Tartalomjegyzék

„Valódi mérföldkőhöz érkezett a Balaton védelme, mivel a Magyar Közlönyben megjelent a tó vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet (BATÉK). Az új, egységes és minden korábbinál szigorúbb építési szabályozás garantálja a Balaton és környezete természeti szépségének, valamint ökológiai egyensúlyának megőrzését.

A közlemény szerint a Balaton páratlan természeti örökségünk, amelynek megóvása közös felelősségünk. A rendelet megakadályozza a zöldterületek és a strandok magánkézbe kerülését, visszaszorítja a vízparti beépítéseket, és jelentősen növeli a természetes partszakaszok, valamint a parti sétányok hosszát. A természetes partszakaszok hossza 102 kilométerről 112 kilométerre nő, míg a parti sétányok hossza 65-ről 95 kilométerre bővül, ami 50 százalékos növekedést jelent. Összességében mintegy 70 százalékkal több közhasználatú terület áll majd rendelkezésre, beleértve az önkormányzati strandokat és a gyalogosforgalom elől el nem zárható parti sétányokat. Emellett 1568 hektárnyi olyan területet jelöltünk ki, amely beépítetlenül megőrzendő parti területsávnak minősül, ahol a Balaton vonalától számított legalább 30 méteren belül új épület nem építhető – áll a közleményben. Kikötő a jövőben csak olyan helyen létesülhet, ahol ahhoz az Agrárminisztérium és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is hozzájárulnak – tette hozzá az országos főépítész. „A BATÉK-rendelettel új korszak nyílik a Balaton történetében. Ezzel teremtjük meg a feltételeit annak, hogy a tó egyszerre legyen a természet menedéke, a helyiek otthona és mindenki számára elérhető élmény'”- fogalmazott Lánszki Regő a közlemény szerint.”

Forrás:
új időszámítás a Balatonnál, első a természeti értékek és a közhasználatú területek védelme; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2025. augusztus 28.
87/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelete a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről; Magyar Közlöny; 2025. évi 98. szám; 2025. augusztus 27.; 6826-6891. o. (PDF)
A rendelethez számos melléklet is tartozik (települési térképek)

Búcsú Dömölki Bálinttól (1935 – 2025)

„Búcsú Dömölki Bálinttól (1935 – 2025)

2025. augusztus 31-én elhunyt Dömölki Bálint, a magyar számítástechnika egyik nagyformátumú megalapozója, integratív egyénisége, sokunk mestere.

A magyar számítástechnika elmúlt 65 éve sok tehetséget szült. Kiváló vezetők, tudósok, fejlesztők, programozók, vállalkozók munkálkodtak ezen időszak alatt. Munkájuk eredményeként színes szimfónia szólalt meg. A zenekar mögött azonban – sokszor láthatatlanul – egy karmester állott, teremtett rendet: Dömölki Bálint. Karmesterként jellemezte őt 80. évfordulója alkalmából írt köszöntőjében Prószéky Gábor is. Mi jellemezte karmesterünk munkáját?

A kezdetektől fogva a folyamatos jelenlét. Mindenütt, és mindig ott volt, ahol meghatározó dolgok történtek. Ő volt az, akinek a szellemi irányításával egy halom alkatrészből megszületett az első számítógép Magyarországon: az M-3. Ő volt a kezdeményezője – ahogy a karmester beint egy új szólamnak – új irányok megteremtésének, a magyar rendszerprogramozási iskola létrejöttének, a nagyüzemi programfejlesztés gondolatának, a szoftverek matematikai leírásának. Irányítása alatt indult el a matematikai logika alkalmazása a programozáselméletben, a programok helyességének bizonyítása, valamint a szakértői rendszerek és a mesterséges intelligencia kutatása. Az ő vezetése mellett érte el a magyar szoftver nemzetközi elismertségét: MProlog. Részese volt az első magyar informatikai stratégia kidolgozásának.

Egy szimfóniában minden zenész más szólamot játszik, s mégis megszületik a harmónia. Bálint volt az, aki a viták során a különböző – sokszor zavaros, egymásnak ellentmondó – szempontokat összegezte, s a vitát új síkra emelte. Keze nyomán létrejött a konszonancia. Mert mélyebben értette a „zene” lényegét.

Intellektusa, mély figyelme kiemelte társai közül. Tudása, tekintélye nem az erőn alapult. Nem külsőségekben volt más, mint kollégái.

Szerény volt, szerényen öltözött, viselkedett, egy volt a többiek között. Ám ha megszólalt, új szempontokat, új minőséget hozott. Szakmai tudása, kikezdhetetlen hitelessége volt szembetűnő. Nem erőszakoskodott, mondatai új fényt hoztak, új megvilágítást. Kiemelkedett, mint a Csomolungma a Himalája többi csúcsa közül

Nem szólista volt – mester. Mester, akinek tanítványai voltak. Kitűnő embereket gyűjtött maga köré, s iskolákat alapítva közösségeket épített. Mester volt, aki önzetlen, mélyreható gondolataival sokakat segített kutató- és fejlesztő munkájukban. Mester volt, aki tudását nem csak saját csapatával osztotta meg. A versengéssel szemben híve volt a kooperációnak. Több, intézetek közötti projekt szervezője volt, pl. ADA projekt.

Fáradhatatlan volt és kitartó. Megmásíthatatlan tempóban vitte kezdeményezéseit a cél felé. Nem haragudott meg soha, nem sértődött meg az ostoba gáncsoskodásokon. A cél lebegett szemei előtt, s az út.

Nem pénzért, nem dicsőségért dolgozott, hanem belső elhivatottsággal, szakmája ethoszáért. A jobbítás szándéka, a párbeszéd kultúrájának elterjesztése tette az első magyar számítástechnikai civil közösség máig legeredményesebb vezetőjévé.

A Neumann János Számítógéptudományi Társaság egyik alapítója, kimagasló elnöke, haláláig folyamatos megújítója.

Barát volt. Közösségben érezte jól magát. Szeretett konferenciákra járni, új ismeretségeket kötni, összekötni a szakma külföldi egyéniségeit a hazai eseményekkel. Hazánkat képviselte az IFIP-ben, munkájáért kiérdemelte az IFIP Silver Core kitüntetést. Családi otthonát meghittség, nyugodt biztonság jellemezte.

Közösségünk szeretettel készült a 90. születésnapja megünneplésére, amikor balesete hírét vettük.

Kedves Bálint!

E sorok írója személyes búcsút is mond barátjának, mesterének. Te hívtál meg 1964-ben a Neumann Társaság elődjéhez, amely Társaság elnökeként utódod lehettem. 1972-ben a Te hívásodra lettem helyettesed az Infelorban. A Te invitálásod nyomán kapcsolódtam be az NJSZT Informatikatörténeti Fórum munkájába. 1963 óta folyamatosan dolgoztunk együtt, mint közös pályán keringő ikercsillagok. Együtt készítettük az első informatikai stratégiát, együtt dolgoztunk az informatika technológia távlatai felmérésében, együtt az informatikai-múlt megőrzésében. Te voltál a mester, én a szekundáns. Erős barátságunk férfi barátság volt. Nem gazdasági érdek, nem érzelmi támasz keresés, nem a napi pletykák, de szakmánk szeretete, iránta érzett felelősség kötött össze. A húr most utolsót pendült, s elszakadt. A zene tovább fog szólni, de már más tónusban. A karmester biztonságot adó tekintete hiányozni fog, még akkor is, ha a helyes ritmus talán már a szívünkbe égett! Szívünkben Velünk maradsz!

Budapest, 2025. augusztus 31.

Havass Miklós”

Forrás:
„Szívünkben Velünk maradsz!”; Neumann János Számítógéptudományi Társaság; 2025. augusztus 31.

Közigazgatás, politika, jog

A fejlesztéspolitika és az önkormányzatok közötti együttműködés nem a pártpolitika területe – Navracsics Tibor

„A fejlesztéspolitika és az önkormányzatok közötti együttműködés nem képzelhető el pártalapon – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Versenyképes Járások Program monitoring bizottságának hétfői alakuló ülésén Budapesten.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a fejlesztések terén az ágazatirányítás mindenkinek partnerséget nyújt, aki hajlandó velük együttműködni. „Ez nem a pártpolitika területe” – jelentette ki, hozzátéve: a szabályokon alapuló együttműködés keretében mindenki érdekét figyelembe veszik.

A miniszter felidézte, hogy a Versenyképes Járások Program első koncepciója egy évvel ezelőtt született meg. Hozzátette: akkor sokan furcsállták, hogy kiérleletlen koncepcióval jelentkezik a minisztérium. A cél azonban éppen az volt, hogy „azon melegében, rögtön az első változattal” nyilvánosság elé álljanak, s így hosszas konzultáció keretében olyanná formálódhasson a program, amivel a végén a lehető legtöbben tudnak azonosulni – magyarázta.

Navracsics Tibor közölte: az intenzív párbeszéd során a program sokat alakult, de a célja nem változott.

„A területfejlesztésben az önkormányzatok, a területi államigazgatás szereplőinek együttműködésében megjelent egy olyan fejlesztési politikai megközelítés, ami az eddigi, kizárólagosan közigazgatási egység (falu, város) alapú programok mellett a térségi fejlesztési programoknak is utat nyit” – fejtette ki.

A miniszter szavai szerint fontosnak tartották azt is, hogy létrejöjjön egy monitoring testület, amely figyelemmel kíséri a munkát, és össze tudja gyűjteni a tapasztalatokat. Megjegyezte: a Versenyképes Járások Program több éves lesz, és a jövő évi fejlesztéseknél már figyelembe tudják venni a testület idei tapasztalatait.

Czunyiné Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: az önkormányzatok véleménye és kérdései nélkül nem lehet jó támogatási felhívást megfogalmazni.

Az államtitkár hangsúlyozta: a monitoring testület megalakításának célja a tapasztalatok összegzése, ezek nyomán a munkafolyamatok összehangolása.

Hozzátette: „képesek, hajlandók és alkalmasak” arra, hogy szükség esetén átnézzék a programmal kapcsolatos szabályokat annak érdekében, hogy az minél produktívabb lehessen.

Czunyiné Bertalan Judit a program kulcsszereplői között említette a kormányhivatalokat, a vármegyei önkormányzatokat, valamint a Magyar Államkincstárt.”

Forrás:
A fejlesztéspolitika és az önkormányzatok együttműködése nem pártalapú; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. augusztus 26.

Európai Unió

Közelebb kerültünk-e egy negyedszázados álom megvalósulásához? – kérdezi Navracsics Tibor

„Az Európai Unió negyedszázada, 2000-ben indította el a lisszaboni stratégia megvalósítását, amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az Uniót a világ „legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú” gazdaságává tegye. Az eredményt tudjuk: az Európai Unió nem lett 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága. Sőt, a 2008 óta eltelt időszakban mintha gyorsult volna leszakadása a világ legfejlettebb gazdaságaitól.

Önmagában a stratégia alapvetései mindmáig konszenzusnak örvendenek. Nincsen komolyan vehető szaktekintély, amely megkérdőjelezné, hogy önmagában az oktatás minőségének és elérhetőségének javítása vagy éppen az innováció szintjének emelkedése, és alkalmazásának elterjedése jótékony hatással van a gazdaság versenyképességére.

A tény, hogy a kitűzött irányszámokat nem tudta elérni a határidőre az Európai Unió, nem teszi semmissé azokat a lehetőségeket, amelyek az utóbbi évek fejleményeinek eredményeként nyitva áll az Unió előtt. Az Eurostat legújabb kiadványa tartalmazza azokat az összehasonlító adatokat is, amely az Európai Uniót is pontosabban elhelyezi a versenyképességi világtérképen.

2023-as adatok szerint például 25–62 év közötti uniós polgárok több, mint egyharmada – egészen pontosan 35,1 százaléka – felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amellyel megelőzi az olyan, nagy népességgel rendelkező országokat, mint Oroszország (30,4%) vagy Brazília (21,8%). Mindeközben az Európai Unió meglehetősen jól szerepel a 15–24 éves korcsoportok oktatásban és foglalkoztatásban sem résztvevő tagjainak arányában is. A Föld legnépesebb országai közül Oroszország (8,7%) és az Európai Unió (9,2%) könyvelheti el a legalacsonyabb arányt, míg India (23,5%) és Indonézia (21,4%) az adott korcsoport közel egynegyedének nem tud biztosítani tanulási vagy elhelyezkedési lehetőséget.

Az oktatás alapján akár megnyugtatónak tartható képet jelentős mértékben rontja a kutatás-fejlesztésre fordított összegek nagyságának összehasonlítása. Itt már egyértelműen látszik, hogy az Európai Unió, noha folyamatosan emeli a kutatás-fejlesztés intenzitását, azaz folyamatosan növekszik a kutatás-fejlesztésre fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, az utóbbi időben jelentősen elmarad versenytársaitól.

Míg Izraelben és Dél-Korában az intenzitás értéke 6,02, illetve 5,21 százalék, addig az Európai Unióban ez mindössze 2,27 százalék. Ez meghaladja ugyan a világ 1,93 százalékos átlagát, azonban egyértelműen távol áll nemcsak a lisszaboni stratégia immáron negyedszázados célkitűzéseitől, de a kortárs versenytársak erőfeszítéseitől is.

Közelebb kerültünk-e az elmúlt negyedszázadban a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez? A válasz egyértelműen nem. Érezték ezt már az Európai Unió döntéshozói a 2005-ös felülvizsgálatnál, és akkor is, amikor az Európa 2020 című „utánkövető” programot megalkották.

Az Európai Unió az oktatás területén elért eredményeit nem tudta az innovációs kapacitás és a kutatás-fejlesztés erősítésére konvertálni, ezzel pedig az önmagában versenyképes oktatási rendszer csak minimálisan tud hozzájárulni a versenyképesség erősödéséhez.”

Forrás:
Közelebb kerültünk-e egy negyedszázados álom megvalósulásához?; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. augusztus 28.

Az Európai Unió a szoftverekre is kiterjeszti a termékfelelősséget

„Hosszú távon például az önvezető autók vagy a mesterséges intelligencia által okozott károk fogyasztóvédelmi ügyintézésben is alapvető változást hozhat az a törvénytervezet, amelyet most bocsátott társadalmi vitára az igazságügyi miniszter. A változás lényege, hogy a szoftver is terméknek minősül majd – akkor is, ha beépítik egy másik termékbe.

Az 1994-ben bevezetett termékfelelősség azt jelenti, hogy minden gyártó felelős a hibásnak bizonyuló terméke által okozott károkért. Egy 2024-ben elfogadott uniós irányelv szerint ez a termékfelelősség, a termék fogalmának kibővítése révén, 2026. december 9-től egyebek mellett a szoftverekre is kiterjedt. Erre Varga Beáta, az autóipari képzésekkel foglalkozó QFD Group szakértője már idén tavasszal felhívta a figyelmet a cég Cafe Break című online beszélgetésén.

„Minden ingó dologról szó van, teljesen mindegy, hogy az egy másik ingósághoz vagy ingatlanhoz csatlakozik vagy abba épül bele” – mondta a szakértő. Hozzátette, ami kiemelendő ebben az esetben, hogy ez magában foglalja a villamosenergiát, a nyersanyagokat, szoftvereket, operációs rendszereket, vezérlőprogramokat, applikációkat, sőt a mesterséges intelligenciát is.

Mint mondta, a törvény hatályba lépésétől kezdve ezek mind-mind terméknek minősülnek majd, így alkalmazni kell rájuk a termékfelelősségi törvényt.

Varga Beáta felvetette azt is, hogy mi a helyzet az információval. Leszögezte: az információ nem minősül terméknek, így a szabályozást sem lehet majd alkalmazni rá. Így például egy szoftver forráskódja sem minősül majd annak.

A magyar jogalkotó most hozzálátott az uniós irányelv átültetéséhez – vette észre az Index. Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezetet, amely egyebek mellett átírja a Polgári Törvénykönyv termékfelelősségi szabályait is.

Ez azt jelenti, hogy 2026. december 9-től a termékfelelősségi szabályok egyebek mellett a szoftverekre is alkalmazandóak, függetlenül attól, hogy azok önálló termékként kerülnek forgalomba, vagy alkotóelemként építik be más termékekbe, például egy önvezető autóba.”

Forrás:
Az EU a szoftverekre is kiterjeszti a termékfelelősséget; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. augusztus 28.
Lásd még:
Társadalmi egyeztetés – a magánjogi tárgyú törvények módosításáról; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. augusztus 15.

Regionális tőkepiaci együttműködés kezdődik a közép- és kelet-európai régió országai között az európai uniós pénzügyi térben

„A regionális tőkepiacok fejlesztése érdekében 2025. augusztus 25-én, Zágrábban aláírásra került egy több oldalú Egyetértési Nyilatkozat. A megállapodás a horvát pénzügyminisztérium kezdeményezése, amely a közép- és kelet-európai régió tőkepiaci kereskedési és post-trade infrastruktúráinak fejlesztését célozza.

A részt vevő országok (Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország) elkötelezettséget vállalnak a tőkepiacok közös fejlesztése mellett, ennek keretében együttműködnek a piaci infrastruktúra fejlesztésére irányuló intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. A megállapodás elősegíti a finanszírozási források diverzifikációját, miközben ösztönzi a magánmegtakarítások beruházásokba történő átcsoportosítását.

A fejlett és integrált tőkepiacok révén a régió gazdaságai számára szélesebb körű finanszírozási lehetőségek nyílnak, nő a piaci likviditás, és csökken a banki hitelezéstől való függőség. Különösen hangsúlyos a kis- és középvállalkozások tőkepiaci hozzáférésének támogatása, amely hozzájárul a gazdasági növekedés fenntarthatóságához és a regionális pénzügyi stabilitás erősítéséhez.

Az aláírt Nyilatkozat lehetőséget teremt arra, hogy a részt vevő országok közösen dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek révén mélyebb, hatékonyabb és ellenállóbb regionális tőkepiac jöhet létre. A megállapodás hosszú távon elősegíti a régió versenyképességének növelését az európai uniós pénzügyi térben, valamint hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez.

Magyar részről Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és kifektetéspolitikáért felelős helyettes államtitkára vett részt a ceremónián és az azt követő panelbeszélgetésben. Bókay Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország számára is prioritás a tőkepiaci finanszírozás súlyának erősítése, ideértve a kkv-k tőzsdére lépésének elősegítését.”

Forrás:
Mától regionális tőkepiaci együttműködés erősíti a közép- és kelet-európai régió, így Magyarország versenyképességét az európai uniós pénzügyi térben; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. augusztus 25.

A Bizottság információt gyűjt a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás módosításához

„Az Európai Bizottság a mai napon véleményezési felhívást és nyilvános konzultációt indított annak érdekében, hogy információt gyűjtsön a nehéz helyzetben lévő nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásokról szóló iránymutatás (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) módosításának hatályával és tartalmával kapcsolatban. Ezen információt felhasználva aktualizálni fogja az iránymutatást, hogy az továbbra is megfeleljen a célkitűzésének.

A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nehéz helyzetben lévő nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott támogatás az uniós szabályokkal összhangban állónak tekinthető, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján. A Bizottság naprakészen kívánja tartani a 2014-ben hatályba lépett megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatást, ezért most elindítja annak felülvizsgálatát. A javasolt módosítás a következőket mérlegeli:

a hatály kiterjesztése az acéliparra, amely jelenleg nem tartozik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás hatálya alá;

a „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” definíciójának módosítása bizonyos típusú, sajátos növekedési modellel rendelkező induló innovatív vállalkozások tekintetében, lehetővé téve számukra, hogy más állami támogatási eszközök keretében is támogathatók legyenek;

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásra vonatkozó definíció egyes részeinek tisztázása, különösen a „saját forrásai” kifejezés kapcsán, továbbá az e saját források, illetve a vállalkozás saját tőkéje és fizetőképessége közötti kapcsolat tekintetében;

technikai változtatások több uniós bírósági ítéletet követően.

A véleményezési felhívás és a nyilvános konzultáció célja, hogy információkat és véleményeket gyűjtsön a tervezett módosításról. A visszajelzések segíteni fogják a Bizottságot a szükséges változtatások azonosításában és az új szabályok jobb kialakításában.

A véleményezési felhívásra és a nyilvános konzultációs kérdőívre való válaszadás határideje 2025. november 14.

A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 2014-ben lépett hatályba. Mivel a megmentési és szerkezetátalakítási támogatás a leginkább torzító hatású állami támogatások közé tartozik, az iránymutatás biztosítani kívánja, hogy közpénz csak oda kerüljön, ahol arra a legnagyobb szükség van, és hogy a csődbe jutott vállalkozások befektetői méltányos részt vállaljanak a szerkezetátalakítási költségekből, vagyis ne háríthassák az adófizetőkre a terheket. 2020-ban a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat részeként elvégezte a hatályos megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értékelését. Az értékelés szerint a hatályos iránymutatás jól működik, de egyes részei pontosításra és további részletezésre szorulnak. Emellett az iránymutatás 2014. évi elfogadása óta megváltozott a piaci és geopolitikai környezet. Az európai vállalatok napjainkban más kihívásokkal néznek szembe, mint bő 10 évvel ezelőtt.

További információk és a következő lépések

A Bizottság elemezni fogja a nyilvános konzultációra adott válaszokat, és a főbb pontokról és következtetésekről összefoglalót tesz közzé az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon. A Bizottság emellett közzéteszi a hozzászólásokat azon a nyelven, amelyen azokat benyújtották.

Háttér

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító állami támogatás, amennyiben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a nehéz helyzetben lévő nem pénzügyi vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatás az EUMSZ említett cikke értelmében összeegyeztethetőnek tekinthető. Az iránymutatás szerinti támogatásban jelenleg minden ágazat részesülhet, kivéve a szén- és acélágazatot, valamint a pénzügyi ágazatot. Az iránymutatás háromféle támogatásról rendelkezik: megmentési támogatás, szerkezetátalakítási támogatás és ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás. Az iránymutatás az alkalmazási körének meghatározása érdekében bevezeti a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmát. Az iránymutatás értelmében csak azok a vállalkozások részesülhetnek támogatásban, amelyek teljesítik a nehéz helyzetben lévő vállalkozás definíciójában meghatározott kritériumokat.

Idézet(ek)

„A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás módosításának célja, hogy azt hozzáigazítsa a mai gazdasági realitásokhoz, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatás jelentős hatást gyakorol a versenyre. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hol van a legnagyobb szükség a változtatásokra, felkérünk minden hatóságot, vállalatot és más érdekelt felet, hogy vegyen részt ebben a kulcsfontosságú folyamatban, és ossza meg velünk meglátásait.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság információt gyűjt a megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás módosításához; Európai Bizottság; 2025. augusztus 22.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Bancsics Ferenc, Rajnai Zoltán és Vári Péter állami kitüntetésben részesültek

„A kitüntetést az augusztus 20-i ünnep alkalmából vehették át.

Bancsics Ferenc HTE Puskás Tivadar díjas tagunk, a Magyar Államkincstár elnöki tanácsadója, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. korábbi vezérigazgatója, volt miniszteri biztos a több mint három évtizede folytatott, különösen a közigazgatási hírközlés kiépítésében meghatározó és előremutató szakmai munkája, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületben végzett eredményes közösségi tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.

dr. Rajnai Zoltán HTE Puskás Tivadar díjas tagunk, Magyarország nemzeti kiberkoordinátora, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanácsának tagja, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettese, egyetemi tanár, a hazai műszaki felsőoktatás, illetve a tudományos közélet iránt elkötelezett munkája, különösen a gépészmérnökképzés és a kiberbiztonsági oktatás fejlesztését, valamint a nemzetközi együttműködések előmozdítását szolgáló, példaértékű tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.

dr. Vári Péter HTE Puskás Tivadar díjazott, villamosmérnök, mérnök-közgazdász és -jogász, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság főigazgató helyettese, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának egyetemi docense, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára a hírközlés közigazgatási területén végzett kiemelkedő vezetői és eredményes szakmai munkája, elkötelezett oktatói tevékenysége, valamint a fiatalok támogatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.

Gratulálunk!”

Forrás:
Bancsics Ferenc, Rajnai Zoltán és Vári Péter állami kitüntetésben részesültek; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE); 2025. augusztus 27.

Budapest Főváros Kormányhivatala 2025. szeptember 1-jétől bevezeti az új, Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszert (E-ING)

„Budapest Főváros Kormányhivatala 2025. szeptember 1-jétől bevezeti az új, Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszert (E-ING), amely a papír alapú ügyintézés mellőzésével jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti és költséghatékonyabbá is teszi majd az ingatlan-nyilvántartási eljárást.

Az új rendszerre történő átállás miatt egy rövid időszakban, 2025. augusztus 29. és szeptember 5. között szünetel a személyes ügyintézés a kormányhivatal földhivatali ügyfélszolgálatain (Budapest, XI. kerület, Budafoki út 59. és Budapest, XIV. kerület, Bosnyák tér 5.). A beadványokat azonban postai és elektronikus úton ezen időszak alatt is előterjeszthetik az ügyfelek.

Az átállás első napjaiban, 2025. augusztus 29-én és szeptember 1-jén a kormányablakok nem tudnak tulajdoni lapot és térképmásolatot szolgáltatni.

2025. szeptember 8-án hétfőtől újra zavartalanul várja személyesen is ügyfeleit a földhivatal.”

Forrás:
Budapesten is szintet lép az E-ING szolgáltatás; Budapest Főváros Kormányhivatala / MTI Nemzeti Közleménytár; 2025. augusztus 29.

Új funkcióval bővült a MÁV+ applikáció

„Az új MÁV+ app funkcióról, a bérlet widgetről írt Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

„Nincs keresgélés, nincs kód. Csak mutatod, és mész!” – ezzel a mondattal népszerűsítik a MÁV+ app legújabb funkcióját, a bérlet widgetet.

Ez lehetővé teszi, hogy a bérlet vagy napijegy a telefon főképernyőjére legyen kitűzve és akár offline módban is elérhető legyen, azaz a bérletmutatás akkor se lassítsa le vagy állítsa meg a járatára igyekvő utast, amikor épp gyenge a térerő vagy egyáltalán nincs wifi – fogalmazott a vezérigazgató.

A widget mellett mostantól más újdonság is elérhető az alkalmazásban. Megjelent például a shortcut lehetőség, amelynek segítségével egy hosszabb gombnyomás után azonnal megnyithatók a leggyakrabban használt menüpontok, a „Tervezés” fülön pedig új „Kedvenc” funkció került bevezetésre. Ezzel az utasok állomásokat, településeket vagy akár pontos címeket jelölhetnek meg, amelyeket a felhasználói fiókjukhoz mentve minden eszközről elérhetnek.

Az új MÁV+ app folyamatosan bővül újabb funkciókkal, az év végére mindent tudni fog, amit a régi app, sőt annál többet is. Az átmeneti időszakban pedig a két app verzió egymás mellett él, párhuzamosan elérhető. Az új funkciók használatát bemutató, részletes videók a leírásban elérhetők! – írta Hegyi Zsolt.”

Forrás:
Új MÁV+ app funkció: bérlet widget; MÁV / Magyar Távirati Iroda; 2025. augusztus 31.

Technika, tudomány, MI

Kína közzétette az „MI Plusz (AI Plus)” stratégiát: rövid elemzés

„A Kínai Államtanács közzétette irányelveit a „Mesterséges Intelligencia Plusz” program végrehajtásának elmélyítéséről (国务院关于深入实施“人工智能+”行动的意见, Opinions on Deeply Implementing the „Artificial Intelligence Plus” Action).

A kínai kormány 2015-ben előterjesztette az „Internet Plusz” stratégiát. Azt az évet széles körben az „Internet Plusz” korszak kezdetének tekintik Kínában. Már a 2015-ös szakpolitikai dokumentumban is szerepelt a mesterséges intelligencia, de mindössze a 11. alpontként.

Az „Internet Plusz” lényege az volt, hogy az offline tevékenységeket az online világba emelje, és az internetes technológia segítségével lebontsa az információs korlátokat, valamint példátlan hatékonysággal kapcsolja össze az embereket a szolgáltatásokkal és javakkal. Az egész „Internet Plusz” korszakban az Internet lényegében egyfajta szuperközvetítőként és koordinációs platformként működött. Magukat a termékeket azonban nem változtatta meg alapjaiban: ha ételt rendelt az ember, az ugyanaz az étel maradt; ha fuvart hívott, ugyanaz az autó jött érte.

Tíz évvel később, a generatív mesterséges intelligencia felemelkedésével Kína az „Internet Plusz”-ról az „MI Plusz”-ra vált. Egyes szakértők szerint az „Internet Plusz” lényege a „kapcsolódás” (连接) volt: az információk összekapcsolása a folyamatok újratervezése és a hatékonyság javítása érdekében. Az „MI Plusz” erre épít, amikor kognitív képességeket ad hozzá, így a „kapcsolódás és információterjedés” szintjéről a „tudásalkalmazás és -teremtés” szintjére lép. Lényegét a „megerősítés” (赋能) fogalma fejezi ki, amely igérete szerint képes újraszervezni a termelési tényezőket, megújítani az értékteremtési modelleket, átalakítani a szervezeti struktúrákat és újraformálni a kormányzást.

Az irányelvek háromlépéses ütemtervet vázolnak a „MI Plusz” rendszeres előmozdítására:

1. lépés: 2027-ig. Érjék el a mesterséges intelligencia széleskörű és mély integrációját hat kulcsfontosságú területen. Az újgenerációs intelligens végberendezéseknek és MI-ügynököknek több mint 70%-os elterjedtséggel kell rendelkezniük, és az intelligens gazdaság alapvető iparágainak gyorsan kell növekedniük.

Kommentár:
— Egyszerűen fogalmazva: mindössze három év alatt azok a dolgok, amelyek ma még újdonságnak számítanak – MI-segítők, MI-„alkalmazottak”, iparágspecifikus MI-ügynökök, MI-hardver – olyan hétköznapi eszközökké válnak, mint a mai okostelefonok és mobilfizetések. A kínai lakosság több mint 70%-a számára a technológiai játékokból napi szükségletekké alakulnak. Amilyen gyorsan elterjedt a WeChat Pay és az Alipay 2015–2018 között Kína minden szegletében, úgy fog ez történni az MI esetében is 2027-ig.

2. lépés: 2030-ig.
Az intelligens végberendezések és az MI-ügynökök elterjedtsége meghaladja majd a 90%-ot, és az intelligens gazdaság Kína gazdaságának egyik fő növekedési hajtóerejévé válik.

Kommentár:
— A 90%-os elterjedtségnél az MI lényegében infrastruktúrává válik, hasonlóan az elektromossághoz vagy az Internethez. Ekkorra, ha valaki nem jártas az MI használatában a munkában vagy a mindennapi életben, úgy érezheti magát, mint ma azok, akik továbbra is ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez — nem lehetetlen, de egyértelműen elmaradottnak számít. Ami a legfontosabb: a dokumentum kifejezetten kijelenti, hogy az intelligens gazdaság lesz a növekedés egyik alapvető motorja. Ez jelentős változás: évtizedekig Kína növekedési hajtóereje az ingatlanpiac és az Internet volt; a következő évtizedben az intelligens gazdaság fogja betölteni ezt a szerepet. A legnagyobb lehetőségek, a legjövedelmezőbb vállalatok és a legjobban fizető munkakörök innen származnak majd.

3. lépés: 2035-ig.
Kína teljes mértékben belép az intelligens gazdaság és az intelligens társadalom új szakaszába.

Kommentár:
— A kulcskifejezés itt az „intelligens társadalom”. Ez már nem csupán a gazdaságról szól, hanem magának a társadalomnak az átalakításáról. Az MI mélyen beépül majd a jogba, az etikába, a kultúrába és az emberi kapcsolatokba. Az, ahogyan a kínai emberek dolgoznak, tanulnak, társasági életet élnek, sőt, gondolkodnak, mindez át fog alakulni. A mai Kína számára 2035 olyan távolinak tűnhet, mint ma visszatekinteni az 1990-es évekre, az internet előtti időkre – ismerős, de idegen. Ez az a pont, ahol a tudományos fantasztikum kezd valósággá válni.

Az Irányelvek szektorspecifikus útmutatást is adnak a mesterséges intelligencia hat fő alkalmazási területére.

A tudomány és technológia területén arra hívják fel a figyelmet, hogy vizsgálják az MI-vezérelt kutatási paradigmákat, erősítsék az MI interdiszciplináris szerepét, és támogassák az intelligens K+F eszközök alkalmazását. Az MI a tudományban nem csupán a természettudományokra vonatkozik – a terv még azt is említi, hogy az MI-t alkalmazzák módszertani innovációra a filozófia és a társadalomtudományok területén, törekedve az ember–gép együttműködéses kutatásra, valamint vizsgálva az MI hatását a kognícióra, az etikára és a döntéshozatalra.

Az ipari területén az irányelvek azt javasolják, hogy MI-alapú vállalatokat fejlesszenek ki, amelyek MI-alapú architektúrákra és üzleti modellekre épülnek. Kiemelik az MI szerepét a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatások területén. Jelenleg Kínában az MI elsősorban a másodlagos és harmadlagos iparágakban koncentrálódik, míg a mezőgazdaságban viszonylag kevesebb az alkalmazás. Ez a dokumentum a mesterséges intelligencia minden ágazatba történő szisztematikus bevezetését célozza.

A fogyasztói alkalmazások területén az irányelvek az MI-vezérelt szolgáltatások, például intelligens asszisztensek bővítését, valamint az MI-alapú alkalmazások, amelyek javítják a hatékonyságot vagy társasági funkciót nyújtanak, erősítését javasolják. Külön kiemelik a következő generációs termékeket, mint a kapcsolódó autók, MI-vezérelt okostelefonok és számítógépek, intelligens robotok, okos otthonok és viselhető eszközök.

A közszolgáltatások terén a terv az MI szerepét hangsúlyozza a munkamódszerek átalakításában, az okos oktatás és a személyre szabott tanulás lehetővé tételében, valamint az egészségügy, a kulturális termelés és más területek támogatásában. Ugyanakkor elismeri az MI munkahelyeket helyettesítő hatásával kapcsolatos aggályokat, és nagyarányú MI-készségfejlesztést, átképzési programokat, valamint az innováció munkateremtő lehetőségek felé irányítását szorgalmazza.

A kormányzás terén az irányelvek hangsúlyozzák az MI biztonságos és szabályozott bevezetését a közigazgatásban, beleértve a biztonsági szabályozást, katasztrófavédelmet, jogalkalmazást és környezetmonitoringot.

Nemzetközi szinten az irányelvek az együttműködést szorgalmazzák a nyílt foz open-source MI, az adatok és számítási kapacitások megosztása, valamint az ENSZ keretében történő közös kormányzás terén, a globális kihívások közös kezelésére.””

Forrás:
China Releases “AI Plus” Policy: A Brief Analysis; Geopolitechs; 2025. augusztus 27.
国务院关于深入实施“人工智能+”行动的意见 (Az Államtanács véleménye a „Mesterséges Intelligencia Plusz” kezdeményezés végrehajtásának elmélyítéséről); 2025/11.; 中国政府网_中央人民政府门户网站 (Kínai Kormányzati Hálózat, Központi Népi Kormányzati Portál); 2025. augusztus 21.

Az MI-paradoxon – Milliárdok égnek el, de hol marad a növekedés?

„Milliárdok égnek el, de hol marad a növekedés?

Lépten nyomon a mesterségesintelligencia-forradalom, az újabb ipari forradalom küszöbének jelentőségéről hallhatunk, amely akár kétszámjegyű globális növekedéssel is társulhat. Jelenleg azonban a mesterséges intelligenciát (MI) üzemeltető cégek többsége veszteséggel működik, és egyes kutatások szerint a vállalatok 95%-a nem tapasztalt pozitív megtérülést e téren. Sokan egy újabb technológiai lufi felfúvását látják, míg mások csak a szektorra jellemző, J-görbe sajátosságaival magyarázzák a helyzetet. Egy biztos: a dollármilliárdok ellenére az áttörés még várat magára.

Technológiai haladás és a gazdasági növekedés

A globális növekedés az 1700-as évek előtt mindössze évi 0,1% körül alakult. A következő közel másfél évszázadban, az ipari forradalom következtében ez a szám 0,5%-ra emelkedett, majd a XIX. században átlagosan 1,9%-ot, míg a XX. században pedig 2,8%-ot ért el. Ezek az adatok jól tükrözik, hogy a globális kibocsátás fő mozgatórugója elsősorban a technológiai haladásban rejlik. Nem véletlen, hogy a The Economist, a szakirodalmi becslésekre és az MI potenciális növekedési hatásaira alapozva akár a kétszámjegyű globális növekedés lehetőségét is felvetette. Mindez azonban még akkor is számos kérdést felvet, ha óvatosabb megközelítéssel inkább csak a 2-3%-ot jelentősen meghaladó értékként próbáljuk definiálni.

Az MI eddigi hatásai és korlátai

Ahogy azt a múltbeli tapasztalatok is mutatják, a jelentősebb gazdasági ugrások nem pusztán a feladatok gyorsabb ismétléséből, hanem sokkal inkább az új találmányokból és felfedezésekből, valamint azok megfelelő implementációjából fakadnak. A mesterséges intelligencia egyelőre inkább lokális eredményeket mutatott. Bizonyos feladatok hatékonysága jelentősen nőtt, a szövegírási feladatok minősége szintén szignifikánsan javult. A ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek élen járnak az alkalmazásban. Egy „email asszisztens” azonban várhatóan kevés lesz ahhoz, hogy az egész gazdaság szintjén robbanásszerű növekedést hozzon.

A mesterséges intelligencia akkor válhat valódi áttöréssé, ha nem csupán a meglévő feladatok automatizálását segíti, hanem új tevékenységek felfedezéséhez is hozzájárul. A mesterséges intelligencia azonban ma a meglévő folyamatokon belül optimalizál a hatékonyság érdekében, ahelyett, hogy újakat fedezne fel. Míg a piacok az átalakító termelékenységnövekedést árazzák be, a jelenlegi mesterséges intelligencia egyelőre csak kisebb, fokozatos javulásokat hoz.

Költségek és kockázatok
A mesterséges intelligencia hatását hosszabb távon várják, és ennek megfelelően a kutatások többsége a jelenséget egy úgynevezett J-görbével írja le. Eszerint egy új átfogó technológia megjelenése kezdetben gyakran a termelékenység visszaesésével vagy stagnálásával jár, mely később meredek emelkedésbe kezd. Jelenleg még abban a fázisban vagyunk, amikor a költségek robbanásszerű növekedéséről, valamint a nagy MI-cégek veszteséges, ám a befektetők számára ettől még vonzó működéséről beszélhetünk.

A nagy nyelvi modellek betanítása rendkívül adatigényes, és költséges, nem beszélve az ehhez társuló infrastruktúra energiaigényeikről. Egyetlen nagyméretű modell betanítása annyi energiát igényelhet, mint több ezer háztartás éves fogyasztása. Az adatközpontok hűtése óriási vízigényt támaszt, és a növekvő kereslet a félvezetőgyártásban is komoly terheket ró a környezetre.

Párhuzamok az internettel és a buborékveszély

A megelőző évtizedek legnagyobb technológiai áttörése az internet volt, mely napjainkban is intő példaként szolgálhat. Egyfelől, az internet is csak évek múlva kezdett széles körben termelékenységet fokozni. Másfelől pedig, ahogy akkoriban minden internetes cég kiemelkedően vonzó volt a befektetők körében, úgy most is ez figyelhető meg az MI-cégek esetén. Az eredmény a 2000-es évek elején a dotcomlufi kipukkadása volt, és óriási pénzösszegek tűntek el a piacról. A technológia azonban megmaradt, sőt, mára az egész gazdaság alapját képezi. Hasonló logika működhet az MI esetében is: maga a technológia túlél, de a jelenlegi beruházási szint talán nem fenntartható. Újabb jelentős pénzösszegeket igényel az újdonságok társadalmi és gazdasági folyamatokba (pl. orvosi alkalmazások, közlekedést támogató rendszerek) történő integrálása, megfelelő felhasználása, informatikai infrastruktúra kiépítése.

Kilátások és dilemmák

A mai MI-modellek kétségtelenül egyre „okosabbnak” tűnnek, de még bizonyítaniuk kell, hogy képesek igazi áttörést hozni. Nem véletlen, hogy a fejlett gazdaságok munkatermelékenységének növekedése az 1990-es évek 2%-áról az elmúlt évtizedben mindössze 0,8%-ra lassult, annak ellenére, hogy a számítógépek folyamatosan gyorsultak. Jelenleg tehát az „MI-paradoxon” időszakát éljük: miközben több milliárd dollár áramlik a szektorba, a hibaráta magas és a vállalatok többsége nem tapasztal mérhető profitnövekedést. McKinsey adatai szerint bár a kutatásukban részt vevő cégek közel 80%-a használ generatív MI-t, ugyanennyien számolnak be arról, hogy az nem hozott kézzelfogható eredményt. Ennek fő oka nem a modellek gyengesége, hanem a szervezeti integráció és a tanulási folyamatok hiányossága. Az MIT kutatása szerint a projektek csupán 5%-a ér el gyors bevételnövekedést, a többség stagnál.

A piac mégis hatalmas összegeket fektet a szektorba: 2025-ben az amerikai vállalkozások 35–40 milliárd dollárt költöttek MI-projektekre, ám ezek 95%-a nulla megtérülést hozott. Nem véletlen tehát, hogy egyre többször hasonlítják az MI-őrületet a dotcom-buborékhoz. Szintén ezeket az összefüggéseket erősítik az OpenAI és az Anthropic veszteségei, valamint az árazási és bevételtermelési problémái. Míg a nagy platformcégek (Meta, Microsoft, Google) diverzifikált termékkínálatuk révén nyereségesek, a mesterséges intelligenciára specializálódott vállalatok továbbra is milliárdos veszteségeket termelnek. Az Nvidia, amely 2025 januárjában rövid időre a világ legértékesebb vállalatává vált, profitot termel ugyan, de csökkenő haszonkulcsokkal. Találóan írja le a helyzetet az angol mondás, miszerint aranyláz idején az gazdagodik meg, aki ásókat árul (during a gold rush, sell shovels).

A fent leírt folyamatok azonban felvetik a kérdést: megengedhetik-e a cégek, hogy sokszorosára emeljék az előfizetési díjakat, és valóban olcsóbb lesz-e az MI az emberi munkaerőhöz képest? Az üzleti modell logikája egyelőre úgy tűnik arra alapszik, hogy kezdetben veszteségesen értékesítenek, a felhasználókat talán „függővé” próbálják tenni, majd remélik, hogy az áremeléseket elbírja a piac. A fő aggodalomra azonban továbbra is az adhat okot, ha a fejlesztők által megfogalmazott ígéretek a mesterséges intelligenciával asszociált paradigmaváltásokra esetleg nem válnak valóra.”

Forrás:
Az MI-paradoxon; Czeczeli Vivien; Ludovika.hu, LudEcon blog (Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet); 2025. augusztus 26.

A digitális piacokról szóló jogszabály hogyan támogathatja a tisztességes és megtámadható digitális piacokat és a mesterségesintelligencia-ágazatot? – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság visszajelzést kér arról, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály hogyan támogathatja a tisztességes és megtámadható digitális piacokat, beleértve a mesterségesintelligencia-ágazatot is.

E célból a Bizottság tegnap véleményezési felhívást tett közzé, amely további információkat tartalmazott a digitális piacokról szóló jogszabály felülvizsgálati folyamatáról és a július 3-án indított nyilvános konzultációról, valamint egy MI-kérdőívet.

A felülvizsgálat célja, hogy értékelje a digitális piacokról szóló jogszabály hatékonyságát a tisztességes és megtámadható digitális piacok előmozdítása terén, valamint a vállalkozásokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) – és a fogyasztókra gyakorolt hatását. A cél továbbá a javításra szoruló potenciális területek azonosítása, valamint az újonnan felmerülő kihívások – például a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások bevezetése – figyelembevétele. Az összegyűjtött visszajelzések beépülnek majd a digitális piacokról szóló jogszabály felülvizsgálatáról szóló, 2026 májusában az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak benyújtandó bizottsági jelentésbe.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a véleményezési felhívásban, és szeptember 24-ig válaszoljanak a mesterséges intelligenciára vonatkozó kérdőívre.”

Forrás:
Napi hírek 27 / 08 / 2025; Európai Bizottság; 2025. augusztus 27.
(Uniós gépi fordítás, az eredeti elérhető itt.)
Szerkesztői megjegyzés:
Támadható piac: Szabadon és viszonylag könnyen lehet belépni egy adott piacra, így a piac nagymértékben támadható. Érvényesül a piaci verseny.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Folytatódik az országos topográfiai program

„A Magyar Művészeti Akadémia (MMA), az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) még 2024-ben építészeti topográfiai programot indított. Az alapkutatás hosszú távú célja a hazai építészet teljes körű felleltározása, tudományos értékelése, az eredmények egységes adatbázisban történő rögzítése és könyvsorozat formájában való közzététele. A tavalyi év során négy vármegye nyolc járásának (Veszprém vármegye – Balatonfüredi, Balatonalmádi, Ajkai és Devecseri járások; Komárom-Esztergom vármegye – Esztergomi és Tatabányai járások; Heves vármegye – Egri járás; Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye – Szerencsi járás) kutatása során szerzett tapasztalatainkról és a módszertanról 2025 februárjában konferencián számoltunk be a szélesebb nyilvánosságnak.

A program most új lendületet kapott, hiszen 2025 augusztusától további vármegyék és járások kutatásával folytatódik az épített örökség feltérképezése, tudományos vizsgálata, lehetőséget teremtve a kutatások földrajzi körének bővítésére. Folytatódnak a korábban megkezdett kutatások Veszprém vármegyében az Ajkai és a Devecseri járásokban, valamint kezdetét veszik a Tapolcai és a Sümegi járásokban. A tavalyi évben megkezdődtek a munkák Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi és Tatabányai járásaiban, ahol idén is folytatódnak, mint ahogyan Heves vármegye Egri járásában is. Új területként Fejér vármegye Dunaújvárosi és Sárbogárdi járása kerül bevonásra a kutatásba, mint ahogyan Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is nagyobb lendületre kapcsol a program, hiszen kezdetét veszi a Sárospataki és a Tokaji járások topográfiai kutatása.

Az országos topográfiai program jelentőségét emeli, hogy hazánk így újra csatlakozni tud a Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában évtizedes tervek szerint zajló munkálatokhoz, regionális szintre emelve a kutatások hatókörét, és a nemzetközi összefüggések feltárását.”

Forrás:
Folytatódik az országos topográfiai program; Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK); 2025. augusztus 29.
Lásd még:
Műemléki topográfia módszertan; Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK)

Fenntartható fejlődés

A Bizottság visszajelzéseket gyűjt a villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló javaslatok előtt

„A Bizottság visszajelzéseket gyűjt a villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló javaslatok előtt

A Bizottság számos nyilvános véleménynyilvánítási felhívást tett közzé két olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a tisztaipar-megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv teljes körű végrehajtásához: a villamosítási cselekvési terv és a fűtési és hűtési stratégia.

A villamosítási cselekvési terv meghatározza, hogyan lehet felgyorsítani az EU energiafogyasztásának költséghatékony villamosítását és kezelni a lehetséges akadályokat. A fűtési és hűtési stratégia támogatni fogja a jelenlegi jogszabályok végrehajtását, és javaslatokat tesz a hatékonyság javításának módjaira olyan területeken, mint az energiainfrastruktúra tervezése, a távfűtés és a hulladékhő-visszanyerés.

A jövő év elejére tervezett két, egymással összefüggő kezdeményezés támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai polgárok és vállalkozások számára biztosítsa a versenyképességet, a megfizethetőséget, a biztonságot és a fenntarthatóságot.

Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos így nyilatkozott: „Ahhoz,hogy Európa elmozduljon a nulla nettó kibocsátású gazdaság felé, energiarendszerünket biztonságosabb, saját termelésű, tiszta villamos energiával kell működtetni. A villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló terveink támogatni fogják az ipart, az építőipart és a mobilitási ágazatot abban, hogy a piszkos fosszilis tüzelőanyagok használatát versenyképes áron dekarbonizált energiával váltsák fel. Ez mind a gazdaság, mind az éghajlat szempontjából előnyös.”

A konzultációk elérhetők az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon. Az érdekelt felek 2025. november 20-ig nyújthatnak be alátámasztó bizonyítékokat, és válaszolhatnak a kérdőívre.”

Forrás:
Napi hírek 29 / 08 / 2025; Európai Bizottság; 2025. augusztus 29.
(uniós gépi fordítás, eredeti változat itt)

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma

„Az MI forradalmát éljük. A gépi intelligencia önállóan, tapasztalat útján tesz szert a rábízott feladatok elvégzéséhez szükséges képességekre, napról napra újabb alkalmazási területeken hoz áttörést, átalakítja világunk eddig ismert kereteit és működését. Yann Le Cun e forradalom élharcosa, a mélytanulás egyik feltalálója, aki kutatótársaival megalkotta az emberi agy felépítését utánzó mesterséges ideghálózatok technológiáját. Könyvében nemcsak érthetővé teszi ennek a lenyűgöző technológiának a működési elvét, de a kezdetekhez is visszavisz bennünket, első kézből avatva be a fejlesztés izgalmas történetébe. Eközben az MI jövőjével, kihívásaival és veszélyeivel is számot vet: „Még mindig messze vagyunk attól, hogy reprodukáljuk a valódi emberi és állati intelligenciát. Az intelligens architektúrájú neurális hálózatoknak egy csepp józan eszük, egy cseppnyi tudatosságuk sincs. A jövőben azonban a dolgok változni fognak.””

Forrás:
A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma; Yann Le Cun; Typotex; ISBN: 978-963-4933-35-9; 2025
(Nyomtatott és e-könyvi változat is.)
A szerzőhöz:
„Yann Le Cun (1960) francia-amerikai informatikus, főként a gépi tanulás, a gépi képfelismerés, a komputációs idegtudomány és a mobil robotika terén ért el jelentős eredményeket. 2018-ban Yoshua Bengióval és Geoffrey Hintonnal közösen Turing-díjat kapott a mélytanulás technológiájának elméleti és mérnöki megalapozásáért. A New York-i Egyetem professzora, a NU Center for Data Science alapító igazgatója, a Meta AI alapítója és vezető kutatója.”
valamint a Wikipédia szócikke: Yann LeCun

A fenntartható energiagazdálkodás értékelése az Európai Unióban

„Jelen doktori értekezés témaköre a fenntartható energiaátmenet regionális sajátosságainak elemzése, valamint a fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziójának mélyebb vizsgálata, különösen a biomassza használat, az energiaszegénység és a háztartások jövedelmi viszonyai közötti összefüggések feltárása. A kutatás ennek megfelelően két nagyobb részre bontható, amelyekhez egy-egy átfogó kutatási cél, valamint két-két hipotézis tartozik.

A kutatást megalapozó szakirodalmi háttér bemutatja a fenntartható energiagazdálkodás alapfogalmait, illetve a mutatók és kompozit indexek szerepét a fenntartható energiaátmenet mérésében. A fejezet külön kitér a fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziójának elemzésére, különös tekintettel a biomassza-használattal kapcsolatos fenntarthatatlansági problémakörre.

A fenntartható energiaátmenet mérésére indikátorrendszer és index került kidolgozásra (Fenntartható Energiaátmenet – Sustainable Energy Transition Index) szakpolitikai és statisztikai módszerek alkalmazásával. Az indikátorrendszer fejlesztésének további lépéseként bizonytalanság- és érzékenységvizsgálat készült. A SET index gyakorlati alkalmazása során az Európai Unió 27 tagállamának a fenntartható energiaátmenet terén való
előrehaladását vizsgáltuk 2007 és 2022 között. Az idősoros indexértékeket összehasonlítottam más fenntarthatósági indikátorokkal, valamint az egy főre eső CO2-kibocsátással…”

Forrás:
A fenntartható energiagazdálkodás értékelése az Európai Unióban; Kármán-Tamus Éva; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola; A doktori védés helye időpontja: BME GTK, 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2. Q épület, B szárny, 1. em. 104., 2025-09-24 14:00

A minőségi oktatásba való befektetés számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár – Európai Bizottság

„Az oktatásba történő beruházások Európa-szerte növekednek, ami fokozza az EU versenyképességét

Az Európai Bizottság új jelentése kiemeli az oktatás finanszírozásának pozitív változását Európa-szerte, ami fellendíti az EU versenyelőnyét. A „Beruházás az oktatásba 2025” című jelentés számos gazdasági és társadalmi előnyt részletez, és azt mutatja, hogy az oktatásba történő közberuházások a Covid19-világjárvány visszaesését követően helyreállnak, bár még nem érték el a válság előtti szintet. Ez az emelkedés támogatja a készségek uniójára vonatkozó stratégia céljait, és ígéretes előnyökkel jár a régió gazdasága és társadalma számára.

Az uniós országok 2023-ban összesen 806 milliárd eurót költöttek oktatásra. A nemzeti oktatási kiadások elérték az összes közkiadás 9,6 %-át és a bruttó hazai termék (GDP) átlagosan 4,7 %-át, a tagállamok közötti eltérésekkel.

Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és készségekért, a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az oktatásra fordított kiadások befektetést jelentenek, nem költséget. Az EU-nak pedig fel kell készülnie a jövőre. A „Beruházás az oktatásba 2025” című jelentésben bemutatott emelkedő tendencia azt mutatja, hogy az oktatás Unió-szerte ismét a versenyképesség és a gazdasági reziliencia motorja. Ezért a 2025. július 16-án előterjesztett, javasolt következő többéves pénzügyi keret a nemzeti és regionális partnerségi tervek, az új Európai Versenyképességi Alap és a megerősített Erasmus+ program révén támogatja az oktatás és a készségek terén nyújtott finanszírozás növelését.”

A legfrissebb becslések szerint, ha 2030-ra több ember rendelkezne megfelelő szintű alapkészségekkel, az európai országok GDP-je a jelenlegi előrejelzésekhez képest 8–10%-kal növekedhetne. Emellett a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők általában többet keresnek: csak egy további tanulmányi év 7%-kal növelheti az emberek jövedelmét Európában.

Az új uniós gazdasági kormányzási keret és a készségek uniója megnyitja az utat a stratégiaibb oktatási beruházások előtt. Bár az oktatás finanszírozása elsősorban a nemzeti kormányok felelőssége, az ágazat uniós finanszírozása döntő szerepet játszik az alkalmazkodóképes és magasan képzett munkaerő fejlesztésében, különösen a zöld és digitális átállásra való felkészülésben. A 2021–2027-es időszakban mintegy 148 milliárd eurót különítettek el oktatásra és készségekre olyan uniós eszközökön keresztül, mint az Erasmus+ és az Európai Szociális Alap+. További 75 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő beruházásokra a 2021–2026-os időszakra. A Horizont Európa programon keresztül további támogatás áll rendelkezésre az oktatási kutatáshoz.

A „Beruházás az oktatásba 2025” című teljes jelentés elérhető az interneten.”

Forrás:
Napi hírek 27 / 08 / 2025; Európai Bizottság; 2025. augusztus 27.
(Uniós gépi fordítás, az eredeti elérhető itt.)
Lásd még:
Investing in education 2025; European Commission: Directorate-General for Education, Youth, Sport and Culture; 2025 DOI: 10.2766/3311714
Demographic challenges open up opportunities for quality investment in education, new report shows; European Commssion, European Education Area; 2025. augusztus 27.

35. szám, 2025. szeptember 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom