Skip to main content

40. szám, 2023. október 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibornak önálló tárcája lesz, minden bizonnyal a közigazgatásért és a területfejlesztésért felel majd

„Önálló tárcája lesz, minden bizonnyal a közigazgatásért és a területfejlesztésért felel majd, de az EU-s pénzek maradnak nála – mondta Navracsics Tibor.

A politikus az atv.hu-nak beszélt. Azt mondta: önálló tárcája lesz, minden bizonnyal a közigazgatásért és a területfejlesztésért felel majd. Erről már tárgyaltak a miniszterelnökkel, és január elsejétől lehet új miniszteri portfóliója.

A Magyar Hang írta meg azt szombat este, hogy kormányátalakítás várható

Navracsics Tibor – aki korábban uniós biztos volt – a 2010-ben megalakult Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettesként és igazságügyminiszterként a közigazgatásért is felelt. Most területfejlesztési tárca nélküli miniszter és három államtitkárral, Latorcai Csaba miniszter-helyettessel, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért, valamint Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkárral dolgozik.”

Forrás:
Megerősítették: jövőre kormányátalakítás várható; Infostart; 2023. október 1.
„A napokban lapunk szintén arról értesült, hogy kormányátalakítás várható, amelynek keretében Navracsics Tibor saját, a közigazgatásért felelős miniszteri tárcát kaphat. Információink szerint ezzel több szakmai terület is átkerülne a korábbi uniós biztosi posztban is megfordult politikus alá. Úgy tudjuk, ezzel összefüggésben a Miniszterelnökségnek tisztán politikai szerepet szánnak.”
Navracsics már tárgyal a miniszterelnökkel a közigazgatási és területfejlesztési tárca megalapításáról; Magyar Hang; 2023. október 1.

Szervezett fellépésre van szükség az Európai Bizottság szerint a digitális átállás előmozdítása érdekében

„A digitális évtized helyzetéről szóló, ma közzétett első jelentés átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon. A jelentés négy fő pillérre összpontosítva értékeli az EU teljesítményét Európa 2030-as célkitűzései és célértékei tekintetében: e négy pillér a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a vállalkozások digitalizációja, ezen belül a mesterséges intelligencia használata és a közszolgáltatások digitalizálása. A jelentés továbbá nyomon követi azt is, hogyan teljesültek a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatban foglaltak. Ez a nyilatkozat az EU biztonságos és fenntartható digitális átalakulás iránti elkötelezettségét tükrözi, és az embereket helyezi a középpontba.

A 2023. évi jelentés, amely az éves jelentések sorában az első, kollektív fellépésre szólítja fel a tagállamokat a jelenlegi beruházási hiányosságok kezelése, az európai digitális átállás felgyorsítása és a digitális évtized szakpolitikai program célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítések fokozása érdekében. A digitális évtized szakpolitikai program, amelyet az Európai Parlament és a Tanács fogadott el és 2023. január 9-én lépett hatályba, az uniós és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésen alapuló irányítási rendszert foglal magában.

A 2023-as jelentésben szereplő horizontális ajánlások és az országspecifikus ajánlások egyértelműen és a cselekvésekre összpontosítva jelölik ki a követendő utat. Az ajánlások képezik majd a Bizottság és a tagállamok közötti, közös céljaink elérésével kapcsolatos megbeszélések és együttműködés alapját. Ezt a munkát nagyszabású, több országra kiterjedő projektek, többek között az újonnan bevezetett európai digitális infrastruktúra-konzorciumok (EDIC-ek) végrehajtása segíti majd.

Az alábbiakban a jelentésben tárgyalt különböző területekre vonatkozó főbb megállapítások olvashatók.

Digitális infrastruktúra – biztonságos konnektivitás

A jelenlegi 2030-as célkitűzés értelmében a gigabites lefedettségnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és minden lakott területen biztosítani kell az 5G teljesítményű hálózatokat.

Jelenleg a száloptikás hálózatok, amelyek kritikus fontosságúak a gigabites hálózati összekapcsoltság biztosítása szempontjából, a háztartásoknak csupán 56%-át érik el, míg 5G lefedettséggel a lakosság 81%-a – a vidéki területeken pedig mindössze 51%-a – rendelkezik. Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől. A vidéki háztartások 55%-ában még mindig nem elérhető a fejlett hálózatok valamelyike, 9%-a pedig egyáltalán nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal.

További, legalább 200 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség ahhoz, hogy Unió-szerte biztosított legyen a gigabites lefedettség, valamint az 5G lefedettség valamennyi lakott területen. A tagállamoknak fel kell térképezniük konnektivitási hiányosságaikat, és meg kell vizsgálniuk, hogy a beruházásokat támogató uniós szabályozási keret előnyeit kiaknázva milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a kereskedelmi szempontból nem életképes területeken – többek között a vidéki és távoli területeken – történő magánberuházások kiegészítésére.

Félvezetők

A jelenlegi 2030-as cél az, hogy az élvonalbeli félvezetők globális gyártásának értékén belül az EU megkétszerezze részesedését, azaz globális piaci értékbeli részesedése a jelenlegi 10%-ról 20%-ra emelkedjen.

E cél elérésére jött létre a csipekről szóló európai jogszabály, amely 2023. szeptember 21-én lépett hatályba, és amelynek célja egy virágzó félvezető-ökoszisztéma és reziliens ellátási láncok kialakítása. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a hazai csiptervezési és -gyártási kapacitások további ösztönzésére, valamint a fejlett technológiákkal kapcsolatos helyi készségek ágazatokon átívelő fejlesztésére irányuló nemzeti szakpolitikákat és beruházásokat.

A vállalkozások digitalizálása

A digitális szakpolitikai program három célt tűz ki a vállalkozások digitalizációjának előmozdítására:

  • az uniós vállalkozások legalább 75%-ának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát (MI) kell alkalmaznia tevékenységeihez;
  • a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint 90%-ának el kell érnie legalább egy alapszintű digitális intenzitást (ez a fogalom a különböző digitális technológiák vállalati szintű használatát mutatja);
  • az unikornisok (azaz a több mint 1 milliárd EUR értékű vállalatok) számát meg kell kétszerezni.

További beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a számítási felhőt a vállalkozásoknak csupán 66%-a, a nagy adathalmazokra épülő technológiákat 34%-a, a mesterséges intelligenciát pedig 20%-a fogja használni. Emellett – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján – az uniós kkv-knak csupán 69%-a éri el a digitális intenzitás alapvető szintjét, és a tagállamok között egyenetlen és elégtelen előrehaladás tapasztalható. A technológia elterjedésének javítása érdekében a tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet a vállalkozások digitalizálásának előnyeire, valamint népszerűsíteniük és támogatniuk kell az európai digitális innovációs központokat.

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az uniós székhelyű unikornisok száma. Ha ez a tendencia folytatódna, az lehetővé tenné az EU számára, hogy akár 2030 előtt teljesítse célját, de a piacok gyors változásai miatt ebben az esetben sem dőlhetnénk elégedetten hátra. Ráadásul a többi fejlett gazdasághoz képest továbbra is vannak lemaradásaink: 2023 elején az EU-ban bejegyzett unikornisok száma 249 volt, míg az Egyesült Államokban 1444, Kínában pedig 330 ilyen vállalat működött.

A közszolgáltatások digitalizálása

A digitális évtized szakpolitikai program célkitűzései között szerepel a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 %-os online hozzáférhetősége, és adott esetben a közigazgatási szervekkel való online kapcsolattartás lehetősége az uniós polgárok és vállalkozások számára; az uniós polgárok 100%-a számára online hozzáférés elektronikus egészségügyi adataikhoz, valamint az uniós polgárok 100 %-a számára hozzáférés a biztonságos elektronikus azonosításra (eID) szolgáló eszközhöz.

Számos tagállam jó helyzetben van ahhoz, hogy megvalósítsa a közszolgáltatások és az egészségügyi nyilvántartások teljes körű digitalizálását, valamint polgárai számára a digitális személyazonosság (eID) bevezetését. Jelentős beruházásokra van azonban szükség a közszolgáltatások határokon átnyúló viszonylatban való elérhetővé tétele és teljesítményének javítása érdekében. Az európai digitális személyiadat-tárca teljes körű kiépítése folyamatban van: várhatóan 2030-ra fejeződik be, és kiegészül a 2023 júniusában javasolt digitális euróval.

Digitális készségek

Az EU elkötelezett amellett, hogy a 16–74 év közöttiek legalább 80 %-ának körében növelje az alapvető digitális készségek elsajátítását, és 2030-ra legalább 20 millió IKT-szakemberrel rendelkezzen.

A jelentés azonban azt mutatja, hogy 2030-ra a jelenlegi feltételek mellett a lakosságnak csak 59%-a fog legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezni, és az IKT-szakemberek száma valószínűleg nem fogja meghaladni a 12 milliót. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a magas színvonalú oktatásba és készségekbe történő beruházásokat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, illetve a matematika területén fiatal kortól kezdve elő kell mozdítaniuk a nők részvételét.

Értékek és elvek az online társadalom számára

A jelentés kiemeli, hogy az EU úttörő szerepet játszik a biztonságos és emberközpontú digitális átalakulás megteremtésében, amint azt a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat is rögzíti. Az EU megfelelő szakpolitikai és jogalkotási intézkedéseket vezetett be, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályt és a virtuális világokról szóló közleményt.

Fenntartható digitális átállás

A jelentés nyomon követi a digitális átállás zöldebbé tételére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. Az olyan intézkedések, mint a javításhoz való jogra vonatkozó kezdeményezés, a mobiltelefonok és táblagépek környezettudatos tervezésére vonatkozó kritériumok, valamint az energiarendszerek digitalizálására vonatkozó uniós cselekvési terv csökkenteni fogják a digitális technológiák környezeti hatását. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken vagy közös beruházásokon keresztül megvalósuló további beruházások szintén elengedhetetlenek a nulla nettó kibocsátású digitális megoldásokra való teljes átállás előmozdításához, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások környezeti lábnyomának mérésére szolgáló jobb nyomonkövetési mechanizmusok bevezetéséhez.

Nemzetközi partnerségek

A 2030-ig szóló „Digitális évtized” program hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát az uniós értékeknek a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való előmozdítása szempontjából. Jelentős lépés volt e célkitűzés elérése felé a Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral kialakított digitális partnerségek létrehozása, valamint az Egyesült Államokkal és Indiával létrehozott kereskedelmi és technológiai tanácsok felállítása. Az EU emellett fokozta Ukrajna digitális átalakulásának támogatását is, és az országot az EU ingyenes barangolási térségébe is bevonta.

A következő lépések

A jelentés ajánlásokat tartalmaz az olyan területeken végrehajtott fellépésekre, intézkedésekre és szakpolitikákra vonatkozóan, ahol az előrehaladás nem kielégítő. A tagállamok az október 9-ig közzéteendő nemzeti ütemterveikben felvázolják, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni a célkitűzések elérése érdekében.

A jelentés elfogadását követő két hónapon belül a Bizottság és a tagállamok megvitatják az előzetes észrevételeket, különös tekintettel a bizottsági jelentésben megfogalmazott ajánlásokra.

Háttér-információk

A 2021 szeptemberében előterjesztett „Digitális évtized” szakpolitikai program konkrét lépéseket vázol fel az innováció és a beruházások előmozdítására a digitális készségek, a digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitalizációja és a közszolgáltatások területén. Ezt 2022 decemberében kiegészítette a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat.

A digitális célok és célkitűzések terén elért eredmények nyomon követése érdekében a Bizottság a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe beépítette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI), amely Európa digitalizáció terén elért teljesítményének éves nyomon követésére szolgál.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) a digitális átállás támogatására és alakítására irányuló tevékenységei részeként jelentős mértékben hozzájárult a nyomon követéshez. Három jelentést tett közzé, amelyek módszertanokat, megállapításokat és adatokat tartalmaztak a 2030-as célkitűzések európai és nemzeti szintű megvalósításának támogatására: jelentés készült a 2030-as célok felé vezető uniós pályák becslésére szolgáló módszertanról, a digitális évtized célkitűzéseit segítő uniós finanszírozási eszközök feltérképezéséről, valamint több tematikus területen a magánberuházások nemzetközi összehasonlító teljesítményértékeléséről.

További információk

A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés – Kérdések és válaszok

A digitális évtized helyzetéről szóló tájékoztató

A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés

Idézet(ek)

„A digitális évtized céljainak teljes körű eléréséhez még mindig sok a tennivaló. Itt az ideje, hogy minden intézkedést megtegyünk a szakadék áthidalása és annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ra megvalósuljon a teljes digitális átállás anélkül, hogy bárkit hátrahagynánk. Az első jelentések hasznos iránymutatásul szolgálnak ahhoz, hogy mit kell tenni.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 27/09/2023

„A digitális évtizedről szóló első jelentésünk üzenete egyértelmű: fel kell gyorsítanunk a 2030-ra szóló céljaink megvalósítására irányuló erőfeszítéseinket. Itt az ideje, hogy együttműködjünk annak érdekében, hogy Európa a digitális átállás élvonalába kerüljön. Ez a mai napon a tagállamok rendelkezésére bocsátott ajánlásaink fő üzenete.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 27/09/2023

Forrás:
A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés szervezett fellépésre szólít fel a digitális átállás előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; 2023. szeptember 27.

Közigazgatás, politika, jog

A Magyar Orvosi Kamara javaslatai az ágazat átszervezésének főbb irányairól, a járóbeteg-ellátás átalakításáról és a mesterséges intelligencia használatáról

„Az ágazat átszervezésének főbb irányairól, a járóbeteg-ellátás átalakításáról és a mesterséges intelligencia használatáról szólnak a javaslatok.

A Magyar Orvosi Kamara országos elnöksége Pintér Sándor miniszter kérésére összefoglalta, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlődése, de legalábbis zavartalan működése érdekében melyek a kiemelt fontosságú feladatok. A prioritási lista főbb pontjai:

  • Finanszírozás átalakítása, a források biztosítása, a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása
  • A humánerőforrás helyzet stabilizálása
  • Az adaptivitás fokozása
  • Prevenció – szűrés – gondozás fejlesztése
  • A szakmai szabályok fejlesztése, ezek alkalmazásának napi gyakorlattá tétele
  • A közösségi és a magánegészségügy együttműködésének megoldása
  • Infokommunikációs technológiák (IKT), alkalmazások erőteljesebb penetrációja
  • A szervezés és tervezés egysége

Járóbeteg-szakellátás átszervezése

Összefoglalójában a kamara jelzi, hogy a közép- és hosszú távú alapelveket, tendenciákat, dilemmákat tudja leírni, és azt is, hogy az össszemosódó határok miatt általában a járóbetegellátásról is kell gondolkodni.

A járóbeteg-szakellátás – mint általában az egészségügyi rendszerek – átalakulóban van, a fő tendenciák:

  • a járóbetegellátás (nem csak szakellátás) megerősödése, a tevékenység tömegnek az aktív kórházi ellátásból a járóbetegellátás felé tolódása;
  • a hagyományos határok elmosódása az egyes szintek között;
  • az IKT eszközök, kiemelten a telemedicina kiterjedt alkalmazása, úgy az ellátók közötti kommunikációban, mint a beteg oldalról.

Megjegyezik, hogy a jelen helyzetből nem lehet egy lépésben átmenetet képezni, mert a korszerű és valós jövőkép egy sokkal árnyaltabb, többszektorú, a helyi igényekhez és lehetőségekhez jobban alkalmazkodó ellátórendszer, amelyben párhuzamos megoldások tudnak élni egymás mellett, közös szabályozás és felügyelet alatt.

Mesterséges intelligencia az egészségügyi ellátásban

A mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazási területeiről a MOK elnöksége a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet docense, valamint a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke által összefogott általános és szakmai javaslatokat fogalmazott meg.

Az anyagban a többi közt arról írnak, hogy nemcsak a jogi / felelősségi viszonyok, hanem az ellátás hatékonyságának, minőségének javítása miatt is fontos lenne, hogy az EESZT dokumentumait a mesterséges intelligencia segítségével explorálják, és a rendszer automatikus kiemelést, indexálást, tartalomelemzést végezzen a fontos információkról, illetve kulcsszavas keresést tegyen lehetővé a régi pdf dokumentumokban is. Ez érdemben megkönnyítené és hatékonyabbá tenné az EESZT dokumentumainak alkalmazását az ellátók számára.”

Forrás:
Szakértői javaslatcsomagot küldött Pintérnek a kamara; MedicalOnline; 2023. szeptember 29.
Újabb javaslatcsomagot tett le a kamara a belügyminiszter asztalára; Csík Melinda; Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége; 2023. szeptember 29.

Rekordszintre, 93,7 milliárd forintra nőtt a kórházak adóssága augusztus végére

„Rekordszintre, 93,7 milliárd forintra nőtt a kórházak adóssága augusztus végére – mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László szerint az egészségügyi intézmények ugyan kaptak pénzt a tartozásra, azt azonban főként bérköltségekre fordították.

Rásky László szerint a kórházi adósságról nehéz pontos adatot kapni, aminek az az oka, hogy 2021 nyarán a négy orvosegyetem kikerült az államháztartási elszámolásból, idén július elsejével pedig három egyetemhez hat kórházat csatoltak, ezért a Magyar Államkincstár által havonta közzé tett adósságadatokban nem szerepel ezeknek az intézményeknek a tartozásállománya. Az Orvostechnikai Szövetség közérdekű adatigényléssel szokta ezért kikérni az egyetemektől az adósságadatokat.

A főtitkár szerint így két számból áll össze a teljes kórházi adósság: júliusról augusztusra 8,7 milliárd forinttal 71,5 milliárdra nőtt a költségvetés alá tartozó intézmények adóssága, míg a négy orvosegyetem adóssága mintegy 22 milliárd forint, így augusztus végén az egész intézményrendszer lejárt tartozásállománya 93,7 milliárd forint.

„Pontos adatunk nincsen, hogy mi az adósság szerkezete. A korábbi évekkel ellentétben most már van benne rezsi, tehát vannak benne lejárt közműszámlák, de általános érvénnyel el lehet mondani, és ezt a korábbi évek felmérései alapján bizton állíthatom, hogy az adósságnak legalább a fele az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn” – mondta Rásky László.

A rezsiköltség hatása mellett még egy jelenség okoz gondot a főtitkár szerint: a kórházak az adósság egy részének rendezésére a nyár folyamán jelentős összeget kaptak, de kiderült, hogy ezt nem a közműtartozásokra fordították, hanem a nagy része bérre ment el.

„A helyzet nagyon súlyos, és most már minden gazdasági szereplőt érint, tehát nem csak azokat a tőkeszegény mikro- vagy kisvállalkozásokat, amelyek jellemzően magyar tulajdonban vannak, hanem már a nagyok is érzik ennek a hatását” – mondta az orvostechnikai cégek képviselője. Azt is közölte, hogy a tagoktól arra kaptak megbízást, hogy kezdjenek azonnali közös tárgyalásokat a kormányzattal, mert a cégek többsége nem tudja kivárni az elmúlt tíz évben megszokott módszert, hogy az év végén valamennyit kifizetnek az adósságból.

„Azonnali adósságrendezésre van szükség” – jelentette ki Rásky László. Ha erre nem kerül sor, akkor a főtitkár szerint a cégvezetők kezében vannak olyan legális jogi eszközök, amelyekkel ki lehet kényszeríteni az intézményektől a fizetést. Példaként említette az előrefizetést vagy előlegbekérő alkalmazását, vagy egy sokkal erőteljesebb pénzügyi eszköz a fizetési meghagyás. Rásky László szerint több cégvezető is azt mondja, hogy nagy valószínűséggel le fogja húzni a rolót, „mert ennek a több mint egy évtizedes nyűglődésnek nem sok értelmét látja”.

A kisebb cégek csak beszüntetik a tevékenységüket, a multinacionális cégeknél pedig az nemzetközi tapasztalat, hogy a termékeket nem vonják ki a piacról, de átadják helyi forgalmazóknak nagyon szigorú elszámolással, csak akkor szállítanak, ha a disztribútor fizet, ez pedig a főtitkár szerint egyértelműen áruhiányhoz vezet.”

Forrás:
Asztalra csapnak a kórházi beszállítók: azonnali adósságrendezést követelnek; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2023. szeptember 27.

Európai Unió

Kérdések és válaszok a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentésről – Európai Bizottság

„Mi a kapcsolat a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) és a 2030-ig tartó digitális évtized között?

Az elmúlt évtizedben a Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató révén folyamatosan nyomon követte a tagállamok éves digitális teljesítményét. A DESI éves jelentései országprofilokat és összehasonlításokat tartalmaztak, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára, hogy azonosítsák az erősségekkel és gyengeségekkel rendelkező területeket.

A „Digitális évtized 2030” szakpolitikai program létrehozásáról szóló határozat új szerepet szán a DESI-nek. A DESI immár beépül a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe, és kiegészíti a digitális célok felé tett előrehaladás nyomon követését. Ez azt tükrözi, hogy az egyes országok relatív teljesítményének értékelése helyett egyre inkább a digitális évtized 2030-as célszámai és célkitűzései előtt állói szakadék áthidalására irányuló közös erőfeszítés kerül előtérbe.

A 2023. évi DESI egy sor olyan releváns mutatóból áll, amelyek többdimenziós eredménytáblát alkotnak, és amelyeket jobban hozzáigazítottak a digitális infrastruktúrával, a digitális készségekkel, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizációjával kapcsolatos, 2030-ra vonatkozóan elfogadott uniós szintű célokhoz. A Bizottság a témával kapcsolatos megállapításait a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésben ismerteti, amelyet első alkalommal a mai napon tett közzé.

Hogyan mozdítja elő az EU a digitális átalakulást?

Az elmúlt évben az EU fokozta technológiai vezető szerepének megerősítésére és a digitális átállás megkönnyítésére irányuló intézkedéseit, miközben növelte rezilienciáját. A világ legnagyobb integrált piaci térségére építve az EU fokozta a stratégiai függőségek kezelésére irányuló intézkedéseket, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok, a félvezetők, a számítási felhő és a pereminformatika, valamint a kiberbiztonsági technológiák tekintetében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a Next Generation EU égisze alatt reformokat és beruházásokat hajtott végre. Emellett a csipekről szóló európai jogszabály megfelelő jelzéseket adott a piacnak, és az ágazat eddig 100 milliárd EUR összegű beruházást jelentett be. Ezeket a beruházásokat most megfelelő állami támogatásnak kell kiegészítenie.

Ahhoz, hogy a digitális évtized ambiciózus célkitűzéseire építve az EU sikeresen végrehajtsa a digitális átalakulást, további szakpolitikai intézkedésekre, fellépésekre és nagyberuházásokra lesz szükség mind a köz-, mind a magánszektor részéről, és különösen fontos az erők egyesítése, mindenekelőtt a több országra kiterjedő projektek révén. A nagyszabású projektek meglévő végrehajtási mechanizmusai mellett a Digitális évtized szakpolitikai programja a több országra kiterjedő projektek létrehozásának és végrehajtásának megkönnyítése érdekében bevezeti az európai digitális infrastruktúra-konzorciumokat (EDIC-ek).

A jelentés hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak a digitális politikára vonatkozóan integrált és stratégiai megközelítésről kell megállapodniuk, és a 2030-as digitális célok elérése érdekében fokozniuk kell a beruházásokat. Határozott és konkrét intézkedések nélkül 2030-ra nem tudjuk teljes körűen megvalósítani a digitális átállást.

A digitális évtizedre vonatkozó program keretében létrehozott együttműködési mechanizmus révén a Bizottság és a tagállamok továbbra is értékelik az előrehaladást, és kiemelik azokat a területeket, ahol az előrehaladást fel kell gyorsítani.

Melyek a jelentéshez és a mutatókhoz felhasznált adatforrások?

A jelentésben szereplő adatokat többnyire a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság (a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, valamint az Eurostat) gyűjtötték össze, valamint a Bizottság által indított alábbi tanulmányokból származnak:

A digitális évtizeddel kapcsolatos főbb megállapítások

Digitális készségek

Jó úton haladunk-e a digitális évtized program digitális készségekkel kapcsolatos céljainak elérése felé?

Az alapforgatókönyv szerint a jelenlegi körülmények között 2030-ban a lakosság mintegy 59%-a fog rendelkezni legalább alapvető digitális készségekkel. Ha a növekedés a jelenlegi ütemben folytatódik, nehéz lesz 2030-ra elérni a 80%-os célt.

Az elmúlt 10 év tartós növekedése ellenére a foglalkoztatott IKT-szakemberek száma 2022-ben az egész EU-ban 9,37 millió volt. A jelenlegi körülmények között az EU-ban az IKT-szakemberek száma 2030-ra megközelíti majd a 12 milliót, ami 8 millió fővel marad el a 2030-ra kitűzött céltól (legalább 20 millió IKT-szakember). Emellett 2022-ben az IKT-szakemberek körében a nemek közötti különbség még mindig jelentős volt: a teljes IKT-munkaerőnek csupán 19%-a volt nő.

Milyen intézkedéseket hoznak az EU és tagállamai annak érdekében, hogy áthidalják a digitális készségekkel kapcsolatos célok és a valóság közötti szakadékot?

A digitális évtized céljainak 2030-ig történő eléréséhez jelentős beruházásokra és szakpolitikai beavatkozásokra van szükség a képzési és továbbképzési rendszerek tevőleges népszerűsítése, valamint a digitális készségek korai életkortól kezdődő fejlesztésének előmozdítása érdekében, és különösen fontos elősegíteni, hogy több nő és lány válassza a TTMM-tanulmányokat (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika).

Valamennyi tagállam intézkedéseket tett a formális alapfokú oktatás és a szakképzés, valamint a digitális készségekkel kapcsolatos nem formális képzési kezdeményezések terén (az állami foglalkoztatási szolgálatokon, továbbképzési kezdeményezéseken stb. keresztül).  Ezen túlmenően az IKT területén tapasztalható szakemberhiány további kezelése érdekében tagállami szintű kezdeményezések között szerepel a tanulók eltérő igényeihez igazodó rövidebb/rugalmasabb tanfolyamok, valamint a támogatott tanfolyamok indítása is.

A Bizottság jelentősen fokozta a digitális készségek növelésére tett erőfeszítéseit, például a 2021–2027-re szóló digitális oktatási cselekvési terv, a digitális készségekről és oktatásról szóló, már elfogadott csomag, illetve a Kiberkészségek Akadémiája révén.

Emellett számos uniós finanszírozási eszköz, például a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap Plusz, a Horizont Európa és az Erasmus+, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljai között szerepel a digitális kapacitások és a bevezetésükhöz szükséges készségek megerősítése.

Digitális infrastruktúra – konnektivitás, félvezetők, peremcsomópontok és kvantuminformatika

Konnektivitás

Hogyan teljesít az EU a széles körű hálózati lefedettség biztosítása terén?

2022-ben a vezetékes, rendkívül nagy kapacitású hálózatok – köztük az optikai hálózatok – elérték az uniós háztartások 73%-át, az 5G hálózatok pedig a háztartások 81%-a számára álltak rendelkezésre. Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől.

A vidéki területeken továbbra is komoly kihívások állnak fenn a konnektivitási szakadék áthidalása terén. Az EU vidéki területein a háztartások 9%-a nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal, 55%-a számára pedig nincs biztosítva rendkívül nagy kapacitású hálózat. Az 5G hálózatok immár a vidéki lakott területek 51%-át elérték, szemben az előző évi 33%-kal.

Hogyan támogatja az EU a konnektivitási célokat?

Az adatok azt mutatják, hogy a 2030-as célok eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a konnektivitás terén. Az EU az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA, 2,4 milliárd EUR), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA), az InvestEU programon és az EBB-hiteleken, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ágán (CEF) keresztül (2,1 milliárd EUR 2027-ig) fogja mozgósítani a konnektivitási beruházásokat. Sőt, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz digitális célú kiadásainak mintegy 13%-át a digitális konnektivitásra irányuló beruházások vonzották, ami mintegy 16,4 milliárd EUR-t tett ki, amelyből 13 milliárd EUR-t kifejezetten a gigabites hálózat kiépítésének finanszírozására fordítottak.

Emellett az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex megkönnyíti a beruházásokat és foglalkozik az elektronikus hírközlési ágazat hosszú távú kihívásaival. A gigabites infrastruktúráról szóló közelmúltbeli jogszabálytervezet célja, hogy a hálózatkiépítési eljárások egyszerűsítése, digitalizálása és költségeinek csökkentése révén Unió-szerte csökkentse a gigabites infrastruktúra kiépítésének költségeit.

Félvezetők

Hogyan kezeli az EU az európai félvezetőgyártás megerősítésével kapcsolatos kihívásokat?

A félvezetőgyártás kihívásainak kezelése érdekében számos intézkedésre került sor. 2023. szeptember 21-én hatályba lépett a csipekről szóló uniós jogszabály, amely megerősíti a félvezető-ökoszisztémát az EU-ban, biztosítja az ellátási láncok rezilienciáját és csökkenti a külső függőségeket.

Ezen túlmenően a tagállamok a Bizottsággal együtt elindították a mikroelektronika és a kommunikációs technológiák terén az első sikeres, közös európai érdeket szolgáló fontos projektet, amely 21 milliárd EUR összegű magán- és állami beruházást mozgósít, valamint egy másik, szintén közös európai érdeket szolgáló fontos projektet a mikroelektronika és a kommunikációs technológiák terén, amely 56 vállalatot, kis- és középvállalkozást (kkv) és induló innovatív vállalkozásokat fog össze.

Ahhoz, hogy az EU elérje azon célját, hogy a csipek terén a globális érték 20%-át kitevő piaci részesedést szerezzen, 2030-ig meg kell négyszereznie bevételeit. Ennek érdekében az EU-nak tovább kell fokoznia a beruházásokat és ösztönöznie kell a hazai csiptervezési és -gyártási képességeket, valamint meg kell erősítenie a mikrocsipek tervezése, tesztelése és validációja mögött álló iparágat.

Peremcsomópontok

Hogyan teljesít az EU a felhasználókhoz közelebbi adatfeldolgozást lehetővé tevő peremcsomópontok kiépítésében? 

A perem- és felhőszolgáltatásokra vonatkozóan a digitális évtized programban szereplő célkitűzés értelmében 2030-ig 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot kell üzembe helyezni.

Az európai adatstratégia kiemelte, hogy az adatkezelés terén paradigmaváltásra van szükség, és a pereminformatikát – amely az adatfeldolgozást közelebb hozza a felhasználóhoz – olyan alapvető technológiaként jelölte meg, amely képes megfelelni a nagymértékben megosztott és decentralizált adatfeldolgozás követelményének.

Európában a pereminformatikai ökoszisztéma fejlesztése még mindig korai szakaszban van: 2022-ben a pereminformatikának Európában mindössze három teljesen kereskedelmi alkalmazása volt. Ahhoz, hogy 2030-ra 10 000 peremcsomópont létesülhessen, számos területen kell fellépni az ökoszisztéma egészének létrehozása érdekében, fontos szerepet juttatva a készségeknek, az infrastruktúrának, a biztonságnak, az innovációnak, valamint a köz- és magánszféra együttműködésének.

A 2025–2027-es időszakban az IPCEI-CIS (az új generációs számításifelhő-infrastruktúrával és -szolgáltatásokkal kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt) keretében végrehajtott beruházások várhatóan kereskedelmi forgalomban elérhetővé teszik majd a piac számára a pereminformatikai technológiákat és megoldásokat.

Kvantuminformatika

Hogyan teljesít az EU a kvantuminformatika és a szuperszámítógépek fejlesztése terén?

A „Digitális évtized” programban meghatározott célok szerint az EU azt tervezi, hogy 2025-re megépül az első kvantumgyorsulással rendelkező számítógépe, és ez megnyitja az utat ahhoz, hogy az Unió 2030-ra a kvantumképességek élvonalába kerüljön.

2022-ben az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC Közös Vállalkozás) bejelentette, hogy EU-szerte (Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban) kiválasztott összesen hat helyszínt az első olyan EuroHPC kvantumszámítógépek elhelyezésére és működtetésére, amelyeket nagy teljesítményű szuperszámítógépekbe fognak integrálni.

Jelentős különbség figyelhető meg azonban az EU és a világ számos más jelentős régiója (pl. az USA) között a kvantumba történő magánberuházások tekintetében. Miközben a kvantumipar globális résztvevőinek mintegy 25%-a Európában működik, a globális finanszírozásnak kevesebb mint 5%-a összpontosul itt.

A vállalkozások digitalizálása

Hogyan teljesítenek az európai kkv-k az alapvető digitális intenzitás bevezetésében?

A digitális intenzitás alapvető szintje azt jelenti, hogy a vállalkozások használnak olyan digitális technológiákat, mint az online kereskedelem, a közösségi média stb. Az elmúlt néhány évben ez az arány a kkv-k körében átlagosan mintegy 56% volt, majd 2022-ben 69%-ra ugrott, ami a közelmúltban a vállalkozások digitalizációjának támogatására tett fokozott nemzeti és uniós szintű szakpolitikai erőfeszítések pozitív hatásának első jele lehet. Ez azonban még messze van attól a kitűzött cél elérésétől, hogy a kkv-k 90%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális intenzitással, ezért folytatni kell a további nyomon követést és az eddigi erőfeszítéseket.

Mely uniós szintű kezdeményezések segítik a vállalkozások digitalizációját?

A vállalkozások digitalizációjának támogatására jelentős uniós források kerültek mozgósításra. A Digitális Európa program (DIGITAL) 5 kulcsfontosságú kapacitásterületen 7,5 milliárd EUR-t irányoz elő projektekre, míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből 19%-ot, azaz 24 milliárd EUR-t fordítanak a vállalkozások digitalizációjára.

Az ipar és az ipari ökoszisztémák digitalizálására irányuló kezdeményezések közé tartozik a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás (KDT), a Made in Europe köz- és magánszféra közötti partnerség, valamint számos több országra kiterjedő projekt, például a Digitális Európa program keretében működő európai digitális innovációs központok hálózata és az új generációs számításifelhő-infrastruktúrával és -szolgáltatásokkal kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt (IPCEI-CIS).

A Bizottság a tagállamokkal együtt egy hétéves időszak alatt 1,5 milliárd EUR-t fektet be az európai digitális innovációs központok (EDIH-k) hálózatába annak érdekében, hogy testre szabott támogatást nyújtson a kkv-knak és a közszektorbeli szervezeteknek a digitalizációhoz.

Az új generációs felhőalapú számítástechnikához és pereminformatikához szükséges infrastruktúrára és szolgáltatásokra vonatkozó, előzetesen bejelentett, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt 13 tagállamot és több mint száz vállalkozást tömörít az Európai Unióban.

Hogyan teljesítenek az uniós vállalkozások a mesterséges intelligencia, a számítási felhő vagy a nagy adathalmazokon alapuló technológiák alkalmazása terén?

Ami a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó célkitűzést illeti, a 2021-es legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az EU-ban csak 8%, tehát kevesebb mint minden tizedik vállalkozás vezetett be mesterségesintelligencia-technológiát. A jelenlegi tendenciák mellett, valamint további beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat a vállalkozásoknak csak 66%-a, a nagy adathalmazokat 34%-a, a mesterséges intelligenciát pedig 20%-a fogja használni, miközben a 2030-ra szóló cél az, hogy az uniós vállalkozások legalább 75%-a használjon felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát.

2021-ben 34%, azaz minden harmadik uniós vállalkozás vásárolt kifinomult vagy köztes felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (pl. pénzügyi vagy számviteli célú, illetve erőforrás-tervezésre, ügyfélkapcsolat-kezelésre, biztonságirányításra szolgáló stb. szoftvereket).

A big data technológia tekintetében a legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2020-ból származnak. 2020-ban a nagy adathalmazok elemzését szolgáló eszközök körében volt a legalacsonyabb az elterjedtség: az EU-ban a vállalkozásoknak csupán 14%-a használta ezeket; ezek többsége (34%) nagyvállalkozás volt, ezt követik a középvállalkozások (21%) és a kisvállalkozások (13%).

Hogyan támogatja az EU az unikornisokat és az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáját az EU-ban?

Az unikornisok kulcsszerepet játszanak az innováció, az új termékek és szolgáltatások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés szempontjából. Az unikornisok száma ezért az innovációs teljesítmény mutatójaként is szolgál. 2023 elején 249 unikornis működött az EU-ban. Az elmúlt évtizedben az unikornisok száma jelentősen nőtt. Ha ez a tendencia folytatódna, az lehetővé tenné az EU számára, hogy akár 2030 előtt teljesítse célját, de a piacok gyors változásai miatt ebben az esetben sem dőlhetnénk elégedetten hátra. Uniós szinten az induló innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós szabvány (EU Start-up Nations Standard – EU SNS) arra ösztönözte a tagállamokat, hogy állapodjanak meg az induló innovatív vállalkozások számára stabil, kiszámítható és támogató szabályozási környezet kialakítását célzó bevált gyakorlatokról. Ezt a törekvést most az Európai Start-up Nemzetek Szövetsége (ESNA) valósítja meg. A digitális piacokról szóló uniós jogszabály 2024 márciusától új lehetőségeket nyit meg az induló innovatív vállalkozások előtt, ugyanis ekkor lépnek hatályba a nagy online piacterekre vonatkozó kötelezettségek.

A közszolgáltatások digitalizálása

Milyen az EU általános teljesítménye a vállalkozásoknak és a polgároknak nyújtott közszolgáltatások és az egészségügyi nyilvántartások digitalizálása terén?

Számos tagállam viszonylag jó helyzetben van ahhoz, hogy elérje azt a célt, hogy a vállalkozások és a polgárok számára 100%-ban online elérhetőek legyenek a közszolgáltatások. Általában a központi kormányzati szolgáltatások 88%-a teljes mértékben online, míg a regionális kormányzati szolgáltatások esetében ez az arány 76%, a helyi önkormányzati szolgáltatások esetében pedig 62%.

Annak ellenére azonban, hogy az uniós átlag a 2021. évi 75%-ról 2022-ben 77%-ra nőtt, 15 ország (100-ból) 80% alatti eredményt ért el, ezért még mindig messze elmarad a digitális évtized 2030-ig elérendő céljától.

Továbbá nem elegendő mértékűek az innovatív (pl. a mesterséges intelligencián vagy a nagy adathalmazokon alapuló) digitális megoldásokba közbeszerzés keretében történő beruházások, és jelentősen, 118 milliárd EUR-ról 295 milliárd EUR-ra kell növekedniük ahhoz, hogy a közszolgáltatásokban innovatív digitális megoldások álljanak rendelkezésre.

Ami az e-egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférést illeti, az EU jól teljesít, és jó úton halad azon uniós cél elérése felé, hogy az uniós polgárok 100%-a hozzáférjen elektronikus egészségügyi dokumentációjához (2022-ben az uniós átlag 72% volt).

Milyen az általános teljesítmény az EU-ban az elektronikus azonosítási (eID) intézkedések bevezetése tekintetében?

A digitális évtized e céljának elérése szorosan összefügg az uniós digitális személyiadat-tárca tagállamok általi, időben történő rendelkezésre bocsátásával. A digitális személyiadat-tárcák – amelyek az eIDAS-rendelet javasolt felülvizsgálatának fő újdonságát jelentik – közös szabványokon fognak alapulni, és lehetővé teszik az uniós polgárok számára, hogy igazolják személyazonosságukat és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges egyéb személyes attribútumaikat.

A digitális pénztárcák (a társjogalkotók megállapodásától függően) 2026 folyamán válhatnak elérhetővé.

Időközben 2023 szeptemberéig a jelenlegi eIDAS-rendelet alapján összesen 21 uniós ország jelentett be legalább egy nemzeti elektronikus azonosítási rendszert. A fennmaradó országok közül négy jelenleg legalább egy olyan nagyszabású, a Digitális Európa program által társfinanszírozott kísérleti projektben vesz részt, amelynek célja az uniós digitális személyiadat-tárca mindennapi helyzetekben történő tesztelése, és 26 tagállamban, valamint Izlandon, Norvégiában és Ukrajnában a nemzeti e-személyazonosító infrastruktúrába való integrálása.

Digitális jogok és elvek

Mi a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat szerepe?

Ez a jelentés nyomon követi a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatot is, amely elvekbe és kötelezettségvállalásokba ülteti át a digitális átalakulással kapcsolatos uniós jövőképet. A nyilatkozat a digitális átalakulás során viszonyítási pontot biztosít a polgárok számára online jogaikkal és szabadságaikkal kapcsolatban. Ezen túlmenően a nyilatkozatnak iránymutatást kell nyújtania a politikai döntéshozóknak és a vállalkozásoknak az új technológiák alkalmazására vonatkozóan.

Kötelező erejű-e a nyilatkozat?

A nyilatkozat ugyan nem kötelező erejű, de azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a legmagasabb szinten írta alá. Emlékeztet a legfontosabb online jogokra, és kötelezettségvállalásokat tartalmaz az EU és a tagállamok számára. A nyilatkozatban foglalt jogok a meglévő uniós szabályokon alapulnak, és ezen az alapon kell érvényesíteni őket. A nyilatkozat nyomon követése lehetővé teszi a nyilatkozat végrehajtása terén elért eredmények mérését.

További információk

Sajtóközlemény: A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés szervezett fellépésre szólít fel a digitális átállás előmozdítása érdekében

A digitális évtized helyzetéről szóló tájékoztató

A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés

A digitális évtizedre vonatkozó országjelentések”

Forrás:
Kérdések és válaszok a digitális évtized helyzetéről szóló első jelentésről; Európai Bizottság; 2023. szeptember 27.

eGovernment Benchmark 2023 – Az Európai Unió 2023. évi digitális kormányzati teljesítménymutatója

„Az e-kormányzati teljesítménymutató nyomon követi az európai közszolgáltatások fejlődését. Ez a jelentés a kormányzatok 2021. és 2022. évi digitális átalakulását mutatja be.
Az adatok az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Törökországra is vonatkoznak.

A tanulmány az online közszolgáltatásokat négy dimenzió szerint értékeli, amelyek 14 alapvető mutatóból állnak, és ezeket 48 felmérési kérdésre bontották le.

A négy dimenzió a következő kulcskérdésekkel írható le:

Felhasználó központúság – Milyen mértékben elérhetők online az egyes közszolgáltatások? Mennyire mobilbarátak? És milyen online támogatási és visszajelzési mechanizmusok vannak érvényben?
Átláthatóság – A közigazgatási szervek egyértelmű és nyíltan közölt információkat nyújtanak-e szolgáltatásaik nyújtásának módjáról? Átláthatóak-e a szakpolitikai döntéshozatal és a digitális szolgáltatások tervezési folyamatai, valamint az emberek személyes adatainak kezelése tekintetében?
Kulcsfontosságú támogató tényezők – Milyen technológiai megoldásokkal támogatják az e-kormányzati szolgáltatások nyújtását?
Határokon átnyúló szolgáltatások – Mennyire könnyen férhetnek hozzá a külföldről érkező polgárok az online szolgáltatásokhoz és használhatják azokat? És milyen online támogatási és visszajelzési mechanizmusok állnak rendelkezésre a határokon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára?

Letöltések
1. eGovernment Benchmark 2023 – Insight Report (Letöltés)
2. eGovernment Benchmark 2023 – Background Report (Letöltés)
3. eGovernment Benchmark 2023 – Executive Summary (EN) (Letöltés)
4. eGovernment Benchmark 2023 – Executive Summary (FR) (Letöltés)
5. eGovernment Benchmark 2023 – Factsheets (Letöltés)
6. eGovernment Benchmark 2023 – Final Results (Letöltés)
7. eGovernment Benchmark 2023 – Non-scored Indicators (Letöltés)
8. eGovernment Benchmark 2023 – Machine readable format (Letöltés)
9. eGovernment Benchmark 2023 – Method Paper (2020-2023) (Letöltés)”

Forrás:
2023. évi e-kormányzati teljesítménymutató; Európai Bizottság; 2023. szeptember 27.

Az Európai Bizottság 2023. évi jelentése a digitális évtized helyzetéről (háttéranyagokkal)

„A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés számba veszi, hogy mennyit haladt előre az EU a 2030-ig tartó digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai program teljesítésében.

A jelentés kiemeli, hogy fel kell gyorsítani és el kell mélyíteni a kollektív erőfeszítéseket, többek között szakpolitikai intézkedések, valamint a digitális technológiákba, készségekbe és infrastruktúrákba történő beruházások révén.

Ennek alapján a konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a nemzeti stratégiai ütemterveik elfogadása előtt és azok jövőbeli kiigazításai tekintetében.

A jelentés a digitális évtized digitális jogairól és elveiről szóló európai nyilatkozat megvalósítását is nyomon követi, amely elvekbe és kötelezettségvállalásokba ülteti át a digitális átalakulással kapcsolatos uniós jövőképet.

Letöltések

2023 Report on the state of the Digital Decade (letöltés)
Annex – All Member State (letöltés)
…
Hungary (letöltés)
…

További szakmai anyagok

Közlemény a digitális célok tervezett uniós szintű pályáinak meghatározásáról
Policy and legislation | 27 Szeptember 2023
A közlemény bemutatja a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program keretében meghatározott digitális célok elérésére vonatkozó uniós szintű tervezett pályákat.

Országjelentések – A digitális évtizedről szóló 2023. évi jelentés (nem azonos a fenti országjelentésekkel!)
Report / Study | 27 Szeptember 2023
Az országjelentések kiegészítik a digitális évtized helyzetéről szóló 2023. évi jelentést.

A digitális évtized célkitűzéseinek és a digitális jogoknak és elveknek a végrehajtása – A digitális évtizedről szóló 2023. évi jelentés
Report / Study | 27 Szeptember 2023
A dokumentum kiegészíti a digitális évtized helyzetéről szóló jelentést, részletesen elemzi a digitális évtized célkitűzései felé tett előrelépést, valamint a digitális jogok és elvek végrehajtását.
Jelentés a tájékoztatási és konzultációs tevékenységekről, a digitális évtized szakpolitikai programjáról
Report / Study | 27 Szeptember 2023

Széles sávú lefedettség Európában 2022
Report / Study | 27 Szeptember 2023
A széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi tanulmány nyomon követi, hogy a tagállamok milyen előrehaladást értek el a digitális évtized szakpolitikai programjában meghatározott célok felé, nevezetesen: „Gigabites konnektivitás mindenki számára 2030-ra” és „legalább 5G valamennyi lakott területen”.

Sarkalatos pontok – A digitális évtizedről szóló 2023. évi jelentés
Report / Study | 27 Szeptember 2023
A dokumentum kiegészíti a digitális évtized helyzetéről szóló jelentést, és a digitális iránytűről szóló közleményben az Unió digitális átalakulása szempontjából alapvető fontosságúként azonosított négy területet fedi le (alapvető pontok).

DESI módszertani feljegyzés – A digitális évtizedről szóló 2023. évi jelentés
Report / Study | 27 Szeptember 2023
A digitális évtized szakpolitikai programja a DESI-t új és fontos szereppel ruházza fel az EU által a digitális évtized összefüggésében elért eredmények nyomon követésében.

A digitális évtized e-egészségügyi mutatóinak kidolgozása 2022
Report / Study | 26 Szeptember 2023
A jelentés az EU27-országok (valamint Izland és Norvégia) állapotfelmérésének eredményeképpen bemutatja, hogy mennyire sikerült megvalósítani azt a célkitűzést, hogy 2030-ra az uniós polgárok 100%-a hozzáférjen az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz.

További anyagok:
Digital Decade DESI visualisation tool
* 1. DESI 2023 dashboard for the Digital Decade
* 2. Digital Decade indicators and trajectories
* 3. Digital Economy and Society Index (until 2022)
* 4. Key Indicators
* 5. e-Government Benchmark (from 2020 onwards)
* 6. e-Government Benchmark (2013-2019)”

Forrás:
2023. évi jelentés a digitális évtized helyzetéről; 2023. évi jelentés a digitális évtized helyzetéről; Európai Bizottság; 2023. szeptember 27.

Egyelőre elvesztegetettnek tűnik Európa digitális évtizede

„Kiadta első, a digitális évtized helyzetéről szóló jelentését az Európai Bizottság, mely szerint bőven akad tenni való annak érdekében, hogy a 2030-as célkitűzések megvalósuljanak.

Az Európai Bizottság első, digitális évtized helyzetéről szóló tegnap kiadott jelentése átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon, illetve a nemzetközösség és egyenként a tagállamok hol tartanak a szakpolitika 2030-as célkitűzéseinek megvalósításában.

A jelentés rendkívül diplomatikusan kollektív fellépésre szólítja fel a tagállamokat, tekintve, hogy különböző területek vizsgálata során komoly aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy az Unió évtized végére kitűzött céljait elérjék a tagállamok, ezáltal pedig tovább csökkenhet a térség versenyképessége más régiókkal, így elsősorban az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

A jó hír: infrastruktúrában jól állunk

A jelenlegi 2030-as célkitűzés értelmében a legalább gigabites szélessávú lefedettségnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és minden lakott területen biztosítani kell az 5G teljesítményű hálózatokat.

A jelentés megállapítja, hogy jelenleg a száloptikás hálózatok, amelyek kritikus fontosságúak a gigabites hálózati összekapcsoltság biztosítása szempontjából, a háztartásoknak csupán 56%-át érik el, míg 5G lefedettséggel a lakosság 81%-a – a vidéki területeken pedig mindössze 51%-a – rendelkezik.

Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől – állapítja meg a jelentés. Aggasztó emellett, hogy a vidéki háztartások 55%-ában még mindig nem elérhető a fejlett hálózatok valamelyike, 9%-uk pedig egyáltalán nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal.

A Bizottság szerint annak érdekében, hogy a fenti célok időben megvalósuljanak, további 200 milliárd euró értékű beruházásra van szükség.

A Bizottság Magyarországról kiadott értékelése kiemeli, hogy a szélessávú hálózatok elérése hazánkban továbbra is meghaladja az EU-s átlagot, az 5G-s infrastruktúra lefedettségének bővítése pedig jó ütemben halad, bár a mutató egyelőre továbbra sem közelíti meg az uniós átlagértéket. A jelentés szerint 2022-ben az 5G-s hálózatok lakossági elérése megközelítette az 58%-ot, ami egy év alatt 40 százalékpontnyi növekedést jelent, de a 81%-os uniós átlagtól még így is messze van Magyarország.

Fordított a helyzet az úgynevezett nagykapacitású vezetékes szélessávú hálózatok (VHCN) esetében, itt ugyanis az elérés a 2021-es 72%-ról 80%-ra nőtt, 8 százalékponttal túllépve az uniós átlagot.

A Bizottság a Magyarország felé megfogalmazott, infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó ajánlásában elsősorban az 5G-s kiépítések további ösztönzését írja le. Részben e cél megvalósítására született megállapodás a magyar kormány és a Magyar Telekom között szeptember közepén, melyben a piacvezető mobilszolgáltató 2026-ra 99%-os lakosságszám-arányos kültéri lefedettséget, emellett további 1 millió háztartást lefedő gigabitképes sávszélességet biztosító vezetékes hálózat kiépítését vállalta.

A rossz hír: kompetenciákban csapnivalók vagyunk

A digitális szakpolitikai program három célt tűz ki a vállalkozások digitalizációjának előmozdítására:

  • az uniós vállalkozások legalább 75%-ának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát (MI) kell alkalmaznia tevékenységeihez;
  • a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint 90%-ának el kell érnie legalább egy alapszintű digitális intenzitást (ez a fogalom a különböző digitális technológiák vállalati szintű használatát mutatja);
  • az unikornisok (azaz a több mint 1 milliárd EUR értékű vállalatok) számát meg kell kétszerezni.

További beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a számítási felhőt a vállalkozásoknak csupán 66%-a, a nagy adathalmazokra épülő technológiákat 34%-a, a mesterséges intelligenciát pedig 20%-a fogja használni. Emellett – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján – az uniós kkv-knak csupán 69%-a éri el a digitális intenzitás alapvető szintjét, és a tagállamok között egyenetlen és elégtelen előrehaladás tapasztalható.

Hazánk e téren jelentős elmaradásokkal küzd, így a hazai kis- és középvállalkozásoknak csupán 52%-a rendelkezik alapszintű digitális képességekkel, 21%-uk használ csak felhőszolgáltatásokat, az MI és big adata szolgáltatások elterjedtsége pedig fele az uniós átlagnak.

A digitális évtized szakpolitikai program célkitűzései között szerepel emellett a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 %-os online hozzáférhetősége, és adott esetben a közigazgatási szervekkel való online kapcsolattartás lehetősége az uniós polgárok és vállalkozások számára; az uniós polgárok 100%-a számára online hozzáférés elektronikus egészségügyi adataikhoz, valamint az uniós polgárok 100 %-a számára hozzáférés a biztonságos elektronikus azonosításra (eID) szolgáló eszközhöz.

Magyarországon a jelentés szerint a lakosság 68, a vállalatok 76 százaléka vesz igénybe digitális közszolgáltatásokat – mindkét érték uniós átlag alatti.

Az EU továbbá elkötelezett amellett, hogy a 16–74 év közöttiek legalább 80 %-ának körében növelje az alapvető digitális készségek elsajátítását, és 2030-ra legalább 20 millió IKT-szakemberrel rendelkezzen.

A jelentés azonban azt mutatja, hogy 2030-ra a jelenlegi feltételek mellett a lakosságnak csak 59%-a fog legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezni, és az IKT-szakemberek száma valószínűleg nem fogja meghaladni a 12 milliót. Ezt ellensúlyozandó a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a magas színvonalú oktatásba és készségekbe történő beruházásokat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, illetve a matematika területén fiatal kortól kezdve elő kell mozdítaniuk a nők részvételét.

Hazánkban az érintett lakosság mintegy fele gyakorlatilag digitálisan analfabéta a jelentés alapján, az infokommunikációs szakmában dolgozók száma pedig csak kis mértékben emelkedett, arányuk a teljes munkavállalói körben csupán 4,1%. A női munkavállalók aránya a szegmensben Magyarországon az egyik legkisebb, az Európai Bizottság jelentése szerint mindössze 13,6%.”

Forrás:
Egyelőre elvesztegetettnek tűnik Európa digitális évtizede; Koi Tamás; HWSW.hu; 2023. szeptember 28.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megérkezett az új, térképes boltszűrő az Árfigyelőbe

„Mostantól a vásárlók közvetlen környezetükben is láthatják, mik az üzletek napi ajánlatai és ezeket össze is tudják vetni egymással.

A népszerű bevásárlólista funkció után kevesebb mint egy hónappal újabb fontos funkciót kapott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online Árfigyelő. Az új funkció erősítheti a helyi mikropiaci versenyt, így várhatóan folytatódik az élelmiszerárak csökkenése, ami hozzájárul az infláció letöréséhez – olvasható a GVH tájékoztatójában.

Az arfigyelo.gvh.hu címen elérhető online Árfigyelőt fejlesztő munkacsoport a fogyasztói visszajelzéseket is figyelembe véve folyamatosan dolgozik a rendszer továbbépítésén. A legutóbbi fejlesztésnek köszönhetően pedig bezártak egy kiskaput az Árfigyelőben, így már nem kerülhetnek előnybe azok a kiskereskedők, amelyek egyes élelmiszerek árát csak egy-két boltjukban csökkentették.

Mostantól az Árfigyelő már arra is lehetőséget ad, hogy a látogatók előre kiválasszák a kedvenc boltjaikat, majd a kiválasztott üzletekben megvásárolható termékek között keressenek, illetve ez alapján állítsák össze a napi bevásárlólistájukat.

Az új funkció használatával már arra is lehetőség van, hogy az aktuális tartózkodási hely megadásával – az erre szolgáló ikonra klikkelve – a vásárlók a közvetlen környezetükben található boltokat térképre helyezve lássák, majd az ezekben a boltokban kapható termékek aktuális napi árait hasonlíthassák össze.

A térképes boltszűrő és a kedvenc boltok beállításának lehetősége az egyes üzletek árainak a korábbinál is jobb átláthatóságával további napi versenyre ösztönözheti a kereskedelmi láncokat, így hozzájárulhat az élelmiszer-infláció további csökkentéséhez…”

Forrás:
Megérkezett az új térképes boltszűrő az Árfigyelőre; Világgazdaság; 2023. szeptember 28.

Jövő októberben lép hatályba a digitális ügyintézésre épülő új ingatlan-nyilvántartási törvény

„Kétszeri halasztás után csak jövő októberben lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amely elektronikus ügyintézésre épül. Így aztán csökken a földhivatalok, de nő a jogi képviselők szerepe. Többek között újfajta tulajdoni lapot is bevezetnek. Mutatjuk az újdonságokat!

Hazánkban az ingatlan-nyilvántartás ma ismert rendszerét az 1970-es években alakították ki, amikor is a telekkönyv és az állami földnyilvántartás összevonásával létrehozták az egységes ingatlan-nyilvántartást. Ez a lépés drasztikus szervezeti átalakítással is járt, hiszen az addig a bíróságok által vezetett telekkönyv- és az államigazgatási földnyilvántartás teljes egészében a földhivatalok hatáskörébe került.

Nem tudtak lépést tartani

A 1990-es években a mindenkori igazságügyi miniszterek nagy harcokat vívtak a közhiteles telekkönyvi nyilvántartás újbóli bírósági hatáskörbe való visszaszervezéséért, ám kísérleteiket a különböző néven futó agrártárca mindig sikerrel visszaverte.

Pedig a rendszer már ezer sebből vérzett. A rendszerváltozás utáni évek gazdasági és társadalmi változásai az ingatlanokat is nagymértékben érintették, hiszen a korábbi homogén földtáblákból százezrével alakultak ki kisebb parcellák, míg az állami (tanácsi) lakások eladása folytán ugrásszerűen megnőtt az öröklakások száma is.

A megnövekedett igényekkel nem tudott lépést tartani a kézi alapú ingatlan-nyilvántartás, így annak tartalma egyre inkább eltávolodott a tényleges állapottól. Előfordult, hogy egy fővárosi ingatlan adásvétele után hosszú évekig csak a széljegy tájékoztatott arról, hogy a földhivatalnál megindult az eljárás.

A XX. században ragadt

Nem sokat javított a helyzeten az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény sem, amely továbbra is fenntartotta az ingatlan-nyilvántartás egységességét, azaz a földnyilvántartás és a telekkönyv tartalmának egységes nyilvántartását, ahogy nem szakított a reálfólium (tárgy szerinti nyilvántartás) elvével sem, amelynek értelmében az ingatlan-nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan.

Az 1997-es törvény hatálybalépése óta eltelt negyed évszázadban kisebb toldozáson-foldozáson kívül nem sok minden történt.

Az ingatlan-nyilvántartás, lényegét tekintve, a XX. században ragadt, noha közben új igények születtek az ingatlanügyi hatósági eljárás jogi szabályozásával és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban is. A kormány ezért úgy döntött, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében elindítja az „E-ingatlan-nyilvántartás” elnevezésű projektet (E-ING Projekt).

Kétszer is elhalasztották a hatálybalépést

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt több mint két éve, 2021. június 15-én fogadta el az Országgyűlés. Eredetileg is jelentős időt, mintegy másfél esztendőt szántak az új jogszabályra való felkészülésre, hiszen a törvény – egyes módosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezésektől eltekintve – csak 2023. február 1-jén lépett volna hatályba.

Ahogy közeledett a D-nap, kiderült, hogy sem a jogalkalmazók, sem az állampolgárok, de maguk a földhivatalok sem készültek fel a váltásra.

Ezért sokak megnyugvására a parlament 2022 novemberében úgy döntött, hogy a törvény hatálybalépését újabb egy évvel, 2024. február 1-jéig elhalasztja.

Aztán a kormány szeptember 25-én egy újabb salátatörvényt nyújtott be a parlamenthez, amelyet a képviselők másnap el is fogadtak. Ez az új jogszabály a 2021. évi C. törvény hatálybalépését további nyolc hónappal, 2024. október 1-jére halasztotta el, továbbá 2024. október 1-je és december 3-a közötti időszakra választási lehetőséget is biztosítottak arra, hogy mintegy két hónapon át még papíralapon is benyújtható legyen bármilyen kérelem.

Milyen újdonságokat hoz a törvény?

Az új törvényi szabályozás a jelenlegitől eltérő struktúrát teremt, vagyis a Polgári törvénykönyv az ingatlan-nyilvántartásra nézve kevesebb szabályt tartalmaz majd, az ingatlan-nyilvántartási törvény általánosabb jellegűvé válik, míg például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények, adatok tételes felsorolását végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.

A rendszer egyik újdonsága lesz, hogy a beadványokat széljegyzi, majd a nem sommás vagy teljes eljárásra kerülő ügyeket automatikusan elbírálja. Az eljárás során a jogi képviselőt meghatalmazó okiratot igen, de a mellékelt dokumentumokat nem vizsgálja a rendszer, „csak” az űrlap adatait. Az egyezőségért a kérelmet benyújtóké lesz a felelősség. A kérelmeket a jövő évtől fogva elektronikus űrlap kitöltésével lehet leadni, amelyben az eljáró ügyvéd (kamarai jogtanácsos) vagy képviseleti jogállású közjegyző rögzíti a lényeges adatokat.

Következésképp: az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet.

A fő szabály alól azonban vannak kivételek, így például az ügyfél írásban vagy elektronikusan előterjeszthet változásbejegyzési vagy az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet (például akkor, ha vitatott az okirat valódisága), továbbá ha az automatikus vagy sommás eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, az ügyfél öt napon belül kérheti, hogy kérelmét teljes eljárásban bírálják el.

Jövő októbertől az ingatlan-nyilvántartáson kívül keletkező tényt vagy jogot csak akkor lehet érvényesíteni harmadik személyekkel szemben, ha azt bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

Újdonság lesz az elidegenítési és terhelési tilalom egymástól független alapítása is, amelynek következtében a tulajdonjog tárgyán az elidegenítési és terhelési tilalom együttesen is, de külön-külön is alapítható lesz. Elidegenítési tilalom önálló alapítására jelenleg is van lehetőség, ám az új szabályozás folytán a tulajdonost megillető elidegenítési jog a terhelés jogától, a terhelés joga pedig az elidegenítés jogától függetlenül, azaz a másik tulajdonosi jogosítványt nem érintve is korlátozható lesz.

Újfajta tulajdoni lap

Megmarad az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága, de ez a nyilvánosság korlátozottabb lesz a jelenleginél. Az újfajta tulajdoni lapon ugyanis az ingatlan adatain túl a tulajdonosnak csak a neve, a születési éve és a lakcíme szerepel majd – eddig tudniillik látható volt a teljes születési dátum és az anyja neve is.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásból kivezetik az elektronikus nem hiteles tulajdonilap-másolatot. Ezzel az intézkedéssel növelni szeretnék az ingatlanforgalom biztonságát, a nyilvántartásba vetett közbizalmat azáltal, hogy az egyes jogügyletek, illetve hatósági intézkedések elektronikusan hitelesített adattartalmú tulajdoni lapokon alapulnak.

Adásvétel esetén az eladó érdekeit szolgáló tulajdonjog fenntartásával egyidejűleg a szerződés alapján a vevő tulajdonszerzésre irányuló „várományi” joga is védelemben részesül, azaz az eladó a jövőben a tulajdonjog-fenntartással már csak korlátozottan rendelkezhet. A módosított Polgári törvénykönyv ugyanis kimondja: a tulajdonjog fenntartásának időtartama alatt a vevő tulajdonszerzésre irányuló jogát az eladó a vevő hozzájárulása nélkül nem csorbíthatja, a tulajdonjog-fenntartást pedig a tulajdonjog-fenntartás ténye és a vevő személyének feltüntetése helyett az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

A lakosság még nem felkészült

A törvény hatálybalépésével megváltozik az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés, jelentősen csökken a földhivatalok szerepe. Az ígéretek szerint mindez felgyorsítja és biztonságosabbá teszi az ügyintézést, az elektronikus aláírás kötelezővé tétele viszont okozhat fennakadásokat.

Mivel az informatikai rendszer országosan intézi majd a kérelmek elbírálását, a jövőben egy országos illetékességű szerv jár el, ám az ügyeket várhatóan leterheltségi vagy területi alapon osztják ki.

Nehézséget jelent ellenben, hogy bár a magyar lakosság körülbelül 90 százaléka rendelkezik elektronikus személyi igazolvánnyal (a bevezetése óta körülbelül 7,2 millió darabot bocsátottak ki), az e-aláírás funkció használatához szükséges tanúsítvány legfeljebb 60 ezer e-személyi igazolványhoz tartozik, vagyis a személyik kevesebb mint egy százalékához.

Halmos Tamás adatvédelmi szakjogász korábban a Pénzcentrumnak elmondta: a forgalomban lévő, érvényes e-aláírás-tanúsítványok alacsony száma alapján, valamint ismerve a papíralapú adminisztráció dominanciáját a mindennapi ügyintézési folyamatok során, a magyar lakosság jelenleg nem felkészült arra, hogy az elektronikus aláírások felváltsák a kézi aláírást bármely ügylettípus kapcsán, ideértve az ingatlan-adásvételi szerződéseket is. A szakértő szerint ezért a jogügyeletek zökkenőmentes lebonyolításában fokozott felelőssége lesz az okiratszerkesztő ügyvédnek vagy közjegyzőnek.

Tegyük hozzá: a héten elfogadott salátatörvény értelmében az ügyvédek is csak 2024. július 1-jét követően adhatják be az újfajta eljárásokra vonatkozó kamarai regisztrációs kérelmeiket. Ráadásul eddig a részletszabályok sem jelentek meg, és az előzetes tervekhez képest az ügyvédek továbbképzése sem kezdődött meg. ”

Forrás:
Alapjaiban változik meg Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás rendszere; Sereg András; Index.hu; 2023. szeptember 30.

Egyre több helyszínen elérhetőek a mesterséges intelligencia alapú önkiszolgáló ügyintézési pontok (KIOSK)

„Sikeresen zárult a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult projekt, amelynek eredményeként egyre több helyszínen elérhetőek a mesterséges intelligencia alapú önkiszolgáló ügyintézési pontok. A mini ügyfélszolgálatoknak is tekinthető MIA Pontokon (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) elhelyezett érintőképernyős eszközökön önállóan, sorban állás nélkül intézhetjük ügyeinket. A fejlesztés 2,600 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő, európai uniós támogatásból valósult meg.

A hazai e-közigazgatási fejlesztések legújabb eszközeinek köszönhetően egyre hatékonyabbá válik az ügyintézés az állampolgárok számára. A MIA pontokon elérhető ügyek száma folyamatosan bővül, országszerte már közel négyszáz helyszínen – a Központi Okmányirodában, 306 kormányablakban, 38 postahivatalban és 55 Digitális Jólét Ponton (DJP) – találhatók meg a mesterséges intelligenciával támogatott készülékek.

A bankautomatákhoz hasonlító önkiszolgáló terminálok ügyfélközpontú szolgáltatásnyújtást tesznek lehetővé, hiszen minden olyan technológiai kiegészítővel rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően gyorsan, egyszerűen és önállóan intézhetjük hivatali ügyeinket. A készülékekbe kamerát, mikrofont, ujjnyomat- és okmányolvasót, hangszórót, nyomtatót, bankkártya terminált, valamint aláíró padot is beépítettek.

Első lépés az azonosítás, amely a felhasználó valamely személyazonosításra alkalmas okmányának (útlevél vagy személyazonosító igazolvány) és arcképének segítségével történik. Ezt követően elindítható például a vezetői engedély és a személyi igazolvány pótlása, de igényelhető anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány is. A Mesterséges Intelligencia Asszisztens lépésről lépésre vezeti végig a felhasználót az ügyintézése során, a folyamat zárásaként pedig hiteles nyomtatott bizonylat tartalmazza az adatokat és az indított ügy azonosító számát.

A fejlesztés 2,6 milliárd forint hazai és uniós forrásból, a „Mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK) kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) projekteken keresztül valósult meg.

A projektet a Széchenyi 2020 program keretében Budapest Főváros Kormányhivatala, a Belügyminisztérium, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és az IdomSoft Zrt. valósította meg.
”

Forrás:
Mesterséges intelligencia segítségével sorban állás nélkül intézhetjük ügyeinket; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2023. szeptember 28.

