Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) kiterjesztését javasolja a kormány
Tárgyszavak: Digitális Állampolgárság Program (DÁP), digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Solymár Károly Balázs
Ha már elmarad az agrárdigitalizációs pályázat, akkor legalább az állami adatok legyenek elérhetők a szolgáltatók számára
Tárgyszavak: adatpolitika — mezőgazdaság, Agráradat Keretrendszer, Cibus Hungaricus Alapítvány, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális mezőgazdaság, közadatok újrahasznosítása, Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE), Magyarország, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), nyílt adatok
Május a mesterséges intelligencia hónapja a magyar tudomány világában
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) kiterjesztését javasolja a kormány

„Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára szerint az intézkedés célja, hogy az állampolgárok minden ügyüket gyorsabban és egyszerűbben, kevesebb azonosítással intézhessék. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese szerint viszont ez kiszorítja azokat, akik „offline” szeretnének élni.

Idén júniustól a bankok, a biztosítók, valamint a közmű és távközlési szolgáltatók is lehetővé teszik az egykapus DÁP-azonosítást, jelentette be előterjesztői expozéjában Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

„Jogos elvárás az emberek részéről, hogy a rengeteg állami, sőt piaci szolgáltatásba is egyetlen ponton léphessenek be, egyszerűen, de egyben biztonságosan” – mondta a felelős államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány kiemelt célja, hogy a felhasználók zökkenőmentesen navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között, anélkül, hogy újra és újra azonosítaniuk kellene magukat.

A Fidesz vezérszónoka, Hegedűs Barbara szerint, a Digitális Állampolgárság Program sikerességét mutatja, hogy már több, mint kétmillióan töltötték le az alkalmazást a telefonjukra. A KDNP-s Juhász Hajnalka rámutatott, hogy a DÁP a környezetvédelem területén is előrelépést jelent, hiszen az applikációnak köszönhetően évente 11 tonna műanyag és 1 tonna papír felhasználását kerülhetik el.

A Mi Hazánk viszont elvi szinten ellenzi a digitális állampolgárságot – jelezte Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese. Az Országgyűlés alelnöke szerint a Microsoft vállalat alapítója, Bill Gates fogalmazta meg azt a célt, hogy 2030-ra a társadalmakban való részvétel feltétele legyen a digitális azonosítás valamilyen formája. Mint mondta, ezt a programot az ENSZ égisze alatt el is indították 50 országban, és a célja, hogy semmilyen módon ne tudjon részt venni a közéletben az, aki nem rendelkezik digitális azonosítóval.

A Mi Hazánk elnökhelyettese szerint a kormány által ebben a témában benyújtott javaslatok is hátrányosan érintik azokat, akik nem szeretnének digitális megoldásokat alkalmazni a hétköznapok során, nehezíti azok életét, akik az ügyeiket „offline” módon szeretnék vinni.

Solymár Károly Balázs államtitkár zárszavában hangsúlyozta, hogy a digitális állampolgárság nem kötelező, az ügyeket továbbra is lehet irodákban, papíron intézni.”

Forrás:
A Digitális Állampolgárság Program kiterjesztését javasolja a kormány, akadnak ellenzők; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. április 30.
Kapcsolódó hang:
Országgyűlés: vita a Digitális Állampolgárság Program kiterjesztéséről – Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára / Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese (MP3)

Ha már elmarad az agrárdigitalizációs pályázat, akkor legalább az állami adatok legyenek elérhetők a szolgáltatók számára

„ A digitális átállás pályázat elmaradása után az agrárszereplők azt kérik: legalább az állami adatok legyenek elérhetők a szolgáltatók számára.

A precíziós és digitális átállást támogató pályázat 2025-ös fordulója elmarad – a hír futótűzként terjedt el az agrárszektorban az elmúlt napokban. A jelentős változást Viski József államtitkár jelentette be egy sajtótájékoztatón. A csak precíziós géppályázatként emlegetett támogatási forma keretében a nagygazdaságok projektenként akár 1 millió eurós támogatáshoz is juthattak volna. Mint kiderült, ezeket a forrásokat részben az állattartók és a feldolgozók számára kiírt pályázatok felé csoportosítják át.

A gazdák és a szektor többi, inputokban érdekelt szereplői érthető módon csalódottak, de a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület három prominens személyiségének van ötlete a kedvezőtlen helyzet részleges kezelésére. Prof. Dr. Milics Gábor elnök, Varga Péter általános alelnök (nem utolsósorban a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára) és Bolyki Bence gazdasági alelnök, az Agroinform portált fejlesztő Agroinform Média Kft. ügyvezetője előremutató javaslattal élnek: ha nincs pénzügyi támogatás, legalább az adatokat tegyék elérhetővé a precíziós mezőgazdasági szolgáltatók számára.

Egy elmaradt pályázat, amire sokan készültek

Varga Péter az Agroinform érdeklődésére elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az MPGE közös munkája során már értékelés is készült a korábbi pályázatokról, valamint javaslatokat fogalmaztak meg a lehetséges szakmai minimumokról, amelyeket a jövőbeli kiírásoknál figyelembe lehetne venni. A digitalizációs pályázat idei fordulójának várható kiírására mindenki készült, így az elmaradása érezhető űrt hagy maga után.

Mint azt hangsúlyozta: az agrárszereplők nyilvánvaló módon elfogadják, hogy az állattenyésztés vagy az élelmiszeripar most prioritást élvez, de úgy vélik, hogy az agrárdigitalizáció támogatása más formában is történhetne – mégpedig az adatok révén, mint arra már évek óta több alkalommal is rávilágítottak előadásaikban a tudományterület szakértői a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon.

Az adat, mint új támogatási forma

Varga Péter szerint, ha anyagi forrás most nem áll rendelkezésre, akkor is van lehetőség a digitális átállás ösztönzésére: a már létező állami adatbázisok – mint a Nébih, a Magyar Államkincstár, a NAV vagy a HungaroMet – adatait kellene a szolgáltatók számára szabályozott, biztonságos keretek között hozzáférhetővé tenni.

Az elképzelés nem újdonság: a Mesterséges Intelligencia Stratégia 1.0 alapján született meg az 1573/2020 számú kormányhatározat, amely többek között egy Agráradat Keretrendszer létrehozását írja elő. Ez a rendszer összefogná a különböző állami adatokat, lehetővé téve azok használatát a szaktanácsadók, szolgáltatók és kutatók számára. A cél: egységes, naprakész és digitálisan hozzáférhető adatokkal támogatható legyen a precíziós mezőgazdaság.

Adat = hatékonyság

Azt már Prof. Dr. Milics Gábortól hallottuk: az adatok elérhetősége jelentősen csökkentené a szolgáltatók adminisztratív terheit és költségeit. „Ma a termelőknek kell az adatokat manuálisan megosztani szolgáltatóikkal – ha egyáltalán megosztják. Egy központi, digitális platformmal – az egészségügyben ismert EESZT mintájára – automatizált adatáramlás valósulhatna meg. Ez nemcsak kényelmesebb, hanem biztonságosabb és pontosabb is lenne.

Emellett kutatási és fejlesztési szempontból is kulcsfontosságú lenne az adatok egyesítése. A mesterséges intelligencia alkalmazása csak úgy lehet hatékony, ha megfelelő minőségű, strukturált és interoperábilis adatok állnak rendelkezésre. Az agrárinnovációs szolgáltatások, döntéstámogató rendszerek fejlesztése mind erre épülne” – fogalmazott.

Szlovák példa és a magyar realitás

Mint arra Varga Péter felhívta a figyelmet: Szlovákiában már működik hasonló agráradat-rendszer, amelyet ugyan nem olyan rég kibertámadás ért, de az adatközpontúság előnyei így is nyilvánvalóak. Magyarországon jelenleg az adatok „adatsilókban” vannak – külön-külön a Nébihnél, MÁK-nál, NAV-nál, Lechner Központnál –, s ezek nem kapcsolódnak egymáshoz. Az Agráradat Keretrendszer megvalósítása ezen változtathatna.

Technológia, adat, intelligencia – a fejlesztés következő lépcsőfoka

A szakértők úgy fogalmaztak: a gépesítési fejlesztések (traktorok, szenzorok, stb.) már lezajlottak. A következő lépés az adatok mozgósítása, hogy ezekre alapozva „intelligens” szolgáltatások fejlődhessenek. Ebben az adat az új tőke, az „új olaj”, amely gazdasági értéket teremthet, ha elérhetővé válik azok számára, akik dolgoznak vele.

Gesztusértékű lépés lehet

Bolyki Bence hangsúlyozta: nem többmilliárdos támogatást kérnek – csupán azt, hogy az állami szinten már létező, strukturált adatokhoz hozzáférhessenek azok, akik a digitalizáció motorjai lehetnek az ágazatban. Ez egyszerre lenne olcsó, gyorsan megvalósítható és látványos előrelépés.”

Forrás:
Ha már elmarad a digitális pályázat, akkor legalább legyen adat!; Horváth Attila; Agroinform.hu; 2025. május 3.

Május a mesterséges intelligencia hónapja a magyar tudomány világában

„Május a mesterséges intelligencia hónapja – a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025 májusát a mesterséges intelligencia hónapjává jelöli ki, hogy ráirányítsa a figyelmet a terület rohamos fejlődésére. A kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a mesterséges intelligencia világát az emberekhez és ösztönözze az együttműködést a tudomány és az ipar szereplői között. A hónap első és kiemelt eseménye az AI Symposium május 8. és 10. között a fővárosi Várkert Bazárban.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a mesterséges intelligencia történetének egyik legjelentősebb tudományos és innovációs kezdeményezésével nyitja meg májust, mint a mesterséges intelligencia hónapját. A hónap első és kiemelt eseménye az AI Symposium 2025, amely május 8–10. között a budapesti Várkert Bazárban három napon át a mesterséges intelligencia élvonalának legnagyobb alakjait hozza Magyarországra.

Az AI Symposium 2025 egy globális tudományos mérföldkő. A rendezvény tematikája a mesterséges intelligencia fejlődésének legfontosabb, jövőt formáló területeire összpontosít, így a megbízható gépi tanulásra, a hálózattudomány áttöréseire, az orvosi alkalmazásokra, valamint az ipari, látás- és robotikai innovációkra. A szimpóziumon olyan világhírű kutatók adnak elő, mint Barabási Albert-László, a hálózattudomány nemzetközileg elismert alapítója és Yurii Nesterov, az optimalizációs algoritmusok kiemelkedő alakja.

A mesterséges intelligencia hónapjában a HUN-REN kiemelten fókuszál átfogó kutatási és innovációs programjára. Az AI4Impact (AI for Impact) kezdeményezés meghatározó eleme a szervezet mesterséges intelligencia stratégiájának. Az AI4Impact célja, hogy a mesterséges intelligencia képes legyen minden területen, egymásra épülő rendszerben támogatni a kutatási tevékenységeket: a kutatástól az adminisztrációs tevékenységen át a gyakorlatba ültetett innovációig.

„Kétféleképpen közelíthetjük meg a mesterséges intelligencia és kutatás kapcsolatát. Az egyik, hogy kutatjuk a mesterséges intelligenciát, a másik, hogy hogyan használhatjuk azt a kutatás támogatására. Mindkettőben óriási lehetőségek vannak, az elsőben a HUN-REN-nek évtizedes tapasztalata van, a másikra hoztuk létre a AI1Science programot. A mesterséges intelligencia nem csupán új technológia: új korszakot nyit az emberi tudás és kreativitás történetében – hangsúlyozta Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.

Az AI Symposiumot közvetlenül megelőzi az AI Hackathon 2025, amelyen fiatal kutatók és fejlesztők dolgoznak együtt, hogy új, innovatív AI-megoldásokat hozzanak létre, saját ötleteikkel formálva a mesterséges intelligencia következő generációját. ”

Forrás:
Május a mesterséges intelligencia hónapja; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2025. május 1.
Lásd még:
AI Symposium 2025 8-10 May 2025
AI1Science Hackathon; Wigner Fizikai Kutatóközpont; 2025. tavasz
MI? Filozófiai kérdések a mesterséges intelligenciáról 2025. tavasz; Filozófiai Intézet
(ez utóbbi sorozat már a vége felé tart, de mindenképpen érdemes tudni róla)

Közigazgatás, politika, jog

Az ingatlanszerzés korlátozása kikerülhet a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezetből

„A helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetése során a legtöbb vitát az ingatlanszerzés korlátozásának bevezetése okozta, így „ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból” – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen rendezett lakáspolitikai fórumon.

Navracsics Tibor az egyetem által szervezett Lakás – lakáspolitika – lakhatás a XXI. században című konferencián úgy fogalmazott: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete öt lehetőséget ad azoknak a településeknek, amelyek úgy érzik, hogy a különböző kiköltözési hullámok az adott település szerkezetét, közösségét vagy infrastruktúráját veszélyeztetik.

Ezek: az ingatlanszerzés korlátozása, a helyben lakók elővásárlási jogának általánossá tétele, az ingatlanszerzés, illetve a lakcímlétesítés feltételhez kötése, valamint helyi adók bevezetése.

A miniszter szerint ezek közül a legnagyobb vitát az ingatlanszerzés korlátozása okozza.

„Ha ezek a viták folytatódnak, ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból” – közölte Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy „a többi négy elem is elégséges garanciát ad”.

Kiemelte ugyanakkor, hogy vitatja azokat az érveket, amelyek szerint ez az intézkedés elértéktelenítené az ingatlanokat az adott településen.

„A magas ingatlanár bezárja a települést. Nyilvánvalóan csak a jómódúak, csak a gazdagok számára teszi megközelíthetővé az adott települést, ezáltal részben akár el is öregítheti, tehát a korfát is eltolhatja az idősebb nemzedékek irányába, másrészt pedig nehezebbé teszi a pályakezdést a fiatalok számára, akik az adott helyi gazdaságban az innovációt hozhatják” – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy 2010 óta 230 százalékkal nőttek az ingatlanárak Magyarországon, ez az arány az Európai Unióban a legmagasabb.

Kitért arra is, hogy a törvénytervezetről folytatott országos konzultáció során a polgármesterek éppen az ingatlanszerzés kizárásáért lelkesedtek a leginkább, többek között azért, mert ez az ingatlanárak csökkenését vonná maga után, ami segítene a fiataloknak a lakáshoz jutásban.

Előadásában a miniszter kitért a lakhatás problémáját enyhíteni szándékozó kormányzati intézkedések másik két elemére is. Az egyik a Versenyképes járások programja, amelynek során az önkormányzatok iparűzésiadó-növekményét forgatnák vissza térségi felzárkózásra. A másik a gyarapodó közösségek támogatása, aminek részei mindazok a fejlesztési és családtámogatási programok, amelyek célja az úgynevezett rurális térségek újbóli vonzóvá tétele és a területi kiegyenlítés.

Magyarország Budapest-túlsúlyos, gyakorlatilag a fővárosból és környékéből áll, „ezen próbálunk valamilyen formában segíteni különböző intézkedésekkel”- jelentette ki Navracsics Tibor.

Jelezte, Budapest lakossága 1990 és 2023 között 330 ezer fővel csökkent, és ez a tendencia – Győr és Sopron kivételével – a legtöbb megyeszékhelyre is jellemző. A statisztikai hivatal adataira hivatkozva példaként a főváros környékét, a gödöllői, a szigetszentmiklósi, az érdi és a budakeszi járást említette, ahol az elmúlt tíz évben komoly népességnövekedés történt.

Ennek is köszönhetően Magyarország az Európai Unió harmadik „legingázóbb” országa, ahol a foglalkoztatottak 42 százaléka tölti napi ingázással az idejét – mondta a miniszter. „Ezzel a megyeszékhely vagy éppen a főváros nemzeti össztermékéhez, vagy éppen iparűzésiadó-eredményéhez járulnak hozzá, természetesen használva az ottani infrastruktúrát is” – emelte ki, hozzátéve, hogy ez is a Versenyképes járások koncepciójának megalapozottságát erősíti.

A miniszter mindehhez hozzáfűzte, hogy az egy főre eső nemzeti össztermék tekintetében Budapest több mint kétszerese a nemzeti átlagnak, és mellette csak három vármegye: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér éri el a nemzeti átlagot.

„A maradék 16 vármegye gyakorlatilag a nemzeti átlag alatt van, és ez nemcsak a területi egyenlőtlenségek szempontjából fontos, de például a lakhatási esélyek szempontjából is”- hangsúlyozta.

Navracsics Tibor beszélt a balatoni szolgálatilakás-programról is, amely 5 milliárd forint értékben kínált lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy szolgálati lakásokat hozzanak létre például fiatal tanárok, orvosok, rendőrök számára. Első körben kevés önkormányzat pályázott, ezért második fordulót is hirdettek, de végül is a programból 27 településen 104 szolgálati lakás épülhet meg.

„El tudunk lépni az ország más térségeiben is ebbe az irányba, ha ez a program jól vizsgázik, és a szolgálati lakások valóban enyhítik az ott lévő szakemberhiányt” – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.”

Forrás:
Az ingatlanszerzés korlátozása kikerülhet a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezetből; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. április 30.

A vármegyei önkormányzatok megkerülhetetlenek a fejlesztéspolitikában

„A vármegyei önkormányzatok megkerülhetetlen partnerei a fejlesztéspolitikának, ma már a versenyképes járások programjában is stratégiai partner a kormányhivatalokkal együtt – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Lentiben.

Navracsics Tibor a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének informális ülésén tartott előadásán arról beszélt, hogy a két éve működő minisztérium legújabb kiemelt feladata a helyi közösségek önazonosságához való jogának törvénybe foglalása. Már lefolytatták az ötletbörzét az önkormányzatokkal, elkészítették a törvényjavaslat normaszövegét, aminek társadalmi vitája is lezárult mostanra, ezzel pedig készen állnak arra, hogy benyújtsák a parlamentnek.

A miniszter arra is kitért, hogy a versenyképes járások programjának megszervezésében a vármegyei önkormányzatok nagyon magas színvonalon foglalkoztak a fejlesztési elképzelésekkel a szoros határidő ellenére. A döntéshozatal után a tervek szerint kora ősszel indulhatnak el azok a programok, amelyeket a helyi elképzelések alapján állítottak össze, és egyrészt a mindennapi élet megkönnyítését, másrészt a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítését szolgálják.

A járásonként 250 vagy 500 millió forintos kereteket mindenhol kitöltötték, sőt jelentősen túl is tervezték a járások – jegyezte meg.

Összesen 65 milliárd forint fejlesztési pénzről van szó, amihez most a Budapesten kívüli Magyarország hozzáférhet. Ez az elmúlt évek legnagyobb összegű területi fejlesztéspolitikai ösztönzője, ha nem számítjuk az európai uniós forrásokat – hangsúlyozta a politikus.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy 1990 óta jelentősen átalakult a népesség belföldi vándorlása, egyrészt az ország északnyugati része felé, másrészt a nagyvárosok vonzáskörzeteinek irányába. Ennek legfőbb oka az ingatlanárak jelentős emelkedése, miközben az emberek 42 százaléka ingázik, vagyis nem azon a településen él, ahol dolgozik vagy tanul.

Kifejtette: készítettek a vállalkozások adóerejének intenzitását felhasználva egy olyan térképet, amely a települések gazdasági erejét mutatja. Ez alapján az ország háromnegyed része átlag alatti fejlettségűnek számít, a kivételek közé tartozik Budapest, valamint a jelentős iparral rendelkező nagyobb városok, de nagy különbség van például a Balaton keleti és nyugati medencéje között is, az előbbi előnyére.”

Forrás:
A vármegyei önkormányzatok megkerülhetetlenek a fejlesztéspolitikában; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. április 29.

Még mindig emelkednek a kórházi adósságok, de április második felében már megkezdődött az adósságok rendezése

„Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak elmondta: a márciusi 12 milliárd forintos emelkedés rendkívül magas szám. De már látszik a fény az alagút végén, mivel az eszközbeszállítók arról számoltak be, hogy április második felében megkezdődött az adósságok rendezése.

Néhány napos csúszással pénteken jelent meg a március végi kórházi adósságadat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Az egészségügyi intézményekben 39,4 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel a gazdasági vezetők íróasztalán. Csakhogy ez még nem a teljes kép.

Március végén a lejárt összes kórházi adósság 57 milliárd forint volt, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség április közepén megrendezett konferenciáján. Ebben az adatsorban már benne vannak azok az egyetemi klinikák is, amelyeknek a modellváltás miatt nem kell a MÁK-nak minden hónapban adatot szolgáltatniuk.

Az egyetemi klinikák március végi adósságai: Semmelweis Egyetem: 0,9 milliárd forint, Debreceni Egyetem: 6,8 milliárd forint, Pécsi Tudományegyetem: 4,6 milliárd forint, Szegedi Tudományegyetem: 6 milliárd forint.

Az államkincstár március végi adatai szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 552 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma 185 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 72 intézmény rendelkezett.

Egy hónap alatt 12 milliárdos emelkedés

Egy hónappal korábban, február végén 45 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóiknak, erről itt írtunk bővebben.

Az idei év elején pedig még hatalmas tartozások miatt aggódhattak a kórházvezetők. Január végén még 86,4 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a betegellátók a MÁK adatai szerint, az egyetemi klinikákkal együtt pedig 123,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a január és a február mindig kiugró adósságnövekedéssel jár – mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A márciusi 12 milliárd forintos emelkedés is rendkívül magas szám – bár a NEAK számításai szerint tavaly havonta átlagosan 13,9 milliárddal nőtt a lejárt tartozásállomány.

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő főtitkár szerint, mivel a kormány az idei évtől havi plusz 12,5 milliárd forinttal emeli a kórházak finanszírozását, akkor a 12 milliárd akár még kedvező adatnak is tűnhet. A források elosztásának elve az eddigi legjobb és legigazságosabb, ugyanis a teljesítmény díjazását korrigálta a kormányzat – mondta Rásky László. Más kérdés, hogy a pluszforrás valóban új helyzetet teremt: várhatóan minden intézménynek gördülékenyebb lesz a gazdálkodása, de ez nem lesz mindenhol egységes. Kérdés, hogy a „tolerálható adósság” számonkérése hogyan fog történni. A tolerálható adósság mértékéről Takács Péter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, ez évi 80 milliárd forint körüli összeget jelent. Az OSZ főtitkára kockázatosnak tartja, ha a pluszforrást vagy annak egy részét egyes intézmények nem a tartozások kifizetésére, hanem egyéb célokra, esetleg tartalékolásra fordítják, a régi reflexek alapján. De, ha ezt az országos kórházi főigazgató (OKFŐ) figyeli, számonkéri, akkor valóban jobb lehet az intézmények helyzete.

Ráadásul a havi 12,5 milliárd forint plusz forrás első kifizetése idén január helyett áprilisban történt meg, mégpedig visszamenőlegesen, január-április hónapokra – tette hozzá a Rásky László.

Ugyanakkor az OSZ tagvállalatainak vezetői jó hírekről számoltak be, mert április második felében elindultak az utalások és megérkeztek a kórházaktól a kifizetetlen számlák végösszegei, mondta a szövetség főtitkára.

Most azért alacsonyabb a kórházak adóssága, mert az év második hónapjában volt egy jelentős adósságrendezés. A legutóbbi, februári kórházkonszolidáció során 96,4 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek. 2024-ben pedig összesen 150 milliárd forintot úgy fizetett ki a NEAK a kórházak számára, hogy utólagosan számlákat egyenlített ki.

Nem ellátást finanszíroztak, tartozásokat egyenlítettek ki – hívta fel a figyelmet Kiss Zsolt Mátraházán a Kórházszövetség kongresszusán. A egészségbiztosító főigazgatója szerint ami eddig történt, az a csúnya múlt. Úgy fogalmazott a Kórházszövetség konferenciáján, HOGY ősellenség a kórházi tartozás. Meg kell oldani, hogy a betegek ellátását a valós értékeken finanszírozzák az intézmények számára.

A legfrissebb államkincstári adatokból jól látszik, hogy hol a legégetőbb a helyzet. A toplista élén az Észak-Pesti Centrumkórház, közismertebb nevén a Honvédkórház áll, 3,2 milliárd forint tartozással. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei oktatókórházak 2,05-2,05 milliárd forintot görgetnek maguk előtt. Az Országos Onkológia Intézetben a MÁK adatok szerint a februári 1,5 milliárd forintról már 1,7 milliárd forintra nőtt a tartozások összege.

Folyamatosan monitorozzák a tartozásállományt

Rásky László arra a kérdésre, hogy idén is szükség lesz-e év közbeni kórház konszolidációra, azt válaszolta: azt az egészségügyi politikusok is elismerik, hogy az idei költségvetésben szereplő plusz 150 milliárd forint, ami havonta 12,5 milliárd forintonként érkezik a kórházakba, az nem lesz elég az idén keletkező adósság teljes rendezésére. Biztosan lesz idén is év közben lejárt tartozásállomány. Nyilván jó lenne, ha ezt év közben rendezné a kormány, ám mivel a kisujjukat nyújtották, nem kívánjuk az egész karjukat, mert nem lenne reális, különösen ebben a költségvetési helyzetben – fogalmazott az OSZ főtitkára. Hozzátette: folyamatosan nyomon követik a pluszforrás mellett, hogy ténylegesen mekkora adósság keletkezik az intézményekben. Ha ez meghaladja majd a 25-30 milliárd forintot, akkor az OSZ biztosan kérni fogja az évközi adósságrendezést, mondta Rásky László.”

Forrás:
Ismét kísért az egészségügy ősellensége: friss számok érkeztek; Koncsek Rita; Economx; 2025. április 25.

Újabb vissza nem térítendő támogatási program indul a vidéki mikro- és kisvállalkozások támogatására

„A Kormány újabb, vissza nem térítendő támogatási programmal segíti a vidéki térségek legkisebb vállalkozásait. A GINOP Plusz-1.2.4-25 kódszámú – európai uniós társfinanszírozással megvalósuló – program célja a mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növelése, a helyi gazdaság élénkítése és a munkahelyek megőrzése.

A program az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyik alappillérét képező Demján Sándor Program részeként valósul meg. A 2025-ben a hazai kkv-k számára rendelkezésre álló összesen 1400 milliárd forintnyi gazdaságélénkítő forrásból 50 milliárd forintot fordít a Kormány erre a célra.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár emlékeztetett: a pályázat az ország négy leghátrányosabb helyzetű régiójában (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország), valamint a Szabad Vállalkozási Zónákban működő, legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozások számára érhető el. A támogatás mértéke 50%, vagyis a beruházás felét a Kormány állja. Vállalkozásonként 5 és 30 millió forint közötti támogatás igényelhető, amelynek akár fele előlegként is lehívható.

A támogatást új eszközök és technológiák beszerzésére, informatikai fejlesztések megvalósítására (hardver eszközök, szoftverek beszerzése, felhőszolgáltatás igénybevétele) és ingatlan beruházásra (korszerűsítés, bővítés) fordíthatják a vállalkozások. Emellett a támogatás felhasználható a projektmenedzsment és általános (rezsi) költségek fedezésére, tanácsadás igénybevételére, valamint készletek beszerzésére is.

A pályázat benyújtásának feltétele a legalább egy teljes lezárt üzleti év, valamint minimum 1 fő foglalkoztatott. A pályázati kitöltőprogram a tegnapi napon vált elérhetővé, a kérelmek előtöltésére pedig a mai napon 9 órától nyílt lehetőség a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül. A támogatási kérelmeket május 7-én 17:00-tól lehet majd benyújtani a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2026. április 30-ig.

A Kormány egyik legfontosabb célja az európai uniós források biztosítása a hazai vállalkozások számára. „A magyarországi kkv-k számára 2025-ben a GINOP Plusz 1. prioritása keretében 450 milliárd forintnyi uniós forrást teszünk elérhetővé vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő (a köznyelvben „0”-ás hitelként ismert) pénzügyi támogatások, valamint ezek kombinációja révén” – hangsúlyozta Szabados Richárd. A Kormány a most megjelenő programmal több mint 2 ezer vidéki vállalkozás megújulását segíti, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság megerősítéséhez és a területi hátrányok csökkentéséhez.”

Forrás:
A Kormány újabb vissza nem térítendő támogatási programot indít a vidéki mikro- és kisvállalkozások segítése érdekében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. április 29.

A jogalkotók nem nyelvészek, és ez olykor az ítélet rovására megy – a jogi nyelvezet közérthetőségének fontosságáról

„„Ezt az illetve szót el kellene felejteni” – mondta Sárközy Szabolcs bíró, a Kecskeméti Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője kedden Szegeden, ahol a jogi nyelvezet közérthetőségének fontosságát, és az annak hiányából fakadó problémákat mutatta be. A bíró által kiemelt kötőszó azért különleges példa, mert nemcsak a jogban járatlan polgároknak, de a jogászoknak is nehezen értelmezhetők lesznek tőle egyes törvények különböző pontjai.

Előfordult ugyanis, hogy azért kellett enyhébb ítéletet hoznia a bíróságnak, mert nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a jogszabályban jelölt cselekedetekből, amelyeket a jogalkotó az „illetve” szóval választott el, mindent el kell-e követni a nagyobb büntetéshez, vagy csak az egyiket. Ilyen esetben pedig a vádlottra nézve kedvezőbb eset lép életbe, mivel a súlyosabb vád nem állja meg a helyét teljes bizonyossággal.

Meg kell győződni róla, hogy megértették

Sárközy szerint, ahogy egy könyv is akkor jó, ha gördülékenyen olvasható, úgy egy bírósági határozatnak is egyértelműnek, könnyen értelmezhetőnek kell lennie. Ezt nagyban segítené, ha például elhagynánk a jogi nyelvezetből a szenvedő szerkezetet, tehát az a formát, amikor a cselekvés elszenvedője lesz a mondat alanya, és nem az, aki a cselekvést végzi. Bár a jogász azt is elképzelhetőnek tartja, hogy idővel inkább az archaikus stílus felé lépünk vissza, és ezek a nyelvi formák kapnak nagyobb szerepet.

Még kevésbé lehet közérthetőségről beszélni, ha nem is magyar megfogalmazással találjuk szemben magunkat. „Ha azt írjuk oda a vádlottnak, aki még a nyolc osztályt sem végezte el, hogy dolus directus, akkor lehet, hogy szakmailag valami hű de klasszat csinálunk, de nem biztos, hogy érteni fogja” – magyarázta Sárközy.

A büntetőeljárási törvény szerint meg kell győződni arról, hogy az érintett megértette az elhangzottakat. Ezzel kapcsolatban nem csak a nyelvezet, de a kommunikációt körülvevő szituáció is fontos szerepet játszik. Egy példaként felidézett esetben egy testi sértés áldozatát még kvázi félkómás állapotban hallgatta ki a rendőrség. Itt a sietség miatt egyszerűen nem vették figyelembe, hogy az alany valóban tudja-e, mit is kérdeznek tőle, ez pedig értelemszerűen gyengítette a vallomás pontosságát.

Véletlenül elfogadott ítélet, értelmetlen tárgyalás

Fiatal vádlottaknál jellemző jogi fogalom a próbára bocsátás, amellyel, bár bűnösnek mondják ki az illetőt, nem alkalmaznak szankciót vele szemben. Ez a kifejezés viszont nem került be a köztudatba, így sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy adott helyzetben ez lenne a nekik kedvező forgatókönyv. Gyakran kapják a vádlottak ugyanis azt a jogi tanácsot, hogy csak a felfüggesztett büntetést fogadják el, ami azonban súlyosabb ítélet, így ha az általuk ismeretlen próbára bocsátás helyett ezt akarják kiharcolni, gyakorlatilag súlyosbításért fellebbeznek önmagukkal szemben.

Hasonló félreértés történt abban az említett esetben is, ahol a vádlottak nem értették meg az előkészítő ülés lényegét: ez az intézmény arról szólna, hogy ha a vádlott a váddal megegyezően beismeri a bűnösségét, alkut köthet, nem szükséges tárgyalást tartani, az ügy anélkül is gyorsan lezárható. Az ominózus ügy terheltjei azonban úgy gondolták, megsértenék a bíróságot, ha nem kérik a tárgyalást, így kitartottak ahhoz való joguk mellett. Persze ezt követően teljesen értelmetlenül zajlott le az eljárás, az pedig csak utóbb derült ki, hogy mindez azért történt, mert az illetékesek nem magyarázták el megfelelően a lehetőségeket.

Még könnyebben vezet félreértéshez, ha valaki érti, hogy mi történik a tárgyalóteremben, de az elhangzott kifejezéseket a köznyelvi, és nem a jogi jelentésükben értelmezi. Sárközy egyik példája szerint volt olyan, hogy a vádlott tudomásul vette az ítéletet, mert úgy hitte, az annyit tesz, megértette, hogy milyen büntetést akarnak kiszabni rá. Azt gondolta, így még fellebbezhet, és csak később szembesült azzal, hogy a tudomásul vétel fogalma a tárgyalóterem falai között az ítélet elfogadását jelenti. „A jogalkotók nem nyelvészek sajnos” – foglalta össze az előadó.

Sárközy szerint a sajtóközleményekben még a tárgyalóteremben közérthetőnek minősülő nyelvezethez képest is megengedőbbnek kellene lenni, hiszen ebben az esetben a nyilvánosság széles körű tájékoztatása a cél, ehhez pedig biztosítani kell, hogy a lehető legtöbb embernek legyen érthető a tartalom.

Kinek a kije?

„Közokiratban ne rövidítsünk már” – mondta a bíró, hozzátéve, hogy mégis ez a jellemző, és ítéletben is találkozott már a „BAZ megye” formulával. Ezzel szemben a terjengős megfogalmazásokra szerinte nem sajnálják az energiát, ami pedig gyakorta megy a közérthetőség rovására. Még az egyébként érthető és bevett kifejezések is lehetnek indokolatlanul hosszúak, Sárközy ilyennek tartja egyebek mellett a „börtönbüntetés” és az „eljáró bíró” összetételeket is, hiszen a börtön magában hordozza a büntetés tartalmát, a bíró pedig mi mást tenne, mint hogy eljár.

Szintén nem érdemes mondatokon keresztül halmozni ugyanazt a dolgot, ha ez elkerülhető, ha egyértelmű, hogy még mindig ugyanarról – például a korábbi mondatban jelölt alanyról – van szó, ezek az ismétlések csak az elírás kockázatát hordozzák magukban. Ugyanakkor van olyan helyzet is, ahol pont az ismétlés kell ahhoz, hogy következetes legyen a szöveg: például ha korábban járásbíróságról írtunk, nem változtathatjuk azt utána elsőfokú bíróságra.

Nem csak a jogi szakzsargon, a köznyelv is lehet táptalaja félreértéseknek. A következetes szóhasználat fontosságát illusztráló példaként Sárközy egy olyan esetről is mesélt, ahol hol csirkeként, hol jérceként hivatkoztak az ügyben érintett állatra, ennyi bonyodalom ugyanis már elegendő lehet a baromfitartásban kevéssé járatos emberek összezavarására. Tipikus példát szolgáltatnak még a rokoni viszonyok megnevezései, amelyeket a magyar köznyelv nem kezel túl szigorúan, így egy hivatalos leírásban fontos tisztázni, a szereplők pontosan kicsodái egymásnak.”

Forrás:
A jogalkotók nem nyelvészek, és ez olykor az ítélet rovására megy; Somos Péter; Telex.hu /Szegeder; 2025. április 30.

Mintegy 400 milliárd forint támogatás kifizetése várható idén a Vidékfejlesztési programból

„A kormány célja, hogy az előző, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus Vidékfejlesztési programjában még megmaradt 300-400 milliárd forint támogatási forrást kifizesse a program 2025-ös pénzügyi zárása előtt, valamint a mostani ciklusban a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében a pályázati felhívásokat meghirdesse – mondta Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára kedden Budapesten, az OTP Bank vállalati és agrár igazgatóságának sajtórendezvényén.

Ismertette: a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban megítélt támogatásokkal 2025 decemberéig kell elszámolniuk a tagállamoknak. A jelenlegi 3100 milliárd forintos kötelezettségvállalásból 2650 milliárd forintot már kifizettek. Ebből 122 milliárd forint beruházási támogatást érint, a többi területalapú, illetve állatlétszám-alapú kifizetés. Kormányzati prioritás, hogy ezeket az összegeket teljes egészében kifizessék és elszámolják – emelte ki az államtitkár.

Most van lehetőség a versenyképességet javítani, mivel sok a bizonytalanság a közös uniós agrártámogatási politika jövőjével kapcsolatban. 2028-ig összesen 5400 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, míg a 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően a kettes pillérben 2900 milliárd forint érhető majd el. Kiemelte: a 73 pályázati felhívásból 38 már megjelent. Köztük a legfontosabb ágazatokban, mint az állattartók, kertészeti és feldolgozóüzemek fejlesztésére kiírt pályázatoknál többszörös volt a túligénylés. Ebben a ciklusban a kormány prioritása, hogy elsősorban a kisebb családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, így alacsonyabb összegre, de a nagy beruházási pályázatokra is elég forrást tud biztosítani a megemelt társfinanszírozásnak köszönhetően.

Elmondta, hogy a kormány elhalasztotta a szántóföldi precíziós gépesítési pályázati kiírásokat idén, a forrásokat átcsoportosították a feldolgozóüzemek és állattartó telepek részére kiírt pályázati intézkedésekre. A járványhelyzet indokolttá tette, hogy az állattartók részére a 2020-as pályázati felhíváshoz hasonlóan járványvédelmi pályázatot hirdessenek, egyszerűsített, gyorsított eljárásban jelentetnék meg már május hónapban, hogy őszre már megítélésre is kerülhessen a támogatás részükre, de a beruházásaik már visszamenőleg elszámolhatóak lennének

Elmondta: a 2023-2027-es ciklusban a támogatott projektek főszabály szerint az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Újdonság, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető. Viski József hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a tavaly beérkezett beruházási pályázatok mindegyikében őszig meghozzák a döntést, illetve a korábbi ütemterv szerint valamennyi beruházási pályázatot meghirdessenek és a forrásokat ki is helyezzék.

Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója elmondta: a ragadós száj- és körömfájás, valamint a vámpolitika lefelé mutató kockázatot jelent a kormányzati növekedési tervekre. Az agrárium kibocsátása tavaly 8 százalékkal, 4000 milliárd forintra csökkent, ezen belül a növénytermesztési ágazat 11, 9 százalékkal esett vissza, az állattenyésztés teljesítménye 4,9 százalékkal emelkedett. Az OTP piaci méretéhez méltóan szeretne a KAP finanszírozásában részt venni. A stagnáló agárhitelállomány miatt a beruházási támogatási pályázatok az agrárium szereplőinek is nagy lehetőséget jelentenek, amit a megnövekedett pályázati igény is mutat. Kérdésre válaszolva elmondta, az OTP piaci részesedése az agárhitelezésben 23-24 százalék és a bank két ügyfele érintett a járvány miatt elrendelt moratóriumban.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kifejtette: a mezőgazdaság magas forrásigényét jól jelzi, hogy míg a teljes vállalati hitelállomány a GDP 18 százalékát teszi ki, addig az agrárium hitelállománya a szektor kibocsátásához viszonyítva 49 százalék. A teljes agrárhitel-állomány mintegy 1048 milliárd forint, míg az alapítvány összesen 624 milliárd forint hitelre nyújt garanciát, ennek túlnyomó többsége agárhitel.

Elmondta, hogy a száj-és körömfájás járvány miatt bevezetett egyéves moratórium értelmében a tőke és kamatfizetés mellett a garanciadíjak megfizetése alól is mentesülnek a gazdálkodók és az alapítvány – a bankokkal közösen – partner a hitelek átstrukturálásban.

Vulz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a járvány miatt a nyugati országrészekben leálltak a beruházások és a projektekben csúszások várhatóak. Úgy vélte, hogy lehetőséget kell biztosítani az állattartóknak, hogy a már megkezdett beruházási elemeket is támogathassák a hamarosan megjelenő, a telepek a járványügyi infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatból. Sok a bizonytalanság a KAP jövőjével kapcsolatban, de a 2028-tól kezdődő új finanszírozás időszakban várhatóan csökkeni fog a rendelkezésre álló források összege, ezért a gazdálkodóknak érdemes kihasználni a mostani lehetőségeket. A 80 százalékos társfinanszírozás Európában is egyedülálló – tette hozzá.”

Forrás:
Mintegy 400 milliárd forint támogatás kifizetése várható idén a Vidékfejlesztési programból; Agrárminisztérium; 2025. április 29.

Európai Unió

Jön az egységes uniós digitális jogosítvány, a kezdőkre szigorúbb szabályok várnak

„Jelentős változások lépnek életbe: 2033-ig egységes, digitális jogosítványt vezetnek be, amelyet minden uniós tagállam elismer. Bár az orvosi alkalmassági vizsgálat nem lesz kötelező uniós szinten, a kezdő sofőrökre szigorúbb szabályok várnak.

Létrejön az Európai Unió minden országában elfogadott digitális jogosítvány, amelynek érvényességi ideje 15 év lesz – számolt be az Index. Az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelezővé tétele nem vált uniós szintű szabállyá – ennek bevezetéséről minden ország maga dönthet. A döntés értelmében az idősebb korosztályra nem vonatkoznak külön szabályok, a korábban javasolt, 70 év felettiek jogosítványának 5 évente való megújítását elvetették. A fiatal, kezdő sofőrök esetében viszont szigorítások jönnek: az első két év során szigorúbb közlekedési szabályokat kell betartaniuk – például alacsonyabb sebességhatárok lehetnek érvényesek rájuk. Továbbá szerepel egy javaslat is: a háziorvosoknak jogosultságot kellene adnia az illetékes hatóságok tájékoztatására azokról a betegekről, akiknek esetleges egészségi állapota veszélyt jelenthet a közúti forgalomban.

A digitális jogosítvány bevezetése 2033-ig várható, és az adminisztrációs ügyintézést is egyszerűsíti majd.”

Forrás:
Átalakul a jogosítvány: a kezdőkre szigorúbb szabályok várnak; Economx; Kónya Polett; 2025. május 2.

Az Európai Bizottság új földrajzi árujelző kereső portált hozott létre

„Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) együttműködve új földrajzi árujelző kereső portált, új GIview-t hozott létre, amely átfogó információt nyújt az EU-ban és külföldön oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkről, megkönnyítve a szükséges információk elérését.

A GIview a szélesebb nyilvánosság és az érdekelt felek (pl. termelők, védjegy- és más szellemi tulajdonjogok jogosultjai, végrehajtó hatóságok, közigazgatás) számára nyújt átfogó információt az összes, EU-ban oltalom alatt álló földrajzi árujelzőről (beleértve a kétoldalú és többoldalú megállapodások révén EU-szinten védett, nem uniós országok földrajzi árujelzőit is), valamint a nem uniós országokban védelemben részesülő uniós földrajzi árujelzőkről.

A GIview az Európai Bizottság (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság) és az EUIPO együttműködésének eredményeként jött létre, amelyhez az Európai Bizottság biztosítja a teljeskörű és megbízható földrajzi árujelző regisztrációs adatokat, míg az EUIPO felel a rendszer fejlesztéséért, karbantartásáért és üzemeltetéséért.

A GIview könnyen hozzáférhető információkat kínál új és fejlett keresési funkciók alkalmazásával.

A GIview tartalmazza:

a hivatalos regisztrációs adatokat: például a földrajzi árujelző típusát, elsőbbségi dátumát, jogi státuszát, a védelem alapját az összes, EU-szinten védett földrajzi árujelző esetében (beleértve a kétoldalú és többoldalú megállapodásokon keresztül védett, nem uniós országok földrajzi árujelzőit is), valamint azokat az EU-s földrajzi árujelzőket, amelyeket nem uniós országokban védenek;

kibővített adatokat: például a földrajzi árujelzőket képviselő termelő csoportosulások és ellenőrző szervek elérhetőségeit, térképeket, fotókat a termékről, a termékleírást, a lehatárolt földrajzi területet, fenntarthatósági nyilatkozatokat stb.

A GIview a földrajzi árujelzők jogosult képviselői számára hozzáférést kínál az EUIPO Információcsere moduljához a Szellemi Tulajdonjogok Megsértésének Európai Megfigyelőközpontja által kezelt IP Enforcement Portal rendszeren keresztül.

A GIview fő előnyei:

a felhasználók megtalálhatják a kibővített adatokat és a földrajzi árujelzőkre vonatkozó dokumentumok linkjeit;

információt nyújt az elsőbbségről – amely különösen fontos a védjegybejelentők és vizsgálók, valamint a földrajzi árujelzők jogosultjai számára;

elősegíti a kapcsolatfelvételt a földrajzi árujelzőt kezelő termelői csoportosulások, a végrehajtó hatóságok, üzleti partnerek és egyéb érintettek között;

keresési lehetőségeket kínál: például terméktípus (bor, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok), földrajzi árujelző típus (OEM, OFJ, földrajzi jelzés), jogi státusz (pl. bejelentett vagy bejegyzett), illetve a védelem jogi alapja (EU rendelet vagy nem uniós országokkal kötött nemzetközi megállapodás) alapján;

lehetővé teszi a földrajzi árujelzők térképes megjelenítését, bemutatva azok földrajzi elhelyezkedését;

lehetőséget ad a termelői csoportosulások számára arra, hogy a kibővített adatokat több nyelven is elérhetővé tegyék.

”

Forrás:
Az EU új földrajzi árujelző kereső portált hozott létre; Sidlovits Diána; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK); 2025. április 29.

Mikrocsipek (European Chip Act): A globális versenyben lemarad az Unió, jelenti az Európai Számvevőszék (ECA)

„

Nem tűnik megvalósíthatónak, hogy az Unió globális piaci részesedése 2030-ra elérje a 20%-ot.

A beruházások oroszlánrészét a tagállamok és a magánszektor biztosítják; az Európai Bizottságtól sokkal kevesebb forrás származik.

A nyersanyagokhoz való hozzáférés, az energiaköltségek és a geopolitikai feszültségek szintén kihívásokat jelentenek.

Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint valószínűtlen, hogy az Unió teljesíteni fogja azt a célját, hogy 2030-ra 20%-os részesedést szerezzen a mikrocsipek piacán. Bár a csipekről szóló 2022. évi uniós jogszabály új lendületet adott az európai mikrocsipágazatnak, az általa ösztönzött beruházásoktól aligha várható jelentős javulás az Unió pozíciójában ezen a téren.

A mikrocsipek létfontosságú szerepet játszanak mindennapi életünkben, és a Covid19-világjárvány alatt a globális hiányuk rávilágított arra, hogy gazdasági szempontból döntő fontosságúak. A digitális évtizedre vonatkozó uniós stratégia azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az Unió 20%-os részesedést szerezzen az élvonalbeli és fenntartható mikrocsipek globális termelési értékében. Az Európai Bizottság elfogadható előrelépést tett a stratégia végrehajtása terén, de a számvevők megállapítása szerint a valóság egyelőre jócskán elmarad az ambícióktól.

„Az Uniónak minél előbb a valós helyzethez kell igazítania a mikrocsip-stratégiáját – jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Ez a terület rendkívül gyorsan változik, óriási a geopolitikai verseny, és a jelenlegi tempónk mellett még igencsak távol vagyunk törekvéseink megvalósításától. A 20% mint cél inkább csak egy törekvést fejezett ki: annak eléréséhez 2030-ig körülbelül meg kellene négyszereznünk a termelési kapacitásunkat. A jelenlegi haladás üteme azonban ehhez még csak nem is közelít. Európának versenyben kell maradnia – az Európai Bizottságnak pedig újra kell értékelnie hosszú távú stratégiáját, hogy az tükrözze a valós helyzetet.”

A csipekről szóló jogszabály 2030-ig történő végrehajtásához szükséges becsült összegnek (86 milliárd euró) a Bizottság mindössze 5%-át (4,5 milliárd euró) kezeli. A fennmaradó összeget várhatóan a tagállamok és az ágazati szereplők fogják biztosítani. Összehasonlításképpen: a legnagyobb globális gyártók a 2020-tól 2023-ig tartó hároméves időszakban 405 milliárd euró összegű beruházást irányoztak elő, ami mellett eltörpül a csipekről szóló uniós jogszabály pénzügyi ereje.

A számvevők ugyanakkor rámutatnak: a Bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy a tagállami beruházásokat uniós szinten koordinálva biztosítsa azok összhangját a jogszabály célkitűzéseivel. Emellett a csipekről szóló jogszabály a célértékeit és a nyomon követést tekintve nem fogalmaz egyértelműen, és az sem világos, hogy megfelelően figyelembe veszi-e az ágazat hagyományos mikrocsipek iránti keresletének jelenlegi szintjét.

De ezen kívül számos más alapvető tényező is befolyásolja mind az Unió versenyképességét ezen a területen, mind a csipekről szóló jogszabály sikeres végrehajtásának esélyeit. Ilyen tényező például a nyersanyagimporttól való függőség, a magas energiaköltségek, a környezetvédelmi kérdések, a geopolitikai feszültségek és az exportellenőrzések, valamint a szakképzett munkaerő hiánya. Az uniós mikrocsipágazatot néhány, nagy értékű projektekre összpontosító nagyvállalat alkotja, így a finanszírozás kis számú szereplőre koncentrálódik. Emiatt egyetlen projekt törlése, késedelme vagy kudarca akár az egész ágazatra is jelentős hatással lehet.

A számvevők átfogó megállapítása szerint valószínűtlen, hogy a csipekről szóló jogszabály nyomán jelentősen növekedne az Unió részesedése a mikrocsipek piacán, vagy hogy teljesülne a globális termelés 20%-ára vonatkozó célkitűzés. Az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett saját előrejelzése szerint a gyártási kapacitás jelentős várható növekedése ellenére a gyorsan növekvő piacon az Unió teljes részesedése a globális értékláncban csak kismértékben, a 2022. évi 9,8%-ról 2030-ra mindössze 11,7%-ra fog nőni.

Háttér-információ

A globális ellátási láncnak a Covid19-világjárvány által kiváltott zavaraira reagálva, az uniós iparpolitika részeként 2022 februárjában bevezették a csipekről szóló uniós jogszabályt. A jogszabály célja a mikrocsiphiány kezelése és az Unió technológiai vezető szerepének megerősítése volt. A csiprendelet 2023 szeptemberében lépett hatályba.

A csipekről szóló 2022. évi jogszabályt megelőzte a 2013. évi stratégia, amely a mikro- és nanoelektronikai ágazat megerősítését célozta. Az Unió mikrocsipgyártási kapacitása már 2013-tól kezdve jelentősen nőtt, de a globális növekedéssel nem tartott lépést, így az Unió világpiaci részesedése csökkent.

A csipekről szóló jogszabály kidolgozására meglehetősen sürgősen, részben a Covid19-világjárvány utáni hiányokra reagálva került sor. Emiatt nem alkalmazták teljes körűen a jogszabályok előkészítése során szokásos eljárásokat, nem készítették el például a korábbi stratégiák értékelését és a javaslat hatásvizsgálatát.

A csipekről szóló jogszabály Európai Bizottság általi első időközi értékelését és felülvizsgálatát 2026 szeptemberéig kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Kapcsolódó hivatkozások

Különjelentés 12/2025: Az Európai Unió mikrocsip-stratégiája – A megvalósítás elfogadhatóan halad előre, de valószínűtlen, hogy pusztán a csipekről szóló jogszabály révén teljesülhet a Digitális évtized szakpolitikai program igen ambiciózus célja

Fő tények és megállapítások

”

Forrás:
Mikrocsipek: A globális versenyben lemarad az Unió; Európai Számvevőszék; 2025. április 28.
Lásd még:
European Chips Act – Update on the latest milestones; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 2025. április 25.
A csipekről szóló európai jogszabály; Európai Bizottság

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat telemedicina ellátási bázisa Bicskén

„Dr. Pintér Sándor 2025. április 29-én látogatást tett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egészségügyi és Logisztikai Központjában Bicskén. A miniszter megtekintette a telemedicina ellátás bázisát, a helyben működő labordiagnosztikai és gyógyszerellátási központot.

Az ott dolgozók bemutatták a hátrányos helyzetű településekre összpontosító telemedicina programban részt vevő mobil rendelőket, azok felszerelését, valamint a gyógyszerközpont egyénre szabott gyógyszerelési technológiáját.

A telemedicina ellátás hibrid ellátási forma, amelyet az ország öt helyszínén felállított Egészségpontok szerveznek, úgy, hogy mobil rendelőkkel látogatnak el a felzárkózó településekre. A tizenkét guruló háziorvosi rendelőben, azaz minden autón egy műszaki felelős gépkocsivezető és egy nővér teljesít szolgálatot. A rendeléseket fejlett, innovatív telemedicinális eszközökkel végzik, mint például a digitális fonendoszkóp, amit a nővér helyez a beteg mellkasára és az akár több száz kilométerre lévő orvos távolról, online hallgatja a szív és tüdőhangokat. Az orvosnak nem kell fizikailag a helyszínen lennie, bárhonnan be tud csatlakozni a rendelésekbe. Az orvosi szaktudás virtuális térbe helyezésével a hátrányos helyzetű településeken is helyben biztosítható magas színvonalú alap és szakellátói tevékenység, mint például a helyszíni labor, ultrahang és szemészeti vizsgálatok.

A bicskei Egészségügyi és Logisztikai Központ a telemedicina ellátás bázisaként működik, emellett orvosi laboratóriumi és személyre szabott gyógyszerellátási hátteret is ad az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az orvos által felírt e-recepteket a gyógyszerközpont gyógyszerész munkatársai ellenőrzik, majd a gyógyszereket napszak szerint csomagolják össze és továbbítják a pácienseknek.

A mobil rendelőben megvizsgált, de további ellátást igénylő betegnek a helyi viszonyokat jól ismerő munkatársak segítenek időpontokat foglalni és eljutni a szakellátásba vagy kórházba. Az Egészségpontok továbbá a helyi önkormányzatokkal együttműködve segítenek a kórházból kikerülő vagy segítségre szoruló lakók ellátásának megszervezésében is.

A program hatékonyságát jól mutatja, hogy a telemedicina rendelések keretében 2024-ben 40 településen 7182 főt láttak el.”

Forrás:
Belügyminiszteri szemle a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bicskei bázisán; Belügyminisztérium; 2025. április 29.

Időlegesen leállt a Központi Azonosítási Ügynök

„Ez a szolgáltatás felel szinte az összes állami portál beléptetéséért, így a leállása komoly gondokat okozhat. Az üzemzavar fontos ágazatokat is érinthet.

Szinte teljesen leállt az elektronikus ügyintézés – hívta fel a figyelmet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete. Közleményükben emlékeztettek: ez a szolgáltatás felel szinte az összes állami portál beléptetéséért.

Április utolsó napjára teljesen leállt az állami informatika fő eleme, a Központi Azonosítási Ügynök – hangsúlyozták. Majd ismertették: ez az a szolgáltatás, amely felel szinte az összes állami portál beléptetéséért, így ha ez nem működik, akkor szinte semmi se működik.

A könyvelést ma már az állami elektronikus kapcsolattartás nélkül a szokásos módon nem lehet intézni, így az Idomsoft Zrt.-nek mint üzemeltetőnek fokozott felelőssége van a működtetés biztosítása terén – írták. Hozzátették: a hiba nemcsak a könyvelői piacnak, de a nagyobb vállalatok ügyviteli háttérmunkájának is okozhat károkat, de ilyenkor például építési naplót sem lehet vezetni.”

Forrás:
Leállt a Központi Azonosítási Ügynök; Magyar Nemzet; 2025. április 30.

Technika, tudomány, MI

Az önvezető járműveké a jövő, de még tíz-húsz év kell az elterjedésükhöz

„A számítógép már most sokkal jobb az embernél a közlekedési helyzetek felismerésében és a gyors döntéshozásban, valamint a forgalomszervezésbe bevont mesterséges intelligencia akár a negyedére is csökkentheti a városi forgalmi dugókat – mondta az InfoRádióban Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetőhelyettese.

Egyre gyakrabban hallunk kisebb-nagyobb mértékben önvezető autókról, amelyek egyre fejlettebbek, de a valós közlekedési szituációkhoz és a kiszámíthatatlan emberi sofőrökhöz való alkalmazkodás sokkal nagyobb kihívás, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetőhelyettese az InfoRádióban elmondta, hogy a közlekedési dugók elkerülésében, valamint a közlekedési balesetek megelőzésében egyre inkább látni, hogy a robotpilóta felülmúlja az embert, mivel nem fárad el, és sokkal gyorsabban tud döntést hozni.

A kutató elárulta: a rendszer- és irányításelméleti laboratóriumban azt vizsgálják, hogyan lehet a környezetérzékelést, utána a döntést, majd végül a beavatkozást végrehajtani egy autonóm jármű fedélzetén, illetve hogyan lehet ezeket a legjobban környezeti vagy gazdasági szempontok szerint optimalizálni.

Vanek Bálint ellenben leszögezte, olyan technológiákat, amelyeket az autóipar akár a közeljövőben alkalmazhat, nem fejlesztenek, sokkal inkább azzal foglalkoznak, hogy feltárják, mik a technológia határai. Példaként említett egy kereszteződést, amelyhez készítenek egy digitális ikermodellt, és lemodellezik a járműveknek mind a fizikai, mind a számítástechnikai hátterét, kommunikációját, egyéb paramétereit. A kísérlet során megnézik, hogy egy ilyen kereszteződésnek mekkora a maximális áteresztő képessége, ha nincs forgalomirányító jelzőlámpa, hanem a járművek egymással kommunikálnak egy háttérinfrastruktúrán keresztül, és egyeztetik az áthaladási sorrendet. Mint mondta, így jelentős előrelépést lehet elérni a forgalomszervezésben, hiszen sokkal több autó tud áthaladni a kereszteződésen.

De akár egy egész városi kerületet is meg tudnak vizsgálni hasonló módon, hogy hogyan lehetne a lehető legtöbb autót átereszteni az úthálózaton, számítógép által szervezett módon, és nem csak véletlenszerűen, érkezési sorrendben. Az algoritmus képes úgy megszervezni a közlekedést – az ismert úti céloktól függően –, hogy ne alakuljon ki dugó.

Azzal is foglalkozik a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma, hogy miként mozog együtt egy önvezető jármű az emberek irányította autókkal, hogyan tudja megtervezni a saját útvonalát úgy, hogy elkerülje a baleseteket és optimalizálja az üzemanyag-fogyasztást. A kutató hangsúlyozta, szeretnék felhívni az emberek figyelmét, hogy ez egy érkező technológia, és ha nem is a következő egy-két, inkább tíz-húsz éven belül, de teljesen megszokottak lesznek az autonóm járművek az utakon. Megjegyezte, remélik, hogy amivel a laborban kutatási szinten foglalkoznak, azt később az ipar magáévá teszi, és beépíti a következő generációs járművekbe.

Vanek Bálint kijelentette: az önvezető jármű a jövő, főként annak tudatban, hogy egyrészt a társadalom öregszik, másrészt az emberek szeretnék tartalmasan tölteni a munkán kívüli kevés idejüket, és nem vezetéssel. Továbbá a városokban egyre nagyobbak a forgalmi dugók, de ha egy mobiltelefonos applikációval lehetne hívni egy önvezető járművet, amely az utas leszállítása után már menne is a következőért, akkor jelentősen csökkenthető lenne a forgalmi terhelés.

„Egy autonóm jármű négy személyautót válthatna ki, hiszen nem használjuk folyamatosan az autóinkat, az idő nagyobbik részében csak parkolnak. Így negyedakkorára lehetne csökkenteni a városi torlódásokat, plusz időt és pénzt lehetne spórolni az embereknek” – tette hozzá a laborvezető-helyettes.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Labor projektben az a kutatók feladata és célja, hogy összefogják az ezen a területen dolgozó magyarországi kutatókat, és együtt dolgozzanak, ne külön-külön, mert így nem lehet felvenni a versenyt a német, amerikai, japán vagy kínai csapatokkal – tette hozzá Vanek Bálint.”

Forrás:
Vanek Bálint: az önvezető jármű a jövő, de még egy-két évtized kell; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2025. május 2.
Kapcsolódó hang:
A jövő intelligens járművei – Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezető-helyettese (MP3)

Sanghaj az MI-fejlesztés élvonalába tör – új lendületet kap a kínai innovációs ökoszisztéma

„Nagy nyelvi modellek és alkalmazott mesterséges intelligencia-fejlesztések.

A mesterséges intelligencia (MI) technológiai fejlődése új szakaszba lépett Kínában, különösen Sanghaj városában, ahol a helyi innovációs központokban egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy nyelvi modellek, az MI-alapú ipari megoldások, valamint a startup ökoszisztémát támogató kezdeményezések.

A kelet-kínai metropolisz nem csupán gazdasági és pénzügyi központként, hanem egyre inkább technológiai inkubátorként is funkcionál. Ennek egyik látványos példája a Mosu Space nevű kutató- és fejlesztőközpont, amely több mint száz technológiai vállalkozásnak ad otthont, a mesterséges intelligencia különféle alkalmazási területeire fókuszálva.

A kínai technológiai ökoszisztémában a mesterséges intelligencia fejlesztése az egyik legdinamikusabban növekvő terület. A Sanghajban működő cégek jelentős része olyan nagy nyelvi modelleken (LLM) dolgozik, amelyek hasonló képességekkel rendelkeznek, mint a nemzetközi szinten ismert megoldások. Emellett erőteljes a képfeldolgozáson, ipari automatizáláson, egészségügyi diagnosztikán és városi adatkezelésen alapuló MI-fejlesztések iránti kereslet is.

A helyi vállalkozások és kutatóintézetek támogatása érdekében új típusú infrastruktúrák, szabályozási keretek és tesztkörnyezetek jönnek létre, amelyek lehetővé teszik az MI-modellek gyorsabb tanítását, valamint biztonságosabb és etikusabb alkalmazását.

Kiemelkedő figyelmet kapnak azok az oktatási és kutatási kezdeményezések is, amelyek a fiatal fejlesztőket, kutatókat és mérnököket célozzák meg. A sanghaji MI-központokban egyre több egyetemi hallgató, PhD-kutató és startup-alapító dolgozik olyan projekteken, amelyek nemcsak hazai, de globális szinten is versenyképesek lehetnek.

A technológiai fejlődés ösztönzése és a fiatal tehetségek támogatása révén Sanghaj célja, hogy a globális MI-fejlesztések egyik központjává váljon. A város olyan kutatási és ipari környezetet épít, amely lehetővé teszi az új ötletek gyors prototípusozását, tesztelését és kereskedelmi hasznosítását.

A város innovációs törekvéseit erősíti a nemzetközi együttműködés is. Sanghaj otthont ad például a New Development Bank központjának, amely a BRICS-országok technológiai és gazdasági projektjeinek finanszírozásában vállal szerepet. Az ilyen típusú pénzügyi háttér segíti a nagyléptékű kutatás-fejlesztési beruházásokat, és hozzájárul a technológiai önállóság erősítéséhez.

Sanghaj példája jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán egy technológiai trend, hanem egy komplex, gazdasági és társadalmi hatással bíró fejlesztési irány. Az MI-kutatás és -alkalmazás támogatása révén a város hosszú távon is meghatározó szereplővé válhat a globális innovációs térképen.”

Forrás:
Sanghaj az AI-fejlesztés élvonalába tör – új lendületet kap a kínai innovációs ökoszisztéma; ComputerTrends; 2025. április 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Balaton gazdaságát, identitását erősíti az új regionális iroda Keszthelyen

„Szükség van a Balatonnál a térség egészét, gazdaságát is érintő kapcsolatok erősítésére, a desztinációmenedzsment-iroda ezt a missziót vállalja fel – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a VisitBalaton365 desztinációmenedzsment-iroda megnyitóünnepségén pénteken, Keszthelyen.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy ez fontos misszió, hiszen nem csupán képzések, programok helyszíneként, vagy találkozási pontként szolgál majd az új iroda, hanem a Balaton térségének gazdaságát erősíti.

„A professzionálisabb feladatellátás, a tapasztalatátadás, az ismeretátadás az itteni vállalkozásokat jobbá, reményeink szerint nyereségesebbé teszi” – fogalmazott. Mint mondta, a keszthelyi iroda összeköti a Balaton tájegységeit, a különböző helyeken működő vállalkozásokat, civil szervezeteket, közösségeket, ezáltal is erősítve a balatoni identitást.

A miniszter szerint számos lépést kell még annak érdekében tenni, hogy a Balaton valóban a hétköznapi életben is élő, lüktető közösséggé váljon. Egyes beruházások, például a balatoni körvasút megvalósítása is ezek közé a lépések közé tartozik – mutatott rá.

Princzinger Péter, a négy évszakos turizmusgazdaság megerősítéséért dolgozó VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője kiemelte, regionális szintű szervezetként összekötik és támogatják a turizmusban érintett szakembereket, vállalkozásokat, szakmai szervezeteket, elősegítve az együttműködést és a fenntartható fejlődést. Ezen túlmenően összekötő kapocsként működnek a központi turizmusirányítás és a térségi szereplők között.

Hangoztatta: tevékenységükkel inspirálni, ösztönözni kívánják a balatoni turizmus szereplőit szolgáltatásaik minőségének fenntartására és fejlesztésére, ezt információs, kommunikációs, képzési és szakmai szolgáltatásokkal segítik. Kiemelt feladatnak nevezte egy minden más turisztikai márkától jól megkülönböztethető, vonzó és elérhető Balaton-brand építését, gondozását, modellértékű megoldásokkal.

Ennek érdekében, térségi partnerekkel együttműködve két pályázaton is indulnak: az egyiknek a digitális desztinációmenedzsment, a másiknak a desztináció szintű rajongói program és kártyarendszer a tárgya – ismertette Princzinger Péter.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy az év első hónapjában 3,3 százalékkal több vendég érkezett a Balatonhoz, mint egy évvel korábban.

Az új iroda munkatársainak azt üzente, a Balaton nem adja el magát, dolgozni kell érte, a belföldi és a nemzetközi piacokon is. Kiemelkedő feladatnak nevezte a térség vállalkozásainak összefogását. „Meg kell teremteni azt a DNS-t, azt a szövetmintát, ami összeköti a keleti és a nyugati medencét, az északi és a déli partokat” – fogalmazott.

Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a Balaton-régióban a turizmus a térség gazdaságának a húzóágazata, az egyik legfontosabb olyan tényező, amely közvetlenül vagy közvetetten mindenkit érint.

A VisitBalaton365 Nkft. regionális turisztikai desztinációmenedzsment-irodája április 28-tól szolgálja a balatoni turizmus szereplőit információs és szolgáltató központként Keszthely Fő terén.

A két szinten, 270 négyzetméteren kialakított, oktatóteremből, irodákból, tárgyalókból, közösségi terekből, szociális és kiszolgáló helyiségekből álló, a helyi önkormányzattól bérelt irodaegyüttes felújítása és berendezése a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány által biztosított 120 millió forintos forrásból valósult meg.”

Forrás:
A Balaton gazdaságát, identitását erősíti az új iroda; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. április 28.
Keszthelyi irodánkban várjuk a balatoni turisztikai szakma képviselőit; VisitBalaton365 Nkft.; 2025. április 28.

Megújult weboldallal segíti a látogatókat a Budavári Palotanegyed

„A digitális turizmus új mérföldkövéhez érkezett a Budavári Palotanegyed: a látogatók mostantól a teljes kulturális kínálatot egy korszerű, felhasználóbarát weboldalon érhetik el. A www.budavaripalotanegyed.hu címen elérhető portál nemcsak információs felület, hanem egy komplex digitális élményközpont is, amely számos interaktív és személyre szabható funkcióval segíti az eligazodást és a programtervezést.

Az új weboldal egyik leginnovatívabb eleme az interaktív térképes navigáció, amely segíti a látogatókat a történelmi városrész felfedezésében. A térképen nemcsak a főbb látnivalók – mint a Szent István-terem, a Várkert Bazár vagy a Budai Várséták útvonalai – jelennek meg, hanem a praktikus szolgáltatások is: mosdók, kávézók, ajándékboltok és a Várkapitányság információs pontjai.

A weboldal magyar és angol nyelven is elérhető, így nemcsak hazai, hanem külföldi látogatók számára is könnyen használható. A regisztrált felhasználók testre szabott programajánlókat, hírleveleket és jegyvásárlási előzményeket is elérhetnek, így mindenki saját érdeklődési körének megfelelően tervezheti meg látogatását.

Az online jegyvásárlási lehetőség, valamint a csoportos látogatásokhoz fejlesztett külön funkciók révén a portál nemcsak információforrás, hanem kényelmi szolgáltatásokat is kínál. A múzeumpedagógiai programok és a rendezvényhelyszínek szintén egyszerűen elérhetők, így az iskolai csoportok vagy rendezvényszervezők számára is hasznos digitális eszközről van szó.

A portál nemcsak a programkínálatot teszi könnyebben elérhetővé, hanem a Budavári Palotanegyed építészeti és történelmi örökségét is közérthetően, vizuálisan gazdagon mutatja be. Emellett a fejlesztők kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentességre és az európai uniós szabványoknak megfelelő felhasználói élmény biztosítására.

A weboldalon naprakészen elérhetők a Nemzeti Hauszmann Program aktuális fejlesztései, az ezekhez kapcsolódó alternatív útvonalak, valamint a parkolási lehetőségek. A folyamatos frissítés biztosítja, hogy a látogatók mindig pontos és releváns információk alapján tervezhessenek.”

Forrás:
Digitális élmény a történelem szívében; ComputerTrends; 2025 április 29.

Fenntartható fejlődés

Kétségbeejtő állapotban van a Homokhátság

„Felgyorsult a terület kiszáradása, az ok a globális felmelegedés: az elmúlt huszonhat évből tizenhárom aszályos volt. Az utóbbi négy évben összesen csak 644 nap nem minősült száraznak. Van, ahol a talajvíz már csak hat méteres mélységben érhető el. Az ENSZ már 2020-ban félsivatagnak nyilvánította a Homokhátságot, amelynek problémáiról a közelmúltban egy szegedi konferencián beszéltek a kutatók, köztük Sipos György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője, akivel most az InfoRádió készített interjút.

A Homokhátság esetében már a régmúltban is többször előfordult, hogy jóval kevesebb víz volt a talajban, és – akár emberi hatás következtében is – futóhomok-mozgások indultak meg a vidéken. Sok területen, köztük például Illancsban vagy Bugac környékén olyan dűnék, homokformák találhatók, amelyek néhány száz évvel ezelőtt, a török időkben alakultak ki, illetve azt követően. Tehát ilyen tekintetben a Homokhátság mindig is egy száraz terület volt – mondta az InfoRádióban Sipos György egyetemi docens. De tény és való, hogy az elmúlt évtizedekben a talajvízszintek csökkentek, és főként az elmúlt egy-két évtizedben jelentősen fokozódott a párolgás, ami a 40-es, 50-es, 60-as és 70-es évekbeli állapothoz képest egy szárazodási tendenciát mutat – tette hozzá a szakértő.

A Homokhátság fokozott kiszáradásának okait illetően az SZTE tanszékvezetője azt mondta, nagyon nehéz elválasztani a klimatikus és az emberi tényezőket ebben a tekintetben, ugyanis a klíma melegedésével párhuzamosan a csapadék mennyisége nagyjából állandó maradt, egyes helyeken még lehet, hogy picit növekedett is, de a párolgás mértéke jelentősen, 5-10 százalékkal fokozódott. Ez azt jelenti, hogy a talajvizek felé tud leszivárogni a víz, de nincs annyi csapadék, ami pótolni tudná a talajvízkészleteket – fogalmazott.

A „szárazodáshoz” számos egyéb tényező is hozzájárul, amit az emberi hatás fokozhat, lásd mondjuk belvízelvezetés, a belvízelvezető csatornáknak a szerepe – bár e tekintetben megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékben tudják kiszárítani a Duna-Tisza közi térséget –, de megemlíthetők a területhasználatbeli változások, különbségek: egy intenzívebb mezőgazdasági használat mellett a talaj kevesebb nedvességet tud megtartani, a Nap és a szél sokkal hatékonyabban képes „kiszippantani” a nedvességet a talaj felső rétegéből – jegyezte meg Sipos György. Emellett a Szegedi Tudományegyetemen végzett ökológusok által jegyzett kutatások arra is rámutatnak, hogy például a Homokhátságnak a fásítása is valamilyen szinten hozzájárul a nedvesség elvesztéséhez, hiszen a fák jóval többet párologtatnak, mint a mondjuk a lágyszárú vegetáció.

Tehát nagyon sok tényezőből áll össze a szárazodás, de azért alapvetően a globális felmelegedés a fő motorja, vagyis ha a csapadék mennyisége nagyobb lenne, vagy a hőmérséklet alacsonyabb, nem az emberi tevékenység lenne a meghatározó.

A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban kifejtette: ott a Tisza, de az elég mélyen van, és legfeljebb szivattyúk sorával lehet feljuttatni a területekre, amivel lokális eredményeket lehet elérni, de ez az egész Homokhátság problémáját nem fogja megoldani. Ahogyan az sem, hogyha duzzasztás történik a folyó esetében, mert ez sem fog több tíz méterrel fentebbi területekre vizet eredményezni, csak a Tisza környezetében jelenthet komoly hatást.

A szakemberek úgy gondolják, hogy ilyen körülmények között nagyon fontos az adaptáció, úgy átalakítani akár a területhasználatot, ami a jelen klimatikus körülményeihez képest optimális. „Nyilvánvalóan ez egy nagyon sokrétű beavatkozást igényel, és helyről helyre változhat, hogy milyen beavatkozások vezethetnek sikerre; úgy mondjuk ezt, hogy területileg differenciálni kell azt, hogy most éppenséggel visszatartjuk a belvizeket, vagy a talajmegújító mezőgazdaságot próbáljuk előtérbe helyezni, ami segíti a talajnedvességnek a megtartását” – magyarázta az egyetemi docens, megismételve: főként a területi megoldások vezethetnek hosszabb távon sikerre, és tompíthatják a klímaváltozásnak a hatásait.”

Forrás:
Kétségbeejtő állapotban van a Homokhátság; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. május 1.
Kapcsolódó hang:
Fokozódó mértékben kiszárad a Homokhátság – kutató (MP3)

Megújították az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás programok döntési rendszerét

„Idén több mint 200 milliárd forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás programoknak köszönhetően – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárca megújította új AKG és ÖKO döntéshozatali rendszerét annak érdekében, hogy az érintettek gyorsabban juthassanak hozzá a forrásokhoz.

Nagy István kifejtette, az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a fenntartható, a környezet- és klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatokat ösztönző programok támogatása mellett. A tárca a korábbi támogatási időszak Vidékfejlesztési Programjának (VP) folytatásaként tavaly meghirdette a KAP Stratégiai Terv keretében az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és az Ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatása című pályázati felhívásokat.

A miniszter kiemelte, tekintettel a nagy érdeklődésre a források átcsoportosításának segítségével olyan döntést hoztak, melynek értelmében minden formailag megfelelő és a minimum vállalásokat teljesítő pályázó részére támogatást tudnak nyújtani. Ennek értelmében mintegy 17 600 AKG és több mint 5 ezer ÖKO kérelem támogatásáról határoztak, ami éves szinten az előbbi program esetében 150 milliárd, az utóbbi vonatkozásában pedig 58 milliárd forintot jelent a gazdálkodóknak. Mivel mindkét esetben többéves célprogramról beszélünk, ezért az 5 éves konstrukció lehetséges támogatási összege meghaladhatja a 750 milliárd, illetve 290 milliárd forintot.

A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási szerződéseket a kedvezményezettek folyamatosan vehetik kézhez. Első körben a kis- és családi gazdaságok, majd a következő körben a nagyobb gazdaságok, ezt követően – a források rendelkezésre állása esetén – a nagyobb területen termelők is kézhez kaphatják a támogatói szerződéseiket, amely alapján benyújthatják majd az egységes kérelmeiket – tette hozzá.

A támogatási programok kötelezettségvállalási időszaka 2025. január 1-től 2029. december 31-ig tart, és elsőként az idei Egységes Kérelem keretében nyújthatnak be kifizetési igénylést a gazdálkodók.”

Forrás:
Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat; Agrárminisztérium; 2025. május 1.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kiberbiztonság 2025: Új kihívások és stratégiai válaszok a digitális térben

„A digitális környezet robbanásszerű fejlődése – különösen a mesterséges intelligencia térnyerése – alapjaiban változtatja meg mindennapjainkat és munkakörnyezetünket.

Ennek hatására a kiberbiztonság már nem csupán technológiai kérdés vagy üzleti kockázat, hanem szélesebb társadalmi jelentőséggel bíró, globális kihívás. Felmerül a kérdés: milyen stratégiákat kell követniük a vállalatoknak a védekezésben 2025-ben? Hogyan járulhat hozzá a kiberstratégia az üzleti növekedéshez? Milyen szerepet kapnak ebben az információbiztonsági vezetők (CISO-k)? Ezekre a kérdésekre ad válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 című friss jelentése.

Fókuszban a kiberbiztonság: a változások évei

A KPMG immár hatodik alkalommal adja ki éves jelentését a kiberbiztonság aktuális kihívásairól. Az elmúlt öt év során a kiberbiztonság a vállalati vezetők egyik legfontosabb fókuszterületévé vált. Témák, mint a rugalmasság, az identitás- és hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság vagy a szakképzett munkaerő hiánya évről évre visszatértek – azonban a prioritások jelentősen átalakultak. A COVID-19 nyomán elterjedt távmunka, valamint az AI és a felhőmegoldások használata új szintre emelte az elvárásokat. A kiberbiztonsági vezetők szerepe központi jelentőségűvé vált, miközben nő a nyomás: gyors, valós idejű döntésekre van szükség egyre összetettebb fenyegetésekkel szemben.

A 2025-re azonosított nyolc kulcsterület

A jelentés nyolc stratégiai területet határoz meg, amelyek mentén a szervezeteknek cselekedniük kell a kockázatok mérséklése, az ellenállóképesség kiépítése és az üzleti célok támogatása érdekében.

1. A CISO hatásköre új szintre lép

A CISO szerepe mára túlnőtt az IT-biztonsági felelősségen: aktívan részt vesz a vállalatirányításban, stratégiai döntésekben, sőt, a vállalati kultúra formálásában is. A sikerhez világos felelősségi körökre, több szakterület együttműködésére és AI-alapú védelmi rendszerek integrációjára van szükség.

2. Képzéssel csökkenthető az emberi tényezőből fakadó kockázat

A digitális világban továbbra is az ember a leggyengébb láncszem. A képzési programok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy technikai és nem technikai készségeket fejlesszünk. A rugalmas munkakörnyezet és a karrierlehetőségek is segítenek megtartani a tehetségeket.

3. Bizalomépítés a mesterséges intelligencia iránt

Az AI széles körű elterjedéséhez elengedhetetlen az átláthatóság, az etikus fejlesztés és a megbízható adatok használata. A CISO-knak proaktívan kell szabályozniuk és monitorozniuk az AI rendszerek működését, hogy bizalmat ébresszenek az érintettekben.

4. Az AI egyszerre lehet segítség és kockázat

Bár az AI segíthet a kiberbiztonsági folyamatok automatizálásában, a bevezetéséhez először szilárd alapokat kell teremteni. A vezetőknek tisztában kell lenniük az AI korlátaival és veszélyeivel, mielőtt stratégiai döntéseket hoznának.

5. Platformkonszolidáció: hatékonyság vagy veszély?

A biztonsági platformok számának csökkentése jobb átláthatóságot és költségcsökkentést eredményezhet, de megnőhet a függés egy-egy szolgáltatótól. A hibrid megközelítés, a kockázatok feltárása és célzott kiegészítő megoldások segíthetnek az egyensúly megtalálásában.

6. Digitális identitás: hogyan hitelesíthetők a felhasználók?

Az identitáskezelés elengedhetetlen része a biztonsági stratégiának. Az új típusú fenyegetések – például deepfake vagy biometrikus adatokkal való visszaélés – olyan hitelesítési megoldásokat kívánnak, amelyek egyszerre rugalmasak, innovatívak és jól szabályozottak.

7. Az okoseszközök biztonsága: újfajta szemléletre van szükség

Az IoT-eszközök elterjedése új biztonsági kihívásokat hoz magával. A gyorsan elavuló hardverek és szoftverek miatt a gyártóknak és szabályozóknak együtt kell dolgozniuk olyan védelmi megoldásokon, amelyek garantálják az eszközök biztonságos működését.

8. Kiberbiztonsági kultúra kialakítása a szervezet minden szintjén

A biztonságos működés már nem lehet egy-egy részleg feladata. Szükség van egy átfogó, szervezeti szintű biztonsági szemléletre, amely minden munkatársat érint – a tervezéstől a működtetésen át a kivezetésig.”

Forrás:
Kiberbiztonság 2025: Új kihívások és stratégiai válaszok a digitális térben; Prím Online; 2025. április 28.
Cybersecurity considerations 2025; KPMG International

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Mit gondoljunk Kínáról és Kína Magyarországgal való kapcsolatáról?

„Mit gondoljunk Kínáról és Kína Magyarországgal való kapcsolatáról? A többi között erre a kérdésre is választ kaptak azok, akik ellátogattak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szabadegyetemének előadására április 29-én. A 2024–2025-ös tanév ötödik eseményén Salát Gergely Kína-kutató tartott előadást a témában.

A Kínával foglalkozó tudományos élet legmeghatározóbb képviselőjének nevezte Salát Gergelyt bevezetőjében Eszterhai Viktor. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének kutatója úgy fogalmazott: az előadó – aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kína Tanszékének vezetője, az ELTE docense és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa – missziója az, hogy a hallgatóival és a laikusokkal is megismertesse Kínát, ahol nemcsak tanult, hanem egy rockzenekart is alapított.

Régóta szuperhatalom

A médiában számtalan dezinformáció jelenik meg Kínáról – emelte ki Salát Gergely, hangsúlyozva: Kína egy olyan önálló civilizáció, amely más, mint az európai országok, és a kínai emberek másként gondolkodnak, mint az itt élők. Rámutatott: a kínaiak politikához, világhoz és külföldiekhez való viszonya teljesen eltérő a miénktől, ennek ellenére igyekszünk úgy értelmezni az ottani viszonyokat, mintha Kína is egy nyugati állam lenne. Az előadó kifejtette: az ázsiai ország történetének nagy részében szuperhatalmi pozíciót töltött be, amely csak az elmúlt kétszáz évben ingott meg, de napjainkban már ismét kezdi visszanyerni ezt a fajta státuszát. Kitért arra, hogy a kínai vásárlóerő jelenleg 27 százalékkal nagyobb az amerikainál, a világ ipari termelésének pedig 31 százalékát Kína adja. A szakértő véleménye szerint hamisak azok az állítások, amelyek szerint a kínai gazdaság össze fog omlani. Példaként említette, hogy egy kínai munkás, negyedannyira hatékonyan dolgozik, mint egy amerikai, tehát az országnak bőven vannak még növekedési tartalékai.

Salát Gergely felidézte, hogy a kínai gazdaság termelékenysége az 1820-as évektől kezdett visszaesni, majd politikai és katonai ereje is összeomlott. Ennek a negatív tendenciának a Kínai Kommunista Párt vetett véget 1949-ben. Az előadó kifejtette: Mao Ce Tung politikailag felépített egy olyan államaparátust, hivatalnokrendszert és pártot, amely képes volt az ország irányítására. Beszélt arról is, hogy Teng Hsziao-ping 1978-ban meghirdette a reformosítás politikáját, és a párt tejhatalma mellett igyekezett kapitalizálni a gazdaságot. Hozzátette: a Kínai Népköztársaság vezetője ötvözte a modern technológiákat a kínai hagyományokkal, amelyeknek köszönhetően az ország egy főre jutó GDP-je közel negyvenszeresére nőtt, és a kínaiak kiemelkedhettek abból a mélyszegénységből, amelyben éltek.

A centralizáció, majd a decentralizáció korszakai

A szakértő beszélt arról is, hogy a 2012-ben hatalomra kerülő Hszi Csin-ping újracentralizálta az országot. Úgy fogalmazott: ez a pártelit kollektív döntése volt, mert megerősödtek azok a társadalmi csoportok és oligarchák, akik a párthatalmat veszélyeztették. Salát Gergely kifejtette: mindez azért nem volt váratlan, mert a kínai történelemben mindig is a centralizáció és a decentralizáció korszakai váltották egymást. Hszi Csin-pinget kívülről most sokan támadják, mert autokratikusnak nevezik amiatt, hogy a magáncégeket alárendelte az államiaknak, a számtalan innováció azonban ellentmond ennek – szögezte le.

A szakértő szerint annak ellenére, hogy a 2010-es években lelassult a növekedés és egy strukturális lassulás következett be, a kihívások ellenére Kína mégis komoly kihívója lett a Nyugatnak. Hozzátette: az ingatlanpiac válsága és a helyi önkormányzatok eladósodása miatt komoly gazdasági reformokat hirdettek meg.

Salát Gergely egyebek mellett felidézte azt is, hogy az első hidegháborúban az Egyesült Államok főriválisának a Szovjetuniót tekintette, amelynek Kína a szövetségese volt. Hogy az országot a saját oldalukra állítsa, Richard Nixon amerikai elnök 1972-ben Kínába látogatott, ahol a felek arról állapodtak meg, hogy közösen tartóztatják fel a Szovjetunió ázsiai terjeszkedését. A kutató emlékeztetett: a szovjetek háttérbeszorulásával a kínai kapcsolatok felvirágoztak, ami annak is köszönhető, hogy a fejlett nyugati országoknak szükségük volt egy helyre, ahol olcsón lehetett különféle termékeket előállítani. Ezt a folyamatot a Szovjetunió összeomlása sem akasztotta meg, de Kína akkoriban még nem volt elég erős ahhoz, hogy fenyegetésként tekintsenek rá – tette hozzá, hangsúlyozva: a nyugati hatalmak úgy gondolták, Kínában is kialakulhat a liberális demokrácia.

Veszélyessé váló innovációk

A szakértő beszélt még a 2008-as világgazdasági válságról is, amely Kínát alig, a Nyugatot viszont nagymértékben érintette, és amely által kiderült, Kína nem alacsonyabb rendű állam, mint a nyugati civilizációk. Salát Gergely kitért arra is, hogy Japán ugyan gazdasági nagyhatalom lett, viszont belesimult az Amerika által vezérelt világrendbe, míg Kína elzárkózott ettől. Kiemelte, hogy amikor a kínai technológiai fejlődés elérte azt a szintet, amikor saját fejlesztésű termékeket kezdtek gyártani, az innovációjuk el kezdte veszélyeztetni a nyugati termékeket. Emlékeztetett: Barack Obama második elnöksége idején fordult szembe az Egyesült Államok Kínával, 2018-ban pedig Donald Trump elindította a vámháborút, amit Joe Biden folytattott és új vámokat is bevezetett. A kutató példaként említette az ázsiai országgal szembeni jelenlegi 145 százalékos vagy akár 245 százalékos amerikai védővámokat. Úgy fogalmazott: Kína nagyhatalmi öntudata miatt ezeket már „nem nyeli le”, és a kínai lakosság is elvárja a kormánytól, hogy kiálljon az ország érdekeiért, ezért 125 százalékos viszontvámokat rótt ki. Mivel azonban ez ellehetetlenítheti a kereskedelmet, a kínaiak szeretnék tárgyalásos úton rendezni a konfliktust – mutatott rá. A szakértő nem zárta ki, hogy a két ország előbb-utóbb megegyezik, és kilátásba helyezett egy Trump–Hszi Csin-ping csúcstalálkozót, mert a helyzet súlyosan érinti azokat az amerikai cégeket is, amelyek termékeiket Kínában gyártják, az Egyesült Államokból importált szóját, kukoricát és az energiahordozókat pedig máshonnan is be tudják szerezni a kínaiak. Mindezeken felül Amerikának azért is érdeke a megegyezés, mert Kína gazdaságilag, politikailag és katonailag is fenyegeti az Egyesült Államok pozícióit – jelentette ki a szakértő.

Kimaradni a konfliktusokból

Salát Gergely felidézte azt is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia részeként 1869-ben vettük fel a kapcsolatot először Kínával, majd a nagyhatalmakkal való szövetségeink határozták meg az ázsiai országhoz fűződő viszonyunkat. Kifejtette, hogy a rendszerváltás után az euroatlanti integráció határozta megy hazánk Kína-politikáját, azóta azonban szabadon dönthetünk arról, milyen kapcsolatot folytatunk a kínaiakkal. A szakértő kiemelte: a magyar kormány döntése alapján 2010 óta a Kínával való kapcsolatok kiemelt figyelmet élveznek, amely az Európai Unióval okoz némi feszültséget. Mivel a magyar termékek közül csak a bort és az orvosi műszereket tudjuk értékesíteni Kínában, 2020 óta hazánk számára kiemelkedően fontosak az akkumulátorgyártás és az elektromos autók gyártása terén, hazánkba érkező kínai befektetések – fogalmazott. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a kínaiak soha nem fogják kiváltani a nyugati kapcsolatokat. A szakértő előadásának végén annak a véleményének adott hangot, amely szerint a jelenleg zajló hidegháború egyre mélyül, ebből pedig Magyarország a konnektivitás stratégiájával igyekszik kimaradni.

A rendezvény végén Salát Gergely egyebek mellett válaszolt a kínai demográfiai hanyatlással, a demokratizálódással és a Tajvannal kapcsolatos kérdésekre is. A kutató egyebek mellett kifejtette: Kínában évről évre csökken a dolgozók száma és elöregszik a társadalom. Mivel sok kínai már nem is akar gyereket vállalni, számos családtámogató intézkedést vezettek be, illetve a mesterséges intelligenciától és a robotoktól várják a probléma megoldását.”

Forrás:
Kína szuperhatalom, de a nyugati kapcsolatokat nem válthatja ki; Szabó Réka Zsuzsanna; Ludovika.hu, magazin; 2025. április 30.
Ludovika Szabadegyetem – Dr. Salát Gergely (2025.04.29.); YouTube

Szakirodalom

Mesterséges intelligencia témájú kutatások Magyarországon

„A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt időben rendkívül látványos fejlődésnek indult, különösen a gépi tanulás és azon belül a mélytanulás (deep learning) területén, valamint a nagy adatbázisok és a számítási kapacitás robbanásszerű növekedésének köszönhetően. A hazai kutatók korán felismerték az MI jelentőségét, bekapcsolódtak a nemzetközi kutatásokba, és jelentős eredményeket értek el mind elméleti, mind gyakorlati területeken. A cikk a hazai MI-kutatások néhány kiemelkedő eredményét ismerteti. Bemutatja a mélytanulás berobbanása előtti időszak (a 2010-es évek eleje) eredményeit, majd ismerteti a 2010 utáni jelentősebb hazai elméleti kutatásokat. Végezetül rövid áttekintést ad a 2010 utáni, MI-hez kapcsolódó alkalmazásorientált tudományos eredményekről.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia témájú kutatások Magyarországon ; Benczúr András, Gyimóthy Tibor, Szegedy Balázs; Magyar Tudomány; DOI: 10.1556/2065.186.2025.4.7; 186/4; 2025; 663–675. o.

Törvények, rendeletek

A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény – véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. május 8-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény tervezetéhez
A törvénytervezet megvalósítja a törvényességi és nyilvántartási, regisztratív feladatok szétválasztását akként, hogy a jogi személyek egységes nyilvántartása közigazgatási hatósági hatáskörbe kerül és hatósági nyilvántartásként jön létre, a törvényességi felügyeleti eljárás, a nyilvántartással összefüggésben álló egyes nemperes eljárások, valamint a jogutód nélküli megszüntetési eljárások pedig bírósági hatáskörben maradnak. A törvénytervezet a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, és a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat szabályozza…”

Forrás:
A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. április 30.

A jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásról szóló törvény – véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. május 8-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló
törvény tervezetéhez
A törvénytervezet megvalósítja a törvényességi és nyilvántartási, regisztratív feladatok szétválasztását akként, hogy a jogi személyek egységes nyilvántartása közigazgatási hatósági hatáskörbe kerül és hatósági nyilvántartásként jön létre, a törvényességi felügyeleti eljárás, a nyilvántartással összefüggésben álló egyes nemperes eljárások, valamint a jogutód nélküli megszüntetési eljárások pedig bírósági hatáskörben maradnak.
A törvénytervezet a bírósági hatáskörben maradó, a jogi személyek nyilvántartásához kapcsolódó bírósági nemperes és egyes peres eljárások szabályait tartalmazza, biztosítva hogy a hatósági nyilvántartást vezető szerv és a törvényességi és egyéb feladatokat ellátó bíróság egymással hatékonyan együttműködjön.”

Forrás:
A jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásról szóló törvény; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. április 30.

A települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összege – véleményezés

„A városok és községek kiegyensúlyozott fejlődése a vidéki Magyarország élhetőségének és népességmegtartó képességének megőrzése mindannyiunk közös érdeke. A mai napon kerül társadalmi egyeztetésre a települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről szóló NGM rendelet.

A rendelet értelmében a szolidaritási hozzájárulással érintett települések a helyi iparűzési adó 2025. évi többletének – a szolidaritási hozzájárulás növekményével csökkentett – összegét teljesítik a Területfejlesztési Alap részére teljesítendő befizetéssel, ami a Versenyképes Járások Program keretein belül visszaáramlik az önkormányzatok fejlesztéseire.

A Versenyképes Járások Program célja, hogy támogassa a vidéki Magyarország élhetőségét és népességmegtartását, valamint biztosítsa a városok és községek kiegyensúlyozott fejlődését. A program keretében az iparűzési adó 2025. évi többlete kerül a területfejlesztési alapba, amely várhatóan 65 milliárd forintot jelent. A program célja továbbá a települések közötti térségi együttműködések ösztönzése és a több település helyzetét javító fejlesztések támogatása.

A befizetés első ütemére májusban, második ütemére pedig novemberben kerül sor, az önkormányzatok havi nettó finanszírozásának keretében. A fizetési kötelezettség törvényben előírt számítási módszere alapján az önkormányzatok márciusi és szeptember havi időközi költségvetési jelentésében jelzett helyi iparűzési adóbevétel összegét kell figyelembe venni mind a 2024., mind a 2025. évre vonatkozóan. Az önkormányzatoknak a december havi időközi költségvetési jelentés adatai alapján kell elszámolniuk az éves kötelezettséggel.

Amennyiben az önkormányzatok a Területfejlesztési Alap részére a költségvetési törvényben rögzített 65 milliárd forint előirányzat összegénél magasabb fizetési kötelezettséget teljesítenek, vagy a tárgyévben üzembe helyezett új létesítmény okán keletkezik fizetési kötelezettségük, a többletet, illetve a tárgyévben üzembe helyezett beruházás új létesítményéből eredő befizetés 80%-át a területfejlesztésért felelős miniszter az érintett önkormányzatokkal kötött egyedi megállapodások alapján visszatérítheti.”

Forrás:
A városok és községek kiegyensúlyozott fejlődése közös érdek; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. április 30.
Iparűzési adóbevétel többlet alapján májusban teljesítendő fiz. köt. NGM rend.; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. április 30.

Kormányrendelet a versenyképesség javítását célzó rendeletek módosításáról – véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. május 7. napjáig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló rendelettervezethez
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló rendelettervezet célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása az egészségügy és a közlekedés területén elsősorban az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentésével és a hatósági eljárások racionalizálásával.”

Forrás:
Kormányrendelet a versenyképesség javítását célzó rendeletek módosításáról; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. április 29.

18. szám, 2025. május 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek