Skip to main content

31. szám, 2025. augusztus 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Valamennyi magyarországi uszodát állami fenntartásba szeretné venni a kormány

„Valamennyi magyarországi uszodát állami fenntartásba szeretné venni a kormány. Erről közösségi oldalán beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter, amikor az egri, Makovecz Imre által tervezett uszoda jövőjéről kérdezték.

„Elrendeltem körülbelül 50 magyarországi Makovecz-épület műemléki védettség alá vételét. Szerintem a magyar 20. századi építészet legnagyobb alakjáról és az egyik legnagyobb valaha élt építészről van szó, ezért fontosnak tartottam műemléki védelem kialakítását. Ez védettséget jelent a jelennel és a jövővel szemben is” – jelentette be Lázár János.

Azt, hogy az egri, Makovecz Imre által tervezett Bitskey uszoda fönntartását átveszi-e az állam, illetve a szaktárca, az építési és közlekedési miniszter nem erősítette meg – szerinte tudni kell, hogy van-e ilyen terve az önkormányzatnak.

„Valóban van egy programunk, hogy az összes magyarországi uszodát tankerületekből, járásokból, kisvárosokból, nagyvárosokból, megpróbáljuk állami egységes fenntartásba venni. Meghirdettünk egy programot annak idején, hogy minden általános iskolás gyereket úgy engedünk ki a kezünkből, hogy megtanítjuk őket úszni. Ehhez uszodák kellenek, az országban mindenhol uszodákat építettünk és építünk, most szeptemberben fogjuk átadni például a szekszárdi uszodát, és Kisbéren is befejezzük a tanuszoda építését” – sorolta a tárcavezető. Hozzátette, hogy ehhez viszont nélkülözhetetlen a fenntartásban nyújtott szerepvállalás, hiszen vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem tudják korlátlanul az emberek rendelkezésére bocsátani az uszodákat. Megjegyezte: szó van róla, hogy az egri létesítményt is átveszik.”

Forrás:
Lázár János: van terv az uszodák állami fenntartásba vételére; InfoRádió; 2025. július 31.

Megjelentek az uniós eIDAS rendelet (910/2014/EU) újabb végrehajtási rendeletei

„…

…”

Forrás:
2025. július 30.; EUR-Lex, A Hivatalos Lap L sorozatának napi nézete; 2025. július 25.
Szerkesztői kiegészítés:
(A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület szakértőinek összefoglalása nyomán.)
eIDAS – az alaprendelet
Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete ( 2014. július 23. ) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; EUR-Lex, Dokumentum 32014R0910
eIDAS 2.0 az előző kiegészítése
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról; EUR-Lex, Dokumentum 32024R1183
A két szöveg egyesített, konszolidált formában
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; EUR-Lex, Dokumentum 02014R0910-20241018
Lásd még:
eIDAS-rendelet; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future (uniós gépi fordítás)
Megjelent az eIDAS 2.0 rendelet; eGov Hírlevél; 2024. május 5.

Közigazgatás, politika, jog

Nagyszabású országvédelmi gyakorlatot tart a Magyar Honvédség és a közigazgatás

„A veszélyek korában a magyar kormány számára a béke megőrzése, Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. A NATO-ban betöltött szerepünknek és szövetségesi kötelezettségeinknek megfelelően célunk, hogy az ország megvédésének képességét a lehető legmagasabb szintre emeljük.

Magyarország – szövetségeseivel szorosan együttműködve – már évek óta a kihívásokra megfelelő válaszokat adni képes, felkészült honvédséget épít. A fegyveres erő, a katonák felkészültsége elengedhetetlen az ország védelméhez, ugyanakkor Magyarország biztonságát csak a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás szoros, szakmai együttműködése tudja garantálni. Az ország védelmi rendszere fejlődik, és képes betölteni létfontosságú szerepét a dinamikusan változó biztonsági környezetben. Fejlődést azonban nem lehet elérni gyakorlás nélkül.

A 2023-ban megrendezett, alapvetően katonai feladatokra fókuszáló „Adaptive Hussars 2023” gyakorlat sikereire alapozva 2025-ben Magyarország védelmi igazgatási rendszere nagyszabású összetett, a NATO védelmi keretein nyugvó védelmi gyakorlaton, fiktív eseményeken alapuló helyzetekre reagálva aktivál olyan mechanizmusokat, amelyek a katonai feladatok összkormányzati előkészítését és támogatását célozzák meg. Az ország jelentős területére kiterjedő, a honvédség és az államigazgatás jelentős részét megmozgató gyakorlat a védelmi képességeket teszteli és fejleszti. Ennek köszönhetően sokkal nagyobb lesz az összhang az államigazgatás egyes alrendszerei között, a katonák és a civil közigazgatásban dolgozók jobban fogják érteni, hogyan és miben segíthetik egymást a közös feladatok megoldása érdekében. A védelmi felkészültséget azonban nemcsak belföldi, hanem szövetségi szinten is próbára tesszük, hiszen a gyakorlaton több más NATO-tagállam erői is részt vesznek.”

Forrás:
Nagyszabású országvédelmi gyakorlatot tart a Magyar Honvédség és a közigazgatás; Kormányzati Tájékoztatási Központ; Nemzeti Közleménytár / MTI; 2025. július 31.

A kormány célja, hogy a Balaton egy jól élhető régió legyen – Navracsics Tibor beszéde Révfülöpön

„A kormány azért dolgozik, hogy a Balaton egy jól élhető, magas életszínvonalat lehetővé tevő régió legyen – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter július 19-én a révfülöpi kulturális és turisztikai látogatóközpont átadóján.

Navracsics Tibor fontosnak nevezte, hogy a térségben élőknek tudjanak olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel azt érzik, nemcsak a szép környezet miatt jó itt élni, hanem amiatt is, hogy odafigyelnek az emberekre.

Hozzátette: a Balaton környékén élni privilégium, de emellé felelősség is jár, az itt élőknek figyelni kell a Balaton állapotára és a közösségekre, a hagyományok megőrzésérére is.

Navracsics Tibor azt mondta: Révfülöp nem csak az egyik legszebb pontja az ország egyik legszebb vidékének, de központi helyen levő település a Balaton északi partján Balatonfüred és Keszthely között.

Mivel Tapolca már mintegy 15 kilométerre van a tóparttól, ezért döntöttek amellett, hogy Révfülöpön minél több olyan létesítményt hozzanak létre, amely a térségben élők komfortját szolgálja. Ezért létesítettek mentőállomást, kormányablakot, vagy újították fel az önkormányzat épületét a településen – tette hozzá.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kitért arra is: nem múlik el úgy hét Magyarországon, hogy ne adnának át valami olyan jelentős létesítményt, amely európai uniós forrásból valósult meg.

Magyarország hagyományosan a legjobb felhasználója az európai uniós forrásoknak, az elmúlt két pénzügyi időszakban is az első helyen végzett a tagállamok közt az uniós források felhasználásában – mondta Navracsics Tibor.

A tárcavezető hozzátette: bízik abban, hogy a mostani fejlesztési időszakban is sikerül dűlőre jutni az Európai Bizottsággal, és az egyelőre még felfüggesztett pénzeket is folyósítják.

Kondor Géza, Révfülöp független polgármestere elmondta, több évtizedes álma valósult meg a településen élőknek, hiszen korábban nem volt olyan helyiségük, ahol ötven ember össze tudott volna gyűlni.

A kulturális és turisztikai látogatóközpont az önkormányzat tájékoztatása szerint 533,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg. A Balaton és a móló közelében lévő épület földszintjén rendezvényeknek és kiállításoknak helyet adó nagyterem, valamint a helytörténeti gyűjtemény interaktív kiállítása kapott helyet, a középső fogadó téregységben turisztikai információs irodát, vizesblokkot, a tetőtérbe vezető lépcsőt és liftet alakítottak ki, míg a tetőtérben kulturális, zenei és társadalmi rendezvények megtartására alkalmas közösségi tér épült.”

Forrás:
A kormány célja, hogy a Balaton egy jól élhető régió legyen; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. július 28.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) építésrendészet felállítását kezdeményezi

„Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) több alkalommal megfogalmazta már az építésgazdaságot érintő versenytorzító aggályait, amely a piac ellenőrzésének hiányában burjánzik. Az illetékes hatóságoknál most újra kezdeményeztük a valós és célzott helyszíni ellenőrzéseket, és ehhez ÉPÍTÉSRENDÉSZET felállítását, hatáskörének kialakítását hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

A kezdeményezés egyik oka, hogy az Európai Unión kívüli befektetők építéssel együtt járó befektetéseinél – különös tekintettel az ázsiai, távolkeleti befektetéseknél – a létesítmények megvalósításából a hazai vállalkozások kiszorulnak. A mellőzöttség fő oka, hogy olcsóbb ajánlatot tudnak tenni azok az unión kívüli vállalkozások, amelyek nem tartják be az uniós és a magyar előírásokat.

A hatóságok ellenőrzési rendszere alapvetően regiszterekre, nyilatkozatokra épül. A versenyegyenlőség azonban megkívánná, hogy valós, összetett helyszíni ellenőrzések mentén lehessen vizsgálni azok jellemzőit.

A hazai vállalkozások sok esetben versenyhátrányba kerülnek, főleg akkor, amikor a befektetések ösztönzése során az állami kedvezményeket biztosító szerződések megkötésekor egyáltalán nem kötnek ki uniós, vagy magyar beszállítói részarányt. Így többek között nem hazai építőanyagokat használnak fel, nem magyar mérnöki szolgáltatásokat vesznek igénybe és unión kívüli munkavállalókat foglalkoztatnak dömpingszerűen.

Napjainkban elengedhetetlen követelmény kell legyen, hogy a harmadik országbeli, ún. vendégmunkások foglalkoztatása egyszerre szolgálja a piacvédelmet, a hatékonyság javítását és mindez versenyegyenlőség mellett valósuljon meg.

A kezdeményezés másik oka, hogy kóklerek ne vehessenek részt az Otthon Start támogatási program megvalósításában és a várható otthonfelújítási és egyéb más otthonteremtő program létesítményeinek a kivitelezésében.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) több alkalommal megfogalmazta már versenytorzító aggályait, ezért a versenyegyenlőség megteremtéséért újra kezdeményezte a helyszíni ellenőrzéseket és az ÉPÍTÉSRENDÉSZET létrehozását.

Az ellenőrzések szempontrendszerére az ÉVOSZ részletes javaslatot fogalmazott meg a nemzetgazdasági és az építési miniszterek felé az ÉPÍTÉSRENDÉSZET hatáskörébe, amely a teljesség igénye nélkül az alábbi:

  • Minőségügyi vizsgálatok
  • Szabályos foglalkoztatás
  • Tartózkodási engedély
  • Munkavállalási engedély
  • Társadalombiztosítás, adózás
  • Szakképzettség
  • Nyelvismeret
  • Bérezés
  • Szálláskörülmények
  • Munkavédelem, munkaegészségügy

Az ÉVOSZ további javaslatokat is a kormányzati döntéshozók figyelmébe ajánlott:

  • Külföldi befektetők építési beruházással járó létesítményeinek megvalósításához legyen előírva meghatározott százalékban európai uniós (magyar) részarány, amely magában foglal létszámot, hazai építőanyagot, szolgáltatást.
  • Minden olyan esetben, amikor a kérelem 100 főnél nagyobb létszámra irányul, meg kellene kérdezni a térségben rendelkezésre álló építőipari vállalkozásokat a munkaerő biztosítására, akár az unión kívüli, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával.
  • A harmadik országbeli munkavállalók „behozatalára” vonatkozóan elérkezett az idő a piac liberalizálására. Stratégiai partnerségi cím nélkül is – a jogszabályi feltételek betartása mellett – egy szélesebb kör hozhasson be az országba munkavállalási céllal foglalkoztatottakat.
  • A lakásépítést és a lakásfelújítást célzó támogatási programokban csak a tevékenységre jogosult, kamarai szakmai regisztrációval rendelkező vállalkozások vehessenek részt.

”

Forrás:
Sajtóközlemény – Az ÉVOSZ építésrendészet felállítását kezdeményezi; Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége; 2025. július 30.

Balaton Fejlesztési Tanács: kétszáz millió forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a Balaton-környéki települések

„Kétszáz millió forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a Balaton-környéki települések – jelentette be a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Balaton Fejlesztési Tanács társelnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatón hétfőn Balatonfüreden.

Navracsics Tibor összefoglalta, hogy 2022 óta mintegy ötmilliárd forintot költött a Balaton Fejlesztési Tanács olyan pályázatokra, amelyek a térségben élők életének jobbá tételét szolgálják például szolgálati lakásépítésekkel vagy településfejlesztési beruházásokkal.

Az európai uniós forrásokból megvalósuló projektekkel együtt több tízmilliárd forint fejlesztési forrás érkezett már a térségbe az elmúlt három évben – emelte ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Balaton a tájegységen kívül élőknek elsősorban üdülőhely, de egyben lakóhely is, egy olyan térség, amelyben az emberek a mindennapi életüket élik, próbálnak boldogulni, munkahelyet találni, családot alapítani.

Ezért az elmúlt években olyan fejlesztéseket is támogatott a kormány, amelyeknek nemcsak a turisztikai vonzerő növelése volt a célja, hanem az is, hogy élhetőbbé tegye a térséget.

Egy élhetőbb térség, a magasabb életszínvonal az idegenforgalom szempontjából is vonzóbbá teszi a környéket – jegyezte meg Navracsics Tibor.

Czunyiné Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára, egyben a Balaton Fejlesztési Tanács társelnöke jelezte: a kormány a kistelepüléseknek a Magyar falu program és a Versenyképes járások programban is több fejlesztési lehetőséget tett elérhetővé.

Hozzátette, a Balaton Fejlesztési Tanácsban minden évben döntenek olyan hazai, a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium előirányzatában szereplő forrásból adott támogatásokra vonatkozó pályázatokról, amelyek a Balaton kiemelt üdülőövezet településeinek szólnak.

A most bejelentett pályázattal az üdülőövezet 164 községének kisebb projektjeit támogatják 2-15 millió forint közötti értékben – mondta Czunyiné Bertalan Judit.

Ismertette, ezek a fejlesztések elsősorban a települési közterületek fejlesztését, zöldfelületek kialakítását, rehabilitációját vagy a csapadékvíz helyben történő hasznosítását szolgálják.

A legnépszerűbb célok az ilyen pályázatoknál az önkormányzati épületek, közterületek árnyékolása, felújítása, környezettudatos közterület-karbantartást szolgáló eszközök, járművek beszerzése, töltőpontok kiépítése, illetve helyi értékeket bemutató vagy közösségfejlesztést célzó közterületi beruházások megvalósítása, önkormányzati ingatlanok felújítása – sorolta.

Czunyiné Bertalan Judit kiemelte: a vissza nem térítendő pályázati forrás a települések jelentős részében 90 százalékban támogatott, így minimális önerő szükséges, de a térség 18 legrosszabb helyzetű településének a költségek száz százaléka elszámolható.

A pályázati kiírást hétfőn a Balaton Fejlesztési Tanács közzéteszi, a benyújtási határidő szeptember 30. – jelentette be a területfejlesztésért felelős államtitkár.

Bóka István (Fidesz-KDNP) Balatonfüred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács társelnöke fontosnak nevezte a kohézió megtartását a part menti tehetősebb, és a parttól távolabbi tehetőségek között.

Ez a kiírás pont azokat célozza meg, akiknek a kis léptékű fejlesztések is nagy segítséget jelentenek – mutatott rá.

Kontrát Károly, a Balaton északkeleti térségének fideszes országgyűlési képviselője pedig arról beszélt: a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásaiból megvalósult fejlesztések észrevehetőek a települések életében, jobbá tették a közszolgáltatásokat és megkönnyítették a mindennapi életet a régióban.”

Forrás:
Kétszáz millió forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a Balaton-környéki települések; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. július 29.

A minőségi vidéki élethez járul hozzá a Magyar Falu Program

„A kormány támogatja a kistelepülések életminőségének javítását, ehhez viszont szükséges az is, hogy megállítsuk a kivándorlást a nagyobb városokba közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

A tárcavezető hozzátette: ezt a célt szolgálja a Magyar Falu Program egyik legfontosabb pillére is, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a jelenleg több mint 2600 településen elérhető támogatásra, a bevezetése óta csaknem 52 ezer kérelem érkezett be 305 milliárd forint értékben. A kormány, látva a pályázati kedvet, 50 százalékkal megemelte a falusi csok támogatási összegét.

Nagy István hozzátette, egy kistelepülés éltető ereje a lakóközösség aktivitása, így a falvakban élők és ott letelepedők támogatása mellett fontos elem a közösségek fenntartásához hozzájáruló civil szervezetek erősítése is. A Falusi Civil Alap 2020 óta támogatja a pótolhatatlan tevékenységet végző civil szerveződéseket, öt év alatt mintegy 28 milliárd forinttal. Számos célterületre pályázhatnak, ilyen például az ingatlanfelújítás és –szerzés, gépjármű- és eszközbeszerzés, valamint programszervezés.

A miniszter aláhúzta, egy falusi közösség tagjai nem csupán a helyi szervezetekben, klubokban találkozhatnak, fontos agorát jelentenek a kisboltok és a lokális vállalkozások is. Előbbire pályázhattak az ötezer lélekszám alatti települések élelmiszer- és hentesüzletei, 4 milliárd forint keretösszeggel, működési, rezsi-, bérköltségeikre vagy pénztárgépek beszerzésére. Ez a pályázat azonban annyira népszerű volt, hogy több mint 10 milliárd forintnyi igény érkezett be.

A kormány ezért úgy döntött, hogy a szükséges forrásokat biztosítja, így valamennyi pályázó megkapja a támogatást, akinek a kérelme megfelel a feltételeknek. A formai és tartalmi értékelés jelenleg is zajlik, szeptemberre már várhatók a támogatói döntések. Ugyancsak pályázhattak az 1000 fő alatti falvak mellett, az egy- és kétezer lélekszám közötti települések kocsmái is, rezsi- és bérköltségeik, energiahatékonyságuk és eszközbeszerzéseik és marketingköltségeik támogatására. Itt az idei harmadik negyedévben várhatók a támogatói döntések – mondta.

A tárcavezető emlékeztetett, a hitélet már a települések megalapításától kezdve fontos szerepet játszott egy közösség életében, így ezt ma sem hagyható figyelmen kívül. Éppen ezért hirdették meg a templomfelújítási alprogramot, amelyre a kormány 10 éven keresztül évente két és fél milliárd forintot, azaz összesen 25 milliárd forintot biztosít az ötezer fő alatti településeken lévő templom, kápolna, istentiszteleti hely felújítására és bővítésére, valamint eszközbeszerzésre.

Kitért arra is, hogy 2026. január 1-jétől a kormány tovább bővíti a falugondnoki szolgálatok létesítésére vonatkozó támogatottak körét, így a korábbi 1000 fős lélekhatár helyett 1500 vagy az alatti lélekszámú település is létrehozhat falugondnoki szolgálatot, állami normatív támogatással, ezzel is javítva a kistelepüléseken élők életminőségén.

„A falusi közszolgálati karriert választók, vagy az ebben gondolkodóknak is jó hírrel szolgálhatunk, hiszen két lépcsőben emeljük a 10 ezer fő alatti települések hivatali dolgozóinak bérét, összesen 30 százalékkal. Az első 15 százalékos lépcsőfokot már megléptük, a másodikat jövő év január 1-jétől fogjuk” – fűzte hozzá Nagy István.”

Forrás:
A minőségi vidéki élethez járul hozzá a Magyar Falu Program; Agrárminisztérium; 2025. augusztus 3.

A falvak már készülnek az elhagyott vidéki postaépületek hasznosítására

„Egyelőre nem szépítik a településképet. Az elhagyott postaépületeket az önkormányzatok örömmel vennék birtokba.

Épületek, melyeken még büszkén virít a Posta felirat. Piros kis ládák, amelyeken a levélürítés időpontjai még mindig olvashatók. A postaépület előtt álló telefonfülék, némelyik még a készülékkel. Alig tudunk végigmenni úgy egy-egy településen, hogy ne látnánk már használaton kívüli, szomorúan álldogáló elhagyott postaépületet.

Sok faluban látunk elhagyott postaépületet – kérdés, mi lesz a sorsuk?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Magyar Posta az elmúlt időszakban a saját fenntartású postahivatalainak felét bezárta: 2020-ban még 2440 posta üzemelt, míg 2024-re ez a szám alig több mint 1300-ra csökkent. A települések nem maradtak ugyan postai szolgáltatás nélkül, hiszen az átszervezések után mobilposták és alvállalkozásban működtetett szolgáltatók vették át a helyüket, illetve magát a tevékenységet. Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz a sorsa az üresen maradt épületeknek.

Idén tavasszal a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet. Ennek lényege, hogy a kabinet első lépésben felméri a kistelepüléseken üresen álló állami és postai ingatlanokat, hogy azokat később átadhassa az önkormányzatoknak a falvak népességmegtartó erejének növelése érdekében.

Felmérés indult az átadásról

A kormányhatározatban Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert jelölte ki, hogy mérje fel az ötezer fő alatti településeken található, nem hasznosított állami és postai ingatlanokat. A felmérésbe bevonják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t és a Magyar Posta Zrt.-t is. Az érintett épületek között lakóépületek és más célra szolgáló létesítmények is szerepelhetnek, feltétel azonban, hogy azok jelenleg ne legyenek használatban. A minisztert arra is utasították, hogy Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztossal együttműködve dolgozza ki azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik az ingatlanok helyi önkormányzatoknak történő átadását. A döntés hátterében a vidéki térségek további fejlesztésének szándéka áll, ezt pedig a Magyar falu program keretében szeretnék megoldani.

A településeknek rengeteg ötlete lenne a hasznosításra

A kistelepülések örömmel üdvözölnék ezt a lehetőséget. Sármellék jegyzője, dr. Sütő Rita elmondta: mintegy három éve szűnt meg a szolgáltatás a régi postaépületben a Dózsa György utcán, s a település levélben jelezte a Magyar Postának, hogy örömmel átvennék az ingatlant.

– Rengeteg elképzelésünk van a működtetésre, mindenképpen szeretnénk megtartani, közösségi célokra használni az épületet, ha erre lehetőség lesz – fogalmazott.

Ugyancsak boldogan fogadná a volt posta épületét Galambok.

– Megkeresésre önkormányzatunk azt válaszolta, hogy átvenné az ingatlant további hasznosításra – mondta Szabó Tamás polgármester. – Jelenleg várjuk, hogy érdemben tudjunk erről tárgyalni. Sok hasznosítási lehetőséget tudnánk elképzelni, de amíg nincs konkrét döntés ez ügyben, többet én sem mondhatok.

A települések startra készek, és az épületek is áhítják, hogy életet leheljenek beléjük, minél hamarabb, hiszen jelenlegi állapotukban nem tudnak jó szolgálatot tenni a falvaknak, ráadásul a faluképre sincsenek kedvező hatással.

A témával kapcsolatban a Magyar Posta Zrt-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:

A kistelepülések támogatása érdekében szükséges további intézkedésekről szóló 1119/2025. (IV. 15.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásával összefüggő, 2025. április eleji felmérés alapján a Magyar Posta 476 ingatlan tulajdonjogát adja át a Magyar Állam javára. Az átadással kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak.”

Forrás:
Ez lesz az elhagyott posták sorsa? A falvak már készülnek a hasznosításra; Antal Anita; ZAOL.hu; 2025. augusztus 1.

Európai Unió

Egyszerűsítések az Európai Unió versenyképességéért – az omnibusz csomagok ismertetése

„Egyszerűsítés

Az EU hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez, és ezzel egyidejűleg a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljainak megőrzéséhez alapvető fontosságú a szabályozási keret egyszerűbbé tétele.
…
Miért szükséges az egyszerűsítés?

Az EU eltökélt szándéka, hogy megerősítse hosszú távú versenyképességét, és ezzel egyidejűleg megőrizze a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljait is. Ennek a törekvésnek egyik kulcsfontosságú eleme az adminisztratív terhek csökkentését eredményező, egyszerűbb szabályozási keret, amely lehetővé teszi, hogy az uniós vállalkozások prosperálhassanak, valamint támogatja az innovatívabb beruházási környezetet.

Az egyszerűsítésre vonatkozó felhívás a legmagasabb politikai szinten fogalmazódott meg az EU-ban. Az Európai Tanács keretében ülésező uniós vezetők az elmúlt években számos alkalommal kijelentették, hogy az EU hosszú távú versenyképességének fellendítéséhez a szabályok egyszerűsítésére van szükség, valamint hangsúlyozták a „beépített egyszerűség” megközelítésének fontosságát.

Az egyszerűsítés mind a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendnek, mind pedig az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozatnak az egyik fő prioritása; ez utóbbi nyilatkozatban a vezetők „egyszerűsítési forradalom” elindítására szólítottak fel.

„Versenyképességünk fellendítése érdekében minden eszközt és szakpolitikát ki kell aknázni, mégpedig átfogó és koherens módon, mind uniós, mind tagállami szinten. A szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges.” – Budapesti nyilatkozat, 2024. november 8.

Célok

Az Európai Tanács által megfogalmazott felkérésre reagálva a Bizottság 2025 februárja óta több olyan egyszerűsítési javaslatot terjesztett elő, amelyekre „omnibusz csomagok”-ként is szokás hivatkozni.

Az egyszerűsítési omnibusz csomagok fő célja az uniós vállalkozások adminisztratív költségeinek és jelentéstételi kötelezettségeinek csökkentése. A konkrét célkitűzések közé tartozik, hogy 2030-ig minden vállalkozás esetében legalább 25%-kal csökkenjenek mind a költségek, mind a jelentéstételi kötelezettségek (ami 37,5 milliárd EUR összegű megtakarítást jelent majd), a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében pedig legalább 35% legyen az említett csökkenés.
…
A Bizottság mostanáig hat omnibusz csomagot nyújtott be a Tanácsnak és a Parlamentnek elfogadás céljából.

A társjogalkotók jelenleg megbeszéléseket folytatnak a javasolt intézkedésekről. A megbeszélések eredményeként kerülhet majd sor az új szabályok uniós jogszabályként való elfogadására.

Első omnibusz csomag: fenntarthatóság

A 2025. február 26-án előterjesztett első omnibusz csomag célzott módosításokat javasolt a fenntarthatóság területére vonatkozó uniós jogszabályokban, a következők érdekében:

  • az átvilágítási kötelezettségek egyszerűsítése
  • a fenntarthatósági beszámolás hozzáférhetőbbé és könnyebben végrehajthatóvá tétele
  • az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus egyszerűsítése és megerősítése

A cél elérni azt, hogy a vállalkozásokra vonatkozó uniós követelmények kevésbé legyenek összetettek, ugyanakkor az EU gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljai se szenvedjenek csorbát.

Második omnibusz csomag: uniós beruházások

A szintén 2025. február 26-án előterjesztett második omnibusz csomag célja egyszerűsíteni az uniós beruházásokra – így például az InvestEU programra – vonatkozó jelenlegi jogszabályokat annak érdekében, hogy 50 milliárd EUR összeget lehessen mozgósítani további köz- és magánberuházásokra bizonyos uniós szakpolitikák támogatása érdekében.

Harmadik omnibusz csomag: közös agrárpolitika

A 2025 májusában előterjesztett harmadik omnibusz csomag a közös agrárpolitika egyszerűsítése és a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozása céljából a jogszabályok felülvizsgálatát irányozza elő a következők érdekében:

  • az adminisztratív terhek és az ellenőrzések csökkentése
  • a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó fizetési rendszereknek és a feltételességre vonatkozó szabályoknak az egyszerűsítése
  • a mezőgazdasági termelők válság idején történő finanszírozásának javítása

A javasolt intézkedések a mezőgazdasági termelők számára évente akár 1,6 milliárd EUR, a nemzeti közigazgatások számára pedig több mint 200 millió EUR összegű megtakarítást is eredményezhetnek.

Negyedik omnibusz csomag: kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és digitalizáció

A negyedik omnibusz csomag az egységes piac több területen történő egyszerűsítésére – mindenekelőtt pedig a következőkre – irányuló intézkedéseket irányoz elő:

Ötödik omnibusz csomag: védelmi készültség

Az ötödik omnibusz csomagban szereplő javaslatok célja a védelmi beruházásoknak, valamint a védelmi iparra vonatkozó feltételeknek az elősegítése és fellendítése, továbbá a biztonság és védelem területén végrehajtott beszerzések egyszerűsítése.

E javaslatok összhangban állnak „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című bizottsági fehér könyvvel, amelynek célja, hogy olyan feltételek jöjjenek létre, amelyek a védelmi beruházások nagyarányú növelését eredményezik Európában azáltal, hogy 800 milliárd EUR-ig terjedő további védelmi kiadásokat tesznek lehetővé az elkövetkező években.

Hatodik omnibusz csomag: vegyi anyagok

A hatodik omnibusz csomag célja a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok egyszerűsítése a megfelelési költségek és az adminisztratív eljárások csökkentésével a vegyi anyagok ellátási láncában részt vevő vállalkozások számára, a védelem magas szintjének fenntartása mellett.

Az előirányzott intézkedések legalább 363 millió EUR éves megtakarítást eredményezhetnek az ágazat számára.

”

Forrás:
Egyszerűsítés; Európai Tanács / Európai Unió Tanácsa

Digitális közigazgatás, digitális politika

Gyermekvédelmi menüponttal bővül a 112

„„A rendvédelem és a gyermekvédelem együttműködésében megvalósuló program rendezett körülmények között segít mindenkinek letenni a múltbeli terhét, azért, hogy a gyermekvédelemben rend legyen és nyugalom.”

Tedd le a terhed! néven új program indul, amelynek keretében a 112-es segélyhívó számon állami gondoskodásban lévő gyermekekkel kapcsolatos bántalmazást, abúzust lehet bejelenteni – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára.

Fülöp Attila azt mondta, a rendvédelem és a gyermekvédelem együttműködésében megvalósuló program rendezett körülmények között segít mindenkinek letenni a múltbeli terhét, azért, hogy a gyermekvédelemben rend legyen és nyugalom.

Hozzátette: az elmúlt időszakban számos, korábban elhallgatott panasz került napvilágra, amelyet a gyermekvédelemben dolgozók osztottak meg. „Ők jellemzően a sajtóban tették ezt, de ennek nem ott van a helye” – jelentette ki az államtitkár. Hangsúlyozta: a cél, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, és minden egyes ügynek utána járjanak.

Fülöp Attila felidézte: az elmúlt években számos feszes jogszabályt hozott a kormány annak érdekében, hogy a gyermekvédelemben lévő gyerekeket védjék. „Többször módosítottuk a büntető törvénykönyvet és meghoztuk az egyik legszigorúbb gyermekvédelmi törvényt” – ismertette, megjegyezve: a szigorítás nyomán sok ügyre derült fény, és sok ügyben indult eljárás.

Fülöp Attila kiemelte: gyermekvédelemben lévő 23 ezer gyerekről 13 ezer elkötelezett dolgozó gondoskodik. Nekik nyugodt körülményeket kell teremteni, hiszen a gyermekvédelemben elsősorban törődésre, odafigyelésre és szeretetre van szükség – húzta alá az államtitkár, aki arra kért mindenkit, hogy a innentől a 112-es segélyhívó számot vegye igénybe, ha panaszt vagy információt hordoz. A cél, hogy a gyermekvédelem ne legyen politikai furkósbot – fogalmazott.

Lakatos Magdolna rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Ügyeleti Osztályának vezetője elmondta: 2014-ben indult az egységes segélyhívó rendszer, melynek keretében két központban, Miskolcon és Szombathelyen fogadják a hívásokat. Itt csörögnek továbbá a 104-es, 105-ös és 107-es hívószámokra leadott hívások is – tette hozzá.

Közölte: az állampolgárok egyre tudatosabban használják a 112-es segélyhívót, mert míg korábban a hívások 70 százaléka terhelte feleslegesen a rendszert, ma már csak 40 százalékos az olyan betelefonálások aránya, amelyek nem igényelnek beavatkozást.

Lakatos Magdolna felhívta a figyelmet arra, hogy a 112-re sms-t is lehet küldeni, a hallássérültek mobilapplikáción is tehetnek bejelentést, emellett a gépjárművekbe épített segélyhívó rendszer jelzései, vagy a Gondosóra program jelzései is ugyanide futnak be.

Az osztályvezető kiemelte: technikailag felkészültek a gyermekvédelmi szakemberek bekapcsolására, és megfelelően kiképezték az operátorokat is az új funkció elindításához.”

Forrás:
Gyermekvédelmi menüponttal bővül a 112; Infostart / MTI; 2025. augusztus 2.

Megérkezett az első bank a DÁP-ba: az OTP Bank is csatlakozott a Digitális Állampolgárság Programhoz

„Folytatódik a piaci szervezetek csatlakozása a Digitális Állampolgárság Programhoz: az OTP Bank az első bank, amelynek webes ügyintézési felületeire – az OTP Internetbankba és rövidesen az OTP Portálokra – is be tudsz lépni a mobilalkalmazással.

Az új megoldás lehetővé teszi, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásod összekapcsold az OTP-s profiloddal, így a jövőben egyszerűbben, de még biztonságosabban léphess be a online ügyintézési felületeire. Felhasználónevek és jelszavak megadása helyett elég lesz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással beolvasni egy QR-kódot, és máris intézheted pénzügyeidet – akár hitelfelvétel esetén is.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan lehetőséged nyílik majd arra is, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban elérhető adataid automatikusan frissüljenek az OTP Bank nyilvántartásaiban. Így, ha változnak az adataid, például a lakcímed vagy a személyi igazolványod száma, azt nem kell majd külön bejelentened a bank felé. Egy adminisztrációs teendővel kevesebb!

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már eddig is mintegy kétszáz állami ügyintézési felületre lehetett bejelentkezni, ehhez az év során tíz közműszolgáltató és nemrégiben több telekommunikációs cég és biztosító is csatlakozott, emellett jelenleg is több mint 120 piaci szervezet dolgozik a bevezetésen.”

Forrás:
Az OTP Bank is csatlakozott a Digitális Állampolgárság Programhoz; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2025. július 29.

Digitalizálja munkáját a vasúti hatóság

„A tervek szerint 2026. második felében kezdhet működni a vasúti igazgatási központi informatikai rendszer, a VIKI. Ez a Vasúti Hatósági Főosztály belső és külső (ügyfelekkel kapcsolatos) tevékenységének valamennyi területét informatikai alapokra helyezi. A magyar vasúti járműnyilvántartás a közelmúltban, június 30-án kapcsolódott az Európai Vasúti Ügynökség által üzemeltetett Európai Járműnyilvántartás (EVR) adatbázisához. A főosztályvezető a jövőre több ellenőrzést, valamint számos jogszabály felülvizsgálatát is ígéri. Interjú Veszprémi Lászlóval, a Vasúti Hatósági Főosztály vezetőjével.

A Vasúti Hatósági Főosztály munkájában melyek a legfontosabb feladatok?

A Vasúti Hatósági Főosztály feladatait jelenleg 65 fővel, öt osztályon keresztül látja el. Emellett a főosztályvezető közvetlen irányítása alatt szintén öt szakterület végzi a tevékenységét.

  • Az Országos Vasúti Infrastruktúra Osztály fő tevékenységének a súlypontját a vasúti pálya és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok végzése, illetve az Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságról rendelkező európai harmonizált jogszabályok előírásainak, az átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME) az ellenőrzése képezi.
  • A Városi Vasúti Infrastruktúra Osztály fő feladatai megegyeznek az Országos Vasúti Infrastruktúra Osztály feladataival a városi vasúti hálózatra vonatkoztatva. Ezen osztályhoz tartoznak továbbá a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás rendszerekkel kapcsolatos hatáskörök.
  • A Vasúti Jármű-engedélyeztetési Osztály fő feladatát a vasúti járművekkel és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos hatósági hatáskörök (engedélyezés) jelentik.
  • A Vasútbiztonsági Osztály fő tevékenységét alapvetően a biztonsági tanúsítványok, vasútbiztonsági engedélyek, a vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek és a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatot ellátó szervezetek tanúsítása, műszaki hatósági engedélyezése képezi. Ebben az összefüggésben ilyen szervezetnek számítanak az irányítási, a karbantartás-fejlesztési, a járműállomány-karbantartást irányító, valamint a karbantartást végrehajtó szervezetek. Az osztály további feladatai a megfelelőség értékelését végző szervezetek bejelentése, kijelölése, mint kijelölő hatóság (NoBo, DeBo, AsBo).
  • A Vasúti Ellenőrzési Osztály legfőbb feladatát az engedélyezést követően a különböző kiadott engedélyek meglétének, az előírások, jogszabályok, technológiai szabályok betartásának az ellenőrzése és felügyelete jelenti, egy ellenőrzési, felügyeleti terv alapján, illetve ad-hoc módon.

A magyar járműnyilvántartás 2025. június 30-án közvetlenül kapcsolódott az ERA által üzemeltetett Európai Járműnyilvántartás (EVR) adatbázisához.

Ennek a folyamatnak az első és legfontosabb feladata volt a magyar vasúti járműadatok átalakítása az EVR által elvárt adatbázis-formátumba (szabványosított nemzeti járműnyilvántartás), az adatmigráció, amely 2025 júniusában lezárult. Az adatok június közepe óta az EVR előszobájában, az úgynevezett. tesztkörnyezetben voltak. Ennek érdekében hajtott végre a vasúti hatóság egy utolsó adategyeztetést az érintett felekkel 2025 április-május hónapjaiban. Az ERA 2025. június 30-án pedig áttöltötte az adatokat – 9700 vasúti járművét – az éles EVR környezetbe.

Az EVR nem csak a nyilvántartást, hanem a teljes jármű-engedélyezési folyamatot átöleli. Az EVR magyar vonatkozású adatainak adminisztrátora a vasúti hatóság munkatársai közül került ki. Az üzembentartók, a tulajdonosok és a karbantartásért felelős szervezetek felhasználói fiókot kapnak – kérelemre – a megfelelő jogosultsággal, ehhez elengedhetetlen az ERA által nyilvántartott szervezeti kód megléte, hiszen ez kapcsolja össze a jogosultságokat. Az éles EVR környezet indulása után Magyarországon vasúti jármű-engedélyezést kezdeményezni kizárólag az EVR kérelmezési funkcióján keresztül lesz lehetséges. Ugyanez a helyzet a vasúti járművek adatainak módosításával is.

Az EVR rendszeren kívül maradt körülbelül 4000 vasúti jármű. Ennek oka, hogy nem minden társaság tett eleget (részben vagy egészben) az utolsó adategyeztetési kötelezettségének, vagy olyan adatokat adott meg, amelyeket nem lehetett javítani, korrigálni, ezért ezek a járművek a „tömeges” adatbetöltésből kimaradtak. Ezeket a járműveket már csak egyedileg, manuálisan lehet a rendszerbe bevinni (a nyilvántartásukat ellátó társaságnak). Ezt várhatóan – jogszabályi kötelezés alapján – 2026. december 31-ig kell majd teljesíteni annak érdekében, hogy az EVR rendszer minden érintett vasúti járművet tartalmazzon. Az érintettek a változásról e-mailen, ill. Ügyfélkapun keresztül is értesítést kaptak.

Mit tud és hogyan fog fejlődni a VIKI (vasúti igazgatási központi informatikai) rendszer?

Az „ügyfélbarát, szolgáltató hatóság” megteremtésének elengedhetetlen feltétele mind az ügyféloldali ügyintézés, mind a belső közlekedéshatósági, igazgatási, biztonsági, ellenőrzési folyamatok informatikai alapokra helyezése.

Az új elektronikus rendszer kiszolgálja majd a hazai közlekedési hatóság által végzett hatósági tevékenységek gyakorlatilag teljes ügymenetét, így egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés. Lehetőséget biztosít a pusztán elektronikus úton történő ügyintézésre a vasúti hatósági ügyintézők, valamint a vasúttársasági ügyfelek számára.

A vasúti közlekedés nemzetgazdasági szinten is érvényesülő, kiemelkedő szerepének növeléséhez létfontosságú a hatósági munka korszerűsítése, ezért az erre épülő projekt célja egy funkcionalitásában kibővített hatósági ellenőrző rendszer kialakítása is, amely lehetővé teszi a kapcsolódó adatfeldolgozási, valamint adatbázis-feltöltési feladatok ellátását is.

A projekt fontos célja a vasúti nyilvántartások uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő fejlesztése, és a felügyeleti szerepkör gyakorlásával az új, piaci viszonyok közötti szabályszerű működés biztosítása. Az országos infrastruktúra-modul már a múlt évben elkészült, jelenleg az utolsó vizsgálatokat végzik a szakemberek annak bevezetése előtt.

Ez év tavaszán megkezdődött az oktatással, vasúti vizsgabiztosokkal, vasúti járművezetői engedélyekkel kapcsolatos modul fejlesztése. Ezt követi a vasútbiztonsági tevékenységet képező modul létrehozása, amelyet majd a jármű-engedélyeztetési és a vasúti ellenőrzési terület moduljai fognak követni. A tervek szerint az év végére valamennyi tevékenységünk vonatkozásában a fejlesztés le fog zárulni, és várhatóan jövő év II. felében indulhat az új rendszer.”

Forrás:
Digitalizálja munkáját a vasúti hatóság; Tevan Imre; Magyar Vasút Online; 2025. július 23.

Technika, tudomány, MI

Mit szólnának a géprombolók a mesterséges intelligenciához?

„Aki fel tudja még idézni középiskolai tanulmányait, valószínűleg munkájukat féltő, a fejlődést elutasító és az ellen erőszakkal is fellépni hajlandó, kétkezi, textilipari munkásokként emlékszik a ludditákra. Manapság a kifejezést leginkább sértésként használják azokra, akik nem értik az új technológiákat, szkeptikusok a haladással szemben, és ragaszkodnak a múlt szokásaihoz. Pedig ez messze áll a valóságtól, és a jó 200 éve megfogalmazott követelések meglepően időszerűek tudnak lenni az MI-korszak hajnalán.

Nem elpusztítani, hanem okosan használni

Az éjszaka közepén beosonnak a gyárakba, és összetörik azokat a szövőszékeket, amelyek elveszik a munkájukat – ez a kép él a közvélekedésben a ludditákról. Brian Merchant, a „Blood in the Machine” című könyv szerzője szerint ez messze nem a teljes kép, és a mozgalom valódi történetének megértése létfontosságú a mai munkavállalók számára, akik a mesterséges intelligencia és az automatizálás munkahelyi térnyerése miatt aggódnak.

Nem a gép a bűnös

A ludditák korántsem voltak gépellenesek, állítja Merchant; sokan közülük üdvözölték az új berendezések bevezetését, amelyek megkönnyítették a munkájukat. Problémájuk az volt, hogy a termelékenységet javító gépeket nem a szakképzett munkások támogatására vezették volna be, hanem kevésbé képzett és alacsonyabb bérű munkaerőt – gyakran gyerekmunkásokat – akartak melléjük állítani. A géppel előállított textil ugyan alacsonyabb minőségű volt, de olyan olcsón és olyan nagy mennyiségben lehetett gyártani, hogy a gyártulajdonosoknak így is profitot termelt.

A ludditák helyesen ismerték fel, hogy a változás nemcsak a tevékenységük rangját rontja le és a béreiket csökkenti, hanem a munka jellegét is megváltoztatja. A „háziipar” helyén, ahol a gyakran otthon dolgozó posztómunkások annyit és akkor dolgoztak, amennyit akartak, egy új intézmény keletkezett: a gyár. A gyárban a munkásoknak a tulajdonos által meghatározott időtartamig kellett dolgozniuk, a tulajdonos által megajánlott bérért. A ludditák látták, hogy ennek a technológiai „haladásnak” nem a munkások lesznek a nyertesei.

San Francisco utcáin

Egy vállalkozó szellemű aktivista megfigyelte (vagy talán tippet kapott), hogy ha valamilyen tárgyat helyezünk az önvezető autó motorházára, az blokkolja az útfigyelésre használt érzékelőket, az autó pedig lefagy, nem indul. Sokféle tárgy megteszi, de a közlekedési bóják nagyon beváltak: nem sérülnek, és történetesen négykerekű unikornissá változtatják a robottaxikat.

2023 nyarán hetekig sújtották ilyenfajta éjszakai rajtaütések a san franciscói robottaxikat, nem kis bosszúságot okozva az üzemeltetőnek. A tréfacsinálókat először az online kritikusok bélyegezték „ludditáknak”, tudatlan vandáloknak gondolva őket, akik a haladás fogalmát támadják.

Időszerű eszmék?

Merchant könyvében megfontolandó párhuzamokat von a 19. század eleji történések és a korunk gazdasága között. A művészeti világban a mesterséges intelligencia által generált képek lenyomják az illusztrátorok bérét; az olyan fuvarmegosztó szolgáltatások, mint az Uber vagy a MOL Limo, a taxisofőrök munkáját tették veszteséges és bizonytalan foglalkozássá; a szórakoztatóiparban pedig írók és színészek tiltakoznak a stúdiók azon kísérletei ellen, hogy a mesterséges intelligenciát használják fel fizetésük és munkahelyi stabilitásuk csökkentésére.

„Ha megnézzük a napjainkban sztrájkoló írókat és színészeket, nem amiatt aggódnak, hogy az MI fogja megírni a következő Martin Scorsese film forgatókönyvét”, mondja Merchant. „Attól tartanak, hogy miután a mesterséges intelligencia megírta a következő Martin Scorsese film forgatókönyvét, azt átküldik az íróknak, akik rendbe teszik – csak éppen nem kapják meg a teljes elismerést, és ráadásul kevesebbet is keresnek. Ez a minta kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami a ludditák idejében történt. A technológia valóban nem helyettesíti a dolgozókat – hiszen nem képes erre –, hanem arra használják, hogy kiváltsanak egyes munkafázisokat, amitől a dolgozók bére csökken, alkupozíciójuk romlik.”

Elveszi a munkát az MI?

A mesterséges intelligencia által vezérelt munkaautomatizálás emberi aspektusaival sürgősen foglalkozni kell. A McKinsey szerint 2030-ra az amerikai gazdaságban jelenleg ledolgozott órák akár 30 százalékát is kitevő feladatok automatizálhatók lesznek – a színes bőrű és spanyol ajkú alkalmazottak különösen kiszolgáltatottak a változásnak. A Goldman Sachs még azt is állítja, hogy 300 millió teljes munkaidős munkahely szűnhet meg a mesterséges intelligencia miatt.

Ahogy a mesterséges intelligencia által vezérelt robotok egyre intelligensebbek és ügyesebbek lesznek, ugyanazokhoz a feladatokhoz kevesebb emberre lesz szükség. És bár az MI a becslések szerint 170 millió új munkahelyet teremt 2030-ra, sok alkalmazott nem rendelkezik majd a szükséges készségekkel ezekhez a szerepkörökhöz.

De az olyan magasan értékelt területek, mint a jog és a számvitel szintén készen állnak a mesterséges intelligencia használatára. Sok ügyvéd olvas át rengeteg információt – több száz vagy több ezer oldalnyi adatot és dokumentumot. Nagyon könnyű közben információkat elmulasztani. A mesterséges intelligencia, amely képes átfésülni és átfogóan a lehető legjobb szerződést előállítani az elérni kívánt eredményhez, valószínűleg sok vállalati ügyvédet fog fel- és kiváltani.

Lehet ezt másképp is

A ludditák kudarcot vallottak. Az általuk elpusztítani kívánt gépek indították el az ipari forradalmat, amelynek tagadhatatlanul voltak árnyoldalai és emberi áldozatai, de a fejlődés végső soron olcsóbbá és hozzáférhetőbbé tette az árucikkek tömegét, növelve az átlagos életszínvonalat.

Mi a ludditizmus üzenete a 21. századnak? Ha az új technológiák bevezetése csökkenti a béreket és növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, az nem a haladás elkerülhetetlen következménye, hanem a technológia tulajdonosainak döntése, illetve annak eredménye. Van tehát lehetőség igazságosabb fejlődésre: megtartani a technológia előnyeit, de szélesebb körben megosztani annak hasznát. Ahogy Merchant fogalmaz könyvében: „teljes mértékben mi dönthetjük el, hogyan akarjuk használni a technológiát.””

Forrás:
Mit szólnának a ludditák a mesterséges intelligenciához?; Papp Gyula; IT Business; 2025. július. 31.
Lásd még:
Brian Merchant; Wikipédia (angol)

A Google aláírja az Európai Unió MI-kódexét

„Aláírja az Európai Unió MI-kódexét a Google, dacára annak, hogy egyes iparági szereplők szerint a benne foglaltak visszafogják az innovációt. Ilyen szereplő a Meta, mely korábban jelezte, nem kíván megfelelni a kódexben foglaltaknak.

A Google, illetve annak anyavállalata, az Alphabet hivatalosan is jelezte, hogy alá fogja írni az Európai Unió MI-üzemeltetők részére összeállított gyakorlati kódexét, mely azt hivatott megkönnyíteni, hogy a nagy platformüzemeltetők könnyebben meg tudjanak felelni a nemzetközösség tagállamain belül kötelezően alkalmazandó jogszabály, az MI-jogszabály (AI Act) előírásainak.

Az Európai Bizottság július közepén adta ki az általános célú nagy nyelvi modellekre (GPAI) vonatkozó iránymutatást tartalmazó gyakorlati kódexet (Code of Practice), amit eredetileg május másodikára ígért. Ennek betartása önkéntes, de a nem együttműködő vállalatok nem részesülhetnek az aláíróknak nyújtott jogbiztonság előnyeiből.

A kódex lényegében egy támogató keretrendszert nyújt a mesterségesintelligencia-rendszerek felhasználását az Európai Unió területén szabályozó rendelet, az MI-jogszabály szabályainak való megfeleléséhez, melynek elsődleges célja, hogy jogbiztonságot nyújtson az aláíróknak.

Az érintett technológiai cégek közül a Meta július 20-án jelezte, hogy nem fogja aláírni a kódexet, mivel nem ért egyet az általa túlzónak tartott előírásokkal. A Meta szerint a fejlesztőkre vonatkozóan követni kívánt szabályok jogilag több területen is bizonytalanná teszik a modellfejlesztők helyzetét, és egyes intézkedések túlmutatnak az MI-jogszabály hatályán.

A Google ugyanakkor nem talált hasonló kivetnivalót a szövegezésben és a szabályrendszerben, Kent Walker, a vállalat jogi igazgatója ugyanakkor előrebocsátotta, hogy a cég álláspontja szerint az MI-jogszabály (AI Act) és a kódex együttesen lassíthatják a különböző technológiák és modellek európai bevezetési folyamatát, mivel a teljes törvényi megfelelőség biztosítása több időt vehet igénybe.

A korábbi nyilatkozatok alapján a Google mellett a Microsoft is alá fogja írni az európai MI- kódexet.”

Forrás:
A Google aláírja Európa AI-kódexét; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. július 30.

Fenntartható fejlődés

Elérhető az elektromos töltőpontok üzemeltetőiről és az elektromobilitási szolgáltatókról szóló nyilvántartás

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzétette az elektromos töltőpontok üzemeltetői és az elektromobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartását.
A MEKH nyilvántartási kötelezettsége azokat a vállalkozásokat és szervezeteket érinti, amelyek elektromos töltőberendezéseket üzemeltetnek, illetve olyan digitális platformokat – például mobilapplikációkat – működtetnek, amelyek lehetővé teszik a töltőpontok elérését és használatát.

A nyilvántartás a MEKH honlapján a Villamosenergiaipari-engedélyesek adatait tartalmazó nyilvántartáson belül az Elektromos gépjármű töltése (CPO) és az Elektromobilitás szolgáltatók (eMSP) fül alatt érhető el.”

Forrás:
Elérhető az elektromos töltőpontok üzemeltetőiről és az elektromobilitási szolgáltatókról szóló nyilvántartás ; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2025. augusztus 1.

„Vízgazdálkodás és vízügyek – Számvevőszéki tapasztalatok” – elődás a Magyar Hidrológiai Társaság országos vándorgyűlésén

„2025. július 2-4. között rendezték meg a Magyar Hidrológiai Társaság éves országos vándorgyűlését Székesfehérváron, amelyre első alkalommal kapott meghívást az Állami Számvevőszék. A szakmai rendezvény nyitó plenáris ülésén előadást tartott dr. Windisch László a számvevőszék elnöke „Vízgazdálkodás és vízügyek – Számvevőszéki tapasztalatok” címmel. A szerda délutáni szekcióban pedig dr. Jakab Kornél igazgató osztotta meg ellenőrzési tapasztalatait és meglátásait „Települési és területi vízgazdálkodási szakterület” témájú pódiumbeszélgetéseken.

A rendezvényen összesen további hat szekcióban hallgathattak meg az érdeklődők előadásokat, illetve vehettek részt szakmai beszélgetéseken, úgymint a vízkárelhárítás, a vízkészlet-gazdálkodás, a területi vízgazdálkodás, a települési vízgazdálkodás, a vízhasználat környezeti hatásai, illetve a víz, mint megújuló energia témakörökben.

A vándorgyűlés nyitó programjában dr. Windisch László az Állami Számvevőszék elnöke előadásában ismertette az ÁSZ elmúlt három évben – vízgazdálkodás vonatkozású témában – végzett ellenőrzési és elemzési tapasztalatait, valamint a területen jelenleg is folyó ellenőrzéseket, azok témaköreit. Előadásában kiemelte, hogy megválasztása óta fontosnak tartja, hogy az ÁSZ tevékenysége olyan témakörökkel foglalkozzon, amelyek a társadalom széles körét érintik, ennek egyik legfontosabb területe a víz, mint erőforrás, és ezzel összefüggésben a vízgazdálkodás területe és a vizek védelme. Hangsúlyozta, hogy létérdek a vízgazdálkodással kapcsolatos állami feladatok lehető leghatékonyabb ellátása, illetve rámutatott arra, hogy a döntéshozókat a számvevőszék nem csak ellenőrzései által, hanem egyfajta tanácsadói megközelítéssel is próbálja segíteni a döntések meghozatala során.

Az ellenőrzések azt igazolták, hogy Magyarországon megoldott a lakosság ivóvízzel való ellátottsága, a háztartások egyre nagyobb arányban érintettek megfelelő szennyvíztisztítással. Az agráriumban történtek előrelépések a vízkészletek hatékony felhasználását illetően, ugyanakkor további fejlesztések szükségesek, különösen az éghajlatváltozás vízkészletekkel kapcsolatos következményei miatt. A jelentésekben és elemzésekben megjelent továbbá az integrált szemléletű vízgazdálkodás hiánya, az irányítási rendszer tagoltsága, a vízkészleteket és vízvagyont érintő nyilvántartások és ellenőrzések hiányossága, valamint a leromlott állapotú vízközmű hálózatok megfelelő ütemű felújításának szükségessége annak érdekében, hogy a vízellátás biztonságos és gazdaságos maradjon.

Az ÁSZ által tett ellenőrzési megállapításokra az ellenőrzött szervezetek több esetben már az ellenőrzés folyamatában vagy lezárását követően érdemi, jövőbe mutató intézkedéseket tettek.

Zárásként az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy napjaink legnagyobb kihívása az éghajlatváltozással megjelent szélsőséges időjárási események kezelése, különös tekintettel az aszállyal sújtott időszakok és területek emelkedésére. Ehhez kapcsolódóan az alkalmazkodás fontos eszköze lesz a vízmegtartás, a természetes csapadék talajban történő tározása, a vízvisszatartás, amely kérdésköröket érintően a vízhasználók jelenlegi és jövőbeli generációinak társadalmi szemléletformálása, környezettudatossága nélkülözhetetlen.

A délutáni program során dr. Jakab Kornél ellenőrzési igazgató pódiumbeszélgetéseken ismertette a települési vízgazdálkodással, és a területi vízgazdálkodással kapcsolatban végrehajtott ellenőrzések tapasztalatait. A települési vízgazdálkodás kapcsán a résztvevők megvitatták az ivóvízszolgáltatás területén lezajlott változások eredményeit, valamint a terület előtt álló kihívásokat. A területi vízgazdálkodás esetében a pódiumbeszélgetés fókuszában a mezőgazdasági vízhasználat, így különösen az öntözés területét érintő kérdések álltak.

Az ÁSZ vízgazdálkodással és vízvédelemmel kapcsolatos jelentései és elemzései az alábbi linkeken érhetőek el:

”

Forrás:
Az Állami Számvevőszék is részt vett a Magyar Hidrológiai Társaság országos vándorgyűlésen; Állami Számvevőszék; 2025. július 4.

Előkészületek amerikai kis moduláris atomerőművek magyarországi megvalósítására

„Megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a mai, kihívásokkal teli időszakban az energiaellátás biztonsága is veszélybe került a világ számos pontján, köztük Európában is, ahol több szállítási útvonal is megszűnt a politikai döntések következményeként, ennek nyomán pedig az egekbe szöktek az árak.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a nagy erőművek mellett elkezdtek kis moduláris nukleáris reaktorokat fejleszteni, ezek ideálisak az olyan ipari térségek megbízható, olcsó és környezetkímélő energiaellátására, mint amilyen területek Magyarországon a nagy gyárépítésekkel és a rekordberuházásokkal létrejöttek.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy ennek a még fejlesztés alatt álló technológiának a világpiaci vezetői az amerikai vállalatok, így a Magyarországon egyébként is jelen lévő GE Vernova, amely technológiájának felhasználását Közép-Európában jogtulajdonosként egy lengyel cég, a Synthos Green Energy birtokolja. „Ilyen amerikai technológiával már zajlik egy kis nukleáris erőmű építése Kanadában, ahol a kanadai hatóságok megadták a létesítési engedélyt. Ez számunkra mindenképpen egy biztató, sőt megnyugtató jelzés” – fogalmazott.

Majd bejelentette, hogy a a Paks II. vállalatcsoporthoz tartozó, nukleáris technológiai fejlesztésekkel foglalkozó Hunatom megállapodást kötött a Synthos Green Energy-vel az amerikai technológia magyarországi bevezetésének előkészítéséről. „Ez a megállapodás arról szól, hogy ezen amerikai nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi, jogi előkészítő munkákat megkezdjük” – tudatta. Illetve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének a megalapozásához szükség van a növekvő energiaigény biztos és olcsó kielégítésére. A miniszter aláhúzta, hogy egy Magyarország méretű ország esetében nem reális több nagy nukleáris erőmű egymás utáni építésében gondolkozni, azonban a kis méretű moduláris reaktorok jó megoldást jelenthetnek.

Robert Palladino, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője fontos mérföldkőnek nevezte a mostani megállapodás aláírását a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban.”

Forrás:
Amerikai atomerőművek magyarországi megvalósításáról beszélt Szijjártó Péter; Infostart / MTI; 2025. július 30.
Lásd még:
BWRX-300 | Nuclear | Hydrogen | Decarbonisation; Synthos Green Energy
ORLEN and Synthos Green Energy
Szkeptikus vélemény a Greenfo-tól
Small modular reactor; Wikipédia (angol)

2026 végéig másfél balatonnyi vizet kell visszatartani a Tiszán

„3,8 millió ember életminősége függ a Tisza-völgyben a kiskörei vízerőmű megfelelő működésétől – mondta az InfoRádióban az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hubai Imre hozzátette: az elmúlt időszakban sikerült megőrizni a készleteket, miközben a vízigényt sem kellett korlátozni.

Látszik, hogy egy karbantartott művel lehet igazából veszélyhelyzet esetén olyan minőségű védekezési munkákat ellátni, ami tervezhetővé és üzemszerűen lebonyolíthatóvá teszi a vízhiány elleni küzdelmünket – mondta az InfoRádióban Hubai Imre. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kiskörei duzzasztás révén jut víz a jászsági, a nagykunsági, a cserőközi és a tiszafüredi öntözőrendszerbe. A Tisza és Körösök együttműködő vízgazdálkodási rendszere ma 720 millió köbméternyi tárazott vizet jelent, ebben benne vannak az egész éven át szükséges öntözővízigényeket, az ökológiai vízpótlást és a folyók ökológiai vízigényét szolgáló készletek is.

„Szükségünk van arra a kapacitásra, amit tározóterek a duzzasztóművel együtt képesek biztosítani, hiszen csak így tudjuk megtartani a vizet, és különböző vízrendszereken keresztül eljuttatni a rendeltetési helyükre. 3,8 millió ember életminősége függ a Tisza-völgyben azon, hogy a kiskörei duzzasztómű végzi a munkáját, és sikerült megőrizni a készleteket, miközben egyetlen vízigényt sem kellett korlátozni” – jelentette ki Hubai Imre.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy 430 milliméter csapadék hiányzik mostanra, gyakorlatilag egy év teljes csapadékmennyisége kiesett, emiatt két méter mélyen kiszáradt a talaj, így már alig képes a mezőgazdasági tevékenységet kiszolgálni elegendő nedvességgel az Alföld. Mint hangsúlyozta, ezért kell a különböző megoldásokkal a talajba szivárogtatható vízkészleteket és az ökológiai vízpótlást fokozni. A tervek szerint a jelenlegi 720 millió köbméter vízkészleten felül jövő ilyenkor legalább másfél milliárd köbmétert fognak tározni, és 2026 végéig el akarnak jutni a hárommilliárd köbméterig, ami másfél Balatonnak megfelelő vízmennyiség.

„Ha nem lenne a Tisza-tó, ha nem lenne a kiskörei duzzasztómű, akkor ez a védőbástya nem lett volna képes szolgálni az Alföld megmentését, az élelmiszer- és a vízszuverenitásunkat. Ezért fontos, hogy a jövőben gondolkodni kell azon, hogy milyen módon tudunk még készleteket fölhalmozni, milyen módon tudjuk még tárazni a Tisza, a Körösök és a Maros vízkészletét, és milyen módon tudunk a jövőben biztonságot nyújtani az itt élőknek és a táj ökoszisztémájának” – mondta Hubai Imre. Mint jelezte, az jeleni a legnagyobb problémát, hogy az egyre fogyatkozó vízhozamból kellene egyre növekvő vízigényt kielégíteni, de ez szerinte duzzasztás és megfelelő tározótér és a víz elvezetését szolgáló infrastruktúra nélkül nem is oldható meg.

„Ezeknek a fejlesztését egyszerre kell megoldani, és ehhez lehetővé kell tenni, hogy ha nem hullik csapadék, akkor a Tisza vizéből tudjuk pótolni a talaj nedvességtartalmát, tudjuk pótolni a növények ökológiai vízigényét a vízkészleteket felhalmozásával a folyók medrében, a szárazon álló holtágakban, tározókban, csatornákban, új csatornák létesítésével, akár újabb duzzasztott terek kialakításával” – mondta az Agrárminisztérium államtitkára.”

Forrás:
Hubai Imre: jövő év végéig másfél balatonnyi vizet kell visszatartani a Tiszán; Infostart / InfoRádió; Rozgonyi Ádám; 2025. augusztus 2.
Hubai Imre: jövő év végéig másfél balatonnyi vizet kell visszatartani a Tiszán (MP3)
Lásd még:
Extrém aszály után jöhet az árvíz? Bíró Tibor, Inforádió, Aréna; YouTube; 2025. július 4.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

„Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült. A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is” – fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára” – hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

A kutatásról

A 2025 márciusában és áprilisában végzett globális EY-kutatás célja annak feltárása volt, hogyan teremtenek üzleti értéket a kibervédelmi funkciók a különböző szervezeteknél. A felmérésben 550 felsővezető és CISO vett részt, összesen 19 országból és 16 iparágból. A válaszadó cégek éves árbevétele legalább 1 milliárd amerikai dollár volt, és képviselték az Amerikákat, az ázsiai–csendes-óceáni térséget, valamint Európát, a Közel-Keletet, Indiát és Afrikát (EMEIA).”

Forrás:
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják; EY (Ernst & Young); 2025. július 31.

Szakirodalom

A Magyar Falu Program Hajdú-Bihar vármegyei eredményeinek elemzése többszempontú döntéshozatali módszerekkel

„A tanulmány célja a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatások hatásának vizsgálata a települések fejlettségi szintje alapján. A szerzők klaszterelemzéssel azonosították a különböző fejlettségi szinteken lévő településeket, majd összehasonlították a támogatások felhasználását, valamint a települések versenyképességének 2018 és 2021 közötti változását. Az eredmények szerint míg az 1. és a 2. klaszterhez tartozó települések jelentősen fejlődtek, addig a 4. és az 5. klaszterekhez tartozók visszaestek a rangsorban. A támogatások elosztása nem különbözött a települések fejlettségi szintje alapján, azonban a felhasználásukban szignifikáns eltérések jelentkeztek. A varianciaelemzés (ANOVA) azt igazolta, hogy a program hatékonysága nagymértékben függött a települések fejlettségétől. Az eredmények arra utalnak, hogy a jövőbeli támogatási politikák finomhangolására van szükség, különösen a kevésbé fejlett területeken.”

Forrás:
A Magyar Falu Program Hajdú-Bihar vármegyei eredményeinek elemzése többszempontú döntéshozatali módszerekkel; Horváth Péter, Kovács Sándor, Erdey László; Területi Statisztika; 65(3); DOI: 10.15196/TS650301; 299-316. o.; 2025. május 26. (PDF)

Új kísérleti statisztika a helyi iparűzési adó (HIPA) bevételeinek eloszlásáról Magyarországon

„Jelentős területi különbség, valamint budapesti koncentráltság rajzolódik ki a HIPA-bevétel eloszlásának tekintetében

A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása Magyarországon címmel tette közzé új kísérleti statisztikáját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzés először mutatja be országos szinten a helyi iparűzési adóból (HIPA) származó bevételek települési és térségi, valamint ágazati szintű eloszlását, ezáltal betekintést enged a vállalkozások aktivitásának területi különbségeibe, az önkormányzatok bevételeibe. A kísérleti statisztikákra jellemző módon a KSH a jövőben vizsgálja az elemzés kibővítésének, új adatforrások és egyedi adatok felhasználásának, illetve a módszertani fejlesztéseknek a lehetőségeit.

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb kísérleti statisztikája a helyiiparűzésiadó-bevétel területi eloszlását elemzi településtípusok, települések (Budapesten kerületek) és járások, valamint nemzetgazdasági ágazatok szerint. Bemutatja az egyes területi egységek teljes HIPA-bevételét, továbbá ennek az összegnek az egy lakosra jutó értékét a 2023. év vonatkozásában. A jelenleg rendelkezésre álló adatok mellett a későbbiekben újabb adatforrások bevonásával a területi koncentráció részletesebb vizsgálata és közlése is lehetővé válik.

A HIPA a települések helyi közösségének támogatása érdekében használható fel, így az egy lakosra jutó HIPA-bevétel alapján lehetőség nyílik az egyes települések összehasonlítására. Hazánkban egy lakosra átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban, ez azonban jelentős területi különbségeket takar: a fővárosban 297 ezer forint volt, és a megyei jogú városok átlaga is meghaladta az országos átlagot, míg a többi város és község átlagértéke alatta maradt annak.

Budapest a teljes országos HIPA-bevétel 40 százalékát adja, ami 2023-ban 498 milliárd forintot tett ki. Kiemelkedő a belvárosi V. kerület szerepe, ahonnan 275 milliárd forint folyt be – ez az országos HIPA-bevétel 22 százalékát jelentette.

A mostani kísérleti statisztika rávilágít arra, hogy a HIPA-bevétel túlnyomó többsége néhány nemzetgazdasági ágban koncentrálódott: a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar együttesen a teljes HIPA-bevétel közel 50 százalékát adta.

A kísérleti statisztika hasznos lehet többek között a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításához, valamint a befektetők, a vállalkozók és a gazdasági elemzők, kutatók számára a területi gazdasági aktivitás intenzitásának és koncentrációjának megismeréséhez.

A kísérleti statisztikákra jellemző módon a KSH a jövőben vizsgálja az elemzés kibővítésének, új adatforrások és egyedi adatok felhasználásának, illetve módszertani fejlesztéseknek a lehetőségeit.”

Forrás:
Új kísérleti statisztika a helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlásáról Magyarországon, 2025.07.31.; Központi Statisztikai Hivatal; 205. július 31.