmagasabb szintű biztonsági követelményeknek is megfelelő, saját rendszer álljon a minisztérium rendelkezésére. A rendszer kiépítését a Green Growth and Global Goals 2030 elnevezésű multilaterális fejlesztéspolitikai- és klimavédelmi konferencia eredményes megszervezése egyik előfeltételének tekintik.
Foreign ministry’s budget rises 3,5 pct for next year with focus on virtual diplomacy; Yonhap News Agency; 2020. december 4.

India 43 külföldi tulajdonú mobil alkalmazás működését tiltotta be biztonsági okokra hivatkozva

Az indiai kormány 43 (zömében kínai tulajdonú) mobil alkalmazás használatát tiltotta be az országban. Mint ismeretes, nyár közepe óta, eddig összesen három hullámban már több mint 200 különböző mobil app elérését tiltották be Indiában. A hátrányos intézkedések zömükben a nagy geopolitikai riválisnak számító Kína technológiai fejlesztő és szolgáltató vállalkozásait sújtják. A tilalmi listák összeállításának hivatalos, indoklása az, hogy a – kormányzat szerint – a népszerű applikációkat üzemeltető kínai cégek valójában illetéktelenül gyűjtik, rendszerezik, továbbadják az indiai felhasználók személyes adatait. Hasonló módon felmerült az is, hogy – az indiai törtvényekbe ütköző módon – ezek a cégek az országon kívüli szervereken tárolják az Indiában generált ilyen adatkészleteket. Ez pedig, állítják a hatóságok, súlyosan sérti az indiai Informatikai Törvény 69A paragrafusát, ami fontos elvként tűzi ki a digitális adatok lokális kezelésének kötelezettségét. Tehát, egy fajta „adatszuverenitás” elvét. A tiltó intézkedések mozgatórugója a szakemberek szerint kettős: egyfelől igyekszik szolgálni a geopolitikai régióban erős ambíciókkal rendelkező India adat szuverenitását, ugyanakkor a konkurencia kitiltásával ösztönözni kívánják a hazai technológiai ipar gyors fejlődését is.
Government of India blocks 43 mobile apps from accessing by users in India; Ministry of Electronics and IT of India; 2020. november 24.

Nagy-Britannia újabb szervezeti fejlesztéssel erősíti támadó kiberkapacitásait

Alig két héttel azután, hogy a brit kormány hivatalosan is bejelentette az ország támadó kiberhadviselési működéséért felelős szervezet, a National Cyber Force felállítását, most egy újabb, szintén offenzív kiberhadviselési szervezet létrehozásáról közölt – igaz, meglehetősen szűkszavú – tájékoztatást. A @hutEighteen nevű „információs hadviselési hálózat” célja az, hogy koordinálja az infohadviselés területén működő testületek és szakértők működését, megsokszorozva ezzel operatív képességeiket. A szervezet küldetésének meghatározása szerint feladata az, hogy „összekössön, tájékoztasson, támogasson, együttműködésre serkentsen”. A szervezet célja a kiberhadviseléssel kapcsolatos (nyilvános) képzések lebonyolítása, rendezvények szervezése, valamint az innováció előmozdítása.
A new approach to information warfare: @hutEighteen; UK Governement; 2020. december 3.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. november 30-december 4.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Nézettségmérés+adatokat feldolgozó szoftver 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/232
Közzététel dátuma: 2020.11.30.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.30.
Nézettségmérés és adatbázis szolgáltatás és adatokat feldolgozó szoftver beszerzése 2 Részben
Lásd bővebben

AutoCAD szoftverlicencek és C+I modulok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/232
Közzététel dátuma: 2020.11.30.
Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.28.
AutoCAD szoftver licencek beszerzése bérleti szerződés keretében, az alábbiak szerint:
– Átváltás egyedi Architecture Engineering & Construction Collection éves előfizetésre (14 db licenc)
– AutoCAD Civil3D éves előfizetés megújítás (24 db licenc)
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 32.817.880,- Ft
Adásvételi szerződés keretében C+I Közműhálózat Tervező modulok hálózatos verzióban történő beszerzése:
– 4 darab C+I Közműhálózat Tervező (zárt gravitációs csatorna, nyílt árok, nyomóvezeték és víz modul)
– 4 darab C+I Közműhálózat Tervező (szimuláció modul)
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 3.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Avaya licencek beszerzése 3 éves támogatással
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/232
Közzététel dátuma: 2020.11.30.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.18.
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara és az Egészségtudományi Kara számára összesen 700 darab Avaya licence beszerzése a jelen ajánlati felhívásban, a műszaki leírásban és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint, 36 hónapos támogatással, a Modern Városok Program keretein belül.
Lásd bővebben

