Skip to main content

14. szám, 2025. április 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

1089/2025. (III. 31.) Korm. határozat Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiájáról

„A Kormány
1. elfogadja Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiáját az 1. mellékletben foglaltak szerint, és felhívja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy gondoskodjon a stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről;
Felelős: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a kiberbiztonságért felelős biztost, hogy – a feladat- és hatáskörükben érintett miniszterek bevonásával – intézkedjen az 1. mellékletben foglalt Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiája végrehajtását szolgáló Nemzeti Kiberbiztonsági Akcióterv (2025–2030) elkészítése érdekében;
Felelős: kiberbiztonságért felelős biztos érintett miniszterek
Határidő: a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport megalakulását követő 90 nap

3. felhívja a kiberbiztonságért felelős biztost, hogy – a feladat- és hatáskörükben érintett miniszterek bevonásával – intézkedjen Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiájának felülvizsgálata és szükség szerinti aktualizálása érdekében;
Felelős: kiberbiztonságért felelős biztos érintett miniszterek
Határidő: 2030. december 31.

4. visszavonja a Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozatot, valamint a Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiájáról szóló 1838/2018. (XII. 28.) Korm. határozatot.

1. melléklet az 1089/2025. (III. 31.) Korm. határozathoz

Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiája
…”

Forrás:
1089/2025. (III. 31.) Korm. határozat Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1089/2025. (III. 31.) Korm. határozata Magyarország Kiberbiztonsági Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 35. szám; 2025. március 31.; 1477-1493. o. (PDF)

Kormányhatározat az egészségügyi adatvagyonról

„A Magyarország 2024–2030 közötti időszakra vonatkozó ipar és technológiai cselekvési tervéről szóló 1073/2024. (III. 28.) Korm. határozat 3. pontjában és 4. pont a) alpontjában foglaltak megvalósítása érdekében a Kormány

1. felhívja a belügyminisztert, hogy biztosítsa az egészségügyi adatok tekintetében, különösen az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben és környezetében keletkező iparstratégiailag kiemelt adatvagyon rendelkezésre állását
a) tudományos kutatási hasznosítás,
b) innovációs és ipari hasznosítás, valamint
c) egészségügyi-ellátás finanszírozási egyenlegének javítása
céljából, és ennek, valamint az ezeket támogató környezet létrehozása érdekében a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, az energiaügyi miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával azonosítsa és vizsgálja felül az érintett adatvagyon kutatását, kezelését és hasznosítását szabályozó jogszabályokat, és készítsen előterjesztést a Kormány részére az adatgyűjtések körének és minőségének fejlesztéséhez szükséges jogszabályok módosításáról, valamint a megvalósításhoz szükséges források bemutatásáról;
Felelős: belügyminiszter, kultúráért is innovációért felelős miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, nemzetgazdasági miniszter, energiaügyi miniszter, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. április 30.

2. egyetért azzal, hogy az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás tekintetében szükséges egy ágazati koordinációs testület kialakítása, amely meghatározza az adatvagyon-hasznosításhoz szükséges legfontosabb fejlesztési irányokat, kapcsolatot tart az üzleti szereplőkkel, törekedve arra, hogy az üzleti szereplők – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – számára az egészségügyi adatvagyon gazdaságfejlesztési célokból rendelkezésre álljon;

3. az 1. pontra figyelemmel felhívja a belügyminisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, valamint a kultúráért és innovációért felelős miniszter, az energiaügyi miniszter és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával – készítsen előterjesztést a 2. pontban meghatározott testület felállításáról, ideértve a testület tagjait, feladatait, működését és az ehhez szükséges forrásokat;
Felelős: belügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter, energiaügyi miniszter, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. április 30.

4. egyetért azzal, hogy szükséges egy egészségügyi ágazati illetékes szerv kijelölése, mely kizárólagos illetékességgel bírálja el a belügyminiszter által meghatározott adatkörökre vonatkozó adatigénylési kérelmeket engedélyező hatóságként, továbbá egészségügyi ágazati módszertani és adatstratégiai központként funkcionál

5. egyetért azzal, hogy létre kell hozni az egészségügyi ágazati adatvagyon leltárát, és felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az ehhez szükséges európai uniós források és projektek rendelkezésre állását, és szükség esetén kezdeményezzen egyeztetést azok módosításáról;
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, energiaügyi miniszter
Határidő: 2025. április 30.

6. egyetért az elektronikus egészségügyi adatok másodlagos hasznosítása infrastrukturális előfeltételeinek az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ESZFK) útján történő kialakításával és folyamatos üzemeltetésével;

7. felhívja a belügyminisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és az energiaügyi miniszter bevonásával – dolgozza ki és mutassa be a Kormány részére az elektronikus egészségügyi adatok másodlagos felhasználása során fizetendő díjakra vonatkozó árazási politikáját;
Felelős: belügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, energiaügyi miniszter
Határidő: 2025. április 30.

8. egyetért azzal, hogy
a) a 4. pont szerinti egészségügyi ágazati illetékes szervként a belügyminiszter,
b) az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet szerinti
ba) digitális egészségügyért felelős nemzeti kapcsolattartó pontként az ESZFK,
bb) digitális egészségügyi hatóságként, az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szervként és az egészségügyi adatok másodlagos felhasználását szolgáló nemzeti kapcsolattartó pontként a belügyminiszter kerüljön kijelölésre…”

Forrás:
1084/2025. (III. 31.) Korm. határozat az adatalapú egészségügy üzleti modelljének továbbfejlesztéséről, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatvagyonának kutatás-fejlesztési, ipari célokra történő hasznosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1084/2025. (III. 31.) Korm. határozata az adatalapú egészségügy üzleti modelljének továbbfejlesztéséről, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatvagyonának kutatás-fejlesztési, ipari célokra történő hasznosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 35. szám; 2025. március 31.; 1421-1422. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Felmentették Feldman Zsoltot – Változások az Agrárminisztériumban

„Március 31-gyel már hatályos is a döntés.

Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn, Orbán Viktor javaslatára, azonnali hatállyal felmentette Feldman Zsoltot, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárát. A Magyar Közlönyben megjelent döntéshez nem fűztek indoklást.

Feldman Zsolt 2010 és 2018 között a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. 2018-tól az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára volt. 2019-től lett az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A politikus hétfőn még azt jelentette be az AM közleményében, hogy a rövid ellátási láncok (a REL célja a termelő és a fogyasztó közötti minél közvetlenebb értékesítés) fejlesztésének, kialakításának támogatására új pályázat jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, a támogatási kérelmek benyújtására pedig május 14-től lesz lehetőség.”

Forrás:
Felmentették Feldman Zsoltot; Infostart; 2025. április 1.
Lásd még:
81/2025. (III. 31.) KE határozat államtitkár felmentéséről; Nemzeti Jogszabálytár

Új államtitkárokat neveztek ki – Változások az Agrárminisztériumban

„ Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. § (2) bekezdése alapján – a miniszterelnök javaslatára –
Hubai Imrét és
dr. Viski Józsefet
2025. április 7-ei hatállyal az Agrárminisztérium államtitkárává kinevezem…”

Forrás:
A köztársasági elnök 85/2025. (IV. 4.) KE határozata államtitkárok kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 38. szám; 2025. április 4.; 1889. o. (PDF)

Az agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért kormánybiztost neveztek ki

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – e kormányhatározat hatálybalépésétől a Kit. 219. § (3) bekezdése szerinti időtartamra – dr. Viski Józsefet a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében
a) áttekinti és folyamatosan figyelemmel kíséri a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti
költségvetésből biztosított agrártámogatások (a továbbiakban együtt: agrártámogatások) kifizetésének
aktuális állapotát, és beszámol arról a Kormány részére;
b) áttekinti és folyamatosan figyelemmel kíséri a központi kormányzati igazgatási szervek, valamint a területi
kormányzati igazgatási szervek által az agrártámogatások kifizetésének érdekében megtett kormányzati,
illetve egyedi intézkedéseit;
c) összehangolja és figyelemmel kíséri az agrártámogatások kifizetésének felgyorsításához szükséges
intézkedések végrehajtását a b) alpontban felsorolt szervek – különösen az érintett minisztériumok,
a Magyar Államkincstár és a területi kormányzati igazgatási szervek – között;
d) javaslataival segíti az Agrár- és vidékfejlesztési Források Kifizetésének Nyomon Követéséért Felelős Tárcaközi Bizottság munkáját.

3. A kormánybiztos
a) a tevékenységével összefüggésben személyektől, szervezetektől – személyes adatnak nem minősülő –
adatokat, információkat, elemzéseket kérhet;
b) a feladatellátásához kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet;
c) javaslatokat fogalmaz meg az agrártámogatások kifizetésének felgyorsítása érdekében szükséges
kormányzati, illetve egyedi intézkedések meghozatalára a központi kormányzati igazgatási szervek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek, illetve ezek vezetői irányába, ideértve különösen a személyi állományra, a szervezeti felépítésre, továbbá az agrártámogatások kifizetését elősegítő informatikai rendszerek működtetésére, hatékonyságának növelésére vonatkozó intézkedéseket is;
d) a feladataihoz kapcsolódó jogszabály-módosítási javaslatokat fogalmaz meg a Kormány részére;
e) előkészíti, illetve véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó kormány-előterjesztéseket.

4. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

5. A kormánybiztos tevékenységét az Agrárminisztérium szervezetében működő titkárság segíti…”

Forrás:
A Kormány 1093/2025. (IV. 4.) Korm. határozata a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2025. évi 38. szám; 2025. április 4.; 1892-1893. o. (PDF)
Lásd még:
Új államtitkárokat neveztek ki – Változások az Agrárminisztériumban; eGov Hírlevél

Az Agrár- és vidékfejlesztési Források Kifizetésének Nyomon Követéséért Felelős Tárcaközi Bizottság alakul

„A Kormány 1092/2025. (IV. 4.) Korm. határozata
az Agrár- és vidékfejlesztési Források Kifizetésének Nyomon Követéséért Felelős Tárcaközi Bizottságról

1. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeként – a Vidékfejlesztési Kormánybizottság megszűnésével – az Agrár- és vidékfejlesztési Források Kifizetésének Nyomon Követéséért Felelős Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Tárcaközi Bizottság) működik.

2. A Tárcaközi Bizottság feladata
a) az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetési rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,
b) az a) alpont szerinti feladatellátással összefüggésben felmerülő kormányzati feladatok összehangolása.
3. A Tárcaközi Bizottság
a) elnöke a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztos,
b) tagja
ba) az agrárminiszter által delegált egy fő,
bb) a nemzetgazdasági miniszter által delegált egy fő,
bc) a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által delegált egy fő,
bd) a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer
működtetéséért felelős kormánybiztos,
be) a Magyar Államkincstár elnöke.

4. A Tárcaközi Bizottság titkárát a Tárcaközi Bizottság elnöke kéri fel.

5. A Tárcaközi Bizottság működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A Tárcaközi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

6. Ez a határozat 2025. április 7-én lép hatályba.

7. Hatályát veszti a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról szóló 1498/2023. (XI. 16.) Korm. határozat.”

Forrás:
A köztársasági elnök 85/2025. (IV. 4.) KE határozata államtitkárok kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 38. szám; 2025. április 4.; 1892. o. (PDF)
Lásd még:
1498/2023. (XI. 16.) Korm. határozat a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról; Nemzeti Jogszabálytár

Európai Unió

Az Európai Bizottság felülvizsgálja az Európai Unió kohéziós politikáját

„Az Európai Bizottság a mai napon felülvizsgálja az EU kohéziós politikáját annak érdekében, hogy jobban támogassa az EU versenyképességét és dekarbonizációját, védelmét és biztonságát, a keleti határrégiókat, valamint a megfizethető lakhatást, a vízügyi rezilienciát és az energetikai átállást.

E kezdeményezés célja, hogy hatékonyabbá tegye a kohéziós politikát azáltal, hogy arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy fektessenek be az európai stratégiai prioritásokba, miközben a kohéziós politika továbbra is a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosít. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a kohéziós politika folyamatban lévő félidős felülvizsgálatával összefüggésben a 2021–2027-es kohéziós alapjaik egy részét átprogramozzák új beruházásokra.

Európa versenyképességének megerősítése és az innovációs szakadék megszüntetése

Tekintettel a vállalkozások méretüktől függetlenül a kutatás, az innováció, a tudás- és technológiatranszfer irányításában betöltött szerepére, a Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatását terjesszék ki az olyan kritikus területeken működő nagyvállalatokra, mint a védelem, a stratégiai technológiák és a dekarbonizáció. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy Európa versenyképességének és innovációjának fellendítése érdekében növeljék a stratégiai technológiákba történő beruházásokat a Stratégiai Technológiák Európai Platformja keretében.

A védelmi ipar támogatása és a keleti határrégiók támogatása

A mai javaslat még inkább lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a jelenlegi kohéziós finanszírozást reziliens infrastruktúra kiépítésére használják fel a katonai mobilitás előmozdítása érdekében. Emellett valamennyi uniós régióban támogatni fogja a védelmi ágazatban működő kis- és nagyvállalkozások termelési kapacitásait.

Emellett az Ukrajna elleni orosz agresszív háború által aránytalanul érintett keleti határrégiókban a kohéziós programok kedvezményes előfinanszírozásban részesülnek, amennyiben teljes forrásaik legalább 15 %-át az új stratégiai prioritásokra fordítják.

Megfizethetőbb lakhatás

A Bizottság az elnök politikai iránymutatásaival összhangban javasolja a megfizethető lakhatásra szánt kohéziós politikai finanszírozás összegének megkétszerezését. A tagállamok az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen létrehozott új pénzügyi eszköz révén magán- és közfinanszírozást is mozgósíthatnak. Az eszköz ötvözi a kohéziós finanszírozást az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint a nemzeti fejlesztési és kereskedelmi bankok forrásaival.

A vízzel szembeni ellenálló képesség fokozása

A tagállamok növelhetik a vízzel szembeni ellenálló képességre irányuló beruházásokat, többek között a vízügyi infrastruktúra digitalizálása, valamint az aszály és az elsivatagosodás hatásainak enyhítése terén.

Az energetikai átállás támogatása

A kohéziós finanszírozás támogatni fogja az energiarendszer-összekötők és a kapcsolódó átviteli rendszerek előmozdítására, valamint az elektromos töltőinfrastruktúra kiépítésére irányuló beruházásokat. Ez döntő fontosságú lesz az energetikai átállás felgyorsítása és a tiszta mobilitás előmozdítása szempontjából. A javaslat megkönnyíti a dekarbonizációs intézkedések finanszírozását is.

Pénzügyi ösztönzők a stratégiai prioritások keretében

Míg az uniós stratégiai prioritások keretében kidolgozott valamennyi kohéziós projekt az előfinanszírozás legfeljebb 30%-ára jogosult, a kohéziós programok, amelyek teljes forrásaik legalább 15%-át ezekre a prioritásokra fordítják, még magasabb szintű előlegfizetésben részesülnek.

Emellett a stratégiai prioritásokba történő beruházások uniós finanszírozása valamennyi régióban a költségek akár 100 %-át is fedezheti.

Következő lépések

A kohéziós politikára vonatkozó jogszabályoknak a 2025-ös félidős felülvizsgálat keretében javasolt mai módosításait az Európai Parlament és a Tanács fogja megvitatni.

A Bizottság célja, hogy 2025-ben lezárja a félidős felülvizsgálat átprogramozását a tagállamokkal és a régiókkal annak érdekében, hogy az új programok végrehajtása 2026 elején megkezdődhessen.

Háttér

A jelenlegi, 2021–2027-es programozási időszakban 392 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. A jogi szabályokkal összhangban a jelenlegi félidős felülvizsgálat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy értékeljék kohéziós programjaik végrehajtását, és azokat 2025-ben hozzáigazítsák az új politikai prioritásokhoz.

További információk

Kérdések és válaszok

Kohéziós adatplatform

Stratégiai Technológiák Európai Platformja

Kohesio

Közlemény, javaslat és bizottsági szolgálati munkadokumentum

Tájékoztató

Idézet(ek)
„A mai javaslattal egyértelműbbé, célzottabbá és hatékonyabbá tesszük a kohéziós politikát, hozzáigazítva azt az EU előtt álló kihívásokhoz. Sürgősen cselekednünk kell a versenyképesség megerősítése, az energetikai átállás felgyorsítása, a védelem fokozása, a megfizethető lakhatás biztosítása és a vízügyi reziliencia javítása érdekében. Ennek elérése érdekében csökkentjük a bürokráciát, optimalizáljuk a finanszírozási feltételeket és bővítjük a beruházási lehetőségeket. Együtt fogunk működni a programok újratervezése érdekében, kézzelfogható előnyöket biztosítva az európai polgárok számára, és felszabadítva minden terület potenciálját.” – Raffaele Fitto, a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Korszerűsített kohéziós politika az EU stratégiai prioritásainak megerősítése érdekében; Európai Bizottság; 2025. április 1. (uniós gépi fordítás)
A modernised cohesion policy to boost the EU’s strategic priorities (a hivatalos eredeti közlemény)

Az Európai Bizottság a tagállami reformprogramok 135 új projektjét támogatja

„A Bizottság a mai napon a technikai támogatási eszköz keretében 135 projektből álló új fordulót hagyott jóvá annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat 2025-ben összesen 390 reform előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában.

A kiválasztott projektek segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy reformokat hajtsanak végre a kulcsfontosságú prioritási területeken az Unió rezilienciájának és versenyképességének megerősítése, valamint a polgárok életének Unió-szerte történő javítása érdekében. A projektek kétharmada 15 kiemelt projekthez kapcsolódik, amelyek célja az EU-n belüli közös reformigények kezelése, például a közigazgatás minőségének javítása, jobb üzleti környezet biztosítása a kkv-k számára, vagy az energiarendszerek zöld és digitális átállásra való felkészítése.

A technikai támogatási eszköz (TSI) segíti a tagállamokat a kulcsfontosságú politikai prioritások megvalósításában

Az Unió versenyképességének megerősítésére irányuló kulcsfontosságú prioritással összhangban a technikai támogatási eszköz 109 reformot fog támogatni annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat üzleti környezetük javításában, az innovációs szakadék megszüntetésében, a nulla nettó kibocsátású gazdaság kiépítésében és az Unió gazdasági biztonságának előmozdításában. A technikai támogatási eszköz például 22 tagállamban 38 reformot fog támogatni a kkv-k szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások előmozdítása, valamint produktívabb, versenyképesebb és reziliensebb működésük lehetővé tétele érdekében.

2025-ben több mint 130 reformot választottak ki a digitális átállás támogatására, nagy hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligenciára (a továbbiakban: MI) és az innovatív technológiákra. Ezek támogatni fogják a tagállamokat abban, hogy kiaknázzák a technológia és a jövő gazdasága közötti termelékenységnövekedést. Például a „FutureProof Education” projekttel a TSI támogatni fogja a németországi, svédországi és írországi iskolákat abban, hogy iránymutatást dolgozzanak ki a mesterséges intelligencia iskolákban történő felelősségteljes és érdemi használatára vonatkozóan, valamint hogy mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági programokat hozzanak létre.

A tagállamok közötti együttműködés támogatása a modern és hatékony közigazgatás érdekében

2025-ben 40 több országra kiterjedő projekt foglalkozik majd a tagállamok közös kihívásaival a technikai támogatási eszközön keresztül. A több országra kiterjedő projektek előmozdítják a közös megközelítések kidolgozását, és magukban foglalják a társaktól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét. Például 14 tagállam fog együttműködni az uniós adójogszabályok hatékony végrehajtása érdekében az adó- és vámeljárások korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A tagállamok közigazgatásai kapacitásának és az országok közötti együttműködésnek a fokozása elengedhetetlen Uniónk modernizálásához. Ebben az évben a technikai támogatási eszköz által támogatott 119 reform segíteni fogja a tagállamokat közigazgatásuk megerősítésében a jelenlegi és jövőbeli kihívások hatékony kezelése érdekében. A 2023 októberében elfogadott ComPAct közleménnyel összhangban a TSI támogatni fogja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közeledjenek egymáshoz a készséghiányok megszüntetése, a digitális transzformáció lehetővé tétele és a közigazgatásoknak a zöld átállás irányítására való felkészítése terén.

Háttér

A technikai támogatási eszköz számos szakpolitikai területen segíti a tagállamokat reformprogramjaik megvalósításában. Testreszabott szakértelmet biztosít azoknak a tagállami hatóságoknak, amelyek évente támogatást kérnek. Nem pénzügyi támogatás formájában valósul meg, hanem magas színvonalú és testreszabott szakértelem és tudás biztosításából áll, és stratégiai vagy technikai tanácsadás, a reformigényeket értékelő tanulmányok, képzés vagy szakértők országon belüli kiküldetései formájában valósulhat meg.

A TSI mind a 27 tagállamnak technikai támogatást nyújtott több mint 2000 élvonalbeli reform végrehajtásához számos területen, mint például az adóigazgatás és az államháztartási gazdálkodás, a közigazgatás és kormányzás, a növekedés és az üzleti környezet, a munkaerőpiac, az oktatás és a szociális szolgáltatások, a migráció, valamint a pénzügyi piac és a finanszírozáshoz való hozzáférés. A TSI eddig közel 500, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez kapcsolódó reformot támogatott.

További információk:

Kérdések és válaszok a 2025. évi technikai támogatási eszközről

Országismertetők a tagállamok reformprojektjeiről

A Technikai Támogatási Eszköz 2025. évi éves munkaprogramja

Reformtámogató weboldal

Technikai Támogatási Eszköz

Közlemény az európai közigazgatási térség megerősítéséről (ComPact)
”

Forrás:
A Bizottság 135 új projektet támogat, hogy segítse a tagállamokat reformprogramjaik végrehajtásában; Európai Bizottság; 2025. március 31. (uniós gépi fordítás)
Commission supports 135 new projects to help Member States implement their reform agenda (a hivatalos eredeti közlemény)

A helyreállításra szánt uniós pénzösszegek: kihasználatlanul maradt egy lehetőség a digitális átállásra

„

  • Az uniós tagállamok a világjárvány utáni helyreállításra szánt uniós pénzösszegeknek legalább 20%-át digitális beruházásokra különítették el.
  • A pénzforrásokat elsősorban nem a fő digitális szükségletek kezelésére használták fel.
  • Nem egyértelmű a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek az Unió digitális átállására gyakorolt tényleges hatása, mivel az előrelépést mérő mutatók tág értelműek és nem kellően összehangoltak.

A világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) célja az volt, hogy az Unió digitális átállásának hajtóerejeként szolgáljon, az Európai Számvevőszék új jelentése szerint azonban ezt a lehetőséget nem használták ki teljes mértékben. Az Európai Unió digitalizációjának legnagyobb finanszírozási eszközeként az RRF közel 150 milliárd eurót szán erre a területre, ami a 2021–2027-es időszakra vonatkozó 235 milliárd euró összegű teljes uniós digitális költségvetés mintegy kétharmadát teszi ki. A számvevők szerint azonban az RRF kiadásai ezen a területen nem mindig voltak eredményesek, mivel az uniós tagállamok nem voltak kötelesek ezeket az összegeket elsősorban a főbb digitális szükségletekre irányuló intézkedésekre fordítani.

Az RRF egyik fő célkitűzése, hogy – a zöld átállás mellett – hozzájáruljon a digitális átálláshoz. Ehhez előírja az uniós tagállamok számára, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveik teljes költségvetésének legalább 20%-át digitális reformokra és beruházásokra fordítsák.

A számvevők bírálják az RRF-rendelet fogalmi kétértelműségét, az ugyanis hátráltatta a források célzott felhasználását a tagállamokban. Bár a rendelet a „digitális átállást” döntő fontosságú célkitűzésként határozza meg, és felvázolja a digitális beavatkozási területeket, a fogalomra nem ad egyértelmű meghatározást. A nemzeti kormányok emiatt intézkedések széles körét javasolhatták az RRF-terveikbe, ha szerintük az intézkedések megfeleltek ennek a követelménynek. A kizárólag a digitális intézkedésekbe való beruházás azonban nem jelent automatikusan érdemi előrelépést a digitális átállás terén.

„Bár valamennyi tagállam elérte vagy akár meg is haladta az RRF-források digitális intézkedésekre történő elkülönítésére vonatkozó 20%-os küszöbértéket, a forrásokat stratégiai fókusz nélkül használták fel – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Az uniós tagállamok nem voltak kötelesek ezeket az összegeket elsősorban a főbb digitális szükségletekre irányuló intézkedésekre fordítani. Egyes országok ezért a finanszírozás nagy részét olyan területek fejlesztésére használták fel, ahol már egyébként is jól teljesítettek, ahelyett, hogy azokat a leggyengébb pontjaikra irányították volna. Úgy látjuk, hogy ezzel elszalasztottak egy lehetőséget, mivel ezzel gyengült az RRF eszközben rejlő potenciál a digitális átállás előmozdítására”.

A számvevők azt is megállapították, hogy a végrehajtási késedelmek gyakoribbak, mint ahogyan azt a Bizottság jelentése jelzi. 2024 elején a tagállamok arról számoltak be, hogy a digitális mérföldkövek és célok 31%-át teljesítették, ami hat százalékponttal elmarad az eredeti indikatív ütemtervtől. A számvevők által ellenőrzött öt uniós ország részletes értékelése szerint az általuk vizsgált mérföldkövek és célok közel fele késedelmet szenvedett: 2024 októberében a 67 mérföldkőből és célból 31 elmaradt az ütemtervtől, mivel néhányat módosítottak, elhalasztottak vagy újakkal helyettesítettek.

A hosszú távú, több országra kiterjedő projektek végrehajtásának lehetőségét is alig használták ki, noha az ilyen határokon átnyúló projektek döntő szerepet játszhatnak az Unió digitális technológiáinak és képességeinek előmozdításában. A számvevők szerint azonban az uniós országok a több mint 1000 digitális intézkedésből csak 60 több országra kiterjedő intézkedést foglaltak bele a terveikbe, és ezek finanszírozása mintegy 5 milliárd eurót tett ki (vagyis az RRF digitális forrásainak 3,3%-át). Az, hogy ilyen csekély figyelem övezi a több országra kiterjedő kezdeményezéseket, rávilágít az RRF rövid végrehajtási időszaka és az ilyen összetett projektekhez általában szükséges hosszú távú végrehajtási keret között feszülő ellentétre.

Végezetül, az RRF teljesítménykerete nem alkalmas arra, hogy az uniós finanszírozás eredményeit és hatását a digitális átállás megvalósulása szempontjából értékelje. Az e célkitűzés felé tett előrehaladás nyomon követésére használt mutatók túl tág értelműek voltak, leginkább az outputokra összpontosítottak, és nem igazodtak megfelelően a meglévő uniós digitális stratégia mutatóihoz. Emellett az ellenőrzött beruházási intézkedések mintegy 60%-a esetében a tagállamok nem használtak megfelelő közös mutatókat, illetve következetlen és pontatlan adatokat használtak a jelentéstétel során. Emiatt jóval nehezebben mérhető, hogy az RRF reformjai és beruházásai mennyiben járultak hozzá a digitális átálláshoz. Így pedig nem lehet teljes mértékben kihasználni az RRF-ben rejlő azon potenciált, hogy az Unió digitális átállásának hajtóerejeként szolgáljon.

Háttér-információ

2021 februárjában az Európai Unió létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), 724 milliárd euró összegű kezdeti költségvetéssel. Az RRF azzal a céllal jött létre, hogy enyhítse a Covid19-világjárvány gazdasági hatásait, a tagállamok gazdaságait pedig fenntarthatóbbá és reziliensebbé, valamint a zöld és a digitális átállással kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre felkészültebbé tegye. 2024 végéig az Európai Bizottság 650 milliárd eurót (359 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és 291 milliárd euró összegű hitelt) vett kötelezettségvállalásba.

Ellenőrzésünk a 2021 februárjától 2024 márciusáig terjedő időszakot öleli fel, de egyes elemzéseink a 2024 végéig tartó időszakra is kiterjednek, így értékelni tudtuk mind a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek digitális komponenseinek kialakítását, mind – adott esetben – azok végrehajtását.

Az ellenőrzés során megvizsgáltuk, hogy valamennyi tagállam teljesítette-e azt a követelményt, hogy az RRF költségvetésének 20%-át digitális intézkedésekre kell fordítani, és öt tagállamot (Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Románia) fel is kerestünk, hogy megvizsgáljunk a nemzeti tervekből kiválasztott 27 digitális intézkedést. Az intézkedéseket a digitális átállással kapcsolatos relevanciájuk, a jelentőségük, a végrehajtásuk állapota, valamint aszerint választottuk ki, hogy mennyiben vonatkoznak különböző digitális szakpolitikai területekre.

Kapcsolódó hivatkozások

”

Forrás:
A helyreállításra szánt uniós pénzösszegek: kihasználatlanul maradt egy lehetőség a digitális átállásra; Európai Számvevőszék; 2025. április 3.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Gondosóra-program: a 80 év feletti magyar állampolgárnak kérés nélkül kiküldik a segélyhívó eszközt

„Jelentős mértékben nőhet a következő hónapokban a Gondosóra programban részt vevő felhasználók száma azzal, hogy a program üzemeltetője április elejétől minden, 80 év feletti magyar állampolgárnak kérés nélkül kiküldi a segélyhívásra alkalmas eszközt.

A támogatási projekt év végi befejezéséhez közeledve közelebb kerülhet az eredeti céljához az EU-s társfinanszírozásból megvalósított Gondosóra program, melynek keretében a 65. évüket betöltött magyar állampolgárok alanyi jogon igényelhetnek egy GPS-jeladóval és mobilhálózati csatlakozással ellátott segélyhívó berendezést. A 80 évesnél idősebb magyar állampolgároknak ugyanis mostantól kérniük sem kell az eszközt, azt automatikusan kipostázza a lakcímükre az üzemeltető.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója egy hétfői sajtótájékoztatón ismertette a 2022-ben indult projekt aktuális mérföldköveit, így elsősorban azt, hogy mostanra 750 ezer állampolgárhoz jutott el ilyen eszköz, mely eddig 40 ezer alkalommal járult hozzá életmentéshez.

A mobilhálózatra csatlakozó, a fenti korcsoportba tartozó állampolgároknak ingyenesen, alanyi jogon járó Gondosóra – ami egyébként nevével ellentétben egyáltalán nem mutatja az időt – egy GPS-vevővel ellátott, hanghívás létesítésére alkalmas segélyhívó megoldás.

A csuklón és nyakba akasztva egyaránt hordható eszközzel kizárólag a szolgáltatás diszpécserközpontja hívható egy gombnyomással, ahol a bajba jutott állapotának, helyzetének felmérését követően vagy a megjelölt hozzátartozót vagy azonnal a mentőket értesítik a diszpécserek.

A szolgáltatáshoz egy évvel ezelőtt egy hozzátartozók által használható mobilalkalmazást is kiadtak, melyet a megoldást üzemeltető 4iG Nyrt. fejleszt.

A program áprilistól új szakaszába lép azzal, hogy a 80. életévüket betöltöttek igénylés nélkül megkapják majd az eszközt, ezzel további, több százezer felhasználója lehet a rendszernek. A projekt weboldalán található információk szerint a szolgáltatást eredetileg nagyjából másfél millió felhasználóra méretezték, vagyis Nyitrai információi alapján a jogosult felhasználók nagyjából fele már hozzájuthatott az eszközhöz.

A projekt – melynek kedvezményezettje a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. és a Digitális Kormányzati Fejlesztési és Projektmenedzsment Kft. – csaknem 109 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodhat, az eszközök beszerzésén túl ebből finanszírozható az infrastruktúra és a diszpécserszolgálat működése is. A projekt tervezett befejezési dátuma 2025. december 31.”

Forrás:
Ketyeg az idő a Gondosóra-projektben; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. április 3.

Digitális rendszer váltja fel a társadalombiztosítás kiskönyvet (TB-kiskönyv)

„Elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú tb-kiskönyvet – tájékoztatott a Belügyminisztérium. A tb-kiskönyv mint nyomtatvány a múzeumba kerül.

A tb-kiskönyvbe a munkáltatók írták az adatokat a munkavállalóik társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásairól. Nyomtatvány formájában megszüntethető lett azonban, mert ami belekerülne, az államigazgatásban bevezetett digitális nyilvántartásokban foglalkoztatói adatszolgáltatás útján rendelkezésre áll elektronikus formában.

Az új fejlesztésnek köszönhetően, elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú tb-kiskönyvet – tájékoztatta az MTI-t a Belügyminisztérium.

Tb-kiskönyv digitálisan: ezek az előnyök

Az elektronikus alapú lekérdező rendszer előnyei:
* Sokkal kevesebb lesz a vállalkozások adminisztrációja, a papírmunka, és nem kell tárolniuk a könyvecskéket.
* Felgyorsul az ügyintézés: mindig naprakészen és pontosan rendelkezésre állnak az adatok.
* Pontosabbak lesznek az adatok, hiszen korábban előfordulhatott, hogy a jogviszony és az ellátás (például a táppénz, a csed, a gyed) nem teljes körűen került a kiskönyvbe.

A megszüntetés mellett szól, hogy a tb-kiskönyv nem mindig volt teljes körű tartalmú. Egyes jogviszonyok (mint az egyéni vállalkozói, vagy a társas vállalkozói) nem szerepelnek benne. Voltak esetek, amikor az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai sem kerültek bele.

Kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra. A tb-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokráciacsökkentés célrendszerébe – fogalmaz a közlemény.”

Forrás:
Viszlát, tb-kiskönyv, nem kell tovább porosodnod; Pető Sándor; Világgazdaság / MTI; 2025. április 5.

Elindult az új MÁV+ applikáció

„…MÁV+ applikáció

Szintén ma indult a MÁV-csoport új telefonos alkalmazása, a MÁV+. Az új applikáció egy darabig a régi alkalmazással párhuzamosan lesz elérhető, hiszen nem teljes funkcionalitással, hanem a legtöbbek által és leggyakrabban használt, legnépszerűbb szolgáltatásokkal startol.

A MÁV+ appba – egyebek mellett – belekerültek a modernebb azonosítási és felhasználókezelési megoldások, amelyeknek köszönhetően nem kell napi szinten bejelentkezni, ha már egyszer beléptünk, illetve az új mobilalkalmazást a weboldalas értékesítési felületen (jegy.mav.hu), továbbá a régi mobilalkalmazáshoz igényelt jelenlegi felhasználónévvel és jelszóval is lehet használni.

Az új MÁV+ app a vármegye- és országbérlet, illetve Magyarország24 és Vármegye24 napijegyvásárlással és bérletbemutatással indul, ám a következő egy évben hónapról-hónapra érkeznek majd a további díjtermékeket (pl. menetjegyeket, kedvezményeket) és az újabb funkciókat tartalmazó frissítések – köztük a nyári szezonra az egyik legfontosabb: a késési biztosítás.

Az új alkalmazás bevezetését egy ún. bétateszt előzte meg, amelybe aktív felhasználók kaptak meghívást a rendelkezésre álló 1500 hely erejéig. Mint emlékezetes, a részvételre jelentkező, aktív felhasználók között akkora volt az érdeklődés, hogy a tesztelői helyek mindössze két óra alatt elfogytak.

Itt tölthető le az app: mavapp.hu/letoltes”

Forrás:
Ma elindult az új MÁV+ applikáció és a menetközbeni takarítás minden InterCity-járaton; MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság; 2025. április 1.

Technika, tudomány, MI

Európai Bizottság: a „Virtual Worlds Toolbox” segíti az eligazodást a virtuális környezetekben

„Az Európai Bizottság a mai napon közzétette a „Virtual Worlds Toolbox” elnevezésű online forrást, amelynek célja, hogy segítse a polgárokat a virtuális környezetekben való eligazodásban.

Elmagyarázza, hogyan működnek a virtuális világok, és felvázolja a polgárok jogait az EU-n belül. Az eszköztár a virtuális terekben való munkavégzésre, tanulásra és játékra terjed ki, és iránymutatást tartalmaz a biztonságra, a kiberbiztonságra és a dezinformációval szembeni védelemre vonatkozóan.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A virtuális világok eszköztára új lépést jelent abban, hogy az emberek képesek legyenek eligazodni, megérteni és felfedezni ezeket az új digitális tereket. Mindenkinek hozzá kell férnie azokhoz az ismeretekhez és erőforrásokhoz, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy a biztonság megőrzése mellett a lehető legjobban kihasználhassa a virtuális világokat.”

Ezek az online források a web 4.0-ra és a virtuális világokra vonatkozó 2023. évi uniós stratégia részét képezik, amely irányítja a digitális átalakulást, ugyanakkor nyitott, inkluzív és biztonságos online teret biztosít az uniós polgárok, vállalkozások és közigazgatási szervek számára. Az oktatás, a tudatosság és a digitális készségek központi szerepet játszanak a virtuális világokkal foglalkozó európai polgári vitacsoport 23 ajánlásában. A Virtuális világok eszköztára életre kelti ezeket az ajánlásokat azáltal, hogy hozzáférhető útmutatást és gyakorlati eszközöket kínál minden felhasználó számára.

Elindítása egybeesik a web 4.0 és a virtuális világok irányításáról szóló, több érdekelt felet tömörítő magas szintű globális konferenciával. A Bizottság és a lengyel elnökség által közösen szervezett konferencián globális szakértők vesznek részt, hogy megvitassák a kialakulóban lévő digitális terek irányításának elveit.

További információk a virtuális világok eszköztáráról.”

Forrás:
A Bizottság elindítja a virtuális világok eszköztárát, hogy segítse a polgárokat az új digitális terek felfedezésében; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. március 31. (uniós gépi fordítás)
Commission launches ‘Virtual Worlds Toolbox’ to help citizens explore new digital spaces (a hivatalos eredeti közlemény)

Fenntartható fejlődés

Az Európai Bizottság lazítani kívánja az új gépjárművek 2025-ös szén-dioxid-kibocsátási célértékeinek teljesítési követelményeit

„Az Európai Bizottság ma előterjesztett egy javaslatot, amellyel célirányosan módosítani kívánja az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat megállapító rendeletet. A módosításnak köszönhetően a 2025–2027-es időszak szén-dioxid-kibocsátási célértékeit rugalmasan is teljesíteni lehetne.

A javaslat az európai gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési tervnek a részét képezi, melyet a Bizottság 2025. március 5-én fogadott el. A cselekvési terv kidolgozására a gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet követően került sor, amelyet Ursula von der Leyen elnök 2025. január 30-án indított. Az ágazat előtt álló legsürgetőbb kihívások kezelése érdekében e folyamat részeként mindenki előtt nyitott nyilvános konzultációt, továbbá számos vitát és megbeszélést tartottak az ágazat vezetőivel, a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Gépjárműiparunk, amely rendkívül innovatív, elindult a dekarbonizáció útján. Ezzel hozzájárul egyrészt az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ugyanakkor az is célja, hogy megőrizze versenyelőnyét a világpiacokon. A mai kezdeményezés lényege, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsunk e kulcsfontosságú ágazat számára, ám ugyanakkor fenntartsuk éghajlat-politikai célkitűzéseinket is. Közösen be akarjuk bizonyítani, hogy a dekarbonizáció és a versenyképesség kéz a kézben is megvalósulhat.”

A javasolt rugalmassági intézkedés lehetővé teszi, hogy a gyártók 2025-re, 2026-ra és 2027-re kitűzött szén-dioxid-kibocsátási célértékeknek való megfelelését ne évente, hanem a hároméves időszak alatti teljesítményüket átlagolva bírálják el. Ez a megközelítés lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az esetleges túlzott éves kibocsátásokat a hátralévő években a célérték túlteljesítésével ellensúlyozzák.

E rugalmasságnak köszönhetően az ipar könnyebben meg tudja őrizni a tiszta energiára való átállásba irányuló beruházási képességét, miközben a 2025-ös célkitűzés sértetlen marad, és az ágazat továbbra is jó úton halad a kibocsátáscsökkentés következő fordulója felé. Az uniós szintű célértékekre az EU közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tételéhez van szükség. Ezeket az értékeket betartva a közúti közlekedés tartósan arra a pályára tud állni, amely a kibocsátásmentes mobilitás 2050-ig történő megvalósításához vezet.

A Bizottság arra kéri a társjogalkotókat, hogy haladéktalanul jussanak megállapodásra erről a módosításról, mivel ez kiszámíthatóságot és jogbiztonságot teremtene a gépjárműipar és a beruházók számára.

További információk 

Az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások célirányos módosítása

A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások

Sajtóközlemény: A Bizottság fokozza az európai gépjárműipar globális versenyképességét  

Közlemény: Ipari cselekvési terv az európai gépjárműágazat számára  

A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások – szakpolitikai oldal

Idézet(ek)

„Gépjárműiparunk, amely rendkívül innovatív, elindult a dekarbonizáció útján. Ezzel hozzájárul egyrészt az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ugyanakkor az is célja, hogy megőrizze versenyelőnyét a világpiacokon. A mai kezdeményezés lényege, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsunk e kulcsfontosságú ágazat számára, ám ugyanakkor fenntartsuk éghajlat-politikai célkitűzéseinket is. Közösen be akarjuk bizonyítani, hogy a dekarbonizáció és a versenyképesség kéz a kézben is megvalósulhat.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Amióta január végén elindítottuk a gépjárműipari stratégiai párbeszédet, szorosan együttműködünk az ágazattal a tiszta energiára való átálláshoz vezető úton. Ma további rugalmasságot biztosítottunk az előírások teljesítéséhez, ami azt mutatja, hogy nemcsak meghallgattuk, de meg is értettük, hogy mi a gond, és lépéseket teszünk azért, hogy leküzdjük a nehézségeket, miközben célunkból, a kibocsátásmentesség eléréséből nem engedünk. A hosszú távú beruházásokhoz elengedhetetlen, hogy az ágazatban kiszámítható körülményeket teremtsünk.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos

„Európa elkötelezett amellett, hogy támogassa a gépjárműipar átállását. A mai rugalmassági rendelkezés hozzá fog járulni az ipar beruházási képességéhez, miközben a szén-dioxid-kibocsátási célértékek általános ambíciószintje nem csorbul. Továbbra is szorosan együtt fogunk működni az iparral a múlt hónapban előterjesztett cselekvési terv kapcsán. A célunk az, hogy az európai autógyártók, beszállítók és kapcsolódó szolgáltatási ágazatok megőrizzék innovatív erejüket és versenyképességüket, és tartósan Európában maradjanak.” – Apósztolosz Cicikósztasz, a fenntartható közlekedésért és a turizmusért felelős biztos”

Forrás:
Az Európai Bizottság nagyobb rugalmasságot adna a gyártóknak az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó 2025-ös szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítéséhez; Európai Bizottság; 2025. április 1.

Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának bővítése: bele kell még fektetnünk némi energiát

„

  • A tervezett hálózati beruházások jelenlegi üteme nem elegendő a jövőbeli villamosenergia-kereslet kielégítéséhez és az energetikai átálláshoz
  • Az intelligensebb technológiának, a rugalmasabb hálózatoknak és a fogyasztók nagyobb szerepvállalásának köszönhetően csökkenhetnek a beruházási igények
  • Nem könnyű a beruházások és a megfizethető számlák közötti egyensúly megteremtése

Az Unió energiafüggetlenségének megerősítéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez olyan korszerűsített villamosenergia-hálózatra van szükség, amely több megújuló energiát képes integrálni és készen áll a villamosítás bővítésére. Az Európai Számvevőszéknek az uniós villamosenergia-hálózatokról szóló új áttekintése szerint az Uniónak az eddigieknél többet kell tennie, ha ezt meg akarja valósítani.

„Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának nagy része még az elmúlt évszázadból maradt itt: az elosztóvezetékek közel fele 40 évesnél idősebb. Az Unió versenyképességének és autonómiájának biztosításához modern infrastruktúrára van szükségünk, amely képes támogatni iparunkat és megfizethető szinten tartani az árakat – jelentette ki Keit Pentus-Rosimannus, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – Az Unió villamosenergia-igénye 2050-re várhatóan több mint megkétszereződik, ezért elkerülhetetlenek a jelentős hálózati beruházások, azonban minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnunk a beruházási igények minimalizálása érdekében: az új technológiák, a tárolási megoldások és a rugalmasabb hálózatok mind hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez.”

A nagyléptékű hálózati beruházások elengedhetetlenek az Unió elöregedő villamosenergia-hálózatának korszerűsítéséhez és a szénalapú energiáról a zöld energiára való átállás támogatásához. A hálózatüzemeltetők beruházási terveinek megvalósításához – amennyiben a jelenlegi ütem folytatódik – 2024 és 2050 között összesen 1871 milliárd euróra lesz szükség. Ez elmarad az Európai Bizottság által becsült beruházási igényektől, amelyek 1994 és 2294 milliárd euró között mozognak. A modernizációt fel kell gyorsítani, de ezt több dolog hátráltatja: a rossz hálózattervezés, a hosszadalmas engedélyezési eljárások és a korlátozott társadalmi elfogadottság, valamint a berendezések, az anyagok és a szakképzett munkaerő hiánya. A Számvevőszék enyhítő intézkedéseket javasol, mint például a hálózattervezési gyakorlatok jobb összehangolását és integrálását, az engedélyezési folyamat észszerűsítését és a modern technológia alkalmazását.

A számvevők megjegyzik, hogy a villamosenergia-rendszer optimalizálása hozzájárulhat a beruházási igények csökkentéséhez. A hálózatra nehezedő nyomás enyhíthető az energiafogyasztás és -termelés napi, heti és szezonális ingadozásához való rugalmasabb alkalmazkodással, amellyel csökkenthető a hálózat nagyléptékű bővítésének igénye. A technológia számos lehetőséget kínál ezen a területen (pl. új tárolási megoldások kifejlesztésével és bővítésével), bár néhány opció túl sokba kerülhet. A különböző uniós országok közötti összeköttetések megerősítése szintén érdemben segítene. Az intelligens fogyasztásmérők és más hasonló eszközök eredményesek lehetnek a keresleti csúcsok kiegyenlítésében, de néhány tagállamban még mindig lassú a bevezetésük. Ezenfelül fontos szerepet játszhatnak a megújulásban azok a fogyasztók, akik helyben villamos energiát állítanak elő, valamint az energiaközösségek, amelyek együttesen termelnek és fogyasztanak villamos energiát.

A szabályozási keretek döntő fontosságúak a beruházási döntések szempontjából. A finanszírozási megállapodások különösen lényegesek egy olyan helyzetben, ahol egyes üzemeltetők fokozott hitelkockázatokkal szembesülnek, és nehezen tudják megvalósítani a szükséges előzetes beruházásokat. A szabályok azt is meghatározzák, hogy az üzemeltetők mennyit kereshetnek és milyen díjazásban részesülnek. A felhasználóknak jellemzően hálózati díjak formájában számítanak fel díjat, amely általában lehetővé teszi az üzemeltetők számára hálózati beruházásaik megtérülését, és fedezi az eszközök értékcsökkenését és a működési költségeket is. Ugyanakkor kihívást jelent az egyensúly megteremtése a beruházási igények és aközött, hogy a villamosenergia-számlák megfizethető szinten maradjanak a fogyasztók, különösen a lakossági fogyasztók és az energiaigényes iparágak számára. Nemigen tudható előre, hogy a hálózati beruházások és a megújuló energiaforrások integrálása milyen hosszú távú hatást gyakorol majd a villamonyszámlákra (a hálózati díjak mellett a számlák ugyanis adókat és magának a villamos energiának a költségét is tartalmazzák).

Háttér-információ

Az elmúlt években több kezdeményezést és jogalkotási csomagot dolgoztak ki az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése érdekében. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt egyre nagyobb szükség van a gáz alternatíváira, beleértve az uniós gazdaság villamosítását is. A 2014–2020-as költségvetési időszakban mintegy 5,3 milliárd euró uniós finanszírozás állt rendelkezésre hálózati beruházásokra. A 2021 és 2027 közötti időszakban ez az összeg mintegy 29,1 milliárd euróra nőtt, főként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek (RRF) köszönhetően, amely a legnagyobb finanszírozási forrást jelenti.

Áttekintésük során a számvevők kifejezetten e célból gyűjtött nyilvánosan hozzáférhető információkat és anyagokat használtak fel. Áttekintették a hálózatfejlesztési terveket, és elemezték a hálózatüzemeltetők pénzügyi kapacitására vonatkozó adatokat. A számvevők emellett a jelenlegi helyzet, a bevált gyakorlatok és a kihívások elemzése céljából tájékozódó látogatást tettek Németországban és Olaszországban, és megbeszéléseket tartottak a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel.

Kapcsolódó hivatkozások

”

Forrás:
Az Európai Unió villamosenergia-hálózatának bővítése: bele kell még fektetnünk némi energiát; Európai Számvevőszék; 2025. április 1.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Változatlan lendülettel folytatódik a KiberPajzs együttműködés

„Újra ülésezett a KiberPajzs együttműködés operatív döntéshozó testülete, a Projekt Irányító Bizottság, melyben a partnerszervezetek által delegált résztvevők egyeztetnek és hoznak döntést a KiberPajzs együttműködés szakmai és működési kereteit érintő legfontosabb kérdésekről. Az ülés házigazdája az NMHH volt.

Az ülés nyitányaként a házigazda Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által a Projekt Irányító Bizottságba delegált tag, Kovács Endre Miklós stratégiai igazgató köszöntötte a megjelenteket, hozzátéve, hogy az NMHH az együttműködés tevékeny részesként örömmel vállalta immár második alkalommal a házigazdai szerepet a Projekt Irányító Bizottság ülése kapcsán.

Az ülés elején a résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy az együttműködés három munkacsoportjában (kommunikációs, jogi és operatív munkacsoportok) milyen fő feladatok megvalósítása zajlik aktuálisan.

A jogi munkacsoporttal szoros együttműködésben működő operatív munkacsoport ismertette a kereszthitelesítés, a fizetési kártyás csalások, valamint a hívószám-hamisítás (spoofing) vonatkozásában elért előrehaladást. A kereszthitelesítés kapcsán kiemelést nyert, hogy a közvetlen kommunikációs csatornán elkövetett visszaélések megelőzésénél fontos szempont, hogy az ügyfél meggyőződhessen arról, valóban a szolgáltatójával beszél, illetve mindkét fél hitelesíteni tudja a másikat. A kereszthitelesítéssel foglalkozó KiberPajzs szakértői csoport egy szektorokon átívelő megoldás kidolgozását tűzte ki célul, a nemzetközi és hazai megoldásokat vizsgálva. Szintén külön szakértői csoport alakult a fizetési kártyás csalások megelőzésére, a hívószám-hamisítás vonatkozásában pedig kiemelésre került, hogy a hanghívások tekintetében már a vonatkozó jogszabályi normaszöveg kialakítása van folyamatban, az sms-spoofing esetében pedig az alkalmazható nemzetközi megoldások feltérképezése zajlik.

A kommunikációs munkacsoport ismertetőjében kiemelésre került, hogy az egyik fő célkitűzés a KiberPajzs honlap látogatottságának a növelése volt, tekintettel arra, hogy a KiberPajzs ismertségének felépítésében a honlap vált a fő meghatározó elemmé. A pénzügyi edukációt szolgáló Pénz7 programba az idei évben bekerült kiberbiztonsági téma sok érdeklődött vonzott, és sikeresen zajlik a Digitális Szimat Kihívás, melynek egy hét alatt több mint 3000 kitöltője volt. Az ülés résztvevői továbbá megvitatták egy új, a társadalom kreatív módon való bevonását célzó kampány ötletét is.

Az ülésen sor került az NMHH mint ügygazda által koordinált Pénzügyi Internet Hotline (PIHE) kapcsán elért előrehaladás ismertetésére. Az NMHH részéről Karácsony Kamilla főosztályvezető, KiberPajzs intézményi koordinátor prezentációjában ismertette a pénzügyi online visszaélésekkel kapcsolatban érkező bejelentések kezelése vonatkozásában megvalósítani tervezett PIHE projekt céljait, bemutatta az eddig elért eredményeket és tájékoztatást adott a megvalósítás soron következő fázisairól.

Szintén az NMHH részéről Kovács Endre Miklós stratégiai igazgató, a KiberPajzs Projekt Irányító Bizottság tagja adott ismertetést a KiberPajzs együttműködés keretében vállalt feladatok riportolását lehetővé tévő, az NMHH által Gábor Zsolt stratégiai és tudományszervezési főosztályvezető koordinálása mellett kialakított és működtetett úgynevezett „Jelentésszolgálat”, vonatkozásában, melynek keretében bemutatásra került a Jelentésszolgálat adatai, valamit a partnerszervezetek által rendelkezésre bocsátott statisztikák alapján az NMHH által elkészített, a 2024. évet összefoglaló KiberPajzs vezetői jelentés tervezete.

Az ülés résztvevői mindemellett tájékoztatást kaptak többek között a támogató partnerként felmerült szervezetek csatlakozási folyamatának aktuális állásáról is.

A valamennyi résztvevő aktív részvételével, eredményesen zajló ülést a résztvevők kötetlen beszélgetése zárta.”

Forrás:
Változatlan lendülettel folytatódik a KiberPajzs együttműködés; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. április 2.

ProtectEU – az Európai Bizottság bemutatta új európai belső biztonsági stratégiáját

„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta a ProtectEU elnevezésű európai belső biztonsági stratégiát, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat, és képessé tegye az EU-t polgárai biztonságának garantálására. A stratégia ambiciózus jövőképet és munkatervet határoz meg a következő évekre, és ehhez hatékonyabb jogi eszköztár, fokozott információmegosztás és elmélyített együttműködés is járul.

A jelenlegi, megváltozott biztonsági környezetben és instabil geopolitikai helyzetben, ahol egyre nagyobb veszélyt jelentenek az ellenséges külföldi államok vagy államilag támogatott szereplők hibrid fenyegetései, az erős bűnözői csoportok gyors ütemben terjeszkednek, és a bűnözők és terroristák egyre inkább az online térben tevékenykednek, Európának felül kell vizsgálnia, hogyan kezeli a belső biztonság kérdését. Az Ursula von der Leyen elnök által a politikai iránymutatásaiban bejelentett stratégiának köszönhetően az Unió hatékonyabban reagálhat a belső biztonságát érintő hagyományos vagy újfajta fenyegetésekre.

A stratégia célja, hogy előmozdítsa a belső biztonsággal kapcsolatos szemléletváltást, és ennek érdekében a polgárokat, a vállalkozásokat, a kutatókat és a civil társadalmat bevonó, a társadalom egészére kiterjedő megközelítést alkalmaz. Az új kezdeményezések kidolgozása során a biztonsági szempontokat is érvényesíteni fogjuk, és egy új európai belső biztonsági irányítási keret fogja támogatni a stratégia végrehajtását.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Biztonság nélkül nem képzelhető el nyitott és dinamikus társadalom és virágzó gazdaság. Ezért a mai napon elindítunk egy fontos kezdeményezést az olyan biztonsági fenyegetések hatékonyabb kezelése érdekében, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a növekvő kiberbűnözés és a kritikus infrastruktúránk elleni támadások. Megerősítjük az Europolt, és naprakész bűnüldözési eszközöket biztosítunk a bűnözés elleni küzdelemhez. De a kutatók, a vállalkozások, sőt a polgárok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mindenki számára nagyobb biztonságot teremtsünk.”

Az európai belső biztonsági stratégia a felkészültségi unióról szóló stratégiát és az európai védelemről szóló fehér könyvet egészíti ki, és a hamarosan működésbe lépő európai demokráciapajzzsal együtt átfogó keretet alkot. Célja, hogy az EU biztonságos, védett és reziliens legyen.

Fő célkitűzések és intézkedések

Új európai belső biztonsági irányítás

Az új fenyegetettségi helyzet szemléletváltást és a belső biztonság uniós megközelítésének továbbfejlesztését teszi szükségessé:

  • a bizottsági kezdeményezések biztonsági és felkészültségi vonatkozásainak azonosítása a tárgyalási folyamat kezdetétől és a teljes tárgyalási folyamat során,
  • a belső biztonsággal kapcsolatos rendszeres fenyegetettségelemzések az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola munkájának és a Tanácsban folytatott eszmecserék támogatása érdekében,
  • rendszeres jelentéstétel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kulcsfontosságú kezdeményezések végrehajtásának nyomon követése és támogatása érdekében.

A biztonsági fenyegetések előrejelzése a hírszerzési információk megosztásának új módozatai révén

A biztonság garantálása a hatékony előrejelzéssel kezdődik, ezért az EU-nak magas színvonalú helyzetismeretre és fenyegetéselemzésre kell támaszkodnia az alábbiak révén:

  • az EU belső biztonsági fenyegetettségi helyzetére vonatkozó rendszeres áttekintés kidolgozása, a különösen az uniós ügynökségek által végzett különböző kockázat- és fenyegetésértékelésekre építve,
  • a hírszerzési információk tagállamok közötti megosztásának javítása az EU egységes információelemzési kapacitása révén,
  • a tagállamok általi információmegosztás javítása az uniós ügynökségek és szervek segítségével.

Hatékonyabb bűnüldözési eszközök és erősebb bel- és igazságügyi ügynökségek

A bűnüldözésnek megfelelő eszközökre van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni. Mivel a nyomozások 85%-a digitális információkra támaszkodik – ami magában foglalja az adatokhoz való jogszerű hozzáférést is –, ezért

  • megbízatásának megerősítése révén az Europolt valóban operatív bűnüldözési ügynökséggé kell tenni a tagállamoknak nyújtott támogatás megerősítése érdekében,
  • meg kell erősíteni a Frontex, az Eurojust és az ENISA szerepét, valamint biztosítani kell az ügynökségek közötti szoros együttműködést,
  • javítani kell az operatív képességeket egy új kritikus kommunikációs rendszer kiépítése révén, amely lehetővé teszi a különböző hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikációt,
  • ütemtervet kell kidolgozni az adatokhoz való jogszerű és hatékony bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozóan,
  • támaszkodni kell a titkosításra vonatkozó technológiai ütemtervre, valamint hatásvizsgálatot kell végezni az uniós adatmegőrzési szabályok aktualizálása céljából.

A hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia kiépítése

Az EU-nak fokoznia kell a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját a kritikus infrastruktúrák védelme, a kiberbiztonság megerősítése és az online fenyegetések elleni küzdelem révén:

  • a tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk a CER- és a NIS 2 irányelvet,
  • új kiberbiztonsági jogszabályt kell bevezetni, valamint a felhő- és távközlési szolgáltatások biztosítására és a technológiai szuverenitás fejlesztésére irányuló új intézkedéseket kell hozni,
  • intézkedéseket kell kidolgozni az egyetlen külföldi beszállítóktól való függőség csökkentésére és ellátási láncaink magas kockázatú beszállítóktól való kockázatmentesítésére, többek között a közbeszerzési szabályok felülvizsgálata révén,
  • a légi közlekedés védelme, a közlekedés, valamint az ellátási láncok megerősítése érdekében fokozni kell a közlekedési csomópontok biztonságát egy európai kikötőstratégia, valamint új jelentéstételi rendszerek révén,
  • életbe kell léptetni a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetések elleni cselekvési tervet.

A súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem

Szigorúbb szabályokra van szükség a szervezett bűnözői hálózatok elleni küzdelemhez: a bűnüldöző szerveknek képessé kell válniuk a szervezett bűnözés pénzeszközeinek felkutatására. A gyermekek számára pedig megfelelőbb védelmet kell biztosítania a szervezett bűnözéssel szemben a következő intézkedések révén:

  • új jogi keret a szervezett bűnözésre vonatkozóan, amely szigorúbb szabályokat ír elő a nyomozás tekintetében,
  • a kábítószer elleni, valamint kábítószer-kereskedelemre vonatkozó új stratégia és cselekvési terv,
  • cselekvési terv a gyermekek bűnözés elleni védelméről,
  • a „kövesd a pénz útját” megközelítés megerősítése, többek között a vagyonvisszaszerzésre és az elkobzásra vonatkozó új szabályok teljes körű átültetése révén,
  • új jogszabály a tűzfegyverek tiltott kereskedelme ellen, az emberkereskedelemre és az áldozatok jogaira vonatkozó új uniós stratégiák.

Küzdelem a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen

Mivel az EU-ban továbbra is magas a terrorfenyegetettség szintje, az Uniónak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy előrejelezze a fenyegetéseket, megelőzze a radikalizálódást, biztosítsa a polgárok védelmét és képes legyen reagálni a támadásokra. Ezt szolgálják a következő intézkedések:

  • az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó új uniós menetrend,
  • a radikalizálódás megelőzésére vonatkozó új eszköztár,
  • megvalósíthatósági tanulmány a terrorizmusfinanszírozás nyomon követésére szolgáló új uniós rendszerről.

Az EU mint erős globális biztonsági szereplő

A globális instabilitás hatásainak ellensúlyozása érdekében az EU-nak a határain túl is aktívan meg kell védenie biztonsági érdekeit azáltal, hogy fokozza a biztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, és

  • megerősíti az olyan kulcsfontosságú régiókkal fennálló partnerségeket, mint Latin-Amerika és a földközi-tengeri térség,
  • az Europol és az Eurojust nemzetközi megállapodásokat köt, beleértve a helyi bűnüldöző hatóságokkal közös operatív csoportok létrehozását,
  • fokozza a megbízható harmadik országokkal folytatott információcserét,
  • befejezi a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálatát, és a hamarosan bemutatásra kerülő vízumpolitikai stratégiában megvizsgálja a biztonsági szempontokat.

Előzmények

A Bizottság az Europollal együtt biztosította, hogy a belső biztonsági stratégia intézkedéseit a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség uniós értékeléséből (EU SOCTA) eredő észrevételekre alapozzák. A március 18-án bemutatott értékelés kiemeli azokat a prioritást képező bűncselekményeket és főbb fenyegetéseket, amelyekkel az EU-nak a következő négy évben szembe kell néznie.

 További információk

Idézet(ek)

„Biztonság nélkül nem képzelhető el nyitott és dinamikus társadalom és virágzó gazdaság. Ezért a mai napon elindítunk egy fontos kezdeményezést az olyan biztonsági fenyegetések hatékonyabb kezelése érdekében, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a növekvő kiberbűnözés és a kritikus infrastruktúránk elleni támadások. Megerősítjük az Europolt, és naprakész bűnüldözési eszközöket biztosítunk a bűnözés elleni küzdelemhez. De a kutatók, a vállalkozások, sőt a polgárok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mindenki számára nagyobb biztonságot garantáljunk.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A biztonság demokráciánk és a virágzó gazdaságok előfeltétele. Az EU-nak bátran és proaktívan kell fellépnie az elénk tornyosuló összetett biztonsági kihívások kezelése érdekében. Képességeink megerősítése, a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázása, a kiberbiztonság fokozása és a biztonsági fenyegetések elleni határozott fellépés révén biztonságosabbá tesszük az EU-t. Ez a stratégia a felkészültségi unióval, a védelemről szóló fehér könyvvel és a hamarosan bemutatásra kerülő demokráciapajzzsal együtt felvázolja a biztonságos, védett és reziliens Unióra vonatkozó jövőképet.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„Tekintve a gyorsan változó fenyegetettségi helyzetet, korunk feladata a biztonság garantálása. Ehhez szemléletváltásra van szükség. A ProtectEU elnevezésű európai belső biztonsági stratégia hozzá fog járulni az új uniós biztonsági szemlélet előmozdításához, és megfelelőbb eszközöket biztosít a belső biztonságunkat fenyegető veszélyek előrejelzéséhez, megelőzéséhez és az azokra való reagáláshoz.” – Magnus Brunner, a belügyekért és a migrációért felelős biztos”

Forrás:
ProtectEU – a Bizottság bemutatta új európai belső biztonsági stratégiáját; Európai Bizottság; 2025. április 1.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei az EU-tagországok vállalatainál

„A mesterséges intelligencia (MI) által fémjelzett technológiák az utóbbi években az innováció és a versenyképesség egyik kulcsfontosságú tényezőjévé váltak, különösen az Európai Unióban, ahol az MI-integráció mértéke jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között. Tanulmányunk célja, hogy feltárja az MI-technológiák elterjedtségét az EU-ban, és elemezze az alkalmazásuk mögött álló gazdasági, digitalizációs és ipari tényezőket. Kutatásunk az Eurostat adatbázisán alapul, és 150 400 uniós vállalat adatait dolgozza fel, vizsgálva az olyan MI-technológiák közötti összefüggéseket, mint a gépi tanulás, a folyamatautomatizálás és a szövegbányászat. Korrelációelemzés, faktorelemzés és főkomponens-elemzés segítségével azonosítjuk a technológiai integráció mértékét és a gazdasági fejlettséggel való kapcsolatát. Eredményeink azt mutatják, hogy az MI-technológiák elterjedtsége szorosan összefügg az országok gazdasági fejlettségével és digitalizációs szintjével. A kutatás különbségeket mutat ki a technológiai fejlettség terén az EU különböző régiói között, és fontos iránymutatásokat nyújt az MI-technológiák integrációjának elősegítéséhez, különös tekintettel a közép- és a kelet-európai országokra. A klaszterelemzés három fő csoportot különít el az MI-használat intenzitása alapján, és a többdimenziós skálázás (MDS) alátámasztja a regionális eltérések meglétét. Tanulmányunk reményeink szerint hozzájárul a mesterséges intelligencia hatékony ipari alkalmazásának és stratégiáinak megértéséhez, valamint támogatja a jövőbeli fejlesztési irányok meghatározását.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia alkalmazási területei az EU-tagországok vállalatainál; Lülök Gergely, Dobos Imre, Sebestyén Zoltán; Statisztikai Szemle; DOI: https://doi.org/10.20311/stat2025.03.hu0203; 103. évf., 3. szám; 2025. március; 203–230. o. (PDF)

Fókuszban a vármegyék, 2024. I–IV. negyedév (KSH)

„2024 IV. negyedévében 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliek száma 1,6 ezer fővel csökkent. 2024-ben a nettó átlagkereset 13,2%-kal emelkedett. A 9,1%-kal kevesebb születés és 0,5%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 16%-kal meghaladta a 2023-ast. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,3%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,6%-kal bővült.
A kiadvány felületéről közvetlen átjárást biztosítunk a KSH területi adatokat is tartalmazó statikus (STADAT) és dinamikus (Tájékoztatási adatbázis) adatbázisaihoz, valamint a módszertani tudnivalókhoz és a kiadványarchívumhoz is…”

Forrás:
Fókuszban a vármegyék, 2024. I–IV. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. április 1.
Fókuszban a vármegyék – 2024. I–IV. negyedév – Térségi összehasonlítás; Központi Statisztikai Hivatal

A terület- és településfejlesztés aktuális eszközei Magyarországon az EU támogatáspolitikájának tükrében

„…A területfejlesztési célok elérése érdekében különböző terület- és településfejlesztési eszközök alkalmazhatóak. Az eszközök alkalmazása országonként eltér, köszönhetően a társadalmi, a gazdasági, a politikai és szervezeti rendszerek sokféleségének. Mivel sok esetben a terület- és településfejlesztés eszközeinek köréről sincs egységes gondolkodás, ezért a hazai és külföldi szerzők különböző módon csoportosítják őket. A doktori disszertáció célja feloldani a meglévő klasszifikációs problémákat és rávilágítani arra, hogy napjainkban melyek Magyarország főbb terület- és településfejlesztési eszközei. A klasszifikációs problémák feloldásán túl az értekezés célja, hogy áttekintse Magyarország jelentősebb terület- és településfejlesztési eszközeit, értékelje azokat, és ha szükséges, akkor megoldási lehetőséget javasoljon.

Az eltérő top-down és bottom-up szemléletű terület- és településfejlesztési eszközök alkalmazását és egymáshoz viszonyított súlyát az aktuális területpolitika irányvonala határozza meg. Ehhez kapcsolódóan az alábbi hipotézis és kutatási kérdések vizsgálatára vállalkozom:
Hipotézisem: Amennyiben Magyarország főbb terület- és településfejlesztési eszközeinek jellemzői között több top-down elem található, mint bottom-up, abban az esetben az ország által alkalmazott aktuális fejlesztéspolitika irányvonala a centralizáció irányába mutat.

Kutatási kérdések:
K1: Melyek a legjelentősebb terület- és településfejlesztési eszközök? Ezek direkt vagy indirekt terület- és településfejlesztési célokat szolgálnak-e?
K2: Milyen hatást gyakorol az EU területi tervezési rendszere Magyarország területi tervezési rendszerére? A hatás következtében érdemi tervezés zajlik-e Magyarországon?
K3: A terület- és településfejlesztés jogi szabályozó eszközei segítik-e a decentralizációt és a regionalizmus elveit?
K4: Szükséges-e az erős területi középszint megléte? Milyen területi középszintet kellene alkalmaznia Magyarországnak?
K5: Hogyan oszlik meg az uniós és hazai fejlesztési források aránya a terület- és településfejlesztés főbb pénzügyi eszközeinek tekintetében?
K6: A terület- és településfejlesztés főbb pénzügyi eszközeire a top-down vagy a bottom-up szemlélet-e a jellemző?”

Forrás:
A terület- és településfejlesztés aktuális eszközei Magyarországon az EU támogatáspolitikájának tükrében; Kószó Richárd; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2025-V-12 13:00, helye: SZTE ÁJTK kari tanácsterem (Szeged, Tisza L. krt. 54.)
A doktori értekezés (PDF)

A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása

„A technológiai fejlődés és a gazdasági növekedés az elmúlt évszázadokban kéz a kézben járt, a munkaerőpiacokra folyamatos alkalmazkodási kényszert helyezve. Korábban a gazdasági szerkezet átalakulásához alapvetően rugalmasan alkalmazkodott a munka világa, ami jelentős termelékenységnövekedést eredményezett. Napjainkban azonban a legtöbb elemzés szerint az évtized végéig a fejlett országokban az álláshelyek nagyjából 20 százalékát, míg hazánkban közel 1 millió munkahelyet érinthet a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedése. Az új technológiák alkalmazása egyes munkaköröket megszüntethet, újakat teremthet, és elsősorban a meglévő munkafolyamatok kiegészítésével járulhat hozzá a termelékenység bővüléséhez.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása; Zsinkó Máté; Hitelintézeti Szemle; 24. évf. 1. szám; 2025. március; 160–175. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

Módosulnak a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények és a kiberbiztonságról szóló 2024. évi LXIX. törvény (tervezet)

„A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezetének társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. április 11-ig.

Tartalmi összefoglaló
A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításának célja a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítása, az egyes nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásokat érintő rendelkezések módosítása, valamint a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosítások átvezetése. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény módosításának célja a törvény rendelkezéseinek a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel történő pontosítása.”

Forrás:
A digitális államhoz kapcsolódó törvényjavaslat terv. társadalmi egyeztetése; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. április 3.

Az igazságügyi miniszter közleménye a jogi személyek egységes nyilvántartásának (JSZENY) létrehozására vonatkozó koncepcióról

„Az állami, a társadalmi és a gazdasági életben szerepet játszó jogi személyek és egyéb jogalanyok adatai több különböző hatóság által vezetett, egymástól eltérő nyilvántartási rendszerben szerepelnek. Jogi hátterüket az egyes jogalanyok anyagi jogi szabályai, valamint a különböző eljárási normák határozzák meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza. A Ptk. kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, valamint a kiemelt jelentőségű magánjogi jogi személy típusokra vonatkozó különös szabályokat is. Ennek alapján a Ptk. a gazdasági társaság és a szövetkezet mellett az egyesület és az alapítvány anyagi jogi szabályait is lefekteti.

A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma. A Ptk.-ban megjelenő egységes magánjogi szemlélet a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósítható. Ezt támasztja alá az is, hogy több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket (pl. Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország)
…
A közös nyilvántartás főbb előnyei a következőkben foglalhatóak össze:
– egységes eljárási szabályok (egységesítés, kiszámíthatóság);
– gyors eljárás (egyes jogi személyek esetén percek alatt megtörténhet a bejegyzés);
– eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése (egységes elbírálási szempontok országos szinten);
– az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása, tovább az ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés (a más állami nyilvántartásból átvehető adatokat nem kell a szervezetnek külön bejelentenie);
– az állami adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás.

A fenti elvek mentén került megalkotásra és elfogadásra a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Jsznytv.).

A Jsznytv. megvalósítása során új szempontok felmerülése, az állami nyilvántartások egységesítése és az állami feladatrendszerben való kezelésének igénye okán a Jsznytv. szervezetrendszeri és ezáltal eljárási alapjainak újragondolása vált szükségessé…”

Forrás:
Az igazságügyi miniszter közleménye a jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozására vonatkozó koncepcióról; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 18. szám; 1707-1713. o. (PDF)
Lásd még:
2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról; Nemzeti Jogszabálytár

8/2025. (III. 31.) NGM rendelet az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről

„[1] Az online pénztárgépek 2013-ban hatályba lépett szabályozása a gazdaságfehérítési törekvések egyik bástyája lett. A pénztárgéphasználat szabályainak megalkotásával a kereskedelemben lebonyolított tranzakciók adatai korábban nem látott részletességgel jelentek meg a hatóságok rendszereiben. Az elmúlt bő egy évtized tapasztalatai alapján a szabályozás megérett az újabb szintlépésre.
[2] Az e-pénztárgépek bevezetése mérföldkövet jelent a magyarországi digitalizációban. A vállalkozások versenyképessége javul, az e-pénztárgépek jelentette gyorsuló ügymenet és automatizáltság segíti a piaci szereplők működését.
[3] Az intézkedés kedvező hatást gyakorol a lakosság pénzügyi és vásárlói tudatosságának fejlődésére is. A papíralapú nyugta helyett megjelenik Magyarországon a digitális formában megőrizhető e-nyugta, amelyet a vásárló okostelefonján is eltárolhat. A fogyasztói jogok érvényesítését ugyancsak segíti az új rendszer: az elektronikusan tárolt e-nyugta bemutatásával garanciális jogok érvényesítése is rugalmasabbá, könnyebbé válik.
[4] Az e-pénztárgépek műszaki követelményei a legmagasabb szintű szakmai standardok alapján kerültek lefektetésre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az e-pénztárgéphez kapcsolódó hatósági eljárások lefolytatásának letéteményeseként garantálja az átállás gördülékenységét, és folyamatosan őrködik a szabályok betartása felett.
…
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az e-pénztárgép hardveralapú vagy felhőalapú…”

Forrás:
8/2025. (III. 31.) NGM rendelet az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzetgazdasági miniszter 8/2025. (III. 31.) NGM rendelete az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről; Magyar Közlöny; 2025. évi 35. szám; 2025. március 31.; 1382-1416. o. (PDF)

1085/2025. (III. 31.) Kormányhatározat a Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső alkalmazásról

„A Kormány
1. egyetért a beruházás-ösztönzési szempontok alapján átalakított Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső alkalmazás (a továbbiakban: NIH-Pro) – és annak almoduljaként működő Nemzeti Ipari Park Adatbázis – további fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatok Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) általi ellátásának támogatásával;

2. az 1. pontban meghatározott cél elérése érdekében felhívja
a) a NIH-Pro használatára jogosult energiaügyi minisztert, nemzetgazdasági minisztert, külgazdasági és külügyminisztert, közigazgatási és területfejlesztési minisztert, építési és közlekedési minisztert, honvédelmi minisztert, belügyminisztert, hogy egyenlő mértékű hozzájárulással gondoskodjanak a 2025. évben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 41. Infokommunikációs feladatok alcím, 2. Egyéb infokommunikációs szakmai feladatok ellátása jogcímcsoport javára 155 779 851 forint forrás rendelkezésre állásáról,

b) a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az energiaügyi miniszter bevonásával – gondoskodjon a NIH-Pro működtetéséhez, további fejlesztéséhez szükséges 114 702 763 forint forrás rendelkezésre állásáról a 2026. évi központi költségvetés XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezetében, beépülő jelleggel..”

Forrás:
1085/2025. (III. 31.) Korm. határozat a befektetésösztönzési szempontok alapján átalakított Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső alkalmazás fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges támogatás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1085/2025. (III. 31.) Korm. határozata a befektetésösztönzési szempontok alapján átalakított Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső alkalmazás fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges támogatás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 35. szám; 2025. március 31.; 1422-1423. o. (PDF)