Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A július elsején életbe lépő változások
Tárgyszavak: Magyarország
Intelligensebb városokra van szükségünk, nem „okos városokra”!
Tárgyszavak: intelligens város, okos város, smart city, zöld és fenntartható város

Közigazgatás, politika

Lázár János a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) vezetőivel egyeztetett
Tárgyszavak: állami beruházások, Lázár János, Magyarország, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
Nő az önkormányzatok támogatása jövőre
Tárgyszavak: Magyarország, önkormányzatok támogatása
A felzárkózó települések program tarnabodi modellje egyedülálló
Tárgyszavak: „Felzárkózó települések” program, Heves megye, Magyarország

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Scrumfall, amikor az agilis módszertanból lassan újra waterfall lesz
Tárgyszavak: agilis projektmenedzsment, agilis szemlélet
Újabb csúcsvezetők érkeznek a 4iG-hez
Tárgyszavak: 4iG Nyrt, Magyarország
Új vezető a Microsoft Magyarország élén
Tárgyszavak: Magyarország, Microsoft

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A július elsején életbe lépő változások

„Július első napján életbe léptek a különadók és lejárt a veszélyhelyzet idején meghosszabbított okmányok érvényessége. Péntektől nagyobb a jövedéki adó, de szja-mentesen dolgozhatnak a fiatalok.

Orbán Viktor május 25-én jelentette be, hogy a kormány rezsivédelmi- és honvédelmi alapot hoz létre, és ehhez elvonja számos ágazat extraprofitját július 1-jétől kezdődően. Mint azt a miniszterelnök hangsúlyozta, ez nem ágazati-, hanem extraprofit különadó lesz. Az intézkedések összesen 800 milliárd forintot érintenek. A különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban. A kormányfő bejelentését másnap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részletezte, amiről bővebben itt írtunk.

A fentieken túl százmilliárd forintot kisebb adóemelések és adóváltoztatások formájában szed be az állam, így például lesz jövedékiadó-emelés (dohány- és alkoholtermékek), Neta-emelés (népegészségi termékadó – cukor-, só- és koffeintartalmú termékek), cégautóadó-változtatás.

Szintén újdonság, hogy 2022. júlus 1-től 2023. december 31-ig a biztosítók pótadót kötelesek fizetni. Ez idén a július és december közötti adóalap, a nettó díj 1 milliárd forint alatti része után 4 százalék, 1 és 18 milliárd forint közötti része után 8, a 18 milliárd forint fölötti rész után pedig 14 százalék (az életbiztosítási ágazatoknál 2, 3, illetve 6 százalék).

Az értékpapírokkal kapcsolatban kiderült, hogy azoknak csak a vásárlása lesz díjköteles, az eladása nem. Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek – ilyen például a Revolut és a Wise (Transferwise). Utóbbi változásokról itt írtunk bővebben.

Drágul az alkalmi foglalkoztatás

Az extraprofitadóról szóló kormányrendelet a kkv-kat érintő alkalmi munkavállalás közterheit is megemelte július 1-jétől. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében naponta 500-ról 1000 forintra nő ez az összeg, alkalmi munkánál napi 1000-ről 2000 forintra, a filmes statisztáknál pedig 4000-ről 6000-re. Utóbbi csoportnál a napi nettó jövedelem felső határát 18 ezerről 24 ezer forintra emelték meg.

Fontos határidő
A június 4-én a Magyar Közlönyben megjelent, fent nevezett rendelet azt is tartalmazza, hogy a visszaélések elkerülésére hivatkozva az állami intézmények mellett a cégek is kikerülnek a augusztus 1-jétől rezsicsökkentés hatálya alól – erről itt írtunk. A Hvg.hu ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a július 1-jei határidő is fontos: eddig kellett nyilatkozniuk a most még alacsonyabb áron vásárló cégeknek és önkormányzatoknak, ha augusztustól már nem lesznek jogosultak az alacsonyabb rezsiárra, ennek híján a tőzsdei ár kétszereséért vehetik az energiát.

Lejárt okmányok, SZÉP-kártya
Fontos tudni, hogy június 30-án valamennyi, a járványügyi veszélyhelyzet idején automatikusan meghosszabbított személyazonosító okmány érvényessége lejárt.

A Technológiai és Ipari Minisztérium egy kiskaput azért felkínált: akinek a forgalmi engedélye lejárt, de június végéig foglalt időpontot, az legfeljebb 30 napig még szabályosan használhatja az autóját. Aki ezt elmulasztja, az csakis a vizsga napján a vizsgálóállomásig mehet a lejárt forgalmival.

Július elsején lehet utoljára SZÉP-kártyával vásárolni a magyar boltokban. Az intézkedést még tavaly karácsonykor jelentette be Orbán Viktor: eredetileg úgy volt, hogy a rendelet február elsejétől május végéig marad érvényben, aztán ezt a kormány meghosszabbította júliusig.

Nyugdíjemelés
Ugyan az év elején már volt egy 5 százalékos nyugdíjemelés, de a rekordmagas infláció miatt újabb korrekcióra van szükség, így júliustól 3,9 százalékos korrekciót kapnak a nyugdíjasok, illetve a más ellátásokban részesülők. Az emelés visszamenőleg érvényes, így januárig kapják meg a nyugdíjasok a különbözetet.

Új rendszámok
Júliustól jönnek az új típusú rendszámok: a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból – kivéve a cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs betűkombinációkat –, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A rendszámtábla betűjelei helyén ékezetes magánhangzók nem állhatnak, a számjegyek helyén 001-től 999-ig terjedő érték szerepelhet.

Az új rendszámtáblákat felmenő rendszerben vezetik be, azokból július elsejétől a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett járművek kapnak. A már használatban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azokkal a továbbiakban is lehet közlekedni.

Emelkedik a thm maximuma
Jelentős mértékben fog emelkedni a teljes hiteldíj mutató maximuma, ami lakossági hiteleket és a hitelkártyák költségeit is jócskán megdrágíthatja.

A törvényi szabályozás szerint a teljes hiteldíj mutató maximuma mindig a jegybanki alapkamatot követi le, az utóbbi időszak kamatemelései miatt pedig elkerülhetetlen, hogy a thm-plafon is magasabb legyen. A hitelkártyáknál a legmagasabb thm már a 45, a személyi kölcsönöké pedig a 30 százalékot is megközelítheti júliustól.

Emelkedik az egyik diákhitel kamata
Július 1-jétől 1,99-ról 4,99 százalékra nő a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata. A Diákhitel Központ adatai szerint húsz év alatt több mint 500 ezer hallgató vett fel körülbelül 500 milliárd forint diákhitelt.A felsőoktatási önköltségre felhasználható Diákhitel 2 és az egyszeri Diákhitel Plusz továbbra is kamatmentes marad.

Most éri meg igazán fiatalként dolgozni
Július 1-jétől a 25 év alattiak nemcsak a személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesülnek, hanem az adminisztrációtól is. Részletek itt.

Lombikprogramok
Végül, de nem utolsó sorban, a pénteki naptól kizárólag állami intézetekben lehet lombikbébi kezelésben részt venni.”

Forrás:
Rengeteg a változás július elsejétől – mutatjuk a részleteket; Infostart; 2022. július 1.

Intelligensebb városokra van szükségünk, nem „okos városokra”!

„Az “okos városok” kifejezés a nagy IT-szolgáltatók marketingstratégiájaként született. Mára a technológia, különösen a fejlett és új technológiák városi felhasználásának szinonimájává vált. A városok azonban többről szólnak, mint az 5G, a big data, a vezető nélküli járművek és a mesterséges intelligencia. A világ népességének több mint 68%-a 2050-re városokban fog élni – 2,5 milliárddal többen, mint most. És mivel a városi területek több mint 90%-a a tengerpartokon található, a városok az éghajlatváltozás frontvonalában vannak.

Az “okos városok” építésére való összpontosítás azzal a kockázattal jár, hogy a városok technológiai projektekké válnak. Emberek helyett “felhasználókról” beszélünk. Érdekelt felek és előfizetők a polgárok helyett. Az igazán intelligens városok felismerik az élet és a megélhetés többértelműségét. Ezeket a városokat a lakosok tehetsége, kapcsolatai és a tulajdonlás érzése határozza meg – nem pedig az ott telepített technológia.

Az intelligens város tágabb fogalma a városi innovációk széles skáláját foglalja magában. Szingapúr, amely olyan csúcstechnológiai megközelítéseket vizsgál, mint a drónos szállítás és a virtuális valóság modellezése, az intelligens városok egy fajtája. A zimbabwei főváros, Harare, 1996-ban tervezett passzívan hűtött bevásárlóközpontjával szintén okos város, akárcsak a Kínában található “szivacsvárosok”, amelyek természetalapú megoldásokat alkalmaznak az esőzések és árvizek kezelésére.

Ahol a technológia szerepet játszhat, ott átgondoltan és holisztikusan kell alkalmazni – figyelembe véve a városlakók igényeit, realitásait és törekvéseit. Guatemala város az ENSZ Fejlesztési Program országos irodájának csapatával együttműködve ezt a megközelítést alkalmazza a városi infrastruktúra – beleértve a parkokat és a világítást – kezelésének javítására. Mindent a polgárok igényei vezérelnek.

Azonban túl gyakran látjuk, hogy az “okos városok” a technológia különálló telepítésére összpontosítanak, nem pedig az összekötő szövetre. A városokat végül “használati esetek” vagy “platformok” határozzák meg. Gyakorlatilag a technológia-központú város víziója sok helyen koncepcionálisan, pénzügyileg és logisztikailag elérhetetlen. Ez arra vezethet, hogy a tisztviselők és az innovátorok elvetik a város valós és jelentős potenciálját a szegénység csökkentése, valamint a befogadás és a fenntarthatóság fokozása terén.

Az “okos városok” kifejezés a nagy IT-szolgáltatók marketingstratégiájaként született. Mára a technológia, különösen a fejlett és új technológiák városi felhasználásának szinonimájává vált. A városok azonban többről szólnak, mint az 5G, a big data, a vezető nélküli járművek és a mesterséges intelligencia. A világ népességének több mint 68%-a 2050-re városokban fog élni – 2,5 milliárddal többen, mint most. És mivel a városi területek több mint 90%-a a tengerpartokon található, a városok az éghajlatváltozás frontvonalában vannak.

Az “okos városok” építésére való összpontosítás azzal a kockázattal jár, hogy a városok technológiai projektekké válnak. Emberek helyett “felhasználókról” beszélünk. Érdekelt felek és előfizetők a polgárok helyett. Az igazán intelligens városok felismerik az élet és a megélhetés többértelműségét. Ezeket a városokat a lakosok tehetsége, kapcsolatai és a tulajdonlás érzése határozza meg – nem pedig az ott telepített technológia.

Az intelligens város tágabb fogalma a városi innovációk széles skáláját foglalja magában. Szingapúr, amely olyan csúcstechnológiai megközelítéseket vizsgál, mint a drónos szállítás és a virtuális valóság modellezése, az intelligens városok egy fajtája. A zimbabwei főváros, Harare, 1996-ban tervezett passzívan hűtött bevásárlóközpontjával szintén okos város, akárcsak a Kínában található “szivacsvárosok”, amelyek természetalapú megoldásokat alkalmaznak az esőzések és árvizek kezelésére.

Ahol a technológia szerepet játszhat, ott átgondoltan és holisztikusan kell alkalmazni – figyelembe véve a városlakók igényeit, realitásait és törekvéseit. Guatemala város az ENSZ Fejlesztési Program országos irodájának csapatával együttműködve ezt a megközelítést alkalmazza a városi infrastruktúra – beleértve a parkokat és a világítást – kezelésének javítására. Mindent a polgárok igényei vezérelnek.

Azonban túl gyakran látjuk, hogy az “okos városok” a technológia különálló telepítésére összpontosítanak, nem pedig az összekötő szövetre. A városokat végül “használati esetek” vagy “platformok” határozzák meg. Gyakorlatilag a technológia-központú város víziója sok helyen koncepcionálisan, pénzügyileg és logisztikailag elérhetetlen. Ez arra vezethet, hogy a tisztviselők és az innovátorok elvetik a város valós és jelentős potenciálját a szegénység csökkentése, valamint a befogadás és a fenntarthatóság fokozása terén.

Az MIT az ENSZ Fejlesztési Programjában végzett munka során a valóban intelligens város különböző összetevői – a közösség, a helyi önkormányzat és a magánszektor – közötti kölcsönhatásra összpontosít. Azt is megvizsgálja, hogy ez a tágabb meghatározás milyen különböző eszközöket tesz elérhetővé: a csúcstechnológiai innovációkat, de az alacsony költségű, alacsony technológiájú újításokat és természetalapú megoldásokat is. A projektet úgy tekintik, mint egy kísérletet arra, hogy elkezdődjön az intelligens városok újradefiniálása.

Az e célok eléréséhez szükséges összetett erőfeszítések koordinálása és végrehajtása sokkal nehezebb, mint a legújabb alkalmazás bevezetése vagy egy újabb intelligens utcabútor telepítése. De túl kell lépni az eladási reklámokon, és meg kell vizsgálni, hogy városaink hogyan lehetnek valódi – nem csak technológiai platformok – a befogadó és fenntartható fejlődés számára. A világ városait otthonuknak nevező milliárdok jóléte függ ettől.”

Forrás:
Intelligensebb városokra van szükségünk, nem “okos városokra”!; Greendex; 2022. június 27.
Eredetileg: We need smarter cities, not “smart cities”. A singular focus on high-tech will dilute the vibrancy of our cities and limit their potential; Riad Meddeb, Calum Handforth; MIT Technology Review; 2022. június 27.

Közigazgatás, politika

Lázár János a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) vezetőivel egyeztetett

„Miniszterjelölti meghallgatásán tett ígéretének megfelelően Lázár János építési és beruházási miniszter – közvetlen munkatársaival együtt – látogatást tett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége budapesti székházában, ahol a több mint 1600 települési önkormányzat érdekeit képviselő önkormányzati szövetség vezetőivel egyeztetett. A miniszter szövetséget ajánlott és támogatást kért a TÖOSZ-tól.

Lázár János a TÖOSZ Önkormányzati Innovációs és Koordinációs központban tett 2022. június 28-ai látogatásán – melyen a minisztert Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, Dr. Juhász Tünde közigazgatási államtitkár, Lánszki Regő Balázs építésügyekért felelős államtitkár, Nagy Bálint beruházásért felelős államtitkár, Kozma Dávid kabinetfőnök és Krakkó Ákos sajtófőnök is elkísérték – egy megállapodás megkötését javasolta a TÖOSZ részére, amelyben az egyeztetés során felvetett együttműködéseket rögzítik majd. Hangsúlyozta, hogy az általános kormányzati munkába is megpróbál önkormányzati szempontokat képviselni, melyhez általánosságban is számít a TÖOSZ álláspontjára.

A miniszter felhívta a figyelmet: társadalmi egyeztetés zajlik annak érdekében, hogy megoldást találjanak arra, hogy a közpénzből finanszírozott beruházásokat hogyan lehetne jobban, fenntarthatóbban, áttekinthetőbben, „spórolósabban” megvalósítani. Mint mondta: „erre megvan a tudás a polgármesterekben, a mérnökökben, építészekben, ezt össze kell rakni és egy joganyaggá kell gyúrni”. Ennek érdekében a miniszter több érintett társadalmi szervezettel vette fel a közvetlen kapcsolatot és várja javaslataikat, így a TÖOSZ javaslatait, kezdeményezéseit is július 15-éig.

Lázár János elmondta továbbá, hogy az épített örökség, építészet, építésgazdaság és ezek szabályozása kapcsán egy nagyobb jogcsomagot készítenek elő, melynek kapcsán szintén várják a TÖOSZ véleményét, ahogy rendelkezésre állnak a folyamatban levő beruházások nehézségei kapcsán is. Mint mondta, azt szeretné, ha „szabad bejárása lenne a TÖOSZ-nak a minisztériumba”.

A miniszter támogatást kért, mert mint mondta, véleménye szerint irreálisak azok az a várakozások, hogy háborús környezetben, elhúzódó háború okozta gazdasági nehézségek közepette lehetne bővíteni a támogatottak körét és a támogatási rendszer nagyságát. Kiemelte, hogy alapvetően két terület tartozik az általa képviselt tárcához. Az egyik az állami beruházások területe, amely négy egységet jelent pillanatnyilag: az összes vasútépítést, az összes útépítést, a magasépítés nagyrészét és a vízügyi ágazatban az ivóvíz, szennyvíz, távhő és ehhez kapcsolódó korszerűsítést.

A mobilitás megteremtése kapcsán kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy minden állampolgár számára, bármely magyar településről maximum 30 perc alatt autópálya, vagy csatlakozási lehetőség legyen elérhető. Hozzátette: olyan közlekedési viszonyokat szeretnének teremteni 2030-ig, hogy az ingázás fogalma ne jelentsen többet, mint egy óra. Hangsúlyozta: a 174 magyarországi járási központ fejlesztését kell felülvizsgálni annak érdekében, hogy az adott járási központhoz minden ember úgy jusson el, hogy ötven percnél ne kelljen többet ingáznia, bármilyen messze is lakik a központtól. Ha az embereknek megközelíthetővé válnak a járási központok és szolgáltatásaik, akkor nem fognak elköltözni a kistelepülésekről az emberek – mutatott rá a miniszter.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke örömét fejezte ki a minisztériummal való partnerség kapcsán és kiemelte, hogy minden lényeges és fontos információt megosztanak a tárcával, akár közbeszerzés, beruházások, vagy egyéb önkormányzatokat érintő kérdésben. Visszautalva Lázár János gondolatára, az elvándorlás kapcsán kiemelte a megélhetés, lakhatás, közösségi közlekedés, közszolgáltatások négyesét, amely, ha rendben van, akkor az elvándorlás megáll – tette hozzá.”

Forrás:
Lázár János a TÖOSZ vezetőivel egyeztetett; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2022. június 29.

Nő az önkormányzatok támogatása jövőre

„Jövőre 95 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, miután előadást tartott a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlésén.

Varga Mihály a jövő évi költségvetésről tájékoztatta az MJVSZ tagjait. A miniszter az előadást követő sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar gazdaság az egyik legerősebb „felpattanással” jött vissza a pandémiából; a 8,2 százalékos gazdasági növekedés az első negyedévben az egyik leggyorsabb volt az Európai Unióban. Hozzátette: figyelembe kell azonban venni, hogy az ukrajnai háború miatt jelentősen megváltozott az európai és világgazdasági környezet, amelyben a magyar gazdaság nyitott, exportorientált gazdaságként működik.

Kiemelte: a kormány arra törekszik, hogy megvédje az elszálló energiaáraktól a magyar családokat és megőrizze az eredményeket, ezt szolgálja a rezsivédelmi alap 640 milliárd forintos kerete és a honvédelmi alap 800 milliárd forintos kerete.
Elmondta: jövőre 95 milliárd forinttal több támogatást kapnak az önkormányzatok, a teljes önkormányzati támogatási keretösszeg 969 milliárd forint lesz. Az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezermilliárd forint, ebből tud a 3200 önkormányzat működni. Emlékeztetett, hogy 2010-2014 között az állam 1300 milliárd forint adósságot vett át az önkormányzatoktól, lehetővé téve, hogy a települések előrelépését segítő programok valósulhassanak meg. Jelezte: a Modern városok program fedezete a jövő évi költségvetésben is rendelkezésre áll.

A miniszter kiemelte: arra törekszenek, hogy a háborús körülmények között is válságállóvá tegyék a magyar gazdaságot és a települések költségvetéseit. Hozzátette: az elért eredmények megőrzésén túl mindenkinek törekednie kell arra, hogy felépítse a tartalékait, és csökkentse kockázatait, ebben segítséget nyújtanak a megyei jogú városoknak.
…
Varga Mihály újságírói kérdésre elmondta, a háborús helyzet csillapodása, vagy a szankciós hullám befejezése fogja segíteni, hogy az élelmiszerárak visszatérjenek a normális állapotba. A helyreállítási alapról azt mondta, értelemzésük szerint a tárgyalás utolsó fázisában vannak, „lezárásközeli helyzetet” érzékel. Mint mondta, bízik abban, hogy Magyarország nem kerül abba a helyzetbe, hogy egyedüli uniós országként nem kapja meg a neki jogosan járó, pandémia miatt elindított támogatásokat.”

Forrás:
Nő az önkormányzatok támogatása jövőre; Pénzügyminisztérium; 2022. június 28.

A felzárkózó települések program tarnabodi modellje egyedülálló

„Egyedülálló és példa értékű, ami a felzárkózó települések program keretében Tarnabodon történik – közölte az agrárminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján a településen, a Glia Kft. telephelyén.

Nagy István úgy fogalmazott: a település fejlődése és a munkahelyteremtés a magyar agrártörténetbe tarnabodi modellként fog bevonulni. A siker titka a helyi adottságok, lehetőségek és akarat egymásra találása – fogalmazott. A településnek van megműveletlen földje, van hozzá munkaerő, tudás és kormányzati támogatás, vannak a helyiekért felelősséget érző vállalkozások, és szerepet vállalnak az egyházi és civil szervezetek is – jegyezte meg. A megtermelt áru a település jövőjét jelképezi, az előállított érték visszaforgatható Tarnabod fejlesztésébe. Maga a program a hosszú távú tervezhetőség és boldogulás biztonságát nyújtja az ott élőknek – mutatott rá Nagy István.

Emlékeztetett: a felzárkózó településeket 2014-2022 között a vidékfejlesztési program forrásai segítették, jövő év januárjától pedig a közös agrárpolitika stratégiai terve alapján lesznek hozzáférhetők. Jelezte: a kormányzati elképzelések között új támogatási konstrukciók meghirdetése szerepel, amelynek leghangsúlyosabb eleme a mezőgazdasági üzemek fejlesztése és élelmiszeripari programok ösztönzése. Emellett a terv kiemelten kezeli vidéki térségek fejlesztését, amely hozzájárul a helyi foglalkoztatás megőrzéséhez, bővítéséhez, a fiatalok helyben maradásához, a vidéki vásárlóerő ösztönzéséhez. Szólt arról is, hogy a beruházási támogatások elosztásában előnyt élveznek a hátrányos térségekben tervezett fejlesztések, emellett folytatódik és bővül a kistelepüléseken megvalósuló infrastrukturális beruházások támogatása. Lehetőség lesz termelői piacok és vásárterek létrehozására, közkonyhák fejlesztésére, okosfalu-projektek megvalósítására – sorolta.

Emellett a szemléletformálást célozza a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató szociális farmok létrejöttének támogatása, és folytatódik a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is – tájékoztatott a tárcavezető. Bencsik Attila, a Glia Kft. ügyvezető igazgatója az eseményen beszámolt arról, hogy a felzárkózó települések programon belül az idén kezdtek hozzá szabadföldi zöldségtermesztéshez 20 embert foglalkoztatva, 5 hektár területen modern, öntözéses technológiával. A fejlesztés részeként egy 400 négyzetméter alapterületű üvegházat is építettek. Elmondása szerint az új tevékenység elindítására ebben az évben várhatóan mintegy 50 millió forintot költenek, nagyobbrészt pályázati forrásból. A már megvalósult és tervezett paprika, paradicsom, hagyma, saláta és uborka termesztésből ez évben 40 millió forint bevételre számítanak – tette hozzá. Az ügyvezető közölte: a Glia Kft. fő tevékenységként innovációval és kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, elsősorban műszaki, valamint biotechnológiai területen. Éves nettó árbevétele 2021-ben 283 millió forint volt, az idei terveik között hasonló összeg szerepel.”

Forrás:
A felzárkózó települések program tarnabodi modellje egyedülálló; Agrárminisztérium; 2022. június 30.

Európai Unió

Az Unión belül utazókra vonatkozó új barangolási szabályok: még 10 év belföldi díjszabás szerinti barangolás

„Holnap, 2022. július 1-jén hatályba lép a barangolásról szóló új, továbbfejlesztett rendelet. 2032-ig meghosszabbítja a belföldi díjszabás szerinti barangolást, amelynek köszönhetően az EU-ban és az EGT-ben utazók külföldön többletköltségek nélkül telefonálhatnak, küldhetnek szöveges üzeneteket és böngészhetnek az interneten. Az új szabályok jelentős előnyöket kínálnak az uniós vállalkozások és polgárok számára is, jobb barangolási szolgáltatásokat biztosítva számukra, az otthonival azonos minőségű külföldi mobilszolgáltatással. Az új szabályok emellett Unió-szerte javítják a segélyhívási célú kommunikációhoz való hozzáférést, és egyértelmű tájékoztatást biztosítanak azokról az emeltdíjas szolgáltatásokról.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A barangolásról szóló rendeletünknek köszönhetően mindannyian élvezhettük a belföldi díjszabás szerinti barangolás előnyeit. Az EU-n belüli utazásaink során többletköltségek nélkül telefonálhatunk, küldhetünk sms-eket és böngészhetünk az interneten. Ez az európai egységes piac nagyon is kézzelfogható előnye. E szabályok meghosszabbítása továbbra is biztosítja az üzemeltetők közötti árak versenyképességét, és lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy az elkövetkező tíz évben továbbra is ingyenes barangolási szolgáltatásokat vegyenek igénybe.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hangsúlyozta: „Emlékezzünk vissza azokra az időkre, amikor Európán belüli utazásunk során ki kellett kapcsolnunk a mobil adatforgalmat – hogy ne kapjunk csillagászati összegű számlát. Nos, ez mára a múlté, és feltett szándékunk, hogy ez legalább még az elkövetkező 10 évben így is maradjon. Jobb intersebesség, nagyobb átláthatóság: továbbra is javítjuk az uniós polgárok életét.”

Jobb mobilinternet-sebesség utazás közben

A fogyasztóknak most külföldön is ugyanolyan minőségű mobilinternethez van joguk, mint otthon. A mobilszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók hozzáférjenek a 4G- vagy a fejlettebb 5G- hálózatokhoz, amennyiben ezek elérhetőek a fogyasztó által látogatott célállomáson. A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy a mobilszolgáltatási szerződéseikben és a szolgáltatók weboldalain tájékozódhassanak a hálózat elérhetőségéről.

A váratlan, rejtett díjak elkerülése

Ha a fogyasztók repülőgéppel vagy hajón utaznak, a mobiltelefonok automatikusan kapcsolódhatnak a műholdak által biztosított fedélzeti hálózathoz. A nem földfelszíni hálózatok által nyújtott mobil csatlakozási szolgáltatások igénybevétele nagyon magas felár alá eshet. Az új barangolási szabályok kötelezik a szolgáltatókat arra, hogy védjék fogyasztóikat, és értesítsék őket, ha telefonjuk nem földi hálózatra vált. Ezen túlmenően a szolgáltatóknak automatikusan meg kell szakítaniuk a mobilszolgáltatásokat, ha a nem szárazföldi hálózatokon nyújtott mobilszolgáltatások elérik az 50 EUR-t vagy más előre meghatározott korlátot. A szolgáltatók további szolgáltatásokat is kínálhatnak, például a repülőgépeken és a hajókon igénybe vehető barangolás lemondásának lehetőségét.

Több információ a jobb döntés érdekében

A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy megalapozott döntést hozhassanak olyan szolgáltatások igénybevételéről, amelyek többletköltségeket vonhatnak maguk után. Külföldi utazás esetén drágább lehet ügyfélszolgálatokat, biztosítókat, repülőtéri ügyintézőket felhívni, versenyeken vagy rendezvényeken való részvétel céljából sms-üzeneteket küldeni, mint otthon. A szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy tájékoztassák a fogyasztókat azokról a telefonszám-típusokról, amelyek külföldi híváskezdeményezés vagy -fogadás esetén többletköltségekkel járhatnak. A szolgáltatóknak ezekről a másik uniós ország határának átlépésekor küldött automatikus SMS-üzenetek útján, valamint a szolgáltatási szerződésekben tájékoztatniuk kell a fogyasztókat.

112 – Segélyhívás utazás közben

Az új barangolási szabályok biztosítják, hogy a polgárok tisztában legyenek az 112-es egységes uniós segélyhívószámmal, amelyet az EU-ban bárhol használhatnak a segélyhívó szolgálatok eléréséhez. 2023 júniusáig a szolgáltatóknak automatikus üzeneteket kell küldeniük a külföldre utazó ügyfeleiknek, hogy tájékoztassák őket a segélyhívó szolgáltatások elérésére szolgáló alternatív módokról, például valós idejű szöveges üzenetek vagy alkalmazások révén. Azok a polgárok, akiknek nem áll módjukban hanghívást kezdeményezni, használhatják ezeket az alternatív eszközöket.

Alacsonyabb árak a szolgáltatók között, jobb feltételek a fogyasztók számára

A barangolásról szóló új rendelet alacsonyabb nagykereskedelmi díjakat állapít meg: ezen a szolgáltatók azzal kapcsolatos költségeit értjük, hogy a külföldi hálózatok használatával külföldön tartózkodó ügyfeleik számára szolgáltatásokat nyújtanak. A nagykereskedelmi árplafonok szintjét úgy állapítják meg, hogy a szolgáltatók számára biztosított legyen a fogyasztóknak belföldi díjakon nyújtott barangolási szolgáltatások költségeinek fenntartása és megtérülése.

Az adatszolgáltatások tekintetében az új rendelet a következő nagykereskedelmi árplafonokat határozza meg: 2022-ben 2 EUR/GB, 2023-ban 1,8 EUR/GB, 2024-ben 1,55 EUR/GB, 2025-ben 1,3 EUR/GB, 2026-ban 1,1 EUR/GB, 2027-től pedig 1 EUR/GB.

Hanghívások esetében: 2022–2024 között 0,022 EUR/perc, 2025-től pedig 0,019 EUR/perc.

SMS-ek esetében: 2022–2024 között 0,004 EUR/SMS, 2025-től pedig 0,003 EUR/SMS.

Az alacsonyabb nagykereskedelmi díjak előnyösek a fogyasztók számára, mivel várhatóan biztosítani fogják, hogy minden szolgáltató versenyképes barangolási előfizetéseket kínálhasson a belföldi díjas barangolás elvének megfelelően.

Háttér-információk

A barangolásról szóló uniós rendeletnek köszönhetően 2017 óta a polgárok az EU-n belül ingyenesen barangolási szolgáltatásokat élvezhetnek, azaz külföldön is többletköltségek nélkül telefonálhatnak, SMS-ezhetnek és használhatják a mobiladatokat. A szabályok felülvizsgálata szerint volt még mit javítani. A legutóbbi, 2021. februári Eurobarométer felmérés szerint az emberek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy külföldi utazásai során a mobilinternet sebessége alacsonyabb volt, mint belföldön, 28%-uk pedig úgy tapasztalta, hogy a külföldi hálózat minősége alacsonyabb volt, mint otthon (pl. 4G helyett 3G). Ezenkívül a Közös Kutatóközpont által készített tanulmány azt is megállapította, hogy a fogyasztók 25%-a legalább egyszer a belföldihez képest rosszabb minőségű barangolási szolgáltatást kapott még akkor is, ha a hálózati feltételek egyébként lehetővé tették volna a jobb minőséget. Mivel az előző barangolási rendelet eredetileg 2020. június 30-áig volt hatályos, és ahhoz, hogy a tagállamok közötti utazások során minden mobiltelefon- és internetfelhasználó továbbra is többletköltség nélkül használhassa telefonját, a Bizottság 2021 februárjában javaslatot terjesztett elő egy új, továbbfejlesztett barangolási rendeletre. Holnap, július 1-jén lép hatályba.

További információk

A barangolásról

Frissített kérdések és válaszok az új barangolási rendelettel kapcsolatban

Kérdések és válaszok a belföldi díjszabás szerinti barangolás működéséről

Jelentések és tanulmányok a barangolásról”

Forrás:
Az Unión belül utazókra vonatkozó új barangolási szabályok: még 10 év belföldi díjszabás szerinti barangolás; Európai Bizottság; 2022. június 30.

Jönnek az adatszövetkezetek? – Megjelent az európai adatkormányzásról szóló rendelet

„A 2020-ban közzétett európai adatstratégia alapján megindult uniós jogalkotási folyamat eredményeként május végén kihirdetésre került az európai adatkormányzásról szóló 2022/868. sz. rendelet (Data Governance Act, DGA). Az alábbiakban röviden bemutatom a DGA legfontosabb rendelkezéseit és illeszkedését az uniós adatjog rendszerébe.

Az adatokat (is) érintő uniós szabályozási kezdeményezések

Az elmúlt időszakban felgyorsultak az események az EU-ban, ami az adatokat érintő szabályozást illeti. 2016-ban megjelent a GDPR, majd 2018. május 25-től alkalmazandóvá is vált. Szintén elfogadásra került 2018-ban a nem személyes adatok szabad áramlására vonatkozó rendelet. 2019-ben kihirdetésre került a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó irányelvi szabályozás is (igaz ennek tagállami átültetése akadozni látszik). A 2020-ban megjelent adatstratégia és a mesterséges intelligenciáról szóló Fehér Könyv pedig újabb jogalkotási hullámot indított el, amely az adatkormányzási rendelet megjelenésével az első hatályba lépő jogszabályt már „ki is termelte”.

Mit szabályoz a DGA?

Az adatkormányzásra vonatkozó rendelet az alábbi területekre fókuszál:

a közszférabeli szervezetek birtokában lévő adatok bizonyos kategóriáinak az Unión belüli további felhasználására vonatkozó feltételek;

az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó bejelentési és felügyeleti keret;

azon szervezetek önkéntes nyilvántartásba vételére vonatkozó keret, amelyek altruisztikus célokra rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjtenek és kezelnek; és

az Európai Adatinnovációs Testület létrehozására szolgáló keret.

A DGA személyes adatokra és nem személyes adatokra is vonatkozik. Adatnak minősülnek az aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is. Ezen belül személyes adat a GDPR szerinti személyes adat, míg nem személyes adat minden a személyes adatoktól eltérő adat. (A DGA a nem személyes adatok vonatkozásában több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a GDPR alapján ismerősnek tűnhet, pl. az adattovábbításokkal kapcsolatban.)

A közszférabeli szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása

A DGA célja, hogy keretet teremtsen a közszférabeli szervezetek birtokában lévő olyan adatok további felhasználására, amelyek valamilyen szempontból védett kategóriába esnek, pl. kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás, statisztikai adatvédelem, harmadik felek szellemitulajdon-jogainak védelme vagy személyes adatok védelme.

A DGA alapján további felhasználásnak minősül a közszférabeli szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli szervezetek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével. (Közszférabeli szervezetnek kell tekinteni a rendelet értelmében a következőket: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre.)

A közszférabeli szervezetek birtokában lévő, a fentiek szerint védett adatkategóriák tekintetében – a DGA alapján – tiltottak az adatok további felhasználására vonatkozó olyan megállapodások vagy egyéb gyakorlatok, amelyek kizárólagos jogokat biztosítanak, vagy amelyeknek célja vagy következménye ilyen kizárólagos jogok megadása az adatok további felhasználásra való rendelkezésre állásának korlátozása az említett megállapodásokban nem részes vagy az egyéb gyakorlatokban részt nem vevő szervezetek számára.

A fenti tilalom alól kivételt képez, hogy a további felhasználására vonatkozó kizárólagos jog a szükséges mértékben megadható közérdekű szolgáltatás nyújtásához, illetve termék szolgáltatásához, amennyiben az másképp nem lenne lehetséges. Ilyen esetben a kizárólagos jogot az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban álló igazgatási aktus vagy szerződéses megállapodás útján, az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kell megadni. Az adatok további felhasználására vonatkozó kizárólagos jog időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Szerződéskötés esetén a szerződés időtartamának a kizárólagos jog időtartamával azonosnak kell lennie. A kizárólagos jog odaítélésének – beleértve annak indokolását, hogy miért szükséges az említett jog biztosítása – átláthatónak és online nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, a közbeszerzésre vonatkozó releváns uniós jognak megfelelő formában.

A kizárólagossági tilalom hatálya alá tartozó olyan megállapodásokat vagy egyéb gyakorlatokat, amelyek nem felelnek meg a kivételekre vonatkozó feltételeknek, és amelyeket 2022. június 23. előtt kötöttek, az alkalmazandó szerződés lejártával, de minden esetben 2024. december 24-ig meg kell szüntetni.

A DGA és közadatok újrahasznosítására vonatkozó szabályozás egymáshoz való viszonya

A DGA kiegészíti majd a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2019/1024 irányelv biztosította lehetőségeket. A DGA alapján olyan keret kerül kialakításra, amely lehetővé teheti a közszféra kezelésében lévő olyan adatkategóriák esetében is a további felhasználást, amelyek vonatkozásában harmadik felek jogait is érinti ez a felhasználás (pl. adatvédelemhez vagy szellemi alkotások védelméhez fűződő jogok). A felhasználható adatok köre tehát jelentősen bővülhet.

A közszférabeli szervezetek birtokában lévő védett adatok további felhasználásának feltételei, díjak

A DGA a további felhasználás feltételeinek általános szabályait is rendezi. Az érintett közszférabeli szervezeteknek nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a további felhasználás engedélyezésének és a további felhasználás egyablakos információs ponton keresztül történő kérelmezésére vonatkozó eljárásnak a feltételeit.

A további felhasználás feltételeinek

megkülönböztetéstől menteseknek,

átláthatóknak,

arányosaknak és

objektíven indokoltnak

kell lenniük az adatkategóriák és a további felhasználás célja, valamint azon adatok jellege tekintetében, amelyek további felhasználása megengedett. Az említett feltételek nem használhatók fel a verseny korlátozására.

Tekintettel arra, hogy a DGA alapján valamilyen szempontból védett adatokról van szó, így a közszférabeli szervezeteknek biztosítaniuk kell az adatok védett jellegének megóvását. Ennek megfelelően különböző követelményeket írhatnak elő (így különösen az adatok anonimizálása személyes adatok esetében; adatok módosítása, összesítése vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezeljék bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak – esetében; az adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása távoli eléréssel a közszférabeli szervezet által biztosított vagy ellenőrzött biztonságos adatkezelési környezetben történjen; az adatokhoz való hozzáférésre és azok további felhasználásra azon a fizikai létesítményen belül kerüljön sor, amelyben magas szintű biztonsági előírásoknak megfelelően a biztonságos adatkezelési környezet található, feltéve hogy a távoli hozzáférés nem engedélyezhető harmadik felek jogainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül).

Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő konkrét biztosítékokat az adatok további felhasználásával kapcsolatban alkalmazandó titoktartási kötelezettségekre vonatkozóan, a közszférabeli szervezetnek ahhoz a feltételhez kell kötnie az adatok további felhasználását, hogy a továbbfelhasználó

betartja az azt előíró titoktartási kötelezettséget, hogy tilos a harmadik felek jogait és érdekeit sértő minden olyan információ közzététele, amelyhez a továbbfelhasználó az alkalmazott biztosítékok ellenére hozzájuthatott;

számára tilos azon érintettek újbóli azonosítása, akikre az adatok vonatkoznak, és a továbbfelhasználóknak technikai és működési intézkedéseket kell hozniuk az anonim jelleg megszüntetésének megelőzése, valamint a közszférabeli szervezet minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely a szóban forgó érintettek újbóli azonosításához vezet;

késedelem nélkül – adott esetben a közszférabeli szervezet segítségével – tájékoztatja a jogi személyeket, amelyek jogait és érdekeit érintheti a nem személyes adatok jogosulatlan további felhasználása.

A további felhasználás feltételei között szerepelnek a nem személyes adatok harmadik országokba történő továbbításával kapcsolatos követelmények is.

A további felhasználással kapcsolatban felszámítható díjaknak

átláthatóknak,

megkülönböztetésmenteseknek,

arányosaknak és

objektíven indokoltnak kell lenniük,

és nem korlátozhatják a versenyt.

A díjazás kialakítása során a közszférabeli szervezeteknek intézkedéseket kell hozniuk a nem kereskedelmi célú (például tudományos kutatási célú), valamint kkv-k és induló innovatív vállalkozások általi további felhasználására való ösztönzésre, az állami támogatási szabályokkal összhangban. Ez jelenthet kedvezményes díjszabást vagy akár az adatok ingyenes rendelkezésre bocsátását is. A díjazásnak egyebekben költségalapúnak kell lennie (a rendelet a figyelembe vehető költségelemeket is felsorolja).

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a feladatok ellátásához a szükséges erőforrásokat a közszférabeli szervezetek számára, ki kell jelölniük az illetékes szerve(ke)t, amely(ek) segítik a közszférabeli szervezeteket a DGA alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében, továbbá egyablakos információs pontokat kell létrehozniuk, amely a további felhasználásra vonatkozó tájékozódást és ügyintézést elősegíti. A Bizottság pedig európai egyablakos hozzáférési pontot hoz létre.

Adatközvetítő szolgáltatások

Adatközvetítő szolgáltatásnak minősül az olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából. Nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

a közszférabeli szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása.

A fentiek értelmezéséhez kapcsolódóan lényegesek az alábbi fogalommeghatározások is:

Adatközvetítő szolgáltatások

Adatközvetítő szolgáltatásnak minősül az olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából. Nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

a közszférabeli szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása.

A fentiek értelmezéséhez kapcsolódóan lényegesek az alábbi fogalommeghatározások is:

Az adatbirtokos olyan jogi személy – ideértve a közszférabeli szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket – vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani.

Az adatfelhasználó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között a GDPR értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni.

Az adatmegosztás valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például – kedvezményes díjért vagy díjmentesen – nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján.

Az alábbi adatközvetítő szolgáltatások bejelentési kötelezettség alá tartoznak, valamint a DGA-ban meghatározott feltételeknek meg kell felelniük:

közvetítő szolgáltatások adatbirtokosok és potenciális adatfelhasználók között, (ezek a szolgáltatások magukban foglalhatják a két- vagy többoldalú adatcserét, vagy olyan platformok vagy adatbázisok létrehozását, amelyek lehetővé teszik az adatok cseréjét vagy közös felhasználását, valamint az adatbirtokosok adatfelhasználókkal való összekapcsolását szolgáló egyéb egyedi infrastruktúra létrehozását);

közvetítő szolgáltatások a potenciális adatfelhasználók és azon érintettek között, akik személyes adataikat rendelkezésre kívánják bocsátani, illetve azon természetes személyek között, akik nem személyes adatokat kívánnak rendelkezésre bocsátani;

adatszövetkezetek szolgáltatásai.

Az adatszövetkezetek szolgáltatásai olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában (például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez).

A DGA részletes feltételeket állapít meg az adatközvetítői szolgáltatásokkal kapcsolatban (lásd 12. cikk) és a bejelentési eljárás részleteit is rendezi (11. cikk). Az Unióban nem letelepedett szolgáltatónak jogi képviselőt kell kijelölni az EU-n belül egy olyan tagállamban, ahol a szolgáltatásait nyújtja.

A tagállamok illetékes hatóságot vagy hatóságokat jelölnek ki az adatközvetítői szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek ellenőrzik a szolgáltatók DGA-nak megfelelő működését.

Adataltruizmus

A DGA vonatkozásában az adataltruizmus olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra (mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára) való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését.

Az adataltruista szervezetek működésére, nyilvántartásba vételére vonatkozóan a rendelet megállapítja az alapvető szabályokat. A tagállamok pedig szervezeti és/vagy technikai intézkedésekkel rendelkezhetnek az adataltruizmus megkönnyítésére. E célból a tagállamok nemzeti politikákat határozhatnak meg, amelyek többek között segíthetik az érintetteket abban, hogy a rájuk vonatkozó, közszférabeli szervezetek birtokában lévő személyes adatokat adataltruista megfontolásból önkéntesen rendelkezésre bocsássák, valamint meghatározhatják, hogy milyen információkat kell az érintettek rendelkezésére bocsátani adataik közérdekű további felhasználását illetően.

Az elismert adataltruista szervezeteknek átláthatóan kell működniük és ehhez – a DGA által meghatározott tartalommal – nyilvántartást kell vezetniük és évente tevékenységi jelentést kell készíteniük.

Az érintettek és az adatbirtokosok adataikhoz fűződő jogainak és érdekeinek védelme érdekében további követelményeket is meghatároz a rendelet, így – többek között –

az elismert adataltruista szervezetek által biztosítandó tájékoztatásra vonatkozóan,

az adatok eredeti céltól eltérő célra történő felhasználásának tilalmával kapcsolatban,

az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek beszerzéséhez, illetve ezek visszavonásához,

megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani a nem személyes adatok tárolásának és kezelésének megfelelő szintű biztonságát,

elismert adataltruista szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való bármely jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok bármely jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról.

A tagállamok illetékes hatóságot vagy hatóságokat jelölnek ki az elismert adataltruista szervezetekkel kapcsolatban, amelyek ellenőrzik ezen szervezetek megfelelő működését.

Az Európai Adatinnovációs Testület

A DGA alapján a Bizottság szakértői csoport formájában Európai Adatinnovációs Testületet hoz létre, amelyben

az összes tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságainak képviselői és

az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságainak képviselői,

az Európai Adatvédelmi Testületnek a képviselői,

az európai adatvédelmi biztos,

az ENISA képviselői és a

Bizottság képviselői,

az uniós kkv-követ vagy a kkv-követek hálózata által kinevezett képviselő, valamint

meghatározott ágazatokban működő érintett szervek képviselői és

a különleges szakértelemmel rendelkező szervek képviselői

vesznek részt. Az egyéni szakértők kinevezésekor a Bizottság törekszik arra, hogy a szakértői csoport tagjai körében megvalósuljon a nemek közötti és a földrajzi egyensúly.

Az Európai Adatinnovációs Testületnek legalább a következő három alcsoportból kell állnia:

az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok képviselőiből álló alcsoport,

a szabványosításra, a hordozhatóságra és az interoperabilitásra vonatkozó, műszaki jellegű megbeszéléseket folytató alcsoport, valamint

az érdekelt felek bevonását biztosító alcsoport, amelyben az ipar, a kutatás, az akadémiai körök, a civil társadalom, a szabványügyi szervezetek és a releváns közös európai adatterek releváns képviselői, valamint azon egyéb érdekelt felek és harmadik felek képviselői vesznek részt.

Szankciók

A tagállamok megállapítják a DGA-ban meghatározott egyes kötelezettségek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályaikban figyelembe veszik az Európai Adatinnovációs Testület ajánlásait.

Következő lépések

A rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni. A tagállamok a hatóságok kijelölésére, a szankciók meghatározására, stb. vonatkozó kötelezettségeknek 2023. szeptember 24-ig kell eleget tenniük és tájékoztatniuk a Bizottságot. A DGA alkalmazására történő felkészülésre tehát nagyjából 15 hónap áll rendelkezésre.

Forrás:
Jönnek az adatszövetkezetek?; Pók László; GDPR blog; 2022. június 27.
Lásd még: Hatályba lépett az uniós adatkormányzási rendelet; eGov Hírlevél; 2022. június 27.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Adatkormányzási rendeletet (Data Governance Act, DGA); eGov Hírlevél; 2022. május 22.

Áramoljanak szabadon az adatok! – Jön a GDPR nagy testvére, a Data Act (Adatmegosztási jogszabály)

„Egyelőre csak javaslat formájában létezik az EU „Data Act” nevű kerettörvénye, de már most látszik, hogy jelentősen átformálhatja az erőviszonyokat az adatmegosztás terén. A szabályzat a kormányzat-vállalatok, vállalat-vállalatok viszonylatában teremtené meg az adatok felhasználhatóságának jogi kereteit.

Az Európai Unió 2022. február 23-án fogadta el a Data Act (adattörvény) [Adatmegosztási jogszabály] tervezetét, amely a GDPR-hoz hasonlóan példamutató szeretne lenni a világ felé az adatmegosztás területén. Ahhoz, hogy ebből a különböző nemzeti törvényhozásokban érvényes szabályozás legyen, előbb el kell fogadnia az Európai Parlamentnek, majd a tagállamoknak is.

Az európai elképzelés szerint az adat gazdasági értékét szeretnék maximálisan kiaknázni azzal, hogy az eddiginél több adat lesz elérhető innovatív felhasználási célokra, miközben az érdekelt felek jobban ellenőrizhetik saját adataikat. Persze, mindezt úgy gondolják elérni, hogy az adatokat eddig is előállító nagy szereplők továbbra is érdekeltek maradnak az adatok előállításában. „Célunk, hogy a fogyasztók és a vállalkozások még nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzenek az adataik felett, ezért pontosan meghatározzuk, hogy ki és milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz”, mondta a tervezet ismertetésekor Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke.

A Data Act egyik fő célkitűzése megkönnyíteni a vállalkozások számára az adatokhoz való hozzáférést, valamint azok felhasználását azáltal, hogy ösztönzi a szabad adatáramlást. Az adatokból származtatható teljes értéket az európai gazdaság ma azért nem tudja megteremteni, mert sok akadály gátolja. Például nem tiszta, hogy az okos eszközök által generált adatokhoz ki férhet hozzá és ki használhatja. Az adatok felett a nagy technológiai szereplők rendelkeznek, miközben a mikro-, kis- és közepes vállalkozások nincsenek olyan helyzetben, hogy számukra előnyös adatmegosztási szerződéseket kössenek.

Az adattörvény lehetővé teszi majd például azt, hogy az autó vagy az ipari gép tulajdonosa harmadik féllel, például a biztosítóval is megoszthassa a keletkező adatokat, így egyrészt kedvezőbb biztosítási díjhoz jut a fogyasztó. A biztosító viszont a több autófelhasználótól összegyűjtött adatok alapján más digitális szolgáltatásokat tud fejleszteni, például olyan útvonalat kínáló app-ra fizetnek elő az emberek, amely megmutatja, hol kisebb a baleset valószínűsége.

Példamutató, komplex adatszabályozás

„Noha még az EU maga is elején van az adatkezelés átfogó szabályozásának a Data Act megalkotásával, azt már most is lehet látni, hogy az egész világnak példát mutató, komplex és átfogó keretrendszerről van szó”, mondja Havas-Sághy Gábor informatikai szakjogász, ügyvéd.

A jogszabály célja a GDPR adatkörén (a személyes adatokon) túli adatok felhasználásának szabályozása, beleértve az üzleti adatokat, felhőszolgáltatást, dolgok internetét, az adatok szabad áramlását, tárolását és megfelelő kezelését. A szabályozás a fogyasztó-vállalkozó kapcsolatban és a vállalkozások közti relációban is rendezi az egyes felek jogait, és könnyíti meg a fogyasztók adatokhoz való hozzáférést. A vállalkozások számára adattovábbítási kötelezettségeket ír elő a közszféra felé, ami a helyzettől függően akár ingyenes is lehet. Például egy vészhelyzet esetén a mobiltelefonok adatai alapján figyelhetik a hatóságok a lakosság mozgását, ehhez a mobilszolgáltatóktól kérhetnek adatokat.

A tervezet előírja továbbá az adatok interoperabilitását, ami a különböző rendszerek, különböző szereplők (fogyasztók, vállalkozások, államigazgatási szervek) közötti adatmozgást és adatfelhasználást könnyíti meg. „A GDPR-re sokan későn ébredtek, de a Data Act hatásaira, például a szabad adatáramlásra is fel kell készülnie minden vállalkozásnak, mert csak így tudják a majdani üzleti előnyöket kihasználni”, hangsúlyozta Havas-Sághy Gábor.

A vállalkozások több adattal rendelkeznek majd

Az ITBUSINESS kérdésére válaszolva a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) sajtóosztálya hangsúlyozta, hogy a rendelettervezet megteremti annak feltételeit, hogy a vállalatok is hozzáférjenek olyan adatokhoz, amelyek előállításához korábban hozzájárultak. Az európai uniós kezdeményezés elsősorban azért újítás, mert jelenleg főként csak az előállítóknak van hozzáférésük az eszközeik által generált adatokhoz.

A Data Act kiemelt hatásai

– Megteremti annak feltételeit, hogy a cégek hozzájuthassanak az általuk előállított adatokhoz, így az adatok elemzésével harmadik felek is foglalkozhatnak.

– Megtiltja a tisztességtelen és egyoldalú szerződéseket, így helyzetbe hozza a mikro-, kis- és közepes méretű vállalatokat.

– Adattovábbítási kötelezettséget ír elő a nagy adat-előállítók számára a kormányzati, állami szervezetek felé, így azok kezelhetik a vészhelyzeteket.

– Könnyebb lesz többletköltség nélkül átvinni az adatokat a felhőszolgáltatások között.

– Kötelező adatvédelmi előírások lépnek érvénybe az EU-s felhős infrastruktúrában tárolt adatokra vonatkozóan, ami az EU-s felhőszolgáltatásokat erősíti.

A rendelettervezet hatályba lépését követően azonban az eszközöket használó vállalatokkal is meg kell osztaniuk az adatokat. Így számukra lehetségessé válik, hogy ezeket harmadik felekkel megosszák vagy értékesítsék értéknövelő szolgáltatásokhoz. A vállalkozások számára az is kedvező, hogy a termékeket úgy kell majd megtervezni és gyártani, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtani, hogy a használatuk során keletkezett adatok könnyen, biztonságosan és adott esetben közvetlenül elérhetők legyenek.

A vállalkozások tehát nemcsak több adattal fognak rendelkezni, hanem saját maguk is személyre szabott vagy teljesen új szolgáltatásokat tudnak kínálni. A mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit az Európai Bizottság úgy igyekszik védeni, hogy a vállalkozások közötti adatmegosztási szerződésekre olyan feltételeket alkalmaz, amelyekben megakadályozza, hogy a szerződő felek valamelyike – tipikusan az adatkezelő – visszaélhessen erőfölényével, így akadályozva a tisztességtelen és egyoldalú rendelkezések használatát.

Kedvező továbbá, hogy a rendelettervezet a diszkriminatív feltételek tekintetében megfordítja a bizonyítási terhet azzal, hogy az adatkezelőnek kell alátámasztania, hogy nem történt megkülönböztetés, egészítette ki a NAVÜ képviselője.”

Forrás:
Áramoljanak szabadon az adatok!; Vass Enikő; IT Business; 2022. jún. 27.
Lásd még: Adatmegosztási jogszabály (Data Act): az Európai Bizottság javaslata a méltányos és innovatív adatgazdaságért; eGov Hírlevél; 2022. február 28.
Adatmegosztási jogszabály (Data Act) – kérdések és válaszok; eGov Hírlevél; 2022. február 28.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. július 4.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

online szolfézs oktatási anyag továbbfejlesztése
Ajánlatkérő: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
SOA koncepció megvalósítása ESB alapokon
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
Technikai védelmi rendszerek telepítése
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/123, 2022.06.28.
Felhő alapú licenszek szállítása, üzemeltetése
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/123, 2022.06.28.
PDU beszerzés Kormányzati Adatközpontba
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.28.
Informatikai eszközök beszerzése 2022/1
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Közbeszerzési Értesítő: 2022/123, 2022.06.29.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről. (Microsoft SQL Server Enterprise licensz hosszabbít)
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: SoftwareONE Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4252778,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
Monsearch9 üzemeltetése és terméktámogatása 2022.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 123.216.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
bpxv.hu új honlap kialakítása és üzemeltetése
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata
Nyertes: Integral Vision Informatikai és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.932.800,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
VKTA L3 támogatási szolgáltatások ellátása (video kommunikáción keresztül történő azonosítás)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: FaceKom Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.900.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
Táj.eredményről Cisco Umbrella tartalomszűrő
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.536.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/122, 2022.06.27.
Fair adatvagyon-leltár
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Nyertes: Field Consulting Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.880.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/123, 2022.06.28.
Tatabánya- IT eszközök- Táj az elj eredményéről
Ajánlatkérő: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.736.236,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/125, 2022.06.30.
BSO43_VIKI végberendezések beszerzése (VIKI Távmeghallgatás támogató üzemviteli videokonferencia)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.824.100,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/125, 2022.06.30.
Népszámlálás 2022 Call Center
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Nyertes: United Call Centers Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 81.900.870,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/125, 2022.06.30.
Eredményről szóló tájékoztató Ms szoftverlicencek
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.529.020,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/126, 2022.07.01.

Jövőre indul az ePincekönyv-rendszer

„Két ütemben, jövő februártól, illetve augusztustól vezetik be az elektronikus ügyintézést a borászatokban – jelentette be az agrárminiszter.

Jövő év február 1-jétől vezetik be Magyarországon a borpiaci szereplők számára az elektronikus ügyintézést, az ePincekönyv vezetése azonban csak jövő év augusztusától, és csupán a nagyobb ültetvényekkel rendelkezők számára lesz kötelező – jelentette be Nagy István agrárminiszter a 41. Országos Borverseny megnyitóján.
Az új borpiaci szabályozás és az elektronikus ügyvitel célja az adminisztrációs terhek csökkentése – tette hozzá.

Mint ismert, az elektronikus ügyintézési rendszer bevezetését eredetileg – szintén két ütemben – idén júniusra és augusztusra tervezték…”

Forrás:
Jövőre indul az ePincekönyv-rendszer; Kelemen Zoltán; Világgazdaság; 2022. június 28.
Lásd még: Fontos változás jön nyártól a borászatoknál; Világgazdaság/MTI; 2022. január 29.

Jöhetnek a felhőalapú kormányzati szolgáltatások Romániában

„Elfogadta a kormány hétfői ülésén a felhőalapú kormányzati szolgáltatásról szóló sürgősségi rendeletet – jelentette be Sebastian Burduja kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős miniszter.

A kormányzati felhő platformjának használatáról külön útmutatót adnak majd ki – szögezte le a szaktárcavezető. Hangsúlyozta, a rendszer átlátható, a sürgősségi rendeletet az egyéni jogok és szabadságok védelmének szem előtt tartásával dolgozták ki. „Amikor valamely állami intézmény lekéri egy állampolgár adatait, az illető egy megváltoztathatatlan és kitörölhetetlen napló révén látni fogja, hogy ki, mikor és mi okból kapott hozzáférést az adataihoz. Értesítést is fog kapni erről” – idézte a minisztert az Agerpres hírügynökség.
Aláhúzta: más országokban már alkalmazott és jól működő modellt vettek át. Burduja beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormányzati felhőről szóló sürgősségi rendelet elfogadása előtt közvitát tartottak, illetve a Világbank, az Európai Bizottság, a civil társadalom, valamint a versenyszféra képviselőivel is egyeztettek, és a jogszabály végső formája minden „főbb követelményt” tartalmaz.

A sürgősségi rendelet elfogadását az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik fontos mérföldkövének nevezte a miniszter. A következő ezzel kapcsolatos célkitűzés a több mint félmilliárd eurós beruházás finanszírozási szerződésének aláírása lesz. A szerződést a tervek szerint június 30-án írják alá a minisztérium, a Románia Digitalizációjáért Hatóság, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékesei. A költségeket részben a helyreállítási alapból, részben az állami költségvetésből vagy más forrásokból fedezik.”

Forrás:
Jöhetnek a felhőalapú kormányzati szolgáltatások Romániában; Krónika Online; 2022. június 28.

Van még hova fejlődni a digitális közigazgatás terén Szlovákiában

„Már az is előrelépés lenne, ha a Szlovákia mobilban (Slovensko v mobile) alkalmazásban legalább a slovensko.sk-ra érkező leveleinket el lehetne olvasni. Az app jelenleg ezt sem tudja.

Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes, beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős miniszter azzal harangozta be a Szlovákia mobilban alkalmazást, hogy az forradalmat fog előidézni a köz- és államigazgatásban, az állam és az állampolgár viszonyában. Nem így lett. Az állami app jelenleg csak egy kilencjegyű kódot tud generálni, amely segítségével beléphetünk a slovensko.sk portálra. A forradalmitól ez azért messze van.

A Szlovákia mobilban applikáció egyáltalán nem fedi a slovensko.sk funkcionalitását. Az, hogy a mobilalkalmazás segítségével bármit is el lehet intézni, nem fedi a valóságot, és még sokáig nem is lesz így” – mondta lapunknak Asztalos Zoltán, az informatikai fejlesztéssel és online marketinggel foglalkozó EGM kft. ügyvezetője.

Ha valaki be szeretne jelentkezni a slovensko.sk közigazgatási portálra, ehhez jelenleg csippel ellátott személyi igazolványra és kártyaolvasóra van szüksége. A telefonos alkalmazás egyelőre ennek használatát spórolja meg számunkra, azaz nem kell, hogy mindig nálunk lapuljon egy kártyaolvasó, ami egyébként sem túl életszerű. Viszont jobban járunk, ha a slovensko.sk-ra nem mobilon, hanem számítógépen jelentkezünk be.

A jelenlegi alkalmazás kizárólag azt teszi lehetővé, hogy a bejelentkezéshez ne legyen szükségünk a kártyaolvasóra. De bejelentkeznünk ugyanúgy a slovensko.sk-ra kell, aminek a mobil verziója nehezen használható. Az app viszont egyelőre csak a bejelentkezésnél váltja ki a kártyaolvasót, enélkül ugyanis nem tudunk elektronikusan aláírt dokumentumot küldeni. Tehát ha az appal jelentkezünk be, akkor csak olvasni tudjuk a slovensko.sk-t – ismertette az app funkcionalitását Asztalos Zoltán.

Az app tartalmaz egy naptárt is. Ján Hargaš, a minisztérium államtitkára a Szlovák Rádióban azt nyilatkozta, ez tartalmazza az állami ünnepeket, és a fontosabb határidőket. „A naptár jelenleg csak olyan határidőket mutat, amelyek minden vállalkozó számára evidensek. Például mint 2023. március 31-e az adóbevallás leadásának határideje. Az ünnepek közt elszórva megjelennek olyan események is, mint pl. szeptember 16. az európai mobilitás hete. Hogy ez miért segítség a vállalkozónak, vagy a polgárnak, azt talán az alkalmazás fejlesztői tudnák elmesélni. Azt, hogy ez egy átfogó naptár lenne, ami valós segítséget nyújt, nem állíthatjuk” – tette hozzá.

Az app még arra se jó, hogy a slovensko.sk levelezőrendszerébe érkező leveleinket elolvashassuk benne.
Ha legalább ezt a funkciót hozzáadnák, az már segítség lenne az állampolgároknak. Bár a slovensko.sk-n folytatott levelezésnek elhibázott a koncepciója. Elsősorban ezt kellene orvosolni. Az is segítség lenne, ha az app tartalmazná az egyén elektronikus identitását, hogy egyszerűen lehessen vele hitelesíteni adatokat, kártyaolvasó és személyi igazolvány nélkül. Bár hivatalos dokumentumokat mobilon összeállítani nem kényelmes és nem hatékony, tehát így is, úgy is ajánlott a számítógépes bejelentkezés. Viszont az egyszerűbb, néhány soros űrlapokat mindenki könnyedén kezelhetné az app segítségével – vélekedett Asztalos Zoltán.”

Forrás:
Van még hova fejlődni a digitális közigazgatás terén; Kocur László; ma7.sk; 2022. június 28.

Csak lakható egy település vagy élhető is?

„Önkormányzatok nélkül nem lehet országot üzemeltetni. Az állam képviselőivel a lakosság elsőként az önkormányzatok révén találkozik, így a települési kormányzás felelőssége és technikái kiemelt fontosságúak – vallja Gyergyák Ferenc mesteroktató. A digitális önkormányzatok jellemzőiről, feladatairól az NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék mesteroktatóját, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék címzetes egyetemi docensét, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárát kérdeztük.

Kezdjük az alapoknál! Mit nevezünk digitális önkormányzatnak?

Fontos kiemelnem, hogy mind a hatósági ügyintézésnél, mind a településüzemeltetésnél meghatározó a digitális értékrend az egyén és az önkormányzat szempontjából is. A kérdésre a válasz azonban attól függ, kimit nevez digitális önkormányzatnak. Ha kiteszünk egy okospadot az önkormányzat elé, ahol lehet netezni és telefont tölteni, az csak lakossági komfortérzetet jelent, települési digitalizációt nem. A digitális település, a digitális önkormányzat – álláspontom szerint – azt jelenti, hogy az egyfelől az állampolgár távolról is tud ügyet intézni, másfelől pedig az önkormányzat a település működéséről mért adatokat kap, továbbá például egy applikáción keresztül üzenetet tud küldeni a lakosságnak például arról, hogy mikor várható a zöldhulladék szállítás vagy hogy másnap elmarad az orvosi rendelés. Tehát kialakul egy oda-vissza működő kommunikáció, kapcsolattartás, interaktív párbeszéd a mindennapi ügyekben. Mindez kényelmes lehetőség a lakosság számára és bizonyos szempontból tehermentesítést jelent az ügyintézők számára. Emellett a digitalizáció segítségével az önkormányzat olyan adatokhoz juthat hozzá a településsel és lakóival kapcsolatban, melyeket a működtetésben, a fejlesztésben és a tervezésénél fel tud használni.

Miért fontos az önkormányzatok számára az adatgyűjtés?

Legyen szó intézményfejlesztésről vagy közlekedéstervezésről, az ehhez szükséges, ezzel kapcsolatos adatok nem állnak rendelkezésre. Pedig ha a digitálisan rendelkezésre álló adatokat adatbázisokba gyűjtjük, azokat jól kapcsoljuk össze és jól tudunk belőle szűrni, olyan információkhoz jutunk hozzá, amivel optimalizálni lehet a város vagy község működését, működtetését.

Ezek szerint előbb-utóbb mind a 3178 települési önkormányzat digitálissá válik?

Nem feltétlenül ez a cél. Mindig meg kell nézni, milyen területen, hol és hogyan érdemes áttérni a digitalizációra. Nagyon kevés település van, amely ezt megengedheti magának. Meggyőződésem: a községek tekintetében mindez úgy valósítható meg, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz összeállnak a kistelepülések mikrotérségi együttműködéssel, melynek során jó ár-érték arányt tudnak elérni, hiszen természetesen mindennek költsége és kihasználtsági optimuma is van. Tehát mindig testreszabottan, egyéniesítve, kistelepüléseknél mikrotérségi szinten van jövője ennek a lehetőségnek.

Melyek a legfontosabb paraméterek az egyéniesítés, a specifikáció kialakításában?

A települések tekintetében fontos a lakosságszám, de az csak egy szempont a sok közül, lényeges az országon belüli regionális elhelyezkedés is. Ezzel együtt vagy ennek ellenére megfigyelhető egy érdekes jelenség: ha van egymás mellett két, nagyjából azonos méretű település, azok gyakran mégis teljesen mások. Eltérő a történelmük, mások a természeti-társadalmi-gazdasági adottságaik, ezáltal a potenciális lehetőségeik és az intézményrendszerük is.

Hogyan képzeljük el a digitalizáció kezdeti lépéseit, a folyamat kialakítását?

Úgy gondolom, kísérleti jelleggel, pilot-projekttel kéne bevezetni két-három, különböző típusú településen a digitalizációt, majd összegezni a tapasztalatokat, és csak ezt követően „ráengedni” a végső változatot a hazai önkormányzati rendszerre, lassan, két-három év alatt. Szükséges a felkészülési idő technikailag és fejben is, hiszen társadalmunknak közel fele még digitális analfabéta, sok idős embernek e-mail címe sincs, ez a pandémia időszakában az oltás-regisztrációnál jelentett problémát.

Ha már a világjárványt említi, milyen hatással volt a pandémia a digitalizáció folyamatára?

A Covid hihetetlen nagymértékben lendített rajta. Azt a folyamatot, amihez 5-10 évre lett volna szüksége a társadalomnak, a Covid kikényszerítette. A járvány lecsengőben van, de hatásaként egyre több helyen szervezik át a munkát, a hibrid megoldás munkaszervezési és költségvetési szempontból is optimálisabb.

Egy digitális önkormányzat esetében mitől függ a hatékonyság?

Hadd kérdezzek vissza: mit értünk hatékonyságon? Az adatgyűjtést, vagy az adatok használatát? Az egyik legnagyobb feladat az adatbázisok feltöltése, melyeket folyamatosan naprakészeken kell tartani. A folyamat leggyengébb láncszeme a humánerő. Az adatbázisokkal kapcsolatban talán a legfontosabb az, mit tudunk kihozni egy adathalmazból, tudunk-e szintetizálni, döntéstámogató következtetéseket levonni. Ez egy nagyon komoly folyamat, ha ez jól működik, akkor az önkormányzat hatékony lesz, és jó döntéseket tud hozni nemcsak az üzemeltetés és a fejlesztés terén, hanem a közlekedésszervezés, a közvilágítás, a Volán-járatok, a buszmegállók és a járda vonalvezetése tekintetében is. De ehhez minden egyes települést egyedileg kell vizsgálni, mire van szükség, milyen technikai megoldással lehet elérni a célokat úgy, hogy a fejlesztések minden esetben fenntarthatók legyenek.

Mondana egy példát?

Egy jó polgármester – a digitalizáció aktuális mértékétől függetlenül – mindig a település ütőerén tartja a kezét, érzi és tudja, mi a probléma, mire kell reagálni, mi az, ami fejlesztési szükséglet. Ez utóbbival kapcsolatban azt is tudja, nem érdemes olyan presztízs beruházásokat véghezvinni a digitalizációval kapcsolatban sem, melyek anyagilag nem fenntarthatók. A digitális átállás tekintetében ügyelnie kell arra, hogy a folyamatot, a „versenyt” a település tudja tartani öt, tíz, tizenöt, vagy akár húsz éven keresztül. Emellett a hirtelen vagy váratlanul felmerülő problémákat is meg kell tudni oldania. Tehát nem csupán fejlesztenie és üzemeltetnie kell, hanem azonnal reagálni, ha szükséges. Tisztában van vele: nemcsak az a fontos, hogy az önkormányzat mit tud fejleszteni és ehhez milyen pályázatokat tud elnyerni, hanem az is lényeges, hogy milyen információkat tud közvetíteni a helyi vállalkozások felé a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban, hiszen ezek is a település fejlődését szolgálják: munkahelyet teremtenek és nem utolsó sorban adóbevételt biztosítanak. Tehát a település vezetője soha nem gondolkodhat csak az önkormányzat és intézményei körében, mert akkor az emberek nem fogják érezni, hogy őket képviseli. Azt kell érezniük: a település halad, fejlődik. Ennek fényében kétfajta település van: a lakható és az élhető – és csak az utóbbinál érzik jól magukat az ott élők.”

Forrás:
Csak lakható egy település vagy élhető is?; Páhy Anna; Ludovika.hu; 2022. június 23.

Informatika, távközlés, technika

Scrumfall, amikor az agilis módszertanból lassan újra waterfall lesz

„Van, hogy minden igyekezet ellenére az agilitás szépen lassan kikopik, és vele együtt az összes agilis érték és metódus is. Mi vezet az eleinte prosperáló agilitástól a lefelé zúduló feladatok, rugalmatlan megoldási keretek köré szorító működés felé?

Az agilitás egy szemléletmód, amelynek a célja, hogy a szervezet gyorsan tudjon alkalmazkodni a környezetében bekövetkezett változásokhoz, illetve saját maga is gyorsan tudjon változást generálni. Ezt a célt lapos hierarchiával, a döntési jogkörök alacsonyabb szintre delegálásával érik el. A Scrum egyike az agilis keretrendszereknek, amelyek a központi eleme az időkeretekbe szorított iterációkban, sprintekben történő fejlesztés, és a sprintek során szerzett tapasztalatok beépítése a következő iterációba. A Scrum-csapatok együtt fejlesztik a módszereiket a termékkel. Ezért nevezik a Scrumot inkább keretrendszernek, mivel minden csapat egyedi módszertant fejleszt ki magának a keretrendszerben lefektetett alapelvek betartásával”, vázolta fel a módszertan ismérveit Csutorás Zoltán, az Adaptive Consulting alapítója, ügyvezetője.

Ezzel szemben a vízesés modell alapelve az, hogy a projekt feladatait projektmenedzsment-szakaszokra és -fázisokra osztja, ezeket az adott fázis végén felülvizsgálják, ha minden kritérium teljesült, akkor lezárják. Ebből adódik, hogy a következő lépcsőfokra csak akkor lehet továbblépni, ha az azt megelőző fázis lezárult. A sokkal formálisabb és dokumentumközpontúbb módszertan ezért lassabb, idő- és költségigényesebb, valamint nem számol a projekt közbeni változtatás lehetőségével. Ahogy az agilis, úgy a vízesés modell sem alkalmas minden projekthez.

Nem minden agilis, ami adaptív, nem minden vízesés, ami lassú

„Nehéz megmondani, hogy mi dominál a leggyakrabban a hazai cégeknél, mert a legtöbb szervezet valahol a kettő hibridjében létezik. Nagyon kevés a tisztán agilis szemléletet követő szervezet. Inkább az a jellemző, hogy a cégek kultúráját a waterfall szemlélet határozza meg, de a gyakorlatukban alkalmaznak agilis keretrendszerekből származó technikákat, módszereket is. Sajnos, ettől még nem válnak agilissá, mert a döntéshozatali mechanizmusaik még a waterfall szemléletet tükrözik. Ez adja meg a magyarázatot majd arra a kérdésre is, hogy miért térnek vissza a szervezetek a waterfall működéshez”, mondta Csutorás Zoltán.

Ami a Scrumot illeti, szerinte általában termékfejlesztéssel, azon belül is többnyire szoftverfejlesztéssel foglalkozó szervezeteknél működik sikeresen. A Scrum legfontosabb alapelve, hogy a termék előállítását nagy önállósággal rendelkező, viszonylag kicsi (5-9 fős) csapatokra bízza, amelyekben minden olyan szakértelem megtalálható, ami a megoldás megvalósításához szükséges. Ideális jelöltek lennének a Scrum alkalmazására a kis startupok, de ők általában a Scrumnál lazább keretekben dolgoznak. Talán a legjellemzőbb a nagyvállalatok belső fejlesztéseit végző csapatoknál. A fentiekből kirajzolódik, hogy a vállalatméret is hatással van a választott metódusra.

„Azon vállalatok, amelyek digitális transzformáció során értékteremtő folyamataik valódi átalakításába kezdenek, természetszerűleg tudnak az agilitásra, mint attitűdre, módszertanra, eszköztárra támaszkodni. A közelmúltig elsődlegesen IT-fejlesztő cégek vagy részlegek használták, hazai és nemzetközi viszonylatban is itt jelent meg és terjedt el legkorábban, de az elmúlt néhány évben a nem-IT vállalatok nem-IT területein is egyre gyakrabban látunk bevezetéseket. Leginkább a telekommunikációs, banki és a gyógyszeripari területek járnak élen ebben, de megjelentek a gyártó, logisztikai és kereskedelmi vállalatok is”, mondta Földházi Csaba, a ShiwaForce agilis transzformációs tréning és tanácsadási üzletágáért felelős igazgatója.

Az agilis működés buktatói és a céges tapasztalatok

„Az agilis működés, mint bármilyen más módszertan, akkor tud csapdahelyzetet teremteni, ha nem a megfelelő helyen és nem a megfelelő célra alkalmazzák. Az agilitás nem megoldás minden problémára, és nem is lehet minden tevékenységet ez alá rendezni. Egyensúlyba kell hozni az innovatív működést és a bürokratikus működést. Ha felkészületlenül, megfelelő tudás és támogatás nélkül fognak bele agilis projektekbe, gyakran előfordul, hogy a korábbi működés fölé épül ki egyfajta plusz adminisztrációként, ami nem segíti, hanem még jobban elnehezíti a működést. A középvezetői réteg sikertelen bevonása, a felső vezetői elköteleződés hiánya egyaránt a termelés visszaeséséhez vagy akár középtávon teljes visszarendeződéshez vezethet”, részletezte Földházi Csaba.

Agilitásból a vízesés felé: miértek és meghúzódó motivációk

„Ha egy adott területen nem jellemző, hogy ütemesen érkeznek változások, ott nem biztos, hogy szükség van agilitásra. Előfordulhat a transzformáció bizonyos fázisaiban megtorpanás, újratervezés, de ha stabil alapokon nyugszik a módszertan, a keretek és célok tiszták, akkor nem valószínű, hogy egy szervezet visszaállna a korábbi működésre. Sőt, inkább azt látjuk, hogy a szervezeten belül a nem agilis részek is tanulnak, átvesznek elemeket akkor is, ha ők még hagyományos projektmenedzsment alapon működnek”, mondta el Földházi Csaba.

Ahogy a cikk elején már utalt rá, Csutorás Zoltán abban látja a miértre a választ, hogy „azok a szervezetek, amelyek visszatérnek a waterfall modellhez, általában nem lépték meg az agilis működéshez szükséges, gyökeres szemléletmódbeli átalakulást. A Scrum lényeges eleme például a magas autonómiával rendelkező, önmenedzselő csapatok működtetése. Ezek a csapatok gyorsan képesek döntéseket hozni, megoldásokat kidolgozni és azokat a gyakorlatba ültetni. Sajnos a legtöbb szervezet felső vezetése nem meri megadni a csapatoknak a szükséges szintű autonómiát, ami miatt a Scrum-csapatok folyamatosan hátráltatva érzik magukat, a morál romlik, az eredmények pedig elmaradnak”, mondta.

A jó megoldás tehát az arany középút, és a projekthez szabott módszertan körültekintő kiválasztása.”

Forrás:
Scrumfall, amikor az agilis módszertanból lassan újra waterfall lesz; Kiss Franciska; IT Business; 2022. jún. 29.

Újabb csúcsvezetők érkeznek a 4iG-hez

„Újabb csúcsvezetők érkeznek a telekommunikációs üzletág integrációs folyamatainak támogatására.

Áprilisban kezdte meg a 4iG Nyrt. távközlési vállalatainak stratégiai átalakítását.

Az infokommunikációs vállalatcsoport stratégiai célja, hogy a számos iparági kompetenciát egyesítő cégcsoport a B2B és B2C szolgáltatási szegmenseiben működő vállalatait konszolidálja, valamint egységes szervezeti és irányítási struktúrával rendelkező vállalatcsoportot alakítson ki, amely egységes márkanév alatt, piaci súlyának megfelelő hatékonysággal képes fellépni a magyarországi és nemzetközi piacokon.

A folyamat részeként, az akvizíciók, az értékesítés, vállalati integráció és műszaki konszolidáció területén kiemelkedő ágazati tapasztalatokkal rendelkező vezetők érkeznek a távközlési vállalatok élére.

Antenna Hungária Zrt.
A 4iG Nyrt. telekommunikációs portfólióját összefogó Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatói pozícióját július 1-től Király István tölti be. Az üzletág elsőszámú vezetőjeként a szakember feladata az üzleti folyamatok összehangolása, a működési szinergiák kihasználásával a csoport eredményességének javítása, illetve a távközlési vállalatok közös fejlődési és üzleti stratégiájának meghatározása lesz.

4iG International
A távközlési üzletág külföldi leányvállalatainak irányítását a nemzetközi szintéren is kiemelkedő ágazati tapasztalatokkal rendelkező Budafoki Róbert vette át, akit a 4iG-n belül tiranai központtal létrejövő új szervezeti egység, a 4iG International elsőszámú vezetőjévé neveztek ki. Budafoki Róbert a montenegrói mobilszolgáltató ONE Crna Gora, valamint két albán telekommunikációs leányvállalat a ONE Telecommunications és az ALBtelecom működtetéséért és fejlesztéséért felel. Első számú feladata pedig a két albániai leányvállalat egy márkanév alatt történő integrációjának, illetve egyesítésének felügyelete lesz.

DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.
Szintén július 1-től a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai – az Invitel Zrt., a DIGI Infrastruktúra Zrt., és az i-TV Zrt. – irányítását ügyvezetőként Tábori Tamás veszi át Király Istvántól, aki jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a szervezeti integráció és az agilis működés bevezetésének területein. Tábori Tamástól a 4iG igazgatósága az üzleti működés hatékonyságának növelését, a DIGI csoport szolgáltatásainak fejlesztését, illetve a társaság integrációra való felkészítését várja.

Invitech ICT Services Kft.
A korábbi bejelentésnek megfelelően 2022. július 1-től Bőthe Csaba az Invitech vezérigazgatója, aki a vállalat éléről leköszönő Gerald Grace feladatait veszi át. A három évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakember a Yetteltől érkezik a társasághoz. Bőthe Csaba jól ismeri a vállalatot, hiszen korábban (2018-2019 között) már irányította a társaság marketing és üzleti támogatási területeit.

A távközlési vállalatcsoporthoz frissen csatlakozó, elismert és jelentős iparági tapasztalatokkal rendelkező vezetők feladata az integrációs folyamatok támogatása mellett, az egyes leányvállalatok üzleti hatékonyságának növelése, illetve az eredményes piaci működés feltételeinek kialakítása lesz.”

Forrás:
Újabb csúcsvezetők érkeznek a 4iG-hez; Növekedés.hu; 2022. július 1.

Új vezető a Microsoft Magyarország élén

„Szabó Pétert nevezték ki a Microsoft Magyarország új vezetőjének, aki 2022. július 1-től tölti be a pozíciót és irányítja a Microsoft Magyarország tevékenységét.

Szabó Péter 6 éve érkezett a céghez, ahol először a Microsoft lakossági üzletágának régiós igazgatójaként dolgozott, majd a vállalati és partnerkapcsolati üzletág igazgatói pozícióját töltötte be az elmúlt három évben. Ez utóbbi pozíciójában a Microsoft magyarországi partneri és viszonteladói hálózatának irányításáért és digitális átalakulásukért volt felelős.

Szabó Péter tapasztalt üzleti vezető, aki, mielőtt a Microsofthoz csatlakozott, 17 évet töltött az Unilevernél, ahol sikeresen hajtotta végre az adriai térség disztribúciós/logisztikai hálózatának paradigmaváltó átszervezését. Miután csatlakozott a Microsofthoz, a cseh-szlovák-magyar országcsoport újjászervezését és az új szervezeti egység irányítását látta el a lakossági és eszközértékesítési üzletág élén.

„Nagy örömömre szolgál, hogy megbízást kaptam a Microsoft Magyarország vezetésére.  A digitális képességek fejlesztése még soha nem volt ennyire sürgető Magyarországon. Minden szervezet és vállalat napi működése és sikeresésge múlik azon, hogy hogyan támaszkodik a modern digitális technológiákra és hogyan tud alkalmazkodni a napjainkban egyre sűrűbben előforduló nem várt helyzetekhez. Az üzlet, a munkavégzési szokások és az életvitelünk újragondolása aktuálisabb kérdés, mint valaha. Ebben kívánom én is minél hatékonyabban segíteni ügyfeleinket a Microsoft megoldásaival” – mondta kinevezése kapcsán Szabó Péter.

Chris Mattheisen, korábbi ügyvezető igazgató elhagyja a vállalatot, július végéig munkájával támogatja a zökkenőmentes átmenetet.”

Forrás:
Új vezető a Microsoft Magyarország élén; Növekedés.hu; 2022. július 1.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés: a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása az új geopolitikai környezetben

„A Bizottság ma elfogadta a „2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés a zöld és digitális átállás összekapcsolásáról egy új geopolitikai környezetben” című legújabb stratégiai előrejelzési jelentését. Célunk, hogy felgyorsítsuk a zöld és digitális kettős átállást. Ennek érdekében a jelentés meghatároz tíz cselekvési kulcsterületet a szinergiák lehető legjobb kiaknázására, valamint az éghajlat-politikai és a digitalizációs célkitűzéseink közötti összhang biztosítására. Ezzel az EU ágazatokon átívelően erősíteni fogja ellenálló képességét és nyitott stratégiai autonómiáját, és jobban fel lesz készülve az új globális kihívásokra a 2050-ig tartó időszakban.

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, ki kell használnunk a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan a digitális átállás középpontjában a fenntarthatóságnak kell állnia. Ez a stratégiai előrejelzési jelentés ezért alaposabban megvizsgálja, hogy miként lehet a legjobban összehangolni e két összefüggő célunkat, különösen mivel azok a jelenlegi geopolitikai változások miatt jelentős biztonsági dimenzióval rendelkeznek. Például 2040-től az újrafeldolgozás az új technológiák szempontjából elkerülhetetlen fémek és ásványi anyagok egyik fő forrása lehet; Európa így orvosolhatja a nyersanyagellátás terén fennálló hiányosságokat. A jövő kulcsa a zöld és digitális átállás közötti kölcsönhatás megértése, a nyitott stratégiai autonómiára való törekvés mellett.”

A zöld és a digitális átállás a Bizottság politikai programjának élén áll, amelyet Ursula von der Leyen elnök határozott meg 2019-ben. Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben Európa egyre inkább globális vezető szerepet vállal az éghajlat-politika és a digitális átállás terén, és határozottan szem előtt tartja a kulcsfontosságú kihívásokat számos területen: az energia-és az élelmiszer-ágazattól kezdve a védelemig és az élvonalbeli technológiákig. Ebből a szempontból a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés jövőorientált és holisztikus elemzést nyújt a kettős átállás tekintetében fennálló kölcsönhatásokról, figyelembe véve az új és kialakulóban lévő technológiák szerepét, valamint a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítását – azaz egymást erősítő képességüket – formáló főbb geopolitikai, társadalmi, gazdasági és szabályozási tényezőket.

A 2050-ig történő összehangolt megvalósításhoz elengedhetetlen technológiák

A digitális technológiák egyfelől segítik az EU-t a klímasemlegesség elérésében, a szennyezés csökkentésében és a biológiai sokféleség helyreállításában. Másfelől viszont széles körben elterjedt használatuk növeli az energiafogyasztást, miközben több elektronikus hulladékhoz és nagyobb környezeti lábnyomhoz vezet.

Az energia, a közlekedés, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság – az EU öt legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója – kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás sikeres összehangolt megvalósításához. A technológiák központi szerepet fognak játszani az említett ágazatok szén-dioxid-lábnyomának csökkentésében. 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése jórészt már ma is rendelkezésre álló technológiák révén fog megvalósulni. A klímasemlegesség és a körforgásos jelleg 2050-ig történő elérését azonban a jelenleg kísérleti, demonstrációs vagy prototípus-szakaszban lévő új technológiák teszik majd lehetővé.

Például:

Az energiaágazatban az új szenzorok, a műholdas adatok és a blokklánc hozzájárulhatnak az EU energiabiztonságának megerősítéséhez azáltal, hogy javítják az energiatermelés és -kereslet előrejelzését, megelőzik az időjárással összefüggő zavarokat, vagy megkönnyítik a határokon átnyúló információcserét.

A közlekedési ágazatban az akkumulátorok vagy digitális technológiák új generációja – például a mesterséges intelligencia és a dolgok internete – jelentős elmozdulást tesz lehetővé a fenntarthatóság és a multimodális mobilitás felé a különböző közlekedési módok tekintetében, ideértve a rövid távú légi közlekedést is.

A digitális ikermodellek – azaz a fizikai tárgyakról és folyamatokról valós idejű adatok és gépi tanulás felhasználásával alkotott virtuális modellek – alkalmazása számos iparágban javíthatja a tervezést, a gyártást és a karbantartást.

Az építőipari ágazatban az épületinformációs modellezés javíthatja az energia- és vízhatékonyságot, és hatással lehet a tervezési döntésekre és az épületek használatára.

Végezetül a mezőgazdasági ágazatban a kvantuminformatika a bioinformatikával együtt hozzájárulhat a peszticidek és műtrágyák csökkentéséhez szükséges biológiai és kémiai folyamatok jobb megértéséhez.

A kettős átállás összehangolt megvalósítását befolyásoló geopolitikai, társadalmi, gazdasági és szabályozási tényezők

A jelenlegi geopolitikai instabilitás megerősíti, hogy nemcsak a kettős átállást kell felgyorsítani, hanem stratégiai függőségeinket is csökkenteni kell. Rövid távon ez továbbra is hatással lesz az energia- és élelmiszerárakra, és jelentős társadalmi következményekkel jár. Közép- és hosszú távon például továbbra is kiemelkedő fontosságú lesz a kettős átállás szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való fenntartható hozzáférés, ami még inkább szükségessé teszi a rövidebb és kevésbé sérülékeny ellátási láncokra való áttérést és ahol csak lehetséges, a baráti országokba való áttelepítést.

A kettős átálláshoz arra is szükség lesz, hogy az uniós gazdasági modell új alapja a jóllét, a fenntarthatóság és a körforgásosság legyen. Az EU-nak fontos szerepe lesz a globális normák kialakításában, míg a társadalmi méltányosság és a készségfejlesztés programja a köz- és magánberuházások mozgósítása mellett a siker egyik feltétele lesz. 2030-ig várhatóan évente közel 650 milliárd EUR értékű további időtálló beruházásokra lesz szükség.

Tíz kulcsfontosságú cselekvési terület

A jelentés meghatározza azokat a területeket, ahol szakpolitikai válaszra van szükség a kettős átállásból eredő lehetőségek legjobb kiaknázása és a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében:

A reziliencia és a nyitott stratégiai autonómia megerősítése a kettős átállás szempontjából kritikus ágazatokban, például a Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontjának munkája vagy a közös agrárpolitikának az élelmezésbiztonság biztosítása terén betöltött szerepe révén.

A zöld és digitális diplomácia megerősítése az EU szabályozási és szabványosítási hatáskörének kiaknázása révén, az uniós értékek és a partnerségek előmozdítása mellett.

A kritikus fontosságú anyagokkal és árukkal való ellátás stratégiai irányítása, az új függőségi csapdák elkerülése érdekében hosszú távú rendszerszintű megközelítést alkalmazva.

A gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, például a szociális védelem és a jóléti állam megszilárdítása révén, amelyben a regionális fejlesztési stratégiák és beruházások is fontos szerepet játszanak.

Az oktatási és képzési rendszerek hozzáigazítása a gyorsan változó technológiai és társadalmi-gazdasági valósághoz, valamint a munkaerő ágazatközi mobilitásának támogatása.

További időtálló beruházások mozgósítása az új technológiák és infrastruktúrák terén, különös tekintettel a K+I-re, valamint a humán tőke és a technológia közötti szinergiákra, az uniós, nemzeti és magánforrások egyesítése szempontjából kulcsfontosságú államközi projektekkel.

Nyomonkövetési keretek kidolgozása a jóllét GDP-n túlmutató mérésére, valamint a digitalizáció támogató hatásainak és általános szén-dioxid-, energia- és környezeti lábnyomának felmérése.

Az egységes piac olyan időtálló szabályozási keretének biztosítása, amely elősegíti a fenntartható üzleti modelleket és fogyasztói mintákat, például az adminisztratív terhek folyamatos csökkentésével, az állami támogatási szakpolitikai eszköztárunk korszerűsítésével vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával a szakpolitikai döntéshozatal és a polgárok szerepvállalásának támogatása érdekében.

