Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Alkotmánymódosítást javasol a kormány, nem lesz önálló egészségügyi és oktatási minisztérium sem

„…Röviden a sajtótájékoztató érdekesebb híreiből

  • Navracsics Tibor lesz-e újra kormánytag?
    Gulyás Gergely: nagyon örülök, ha a kormányhoz újra csatlakozik. Nehéz választókerületben aratott nagy győzelmet.
  • Lehetséges-e, hogy lesz önálló egészségügyi minisztérium?
    Gulyás Gergely: ez a baloldali kampány része volt. Nem lesz önálló egészségügyi tárca.
    Lesz-e önálló oktatási tárca?
  • Gulyás Gergely: a miniszterelnök tart erről majd részletes tájékoztatót. Kérdés, mi az önálló. Teljesen önálló nem lesz. Ma minden elképzelhető.
  • Lesz-e kiskereskedelmi-agrár tárca?
    Gulyás Gergely: a miniszterelnök tájékoztat majd erről.
  • Az EU-s pénzek csúszása miatt változott-e a pályázati finanszírozási terv?
    Gulyás Gergely: minden létező kritikánk ellenére nem szűnünk meg jóindulattal lenni az EB felé. A múlt héten küldtük ki az észrevételeikre adott válaszokat. A megállapodás hamarosan létrejöhet, ha nem így lesz, annak kizárólag politikai oka lehet. Szerintem mi mindent megválaszoltunk.
  • Miért nem lesz egészségügyi minisztérium?
    Gulyás Gergely: úgy gondoljuk, hogy az a felismerés, ami korábban az Emmi létrehozásához vezetett, helyes szemlélet. Hogy mi lesz az új szerkezet, még nincs végleges döntés, az is lehet, hogy lesz változás.
  • Az önkormányzatok rezsikompenzációját tervezik-e?
    Gulyás Gergely: nem. Az államot is érinti ez. Tárgyalni kell, a plusz költségeket meg lehet osztani. Meglátjuk, mit lehet tenni, költségvetési kérdés.
  • Módosulhat-e az önkormányzati törvény?
    Gulyás Gergely: nem látjuk szükségét.
  • Lesz-e OLAF-partnerszerv Magyarországon?
    Gulyás Gergely: nálunk indul a legtöbb olyan eljárás, amilyet az OLAF is folytat. Ezért nem szükséges.
  • Megszűnhet a közvetlen főpolgármester-választás?
    Gulyás Gergely: az embernek már-már kedve lenne az ilyeneket igazzá tenni, de nem igaz

…”

Forrás:
Alkotmánymódosítást javasol a kormány, nem lesz önálló egészségügyi és oktatási minisztérium sem; Infostart; 2022. április 21.

Közigazgatás, politika

Rengeteg kormány- és parlamenti intézkedés jön most – itt a lista

„…Kormánynévsorról és -szerkezetről
„Gulyás Gergely azzal kapcsolatban, hogy milyen minisztériumok várhatók és azokat kik vezethetik, a korábbi dolgokat mondta el:

  • nagyon örülne” Navracsics Tibor korábbi kancelláriaminiszter visszatértének a kormányba, nehéz választókerületből jutott újra mandátumhoz, nagy fölénnyel nyert április 3-án
  • nem lesz önálló egészségügyi minisztérium
  • olyan értelemben nem lesz önálló oktatásügyi minisztérium sem, amely kizárólag az oktatásüggyel foglalkozik majd
  • Kocsis Máténak a korábbi Fidesz-frakcióvezetőkhöz hasonlóan kormányzati szerepet szánt a miniszterelnök, ám a kormánypárti képviselőcsoport vezetője nemet mondott a felkérésre, így minden bizonnyal a frakció élén folytatja a munkát
  • Gulyás Gergely a saját további szerepvállalásáról már kétszer is egyeztetett a miniszterelnökkel
  • a napokban Ekler Gergely államtitkárt azért mentette fel Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor kérésére, mert Novák Katalin megválasztott államfő munkatársaként folytatja pályafutását
  • az új kormányzati szerkezetről és a minisztériumok, miniszterek listájáról Orbán Viktor személyesen ad tájékoztatást a későbbiekben.

Gulyás Gergely végül azt is elmondta, hogy csaknem minden családtámogatási eszköz fennmarad az új kormányzati ciklusban, de lesz, ami megszűnik; ezeket viszont megfogalmazása szerint „még hatékonyabb” eszközök váltják.”

Forrás:
Rengeteg kormány- és parlamenti intézkedés jön most – itt a lista; Infostart; 2022. április 21.

Európai Unió

Brüsszel: Ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is

„Megállapodás született az online tér átláthatóságát célzó szabályozásáról.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói megállapodtak az illegális, valamint a hamis online tartalmak terjedésének hatékony kezelését és az alapvető jogok védelmét a digitális térben védelmező új szabályokról – jelentette be a két uniós intézmény szombaton.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvényről szóló megállapodás a felhasználók számára biztonságosabb és nyitottabb digitális tér létrejöttét, a vállalatok számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít.

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament és az uniós tagállamok ma gyors politikai megállapodásra jutottak a digitális szolgáltatásokról szóló, a Bizottság által 2020 decemberében előterjesztett javaslatról. A DSA példátlanul új normát határoz meg az online platformok elszámoltathatóságára vonatkozóan az illegális és káros tartalmak tekintetében. Jobb védelmet biztosít az internetfelhasználók és alapvető jogaik számára, valamint egységes szabályrendszert határoz meg a belső piacon, segítve a kisebb platformok méretnövekedését” – írták.

A törvény célja, hogy megvédje a digitális teret a jogellenes tartalmak terjesztésével szemben, csökkentse a demokratikus folyamatokra és a közbiztonságra negatív hatást gyakorló szolgáltatások megjelenését, a nemi alapú erőszakra, valamint a kiskorúakra gyakorolt káros hatások kockázatát, valamint az olyan tartalmak népszerűsítését, amelyeknek súlyos következményei lehetnek a felhasználók fizikai vagy mentális egészségére.

Ursula von der Leyen elmondta:
„A mai megállapodás a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről történelmi jelentőségű, mind a sebesség, mind a tartalom tekintetében. A digitális szolgáltatási törvény az EU-ban az összes online szolgáltatás alapszabályait frissíti. Biztosítani fogja, hogy az online környezet továbbra is biztonságos tér maradjon, megvédve a véleménynyilvánítás szabadságát és a digitális vállalkozások lehetőségeit. Gyakorlati érvényre juttatja azt az elvet, hogy ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is. Minél nagyobb a méret, annál nagyobb az online platformok felelőssége. A mai megállapodás – amely kiegészíti a digitális piaci intézkedéscsomagról szóló múlt havi politikai megállapodást – erős jelzést küld: minden európai polgárnak, minden uniós vállalkozásnak és nemzetközi partnereinknek.”

Az online platformoknak, köztük a közösségi médiának és a piactereknek szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük, illetve intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy felszámolják az illegális tartalmak, áruk és szolgáltatások közzétételét, beleértve a félretájékoztatást is. A médiaszolgáltatóknak információkat kell gyűjteniük és meg kell osztaniuk őket az értékesített termékekről és szolgáltatásokról a megfelelő tájékoztatás céljából. A kiskorúak számára elérhető platformoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk a gyermekek védelme érdekében, a többi között a nekik célzott hirdetések teljes betiltása révén. A digitális szolgáltatások felhasználóinak jogukban áll majd jogorvoslatot kérni a platformok által elkövetett jogsértések miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért, illetve hatékonyabban ellenőrizhetik személyes adataik felhasználásának módját.

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a két társjogalkotónak hivatalosan is jóvá kell hagynia. Az elfogadást követően a szabályozás az Európai Unió egészében, legkésőbb 2024. január 1-jétől lesz érvényes.”

Forrás:
Brüsszel: Ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is; Computerworld; 2022 április 23.

Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással, az Amazon, a Microsoft és a Google mind visszaeső bűnözők

Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással.

A francia Scaleway felhő- és webszolgáltató cég főnöke megosztotta gondolatait arról, hogyan kell Európának határozottabbnak lennie a technológiai fronton. Yann Lechelle szerint Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással.

Az elmúlt években végtelenül sokat rágódtak azon, hogyan lehet az európai techbajnokokat kinevelni és hogyan lehet fellépni a globális techóriások versenyellenes magatartása ellen. Eközben az európai felhőalapú számítástechnikai ágazat piaci részesedése egyre csökken.

A Synergy Research 2021. szeptemberi jelentése szerint az európai felhőpiac mérete 2017 óta megnégyszereződött, és az európai felhőszolgáltatók több mint kétszeresére növelték bevételeiket, de piaci részesedésük 27%-ról 16% alá csökkent. Az Amazon, a Microsoft és a Google felhőszolgáltatásai jelenleg a piac közel 70%-át teszik ki.

„Tisztán versenyszabályozási szempontból nincs monopólium, csak a három fő versenytárs van, de együtt oligopóliumot alkotnak” – mondta Yann Lechelle, a Scaleway vezérigazgatója a Tech.eu-nak. „Azt mondani, hogy nincs probléma, a legjobb esetben is naivitás”.

Lechelle a közelmúltban nyílt levelet írt Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztosnak, válaszul arra a Reutersnek adott nyilatkozatára, miszerint „eddig nem volt aggályunk” a felhőalapú számítástechnika trösztellenes magatartásával kapcsolatban.

A Scaleway-vezér és aláírótársai azt írták, hogy „számos jól jellemezhető, visszaélésszerű gyakorlattal” szembesülnek, amelyek „megsemmisítik a szabad, lojális verseny minden lehetőségét”, és erősebb politikát követeltek a felhőpiacok egyensúlyának helyreállítása érdekében.”

„Ha azt mondják, hogy nincs semmi baj, akkor mivel magyarázzák ezeket a cégeket, amelyek trillió dolláros üzletet generálnak?”. Lechelle szerint „Mindez számos dologra visszavezethető… Európában fizetik az adókat? Nos, nem nagyon. Beperelik őket itt-ott? Igen. Más szóval, ezek a fickók visszaeső bűnözők.”

A Microsoftot az elmúlt 10 évben összesen 1,6 milliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság a trösztellenes szabályok megsértése miatt.

„Nincs digitális szuverenitásunk, mert nagymértékben függünk az amerikai cégektől” – mondja, hozzátéve, hogy bár a digitális piaci törvény és a GDPR-szabályozás jó, de ezek nem olyan extraterritoriális törvények, mint az Egyesült Államoké, amelyek lehetővé teszik, hogy máshol is eljárjanak az adataikkal kapcsolatban. „Európa csak magát próbálja megvédeni, ez egy defenzív, nem pedig offenzív megközelítés”.

Lechelle úgy véli, hogy Európának mind jogi, mind magatartási szempontból határozottabbnak kell lennie, amikor saját technológiai vállalatainak védelméről és támogatásáról van szó, különösen bizonyos kulcságazatok egyes szereplőinek, amíg azok el nem érik azt az érettségi és méretbeli szintet, amikor már nincs szükségük erre.

„Ha megkérdezzük bármelyik európai nagy vagy akár közepes méretű vállalat beszerzési osztályát, hogy mennyi európai technológiát vásárolnak, a 100%-ból általában kevesebb, mint 1%-ot” – mondja Lechelle – „De ha olyan gondolkodásmódot alakítunk ki, hogy azt mondjuk, mi lenne, ha közös célunk lenne a 3% elérése? Más szóval, minden a gondolkodásmódon múlik. Jelenleg nem mérjük, nem vagyunk tudatában ennek a függőségnek”.

Kilépés a Gaia-X-ből
A Scaleway a Gaia-X európai felhőinfrastruktúra-kezdeményezés egyik alapító tagja volt. A vállalat azonban tavaly úgy döntött, hogy nem újítja meg Gaia-X-tagságát, aminek egyik oka az volt, hogy a Gaia-X már nem csak az uniós felhőszolgáltatókat részesíti előnyben.

Vestager márciusban a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a Gaia-X fellendítené a versenyt, mivel megmutatná a potenciális ügyfeleknek, hogy „két óriásnál több van, ahová el lehet helyezni az üzletet”.

A Politico a Gaia-X novemberi éves ülése előtt készített jelentéséből kiderült, hogy az igazgatótanács egyes tagjai aggódtak amiatt, hogy a kínai technológiai óriások, a Huawei és az Alibaba szponzorálják az ülést. A két cég, valamint az Amazon Web Services és a Microsoft is tagja a Gaia-X-nek.

„Egy újságíró megkérdezte tőlem, mit gondolok a Gaia-X csúcstalálkozóról, és azt gondoltam magamban, hogy „a Gaia-X-ből semmi sem fog kisülni” – mondjta Lechelle. „Így abban a pillanatban, élő adásban azt mondtam: Elmegyek. Ennek semmi értelme. Csak az időmet vesztegetem.”

Lechelle azt mondja, hogy számára a Scaleway sikerének elősegítésére a legjobb módja az, ha energiáját arra fordítja, hogy „előre száguldjon, hogy azt nyújtsa, amire a francia piacnak, az európai piacnak és a világpiacnak szüksége van – nem pedig a Gaia-X megfelelésre, amely csak a status quo-t (fennálló állapot) szolgálja”.”

Forrás:
Scaleway-vezér: az Amazon, a Microsoft és a Google mind visszaeső bűnözők; Computerworld.hu; 2022 április 24.

Magyarországon is nyilvános konzultáció indul az Európai Bizottság új energiaszabályozási csomagjával kapcsolatos kérdésekről, a szabályozási csomag hazai implementációjáról

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) nyilvános konzultációt indít az Európai Bizottság új energiaszabályozási csomagjával kapcsolatos kérdésekről, a szabályozási csomag hazai implementációjáról.

Az Európai Bizottság 2021 decemberében publikálta új energiaszabályozási csomagjának tervezetét. A „dekarbonizációs csomag” összefoglaló nevet viselő anyag célja az, hogy alkalmassá tegye az európai földgázpiacokat és azok szabályozási kereteit az Európai Unió klímapolitikai és dekarbonizációs céljainak támogatására, valamint létrehozza a hidrogénpiacok és infrastruktúrák szabályozási keretrendszerét. A szabályozási csomag a földgáz- és hidrogénpiacokról szóló irányelvből, valamint rendeletből áll.

A csomag tartalmát a MEKH honlapján az alábbi linken elérhető dokumentum foglalja össze. A teljesség kedvéért az összefoglaló dokumentum a javaslatcsomag azon elemeit is bemutatja, amelyek nem képezik a jelenlegi konzultáció tárgyát:

http://www.mekh.hu/download/c/d3/11000/H2_es_dekarbonzalt_gazcsomag_osszefoglalo.pdf

A dekarbonizációs csomag alapvető változásokat hoz az európai és a hazai földgázszektor működésében, valamint meghatározza a hidrogénszektor kialakulásának és működésének kereteit. A MEKH fontosnak tartja, hogy a szabályozási csomaggal kapcsolatos álláspontját annak hazai implementációja és alkalmazása, és a lehetőségek határáig már annak uniós szintű elfogadása során is a hazai érintettek és engedélyesek álláspontjának ismeretében tudja kialakítani és képviselni. Ennek érdekében a MEKH többkörös konzultáció- és egyeztetéssorozatot indít, amelynek első lépéseként a földgáz- és hidrogénszabályozást érintő fontosabb témákat áttekintő, közzétett konzultációs kérdőív kérdéseire várja minden érintett fél válaszát. A konzultációs kérdőív az alábbi hivatkozás megnyitásával érhető el:

http://www.mekh.hu/download/e/d3/11000/dekarbonizacios_konzultacios_kerdessor.pdf

A konzultációs kérdőívre adott válaszokat a MEKH a dekarb@mekh.hu email címre várja 2022. május 13-ig.

A kérdőívre adott válaszok beérkezését követően, 2022 májusában és júniusában a MEKH meghívásos workshopokat tart személyes jelenléttel a dedikált hidrogéninfrastruktúra és -piac kialakításáról, a megújuló és alacsony karbontartalmú gázoknak a meglévő gázinfrastruktúrához való hozzáféréséről, a dekarbonizációs csomaghoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi kérdésekről, valamint a közös keresleti forgatókönyveken alapuló villamosenergia- és földgáz-hálózatfejlesztés kérdéseiről.

A konzultáció során beérkezett írásos észrevételek és a workshopok során kitárgyalt álláspontok átfogó értékelését a MEKH 2022. őszén tervezi ismertetni az érdeklődőkkel.

Letölthető dokumentumok:
Hidrogén és dekarbonizált gázpiaci csomag a földgázirányelv és -rendelet felülvizsgálatának rövid összefoglalása (PDF / 385 KB)
Konzultációs kérdéssor a dekarbonizációs csomag tervezetének gázszabályozási kérdéseivel kapcsolatban (PDF / 758 KB)”

Forrás:
A MEKH nyilvános konzultációt indít a dekarbonizációs csomag javaslataival és jövőbeni hazai implementációjával kapcsolatban; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2022. április 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. április 25.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Tűzfal rendszer beszerzése
    Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • Informatikai eszközök beszerzése 2022
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/76, 2022.04.21.
  • Különböző típusú biztonsági okmányok beszerzése
    Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/77, 2022.04.22.
  • Munkavédelmi tanulmány elkészítése
    Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/77, 2022.04.22.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Kiegészítő kormányzati szakpolitikai feladatok (2)
    Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
    Nyertes: Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány;Századvég Konjunktúrakutató Zárkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.164.720.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • Rendszeres eredm.táj. – MS felsőoktatási szoft.lic
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Softline Services Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 474.116.906,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • Infovadász Multimédia modul beszerzése
    Ajánlatkérő: Információs Hivatal
    Nyertes: HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.239.766,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • BBA Csapdarendszer integráció szerződés (Kormányzati Elosztott Csapdarendszer, GovProbe)
    Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
    Nyertes: Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 283.400.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • Tranzakciós Rendszer üzemeltetése és fejlesztése22
    Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
    Nyertes: EN-CO Software Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 205.500.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató
    Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
    Nyertes: DORSUM Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.467.741.738,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/74, 2022.04.19.
  • Fenntarthatósági szolgáltatások a KBKA részére
    Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
    Nyertes: Akció Reklámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 78.361.500,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/75, 2022.04.20.
  • Tanári és tanulói notebook beszerzés
    Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
    Nyertes: SERCO Informatika Kft.;EURO ONE Számítástechnikai Zrt.;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság;IMG Solution Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.357.320.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/75, 2022.04.20.
  • Táj. eredményről – MNB aláíró infrastruktúra
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: Microsec Számítástechnikai Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 269.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/76, 2022.04.21.
  • Ujjlenyomat szkenner beszerzése
    Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapesti Rendőr-főkapitányság
    Nyertes: SmartUp Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 78.763.875,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/76, 2022.04.21.
  • eredmény táj- GVH informatikai eszközök beszerzése
    Ajánlatkérő: Gazdasági Versenyhivatal
    Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.850.400,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/77, 2022.04.22.

A technikai kiválóság a közigazgatásban is elérhető. Fejlesztések az E-építés keretrendszerben

„A felhasználói igények minél hatékonyabb kielégítése került azoknak a fejlesztéseknek a fókuszába, amelyeket a Miniszterelnökségi Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont végez az E-építés keretrendszer részeként. A legújabb eredményekről a Tudásközpont ÉTDR és e-napló scrum csapatának product ownerjeit, Koncz Pétert és Hülber Attilát kérdeztük.

A 2013 elején elindult ÉTDR ma már a teljes építésügyi és -felügyeleti hatósági munka dokumentum- és workflow-kezelő rendszereként működik. A szintén 2013 óta üzemelő e-napló a korábban papír alapú építési napló elektronikus változata, amelynél nyolc elkülönült alkalmazás-környezetben működő, több mint 20 modulról beszélhetünk. A Lechner Tudásközpont ÉTDR és e-napló scrum csapatai képviseletében Hülber Attila és Koncz Péter product ownerekkel beszélgettünk.

Mik a legújabb fejlesztési eredmények az ÉTDR és az e-napló területén?

K.P.: Az ÉTDR csapatának az a legfontosabb, hogy gyorsan reagáljunk a felhasználói igényekre, ezért legalább hetente élesítünk, ami maximum 2 percnyi szolgáltatás-kimaradással jár. Egyre ritkábban kell patch kiadása mellett döntenünk, mivel ideiglenes környezeten, merge előtt tesztelünk. A 45-60 napos átlagos cycle time-ot lenyomtuk 12 nap alá. Naponta átlagosan 2500-an használják a rendszert, az összes regisztrált felhasználó száma pedig 100 ezer felett jár. Nagyobb részüket az építésügyi kérelmeket benyújtó építtetők adják. A hatósági ügyintézők aránya kisebb, viszont ők a munkájuk minden lépését ebben a rendszerben végzik. Minden egyes kérelem benyújtásánál felajánljuk, hogy egy skálán, illetve egy szabadszavas mezőben értékeljék a rendszert. A felhasználók több mint 40 százaléka ad visszajelzést, ezenkívül az állandó felhasználók egy szűkebb körével közvetlen kapcsolatot is kiépítettünk. Az ÉTDR kódja több százezer sort jelent, több száz soros függvényekkel, egy óriási legacy kódról van szó. Úgy gondolom, hogy az a technikai kiválóság, amire a nyolc fős scrum csapatunk képes, az üzleti piacon is ritka.

H.A.: Az e-naplónál azok a lakossági felhasználók vannak a fókuszban, akik az alkalmazást a családi házuk felépítésénél életükben egyszer használják. Az elmúlt évben a mi nagy előrelépésünk az őket kiszolgáló modul volt, ami elsősorban a naplónyitási folyamatot érinti. Azok a szakemberek, akik naponta használják az e-naplót, tanfolyamokon vesznek részt, vizsgáznak belőle. Mindig nagyon átgondoltan mérlegeljük, hogy mit és milyen sorrendben fejlesszünk, főleg az alapján, hogy a fejlesztés eredménye hány felhasználót érint és mennyire kritikus. Mi évente átlagosan 6-8 tervezett verziófrissítést hajtunk végre. A felhasználóink számára a leállási idő nem kritikus, ezért arra koncentrálunk, hogy a szokásos 1,5–2 óra alatt a lehető legtöbb tesztet tudjuk elvégezni, ennek érdekében automatikus tesztrobotot alkalmazunk. Az e-napló – ami a napi 15 ezer belépéssel és eddig összesen 300 ezer felhasználóval a látogatói számokat tekintve a top kategóriában van – majdnem egy évtizede leállás nélkül, stabilan működik – azt hiszem, erre joggal lehetünk büszkék.

Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Építőipari Kivitelezést Támogató Rendszer (e-napló) az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” című projekt keretében újult meg.

A cikk megjelent az ITBusiness 2022. március 1-i számában.”

Forrás:
A technikai kiválóság a közigazgatásban is elérhető; Lechner Tudásközpont; 2022. április 20.

A helyi közintézményekre is kiterjesztik a digitális ügyintézést Aradon

„Miután Arad városvezetése év elején bejelentette, hogy sikeresen megvalósították a Városházát érintő ügyintézési műveletek digitalizálását, vagyis különböző engedélyek online is kiválthatóvá váltak, kedden Călin Bibarț polgármester bejelentette, a városvezetés újabb pályázatot nyert a már megvalósult projekt kibővítésére. Az új projekt a Városházához tartozó közintézmények: a helyi rendőrség, a szociális igazgatóság, a személyi nyilvántartó iroda stb. digitalizálását támogatja, a projekt értéke 2 087 022 lej, megvalósítási határideje 16 hónap.

A fejlesztések megvalósítását konzultáció előzi meg, mely során szakértői véleményt kérnek. Ez a következő 2-3 hónapban fog lezajlani, majd a projekt licitációját év végén nyitják meg, hogy kijelöljék a megvalósítást végző vállalatot.

A sajtótájékoztatón a polgármester úgy nyilatkozott, szeretné, ha a fejlesztés megvalósulása után más közintézményekkel (APIA, prefektúra) is hasonló módon, digitális úton felvehetnék a kapcsolatot, mint ahogy a rendőrséggel és a szociális igazgatósággal, ha ők is megteszik a szükséges lépéseket a digitalizáció felé.

A helyi közigazgatás szolgáltatásainak digitális fejlesztésével a magán- és jogi személyek gyorsabban juthatnak hozzá bizonyos dokumentumokhoz, engedélyekhez, mint ha sorban állnának a Városháza ügyfélszolgálati irodájában kiváltásukért.”

Forrás:
A helyi közintézményekre is kiterjesztik a digitális ügyintézést; Bognár Tünde; Nyugati Jelen; 2022. április 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kaderják Péter: a magyar cégeknek nagy lehetőség a zöld átállás

„ A következő három évtizedben évente a GDP 2-3 százalékát kellene felhasználni a klímacélok megvalósítására Magyarországon – mondta az kérdésünkre a BME Zéró Karbon Központjának vezetője.

Az egy éve létrehozott központ működéséről Kaderják Péter elmondta: a fő feladatuk az, hogy Magyarország 2050-es átállását klímasemleges gazdaságra tudományközi együttműködés szervezésével és végrehajtásával támogassák. Mérnökök, közgazdászok, jogászok és a vállalati partnerek bevonásával próbálnak olyan működőképes megoldásokat összerakni, amelyek segíthetnek abban, hogy ez a három évtizedes dekarbonizációs folyamat Magyarországon sikeresen megvalósuljon.

A klímavédelem mellett a másik céljuk az, hogy ez az átállás úgy valósuljon meg, hogy ebből a magyar vállalkozások, illetve a magyar kutatók a lehető legnagyobb lehetőséget hasíthassák ki.

„A zöld átállás, úgy látjuk, lényegében gigantikus beruházási program. A következő 3 évtizedben a magyar GDP 2-3 százalékát kell majd erre a célra fordítani, hogy az átállás megvalósulhasson. Az lenne tehát jó, hogy ha ebben a programban a magyar vállalkozások minél nagyobb mértékben tudnának részt venni. Ezeket próbáljuk támogatni szerény eszközökkel” – fejtette ki a BME Zéró Karbon Központjának vezetője.

A zöld átállás kulcskérdése Kaderják Péter szerint az, hogy a ma használt fosszilis energiahordozókat – a szenet, a lignitet, az olajat, a földgázt – milyen gyorsan és milyen hatékonyan tudjuk a klímavédelem szempontjából barátságos megoldásokkal kiváltani. Ilyen az atomenergia és ilyenek a zöld energetikai megoldások, valamint az energiatakarékosság is.

„Vannak területek, ahol gyorsan haladunk. Magyarország esetében például kulcsterület a villamosenergia-termelés zöldítése, karbonmentesítése, és itt az elmúlt években értünk el eredményeket. Nagyon jelentős napenergetikai beruházási bumm van például Magyarországon, 0-ról több mint 3000 megawattra nőtt néhány év alatt a beépített napenergia-kapacitás az országban. Ám ahhoz, hogy ilyen lendülettel tudjunk továbbmenni, bizonyos kérdéseket meg kell oldani, és ezek közül a legégetőbb a villamosenergia-szektor rugalmassági képességének növelése” – mutatott rá Kaderják Péter. Hozzátette, utóbbi azt jelenti, hogy meg kell oldani az időjárástól függő termelők „kiegyenlítését” (hogy elegendő áram legyen akkor is, ha nem jut elég szél- vagy napenergia a rendszerbe, máskor pedig tárolni lehessen a fogyasztás szintje fölötti mennyiséget a biztonságos energiaellátás érdekében).

Egy másik fontos terület a dekarbonizációban a közlekedés zöldítése. Magyarországon is egyre népszerűbbek a belsőégésű motorokat részben felváltó, részben vagy teljesen elektromos meghajtást alkalmazó gépjárművek. Elindult az úgynevezett zöld busz program, ami a városi közösségi közlekedés helyben zéró kibocsátású közlekedésre történő átállását célozza – sorolta a BME Zéró Karbon Központjának vezetője. Hozzátette: ezek a programok viszont még csak negyed- vagy félúton vannak, és még nagyon sok teendő van e területeken.”

Forrás:
Kaderják Péter: a magyar cégeknek nagy lehetőség a zöld átállás; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2022. április 24.

Tudásmunkások: kezd fojtogatóvá válni a munka érdekében végzett munka

„A tudásmunkások idejének már több mint felét emésztik fel a sokszor értelmetlen mikrofeladatok, ami nem igazán előremutató dolog sem a termelékenységet, sem a dolgozók mentális állapotát tekintve.

Ma már szinte elfogadott, hogy az átlagos tudásmunkások szinte a beérkező hívások, e-mailek vagy rögtönzött megbeszélések szüneteiben dolgoznak, ami nem csak a munkavégzésük hatékonyságát befolyásolja, de kisebb-nagyobb mértékben nyomorulttá is teszi őket. Az Asana szoftvercég több mint 10 ezer fős, globális felmérése szerint a figyelmünkért versengő, folyamatosan érkező üzenetek az állandó multitasking állapotában tartják őket, miközben munkahelyi kommunikációval, információkereséssel, alkalmazások váltogatásával, a prioritások átértékelésével vagy az állapotfrissítések követésével foglalkoznak.

Az Anatomy of Work című jelentés alapján a válaszadók az idejük nem kevesebb mint 58 százalékát töltik ilyen mikrofeladatokkal, amire az Asana a „munka érdekében végzett munka” meghatározást használja. Ezzel szemben az értelmesnek minősített, szakmai tevékenység arányát 33 százalékra teszik, és mindössze 9 százalékos rátát rendelnek a fő célok érdekében végzett stratégiai munkához. Az átlagos alkalmazott heti három órát veszít egyedül a megbeszélések miatt, ami a válaszadók negyede szerint közvetlenül hozzájárul a határidők csúszásához.

Bár a digitális technológiából eredő megszakításokat könnyű a modern munkakörnyezet szerves részének tartani, az Asana felhívja rá a figyelmet, hogy sokszor ez jelenti a termelékenység legnagyobb akadályát. A probléma ráadásul annál nagyobbnak tűnik, minél nagyobb maga a vállalat: a jelentősebb szervezetek több egységgel, munkafolyamattal és eszközzel működnek, a menedzserek pedig az átlagnál is túlterheltebbek a „munka érdekében végzett munkával”, mivel szerepük szerint a legtöbb figyelmüket a feladatok delegálása, a más csapatokkal való koordináció vagy a jelentések feldolgozása vonja el.

Csak a strukturális megközelítés hatékony

A ZDNet riportja ezzel kapcsolatban egy másik felmérést is idéz, amelynek értelmében már a dolgozók 56 százaléka szenved a stressztől a munkahelyi időgazdálkodás folyamatos helytelensége miatt. Abban a válaszadók kétharmad része nyilatkozott úgy, hogy legalább havonta egyszer megfordul a fejében a felmondás gondolata, általában pedig háromnegyed részük érzi magát állandóan elhavazva. Az Asana kutatása számokat is rendel ezekhez a mentális kihívásokhoz, amennyiben már tízből négy munkavállaló szenved időnként kiégéstől vagy „imposztor-szindrómától”: csalónak érzi magát, és folyton a lebukástól fél a főnökei előtt.

A prioritások hiánya, a felesleges megbeszélések és a folyamatosan érkező üzenetek ezzel közvetlenül hozzájárulnak a szervezeti kockázatokhoz. A dolgot pedig nem érdemes annyival elintézni, hogy mindenki összpontosítson arra, ami számít, mert a vélemények nagyban eltérhetnek róla, hogy mi a fontos, és mi élvez elsőbbséget. Az Asana szerint éppen ezért minden változtatásnak strukturálisnak kell lennie, kezdve az olyan „egészséges munkavégzési szokások” érvényre juttatásával, mint amilyen a lecsatlakozáshoz való jog, az esténként vagy a szabadság ideje alatt a munkahelyi e-mailek figyelmen kívül hagyása lenne.”

Forrás:
Kezd fojtogatóvá válni a munka érdekében végzett munka; Bitport.hu; 2022. április 19.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Kiberháborús szimulációs játékkal készül a NATO a valós támadásokra

„Fiktív digitális háborút vívnak a NATO kibervédelmi szakértői, hogy felkészüljenek a valós támadásokra. A játék során megkeresik és befoltozzák az esetleges biztonsági réseket.

Harminc NATO tagállam szakemberei közösen próbálnak visszaverni egy összehangolt fiktív kibertámadást. A szimulációs játékban a kitalált Berylia nevű ország ellen indul kibertámadás, melyet a szakértők igyekeznek visszaverni – írja a Gizmodo.

A játékban résztvevő szakértők azt remélik, hogy a gyakorlat felkészíti őket egy valós kibertámadás visszaverésére, ami a szakemberek véleménye szerint egyre valószínűbbnek tűnik.

A NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja (NATO CCDCOE) minden évben meghirdeti a kibergyakorlatot, a 2022-ben kialakult háborús helyzet miatt azonban idén sokkal nagyobb a tét, mint korábban. A szakértők Észtországban ülnek majd számítógépek elé, hogy a “Locked Shields” névre keresztelt játék segítségével megkeressék és befoltozzák saját kibervédelmi réseiket még azelőtt, hogy ezeket a sérülékenységeket a külső támadók felfedeznék.

A játék során a szakértőknek több ellenséges eseménnyel kell megküzdeniük, melyek a katonai és polgári informatikai rendszereket egyaránt célozzák. A szervezők olyan reális forgatókönyveket szeretnének kidolgozni, melyekre gyorsan kell reagálniuk a hatóságoknak.

A tavalyi gyakorlaton 400 támadás ellen védekeztek a szakértők, és 150 informatikai rendszer karbantartását oldották meg csapatként. 2021-ben Svédország, Finnország és Csehország teljesített legjobban a gyakorlatokon.”

Forrás:
Kiberháborús szimulációs játékkal készül a NATO a valós támadásokra; DigitalHungary; 2022. április 20.

Újabb kémszoftveres botrány van kipattanóban

„ Az elmúlt időszakban több titkosszolgálatról derült ki, hogy kiberkémkedésre fejlesztett programokkal tört fel telefonokat. Most egy új szereplőről, az Anomaly Sixről derült ki, hogy adatbróker-piacokon megszerzett információk segítségével figyeltek meg embereket. Az NSA és a CIA munkatársai is célkeresztbe kerültek.

Létezik egy alvilági adatbróker piac, amely jó eséllyel az Ön adatai is gazdát cserélnek, akár napi többször. Az ide felkerült felhasználói mobiladatokat invazív, de legális eszközökkel, gyakran hivatalos alkalmazások segítségével gyűjtik össze, majd adják-veszik a piactereken.

Egy új jelentés szerint az egyik ilyen cég bebizonyította, hogy mennyire aggasztó is ez a technológia: a The Intercept és a Tech Inquiry beszámolója szerint egy kevéssé ismert virginiai adatszolgáltató cég, az Anomaly Six, azaz az A6 úgy mutatta be megfigyelési képességeit, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai által használt mobiltelefonokat követte nyomon. A cég állítólag a mobilalkalmazásokból vásárolt, rendkívül pontos GPS-adatokat használ arra, hogy háromszögelje, mikor és hol tartózkodik egy adott telefonhasználó egy adott időpontban. Ez, más gyűjtött adatokkal együtt, lehetővé teszi a vállalat számára, hogy 3 milliárd készüléket valós időben nyomon kövessen – írja a Gizmodo.

Az amerikai kémek állítólagos követése az A6 és egy másik megfigyelési startup, a Zignal Labs – amely arról ismert, hogy a Twitterről rengeteg közösségi médiaadatot szív el – találkozóján bemutatott demó során derült ki. A két cég éppen egy lehetséges partnerségről tárgyalt, és hogy lenyűgözze a Zignal-t, az A6 képviselője, Brendon Clark állítólag a cég technológiáját használta arra, hogy egy mobiltelefont az NSA parkolójától egy közel-keleti katonai kiképzőbázisig kövessen.

A The Intercept nem ellenőrizte az A6 képességeit, de a beszámolók alapján valóban képesek lehetnek adott személyek teljes követésére. A The Wall Street Journal egy korábbi oknyomozó cikke szerint az A6 több száz mobilalkalmazásba épített be nyomkövető szoftvert, amellyel több millió telefonhasználó helymeghatározási adatait gyűjti. A The Intercept arról írt, hogy a cég marketinganyagai szerint naponta mintegy 230 millió készüléket figyelnek meg.

Az elmúlt időszakban sorra buknak le a kémszoftverek gyártói: 2021 júliusában az izraeli NSO Group szoftveréről, a Pegasusról derült ki, hogy civil aktivisták, újságírók, üzletemberek megfigyelésére használták a programot több országban, köztük Magyarországon is. A Facebook tavaly év végén lőtte le a Cytrox által fejlesztett Predator nevű programot. Magyar kötődése ez utóbbinak is van: mint arról részletesen írtunk, Budapesten is van egy leányvállalata az izraeli cégnek.

Egyelőre nem tudni, hogy az A6 termékét bárki is megvásárolta volna, pontosan mely országokban, kiknek a megfigyelésére használhatták.”

Forrás:
Újabb kémszoftveres botrány van kipattanóban; Szabó Dániel; Napi.hu; 2022. április 24.

Így működik belülről egy zsarolóvírusokra szakosodott bűnszervezet

„A zsarolóvírusokra szakosodott szervezet mindössze 2020-ban tűnt fel a színen, de a 2021-es internetes bűnözésről szóló jelentésében az FBI már mint az egyik legaktívabb és legveszélyesebb kiberbűnözői csoportként emlegette a Contit, amely amerikai vállalatok, többek között mezőgazdasági cégek, egészségügyi intézmények és rendfenntartó erők ellen is rendszeresen intéz támadásokat. Az orosz gyökerekkel rendelkező csoport rendkívül hatékonyan működik, a CNBC információi szerint két év alatt mintegy 2,7 milliárd dollárt zsákmányoltak kriptovaluták formájában.

Az ukrajnai háború kitörése után a Conti Group nyíltan kiállt Oroszország mellett, azzal fenyegetve az ország ellen kibertámadásokat intéző szervezeteket, hogy megbénítják az infrastruktúrájukat. Valószínűleg ez indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen nem sokkal később ismeretlen hackerek mintegy 60 ezer, a Contitól származó chatüzenetet hoztak nyilvánosságra, amelyek soha nem látott mélységben nyújtanak betekintést a szervezet működésébe.

Ami a belső levelezésekből tisztán kirajzolódik, hogy a zsarolásra fókuszáló csoport meglepően hasonlóan működik, mint bármilyen normális vállalat: a munkavállalóik egy része irodákban dolgozik, van kutatás-fejlesztési és HR-részlegük valamint pénzügyi osztályuk is. Noha az orosz kormány többször is tagadta, hogy kiberbűnözőket támogatnának, Lotem Finkelstein, a Check Point Software Technologies kiberbiztonsági vállalat biztonsági fenyegetések részlegének az igazgatója a napvilágra került információkkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy kizárt dolognak tartja, hogy egy ekkora cég elkerülhetné Moszkva figyelmét. „Egy ekkora méretű szervezet, amelynek fizikailag is vannak irodái és hatalmas bevételeket termel, nem lenne képes működni Oroszországban az orosz hírszerző szolgálatok jóváhagyása vagy akár valamiféle együttműködése nélkül” – nyilatkozta a CNBC-nek a szakértő.

A nyilvánosságra került dokumentumokból kiderül, hogy a Conti-csoport „keménymagja” 2021 nyarán mintegy 62 főt számlált, de vannak időszakok, amikor ennél jóval több alkalmazottat foglalkoztatnak. A Cyberint nevű kiberbiztonsági cég kutatója, Shmuel Gihon 350 főre saccolta az alkalmazottak létszámát, akik közül sokan feltehetőleg nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen cégnek dolgoznak. Az egyik kiszivárgott üzenetváltásban az egyik felsővezető például azt mondta a jelentkezőnek, hogy a cég fő profilja olyan szoftverek készítése, amellyel a kiberbiztonsági szakemberek hajtanak végre próbatámadást kifejezetten a cégek kérésére, hogy így derítsék fel a hálózatuk sebezhetőségeit. Finkelstein szerint mások abban a hiszemben dolgoznak a Continak, hogy az egy hirdetéseket értékesítő vállalat.

Hogy a dolgozók elől hogyan tudják eltitkolni a szervezet valdói profilját, arra a Check Point Research mutatott rá, akik szerint a programozók például csak a szoftver egy kisebb részén dolgoznak, így nem feltétlenül tudják, hogy valójában mit is fejlesztenek. A levelezések alapján ha valaki mégis rájön, azt fizetésemeléssel igyekeznek megtartani. A Continál egyébként a fizetések is elég változóak, egy átlagos programozó 1500-2000 dollár (kábé 500-700 ezer forint) között keres havonta, míg a megzsarolt cégekkel tárgyaló alkalmazottak a bevételekből kaphatnak valamilyen részesedést, ami jellemzően 0,5-1% között mozog.

A hagyományos cégekhez hasonlóan a Continál is hónapról-hónapra megválasztják a hónap dolgozóját, aki a fizetése felét kapja meg bónuszként, de az alkalmazottak azzal is szert tehetnek extra bevételre, ha sikerül másokat is beszervezniük a céghez, és azok legalább egy hónapig maradnak.

Az üzenetekből az is kiderül ugyanakkor, hogy a Continál sem fenékig tejfel az élet, hiszen a vezetők büntetéseket is kiszabnak azokra a dolgozókra, akik nem teljesítenek megfelelően, például nem válaszolnak néhány órán belül egy üzenetre vagy nem hajlandóak hétvégén dolgozni. Ez viszont még mindig kisebb probléma ahhoz képest, hogy amit csinálnak, azt a törvény is szigorúan bünteti: amikor a szervezet egyik tagja egy üzenetváltásban arról lelkendezett a csoport egyik vezetőjének, hogy alig várja a külföldi utazását, a Mango álnevet használó főnöke arra figyelmeztette, hogy akár le is tartóztathatják. „Természetesen ez csak a te döntésed, de én a helyedben nem repülnék külföldre” – írta Mango, amire a beszélgetőpartnere visszakérdezett, hogy tényleg egész hátralevő életében Oroszországban kell-e ülnie.

A kiszivárgott dokumentumok arra is fényt derítettek, hogy bár a Conti több egészségügyi intézményt is megtámadott, ezek feltehetőleg egy tagnak az egyéni akciói voltak. A szervezet belső szabályzata ugyanis szigorúan tiltja, hogy bárki kórházakat vagy egészségügyi intézményeket zsaroljon meg, a Dollar álnevet használó alkalmazottat pedig emiatt szembesítették is azzal, hogy a tetteivel csorbát ejt a csoport hírnevén, és több problémát okoz, mint amennyi hasznot hoz a Continak.

A Check Point Research szerint a szervezetre a szivárogtatástól függetlenül is rájár a rúd, hiszen a csoport Stern álnéven ismert vezetője már január közepe óta nem jelentkezett, és a pénzek kifizetése is megakadt. A belső levelezések szerint az egyik vezető napokkal a szivárogtatás előtt azt kérte a dolgozóktól, hogy menjenek két-három hónap szabadságra, de szakértők szerint arra így is kevés az esély, hogy a Conti végleg eltűnjön a térképről.”

Forrás:
Így működik belülről egy zsarolóvírusokra szakosodott bűnszervezet; Bobák Áron; Rakéta.hu; 2022. április 20.

Műholdas földmegfigyelés a közigazgatásért (1. rész)

„A műholdas földmegfigyelés korában Magyarországon is elkészült egy az adatok kezelését biztosító nemzeti alapinfrastruktúra. Bemutatjuk a FIR-t.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az űrkorszakon belül a műholdas földmegfigyelés korszakát éljük. A társadalom és a gazdaság ma már egyszerűen nem működhet hatékonyan a korszerű, távérzékeléssel nyert adatok, információk felhasználása nélkül. Ezt felismerve, az Európai Unió (EU) immár több mint két évtizeddel ezelőtt elindított egy műholdas adatokat felhasználó globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési programot, amely 2012-ben a Copernicus nevet kapta. A program önálló költségvetéssel, az Európai Bizottság irányításával működik. A Sentinel néven készülő, kifejezetten a Copernicus céljaira felbocsátott műholdsorozat elkészítése, felbocsátása és üzemeltetése az Európai Űrügynökség (ESA) feladata, az űrtávérzékeléssel gyűjtött információkat kiegészítő helyszíni földi mérési eredményeket pedig az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a tagállamokkal közös európai környezeti információs és megfigyelő hálózatával (Eionet) együttműködve biztosítja.

A Copernicus program keretében minden egyes napon hatalmas, mintegy 12 terabájtnyi új nyers mérési adat keletkezik, műholdas felvételek és helyszínen gyűjtött adatok egyaránt. A világ messze a legnagyobb földmegfigyelési adatszolgáltatójáról beszélünk, amely ráadásul folyamatosan fejlődik, szolgáltatási köre egyre bővül, sőt új generációs műholdak fejlesztése is napirenden van. A Copernicus azonban sokkal több, mint egy adatgyűjtő rendszer! A mérési, megfigyelési információkat hat fő területre – a légkör, a tengerek és óceánok, a szárazföldek megfigyelésére, a biztonságra, az éghajlatváltozásra és a katasztrófaelhárításra – kiterjedő szolgáltatásai révén dolgozza fel, elemzi és publikálja.

Az EU kedvező adatpolitikája révén a Copernicus program keretében keletkező adatok lényegében teljes körűen, ingyenesen hozzáférhetők Európa és az egész világ polgárai és szervezetei, gazdasági szereplői számára. Ez hatalmas lökést ad a felhasználási körök bővüléséhez, az innovatív fejlesztésekhez, amelyek révén mindennapi életünk egyre több szegmensébe „törnek be” a földmegfigyelési adatok – miközben azt a változást talán észre sem mindig vesszük.

A felgyülemlő óriási adatmennyiség, a felhasználók számának robbanásszerű növekedése szükségessé tette, hogy hazánkban is más szemmel nézzünk a földmegfigyelési adatokra. Felmerült tehát egy nemzeti alapinfrastruktúra kialakításának gondolata. Ez a korábbi párhuzamosságok megszüntetésével, az egyre növekvő mennyiségű adat tárolásával, rendszerezésével, archiválásával, a feldolgozott adatokból a szakmai partnerek által közvetlenül alkalmazható szolgáltatások biztosításával helyezi új alapokra a műholdas földmegfigyelés magyarországi alkalmazásait. A hosszú távon, rendszeresen készülő űrfelvételek és az azok alapján meghatározott, nagy területre vonatkozó, objektív módszerekkel feldolgozott, összehasonlítható adatoknak a közigazgatás különböző területein is nagy hasznát vehetik.

Az elgondolást tettek követték. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezette, a közigazgatás számos szereplőjét felvonultató konzorcium 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 2017-ben elindította a „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása” elnevezésű projektet (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00050). Az európai Copernicus program adatait felhasználó FIR célja, hogy a hazai közigazgatás és a társadalom szereplői számára hasznos, naprakész műholdas földmegfigyelési adatokat szolgáltató, egységes és integrált rendszert valósítson meg.

A szolgáltatás idén év elejétől vált elérhetővé mind a közigazgatási szereplők, mind a lakossági felhasználók számára a fir.gov.hu honlapon keresztül. Cikkünk második részében bemutatjuk a FIR kialakításának alapjait, a rendszer felépítését és a hozzáférés módját. ”

Forrás:
Földmegfigyelés a közigazgatásért (1. rész); Űrvilág; 2022. április 19.

Műholdas földmegfigyelés a közigazgatásért (2. rész)

Hogyan épül fel fel, mit nyújt felhasználóinak az újonnan elkészült Földmegfigyelési Információs Rendszer?

Cikkünk első részében röviden bemutattuk az Európai Unió nagyszabású Copernicus földmegfigyelési programját, és szóltunk arról, hogy a felgyülemlő óriási adatmennyiség, a felhasználók számának robbanásszerű növekedése nyomán Magyarországon mostanra megszületett a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR). A projektet (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00050) a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezette konzorcium 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósította meg. Most ismerkedjünk meg a FIR felépítésének, működésének hátterével, és azzal, hogy a felhasználók milyen módon férhetnek hozzá a szolgáltatáshoz!

A FIR projekt kezdetektől fogva kiemelt célja volt a közigazgatási folyamatok műholdas távérzékelési adatokkal történő támogatása. Ennek alapja az adatok letöltésének, feldolgozásának, tárolásának és archiválásának a biztosítása, valamint az adatokra épülő alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztés. A fejlesztések célja a nemzeti felhasználói igényekre épülő földmegfigyelési szolgáltatások kialakítása. Ezek segítenek a hatósági feladatok hatékony végrehajtásában és csökkentik a vállalkozások adminisztratív terheit, a szakigazgatási rendszerek számára földmegfigyelési adatokat szolgáltatnak. De a lakossági ügyfelek és a vállalkozások számára is biztosítanak értéknövelt adatokat.

A FIR 2022 januárjától vált elérhetővé a közigazgatási szereplők és a lakossági felhasználók számára, a fir.gov.hu honlapon keresztül. A hatósági ügyintézés az egyedi igények szerint kialakított ügyintézői portálra való belépéssel érhető el, míg az egyéb felhasználók az eFöld Portálon böngészhetik, illetve szerezhetik be a hazánkról készült műholdfelvételeket. A rendszerbe a Magyarország területét érintő Sentinel–1, –2, –3 és –5P űrfelvételek letöltése közel valós időben történik. Az adatok automatizált minőség-ellenőrzés és a szükséges koordináta-transzformációk után kerülnek a földmegfigyelési adatbázisba. A visszamenőleges tárolás és archiválás megoldott. A szükség esetén rugalmasan bővíthető számítástechnikai eszközpark adattároló kapacitását a biztonság érdekében georedundáns módon, két különböző helyszínen alakították ki.

A rendszerben az adatok feldolgozását automatikus folyamatok segítik. A szakterületi igényekhez illeszkedve az ún. eredménytermékek jelenleg öt fő csoportba sorolhatók: vízborítottsági, mezőgazdasági, erdészeti, tűzmegelőzési és tűzvizsgálati, valamint mozgásvizsgálati célú termékek közé. E csoportokon belül összesen több mint 140-féle termék rendszeres előállításáról van szó. De a FIR-ben lehetőség nyílik a kísérletezésre, új feldolgozási algoritmusok kialakítására és tesztelésére is. A feldolgozási folyamatokhoz a szoftverkörnyezet kialakításakor fontos szempontok voltak az iparági szabványoknak való megfelelés, a rugalmas bővíthetőség és a nyílt forráskódú eszközök használata. A FIR eredménytermékeire építve további értéknövelt szolgáltatások – például egyedi feldolgozások, idősoros vizsgálatok – készíthetők.

A közigazgatás szereplőinek kiszolgálása mellett a FIR-ben a műholdas felvételek mindenki számára ingyenesen, egyszerű regisztrációt követően, vagy a korábban Ügyfélkapuként ismert Központi Azonosítási Ügynökkel történő azonosítás után érhetőek el. Nem csak a Magyarországról készült Sentinel műholdképek, hanem az azokból valós időben képzett ötféle, gyakran alkalmazott index (vegetációs, vízfelület- és hófelületindexek), valamint többféle sávkombináció is hozzáférhető.

A FIR működtetéséért a Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) felel, amelyet a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.-ben alakítottak ki. A központ feladata a rendszer működésének felügyelete, eseti adatszolgáltatások elvégzése, valamint – igény esetén – a rendszerben futó algoritmusok karbantartása, fejlesztése, új algoritmusok definiálása.”

Forrás:
Földmegfigyelés a közigazgatásért (2. rész); Űrvilág; 2022. április 22.
Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR)
eFöld Portál

Az elektromobilitás és a nagyhatalmi versengés

„A Külügyi és Külgazdasági Intézet tisztelettel meghívja Önt és a téma iránt érdeklődőket

A globális technológiai háború frontvonalai című rendezvénysorozat soron következő,
Az elektromobilitás és a nagyhatalmi versengés
című online kerekasztal-beszélgetésre.

A beszélgetés résztvevői:
Balogh András, tudományos és technológiai attasé, Magyarország pekingi nagykövetsége
Kéri András, PwC tanácsadó Kft, Advisory Manager
Novák Tamás, tudományos és technológiai attasé, Magyarország New York-i főkonzulátusa

Moderátor:
Goreczky Péter, Külügyi és Külgazdasági Intézet, Vezető elemző

A rendezvény időpontja: 2022. május 3. (kedd) 13:00 óra
A rendezvénybe való bekapcsolódáshoz előzetes regisztráció szükséges ITT, melynek határideje 2022. május 2. (hétfő) 14:00 óra.

A regisztrált vendégek részére a rendezvényt megelőző napon email-ben küldjük el az elérést lehetővé tevő linket.

Az online kerekasztal-beszélgetésről készült felvételt később közösségi oldalunkon közzétesszük.”

Forrás:
Az elektromobilitás és a nagyhatalmi versengés; Külügyi és Külgazdasági Intézet; 2022. április

Szakirodalom

Co-creation a közszolgáltatások modernizációjában. Lokális szolgáltatásfejlesztési kísérletek a közös alkotás módszerével

„A hazai társadalomtudományok területén átfogó, interdiszciplináris megközelítésű tanulmánykötet jelent meg a közelmúltban Csoba Judit és Sipos Flórián szerkesztésében. A Co-creation a közszolgáltatások modernizációjában – Lokális szolgáltatásfejlesztési kísérletek a közös alkotás módszerével című, e-könyv formájában elérhető tanulmánykötet alapját a 2017-2021 között megvalósított Co-Creation of Public Service Innovation in Europe (CoSIE) című projekt adta. A CoSIE projekt megközelítése szerint fenntartható közszolgáltatási innovációk a szolgáltatók és a szolgáltatások kedvezményezettjei közötti együttműködések, partnerségek létrehozásával érhetőek el. Ebből kiindulva a tíz résztvevő országban a kutatóintézetekből, egyetemekből és a helyi fejlesztésben közreműködő szakmai szervezetekből álló konzorcium az alulról építkező, partneri viszonyt kialakító, a közszolgáltatások demokratikus megújítását célul tűző innovatív modellek kialakítására és támogatására vállalkozott.

A hazai és külföldi szerzők írásait tartalmazó tanulmánykötet fő célkitűzése, hogy a CoSIE projekt pilot programjainak tanulságain keresztül bemutassa és értelmezze a közszolgáltatások modernizációjának, valamint a közös alkotás (co-creation) szemléletének és módszerének alkalmazási lehetőségeit és korlátait. E célkitűzés különösen aktuális napjainkban, amikor a közszolgáltatások szervezőinek összetett társadalmi kihívásokkal, új szükségletekkel és körülményekkel kell megbirkózniuk, amelyek egyre kevésbé kezelhetők a hagyományos döntéshozatali folyamatokkal és szolgáltatásszervezési megoldásokkal.

A szerkesztők a kötetben szereplő tizenegy tanulmányt két nagyobb szerkezeti egységbe tagolták. Az első blokkban (I. A Co-creation módszer és a közszolgáltatások modernizációja: nemzetközi kitekintés) hazai és nemzetközi szerzők négy tanulmánya mutatja be a „közös alkotás” módszerének sajátosságait és alkalmazásának kritériumait. A kötet második részében (II. Kihívások és lokális válaszlehetőségek. Kísérlet a lokális gazdaság fejlesztését szolgáló közszolgáltatási modell kialakítására Magyarországon) szereplő hét tanulmány a hazai pilot programok környezetének, keretfeltételeinek, lebonyolításának, eredményeinek és hatásainak bemutatására vállalkozik.”

Forrás:
Co-creation a közszolgáltatások modernizációjában. Lokális szolgáltatásfejlesztési kísérletek a közös alkotás módszerével; Debreceni Egyetemi Kiadó; ISBN: 978 963 318 955 9; 2021 (PDF)
Csoba J., Sipos F. (szerk.) (2021): Co-creation a közszolgáltatások modernizációjában Lokális szolgáltatásfejlesztési kísérletek a közös alkotás módszerével (Debreceni Egyetemi Kiadó, p. 237); Rácz Katalin; Tér és Társadalom; 36(1); 2022 (PDF)

Regionális és városgazdaságtan

„A könyv célja, hogy az utóbbi években megújult nemzetközi ismeretanyag áttekintésével bemutassa a regionális és városgazdaságtan alapvető témaköreit, fogalmait és modelljeit. Elsősorban a felsőoktatás számára összeállított tankönyv, de kézikönyvként is használható kutatók és gyakorlati szakemberek számára.

A könyv első része ‘Bevezetés a regionális és városgazdaságtanba’ címet viseli, amelyen belül 4 fejezet található. A tárgy fogalomrendszerét, szemléleti hátterét és felosztását követően a globalizációs folyamatok térbeliséghez kapcsolódó fontosabb vetületeit mutatom be, majd a lokalizáció alapkérdéseit. A városfejlődéssel kiemelten foglalkozok, mivel sokakat érint, a közel 8 milliárd embernek kb. fele már városokban él, az EU-ban 72%-a. Az agglomerációs előnyökkel együtt tárgyalom a ‘kapcsolati közelség’ térbeli kérdéseit, hiszen az üzleti életben a távkapcsolatok fontossá váltak és a mai fiatalok már okostelefonokkal kelnek és fekszenek.

A könyv második része a ‘Regionális mikroökonómia’, amelyben a klasszikus regionális gazdaságtani ismeretkörök, a szállítási költségek, piacterületek és térbeli koncentrálódás szerepelnek. Külön fejezetben kapott helyet a vállalati versenyelőnyökkel, termelési rendszerekkel, transznacionális társaságokkal foglalkozó ismeretanyag, amely nélkül a modern regionális politika, pl. az intelligens szakosodás nehezen érthető. De idekerült az innovációs folyamatok térbeli kérdéseinek bemutatása is, amely kissé már túlmutat a mikroökonómiai szemléleten, de pl. a lokális innovatív miliő mégis ideköti. Megjegyzem, hogy a telep és telephelyválasztás kifejezések helyett a ‘helyszín’ és ‘helyszínválasztás’ fogalmakat használom, ezzel is jelezve, hogy az ipar helyett már a szolgáltatások állnak előtérben.

A könyv harmadik része a ‘Regionális makroökonómia’, amelyben a keynesi keresletorientált és a neoklasszikus gyökerű kínálatorientált regionális növekedési irányzatokat külön tárgyalom. A fejlődéselméleteknél előbb a hagyományos felfogásokat, majd a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő helyalapú endogén irányzatokat ismertetem, kiemelve az intézményi és az evolúciós gazdaságföldrajzot. Ebben a részben is van egy fejezet, amely csak lazán kapcsolódik a szokásos makroökonómiai kérdéskörökhöz, ez pedig a tudás-teremtés és –áramlás térbeliségének témaköre.

A könyv negyedik része a ‘Városgazdaságtan’, amelynek bevezető fejezete után a hagyományos városgazdaságtan kérdéskörei következnek: a külső gazdasági hatások és a területhasználat. Majd két, a hazai tananyagokban alig szereplő témakör kerül sorra: a várostérségi munkaerőpiacok és a közlekedés. Ezt a két fejezetet az új gazdaságföldrajz és az új városgazdaságtan követi, amelyeknek bizonyos témái kissé túlmutatnak a szűken vett városgazdaságtanon.

A könyv ötödik része az ‘Alkalmazott regionális és városgazdaságtan’, amelyben a regionális politika, a regionális gazdaságfejlesztés és a fenntartható, integrált városfejlesztés szerepelnek. Ezek a témakörök gyorsan változnak, az EU vagy a hazai szakpolitikák átalakulásától függően, emiatt főleg a jelenleg hatályos elképzelésekre térek ki. Kiemelem az ENSZ ‘Új városi agenda’ elnevezésű, itthon kevésbé ismert ajánlását, amely a városokkal kapcsolatos kihívásokra próbál válaszokat megfogalmazni… ”

Forrás:
Regionális és városgazdaságtan; Lengyel Imre; Szegedi Egyetemi Kiadó; ISBN: 978-963-306-816-8; 2021 (PDF)