Tartalomjegyzék

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Hazai cégek és munkavállalók ezreit érinti a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv
Tárgyszavak: Európai Unió</a, >kiberbiztonság , kibervédelem , Magyarország , Módosított kiberbiztonsági irányelv (NIS2), Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország, Európai Bizottság, Európai Parlament, uniós források – átfogó interjú Navracsics Tiborral

„…Navracsics Tibor a Mandiner Reakciónak adott interjúban…

„December 15-e óta az Európai Bizottság gyakorlatilag a téli szünetét tölti. Abban bízunk, hogy most januárban majd ismét lesznek tárgyalások, akár Hankó Balázs, akár Bóka János és én is, mindhárman készen állunk arra, hogy tárgyaljunk” – jelentette ki Navracsics Tibor a brüsszeli tárgyalásokról, az Erasmus programról a Mandiner Reakció podcast interjújában, amit szerdán rögzítettek.

„Arra várunk, hogy az Európai Bizottság rámondja a megoldási lehetőségekre a saját válaszát a kuratórium tagság kapcsán, hogy 4-5 év, vagy 6 év az elfogadható, hogy meg tudjunk állapodni” – közölte a területfejlesztési és közigazgatási miniszter, aki az uniós források felelőse is, és akinek január elsejétől már van önálló tárcája.

Az összeférhetetlenség kapcsán is a brüsszeli, bizottsági válaszra vár a kormány, hogy polgármesterek, az Európai parlamenti képviselők, magyar parlamenti képviselők lehetnek-e kuratóriumi tagok, vagy nem. „Hol húzzuk meg a határt?” – vetette fel a miniszter, hozzátéve: ebből adódóan ő most nem tudom megmondani, hogy akár holnap megszülethet-e a megállapodás a részükről, az a kérdés, hogy az Európai Bizottságban van-e hajlandóság – derült ki a szavaiból.

Éppen azért – mint mondta – arra kérték a Bizottságot, hogy tolják ki a határidejét a pénzügyi megállapodásnak. Az, hogy az Európai Bizottság ehhez hozzájárult, azt mutatja, hogy az ő részükről is van egy hajlandóság a megállapodásra, hogy ne csússzanak ki az Erasmus-határidőből – emelte ki a tárgyalási folyamatról.

Arról, hogy a miniszter a lengyel hírügynökségnek adott év eleji interjújában mit nyilatkozott a brüsszeli tárgyalások megrekedéséről, itt számoltunk be.

A biztosokról: “Kollaboráns” vagy “oroszlánszívű demokráciaharcos”?

A tárgyalások és az uniós források érkezése kapcsán a Mandiner podcast interjúban Navracsics Tibor felidézte, hogy Ursula von der Leyen 2022 augusztusában megállapodott az akkori lengyel kormánnyal a uniós helyreállítási alap forrásainak a hasznosításáról. “Abban a pillanatban az Európai Parlamenten belüli liberális képviselők Guy Verhofstadt vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a von der Leyen bizottság ellen. Ez egy valós veszély. Az a biztos, aki amúgy is közeledik a mandátumának végéhez – hiszen valószínűleg október 31-én, vagy november 30-án le fog járni a jelenlegi bizottságnak a mandátuma, és egy új fog alakulni -, saját magából kiindulva is már azon gondolkodik, hogyan folytatja tovább a pályáját. Viszonylag kevesen visszavonulna.

„Johannes Hahn például vissza fog vonulni. De még őnála is talán szempont az, hogy hogyan kerül be a történelmi, vagy a politikai évkönyvekben. Mint olyan ember, aki kollaboráns, a diktatúra terjeszkedését készítette elő, vagy aki oroszlánszívű és bátran harcol a demokráciákért” – fogalmazott Navracsics Tibor, aki közelről ismeri a bizottsági rendszer működését, a brüsszeli világot, 2014 és 2019 között uniós biztos volt.

Ezek nevetségesnek tűnnek – jegyezte meg -, „de ezek létező személyes szempontok, ami az ő számukra fontos. Amikor az Európai Parlament ilyenekkel fenyegeti az Európai Bizottságot, akkor azt láthatjuk, ezek hatnak, ezek az érvek. És az Európai Bizottság is elbizonytalanodik” – mondta a miniszter.

Azt is hozzátette, hogy „amikor arról van szó, hogy egyáltalán a tárgyalásokat nevezhetjük-e tárgyalásoknak, vagy csak a megbeszélés szót kellene használni az angolban, az tökéletesen tükrözi azt, hogy az Európai Bizottság mennyire fél az Európai Parlament zsarolásától. Az elkövetkező fél évben nem fog enyhülni ez a nyomás” – prognosztizálta.

Arra, hogy „jutalom-e” a 10 milliárd forint [euró! szerk.] – a döntést az EU-s forrás felszabadításáról a Bizottság decemberben meghozta – Navracsics Tibor azt mondta: „Nem”. Azt is elmondta, hogy “a parlamentben azt kérdezték tőle, amikor még nem volt nyilvános, hogy meg fognak indulni a pénzek, hogy ő vigaszdíjként kapja-e esetleg ezt, mert nem sikerült az uniós forrásokat megszereznie. Nem jutalom, a kettő között csak időbeli egybeesés van” – tette egyértelművé.

A helyreállítási pénzekről: nagy a nyomás a Bizottságon, hogy a 2026-os határidőt hosszabbítsa meg

A podcastban rákérdeztek az uniós helyreállítási forrásokra is – a Covid miatt a 27-ek közös hitelfelvételről döntöttek évekkel ezelőtt -, aminek a vissza nem térítendő és a hitel részét is igényelte a magyar kormány. Ezzel kapcsolatban egy RePowerEU előleg érkezett már, közel 1 milliárd euró. Most a podcastban Navracsics Tibor elmagyarázta az EU-s pénzek érkezésének a „működését” is.

Mint fogalmazott, úgy tudunk előre haladni, ha mi beküldjük Brüsszelnek a számláinkat az elvégzett munkáról, és megtéríti ezeket az Európai Bizottság. „A helyreállítási alapnál most kapunk két részletben előleget, a nagyobbik csomagot megkaptuk, a kisebbik csomag valamikor a közeljövőben megérkezik, és utána el kell indulnunk a projektekkel, amelyeknek a számláit aztán küldjük ki és kapjuk meg ezeknek az utólagos megtérítését” – mondta a miniszter.

Felhívta a figyelmet, hogy „itt van egy nehezítő körülmény”. A mostani brüsszeli szabályozás szerint ugyanis 2026. augusztus végéig, tehát két és fél év múlva minden olyan projektnek, amely a helyreállítási alapból van finanszírozva, nem csak meg kell valósulnia, de működnie is kell az energetikai projekteknél, engedélyezésnél, területhasználatnál és más területen is. „Ez egy nagyon-nagyon felgyorsított beruházást jelent. Ráadásul az országok egy jelentős része, mint Magyarország is, gondokkal is küzd. Ha túl sok beruházás indulna egyszerre, akkor egész egyszerűen nincsen annyi cég, amivel ezt kivitelezni tudnánk. Ez sok esetben olyan speciális szakértelmet is igényel, amellyel nem minden ország rendelkezik.

„Tehát a most kezdődő időszak számunkra egy nagyon feszített időszak lesz, de más tagállamok számára is. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akik csak most bocsátkoznak bele a tényleges beruházási időszakba, más tagállamoknál is csúsztak eddig a kifizetések, éppen ezért nagyon-nagyon nyomás az Európai Bizottságban, hogy ezt a 2026 nyár végi határidőt változtassa meg” – jelentette ki Navracsics Tibor.

A miniszter ezzel megerősítette, hogy későbbi határidőt szeretne a magyar kormány. De nem kapcsolta ezt össze az Ukrajnának szánt uniós 50 forrás megszavazásával, sem mással.

Az Euronews írt a héten arról, hogy Orbán Viktor újabb feltételt támasztott, azt kéri, hogy Covidhoz kapcsolódó helyreállítási pénzeket ne 2026-ig, hanem 2028-ig lehessen lehívni.

Ezt Szijjártó Péter lényegében visszautasította az ATV kérdésére, mondván, hogy nem bazári alkudozásról van szó, a pénzek Magyarországnak járnak, azt adják oda.

Pedagógusok béremelése

A szerdán felvett Mandiner podcastban Navracsics Tibort a pedagógus béremelésről is kérdezték, az uniós források érkezése vonatkozásában.

Visszaidézték, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az atv.hu-nak adott év végi interjújában azt mondta: még nem jött meg egy levél az Európai Bizottságtól, így még mindig nem lehet száz százalékosan kijelenteni, hogy az a bizonyos 32,2 százalékos átlagos tanári béremelés elindul januárban.

Ha utófinanszírozás van, és annyi mindenben vitázunk Brüsszellel, és magunk oldunk meg dolgokat, akkor a tanári béremelést miért tesszük függővé, legalábbis az uniós forrásoktól? – kérdezték a minisztert még szerdán .

„Az egy technikai levél valóban, egy hivatalos megerősítés az Európai Bizottságtól, hogy minden, amit eddig tettünk, az megfelel a megállapodásnak és az Európai Bizottság is úgy gondolja, hogy mi teljesítettük a megállapodásban foglaltakat, következőképpen léphetünk a következő fázisba a tényleges kifizetések fázisába” – magyarázta el a miniszter. Erre azért van szükség, mert ilyen szinten áll ma a bizalmi szint az Európai Bizottság és a magyar kormány között – tette hozzá.

Mint mondta, az Európai Bizottsággal, az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban „egész egyszerűen ma azon a szinten állunk, hogy írásbeli garanciákat kérünk egymással szemben, ők tőlünk és mi tőlünk” – írta le a helyzetet Navracsics Tibor.

Arra, hogy „fagyos-e” a viszony a kormány és a Bizottság között, Navracsics Tibor azt mondta, ez nem rossz jellemzés.

„A két intézmény között azt mondhatjuk, hogy fagyos”. De nincs semmilyen emberi probléma, csak egyszerűen a bizottság szakértői és a magyar kormány szakértői is kölcsönösen arra gondolnak, hogy a másik esetleg a legkisebb félreértelmezésre is okot adó tényezőt is félreértelmezheti – magyarázta.

Arra a közbevetésre, hogy magyarországi plakáton Ursula von der Leyen ott van, ez ronthat-e a bizalmi szinten, Navracsics Tibor azzal reagált: ő nem találkozott ezzel az érvvel. Emlékeztetett, hogy volt idő, amikor az egykori olasz miniszterelnök, Matteo Renzi egy egész választási korteshadjáratot szentelt az Európai Bizottság elleni kampánynak. Akkor még ő is uniós biztos volt – tette hozzá.

A tanári béremelés kapcsán azt mondta: ez „nem csak tanári béremelésről szól”, ez valójában az egész oktatási rendszernek egyfajta az Európai Unió által támogatott reformja.

A miniszter korábbi példát is felhozott: mint mondta, volt ennek „egy sokkal csendesebb, vagy problémamentesebb előzménye is”.

Amikor az igazságügyi és közigazgatási tárca élén volt miniszter, és a területi közigazgatást átalakították, akkor is ugyanígy működtek együtt az Európai Bizottsággal az úgynevezett Államreformok program keretén belül, és akkor is kaptak „társfinanszírozást az intézmény átalakítása és a közigazgatásban dolgozók bérének a megtámogatására az ellentételezésére is. Most ugyanez történik” – jelentette ki.

„Amikor megkötöttük ezt a megállapodást, akkor fogalmunk sem volt még arról, hogy az Európai Bizottság, illetve a Tanács döntése értelmében nem érkezik meg ez a pénz” – jelentette ki.

Navracsics Tibor a mostani helyzetről az Európai Bizottsággal kötött megállapodásról azt mondta, hogy az „fejnehéz társfinanszírozás”, ami arról szól, hogy a Bizottság „adja meg a nagy löketet”, és aztán utána ezt a kormány veszi át. Most 2024-ben ez így működik. De 2026-ra jórészt a kormány és a nemzeti költségvetés kiadása lesz a tanári béremelés – jelentette ki Navracsics Tibor. Mint mondta, „ez szabványos ügy” volt nekünk akkor, „de kapott ez politikai jelentést”.

Arra, hogyha utófinanszírozásról beszélünk, akkor igazából elkezdhette volna már a kormány finanszírozni ezt a programot, úgyis utólag kapjuk meg a pénzt, azt mondta: „ezt nem tudja”. A levél a Bizottságtól időközben megjött, ezt Gulyás Gergely be is jelentette. Így a 32,2 százalékos átlagos pedagógus béremelés meglesz januártól.

Szükségünk van-e az uniós pénzekre?