A szabványosítás globális megközelítésének megerősítése és az EU versenyelőnyének kihasználása a versenyképes fenntarthatóság terén, a „csökkentés, javítás, újrahasználat és újrafeldolgozás” elvére összpontosítva.

A kiberbiztonság és a biztonságos adatmegosztás szilárd keretének előmozdítása többek között annak biztosítása érdekében, hogy a kritikus fontosságú szervezetek képesek legyenek a zavarok megelőzésére, az azoknak való ellenállásra, illetve a zavarokat követő helyreállításra, és kialakuljon a kettős átálláshoz kapcsolódó technológiák iránti bizalom.

Következő lépések

A Bizottság folytatja aktuális stratégiai előrejelzési programjának végrehajtását, és felhasználja azt a jövő évi bizottsági munkaprogram részét képező kezdeményezésekhez.

A Bizottság társszervezőként közreműködik az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) 2022. november 17–18-án tartandó éves konferenciáján, amelynek célja a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés következtetéseinek megvitatása, és a 2023. évi jelentés előkészítése.

Háttér-információk

A stratégiai előrejelzés támogatja a Bizottságot az Ursula von der Leyen elnök által meghatározott hat fő cél elérése felé vezető, előremutató és ambiciózus pályán. 2020-tól kezdődően teljes körű előrejelzési ciklusok alapján éves stratégiai előrejelzési jelentések készülnek, amelyek az Unió helyzetéről szóló éves beszédben, a Bizottság munkaprogramjában és a többéves programozásban meghatározott bizottsági prioritások alapját jelentik.

Az idei jelentés a 2020. és 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentésekre épül: az előbbi az uniós szakpolitikai döntéshozatal új irányaként a rezilienciát határozta meg, az utóbbi pedig az EU nyitott stratégiai autonómiájára összpontosított.

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentésben bemutatott elemzés a Közös Kutatóközpont által végzett, szakértők által vezetett, ágazatokon átívelő előrejelzési gyakorlaton alapult, amelyet a tagállamokkal és más uniós intézményekkel az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) keretében folytatott széles körű konzultációk, valamint az Ossza meg velünk véleményét oldalon közzétett véleményezési felhívás nyomán a polgároktól kapott észrevételek egészítettek ki. Az előrejelzés eredményeit a Közös Kutatóközpont tudományos szakpolitikai jelentése ismerteti: „A zöld és digitális jövő felé. Az Európai Unión belüli sikeres kettős átállás kulcsfontosságú követelményei”.

További információk

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés: a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása az új geopolitikai környezetben

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés honlapja

Kérdések és válaszok a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentésről

A stratégiai előrejelzésről szóló honlap

A JRC tudományos szakpolitikai jelentése: A zöld és digitális jövő felé. Az Európai Unión belüli sikeres kettős átállás kulcsfontosságú követelményei”

Forrás:
A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentés: a zöld és a digitális átállás összehangolt megvalósítása az új geopolitikai környezetben; Európai Bizottság; 2022. június 29.

Kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe az olyan területeken, mint az űrkutatás és mesterséges intelligencia

„Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján.

Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés.

Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk – hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia.

Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte a többi közt Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Törökország és Magyarország is.

A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet „a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására” hoztak létre.

A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít.

A közel 60 európai és észak-amerikai innovációs telephelyből álló hálózatot magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával. Ennek érdekében egy-egy regionális irodát hoznak létre a két kontinensen.”

Forrás:
„Kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe az olyan területeken, mint az űrkutatás és mesterséges intelligencia”; Növekedés.hu; 2022. június 30.

A BME két csapata is bejutott a Európa legnívósabb nemzetközi rakétaversenyére, a European Rocketry Challenge-re

„A BME Suborbitals, a Budapesti Műszaki Egyetem mostanra 50 főből álló csapata 2021 elején alakult azzal a céllal, hogy szakmai közösségként fogja össze az űripar iránt érdeklődő hallgatókat, fiatalokat. A csapat korábban már a legelső általuk fejlesztett rakétával 2. helyezést ért el a nemzetközi Big Rocket Competition versenyen, idén pedig hazánkat képviselhetik az Európa legelismertebb sportrakéta eseményeként számon tartott European Rocketry Challenge-en.

A nemzetközi versenyt a Portugal Space Agency (Agência Espacial Portuguesa) azzal a céllal hozta létre, hogy ösztönözze a fiatal mérnökjelölteket az innovatív megoldásokra, ezáltal hozzájárulva technológiai készségeik fejlesztéséhez. Az European Rocketry Challenge megmérettetésére a legjobb európai egyetemekről csak 25 csapat jutott be. Az értékelés során a zsűri a műszaki megvalósítását, a repülés minőségét és a csapat dinamikáját is figyelembe fogja venni.
…
A csapat korábban már fejlesztett egy saját rakétát, amivel 2. helyezést értek el a nemzetközi Big Rocket Competition versenyen.

A másik hazai csapat, a BME Aerospace a 9000 méteres célmagasság kategóriában fog indulni, ahol 7 ellenfelük lesz. A két csapat most Európa legrangosabb rakétaversenyére készül, melyet a Portugál Űrügynökség hozott létre azzal a céllal, hogy ösztönözze a fiatal mérnökjelölteket az innovatív megoldásokra…”

Forrás:
A BME csapata bejutott a Portugál Űrügynökség európai rakétakilövő versenyére; Prím Online; 2022. június 28.
Két hazai csapat is bejutott a Portugál Űrügynökség európai rakétakilövő versenyére; androgeek; 2022. június 29.

Szakirodalom

Az Európai Unió agrárpolitikája: nagyrészt kiaknázatlan az adathalmazok elemzésében rejlő potenciál

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint az Európai Bizottság nem használta ki a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket az Unió közös agrárpolitikájára (KAP) vonatkozó adatok elemzése és a KAP kialakítása során. A Bizottság ugyan nagy mennyiségű olyan adattal bír, amely a KAP kialakítása, monitoringja és értékelése szempontjából releváns, ám jelenlegi eszközei és adatai mégsem szolgáltatnak egyes, a megalapozott uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges alapvető információkat. Emiatt a Bizottságnak nem áll rendelkezésére elegendő bizonyíték a KAP szükségleteinek és hatásának átfogó értékeléséhez.

Az Unió költségvetésének több mint egyharmadát (a 2014 és 2020 közötti időszakban 408 milliárd euró) kitevő KAP segíti az Európai Bizottságot a tagállamok tevékenységeinek támogatásában: ezeknek a – gyakran egymással is összefüggő – célkitűzései az élelmiszer-termelés biztosításától és a környezetvédelem megerősítésétől a mezőgazdasági termelők megélhetésének fenntartásáig és a vidéki térségek fejlesztéséig terjednek. Annak meghatározásához, hogy a szakpolitikai eszközök hatékonyan kezelik-e ezeket a célkitűzéseket, a Bizottságnak számos forrásból van szüksége adatokra ahhoz, hogy megállapíthassa az egyes KAP-intézkedések és azok eredményei közötti ok-okozati összefüggést.

„Megalapozott politikai döntéshozatal nincsen adatok nélkül, és a nagy adathalmazok ma már a mezőgazdaság alapstandardjának tekinthetőek – nyilatkozta Joëlle Elvinger, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Az Európai Bizottságnak javítania kell adatelemzését, és jobban kell élnie a nagy adathalmazok széles körű bizonyítékok alapján történő elemzésében rejlő lehetőségekkel.””

Forrás:
Az Unió agrárpolitikája: nagyrészt kiaknázatlan az adathalmazok elemzésében rejlő potenciál; Európai Számvevőszék; 2022. június 28.
16/2022. sz. különjelentés: Adatok a közös agrárpolitikában: Kiaknázatlan maradt a nagy adathalmazok szakpolitikai értékelésre történő felhasználásában rejlő potenciál; Európai Számvevőszék; 2022. június 27. (PDF) és HTML (angolul)
Az Európai Bizottság válaszai az Európai Számvevőszék 16/2022. sz. különjelentésére: Adatok a közös agrárpolitikában – kiaknázatlan maradt a nagy adathalmazok szakpolitikai értékelésre történő felhasználásában rejlő potenciál; Európai Bizottság; 2022. június (PDF)
Időrendi áttekintés – 16/2022. sz. különjelentés; Európai Számvevőszék; 2022 (PDF)

Kérdéses az uniós forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési beruházások hosszabb távú eredményessége

„2007 óta az Európai Bizottság több mint 25 milliárd eurót költött a vidékfejlesztési alapokból az uniós vidéki gazdaság diverzifikálására és a vidéki területek infrastruktúrájának fejlesztésére. Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint azonban ezen intézkedések sikere tagállamonként és ágazatonként igencsak eltérő volt. Hogy csak egy példát említsünk, a beruházások gyenge gazdasági teljesítménye, illetve törvényellenes magáncélú használata az uniós finanszírozású vidéki turisztikai projektek tartósságára és életképességére is kihat. A számvevők azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy ossza meg a legjobb gyakorlatokat arról, hogyan irányíthatók a források egyértelműbben az életképes projektekre, hogyan enyhíthetők a projektek magáncélú használatával kapcsolatos kockázatok és hogyan aknázhatók ki a nagy adatbázisokban rejlő lehetőségek.

„Az Unió jelentős összegeket fektetett be olyan intézkedésekbe, amelyek célja a vidéki gazdaság mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól való függőségének csökkentése, a munkahelyek fenntartása és létrehozása, és a vidéki területek infrastruktúrájának javítása – nyilatkozta Viorel Ștefan, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Fontos ugyanakkor, hogy az uniós finanszírozású projektek tartósak legyenek ezeken a területeken. Úgy véljük, hogy az Uniónak többet kellene tennie az olyan projektek előmozdítása érdekében, amelyek az uniós támogatásból hosszú távú előnyöket és megfelelő ár-érték arányt biztosítanak.””

Forrás:
Nem minden vidékfejlesztési beruházás eredményei maradnak fenn hosszú távon; Európai Számvevőszék; 2022. június 20.
12/2022. sz. különjelentés: Tartós eredmények a vidékfejlesztés területén: a legtöbb projekt működőképes marad az előírt időszakra, de hosszabb ideig tartó eredményekre is lenne lehetőség; Európai Számvevőszék; 2022. június (PDF) és HTML (angolul)
Az Európai Bizottság válaszai az Európai Számvevőszék 12/2022. sz. különjelentésére: Tartós eredmények a vidékfejlesztés területén; Európai Bizottság; 2022. május 25. (PDF)
Nyílt hozzáférésű adatok a 12/2022. sz. különjelentéshez: Tartós eredmények a vidékfejlesztés területén; Data Europa EU
Időrendi áttekintés – 12/2022. sz. különjelentés; Európai Számvevőszék; 2022 (PDF)

Törvények, rendeletek

A Nemzeti Információs Központ elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti feladatokra történő kijelöléséről

„A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 127. § (2d) bekezdésében meghatározott rendvédelmi szervként a Nemzeti Információs Központot jelöli ki.
2. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.
3. § Hatályát veszti a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kijelöléséről szóló 417/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet.”

Forrás:
A Kormány 237/2022. (VI. 30.) Korm. rendelete a Nemzeti Információs Központ elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti feladatokra történő kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2022. évi 106. szám; 2022. június 30.; 4072. o. (PDF)
Lásd még: „(2d) A szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által irányított – rendvédelmi szervnek jelzést küld, ha
a) az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatásra irányuló előfizetői szerződéssel kapcsolatban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, illetve
b) az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatásra irányuló előfizetői szerződés igénybevételével összefüggésben – különösen az előfizető körülményei, az előfizetői szerződések száma vagy az előfizető által igénybe vett előfizetői szolgáltatások jellege alapján – bűncselekmény gyanúja merül fel.”
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről; Nemzeti Jogszabálytár

Magyar Közlöny: energetikai cégek kerülhetnek állami felügyelet alá

„Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet arról, hogy állami felügyelet alá vonhatják „a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó” szervezetek működését. A kormány az orosz-ukrán háborúra, mint „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára” hivatkozva úgy döntött, hogy átmenetileg az ellátás folyamatosságára és biztonságára vonatkozó közérdek érvényesítése érdekében a stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból kiemelt energetikai iparágak, így különösen a villamosenergia-, földgáz-, kőolaj-, távhőipar és bányászat jelentős vagy meghatározó piaci erővel bíró szereplőit (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) – közöttük is kiemelten az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget – a magyar állam felügyelete alá vonhatja.

Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet lehetővé teszi, hogy az állami felügyelet gyakorlására kijelölt személy
* olyan intézkedéseket hozzon, amelyek szükségesek a gazdálkodó szervezet működőképességének fenntartásához, a felügyelet hatékony ellátásához,
* kizárólagosan döntsön a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben.”

Forrás:
Közlöny: energetikai cégek kerülhetnek állami felügyelet alá; Farkas György; 24.hu; 2022. június 29.
230/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezetek működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 230/2022. (VI. 28.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezetek működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 105. szám; 2022. június 28.; 4055. o. (PDF)

27. szám, 2022. július 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Jobb mobilinternet-sebesség utazás közben

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek