Skip to main content

47. szám, 2023. november 20.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitális állampolgársággal az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás okostelefonra költözik

„Költségcsökkenésre és a hatékonyság növekedésére számít a digitális állampolgárság program (DÁP) bevezetésétől Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kedden tartott beszámolójában a jövőbeni gazdasági versenyképesség szempontjából is kiemelkedően fontosnak nevezte az új, több lépcsőben bevezetendő fejlesztést.

A Digitális állampolgárság programról (DÁP) szóló, a parlamentnek kedden benyújtandó törvényjavaslat alapján az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás okostelefonra költözik. Mindenki számára lehetővé válik a jövőben a DÁP-alkalmazáson keresztül az ügyintézés offline üzemmódban is, hitelesen, megbízhatóan és az unió legújabb irányelvének megfelelően – mutatta be az alkalmazást a miniszter.

Közlése szerint első lépésként 2024 szeptemberétől az e-azonosítás és az e-aláírás lesz elérhető a piaci szereplők számára is. 2025-től lép be a tervek szerint az e-dokumentumtár, az e-posta szolgáltatás, minden hivatalos levelet ilyen módon tudnak kézbesíteni, és ezekre válaszolni is lehet majd a mobiltelefonra letölthető alkalmazás segítéségével.

A DÁP-alkalmazáson keresztül elérhetők és kifizethetők lesznek a közüzemi számlák is. Olyan piaci szolgáltatásokat is bevezetnének ezzel párhuzamosan, amelyek egy-egy termék vásárlásakor például a garanciajegyet elérhetővé és letölthetővé teszik – jelezte.

Rogán Antal elmondta: a DÁP-törvény mindenki számára egységes és elérhető digitális azonosító bevezetését is jelenti, ehhez alaptörvény-módosításra lesz szükség. A tárcavezető azt kérte a bizottságtól, támogassa a javaslatot.

Ilyen, a digitális ügyintézés egészét átfogó kódex elfogadására nem volt példa eddig. Az alkalmazásnak köszönhetően lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ügyintézés – összegzett…”

Forrás:
A digitális állampolgársággal az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás okostelefonra költözik; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. november 14.

„ChatGPT és a magyar e-kormányzás. Új lehetőségek és új kihívások” konferencia
NKE ÁNTK KBKI – NKE EJKK ITKI – Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület

Időpont: 2023. december 1., 14:00 – 18:00
Helyszín: NKE Campus Szárnyépület, John Lukacs társalgó

PROGRAM

Regisztráció 13:30 – 14:00

Konferencia megnyitó 14:00 – 14:15
Dr. Molnár Dóra, NKE ÁNTK KBKI intézetvezető-helyettes
Dr. Török Bernát, NKE EJKK ITKI intézetvezető
Dr. Sántha György, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület elnök

1. Szekció tömb: átfogó témák
Háttér az MI-hez és különösen a GPT-rendszerekhez: történet, alapfogalmak, szereplők, szabályozási törekvések 14:15 – 14:30
Nyáry Mihály, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Röviden a mesterséges intelligenciáról 14:30 – 14:45
Dr. Futó Iván, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
A Big Data filozófiája 14:45 – 15:00
Kun László, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Nagy nyelvi modellek, mint interfészek az állam és az állampolgárok között 15:00 – 15:15
Ződi Zsolt NKE EJKK ITKI
Amit az LLM tud, tudhatna (tudnia kellene) 15:16 – 15:30
Dr. Kiss József, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület

Kávé szünet 15:30 – 16:00

2. Szekció tömb: részterületek
Az MI kapcsán felmerülő kérdések az egészségügyben 16:00 – 16:15
Király Gyula, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Entitás-kiemelés bírósági ítéletekből GPT-félékkel 16:15 – 16:30
Dr. Görög György, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
FraudGPT: generatív MI – a bűnözők szolgálatában 16:30 – 16:45
Dr. Sorbán Kinga, NKE EJKK ITKI
DiploGPT: nagy nyelvi modellek az állam külügyi alrendszereiben 16:45 – 17:00
Dr. Nyáry Gábor, NKE ÁNTK KBKI
A szennyezett adat tisztasága, a tiszta adat szennyezettsége 17:15 – 17:30
Dr. Ferencz Bálint, Dr. Büki Bettina, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Technológia és humánum. Hogyan maradjunk emberek az Ipar 5.0 korában? 17:30 – 17:45
Fási Csaba, NKE ÁNTK

Konferencia zárás 17:45 – 18:00

(A konferencia regisztrációs felülete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem webhelyén.)

Január 1-jétől teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér

„Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken, Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának – jegyezte meg…”

Forrás:
Január 1-jétől teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér; Híradó.hu / MTI; 2023. november 17.

Közigazgatás, politika, jog

Tízmilliárdos keretösszeggel új pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban

„Új pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban, tízmilliárd forint keretösszeggel – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy 2019 óta hirdetnek meg pályázatokat a programban, amely nagyon eredményes; már több mint 33 ezer nyertes pályázat volt, ezek összértéke meghaladta a háromszázmilliárd forintot.

A program alapvető célja a népesség elvándorlásának megállítása volt – idézte fel a kormánybiztos, hozzáfűzve, ma egyedül a falvak azok a településtípusok, ahol folyamatosan növekszik a népességszám. A fővárosból ma már menekülnek az emberek – jegyezte meg Gyopáros Alpár.

Közölte, hogy idén már negyedik alkalommal hirdetnek pályázatot, eddig a kisboltok működését támogatták nyolcmilliárdos keretösszegben, majd utcák, járdák felújításához kínáltak támogatást ötmilliárd forint összértékben, azután falusi civil szervezetek pályázhattak összesen hárommilliárd forintra.

Ez a mostani komplex pályázati felhívás, minden olyan célterületet érint, amely az elmúlt években népszerű volt – folytatta a kormánybiztos. Tájékoztatása szerint egyetlen kiírásban hét támogatási cél, kategória van; egy pályázó egyet választhat közülük.

Az első kategória óvodaépületek felújítása, korszerűsítése, férőhelybővítése, erre legfeljebb ötvenmillió forint igényelhető. Gyopáros Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy az igény az óvodák bővítésére, hiszen akik az első csok (családi otthonteremtési kedvezmény)-felhívások meghirdetése után születtek, már régen óvodáskorú gyermekek.

A második cél az „egyéb önkormányzati ingatlanok” fejlesztése, itt szintén ötvenmillió forintra lehet pályázni; a következő a temetők infrastrukturális fejlesztése, hatmillió forint a maximum támogatás; a negyedik kategóriában, az eszközbeszerzésnél ugyancsak hatmillió forint igényelhető – részletezte a kormánybiztos.

Játszótérfejlesztésre is hatmilliós támogatás kérhető, kommunális eszközök beszerzésére pedig legfeljebb tizenötmillió forint – tudatta Gyopáros Alpár, hozzátéve, utóbbira megnőtt az igény, hiszen a közfoglalkoztatottak többsége már elhelyezkedett, így az önkormányzatok igyekeznek motorizálni a feladatokat.

A hetedik kategóriánál, a tanya- és falubuszok beszerzésénél a maximális támogatási összeg 18 millió forint – mondta a kormánybiztos.

Kitért arra, hogy ezúttal is lesz felkészülési idő: a pályázatokat csak egy hónap múlva, december 13-tól január 13-ig lehet benyújtani.

Apróbb módosítások történtek az útmutatóban – közölte Gyopáros Alpár, arra kérve a pályázókat, ezeket vegyék figyelembe. Minden információ megtalálható a szokásos felületeken: a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu oldalakon és a Magyar Államkincstár weboldalán – jelezte a kormánybiztos.”

Forrás:
Tízmilliárdos keretösszeggel új pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban; Miniszterelnökség; 2023. november 14.
Új pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban; Magyar Államkincstár; 2023. november 13.

90 milliárdot fordítanak a fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltatók adósságállományának rendezésére

„Az összeg kisebb, mint a lejárt tartozásállomány, és az eddig kifizetett tartozásaikra nem igényelhetnek forrást az intézmények.

Megjelent pénteken a Magyar Közlöny 163. számában a kormány 507/2023. (XI. 17.) rendelete az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről, amely ma, a kihirdetését követő napon életbe is lépett.

Eszerint a kormány működési támogatásként 90 milliárd forintot rendez az intézmények 100-110 milliárd forintra becsült lejárt tartozásállományából. A kormányrendelet szerint az állami, egyházi tulajdonban álló, továbbá felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató részesülhet az adósságrendezésben.

Az egészségügyi szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt adósságuknak megfelelő működési támogatásra jogosultak, ha a lejárt tartozásállomány 2023. szeptember 30-án meghaladja a NEAK által 2023. január–augusztus időszakban kifizetett finanszírozásának három naptári napra jutó összegét.

Az egészségügyi szolgáltató működési támogatásra jogosult:

a) az egynapos sebészeti ellátások súlyszámnövekményével arányosan a 2023. év és a 2022. év viszonylatában,

b) a 2023. évi várólista csökkentési programban teljesített ellátások súlyszámával arányosan és c) a szolgálati elismerések 2023. évi kifizetési kötelezettségének 50%-os mértékéig.

Ezen túl működési támogatásban részesül az az egészségügyi szolgáltató, amelynek 2023. szeptember 30-án fennálló lejárt tartozásállománya meghaladja a módosított kiadási előirányzata, ennek hiányában az Egészségbiztosítási Alapból származó bevétele alapján becsült kiadási főösszege 10%-át, a 10%-ot meghaladó mérték erejéig.

Az egészségügyi szolgáltató a legalább 60 napon túl lejárt tartozásállományának megfelelő működési támogatásra jogosult. Csökkentendő a támogatás azon 60 napon túl lejárt kötelezettség tekintetében, ahol az egészségügyi szolgáltató nem tett meg minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a tartozás lejárata a 60 napot ne haladja meg.

A működési támogatások összegét a NEAK a honlapján közzéteszi, és november 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére. A működési támogatás felhasználása során nem számolhatók el a működési támogatás átutalása előtt kifizetett tartozások.

A rendelet azt is meghatározza, hogy milyen sorrendben rendezhetik tartozásaikat az intézmények a beszállítóik felé: a tartozások kiegyenlítésének sorrendjéről a fenntartó, egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja esetében a felsőoktatásért felelős miniszter dönt.

A működési támogatás jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2024. szeptember 30-ig ellenőrzi.

A Kormány 1505/2023. (XI. 17.) Korm. határozata az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcím Célelőirányzatok jogcímcsoport 2023. évi előirányzatának megemeléséről és egyéb intézkedésekről szóló határozata biztosítja az adósságrendezésre a 90 225 000 000 forintot.”

Forrás:
90 milliárd forint jut adósságrendezésre; Weborvos; 2023. november 18.
Lásd még:
A Kormány 507/2023. (XI. 17.) Korm. rendelete az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2023. évi 163. szám; 2023. november 17.; 8713-8716. o. (PDF)
A Kormány 1505/2023. (XI. 17.) Korm. határozata az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás alcím Célelőirányzatok jogcímcsoport 2023. évi előirányzatának megemeléséről és egyéb intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2023. évi 163. szám; 2023. november 17.; 8717-8718. o. (PDF)

Orvostechnikai Szövetség: csupán tűzoltásnak tekinthető az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságának részleges rendezése

„Az Orvostechnikai Szövetség számításaik szerint az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságállománya jelenleg 130 milliárd forint.

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) üdvözli, hogy Magyarország Kormánya 90 milliárd forintot rendez a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságállományából.

A Magyar Közlöny 2023. november 17-i számában megjelent, 507/2023. (XI. 17.) számú rendelettel a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt adósságállományából. Ez az adósságrendezés elengedhetetlenül szükséges a magyar egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntartásához, tehát Magyarország Kormánya felelősen járt el a döntés meghozatalával, írja a lapunkhoz eljuttatott közleményében az Orvostechnika Szövetség (OSZ).

Ugyanakkor az OSZ felhívja a kormány figyelmét arra, hogy ez a lépés tűzoltásnak tekinthető csupán. Számításaik szerint az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságállománya jelenleg 130 milliárd forint, ami a finanszírozás hiányosságai miatt folyamatosan nő. Ez azt jelenti, hogy az adósságrendezés ellenére, a kórházak lejárt tartozásállománya év végén elérheti az 50 milliárd forintot.

Annak ellenére, hogy az intézmények üzemeltetésének költségeit 2024. január 1-jétől teljes egészében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság viseli, amennyiben újabb egy évig nem avatkozik be a Kormány, és nem enyhíti a kórházak és rajtuk keresztül a beszállítók terheit, a lejárt tartozásállomány a jövő év végére újból meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Ez pedig azt jelentené, hogy az elmúlt több mint egy évtized évente keletkező adósságállományának duplájában konzerválódik az ellátórendszer pénzügyi hiánya.

Az OSZ ezért arra kéri Magyarország Kormányát, hogy folyamatosan monitorozza a tartozásállomány alakulását, és amíg nem történik meg az egészségügy finanszírozásának reformja, a költségvetés rendszeres pluszforrásokkal tartsa elviselhető mértéken a kórházak lejárt adósságállományát.”

Forrás:
Csupán tűzoltásnak tekinthető az adósság részleges rendezése; Weborvos; 223. november 18.

Sikerlista vagy illúzióvesztés – számadás az egészségügyről

„A politikusok orvosnak tartanak, az orvosok politikusnak, az eredmény, hogy mindkét nyelvet jól beszélem – foglalta össze eredményessége eredőjét Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a 46. Medicina Fórum minapi konferenciáján.

Míg a szakma részéről a problémákat sorolták, az ágazatvezető az elért eredményekre helyezte a hangsúlyt a 46. Medicina Fórum konferencia és miniszteri – államtitkári csúcstalálkozón, amelyet
a Magyar Kórházszövetség rendezett.

Az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítását és a szakdolgozói béremelést tartja másfél éves ciklusa legnagyobb eredményének Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a hazai CT- és MR-park teljes cseréjét ígérte 2025-re.

Jelentősen csökkent az indokolatlan riasztások száma, 10-15 százalékkal csökkent a sürgősségi betegellátó osztályok forgalma, egyúttal nőtt a lakosság elégedettsége azokban a megyékben, ahol már működik az új alapellátási ügyeleti rendszer, amelyhez februárban utolsóként Pest megye is csatlakozik – mondta Takács Péter, hozzátéve, Budapesten egyelőre még folynak az egyeztetések.

A szakdolgozói béreknél „erősen ráléptünk a gázra” átlagosan 57600 forinttal keresnek többet az ápolók – említette a következő pontot az eredményességi tabellán Takács Péter, aki 2024 márciusától új bértáblát és 20 százalékos sávos emelést, és új szakdolgozói bértáblát ígért, amely öt kategóriáját alap és kiemelt kategóriára bontják, utóbbiba a nagyobb terhelést jelentő szakterületen dolgozók kerülnek. A pótlékokat beépítik az alapbérbe, a mozgóbér-elemeket megtartják – ígérte az államtitkár.

Hét évnél idősebb eszköz ne legyen – ez a célja a CT- és MR-kiváltást célzó programnak, amelynek finanszírozását az RRF-források bizonytalansága miatt akár költségvetési pénzből is, de meg kell oldani 2025 év végéig – szögezte le a szakpolitikus.

Folyik a kontrolling alapú pontkarbantartás a fekvőbeteg-ellátásban – így például átcsoportosítás történt az invazív kardiológia pontértékeiből a klasszikus kardiológia irányába –, amelynek célja, hogy valós értéken történjen a finanszírozás. A rendszer jutalmazni fogja azokat a kórházakat, amelyek jól dolgoznak, de büntetni azokat, amelyek csak mesterségesen pumpálják a teljesítményt – jelezte még Takács Péter, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő biztosítói szerepének erősítését ígérve.

Ágykihasználtság, betegvándorlás, várólista

Míg az államtitkár prognózisa szerint a jövőben 15 százalékkal kevesebb ellátási esemény lesz, mint 2019-ben, Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója arról beszélt, jelenleg nincs finanszírozási korlát az ellátásokat illetően, de 2019 és 2023 között 10 százalékkal kevesebb beteget láttak el 5 százalékkal kevesebb ellátási területen.

Míg négy évvel ezelőtt – szakmától függően – 65-80 százalékos ágykihasználtság volt a jellemző, ez jelenleg 55-70 százalék között szór, és ugyancsak a szakmai összetétel határozza meg a NEAK által egyre erőteljesebben figyelt ellátási minőségi mutatókat, mint a szövődményes arányok, a reoperációs és halálozási ráta. Monitorozzák a betegvándorlást is, a tapasztalatok szerint egyes megyékbe úgy érkezett a páciensek 18 százaléka, hogy „saját” megyéjének intézményében is rendelkezésre állt ugyanaz az ellátási kapacitás. A biztosító adatai rámutattak arra is, hogy az egy kórházi eseményre viszonyítva a relatív adósságállomány nagysága szinte független a teljesítmény alakulásától.

Az időponttal rendelkező betegek száma 5900 fő – tért át a várólisták aktualitásaira a főigazgató, és elmondta, januárhoz képest 2000 fővel többen, 41500-an várakoznak ellátásra, ami 20500 fővel több mint 2019-ben. 60 napon túl 23400 beteg szerepel a várólistán. – 6000 olyan műtétre van szabad kapacitás, amit el lehetne végezni várólista programon belül – jelezte Kiss Zsolt.

Bár a GDP-arányos kötelező állami egészségügyi kiadásokban utolsó helyen állunk reálértéken az Európai Unióban, a magyar állam a korábban erre fordított összeg másfélszeresét biztosítja az ágazat számára jövőre, annak ellenére, hogy más területeken komoly visszavágások történtek – adott tágabb kitekintést a finanszírozásra Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, hangsúlyozva azonban, hogy az egészségügy problémái nem csak pénzügyi és financiális eredetűek.

Lesz kinek bért emelni?

A pályakezdő ápolókat életpályamodellel és korrekt fizetésekkel lehetne megtartani, ezzel szemben az államtitkárság béremelési javaslata alapján látható, hogy lesz olyan szakdolgozó, akinek 2024. április 1-jével pont annyi lesz a fizetése, mint 2023 májusában – mondta előadásában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, jelezve, hogy a kamara három bértábla-javaslatot tett le a szakpolitikusok asztalára, de egyikre sem kaptak választ.

25-30 ezer szakdolgozó hiányzik az ellátórendszerből, ami katasztrofális helyzetet okoz – folytatta a kamara elnöke, aki arra is rámutatott, hogy mindössze 75-80 százalékos a szakképesítést szerzettek elhelyezkedési aránya. Hiába képeznek általános betegellátási szakon 1200 dietetikust, 50 százalékuk nem tud munkát vállalni ezen a területen, de a képzett szülésznőknek is csak a kétharmada talál állást a hazai intézményekben. A legrosszabb arányt idén a közegészségügyi-járványügyi területen mérték idén, kórházi-klinikai környezetben ezeknek a szakembereknek csupán 6 százaléka helyezkedett el, míg tavaly ez az arány 17 százalékos volt. A legjobb elhelyezkedési arány – 90-100 százalék – a mentőtiszteknél van, de ezen a területen mindössze 44-en végeztek legutóbb országszerte, aminél sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy kellő számban legyenek jelen kiterjesztett hatáskörrel ezek a szakemberek az SBO-kon és az alapellátási ügyeletekben – hívta fel a figyelmet Balogh Zoltán.

Az ápolói létszám csökkenésével nő a halálozások száma, márpedig Magyarországon az elmúlt 40 évben 26-szor kevesebb ápoló szerzett első szakképesítést – mutatott rá a brutális ápolói létszámcsökkenésre Mészáros Magdolna, a Békés Vármegyei Központi Kórház ápolási igazgatója. Miközben egyre több, a nyugdíjkorhatárhoz közel járó szakdolgozó van a betegágyak mellett, a szakképzetlen nővérek aránya is növekszik, ami magasabb halálozási és szövődményes rátához vezet.

Megszüntethetők a közreműködői szerződések?

Ha nem lennének a közreműködői szerződéssel foglalkoztatottak az Uzsoki utcai Kórházban, megállna a sebészeti műtő, a kardiológia, a belgyógyászat, a dialízis, a tüdőgyógyászat, az SBO és sok helyen az adminisztráció – derült ki Ficzere Andrea, az intézmény főigazgatójának beszámolójából, aki arra irányított rá a figyelmet, hogy a jogszabályok értelmében január 1-jétől ilyen szerződéssel nem lehet munkavállalókat alkalmazni. Az Országos Kórházi Főigazgatóság által jóváhagyott szerződések zöme az ügyeleti ellátásokat érinti az alapellátásban, míg a szakellátóknál az sbo-kon, az aneszteziológia, röntgen, gyerekgyógyászat és trauma területén foglalkoztatják ilyen formában az orvosokat és ápolókat.

Ahol már működik a JIR

A betegeket nem érdekli az orvosi ellátás szakma teljesítménye, a társadalom negatív véleményét az orvoshiány, a várakozási idő hosszúsága és az ellátáshoz való hozzáférés nehézségei alapozzák meg. Erről már Ónodi-Szűcs Zoltán, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) ágazati bevezetéséért felelős miniszteri megbízott beszélt, kiemelve, hogy a betegút során a kommunikáció határozza meg, így minden csatornát meg kell ragadni annak érdekében – telefonos kiszolgálás, e-mail, webes szolgáltatások, ügyfélszolgálati pontok –, hogy ezt javítsuk. Ahhoz, hogy a jelenlegi 2-3 órás tájékoztatásra, előjegyzésre, irányításra fordított idő 5-6 percre csökkenjen, mintegy 3 ezer munkatársra lenne szükség országszerte.

A JIR valamennyi rendszerkomponense már 76 hazai, állami intézményben működik, bár fontos rendeletek, mint a digitális időpontfoglalás szabályait, vagy az EESZT időbélyeg bevezetését lehetővé tévő rendeletek még hiányoznak. Az EgészségAblakban a beteg már láthatja az előjegyzett időpontját, de jó lenne, ha le is mondhatná azt, és másikat foglalhatna helyette – jelezte Ónodi-Szűcs.

A teljes körű kiszolgálás érdekében már folyik a call-centerek módszertanának kidolgozása, aminek jelentőségét igazolja a Debreceni Egyetemen már alkalmazott JIR tapsztalatai: ha a betegek az egyes rendeléseket tárcsázzák, 65 százalékos a hívások sikertelenségi rátája, ugyanez az arány a call-center esetén mindössze 3,5 százalék. Az irányítási rendszer bevezetése nyomán egyébként a betegek háromnegyede kevesebbet várakozik 30 percnél a rendelő előtt.

Az intézmények weboldalain egységesíteni kellene az orvos- és rendelőkereső funkciókat és a betegtájékoztató anyagokat – folytatta a miniszteri megbízott, jelezve, hogy a betegvélemények gyűjtését is tervezik.

Sikerek és kudarcok 33 éve – így látják a volt miniszterek

A Medicina Fórum hagyományinak megfelelően ismét egy asztalhoz ültették az ágazatot irányító ex-minisztereket és államtitkárokat, akiket az elmúlt 33 év sikerei és kudarcai mellett a Semmelweis-tervről és a jövőről is faggattak. Az asztal mellől hiányzott Surján László, Csehák Judit, Horváth Ágnes, Székely Tamás és Zombor Gábor.

A hálapénz kivezetését tartotta az elmúlt 33 év legsikeresebb mozzanatának Rácz Jenő – akinek válaszait a moderátor olvasta fel –, de mégsem volt teljes az öröm, mert nincs helyette a munkára sarkalló ösztönző. A legnagyobb kudarc a járóbeteg-ellátás elérhetetlenné válása a volt miniszter szerint.

Túl kevés szerep jut az orvosnak, pedig ő a rendszer legfőbb „hatékonysági tényezője” – fogalmazott Mikola István, aki a méltatlanul „kivégzett” 2001. évi CVII. törvény elfogadását említette az évtizedes eredmények között, amely az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szólt.

Siker az EESZT, kudarc a járulékfizető alapú rendszerre való átállás, amelyre sem kulturálisan, sem gazdaságilag nem volt felkészülve a társadalom – vélte Szócska Miklós, míg Nagy Anikó, aki alig néhány hónapig volt államtitkár, a kórházak állami tulajdonba vételét sorolta a sikeres, míg finanszírozási rendszer helyzetének rendezését a sikertelen kategóriába. Szócskával ellentétben a társadalombiztosítási rendszerre való átállást, és az egységes közegészségügyi rendszer kialakítását értékelte eredménynek Kökény Mihály, és az irányított betegellátási rendszer elsorvadását sajnálta leginkább.

Krízisálló a magyar egészségügy – jelentette ki Horváth Ildikó, aki államtitkárként szinte láthatatlanná vált Kásler Miklós ágazatot felügyelő miniszter mellett. Kudarcként említette, hogy három évtized alatt sem sikerült kiaknázni a népegészségügyben, a megelőző szemléletű orvoslásban rejlő lehetőségeket. A népegészségügyi szemlélet dezorganizációja Gógl Árpád volt miniszter szerint is problémás.

Míg Takács Péter a Bokros-csomag egészségügyet sújtó intézkedéseit említette a negatívumok között, Ónodi-Szűcs Zoltán saját sikertelenségének azt tartotta, hogy későn ismerte fel, hogy munkája során 90 százalékban a médiából előkerülő problémákkal volt kénytelen foglalkozni.

Ágazatvezetőként Rácz Jenő a sürgősségi ellátásban elért szakmai-politika konszenzusra volt a legbüszkébb, Gógl Árpád a rezidensképzés bevezetésére, a háziorvoslásra épülő alapellátás kialakítására, a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadására, és az uniós csatlakozás előkészítésére. Kökény Mihály első ciklusában az egészségügyi törvény megalkotását az otthoni szakápolás és hospice-ellátás társadalombiztosításba való befogadását említette büszkeségre okot adó eredményként, második ciklusában viszont markánsabban kellett volna foglalkoznia az ápolási kérdésekkel, az ápolásbiztosítással – ismerte el az adósságot.

A politikusok orvosnak tartanak, orvosok politikusnak, eredmény, hogy így mindkét nyelvet jól beszélem – reflektált a személyes kudarcok és sikerek említését firtató kérdésre Takács, vele szemben Ónodi-Szűcs éppen azt említette, hogy nem sikerült megértetni a döntéshozókkal, hogy tervei a betegek érdekeit szolgálnák.

Politikai buktató az ágazati stratégia

Míg a legtöbben alapjaiban pozitívan értékelték a második Orbán-kormány által több mint tíz éve elfogadott, egyetlen átfogó, széles körben ismert és egyeztetett egészségügyi programot, a Semmelweis-tervet, amely – elvileg – máig hatályos, de abban legalábbis egyetértettek, hogy szükséges az ágazati stratégia, Ónodi szerint minden szakmai terv közzététele megrengeti az aktuális kormány lehetőségeit, mert a szakmai viták politikai síkra terelődnek. Horváth Ildikó szerint nem kell újramelegíteni a Semmelweis-tervet, annak számos része és nyelvezete felett is eljárt az idő. Új program, új név és új emberek kellenek.

A tervben lefektetett irányokat ma is tartjuk – jelentette ki Takács Péter, aki „ügyes politikai termék”-nek tartja, hogy az ellenzék, és egyes szakmai szervezetek nyilvános ágazati programot követelnek. Megemlítette a Boston Consultig Group (BCG) titkosított anyagát is, amelyből annyit elárult, abban 60 kórház megtartását, a többi bezárását javasolták. Mivel a kormánynak nincs ilyen szándéka, a dolgozatra döntés előkészítő anyagként tekintenek, amelynek 60 százalékát nem fogják megvalósítani, ezért nincs értelme nyilvánosságra hozni sem.

Nem indokolt a szakemberek eufóriája, mert súlyos bajokat látok az egészségügyben, amelyeket orvosolni kellene – mondta Mikola István, régóta ismert kritikáját ismételve, miszerint nincs kormányzati „kijárása”, miniszteri képviselete az egészségügynek, pedig számos kérdés a kormányüléseken dől el. – Alkotmányos demokráciában a hatáskör nem a nyers erő terepe, sokszor erőszakos kormányzati megnyilvánulások hangzanak el egészségüggyel kapcsolatban – jegyezte meg.”

Forrás:
Sikerlista vagy illúzióvesztés – terítéken az egészségügy; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2023. november 16.

Európai Unió

Az EU Tanácsa elfogadta a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról szóló rendeletet

„A Tanács a mai napon véglegesen zöld utat adott a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról (FDSN) szóló rendeletnek.

Az újonnan elfogadott rendelet célja az, hogy javítsa az uniós élelmiszerrendszerek fenntarthatóságát, mégpedig az adatgyűjtési folyamat oly módon való továbbfejlesztése révén, hogy az – a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) keretében már eddig is gyűjtött gazdasági adatok mellett – környezeti és szociális adatokra is kiterjedjen.

„A szükséges adatok nélkül nem tudjuk sem előrehaladásunkat követni, sem a megfelelő következtetéseket levonni. A mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról szóló rendelet lehetővé fogja tenni, hogy többet hozzunk ki a mezőgazdasági adatainkból, ezáltal pedig nyomon követhessük az előrehaladást, amelyet fenntarthatósági céljaink teljesítése felé teszünk.” – Luis Planas Puchades, Spanyolország ügyvezető mezőgazdasági, halászati és élelmezésügyi minisztere

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat mostantól mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat

A mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról szóló, újonnan elfogadott rendelet kiigazítja a mezőgazdasági számviteli információs hálózatról szóló rendeletet olyan további adatok gyűjtésének lehetővé tétele érdekében, amelyek a közös agrárpolitika (KAP) és az európai zöld megállapodás – ezen belül a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia – célkitűzései teljesítésének nyomon követéséhez szükségesek.

A jelenlegi mezőgazdasági számviteli információs hálózat olyan adatbázis, amely egy több mint 80 000 uniós gazdaságból álló, a statisztikai reprezentativitást figyelembe véve kialakított mintából közös módszertan alapján évente gyűjtött mikroökonómiai és számviteli adatokat tartalmaz.

A felülvizsgált rendelet értelmében a mezőgazdasági számviteli információs hálózatról szóló rendelet alapján már most is gyűjtött adatok mellett környezeti és szociális adatokat is gyűjteni kell majd.

Jobb adatgyűjtés – fokozottabb fenntarthatóság

A felülvizsgált rendeletnek köszönhetően:

  • javulni fognak az egyéb adatgyűjtési kezdeményezésekkel való kapcsolódások, és ezáltal csökkenni fognak az adminisztratív terhek
  • az összegyűjtött adatokat kutatáshoz és szakpolitikai döntéshozatalhoz fogják felhasználni azzal az átfogó céllal, hogy javuljanak és nyomon követhetők legyenek a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítések
  • javulni fognak és személyre szabottabbá fognak válni a mezőgazdasági termelőknek nyújtott tanácsadási szolgáltatások

Az adatgyűjtési folyamatban való részvétel önkéntes lesz, a tagállamok pedig felkérést kapnak majd olyan megoldások kidolgozására, amelyek a mezőgazdasági termelőket adataik megosztására ösztönzik. Az új rendszer biztosítani fogja a mezőgazdasági termelők adatainak biztonságát és védelmét.

Háttér és a következő lépések

Az európai zöld megállapodás, valamint az annak részét képező „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és biodiverzitási stratégia környezetvédelmi és éghajlat-politikai célértékeket vezetett be a mezőgazdasági ágazat számára annak érdekében, hogy ezen ágazat hozzájáruljon az EU 2050-ig teljesítendő klímasemlegességi céljának megvalósításához.

Az e célértékek elérése felé tett előrehaladást megfelelő adatokkal és mutatókkal kell mérni. Ennek megfelelően az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a mezőgazdasági számviteli információs hálózat mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá alakuljon át, és ezáltal az éghajlati és környezeti adatok a mezőgazdasági ágazat adatgyűjtési törekvéseinek középpontjába helyeződjenek.

A Tanács és az Európai Parlament között a fenti javaslattal kapcsolatban 2023. június 7-én került sor az első háromoldalú tárgyalásra, a két intézmény közötti megállapodás pedig a második háromoldalú egyeztetés során, 2023. június 29-én született meg.

A Mezőgazdasági Különbizottság 2023. szeptember 11-én jóváhagyta a szöveget, továbbá kérte, hogy az ajánlatlevelet küldjék meg az Európai Parlamentnek.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

”

Forrás:
A Tanács elfogadta a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatról szóló rendeletet; EU Tanácsa; 2023. november 13.

Az EU Tanácsa zöld utat adott a vízumeljárás digitalizálásának

„A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik majd a schengeni térségbe utazni szándékozók számára, hogy online nyújtsák be a vízumkérelmet. A schengeni térség 27 olyan európai országból álló övezetet jelent, amelyek egy sor különböző típusú belső határellenőrzést eltöröltek.

„A schengeni vízum online kérelmezésének lehetősége nagy előrelépés lesz mind a polgárok, mind a kérelmek feldolgozása szempontjából. Egyszerűsíti majd a kérelmezési folyamatot az utazók számára, ezzel egyidejűleg pedig csökkenteni fogja a nemzeti közigazgatásokra nehezedő terheket, amelyek így gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd reagálni.” – Fernando Grande-Marlaska Gómez, ügyvezető spanyol belügyminiszter

A mai napon elfogadott két rendelet:

  • uniós vízumkérelmezési platformot fog létrehozni. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi schengeni vízumkérelmet ezen a platformon keresztül kell majd benyújtani. A platformon a vízumkérelmezők bevihetik az összes vonatkozó adatot, feltölthetik úti okmányaik és igazoló dokumentumaik elektronikus másolatát, valamint befizethetik a vízumdíjat
  • feleslegessé teszi a konzulátuson való személyes megjelenést. A konzulátuson főszabály szerint csak azon személyeknek kell majd megjelenniük, akik első alkalommal kívánnak vízumot kérelmezni, akiknek a rendszerben rögzített biometrikus adatai érvénytelenné váltak, valamint akik új úti okmánnyal rendelkeznek
  • a jelenlegi vízumbélyeget kriptográfiai aláírással ellátott vonalkóddal helyettesíti

Következő lépések

Az aláírást követően a két rendeletet kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok a kihirdetésüket követő huszadik napon hatályba lépnek.

Az új szabályok alkalmazásának kezdőnapjáról akkor születik majd döntés, amikor a vízumplatformmal és a digitális vízummal kapcsolatos technikai munka lezárult.

”

Forrás:
A Tanács zöld utat adott a vízumeljárás digitalizálásának; EU Tanácsa; 2023. november 13.

Uniós költségvetés: megbízható információkra volna szükség az Európai Számvevőszék szerint

„Nemcsak az Európai Bizottság következtetéseivel nem ért egyet az Európai Számvevőszék, de hibából is többet talál az európai költségvetési gazdálkodás kapcsán. Ráadásul az EU-s költségvetés sem immunis az inflációra, illetve a kamatlábak változására sem.

Lényegre törően összegezte a legfrissebb jelentését az Európai Számvevőszék: közölte, hogy az EU-s költségvetés eredményeiről szóló beszámoláskor az Európai Bizottság (EB) optimistább, mint a számvevők. Főleg a kiadási oldalon térnek el a vélemények, és hibákból többet talált az ellenőrző szerv.

Az Európai Számvevőszék jelentéseinek sorában a gazdasági kormányzásról elkészített általánosabb riport után a költségvetés következett, ám e tekintetben sem rózsás a kép.

A kohéziós kiadásoknál volt a legnagyobb különbség

Pénzügyi beszámolási csomagjának részeként az EB rendre közzéteszi éves irányítási és teljesítményjelentését (AMPR), ennek révén a politikai felelősség is terheli az EU-s költségvetés irányításáért. A számvevők tehát megvizsgálták, a bizottság miként készítette el a 2022-es AMPR-t – beleértve a kapcsolódó ellenőrzéseket is, amelyekhez a számvevők nyomban hozzátették: arra kérték az Európai Bizottságot, hogy teljesítsen jobban az adatgyűjtés, a nyomon követés és a teljesítményjelentés terén.

A számokra térve: az Európai Unió 196 milliárd euróra (74 ezermilliárd forintra) rúgó költségvetési kiadásait illetően a számvevők sokkal több kifizetési hibáról számoltak be, mint az EB: 1,9 helyett 4,2 százalékról. A legnagyobb különbség a kohéziós kiadások területén volt, amelyek összesen 79 milliárd eurót (29,8 ezermilliárd forintot), másképp az EU-s költségvetés 40 százalékát tették ki: a számvevők itt 6,4 százalékos hibaarányról számoltak be, míg a bizottság maximális becslése 2,6 százalék volt.

Megbízható információkra volna szükség

A jelentés foglalkozott a 723 milliárd euró összegű, koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alappal, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) is. Itt a mérföldkövekkel és célértékekkel kapcsolatban találtak gondokat, miközben az EB arról számolt be, hogy „a 2022-ben teljesített kifizetések tekintetében mindegyik kielégítően teljesült”.

Amolyan ráadásként a Számvevőszék megemlítette, hogy az EB 9 milliárd euróval (3400 milliárd forinttal) túlbecsülte a közös agrárpolitika (KAP) éghajlat-politikai kiadásokhoz való hozzájárulását.

Habár a Bizottság magas szintű jelentéstételre vonatkozó eljárásai összességében továbbra is jók, még mindig van lehetőség a teljesítményadatok minőségének javítására, emellett a költségvetési teljesítményről szóló jelentései gyakran pozitívabb képet mutatnak, mint a mi eredményeink – nyilatkozta a szlovén Jorg Kristijan Petrovic, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU-s költségvetés alapvető fontosságú eszköz a célok eléréséhez, és az EU felügyeleti szerveinek megbízható információkkal kéne rendelkezniük róla.

Mi újság a 453 milliárd eurós kötelezettségvállalással?

Pozitívumok is akadtak természetesen, a fő pénzügyi követeléseknél például nem találtak egyéb következetlenségeket.

Említésre méltó persze a kamatlábak és az infláció emelkedése, ami nyomja az EU-s költségvetést is, illetve hogy az EB a saját áttekintésében nem tért ki a 453 milliárd eurónyi költségvetési kötelezettségvállalásra, ugyanakkor a Számvevőszék jelezte: tudja, hogy az EB a hosszú távú előrejelzéseiben igenis számol e tétellel.”

Forrás:
Uniós költségvetés: megbízható információkra volna szükség az Európai Számvevőszék szerintt; Szűcs András; Világgazdaság; 2023. november 13.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Digitális ügyintézés és digitális állampolgárság

„Miután Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke már októberben bejelentette, hogy jövőre jön a digitális állampolgárság, pénteken pedig egy háttérbeszélgetésen részletezte is ennek javaslatait, kedd este maga a törvényjavaslat is megjelent. Az ide kattintva elérhető javaslatból kiderül többek közt, hogy a cél, hogy a jelenlegi, agyonbonyolított ügyintézés helyett egy lépéssel lehessen elindítani élethelyzetekhez köthető, akár soktényezős folyamatokat is; valamint, bár a digitális állampolgárság nem lesz kötelező, a távlati cél így is a teljes elektronizálás.

Rogán ugyan a törvényjavaslat lényegi részleteit már ismertette korábban, beleértve ebbe azt is, hogy szerinte három év múlva már semmilyen igazolványt nem kell magunknál hordanunk. Kivéve persze az útlevelet, az állítólag továbbra is papíralapú marad, bár erről a törvényjavaslatban nem esik szó. Rogán arról is beszélt, hogy álláspontja szerint adatvédelmi aggályokról felesleges beszélni, amikor a Google és a Facebook már most többet tud rólunk, mint az adatokhoz való hozzáférésre csak egyes ügyeknél felhatalmazást kapó állam valaha is fog.

Itt is jön a mesterséges intelligencia

Az adatoknak az ügyfél hozzájárulása nélküli kiadásáról szóló paragrafusban például a nem túl kirívó esetek (bírósági ügyek, büntetőeljárások, nemzetbiztonság és terrorelhárítás) mellett az is kiderült, hogy a természetes személyek adatait a regisztrációjuk megszüntetése után öt évvel zárolják, ám ezt követően azokat legalább tíz, legfeljebb ötven évig is kezelheti még az ügyfél-regisztrációs szerv, bár kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében.

A törvényjavaslat szerint az együttműködő szervek a folyamatban lévő ügyek elintézéséhez vagy feladatuk ellátásához másodlagos forrásból is beszerezhetnek általuk kezelhető adatokat, ha elsődleges forrásból azok nem állnak rendelkezésre, sőt, ha ez aránytalanul sokáig tartana vagy sokba kerülne, akkor külön engedéllyel más forrást is igénybe vehet. A törvényjavaslat az uniós eIDAS elektronikus aláírásról szóló rendelet által szabályozott, az NMHH bizalmi felügyelete által ellenőrzött, minősített bizalmi szolgáltatókról is ír (ilyen például a Magyar Telekom), náluk évente legalább egyszer lesz átfogó ellenőrzés, és akár 20 milliós bírságot is ki lehet szabni jogsértés esetén.

Nem túl meglepő, ám mégis fontos fejlemény, hogy a törvényjavaslat szerint a támogató szolgáltatásoknál lehet majd használni a Digitális Magyarország Ügynökség tavaly decemberi összefoglalójában és a kormánnyal több területen is együtt dolgozó magyar Microsoft ügyvezető igazgatójával készített interjúnkban is feltűnt, mesterséges intelligencián alapú technológiát. A szabályozás kérdése is felmerül, bizonyos esetekben ezt a technológiát törvénnyel vagy rendelettel lehet korlátozni. Azt viszont nem tudni, hogy ez pontosan milyen megoldásokat jelent.

Az is kiderült, hogy Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó külföldiek is kérhetik a felvételüket a digitális állampolgársági rendszerbe, de a korábban közölteknek megfelelően amúgy a magyaroknak sem lesz kötelező a használata. Ha valaki nem szeretné a digitális állampolgárságot, inaktiválhatja majd a profilját, a szöveg alapján azonban ebben az esetben kizárólag személyesen intézheti majd az ügyeit. A javaslat nem titkolt távlati célja a teljes elektronizálás, de átmeneti megoldásként, az emberi ügyintézők helyett bejönnek majd a kormányablakokban elérhető ügyintéző kioszkok is.

Egy gombnyomásos ügyintézés és a papír halála

A törvényjavaslat azt a problémát is orvosolná, hogy bár az állam elvi szinten már most sem kérhet be senkitől olyan adatot, ami a rendelkezésére áll, ez a gyakorlatban korlátozottan érvényesül. A szöveg szerint az állampolgárok joggal várhatják el, hogy ne az ő kötelezettségük legyen a dokumentumok benyújtása, ezért alapvető követelményként rögzíti, hogy a felhasználó nem kötelezhető a digitális térben már rendelkezésre álló adat ismételt megadására. A digitalizálódással a javaslat szerint a papíralapú dokumentumok problémája is megoldódhat, ezentúl csak kivételes esetben lehetne így kiállítani bármit.

A részletes indoklásban emellett hosszasan írnak a már korábban is emlegetett életeseményeken alapuló ügyintézésről, melynek lényege, hogy az emberek életük során nem hatóságokkal és ügyekkel, hanem különböző élethelyzetekkel találkoznak, például születés, házasság, munkavállalás, nyugdíjazás vagy egészségügyi problémák. Jelenleg ezek elintézéséhez több különféle hatóság és szolgáltatás között kell navigálni, de a javaslat szerint a törvény életbe lépése után egyetlen lépéssel el lehet majd indítani egy olyan ügyintézési folyamatot is, amely több szervezetet érint.

Röviden tehát arról van szó, hogy a jelenlegi keszekusza, rengeteg egymástól merőben eltérő felületet és hatóságot felölelő ügyintézés helyett az ember egy gombnyomással elindíthasson minden szükséges folyamatot, ha például születik egy gyereke. Ahogy az már korábban kiderült, első körben a születés és az autóátírás lesz majd ebben a rendszerben elérhető, és ahelyett, hogy az embernek nyolcféle okmányt és igazolást kellene beszereznie hozzájuk, elméletileg a szükséges adatokkal és dokumentumokkal a fentiek alapján is rendelkező állam fogja lezongorázni az összes lépést.

A tervezet szerint minden életeseményhez rendelnek majd egy külön felhatalmazásokkal rendelkező szolgáltatót, de az nem derült ki, hogy ezek már létező szervezetek lesznek, vagy majd később hozzák létre őket. Ahogy azt már tudni lehetett, az életesemények mellett továbbra is megmarad majd az e-Papír szolgáltatás, de az továbbra sem derült ki, hogy itt mit kell érteni az amúgy a javaslatban is belengetett, teljes körű megújulás alatt.

A törvény a tervek szerint 2024. június 1-jével lép hatályba, a digitális állampolgárságot összefogó alkalmazás, valamint a digitális személyiadat-tárca, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosítás pedig legkésőbb szeptember 1-jén indulhat majd el. Az ePostára, az eFizetésre és az eDokumentumkezelésre viszont további bő egy évet kell majd várni. Rogán egyébként korábban azt mondta, az alkalmazás tesztelése áprilisban fog kezdődni, és első körben 400 ezer felhasználóra számítanak, de ennek fényében az nem egyértelmű, hogy ez a tesztidőszak mindenkinek nyilvános lesz-e.”

Forrás:
A papíralapú dokumentumokkal és az agyonbonyolított ügyintézéssel is leszámolna a digitális állampolgárság; Flachner Balázs; Telex.hu; 223. november 15.

Elindult a Hazaváró portál, jelentette be a Miniszterelnökség

„A külföldről hazatérést támogató közigazgatási szolgáltatáscsomag részeként elindult a Hazaváró portál.

A külföldről hazatérést támogató közigazgatási szolgáltatáscsomag részeként elindult a Hazaváró portál – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki ülésén – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.

Közleményükben azt írták: a kormány a Kárpát-medencében élő magyarság mellett kiemelt figyelmet fordít a Nyugat-Európában és a diaszpórában élő magyarok helyzetére is. A 2010-es évek közepe óta egyre gyorsul a visszavándorlás Magyarországra, a hazatérők száma ma már tartósan meghaladja évente a 20 ezret.

A kormány támogatni és erősíteni szeretné ezt a folyamatot, ezért a hazatérést segítő, több élethelyzetre megoldást nyújtó átfogó szolgáltatáscsomag bevezetéséről döntött – tudatták.

A csütörtöktől működő Hazaváró portál, a Hazavaro.gov.hu közérthető, egyszerűen kezelhető honlap, amely a hazaköltözéssel összefüggő teendőkre áttekinthető módon kínál válaszokat, és több esetben lehetővé teszi egyes ügytípusok elektronikus előkészítését és elindítását is – ismertették.

A portál fejlesztésénél 36 ország hasonló szolgáltatását vizsgálták meg, és a jó megoldásokat elérhetővé tették a magyaroknak is – olvasható a közleményben.

Kitértek arra, hogy az internetes fejlesztés mellett a kormány 27 Hazaváró pontot is kijelölt a kormányablakokban, ahol kiemelten a hazatérő magyaroknak segítenek majd hatósági és okmányügyekben, angol és magyar nyelven.
Hozzátették: hetven közigazgatási eljárás felülvizsgálatát is elvégezte a kormány. Ennek eredményeként több hatósági ügyben tesznek könnyítéseket, például az angol, német és francia anyakönyvi kivonatok esetében nem lesz szükség hivatalos fordításokra, és csökkenek a fordítási díjak is.”

Forrás:
Miniszterelnökség: Elindult a Hazaváró portál; Magyar Hírlap; 2023. november 16.
Hazaváró

Jövő évtől jön az eÁFA. Mi fog változni, és kit érint?

„A NAV ismét elővette a projektet, hogy összerakja a vállalkozások helyett az ÁFA-bevallást. De nem csak elővette, tovább is gondolta.

Jövő évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindítja az eÁFA-rendszert, amiatt átalakul a bevallás folyamata is. A bevezetés jogszabályi hátterét az elfogadás előtt álló őszi adócsomag teremti meg.

A szolgáltatás bevezetését eredetileg 2021-re tervezték. A halasztás azonban nem csak azt jelentette, hogy a koncepciót eltették a fiókba jobb időkre, hanem az azóta eltelt években továbbfejlesztették. (A fejlesztés a 2017-ben meghirdetett korszerűsítési programba illeszkedik, melyek célja többek között a valós idejű, papírmentes szolgáltatások kialakítása.)

A rendszer hónapok óta tesztelik kiválasztott piaci szereplők, és a következő hetekben fokozatosan megnyitják az adózók szélesebb köre előtt is. Élesben 2024-es adóévtől működik, azaz élesben februárban vizsgázik a rendszer, olvasható a Grant Thornton nemzetközi üzleti és adó-tanácsadó közleményében, amelyben összefoglalják, mire kell felkészülniük a vállalkozásoknak.

A fejlesztés legfontosabb célja, hogy:
● automatizálja az ÁFA-bevallások előkészítéséhez és beküldéséhez kapcsolódó folyamatokat;
● csökkentse a hibás bevallások arányát, ezáltal egyszerűsítse az ellenőrzést, és kevesebb ellenőrzésre is legyen szükség;
● csökkenjen Magyarországon az ÁFA-rés.

Az új rendszerhez a hazai vállalkozások mellett bárki hozzáfér, aki Magyarországon adóköteles tevékenységet végez. Első lépésben használata opcionálisan lesz, azaz megmarad a jelenlegi, hagyományos ÁFA-bevallási eszköz (ÁNYK), de az adóhivatal nem titkolt célja, hogy idővel utóbbit kivezeti, és csak az eÁFA rendszert lehet használni, hívja fel a figyelmet Kóczé Péter, a Grant Thornton digitális üzletágának vezetője.

Jó lesz a NAV-nak, és a vállalkozásoknak is

Az adóhatóság a rendszertől azt várja, hogy hatékonyabb és pontosabb lesz az ÁFA beszedése. Emellett még nagyobb rálátást kap az adózási szempontból releváns gazdasági tranzakciókra a bővülő data lake-jén kereszetül. Hasonló volt cél az online számla-adatszolgáltatás kötelezővé tételével, valamint a pénztárgépek NAV-rendszerekkel történő közvetlen összekötésével vagy a vámhatározatok nyilvántartásának kiépítésével is.

Az eÁFA-hoz két módon lehet kapcsolódni. A kisebb adózók igényeihez fejlesztettek egy webes portált. A portálon keresztül férhetnek hozzá az aktuális időszakra vonatkozó ÁFA adataikhoz, és módosíthatják, kiegészíthetik a tranzakciós adatokat. Elérhető lesz a felületen egy valós időben frissülő, tájékoztató jellegű ÁFA-pozíció is.

Nagyobb adózók M2M kapcsolaton keresztül is használhatják a rendszert. Mivel az ilyen szervezetek jellemzően a meglévő könyvelő vagy vállalatirányítási rendszereikben készítik az ÁFA-bevallásukat, az M2M kapcsolat egyszerű adatcserét biztosít a vállalati és eÁFA rendszer között.

Mindkét felületen dinamikusan futtathatók számlaszintű ÁFA-analitika vizsgálatok, és elérhető lesz az adóhivatal által kiajánlott bevallástervezet. Utóbbit vagy egyszerűen elfogadják, vagy újabb analitika feltöltésével újraszámoltathatják az adóhivatallal. A NAV kialakított egy sztenderd adó-kódkatalógust, hogy a cégek az alapján végezzék el az analitika sorok besorolását.

Az eÁFA-ban lesznek előre meghatározott, de testre szabható (és úgy menthető) lekérdezésekkel támogatott analitikai eszközök, melyekkel a bevallás még a benyújtás/elfogadás előtt ellenőrizhető, az esetleges hibák és eltérések kiszűrhetők. Az M2M rendszer interfésze pedig számtalan paraméterezhető és programozható lekérdezési lehetőséget kínál a könyvelő programok és vállalatirányítási rendszerek számára.

Az adóhivatal automatikusan kiértékeli a vele megosztott ÁFA-analitikákat. Vizsgálja formátumukat és struktúrájukat, valamint a benne szereplő adatokat és a közöttük fennálló összefüggéseket egyaránt. Az analitikában szereplő adatokat összevetik azok forrásával, a NAV adattóban szereplő bizonylatokon szereplő adatokkal is – hangsúlyozza Kóczé.

Az eÁFA-t választó adózók mentesülnek a belföldi összesítő jelentések (M-lapok) elkészítésének kötelezettsége alól. A rendszer induláskor nem támogatja az önellenőrzéseket, ezt csak 2025 elejére ígérik.”

Forrás:
Jövő évtől jön az eÁFA. Mi fog változni, és kit érint?; Bitport.hu; 2023. november 15.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság hozzáférést biztosít az uniós szuperszámítógépekhez, a mesterséges intelligencia fejlesztések gyorsítására

„A Bizottság és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) ma elkötelezte magát amellett, hogy – a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó induló innovatív vállalkozásokat megcélzó uniós kezdeményezés keretében – lehetővé teszi és bővíti az EU világszínvonalú szuper-számítástechnikai erőforrásaihoz való hozzáférést az európai MI-startupok és -kkv-k, valamint a tágabb MI-közösség számára. Az MI-modellek továbbfejlesztésének és méretezhetőségének támogatásához elengedhetetlen az olyan világszínvonalú szuperszámítógépekhez való hozzáférés, amelyek felgyorsítják a mesterséges intelligencia tanítását és tesztelését, és a tanításhoz szükséges időt hónapokról vagy évekről hetekre rövidítik le.

A nyilatkozatot a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség Madridban megrendezett negyedik közgyűlésén adták ki az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédben tett bejelentés nyomán. A mesterséges intelligenciával és a nagy teljesítményű számítástechnikával (HPC) foglalkozó európai piaci szereplők szorosan együttműködnek majd az áttörést hozó innováció ösztönzése és az európai MI-ipari ökoszisztéma versenyképességének fokozása érdekében. Ez felgyorsítja az MI-fejlesztést, és világviszonylatban is versenyképes, vezető pozícióhoz juttatja az Európai Uniót.

Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az elmúlt években eszközölt befektetéseinknek köszönhetően Európa élen jár a szuper-számítástechnikában. A legkorszerűbb szuperszámítógépek közül három az EU-ban található. Teljesítményüket pedig ki kell használnunk. Az európai szuper-számítástechnikai infrastruktúrához való, ma bejelentett hozzáférés segíteni fogja az induló innovatív vállalkozásokat abban, hogy felelősségteljesen és az európai értékekkel összhangban töltsék be vezető szerepüket a mesterséges intelligencia fejlesztésében és kiterjesztésében.”

Az Európai Unió jelenleg világviszonylatban is élen jár a szuper-számítástechnikában. EuroHPC munkájának köszönhetően az EU szuperszámítógépei közül három – a LEONARDO, a LUMI és a MareNostrum5 – a világ legjobbjai közé tartozik. A JUPITER és a JULES VERNE konzorcium exa-szuperszámítógépeivel kiegészülve az EuroHPC közös vállalkozás kapacitása a közeljövőben eléri és meghaladja az exaszintű teljesítményt. Ezek a számítógépek még hatékonyabban kezelik az MI-modelleket, így az európai szuper-számítástechnikai erőforrások kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a kiterjedt MI-alapmodellek létrehozásában és tanításában.

A következő lépések

Az EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő államok az Európai Bizottság támogatásával felgyorsítják az európai szuper-számítástechnikai infrastruktúrával kapcsolatos kutatási, fejlesztési, demonstrációs és üzembe helyezési tevékenységeket. E kötelezettségvállalás a megbízható és felelős globális MI-ökoszisztéma kiépítésével kapcsolatos átfogó uniós célkitűzéséhez hivatott hozzájárulni. Ez a következőket jelenti:

  • A Nagy MI-kihívás elindítása: Ez a ma indított pályázat, amelynek keretében az EuroHPC közös vállalkozás előmozdítja az európai szuperszámítógépekhez való hozzáférést, az uniós finanszírozású AI-BOOST projekt által vezetett együttműködés részeként valósul meg. A pályázat ösztönzi a nagyszabású MI-modellek terén tapasztalattal rendelkező európai induló innovatív vállalkozások széles körű részvételét. A nyerteseknek nyílt forráskódú, nem kereskedelmi felhasználásra szóló licenc alapján vagy kutatási eredményeik publikálása útján kell közzétenniük a kifejlesztett modelleket. A kihívás keretében legfeljebb négy ígéretes, MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozást választanak ki, amelyek az EuroHPC szuperszámítógépes létesítményeihez hozzáférést kapva mozdíthatják elő a nagyszabású MI-modellek fejlesztését Európában. A nyerteseket ezenkívül 1 millió eurós pénzjutalommal is díjazzák.
  • Az európai szuperszámítógépes kapacitáshoz való hozzáférés megnyitása: Az MI-vel foglalkozó etikus és felelős induló innovatív vállalkozások hozzáférést kapnak az európai szuperszámítógépekhez, hogy segítségükkel hatékonyan taníthassák modelljeiket.
  • Továbbfejlesztett tevékenységek és szolgáltatások: az EuroHPC közös vállalkozás támogatni fogja a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló tevékenységeket és szolgáltatásokat, hogy ezáltal előmozdítsa a megbízható mesterséges intelligencia használatát Európában. Erőfeszítéseinek célja előmozdítani az MI-közösségek erőforrásokhoz való hozzáférését, valamint a HPC-technológiák tudományos és ipari innovációra való optimális és hatékony felhasználását.

Ezenkívül a Bizottság 2024. évi munkaprogramjának részeként javaslatot fogunk tenni az EuroHPC közös vállalkozásról szóló rendelet módosítására, hogy fenntartható és tartós hozzáférést biztosítsunk az európai szuperszámítógépes kapacitáshoz az MI-vel foglalkozó európai induló innovatív vállalkozások számára.

Háttér-információk

Az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédében Ursula von der Leyen elnök az Európa szuper-számítástechnikai vezető szerepéből adódó lehetőségek kiaknázását szorgalmazta. Ezért új kezdeményezést jelentett be, amelynek célja, hogy a nagy teljesítményű európai számítógépekhez való hozzáférést megnyissák az MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozások előtt, amelyek így a modelljeiket tanítva fellendíthetik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt.

További információk

Európai Bizottság: nagy teljesítményű számítástechnika

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés

Az Európai MI Szövetség

Idézet(ek)

„Az elmúlt években eszközölt befektetéseinknek köszönhetően Európa élen jár a szuper-számítástechnikában. A legkorszerűbb szuperszámítógépek közül három az EU-ban található. Teljesítményüket pedig ki kell használnunk. Az európai szuper-számítástechnikai infrastruktúrához való, ma bejelentett hozzáférés segíteni fogja az induló innovatív vállalkozásokat abban, hogy felelősségteljesen és az európai értékekkel összhangban töltsék be vezető szerepüket a mesterséges intelligencia fejlesztésében és kiterjesztésében.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission – 16/11/2023

„Ma teljesítjük az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k felé tett azon ígéretünket, hogy hozzáférést biztosítunk számukra az európai szuperszámítógépekhez. Az európai innovatív induló vállalkozásoknak arra van szükségük, hogy hozzáférjenek az adatokhoz és a számítástechnikai erőforrásokhoz, hogy a lehető legjobban taníthassák MI-modelljeiket. Azzal, hogy mától hozzáférést biztosítunk ezekhez a számítógépekhez, lehetővé tesszük az európai innovátoroknak, hogy világszínvonalú, az értékeinkhez igazodó, átlátható és felelős, európai mesterséges intelligenciát fejlesszenek.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 16/11/2023

„A szuper-számítástechnika Európa technológiai szuverenitásának egyik alapvető eleme. Európa nagy teljesítményű számítástechnikában betöltött vezető szerepe – amely több évtizedes tervezésen, tapasztalaton és beruházásokon alapul – most tudományos, technológiai és üzleti versenyképességet fog eredményezni. A ma elindított „Nagy MI-kihívás” révén hozzáférést biztosítunk világszínvonalú szuperszámítógépeinkhez a legfejlettebb MI-alapmodellek tanítására és finomhangolására. Az induló innovatív vállalkozások így több hónapról napokra vagy hetekre is lerövidíthetik legújabb MI-modelljeik tanításához szükséges időt, ami rendkívüli mértékben növeli majd versenyképességünket a mesterséges intelligencia világában.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 16/11/2023”

Forrás:
A Bizottság hozzáférést biztosít az uniós szuperszámítógépekhez, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia fejlesztését; Európai Bizottság; 2023. november 16.

A holland kormány ideiglenesen megtiltaná a köztisztviselőknek, hogy MI-t használjanak

„A holland kormány ideiglenesen megtiltaná a köztisztviselőknek, hogy mesterséges intelligenciával (MI) működő szoftvereket használjanak, mint a ChatGPT és a Bard chatbotok vagy a Dall-E és a Midjourney képgeneráló programok – derül ki Alexandra van Huffelen digitális ügyekért felelős államtitkár javaslattervéből, amelyet csütörtökön ismertetett a Volkskrant című napilap.

Az államtitkár azt írta indokként, hogy ezeknek a szoftvereknek a használatával megnő a magánélethez fűződő és a szerzői jogok megsértésének kockázata.

Alexandra Van Huffelen a javaslatot – amelyet hamarosan a holland minisztertanács is megvitat – Pels Rijken államügyész irodájának és a holland adatvédelmi hatóságnak a kutatásai alapján dolgozta ki. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy „a nem szerződéses generatív MI-alkalmazások bizonyíthatóan nem felelnek meg a holland adatvédelmi és szerzői jogi jogszabályoknak” – idézte a kezdeményezést az NLTimes hírportál.

Van Huffelen szerint „nem világos”, hogy például a Google vagy az OpenAi kellőképpen figyelembe veszik-e a szerzők jogait. Az olyan chatbotok, mint a ChatGPT és a Bard mögött álló nyelvi modelleket nagy mennyiségű szöveggel alakították ki, egyebek között olyan könyvek és újságarchívumok felhasználásával, amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak. Ugyanez vonatkozik a képi mesterséges intelligenciára is – olvasható a javaslattervezetben.

Az államtitkár a magánélet védelme miatt is aggályát fejezte ki, mivel „a generatív MI-alkalmazások nagyon érzékeny információkat is közölhetnek a felhasználóval folytatott interakciókból”. Az is aggodalomra ad okot, hogy a mesterséges intelligenciával működő programok válaszai „felhasználhatók egy egyénre vonatkozó döntés meghozatalához”.

Van Huffelen hozzátette: nem kívánják teljes mértékben betiltani a MI-szoftverek kormányzati alkalmazását, ezért különféle tesztek révén ki fogják dolgozni, hogyan alkalmazhatók ezek a programok biztonságosan. A kísérleti projektek 2024 közepére készülnek el, és ezt követően a kormányzat iránymutatásokat dolgozhat ki a mesterséges intelligencia felelős használatára vonatkozóan.”

Forrás:
A holland kormány azt tervezi, hogy megtiltja alkalmazottainak a mesterséges intelligenciára épülő programok használatát; Magyar Hírlap; 2023. november 16.

A tagországok az uniós MI-jogszabállyal kapcsolatos lehetőségeket mérlegelik, miközben patthelyzet fenyeget az alapmodellek esetében

„Az EU Tanácsának spanyol elnöksége egy sor kevésbé vitatott pontra kért visszajelzést, miután az MI-törvényről az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások elakadtak alapmodelleken.

Az MI-jogszabály egy olyan jogalkotási javaslat, amely az MI_rendszereket azok károkozó képessége alapján kívánja szabályozni. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, az EU Tanácsa, a Parlament és a Bizottság közötti úgynevezett háromoldalú tárgyalásokon.

Pénteken (november 10-én) az EU Parlament képviselői kisétáltak egy technikai ülésről, miután a spanyol elnökség Franciaország és Németország nyomására megpróbált visszalépni az alapmodellek szabályozására kidolgozott megközelítéstől.

Az uniós országoknak hétfőig volt idejük írásbeli észrevételeket tenni, mielőtt a kérdésről a Tanács egyik technikai testülete, a távközlési munkacsoport pénteki (november 17.) ülésén tárgyalnának. Várhatóan addigra már köröztetnek néhány lehetőséget.

Sajtóértesülések szerint az elnökség közvetlenül közvetít az érintett országokkal egy lehetséges, az Európai Parlament számára elfogadható megoldásról. Eközben ez a patthelyzet megzavarja az amúgy is feszített napirendet, mivel az alapmodellekről szóló fejezetről a csütörtöki technikai ülésen kellett volna megállapodni. Közben a spanyolok egy konzultációs dokumentumot is köröztek az Európai Parlament néhány politikailag kevésbé terhelt javaslatával, hogy összegyűjtsék a tagállamok visszajelzéseit és felmérjék azok rugalmasságát. A témákkal kapcsolatos írásbeli észrevételek benyújtásának határideje kedd (november 14.) volt.

Felelősségek az MI-értéklánc mentén

A konzultációs dokumentum legjelentősebb szempontja az MI-értékláncon belüli felelősségekre vonatkozik.
Figyelemre méltó, hogy a dokumentumot még azelőtt osztották meg, hogy Franciaország és Németország hevesen ellenezte volna az alapmodellekre vonatkozó kötelezettségeket. Az elnökség megközelítése mégis úgy tűnik, hogy ezt a részt az alapítványi modellekre vonatkozó rendelkezésektől elkülönítve kívánja tartani.
Az eredeti bizottsági javaslat a forgalmazók, importőrök és felhasználók kötelezettségeit egy külön cikkben részletezte, amelyet a Tanács törölt a többi személyre vonatkozó, a szolgáltatói kötelezettségek hatálya alá tartozó feltételek javára.
Az eredeti bizottsági javaslat a forgalmazók, importőrök és felhasználók kötelezettségeit egy külön cikkben részletezte, amelyet a Tanács törölt a többi személyre vonatkozó, a szolgáltatói kötelezettségek hatálya alá tartozó feltételek javára.
A parlamenti képviselők megtartották az eredeti cikket, és tovább bővítették olyan kötelezettségekkel, amelyek biztosítják, hogy az általános célú mesterségesintelligencia-rendszert, például a ChatGPT-t adaptáló gazdasági szolgáltatók megfeleljenek az MI-törvény követelményeinek.

Az elnökség megjegyezte, hogy ez a megközelítés túlmutat a tanácsi változaton, de fontos lehet annak biztosítása szempontjából, hogy a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói meg tudjanak felelni a jogszabályi követelményeknek.
Spanyolország több köztes lehetőséget javasolt. Az egyik az lenne, hogy elfogadják a parlamenti változatot, de a Tanács felhatalmazásából bevennék a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatos kölcsönhatásra vonatkozó hivatkozásokat.
Egy másik lehetőség az alapmodellre vonatkozó kötelezettség törlését jelenti, mivel az új alapmodell-megközelítés értelmében ez mindenképpen alkalmazandó lesz.
Végül az elnökség azt javasolta, hogy töröljék a Bizottság számára a szerződési feltételek mintáinak elkészítésére vonatkozó kötelezettséget, illetve az üzleti titokra való hivatkozástaz európai parlamenti képviselők szövegéből.

Tisztességtelen szerződési feltételek

Az általános célú mesterségesintelligencia-szolgáltatók és a downstream gazdasági szereplők (akik a végfelhasználók számára az előbbiek rendszereire támaszkodva valamilyen szolgáltatást nyújtanak) közötti kapcsolatra vonatkozóan a Parlament olyan rendelkezéseket javasolt, amelyek megakadályozzák, hogy az előbbiek tisztességtelen szerződési feltételeket írjanak elő az utóbbiaknak.
„Bár a szándék az, hogy elkerüljék a nagyvállalatok által a kisebbekkel szemben elkövetett visszaéléseket, úgy tűnik, hogy a cikk nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ez a megállapítás a delegációk első visszajelzésein is alapul” – folytatódik a dokumentum.

Itt már csak a javaslat elfogadására vagy elutasítására van lehetőség.

Alapjogi hatásvizsgálat

A baloldali EP-képviselők azt javasolták, hogy a nagy kockázatot jelentő MI-rendszerek felhasználóit alapjogi hatásvizsgálat elvégzésére kötelezzék. Spanyolország beleegyezett a javaslat enyhébb változatába, de csak az állami szervek számára. Mindazonáltal még mindig nyitott kérdés, hogy a magánvállalkozásokra kiterjedjenek-e, és egyes EU-országok bevallottan ezt a szélesebb körű alkalmazási kört részesítik előnyben. Az Európai Parlament pedig hajlandó beleegyezni abba, hogy cserébe elhagyják a felhasználókra vonatkozó azon kötelezettséget, hogy nyilvános konzultációt folytassanak a potenciálisan érintett csoportokkal.

Az Európai Parlament mandátuma egy sor általános alapelvet vezet be, amelyek betartása érdekében minden mesterségesintelligencia-üzemeltetőnek mindent meg kell tennie a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztése és használata érdekében. Ezek az elvek a műszaki szabványokra vonatkozó kérésekbe is beépülnének.

Általános elvek

Az Európai Parlament tárgyalási mandátuma egy sor általános alapelvet vezet be, amelyek betartása érdekében minden mesterségesintelligencia-üzemeltetőnek mindent meg kell tennie az MI-rendszerek fejlesztése és használata során. Ezek az elvek a műszaki szabványokra vonatkozó kérésekbe is beépülnének.
„Az elnökség úgy véli, hogy a tagállamoknak aggályaik lehetnek ezzel a cikkel kapcsolatban, mivel rendelkezései veszélyeztethetik a kockázatalapú megközelítést, és szükségtelen terhet róhatnak a szabványosítási folyamatra” – olvasható az elnökségi anyagban.
Madrid szkepticizmusának adott hangot az intézkedéssel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy ezen elvek némelyike már szerepel a hatályos jogszabályokban, és nem világos, miért kell ezeket bevezetni minden mesterségesintelligencia-rendszer esetén.

A lehetőségek között szerepel ezen alapelvek teljes körű elfogadása vagy elutasítása, beleegyezés, hogy csak a törvény preambulumába kerüljenek be, vagy a magatartási kódexek kidolgozásának irányadónak tekintsék őket. Külön megkérdezik az uniós országokat, hogy elfogadható-e, hogy az elveket a szabványosítási követelmémnyek tartalmazzák.

MI műveltség

A képviselők olyan megfogalmazást vezettek be, amely megköveteli az uniós és nemzeti intézményektől, hogy támogassák a megfelelő mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésére irányuló intézkedéseket, ugyanakkor kötelezték az MI-alkalmazások szolgáltatóit és telepítőit annak biztosítására, hogy munkatársaik kellő ismeretekkel rendelkezzenek ezekről.

Az elnökség a javaslat elfogadásán vagy elutasításán túl is javasolta annak áthelyezését a szöveg jogilag nem kötelező preambulumába. Ezenkívül a felteszik a kérdést, hogy elfogadható-e az MI-műveltségre vonatkozó rendelkezések áthelyezése a szöveg más részeibe, például az átláthatóságra, az emberi felügyeletre vagy a magatartási kódexekre vonatkozó részekbe.”

Forrás:
EU countries mull options on AI law while foundation model stalemate looms large; Luca Bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. november 14.

Az MI-alapmodellek szabályozása kulcsfontosságú az innováció szempontjából (EU MI-jogszabály)

„Az Európai Unió régóta szabályozza a közbiztonságot és a közegészségügyet komolyan veszélyeztető technológiákat. Legyen szó gépjárművekről, repülőgépekről, élelmiszerbiztonságról, orvostechnikai eszközökről vagy gyógyszerekről, az EU olyan termékbiztonsági jogszabályokat hozott létre, amelyek egyértelmű szabályokat írnak elő a vállalatok számára.

Ezek a szabályok megóvják az emberek biztonságát, védik alapvető jogaikat, és biztosítják, hogy a közvélemény eléggé megbízzon ezekben a technológiákban ahhoz, hogy használja őket. Szabályozás nélkül az alapvető köz- és üzleti szolgáltatások nagyobb eséllyel működnek rosszul, vagy élnének velük vissza, ami jelentős károkat okozhat az embereknek és a társadalomnak.

Ez alól a mindennapi életünkbe egyre inkább beépülő mesterségesintelligencia-technológiák sem képeznek kivételt.

Ezen a szemüvegen keresztül kell szemlélni az EU-ban jelenleg zajló vitát az MI-törvényről, amely harmonizált termékbiztonsági szabályokat kíván megállapítani az MI-re vonatkozóan. Magában foglalja az alapmodelleket is, amelyek jelentős kockázatot jelentenek, mivel potenciálisan olyan MI-infrastruktúrát alkotnak, amelyre a későbbiekben a kkv-k szolgáltatást építenek. Ezért javasoltak az uniós jogalkotók védőkorlátokat az alapmodellek szolgáltatói számára, beleértve a független auditálást, a biztonsági és kiberbiztonsági tesztelést, a kockázatértékelést és -csökkentést. Tekintettel az alapmodellek által felvetett kockázatok körére és súlyosságára, ezek a javaslatok ésszerű lépések a közbiztonság és a közbizalom garantálására – és annak biztosítására, hogy az ezeket a termékeket használó kkv-k biztosak lehessenek abban, hogy biztonságban vannak.

A múlt héten azonban Franciaország, Németország és Olaszország elutasította ezeket a követelményeket, és azt javasolták, hogy az alapítványi modelleket mentesítsék minden hatósági kötelezettség alól.

Ez az álláspont felvetette annak a lehetőségét, hogy határozatlan időre elhalasztják a teljes EU MI-törvényt – amely mindenfajta MI-rendszerre kiterjed, a biometrikus technológiáktól a választási folyamatainkat befolyásoló rendszerekig.

Franciaország és Németország azt állítja, hogy ezek a szabályozási kötelezettségek túlságosan megterhelőek lesznek néhány vállalat számára, amelyek több százmilliós finanszírozást gyűjtöttek össze nyílt forráskódú alapmodellek felépítéséhez.

De felelőtlenség lenne, ha az EU elvetné a nagy alapmodellek szolgáltatóinak szabályozását, hogy megvédjen pár „nemzeti bajnokot”. Ez végső soron elfojtja az innovációt az EU mMI-ökoszisztémájában – amelynek túlnyomó többsége az alapmodelleket integrálni vagy azokra építeni kívánó kkv és startup. Ezek nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, kapacitással vagy – ami még fontosabb – a modellekhez való hozzáféréssel ahhoz, hogy MI-alkalmazásaikat az MI-törvénynek megfelelővé tegyék.

A modellszolgáltatók lényegesen jobb helyzetben vannak a robusztus biztonsági tesztek elvégzéséhez, és csak ők vannak tisztában a modellek képességeinek és hiányosságainak teljes mértékével. Érthető, hogy a biztonsági vizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettségek rájuk vonatkoznak, mivel ezek a rendszerek több ezer továbbfelhasználójának javát szolgálják.

Ezért a DIGITAL KKV Szövetség (DIGITAL SME Alliance), amely 45 000 európai IKT KKV-t képvisel, a felelősség méltányos megosztására szólított fel az értékláncban, beleértve a modellszintet is.
E nélkül a kkv-k számára rendkívül nehéz lesz megfelelni az MI-törvény követelményeinek, ami oda vezethet, hogy teljesen felhagynak az alapmodellek használatával, vagy más módon aránytalanul nagy terhet ró rájuk a megfelelés és a felelősség.

Franciaország és Németország alapmodellekkel kapcsolatos álláspontja azon a bizonyítatlan, de elterjedt mítoszon alapul, hogy a szabályozás ellentétes az innovációval. A különböző ágazatokban a szabályozás hatásait vizsgáló kutatások azonban számos példát mutatnak arra, hogy a szabályozás lehetővé teszi a nagyobb innovációt, a piaci versenyt és bizonyos technológiák társadalmi elterjedését. Saját közvélemény-kutatásaink azt mutatják, hogy az emberek elvárják, hogy az MI termékek és szolgáltatások biztonságosak legyenek, és azt szeretnék, ha szabályoznák őket.
A közelmúltbeli nemzetközi megállapodások, például a Bletchley-i Nyilatkozat (Bletchley Declaration) és a G7-ek kötelezettségvállalásai elismerik a fejlett alapmodellek kockázatait, és önkéntes bevált gyakorlatokat határoztak meg az ipar számára.

Ezek a kezdeményezések kifejezetten elismerik, hogy a legtöbb kockázatot az alapmodellek fejlesztőinek kell kezelniük. Bár ezek a javaslatok üdvözlendők, az érdemi védelemhez kemény szabályozásra van szükség e gyakorlatok megerősítése érdekében. Amint azt a technológiai vállalatok a múltban az önkéntes kötelezettségvállalásokkal bizonyították, a nem kötelező erejű politikák nem jelentenek érdemi elszámoltathatósági formát. Erős szabályozási keret hiányában a vállalatok úgy döntenek majd, hogy a vállalati ösztönzőket helyezik előtérbe a biztonsággal szemben.

A spanyol elnökség által javasolt „többszintű” megközelítés méltányos kompromisszumot kínál: a nagyszabású alapítványi modellek esetében biztosítja a megfelelőséget és a biztosítékokat, míg a kisebb modelleket építő uniós vállalkozások számára könnyebb terhet jelent, amíg modelljeik nem lesznek ugyanolyan hatásosak.

A tét nem is lehetne nagyobb ezen a héten. Európának ritka lehetősége nyílik arra, hogy harmonizált szabályokat, intézményeket és eljárásokat hozzon létre az alapmodelleket alkalmazó vállalkozások tízezreinek érdekeinek védelmére, valamint a lehetséges károk által érintett emberek millióinak védelmére.

Európa a múltban más ágazatokban is megtette ezt anélkül, hogy gazdasági előnyeit feláldozta volna, például a polgári repülésben, ahol a biztonságon alapuló szabályozás 1998-2008 között 83%-kal csökkentette a halálos balesetek kockázatát, miközben a repült utaskilométerek száma évente 5%-kal nőtt.

Ez a lehetőség hosszú ideig nem fog ismétlődni. Az elmúlt néhány év megmutatta, hogy a szabályozatlan MI milyen széles körű társadalmi károkat és gazdasági egyenlőtlenségeket okozhat. Az emberek és a kkv-k védelme érdekében Európának el kell fogadnia ezt a törvényt.”

Forrás:
Regulating AI foundation models is crucial for innovation; Connor Dunlop; EURACTIV.com; 2023. november 16.
(Connor Dunlop az Ada Lovelace Institute EU-szakpolitikai vezetője.)

„Ez hadüzenet!” – Németország, Franciaország és Olaszország megállapodása a mesterséges intelligencia szabályozásáról

„Egy informális dokumentum szerint a három legnagyobb uniós ország az alapmodellekre vonatkozó kezdeti szankciórendszer nélküli magatartási kódexeket szorgalmaz az MI-szabálykönyvben előírt kötelezettségek helyett.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kiemelt uniós jogszabály, amely az MI-t a károkozási képessége alapján szabályozza. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában jár, amelynek során az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament „háromoldalú egyeztetések” keretében dolgozzák ki a törvény végleges rendelkezéseit.

A világ első átfogó MI-törvényéről szóló tárgyalásokat megzavarta a ChatGPT, az általános célú MI („General Purpose AI”) néven ismert, sokoldalú MI-rendszertípus felemelkedése, amely az OpenAI nagy teljesítményű GPT-4 alapmodelljére épül.

November 10-én az Euractiv arról számolt be, hogy az egész jogszabály veszélybe került, miután Franciaország egyre nagyobb ellenállást tanúsított, és Németország és Olaszország is támogatta az alapmodellekre vonatkozó szabályozás ellen irányuló törekvéseit. Az EU meghatározó súlyú tagállamai – Franciaország, Németország és Olaszország – arra kérték az EU Tanácsának a tagállamok nevében tárgyaló spanyol elnökségét, hogy térjen el attól a többszintű megközelítéstől, amellyel kapcsolatban a legutóbbi, október közepén tartott háromoldalú politikai egyeztetésen a jelek szerint konszenzus alakult ki.

Válaszul az Európai Parlament tisztviselői elhagyták az ülést, jelezve, hogy az alapmodellek kihagyása a törvényből politikailag nem elfogadható. Az elmúlt hetekben a spanyol elnökség megpróbált közvetíteni az uniós parlamenti képviselők és a leginkább vonakodó európai kormányok között. A három ország azonban vasárnap (november 19-én) egy olyan nem hivatalos dokumentumot terjesztett elő, amely kevés teret enged a kompromisszumnak, mivel az alapmodellekre vonatkozó horizontális szabályok ellentétesek lennének a mesterséges intelligenciáról szóló törvény technológiasemleges és kockázatalapú megközelítésével, amely egyszerre hivatott megőrizni az innovációt és a biztonságot.

„Az eredendő kockázatok inkább az MI-rendszerek alkalmazásában rejlenek, mint magában a technológiában. Az európai szabványok az új jogszabályi keretet követve támogathatják ezt a megközelítést” – áll a dokumentumban, hozzátéve, hogy az aláírók „ellenzik az alapmodellekre vonatkozó kétszintű megközelítést”.

„Ami az alapmodelleket illeti, ellenezzük a nem tesztelt normák bevezetését, és azt javasoljuk, hogy addig is a kötelező önszabályozásra építsünk a magatartási kódexeken keresztül” – áll az informális dokumentumban, megjegyezve, hogy ezek a G7-ek által a hirosimai folyamat keretében meghatározott elveket követik.

A három ország azzal érvel, hogy az alapmodellek helyett a meghatározott alkalmazásokhoz elérhető általános célú MI-rendszerek szabályozása jobban megfelelne a kockázatalapú megközelítésnek.

E megközelítés megvalósítása érdekében Párizs, Berlin és Róma azt javasolja, hogy az alapmodellek fejlesztőinek modellkártyákat, azaz olyan technikai dokumentációt kellene meghatározniuk, amely a széles közönség számára összefoglalja a kiképzett modellekkel kapcsolatos információkat. „A modellkártyák meghatározása és hozzáférhetővé tétele minden egyes alapmodellhez az önszabályozás kötelező elemét képezi” – jegyezte meg az informális dokumentum, hangsúlyozva, hogy ezeknek a kártyáknak tartalmazniuk kell a modell képességeire és korlátaira vonatkozó releváns információkat, és a fejlesztői közösségen belüli legjobb gyakorlatokon kell alapulniuk. A példák között szerepel a paraméterek száma, a tervezett felhasználások, a lehetséges korlátozások, a torzításokra vonatkozó tanulmányok eredményei, valamint a biztonsági értékeléshez szükséges külső szakértői értékelés (red-teaming).

Azt is javasolták, hogy egy MI-kormányzási testület tudná segíteni az irányelveket kidolgozását, és a modellkártyák alkalmazásának ellenőrzését, egyszerű módot biztosítva a magatartási kódex megsértésének bejelentését. „Az átláthatóság érdekében minden feltételezett jogsértést a hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia” – mondja a dokumentum.

A három ország azt sem akarja, hogy kezdéskor szankciókat alkalmazzanak. Szerintük csak a magatartási kódexek szisztematikus megsértése és a feltárt hibák „megfelelő” elemzése és hatásvizsgálata után hoznának létre szankciórendszert.

A három ország számára az európai szabványok fontos eszközt jelenthetnek a jövőbeli fejlesztések figyelembevételéhez szükséges alkalmazkodóképesség megteremtésében.

Az alapítványi modellek megközelítése lesz a távközlési munkacsoport, az EU Tanácsának műszaki testülete november 21-i keddi megbeszélésének középpontjában. Ugyanezen a napon a képviselők belső ülést tartanak az ügyben, majd közös vacsorán vesznek részt a Tanács elnökségével és a Bizottsággal.

Egy parlamenti tisztviselő, neve elhallgatását kérve, a három ország lépését hadüzenetként értékelte.”

Forrás:
France, Germany, Italy push for ‘mandatory self-regulation’ for foundation models in EU’s AI law; Luca bertuzzi; EURACTIV.com; 2023. november 19.
Lásd még:
Exclusive: Germany, France and Italy reach agreement on future AI regulation; Andreas Rinke; Reuters; 2023. november 19.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

„Katonai Kibertér 2023” – Kulcsfontosságú a kibertér védelme

„Az Európai Kiberbiztonsági Hónap eseményeihez kapcsolódva rendezték meg a közelmúltban a „Katonai Kibertér 2023” címet viselő szakmai-tudományos tanácskozást a Stefánia Palotában, melynek célja az volt, hogy a résztvevők áttekintsék a kibertérben rejlő aktuális kihívásokat, különös tekintettel a katonai reagálás lehetséges megoldásaira. A konferenciát a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa, a KNBSZ Kibertér Műveleti Központja, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékén működő katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti kutató szakcsoportja közösen szervezte.

A rendezvényen elméleti-tudományos és gyakorlati szakemberek egyaránt megosztották gondolataikat a témakörről, de a kibertér jellegéből következő műszaki szemléletű előadások mellett biztonsági, oktatási-képzési és jogi-szabályozási álláspontokat is megismerhetett a hallgatóság. Az eszmecsere értékes jellemzője volt, hogy az előadók építő jelleggel reagálhattak egymásra, a megosztott gondolatok pedig ismételten aláhúzták, hogy az állam kiberteret érintő képességei kulcsfontosságúak úgy a haderőfejlesztés, mint a biztonság tágabb szavatolása tekintetében.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a HM katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, a rendezvény védnökeként, köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a digitális ökoszisztéma fejlődése mellett, a napjaink biztonsági környezetében bekövetkezett változások, a folyamatosan fejlődő, egyre szofisztikáltabb, intenzívebb hatású kibertér műveletek újabb és újabb kihívások elé állítják a katonai kibertér szakembereit. Ezek a jelenségek azonban a biztonság egészét érintik, vagyis a katonai szféra mellett a nemzetgazdaság, a létfontosságú infrastruktúra, a közigazgatás vagy például a nemzetbiztonság területén tudnak kárt okozni. Kiemelte azt is, hogy a kibertér védelme – többek között a kibertér műveletek – „meghaladták a korábbi, csupán informatikára redukált címkézést.”

A kibertérben végzett tevékenységek tágabb biztonsági, gazdasági, társadalmi és politikai hatásai, illetve a kibertér műveleteknek az információs műveletekbe ágyazottsága magától értetődővé teszi egy együttműködéses reagálás építését és ehhez a különféle szakterületek és szervezetek hatékony kooperációját.

A konferencia első panelét prof. dr. Kovács László dandártábornok, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági Kutatóintézet intézetvezetője gondolatébresztő előadása nyitotta meg. Ennek fókuszában a katonai és még tágabban az állami kibervédelem és civil szférával való együttműködés megkerülhetetlensége állt. Az előadás egyértelművé tette, hogy megfelelő együttműködések mellett a védelem hatékonyabbá, a fejlesztések költséghatékonyabbá, általában véve pedig a védelmi rendszer is alkalmazkodóképesebbé tehető. A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a civil-állami együttműködésnek is túl kell mutatnia a műszaki területeken, hiszen az hasznos felhajtó erő lehet a stratégiai környezet alakításától a sokszor nem kellően korszerű szabályozás fejlesztésén, az oktatás és képzés területén át számos nem technikai területen is.

A panel második előadója, dr. Kucsera Erika ezredes, a KNBSZ Kibertér Műveleti Központ vezetője volt, aki ismertette azokat az aktuális biztonsági és tevékenységi trendeket, amelyek az elmúlt időszakban a katonai kibervédelmi funkció ellátását jellemzik. Az áttekintés a főbb a tevékenységei köröket, a hazai és nemzetközi együttműködések építésére való töretlen szándékot, illetve a képzés és biztonságtudatosítás fontosságát is aláhúzta.

A panel záró előadását dr. Farkas Ádám őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa tartotta meg a szabályozás és szervezés aktuális kihívásai és lehetőségei kapcsán. Előadásában az előtte szólókra hivatkozva vezette elő, hogy ha a kibertér jelentőségének növekedését, komplex hatás-mechanizmusait egyfajta korszakváltásként értelmezzük, akkor annak szabályozásában is úgy kell korszakváltást véghez vinnünk, hogy az a feladatellátást aktuálisan és perspektivikusan is támogatni tudja. Kiemelte, hogy az elmúlt évek szabályozása az aktualitásokra reagált és e téren többé-kevésbé jó teljesítményt tükrözött, de a dinamikus fejlődéshez rendszerszemléletre van szükség és a különféle szakmai, elméleti, gyakorlati, politikai nézőpontok szintetizálására.

A második panel Ambrus Éva, a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokság munkatársának előadásával vette kezdetét, aki részletes áttekintést adott a Honvédség kiberműveleti képzési rendszeréről, annak tapasztalatairól és lehetséges jövőben fejlesztési irányairól. Az előadás konkrét működési gyakorlatokkal támasztotta alá az első panel főbb üzeneteit, és az oktatás-képzés oldaláról világította meg, hogy milyen sokrétű is valójában az a kihívás, amit a kiberbiztonság fenntartása jelent csak a különféle információs rendszereket alkalmazó személyi állomány felkészítése, biztonságtudatosságának fokozása felől közelítve.

A panel második előadója Polyecskó László alezredes, a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központ parancsnoka volt, aki az informatív szervezeti bemutatás után arra irányította a hallgatóság figyelmét, hogy miközben a kibervédelem egy önálló és egyre mélyebb, egyre szerte ágazóbb szakterület, aközben ez a terület számos más képességgel együtt tud a leghatékonyabban érvényesülni, hiszen önálló működése mellett más nem-kinetikus tevékenységek támogatására, de a hagyományos katonai műveleti fellépés támogatására is hivatott. Előadásából egyértelművé vált, hogy a haderőfejlesztés e téren is tett eredményes lépéseket, azonban még komoly út áll előttünk, akárcsak a szövetségeseink előtt, mivel a kibertér különféle – nem csak katonai – műveleti kiaknázásának lehetőségei napról-napra bővülnek és változnak.

A panelt Vörös Gyula alezredes, a KNBSZ Kibertér Műveleti Központ munkatársának előadása zárta, aki az orosz-ukrán háború kapcsán ismertette a kibertér műveleti tevékenységek szerepét és főbb tapasztalatait. Az előadás egyik oldalról megvilágította, hogy a kibertér jelentős szereppel bírt a különféle előkészítő tevékenységek és a konkrét katonai műveletek hatékonyságának fokozása terén, de másik oldalról arra is rámutatott, hogy a kibertér műveletek jellegének és strukturáltságának változásai alapján a kibertér műveletekre is igaz a katonai tervezés azon törvényszerűsége, hogy a haditerveket a tényleges harc gyökeresen megváltoztatja. Az alezredes elgondolkodtató szám- és tényadatokkal villantotta meg az önkéntes kibertéri műveleti szereplők jelentőségét mind az ukrán, mind pedig az orosz oldal tekintetében.

A harmadik panel Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársának prezentációjával kezdődött, aki számos műszaki kapcsolódás ellenére is közérthető módon mutatta be a hallgatóságnak azokat a működési kereteket, gyakorlatokat és főbb funkciókat, amelyek mentén a civil és az állami szféra is törekszik a kibertéri fenyegetések hatékony megelőzésére és kezelésére. Előadásában rávilágított arra, hogy miközben a kiberbiztonság terén egy rendkívül szerteágazó műszaki-informatikai tevékenységrendszerben kell ellátni a feladatokat, aközben legalább ilyen fontos a széles értelemben vett biztonságtudatosítás és a felhasználók képzése, felvilágosítása is, mivel a hagyományosan bűnözői jellegű ártó kibertéri cselekmények épp úgy építenek a felhasználók közrehatására, mint adott esetben egyes katonai vagy nemzetbiztonsági szférát érintő támadási formák. Az előadó a Nemzeti Kibervédelmi Intézet rendkívül széles feladatrendszeréhez illeszkedő jelleggel mutatott rá arra, hogy milyen dinamikusan változó környezetben kell helytállni és ennek apropóján maga is aláhúzta, hogy a különféle szervezetek közötti együttműködések fokozása nélkül nem képzelhető el a kiberbiztonságunk erősítése sem a jövőben.

Ezt követően Havasi Bence főhadnagy, a KNBSZ Kibertér Műveleti központ munkatársa a felhőszolgáltatások kiberbiztonsági kérdéseit járta körül. A korábban – különösen állami tekintetben – viszonylagos bizalmatlansággal kezelt informatikai szolgáltatás megítélésének változása és vele alkalmazásának terjedése egyértelművé teszi, hogy annak biztonsági vonatkozásai is felértékelődnek. Az előadás rávilágított azokra a kulcskérdésekre és kiemelt szempontokra, amelyek mentén a felhőszolgáltatások biztonságos alkalmazása megítélhető, illetve amely szempontokat az állami, adott esetben a katonai alkalmazás során is figyelembe kell venni a jövőben. Az előadó a technikai sajátosságok mellett a bizalmi tényező, illetve a biztonságtudatos felhasználás fontosságát is hangsúlyozta, olyan negatív külföldi tapasztalatok és példák említésével is, melyek egyértelművé teszik, hogy az emberi tényező minden újszerű információs szolgáltatásban kimagasló szereppel bír.

A panelt és a konferenciát előadóként Szulcsányi Viktor főhadnagy, a KNBSZ Kibertér Műveleti központ munkatársa zárta, aki az APT támadások fenyegetettségi trendjeinek 2023-as alakulásáról osztott meg információkat a közönséggel. Előadásában ismertette a támadás jellegét, sajátosságait, röviden kitekintett annak evolúciójára és konkrét példákkal, adatokkal, elkövetői csoportok megnevezésével tudatta a hallgatósággal, hogy az APT támadások terén egy dinamikusan növekvő, erősödő tendencia azonosítható, ami komoly kihívást jelent a civil és az állami kiberbiztonsági feladatok ellátására is. Mivel ez a támadás fajta alapvetően a tartós és rejtett adatlopásra irányul, jelentősége a hosszú távú hatásaiban, illetve az eltulajdonított adatok más célú lehetséges felhasználásának kockázataiban rejlik. Ahogy az előadó ezen támadások ciklusát, lefutását, és számszerű növekedését bemutatta, egyértelművé tette azt is, hogy ez a fajta támadás az üzleti célú károkozás mellett komplex nemzetbiztonsági fenyegetéseket is táplálhat információkkal egy sikeres végrehajtás esetén.

Az előadások után dr. Kenedli Tamás ezredes, a KNBSZ Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsának titkára zárszavában elmondta, hogy sokrétű, konstruktív, néhol már-már provokatív gondolatok hívták fel arra a figyelmet, hogy a kiberbiztonság fenntartása és fokozása csak együttműködéssel képzelhető el a jövőben. A rendezvényt a Kutatóhely korábbi kiberbiztonsági tárgyú konferenciáinak méltó folytatásaként értékelte és arra biztatta az előadókat és a hallgatóságot is, hogy ezt a fajta együttműködést és diskurzust a jövőben is folytassák, erősítsék, mivel ez a tudományos gondolatvilágunk sokrétűsége mellett a hazai védelmi képességek fejlesztését is támogatni tudja.”

Forrás:
Kulcsfontosságú a kibertér védelme; Honvédelem / Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Innovációs és Kutató Központ; 2023. november 18.

Űrpolitika: az EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az első uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról.

A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU hosszú idő óta elkötelezett a nemzetközi jog és az ENSZ keretében meghatározott értékek és irányadó elvek iránt, és megerősítette, hogy az uniós tagállamok készek folytatni az űrtevékenységek teljes spektrumát lefedő normák, szabályok és elvek kidolgozására irányuló munkát.

A Tanács emlékeztetett továbbá a világűr stratégiai jellegére, valamint arra, hogy globális űrhatalomként az EU-nak kezelnie kell azokat a jelenlegi és jövőbeli biztonsági kihívásokat, amelyek a világűr területén mostanában egyre intenzívebbé váló felelőtlen és ellenséges magatartásból erednek.

A Tanács üdvözölte az új stratégiát, támogatta fő elképzeléseit és a következő intézkedéseket javasolta:

  • az EU űrfenyegetésekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése éves minősített helyzetelemzés révén, valamint az űrvédelem területén a katonai és polgári hírszerzési szolgálatok megerősítésével
  • az űrrendszerek és -szolgáltatások rezilienciájának és védelmének fokozása, nyugtázva, hogy a Bizottság javaslatot szándékozik benyújtani egy uniós űrjogszabályra irányulóan
  • jobb reagálás az űrfenyegetésekre a világűrrel kapcsolatos helyzetismereti információk, a közös uniós válaszok eszköztára és a gyakorlatok továbbfejlesztése révén
  • a világűr biztonsági és védelmi célú használatának fokozása azáltal, hogy a világűr dimenziója jobban megjelenik a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) misszióinak és műveleteinek tervezésében és végrehajtásában, továbbá az EU Műholdközpontjának (EU SatCen) megerősítése révén, valamint uniós szintű, kormányzati felhasználású űrszolgáltatások fejlesztésével, többek között a Bizottság által javasolt, egy új uniós Föld-megfigyelési kormányzati szolgáltatásra vonatkozó kísérleti program alapján

Végezetül a Tanács megerősítette, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy a világűrben jelentkező ezen kihívásokat nemzetközi együttműködés – többek között esetleges új űrbiztonsági párbeszédek – keretében kezelje.

A Tanács figyelemmel fogja kísérni az új stratégiának a külügyi főképviselő és a Bizottság általi végrehajtását.

Háttér

A Tanács 2022. március 21-én jóváhagyta „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához” című dokumentumot. Az egyre erősödő hatalmi verseny és a fenyegetések intenzívebbé válása jellemezte geopolitikai kontextus fényében az uniós vezetők a stratégiai iránytűben a világűrt stratégiai területként azonosították, és szorgalmazták egy uniós biztonsági és védelmi űrstratégia kidolgozását.

A Bizottság és a főképviselő 2023. március 10-én közös közleményt terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé az Európai Unió biztonsági és védelmi űrstratégiájáról. A gazdaságok működése, a polgárok és a közpolitikák egyre nagyobb mértékben vannak a világűrhöz köthető szolgáltatásokra és adatokra utalva, többek között a biztonság és a védelem terén is, továbbá e szolgáltatások és adatok az uniós cselekvési szabadság és önálló döntéshozatal szempontjából is fontos. Az űrpolitika emellett az EU szakpolitikai programjának megvalósításához is hozzájárul, lehetővé téve a digitális és zöld átállást, fokozva ugyanakkor az EU rezilienciáját.

”

Forrás:
Űrpolitika: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról; EU Tanácsa; 2023. november 14.

Az uniós tagállamok közös álláspontról állapodtak meg a kiberbiztonsági jogszabály célzott módosítására vonatkozóan

„A tagállamok képviselői (Coreper) közös álláspontot alakítottak ki a 2019. évi uniós kiberbiztonsági jogszabály javasolt célzott módosításával kapcsolatban, amely az EU kiberrezilienciájának azáltal történő fokozására irányul, hogy lehetővé válik az „irányított biztonsági szolgáltatásokra” vonatkozó európai tanúsítási rendszerek jövőbeli bevezetése.

A szakosodott vállalatok által az ügyfeleknek nyújtott „irányított biztonsági szolgáltatások” rendkívül fontosak a kiberbiztonsági események megelőzése, felderítése, elhárítása és az azokat követő helyreállítás szempontjából. Ezek közé tartozhat például a váratlan események felderítése vagy az azokra való reagálás, a behatolási tesztelés vagy a biztonsági ellenőrzések, illetve a tanácsadás.

A bizottsági javaslat főbb célkitűzései

A kiberbiztonsági kapacitások EU-n belüli megerősítését célzó uniós kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályra irányuló javaslattal együtt benyújtott, a kiberbiztonsági jogszabályra vonatkozó célzott módosítás célja az, hogy az „irányított biztonsági szolgáltatásokra” vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek a 2019. évi kiberbiztonsági rendelet hatálya alá kerüljenek.

Ez a módosítás ezért lehetővé teszi majd az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó európai tanúsítási rendszerek létrehozását. Hozzá fog járulni minőségük és összehasonlíthatóságuk javításához, elő fogja segíteni a megbízható kiberbiztonsági szolgáltatók megjelenését, és segít majd elkerülni a belső piac széttöredezettségét, mivel néhány tagállam már megkezdte az irányított biztonsági szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti tanúsítási rendszerek bevezetését.

A Tanács módosításai

A Tanács álláspontja az alábbi főbb módosításokat tartalmazza a bizottsági javaslathoz képest:

  • pontosítja az „irányított biztonsági szolgáltatások” fogalommeghatározását és a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelvvel (NIS 2 irányelv) való összhangot
  • e tanúsítási rendszerek biztonsági célkitűzéseit hozzáigazítja a jelenlegi kiberbiztonsági jogszabály szerinti egyéb rendszerek biztonsági célkitűzéseihez
  • módosításokat tartalmaz a kiberbiztonsági jogszabály mellékletére vonatkozóan, amely felsorolja a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket
  • számos technikai és szövegezési módosítás került be a szövegbe annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi kiberbiztonsági rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése az irányított biztonsági szolgáltatásokra is vonatkozzon

A következő lépések

A Tanács közös álláspontjáról a mai napon elért megállapodás („tárgyalási megbízás”) lehetővé teszi a spanyol elnökség számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel („háromoldalú egyeztetések”) a javasolt jogszabály végleges változatáról.

Előzmények

A 2019-ben elfogadott kiberbiztonsági jogszabály létrehozta az első kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert valamennyi tagállam számára. Amennyiben az uniós vagy a tagállami jog másként nem rendelkezik, a kiberbiztonsági tanúsítás önkéntes.

A 2023. április 18-án elfogadott bizottsági javaslat célja a kiberbiztonsági jogszabály hatályának célzott módosítása, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén a már a kiberbiztonsági jogszabály hatálya alá tartozó információs és technológiai termékeken (IKT-termékeken), IKT-szolgáltatásokon és IKT-folyamatokon kívül az „irányított biztonsági szolgáltatások” esetében is lehetővé tegye európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek bevezetését.

A javaslat bevezeti az „irányított biztonsági szolgáltatások” fogalommeghatározását, összhangban az „irányított biztonsági szolgáltatók” fogalmának a NIS 2 irányelv szerinti fogalommeghatározásával. Emellett kiegészíti a rendeletet egy új cikkel (51a. cikk), amely kifejezetten az „irányított biztonsági szolgáltatások” tekintetében határozza meg az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek célkitűzéseit. Végezetül a javaslat számos technikai módosítást tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a kiberbiztonsági jogszabály vonatkozó rendelkezései az irányított biztonsági szolgáltatásokra is vonatkozzanak.

A javaslat alapját az EUMSZ 114. cikke (belső piac) képezi, mivel a javaslat az irányított biztonsági szolgáltatások belső piaca széttöredezettségének azáltal való elkerülésére irányul, hogy lehetővé teszi az e szolgáltatásokra vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek bevezetését.

”

Forrás:
Kiberbiztonság: a tagállamok közös álláspontról állapodtak meg a kiberbiztonsági jogszabály célzott módosítására vonatkozóan; EU Tanácsa; 2023. november 15.

Szakirodalom

Az Európai Unió biztonsági és védelmi űrstratégiája – tematikus összefoglaló

„Az Európai Parlament kutatási szolgálatának tematikus összefoglalója megállapítja a következőket:
A világűr egyre inkább vitatott területté válik. Az ukrán-orosz háború rávilágít az űralapú összeköttetés kulcsfontosságú szerepére a katonai műveletek végrehajtása és a közszolgáltatások folyamatossága szempontjából. Az uniós Biztonsági és Védelmi Stratégiai Iránytű kiemeli a világűr egyre inkább problematikus jellegét, a világűrt stratégiai területként ismeri el, és hangsúlyozza, hogy az EU biztonsági és védelmi dimenzióit a világűrben fokozni kell. Az uniós tagállamok ezért kötelezettséget vállaltak egy uniós biztonsági és védelmi űrstratégia elfogadására; ezt a Bizottság 2023. március 10-én terjesztette elő. Az űr és a védelem fontosságának felismerése az EU és tagállamai részéről az elmúlt évtizedben az űreszközök védelmi és biztonsági célú fejlesztésének és felhasználásának növekedéséhez vezetett. Az űr- és védelmi képességek fejlesztése előrehalad, az Európai Védelmi Alap és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) számos projektje fejleszti azokat a képességeket, amelyekre az EU-nak szüksége lesz az űr- és védelmi szférában. Szinergiákat keresnek a polgári, a védelmi és az űripar között. Az EU egyre inkább részt vesz az űrkérdések globális irányításában is, és az űrbiztonsággal kapcsolatos partnerségek erősítésén dolgozik, például az Egyesült Államokkal és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága saját kezdeményezésű jelentést fogadott el a stratégiai iránytűről és az EU űrbe telepített védelmi képességeiről, amelyben üdvözli „az EU űrstratégiájában a biztonság és védelem területén javasolt ajánlások megállapításait és magas szintű ambícióit”. A Tanács időközben következtetéseket fogadott el az EU biztonsági és védelmi célú űrstratégiájáról, amelyekben üdvözölte azt, és támogatta annak főbb pontjait.”

Forrás:
EU space strategy for security and defence; Sebastian Clapp, Clément Evroux; EPRS | European Parliamentary Research Service; 2023. november 17.
A dokumentum letöltése PDF-ben

Az Európai Adatvédelmi Biztos a megmagyarázható mesterséges intelligenciáról (Explainable Artificial Intelligence, XAI)

„…Mi a megmagyarázható mesterséges intelligencia?

A megmagyarázható mesterséges intelligencia (Explainable Artificial Intelligence, XAI) a mesterségesintelligencia-rendszerek azon képessége, hogy világos és érthető magyarázatot adjanak a cselekedeteikre és döntéseikre. Központi célja, hogy e rendszerek viselkedését az emberek számára is érthetővé tegye azáltal, hogy megvilágítja a döntéshozatali folyamataik mögöttes mechanizmusait.

A megmagyarázhatóság javítására tett számos erőfeszítés azonban gyakran olyan magyarázatokhoz vezet, amelyek elsősorban magukra a mesterséges intelligencia kutatóira szabottak, ahelyett, hogy hatékonyan kielégítenék a célzott felhasználók igényeit. Ezáltal az összetett döntési modellek kielégítő magyarázatának meghatározása az MI-szakértők kezébe kerül, akik részletesen ismerik ezeket a modelleket.

Ideális esetben az XAI-nak magában kell foglalnia a rendszer kompetenciáinak és megértéseinek magyarázatát, a múltbeli cselekvések, a folyamatban lévő folyamatok és a következő lépések magyarázatát, valamint a cselekvések alapjául szolgáló releváns információk nyilvánosságra hozatalát… ”

Forrás:
Explainable Artificial Intelligence; European Data Protection Supervisor, TechDispatch #2/2023; 2023. november 16.
Letöltés PDF-ben
Lásd még:
Explainable artificial intelligence (XAI); Wikipédia

Törvények, rendeletek

Két új kormánybizottság, a nevelésüggyel és a vidékfejlesztéssel foglalkozó, alakult Orbán Viktor vezetésével

„Az este két kormánybizottság is alakult, melyek a nevelésüggyel, valamint a vidékfejlesztéssel foglalkoznak.

Alakult egy Nevelésügyi és egy Vidékfejlesztési Kormánybizottság is – derül ki a csütörtök késő este megjelent Magyar Közlönyből. Mindkét plénum feje Orbán Viktor miniszterelnök, és tagjai között fellelhető Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, valamint Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is.

A Nevelésügyi Kormánybizottság tagja rajtuk kívül még Pintér Sándor belügyminiszter, illetve Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is. A testület feladata „a magyar állam által a gyermekek hároméves korától nyújtott, a gyermekek nevelését célzó, a kormányzaton belül több miniszter irányítása alá tartozó szervezetrendszeren keresztül szervezett, működtetett és ellátott szolgáltatás nyomon követése, figyelemmel kísérése”, továbbá az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolása.

A Vidékfejlesztési Kormánybizottság tagja még a kormányfőn, a kancelláriaminiszteren és a miniszterelnök politikai igazgatóján túl Nagy István agrárminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. E plénum feladatát a kormányhatározat három pontban rögzíti:

  • a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágak, térségek és közösségek további erősítése, fejlesztése érdekében ellátott kormányzati tevékenység, valamint az ennek érdekében működtetett kormányzati szervezetrendszer működésének nyomon követése, figyelemmel kísérése,
  • az ezekkel összefüggésben felmerülő kormányzati feladatok összehangolása és a nemzetstratégiai szempontok érvényre juttatásának biztosítása, különös figyelemmel az ellátás- és az élelmiszer-biztonságra, valamint a területfejlesztési szempontokra, továbbá
  • a mezőgazdasági termékek világpiaci szintű kereskedelme terén zajló versenyben történő hosszú távú helytállás érdekében a folyamatos fejlesztések, az élen járó agrártechnológiák elsajátítása és alkalmazása, valamint a digitalizáció vívmányainak meghonosítása érdekében szükséges kormányzati intézkedések összehangolása.

”

Forrás:
Lett két kormánybizottságunk, mindkettőnek Orbán Viktor a feje; mfor.hu; 2023. november 17.
1497/2023. (XI. 16.) Korm. határozat a Nevelésügyi Kormánybizottságról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1497/2023. (XI. 16.) Korm. határozata a Nevelésügyi Kormánybizottságról; Magyar Közlöny; 2023. évi 162. szám; 2023. november 16.; 8654-8655. o. (PDF)
1498/2023. (XI. 16.) Korm. határozat a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1498/2023. (XI. 16.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról; Magyar Közlöny; 2023. évi 162. szám; 2023. november 16.; 8655. o. (PDF)