Egy másik kérdésre, hogy egy év recesszió után a magyar gazdaságnak mekkora szüksége van az uniós forrásokra, Navracsics Tibor közölte: szükség van rá, de „nem feltétlenül a szó szoros értelmében vett finanszírozási okok miatt”. A magyar gazdaság és a magyar költségvetés tud működni az európai uniós források nélkül is – jelentette ki a miniszter, de ezernyi más olyan közvetett velejárója van az európai uniós források folyósításának, ami sokkal jobb pozícióba hozza az országot. „Hogy mást ne mondjak, ha egy külföldi befektető csak ránéz Magyarországra”, ez fontos szerinte. „És az is vonzóvá teheti, hogy nincsen olyan konfliktus az Európai Bizottsággal, amelynek következtében mondjuk nem akar óvatoskodásokat” – fogalmazott, hozzátéve: ha nem érkeznek az európai uniós pénzek, akkor az mindig egy körrel több „nyomozást” igényel, hogy melyik is ez az ország, mi ezzel a problémája az Európai Bizottságnak. „Tehát szerintem befektetői szempontból jobb az, hogyha jönnek az európai uniós források” – hangoztatta az interjúban.

Orbán Viktor a „fedélzeten” az Európai Tanács élén?

A podcastban felvetették, hogy Ursula von der Leyen lehet-e favorit a következő uniós intézményi ciklusban is, de erre Navracsics Tibor még nem tudott válaszolni. Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács élére kerülhet-e nyáron, hiszen Charles Michel EP-képviselő szeretne lenni, Navracsics Tibor azzal válaszolt: ezt ő inkább „egy újévi uborkaszezoni újságcikknek tudja be, ami arra volt kihegyezve, hogy Orbán Viktor lenne az Európai Tanács elnöke”.

Mint mondta, formálisan valóban így van, „sajnos bejelentette, hogy ő indulni akar az európai parlamenti választáson”…Lehet, hogy neki nem kell lemondania akkor az Európai Tanács elnöki pozíciójáról. Sőt, egyébként, ha megkezdődik a kampány, június 9-én lesz Belgiumban – ahogy Magyarországon is -, ez pedig azt is jelenti, hogy Charles Michelnek hónapokkal előtte, vagy hetekkel előtte fel kell függesztenie a tevékenységét, mint Európai Tanács elnöke, mivel ő nyilván kampányolni fog, mint liberális politikus – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: „ez adott esetben az Európai Tanács elnökének a pozíciójával nehezen összeférhető jogilag”. De politikailag ilyenkor a biztosok is azt szokták csinálni, – aki indul európai parlamenti választáson -, hogy április-májustól már felfüggesztik a biztos tevékenységüket, elmennek fizetés nélküli szabadságra a kampány időszakára – tette hozzá. „Tehát jelen esetben még az is előfordulhat, hogy az Európai Tanács elnöke április-májustól fizetés nélküli szabadságra megy és felfüggeszti a tevékenységét” – mondta Navracsics Tibor.

Felhívta a figyelmet, hogy az európai parlamenti választás után lesz két olyan európai tanácsülés, ahol az Európai Tanács megtárgyalja az elkövetkező fél év intézményi megújulásának feladatait. Azaz, a Tanács elnököt jelöl az Európai Bizottság élére, és az Európai Tanács elnökét is kijelöli – ismertette a miniszter az uniós folyamatot.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az Európai Tanács minősített többséggel választja meg a saját, a Tanács elnökét, azaz nem kell egyhangúság. Ezért július 17-én, június 26-27-én, az Európai Tanács ülésén minden további nélkül megválaszthatja az elnökét, mint ahogy jelölheti Európai Bizottsági elnökét is, aki aztán majd az Európai Parlamentben júliusban majd bemutatkozik – mondta.

Az EP-ben utána van a Bizottság elnökéről egy bizalmi szavazás, akkor elindul az egész Bizottság megújulási időszaka is. „Én minimális esélyét vagy lehetőségét látom annak, hogy a két júniusi európai tanácsülésen ne tudjanak a tagállamok megállapodni az Európai Tanács következő elnökét illetően” – mondta Navracsics Tibor.

Az Európai Tanácsban a helyzetből adódóan tehát egyfajta ügyvezető elnöki pozíció hárulna a magyar elnökségre. A hír hogy Orbán Viktor kerülhet ilyen módon a Tanács élére, egyfajta ébresztő volt a többiek számára, abban az értelemben, hogy „Orbán a fedélzeten” – derült ki a miniszter szavaiból.

A közbevetésre, hogy 27 tagállammal szemben egy politikus, minimális hivatali háttérrel nem fogja tudni átalakítani az Európát, Navracsics Tibor az interjúban azt mondta: 1 a 26-tal állt szemben Orbán Viktor tavaly decemberben, illetve kiment kávézni – utalt „az anekdotákra”. De mint hangsúlyozta, „az biztos, azt ő is elismerte, hogy a német kancellár javaslatára távozott a döntéshozatalról.”

Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését Magyarország így formálisan „se nem támogatta, se nem ellenezte, hanem végül is hagyta, hogy 26-an megszavazzák” – emelte ki a miniszter az előző uniós csúcsról.

Annak kapcsán, hogy bár sok elemző és politikus is összekötötte, hogy feloldásra került a 10 milliárd euró, és hogy utána végül is a decemberi EU-csúcson Orbán Viktor tett egy gesztust, – nem vétózott, hanem úgymond jelezve, hogy nem értünk egyet vele, de hagyjuk, hogy megszülessen a döntés – azt mondta: a miniszterelnök „konstruktív volt”.

Annak kapcsán pedig, hogy a tárgyalások során hányszor vetették az ő szemére, hogy amíg Orbán Viktor miniszterelnök nem áll ki Zelenszkij mellett és küld fegyvert, vagy pénzt, addig lassítani fogják a tárgyalásokat Brüsszelben, Navracsics Tibor közölte: „Egyszer sem”.

Az EP-választásokról

A nyári EP-választások kapcsán arról, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők már frakcióban lesznek-e, Navracsics Tibor azt mondta: „most nagyon úgy néz ki egyelőre, bár nem tudom, majd meglátjuk”.

Mint hozzátette, „eljutottunk abba az időszakba, amikor már gyakorlatilag hetente változhatnak a prognózisok. Én eddig következetesen mindig azt mondtam, hogy szerintem lesz elmozdulás a jobboldal irányába, de nem lesz áttörés, nem lesz drámai földcsuszamlás”.

Most, a németországi események kapcsán, nem vagyok biztos abban, hogy nem lesz egy látványos előretörése a jobboldalnak – jelentette ki, nyomatékosítva: az eddig eltelt időszak alapján azt mondanám, hogy erősödni fognak a jobboldali pártok.

Az európai jobboldal erősödéséről azt is kifejtette: a keresztény embereknek kell dönteniük, és ez a döntés, „ez alapvetően meghatározhatja az európai belpolitika jövőjét, számunkra akár kedvezően is”.

Lehet olyan forgatókönyv, amikor a kereszténydemokratáknál egy olyan fordulat következhet be, amelyre egy jobboldali koalíció vagy egy potenciális jobboldali többség is akár létrejöhet. Úgy néz ki, az előrejelzések most azt mutatják, hogy a zöldek, a liberálisok és kisebb mértékben a szociáldemokraták is kifejezetten sokat fognak veszíteni az európai parlamenti választáson – prognosztizálja a miniszter.

Navracsics Tibor szerint „a radikális baloldal nem annyira, a radikális jobboldal és a konzervatívok pedig előretörnek, a kereszténydemokraták pedig nagyjából be tudják őrizni a pozíciókat. A mostani helyzet az az, hogy a KDNP tagja az Európai Néppártnak, tehát ő ott van a kereszténydemokrata csoportosulásban” – tette hozzá.

„Én szeretném, de mindenki azt mondja, hogy reménytelen, hogy a Fidesz visszatérjen az Európai Néppártba” – jelentette ki. Arra, hogy Manfred Weber nyilatkozata nem abba az irányba mutat, hogy ők szívesen látnák a Néppártban a Fideszt, Navracsics Tibor azt válaszolta: „én úgy gondolom, hogy az európai kereszténydemokrácia van annyira értékes örökség, hogy küzdjünk érte”.

A teljes interjút itt nézhetik vissza a Mandiner podcastban.”

Forrás:
Navracsics: Nagy a nyomás a Bizottságon, hogy a ‘26-os határidőt változtassa meg; Csuhaj Ildikó; ATV; 2024. január 13.
(Szerkesztői megjegyzés: Az ATV összefoglalója elég sok problémával terhelt. Tanácsos visszahallgatni az eredeti beszélgetést.)

Vigyázat, nagyon megtévesztő adathalász e-mail terjed magyar nyelven!

„Kivételesen nem lóg ki a lóláb a szokásos ordító nyelvhelyességi hibák miatt sem.

Az interneten garázdálkodó kiberbűnözők nagyobb része vagy pénzt akar velünk átutaltatni egy „afrikai herceg örökségének a felszabadítására”, vagy a belépési adatainkat szeretné megkaparintani a különböző online felületekhez. Sok felhasználó van azzal tisztában, hogy ezeknek a többnyire külföldről érkező leveleknek a leggyakoribb ismertetőjegye az, hogy nem sokat adnak a látszatra, és általában a Google Translate-tel fordíttatják le a szöveget.

Bizonyára van még, aki ezeknek bedől, máskülönben nem erőlködnének vele, de az ilyen igénytelenségek eleve kizárják a megtévesztethetők köréből a kicsit is szemfülesebbeket. De mi a helyzet abban az esetben, ha a csaló veszi a fáradságot és egy jobb szoftverrel vagy egy, a célnyelvet jól beszélő emberrel készíttet egy olyan fordítást, ami már sokkal alkalmasabb a megtévesztésre? Úgy tűnik, hogy erre is fel kell készülnünk a jövőben.

Egy új csaló e-mail terjed a világhálón, mely elsősorban nem a magán fiókokat támadja, hanem a különböző szervezetekét. A levél szerint minden e-mail fiókot át kell tenni az új Outlook Web app 2024 új felületére, amihez minden fióktulajdonosnak igazolnia kell magát. Ehhez a szokott módon egy linket mellékel, amire kattintva „be tudsz lépni az új fiókodba”.

Ezután némileg viccesen azt is hozzáteszi, hogy az ellenőrzés a te online biztonságod érdekében történik, mivel annyira elszaporodtak manapság a kéretlen üzenetek. Azoknak pedig, akik nem akarnak hirtelen felindulásból belemenni egy ilyen műveletbe, és esetleg megkérdeznének valami kompetens személyt, belenget egy kis fenyegetést is. A figyelmeztetés szerint, aki nem igazolja magát 24 órán belül, annak felfüggesztik a fiókját.

Aki pedig végigmegy a procedúrán az utasítások szerint, az egész biztosan kiszolgáltatja az érzékeny adatokat egy harmadik, feltehetőleg rossz szándékú félnek. Az nem világos, hogy a csalók mit szeretnének kezdeni egy szervezet munkavállalóinak adataival, de abban biztosak lehetünk, hogy sokféle visszaélésre adnak alkalmat.

Érdemes az ilyen típusú leveleknél fokozott óvatossággal eljárni. Ha van ismerősöd ugyanazon a platformon, egy hívást megérhet az, hogy ő találkozott-e hasonló üzenettel. Ha pedig a fentiek végrehajtására utasítanak sürgetve a cselekvést, azonnal szólaljon meg benned a vészcsengő!”

Forrás:
Vigyázat, adathalász e-mail terjed magyar nyelven!; Csák Benedek; PCWPlus.hu (PC World); 2024 január 12.

Közigazgatás, politika, jog

2024-ben is bővül a kormányablakok hálózata

„Az újonnan alapított Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) folytatja a kormányablakok hálózatának fejlesztését.

„Tavaly 12,7 millió ügyfél 13,3 millió ügyét intézték a kormányablakok Magyarországon, és tovább nőtt az ügyfél-elégedettség” – közölte Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vasárnap. Felhívták a figyelmet arra, hogy 2023-ban négy új kormányablak nyílt, már lehet távolról sorszámot húzni a kormányablak mobilalkalmazásban, valamint hatékonyabban segítik a vak, gyengénlátó, siket és nagyothalló emberek akadálymentes kiszolgálását.

A fejlesztések az idén is folytatódnak, egyebek mellett három új helyszínnel és két kormányablakbusszal bővül a kormányzati ügyfélszolgálatok hálózata. Hozzátették: tavaly Battonyán, Eleken, Fertődön és Újszászon nyílt kormányablak, így a lakosság több mint kétharmada él olyan településen, ahol működik kormányzati ügyfélszolgálat. A kormányablakbuszokban az ország többi településén élők is tudnak lakóhelyükön ügyet intézni: a 25 járműből álló flotta tavaly 5629 alkalommal látogatott el a kisebb településekre, és közel 50 ezren intézhették helyben ügyeiket.

A minisztérium kiemelte, hogy 2024-ben tovább folytatódik a több mint háromszáz helyszínen elérhető kormányablakrendszer fejlesztése, így Dunaharasztiban, Turán és Túrkevén kormányablak nyílik, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Zala vármegyében pedig egy-egy újabb kormányablakbusz áll szolgálatba. Rámutattak arra, hogy jelentős fejlesztés valósult meg tavaly az akadálymentesítésben: mára Braille-térképek segítik a vak és gyengénlátó ügyfeleket, emellett az előző két évhez hasonlóan idén is indulnak jelnyelvi tanfolyamok, hogy minden kormányablakban legyen ügyintéző a siket és nagyothalló ügyfelek segítésére.

„Tavaly óta a kormányablak mobilalkalmazás segítségével már távolról is lehet sorszámot húzni, akár már indulás előtt, így az utazással töltött idővel rövidülhet a várakozás” – emlékeztettek. „A fejlesztéseket az ügyfelek egyértelműen pozitívan értékelték, az ügyfél-elégedettségi kérdőívet kitöltők közel 80 százaléka ugyanis úgy ítélte meg, hogy a szolgáltatás színvonala 2023-ban tovább javult” – áll a közleményben.”

Forrás:
Újabb kormányablakok nyílnak, két új kormányablakbusz is szolgálatba áll; Magyar Nemzet; 2024. január 14.

A jelenlegi finanszírozás mellett, a kórházi adósságot csak az ellátás csökkentésével lehet megelőzni

„A magyar állam nem olyan szinten finanszírozza az ellátást, mint amilyen minőségű és mennyiségű ellátásra szükségük van az embereknek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója. Szerinte az egészségügyben megvalósult béremelés fontos volt, de motivációs tényezőket is fontos lenne a rendszer részévé tenni.

A kórházi adósság több évtizedes probléma, az alulfinanszírozottság „nem lehet vitatéma” Velkey György szerint. A Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, bármilyen összehasonlításban a fejlett kultúrországokhoz viszonyítva Magyarország a rendszerváltás óta kevés pénzt költ az egészségügyre, „ez alapkérdés”.

„Nem olyan szinten finanszírozza az ellátást az állam sem most, sem korábban soha, mint amilyen minőségű és mennyiségű egészségügyi ellátásra szükségük van a magyar embereknek. Sajnos abból a pénzből, amiből gazdálkodni tudunk – és itt jön a menedzserdilemma –, a kórházigazgató csak úgy tud nulla adósságot elérni, hogy a minőséget és a mennyiséget lecsökkenti” – rögzítette Velkey György.

A Bethesda is folyamatosan túllépi a kapacitáskereteit, mert sokféle egyedi ellátást is végez, ezért ha az adósságoptimalizálásra kellene törekedniük, a betegszámot és a munkatársak létszámát is csökkenteni kellene, az ellátásokat pedig vissza kellene vágni.

Megjegyezte, különböző dolgok vezetnek kórházi adóssághoz, van, ahol az, hogy lecsökkent a betegforgalom, és a teljesítményfinanszírozásból pedig nem jutnak elegendő forráshoz, viszont fenn kell tartani az ellátást, nemcsak a bejövő betegek, hanem a készültség fenntartása miatt is. Egy érzékletes példát is hozott erre:

„Ha egy éjszaka nem jön senki szülni egy szülészetre, de az a szülészet működik, mert területi igény van rá, akkor azon az éjszakán teljesítményarányos bevétel nélkül ott kell várni egy szülészorvosnak, aneszteziológusnak, asszisztensnek, hogy minden biztonságos legyen.”

Aztán arról is szólt, hogy a hálapénzt kiváltó magasabb egészségügyi bérek elegendőek-e arra, hogy a paraszolvencia ideje soha ne térjen vissza.

A hálapénz kérdése

„A folyamat történelmi erénye, hogy a paraszolvenciát kiiktatta a rendszerből. Ezt nem lehet eléggé dicsérni. A paraszolvencia magas szinten volt káros a morálra, a betegutakra, mindenre. De az, ahogy megszüntettük a mostani béremeléssel, az új jogszabályokkal, annál jobban is meg lehetett volna szüntetni, hiszen a teljesítményelem a bérekben nem jelenik meg. Voltak olyan elképzelések, amelyekben ez is szerepelt, de sajnos nem ezt fogadták el. Ebben a Magyar Kórházszövetségnek más volt a véleménye, mint ami a végén a megoldás lett” – részletezte Velkey György.

Nem is nyugodtak bele, „nem is szabad”, mert a motivációhiány baj, és az jött létre most az egyén szintjén. Szerinte ezt még „reparálni kell”.

„Érthető, hogy a Magyar Orvosi Kamara ragaszkodott a leírt és megígért változtatásokhoz, de ez káros is volt, mert a motivációs elemet kiemelte a rendszerből. A tavalyi béremelési lépcsővel az orvosbérek emelkedtek, a nővérbérek emelkedése háttérbe szorult és késett fél évet, ez a kórházi belső világot, a munkatársak közötti hangulatot jelentősen lerontotta” – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Ezen azonban „túl vagyunk”, fél évvel később megtörtént a béremelés „akkor megígért üteme”, márciusban pedig megtörténik a második ütem, „remélem, elfelejtjük ezt a baklövést”.”

Forrás:
Velkey György az Arénában: a kórházi adósságot csak az ellátás csökkentésével lehet megelőzni; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2024. január 11.
A beszélgetés hangfájlja
Mi vár a kórházakra 2024-ben? Velkey György Inforádió, Aréna; InfoRádió – Infostart; YouTube; 2024. január 11.

Jelentős változás a fogyasztóvédelemben: az online webshopoknál hatalmasan nőnek a bírságok

„Jelentősen átalakul idén a hazai fogyasztóvédelem. Január elsejétől szigorodik a békéltető testületi eljárások menete, majd márciustól drasztikusan nő a kiszabható bírságok összege és új hatásköröket kapnak a releváns hatóságok, így a kormányhivatalok, sőt, a Gazdasági Versenyhivatal is.

A jelenleg 15 ezer forintban meghatározott minimális fogyasztóvédelmi bírság kis- és középvállalkozások esetében 100 ezer, míg nagyobb cégeknél 1 millió forintra emelkedik.

A kiszabható maximum is nő: a kkv szektor szereplői 2 millió, míg a nagyvállalatok akár 650 millió forintos határozatra is számíthatnak, már alapesetben is, ha szankcióra kerül sor. Sőt, speciális jogsértéseknél 5 milliárd forintra is rúghat a büntetés. Ilyen eset lehet például, amikor három éven belül ismételten a fogyasztók széles körének egészségére súlyosan veszélyes terméket értékesítenek online. Az alsó és felső értékek közé pedig az országosan egységes jogalkalmazás érdekében úgynevezett „irányadó” bírság-összegeket is meghatároztak: ez alapesetben a kkv-knál 550 ezer, míg a nagyobb vállalkozásoknál 3 millió forint.

Kétségtelen, hogy még az eddigieknél is sokkal határozottabban fog fellépni az állam a fogyasztók védelme érdekben. Ezt támasztja alá a korábbinál jóval magasabb bírságok kiszabásának lehetősége is, ami minden szervezet esetében indokolttá teszi az előzetes kockázatfeltárást, egyúttal felértékeli a jogi auditokat és a rendszeres tanácsadást – hangsúlyozta Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezető ügyvédje. A szakértő hozzátetette, hogy a reformok elsősorban a gyermekek és a családok, a digitális és online térben vásárlók, valamint a légiutasok fokozottabb védelmét szolgálják.

A változások közül már 2024. január elsejétől hatályos előírás, hogy a békéltető testületi eljárásokban akkor is kötelező határozat hozható, ha az érintett cég nem tett úgynevezett alávetési nyilatkozatot, de a testület megalapozottnak tartja a fogyasztónak a 200 ezer forint összeget meg nem haladó igényét. Idén márciustól pedig a hatóságok a mulasztó légitársaságokat egyedi ügyekben kártalanítás megfizetésére is kötelezhetik az irányadó EU rendelet alapján.”

Forrás:
Szigorít az állam az online webshopoknál: az egekbe nőnek a bírságok; Világgazdaság; 2024. január 12.

Idén is folytatódik a Magyar Falu Program

„Idén is folytatódik a Magyar Falu Program, mert a nemzeti kormány számára a vidék érték, a vidéki emberek pedig partnerek – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Gyopáros Alpár közölte, hogy a programmal évek óta célzottan segítik a kistelepülésen élők mindennapjait, közlekedését és a helyi szolgáltatásokat, utakat, orvosi rendelőket, játszótereket építenek, támogatják a kisboltokat és a falusi közösségi eseményeket.

A programnak köszönhetően növekszik a magyar falvak népessége, minden ötezer fő alatti település előbbre tudott lépni a program révén, a kistelepülésekre juttatott kormányzati támogatás mértéke pedig meghaladta az ezermilliárd forintot – ismertette a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár elmondta, hogy a program indulása óta megújult ezer kistelepülési óvoda és iskola, épült kétezer óvodai játszóudvar és közterületi játszótér, valamint új bölcsődéket is létrehoztak, mivel sok gyerek születik.

Továbbá majdnem kétezer faluban támogatták orvosi és védőnői eszközök beszerzését, hatszáznál több orvosi rendelőt fejlesztettek, mintegy négyezer kilométer alsóbbrendű állami utat újítottak fel országszerte, valamint több ezer kilométer falvakon belül található út, járda és híd is megújult – tette hozzá.

Közölte azt is, hogy 1200 falu és tanyagondnoki busz beszerzését támogatták, a falusi civil szervezetek pedig 23 milliárd forinton osztozhattak eddig.

Gyopáros Alpár szólt arról is, hogy a falusi csok-nak köszönhetően eddig majdnem 230 milliárd forint támogatásban részesült 42 ezer család, januártól pedig bővült a falusi csok, valamint a csok plusz is igényelhető a kistelepüléseken, emellett megmarad az áfatámogatás, és lesznek új pályázatok is.”

Forrás:
Idén is folytatódik a Magyar Falu Program; Miniszterelnökség; 2024. január 9.

Európai Unió

Mit várhatunk a belga soros elnökségtől?

„Belgium vette át 2024. január 1-jén az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Spanyolországtól, az elnökségi ciklus végén pedig hazánkhoz kerül az elnökségi staféta. A belga elnökséget jelentősen meghatározhatja a június 9-én esedékes hármas választás. Mi a belga elnökség programja és prioritásai; mit várhat Magyarország a belga EU-elnökségtől?

Elnökség választási kampány árnyékában

Belgiumban június 9-én hármas választás tartanak: ezen a napon kerül sor az európai parlamenti választások mellett a szövetségi választásokra, amely során megválasztják a képviselőház 150 képviselőjét, valamint a regionális választásokat (a regionális parlamentek képviselőinek megválasztása) is aznap tartják.

A közvélemény-kutatások alapján Flandriában a szélsőjobboldalinak tartott Vlaams Belang vezet, Vallóniában a Szocialista Párt, míg Brüsszelben a liberálisok (Mouvement Réformateur) győzelmére számítanak. Országos szinten a közvélemény-kutatások az EP-ben az Identitás és Demokrácia pártcsaládhoz tartozó Vlaams Belang győzelmét jósolják, második helyre a konzervatív Nieuw-Vlaamse Alliantie pártot mérik, harmadikként pedig a belga Munkáspártot.

A jelenlegi kormánykoalíció hét pártból áll, a kormányfő Alexander De Croo, a liberális Open VLD párt elnöke. Az Open VLD már 2019-ben is csupán a hatodik helyen futott be a választáson, azonban a koalíciós kényszer miatt ez a részesedés számára miniszterelnöki széket eredményezett. A felmérések szerint azonban De Croo pártja történelmi mélyponton van Flandriában. A gázai konfliktussal kapcsolatos határozott álláspontja és a közelmúltbeli brüsszeli terrortámadást követő kormányválság miatt csökkent a támogatottsága.

De Croo a felmérések alapján nem tűnik esélyesnek a miniszerelnöki újrázásra, ami sajátos pozícióba helyezi a választási kampány során, amikor Belgium az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét is betölti. Elemzők szerint De Croo számára az elnökség időszaka lehetőséget teremt arra, hogy európai viszonylatban láttassa magát egy jövőbeli uniós karrier reményében. Bár De Croo egyelőre tagadja ezirányú érdeklődését, rendszeresen felmerül a neve különböző uniós pozíciók kapcsán.

A június 9-i hármas választás jelentős mértékben befolyásolhatja a belga EU-elnökséget. Az előző félévben EU-elnökséget betöltő Spanyolországban is választást tartottak, azonban ott az elnökségi ciklus elején volt a választás, az elnökséget a jelentősen elhúzódó kormányalakítás érintette. Belgiumban az elnökségi ciklus végén esedékes a választás, így nem fenyeget kormányváltás, és ekképpen az elnökségi program váltásának „veszélye” az elnökség idején, azonban ez azt is jelenti, hogy szinte a teljes elnökségi ciklus egybeesik a választási kampánnyal, és az ezzel együtt járó belpolitikai csatározással. Ráadásul Belgiumban az a Vlaams Belang vezeti már évek óta a közvélemény-kutatásokat, amely Flandria függetlensége mellett kampányol, amely a szövetségi állam szétesésével is járna.

A belga EU-elnökség programja és prioritásai

Belgium idén tizenharmadik alkalommal tölti be a Tanács soros elnöki tisztségét. Belgium a „védelem, megerősítés, felkészülés” mottó jegyében az elnöksége alatt hat prioritásra fog összpontosítani: 1) a jogállamiság, a demokrácia és az egység védelme; 2) versenyképességünk fokozása; 3) a zöld és igazságos átállás megvalósítása; 4) szociális és egészségügyi programunk megerősítése; 5) az emberek és a határok védelme; 6) egy globális Európa előmozdítása. A belga elnökségi program a spanyol–belga–magyar elnökségi trió programjára épül.

1. Jogállamiság, a demokrácia és az egység védelme. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme kulcsfontosságú elem lesz az elnökség munkájában. A belga elnökség erősíteni kívánja a médiaszabadságot és a pluralizmust, valamint ösztönzi a kulturális és kreatív szektorok digitális átalakulását. E pillérbe tartozik a bővítéspolitika is. Belgium támogatni fogja a tagjelölt országokat az Unióhoz való csatlakozásuk előmozdításában, azonban azt is leszögezi a belga elnökség, hogy kiemelten fontos az EU politikáinak, erőforrásainak és döntéshozatali struktúráinak felkészítése a jövőbeli csatlakozásokra.

2. Versenyképesség. A geopolitikai realitások és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése okán Belgium szerint az EU-nak kiemelt prioritásként kell kezelnie hosszú távú versenyképességét és iparpolitikáját, támogatnia kell a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét. A belga elnökség egyik legfontosabb prioritása, hogy az EU megőrizze gazdasági erejét azáltal, hogy az új ipari megállapodáson keresztül jobban összpontosít az iparpolitikára. Az elnökség további célja az EU belső piacának megerősítése, valamint a tőkepiaci és energiaunióval kapcsolatos munka folytatása. A belga elnökség hangsúlyozni fogja továbbá a kohéziós politika jelentőségét mint alapvető hosszú távú beruházási eszközt, amire az átalakulás és a konvergencia katalizátoraként tekint, azzal azonban adós marad a belga elnökségi program, hogy milyen konkrét intézkedéseket kíván előmozdítani ezen a területen.

3. Zöld és igazságos átállás. A Zöld Megállapodás folytatásaként a belga elnökség az energiaügyet és a klímaátmenetet állítja a prioritásai középpontjába. A belga kormány leszögezi: a geopolitikai és extrém éghajlati események rávilágítottak egy felgyorsított és befogadó energiaváltás szükségességére. Ennek az átmenetnek megfizethető energiát kell garantálnia polgároknak és vállalkozásoknak, megbízható energiaellátást kell biztosítania, egyúttal hozzá kell járulnia a klímasemlegességi célok eléréséhez. A belga elnökség célja, hogy véglegesítse a szén-dioxid-leválasztás uniós tanúsítási keretrendszerére vonatkozó javaslatot és a nehézgépjárművekre vonatkozó CO₂-kibocsátási normák felülvizsgálatát, amelyek szükségesek 2050-re célul kitűzött klímasemlegesség eléréséhez.

4. Szociális és egészségügyi program. Az elnökség arra fog törekedni, hogy minden szinten erősítse a szociális párbeszédet, előmozdítsa a tisztességes munkaerő-mobilitást, valamint a fenntartható szociális védelemhez való hozzáférést. Célja az európai szemeszter szociális dimenziójának megerősítése, valamint támogatni kívánja a tisztességes és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést. Az egészségügy terén is ambiciózus vállalásokat tesz a belga elnökség. Célja a gyógyszerellátás biztonságának megerősítése, ki kíván dolgozni egy stratégiát az EU egészségügyi és ápolói munkaerejének erősítése érdekében, valamint javítani szeretné a polgárok hozzáférését a megfizethető gyógyszerekhez.

5. Polgárok és határok védelme. Az elnökség célja migrációról és a menekültügyről szóló új paktummal kapcsolatos összes fennmaradó jogalkotási kérdés lezárása. Az elnökség erősíteni fogja a migráció és menekültügy külső dimenzióját, különösen az afrikai partnerekkel való szoros együttműködés révén. Kiemelt figyelmet fognak fordítani a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és leküzdésére. Az elnökség folytatja a Stratégiai Iránytű működőképessé tételét, valamint az EU új és hibrid kihívásokkal szembeni ellenállóképességének megerősítését. Erőfeszítéseit a technológiai és ipari bázis megerősítésére fogja összpontosítani, hogy biztosítsa az ellátás biztonságát a katonai képességek tekintetében. Az elnökség továbbá elő kívánja segíteni a 2024 utáni stratégiai menetrend kialakítását.

6. Globális Európa előmozdítása. A belga kormány szerint az Európát is érintő geopolitikai konfrontáció a jelenlegi, szabályokon alapuló nemzetközi rendet fenyegeti, ami megköveteli, hogy az elnökség folytassa azon erőfeszítéseket, amelyek célja az EU önállóságának és autonómiájának erősítése, valamint érdekeinek és értékeinek védelme. Az elnökség elsődleges célja Ukrajna megingathatatlan politikai, gazdasági, katonai, humanitárius és jogi támogatása. Belgium szerint az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia gazdasági, biztonsági és védelmi, valamint fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási képességeit is, hogy elérje külpolitikai céljait.

Mit várhatunk a belga soros elnökségtől?

A belga miniszterelnök a soros elnökség első napjaiban rögtön egy politikailag kényes kérdést, az EU saját bevételeinek növelését vetett fel. Az EU minimális saját bevételekkel rendelkezik vámokból, az EU-s költségvetések jórészt a tagállamok befizetéseiből áll össze. Bár számos tagállam ellenzi, az Európai Parlament is támogatja az EU saját bevételeinek növelését, ebben pedig a belga elnökség partnere lehet. A Politico értesülései szerint az EU vezetői szeretnének 2024 első felében, még a magyar EU-elnökség kezdete előtt politikai megállapodást elérni az ügyben, hiszen a július 1-jétől soros elnökséget betöltő magyar kormány ellenzi az uniós szintű adók kivetését.

Magyar szempontból kiemelendő, hogy az elnökségi prioritások nem nevesítik célkitűzésként a folyamatban lévő jogállamisági eljárások előmozdítását. Belgium EU-hoz akkreditált állandó képviselője megerősítette, hogy az elnökség nem tervez szavazást a Magyarország ellen folyó 7. cikk szerinti eljárásban. Számunkra szintén releváns, hogy a belga elnökség idejére esik az EU története legnagyobb bővítésének huszadik évfordulója (2004-ben hazánk mellett további kilenc állam csatlakozott az EU-hoz), így ezek megünneplése nem csupán az érintett tagállamok, de a soros elnökség részére is tartogathat feladatokat. Ez lehetőséget kínál arra, hogy a magyar elnökségi programnak is várhatóan prioritását képező bővítéspolitikai diskurzusba a magyar kormány már a tavasz folyamán bekapcsolódjék.

A tavasszal valamennyi uniós tagállamban elkezdődnek a választási kampányok, így az uniós szakpolitikai ügyek háttérbe fognak szorulni, ezáltal a belga elnökség mozgástere is csökken. Belgium majdnem a teljes elnökséget választási kampánnyal párhuzamosan valósítja meg, azonban a miniszterelnök sajátos politikai pozíciója azt eredményezheti, hogy belga belpolitikai kérdések kevésbé fogják meghatározni a soros elnökség agendáját, mint ahogy az az előző félévben Spanyolország esetében történt.
”

Forrás:
Mit várhatunk a belga soros elnökségtől?; Tárnok Balázs; Öt perc Európa blog; 2024. január 8.
(A szerző megbízott intézetvezető, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet)

A belga elnökség gazdasági és kereskedelmi prioritásai

„A soros uniós elnökséget betöltő Belgium az EU belső piacának és ipari jövőjének megerősítésén kíván dolgozni, folytatni fogja a tőkepiaci unió és az energiaunió kiteljesítésére irányuló munkát. Az elnökség hangsúlyozza a köz- és magánberuházások jelentőségét, továbbá az EU belső és külső politikái közötti koherenciára fog összpontosítani.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 januárjától június végéig Belgium tölti be. A tisztséget a spanyol elnökségtől vette át és a magyar elnökségnek fogja átadni júliusban. A soros elnökség programja a spanyol–belga–magyar elnökségi trió programját fogja folytatni, amelyekről itt írtunk. Ennek megfelelően a belga elnökség azokat a dossziékat fogja előre sorolni, amelyek az EU újra iparosítását és stratégiai autonómiáját erősítik majd – mindezt a versenyképesség növelése köré szervezve.

Mindenekelőtt, a belga elnökség programja hangsúlyozza, hogy az EU-nak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a vállalkozások, különösen a kis és közepes vállalatok (kkv-k) számára, lehetővé téve számukra, hogy mind Európán belül, mind a globális színtéren tisztességesen versenyezhessenek. Figyelembe véve, hogy az EU rendkívül magas környezetvédelmi és munkaügyi standardokat előíró szabványokkal dolgozik, ez elég nagy kihívásnak tűnik. Az EU jelentős kereskedelmi partnerei, mint például Kína vagy a MERCOSUR tagállamok vállalatai több területen is jóval alacsonyabb minőségügyi előírásoknak kell, hogy megfeleljenek.

Másodszor, az új elnökség folytatni kívánja a tőkepiaci unió és az energiaunió kiteljesítésére irányuló munkát. Ez nem meglepő, hiszen az EU csökkenő termelékenységét az egységes piac által nyújtott lehetőségek kiaknázása révén lehet ellensúlyozni vagy javítani. Ehhez viszont nagymértékű magánberuházásokra van szükség, így a tőkepiacok szerepe kulcsfontosságú lesz a jövőben. A Bizottság 2023 tavaszán kiadott, az EU versenyképességére vonatkozó stratégiai dokumentuma hangsúlyozza a tőkepiacok szerepét: a határokon átnyúló integráció lehetővé teszi, hogy a vállalkozások különböző finanszírozási forrásokhoz és beruházási lehetőségekhez férjenek hozzá, amikor új vállalkozást indítanak vagy kiterjesztik tevékenységüket Európán belül. A piaci fragementáció csökkentése érdekében jobban össze kell hangolni a fizetésképtelenségi jogszabályokat, egyszerűsíteni kell a tőkepiacokra való bejutást, különösen a kisebb vállalkozások számára, el kell mélyíteni a lakossági befektetők tőkepiacokon való részvételét, miközben biztosítani kell a stabil piaci infrastruktúrákat, a pénzügyi információkhoz való könnyű hozzáférést és felügyeletet.

Ezen a területen a belga elnökség célja, hogy kiegyensúlyozott megközelítéseket biztosítson, amelyek fenntartják az erős fogyasztó- és befektetővédelmet, erősítik a piac integritását és a reálgazdaság finanszírozását, valamint javítják a kkv-k tőkéhez jutását. Ezen túlmenően a belga elnökség elő kívánja mozdítani a banki válságkezelés és betétbiztosítás keretrendszerének felülvizsgálatát, ami a bankunió előmozdítása és a bankszektor szerepének megerősítése szempontjából rendkívül fontos lépés.

A termeléshez és iparosításhoz elengedhetetlen kérdés az energiahordozók piaca, különösen figyelembe véve, hogy a korábban említett stratégiai dokumentum szerint is a villamos energia ára magasabb, mint a világ más részein, például kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban és várhatóan még évekig magasabb is marad. Éppen ezért az EU a megújuló energiaforrások elterjesztésére és az energiahatékonyság mielőbbi megvalósítására törekszik. Ehhez jelentős beruházásokra van szükség úgy a villamosenergia-termelés, a hálózatok mint az érintett ágazatok ipari kapacitását tekintve. A megújuló energiaforrások hatékony felhasználása szükségessé teszi az energiaforrások korszerűsítését, amely révén az ellátás rugalmassága és biztonsága növekedne.

Ennek megfelelően a belga elnökség úgy véli, hogy a fenntartható energiarendszerre való költséghatékony átálláshoz egyaránt szükség van a meglévő és új infrastruktúrákra, beleértve a hálózati infrastruktúrát, a hidrogénimportot és a szén-dioxid-szállítást szolgáló létesítményeket. Így az elnökség értékelni tervezi a jelenlegi európai keret hatékonyságát az infrastruktúrák tervezése, kiépítése és finanszírozása terén. Nem meglepő módon a belga elnökség egyik célja, hogy a Tanács elfogadjon egy olyan dokumentumot, amely egész Európát érintve (beleértve a tengerparttal nem rendelkező országokat is), határokon átnyúló szárazföldi és tengeri infrastruktúrát érintő hálózat cselekvési pontjait határozza meg. Ezek egyrészt a második északi-tengeri csúcstalálkozó következtetéseire, valamint az EU a tengeri megújuló energiára vonatkozó stratégiájára épülnek majd. Hasonlóan, a belga elnökség a hidrogén és származékainak növekvő nemzetközi kereskedelmét figyelembe vége arra fog törekedni, hogy létrehozzon egy közös piacot. Ennek első lépéseként a megbízható tanúsítási rendszer kialakításán és a piaci platformok előmozdításán, valamint a szükséges finanszírozási eszközök előmozdításán kíván dolgozni. Ezt követően az uniós hidrogénbank, valamint egy lehetséges hidrogénimport-stratégia kidolgozását tervezi.

A gazdasági és pénzügyi politikák terén a belga elnökség tovább fogja vezetni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) végrehajtásáról szóló független bizottsági értékelő jelentés Tanács általi vizsgálatát, figyelembe véve a REPowerEU kezdeményezést. Továbbá, a soros elnökség figyelni fog arra, hogy a Tanács figyelemmel kísérje az RRF végrehajtását, beleértve a kifizetési kérelmeket is. Hasonlóan, az elnökség értékelni fogja a finanszírozási eszközök további relevanciáját, mint például a NextGenerationEU (NGEU), valamint a Covid19 világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE).

A belga elnökség alatt parázs viták várhatóak a költségvetést illetően. Egyrészt, az elnökség támogatja az EU új saját forrásaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat, valamint véglegesíteni kívánja a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát.

Az EU belső piacát érintő prioritásokat a belga elnökség az EU külügyi politikái szintjén is szem előtt kívánja tartani, így a kereskedelmi kapcsolatok terén is. A fejlődő országok nemzetközi kereskedelembe való további bevonása érdekében a belga elnökség az általános vámkedvezmény-rendszer (Generalised System of Preferences, GSP) végrehajtásán fog dolgozni, de fontolóra fogja venni más eszközök, többek között a gazdasági partnerségi megállapodások és a fenntartható beruházáskönnyítési megállapodások alkalmazását is.

Ezzel összhangban az új elnökség az EU indiai–csendes–óceáni térségben lévő államokkal folytatott együttműködést kívánja erősíteni, valamint támogatni fogja az Indiával való fokozott együttműködést is, a 2025-ig szóló közös ütemterv értelmében. Részben meglepő, hogy a belga elnökség programja nem említi az India–Közel-Kelet–EU folyosó projektet, amelyet a tavaly szeptemberi G20-as csúcstalálkozón jelentettek be. A Hamasz és Izrael háborúja miatt a projekt egyelőre leállt, így feltételezhető, hogy az unió soros elnökségének dokumentumában emiatt nem szerepel az együttműködés fejlesztése.

Az EU külkapcsolatai során alkalmazott Global Gateway program kétéves évfordulójához érkezik. A belga elnökség a stratégia kialakításáról és végrehajtásáról tanácsi értékelést fog készíteni. Ez kitűnő alkalom lesz arra, hogy az EU összehasonlítsa programjának sikerességét a kínai Övezet és út kezdeményezés eredményeivel.

A külkereskedelem terén a belga elnökségnek egy fontos feladata lesz: az EU felkészülése és koordinációja a Kereskedelmi Világszervezet 13. miniszteri konferenciájára. A szervezetet érintő reformok már régóta esedékesek, amelyek között az EU szempontjából vitarendezési mechanizmus kidolgozása a leglényegesebb – elsősorban a Kínával szembeni vitás kérdések miatt.

Végezetül: a belga elnökség a koherencia és egységes fellépés érdekében kész elősegíteni a közös kül- és biztonságpolitikában a minősített többségi szavazásról szóló nyílt vitát – különös tekintettel a bővítéspolitikára. Vagyis várható, hogy a következő hat hónapban napirendre kerül a számunkra kulcsfontosságú egyhangúsági döntésmechanizmusról szóló vita.

Összegezve: várható, hogy a következő hat hónapban számos, az unió működését illető vita kerül napirendre. Ezek közepette igyekszik a soros belga elnökség egy közös energiapiacot kialakítani, miközben az EU versenyképessége és a több évtizede megteremtett és megtartott jólét a tét.”

Forrás:
A belga elnökség gazdasági és kereskedelmi prioritásai; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, NKE; 2024. január 9.

A választás éve az európai belpolitikában – Navracsics Tibor

„Nincs olyan év az Európai Unió belpolitikai életében, amikor szűkölködhetnénk választásokban. Idén is, csak az Európai Unió tagállamait figyelembe véve, elnök- vagy parlamenti választásra készülnek Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Horvátországban, Litvániában, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában. Amennyiben a helyhatósági választásokat vagy éppen a különböző típusú népszavazásokat is számon tartjuk, akkor még bővebb a kör. A fenti lista alapján is nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy az idei év a választások éve lesz Európában.

A nemzeti belpolitikai kereteket meghatározó választások mellett azonban azért is különleges lesz ez az év, mert június 6. és 9. között az Európai Unió tagállamaiban sor kerül az Unió egyetlen közvetlenül választott képviseleti intézménye, az Európai Parlament megválasztására. Tíz évvel ezelőtt erre a hírre az európai polgárok csupán egykedvűen megvonták a vállukat.

Az 1979 óta ötévente megrendezett európai parlamenti választások sem túl nagy politikai vihart nem kavartak, sem pedig különösebb érdeklődést nem ébresztettek az európai választópolgárokban. Sőt, a tények azt mutatták, hogy az amúgy is lanyha érdeklődés 1979 után fokozatosan teljes érdektelenségbe csapott át, és a 2014-es európai parlamenti választáson már minden érdektelenségi rekordot megdöntött a részvételi – pontosabban fogalmazva: távolmaradási – arány.

Nagyon hamar meg is született az elemzői szakma lesújtó értékelése az alacsony érdeklődés mellett megrendezett választásokról. Másodrangú nemzeti választásoknak bélyegezték őket, amely nem csak azt fejezte ki, hogy a választók részvételi listáján lényegesen alacsonyabb helyet foglal el az európai parlamenti választásokon való részvétel, mint a nemzeti parlament megválasztásán való aktivitás. Arra is utalt az elnevezés, hogy az európai parlamenti választás tulajdonképpen mindenből hiányt szenved, ami a nemzeti választásokat érdekessé teszi.

Mindenekelőtt, az európai parlamenti választás nem vezet kormányalakításhoz, sőt az eredmény semmilyen formában nem befolyásolja az Európai Bizottság összetételét. Másrészt, az európai parlamenti választásokon nem jelennek meg európai belpolitikai témák, hanem az egyes tagállamokban zajló kampányok valójában csak saját hazájuk belpolitikai életének tét nélkül megvívott csatáit melegítik fel.

Az európai parlamenti választások történelmének első négy évtizede ennek megfelelően az egyhangú eljelentéktelenedés jegyében telt. Nem voltak közös választási kampánytémák, ami nem okozott gondot, mert nem is volt tétje a választásoknak, ezért aztán az sem volt csoda, hogy választásról-választásra egyre kevesebb választópolgár tüntette ki figyelmével a voksolást. A 2014-es választásokon feljegyzett 13,04 százalékos szlovákiai részvételi arány olyan negatív rekordot jelentett, amelyről már a szkeptikusok is joggal gondolhatták, hogy ennél rosszabb eredményt már az európai választóközönség nem tud produkálni.

Valóban, a 2019-es európai parlamenti választás mintha fordulópontot hozott volna a választások történetében. Sokak számára a legreménykeltőbb és legjelentősebb újdonságot a részvételi arány növekedése jelentette. Ezzel az európai parlamenti választások immáron negyvenöt éves történelme során először nem csökkent az érdeklődés az előző választáshoz képest. Természetesen a megnövekedett figyelem okozat volt, nem ok: már a választási kampányban megfigyelhető volt két olyan téma kiemelkedése, amely az egész Európai Unió közvéleményét foglalkoztatta.

A migráció és a klímapolitika kérdése függetlenül az egymástól eltérő egyéb nemzeti belpolitikai témáktól minden kampányban központi elemként jelent meg. Sőt, a nagy európai pártcsaládok egymás álláspontjára is reflektálva próbáltak uniós szinten is egységes politikai pozíciót kiépíteni a kérdésekre adandó válaszokkal kapcsolatban. Vagyis a polgárok előtt öt évvel ezelőtt megjelentek egy valóban uniós szintű európai kampány kontúrjai.

Mindemellett a 2019-es kampány fontosságát és láthatóságát az is növelte, hogy az Európai Parlament, bár jogköreit tekintve nem erősödött, a politikai súlyát mégis növelni tudta, így a választók számára jelentősebb intézménynek tűnt, mint korábban. Részben a csúcsjelölti rendszer, részben pedig az egyes tagállamok belpolitikai fejleményeivel – magyar és lengyel jogállamisági kérdések, máltai és szlovákiai újságíró-gyilkosságok – kapcsolatos harsány és látványos állásfoglalásai is növelték az intézmény politikai súlyát a közvélemény szemében. Így 2019-ben úgy tűnhetett, hogy a választók egy, a korábbiaknál sokkal fajsúlyosabb Európai Parlamentet választanak.

A 2024-es választás az öt évvel ezelőtt kezdődött trendek folytatódását ígéri. A migráció és a klímapolitika mellett most már az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos vélemények, illetve az Oroszországhoz és Kínához fűződő viszony is olyan kérdésként jelentkezik, amely az egyes nemzeti belpolitikai témák mellett az európai belpolitika meghatározó és közös problémáiként jelentkeznek. Mindez nagyobb érdeklődést, nagyobb részvételt jelenthet. A magasabb szintű aktivitás pedig magasabb fordulatszámra állíthatja a kampány szereplőit, a politikusokat is.

Összességében tehát a 2024. júniusi európai parlamenti választás saját jogán is érdekes és meghatározó eleme lehet az év választási naptárának. Bár döntéshozói jogkörökkel továbbra is csak korlátozott mértékkel bír, az Európai Parlament mégis jó példát mutat arra, hogy egy politikai intézmény úgy is növelheti súlyát és láthatóságát, hogy közben a működését meghatározó működési keretek változatlanok maradnak.

Az érdekesebbé váló Európai Parlament magasabb részvételt vonz a választásokon, a magasabb részvétel pedig erősebb legitimációt jelent az intézménynek, amire hivatkozással politikai súlyának további növelését érheti el. Jó eséllyel tehát a 2024-es európai parlamenti választások már nem másodrangú nemzeti, hanem születőben lévő európai választások lesznek.”

Forrás:
A választás éve az európai belpolitikában; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, NKE; 2024. január 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Közép-Európa legkorszerűbb, digitális okosbörtöne épül Magyarországon

„Magyarország, sőt Közép-Európa legkorszerűbb börtöne épül Csengeren: az ezerötszáz férőhelyes, high-tech okosbörtönben videóanalizáló és helymeghatározó rendszer is működik majd – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

Arról, hogy Csengeren egy modern börtön épülhet 50 milliárd forintból, 2023 tavaszán írtunk először (akkor még hivatalos bejelentés nem volt az építkezésről). Tavaly ősszel viszont Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (BvOP) kommunikációs igazgatója már részletesen beszélt az Indexnek a tervekről.

Rétvári Bence a BvOP pénteki eseményén kitért arra, hogy nem véletlen a helyszínválasztás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei térségben a csengeri börtön mintegy hétszáz munkahelyet teremt, folyik is a börtönőrök toborzása. Mint mondta, „okosbörtönöket” 2018 óta építenek világszerte, és már ma is vannak digitális elemek a hazai börtönökben is, sok esetben ilyen eszközökkel zajlik a hozzátartozókkal való kapcsolattartás, a kihallgatás, az ügyintézés. Ugyanakkor megjegyezte, a csengeri börtönben olyan technológia lesz, amivel a fogvatartottak útját teljes mértékben kontrollálni lehet, és a mesterséges intelligencia segítségével elemzik a viselkedésüket, arckifejezésüket.

Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre – magyarázta az államtitkár. Hozzáfűzte, ez még biztonságosabbá teszi a fogva tartást, a szökési lehetőséget a minimálisra szorítja.

Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a világ húsz legbiztonságosabb országa közé tartozik, 2010 óta ötezerrel nőtt a fogvatartottak és éves szinten 280 ezerrel csökkent a bűncselekmények száma. Az új büntető törvénykönyv Európa egyik legszigorúbb ilyen jogszabálya, ezért több bűnözőt és hosszabb időre juttatnak börtönbe a bíróságok, így nagyobb kapacitásra van szükség – mondta Rétvári Bence, hozzátéve, hogy több börtön kibővült már, és az új, csengeri intézmény is fontos lépés azért, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat.

Még idén megnyitják az intézményt

Biczó László dandártábornok, szakmai projektvezető beszámolt arról, hogy eddig több mint 1500 önéletrajz érkezett a toborzókhoz, és 196 jelentkezőt már fel is vettek, jelenleg 172-en végzik a 14 hetes felkészítő tanfolyamot. Továbbra is várják az érdeklődőket, jelentkezni a csengeri toborzó irodában vagy a BVOP központi toborzó oldalán a gyereahuvosre.hu honlapon lehet, ahol a részletes feltételek is megtalálhatók. Azt is közölte, hogy a csengeri börtön átadása szeptember 30-án lesz. Hozzátette, minden zárkában lesz „informatikai eszköz”, így az elítélt zárt online csatornán tudja intézni az ügyeit, valamint naprakész információkhoz juthat adatairól, pénzéről, kérelmeinek elbírálásáról, munkabeosztásáról. Cél a papírmentesség, lehetőség szerint digitális adminisztráció lesz – fűzte hozzá a projektvezető. Tájékoztatása szerint a börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek majd. A fogvatartottak százszázalékos foglalkoztatása érdekében lesz egy kétezer négyzetméteres munkacsarnok is.

A BVOP közlése alapján Csengeren a januártól várható körletfelügyelői illetmény eléri a havi nettó négyszázezer forintot, a jelentkezés minimális feltétele a szakmunkás végzettség. Az illetményen felül a hivatásos állomány tagjai cafeteriát, ruhapénzt, teljesítményjuttatást, albérleti és egyéb hozzájárulásokat is kaphatnak. A képzésben részt vevőket már az oktatás első napjától kezdve teljes fizetés illeti meg.”

Forrás:
Közép-Európa legkorszerűbb, high-tech okosbörtöne épülhet meg Magyarországon; Bereznay István; Index.hu; 2024. január 12.

Két héttel meghosszabbítják a Gazdálkodási Napló elektronikus feltöltésének határidejét

„A Gazdálkodási Napló elektronikus feltöltésének határidejét két héttel, 2024. február 15-ig meghosszabbítja az Agrárminisztérium (AM), és jövő hét közepére nagyobb, a biztonságos benyújtást segítő informatikai rendszerfrissítési csomag várható – közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel.

Kiemelték: a jelen tájékoztató abban nyújt segítséget, hogy a gazdálkodók határidőre, támogatásvesztés kockázata nélkül, és a követelményeknek megfelelően eleget tudjanak tenni ezen feladatuknak, valamint tiszta képet nyújtson a kapcsolódó ellenőrzésekről.

A határidő két héttel történő meghosszabbításának oka az új rendszerben az elektronikus feltöltéssel kapcsolatos gyakorlati nehézségek kezeléséhez szükséges idő biztosítása. A felületen eddig már 3,1 millió hektárra vonatkozóan töltöttek fel a gazdálkodók sikeresen 2023-as adatokat – közölték.

Fontos tényként említi az AM, hogy az új idő támogatási időszak első évében a Gazdálkodási Napló bármilyen formában történő vezetéséhez, elektronikus feltöltéséhez, valamint az elektronikus Gazdálkodási Napló (e-GN) részét képező e-permetezési napló tartalmi pontosságához kapcsolódnak szigorú jogkövetkezmények.

Automatikus elutasítást, vagy támogatáscsökkentést nem okoz önmagában a napló hibás kitöltése. Elutasítást, illetve támogatáscsökkentést kizárólag az okozhat, ha egyáltalán nem tölti fel a gazdálkodó a naplót, vagy amennyiben növényvédőszer használatát érintő kötelezettsége van, és azzal nem összeegyeztethető készítmények alkalmazása kerül dokumentálásra a Gazdálkodási Naplóban – hívták fel a figyelmet.

Az érintett támogatási konstrukciók az Agro-ökológiai Program (továbbiakban: AÖP), az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (továbbiakban: AKG), az Ökológiai Gazdálkodás fenntartása (továbbiakban: ÖKO) és a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetés (továbbiakban: Natura gyep) – írják a közleményben.

Hangsúlyozták, azért különösen fontos az adattartalom pontossága, mert az uniós előírások miatt az AÖP egyes gyakorlatainál, valamint az AKG, ÖKO és Natura gyep támogatások tekintetében, ahol valamilyen növényvédőszer-korlátozás szerepel a feltételek között, a Magyar Államkincstárnak 100 százalékos adminisztratív keresztellenőrzést kell végeznie az e-GN részét képező e-permetezési naplókra.

Az AÖP esetében a következő gyakorlatok érintettek: nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése szántóterületeken, méhekre veszélyes szerek használati tilalma, forgatás nélküli talajművelés, biológiai ágensek alkalmazása. Az AKG és ÖKO támogatások tekintetében szintén alapkövetelmény, hogy az e-GN tartalmazzon tápanyag-gazdálkodási tervet – ismertették.

Az e-GN benyújtásával kapcsolatban a felhasználók által tapasztalt technikai problémák elhárításán a Nébih informatikai fejlesztői folyamatosan dolgoznak. Jelenleg is készül egy nagyobb informatikai rendszerfrissítési csomag, ami az adatvesztési jelenséget hivatott megszüntetni. Ennek élesítése jövő hét szerdán (január 17.) várható. Erre való tekintettel döntött úgy a minisztérium, hogy az e-GN benyújtására nyitva álló időszakot két héttel – 2024. február 15-ig – meghosszabbítja – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

Az e-GN feltöltésnél tapasztalt problémákkal kapcsolatban arra is felhívják a figyelmet, hogy a feltöltési problémák egy része származhat abból, ha a gazdálkodó nem olyan piaci szoftvert használ, amely élő, éles adatkapcsolattal rendelkezik a Nébih felé. Javasolják annak ellenőrzését a szolgáltatónál, hogy olyan szoftvert használjanak, amely rendelkezik az éles rendszerhez hozzáféréssel. Amennyiben a működés során bármi hibajelenséget tapasztalnak, azt jelezzék a Nébih erre a célra rendszeresített elektronikus elérhetőségén (egn@nebih.gov.hu) – közölte az Agrárminisztérium.”

Forrás:
Két héttel meghosszabbítják a Gazdálkodási Napló elektronikus feltöltésének határidejét; Magyar Hírlap / MTI; 2024. január 12.

Megújult a személyijövedelemadó-bevallás (eSZJA) webes felülete

„Akik maguk készítik szja-bevallásukat, azoknak a 23SZJA személyijövedelemadó-bevallást támogató webes kitöltő program több újdonsággal is szolgál.

A 2023-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallások tervezetét idén is elkészíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), de akik maguk készítik el a dokumentumot, már hozzáférhetnek a korábbinál logikusabb és a kitöltést segítő új funkciókkal kibővített webes kitöltő programhoz.

A NAV szja-bevallási tervezete nem csak magánszemélyeknek készül, az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek is kínál tervezetet az adóhivatal, amit esetükben beküldés előtt ki kell egészíteni a tavaly szerzett jövedelmek adataival.

KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás) március 15-től bárki hozzáférhet saját bevallási tervezetéhez az eSZJA-oldalon. Akinek nincs KAÜ-azonosítója, március 16-ig adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon is kérheti a tervezet postázását.

Akik maguk készítik szja-bevallásukat, azoknak a 23SZJA személyijövedelemadó-bevallást támogató webes kitöltő program több újdonsággal is szolgál. A legegyszerűbben a NAV eSZJA-oldaláról elérhető szolgáltatással az elkészített bevallások elektronikusan beküldhetők. A NAV-felület akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az ügyfélkapun keresztül nyújtja be bevallását – jelezte a NAV.

Újdonság, hogy a kedvezmények adózóspecifikusan jelennek meg, például a 25 év alattiak kedvezménye csak a 25 évnél fiatalabb adózók számára látható.

Könnyebb lett a dolguk azoknak is, akik ingatlan eladásából szereztek jövedelmet 2023-ban, mert a programba beépített új mezők automatikusan kiszámítják a jövedelem és az adó összegét. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek új témacsoportba kerültek, ami tartalmazza az összes ingatlanhasznosítási formát és az azzal összefüggő adókötelezettséget.

Ha hiba csúszik a kitöltésbe, a hibaüzenetek listája piros színnel, felsorolva jelenik meg, és a felület bal oldalán megjelennek a hiba miatt korrigálandó mezők. A program keresőmezője is az adózói logikát követi azzal, hogy a köznyelvben használt szavakra is elindul a keresés, nem csak a fogalmak jogszabály szerinti kifejezésére.

Ha valaki sem a NAV tervezetét, sem a webes kitöltést nem akarja segítségül hívni, a bevallási kötelezettség az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával vagy papíron kitöltött 23SZJA bevallás benyújtásával is teljesíthető.

Az szja-bevallási és befizetési határidő egységes, valamennyi adózó számára 2024. május 21. Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is. A rendelkező nyilatkozat benyújtásának határideje 2024. május 21 – közölte a NAV.”

Forrás:
NAV: megújult webes felülettel indul az idei eSZJA-szezon; Computerworld; 2024. január 13.

Bővült az online árfigyelő rendszer

„Már 78 termékkategória napi árait mutatja meg a rendszer közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A közlemény szerint szombattól újabb 16 termékkategóriával bővült a GVH által működtetett online árfigyelő rendszer. Így már 78 termékkategóriában – ami több mint 1800 különböző élelmiszerterméket jelent – hasonlíthatják össze a napi árakat a vásárlók. Az online árfigyelő segít abban, hogy a magyar családok pénzt és időt spóroljanak vásárlásaik során. A rendszer versenyélénkítő hatása pedig 2024-ben is segíti az árak csökkentését – írták.

A GVH által működtett, arfigyelo.gvh.hu címen elérhető online árfigyelőben hat nagy kereskedelmi lánc mintegy 1200 boltjában kereshetnek a fogyasztók. A rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy a július 1-jei indulása óta, a kezdetben megfigyelt 62 termékkategória több mint 80 százalékában csökkentek az átlagárak, átlagosan mintegy 6 százalékkal.

A KSH pénteken közölt adatai szerint 2023 decemberében 4,8 százalékra zuhant az éves alapon mért havi élelmiszer-infláció, ami 2021 szeptembere óta, tehát 27 hónapja nem volt ilyen alacsony. Az élelmiszerek éves alapon mért áremelkedése egy év alatt a tizedére zuhant, a 2022 decemberében mért 44,8 százalékhoz képest – tudatta a GVH.

Szombattól bekerültek az árfigyelőbe a speciális étrendet követők által leggyakrabban fogyasztott laktóz-, tejfehérje- és gluténmentes termékek. Hozzátették, Magyarországon több mint 3 millióan élnek valamilyen élelmiszer-intoleranciával, vagy élelmiszer-allergiával, nekik mostantól célzottan is segít az árfigyelő. Emellett új termékkategória az ásványíz és a marhahús is. Így mától már 78 termékkategóriában – összesen 1843 különböző élelmiszerterméket jelent – hasonlíthatják össze a napi árakat a vásárlók.

Az online árfigyelővel, tudatos tervezéssel – például a bevásárlólista és a térképes boltszűrő funkciók használatával – több ezer forintot és sok időt lehet megspórolni a nagybevásárlások során. Az arfigyelo.gvh.hu címen elérhető online árfigyelő 2024-ben is elérhető lesz a magyar vásárlók, a magyar családok számára, így a GVH által működtetett rendszer továbbra is biztosítja az árak összehasonlíthatóságát és hozzájárul az árak csökkenéséhez.”

Forrás:
GVH: bővült az árfigyelő; Infostart / MTI; 2024. január 13.

Nagy változás lesz idén a bolti kasszáknál, mert jön az e-nyugta

„Jön az e-nyugta, egy alkalmazásban kapjuk majd a nyugtát, papírt csak akkor adnak majd, ha külön kérjük.

Évek óta napirenden van a jelenlegi kasszarendszer átalakításának terve, a nemrég elfogadott adócsomagban pedig már konkrét jogszabályokat is megfogalmaztak. Az új e-pénztárgép rendszer használatával elektronikus formában is lehet majd nyugtát adni, amelyhez a fogyasztók egy alkalmazáson keresztül férhetnek hozzá – írja a Pénzcentrum.
Az új e-pénztárgép (ePG) rendszer lényege, hogy a jelenlegitől eltérően már nemcsak fizikai, hardveres formában elérhető kasszagépeket lehet használni az üzletekben, hanem szoftveres vagy akár felhő alapú rendszer használatára is lesz lehetőség nyugtaadásnál. Így elektronikus formában áll elő a bizonylat, amihez a vásárlók egy, a NAV által fenntartott speciális alkalmazáson keresztül férnek hozzá. Papír alapú másolat csak akkor kerül kibocsátásra az üzletekben, ha ezt a vásárló kifejezetten kéri.

Az e-nyugtát a jelenlegihez képest jóval tágabb adattartalommal kell majd kiállítani, és a számlákhoz hasonlóan a nyugtáknál is lehetővé válik a korrekciós bizonylat kiállítása.

Az ePG rendszer jelentős áttörést hozhat a nyugtaadás terén, hiszen jelenleg csak nagyon szűk körben van lehetőség elektronikus nyugta kibocsátására. A mostani adócsomagban csak általános, főként eljárási jellegű szabályok kerültek elfogadásra, a részletszabályokat pedig majd kormányrendeletben rendezi a jogalkotó. Ezért jelenleg még nem tisztázott, hogy az ePG pontosan mely adózók számára lesz kötelező, mely tevékenységi körök lesznek érintettek, milyen feltételek mentén lesz lehetőség az áttérésre a mostani online pénztárgépekről, illetve, hogy pontosan mikortól lesz hatályos az új rendszer.

Az adócsomag alapján az eljárási szabályok 2024. július 1-jétől lépnek hatályba, de az áfatörvénybe iktatott, e-nyugtákat illető új szabályok, amelyek összefüggésben állnak az ePG rendszerrel, majd csak 2025. január 1-jével alkalmazandók.”

Forrás:
Nagy változás jön idén a bolti kasszáknál – megvannak az új szabályok; Infostart; 2024. január 10.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Unió versenyfelügyeleti hatósága a generatív MI (OpenAI és Microsoft) és a virtuális világok vizsgálatát fontolgatja

„Az Európai Bizottság a mai napon két felhívást tett közzé a virtuális világok és a generatív mesterséges intelligencia (MI) területén zajló versennyel kapcsolatban, és több nagy digitális szereplőnek küldött információkérést.

Minden érdekelt felet felkérünk, hogy ossza meg tapasztalatait és adjon visszajelzést a virtuális világokkal és a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos verseny szintjéről, valamint arról, hogy a versenyjog hogyan segíthetné elő, hogy ezek az új piacok versenyképesek maradjanak. Az Európai Bizottság gondosan megvizsgálja a beérkező összes hozzájárulást. Ezt követően a Bizottság 2024 második negyedévében munkaértekezletet szervezhet, hogy a hozzászólásokból származó különböző nézőpontokat összegyűjtse, és folytassa az eszmecserét.

Az Európai Bizottság emellett megvizsgálja a nagy digitális piaci szereplők és a generatív mesterséges intelligencia fejlesztői és szolgáltatói között létrejött néhány megállapodást. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy ezek a partnerségek milyen hatással vannak a piaci dinamikára.

Végül az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a Microsoft OpenAI-ba történő befektetése felülvizsgálható-e az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján.

Következő lépések

Az érdekelt feleket felkérik, hogy 2024. március 11-ig nyújtsák be válaszaikat a felhívásra. A virtuális világokkal és a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos felhívások itt érhetők el. Az érdeklődők a két felhívás közül az egyikhez vagy mindkettőhöz hozzájárulhatnak.

Háttér:

A generatív mesterséges intelligencia rendszerek és a virtuális világok nagy lehetőségeket rejtő, bomlasztó technológiák.

A versenyszabályok érvényesítése mellett az EU már most is aktívan foglalkozik az ezen új technológiák által támasztott kihívásokkal: 2023 júliusában közleményt tettek közzé a Web 4.0-ról és a virtuális világokról, 2023 decemberében pedig az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott a Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló jogi aktusra vonatkozó javaslatáról: a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó keretrendszer biztosítani fogja a mesterséges intelligencia biztonságát és az alapvető jogok tiszteletben tartását, miközben elősegíti az innovációt.

A virtuális világok olyan tartós, immerzív környezetek, amelyek olyan technológiákon alapulnak, mint a 3D és a kibővített valóság (XR), és amelyek lehetővé teszik a fizikai és a digitális világ valós idejű keveredését különböző célokra, például tervezésre, szimulációkra, együttműködésre, tanulásra, ismerkedésre, tranzakciók lebonyolítására vagy szórakoztatásra.

A generatív mesterséges intelligencia rendszerek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek a felhasználó kérésére szintetikus hang-, kép-, video- vagy szövegtartalmat generálnak, a felhasználási lehetőségek széles skálájára, és amelyek a legkülönbözőbb területeken számos különböző feladatra alkalmazhatók.

A becslések szerint 2023-ban több mint 7,2 milliárd eurónyi kockázati tőkebefektetést hajtottak végre az uniós MI-iparban. A virtuális világok piacának mérete Európában a becslések szerint 2023-ban meghaladja a 11 milliárd eurót. Mindkét technológia várhatóan exponenciálisan fog növekedni a következő években, és valószínűleg nagy hatással lesz a vállalkozások versenyére.

Az uniós versenyszabályok hatékony érvényesítése elengedhetetlen a verseny fenntartásához az EU egységes piacán, amely a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából Európa legjobb eszköze. Ezek a mostani véleményt kérő felhívások követik az elmúlt években az uniós versenyszabályok különböző összefüggésekben történő alkalmazásával kapcsolatban más felhívásokat.

További információk

Lásd még a Versenypolitikai Főigazgatóság külön erre a célra létrehozott weboldalát, amely tartalmazza a pályázati felhívásokat. A hozzászólások nem bizalmas változatát ezen a weboldalon teszik közzé.

Idézet(ek)

„A virtuális világok és a generatív mesterséges intelligencia gyorsan fejlődnek. Alapvető fontosságú, hogy ezek az új piacok versenyképesek maradjanak, és semmi ne álljon a vállalkozások növekedésének és a legjobb és leginnovatívabb termékek nyújtásának útjába. Felkérjük a vállalkozásokat és a szakértőket, hogy tájékoztassanak bennünket minden olyan versenykérdésről, amelyet ezekben az iparágakban észlelnek, miközben szorosan figyelemmel kísérjük a vállalati MI-együttműködéseket, hogy azok ne torzítsák indokolatlanul a piaci dinamikát.” – Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Commission launches calls for contributions on competition in virtual worlds and generative AI; European Commission; 2024. január 9.

Folytatódik a szerzői jogi vita a New York Times és az OpenAI között

„December végén a The New York Times beperelte az OpenAI-t és az avval szorosan együttműködő és abba befektető partnerét, a Microsoftot, mert szerintük megsértették a szerzői jogokat azzal, hogy generatív MI-modelleket képeztek ki a Times tartalmain. Az OpenAI most nyilvános választ adott, amelyben – nem meglepő módon – azt állítja, hogy a Times keresete alaptalan.

Az OpenAI hivatalos blogján közzétett levélben a vállalat megismétli álláspontját, miszerint az MI-modellek képzése a világháló nyilvánosan elérhető adatainak felhasználásával – beleértve a Times cikkeihez hasonló cikkeket is – tisztességes felhasználásnak minősül. Más szóval, az OpenAI úgy véli, hogy a GPT-4-hez és a DALL-E 3-hoz hasonló generatív mesterséges intelligencia rendszerek létrehozásakor – amelyek több milliárd műalkotás, e-könyv, esszé és egyéb példából „tanulnak”, hogy emberhez hasonló szövegeket és képeket generáljanak – nem köteles licencelni vagy más módon fizetni a példákért, még akkor sem, ha pénzt keres a modellekből. „Ezt az elvet igazságosnak tartjuk az alkotókkal szemben, szükségesnek az innovátorok számára, és kritikus fontosságúnak az Egyesült Államok versenyképessége szempontjából” – írja az OpenAI.

Az OpenAI levelében foglalkozik a regurgitációval is, azzal a jelenséggel, amikor a generatív MI modellek szó szerint (vagy majdnem szó szerint) kiköpik a képzési adatokat, ha bizonyos módon kérik őket – például olyan fotót generálnak, amely megegyezik egy híres fotós által készített fotóval. Az OpenAI arra hivatkozik, hogy a regurgitáció kevésbé valószínű, hogy egyetlen forrásból (pl. The New York Times) származó képzési adatokkal történik, és a felhasználókra hárítja a felelősséget, hogy „felelősségteljesen járjanak el”, és ne ösztönözzék szándékosan a modelleket a regurgitációra.

„Érdekes módon a The New York Times által a perben hivatkozott regurgitációk úgy tűnik, hogy olyan több éves cikkekből származnak, amelyek harmadik fél weboldalán is megjelentek” – írja az OpenAI. „Úgy tűnik, hogy szándékosan manipulálták a parancssort, amely gyakran hosszú cikkrészleteket is tartalmazott, hogy rávegyék a modellünket a regurgitálásra. Még ilyen felszólítások használata esetén sem viselkednek a modelljeink jellemzően úgy, ahogyan a The New York Times sugallja, ami arra utal, hogy vagy utasították a modellt a regurgitálásra, vagy sok kísérletből válogatták ki a példáikat” – olvasható a cikkben.

Az OpenAI ugyanezt az álláspontot képviselte a brit Lordok Háza kommunikációs és digitális bizottsága által a mesterséges intelligenciamodellek kockázatairól és lehetőségeiről folytatott vizsgálatra adott válaszában. A beadványban arra figyelmeztetnek, hogy modelljei nem fognak működni anélkül, hogy szerzői jogvédett tartalmakon képeznék ki őket. „Mivel a szerzői jog ma gyakorlatilag mindenféle emberi kifejezésre kiterjed – beleértve a blogbejegyzéseket, fényképeket, fórumbejegyzéseket, szoftverkódfoszlányokat és kormányzati dokumentumokat -, lehetetlen lenne a mai vezető MI-modelleket szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználása nélkül betanítani” – közölte a cég. „A képzési adatoknak a több mint egy évszázaddal ezelőtt készült, ma már közkincs könyvekre és rajzokra való korlátozása érdekes kísérletet eredményezhet, de nem biztosítana a mai polgárok igényeinek megfelelő mesterséges intelligencia-rendszereket.”

Az OpenAI válaszával szemben az IEEE Spectrumban most megjelent cikkben Gary Marcus, egy neves MI-kritikus és Reid Southen, egy vizuális effekteket készítő művész bemutatta, hogy az MI-rendszerek – köztük a DALL-E 3 is – akkor is felöklendeznek tréning-adatokat, ha nem kifejezetten erre kérik őket – így az OpenAI ezzel ellentétes állításai kevéssé hitelesek. Marcus és Southen szerint szinte biztos, hogy a Midjourney és az OpenAI szerzői jogvédett anyagokon képezte ki az MI képgeneráló modelljeit. „Nem gondoljuk, hogy a nagy generatív mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoknak azt kellene feltételezniük, hogy a szerzői jog és a védjegyjogszabályok elkerülhetetlenül átíródnak majd az igényeik szerint.” Marcus és Southen egyébként a The New York Times perére is hivatkozik írásában, megjegyezve, hogy a Times képes volt „plagizáló” válaszokat kicsikarni az OpenAI modelljeiből, egyszerűen azzal, hogy a Times cikkek első néhány szavát adta meg.

A felhasználók nem biztos, hogy tudják, hogy használatukkal megsértik-e a szerzői jogokat. „Ezek a rendszerek nem tájékoztatják a felhasználókat, amikor ezt teszik. Nem adnak semmilyen információt az általuk előállított képek eredetéről. A felhasználók nem tudhatják, amikor egy képet előállítanak, hogy az jogsértő-e”. Egyik cég sem hozta teljes mértékben nyilvánosságra a mesterséges intelligenciamodelljeik elkészítéséhez használt képzési adatokat. Southen megjegyezte, hogy a Midjourney a jogsértő tartalmakból hasznot húz az előfizetési bevételeken keresztül. „A Midjourney felhasználóinak nem kell eladniuk a képeket ahhoz, hogy potenciálisan szerzői jogsértés történjen, a vállalat már most is profitál a képek létrehozásából.” Az OpenAI szintén előfizetési díjat számít fel.

Marcus, az IEEE-jelentés társszerzője a közösségi médiában tegnap közzétett, lent olvasható bejegyzésében durván kifigurázza az OpenAI álláspontját: „Nem leszünk mesésen gazdagok, ha nem engedik, hogy lopjunk, ezért kérem, ne tegyék a lopást bűncselekménnyé! Ne kényszerítsenek minket díjak fizetésére sem! Persze lehet, hogy a Netflix évente milliárdokat fizet licencdíjakért, de nekünk nem kellene! Több pénzt nekünk, minél többet!””

Forrás:
Az OpenAI szerint az Egyesült Államok érdeke, hogy lopjanak; 2024. január 9.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Hazai cégek és munkavállalók ezreit érinti a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv

„Az érintett cégeknek ki kell alakítaniuk az információbiztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedéseket is, valamint egyértelműen meg kell határozniuk a biztonsági vezetők, valamint a felhasználók felelősségét.

Több ezer hazai cég működését alakítja át az idén hatályba lépett NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Az EU működése szempontjából nélkülözhetetlen iparágakat is lefedő új szabályozás közvetetten munkavállalók százezreit is érintheti Magyarországon.

A NIS2 irányelvet Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az elsők között ültette át saját jogrendszerébe, hogy hatékonyan vehesse fel a küzdelmet a látványosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben. Az előírások a legalább 50 főt foglalkoztató vagy a 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégekre, valamint minden olyan szervezetre vonatkoznak, amely az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót látnak el. Ezek közé a kritikus ágazatok közé tartozik az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az ivóvíz, a szennyvíz és a hírközlési szolgáltatás, a kihelyezett ICT szolgáltatások, az űrkutatás, valamint a digitális infrastruktúra is. Ugyancsak kiemelt tevékenységnek számít a postai és futárszolgálat, az élelmiszer-előállítás, feldolgozás és forgalmazás, a kutatás, a hulladékgazdálkodás, a vegyszer-előállítás és forgalmazás, valamint a digitális szolgáltatás.

Már az év elején elkezdték nyilvántartásba venni azokat a magyarországi vállalatokat, amelyekre kiterjed a NIS2. A szóban forgó vállalkozásoknak idén június 30-ig be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, ahol október 18-án el is indul az ellenőrzési folyamat. A szabályozás feltételeinek 2024. december 31-ig kötelező megfelelniük a cégeknek, valamint ki kell jelölniük egy auditort, aki 2025 végéig lefolytatja az első, NIS2 szabályozásnak megfelelő kiberbiztonsági átvilágítást.

„A kibervédelmi irányelv élesedésével komoly feladat és felelősség hárul az érintett társaságokra, mivel átfogó szervezeti átvilágításra kell felkészülniük. Jelenleg közel 2600 vállalatra vonatkozhatnak a NIS2 szabályai idehaza, amik közvetve több százezer munkavállalót is érinthetnek” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A NIS2 követelmények teljesítéséhez többek között szükség van a kiberbiztonsági hiányosságokat feltáró GAP analízisre, információbiztonsági irányítási rendszer kiépítésére, beszállítói auditokra, adathalász-, illetve kibertámadás-szimulációra is, ami komplex megközelítést igényel. Az érintett cégeknek ki kell alakítaniuk az információbiztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedéseket is, valamint egyértelműen meg kell határozniuk a biztonsági vezetők, valamint a felhasználók felelősségét. Az uniós szabályozás ugyancsak elvárja, hogy társaságok garantálják az üzletmenet folytonosságát, ellenőrizzék a beszállítókat, képzésekkel és szimulációs gyakorlatokkal javítsák a munkatársak tudatosságát, feltárják és kezeljék az IT biztonsági kockázatokat, bejelentsék az esetleges incidenseket és karbantartsák az informatikai rendszereket.”

Forrás:
Hazai cégek és munkavállalók ezreit érinti a kibervédelmi irányelv; Computerworld; 2024 január 10.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP): a Tanács megállapodott részleges tárgyalási megbízásáról

„Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon megállapodtak a Stratégiai Technológiák Európai Platformjáról (STEP) szóló javaslatra vonatkozó részleges tanácsi tárgyalási megbízásról.

A platform támogatni fogja a kritikus technológiákba történő beruházásokat az EU-ban a digitális technológiák és a deep tech, a tiszta technológiák és a biotechnológia terén. Csökkenteni fogja az EU stratégiai függőségeit, és növelni fogja annak hosszú távú versenyképességét.

A Tanács tárgyalási megbízása részleges, mivel a STEP-hez nyújtott további pénzügyi támogatásra vonatkozó álláspontja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló horizontális tárgyalások végeredményétől függ majd.

A tanácsi megbízás fő elemei

A Tanács a megbízásában tisztázza a STEP célkitűzéseit és hatályát, és megerősíti, hogy támogatja a STEP-hez kapcsolódó beruházások tekintetében javasolt szuverenitási pecsétet és szuverenitási portált.

A rendelkezésre álló források felhasználásának megkönnyítése és a kritikus technológiákba történő beruházások finanszírozási eszközei közötti szinergiák megteremtése érdekében a Tanács támogatja azon erőforrások azonosítását, amelyek meglévő uniós programok és alapok – többek között az InvestEU, a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai alapok – keretében támogatnák a STEP célkitűzéseit.

A Tanács egyetért továbbá a Bizottság azon javaslatával, hogy a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó kohéziós politikai alapok forrásai esetében 100%-os társfinanszírozási arányt és 30%-os előfinanszírozást alkalmazzanak a STEP prioritásaira, valamint egyetért a nagyvállalatok beruházásainak lehetővé tételére irányuló javaslattal.

Tekintettel a továbbra is a tagállamokra nehezedő költségvetési nyomásra, a Tanács arról is megállapodott, hogy az utolsó számviteli évben visszamenőleges hatállyal 100%-os társfinanszírozási arányt alkalmaz a 2014–2020-as időszak kohéziós programjaira, ugyanakkor 12 hónappal meghosszabbítja a kifizetési kérelmek benyújtásának határidejét.

Emellett a Tanács a megbízásába belefoglalt néhány más olyan rendelkezést is, amelyek célja a tagállamokra háruló adminisztratív terhek csökkentése és annak megkönnyítése, hogy a forrásokat a STEP célkitűzéseire programozzák át.

A következő lépések

A mai megállapodás tárgyát képező részleges megbízás alapul szolgál majd a STEP-ről az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. A Parlamenttel való megállapodást követően a rendeletet a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek hivatalosan el kell majd fogadnia.

Háttér

A Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatcsomagjának részeként, 2023. június 20-án tett javaslatot a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának létrehozására.

A Tanács a mai napon részleges tárgyalási megbízásról állapodott meg az Ukrajna-eszközre vonatkozóan is.

A Tanács STEP-re vonatkozó részleges tárgyalási megbízása

Az EU hosszú távú költségvetése (háttér-információk)

”

Forrás:
Stratégiai Technológiák Európai Platformja: a Tanács megállapodott részleges tárgyalási megbízásáról; EU Tanácsa; 2024. január 10.

Nem képes a nemzetközileg hatásos szabványalkotásra a kvantumtitkosítás területén az Európai Unió

„Az európai kutatók a kvantumszámítógépek ellen is védett titkosítás kutatásának területén az élen járnak, de mivel az Egyesült Államokban egyre nagyobb verseny folyik a kvantumszabványok meghatározásáért, lehet, hogy le kell mondaniuk szellemi tulajdonjogaikról cserébe azért, hogy beleszólhassanak a folyamatba.

A kvantumszámítógépek a most és az elkövetkező években összegyűjtött titkosított adatok teljes halmazát feloldhatják. A biztonságos, kvantumszámítógépek ellen is hatásos kriptográfia bevezetése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a személyes adatok és a digitálisan összekapcsolt eszközök biztonságban legyenek a kvantum utáni korszakban, hogy megvédjék a vállalatokat, a kormányokat és a kritikus infrastruktúrát a dekódolástól. Az EU szuper- és kvantumszámítógépek ökoszisztémáját építi ki, és a posztkvantum-kriptográfia technikai szabványaiért folytatott nemzetközi verseny is már megkezdődött.

A Bizottság 2022 februárjában szabványosítási stratégiát terjesztett elő annak érdekében, hogy Európa nagyobb hangsúllyal vegyen részt a kvantumtechnológiát érintő nemzetközi szabványalkotási folyamatokban. „A globális kvantumversenyben az európai szabványok meghatározásának és érvényesítésének elmulasztása versenyhátrányt eredményez. Ez a technológiai fejlődésre gyakorolt befolyás csökkenéséhez vezet, potenciális biztonsági réseket eredményez, és elszalasztott lehetőségeket kínál a határokon átnyúló innovációra” – mondta Markus Pflitsch kvantumfizikus, a Terra Quantum AG alapítója.

Az EU technológiai szuverenitásra való törekvése ellenére lehetséges, hogy az egyik legmegosztóbb technológiára vonatkozó műszaki szabványok meghatározásnak terén a szervezet mégis a külső szemlélők helyére szorul. „A stabil szabványok meghatározása technikai vezető szerepet jelent, és az EU számára stratégiai fontosságú. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítsuk a kontinens szerepét a kvantumtechnológiák jövőjének alakításában, valamint a rugalmas és összetartó digitális ökoszisztéma fenntartásában” – tette hozzá Pflitsch.

Az alkalmazott kriptográfia terén meglévő erős kutatási hagyományoknak köszönhetően a nemzeti és uniós pénzekből finanszírozott európai kutatók központi szerepet játszottak a kriptográfiai versenyek, köztük az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) által szervezett posztkvantum-kriptográfia (PQC) tervezésében és értékelésében. Axel Poschmann, a PQShield termékinnovációs és biztonsági vezetője elmondta, hogy a NIST kvantumkriptográfia utáni szabványai világszerte a kiberbiztonság mércéjévé válnak. Az Európai Bizottság ezért az EU részvételében lehetőséget lát arra, hogy befolyásolja a nemzetközi szabványalkotást.

„A NIST által kiválasztott kriptográfiailag biztonságos algoritmus mögött álló európai székhelyű csapatok és az európai ügynökségek – köztük a németországi BSI, a franciaországi ANSSI és az egyesült királyságbeli NCSC – is mind a NIST szabványainak elfogadását szorgalmazzák” – tette hozzá Poschmann. „Az európai kutatók részvétele a NIST posztkvantum-kriptográfia szabványosítási versenyében azt mutatja, hogy az EU-nak globálisan kell megközelítenie a PQC globális területét, és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együtt kell részt vennie a nemzetközi szabványosítási erőfeszítésekbe” – mondta a Bizottság szóvivője. „Ez az európai szakértők e területen végzett, globálisan versenyképes munkájáról is tanúskodik” – tette hozzá a bizottsági tisztviselő.

Ha azonban egy uniós kutató által készített algoritmust kiválaszt és szabványosít az amerikai intézet, a kutatónak bele kell egyeznie, hogy lemond minden szellemi tulajdonjogáról. „A kutatók többnyire elégedettek a NIST által hozott döntésekkel” – mondta Bart Preneel, a Katholieke Universiteit Leuvenben oktató kriptográfus és kriptoanalitikus. De „a NIST-re a színfalak mögött az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA mindig is befolyást gyakorolt, ami az átláthatóság hiányát eredményezi” – tette hozzá a kriptográfus. Az európai szerepvállalás ezen a területen leginkább az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetben (ETSI) zajlott, amely szabványügyi testület az elmúlt években konfliktusos viszonyban állt a Bizottsággal.

Az ETSI biztonsági szakértői csoportja, a SAGE a távközlési hálózatok kriptográfiai algoritmusaiért és a felhasználói adatok védelméért felelős, míg a SOG-IS Crypto munkacsoportja a szabványok kritériumainak értékelésére összpontosít. A tudományos szakembereket nem hívják meg, „zárt munkacsoportokról van szó, amelyekből hiányzik az átláthatóság” – tette hozzá Preneel. Az uniós tagállamok a kriptográfiát a nemzetbiztonság részének tekintik, amelyet féltékenyen őriznek a brüsszeli beavatkozástól. „Ennek logikus következménye, hogy az EU nem játszhat vezető szerepet geopolitikai szinten ezen a területen, és a tagállamok sem” – tette hozzá Preneel.

A szabványosítás csak az egyik kulcsfontosságú elem a következő technológiai korszakra való felkészüléshez. A posztkvantum-kriptográfiával kapcsolatos fejlesztés és kutatás előmozdítása érdekében a másik lényeges szerep a finanszírozás, és az uniós finanszírozás nagy része az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrában (EuroQCI) alkalmazott kvantumkulcs-elosztásra (QKD) összpontosít. „Ez tükrözi a Bizottság meggyőződését, hogy a jelenlegi kriptográfiai technikákat fenyegető jövőbeli kihívásokkal szemben robusztus és változatos megközelítésre van szükség” – mondta a bizottsági tisztviselő.

„E döntések legfőbb eredménye az, hogy nincs életképes, az egész EU-ra kiterjedő kvantummigráció utáni stratégia – a legtöbb EU-tagállam messze le van maradva, és az uniós cégeknek nehézségeik lesznek piacaik fejlesztésével” – mondta Preneel, aki rendkívül problematikusnak tartja az egész EU-ra kiterjedő, felülről lefelé irányuló stratégia hiányát. „Ahhoz, hogy az EU megőrizze kvantumtehetségeit, növelnie kell a finanszírozást, elő kell mozdítania az együttműködésen alapuló kutatási környezetet, és prioritásként kell kezelnie a kvantumoktatást. A kvantumkorszakban a szabványok meghatározása kulcsfontosságú, nemcsak a technológiai vezető szerep, hanem az adatok és a kommunikáció biztonsága szempontjából is” – zárta mondandóját Pflitsch. ”

Forrás:
Nem képes szabványalkotó lenni kvantumtitkosítás terén az EU; SG.hu; 2024. január 11.
EU quantum researchers set to give up IP rights in standard-setting race; Alina Clasen; Euractiv; 2024. január 11.

3. szám, 2024. január 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság