Tartalomjegyzék

„Magyarország várja az Európai Bizottság hivatalos értékelését az igazságügyi csomagról. Elképzelhető, hogy lesz újabb kérése Brüsszelnek, de akkor tárgyalunk tovább – mondta Navracsics Tibor, területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter az idei Ludovika Fesztiválon a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Nyáron megérkeznek az uniós források – tette hozzá.

A moderátor azon kérdésére, hogy lesz-e végül tényleges megállapodás, ha az Európai Bizottság újabb és újabb feltételekkel áll elő a tárgyalások során, a miniszter elmondta: ez a politika szépsége, az ember tudja, hogy lesz megoldás, de azt nem tudja, hogyan. Hozzátette: mindkét fél alaptézise, hogy megállapodásra kell törekedni, ami bizakodásra ad okot.

Úgy látja, az Európai Bizottság olyan helyzetben van, hogy ha megállapodik Magyarországgal vagy Lengyelországgal a helyreállítási pénzek folyósításáról, akkor az Európai Parlament azonnal bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a testületet. A miniszter meglátása szerint tehát elsősorban az Európai Parlament nem akarja a megállapodást.

Hozzátette, Magyarország jelenleg a hivatalos megállapodást várja az igazságügyi reformcsomagról. Erről informális megállapodás már létrejött, de a minisztert az sem lepné meg, ha a hivatalos megállapodás előtt a Bizottság újabb feltételekkel állna elő. Elmondta, ezen felháborodhatunk, de azzal nem jutunk előrébb. Ehelyett tárgyalni kell, és kompromisszumokat kell kötni, így szép lassan afelé terelni a bizottságot, hogy elfogyjanak a kifogásaik, és belássák, hogy Magyarország minden kifogásolt területen megfelelően teljesít.”

Forrás:
Navracsics Tibor a politika szépségéről beszélt; Kovács Attila; Napi.hu; 2023. május 12.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act): egy lépéssel közelebb a mesterséges intelligenciára vonatkozó első szabályokhoz

„

Jóváhagyásukat követően ezek lesznek a mesterséges intelligenciára vonatkozó első szabályok a világon.

Az európai parlamenti képviselők többek között tiltják a biometrikus megfigyelést, az érzelmek felismerését és a prediktív rendészeti célú MI-rendszereket.

A GPT-hez hasonló általános célú MI- és alapmodellek testre szabott szabályozási rendszerei

Az MI-rendszerekkel kapcsolatos panaszok benyújtásához való jog

A mesterséges intelligencia (MI) emberközpontú és etikus fejlesztésének biztosítása érdekében az európai parlamenti képviselők jóváhagyták az MI-rendszerekre vonatkozó új átláthatósági és kockázatkezelési szabályokat.

Csütörtökön a Belső Piaci Bizottság (Committee on the Internal Market and Consumer Protection, IMCO) és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs, LIBE) 84 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elfogadta az MI-szabályozásával kapcsolatos uniós egyeztetéshez a tárgyalási megbízás tervezetét. Ha elfogadják, akkor ez az első ilyen típusú szabályozás. A bizottsági javaslathoz fűzött módosításaikkal az európai parlamenti képviselők célja annak biztosítása, hogy a mesterségesintelligencia-rendszereket emberek felügyeljék, biztonságosak, átláthatók, nyomon követhetők, megkülönböztetésmentesek és környezetbarátak legyenek. Azt is szeretnék, ha a mesterséges intelligencia egységes definícióját úgy alakítanák ki, hogy az technológiasemleges legyen, hogy a jelen és a jövő MI-rendszereire is alkalmazható legyen.

A mesterséges intelligencia kockázatalapú megközelítése – Tiltott MI-gyakorlatok

A szabályozás kockázatalapú megközelítést követ, és kötelezettséget állapít meg a szolgáltatók és a felhasználók számára attól függően, hogy az MI-rendszerek milyen mértékű kockázatot jelenthetnek. Szigorúan betiltanák az olyan MI-rendszereket, amelyek elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek az emberek biztonságára nézve, ideértve azokat a rendszereket is, amelyek szubliminális vagy célzott manipulatív technikákat alkalmaznak, kihasználják az emberek sebezhetőségét vagy társadalmi pontozásra használják őket (az embereket társadalmi viselkedésük, társadalmi-gazdasági helyzetük, személyes jellemzőik alapján osztályozzák).

Az európai parlamenti képviselők jelentősen módosították a tilalmi listát, hogy az magában foglalja az MI-rendszerek tolakodó és diszkriminatív használatának tilalmát, például:

„Valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek nyilvánosan hozzáférhető helyeken;

„Utólagos (post)” távoli biometrikus azonosító rendszerek, kivéve a súlyos bűncselekmények büntetőeljárás alá vonására irányuló bűnüldözést, és csak bírósági engedélyezést követően;

Érzékeny jellemzőket (pl. nem, faj, etnikai hovatartozás, állampolgársági státusz, vallás, politikai irányultság) alkalmazó biometrikus kategorizálási rendszerek;

Prediktív rendészeti rendszerek (profilalkotás, helyszín vagy múltbeli bűnözői magatartás alapján);

Érzelmek felismerésére szolgáló rendszerek a bűnüldözésben, a határigazgatásban, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben; és

Biometrikus adatok közösségi médiából vagy CCTV-felvételekből történő válogatás nélküli összegyűjtése arcfelismerő adatbázisok létrehozása érdekében (az emberi jogok és a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértése).

Nagy kockázatú mesterséges intelligencia

Az európai parlamenti képviselők kiterjesztették a magas kockázatú területek besorolását, hogy az magában foglalja az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet érintő károkat is. Emellett azokat a mesterségesintelligencia-rendszereket is felvettek a magas kockázatú jegyzékbe, amelyeket az emberek befolyásolására használnak a politikai kampányokban és a közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerekben (amelyek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében több mint 45 millió felhasználóval rendelkeznek).

Általános célú mesterséges intelligencia – átláthatósági intézkedések

Az európai parlamenti képviselők kötelezettségeket írtak elő az alapmodellek szolgáltatói számára – ami új és gyorsan fejlődő területe az MI-nek –, garantálniuk kell az alapvető jogok, az egészség és a biztonság, valamint a környezet, a demokrácia és a jogállamiság szilárd védelmét. Értékelniük és csökkenteniük kell a kockázatokat, meg kell felelniük a tervezési, tájékoztatási és környezetvédelmi követelményeknek, és regisztrálniuk kell az uniós adatbázisban.

A GPT-hez hasonló, generatív alapmodelleknek további átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, például annak nyilvánosságra hozatalával, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre, a modellt úgy kell megtervezni, hogy az megakadályozza a jogellenes tartalom létrehozását, valamint közzé kell tenni a képzéshez használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatok összefoglalóit.

Az innováció támogatása és a polgárok jogainak védelme

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció ösztönzése érdekében az európai parlamenti képviselők mentességeket vezettek be e szabályok alól a nyílt forráskódú engedélyek alapján nyújtott kutatási tevékenységek és MI-összetevők esetében. Az új szabályozás előmozdítja a hatóságok által létrehozott szabályozói tesztkörnyezeteket vagy ellenőrzött környezeteket, amelyek célja, hogy az MI-rendszereket bevezetésük előtt vizsgálni lehessen.

Az európai parlamenti képviselők erősíteni kívánják a polgárok azon jogát, hogy panaszt nyújtsanak be a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatban, és magyarázatot kapjanak a jogaikra jelentős hatást gyakorló, nagy kockázatú MI-rendszereken alapuló döntésekről. Az európai parlamenti képviselők megreformálták az mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal (EU AI Office) szerepét is, amelynek feladata lenne majd az MI-rendszerek szabályozásának végrehajtásának nyomon követése.

Idézetek

A szavazást követően Brando Benifei (S & D, Olaszország) társelőadó a következőket nyilatkozta: „Egy olyan mérföldkőnek számító jogszabály bevezetése előtt állunk, amelynek időtállónak kell lennie. Alapvető fontosságú a polgárok MI-fejlesztésbe vetett bizalmának megszerzése, a már folyamatban lévő rendkívüli változások kezelésének európai módja, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló globális szintű politikai vita irányítása. Biztosak vagyunk benne, hogy a szöveg egyensúlyt teremt az alapvető jogok védelme és a vállalkozások jogbiztonságának biztosítása és az európai innováció ösztönzése között.”

Dragos Tudorache (Renew, Románia) társelőadó a következőket nyilatkozta: „Tekintettel arra, hogy a MI-rendszerek mélyreható átalakító hatással lesznek társadalmainkra és gazdaságainkra, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály nagy valószínűséggel e parlamenti időszak legfontosabb jogszabálya. Ez az első ilyen jellegű jogszabály világszerte, ami azt jelenti, hogy az EU vezető szerepet játszhat a mesterséges intelligencia emberközpontú, megbízható és biztonságossá tételében. Azon dolgoztunk, hogy támogassuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt Európában, és teret biztosítsunk az induló vállalkozásoknak, a kkv-knak és az iparnak a növekedéshez és az innovációhoz, miközben védjük az alapvető jogokat, megerősítjük a demokratikus felügyeletet, és biztosítjuk a mesterséges intelligencia irányításának és érvényesítésének érett rendszerét.”

A következő lépések

Mielőtt megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal a törvény végleges formájáról, a tárgyalási megbízás tervezetét az egész parlamentnek jóvá kell hagynia, és a szavazás a június 12–15-i ülésen várható.

További információk

Kompromisszumos szöveg (egységes szerkezetbe foglalt változat: 2023. május 11.)

Jelentéstervezetek, a bizottságban előterjesztett módosítások

Európai Parlament Kutatószolgálata: Mesterséges intelligencia

Jogalkotási menetrend: a mesterséges intelligenciáról szóló törvény

”

Forrás:
AI Act: a step closer to the first rules on Artificial Intelligence; European Parliament; 2023. május 11.
Szerkesztői megjegyzés:
Más országokban is folynak hasonló munkálatok, születtek is már szabályozások. Különösen így van ez Kínában.

Közigazgatás, politika, jog

Prőhle Gergely: lehet megoldás a kétsebességes Európai Unió is

„ Az NKE konferenciáján az unió múltjából leszűrt tanulságokból keresgélték a kontinens jövőjét. A szervező intézet igazgatója az InfoRádióban azt mondta, megoldásként tényleg felmerül, hogy lesz egy „összetartóbb magja” az EU-nak, amelyhez szatellitként csatlakoznak a többiek.

75 évvel ezelőtt terjesztette elő legendás tervét az európai együttműködés jövőjével kapcsolatban Robert Schumann volt francia miniszterelnök, ezért tartják minden évben május 9-én az Európa-napot. Ennek kapcsán tartott nagyszabású konferenciát az unió történetének tanulságáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete.

Az intézetet igazgató Prőhle Gergely az InfoRádióban elmondta, kettős céljuk volt az eseménnyel: külföldi szakértők (az osztrák állami levéltár igazgatója, a firenzei EU-archívum vezetője és a Maastrichti Egyetem egy professzora), valamint egykori és ma is aktív politikusok (Varga Judit, Navracsics Tibor, Hiller István, Mustó István) segítségével tekintsék át, milyen tanulságai vannak az EU történetének.

„A leginkább izgalmas része az volt, hogy vajon a kezdeti elképzelésekhez képest a bővítések sora az EU-s elvekre milyen hatással voltak. Mustó István, aki ezt nagyon régóta követi, azt az álláspontot képviselte, hogy súlyos kockázatot jelent az, ha olyan ígéreteket tesznek politikusok ma, hogy az Európai Unió a végtelenségig bővíthető. Erre Navracsics Tibor azzal válaszolt, hogy van rá egy francia megoldás, ráadásul a stabilitásnak is záloga az unió bővítése” – részletezte Prőhle Gergely.

Azt is érdekes felvetésnek nevezte, hogy bár az EU tényleg szavatolta a békét, súlyos mulasztások is történtek az elmúlt évtizedekben az önvédelem és az érdekérvényesítés terén.

„Nem szabad elfelejteni, hogy újabb szereplők jelentkeztek a nemzetközi versenyben, például Kína, és az EU–USA-viszony is jelentősen megváltozott, manapság inkább versenytársak a felek. A tanulság tehát az, hogy konfliktusok régen is voltak, ma is vannak, de arra oda kell figyelni, hogy az EU mint egység jóval nagyobb versenyben van a globális hatalmak között, mint korábban volt” – mondta.

Sokan ma azt vetik a brüsszeli bürokrácia szemére, hogy túl „puha” ezekben a kérdésekben. Hogy nagyobb határozottságot kellene-e mutatnia, arról Prőhle Gergely azt mondta, a konferencián ez is felvetődött. „Valóban fontos szempont lenne az, hogy stratégiai gondolkodás rajzolódjon ki. Ennek hiánya több felszólalásban is felmerült. Ugyanakkor a külföldi előadók elmondták azt, hogy a múltban több olyan, stratégiai szempontból is meghatározó gondolkodó vezette az európai intézményeket, mint ma, erre mostanság is szükség lenne.”

Hogy a megosztottság miként került asztalra az eszmecsere során, arról azt mondta, az aktív politikusok nyilván pártpolitikai szemüvegen keresztül is nézik az eseményeket Európa-szerte, és nemzeti keretek között választják őket.

„Mindig meg kell találniuk azokat a hívószavakat, amelyekkel a saját társadalmuk többségét maguk mellé állítják. Ez egy olyan feladat, amely kísértést jelent abból a szempontból, hogy a rövidtávú érdekek inkább kerüljenek napirendre, mint a stratégiai szempontok, amelyek az egység felé vihetnek” – húzta alá.

Emlékeztetett, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség egy erős és versenyképes Európa ügyét próbálta előmozdítani, ahol a közös fellépést azokban a kérdésekben próbálják elérni, ahol az a versenyképességet szolgálja. „Erre kulcs a sokat emlegetett szubszidiaritás, ami a maastrichti szerződés egyik fontos alapelve, vagyis mindent azon a szinten kell eldönteni, amelyen leginkább érdemes” – magyarázta.

A nyugat-balkáni integrációval kapcsolatban Magyarország sürgeti a tárgyalásokat, miközben Törökországgal megrekedtek az egyeztetések, Ukrajna viszont feltűnt új aspiránsként. Hogy ez miképp került napirendre, arról Prőhle Gergely elmondta, Ukrajna és Törökország tagsági perspektívájának stabilizáló hatása lenne, ezért kockázatos azt mondani, hogy a bővítésnek határa van.

„A szervezeti keretek változtatása, vagyis az, hogy kialakul az EU-nak egy olyan része, amely szorosabban tart össze, és szatellitként kapcsolódnak ehhez olyan államok, amelyekre nyilván nem lehet ugyanazokat az elveket alkalmazni, ez lehet egy megoldás.

Jelenleg is annyi törésvonal van Európán belül, hogy lehet, érdemes lenne egy nagy, a stabilitás szempontjából fontos, a külvilág szempontjából jól látható térséget kialakítani, de ennek a szervezeti keretei még nagyon tisztázatlanok.” ”

Forrás:
Prőhle Gergely: lehet megoldás a kétsebességes Európai Unió is; Zsámboki Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2023. május 10.

Navracsics Tibor: Az unió bővítése békét és gazdasági fellendülést hozhat

„Az unió bővítése stabilitást, és gazdasági fellendülést tud hozni – jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten, a Ludovika-fesztivál szabadegyetemi programján tartott előadásában. Az uniós forrásokról Magyarország területfejlesztési minisztere azt mondta: tárgyalnak, kompromisszumokat kötnek, és próbálják afelé terelni az Európai Bizottságot, hogy elfogyjanak a kifogásai. Az Európai Uniós integráció koporsója Navracsics Tibor szerint az lesz, ha a szövetség már nem hisz magában.

– Az Európa Uniós integráció legfőbb vívmánya a béke. Az európai nemzetek kifejlesztettek egy olyan rendszert, amelynek következtében az ütköző nemzeti érdekek nem torkolnak háborúba. Ma már hosszasan, kínkeservesen, időnként unalmas tárgyalások között kezelik a konfliktusokat – jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Ludovika-fesztivál szabadegyetemi programján tartott előadásában.

Magyarország területfejlesztési minisztere kiemelte: az Európai Unió megszületésétől különleges időszakot élhettünk napjainkig, hiszen a szövetség tagjainak nem kellett szembenézniük a túlélés nehézségével, az éhséggel, hanem egy viszonylagos jólétben élhettük életünket. – Európa szélén, azokban a térségekben ahol a béke nem stabilizálódott teljes egészében, a bővítés stabilitást, és gazdasági fellendülést tud hozni. Ha béke van, a demokrácia is stabillá tud válni. A demokrácia akkor bukhat meg, ha válság van – szögezte le. A miniszter elmondta, ő éppen emiatt bővítéspárti, és azért tart minden bővítésellenességet leszerelhetőnek, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tagországok között nincs háború. Az uniós intézmények a tagországok közötti konfliktusokat kezelni tudják.

Át kell alakítani az uniót

– Egy bizonyos számú ország csatlakozása után az Európai Uniónak át kell alakulnia. Az EU fájdalmainak nagyobb része jelenleg abból adódik, hogy a hat tagállamra tervezett döntéshozatali rendszer nem tud huszonhét tagállammal ugyanolyan hatékonysággal működni. Ám a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket. Ez nem lehet ok arra, hogy a Nyugat-Balkánt és a posztszovjet térséget otthagyjuk a teljes geopolitikai instabilitásban – szögezte le a miniszter.

Az európai uniós integráció koporsója Navracsics Tibor szerint az lesz, ha a szövetség már nem hisz magában.

– Ha úgy gondolja, szőrszálhasogatással, politikai kioktatásokkal, egymás leckéztetésével kell kialakítani valami rendet. Ma ez is folyik, ám ezzel párhuzamosan zajlik egy olyan folyamat, amelynek célja, hogy az integráció az unió egészének stabilitást hozzon – tette hozzá.

Az Európai Unió gyengeségei

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet: az Európai Unió „nem tud háborúban igazán cselekvő aktorrá válni”. A miniszter azért is tartja furcsának az Európai Bizottság háborúval kapcsolatos álláspontját, mert korábban az unió amikor háborús helyzettel találkozott, akkor mindig a békekötésre szorítkozott.

Emlékezzünk a délszláv háborúra, vagy az orosz–ukrán háború előző fordulójára. 2014-ben az Európai Unió és az Európai Bizottság is elsőként jelentkezett közvetítőként a hadviselő felek között – mondta. Navracsics Tibor nem tartja kizártnak, hogy az Európai Unió lehetetlen feladatra vállalkozik akkor, amikor egy háborúban aktív módon jelenik meg az egyik oldalon.

Hangsúlyozta: a békéhez először fegyverszünet kell, ezért tartja logikusnak a magyar kormány álláspontját. Navracsics Tibor azt mondta: igazságos, méltányos béke nem tud egy csapásra előállni. Ahhoz először fegyverszünetre van szükség, hogy a gyilkolást és a rombolást megállítsák, és le tudjanak higgadni a hadviselő felek. A miniszter szerint az Európai Bizottságnak békeközvetítőként kellene fellépnie, és akkor jöhet létre viszonylag tartós béke, ha egy békerendszer van mögötte, és az EU küldetését ebben látja.

Fordulópont jöhet a közelgő uniós választásokon?

A miniszter szólt a közelgő uniós választásokról is, amelyen a jelenlegi felmérések szerint a nemzetek Európája koncepciót valló politikai erők erősebbek lesznek, mint eddig bármikor.

Azonban még hátra van egy év a választásokig − fűzte hozzá. Arról is beszélt: sikeres ciklust vár 2024 második félévére, amikor Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Ezt az időszakot folyamatos intézményi megújulás jellemzi majd, hiszen az elnökség egy európai parlamenti alakulóüléssel kezdődik, és a félév során jön létre az új Európai Bizottság és az Európai Tanács is. Az uniós forrásokról Navracsics Tibor azt mondta: tárgyalnak, kompromisszumokat kötnek, végrehajtják ezeket, és próbálják afelé terelni az Európai Bizottságot, hogy elfogyjanak a kifogásai.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Az unió bővítése békét és gazdasági fellendülést hozhat; Ternovácz Áron; Magyar Nemzet; 2023. május 11.

Lánszki Regő építészeti államtitkár a „Kertörökség és kommunikáció” konferencián: országos tájépítészi tisztséget hoznak létre

„Kertörökség és kommunikáció címmel kezdődött háromnapos nemzetközi konferencia csütörtökön Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) és a Károlyi-kertben. A konferencia első napján Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára mondott ünnepélyes nyitóbeszédet, melyben a tájépítészet szerepének erősítését hangsúlyozta.

Lánszki Regő építészeti államtitkár nyitóbeszédében kiemelte: az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, hiszen a természetes és az épített környezet összehangolása az emberi életminőség fontos eleme és a 21. század egyik legnagyobb kihívása.

Az államtitkár rámutatott: a magyar építészetről szóló törvény kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése. Ennek jegyében az új törvény meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő.

A törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti. Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti majd új zöldterület beépítését – idézi a közlemény az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát.

Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező MKA elnöke a közlemény szerint emlékeztetett arra, hogy az alapítvány civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében.

Hangsúlyozta, hogy az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része. Az MKA elnöke szerint ugyanakkor elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.

A nemzetközi konferencia középpontjában idén a kommunikáció témaköre áll: külföldi és magyar szakemberek arra keresik a választ, hogy a különböző generációk számára hogyan adható át a történeti örökséghez kapcsolódó tudás.”

Forrás:
Lánszki Regő: Célunk a tájépítészet szerepének erősítése; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. május 11.

Ismét lehet pályázni az Idősbarát Önkormányzat Díjra

„Magyarország családbarát kormányzást folytat, amelynek kiemelt része idős honfitársaink támogatása, megbecsülésük erősítése, hiszen mai sikereinket nem értük volna el az idősebb generációk munkája nélkül. Az idősek támogatását szolgálja egyebek mellett az Idősbarát Önkormányzat Díj, amelyre immáron 20. alkalommal pályázhatnak a települések.

A díjban olyan települések részesülhetnek, amelyek kötelező feladataikon túl aktívan tevékenykednek a helyben élő idősek közérzetének, jóllétének javításáért például kiegészítő szolgáltatások biztosításával, különféle programok szervezésével.

Az elismerés az aktív önkormányzati időspolitika megerősítését, az önkormányzatok idősekért vállalt cselekvő felelősségét és az idősügyi tevékenységek konkrét eredményeinek fejlesztését szolgálja, hiszen az időspolitika érvényesüléséért helyi szinten legtöbbet a közösségek fejlődését szolgáló önkormányzatok tehetik.

Az Idősbarát Önkormányzat Díj elnyerésével másfélmillió forintos pénzjutalom jár, amelyet a nyertes önkormányzatok még idén megkapnak. Az elismerésre június 15-ig pályázhatnak a települések.

A 2023. évi pályázati kiírás kiemelt figyelmet fordít azokra a többletfeladatokra, amelyekkel az önkormányzatok az idősek aktív közösségi részvételét fokozták, és az elszigetelődés, a magány, a tétlenség leküzdése érdekében szervezett programokat valósítottak meg az elmúlt évben. Az idei pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a települések, amelyek segítették a demenciával élők és hozzátartozóik információhoz való jutását (egyebek mellett Alzheimer Cafék, memória kávézók működtetésével, azokon való részvétel támogatásával). A másik kiemelt szempont, ha olyan helyi kezdeményezéseket támogattak, amelyek az idősek rendszeres testmozgását, egészséges életmódját szolgálják (pl. szenior tánc, jóga, gyaloglóklub, stb.). Emellett előnyt élveznek azok a települések is, amelyek az idősek kulturális igényeinek kielégítéséhez rendszeresen szervezett programokkal (színház, kézművesség, hagyományőrzés, stb.) járultak hozzá.

Az Idősbarát Önkormányzat Díj alapítása óta eltelt években ezerkétszáznál is több pályázat érkezett a felhívásra, és 146 település részesült az elismerésben. A helyben hozott intézkedések elősegítették, hogy az időskorú lakosok a munkával töltött évek után megváltozott élethelyzetükben is megbecsült, értékes tagjai lehessenek közösségüknek és a társadalomnak.

Bővebb információ a pályázati lehetőségről, valamint a pályázathoz szükséges összes dokumentum az alábbi linken elérhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/palyazati-felhivas-a-2023-evi-idosbarat-onkormanyzat-dij-elnyeresere”

Forrás:
Ismét lehet pályázni az Idősbarát Önkormányzat Díjra; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. május 13.

Meghívó a City For The Future kommunális szakkiállításra

„Idén második alkalommal kerül megrendezésre a City For The Future kommunális szakkiállítás 2023. május 24-én, Budapesten, a HUNGEXPO C Pavilon Kongresszusi Központjában. A TÖOSZ éves Küldöttgyűlésének csatlakozó rendezvényeként megrendezésre kerülő CEE Expo & B2B Üzleti Fórum a Fenntartható és Okos Településfejlesztésért elnevezésű szakkiállításon cseh és magyar kiállítók, okos és fenntartható városok csúcstechnológiai megoldásainak egyedülálló bemutatkozása, izgalmas élő prezentációk, tárgyalási időpontok, előadások várják az érdeklődőket.

Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Polgármester Úr!

Ezúton tisztelettel meghívjuk az idén második alkalommal megrendezésre kerülő City For The Future CEE Expo & B2B Üzleti Fórum a Fenntartható és Okos Településfejlesztésért c. kommunális szakkiállításra, amelyre 2023. május 24-én, Budapesten, a HUNGEXPO C Pavilon Kongresszusi Központjában 1101 Budapest, Albertirsai út 10. (belépés: C Pavilon Kongresszusi Központ Főbejárat a 2. és 3. kapu között) kerül sor. A TÖOSZ éves Küldöttgyűlésének csatlakozó rendezvényeként megrendezésre kerülő szakkiállításon cseh és magyar kiállítók, okos és fenntartható városok csúcstechnológiai megoldásainak egyedülálló bemutatkozása, izgalmas élő prezentációk, tárgyalási időpontok várják az érdeklődőket. A rendezvény célja, hogy kapcsolatot építsen a vállalatok, integrátorok, szervezetek és az önkormányzatok között. A szakkiállítás mellett szakmai programokkal, előadásokkal várjuk az érdeklődőket, az előzetes regisztrációt követően valamennyi nyilvános program – kiemelten ajánljuk szíves figyelmükbe a „Közösen az önkormányzati tudás és az önkormányzati pénzügyek fejlesztéséért” c. programot – látogatható a szabad férőhelyek erejéig.

Az esemény programja a mellékelt meghívóban olvasható. Arra biztatjuk Önt, hogy éljen a lehetőséggel és regisztráljon az eseményre. A részvétel települési önkormányzatok polgármestereinek, képviselőinek ingyenes, csupán előzetes regisztráció a részvétel feltétele az alábbi linken keresztül (A nyelvváltásra a jobb felső sarokban lévő ikonra kattintva van lehetőség.):

Regisztráció:
https://cee-expo-b2b-forum.b2match.io/

Meghívó és program: ITT”

Forrás:
Meghívó a City For The Future kommunális szakkiállításra; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2023. május 4.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az adatvezérelt egészségügy problémái Magyarországon

„A közhasznú adatmodellek irányába kell elindulnia az ágazati informatikának, kiemelten kell alkalmazni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, miközben az egyre erősödő hekkertámadásoktól is védeni kell az egészségügyi adatokat.

A kórházak államosítása azért volt fontos lépés, mert ezáltal a silószerűen összehordott egészségügyi informatikai modelleket sikerült összehúzni – fejtette ki az IME egészségügyi szaklap Adatvezérelt Egészség és Kiberbiztonság Konferenciáján Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, aki szerint adatvezérelt evolúció zajlik az egészségügyi informatikában, ám egyúttal figyelmeztetett, ha nem megfelelően kezeljük a helyzetet, akkor könnyű zsákutcákba futni.

A technológia és a rendszerképesség mellett nemzetstratégia kialakítása is szükséges a területen, ennek kialakítása érdekében hozták létre a mesterséges intelligencia munkacsoportot a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának égisze alatt, amely módszertani központként működik. Feladatai többek között:
* hazai fejlesztések támogatása;
* innovációk értékelése;
* nemzetközi technológiai import stratégia felállítása;
* „párkereső” szolgáltatás: a kutató találja meg a számára szükséges adatot.

Az egészségügyi adatok haszna populációs szinten is óriási, ám mindebből csupán annyit fogunk tudni hasznosítani, amennyit meg is tudunk védeni – hívta fel a figyelmet a volt államtitkár a kibervédelem fontosságára, jelezve azt is, hogy nem szabad a saját kárunkon tanulni. Ugyancsak égető problémának nevezte a pdf formátumú fájlok konvertálását, ami 2013 óta húzódik, és nagymértékben akadályozza a kutathatóságot.

A munkacsoport arra törekszik, hogy megfordítsák a központok felé irányuló adatáramlást, és a keletkező adatok a döntéshozónak, orvosoknak, betegeknek nyújtsanak támogatást. Ugyanakkor a szakmapolitika fontos feladata az etikai és jogi szabályozási keretek kialakítása, ami azért is kiemelten fontos, mert ha a páciensek nem érzik biztonságban az adataikat, elveszítik a bizalmukat – mondta Szócska Miklós.

Jó minőségű adatok vannak állami tulajdonban

Olyan adatmodellben kell elhelyezni az adatokat, amelyet mind az ágazat irányítói mind a gyógyítók használni tudnak, ehhez pedig jó minőségű adatokat tud szolgáltatni az állam a medikai rendszerekből – hangsúlyozta az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-t (ESZFK) ügyvezetője, Tolnay Roland, aki idén februárban váltotta ezen a poszton Szabó Bálintot. Jelezte azt is, hogy mind nagyobb az EESZT beágyazottsága, erre utal, hogy az egyébként is a nagy fokú adatlekérés folyamatosan növekszik.

Az EESZT-hez kapcsolódó akkreditált és auditált külső rendszerek tekintetében a háziorvosok és betegek közötti kommunikáció javítása áll most az ESZFK fókuszában, hogy a viselhető telemedicina eszközökről érkező adatok a háziorvos közreműködése nélkül is befuthassanak a felhőalapú térbe, és így a HIS rendszerek is megjelenítheti ezeket az információkat.

A nemrégiben Egészségablak névre átkeresztelt és megújult applikációban, a myEESZT-ben megjelentek az eRecept-funkciók, a következő hónapokban további fejlesztések várhatóak, mint a naptárfunkcióba behelyezhető vizitidőpontok, beutalókkal kapcsolatos figyelmeztetések, és más kényelmi szolgáltatások.

Folyik az ápolástámogatási és a járóbetegirányítási rendszerek fejlesztése, a politikailag is kiemelt projektek moduljait a közelmúltban készítették el, a jövőben pedig kiemelt cél az adatok strukturáltságának növelése – zárta a beszámolót az ügyvezető.

Külön szabályozás a genetikai adatok kezelésére

Az adatvezérelt döntéshozatal ma már nagy szerepet kap a gyógyszerpolitikában, ugyanakkor az adatok által mutatott eredményeket kritikusan kell kezelni, és helyesen megállapítani az azokból kiolvasható összefüggéseket. Erről már Bidló Judit, a Belügyminisztérium szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára beszélt, emlékeztetve arra, hogy korábban a költségek határozták meg a gyógyszer- és egészségpolitikai döntéseket, így mérföldkő volt, amikor áttértek az adatalapú értékelésre.

Új gyógyszerfinanszírozási protokollok kialakításán dolgoznak az államtitkárságon, amelyek ideális esetben automatikusan el tudnának készülni a rendelkezésre álló adatok alapján, emellett a genetikai adatok kezeléséhez és felhasználásához szükséges külön jogszabály elkészítése is szerepel a következő időszak feladati között.

Drágábbak az egészségügyi, mint a bankkártya adatok

Tízszer többet fizetnek az egészségügyi, mint a bankkártya adatokért a feketepiacon – mondta a hazai kiberbiztonság egészségügyre vonatkozó sajátosságairól beszámoló Szabó Lajos. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének (NKI) igazgatója beszélt arról is, hogy egy adatbekérő kampányuk során 36, az egészségügyi ágazathoz tartozó szervezetnél tártak fel védelmi hiányosságokat, ami nem csoda, hiszen az egészségügy rendkívül kitett a zsarolóvírusos támadásoknak, amelyek ellen biztonsági mentésekkel lehet védekezni. A kampányt követően egyébként jelentősen javult ezen intézmények kibervédelme, ugyanakkor az igazgató azt javasolta, az intézmények osszák meg egymással a mentési és archiválási gyakorlataikat, ugyanakkor a kibervédelmi intézet a teljes ágazatra vonatkozóan segít egy, az egységes jogi gyakorlathoz illeszkedő dokumentációs csomag kidolgozásában.

Bár több adathalász támadás is érte a hazai egészségügyi szektor szereplőit, amelyek alkalmával leginkább a kórházi alkalmazottak kódjait veszik célba, magas adminisztrációs jogosultságot ezek során nem sikerült szerezniük a hekkereknek – derült ki az NKI számítógépes biztonsági eseményelhárítási csoportjának (CSIRT). A támadások alkalmával a legnagyobb veszélyt az adatszivárgás és a kórházi betegellátás akadályozása jelenti.

Bár sokan eltitkolják a támadásokat, az igazgató azt kérte, jelentsék be azokat, mert az NKI már most is kínál ingyenes szolgáltatásokat az egészségügyi szektor védelmére – jelenleg 9 kórházzal működnek együtt –, és ezek körének bővítését is tervezik. Az intézmény tűzfalán keletkezett események magas szintű elemzésével segíteni tudnak a támadások kivizsgálásában és kivédésében, az így begyűjtött adatok pedig felhasználhatóak a kibertámadások feltérképezésére, a sérülékenységek, új támadási módszerek felderítése.

Háborúban a kórházakat is támadják

A tavaly február 24-én Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás során megszegték a genfi egyezményt, amely kimondja a kórházak védelmét háború idején – nyitotta előadását Kovács László dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, hozzátéve, hogy a harcokban több mint 100 ezer ember halt meg, nagyrészt katonák, de voltak közöttük egészségügyiek is.

A háború első nyolc hónapjában:
* 218 kórházat romboltak le;
* 62 egészségügyi dolgozó halt meg;
* 52 egészségügyi dolgozó sérült meg;
* 65 mentőt és
* 181 egyéb egészségügyi intézményt ért támadás – sorolta előadásában.

A masszív kibertámadások a háború elindításával egy időben elkezdődtek mindkét fél részéről, és ezekből az egészségügy sem maradt ki – mondta a tábornok, hozzátéve, hogy a hadviselés több dimenzióssá vált, a háborúban álló kiber és nem-kiber eszközökkel egyaránt igyekeznek nyomást gyakorolni a másik országra.”

Forrás:
Hekkerek is igényt tartanak az életmentő egészségügyi adatokra; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2023. május 12.

Július 1-én indul az online árfigyelő rendszer

„A háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte eddig nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.

A Kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését. A Kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött.

Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket.

Annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a Kormány további intézkedésekről döntött: júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött.

Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében 2023 márciusában közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.

A Kormány elfogadta a munkacsoport által kialakított keretrendszert, így az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:
– Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
– A szabályozás értelmében kereskedőnek minősül az a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, melynek főtevékenysége a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenység.
– Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként.
– Az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, többek közt: sertéscomb, fehér kenyér, 1,5 százalékos ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, spagetti tészta.
– A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor.
– Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig.
– A kereskedők kötelesek a napi árat egy évre visszamenőleges időszakra nézve is felölteni a rendszerbe, erre 2023. augusztus 31-ig lesz lehetőségük.
– Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
– Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.

A Kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, mely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását. Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.

A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben.”

Forrás:
Július 1-én indul az online árfigyelő rendszer; Gazdaságfejlesztési Minisztérium; 2023. május 10.

Árfigyelő adatbázis: vannak még nyitott kérdések

„Bár a kötelező akciózás szabálytervezete némi turbulenciát okozott a hazai kiskereskedelemben, a cégek az árfigyelő rendszer bevezetése ellen nemigen tiltakoztak. A szakma szerint valóban használható, fogyasztóbarát rendszer is lehet belőle.

A kiskereskedelem belső köreiből jött információk szerint a kezdeti tervek szerint 60-nál bőven több termékkategóriában és boltokra lebontva hozták volna létre az élelmiszer árfigyelő rendszert, de a szűkös határidő és a rendelkezésre álló erőforrások miatt erről első körben letettek a készítők. Ugyanakkor ezen információknak erősen ellent mond a Nemzetgazdasági Minisztérium által minap kiadott közlemény szövege. Ebben ugyanis szerepel, hogy az árakat kereskedőnként és üzletenként lebontva tartják nyilván. Ezt az ellentmondást majd a végrehajtási rendelet oldja fel. A mostani terv, hogy 60 termékkörben kell majd a kereskedőknek napi árakat szolgáltatniuk az adatbázishoz.

Annak nem sok értelme lett volna, hogy olyan péksütemények is bekerüljenek az adatbázisba, amelyeknek szó szerint nincs hatása a teljes fogyasztói kosárra, bár a közleményben szereplő szöveg arra enged következtetni, hogy idővel bővülhet a kör.

A kiskereskedelmi szakma szerint egyébként a július elsejével induló árfigyelő rendszer, ha fogyasztó központú platformot kap, kifejezetten jó eszközzé válhat a vásárlók számára a tájékozódásban.

Feszültségek

Nem mellesleg a kereskedőknek is jó támasz lehet egy ilyen rendszer, hiszen különösebb erőfeszítés nélkül azonnal képbe kerülhetnek a konkurencia egyes termékeinek napi áraival kapcsolatban. Ez az, ami pozitív hatással lehet az inflációra, hiszen a piac meghatározó szereplői nagyon kényesen ügyelnek arra, hogy a legjobb árakat kínálják a vevőkörük érdeklődésének megfelelő legfontosabb termékek esetében.

Más a vásárlói köre egy szupermarketnek, és egy diszkontnak, ahogyan más érdeklődésű kör vásárol egy belvárosi diszkontban, mint egy külvárosiban.

Félő azonban, hogy a boltokra lebontott árak, alkalmasint összezavarják a vásárlót, hiszen láthatóvá válik, hogy az ország egyik részében esetleg eltérhet ugyanazon termék ára attól, amit az ország másik részében egy ugyanazon lánchoz tartozó egységben kérnek érte. Továbbá erős feszültséget generálhat a kereskedők, illetve beszállítók között. A szakmában köztudott, hogy egy-egy beszállító több kereskedelmi lánccal dolgozik együtt, és a kialkudott átvételi árak nem pusztán a drágaságról, vagy az olcsóságról szólnak. Van olyan beszállító, amely egy-egy boltláncra kiemelt marketing felületként tekint, mert a vásárlóköre passzol a termékeihez, vagy az új termékeinek bevezetéséhez.

Más boltok felületét viszont csak a saját jelenléte miatt tart fontosnak, így a beszerzési áralkuban is másként tárgyal az egyik, vagy a másik boltlánccal – magyarán más feltételeket szab, amiben benne lehet az is, hogy a termék áráról egy-egy boltvezető is dönthet a forgalmi adatok tükrében.

Ha a boltvezetők az árfigyelő rendszerben szembesülnek a szomszéd egység kedvezőbb árával, az a viszonyokat is átalakíthatja, tételesen miért szabad a szomszédnak az, ami neki nem. (Nem titok, hogy egyes márkatermékeket csak a gyártóval egyeztetve akciózhatnak a kereskedők, hiszen a gyártó szeretné saját hatáskörben tartani az ármarketinget. Ha túl sokszor válik olcsóvá a termék, az megzavarhatja a gyártó árstratégiáját, illetve eladásait.)

Több élű fegyver

A már említett 60 termékkategóriában a legfontosabb termékek szerepelnek, mint a sertéscomb, fehér kenyér, 1,5 százalékos ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, spagetti tészta etc. Ezek a termékek jellemzően a legfontosabbak az üzletek fogyasztói kosárában. Viszont egy-egy kereskedelmi lánc több száz (diszkont) és több ezer (hiper-, szupermarket) élelmiszer termék tétellel dolgozik, tehát az említett 60 kategória a vásárlót az adott tételben eligazíthatja, az árszínvonal mérésére azonban nem lesz alkalmas – a jelek szerint arra a szabályozók is ügyelnek, hogy ne tegyék teljesen transzparenssé az üzletláncok egyébként legféltettebb árképzési titkait.

Az árfigyelő rendszer működésének előrehaladtával ugyanis a felhalmozódó adatokból az árképzési stratégia is kiolvasható.

Sőt, vissza is lehet élni vele, hiszen ha egy kereskedő egy-egy termékben túlságosan alámegy a konkurencia árainak (és ezt aznap látja), nagyon gyorsan emelhet is a termék árán annyival, hogy nagyobb legyen a haszna, de még olcsóbb legyen a többinél. Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig. Vagyis lesz időben akkora rés, hogy esetleg módosíthassanak az ajánlaton.

A részletek

A Nemzetgazdasági Minisztérium (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, GFM) minapi közleménye további részletekkel szolgált a szabályrendszerről: az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi (100 milliárd forint feletti nettó árbevétel), kizárólag élelmiszer kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik és az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túl a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként. A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor. Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.”

Forrás:
Árfigyelő adatbázis: vannak még nyitott kérdések; Hőnyi Gyula; Világgazdaság; 2023. május 11.

Adatvezérelt fejlesztések a szolgáltató egészségügyért – IME-konferencia beszámoló

„Idén 21. alkalommal rendezte meg a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság éves konferenciáját IME – Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság címmel. Az egészségügyi rendszerekben keletkező adatok jövőbe mutató felhasználási lehetőségeit és az ESZFK egészségügyi rendszerben betöltött szerepét Tolnay Roland, az ESZFK ügyvezetője mutatta be előadásában kitérve a fejlesztési tervekre is.

A gyógyítás ma már elképzelhetetlen a digitális eszközök és az ott keletkező adatok, illetve megfelelő digitális infrastruktúra nélkül. Az egészségügyben dolgozók és a betegek is igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények és általában az egészségügyi rendszer részéről. Az egészségügyi adatok összehangolt felhasználása és az EESZT, mint egészségügyi adatközpont továbbfejlesztése innovációk sora előtt nyit kapukat.

Az ágazati fejlesztések kulcsa a jó minőségű adat

A központi egészséginformatikai fejlesztésekbe Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője adott betekintést. Azzal kezdte prezentációját, hogy az ESZFK az egészséginformatikai irányítási rendszer része, feladatai között szerepel a központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztése, alkalmazásüzemeltetés, és ügyfélszolgálat, valamint az egészséginformatikai szolgáltatások közszolgáltatásként való ellátása.

Előadásában kiemelte a lakosság által használható EgészségAblak mobilalkalmazás induló funkcióit (digitális Covid igazolvány, kiváltható receptek) és hangsúlyozta, hogy az applikáció hamarosan újabb megoldásokkal bővül, mint például az egészségügyi dokumentumok lekérdezhetősége és az online időpontfoglalás. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések célja nem az adatközlés, hanem az adatok megfelelő felhasználásával olyan szolgáltatások nyújtása, amelynek segítségével “pár kattintással eléri célját a páciens”.

Az ESZFK kiemelt feladata továbbá az integrátori, fejlesztői szerep az ágazati fejlesztési projektekben, ilyen például az ápolástámogató rendszer, valamint a járóbeteg-irányítási rendszer. Az EESZT továbbfejlesztési fókuszai között említette az ellátási adatok feldolgozhatóságát biztosító másolati technikai környezet létrehozását, az adatstrukturáltság szintjének növelését, a telemedicinális távdiagnosztikai fejlesztéseket, valamint a mesterséges intelligencia eszközrendszerének alkalmazását.

Kiemelten fontos az egészségügyi adatok védelme

A résztvevők egyetértettek abban, hogy jelenleg Magyarországon is adatvezérelt evolúció zajlik. A 2022-ben létrejött új kormányzati struktúra, az induló európai társfinanszírozású projektek új szemléletet és lendületet adhatnak a hazai egészségügyi informatikai fejlesztéseknek – erről is szó volt az IME-konferencián.

A neves előadók az intézményrendszer változásainak bemutatása után az egészségügyi kiberbiztonság aktuális kérdéseit is felvázolták. Elhangzott, hogy az egészségügyi adatok a legértékesebbek a kiberbűnözők körében, ezért kiemelten fontos a kórházak információbiztonságának növelése – például az adatlopás elleni megfelelő tűzfalvédelem kiépítésével.”

Forrás:
Adatvezérelt fejlesztések a szolgáltató egészségügyért – IME-konferencia beszámoló; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2023. május 12.

Technika, tudomány

Németország vezető pozíciót akar elfoglalni a kvantumtechnológia területén

„Nem akarnak lemaradni az USA-hoz és Kína mögött a versenyben, 3 milliárd eurót költenének erre a célra.

A Bundestag elé került új kormányzati stratégia a kvantumtechnológiák potenciáljával, kihívásaival és erőforrás-tervezésével foglalkozik Németország technológiai szuverenitásra való törekvésének részeként. Ez alapján nemzetközi versenytársaihoz képest Németország jelenleg a negyedik helyen áll a kvantumtechnológiával kapcsolatos publikációk és szabadalmak számát tekintve, olyan gazdasági nagyhatalmak mögött, mint az Egyesült Államok, Kína és Japán. „Célunk az, hogy Németország a kvantumtechnológiák terén a világ élvonalába kerüljön, és a kormány „Kvantumtechnológiai cselekvési koncepciója” ehhez új stratégiai keretet határoz meg” – mondta Mario Brandenburg kutatásért felelős államtitkár.

A kvantumszámítógépek területén zajló nemzetközi verseny elsősorban a hagyományos szuperszámítógépekhez képest jelentősen megnövelt teljesítményüknek köszönhető, amely új alkalmazási területeket nyithat meg például a mesterséges intelligencia területén. A nagy teljesítményű kvantumszámítógépek képesek feltörni a hagyományos titkosítási technológiákat, a jelenlét tehát nemcsak kereskedelmi, hanem stratégiai értékkel is bír. „A kvantumtechnológiák már mintegy 100 éve lenyűgözik a tudomány és a kutatás embereit. Számunkra úgy tűnik, hogy ezek messze túlmutatnak a mindennapi valóságunkon és rengeteg alkalmazási lehetőséget rejtenek a kutatás, az üzleti élet és a társadalom számára” – mondta Brandenburg.

A negyvenoldalas dokumentum előirányozza, hogy Németország aktív szerepet vállal a technológiai ugrás alakításában. A cél a digitális lehetőségek teljes körű kiaknázása a társadalmi kihívások kezelésére az éghajlatkutatás, az energia, az egészségügy, a mobilitás és a biztonság területén. „A fenntartható és technológiailag szuverén Németország számára döntő fontosságú, hogy minél előbb felismerjük a feltörekvő technológiákat és a bennük rejlő lehetőségeket, kiváló keretfeltételeket teremtsünk jövőbeli tervezésükhöz és felhasználásukhoz, és aktívan segítsük a technológiai ugrás alakítását” – áll a cselekvési tervben. Ezért mintegy 2,18 milliárd eurónyi költségvetési forrást különítettek el a további fejlesztések finanszírozására. A dokumentum szerint a tudományos szervezeteknek ehhez további 850 millió euróval kell hozzájárulniuk.

Ahhoz, hogy Németország a fejlesztési fázisban előrehaladjon, a hárompárti kormány mérföldköveket is kitűzött e politikai tervezési keret 2026-ig történő megvalósításához. „A technológiai szuverenitás szellemében 2026-ra nemzetközileg versenyképes univerzális kvantumszámítógépeket akarunk elérhetővé tenni, és az ehhez szükséges speciális, nagy teljesítményű hardvert saját magunk, Németországban akarjuk legyártani” – mondta Holger Mann, a Szociáldemokrata Párt (SPD) oktatásért, kutatásért és technológiaértékelésért felelős helyettes szóvivője. A kvantumtechnológiákban rejlő lehetőségek optimális kiaknázása érdekében a gazdaság, a társadalom és az állam számára a mérföldkövek a koncepciós dokumentum három cselekvési területére utalnak: a kvantumtechnológiák alkalmazásba vétele, a technológiafejlesztés célzott előmozdítása, valamint egy erős ökoszisztéma kiváló keretfeltételeinek megteremtése.

A kvantumszámítástechnika területén Németországnak nemcsak a technológiai fejlődés tekintetében kell felzárkóznia az EU-n kívüli vezető szereplőkhöz, hanem legalább az olyan fontos, Európán kívüli ipari országok, mint az Egyesült Államok szintjét is el kell érnie – különösen a kvantumszámítástechnika vállalkozói ökoszisztémájának fejlesztése tekintetében. Az új stratégiai megközelítés részeként a kormány célja, hogy a következő három évben a kvantumtechnológia globális minőségi védjegyeként a „Made in Germany” címkét is meghonosítsa.

Az ellenzék hevesen bírálta a cselekvési tervet. „A nagy kihívás még mindig az alapkutatásból az alkalmazott kutatásba és a piacra való átmenet” – mondta Katrin Staffler, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselője. Staffler szerint a kormány tervének gyenge pontja, hogy kizárja a startupokat és a piacon aktívan tevékenykedő vállalatokat. „Az nem elég, ha csak a kutatásba és a transzferbe fektetünk be, hanem mindenekelőtt vonzó ajánlatokkal kell támogatni a tehetségeket” – tette hozzá Staffler. Hozzátette, hogy a cselekvési tervből hiányzik az európai kontextusra és az európai nemzetek közötti szinergiákra való utalás is. „A technológiai együttműködés fontos és szükséges is, nemcsak az Európai Unión belül, hanem az e téren vezető nemzettel, az Egyesült Államokkal is” – mondta Staffler.

A Baloldal viszont bírálta a hatásvizsgálat hiányát és azt, hogy a javaslat túlságosan technokrata. „A kvantumalgoritmusok elavulttá tehetik az általános titkosítást” – hangsúlyozta Petra Sitte a Baloldali Párt részéről a Bundestag ülésén. A cselekvési tervben a szövetségi kormány szerinte nem vette figyelembe a biztonsági és védelmi hatóságok érdekeit, amelyek komolyak a technológia továbbfejlesztését tekintve. „A felelősséget mi viseljük. Fel kell mérnünk az ilyen alkalmazás következményeit is” – mondta Sitte. A német koalícióban jelenleg helyet foglaló Zöldek szintén kritikát fogalmaztak meg. Szerintük a német kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az átlagnépesség jobb informatikai készségekkel bírjon, hogy ellensúlyozzák a szakemberek jelenlegi elvándorlását. „Az egész lakosságot magunkkal kell vinnünk” – mondta Bacherle a Bundestag csütörtöki ülésén.”

Forrás:
Németország vezető pozíciót akar elfoglalni a kvantumtechnológia területén; SG.hu; 2023. május 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mindent szabályozna az Interneten Franciaország

„Törvényük a felhőszolgáltatók közötti váltástól kezdve az influencereken át az online zaklatásig mindenre kiterjedne. A cél „polgáraink, gyermekeink, vállalkozásaink és demokráciánk védelme”.

Egy új jogalkotási kezdeményezésről tárgyalnak Párizsban, amely tartalmazná a mérföldkőnek számító uniós jogszabályokat, de új javaslatokat is bevezetne a digitális csalás, az online zaklatás, a gyermekvédelem, a médiatilalom és a felhőváltás témakörében. A javaslatot Jean-Noël Barrot digitális átmenetért és távközlésért felelős miniszter ma terjesztette a Miniszterek Tanácsa elé. A törvényjavaslat tartalmazza az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény és a digitális piacokról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseit, kombinálva a kiskorúaknak az online pornográfiához való hozzáféréssel szembeni védelmére és a digitális szuverenitás előmozdítására vonatkozó pártközi javaslatokkal. Barrot hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslatot úgy írták meg, hogy az összhangban legyen a közösségi média influencerek jelenlegi szabályozásával.

A digitális miniszter egy csalás elleni szűrő bevezetését javasolta „azon bűnözői csoportok ellen, akik tabletjeinket és okostelefonjainkat a zsarolás új terepévé tették”. A kormány azt reméli, hogy korlátozni tudja a kárt, amelyeket olyan hamis szöveges üzenetek okoznak, amelyek intézményi oldalakat – például a társadalombiztosítási vagy az adóhatóságét – meghamisító weboldalakra mutató linkeket tartalmaznak, és amelyek célja a bankkártyaszámok vagy személyes adatok megszerzése. A kormány szerint 2022-ben 18 millió francia vált kiberbűnözés áldozatává, amelynek fele pénzbeli veszteséggel járt. A törvényjavaslat szerint több közigazgatási szerv (rendőrség, csendőrség, DGCCRF, Anssi stb.) létrehozná a rosszindulatúnak minősített webcímek listáját, amelyet be kell építeni a számítógépek és okostelefonok böngészőibe. A kormány erről már párbeszédet folytat az érintett szoftverek kiadóival (Google, Apple, Mozilla stb.), és ha valamely szereplő nem alkalmazná ezt a listát „a törvény szankciókat ír elő”.

Egy másik paragrafusban Barrot fel kívánja hatalmazni a bírákat, hogy bizonyos bűncselekmények (különösen zaklatás vagy gyűlöletkeltés) miatt elítélt személyek számára a közösségi hálózatok használatát is tiltsák meg. A futballstadionokból való fizikai kitiltás példájára hivatkozva a javaslat legfeljebb hat hónapos eltiltást helyez kilátásba, amely a visszaesők esetében egy évre hosszabbítható.

Az audiovizuális és digitális kommunikációt szabályozó francia hatóságnak (Arcom) engedélyt kíván adni arra, hogy elérhetetlenné tegye a pornográf weboldalakat, ha nem vezetnek be korhatár-ellenőrzési követelményt. Azokat az oldalak, amelyek nem ellenőrzik a felhasználóik életkorát egy hónapon belül, blokkolhatják és globális forgalmuk akár 4%-ára is megbírságolhatják. „12 éves korukra a gyermekeink egyharmada már ki van téve a pornográf tartalmaknak, ami nagyon súlyos következményekkel jár a személyes fejlődésükre nézve” – mondta Barrot. „A gyermekeink a digitális társadalom legfőbb áldozatai”. Ezen túlmenően azok a tárhelyszolgáltatók, amelyek a rendőrségi felszólítás után 24 órán belül nem távolítják el a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó anyagokat 250 000 eurós bírságot kockáztatnának. Ez a rendelkezés ugyanolyan mintát követ, mint a terrorista tartalmak eltávolításának elmulasztása. A minisztérium együtt fog működni az internetszolgáltatókkal a rosszindulatú domainek regisztrálásában.

Az ambiciózus törvénytervezet egy másik eleme a felhőszolgáltató-váltás akadályainak elhárítását célozza. Ezentúl nem lehetne pénzt kérni az adatok egyik felhőszolgáltatóról a másikra történő átvitelének lehetőségéért, ha a sávszélesség használatához kapcsolódó költségekről van szó, és szabályozzák a díjakat, amelyek a digitális eszközök átviteléhez szükséges műszaki segítségre vonatkoznak. Az intézkedés célja a felhőszolgáltatások közötti verseny előmozdítása, különösen az, hogy az OVH-hoz hasonló francia felhőszolgáltatók lehetőséget kapjanak arra, hogy felvegyék a versenyt az olyan amerikai óriáscégekkel, mint a Microsoft Azure és az Amazon AWS. Ugyanakkor jelentősen átfedésben van az uniós adatvédelmi törvénybe foglalt hasonló rendelkezéssel, amelynek célja, hogy a felhőszolgáltatókat arra kényszerítse, hogy csökkentsék az átállási költségeket, és biztosítsák, hogy a weboldal vagy alkalmazás nagyjából ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezzen az új szolgáltatónál.

Egy francia tisztviselő szerint a kormány a felhőágazat hatalmas gazdasági tétje miatt döntött úgy, hogy korábban bevezeti az uniós törvényt. „Jelenleg a piac évente 20%-kal növekszik, ennek ellenére a három legnagyobb szolgáltató a piac háromnegyedét birtokolja. E vállalatok versenyellenes gyakorlata megakadályozza egy új, nyitottabb gazdaság virágzását” – tette hozzá a francia tisztviselő, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott.

Az Airbnbre is gondoltak, egységes adatbázist hoznak létre a turistaszállások tevékenységének nyilvántartására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a tevékenység szabályozását a helyi hatóságok számára, és segítsék az évi 120 vendégéjszakára vonatkozó korlát alkalmazását. A szálláshely-szolgáltatót gyakran vádolják azzal, hogy a városok lakói és vállalkozásai kárára támogatja a turizmust. Számos francia városnak keserű tapasztalata van ezzel kapcsolatban, például Párizsnak, ahol a lakhatási válság különösen markánsan jelentkezik. Ez az intézkedés a 2024-es párizsi olimpiai játékok idejére lakásukat kiadni kívánók egy részét is eltántoríthatja.

Barrot fel kívánja hatalmazni az Arcomot, a francia médiaszabályozót, hogy lehetetlenítse el az uniós szankciókkal sújtott weboldalakhoz való hozzáférést, kifejezetten a Moszkvához kötődő Russia Today France és a Szputnyik csatornákra utalva. Ezeket a médiumokat az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetén betiltották, mivel a Kreml szócsövének tekintették őket, de hónapokig sikerült kijátszaniuk a gazdasági szankciókat. A digitális miniszter szerint a szándék az, hogy az Arcomot olyan képességgel ruházzák fel, amely „hatékonyan és gyorsan ellensúlyozni tudja a demokrácia ellenségeinek propagandáját”.

A törvényjavaslat az Arcomot jelölte ki a digitális szolgáltatások koordinátorának, vagyis annak a nemzeti hatóságnak, amely a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt végre fogja hajtani, és amely a Franciaországban székhellyel rendelkező digitális vállalatok megfelelésének felügyeletéért felel. A digitális piacokról szóló törvény esetében a végrehajtás összetettebb, mivel a nagy technológiai vállalatokra vonatkozó uniós szabályrendszer oroszlánrésze az Európai Bizottságra hárul majd. A francia oldalon a Nemzeti Informatikai és Szabadságügyi Bizottság (CNIL), a magánélet védelmét felügyelő hatóság fogja támogatni mindazt, ami az adatvédelemmel kapcsolatos, míg a Verseny-, Fogyasztóvédelmi és Csalás Elleni Főigazgatóság a piacterek felügyeletéért, az Arcom pedig a platformok tartalmáért lesz felelős. Ami az adatkezelési törvényt, az ipari adatok megosztásának feltételeit meghatározó rendeletet illeti, az illetékes hatóságok a CNIL lesz a közérdekű adatszolgáltatásért, a Digitális Ügyek Tárcaközi Igazgatósága (DINUM) a közérdekű adatokért, az Arcep pedig a távközlési hatóság az adatgazdaság és az adatközvetítők témakörében. ”

Forrás:
Mindent szabályozna az interneten Franciaország; SG.hu; 2023. május 10.
Numérique : vers une meilleure protection des citoyens et des entreprises en ligne; Ministère de l’économie, des finances et des la souveraineté industrielle et numérique; 2023. május 10.
France mulls new ‘frontline’ digital bill going beyond EU rules; Théophane Hartmann; EURACTIV.com; 2023. május 10.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Hatalmas kereslet a katonai célú, nagy nyelvi modelleken alapuló MI-rendszerek iránt

„A Palantir Technologies egy ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellt fejlesztett ki, amely elvileg képes a vállalati stratégiák, a csatatervek, vagy akár természeti katasztrófák elleni válaszlépések elkészítésére is – írta a Bloomberg.

A Peter Thiel által társalapított amerikai adatelemző cég „még soha nem látott” keresletet tapasztalt a legújabb mesterséges intelligencia-platformja (AIP) iránt, amelyet a tervek szerint ebben a hónapban fog kiadni. A részvények kedden kora reggel 21 százalékkal ugrottak meg a bemutató előtt, és az előadás nem okozott csalódást.

A vállalat honlapja szerint a platform olyan nagy nyelvi modelleket működtetne, mint a forradalmi ChatGPT, ám a szöveg és kódírás helyett az AIP fókusza a pontos információszerzés és a kifinomult döntéshozatal, kifejezetten hadseregek számára tervezve.

A Palantir egy demóvideón keresztül bemutatta, hogy a rendszer képes megjeleníteni és elemezni ellenséges célpontokról szóló információkat, azonosítani a potenciális ellenséges helyzeteket, haditerveket javasolni, és ezeket a terveket végrehajtásra elküldeni a parancsnoknak.

A videó hangsúlyozza, hogy a platform biztonságos és védett, lehetővé téve az ügyfél számára, hogy eldöntse, milyen adatokat láthatnak a modellek, és hogy „mit tehetnek és mit nem tehetnek az emberek nevében”.

Ha ezt a technológiát helyesen, óvatosan és biztonságosan használjuk, olyan fegyver kerül a kezünkbe, amivel csak győzni lehet, a vetélytársakat és az ellenfeleket pedig egy mozdulattal el lehet rettenteni – jelentette ki Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója.

Karp szerint a mesterséges intelligenciák és a nagy nyelvi modellek olyan forradalmi eszközök, amelyek teljes iparágakat fognak átalakítani, így nem véletlen, hogy az adatelemző minél előbb meg akarja lovagolni az új technológia hullámát.

Az AIP-t azonban nem csak a harcmezőn lehet bevetni, mivel elvileg polgári alkalmazásra is kiváló lesz. A demóvideó azt is bemutatta, hogy egy gyártó vagy nagyvállalat hogyan használhatja a rendszert például egy hurrikáncsapásra való felkészüléshez: elemezve az elosztóközpontok működését, és eldöntve, hogy felgyorsítsa, késleltesse vagy törölje a megrendeléseket. A platform ezen túl képes lesz előrejelezni a vásárlói megrendelésekre gyakorolt hatást, és előrejelezni a bevételt ezekben a helyzetekben.”

Forrás:
A harcmezőkön támad a Palantir új robotja; Nemes Tamás; Világgazdaság; 2023. május 9.
Palantir AIP. Activate LLMs and other AI on your private network, subject to full control; Palantir Artificial Intelligence Platform
Introducing AIP for Defense (videó)

Felavatták Bukarestben az EU Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontját

„A bukaresti Műszaki Egyetem kampuszában felavatták kedden az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontot (ECCC), amely a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatás, valamint technológiai és ipari fejlesztés területére irányuló beruházásokat hivatott összefogni.

Az avatóünnepségen Nicolae Ciucă miniszterelnök kiemelte: az ECCC-nek az Európa-napra időzített felavatása azt üzeni, hogy 16 éves uniós tagság után az Európai Unió az intézményrendszer szintjén is jelen van már Romániában, hiszen ez az első európai uniós ügynökség az országban. Az új ügynökség Bukarestbe telepítése Ciuca szerint azt igazolja, hogy Románia „érett” tagállamként maga is hozzájárul az európai építményrendszer megerősítéséhez.

Sebastian Burduja kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős miniszter az avatóünnepségen azt mondta: a központ nem pusztán egy épület az egyetem területén, hanem az innovációs ökoszisztéma középpontjában kell állnia, és együtt kell működnie a tudományos körökkel, a kiberbiztonsággal foglalkozó összes közintézménnyel és az ágazat romániai start-up vállalkozásaival.

Az ECCC támogatni fogja az innovációt és az iparpolitikát a kiberbiztonság területén, uniós projekteket fog kidolgozni és koordinálni, és a tagállamok által kijelölt nemzeti koordinációs központok hálózatával együttműködve végzi majd a tevékenységét.”

Forrás:
Felavatták Bukarestben az EU Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontját; MTI / maszol.ro; 2023. május 9.
European Cybersecurity Competence Centre and Network

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A magyar űrstratégia a békét szolgálja

„Továbbra is békében szeretném élni az életemet kétgyermekes anyaként, de azt is tudom, hogy a valóság felett nem lehet szemet hunyni – jelentette ki Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Biztonság, védelem és világűr címmel tartott konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Emiatt az ezen az események elmondottak fontossága hihetetlenül megnövekszik – tette hozzá. Ottléte egy másik okának azt nevezte, hogy nem a jövő megjóslása a feladatuk, hanem az arra való felkészülés, mert nem lehet tudni, hogy mit fog hozni. Kifejezte, jó helyen van most, mert ezen a konferencián stratégiai útmutatást adnak a társadalmi és technológiai változásokról, amelyek rendkívüli ütemben zajlanak. Emlékeztetett, az innováció szó minisztériumának a nevében is megtalálható, és ez a harmadik ok, amiért részt vesz a konferencián. Leszögezte: az űrszektor a védelmi iparág, a gazdaság és a távközlés kulcsfontosságú szektora lett, a Föld körüli pálya védelmi célokra történő használata egyre fontosabbá válik, a fejlődés pedig hihetetlen tempóban halad.

– A felsőoktatásért felelős minisztérium képviselőjeként csak üdvözölni tudom az NKE-n folyó oktatást és fejlesztést – állította. Vitályos Eszter azzal zárta beszédét, hogy egy részvételének egy személyes oka is van: az elmúlt években szorosan követte Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos elkötelezett munkáját, akinek az a célja, hogy értékes tényezővé tegye Magyarországot az űrszektorban.

A háború visszatért a földrészünkre, a közvetlen szomszédunkba, és számos egyéb fegyveres konfliktus is zajlik világszerte – emelte ki köszöntőjében Ferencz Orsolya. Hozzátette, ki kell alakítani egy víziót az űrtevékenységet illetően, ahogyan egyre több lehetőség nyílik meg az ismeretlen felfedezésére. Úgy vélekedett, az űr a védelem és a nemzetbiztonság terepévé is vált, és több mint 15 ezer tárgyat bocsájtottak már az űrbe a Szputnyik-1 fellövése óta az ENSZ-statisztikák szerint, ebből ötezer aktív műhold. Úgy fogalmazott, a holdak katonai felhasználása érzékeny kérdés maradt, Kitért arra is, hogy a magán és állami befektetéseknek, illetve a digitalizációnak köszönhetően az űrkapacitások új szerepet vettek fel, ahogy az látszik az Ukrajnában zajló háborúból is. Az űr a túlélés tényezője lett, mert például az időjárás-előrejelzés meghatározóvá vált a hadműveletek elindításában – mutatott rá. Hangsúlyozta: az orosz-ukrán háború rávilágított az űrrendszerek sebezhetőségére és a veszélyek súlyosságára, például ha nem kívánt módon használnak fel adatokat vagy az űrinfrastruktúrát. Megjegyezte, a kormányoknak, a nemzeti űrügynökségeknek és a magáncégeknek tovább kell folytatni az együttműködést az űrtevékenység további fenntartásában. Magyarország ennek a szellemében cselekszik, amióta elfogadta a nemzeti űrstratégiát 2021-ben – mondta Ferencz Orsolya.

– Az NKE részt vesz 17 egyetemmel közösen a Unispace-programban, ahol négy specifikus területen fognak szakembereket képezni. Ezzel a magyar és az európai űrtevékenységet támogatják – mondta Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Ezt azzal egészítette ki, hogy idén az NKE látja vendégül az Európai Űrügynökség nyári kurzusát, amelyen az űrjogról és űrpolitikáról lesz szó. Úgy vélekedett, bár a résztvevők különböző hátterekből és országokból jöttek, egy dolog egyesíti őket: az űr egy olyan hely, amit érdemes felfedezni, mert jelentős szerepe van az emberek életében és a világ alakításában. Hozzátette, az űrtevékenység nemzetbiztonsági és védelmi kérdés, továbbá alapvető dolog, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat és az érdekeinket a világűrben is, de ez jelentőségét veszti határozott tevékenység nélkül.

Meg kell osztani a tudást, együttműködni és a megfelelő kérdéseket feltenni – hívta fel a figyelmet Deli Gergely.”

Forrás:
Az űrstratégia a békét szolgálja; Molnár János; Magyar Nemzet; 2023. május 9.

„[Biztonság, védelem és világűr] E címmel szervezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Világűrjog és -politika Kutatóműhelye május 9-10-én az egyetem Széchenyi Dísztermében.

A rendezvényen Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencián megjelent szakértők és érdeklődők kapcsán egy dolog közös: mindnyájan úgy gondolják, hogy a világűr kutatása hozzájárul világunk formálásához. E terület kapcsán ugyanakkor a lehetőségek mellett fenyegetettségekkel is számolnunk kell: a világűrbéli tevékenységeknek nemzetbiztonsági és nemzetvédelmi aspektusai egyaránt vannak. E tekintetben is fontos megvédenünk magunkat és érdekeinket – fogalmazott Deli Gergely.

Érteni a jelent és a tőlünk telhető legjobb módon felkészülni a jövőre – e feladatokhoz fontos a tudásmegosztás, az együttműködés, és a helyes kérdések felvetése. Ennek jegyében működik együtt közösen partnereivel egyetemünk a UniSpace Program keretében. A 17 felsőoktatási intézmény közös projektjének keretében szakembereket képeznek, ily módon hozzájárulva a hazai és európai űrtevékenységek sikeréhez, jelezte Deli Gergely. Tavaly szeptemberben e mellett az NKE létrehozta a Világűrjog és –politika Kutatóműhelyt is, amely nemrégiben egy könyvet is megjelentetett a témáról, és számos szakmai eseményt szervez. E konferencia célja, hogy hozzájáruljon a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok elmélyítéséhez – zárta gondolatait a rektor.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára is köszöntötte a szakmai fórum résztvevőit. Elmondta: három ok miatt tartja különösen fontosnak e konferenciát. Amikor egy évvel ezelőtt létrejött a minisztérium, az egyik fő célt a jövőre történő felkészülésben jelölték meg. A jövőbeli szakmai készségek mindig egy társadalmi entitást jellemeznek: egy országot, várost, szervezetet, családot – és meghatározzák azt, ahogyan ezek képesek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, sőt, akár befolyásolni azokat. E konferenciának is célja, hogy stratégiai útmutatással szolgáljon a társadalmi és technológiai változásokhoz. A második ok, folytatta a miniszterhelyettes, az innovációhoz kapcsolódik: az űrkutatás önmagában is innováció: a védelmi szektor, a gazdaság és a kommunikáció fontos platformja. A harmadik ok pedig, amely miatt fontos most e konferencia, nem más, mint a valóság, azaz a szomszédunkban dúló háború.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa ugyancsak köszöntötte a megjelenteket, megköszönve a NKE Világűrjog és -politika Kutatóműhely szervezését. Beszédében kiemelte az űrkutatás interdiszciplináris jellegét és azt, hogy az űr nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt területté vált. Az emberiségnek tisztában kell lennie az űrkutatás mindennapjainkra gyakorolt hatásaival. Az ENSZ nyilvántartása szerint 15 ezer űrobjektumot küldtek már fel az első műhold, a Szputnyik 1957-es pályára állítása óta. E műholdak szerepe a telekommunikáció, a navigáció és meteorológia területén egyaránt nélkülözhetetlen.

A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakorlatilag minden műhold egyaránt használható civil és katonai célokra is – ezt mostanság, a háború idején nyilvánvalóvá vált, s ennek jelentőségét nem szabad alábecsülni. Közösségi és magánfinanszírozás egyaránt segíti e szektor fejlődését, amelyhez a digitalizáció is hozzájárul. A magánszektor is mind fontosabb szerepet játszik mindebben, a háborúban például a civil internet szolgáltatók révén. A kommunikációs kapcsolatokat lehetővé tevő civil műholdak rendszere immár kritikus tényezővé vált a kormányok rezilienciájának erősítése szempontjából is – mutatott rá Ferencz Orsolya. Az űr a túlélés egy fontos elemévé vált – és e téren immár elkerülhetetlenül fontos az összehangolt nemzetközi együttműködés. Az EU és a NATO idén januári együttes nyilatkozata is kitér e területre.

Philippe Guillot, a Francia Légügyi és Űrakadémia professzora az űrfegyverkezésről tartott előadást. Elmondta: az űrben történő fegyverkezés komoly geostratégiai kihívást jelent a nemzetközi közösségre, s a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy az egyes országok védjék nemzeti érdekeiket. Prezentációjában először az egyes, a témához kapcsolódó fogalmakat definiálta az előadó, majd a terület jogi kereteit, aspektusait vette számba, bemutatva a kapcsolódó, az elmúlt évtizedekben aláírt egyezményeket. Végül szólt a potenciális fenyegetésekről és ennek kapcsán Európa szerepéről. A műholdak elleni támadások kapcsán a professzor 1962 és 2021 között több esetet is részletesen elemzett, emellett bemutatta a „soft killing” módszereket is, azaz azokat a módozatokat, amelyek révén például telekommunikációs eszközökkel vagy cyber támadásokkal tettek kárt a műszerekben.

Szöllősi Antal ezredes, a HM Védelempolitikai Főosztályának vezetője előadásában az EU világűrvédelmi stratégiáját ismertette. Rámutatott: a téma nemcsak társadalmi, de biztonsági és védelmi szempontból is lényeges, érdekeink védelme a világűr tekintetében is fontos. Jóllehet korábban a sci-fi műfajához tartozhatott, de immár számolnunk kell az űrben zajló háborús konfliktusokkal is. Az orosz-ukrán háború ráirányította a figyelmet a műholdak biztosította kommunikáció fontosságára, valamint az üzleti világ és a média szerepére is. A kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatban elhangzott: azok fejlesztése iránt hosszú évek óta elkötelezett az unió, erről egy kapcsolódó direktíva is rendelkezik. Szóba került továbbá az EU űrstratégiája és a NATO kapcsolódó politikája. Az előadó részletesen ismertette a vonatkozó uniós stratégia öt pillérének főbb elemeit is.

A kétnapos konferencia további szekcióban a résztvevők neves külföldi előadók prezentációit hallhatják egyebek mellett az ukrán háború űrvédelmi politikákra gyakorolt hatásairól, a NATO kapcsolódó dilemmáiról, a világűr és a terrorizmus viszonyáról, a Föld megfigyelésének jogi vonatkozásairól és a téma hazai ipari vonatkozásairól.”

Forrás:
Biztonság, védelem és világűr; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2023. május 10.

Szakirodalom

Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia. Szakirodalmi szemle

„A tanulmány a rezilienciával foglalkozó szakirodalmat elemzi elsősorban a kormányzás, és a decentralizáció szempontjából. A szerző megállapítja, hogy noha a fogalom nem új, de különösen az utóbbi időben vált jellemzővé igazán az interdiszciplináris megközelítés. A covid járvány jelentősen erősítette a rezilienciára épülő szakpolitikák pozícióit, s ez a jelenség a kormányzatok számára is kihívást jelent mind globális, mind nemzeti és helyi önkormányzati szinten. Az elsősorban a járványkezeléssel foglalkozó és a kelet-közép-európai régióra koncentráló szakirodalom szemléje kiterjed a fogalom formálódására, a kormányzási vonatkozásokra, a centralizáció és decentralizáció dilemmájára és a többszintű kormányzásban bekövetkezett változásokra. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a centralizációs reflexek rendkívül erősek, a helyi önkormányzatokat érintő megszorítások, az információhiány is akadályozta a szintek együttműködését, de nem voltak előnyös helyzetben a nemzetközi szervezetek sem, mert a nemzetállami kormányzatok nem voltak partnerek az együttműködésben. Fontos tanulság, hogy a kormányzatok minősége jelentős mértékben hozzájárul a válságok sikeres vagy sikertelen kezeléséhez, mint ahogy az is, hogy a válságokra való felkészülést a kormányzatok működésébe rendszer szinten szükséges beépíteni, aminek segítségével elkerülhető, hogy veszélyhelyzetben a rendkívüli eszközök alkalmazása kizárólagos legyen.

A magyar járványkezelés tekintetében tett megjegyzések, részben a szerző és kollégái korábbi kutatásai alapján, arra utalnak, hogy nem kerültük el a centralizáció és a „kivételesség” veszélyeit, de a helyi önkormányzatok felkészületlensége is hozzájárult ahhoz, hogy nem kerültünk a járványkezelésben jól teljesítő kormányzatok közé.”

Forrás:
Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia. Szakirodalmi szemle; Pálné Kovács Ilona; Tér és Társadalom, 37(1), o. 3–22. doi: 10.17649/TET.37.1.3465; 2023
PDF

Könyvtári trendjelentések

„Az OSZK Könyvtári Intézete szerkesztésében 2023 márciusában megjelent a Könyvtári trendjelentések új száma.

A tizenkét tematikus riport 2015-től kezdve mutatja be a hazai könyvtári rendszerben bekövetkezett főbb változásokat, és ízelítőt ad az országos könyvtárstatisztika idősoros adatállományában rejlő elemzési lehetőségek szinte kimeríthetetlen tárházából.

A Könyvtárvilág című webmagazin legújabb száma beszámol az elektronikus kiadványról.”

Forrás:
Könyvtári trendjelentések; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. május 9.

„Az OSZK Könyvtár Könyvtári Intézete immár második alkalommal készítette el azt a 12 tematikus riportot, amely a 2015-ös évtől kezdve mutatja be a hazai könyvtári rendszerben bekövetkezett főbb változásokat, és ízelítőt ad az országos könyvtárstatisztika idősoros adatállományában rejlő elemzési lehetőségek szinte kimeríthetetlen tárházából.

A Könyvtári trendjelentések című kiadványok annak a megújítási folyamatnak az eredményei, amelyet a Könyvtári Intézet 2021-ben kezdett el. Kialakított egy olyan egységes adatstruktúrát, amelyben a 2015-től kezdődő évek adatai elemi szinten is könnyen összehasonlíthatóvá válnak, valamint létrehozott egy új adatvizualizációs szolgáltatást is, amely az országos könyvtári statisztika (OSAP 1442) adatai alapján mutatja be a Magyarországon működő könyvtári szolgáltatási pontok számának, működésének, szolgáltatásainak és használatának 2015 és 2021 közötti alakulását.

A Könyvtári trendjelentések a legfontosabb trendeket és változásokat hivatott szemléltetni.

A kiadványok az alábbi oldalon érhetők el:
https://ki.oszk.hu/informacioszolgaltatas/konyvtari-trendjelentesek”

Forrás:
Megjelent a Könyvtári trendjelentések új száma; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. március 24.

Törvények, rendeletek

A felfüggesztett vagy megállított központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások esetében vissza kell fizetni a fel nem használt pénzeket

„Lázár János felmentést adhat, de csak nagyon szoros határidő mellett.

Az egyes beruházásokat érintő veszélyhelyzeti szabályokat tartalmazó kormányrendelet is megjelent a pénteki Magyar Közlönyben.

Ebben a kabinet a következőket rendelte el:

A felfüggesztett vagy megállított, központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások (legyen az állami vagy önkormányzati) polgári jogi vagy támogatási szerződése megszűnik, méghozzá ennek a rendeletnek a hatálybalépését követő nyolcadik napon.

Mivel ez a rendelet május 15-én lép hatályba, május 23-án szűnnek meg az érintett megállapodások.

A feleknek a rendelet hatálybalépését követő harmincadik napig kell elszámolniuk egymással, tehát június közepéig.

A beruházásokra biztosított és fel nem használt központi költségvetési forrásokat legkésőbb a szerződés megszűnésének napját követő napon vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.

Ezt követően az érintett beruházás további szakmai indokoltságát a szakpolitikai felelős miniszter felülvizsgálja.

Ugyanakkor mindez nem vonatkozik a beruházások előkészítésére, a részben vagy egészben európai uniós források felhasználásával megvalósuló beruházásokra.

Viszont a május 15-ig érvényesen létrejött, de nem hatályosult szerződések nem válnak hatályossá.

Az is olvasható a rendelet szövegében, hogy a beruházással érintett szakpolitikai felelős miniszter 2023. május 19. napján, 16 óráig benyújtott javaslatára az állam nevében eljárva az állami beruházásokért felelős miniszer (tehát Lázár János) felmentést adhat a szerződések megszüntetése alól.

Erre ugyancsak május 23-ig van ideje…”

Forrás:
Végleg eldőlt: semmisek az állami beruházások – vissza kell fizetni a fel nem használt pénzeket; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. május 13.
A Kormány 174/2023. (V. 12.) Korm. rendelete egyes beruházásokat érintő veszélyhelyzeti szabályokról; Magyar Közlöny; 2023. évi 71. szám; 2023. május 12.; 3034. o. (PDF)

Felzárkózó települések energiahatékonysági projektjeinek kiemeltté nyilvánítása

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2023. május 17-ig.

Az intézkedés célja Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Eszköze (a továbbiakban: HEE) C FETE komponens keretében megvalósuló energetikai projekt első, Európai Unió felé vállalt mérföldkövének (2023 végéig 12 500 kWp megújuló energiakapacitás létrehozása) sikeres elérése. Ennek érdekében a beazonosított területeken megvalósuló beruházások kiemeltté nyilvánítása szükséges.”

Forrás:
Felzárkózó települések energiahatékonysági projektjeinek kiemeltté nyilvánítása; Belügyminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. május 9.

Novák Katalin aláírta: 32 ezer táblagépet oszt szét ingyen az állam

„Megjelent a törvény, a KSH átruházhatja azokat a táblagépeket, amelyeket még a 2022-es népszámlálás lebonyolításához szerzett be.

A csütörtöki esti Magyar Közlönyben megjelent a törvény az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról. Ezt a jogszabályt még május 3-án szavazta meg a parlament, most viszont már Novák Katalin aláírása is rákerült.

A törvény arról szól, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ingyenesen átruházhatja azokat az állami tulajdonban lévő infokommunikációs eszközöket, amelyeket még a 2022-es népszámlálás lebonyolításához szereztek be. Ezek fölött az eszközök fölött a KSH gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A jogszabály pedig kimondja, hogy az eszközöket

helyi önkormányzatok,

országos nemzetiségi önkormányzatok,

egyházak, egyházi jogi személyek,

közbiztonság és közrend fenntartásával összefüggő tevékenységet, egészségügyi tevékenységet vagy szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek,

közösségi, társadalmi tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok,

közhasznú szervezetek

vagy agrárgazdasági tevékenységet végző köztestületek

között lehet szétosztani az általuk ellátott feladatok elősegítése céljából. A törvény a kihirdetését követő napon, vagyis május 12-én lép hatályba.

Milyen informatikai eszközöket és mennyit osztanak szét ingyen?

A közlönyben megjelent szövegből nem derül ki, de az Országgyűlésnek benyújtott tervezetben szerepelt, hogy az infokommunikációs eszközökön táblagépeket, tehát tableteket kell érteni. Ezeket a KSH használta a 2022-es népszámláláshoz, de már nincs rájuk szüksége. Ahogy azt a Világgazdaság korábban megírta: nem kis mennyiségről van szó, a KSH a népszámlálás sikeres lebonyolítása érdekében 34 500 darab informatikai eszközt szerzett be. Ezeknek csak egy kis részét tartaná meg a hivatal a saját közfeladata ellátásához, és további 32 ezer tabletet fel tud ajánlani továbbhasznosításra.

Mikor osztják szét a tableteket?

Azt fontos tudni, hogy a 32 ezer tabletből 22 ezer biztosan a közoktatásba kerül. Erre a terv szerint még áprilisban sor került, függetlenül attól, hogy a jogszabály csak most jelent meg. Ezeknél ugyanis csak annyi történt, hogy az egyik állami szervezet (KSH) egy másik állami szervezetre (valószínűleg a KLIK-re) ruházza át az ingóságát, ehhez tehát külön törvényi szabályozás nem szükséges. A fennmaradó 10 ezer eszköznél viszont igen. Dömötör Csaba a kormány képviseletében korábban azt ígérte, hogy amint megszületik a törvény – ez tehát megtörtént –, a KSH a lehető leggyorsabb úton szétosztja a kedvezményezetteknek a táblagépeket”

Forrás:
Novák Katalin aláírta: 32 ezer tabletet oszt szét ingyen az állam; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. május 12.
2023. évi XV. törvény egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról; Nemzeti Jogszabálytár
2023. évi XV. törvény egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 70. szám; 2023. május 11.; 2935-2936. o. (PDF)

20. szám, 2023. május 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek