Skip to main content

39. szám, 2025. szeptember 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elhagyva az eredeti küldetést – Navracsics Tibor az Európai Unió válságáról

„Az európai integráció két, egymással összefüggő meggyőződésen alapult kezdetektől fogva. Az egyik, hogy véget kell vetni annak a helyzetnek, amely a huszadik század első felében, egyetlen emberöltő alatt két világháborút robbantott ki a kontinensen iszonyú pusztítást okozva, és emberek millióinak életét követelve. A másik, hogy miközben a szuverén nemzetállamokon alapuló politikai berendezkedést tiszteletben tartják, a tagállamok közötti egyre erősebb gazdaság együttműködés olyan egymásrautaltságot eredményez, amely kizárja a jövőbeni háborúk lehetőségét.

Erre az eredeti küldetésre szokott az utókor békemisszióként utalni. Ennek megfelelően az európai integrációs folyamat történetének jelentős része nem a mai Európai Unión kívül, hanem a tagállamokon belül, azok között zajlott. Egy belső közösségépítési folyamatnak lehettünk a szemtanúi, ahol a gazdaság, és a tagállamok racionális érdeke volt a közeledés motorja, és a közeledés alapvető céljaként a közös – később egységes belső – piac kialakítását jelölték meg.

Az évtizedek során elért sikerekkel egyenesen arányosan nőtt egyesekben a folyamattal kapcsolatos ambíció is. Bár még az eredeti küldetés sem ért célt teljes egészében, az utóbbi bő három évtizedben egyre merészebb tervek fogalmazódtak meg az Európai Unió jövőbeni feladataival kapcsolatban. Noha az egységes belső piac még ma sem része az Unió mindennapjainak – a közép-európai vállalkozók és munkavállalók igazán sokat tudnának erről mesélni -, a maastrichti szerződés már a politikai integráció fejezetét akarta megnyitni a gazdasági után.

Az elmúlt bő három évtizedben sokan dédelgették azt a reményt, hogy mintegy a gazdasági integráció meglévő fogyatékosságait kiküszöbölendő a politikai integrációra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen az eredeti, talán túl szűk hatókörűre szabott küldetés ezzel nyeri el igazi értelmét. A közép- és kelet-európai országok csatlakozása a világtörténelmi győzelem lehetőségét csillantotta fel. Annak sorsszerűségét, hogy az EFTA-országok után a KGST tagállamai is fejet hajtanak a szoros gazdasági együttműködésen alapuló európai integráció felsőbbrendűsége előtt.

Visszatekintve úgy tűnik, hogy az ezredfordulóra jutott el a folyamat a csúcspontjára. A keleti bővítés nem csupán egy volt az egymást követő bővítési hullámok sorában, hanem egy olyan geopolitikai átrendeződés, amely valóban a nemzedékeken átívelő béke feltételeit teremtette meg a kontinensen. Voltak azonban, akik nem az eredeti küldetés megvalósulását, hanem a további, gyorsabb előrelépés kényszerét látták meg az európai együttműködés bővülésében.

Számukra is figyelmeztető jel lehetett volna az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Ez az egészen addig példátlan döntés jól jelezte, hogy a gazdasági integrációt politikai egyesüléssel felváltó elképzelések nemhogy nem bírják minden tagállam támogatását, de kifejezetten szét is feszítik a gazdasági együttműködésre tervezett közösség intézményi kereteit.

A Brexit azonban furcsa módon nem önreflexióra, hanem az ambíciók növelésére ösztönözte az európai belpolitika szereplőit. Így fordulhatott elő, hogy a 2019-ben hivatalba lépő, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság már geopolitikaiként azonosította magát. Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy törekvései – az alapító atyák szándékaival szemben – nem befelé, az Unió ügyeinek rendezése, hanem kifelé, a globális hatalmi pozíció felé irányulnak.

Csakhogy az Európai Unió még belül sincs kész. Az egységes belső piac több évtized erőfeszítései ellenére sem valósult meg maradéktalanul. Az uniós intézmények legitimációs problémáit sem sikerült megoldani. Ráadásul az utóbbi időben a tagállamok szuverenitásával kapcsolatos tisztelet sem érvényesül maradéktalanul.

A félben hagyott feladatok elvégzése helyett az utóbbi években az Európai Unió a nemzetközi politika csillogását keresi. Nagyhatalomként akar viselkedni, miközben szuverén államok közötti szoros együttműködés megszervezése lenne a hivatása. Háborút akar folytatni, miközben a béke megteremtése lenne a küldetése. A jelenlegi vezetés alatt elhagyta az alapító atyák által meghatározott misszióját, és ez a létébe kerülhet.”

Forrás:
Elhagyva az eredeti küldetést; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 25.

Megjelent a NIS2 Whitepaper – szakmai útmutató a kötelezettségekhez és legjobb gyakorlatokhoz

„A digitális biztonság egyre nagyobb hangsúlyt kap Európában, és ezzel párhuzamosan az uniós szabályozási környezet is folyamatosan szigorodik. A szervezetek számára kulcsfontosságúvá vált a NIS 2 irányelv követelményeinek való megfelelés, amely a hálózatok és információs rendszerek védelmét új szintre emeli. Ennek a felkészülésnek kíván támogatást nyújtani a „NIS 2 Magyarországon: Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján” című frissen megjelent kiadvány, amelyet hazai szakemberek és piaci szereplők közös munkával állítottak össze.

A NIS 2 jelentősége

A NIS 2 az Európai Unió új irányelve, amely a kiberbiztonsági követelményeket jelentősen kibővíti és szigorítja. Nem csupán több ágazatot von be a szabályozás körébe, hanem szigorúbb ellenőrzéseket és magasabb felelősségi szintet is meghatároz a vezetők számára. Ez az előírás nem pusztán jogi megfelelési kötelezettség: a kibertámadások, a szolgáltatások kiesése vagy az adatvédelmi incidensek ma már olyan kockázatot jelentenek, amelyek közvetlenül hatnak a szervezetek gazdasági működésére és hírnevére.

A kiadvány tartalma és célja

A whitepaper célja, hogy közérthető és egyben szakmailag megalapozott módon segítse a magyar szervezeteket a felkészülésben. Bemutatja, hogy mely szervezetek tartoznak a NIS 2 hatálya alá, milyen kötelezettségekkel kell számolniuk, és miként érdemes meghatározni a megfeleléshez vezető első lépéseket. Az anyag gyakorlati útmutatót kínál: részletesen ismerteti, hogyan érdemes felépíteni a belső szabályozási és technikai rendszert, hogyan lehet biztosítani a kockázatok folyamatos nyomon követését, és milyen szempontok alapján érdemes kezelni a beszállítói lánc biztonsági kockázatait.

Külön figyelmet kapnak a tipikus buktatók is: a szerzők gyakorlati tapasztalatok alapján mutatják be, hogy hol hibáznak leggyakrabban a szervezetek, és hogyan lehet ezeket a hiányosságokat időben felismerni és kezelni. A dokumentum emellett szerepalapú megközelítést is kínál, vagyis részletesen ismerteti, hogy milyen feladatok hárulnak a vezetésre, a CISO-ra, a compliance szakemberekre vagy éppen az IT és OT üzemeltetőkre.

Miért fontos?

A NIS 2 megfelelés nem egyszeri feladat, hanem egy folyamatosan fenntartandó működési keretrendszer kialakítását jelenti. Az új whitepaper ehhez nyújt átfogó és gyakorlati segítséget. Akár egy szervezet most kezdi meg a felkészülést, akár már elindult ezen az úton, az anyagban található tapasztalatok, esettanulmányok és ellenőrző listák komoly támogatást jelenthetnek. A cél, hogy a magyar szervezetek ne csak jogilag feleljenek meg az előírásoknak, hanem valóban ellenállóbbá váljanak a kibertámadásokkal szemben.

A „NIS 2 Magyarországon: Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján” című kiadvány egyedülálló szakmai munka, amely hozzájárulhat a magyar szervezetek tudatosabb és hatékonyabb felkészüléséhez. Nemcsak eligazítást ad a szabályozási követelmények útvesztőjében, hanem gyakorlati eszköztárat is kínál, amely megkönnyíti a megfelelés megvalósítását és a kiberbiztonsági reziliencia növelését.

A teljes anyag letölthető a hivatalos weboldalról:
NIS 2 Whitepaper – Magyarországon”

Forrás:
Megjelent a NIS2 Whitepaper – szakmai útmutató a kötelezettségekhez és legjobb gyakorlatokhoz; Magyar Kiberbiztonsági Klaszter; 2025. szeptember 23.
—

„Ez a dokumentum gyakorlati összefoglalót ad a NIS 2 magyarországi bevezetésének fő szempontjairól. Mit kell tennie egy szervezetnek a megfeleléshez? Hogyan célszerű priorizálni? Mik a gyakori buktatók?
A wihepaper önkéntes alapon a tudásmegosztás céljából készült a közreműködők szakmai tudására támaszkodva.
Gyakorlati példákkal, szerepkörökre szabott feladatokkal és ellenőrzőlistákkal támogatjuk a vezetőket, a IBF-eket (CISO-kat), a kiberbiztonsági csapatokat, az IT/OT részlegeket, a jogi és megfelelési területeket, a fizikai biztonságért felelősöket, valamint minden további támogató szerepkört betöltőt, beszállítót és partnert.”

Forrás:
Whitepaper: NIS2 Magyarországon – Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján; Váczi Dániel, Orbók Ákos (szerk.); 2025. szeptember 8. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia: Településfejlesztés közpénz nélkül

„Új módszerek a közpénzek utáni korszakban?

A 2025. évi XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia témája a településfejlesztés forrásainak átalakulása, illetve a folyamat hatása a településfejlesztés módszereire, gyakorlataira és eredményeire.

Az urbanisztikai szakma legnagyobb magyarországi rendezvénye a MUT – Magyar Urbanisztikai Társaság és a DANU közös szervezésében valósul meg 2025. november 13-án (csütörtökön), a Kristály Színtérben (Budapest, Margitsziget 23800/7)

A konferencia önkormányzatok és magánbefektetők, szakemberek és kutatók részvételével járja körül azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években új utakra terelték a településfejlesztést.

Hogyan válhatnak előnnyé az alternatív források?

Mi számít ma valóban sikeres beruházásnak? Melyik fontosabb: a költségvetés nagysága vagy a beavatkozás hatása? Mit tekinthetünk ma nagy hatású fejlesztésnek? Mi a közösségi részvétel és a civil szervezetek tényleges szerepe?

A központi források elapadása és a hozzáférés bizonytalansága nyomán átalakulóban van a célok, eszközök, elvárt hatások megítélése, ahogy az érintett szerepkörök és együttműködési modellek is. Mást jelent a kockázatvállalás és a hatékonyság a saját erőből megvalósított projekteknél, és más a feladatok adódnak a beruházók, a tervezők, a helyi közösségek és az üzemeltetők számára is.

Hogyan szinkronizálható a befektetői logika a települések hosszú távú céljaival?

Miként tudnak produktív partnerséget kialakítani az önkormányzatok és a magán fejlesztők? Kinek milyen új szerepeket kell megtanulnia? Rávehetők-e piaci beruházók a települések által kitűzött célok megvalósítására? Hogyan lehet egyszerre szabályozni és ösztönözni a magán fejlesztéseket? Jelenthet-e településfejlesztési potenciált sok kis magán beruházás összehangolása? Mit gondolnak a nagy piaci szereplők a hosszú távú együttműködésekben rejlő lehetőségekről?

A konferencia a hazai és régióbeli legjobb gyakorlatok mellett kutatási eredményeket, jövőbeli trendeket és megoldásokat is bemutat és elérhetővé tesz a résztvevőknek. A tematikus szekciók és előadások mellett a rendezvény kiemelt célja a döntéshozók, önkormányzatok, piaci szereplők és szakértők közötti kapcsolatteremtés és az együttműködések ösztönzése, külön erre dedikált programokkal.

A szervezők külön felhívásban várják a témához kapcsolódó előadásokat, projekteket, problémafelvetéseket, kezdeményezéseket!
…
Esemény facebook linkje: https://www.facebook.com/events/766621926291873
Előadói jelentkezés: https://mut.hu/portfolio/save-the-date-xxxi-orszagos-urbanisztikai-konferencia-2025-november-13/”

Forrás:
XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia: Településfejlesztés közpénz nélkül; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2025. szeptember

Szeptember 25-től indul a klaszterminősítési felhívás harmadik szakasza

„A Magyar Klaszterfejlesztési Stratégia célja, hogy a klaszterjellegű együttműködések erősítésével növelje a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét és innovációs képességét. A Stratégia egyik első eleme a klaszterminősítési rendszer működtetése, amely a valós együttműködési, nemzetközi piacra lépési és innovációs potenciállal rendelkező klasztereket ismeri el.

A GINOP_PLUSZ-1.1.5-24 klaszterminősítési felhívás első két szakaszában eddig 18 klaszter pályázott, amelyek közül:

  • 6 klaszter Innovációs minősítést,
  • 6 klaszter Iparági minősítést,
  • 3 klaszter pedig Regisztrált minősítést nyert el,
  • míg 2 pályázat elbírálása jelenleg is folyamatban van.

A harmadik minősítési szakaszban 2025. szeptember 25. és október 9. között nyílik lehetőség a jelentkezésre.

Hunyadi László kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, a Klaszter Minősítési Testület tagja hangsúlyozta, hogy: „a klaszterek a gazdasági együttműködések motorjai, amelyek elősegítik a vállalkozások fejlődését és erősítik az ipar versenyképességét. A kormány célja, hogy támogatásával biztosítsa a klaszterek stabil működéséhez szükséges hátteret.”

Az iparági és innovációs minősítést elnyert klaszterek számára a közeljövő újabb kitörési lehetőségeket kínál: 2025 végén elindul a klasztermenedzsment pályázat, amely a klasztermenedzsment szervezetek emelt szintű szolgáltatásait, valamint a klaszterek nemzetközi piacra lépését támogatja. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagvállalatok közötti együttműködés még szorosabbá váljon, és a klaszterek versenyképesebben jelenjenek meg a hazai és nemzetközi piacokon.

A Nemzeti Fejlesztési Központ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy az iparági és innovációs minősítéssel rendelkező klaszterek tagvállalatai számos európai uniós társfinanszírozású pályázatban plusz pontban részesülnek az értékelés során.

További részletek a minősítési felhívásról itt érhetők el: GINOP_PLUSZ-1.1.5-24 felhívás közlemények”

Forrás:
Szeptember 25-től indul a klaszterminősítési felhívás harmadik szakasza; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. szeptember 25.

Európai Unió

Foglalkozzunk többet a gazdasági szuverenitással!

„A szuverenitás klasszikus fogalma a nemzetközi jogban és az államelméletben hagyományosan a legfőbb és korlátlan állami hatalomra utal, amely biztosítja, hogy az adott állam jogi értelemben független minden külső befolyástól.

E megközelítés a mai napig uralja a politikai és jogtudományi diskurzust: a szuverenitásról szóló viták túlnyomórészt jogi keretek között zajlanak. Ugyanakkor a globális gazdasági összefonódások, a pénzügyi piacok, a nemzetközi ellátási láncok és a technológiai függőségek új kihívások elé állítják az államokat. A gazdasági szuverenitás – vagyis az a képesség, hogy egy állam ténylegesen ellenőrizze a stratégiai erőforrásokat, a pénzügyi stabilitást és a hosszú távú gazdasági fejlődést – a XXI. században egyre inkább a valódi önrendelkezés mércéjévé válik.