Adobe Acrobat Pro licencek beszerzése – felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/232
Közzététel dátuma: 2020.11.30.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.11.
Keretszerződés az MVM Csoport és a csoporton kívüli szerződéses partnerek Adobe Acrobat Pro örökös licenceinek beszerzésére az alábbiak szerint:
Keretösszeg: 42.000 EUR, melyből 29.400 EUR a lehívási kötelezettséggel terhelt rész.
A tervezett mennyiség 108 db licensz, melynek mennyisége a keretösszeg erejéig változhat.
Lásd bővebben

Képtár eszközbeszerzés III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/232
Közzététel dátuma: 2020.11.30.
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.29.
A TOP-6.1.4-16-SH1-2017-00001 projekt azonosító számú „Képtár turisztikai célú felújítása” projekt megvalósításához szükséges eszközök beszerzése szállítási szerződés keretében.
1. RÉSZ: Informatikai eszközök beszerzése
2. RÉSZ: Installáció, berendezési tárgyak és információs táblák beszerzése
Lásd bővebben

„MedSolution/e-MedSolution informatikai rend.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/233
Közzététel dátuma: 2020.12.01.
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.30.
MedSolution/e-MedSolution egészségügyi informatikai rendszer karbantartása, jogszabály követése és emelt szintű támogatása”
Szolgáltatási szerződés a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban már bevezetett és jelenleg is működő e-MedSolution kórházi informatikai rendszer karbantartása, jogszabály követése, támogatása, és továbbfejlesztése szolgáltatások biztosítására, 2730 dedikált liszenszre és 100 db konkurens Medsol liszenszre, az alábbi részletezéssel:
1500 db dedikált eMedsol, 30 db dedikált eMedsol (TIOP), 1200 db dedikált eMedsol (AEEK),100 db konkurens eMedSol licenc (10 db technikai interfészek, 30 db osztályos, 3x 20 db az applikációs szervereknek).
Lásd bővebben

MICROSOFT SHAREPOINT SZERVER BESZERZÉSE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/233
Közzététel dátuma: 2020.12.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.12.
Ajánlatkérőnél jelenleg Microsoft SharePoint van alkalmazásban. Ajánlatkérő az alkalmazás kiterjesztését szeretné a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő több területét érintő folyamatok kezelésére.
605 darab licenc
Lásd bővebben

Térinformatikai adat beszerzés II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/233
Közzététel dátuma: 2020.12.01.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.14.
Térinformatikai adatbeszerzés II, belvízdetektálás támogatására kijelölt mintaterületi elemzések elvégzését támogató adatbeszerzés
A FIR projekt keretében megvalósuló adatfeldolgozó képességek (algoritmusok) fejlesztéséhez szükség van olyan tanítóterületekről (mintaterületekről) származó – az űrfelvételeket pontosító, azok alapján kialakítandó feldolgozási folyamatokhoz kiegészítő – referencia adatokra és elemzésekre, melyek pontos geometriával és leíró adatokkal rendelkeznek, valamint a fejlesztésben alkalmazott időszakban (2017-2020) frissültek. A beszerzés célja, hogy a FIR-t használó szakterület által elvégzendő elemzés, a futtatandó algoritmusok kialakítása és az egyes adatfeldolgozási feladatok paraméterezése, valamint ezek ellenőrzése megvalósulhasson a mintaterületekről származó referencia adatok és elemzések felhasználásával.
Lásd bővebben

Akkreditált iktató program beszerzése, bevezetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/234
Közzététel dátuma: 2020.12.02.
Ajánlatkérő: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.14.
1 db Integrált Eszközrendszer, azaz Dokumentummenedzsment eszköz, Iktató és Iratkezelő eszköz beszerzése, bevezetése és 2 év támogatás
Lásd bővebben

Térfigyelő kamerarendszerek – 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.17.
Ajánlatkérő (AK) a jelen eljárással a csatlakozó intézmények számára – hozzávetőlegesen évi 100 db projekt/ ~3000 db kamera keretében – térfigyelő kamerarendszerek kialakításához szükséges eszközöket és ezekhez szolgáltatásokat kíván biztosítani
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 16.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.28.
A beszerzés tárgya két darab egységes, katasztrófa- és veszélyhelyzetekben alkalmazandó konténer kifejlesztéséhez szükséges infokommunikációs eszközpark. A beszerzendő eszközöket Ajánlatkérő K+F projektben kívánja felhasználni és szabványos 20’ ISO konténerbe kívánja beépíteni.
A beszerzés tárgyát ICM „A” és ICM „B” konténer prototípus megvalósításához szükséges ICT eszközök képezi
Lásd bővebben

UPS berendezések, karbantartása, javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.29.
Keretszerződés AEG és egyéb UPS berendezések, karbantartására, javítására a Kincstár épületeiben” A részletes feladatleírást a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás tartalmazza.
Szolgáltatásokkal érintett berendezések száma: 198 db
Keretösszeg: nettó 200.000.000.- Ft
Ajánlatkérő nettó 140.000.000.- Ft összeg lehívására vállal kötelezettséget.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektekben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.14.
Az 1. részben 5 db új notebook, 5 db új monitor, 5 db új asztali PC, a 2. részben 5 db új notebook és 3 db új külső hdd, a 3. részben 2 db új Apple iPad 7 (2019), a 4. részben 3 db új külső hdd, 2 db új monitor, 1 db új vezeték nélküli billentyűzet és egér
Lásd bővebben

Kompl. kommunikációs feladatok-ePincekönyv, KIFÜ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/236
Közzététel dátuma: 2020.12.04.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.15.
Vállalkozási keretszerződés – „Komplex kommunikációs, médiaügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása az ePincekönyv projekt keretében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére”
Becsült érték (ÁFA nélkül): 25.094.882,- Ft
Lásd bővebben

Munkaerőpiaci előrejelző modell koncepció kidolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/236
Közzététel dátuma: 2020.12.04.
Ajánlatkérő: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.12.
A Kormányzat célul tűzte ki a szak- és felnőttképzés számára, hogy az egyre inkább megfeleljen a gazdasági szereplők igényeinek. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a döntéshozók ismerjék a várható munkaerőpiaci igényeket rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt. A projektelem feladata egy olyan munkaerőpiaci előrejelző modell koncepciójának felépítése, mely közép- és hosszútávon biztosítja az adatgyűjtés eljárásrendjét, adatmodelljét, rendszer szereplőit. A modell kidolgozása során az alábbi kérdéskörökre is tekintettel kell lenni: Hogyan ágyazódik be a rendszer a jelenlegi statisztikai adatszolgáltatásba? Hogyan használja fel az Állam által gyűjtött adatokat? Hogyan kapcsolódik a felnőttképzési rendszerhez, az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés adatszolgáltatásához?
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai eszközök III. EFOP és GINOP projektek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/232
Közzététel dátuma: 2020.11.30.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;Axon Labs Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszközök III. EFOP és GINOP projektek
Adásvételi szerződés a közbeszerzési Műszaki leírásban részletezett műszaki tartalmú és mennyiségű informatikai és egyéb elektronikus eszközök beszerzésére EFOP és GINOP pályázatok keretében 8 részajánlati körben.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.183.694,- Ft
Lásd bővebben

ELO elektron. iratkez. és tartam. rendszer upgrade
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/233
Közzététel dátuma: 2020.12.01.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
Nyertes ajánlattevő: Ovitas Magyarország Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
ELO Enterprise elektronikus iratkezelő és tartalomkezelő rendszer upgrade (ELO 8-as Windows kliensről ELO 12-es JAVA kliensre), akkreditált iratkezelő modul bevezetése, illetve a rendszer fejlesztése és supportja, valamint karbantartási (update) szolgáltatás meghosszabbítása és licencvásárlás 2 részajánlati körben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 105.095.682,- Ft
Lásd bővebben

FIR – gyártási és rendezvényszervezési feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/233
Közzététel dátuma: 2020.12.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Brightly Kommunikációs Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00050 azonosító számú, „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása” elnevezésű projekt kapcsán gyártási és rendezvényszervezési feladatok ellátása – kiadványok, marketing és dekorációs eszközök, reklámajándéktárgyak nyomdai kivitelezése, valamint a kapcsolódó (pl. grafikai tervezési és előkészítési) feladatok ellátása. Rendezvények teljes körű előkészítése és megvalósítása, ide értve a fotódokumentációk elkészítését is.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.522.804,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök, szoftver beszerzése (775)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/233
Közzététel dátuma: 2020.12.01.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Informatéka Kft;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Összesen 4 db monitor (1. rész), 1 db szkenner (2. rész), 100 db Microsoft Office 2019 standard mennyiségi lincence (3. rész), összesen 57 db laptop (4. rész) és 5 db mini PC (5. rész) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.367.300,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft oktatási szoftverlicencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/234
Közzététel dátuma: 2020.12.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Softline Services Kft.
A jelen közbeszerzési eljárás keretében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (továbbiakban DKÜ Zrt.) a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban KIFÜ) részére a Tisztaszoftver Program keretein belül megvalósítandó Microsoft, vagy azzal egyenértékű oktatási szoftverlicenceket kíván beszerezni.
8 féle Microsoft vagy azzal egyenértékű licenc beszerzése
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányozott teljes mennyiséget a 2.194.893 db licenc (a továbbiakban: keretmennyiség) jelenti.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.002.637,- EUR
Lásd bővebben

A KM01ITSZ16 számú keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekról szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/234
Közzététel dátuma: 2020.12.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Elnevezés: A 2014-2020. programozási időszak Európai Uniós finanszírozás keretében megvalósuló projektek megvalósításához kapcsolódó Közigazgatási Informatikai Rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások
Szolgáltatási keretmegállapodás a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények azon részére, akik a mindenkor hatályos Éves Fejlesztési Keretekben nevesített és támogatást nyert szervezetnek minősülnek, a projektek megvalósításához szükségessé váló Közigazgatási Informatikai Rendszerekkel kapcsolatos szakértői vagy minőségbiztosítási szolgáltatások beszerzésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.851.983.800,- Ft
Lásd bővebben

IRMA Ügyiratkezelő Rendszer support 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/234
Közzététel dátuma: 2020.12.02.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 95.200.000,- Ft
Lásd bővebben

LRL rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: TFSz Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az LRL rendszer felhasználóinak száma várhatóan 25 fő.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésének és védelmének folyamatát támogató informatikai rendszer (LRL rendszer) kialakítása, fejlesztése: számítógépes programalkotás keretében történő tervezése, kialakítása és üzembe helyezése. Az LRL rendszert webes felületen kell megvalósítani. Az LRL rendszer feladata az, hogy támogassa az azonosítási jelentés és az üzemeltetői biztonsági terv NMHH-n belüli kezelésének folyamatát, valamint ki lehessen szűrni azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tettek eleget az azonosítási jelentés megküldésére vonatkozó jogszabályi előírásnak.
A rendszer fő eleme egy ügy lapja. Minden ehhez kapcsolódik.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.450.000,- Ft
Lásd bővebben

OIF rendszereinél rend-re állás,támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Quattrosoft Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IRIS Rendszerház Kft.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által használt Központi Nemzeti Vízumrendszer, EGT rendszer (Európai Gazdasági Térség polgárainak nyilvántartó rendszere) (1. rész), a BIOTAR rendszer (2. rész), a MIR-2 rendszer (3. rész) tekintetében rendelkezésre állás, szoftver szakértői tevékenység és támogatási szolgáltatás nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.156.000,- Ft
Lásd bővebben

Operátori munkaállomások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/235
Közzététel dátuma: 2020.12.03.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
16 db All In One PC
Minden géphez összesen 3 db 24” monitor tartozzon, ebből 1 db lehet a géppel egybeépítve.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.401.600,- Ft
Lásd bővebben

MS licencek beszerzése a PIM részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/236
Közzététel dátuma: 2020.12.04.
Ajánlatkérő: Petőfi Irodalmi Múzeum
Nyertes ajánlattevő: SYSInfo Rendszerinformatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1124 licenc
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.555.400,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/236
Közzététel dátuma: 2020.12.04.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4G router tartozékainak beszerzése
Vasúti kocsi járműantennák: — 630 db 2×2 MIMO vasúti tetőantenna 2G/3G/4G(LTE) + GPS/Glonass kapcsolathoz
Csatlakozók, koaxiális kábelek, túlfeszültség levezetők
Kábelek szereléséhez
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 631.976,- EUR
Lásd bővebben

KRÉTA 2020-22_eredménytájékoztató hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/236
Közzététel dátuma: 2020.12.04.
Ajánlatkérő: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Neptun Köznevelési Regisztrációs És Tanulmányi Alaprendszer (továbbiakban: KRÉTA) rendszer terméktámogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 104.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatáselemzése (1. rész)

„Az EconStor oldalán jelent meg a ZBW – Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft gondozásában a kölni Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der Deutschen Wirtschaft, IW) kutatóinak 2020. október 13-án publikált átfogó elemzése a nyílt adatok és az adatmegosztás gazdasági hatásairól (Open data and data sharing: An economic analysis). Ebben a szerzők leszögezik azt a ma már aligha vitatott tételt, hogy az adat a gazdasági élet fontos erőforrása, és alapját jelenti olyan fontos digitális technológiáknak, mint a mesterséges intelligencia, a tárgyak internete vagy az okoskészülékek. Az a cég, amely vonakodik digitalizálni üzleti tevékenységét, hosszabb távon azt kockáztatja, hogy lemarad versenytársaitól a piacon. Az adatokhoz való hozzáférés ugyanakkor egyenlőtlenül oszlik meg, adathiány miatt pedig életképes és innovatív üzleti ötletek bukhatnak el a piacon.

Bár több kormányzat is felismerte a nyílt adatok fontosságát, és tette nagymértékben elérhetővé a nyilvánosság számára adminisztratív adatait, a vállalatok jó része a mai napig vonakodik megosztani adatait más cégekkel és versenytársaikkal. Emiatt ma még távol állunk attól, hogy az adatokban rejlő gazdasági potenciált teljes egészében kiaknázzuk. Németországban néhány tanulmány 2,5 milliárd euróra becsüli a különböző forrásokból származó adatok nyílttá tételének gazdasági hatását. Az Európai Bizottság 2020 februárjában közzétette az Európai Adatstratégiát, hangsúlyozva a közös európai adattérben rejlő erőt, mint ami az európai üzleti és közszféra jövőbeli műszaki és gazdasági fejlődésének alapjául szolgálhat. Ennek az adattérnek ugyanakkor vállalati adatokat éppen úgy tartalmaznia kellene, mint a közigazgatási intézmények által biztosított közadatokat.

Az európai országok, tartományok és helyi önkormányzatok által közzétett nyílt adatok mennyisége folyamatosan növekedett az elmúlt években. Ezek nyíltan elérhetők bármely érdeklődőnek. Ugyanakkor az adatok online közzététele önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a vállalatok elérésükből többletértéket állítsanak elő. A vállalatok többletérték-termelése abból fakad, hogy a különböző forrásokból származó adatok feldolgozásával, elemzésével és egyesítésével értékes információvá alakítsa azokat, amit aztán költségcsökkentésre, új üzleti modellből fakadó magasabb növekedésre vagy meglévő üzleti modelljük optimalizálására használják fel.

Mindennek ellenére a vállalatok hatalmas adatkészletei nagyrészt kihasználatlanok és rejtett adatbázis „silókban” maradnak. Ahhoz, hogy az európai adatteret meg lehessen tölteni üzleti adatokkal, az európai vállalatokat ösztönözni kellene arra, hogy osszák meg adataikat partnereikkel, beszállítóikkal és vásárlóikkal, akár egy interdiszciplináris és szektorközi ökoszisztéma részeként is. Az erre irányuló törekvések ugyanakkor erős ellenállással találkoznak, ahogy az a német autóipari adattér létrehozására irányuló kormányzati kezdeményezés esetén is történt néhány gyártó részéről.
Az elemzés rámutat arra, hogy míg a közadatok közjavak, addig a vállalati adatok magánjavaknak vagy egy „klub” javainak tűnnek. Az adatmegosztással kapcsolatos vállalati vonakodás több gazdasági tanulmánynak is tárgya volt az elmúlt években. Egy OECD-jelentés szerint az adatok elérhetőségének, megosztásának és újrafelhasználásának legnagyobb akadálya az adatvédelemmel és az adatok tulajdonjogával kapcsolatos aggodalom. Sok vállalatnak okoz nehézséget meghatározni azt, hogy mely adatokat oszthatja meg és milyen feltételekkel. A jogbiztonság előmozdítása ezért fontos szakpolitikai lépést jelent az adatmegosztás elősegítése érdekében, csakúgy, mint a gazdasági hatások realizálása. Akadályt jelent ugyanakkor, hogy a céges adatokat gyakran tárolják szervezeti silókban, ami miatt csak nagy befektetéssel lehetne biztosítani jó minőségű adatok szolgáltatását. Kihívást jelent a vállalatoknak az is, hogy meghatározzák az adatok piaci értékét. Sok cég áll úgy hozzá, hogy csak akkor osztja meg adatait, ha ebből előnye származik, vagy ha mások hasonlóan teszik ugyanezt. Az elégtelen átláthatóságtól való félelem, valamint egyes szereplők aggregált piaci ereje megakadályozza a legtöbb céget abban, hogy megosszák adataikat, miközben a feltörekvő adatmegosztó platformok a megfelelő keretfeltételek biztosításával megoldhatják ezeket a kérdéseket.

Mivel az adatmegosztás folyamata a nyílt adatok elvein nyugszik, amelyek általánosan elfogadottak a közadatok összefüggésrendszerében, fontos megérteni a nyílt közadatok jellemzőit annak érdekében, hogy azokat mintaként lehessen felhasználni az adatmegosztás sikeres megvalósításához üzleti környezetben is. A tanulmány ennek keretében összehasonlítja a nyílt közadatok és a nyílt vállalati adatok alapvető jellemzőit, közös és eltérő vonásait annak érdekében, hogy meghatározza az adatmegosztás szükséges keretfeltételeit, és megvizsgálja a vállalatok közötti adatmegosztás jelenlegi helyzetét. Áttekintést nyújt az európai uniós vállalatok közötti adatmegosztás jelenlegi helyzetéről, kiemelt figyelmet fordítva a adatmegosztás növekedéséhez szükséges ösztönzőkre. A szerzők ebből a célból elemzik a Bizottság 2017-es „Az európai adatgazdaság kiépítése” elnevezésű nyilvános konzultációjának eredményeit, valamint felhasználják az európai vállalatok felméréseinek kvalitatív elemzését is annak érdekében, hogy levezessék az adatmegosztás megerősítéséhez szükséges és elégséges feltételeket.

A tanulmány célja nem csak az, hogy aktuális elemzést adjon nyílt adatok fejlődési pályájáról, hanem az is, hogy azonosítsa azokat az ösztönzőket, amelyekkel meghaladhatók az adatmegosztás akadályai, és amihez szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz a politika és a vállalatok által megteendő lépésekről.”

Forrás:
Open data and data sharing: An economic analysis; Alevtina Krotova, Armin Mertens, Marc Scheufen; Institut der deutschen Wirtschaft (IW), IW-Policy Papers, Institut der deutschen Wirtschaft (IW); 2020. október-december

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet: a Lechner Tudásközpont feladata a KÖFOP végrehajtásához kapcsolódó Jó Állam Projekt Mutatók mérése

„…1. A Kormány egyetért a KÖFOP-3.2.1-16 azonosító jelű, „Az Audit Hatóság által végzett ellenőrzések színvonalának fenntartása” című projekt támogatásának növelésével, a 2. melléklet szerint.
2. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat] 1. pont n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„n) egyetért azzal, hogy 2020. október 1-jétől a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végezze el a KÖFOP végrehajtásához kapcsolódó Jó Állam Projekt Mutatók mérésével összefüggő illeszkedésvizsgálatra és a mérési módszertan kidolgozásának támogatására, valamint a mutatók elemzésére irányuló feladatokat,”
3. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1/A. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
[A Kormány az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 6/A. §-a alapján úgy határoz, hogy] „d) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról szóló 1882/2020. (XII. 4.) Korm. határozattal módosított, a 2. mellékletben foglalt táblázat 50. sora szerinti kiemelt projekt”
(szakpolitikai felelős által javasolt műszaki-szakmai tartalmának bővítéséhez kapcsolódó, azzal arányos keretemelése és annak végrehajtása során a Kormányrendelet 3–6. §-ában foglalt eljárási szabályok ne kerüljenek alkalmazásra.)
4. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat F:38 mező 1. pontja a következő 1.4. alponttal egészül ki:
(A projekt célja:)
„1.4. a Jó Állam Projekt Mutató méréséhez szükséges (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 projekt keretében megkezdett) támogató- és elemzőfeladatok (módszertan kialakítása, a mérések módszertani támogatása, minőségbiztosítása) folytatása a KÖFOP projektek esetén, valamint a projekt szint feletti eredmények, hatások vizsgálatához szükséges elemzések és a záró tanulmány elkészítése.””

Forrás:
A Kormány 1882/2020. (XII. 4.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 269. szám; 2020. december 4.; 8958-8960. o. (PDF)
Lásd még: 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Nemzeti Jogszabálytár

541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről

„…1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti bizalmi szolgáltatóra és a bizalmi szolgáltatási ügyfélre (a továbbiakban: ügyfél) terjed ki.
2. A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerek

2. § A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszer
a) videotechnológiát biztosító elektronikus hírközlő eszköz útján történő azonosítást (a továbbiakban: videotechnológiás azonosítás), valamint
b) a Kormány által biztosított, a 4. § (1) bekezdése szerinti azonosítási szolgáltatás használatával történő azonosítást (a továbbiakban: KASZ azonosítás).

3. Videotechnológiás azonosítás

3. § (1) Videotechnológiás azonosítás esetén a bizalmi szolgáltató élő telekommunikációs kapcsolat során videofelvétel útján képmást készít az ügyfélről, majd összeveti az ügyfélről készített fényképet és az azonosításhoz felhasznált, a (3) bekezdés b) pontja szerinti használt személyazonosság igazolására alkalmas okmányban (a továbbiakban: okmány) szereplő képmást. Az azonosítás akkor megfelelő, ha a bizalmi szolgáltató által egyértelműen megállapítható, hogy az okmányban szereplő személy azonos a videofelvételen szereplő ügyféllel.

(2) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatában meghatározza a videótechnológiás azonosítás igénybevételének feltételeit, különösen a videókapcsolat minőségének minimális követelményeit. A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzat bemutatásával és a videofelvétel során biztosítja, hogy az ügyfél a videotechnológiás azonosítás feltételeit részletesen megismerhesse, és azok betartásához kifejezetten hozzájárult, aszerint jár el.
…
4. KASZ azonosítás

4. § (1) A KASZ azonosítás esetében a bizalmi szolgáltató által biztosított informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – ha a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással rendelkezik – a bizalmi szolgáltató előtt önmagát a Kormány által biztosított

a) tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással…azonosítsa.

(2) A bizalmi szolgáltató az azonosításhoz szükséges központi és szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendelete szerinti piaci szereplőként veszi igénybe.

(3) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a központi azonosítási ügynök szolgáltatás útján vagy önállóan is igénybe veheti…”

Forrás:
541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 266. szám; 2020. december 2.; 8788-8789. o. (PDF)

1865/2020. (XII. 2.) Korm. határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséhez szükséges többletforrás biztosításáról

„A Kormány

1. egyetért a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő, a működésükhöz szükséges felmerült, előre nem látható rendkívüli többletkiadások fedezetének a biztosításával;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – az 1. pont szerinti cél megvalósítása érdekében gondoskodjon 2 639 760 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára…”

Forrás:
1865/2020. (XII. 2.) Korm. határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséhez szükséges többletforrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 266. szám; 2020. december 2.; 8841. o. (PDF)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz felelős az európai uniós források felhasználásáért

„…1. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 14. § (1) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

[A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]

„4. európai uniós források felhasználásáért,”

(felelős tagja.)…”

Forrás:
536/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2020. évi 265. szám; 2020. december 1.; 8726-8727. o. (PDF)
Lásd még: 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Nemzeti Jogszabálytár