Fejlesztették a konzuli ügyintézést támogató elektronikus szolgáltatásokat

„Fejlesztették a konzuli ügyintézést támogató elektronikus szolgáltatásokat, a projekt célkitűzése az ügyféloldali fejlesztések előtérbe helyezése és a külképviseletek által nyújtott szolgáltatások körének szélesítése volt – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szombaton.

Közleményükben azt írták, feladat volt a konzuli ügyintézési folyamatok modernizálása is, ennek keretében a konzuli ügyintézési díjak elektronikus fizetésének megvalósítása, a nagyobb forgalmú külképviseleteken ügyfélirányító megoldás bevezetése, valamint az online előkészíthető kérelmek bővítése.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által vezetett projekt kiemelt célkitűzése volt a konzuli tájékoztatási rendszerek fejlesztése, valamint a konzuli ügyviteli rendszerek elektronikus fejlesztése, hogy az ügyintézés gyorsabb legyen, az ügyfélkiszolgálás minősége javuljon.

A célkitűzés egyik eleme volt, hogy a konzuli ügyintézésben bevezessék az elektronikus fizetést a konzuli díjak és illetékek kiegyenlítésére.

Mindemellett egyes konzuli ügytípusok elektronizálásával az ügyfelek számára lehetőség nyílt további kérelmek online előkészítésére, ezáltal gyorsabbá vált a kérelmek kitöltése.

A konzuli ügyintézés során a kérelemnyomtatvány QR-kódjának beolvasásával csökkent az ügyintézési idő. A nagy forgalmú konzuli ügyintézési helyszíneken bevezettek egy egységes ügyfélirányító megoldást is, egyszerűsödött az ügyfélirányítás folyamata.

A projekt megvalósítandó elemei között szerepelt továbbá a Konzuli Szolgálat honlapjának megújítása, amelynek keretében egy olyan portált alakítottak ki, amely segíti az információk gyorsabb elérését és az állampolgárok külföldi utazásra történő felkészülését.

A projekt keretében a mobilapplikációt is modernizálták és egyszerűsítették, figyelembe véve a felhasználói szokásokat, valamint az alkalmazás további új funkciókkal, tartalommal is bővült – közölte a tárca.

Kitértek arra, hogy a projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, kétmilliárd forint európai uniós támogatás segítségével.

A projektről bővebb információ a https://kkmprojektek.kormany.hu/kofop56 oldalon olvasható.”

Forrás:
KKM: fejlesztették a konzuli ügyintézést támogató elektronikus szolgáltatásokat; Híradó.hu / MTI; 2023. szeptember 30.
Lásd még:
A konzuli ügyintézést támogató elektronikus szolgáltatások fejlesztése; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Konzuli Szolgálat; Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)

Hogyan használja a NAV a mesterséges intelligenciát? Beszélgetés Vágujhelyi Ferenccel

„Hogyan segíti a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) tevékenységét a mesterséges intelligencia? Mivel járul hozzá az áfacsalások leleplezéséhez, sőt, előrejelzéséhez az MI? Melyek ma a NAV alapfeladatai? Mit jelent az, hogy csak úgy „megtörténjen” az adófizetés, ne jelentsen ez komoly adminisztratív terhet az adózóknak? Hogyan lehet elemi tranzakció-alapon adatokat gyűjteni a modern adó-számítástechnikában? Hogyan tud a mesterséges intelligencia ebből az adathalmazból valószínűségeket és várható üzleti eseményeket kalkulálni, és hogyan tudja az eltéréseket, devianciákat előre jelezni? Van-e prediktív modell az adócsalások megelőzésére? Mit jelent az, hogy támogató eljárás? Hogyan tud az adóhivatal a gazdálkodóval közösen eljutni az adóelkerülés, vagy a rossz gazdálkodás megelőzésére? Kiszűrhetőek előre, vagy már a működés kezdetén a valós gazdasági cselekmény nélküli festett valóságokat, csalásra utaló mintázatokat előállító számlagyárak? Van-e az ÁFA-csalásoknak tipikus adatoldali mintázata? Hogyan kapcsolódik az ÁFA-adat a társasági-adó adatokhoz és az szja-adatokhoz? Hogyan lehet a többi, hasonló cég adataihoz hasonlítva a mesterséges intelligenciával kiszűrni az eltérő adóeloszlásokat, adómintázatokat? Hogyan jelöli ki az adatelemzés automatikusan a revízióra a cégeket? Mi a helyszíni és a desk-revízió közötti különbség?
Melyek a fekete-foglalkoztatásnál a súlyosan fertőzött területek? Hogyan tudják pl. a biztonsági őrök alvállalkozóról-alvállalkozóra mozgását követni, európai modellek alapján? Mi a különbség az adó-típusú és a vám-típusú közterhek között?
Milyen előnyöket jelent majd a vállalkozásoknak az e-ÁFA projekt? Mit tud majd meg a vállalkozás az üzleti partneréről? Milyen adatokat kap a NAV a többi tagállam adórendszeréből az ottani ÁFA-adatokról?
Milyen előnyökkel jár az egyéni adózó számára a NAV-közadat kereső szolgáltatása? Hogyan láthatja a munkavállaló, hogy a munkáltatója fizet-e utána járulékot és adót? Hol lehet megtekinteni az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott járulékokat? Mikortól működik a PM által felügyelt EMap-rendszer, amely azonnal megjeleníti az egyes munkavállaló adattárcájában a munkaviszonyával kapcsolatos összes adatot, ahogy megjelenik? Hogyan tudja a NAV kiszűrni azokat a munkáltatókat, akik nem fizetnek sem adót, sem járulékot a munkavállalóik után, akik emiatt elveszítik a későbbi nyugdíjjogosultságukat?

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke az Inforádió Aréna c. műsorában 2023.09.27-én. Podcast.”

Forrás:
Hogyan használja a NAV a mesterséges intelligenciát? Vágujhelyi Ferenc, InfoRádió, Aréna; Infostart; 2023. szeptember 27.
A beszélgetés hangfelvétele
Mindent lát a NAV? Adózás és a mesterséges intelligencia. Vágujhelyi Ferenc, InfoRádió, Aréna; InfoRádió – Infostart; YouTube; 2023. szeptember 27.

Az Oktatási Hivatal új online weboldala segíti az írásbeli érettségi vizsgára készülőket

„Az Oktatási Hivatal új online weboldala az írásbeli érettségi vizsgára készülőket segíti: az adatbázisban kereshető formában elérhetők az elmúlt két évtized vizsgafeladatai.

Az érettségifeladat-kereső névre keresztelt oldalon a kétszintű érettségi rendszer közismereti vizsgatárgyainak már kiadott írásbeli feladatai érhetők el.

A feladatok és részfeladatok különböző szempontok szerint rendezhetők, és a felületen akár személyre szabott feladatsorok is összeállíthatók, letölthetők megoldási-értékelési útmutatóikkal együtt – ajánlotta az érintettek figyelmébe a lehetőséget az Oktatási Hivatal.

A weboldal ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Online feladattár segíti az érettségire való felkészülést; Infostart / MTI; 2023. szeptember 28.
Feladatkereső – írásbeli érettségi

Technika, tudomány, MI

RM Roadmap Közösségi és Tudásplatform

„Az RM Roadmap projekt célja, hogy megalkossa az európai kutatásmenedzsment szakma jövőjét segítő keretrendrendszert és stratégiát. A projekt feladata a kutatásmenedzsment szakma hozzáadott értékének definiálása döntéshozók számára, valamint a szakma elismertségét és további fejlődését célzó beavatkozások előkészítése. A HÉTFA Kutatóintézet partnerként vesz részt a projektben.

A sikeres budapesti nagyköveti találkozót követően a projekt következő állomása a már meglévő nemzeti és nemzetközi kutatásmenedzsment hálózatok összekapcsolása az úgynevezett Közösségi és Tudásplatformon (angolul: Knowledge and Community Platform) keresztül. A platform lehetővé teszi a közös alkotási folyamat és a széleskörű párbeszéd megvalósítását a kutatásmendzsment szakmáról. Az egyeztetésekre országonként kerül sor, melyeket az RM Roadmap nagykövetek vezetnek. Az első egyeztetési folyamat 2023. október 2-án kezdődik, célja a kutatásmenedzsment hálózatok és közösségek feltérképezése. Az egyeztetés után az RM Roadmap nagykövetek országspecifikus konszenzuson alapuló dokumentumokat készítenek, melyekről a nemzeti kutatásmenedzsment közösségek szavaznak, majd az egyeztetések eredményeit megosztják az Európai Bizottsággal, valamint az európai kutatásmenedzsment közösséggel.

A kezdeményezés elősegíti a kutatásmenedzsment szakemberek és a kutatók együttműködését a kutatás minőségének javítása érdekében. A különböző hátterű kutatásmenedzserek aktív részvétele biztosítja, hogy a projektet különböző nézőpontok gazdagítsák.

A Közösségi és Tudásplatform bemutatója itt tekinthető meg.

A platform használatát segítő útmutató itt érhető el.”

Forrás:
RM Roadmap Közösségi és Tudásplatform; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2023. szeptember 29.

Ellenőrzés alatt tartható-e a mesterséges intelligencia?

„Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója szerint nem igazán lehet kordában tartani az MI-t. „A politikusok és támogatóik sok esetben kevéssé értik az internet működését, és hogy mire képes”, mondja Wales, aki a technológiát és annak a szólásszabadságban betöltött szerepét mutatja be politikusoknak világszerte.

Wales úgy véli, hogy az ENSZ teljesen félrevezet minket. Azt gondolja, hogy a nemzetközi szervek nagy hibát követnek el, amikor túlbecsülik az olyan technológiai óriások, mint a Google szerepét a mesterséges intelligencia termékek lavinájában. Wales hozzáteszi, hogy semmilyen jó szándék nem tudja visszatartani az egyes szoftverfejlesztőket és a mesterséges intelligencia használatát. Szerinte a technológiai óriások határain túl számtalan programozó használ szabadon hozzáférhető mesterséges intelligencia-szoftvereket, amelyek alapkódja az interneten elérhető. „Egyéni fejlesztők tízezrei építenek a nyílt forrású újításokra. Soha nem lesznek szabályozva.”

Szkeptikus szakértők

A kérdés, hogy szabályozni kell-e a mesterséges intelligenciát, és ha igen, milyen mértékben, idén nyáron fűtötte fel a kedélyeket, amikor António Guterres ENSZ-főtitkár összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsának első ülését a lehetséges veszélyek megvitatása céljából. Guterres a mesterséges intelligencia által vezérelt kibertámadásoktól kezdve a mesterséges intelligencia hibás működésének kockázatán át a félretájékoztatás terjedésének módjáig, sőt a mesterséges intelligencia és a nukleáris fegyverek közötti kölcsönhatásig mindenről beszélt: „Ha nem teszünk lépéseket e kockázatok kezelésére, akkor nem teljesítjük a jelenlegi és a jövő generációkkal szembeni felelősségünket”.

Guterres azóta továbblépett egy ENSZ-panel létrehozásával, amely megvizsgálja, hogy milyen globális szabályozásra lehet szükség. A mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű tanácsadó testület jelenlegi és korábbi kormányzati szakértőkből, valamint az ipar, a civil társadalom és a tudományos élet szakértőiből áll majd. A testület várhatóan még az év vége előtt közzéteszi első megállapításait. Eközben a múlt héten az amerikai technológiai vezetők, köztük Elon Musk és Mark Zuckerberg, a Meta vezetője Washingtonban megbeszéléseket folytattak az amerikai törvényhozókkal a mesterséges intelligenciáról és a lehetséges jövőbeli szabályokról.

Egyes MI-szakértők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a globális szabályozás sikeres lehet. Az egyik ilyen személy Pierre Haren, aki 45 éve kutatja a mesterséges intelligenciát. Hét évnyi tapasztalatot szerzett a számítógépes óriás IBM-nél, ahol ő vezette azt a csapatot, amely a Watson szuperszámítógép-technológiát telepítette az ügyfelek számára. A 2010-ben debütált Watson képes válaszolni a felhasználó kérdéseire, és a mesterséges intelligencia egyik úttörője volt. Haren háttérismeretei ellenére azt mondja, hogy megdöbbentette a ChatGPT és más úgynevezett „generatív MI” programok megjelenése és képességei az elmúlt évben. „Ez a dolog nem olyan, mint egy papagáj, amely csak azt ismételgeti, amit beletáplálunk. Magas szintű analógiákat készít.”, mondta.

Nincs együttműködés

Hogyan hozhatunk létre olyan szabályokat, amelyek megakadályozzák, hogy ez a mesterséges intelligencia kicsússzon az irányításunk alól? Haren szerint nem tudjuk, mert szerinte néhány ország nem fog aláírni ilyen szabályokat. „Olyan, nem együttműködő nemzetek világában élünk, mint Észak-Korea és Irán. Nem fogják elismerni a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást. A nem együttműködő szereplőkre vonatkozó szabályozás valószínűtlen. El tudja képzelni, hogy Irán keresi a módját annak, hogy elpusztítsa Izraelt, és közben törődik a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásokkal?”

Reinhard Scholl fizikus az ENSZ „AI For Good” programjának alapítója. Ennek célja, hogy gyakorlati MI-megoldásokat találjon és alkalmazzon az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez. Ezek közé tartozik a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése és a tiszta vízhez való hozzáférés biztosítása. Az „AI for Good” 2017-ben indult mint egy éves rendezvény, és mára a mesterséges intelligencia minden aspektusával foglalkozó online szemináriumok rendszeres programjává nőtte ki magát, több mint 20 ezer feliratkozóval.

„Szabályozni kellene a mesterséges intelligenciát? Nem kérdés, hogy igen!ֲ”. A helyzetet ahhoz hasonlítja, ahogyan az autó- vagy játékgyártóknak kell megfelelniük a biztonsági előírásoknak. Nagy aggodalmát az okozza, hogy a mesterséges intelligencia viszonylag könnyen lehetővé teszi a rossz szereplők számára, hogy a technológiát ugródeszkaként használják a veszélyes képességek megszerzéséhez.

„Egy fizikus elméletben tudja, hogyan kell atombombát építeni, amit a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani. De ha valaki a mesterséges intelligenciát biológiai fegyver megtervezésére akarja használni, akkor nem kell sokat tudnia. Ha pedig az emberek számára könnyűvé válik, hogy komoly károkat okozzanak a mesterséges intelligencia segítségével, akkor valaki meg is fogja tenni.”

De milyen formát kellene öltenie az ENSZ mesterséges intelligenciával foglalkozó jövőbeli szabályozó testületének? Az egyik javaslat szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO – International Civil Aviation Organisation) mintájára, amely a globális légi közlekedést és annak biztonságát szabályozza, amelyhez 193 tagállam csatlakozott. Robert Opp az ENSZ Fejlesztési Programjának digitális vezetője, MI-szakértő, aki támogatja egy, az ICAO-hoz hasonló szervezet létrehozását. Az ügynökség feladata, hogy segítse az országokat a gazdasági növekedés előmozdításában és a szegénység felszámolásában. Munkája során arra törekszik, hogy megtalálja a módját annak, hogy a technológia növelje a szervezet hatását. Ez magában foglalja a mesterséges intelligencia használatát az elszegényedett területek mezőgazdasági területeiről készült műholdképek gyors ellenőrzésére. Opp azt mondja, hogy nem akarja akadályozni ezt a fajta képességet, és nem akarja korlátozni a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, hogy segítse a szegényeket a vállalkozásépítésben. Azonban felismeri a mesterséges intelligencia lehetséges hátrányait is. „Sürgősen meg kell találni a mesterséges intelligencia irányításának módját”.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia kordában tartható?; Gróf József; IT Business; 2023. szeptember 27.

Elindulhat az Okosipari Tudományos és Innovációs Park építésének előkészítése Kaposváron

„Az Óbudai Egyetem és Kaposvár önkormányzatának közös projektjeként épül meg a Somogy megyei településen az ország első Okosipari Tudományos és Innovációs Parkja, amely segíti a helyi kutatás-fejlesztési és az innovációs tevékenység erősödését, valamint támogatja a hazai gazdaság növekedési potenciálját – hangzott el a Kaposváron tartott sajtótájékoztatón, ahol Prof. Dr. Kovács Levente, az egyetem rektora és Szita Károly, a város polgármestere kézjegyükkel ellátták a beruházás elindulásához szükséges szerződéseket szeptember 27-én.

Az országot behálózó Science Park Program keretében az Óbudai Egyetem három olyan fejlesztést valósít meg, amelyek Kaposvárt, Székesfehérvárt és Zsámbékot az ország innovációs fejlesztéseinek központjává teszik. A hazai innovációs ökoszisztémában egyedülálló fejlesztések a tudásalapú gazdaság előmozdításában, valamint a térségfejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be.

Kaposvár újraiparosítási programjában kiemelten fontos szerepe lesz az új tudományos és innovációs parknak – hangsúlyozta Szita Károly a szerződés aláíráskor. Hozzátette: – egy város csak akkor lehet sikeres, ha erős gazdaság, erős ipar van mögötte. Nagyon közel vagyunk a teljes foglalkoztatottság eléréséhez, elindultak Kaposváron azok a mérnökképzések, amelyeknek köszönhetően megfelelő szakember utánpótlásunk lesz. Több nagy gyár építése is kezdetét vette, a cégek jelentős fejlesztésekbe kezdtek, vagyis megindult egy folyamat, amelynek szerves része lesz a tudományos és innovációs park. A beruházástól azt várjuk a környék versenyképességének fejlődésén túl, hogy magasabb hozzáadott értéket képviselő termékekkel adjanak újabb lendületet Kaposvárnak.

– A szerződések aláírása fontos mérföldkövét jelentik a Kaposvári Okosipari Tudományos és Innovációs Park beruházásnak és lehetővé teszi az infrastrukturális beruházás megindításának előkészítését a már megkezdett innovációs tevékenységek mellett. Az Óbudai Egyetem, és a kaposvári önkormányzat véglegesítette az ingatlanfejlesztés elindításához szükséges feltételeket – húzta alá Prof. Dr. Kovács Levente. A kormány támogatásával, számos vállalat szoros szakmai együttműködésével felépülő Tudományos és Innovációs Park hosszú távon pozitív hatást gyakorol a térség és az ország gazdasági dinamikájára, elősegíti az egyetemi technológiatranszfer tevékenységet hazánkban és külföldön. A projekt, mint a Neumann Program egyik fajsúlyos eleme hozzájárul, hogy hazánk 2030-ra Európa tudásalapú társadalmában kulcsfontosságú szereplővé, a technológiai fejlődés és az innováció motorja legyen. A Tudományos Parkban olyan kutató-fejlesztő tevékenység zajlik majd, ahol közel nulla energiaigényű, magas szintű információs és kommunikációs technológiai, valamint intelligens vezérléstechnikai eszközökkel felszerelt okosépületben speciális festékanyagokkal, szóró-eljárásokkal, fémmegmunkálással, kötéstechnológiával és környezetszennyező anyagok újrahasznosításával kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket is végeznek majd.

A rektor hozzátette: az új központban védelmi kutatás-fejlesztési tevékenységeket is folytatnak majd. További cél a fiatalok pályára irányítási lehetőségeinek szélesítése, műszaki-természettudományi ismereteinek bővítése, vonzódás erősítése a gépészeti, villamosipari és informatikai képzések felé.

A beruházás részeként négy hektáros területen négy csarnokot építenek és rendeznek be a város keleti ipari parkjában. A Tudományos és Innovációs Parkot a városon kívül, zöldmezős beruházásként alakítják ki.”

Forrás:
Elindulhat az Okosipari Tudományos és Innovációs Park építésének előkészítése Kaposváron; Kaposvár Megyei Jogú Város / MTI OTS; 2023. szeptember 27.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI Írországban tervezi megnyitni az Európai Unión belüli tevékenységi központját

„Az ír sajtóban megjelent hírek szerint a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI Írországban tervezi megnyitni az Európai Unión belüli tevékenységi központját. Az OpenAI jelenleg 10 embert foglalkoztat a londoni központjában, azonban az Európai Unió területén is kívánnak terjeszkedni, amelyhez számos nagy technológiai céghez hasonlóan Dublint választották bázisnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása során számos adatvédelmi és biztonsági kihívás merül fel. Tekintettel arra, hogy jelenleg nem állnak fenn az egyablakos ügyintézés (one-stop-shop) feltételei, az európai uniós adatvédelmi hatóságok egy Taskforce keretében – magyar részvétellel – koordinálják a ChatGPT-vel összefüggő eljárásaikat.

Angol nyelven elérhető eredeti cikk: https://www.irishtimes.com/technology/2023/09/14/open-ai-to-set-up-dublin-office-before-year-end/”

Forrás:
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI Írországban tervezi megnyitni az Európai Unión belüli tevékenységi központját; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2023. szeptember 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az új kongresszusi központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet

„Az új kongresszusi központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mintegy tízmilliárd forintból megvalósított beruházás átadásán szombaton a tóparti városban.

Gulyás Gergely kiemelte: Balatonfüred „robbanásszerűen” fejlődött a mögöttünk hagyott évtizedekben. A rendszerváltás óta nem kérdés, hogy az északi part leglátogatottabb településévé vált – mondta.Volt azonban egy hiányosság, amelyet be kellett tölteni: egy ilyen jelentőségű városnak szüksége van egy konferenciaközpontra – tette hozzá a miniszter.

Gulyás Gergely a beruházás jelentőségéről szólva megjegyezte: évtizedek óta probléma a Balatonnál, hogy míg nyáron turistákkal telnek meg a települések, ősztől kora tavaszig nem lehet a szálláshely-kapacitásokat a nyárihoz hasonlóan betölteni. A kongresszusi központ azonban azt is szolgálja, hogy az őszi, téli, tavaszi időszakban is sokan jöjjenek Balatonfüredre a Balatonhoz, és tartsanak itt rendezvényeket – közölte.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint Magyarországon tavaly mintegy százezer vállalkozás foglalkozott turizmussal és ezek csaknem négyszázezer embernek biztosítottak munkahelyet. Tizennégymillió vendég megközelítőleg negyvenmillió vendégéjszakát töltött Magyarországon – mondta, hozzátéve, hogy a turizmus a magyar gazdasági össztermék mintegy 12 százalékát állította elő.

Bóka István (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta: az elmúlt években látták, hogy növelni kell a város gazdasági erejét és a helyi vállalkozások jövedelemtermelő képességét, de azt is, hogy vannak határok. Nem zsúfolható tovább a főszezon, az amúgy is erős hétvégék időszaka – mutatott rá. Úgy fogalmazott: ebből nyújt kitörési pontot a konferenciaturizmus, amely akkor hoz vendégeket, amikor más ágazatokban kevesebben vannak. A polgármester szerint a kongresszusi központ fenntartható fejlesztésként valósult meg, bevételtermelése mellett közvetett módon 3-4 százalékkal fogja növelni a kereskedelmi szálláshelyek töltöttségét. Bóka István hozzátette: a városban működő szállodák biztosítani tudják majd a központ kiszolgálását.

Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett: olyan célt sikerült elérni, amelyre a balatonfürediek régóta vágytak. Egy színvonalas közösségi tér igénye már rég megfogalmazódott Balatonfüreden, egy olyan beruházásé, amely méltó a városhoz, illetve a helyiek és a gazdaság érdekeit is szolgálja.

Markovits Alíz, az Európa kulturális fővárosa (EKF) programot megvalósító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója jelezte: az elmúlt öt évben egy új kreatív kulturális régió megerősítésén és reflektorfénybe helyezésén dolgoztak a térségben, hiszen Veszprém már a pályázati szakaszban felismerte, hogy igazán sikeres csak a környező településekkel lehet.

A Balatonfüred Kongresszusi Központ 2018-ban indult fejlesztése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) több mint 4,5 milliárd forint európai uniós forrást nyert el, ezt egészítette ki az önkormányzat a saját költségvetéséből, valamint az állam is jelentős összeggel támogatta az összességében mintegy tízmilliárd forintos beruházást.

A volt Huray utcai piac, majd murvás és aszfaltos parkoló 16 400 négyzetméteres területén egy 1200 férőhelyes, 4500 négyzetméteres, multifunkcionális rendezvényközpont épült, alatta egy 284 férőhelyes mélygarázst alakítottak ki.

A központ konferenciák, rendezvények és színházi előadások helyszínéül szolgál majd, továbbá egy kiállítótérrel is kiegészült, amely a V4-országok közös történelmi múlt tematikájú világörökségi helyszíneit mutatja be.”

Forrás:
Gulyás Gergely: az új kongresszusi központ a konferenciaturizmus balatoni fővárosává teszi Balatonfüredet; SONLINE; 2023. szeptember 31.


Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A CIA már fejleszti a saját ChatGPT-jét

„Az amerikai hírszerző ügynökség hamarosan saját ChatGPT-stílusú eszközt helyez üzembe, amely a hatalmas mennyiségű nyilvános információk gyors áttekintésében segíti majd az ügynököket.

A Bloomberg arról ír, hogy a CIA Open-Source Enterprise nevű részlege hamarosan a hírszerző ügynökök rendelkezésére bocsátja a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia (MI) eszközét, ezzel jobb és gyorsabb hozzáférést biztosítva az elemzők számára a nyílt forrású adatokhoz.

A lépés egy szélesebb körű kormányzati kampány része, amelynek célja, hogy kihasználja a mesterséges intelligenciában rejlő potenciált, és felvegye a versenyt Kínával, amely 2030-ra világelső akar lenni ezen a területen. Emellett az MI használata a hírszerzők másik nagy kihívására is választ adhat, miszerint egyre nehezebb feldolgozni a mérhetetlen mennyiségű, nyilvánosan elérhető adatot, ennek kapcsán pedig komoly kritikák is érik az ügynökséget, amiért csak lassan képes kihasználni ezt a kézenfekvő adatforrást.

Randy Dixon, a felelős részleg igazgatója azt mondta, a CIA mesterséges intelligencia eszköze lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy lássák az adott információk eredeti forrását, a csevegés funkció pedig segíti az adatok gyors továbbítását. Az elemzők kérdéseket tehetnek fel a chatbotnak, az pedig az elérhető forrásokból származó válaszokkal szolgálhat számukra.

A CIA nem közölte, hogy milyen modellt fog használni az új eszköz fejlesztése során, ahogy azt sem, hogyan fogja megvédeni az információkat a nyílt internetre való beszivárgástól, amit a nagyvállalatok különböző biztonsági funkciókkal próbálnak megoldani, több-kevesebb sikerrel.

A mesterséges intelligencia-rendszer a 18 ügynökséget tömörítő amerikai hírszerző közösség számára lesz elérhető, amely magában foglalja a CIA-t, a Nemzetbiztonsági Ügynökséget, a Szövetségi Nyomozó Irodát és a hadsereg ágai által működtetett szervezeteket. Hangsúlyozták azonban, hogy az eszköz a politikai döntéshozók és a nyilvánosság számára nem lesz elérhető, az ügynökség ugyanis szigorúan betartja az amerikai adatvédelmi törvényeket.

A hírszerző-chatbot bevezetésének előzménye, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, amely olyan nemzetbiztonsági ügynökségeket felügyel, mint az NSA és a Védelmi Hírszerző Ügynökség, augusztusban speciális munkacsoportot hozott létre a nagy nyelvi modellekkel kapcsolatos lehetséges felhasználási módok és visszaélések kivizsgálására. Gilbert Herrera, az NSA kutatási igazgatója egy májusi interjúban azt mondta, hogy az amerikai hírszerző közösségnek „meg kell találnia a módját annak, hogy a magánélet megsértése nélkül hasznosíthassa ezeket a mesterséges intelligenciával működő nagy modelleket”.”

Forrás:
A CIA már fejleszti a saját ChatGPT-jét; Bodnár Barna; Rakéta.hu; 2023. szeptember 29.
Lásd még:
Open Source Enterprise; Wikipédia

NIS2 – szigorúak az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelvének az előírásai

„Már egy jó ideje ismert az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelve, a NIS2, amely minimumszabályokat fogalmaz meg az energetikában, közlekedésben, egészségügyben, hírközlésben, élelmiszeriparban és hulladékgazdálkodásban működő nagyobb cégeknek.

A NIS2 az EU meglévő (és első) kiberbiztonsági jogszabálya, a NIS-irányelv helyébe lépett idén januárban. A NIS2 a különböző ágazatokban működő szervezeteknek előírja, hogy biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásnyújtáshoz és tevékenységük végzéséhez használt hálózatok és rendszerek magasabb szintű kiberbiztonságot érjenek el. A tagállamoknak, így Magyarországnak is 2024. október 17-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a NIS2 irányelvnek megfeleljenek.

Akár éves árbevételük 2 százalékát is kifizethetik büntetésre azok a cégek, amelyek 2025-re nem készülnek fel a kiberbiztonsági incidensek kezelésére. A szabálysértő cégek vezetőjét el is tilthatják, a büntetés a beszállítókra is vonatkozik majd.

A cégek elsődleges feladata most a jogszabályi változások nyomon követése. Ezt követően jövőre a kötelező audithoz IT-rendszer integrátor segítségével tudnak felkészülni, amelybe beletartozik a jelenlegi helyzet felmérése, szabályzatok frissítése, elkészítése, illetve az esetlegesen nem teljes körű biztonsági megoldások kiegészítése vagy pótlása – jellemezte a jövő évre várható IT-kihívásokat Piszker György, a Kontron Hungary rendszer architect vezetője.

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (Enisa) tavaly listázta azokat fenyegetéseket, amelyekkel a cégeket leginkább támadták az utóbbi időkben. Mint írták, a legaggasztóbb eredmények a zsarolóprogramokkal kapcsolatban születtek, ezeket követik a rosszindulatú programok, majd a túlterheléses támadások.

Az új szabályozás ezen programok működését lehetetlenítené el.

Érintett ágazatok

A kiberbiztonsági előírások az 50 főnél több alkalmazottal és 10 millió euró feletti éves árbevétellel rendelkező cégekre vonatkoznak majd. Továbbá amennyiben egy szervezet NIS2 hatálya alá eső szervezet beszállítója, annak szintén NIS2 minősítéssel kell rendelkeznie.

Kiemelt kritikus fontosságú ágazatok:

  • az energia (villamos, távfűtés és -hűtés, olaj, gáz, hidrogén), közlekedés (légi, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedés),
  • egészségügy,
  • vízközmű (ivóvíz és szennyvíz),
  • hírközlési szolgáltatások,
  • digitális infrastruktúra-szolgáltatások (felhőszolgáltató, doménnév-szolgáltató, tartalomszolgáltató hálózati szolgáltatója),
  • kihelyezett IKT-szolgáltatások
  • és az űralapú szolgáltatások.

Alapvető kritikusságú ágazatok:

  • postai és futárszolgálatok,
  • élelmiszer előállítása, feldolgozása és forgalmazása,
  • hulladékgazdálkodás,
  • vegyszerek előállítása és forgalmazása, gyártása (orvostechnika, gépek, villamos berendezések, elektronikus eszközök, cement, mészés gipszgyártás),
  • digitális szolgáltatók (pl. online piactér)
  • és a kutatás.

A közlemény szerint a szervezeteknek a NIS2 irányelvnek való megfelelés érdekében kockázatkezelési és a kockázatokkal arányos kiberbiztonsági intézkedéseket kell alkalmazni.

Ezek alapján a cégeknek hamarosan ügyelniük kell többek között a kiberbiztonsági kockázat elemzésére és az információbiztonságra, az üzletmenet folytonosságra, katasztrófa-helyreállításra, az ellátási láncok biztonságára, kiberhigéniai gyakorlatokra, titkosítási megoldások alkalmazására, hitelesítési megoldások használatára, kommunikációs csatornák (szöveg, hang, videó) biztosítására, illetve a szervezeten belüli kiberbiztonsági oktatások megtartására.

Ezenkívül a szervezeteknek bejelentési kötelezettségük lesz a nemzeti hatóságok felé a súlyos működési zavart vagy pénzügyi veszteséget okozó, illetve a jogi vagy természetes személyek számára jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozó eseményekről.

Még a cégvezető is eltiltható

Egy cég szabályszegése esetén akár eltiltható akár annak vezetője is, illetve a kiemelt kritikusságú ágazatok 10 millió euró vagy az éves globális forgalmuk 2 százalékának megfelelő bírságot is kaphatnak.

Az alap kritikusságú szervezetekre szintén vonatkozik a cégvezetői eltiltás, továbbá rájuk 7 millió euró vagy az éves forgalmuk 1,4 százalékának megfelelő bírság vonatkozik.

A nemzeti szabályozás várhatóan 2024. január 1-ig készül el. Az érintett szervezeteknek 2024. június 30-ig be kell jelentkezniük nyilvántartásba vételre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SzTFH). A szabályozásnak való megfelelés várható határideje 2024. december 31., és a szervezeteknek 2025. december 31-ig a NIS2 szabályozásnak valómegfelelést igazoló auditot kell lefolytatniuk.”

Forrás:
NIS2 – Bár szükség volt rá, de igen kemények az új uniós kiberbiztonsági előírások; Computerworld; 2023 szeptember 28.

 

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Több mint 27 milliárdot csoportosítottak át a magyar űrhajózásra

„A legfrissebb Magyar Közlönyben számos költségvetési átcsoportosításról döntött Orbán Viktor miniszterelnök, ennek egyike érinti a magyar űrhajózást.

A kormányfő módosította a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósításához kapcsolódó iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadásáról szóló korábbi kormányhatározatot (1518/2021. – VII. 30.).

Ebben egyébként a kormány egyetért azzal, hogy Magyarország kutatóűrhajóst küldjön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), továbbá egyetért a kutatóűrhajós misszió megvalósításához kapcsolódó iparágfejlesztő intézkedések végrehajtásával is.

Ennek részeként 2021-ben már 13,5 millió dollárt csoportosítottak át erre célra, míg 2022-ben 44,5 millió dollárt.

A 2023-as és a 2024-es célszámok is megvoltak határozva (2023: 27,5 millió USD, 2024: 13,5 millió USD), azonban ezt a pontot most átírta Orbán Viktor.

Az utasítás értelmében Varga Mihály pénzügyminiszternek gondoskodnia kell
* 2023-ban 18 743 222 amerikai dollárnak megfelelő forint összegű forrás (6 912 219 125 forint),
* 2024-ben 41 479 000 amerikai dollárnak megfelelő forint összegű forrás (15 298 284 780 forint),
* 2025-ben 13 277 778 amerikai dollárnak megfelelő forint összegű forrás (4 897 110 081 forint)
átcsoportosításáról az adott év költségvetésében.

Ez összesen 73,5 millió dollár, mai árfolyamon mintegy 27,1 milliárd forint.

Illetve szó van egy ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalásról is.

Lesz magyar űrhajós!

Egyébként Szijjártó Péter szeptember 19-én írt alá szerződést az amerikai űrkutatási hivatallal (NASA) szorosan együttműködő, Axiom Space nevű vállalattal, és ennek nyomán immáron biztossá vált, hogy évtizedek után a második magyar űrhajós is megkezdheti a misszióját 2024 végén vagy 2025 elején.

A külügyminiszter szerint az expedíciót a magyar űrhajós négyfős nemzetközi csapat tagjaként hajtja majd végre. A világ egyik vezető űrkutatási társaságának számító Axiom Space-szel kötendő szerződésben indítási ablakot határoztak meg 2024 októberétől 2025 elejéig, amelyen belül a magyar űrhajós harminc napot tölthet az ISS-en.

Hogy pontosan mikor kerül sor ezen indítási ablakon belül az űrexpedícióra, az pedig azon múlik majd, hogy a NASA és a Nemzetközi Űrállomás közötti űrrepülések menetrendje egészen pontosan hogyan fog kinézni, illetve milyen ütemterv szerint képzik majd ki azt a másik három, nem magyar űrhajóst, akik ebben az expedícióban részt fognak venni – magyarázta akkor Szijjártó Péter.

A magyar űrhajós kiválasztása jelenleg is tart, és kemény próbatételeken kell keresztül mennie. Legutóbb az űrhajósjelöltek többek között elsajátították a menedéképítés fortélyait, élelem-, illetve vízszerzési és víztisztítási módszereket, megtanultak tüzet gyújtani és tereptani ismereteket is szereztek.”

Forrás:
Orbán Viktor több mint 27 milliárdot csoportosított át a magyar űrhajós misszióra; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx;, 2023. szeptember 29.
Lásd még:
1518/2021. (VII. 30.) Korm. határozat a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósításához kapcsolódó iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadásáról; Nemzeti Jogszabálytár; 2023. szeptember 28-tól hatályos változat

Megalakult a parlamentben az űrpolitikai munkacsoport

„A kormánypárti politikus azt hangoztatta, Európának hallatnia kell hangját ebben a kérdésben. Ha ez nem történik meg, akkor a nagyhatalmak fognak helyettünk döntést hozni.

Már régóta hívta soraiba a magyar törvényhozást az Európai Interparlamentáris Űrkonferencia (EISC), ennek az invitálásnak tettünk eleget a megalakulással – mondta el a Népszava érdeklődésére a Fidesz országgyűlési képviselője.

Ferencz Orsolyát azt követően kerestük meg – hogy mint mi is hírt adtunk róla – hétfőn megalakult a parlamentben az űrpolitikai munkacsoport, amelynek tagja Kósa Lajos, Németh Zsolt, és Bánki Erik.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lapunknak nyilatkozva kifejtette, a fent említett munkacsoportban (EISC) hazánkkal együtt 14 európai ország képviselteti magát teljes jogú tagként, Finnország pedig hazánkkal egy időben megfigyelői státuszt kapott. Részt vesz ebben az Egyesült Királyság is. Ferencz Orsolya szerint mindez azért fontos, mivel szükséges lett jogi szinten szabályozni számtalan kérdést az űrszektorban. Márpedig elengedhetetlen, hogy az európai országok közössége is hallassa a hangját, mivel ha ez nem történik meg, akkor más globális szereplők fogják lefektetni a szabályokat. Itt elsősorban az Egyesült Államokra, Kínára, Indiára, vagy éppen Oroszországra gondolt.

Magyarországot régóta invitálták erre a fórumra, a csatlakozásnak azonban az volt a feltétele, hogy a nemzeti parlamentben megalakuljon ez a munkacsoport – amely hétfőn meg is történt. Azonban jelezte, szeretnék további tagokkal bővíteni a csoportot. Első körben azokat a szakbizottsági elnököket hívták meg, amelyeknek a területe leginkább fókuszál az űrpolitikára. Ilyen a külügyi, a gazdasági, valamint a honvédelmi és rendészeti – utóbbit vezeti Kósa Lajos.

Ferencz Orsolya konkrétumokat nem említett, de állítása szerint több ellenzéki politikus is jelezte neki, hogy érdekli a részvétel. Mindezt biztatónak tartja, hogy sikerült egy jóval szélesebb, politikafüggetlen konszenzust létrehozni. Mivel abszolválták a házi feladatot, így most már Magyarország is csatlakozott az EISC parlamentközi űrpolitikai munkacsoporthoz – ismertette a miniszteri biztos.”

Forrás:
Ferencz Orsolya az űrpolitikai munkacsoportról: Magyarország teljesítette a házi feladatot; Árpási Bence; Népszava; 2023. szeptember 27.

 

Szakirodalom

Smart megoldások lehetőségei egy hátrányos helyzetű vidéki térségben

„Tanulmányunkban az okos falu fogalmának bemutatása után egy szlovák–magyar Interreg projekt keretein belül 2018–2020-ban végzett kutatás eredményeinek felhasználásával kívánunk képet adni arról, hogy hazánk egyik hátrányos helyzetű térségében, Nógrád megyében, illetve a térséggel határos szlovák területeken milyen szerepet játszanak az információs-kommunikációs technológiák, mennyire van jelen a települések életében, fejlődésében a digitalizáció, a smart megoldások hogyan járulnak hozzá a települések élhetőségének megteremtéséhez. A kutatás során kérdőíves vizsgálatot folytattunk települési önkormányzatok, illetve középiskolások körében, valamint interjúkat készítettünk a települések élhetőségének megítéléséről, az információs-kommunikációs technológiák, illetve eszközök szerepéről, használatukkal kapcsolatos viselkedésről, ismeretekről és véleményekről.”

Forrás:
Smart megoldások lehetőségei egy hátrányos helyzetű vidéki térségben; Barsi Boglárka, Nárai Márta; 2023
Letöltés PDF-ben

Mesterséges intelligencia, szabályozási irányok

„Az Elemzések képviselői megrendelésre készülő, rendszerint az adott téma nemzetközi összehasonlítására irányuló, hosszabb terjedelmű elemző írások. Részletesen mutatják be az egyes országok – főként EU tagállamok – adott témára vonatkozó jogi szabályozását és gyakorlatát. A külföldi példák áttekintését összehasonlító elemzés és táblázatok segítik.

Tartalomjegyzék
* Mi a mesterséges intelligencia?
* A mesterséges intelligencia típusai és fejlesztési területei
* A mesterséges intelligencia előnyei és veszélyei
* A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás állása
** Egyesült Államok
** Egyesült Királyság
** Európai Unió
** Kína
* Magyarország és a környező országok kezdeményezései”

Forrás:
Mesterséges intelligencia, szabályozási irányok; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Elemzések; 2023. szeptember (PDF)

 

Törvények, rendeletek