A legtöbb állam esetében a jogi szuverenitás ma nem kérdéses. Az ENSZ Alapokmánya, valamint a nemzetközi jog alapelvei – különösen az államok egyenlőségének és a belügyekbe való be nem avatkozás elve – garantálják-e formális függetlenséget. Ezzel szemben a gazdasági szuverenitás sokkal kevésbé magától értetődő és sokkal kevésbé abszolút. Még az Egyesült Államok és Kína sem önellátó minden területen és létezik függősége valamilyen rajtuk kívül álló hatalomtól, amelyet természetesen igyekeznek csökkenteni. Azaz a gazdasági szuverenitás a klasszikus jogi szuverenitással ellentétben nem abszolút, hanem relatív, és legfőbb jellemzője a kölcsönös függőség területeinek a mennyisége és minősége. A nemzetközi kereskedelem és a globális ellátási láncok kölcsönös függést teremtenek és az államok mellett a nemzetközi szervezetek, a globális nagyvállalatok és az NGO-k is az államokkal (is) versengő gazdasági hatalmat gyakorolnak. Azaz a gazdasági szuverenitás alanyai nem csak az államok, hanem a sok esetben náluk nagyobb gazdasági erőforrással és/vagy befolyással rendelkező nagyvállalatok, NGO-k és nemzetközi szervezetek is. A digitális szektorban működő Big Tech vállalatok (Google, Apple, Amazon, Meta stb.) olyan méretű tőkével, adathalmazzal és innovációs képességgel bírnak, hogy kvázi-szuverén gazdasági szereplőként lépnek fel. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is érdemi befolyást gyakorol a tagországok gazdaságpolitikájára (pl. kereskedelmi vitarendezés, hitelfeltételek).

A nemzetközi szervezetekhez, például az EU-hoz vagy a WTO-hoz való csatlakozás önkéntes szuverenitás-megosztással jár, ami korlátozza a gazdaságpolitikai mozgásteret. Az euróövezet tagjai számára az önálló monetáris politika feladása különösen érzékeny pont. Ugyanakkor egy közös piachoz történő csatlakozás vagy akárcsak egy kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény léte erősíti az egyes államok tényleges gazdasági biztonságát.

A szuverenitás fogalmát a köznyelvben, politikában, a tudományos életben elsődlegesen és többségében jogi értelemben használjuk, miközben a XXI. század realitásai e fogalom gazdasági dimenziójának elsődlegességét tennék indokolttá. Az államok jogi függetlensége önmagában nem garantálja a tényleges önrendelkezést, ha a gazdasági döntések kulcsfontosságú területei – energia, pénzügy, technológia – külső szereplők befolyása alatt állnak. A Draghi, Letta és még számos más uniós jelentésben megfogalmazott diagnózis is összefoglalóan a gazdasági szuverenitás hiányára vagy rendkívül nagyarányú csökkenésére mutatnak rá. Az Európai Unió tagállamainak XXI. századi tapasztalata világosan jelzi: a szuverenitás valódi mércéje ma már elsősorban nem egy jogi fogalom teljesülésének a kérdése, hanem a gazdasági és technológiai önállóság megvalósulásának szintje.”

Forrás:
Foglalkozzunk többet a gazdasági szuverenitással!; Matuz János; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 23.

Adminisztratív egyszerűsítés: az Európai Unió Tanácsának álláspontja a digitalizációról és a közepes tőkeértékű vállalatokról

„A tagállamok képviselői (Coreper) a mai napon jóváhagyták a Tanács álláspontját több bizottsági javaslattal kapcsolatban, amelyek az úgynevezett „negyedik omnibusz” jogalkotási csomag részét képezik, és amelyek az alábbi két fő elemet tartalmazzák:

  • két javaslatot (egy irányelvet, illetve egy rendeletet) a digitalizációról és az egységes előírásokról, amelyek célja az érvényben lévő, papíralapú követelményeknek a digitális formátumokhoz történő igazítása az „alapértelmezésben digitális” elv végrehajtásával, valamint egy eljárás bevezetése arra vonatkozóan, hogy a Bizottság több jogi aktusban egységes előírásokat dolgozzon ki, valamint
  • két javaslatot (egy irányelvet, illetve egy rendeletet), amelyek célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára rendelkezésre álló egyes mérséklő és támogató intézkedéseket kiterjesszék azokra a vállalatokra, amelyek már kinőtték a kkv-k fogalommeghatározásának kereteit: vagyis az úgynevezett kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

„Túl sok európai vállalat túl sok idejét köti le, hogy bonyolult szabályok között kell eligazodniuk. A mai megállapodás fontos lépés ennek megváltoztatása felé. Legyen szó akár a digitális dokumentáció egyszerűsítéséről, akár a kisvállalkozások növekedésének elősegítéséről, egy versenyképesebb Európát építünk. Még sok a teendő – ezek a megállapodások azonban azt mutatják, hogy az egyszerűsítés már nem csupán ígéret, hanem gyakorlat.” – Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere

„E megállapodással egy digitálisabb Európa felé mutatunk utat, csökkentve a vállalkozásainkra nehezedő terheket, ami kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából egy olyan világban, ahol az USA és Kína előnye egyre jelentősebb. A technológiai lehetőségek kihasználásával igen konkrét terheket vehetünk le a vállalataink válláról. Ugyanakkor rugalmasságot mutatunk azon vállalkozások irányában, amelyek ugyan már nagyra nőttek, de még nagyobbá kell válniuk, és itt, Európában kell megteremteniük a jövő megoldásait.” – Morten Bødskov, dán ipari, vállalkozásügyi és pénzügyminiszter

A javaslatok célkitűzései

A digitalizáció és az egységes előírások tekintetében a javaslatok célja 20 uniós termékjogszabály módosítása a digitalizációra és az egységes előírásokra vonatkozó egységes piaci szabályok keretében.

A javaslatok egy szélesebb körű stratégia nyomon követését képezik, amely a digitális formátumokat részesíti előnyben azzal a céllal, hogy a termékjogszabályokban felszámolják a papíralapú követelményeket. A javaslat különösen előirányozza az EU-megfelelőségi nyilatkozat digitalizálását, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők közötti adatcserét.

A javaslat emellett lehetőséget biztosít a gyártók számára, hogy a használati utasítást papíralapú formátum helyett digitális formában bocsássák a felhasználók rendelkezésére. Ezen túlmenően a javaslat alternatív megoldásokat vezet be a termékek uniós szabályoknak való megfelelőségének „egységes előírás” révén történő igazolására olyan helyzetekben, amikor nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok. Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt, csökkenti a költségeket és növeli a versenyképességet.

A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében a fő cél az, hogy a kkv-k számára rendelkezésre álló egyes mérséklő és támogató intézkedéseket kiterjesszék azokra a vállalatokra, amelyek már kinőtték a kkv-k fogalommeghatározásának kereteit. Ezek a vállalatok létfontosságú szerepet játszanak az EU gazdaságában, a teljes foglalkoztatás 6%-át biztosítják, és jelentős mértékben jelen vannak az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban, így például az elektronika, az űrkutatás és a védelem, az energetika, az energiaigényes iparágak és az egészségügy terén. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új kategóriájának meghatározása várhatóan segít majd:

  • elkerülni a túl hirtelen változást, lehetővé téve, hogy a kkv-k zökkenőmentesen válhassanak kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokká
  • lehetővé tenni, hogy a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok megőrizzék azt a kedvező környezetet, amelyben kkv-ként működtek
  • jobban ösztönözni a kkv-kat a növekedésre

A Tanács módosításainak fő elemei

A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében az eredeti bizottsági javaslat a vállalatoknak ezt az új kategóriáját 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, és legfeljebb 150 millió EUR árbevétellel vagy legfeljebb 129 millió EUR éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokként határozza meg. A Tanács a megbízatásában ezeket a küszöbértékeket a kevesebb mint 1000 főt foglalkoztató és legfeljebb 200 millió EUR éves árbevétellel vagy legfeljebb 172 millió EUR éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokra emelte fel.

A digitalizáció és az egységes előírások tekintetében a Tanács nagyrészt megtartotta a bizottsági javaslatok fő irányvonalát, miközben módosított több, az adott jogi aktusokra jellemző technikai elemet.

A Tanács további pontosításokat is bevezetett a digitálisan elérhető információkhoz és a vállalatok „digitális elérhetőségéhez” való hozzáférésre vonatkozóan. A szöveg azt is biztosítja, hogy azokban az esetekben, amikor fennáll annak kockázata, hogy a fogyasztókat súlyos kár éri, a biztonsági tájékoztató papíralapú formában is mindig rendelkezésre álljon.

A Tanács az egységes előírásokról szóló szövegeket összehangolta a játékok biztonságosságáról szóló rendeletben (14. cikk) az idei év korábbi részében elfogadott megközelítéssel. A szöveg egyértelművé teszi, hogy az egységes előírások csak tartalék megoldásként szolgálhatnak (a harmonizált szabványok hiányában vagy azok elégtelensége esetén), ezzel is elősegítve a koherenciát az uniós vívmányokon belül.

Végezetül a Tanács az irányelv átültetési határidejét 24 hónapra hosszabbította meg, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a módosítások végrehajtására.

További lépések

Miután a Coreper a mai napon jóváhagyta a Tanács tárgyalási megbízásait, az elnökség mielőbb tárgyalásokat kezd majd az Európai Parlamenttel a végleges megállapodás elérése érdekében.

Háttér

Az Európai Tanács 2024 októberében felszólította az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy kezeljék prioritásként és vigyék előbbre a munkát, mindenekelőtt azon kihívásokra reagálva, amelyeket Enrico Letta jelentése („Much more than a market” [Jóval több mint piac]), illetve Mario Draghi jelentése („The future of European competitiveness” [Az európai versenyképesség jövője]) azonosított. Ezt követően az uniós vezetők a 2024. november 8-i budapesti nyilatkozatban felszólítottak a következőkre: „[e]gyszerűsítési forradalom elindítása, világos, egyszerű és intelligens szabályozási keret biztosítása a vállalkozások számára, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek drasztikus csökkentése, különös tekintettel a kkv-kra”. 2025. február 26. és július 9. között – az uniós vezetők fent említett felhívását követően – a Bizottság hat „omnibusz csomagot” terjesztett elő, amelyek célja a fenntarthatóságra, a beruházásokra, a mezőgazdaságra, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, a digitalizációra és az egységes előírásokra, a védelmi készültségre és a vegyipari termékekre vonatkozó hatályos jogszabályok egyszerűsítése.

2025. május 21-én a Bizottság elfogadta a negyedik omnibusz csomagját. A csomag magában foglal egy irányelv- és egy rendeletjavaslatot a közepes piaci tőkeértékű vállalatokról, egy irányelv- és egy rendeletjavaslatot a digitalizációról és az egységes előírások összehangolásáról, amely az egységes piaci szabályok keretében 20 uniós termékjogszabályt módosít, valamint az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendelet módosítását a kellő gondosságra vonatkozó követelmények tekintetében. A közepes piaci tőkeértékű vállalatokról szóló rendelet és irányelv összesen 8 hatályos jogszabályt módosít: az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), a dömpingellenes rendeletet, a szubvencióellenes rendeletet, a tájékoztatóról szóló rendeletet, az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendeletet, az F-gázokról szóló rendeletet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (MiFID) és a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvet.

”

Forrás:
Egyszerűsítés: a Tanács kialakította a digitalizációra és az egységes előírásokra vonatkozó álláspontját, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó álláspontját az EU versenyképességének fokozása céljából; Európai Unió Tanácsa; 2025. szeptember 24.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Csetbotok és MI-támogatás – a NAV vizsgálja a kisvállalatok támogatásának lehetőségeit

„BKIK-KKVHÁZ megkeresésre válaszolt a NAV

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ Zrt által a közelmúltban megrendezett Országos Adószakmai Egyeztető Fórumon elhangzottak alapján Gulyás József főszervező észrevételekkel és javaslatokkal fordult a NAV-hoz, amelyekre Tamásné Czinege Csilla a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adószakmai elnökhelyettese rövid időn belül érdemben reagált.

Alább részleteket közlünk Tamásné Czinege Csilla tájékoztatásából.

Tisztelt Elnök Úr!

A KKVHÁZ Országos Adószakmai Egyeztető Fórum „kávéházi vitaasztalok” által megfogalmazott javaslatokat mindenekelőtt köszönjük, azok építő jellegűek. Engedje meg, hogy azok közül néhányra reagáljak:

1. Kommunikáció

Felvetés: „A NAV tájékoztató – figyelemfelhívó – levelei a kisvállalati vezetők számára nem mindig érthetőek. Az adózók megszólításánál nagyobb figyelmet kellene fordítani a közérthetőségre. NAV levelezésekben a hibakódok visszakeresése még a felkészültebb segítőknek is gondot okoz néha.”

A NAV – felismerve a jogos adózói igényeket – 2019 óta Közérthetőségi Programot működtet az egyszerűbb és érthetőbb adózásért: az ügyfeleknek küldött tájékoztató, illetve figyelemfelhívó levelek jelenleg is a közérthetőségi szempontok figyelembevételével íródnak. A hivatali kommunikáció az elmúlt években hatalmas utat járt be, a szakmaiság és érthetőség egyensúlya kiemelt szerephez jutott, és a jövőben, ha lehet, még nagyobb hangsúlyt kap. Eddig a program keretében több mint 30 ezer oldalnyi, adózóknak szóló levelet, tájékoztatót, űrlapot, információs füzetet és kitöltési útmutatót egyszerűsített a NAV.

Jelenleg is zajlik a kata- és kiva-, valamint az áfabevallás hibakódjainak közérthetőségi felülvizsgálata, a járulékbevallások hibakódjait pedig tavaly dolgoztuk át, ezek a módosítások a 2025. évi járulékbevallásokban már megjelentek.

2. Chatbot

Felvetés: „Ügyfélszolgálati chatbot használatát javasoljuk, automatikus válasszal az alapkérdések tekintetében. Az összetettebb kérdésekben a chatbot a megszokott csatornákra irányíthatja az ügyfelet.

Legyen (0-24) elérés, amit a chatbotok tudnak biztosítani. Egyszerűbb kérdésekre akár éjszaka is választ tudna adni, így már nem kellene másnap munkaidőben telefonálni.

Tömeges kérdések kezelése chatbottal – bonyolult kérdés automatikus átkapcsolás emberre. A jogszabály változások automatikus követése – ez azonban nehéz, mert a gyakran változó szabályok miatt a mesterséges intelligenciát is folyamatosan frissíteni, tanítani kellene.”

A chatbot ügyfélkapcsolatokban való alkalmazási igénye, szükségessége ügyfél- és hivatali oldalról is valós. Az MI-támogatás bevezetésének lehetőségét jelenleg pilotprojektben vizsgáljuk. Ennek sikere esetén, következő lépésként lehet a chatbotszolgáltatások bevezetéséről döntést hozni. A pilotprogramba szívesen vesszük a KKVHÁZ bekapcsolódását is.

Elsődleges célunk, hogy az ügyfelek állandó és stabil szakmai segítséget kapjanak telefonon és írásban egyaránt, mindezt úgy, hogy az érintett területek munkaterhelése csökken, az ügyintézési és ügyfélkapcsolati hatékonyság pedig nő.

A közvetlen ügyfélkapcsolatokban a NAV a kvázi véletlenszerű, jogszabályoktól eltérő válaszadás lehetőségét nem kockáztathatja, ezért a generatív mesterséges intelligencia használatát elsősorban az ügyintéző-támogatás területén vizsgáljuk.

Tapasztalataink szerint a kkv-szektorban tevékenykedő vállalkozások általában a „laikus” adózók körébe tartoznak, kevésbé ismerik az intézményrendszereket, az adózási fogalmakat. Ennek megfelelően egy chatbot ebben a körben főként az egyszerűbb, illetve sematizált kérdések-válaszok, valamint az általános tájékoztatás körében lehet eredményes.

NAV stratégiájának része az ügyfélszolgálatok megújítása, az interaktív tájékoztatás fejlesztése, a korszerű online eszközök bevezetése, az önkiszolgáló lehetőségek kialakítása, és az elektronikus ügyintézési és kommunikációs lehetőségek kiterjesztése. A folyamatosan elérhető ügyfélszolgálati chatbot kialakítása mind a telefonos, mind pedig az írott kommunikációs csatornák bővítését eredményezné.

3. Mobilapp:

Felvetés: A kisvállalati mobilhasználat indokolja, hogy a NAV fejlesztéseiben az APP-ok használata prioritást élvezzen. Ugyanakkor ez nem lehet kizárólagos irány, mivel például egy könyvelő nem fogja mobiltelefonon készíteni az adóbevallásokat. Alapvetően az ügyfelek ódzkodnak a mélyebb szakmai kérdésekben a mobiltelefon használatától, inkább az egyszerűbb lekérdezéseknek, bejelentéseknek lehet a terepe. A NAV tervszerűen olyan szakmai támogatást adjon a könyvelők felé, ami tovább tud jutni a kisvállalati vezetők felé. Az egyszerűsített foglalkoztatás mobil applikáción történő bejelentése jó szolgáltatás lehetne, azonban a „sima” munkaviszony-bejelentés már megfontolandó, mert több a hibázási lehetőség. A mobil APP és az asztali gépek arculata, struktúrája egyezzen meg, mert egy váltáskor nehéz a tájékozódás. Nagyon várják igazolások kiadását és elfogadását például bankok felé.

A mobilalkalmazásokkal kapcsolatos javaslatokkal egyetértve engedje meg, hogy megosszam Önnel mobilos fejlesztési irányainkat.

A NAV-Mobil alkalmazásban már megvalósult a képviseleti jogosultság vizsgálatán alapuló hozzáférés, amely új lehetőségeket nyit a képviseletben eljárók számára is. Emellett vizsgáljuk, hogy mely további egyszerűbb szolgáltatásokat lehet a jövőben mobilra adaptálni.

Egyetértünk azzal, hogy „sima” munkaviszony mobilalkalmazáson keresztüli bejelentése folyamat bonyolult és hibakockázata miatt nem célravezető, erre az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (a továbbiakban: EMAP) rendszer https://kormany.hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/esemenyalapu-adatszolgaltatasi-platform nyújt majd újfajta megoldást. Megjegyezem, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére jelenleg is működik mobilalkalmazás (EFO, EFO Plusz).

A felhasználói élmény egységesítését célzó fejlesztések (pl. DÁP designelvek, reszponzív arculat) jelenleg is zajlanak, ennek keretében törekszünk a mobil- és asztali felületek közötti átjárhatóság javítására.

Folyamatban van a NAV-Mobil applikációra az adóhatósági igazolások kidolgozása. A tervek szerint az igazolások elkészültéről, a tárhelyről való letölthetőségéről az adózó push üzenetet kérhet.

A NAV adószakmai elnökhelyettese teljes levele https://kkvhaz.hu/a-nav-valaszol-a-kisvallalatoknak/”

Forrás:
A NAV pilotprojektben vizsgálja a chatbot ügyfélkapcsolatokban való alkalmazását és a MI-támogatás bevezetésének lehetőségét; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); 2025. szeptember 23.

Az interoperabilitási feladatok integrálása a hazai ETIAS szakrendszerbe

„Budapest, 2025. szeptember 24., szerda – A Belügyi Alapok Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz Programja keretében 152,12 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással az ETIAS rendszerben kialakításra kerülnek azok a funkcionalitások, amelyek biztosítják a hazai szakrendszer és az EU nagyméretű információs rendszerei közötti együttműködési képességet (interoperabilitás).

A Nemzeti Információs Központ (NIK) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Program Plusz keretén belül megjelent, „A határigazgatás területén működtetett nagyméretű informatikai rendszerek továbbfejlesztése és az interoperabilitás biztosítása” tárgyú felhívásra benyújtott pályázatát a Belügyi Alapok Irányító Hatósága támogatásra érdemesnek ítélte.

A HAVE_PLUSZ-1.4.1-24-2024-00006 azonosítószámú, „Az interoperabilitási feladatok integrálása az ETIAS Ügymenet-támogató Rendszerbe” című projekt keretében a NIK 152,12 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással tudja megvalósítani azokat a fejlesztéseket, amelyek létrehozzák a hazai szakrendszer és az EU nagyméretű információs rendszerei közötti interoperabilitást. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik az Európai Unió külső határain a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének javítását, hozzájárulnak az illegális bevándorlás megelőzéséhez és az ellene folytatott küzdelemhez, illetve elősegítik a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását.

A projekt keretében 2026. december 31. napjáig tervezett tevékenységek biztosítani fogják, hogy Magyarország az eu-LISA által kialakított ütemtervnek megfelelően a projektidőszakra előírt fejlesztéseket, nemzetközi teszteket végrehajtsa és az interoperabilitási rendeletben megfogalmazott elvárásoknak megfeleljen.

A projekt megvalósításának helyszíne: Budapest.

A projektről további információt a https://www.palyazat.gov.hu/eredmenyek/tamogatott-projektek/3893350201 és a https://nik.gov.hu/have-plusz oldalakon olvashatnak.”

Forrás:
Az interoperabilitási feladatok integrálása a hazai ETIAS szakrendszerbe; Nemzeti Közleménytár (MTI) / Belügyminisztérium; 2025. szeptember 24.

Technika, tudomány, MI

Európa bemutatta második kvantumszámítógépét

„Az EU a mai napon a csehországi Ostravában elindította új VLQ kvantumszámítógépét, amely jelentős mérföldkövet jelent a kvantumstratégia szempontjából, amelynek célja, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén.

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) és egy nyolc részt vevő országból (Csehország, Finnország, Svédország, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Belgium és Hollandia) álló konzorcium által társfinanszírozott VLQ Európa szélesebb körű kvantumstratégiájának kulcsfontosságú része. Megerősíti Európa stratégiai kvantuminfrastruktúráját és fokozza globális versenyképességét.

Európa mindig is a kvantumtudomány élvonalában volt, jelentős innovációs és felfedezési eredményekkel, magasan képzett munkaerővel és szilárd kutatási infrastruktúrával.

A Karolina EuroHPC szuperszámítógépbe való teljes integrációt követően a VLQ hozzáférést biztosít az európai felhasználók számára egy hibrid klasszikus-kvantum architektúrához.

Míg a végső kalibrálás folyamatban van, a VLQ várhatóan az év végére működőképes lesz. Ez lehetővé teszi az új alkalmazások, mint például a Quantum Machine Learning, amely jelentős előnyöket kínál a klasszikus módszerekkel szemben. Az elsősorban kutatásra és innovációra irányuló VLQ az európai felhasználók széles köre számára is elérhető lesz, beleértve a tudományos köröket, az ipart és a közszférát.

Az EuroHPC közös vállalkozás eddig hat kvantumszámítógépet szerzett be Európa-szerte, amelyek közül az elsőt, a PIAST-Q-t 2025 júniusában Lengyelországban avatták fel.

További információk az EuroHPC Közös Vállalkozás online sajtóközleményében találhatók.”

Forrás:
Európa bemutatta második kvantumszámítógépét; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. szeptember 23. (uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható el)

(Uniós MI-jogszabály) Az Európai Bizottság iránymutatás-tervezete és jelentéstételi sablonja a súlyos mesterségesintelligencia-eseményekről – társadalmi véleményezés

„ Opening: 26 Szeptember 2025
Closing: 07 November 2025

A Bizottság arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy e nyilvános konzultáció során adjanak visszajelzést és példákat a más jelentéstételi rendszerekkel való kölcsönhatásról.

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály értelmében a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak jelenteniük kell a súlyos biztonsági eseményeket a nemzeti hatóságoknak. A 73. cikkben meghatározott új kötelezettség célja a kockázatok korai felismerése, az elszámoltathatóság biztosítása, a gyors fellépés lehetővé tétele és a nyilvánosság mesterségesintelligencia-technológiákba vetett bizalmának kiépítése.

Bár a szabályok csak 2026 augusztusától lesznek alkalmazandók, az alábbi iránymutatás-tervezet és jelentéstételi sablon már letölthető. Mindkét dokumentum segíti a szolgáltatókat a felkészülésben. Az iránymutatás-tervezet tisztázza a fogalommeghatározásokat, gyakorlati példákat mutat be, és kifejti, hogy az új szabályok hogyan kapcsolódnak más jogi kötelezettségekhez.

Az uniós megközelítés a nemzetközi kezdeményezésekkel, például az OECD mesterségesintelligencia-eseményfigyelőjével és közös jelentéstételi keretével való összehangolásra is törekszik.

Vegyen részt a konzultációs folyamatban november 7-ig.

Letöltések

Draft Guidance article 73 AI Act – incident reporting
Letöltés
Incident report for serious incidents under the AI Act (High-risk AI systems)
Letöltés
Kapcsolódó témák:
Mesterséges intelligencia”

Forrás:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály: A Bizottság iránymutatás-tervezetet és jelentéstételi sablont ad ki a súlyos mesterségesintelligencia-eseményekről, és kikéri az érdekelt felek visszajelzéseit; Európai Bizottség, Shaping Europe’s digital future; 2025. szeptember 26. (uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható el)

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara országszerte

„A felmérés célja legalább 10 ezer vállalkozó bevonása és felkészítése a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új vezetése kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai vállalkozások naprakész tudással rendelkezzenek a legmodernebb technológiák terén. Ezek a technológiák ebben pillanatban is új és új felhasználókkal és megoldásokkal forradalmasítják az üzleti folyamatokat nem csak világszerte, hanem hazánkban is. Azonban még számos vállalkozó nem érzékeli a mesterséges intelligencia (MI) által létrejövő változásokat. A kérdés, hogy a magyar vállalkozók lemaradnak vagy időben felkészülnek a változásokra? Ennek fényében indította el az MKIK az MI-re fókuszáló kutatását.

A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a vállalkozások jelenlegi MI-ismereteiről és felkészültségéről. Az MKIK elkötelezett a mesterséges intelligencia mellett, és meggyőződése, hogy a felmérés eredményeinek feldolgozása után átfogó képzési programmal még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a KKV-knak a vállalati folyamatok gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé tétele érdekében. A felmérés célja legalább 10 ezer vállalkozó bevonása és felkészítése a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására. Az MKIK üzenete világos: „aki kimarad, az lemarad”.

Bővebben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MI-re fókuszáló kutatásáról:

https://mkik.hu/hirek/a-magyar-kereskedelmi-es-iparkamara-mesterseges-intelligencia-kutatast-inditott-a-vallalkozasok-jovoje-erdekeben

https://app.cooltool.com/srvkdsz8h4”

Forrás:
Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara országszerte; Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK); 2025. szeptember 25.

Fenntartható fejlődés

9 gigawatt felett a hazai zöldenergia kapacitás

„Az ipari létesítményekkel együtt az ősz elejére már több mint 316 ezer rendszer termelt tisztán áramot idehaza az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint.

A villamosenergia-ellátásért felelős MAVIR adatai szerint szeptember elejére 9000 megawatt fölé nőtt a megújuló áramtermelők összes beépített teljesítménye Magyarországon – közölte Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium. Összehasonlításképpen érdemes tudni, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkjának összteljesítménye körülbelül 2000 megawatt.

A megújuló kapacitások legnagyobb részét (8116,5 megawattot) a naperőművek adják, majd biomassza-biogáz (444,5 MW), szél (325,1 MW), víz (62,49 MW), hulladék (49,4 MW) és földhő (2,7 MW) a sorrend.

A posztban emlékeztetnek, hogy a hazai naperőművek kapacitása a nyáron érte el a 8 gigawattot. A háztartási napelemek darabszáma pedig tavasszal haladta meg a 300 ezret. Az ipari létesítményekkel együtt az ősz elejére már több mint 316 ezer rendszer termelt tisztán áramot.

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség adatai szerint 2015 és 2024 között Európában a magyar megújuló beépített teljesítmény bővült a legnagyobb arányban, több mint a nyolcszorosára.

A minisztérium kiemelte: Magyarország világelsőnek számít azzal, hogy a megtermelt árammennyiség egynegyede a naperőművekből származott tavaly. A bejegyzés égén megjegyzik: a kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program pályázataival a biogáz és a földhő fokozott hasznosítását vagy a megújuló alapú távhőtermelést is támogatja a további előrelépés érdekében.”

Forrás:
Paks összteljesítményének a négy és félszeresét adják már a hazai megújuló áramtermelők; Infostart; 2025. szeptember 22.

Jedlik Ányos Energetikai Program: októbertől igényelhető a 40 milliárd forintos támogatás biogáz és biometán előállítására

„A végleges felhívás mától olvasható, a pályázatok benyújtására megfelelő felkészülési idővel 2025. október 28-tól lesz lehetőség. Az Energiaügyi Minisztérium a biogáz és biometán előállító kapacitások építéséhez, bővítéséhez kínál támogatást a hazai vállalatok számára. A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különítenek el, elsősorban a zöldenergia saját célú termelését elősegítve.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaszi jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. A kormány arra törekszik, hogy a hazai szükségletek lehető legnagyobb részét belföldi és tiszta forrásokból fedezze. A tendencia kedvező, hiszen 2021-től folyamatosan növelni tudtuk az idehaza megtermelt energia mennyiségét. A hazai adottságok a megújulók terén a napenergián és földhőn túl a biogáz, biometán alkalmazására a legkedvezőbbek. Az Energiaügyi Minisztérium az áram, hőenergia és üzemanyag célú felhasználás növelésével, a földgáz kiváltásával segíti elő a zöld átállást a molekulák terén is.

Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél. A biometán előállításában a várakozások szerint 184 millió köbméteres szintre érhetünk el a következő évtized elejére. A kisebb termelőknek leginkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben a zöldenergiával. Biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul.

A Jedlik Ányos Energetikai Programban 2025. október 28-tól 40 milliárd forint támogatás válik elérhetővé az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre. A teljes forrásmennyiségből 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisebb gyártók igényei nem merítik ki teljesen.

A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. Pályázatonként fő szabály szerint kétszáz millió forinttól ötmilliárd forintig igényelhető támogatás. Kisméretű üzemek korszerűsítésénél az alsó és felső határérték 100 millió és 800 millió forint. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A környezeti fenntarthatóság és körkörös gazdálkodás jegyében a biológiai végterméknek talajerő utánpótló anyagként a mezőgazdaságban kell hasznosulnia.

Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár kiemelte: „A Jedlik Ányos Energetikai Programban támogatott fejlesztések csökkentik a magyar vállalkozások rezsikiadásait, ezzel javítják versenyhelyzetüket. Jelenleg is elérhető a távhőrendszerek zöldítését szolgáló pályázat, hamarosan élesedik az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző kiírás. A kistelepülési önkormányzatok szeptember végéig jelentkezhetnek vissza nem térítendő forrásra a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez. A már meghirdetett programelemekre eddig beérkezett igények együttesen meghaladták a 128 milliárd forintot. A folytatásban további lehetőségek nyílnak meg például az ipari energiatárolók telepítésére vagy a földhő fokozott hasznosítására. A sokszínű programcsomag kedvező fogadtatásának köszönhetően a zöldenergia egyre nagyobb szerepet tölthet be az energiaszuverenitás és ellátásbiztonság megerősítésében.””

Forrás:
Jedlik Ányos Energetikai Program: októbertől igényelhető a 40 milliárd forintos támogatás biogáz és biometán előállítására; Energiaügyi Minisztérium; 2025. szeptember 23.

Bárki segíthet feltérképezni kiszáradó vizeinket – közösségi tudományos adatgyűjtés

„A klímaváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt világszerte egyre több vízfolyás tűnik el időszakosan vagy tartósan a térképről. A kiszáradás nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem a társadalom számára is létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A hivatalos mérőhálózat azonban csak a vízfolyások töredékét tudja ellenőrizni. E hiányosság orvoslására született a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, mely lehetőséget ad arra, hogy bárki adatot gyűjtsön kiszáradó patakokról – mindössze egy mobiltelefon kell hozzá.
…
Fedezzük fel együtt alig ismert vizeinket!

Bár a vízfolyások kiszáradásáról szóló adatok kulcsfontosságúak a természet védelme és a társadalom számára nyújtott szolgáltatások szempontjából, Európa legtöbb kiszáradó vízhálózatáról alig van információnk. Nem tudjuk pontosan, mikor, hol és milyen mértékben száradnak ki ezek a vizek. Ennek fő oka, hogy a leginkább érintett kisvízfolyásokat méretük miatt nem figyelik rendszeresen a vízügyi hatóságok. Magyarországon például közel 9800 vízfolyásszakaszt tartanak nyilván, de ezeknek csak körülbelül 10%-át követik nyomon rendszeresen.

Ezért jött létre a DRYvER projektből kiindulva a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, amely a lakosság bevonásával, közösségi adatgyűjtéssel térképezi fel a kiszáradásokat. Ennek a kezdeményezésnek az egyik része egy – Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető, és magyar nyelven is elérhető – mobiltelefonos alkalmazás, melynek használatával bárki segíthet abban, hogy jobban megértsük, mikor és hol száradnak ki a vízfolyások, ez pedig fontos információ az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzéséhez is.

Rögzítés a terepen, áttekintés nagy képernyőn

A mobilapp célja, hogy gyors és egyszerű módot adjon a megfigyelések rögzítésére, akár internetkapcsolat nélkül is. A felhasználó a térképen kiválasztja a helyszínt (GPS vagy kézi kijelölés), megadja a vízfolyás állapotát (áramlik, medencés, kiszáradt), készít egy fotót, majd elmenti az adatokat. Ha eléri az internetet, az adatokat azonnal feltöltheti; ha nem, az alkalmazás később is szinkronizál. Egy gyakorlott felhasználónak ez az egész alig 20 másodpercet vesz igénybe.

A projekt működését egy webapp is segíti, mely nagyobb képernyővel rendelkező eszközök (asztali gépek, laptopok, tabletek) böngészőire lett optimalizálva, és legfőbb funkciója az összes adat valós idejű térképének megjelenítése…”

Forrás:
Bárki segíthet feltérképezni kiszáradó vizeinket – mutatjuk az appot!; Csabai Zoltán; Másfélfok blog; 2025. szeptember 11.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A magyar cégek többsége nincs felkészülve az EU kiberbiztonsági auditjára – felmérés

„A hazai vállalkozások felkészültsége a NIS2 irányelv teljes körű alkalmazására aggasztó képet mutat. Egy friss kutatás szerint, noha az Európai Unió kiberbiztonsági direktívájának kötelező auditja és a 2025. december 31-i határidő már régóta ismert, a magyar cégek többsége még nem áll készen az indulásra.

A ServerElite közel 500 magyar vállalat IT szakemberének és rendszergazdájának válaszai alapján készült felmérése szerint az érintett cégek mindössze 35%-a kezdte meg a NIS2 auditot, 53%-uk még el sem indította a folyamatot, és további 12% nem tudta pontosan, hol tartanak az előkészületekben.

A NIS2 irányelv célja, hogy az EU tagállamai egységes, magas szintű kiberbiztonsági képességgel rendelkezzenek a kritikus szektorokban működő szervezetek és magántulajdonú gazdasági társaságok védelme érdekében. Az irányelvet az Európai Unió 2022-ben fogadta el és hirdette ki.

Meglepően sok cégnek nincs auditor szerződése

A kutatás szerint a cégek 71%-a még nem kötött szerződést auditor céggel az ellenőrzés elvégzésére. „A késlekedés komoly kockázatot hordoz, mind a várható szankciók, mind a fokozódó kiberfenyegetések miatt” – hangsúlyozta Marosán Andrea, a ServerElite ügyvezető igazgatója. „A biztonsági osztályba sorolás tisztázása, a megbízható partner bevonása és a szükséges IT-befektetések azonosítása kulcsfontosságú az irányelvi megfeleléshez” – tette hozzá. A felmérésből az is kiderült, hogy a NIS2 auditra kötelezett cégek 45%-a magas kockázatúnak minősül, ami jelentős kiberbiztonsági fejlesztések szükségességét jelzi. Ugyanakkor a válaszadók 8%-a még saját kockázati besorolásával sincs tisztában. A kutatás rámutat arra is, hogy a cégek 35%-ának további informatikai beruházásra lehet szüksége a NIS2 követelmények teljesítéséhez, míg 18% nem tudja, szükséges-e ilyen fejlesztés, ami a stratégiai tervezés hiányára utal. Csak a cégek 53%-a bízik abban, hogy a december 31-i határidőig be tudja fejezni az auditot, míg 24% már most úgy látja, hogy nem tudja teljesíteni az előírásokat. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalatok több mint negyede feladta a határidő betartását, komoly jogi és biztonsági következményeket kockáztatva.

Kiberbiztonsági kockázatot jelent a halogatás

Marosán Andrea szerint a kutatás alátámasztotta az iparági aggodalmakat: a szabályozás bevezetéséhez szükséges feltételek még nem állnak rendelkezésre, és a cégek egy része régóta jelezte, hogy valószínűleg nem tudja határidőre teljesíteni a követelményeket. „Egyes válaszadók még azt sem térképezték fel, hogy vonatkozik-e rájuk a szabályozás, ez pedig komoly akadályt jelenthet az irányelv sikeres alkalmazásában” – figyelmeztetett a szakértő. Hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatoknak nem szabad az utolsó pillanatra hagyniuk a felkészülést. A jogszabályi megfelelés nem csupán a büntetések elkerülését szolgálja, hanem a vállalat adatainak és rendszereinek alapvető védelmét is biztosítja a növekvő kiberfenyegetésekkel szemben…”

Forrás:
A magyar cégek többsége nincs felkészülve az EU kiberbiztonsági auditjára; Prím Online; 2025. szeptember 26.

A Magyar Kiberbiztonsági Klaszter innovációs klaszter minősítést kapott

„A Magyar Kiberbiztonsági Klaszter elnyerte az innovációs klaszter minősítést, amely a hazai klaszterfejlesztési rendszer egyik legmagasabb szakmai elismerése.

A minősítés megszerzése komoly mérföldkő a klaszter életében. Az elismerés odaítélése során olyan szempontokat vizsgálnak, mint az együttműködés mélysége a tagok között, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek színvonala, a nemzetközi kapcsolatrendszer, valamint a szakmai menedzsment és szervezeti felkészültség. Az eredmény azt jelzi, hogy a Magyar Kiberbiztonsági Klaszter mindezekben kiemelkedő teljesítményt nyújt.

A cím nem pusztán rangot jelent, hanem megerősítést is ad arról, hogy a klaszter képes hosszú távon hozzájárulni a hazai és nemzetközi kiberbiztonsági ökoszisztéma fejlődéséhez. Az innovációs minősítés révén a klaszter tagjai számára új lehetőségek nyílnak meg a közös kutatási és fejlesztési projektekben való részvételre, és erősödhet a kapcsolódás a nemzetközi szakmai hálózatokhoz.

A kiberbiztonság napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő és legkritikusabb területe, amely folyamatosan új kihívások elé állítja a vállalatokat, intézményeket és állami szereplőket. A Magyar Kiberbiztonsági Klaszter ebben a környezetben biztosít szervezett keretet a tudásmegosztásnak, az együttműködésnek és az új megoldások kidolgozásának. A most elnyert minősítés igazolja, hogy a klaszter képes nemcsak követni, hanem formálni is a szakma fejlődését.

Az innovációs klaszter minősítés egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy a hazai kiberbiztonsági szektor erősebb nemzetközi láthatóságot szerezzen. Ez elősegíti, hogy magyar szereplők aktívabban kapcsolódjanak be európai és globális projektekbe, növelve Magyarország versenyképességét a digitális biztonság területén.

A minősítés egyértelmű jelzés: a Magyar Kiberbiztonsági Klaszter olyan szakmai közösség, amely képes összehangolni a kutatás, az ipar és az intézményi szféra erőforrásait, és ennek révén valódi értéket teremteni. A jövőben a klaszter célja, hogy tovább bővítse hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, új fejlesztési projekteket indítson, és még aktívabban járuljon hozzá a biztonságos digitális jövő kialakításához.”

Forrás:
A Magyar Kiberbiztonsági Klaszter innovációs klaszter minősítést kapott; Magyar Kiberbiztonsági Klaszter; 2025. szeptember 24.

Szakirodalom

Az intelligens városok mint „küldetésorientált” innovációs és vállalkozói ökoszisztémák – 20 év japán kísérleteinek tapasztalatai

„A küldetésorientált innovációs politika (MOIP) helyi hatásainak jobb megértése érdekében a cikk a különböző típusú intelligens város kezdeményezések fejlődését elemzi. A három japán intelligens város esettanulmányára (Kitakyushu, Hamamatsu és Aizuwakamatsu) támaszkodva a fellendülés, a revitalizáció és az átmenet folyamatait mutatja be. A helyi önkormányzatok a küldetésorientált innovációs politika segítségével próbálnak megfelelni a jelenlegi és jövőbeli helyi igényeknek és kihívásoknak. A küldetésorientált innovációs politika keretében megformálódó elképzelések, valamint az intelligens város irányításának és megvalósításának nemzeti és területi vonatkozásai segítségével értelmezni lehet a helyi önkormányzatok változó szerepét, amely kölcsönhatásban van a helyi innovációs és vállalkozói ökoszisztémákkal.”

Forrás:
Smart cities as “mission-oriented” innovation and entrepreneurial ecosystems—insights from 20 years of experiments in Japan; Fumi Kitagawa; Cambridge Journal of Regions, Economy and Society; 2025. szeptember 24. DOI: https://doi.org/10.1093/cjres/rsaf019
(Szabadon letölthető, olvasható a tanulmány.)
További tájékozódás:
Welcome to the OECD Mission-Oriented Innovation Policy Online Toolkit

Kormányzás a mesterséges intelligenciára támaszkodva – A jelenlegi helyzet és a további lépések

„A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket kínál a kormányok számára. Segít a kormányoknak a közszolgáltatások automatizálásában és testreszabásában, a döntéshozatal javításában, a csalások felderítésében, valamint a köztisztviselők munkájának és tanulásának gazdagításában. Az előnyök azonban a kockázatok kezelésétől is függenek: a mesterséges intelligencia rendszerekben található torz adatok káros döntésekhez vezethetnek; az átláthatóság hiánya aláássa az elszámoltathatóságot; az MI-rendszerekre való túlzott támaszkodás pedig szélesítheti a digitális szakadékokat és terjesztheti a hibákat, csökkentve a polgárok bizalmát.

Ezeknek a kompromisszumoknak a feloldása során tekintettel kell lenni a kormányzatok sajátos problémáira. Az MI alkalmazása itt nehezebb és lassabb a készséghiány, a régi informatikai rendszerek, a korlátozott adatok, a szűkös költségvetések, valamint a magánélet védelmével, az átláthatósággal és a képviselettel kapcsolatos szigorúbb követelmények miatt.”

Forrás:
Governing with Artificial Intelligence – The State of Play and Way Forward in Core Government Functions; OECD Publishing; 2025. szeptember 18. DOI: https://doi.org/10.1787/795de142-en
(Szabadon letölthető PDF.)

Mesterséges intelligencia és foglalkoztatás az Európai Unióban

„A kutatási tájékoztató a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatását vizsgálja az Európai Unióban 2012 és 2022 között. Leíró és regressziós elemzéseket használ, adatai az EU Munkaerő-felméréséből (EU Labour Force Survey) származó 3 számjegyű foglalkozási adatok, valamint Felten és munkatársai (2021) által megalkotott mesterséges intelligencia-kitettségi mutatóból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettség a magasan képzett szakemberek körében a legmagasabb, különösen az analitikus munkakörökben, amelyeket többnyire nem rutinszerű kognitív feladatok jellemeznek. Például a matematikusok, a pénzügyi és a jogi szakemberek vannak a leginkább kitéve. Ezzel szemben a legalacsonyabb mesterséges intelligencia-kitettséggel rendelkező foglalkozások általában fizikai munkát végeznek, és alacsonyabb képzettségi szint jellemzi őket (pl. bányászati ​​és építőipari munkások). A magasabb mesterséges intelligencia-kitettség azonban nem feltétlenül jelenti a munkahelyek helyettesítésének magasabb kockázatát. Valójában a regressziós eredmények azt mutatják, hogy átlagosan a mesterséges intelligenciának való kitettség pozitívan összefügg a foglalkoztatás növekedésével, ha minden más tényezőt változatlannak tekintünk.”

Forrás:
Artificial intelligence and employment in the EU; Dario Guarascio, Jelena Reljic; Publications Office of the European Union; 2025. szeptember 15. DOI: https://data.europa.eu/doi/10.2767/5958791 (rövid ismertető)
A teljes kutatási tájékoztató

A versenytől a rendszabályozásig. Uniós közszolgáltatás-politikai paradigmák magyar módra

„Az Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulásakor a hat alapító ország között jelentős különbségek voltak az állam gazdaságban betöltött szerepét illetően, ami az egész európai integráció közszolgáltatásokhoz való viszonyát meghatározta. Jelenleg a közszolgáltatások szabályozása és szervezése több „erős” uniós szakpolitikához is szervesen kapcsolódik, és egy-egy, e szempontból releváns rendelkezés alapító szerződésbe iktatása és megszövegezése mögött súlyos kormányzati érdekek állnak. A tanulmány ezt a fejlődéstörténetet mutatja be magyarországi nézőpontból, elsősorban a közüzemi díjak hatósági ármeghatározásának (ún. „rezsicsökkentés”) példájára fókuszálva.”

Forrás:
A versenytől a rendszabályozásig. Uniós közszolgáltatás-politikai paradigmák magyar módra; Bartha Ildikó; Jogtudományi Közlöny; 80 (7-8).; 2025; 301-309. o. (PDF)

Trendek és töréspontok VI., Trendváltás és túlélés – iparpolitika, ökológiai civilizáció, újraiparosítás

„E kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács hatodik, 2024-es évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza és négy főbb témakörre fókuszál. Az első témakör a spanyol ipar, illetve annak aktuális kihívásai, azok társadalmi-gazdasági szövetbe való beágyazottságának különböző dimenziói és a hasonló szintről indult magyar gazdasággal való összevethetőség kérdései. A második témakör Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémája, a digitalizáció és a digitális startup tevékenység helyzete és fejlődése, kitekintéssel a többi kelet-közép-európai országra. A harmadik témakör ismét iparpolitikai természetű, ezúttal a kínai zöld iparpolitikára – a kínai állam „zöld nagy ugrására” – koncentrál és a napelemipar, illetve elektromosautó-ipar példáin keresztül azt vizsgálja, milyen módon támogatta a múltban és hogyan segíti jelenleg a kínai állam a hazai zöld iparágakat. A negyedik, egyben utolsó témakör a Magyarországon zajló újraiparosodási folyamatok térbeli aspektusaira fókuszál, ugyancsak közép-európai kontextusban.

Tartalomjegyzék:
Impresszum
Előszó
A spanyol ipar a nagy pénzügyi válság után – kihívások és reakciók
Reflexiók a spanyol ipar előtt álló kihívásokról
A spanyol ipar előtt álló kihívások: az elemzés további szempontjai
Vállalkozás a digitális korban – globális kihívások, helyi lehetőségek ökoszisztéma-perspektívában: Magyarország
Visszajelzések, gondolatok: Vállalkozás a digitális korban
Hazai digitális vállalkozások – elmélet és empíria
Zöld nagy ugrás: a kínai állam szerepe a zöld iparágak fejlesztésében,
A semmitől az ökológiai civilizáció elképzeléséig
Zöldítés energiabiztonsági és légszennyezési célok mentén
A kiegészítő újraiparosodás térbeli folyamatai és korlátjai Magyarországon
Kiegészítő szempontok az újraiparosodás területi összefüggéseinek vizsgálatához
Az újraiparosodás térbeli folyamatai: vámszabadterületek, globális értékláncok és befektetésösztönzés”

Forrás:
Trendek és töréspontok VI.; Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.); Akadémiai Kiadó; Online megjelenés éve: 2025; ISBN: 978 963 664 112 2
(A kiadvány onlájn szabadon olvasható.)

Törvények, rendeletek

Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény 418/2024. (XII. 23.) módosítása

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának célja a kiberszolidaritásról szóló rendelet alapján létrehozásra kerülő Európai Kiberbiztonsági Riasztási Rendszerben, valamint egy határokon átnyúló kiberközpont tevékenységében való részvétel érdekében a nemzeti kiberközpont kijelölése.”

Forrás:
Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény 418/2024. (XII. 23.) módosítása; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2025. szeptember 19.