Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A célok tisztázatlansága miatt kételyeket ébreszt az uniós pénzügyi keret átalakításának terve
Tárgyszavak: Budapest, Európa-politika, kohéziós politika, Magyarország, Navracsics Tibor, többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF), Tüttő Kata
Újabb fontos mérföldkő a NIS2 bevezetése során – beszélgetés Szemeti Ferenccel (SZTFH, kiberbiztonsági igazgató)
Tárgyszavak: kiberbiztonság, kiberbiztonsági audit, kibervédelem, Magyarország, Módosított kiberbiztonsági irányelv (NIS2), Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), Szemeti Ferenc
Hogyan lehet valóban versenyképes és innovatív Európa? – Kohéziós Csúcstalálkozó II. (NKE)
Tárgyszavak: Európa-politika, kohéziós politika, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF)

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem kevesebbet olvasnak a magyarok, hanem kevesebben
Tárgyszavak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, olvasásstatisztika

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A célok tisztázatlansága miatt kételyeket ébreszt az uniós pénzügyi keret átalakításának terve

„Kételyeket ébreszt az uniós pénzügyi keret átalakításának terve – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a V4 kohéziós miniszterek kohéziós politikáról szóló eszmecseréjét követő sajtótájékoztatón kedden a Várkert Bazárban.

Navracsics Tibor közölte: az Európai Bizottság nyáron nyilvánosságra hozta a 2028-2034 közötti időszak pénzügyi keretének első tervezetét, amelynek egyik fontos újítása, hogy az eddigi szerkezettől eltérően egységes alapot hoznak létre. Ez a kohéziós politika, a közös mezőgazdasági, vidékfejlesztési politika, illetve egyes belügyi programok egy alapba történő integrálását jelenti – magyarázta.

A miniszter elmondta, a tagállamoknak eddig nem volt módjuk, hogy nyilvánosságra hozzák álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban, ezért szervezték a mostani találkozót. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson a V4 együttműködésben részt vevő Csehország, Szlovénia, Magyarország és Lengyelország, továbbá Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária, Szlovénia és Horvátország képviselői vettek részt azzal a céllal, hogy értelmezzék a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.

„A tagállamok egyetértettek ma abban, hogy értékeljük a bizottság azon törekvéseit, hogy egyszerűsíteni akarja, és rugalmasabbá kívánja tenni a következő időszak pénzügyi keretét. De a célok tisztázatlansága miatt kételyek vannak bennünk” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Kifejtette: erősek a kételyeik azzal kapcsolatban, hogy az egységes alap nem jelenti-e a kohéziós alap alapvető céljainak, intézményeinek és garanciájának gyengülését.

A miniszter azt mondta, részletesebb tárgyalást és erősebb garanciákat tartanak fontosnak az átalakítási tervekkel kapcsolatban.

Navracsics Tibor megjegyezte: az európai kohéziós politika lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a lassabban felzárkózó régiók több segítséget kapjanak.

Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a kohéziós politikának köszönhetően újultak meg a kórházak, iskolák, utak, ebből építettek szennyvíztisztítót, metrót, csatornát, továbbá ebből valósítottak meg erdőfelújítási, környezetvédelmi és levegőtisztasági programokat.

„Ez hosszú távú befektetéspolitika, ami a közös piaccal együtt működik, befektet emberekbe, vállalkozásokba és abba, hogy az európai régiók egymással szorosabb kapcsolatban tudjanak maradni, vagyis, hogy az EU minden válság, nyomás és húzóerő ellenére egyben tudjon maradni” – magyarázta.

Tüttő Kata kiemelte: egyetértenek abban, hogy az EU-nak kívülről erősebbnek kell lennie. Ha a területei szétszakadnak, kiürülnek, mert az emberek és a cégek elköltöznek, akkor az EU szövete belülről gyengül – mutatott rá.

Felidézte, hogy a városok és önkormányzatok parlamentje múlt héten ülésezett Brüsszelben. Az ülésen ugyanazt képviselte mindenki: azt, hogy a kohéziós politika továbbra is maradjon egy hosszú távú befektetéspolitika, ami minden egyes régiót támogat – ismertette, hozzátéve: Európa összes régiója demográfiai, ipari, klíma- és versenyképességi átmenetben van.

Egyetértettek abban is, hogy a kohéziós politika maradjon közös gondolkodási körben a versenyképességgel – folytatta, megjegyezve: fontos, hogy ne csak néhány régió, hanem egész Európa versenyképességét biztosítsa.

Dragos Nicolai Pislaru, Románia beruházásokért és európai ügyekért felelős minisztere emlékeztetett, hogy a kohéziós politika közel fél évszázada segíti a tagállamok felzárkózását és az állampolgárok életszínvonalának emelését. A kohéziós politikáról bebizonyosodott, hogy működik, elérte a kitűzött célokat – jelentette ki.

A román miniszter szavai szerint folyamatosan változó Európában, változó környezetben, reménnyel kell előre tekinteniük, hogy az új rendszer egyszerűbb és rugalmasabb lesz.

Azért vagyunk itt, hogy megbeszéljük, hogyan lehet a bizottsággal együtt, nem pedig annak ellenében jobbá tenni a kohéziós politikát – húzta alá.

Hangsúlyozta: konstruktív megbeszélést szeretnének folytatni, amelynek keretében tisztázzák a legfőbb kérdéseket. „A mai megbeszélés fontos lépés volt az úton, hogy jobbá tegyük és kiterjesszük az európai kohéziós politikát” – fogalmazott Dragos Nicolai Pislaru, aki a tanácskozás folytatására meghívta a résztvevőket november 21-re Bukarestbe.”

Forrás:
Kételyeket ébreszt az uniós pénzügyi keret átalakításának terve; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. október 21.

Újabb fontos mérföldkő a NIS2 bevezetése során – beszélgetés Szemeti Ferenccel (SZTFH, kiberbiztonsági igazgató)

„Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a NIS2 kiberbiztonsági irányelv több mint két éve tartó bevezetése. Az érintett szervezeteknek augusztus 31-ig kellett szerződést kötniük valamelyik auditor céggel, és a szerződést szeptember 15-ig elküldeni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH-hoz). Ennek apropóján beszélgettünk Szemeti Ferenccel, a hatóság kiberbiztonsági igazgatójával az eddigi tapasztalatokról, az auditorok szerepéről és lehetőségeiről, valamint arról, mire kell figyelniük az érintetteknek.

◼︎ NIS2: újabb határidők jártak le

– Mind az auditszerződések megkötésére, mind az auditok végrehajtására adott határidőt meghosszabbította a jogalkotó az idei év első felében; utóbbi véghatárideje 2026. június 30. lett. Miért érezték fontosnak a módosítást, és miért nem került be a tavaly év végén elfogadott kiberbiztonsági törvénybe?

– A legelején szeretném leszögezni, hogy a cselekvő állam részeként az SZTFH célja a biztonságos digitális környezet megteremtése, hozzájárulva ezzel Magyarország és az Európai Unió biztonságához, ellenálló képességének és versenyképességének növeléséhez.

Állandóan nekünk szegezték a kérdést, hogy a nyilvántartásba vett 10 auditorcég képes lesz-e határidőre elvégezni az összes szükséges auditot. Nekem fél évvel ezelőtt is meggyőződésem volt és most is úgy gondolom, hogy képesek lettek volna – amennyiben az auditokat időben egyenletesen szétosztva végezhették volna. És bár minden adott volt, hogy az auditokat már az év első felében megkezdjék az érintettek, sokakban még a szerződéskötés gondolata sem merült fel. Nem egy auditornál láttuk, hogy november-december tájékára már minden kapacitása le lett kötve, de az előtte lévő néhány hónapban viszont nem volt munkájuk.

Ezért javaslatunkra a jogalkotó nemcsak a határidőt hosszabbította meg, hanem azt is belefoglalta a jogszabályba, hogy augusztus 31-ig minden érintettnek szerződést kell kötnie valamelyik auditorcéggel. Erről számos csatornán, például személyre szóló levélben értesítettünk minden érintettet, egyúttal pedig kértük, hogy a szerződést szeptember 15-ig küldjék meg a hatóságnak.

– Az érintettek milyen arányban tettek eleget ennek a követelménynek?

– Most összesítjük az adatokat, ezekből az rajzolódik ki, hogy az augusztus végi határidőig az érintettek mintegy 70 százaléka tett eleget a kötelezettségnek, ugyanakkor a piaci szereplőktől úgy értesültünk, hogy augusztus végén nem álltak le a szerződéskötések, azok száma szeptemberben is kimagasló ütemben emelkedett.

– Az audit a NIS2 megfelelés utolsó állomása, azt meg kell előznie az információs rendszerek felmérésének és osztályba sorolásának, a szükséges kontrollok bevezetésének és az esetleg hiányzó szabályzatok kialakításának. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak a piacról?

– Össztársadalmi érdek a magasabb szintű kiberbiztonság. A törvény előírásait nem kötelező teherként szükséges megélni, hiszen általánosságban is fontos, a jogszabály hatálya alá tartozó cégek, szervezetek számára pedig egyenesen elemi érdek a biztonságtudatos működés. Ezáltal ugyanis nagyobb eséllyel előzhetőek meg, illetve háríthatóak el a milliós, vagy akár százmilliós károkozással fenyegető kibertámadások, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ügyfélkörre is veszélyt jelenthetnek.

Ezzel együtt meglehetősen vegyes a kép. Ha a már beérkezett és feldolgozott auditjelentésekből indulnék ki, akkor kimondottan rózsás képet festhetnék fel a kötelezett cégek kiberbiztonsági helyzetéről. Közöttük nincs olyan cég, amelyik ne felelt volna meg. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy azok végeztették el viszonylag korán az auditot, akiket erre jogszabály – például a DÁP-törvény – kötelez, vagy amúgy is érett információbiztonsági irányítási rendszert üzemeltetnek, van tapasztalatuk az auditokban, így bízhattak abban, hogy meg fognak felelni.

– És mi a helyzet a többi kötelezettel?

– Naivitás lenne azt gondolni, hogy ez a helyzet mindenkire igaz. Nem hivatalos csatornákon egészen rendkívüli helyzetekről is értesülünk. Előfordult, hogy az érintett cég az audit kick-off megbeszélésén döbbent rá, hogy neki különféle szabályzatokkal is rendelkeznie kellene, így ott és akkor kért ehhez sablonokat. De velem is előfordult, hogy egy kérelem kapcsán felhívtam a vállalat hivatalosan kijelölt információbiztonsági felelősét, akinek egyrészt fogalma sem volt arról, hogy ő annál a cégnél IBF-ként van feltüntetve, másrészt nem is rendelkezett semmilyen IT-biztonsági képesítéssel vagy tapasztalattal.

Ez persze a szélsőség, és biztos vagyok benne, hogy az érintettek többsége a jó úton jár. De ha élhetek egy hasonlattal: nem lehet úgy elmenni vizsgázni, hogy nem végeztem el a házi feladatot, nem tanultam, sőt, azt sem tudom, hogy mik lehetnek a kérdések.

– Mit tehet az auditor cég, amikor ennyire felkészületlen vállalattal találkozik? Átlép tanácsadói szerepbe és felkészíti a vállalatot; elvégzi az auditot és „megbuktatja”; vagy azt mondja, hogy majd akkor szóljatok újra, ha már felkészültetek és otthagyja őket?

– A hazai jogszabályok nem tiltják, hogy egyazon szolgáltató végezze el egy szervezet NIS2 felkészítését és auditálását, és vannak is ilyen szolgáltatók. Még ezeknél a vállalatoknál is kínosan ügyelnek arra, hogy a tanácsadók és az auditorok elkülönüljenek egymástól. A két feladat ráadásul nagyon is különbözik, így egyetlen auditortól sem várható el, hogy az általa feltárt hiányosságokat meg is oldja.

Az auditálás módszertanát rendkívül részletesen meghatározta az SZTFH elnökének rendelete, attól az auditorok nem térhetnek el. Az érintetteknek pedig arra is fel kell készülniük, hogy egy audit nem húzódhat a végtelenségig. Az auditor átadja a kérdéssort, megmondja, hogy milyen evidenciákat kell csatolni a válaszokhoz és kitűz egy határidőt. Ha addig nem kap kielégítő választ, akkor annak alapján értékeli az adott kontrollpontot. Természetesen nem minden fekete-fehér, de az auditor akkor jár el helyesen, ha lefolytatja az auditot, a megállapításait megküldi a hatóságnak és átadja az érintett szervezetnek is. Ő ezekből nyilván meríthet olyan információkat, amelyek hasznosak lehetnek egy ilyen esetekben szükségszerű intézkedési terv megalkotásánál és végrehajtásánál.

– Említette, hogy az eddigi auditok végeredménye az lett, hogy minden vizsgált szervezet megfelelt. Tudna arról mesélni, hogy milyen eredményeket értek el az érintettek?

– A megfelelés mértékét az audit eredményeiből képzett SZEKI-index mutatja meg. Ha a százfokú skálán 95 vagy afölötti az index, akkor a szervezet megfelelt. 90 és 95 pont között alacsony kockázattal, 80 és 90 pont között közepes kockázattal, 70 és 80 pont között pedig magas kockázattal felelt meg. Ha a szervezet nem éri el a 70 pontot, akkor kritikus kockázatú és nem felelt meg. Ezekből háromféle kategóriát képzünk: megfelelt (95 pont felett); auditált (70 és 95 pont között); valamint nem felelt meg (70 pont alatt).

Pontos értékeket nem mondanék, de az eddig auditált cégek nagyjából 8-10 százaléka felelt meg; a legmagasabb pontszám 98 volt. A maradék auditált cégnek számít, tehát valamilyen kockázattal megfelelt, „bukott” szervezet pedig, ahogy mondtam is, még nem volt. A pontszámok átlagértéke megközelíti a 80-at, tehát elég jónak mondható, de mint említettem, ezek többsége a nagyobb, felkészültebb cégek közül került ki.

– Mennyire életszerű az, hogy az auditor „talál” még egy-két pontot, hogy az általa vizsgált szervezet átmenjen a vizsgán és megfeleljen a követelményeknek?

– Bármennyire is részletes az audit módszertana és a benyújtandó jegyzőkönyv, mindig lehetnek olyan kontrollpontok, amelyeket többféleképpen is lehet értelmezni. Ebből adódóan nem elképzelhetetlen, hogy az alapból 68-69 pontos eredményt újra átnézve kijöjjön a minimálisan szükséges pontszám. De abban biztos vagyok, hogy a nagy hiányosságokat nem lehet ilyen módon eltüntetni. Ez az auditoroknak sem érdeke, hiszen az ő munkájukat is ellenőrzi a hatóság.

– Ez milyen formában történik, és honnan lesz erre erőforrás, elsősorban emberi erőforrás?

–Az audit eredményét gépi feldolgozásra alkalmas formában kell beküldeni, pontosan azért, hogy minél kevesebb emberi erőforrással, minél hatékonyabban tudjuk elvégezni az ellenőrzéseket. Már a gépi ellenőrzésnél is kibukhatnak inkonzisztenciák, hiányosságok, és arra is lehet majd példa, hogy a helyszínen ellenőrizzük, mennyire felelnek meg az auditban szereplő megállapítások a valóságnak.

– Mi lesz azokkal az érintettekkel, akik esetleg elbuknak az auditon?

– A hatóságnak nem az az elsődleges célja, hogy nagy büntetéseket szabjon ki azokra a cégekre, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. A lehetőségeinkhez képest szeretnénk elismerni és értékelni, hogy az adott szervezet időt és energiát fordított a kiberbiztonsági szintjének javítására, még ha nem is jutott a dolog végére. Mindenképpen a helyes irányba tett lépésként értékeljük, hogy foglalkozik a kérdéssel.

Szigorúbban lépünk fel viszont azokkal szemben, akik kötelezettek lennének, de ilyen vagy olyan okokból nem regisztrálnak a hatóságnál és igyekeznek kibújni a NIS2 követelmények alól, mondván, ezzel ő nem akar foglalkozni, őt nem fenyegeti veszély.

Itt szeretném nagyon határozottan eloszlatni azt a félreértést, hogy a NIS2 csak valami öncélú előírás, amellyel az Unió és a magyar hatóságok sújtják a szegény vállalkozásokat. Azt kellene végre megértenie mindenkinek, hogy ha a vállalat rendszerei megfelelnek bizonyos kiberbiztonsági követelményeknek, akkor az a cég megbízhatóbban, biztonságosabban tud működni. Sajnos számos példát láttunk már arra, hogy egy súlyosabb incidens végleg tönkreteheti a vállalkozást.

Ezért én azt tanácsolnám azoknak a cégeknek, amelyeknél a kiberbiztonságnak nincs múltja, hogy mindenképpen keressenek egy informatikai biztonsági tanácsadót, beszélgessenek el vele, és értelmezzék a követelményeket. Ha valaki laikusként csak a jogszabályokat olvassa el, joggal ijed meg, hiszen a negyedét sem fogja érteni. De ha a szakértő átnézi a rendszereket, folyamatokat, kiderülhet, hogy egy kis erőfeszítéssel megfelelhet a követelményeknek. És ha ez megvan, akkor már az audit sem lesz nehéz.

Arra is figyelni kell, hogy bizonyos nagyon ritka, speciális esetekben az érintettnek nincs a rendelkezésében elektronikus információs rendszer, mégis auditra kötelezett, például ha teljes mértékben kiszervezte informatikáját. Ilyenkor az úgynevezett szervezeti követelményeket, a fizikai biztonságot, az oktatás meglétét kell auditáltatni.

– Melyek lesznek a legfontosabb feladatai a kiberbiztonsági igazgatóságnak az év hátralévő részében?

– Elsősorban az ellenőrzések: kik azok az érintettek, akik nem kötöttek auditorszerződést; kik azok, akik nem regisztráltak; és hát az elvégzett auditokat is ellenőrizzük. Folytatjuk a kiberbiztonsági törvény alapján ránk háruló feladatok elvégzését is. És büszke vagyok arra, hogy hamarosan kiadhatjuk az első kiberbiztonsági tanúsítást is egy IoT-eszközre, egy hazai gyártású napelemes rendszer inverterére. Reményeink szerint a jövőben több más eszközre is kérik a tanúsítást, ami bizonyítja, hogy nemcsak funkcionálisan, hanem a biztonság szempontjából is megfelel a követelményeknek. Bízunk abban, hogy az érintettekkel közösen olyan kiberbiztonsági ökoszisztémát tudunk kialakítani, amely biztonságosabbá és versenyképesebbé teszi a hazai vállalkozásokat. Hatóságunk ebben partner és minden segítséget megad ehhez a munkához.

Mit mondanak az auditorok?

Írásban megkerestük mind a tíz, Magyarországon NIS2-auditra jogosult vállalkozást, hogy ügyfeleik számáról és tapasztalataikról kérdezzük őket. Előbbiről egyikük sem akart nyilatkozni, az utóbbit pedig csak a Mikroháló osztotta meg velünk.

Mint válaszukban írják, az augusztus végi határidő előtt rendkívüli mértékben megugrott a szerződéskötések száma, sokan hagyták az utolsó pillanatra a szerződéskötést. A jelentkezők választhattak, hogy a jövő június végéig terjedő időszakban melyik hónapban szeretnék elvégeztetni az auditot. Nagyon sokan itt is az utolsó hónapokat választották, tehát az egyértelműen érezhető, hogy a kötelezettek jelentős része próbálja tovább húzni az időt.

Olyanok is vannak szép számmal, akik viszont idén szeretnék lebonyolítani az auditot; ennek megfelelően a Mikrohálónál már nem lehet választani szeptember, október, december és 2026 május, június hónapokat auditra. A kapacitások fele/kétharmada már a szabad hónapokban is foglalt.”

Forrás:
Az auditorokon a sor; Schopp Attila; IT Business; 2025. október. 22.

Hogyan lehet valóban versenyképes és innovatív Európa? – Kohéziós Csúcstalálkozó II. (NKE)

„2024. április 18-án került sor az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének szervezésében az első Kohéziós Csúcstalálkozóra. Az esemény 2025. október 21-én a Várkert Bazárban a második nemzetközi Kohéziós Csúcstalálkozó II.-vel folytatódott, amely olyan kulcsterületeket vizsgál, mint az átfogó kohézió erősítése, a regionális egyenlőtlenségek kezelése, valamint a politikák alkalmazkodása a változó gazdasági környezethez, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókban tapasztalható innovációs szakadék áthidalására. A szakmai fórum központi témája a következő többéves pénzügyi keret (MFF) volt.

A program elején Rawand Ben Brahim, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet kutató munkatársa köszöntötte a vendégeket, majd Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter szólt a megjelentekhez. Változások az új programozási időszakban – a kohéziós politika helye az új keretben című előadásában így fogalmazott: „Többször is hangsúlyoztuk, hogy a kohéziós politikának a következő többéves pénzügyi keretben megfelelő költségvetésre van szüksége, amely támogatja céljainak megvalósítását” – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar elnökség idején elfogadott Budapesti Nyilatkozat szerint a tagországok elkötelezték magunkat amellett, hogy az Uniót versenyképesebbé, produktívabbá, innovatívabbá és fenntarthatóbbá teszik azáltal, hogy gazdasági, társadalmi és területi kohézióra építünk, valamint biztosítják a konvergenciát és az egyenlő versenyfeltételeket mind az Unión belül, mind globálisan. A versenyképesség azonban nem csupán a digitalizációról, a költséghatékonyságról és a fegyelemről szól, hanem a tudásról, a nyelvtudásról, a szociális készségekről és a kulturális kapcsolódásokról is. Nemcsak a gépeket kell versenyképesebbé tenni, hanem az embereket és a társadalmat egészen egészében.

Átalakuló keretrendszer

A miniszter szólt arról is, hogy az Európai Bizottság közzétette a következő időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatait, köztük a kohéziós politika célkitűzéseit érintő tervezeteket is. Bár már az év elején megjelentek hírek a Bizottság lehetséges elképzeléseiről az új többéves pénzügyi keret (MFF) szerkezetével és abban a kohéziós politika helyével kapcsolatban, a jól ismert keretrendszer ilyen mértékű átalakítására nem számítottak, s ezért az nagy visszhangot váltottak ki az egész Európai Unióban. A Bizottság jelentős változtatásokat tervez bevezetni a jövőbeni kohéziós politikában az egyszerűsítés, a versenyképesség és a hatékonyság fokozása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése jegyében. Ennek keretében az uniós forrásokat, amelyek megosztott irányítás alatt állnak, egyetlen egységbe, az úgynevezett Egységes Alapba (Single Fund) vonták össze. Az egységesített megközelítés alapján a kohéziós politika céljainak finanszírozása nem a jól ismert Kohéziós Alap forrásaiból történik majd. Az adott MFF-fejezet alatt mintegy 450 milliárd eurót különítettek el a gazdasági, területi és társadalmi kohézió céljaira, beleértve a halászati, vidéki közösségi és turisztikai fejlesztéseket is. Így jelentős változások várhatók a tagállamok végrehajtási rendszereiben, s a reform mértéke akadályozhatja a programozási időszakok közötti zökkenőmentes átmenetet is. „Ebben a szakaszban, amikor az uniós intézmények még vizsgálják a javaslatokat, különösen fontos, hogy alaposan elemezzük azokat, és feltegyük a megfelelő kérdéseket” – hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor. Például: A források és a programozás szintjén a javasolt összevonások valóban megteremtik-e a megfelelő feltételeket a kohéziós célok, valamint a tagállamok, régiók és térségek igényeinek teljesítéséhez? Ellensúlyozhatók-e a kohéziós politikát érintő lehetséges kockázatok a javaslatokban rejlő előnyökkel? „Közös érdekünk, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a tagállamok, régiók és térségek fejlesztésének előmozdítására, a partnerségben meghatározott prioritások alapján” – szögezte le a miniszter.

Középpontban az emberek

A kohéziós politika belső megerősítéséről Tüttő Kata, az Régiók Európai Bizottságának elnöke tartott előadást. Először bemutatta az általa képviselt intézményt, amely az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellett működik, és amely Európa városait és régióit képviseli. Tagja több mint 700 helyben megválasztott politikus – polgármesterek, régióelnökök, kisvárosi képviselők, szigetekről és hegyvidékekről érkező önkormányzati vezetők –, vagyis azok, akik közvetlenül kezelik és felhasználják a kohéziós, szociális és fejlesztési uniós forrásokat. A helyi és regionális önkormányzatok valósítják meg az uniós döntések mintegy 70%-át, ezért tapasztalatuk különösen értékes. Feladatuk, hogy az európai jogszabályokat a helyi valósághoz igazítsák, hiszen Európán belül nagyon különbözőek a gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok. Az EU egyedülálló abban, hogy politikája középpontjába az emberek biztonságát helyezi, nem csupán a vállalatok versenyképességét. Ezért foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a klímaváltozás, a demográfiai átalakulás és a digitális átmenet, emelte ki Tüttő Kata.
A szubszidiaritás elve – vagyis a döntések lehető legalacsonyabb szinten való meghozatala – nem csupán az uniós források elosztásáról szól, hanem a felelősség megosztásáról is. A felelősség a polgároktól indul, majd a családon, közösségen, városon, régión, nemzeti szinten keresztül ér el az európai szintre, tette hozzá. Rámutatott továbbá, hogy az uniós költségvetés valójában nem nagy: a hét évre szóló teljes keret kevesebb, mint Németország egy tartományának (például Bajorországnak) egyéves GDP-je. Az EU a közös piac fenntartására a GDP mintegy 1%-át költi, ami 9%-os gazdasági többletet eredményez – tehát ez befektetés, nem segély. A kohéziós politika nem jótékonyság, hanem a közös európai piacba való beruházás, amely az emberekbe, a vállalkozásokba és a régiók összekapcsolásába fektet. A jelenlegi reformok kapcsán azonban egyre nagyobb a központosítás veszélye – figyelmeztetett a Régiók Európai Bizottságának elnöke.
Az új költségvetési gondolkodás a forrásokat két részre osztja: az egyik a Bizottság közvetlen irányítása alá tartozik (például a versenyképesség, védelem, globális politika), a másik pedig a hagyományos politikákat – mezőgazdaság, halászat, kohézió stb. – tartalmazza, amelyet rugalmasan a nemzeti kormányok kezelnek. Ez azonban kockázatos, mert a túlzott rugalmasság a hosszú távú célokat a rövid távú válságkezelés felé tolhatja el. A központosítás egyik oka az, hogy Európa állandó válságüzemmódban működik – egyik napról a másikra kell reagálni gazdasági, biztonsági, vagy éppen klímaválságokra. Ez viszont a jövőre szánt források elhasználásához vezethet. A siker kulcsa, hogy a helyi közösségek, vállalkozások és vezetők is részt vegyenek a döntésekben, hiszen minden térség más helyzetből indul, más sebességgel halad, és más megoldásokat igényel. Csak így lehet fenntartani az emberek bizalmát és biztosítani, hogy az uniós politika a valós igényekre épüljön.

A magyar álláspont

A folytatásban Molnár Balázs Péter, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára a 2028 utáni többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos magyar álláspontot ismertette. Mint mondta, a kohéziós politika nemcsak a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában, hanem az egységes piac működésének és az EU versenyképességének előmozdításában is kulcsszerepet játszik. Az uniós források nem juttatások, hanem befektetés, amely hozzájárul a közös piac fejlődéséhez és a versenyképesség növeléséhez. A Bizottság javaslata jelentős átalakításokat tartalmaz: a kohéziós és a közös agrárpolitika külön sorai megszűnnek, helyettük egy egyesített alap jön létre, amely minden közös irányítású programra érvényes szabályokat állít fel. Ez azonban aggodalmat kelt, mivel a tagállamok ellenőrzési szerepe csökken, és a politikai feltételesség növekszik, ami jogi és intézményi problémákat vet fel – figyelmeztetett a helyettes államtitkár. A javaslat szerint a tagállamoknak nemzeti és regionális partnerségi tervet kell benyújtaniuk, amely a reformok, beruházások és egyéb beavatkozások átfogó csomagját tartalmazza. Bár a tervezet az egyszerűsítés elvét követi, Magyarország aggályosnak tartja, hogy a valós célokat és a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot nem biztosítja. A kohéziós politika továbbra is a territóriumi kohézió erősítésére és a kevésbé fejlett régiók támogatására kell, hogy fókuszáljon, hozzájárulva az EU versenyképességéhez és a közös célok eléréséhez – vélte Molnár Balázs Péter.

Vendégek

Aleksander Jevšek, Szlovénia Fejlesztési, Stratégiai Projektek és Kohézió Minisztériumának minisztere tapasztalatai alapján kiemelte, hogy a kohéziós források felhasználása gyakran túl bonyolult, a sokszor emlegetett „egyszerűsítés” gyakorlatban nem valósul meg, sőt a rendszer egyre komplikáltabbá válik. 2022 óta a kohéziós politikáért felelős miniszterként dolgozik, majd a minisztérium átszervezésével a regionális fejlesztésért is felel. Tapasztalatai szerint a kohéziós források kritikusak a helyi és regionális fejlesztéshez, és a problémákat csak akkor lehet igazán látni, ha a helyi szintről indulva haladunk felfelé a döntéshozatalban. Szlovéniában jelenleg kiegyensúlyozott regionális fejlesztésre vonatkozó törvényt készítenek, valamint stratégiai terveket dolgoznak ki a helyi fejlesztésre, különös tekintettel a régiók közötti jelentős különbségekre. Céljuk, hogy minden térségben biztosítani lehessen a minőségi élet feltételeit, például munkalehetőséget, oktatást, kultúrát és lakhatást a helyi lakosok számára. Szlovénia elkötelezett a kohéziós politika mellett, és együtt kíván dolgozni a kohézióbarát országokkal.

Ezt követően Dragos Pislaru, Románia Európai Beruházásokért és Projektekért Felelős Minisztere kiemelte, hogy Románia 21 éve aktívan részesült a kohéziós forrásokból, és az ország tapasztalatai bizonyítják a politika eredményességét. Ugyanakkor a reformok és az új finanszírozási modellek – például a teljesítményalapú és a reformhoz kötött befektetések – megfelelő kontextus és tervezés nélkül problémásak lehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző uniós programok – kohéziós politika, agrárpolitika – gyakran nincsenek összhangban egymással, ami a hatékony megvalósítást nehezíti. Szükséges lenne egy koherens program, amely összekapcsolja a különböző alapokat, miközben megtartja azok specifikumait és a korábbi tapasztalatokat. A kulcs a bizalom és a felelősség: a kormányoknak és az EU-nak egyaránt világosan kell kommunikálniuk, hogyan használják fel a forrásokat, és a döntéshozatalban a különböző szereplők – akadémia, civil szervezetek, magánszektor – tapasztalatait is figyelembe kell venni. A cél, hogy a MFF valódi előnyöket biztosítson a polgároknak, és a kohéziós politika az uniós polgárok javát szolgáló befektetési eszközként működjön.

Nagyobb, rugalmasabb, egyszerűbb

Az Európai Bizottság víziója a következő többéves pénzügyi keretről címmel Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető közgazdasági elemzője tartott prezentációt. Az Európai Bizottság bemutatta, miként kívánja átalakítani és megerősíteni az uniós költségvetést a következő többéves pénzügyi keretben, válaszul a válságokra és új kihívásokra. A tervezet célja, hogy nagyobb, rugalmasabb és egyszerűbb költségvetés jöjjön létre, amely jobban szolgálja az uniós polgárokat – fogalmazott. A Bizottság 2 milliárd eurós, eddig példátlan nagyságú költségvetést javasol, amely eredményorientált és kevesebb bürokráciával működne. A jelenlegi bonyolult rendszert négy fő fejezet váltaná fel: Növekedés és kohézió (beleértve a regionális fejlesztést, mezőgazdaságot, biztonságot), Versenyképesség és biztonság, Európa globális szerepe, Közigazgatás. Fontos újítás, hogy könnyebb lesz az átcsoportosítás a fejezetek között, így az EU gyorsabban reagálhat válságokra. A javaslat a jogállamiság tiszteletben tartását továbbra is feltételként szabja a források felhasználásához. A költségvetésben külön figyelmet kapnak a legszegényebb régiók, a klíma- és környezetvédelem (a források legalább 43%-a), valamint az oktatás és innováció – például az Erasmus+ és az új Európai Versenyképességi Alap. Összességében a Bizottság célja, hogy az uniós források átláthatóbbak, gyorsabban elérhetők és hatékonyabban felhasználhatók legyenek, miközben megerősítik az EU válságállóságát és globális szerepét – foglalta össze a változásokat a szakember.

Hol születik az innováció?

Regionális különbségek egy összetartó Európában címmel Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézetének igazgatója tartott előadásában azt a kérdést járta körül, hogy hol születik valójában az innováció Európában. Nos, a régiókban, városokban és helyi közösségekben, ahol az ötletekből tettek, programok lesznek. Európa igazi ereje nem a nyersanyagokban, hanem az ötletekben és az ambícióban rejlik. A kutatások azt mutatják, hogy az innováció alapvetően helyi jelenség, ugyanakkor komoly regionális különbségek vannak az innovációra fordított uniós források elosztásában. A fejlettebb régiók messze több támogatást kapnak, míg a kevésbé fejlettek – különösen Közép- és Kelet-Európában – lemaradnak. Az előadó szerint ez nem egyszerű „finanszírozási rés”, hanem finanszírozási szakadék, ami tovább mélyíti a különbségeket a nyugati és keleti, illetve az északi és déli tagállamok között. A források legnagyobb része a fejlett egyetemekhez, ipari központokhoz és innovációs rendszerekhez kerül, miközben a feltörekvő régiók és kisebb egyetemek háttérbe szorulnak – nem a gyengébb ötleteik, hanem gyengébb kiindulási pozíciójuk miatt.
A megoldás kulcsa nem a források csökkentése, hanem a versenyfeltételek kiegyenlítése és az összekapcsoltság (konnektivitás) erősítése. A kohéziós politika és a közvetlen uniós programok (pl. Horizon Europe, Digital Europe) nem versenytársak, hanem egymást kiegészítő eszközök kell, hogy legyenek: a kohéziós alapoknak fel kell készíteniük a régiókat a részvételre, míg a közvetlen programoknak nemcsak az érettséget, hanem a fejlődési lendületet is jutalmazniuk kell. Az európai innovációs szakadékot csak akkor lehet áthidalni, ha a régiók közötti együttműködés, a pénzügyi arányosság és a kohéziós alapok szerepe tovább erősödik – így hozható létre valóban egységes és versenyképes európai innovációs térség.

A helyben maradás joga

A délután két panelbeszélgetéssel folytatódott. Az első, „A kohézió jövője – milyen feltételek mellett tartható fenn az EU regionális politikája a következő pénzügyi ciklusban – „ a helyben maradás joga” – a regionális politika jövője” címet viselte, és azt vizsgálta, hogy a kohéziós politika képes-e alkalmazkodni az új kihívásokhoz, miközben megőrzi alapvető küldetését, a regionális különbségek csökkentését.

A panelbeszélgetést Pató Viktória Lilla, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója moderálta, Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztosa és az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője, Cseke Bence, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója, valamint Schenk Richárd, az MCC Brüsszel kutatója részvételével.

A beszélgetés az újonnan kezdődő többéves pénzügyi keretről szólt, különös tekintettel a regionális különbségekre és a városi–vidéki kapcsolatok erősítésére. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi regionális különbségek károsak az egységes piac működésére, és az uniós források jelenlegi elosztása tovább fokozhatja ezeket az egyenlőtlenségeket. Petri Bernadett megoldásnak a mentorálási rendszerek és a horizontális programok erősítését tartja, míg Cseke Bence kiemelte a Funkcionális Várostérségek szerepét, ahol a város–agglomeráció együttműködés gazdasági és társadalmi kohéziót teremthet, közép-európai sikeres példák alapján. Schenk Richard bevezette a közönséget a kohéziós politika fejlődéstörténetébe, valamint kifejtette véleményét arról, hogy a föderális berendezkedés milyen hatással van a regionális együttműködések szorosságára.

A beszélgetés résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy innováció és a helyben maradás joga nélkül a vidéki elnéptelenedés folytatódni fog. A panel vizsgálta a kohézió és a közvetlenül kezelt uniós források közötti egyensúlyt, kiemelve a szinergiára való növekvő igényét. Magyar szempontból elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése és az innovációs ökoszisztémák megerősítése, miközben a kapacitásbeli hiányosságok akadályozzák a kisebb régiók felzárkózását. A szekció azzal a gondolattal zárult, hogy Európa jövőjét a kiegészítő regionális együttműködésre kell építeni a versengés helyett: „ne versenyezzünk, hanem egészítsük ki egymást, és ezt kell alkalmazni a kohéziós és a közvetlen uniós források közötti viszonyrendszerre is.”

A következő, „Az MFF a versenyképesség szolgálatában az EU-n belül és azon túl” című panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogyan alakítható a következő többéves pénzügyi keret annak érdekében, hogy Európa versenyképességét belsőleg és globálisan is erősítse.

A panel résztvevői voltak Kutasi Gábor, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője; Juhász Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető gazdasági elemzője; Schenk Borbála, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője; valamint Ráczova Orsolya, az Eurasia Group vezető elemzője. A beszélgetést Csepeli Réka, a NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója moderálta.

A beszélgetés a következő többéves pénzügyi keretre összpontosított, különösen annak potenciáljára, hogy erősítse Európa versenyképességét, miközben biztosítja a kohézió egyensúlyát. A panel résztvevői kiemelték, hogy a javasolt MFF ambiciózus, előnyben részesíti az innovációt, a kutatást és a stratégiai befektetéseket, hogy Európa jobban pozícionálja magát a globális gazdaságban. Kutasi Gábor hangsúlyozta, hogy bár a kohézió továbbra is fontos, a források koncentrálása a versenyképességre és az innovációra kihívást jelenthet a régiók közötti homogenitás fenntartásában, ami az EU prioritásainak eltolódását tükrözi.

A panel résztvevői rámutattak az Európát érintő kockázatokra és bizonytalanságokra, beleértve a geopolitikai feszültségeket, az energiafüggőséget és a fiskális nyomást, kiemelve, hogy ezek a kihívások a rugalmasságot és ellenálló képességet teszik központi elemmé az uniós politikában. Megállapították, hogy az MFF forrásainak egyszerűsítése és konszolidációja lehetőséget nyújt a források koherensebb, stratégiai felhasználására, bár a bürokratikus akadályok továbbra is fennállnak.

Az innováció kulcstémaként jelent meg: a panel résztvevői szerint az új keret kifejezetten összekapcsolja a kutatást és az innovációt a versenyképességgel, ambiciózus finanszírozással a Horizon Europe következő szakaszában. Ugyanakkor, ahogy Schenk Borbála is aláhúzta, továbbra is fennállnak a különbségek a jól kiépített „non-Widening” és a kevésbé fejlett „Widening” országok között, és e különbségek áthidalásához szükség van mind uniós szintű programokra, mind a tagállamok erőteljesebb bevonására.

A panel optimista hangvétellel zárult, hangsúlyozva, hogy a kohéziós és innovációs források stratégiai felhasználása megerősítheti a regionális kutatóközpontokat, hasznosíthatja a helyi tudást, és biztosíthatja, hogy a kevésbé fejlett régiók is képesek legyenek versenyezni, végső soron támogatva Európa hosszú távú versenyképességét.

Az esemény visszanézhető az NKE Youtube csatornáján: https://www.youtube.com/live/-1FC3qwouZA”

Forrás:
https://www.ludovika.hu/magazin/aula/2025/10/22/hogyan-lehet-valoban-versenykepes-es-innovativ-europa/; Kovács Lilla; Ludovika.hu, Magazin; 2025. október 22.

Közigazgatás, politika, jog

A következő években 340 milliárd forint áll rendelkezésre vállalati innovációs pályázatokra

„A következő években innovációra és kutatásra összesen 450 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 340 milliárd forint a vállalati szektor számára – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Vállalkozói Innovációs Tanács hétfői budapesti ülése után tartott sajtótájékoztatón.

Hankó Balázs kiemelte: a hét pályázati konstrukcióval a várakozások szerint 3000 magyar vállalkozást érnek el. A programok támogatják egyebek közt a nagyvállalatok termékfejlesztését, a kisebb vállalatok üzleti folyamatainak innovációit, új technológiák piacra vitelét, az innovatív élettudományi fejlesztéseket, és kockázati tőkeprogram is indul. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), valamint a háttérintézmények részvételével november-decemberben országos innovációs roadshow-t indít, hogy felhívják a vállalkozások figyelmét az elérhető lehetőségekre – ismertette a miniszter. Hankó Balázs felidézte: célul tűzték ki, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen.

A miniszter elmondta: a Vállalkozói Innovációs Tanácsot az MKIK-val közösen vezetik, és az elmúlt időszakban számos olyan előrelépést sikerült megtenni, amely a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) innovációs aktivitását segíti. Az innováció fontosságát jelzi, hogy egy innovatív vállalat 58 százalékkal hatékonyabban működik, 31 százalékkal magasabb bért fizet, 2,5-szer több dolgozót foglalkoztat és 90 százalékkal többet exportál – fejtette ki. Hankó Balázs hangsúlyozta: el szeretnék érni, hogy 2030-ra minden második magyar kkv innováljon.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta: a pályázatok érdemben meg tudják mozgatni a gazdaságot, a kamara pedig eljuttatja a vállalkozásokhoz a megvalósításhoz szükséges információkat. Az induló roadshow-ról szólva kiemelte: célzottan is megkeresik azokat a vállalkozásokat, amelyek egy-egy térségben érintettek lehetnek. Nagy Elek emlékeztetett, hogy fél évvel ezelőtt a kormány ötéves, nagyon részletes megállapodást írt alá a kamarával, ennek egyik fejezete a tudás alapú gazdaság. Magyarország válaszúthoz ért, a munkaintenzív szakasz lezárult; az elmúlt évtizedekben csak azok az országok voltak sikeresek, amelyek a tudásba fektettek – mutatott rá a kamara elnöke. Hozzátette: ezt az utat szeretnék járni.”

Forrás:
Hankó Balázs: 340 milliárd forint áll rendelkezésre vállalati innovációs pályázatokra; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. október 20.

Polgármesteri jogállás, fejlesztések, lakhatás és mesterséges intelligencia – fókuszban a TÖOSZ elnökségi ülése

„A polgármesteri jogállási törvény, az Otthon Start Program, a Versenyképes Járások Program és a mesterséges intelligencia önkormányzati alkalmazásai is napirendre kerültek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének 2025. október 14-én tartott kibővített elnökségi ülésén. A tanácskozáson kormányzati és szakmai partnerek részvételével átfogó egyeztetés zajlott az önkormányzati rendszert érintő aktuális fejlesztési és szabályozási kérdésekről.

Dr. Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke elmondta, hogy a Szövetség kezdeményezi egy, az országgyűlési képviselőkéhez hasonló önálló polgármesteri jogállási törvény megalkotását, és beszámolt a Kisvárosi Program megújításáról.
Az elnök kitért a TÖOSZ és az MBH Bank stratégiai együttműködésére is, amelynek célja, hogy a két szervezet közösen támogassa a hazai önkormányzatok fejlődését és a helyi közösségek megerősítését.

Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára előadásában a Versenyképes Járások Program eredményeit és folytatását ismertette. Mint elmondta, a program célja a térségi együttműködések erősítése, a közszolgáltatások fejlesztése és a gazdasági különbségek mérséklése. A 2026-os költségvetéshez kapcsolódó támogatási felhívások már novembertől benyújthatók.

Dr. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettes az Otthon Start Program aktuális kérdéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy az önkormányzatokkal való folyamatos egyeztetés kulcsfontosságú, hiszen az önkormányzatok egyszerre jelentenek visszajelzést a helyi tapasztalatokról és közvetítő csatornát a lakosság felé.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke a mesterséges intelligencia önkormányzati alkalmazásainak lehetőségeit mutatta be, és ismertette a Tudásközpont fejlesztéseit.”

Forrás:
Polgármesteri jogállás, fejlesztések, lakhatás és mesterséges intelligencia – fókuszban a TÖOSZ elnökségi ülésén; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2025. október 16.

Európai Unió

Ursula von der Leyen bemutatta az Európai Bizottság 2026-os terveit

„Az Európai Bizottság arra fog összpontosítani 2026 folyamán, hogy a migrációs és menekültügyi paktumot átültesse a gyakorlatba – jelentette ki Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke Strasbourgban kedden.

Az Európai Parlament plenáris ülésének keretében mutatta be az Európai Bizottság 2026-os munkaprogramját Ursula von der Leyen, aki beszédében hangsúlyozta: a brüsszeli testület intézkedéseket kíván hozni az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex mandátumának megerősítésére, az unió területén jogtalanul tartózkodók hatékony visszaküldésére, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem felszámolását célzó szankciókra.

Elmondta, az Európai Bizottság 2030-ig tartó időszakra vonatkozó felkészültségi keretre építve az EU védelmi képességeinek megerősítésére és a stratégiai partnerekkel való együttműködés fokozására fog összpontosítani.

Drónvédelem, határvédelem

„Olyan kiemelt intézkedéséken fogunk dolgozni, mint az európai drónvédelmi kezdeményezés, amely elengedhetetlen az EU keleti felének védelme számára” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság meg fogja erősíteni az unió határainak védelmét, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és a határokon átnyúló létfontosságú kommunikációs rendszerek fejlesztését – mondta.

Az uniós bizottsági elnök közölte, a 2026-os munkaprogram egy szuverénebb és függetlenebb Európa kiépítését célozza. A munkaprogram a biztonságot és a demokráciát fenyegető veszélyekkel, a konfliktusokkal és geopolitikai feszültségekkel, a gazdaságot és az ipart fenyegető kockázatokkal, valamint az éghajlatváltozás felgyorsításából eredő jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal foglalkozik.

„Egyes nagyhatalmak kiszámíthatatlanok, mások ellenségesek Európával”

„Az orosz háború kimenetele évtizedekre fogja meghatározni Európa biztonsági rendjét. Van remény arra, hogy a gázai háború végre véget érjen. Regionális és globális rendünk újra rajzolódik. Európának meg kell küzdenie a helyéért egy olyan világban, ahol egyes nagyhatalmak kiszámíthatatlanok, vagy akár ellenségesek velünk szemben” – fogalmazott.

Közölte tovább, hogy az egyre nyugtalanabbá váló világban a korábbinál szorosabban kell ragaszkodni az európai eszmékhez, a szabadságokhoz és jogokhoz. Új utakat kell találni a jogállamiság fenntartására, meg kell védeni a független médiát, új szabályok kellenek a korrupció elleni küzdelemre, és meg kell védeni a demokráciát a külföldi beavatkozástól.

Cél az ipar segítése és a kisebb bürokrácia

Elmondta, az uniós bizottság jövőre csökkenteni fogja a bürokráciát a háztartások, a vállalkozások és a közigazgatások számára. Több uniós jogszabály egyszerűsítésére és a költségek csökkentésére fog összpontosítani a gépjárműipar, a környezetvédelem, az adózás, az élelmiszerek és takarmányok, az orvostechnikai eszközök és az energiatermékek vonatkozásában.

A fenntartható jólét és a versenyképesség javítása érdekében az Európai Bizottság folytatni fogja az európai ipari bázis megerősítésére, valamint az európai stratégiai ipari ágazatok és munkahelyek támogatására irányuló munkáját. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó központ létrehozása, valamint a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály révén növelni fogja Európa ellenállóképességét a létfontosságú nyersanyagokkal való ellátás terén. Célja lesz továbbá, hogy 2028-ig jelentősen felszabadítsa az egységes piacban rejlő lehetőségeket a versenyképességi akadályok felszámolása, az európai innovációs intézkedéscsomag létrehozása, az innovatív vállalkozásokra vonatkozó rendszer létrehozása, valamint a tudás és az innováció előmozdítása révén.

A szegénység okai és lakhatási válság

Az európai családok mindennapi problémáinak kezelése érdekében az Európai Bizottság számos intézkedést kíván előterjeszteni a megélhetési költségek jelentette válság kezelésére. Javaslatot tesz a minőségi munkahelyekről szóló törvényre, és foglalkozni fog a szegénység kiváltó okaival és a lakhatási válsággal.

A brüsszeli testület továbbá állattenyésztési stratégiát mutat be, és felülvizsgálja az élelmiszerláncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat az európai mezőgazdasági termelők támogatása érdekében. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv révén biztosítani fogja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességet.

A testület segíteni fogja a demokratikus intézményeknek a szélsőségességgel és a dezinformációval szembeni védelmét. Fokozni fogja a fogyasztóvédelmet és felül fogja vizsgálni a csalás elleni intézkedéseket. Vizsgálni fogja a fiatalokat, különösen a gyermekeket és a közösségi médiát érintő kérdéseket, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a fogyatékossággal élők jogaira vonatkozó új stratégiák révén továbbra is elő kívánja mozdítani az egyenlőségközpontú Európai Uniót.

A brüsszeli testület közel-keleti stratégiát fog előterjeszteni, amely magában foglalja a szíriai és libanoni átmenet támogatását is. A humanitárius segítségnyújtást megreformálja a gyorsabb és hatékonyabb válságkezelés érdekében – tájékoztatott.

Az EU támogatja Ukrajnát és fokozni akarja a nyomást Oroszországra

Ursula von der Leyen kijelentette: az EU továbbra is határozottan kiáll Ukrajna mellett, szilárd támogatást nyújtva az ország sürgős pénzügyi és katonai szükségleteihez és újjáépítési erőfeszítéseihez. Moldovával együtt továbbra is támogatni fogja Ukrajna uniós integrációs erőfeszítéseit – húzta alá.

Kijelentette: az ukrajnai háborúnak igazságos és tartós békével kell véget érnie. Ezért az EU továbbra is fokozni fogja a nyomást Oroszországra, ezzel is támogatva Ukrajna ellenállását. Még ha a háború véget is ér, Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigazdasága és birodalmi téveszméi nem fognak eltűnni. Fel kell készülni azokra a fenyegetésekre, amelyekkel Európa ma és holnap szembesülhet – húzta alá. Kijelentette továbbá: a Közel-Keleten Európának szerepet kell játszania Gáza újjáépítésében, a kétállami megoldást célzó kezdeményezések, valamint egy új Szíria születésének ösztönzésében.”

Forrás:
Ursula von der Leyen bemutatta az Európai Bizottság 2026-os terveit; Infostart / MTI; 2025. október 21.

Az Európai Bizottság 2026. évi munkaprogramja

„Az Európai Bizottság a mai napon ismertette 2026. évi munkaprogramját, amely egy sor intézkedést vázol fel egy szuverénebb és függetlenebb Európa megvalósítása érdekében. Az „Európa függetlenségének pillanata” című munkaprogram a biztonságunkat és demokráciánkat fenyegető veszélyekből, a konfliktusokból és geopolitikai feszültségekből, a gazdaságunkat és iparunkat fenyegető kockázatokból, valamint az éghajlatváltozás felgyorsításából eredő jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal foglalkozik. A munkaprogram az Ursula von der Leyen elnök által megfogalmazott politikai iránymutatásban és a biztosi testület tagjainak megküldött megbízólevelekben foglalt kötelezettségvállalásokra, valamint az Unió helyzetéről szóló, 2025. évi beszédben felvázolt elképzelésekre épül.

A munkaprogram fokozott hangsúlyt fektet a Bizottság jelenlegi fő prioritásaira, azaz a versenyképesség fokozására, vezető szerep elérésére a tiszta és digitális innovációban, egyedülálló szociális modellünk megerősítésére és a kollektív biztonság garantálására.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A 2026. évi munkaprogram újabb jelentős lépést jelent egy erősebb, szuverénebb Európa felé. Továbbra is szorosan együtt fogunk működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy megvalósítsuk Európa prioritásait, növeljük a versenyképességet, kiaknázzuk az egységes piacunk erejét, egyszerűsítsük szabályainkat és kezeljük a megfizethetőségi válságot. Együtt megvédjük polgárainkat és megőrizzük értékeinket.”

Az egyszerűsítésen és a végrehajtáson a hangsúly

2026-ban a Bizottság továbbra is csökkenteni fogja a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek adminisztratív terheit. A szintén a mai napon elfogadott, a szabályok egyszerűsítéséről, végrehajtásáról és érvényre juttatásáról szóló első áttekintő jelentés felhívja a figyelmet az eddig elért eredményekre, például a hat omnibusz csomagra és más egyszerűsítési javaslatokra, amelyek célja, hogy a vállalkozások és a polgárok évente több mint 8,6 milliárd euró összegű megtakarítást érhessenek el az adminisztratív költségek terén.

Több jövő évi kezdeményezés is az uniós jogszabályok egyszerűbbé tételére és a költségek csökkentésére fog összpontosítani. Számos egyszerűsítési javaslat van tervbe véve a kulcsfontosságú ágazatokban, beleértve a gépjárműipart, a környezetvédelmet, az adózást, az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, az orvostechnikai eszközöket és az energiatermékekre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítését. Ezzel párhuzamosan a végrehajtási párbeszédek és a valóság-ellenőrzések továbbra is segíteni fogják a Bizottságot a további egyszerűsítési lehetőségek azonosításában, többek között a polgárokra nehezedő terhek csökkentése érdekében.

Az áttekintő jelentés bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamokat hivatottak segíteni az uniós szakpolitikák végrehajtásában, valamint a végrehajtással kapcsolatos legfontosabb statisztikákat és tevékenységeket. A Bizottság aktívan dolgozik a több mint 1500 folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyön az uniós szabályok teljes körű végrehajtása érdekében, valamint azért, hogy a polgárok és a vállalkozások részesülhessenek annak előnyeiből.

Egy szuverénebb és függetlenebb Európa: a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában foglalt kiemelt feladatok

Fenntartható jólét és versenyképesség: A Bizottság folytatni fogja az európai ipari bázis megerősítésére, valamint az európai stratégiai ipari ágazatok és munkahelyek támogatására irányuló munkáját az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály révén. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó központ létrehozása, valamint a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály növelni fogja Európa rezilienciáját a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás terén. A Bizottság célja továbbá, hogy az akadályok felszámolása, az európai innovációs intézkedéscsomag, valamint az innovatív vállalkozásokra vonatkozó 28. rendszer létrehozása, továbbá a tudás és az innováció „ötödik szabadságának” előmozdítása révén lendületet adjon az egységes piacban rejlő lehetőségek jelentős kiaknázásának 2028-ig.

Védelem és biztonság: A ReArm Europe terv / Készenlét 2030 keretére fogunk építeni: kulcsfontosságú prioritásunk az EU védelmi képességeinek megerősítése és a stratégiai partnerekkel folytatott együttműködés fokozása. Olyan kiemelt kezdeményezéseken fogunk dolgozni, mint az európai drónvédelmi kezdeményezés, amely alapvető fontosságú a keleti őrség számára. A Bizottság fokozza továbbá az Unió határainak védelmét, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és a határokon átnyúló kritikus kommunikációs rendszerek fejlesztését. Összpontosítani fogunk a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtására.

Szociális modell és innováció: Annak érdekében, hogy megoldást találjunk azokra a problémákra, amelyekkel az európai családok nap mint nap szembesülnek, egy sor intézkedést előterjesztünk a megfizethetőség és a megélhetési válság kezelése érdekében. Javaslatot fogunk tenni a minőségi foglalkoztatásról szóló jogszabályra. A méltányos munkavállalói mobilitásról szóló csomag, beleértve a készségmobilitási kezdeményezést is, hordozhatóbbá fogja tenni a képesítéseket. Foglalkozni fogunk a szegénység kiváltó okaival és a lakhatási válsággal is.

Életminőség – élelmiszer, víz és természet: A Bizottság az európai mezőgazdasági termelők támogatása érdekében elő fogja terjeszteni az állattenyésztési stratégiát és felül fogja vizsgálni az élelmiszerláncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv biztosítani fogja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát. Az óceánügyi jogszabály az európai óceánpolitikai irányítás jogi kereteként fog szolgálni.

Demokrácia és jogállamiság: A Bizottság intézkedéseket fog hozni a demokratikus intézmények szélsőségességgel és dezinformációval szembeni védelméért, meg fogja erősíteni a fogyasztóvédelmet és felül fogja vizsgálni a csalás elleni szabályozást. A szakértői testület ajánlásai nyomán gondosan meg fogjuk vizsgálni azokat a kérdéseket, amelyek a fiatalok, kiváltképp a gyermekek, és a közösségi média kapcsán felmerültek és válaszra várnak. A Bizottság a nemek közötti egyenlőségre és a fogyatékossággal élők jogaira vonatkozó új stratégiák révén továbbra is az egyenlőségközpontú unió kiépítésén dolgozik majd.

Globális szerepvállalás: Megerősítjük globális partnerségeinket, és továbbra is határozottan kiállunk Ukrajna mellett, szilárd támogatást nyújtva az ország sürgős pénzügyi és katonai szükségleteihez és újjáépítési erőfeszítéseihez. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna uniós integrációs erőfeszítéseit, ahogy Moldováét is. Továbbá megreformáljuk a humanitárius segítségnyújtást a gyorsabb és hatékonyabb válságreagálás érdekében. Ki fogjuk terjeszteni a földközi-tengeri paktumunkat. Elő fogunk terjeszteni egy közel-keleti stratégiát, amely magában foglalja a szíriai és libanoni átmenet támogatását is.

A jövő Uniójának megalapozása

Ambiciózus terveink megvalósításához ambiciózus forrásokra van szükség. Ezt tükrözi az EU következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslat, amely közel 2 billió euró összeget irányoz elő. A Bizottság ezért felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb állapodjanak meg erről a keretről, és mozdítsák elő a kulcsfontosságú jogalkotási prioritásokat.

Háttér-információk

A Bizottság minden évben munkaprogramot fogad el, amelyben ismerteti, milyen intézkedéseket fog végrehajtani a következő évben. A munkaprogram tájékoztatással szolgál a nyilvánosság és a társjogalkotók számára a Bizottság politikai kötelezettségvállalásairól új kezdeményezések – köztük egyszerűsítési javaslatok – előterjesztésére, függőben lévő javaslatok visszavonására és hatályos uniós jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozóan. A munkaprogram az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az EU tanácsadó szerveivel folytatott szoros együttműködés eredménye.

További információk

A Bizottság 2026. évi munkaprogramja

A szabályok egyszerűsítéséről szóló 2025. évi áttekintő jelentés

Kérdések és válaszok a Bizottság 2026. évi munkaprogramjáról

Kérdések és válaszok a 2025. évi áttekintő jelentésről

Tájékoztató a Bizottság 2026. évi munkaprogramjáról

Tájékoztató a 2025. évi áttekintő jelentésről

Idézet(ek)

„A 2026. évi munkaprogram újabb jelentős lépést jelent egy erősebb, szuverénebb Európa felé. Továbbra is szorosan együtt fogunk működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy megvalósítsuk Európa prioritásait, növeljük a versenyképességet, kiaknázzuk az egységes piacunk erejét, egyszerűsítsük szabályainkat és kezeljük a megfizethetőségi válságot. Együtt megvédjük polgárainkat és megőrizzük értékeinket.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„E munkaprogram célja, hogy polgáraink elvárásaival összhangban megerősítse az EU versenyképességét, biztonságát és demokráciáját. Egyértelmű és ambiciózus tervet terjesztünk elő az előttünk álló megannyi kihívás kezelésére, és szorosan együtt fogunk működni a társjogalkotókkal annak érdekében, hogy megvalósítsuk a munkaprogramban ígért intézkedéseket.” – Maroš Šefčovič, a kereskedelemért és a gazdasági biztonságért, valamint az intézményközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelős biztos

„Ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon, működőképes szabályokra van szükség: egyszerű, intelligens és gyorsan végrehajtott szabályokra, amelyek nem rónak terhet az emberekre és a vállalkozásokra, hanem helyzetbe hozzák őket. A törekvéseket tettekre váltottuk mindössze hat hónap alatt: létrehoztunk hat omnibusz csomagot, amelyek segítségével évente 8,6 milliárd euró takarítható meg, valamint újból előtérbe helyeztük a szabályok végrehajtását és érvényre juttatását. Ez azonban csak a kezdet. A Bizottság ma elfogadott 2026-os munkaprogramjával elindítjuk az egyszerűsítés következő szakaszát: olyan megközelítést alkalmazunk, amely a bürokrácia helyett az eredményekre, az összetettség helyett pedig a hatékonyságra összpontosít.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság előterjeszti a 2026. évi munkaprogramját; Európai Bizottság; 2025. október 21.

Az Európai Tanács következtetései a versenyképességről és a kettős átállásról

„IV. VERSENYKÉPESSÉG ÉS KETTŐS ÁTÁLLÁS

32. Az Európai Tanács – a 2025. márciusi és júniusi következtetéseire építve, valamint az egyszerűsítésre, a versenyképes zöld átállásra és a szuverén digitális átállásra összpontosítva – mélyreható megbeszélést tartott arról, hogy miként lehetne tovább erősíteni az EU versenyképességét. Ugrásszerű változást szorgalmaz az uniós intézkedések terén, és továbbra is figyelemmel fogja kísérni a versenyképességi és az egységes piaci menetrend valamennyi területét, mivel ez kulcsfontosságú Európa jólétének és társadalmi modelljének fenntartása szempontjából. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy ambiciózusan vigyék tovább az egységes piaci stratégia 2028-ig történő végrehajtását, többek között a Bizottság közeljövőben előterjesztendő ütemtervének fényében is.

Egyszerűsítés

33. Az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy Európa versenyképességének biztosítása érdekében minden – azaz uniós, nemzeti és regionális – szinten, valamint minden területen sürgősen elő kell mozdítani egy ambiciózus és horizontálisan vezérelt egyszerűsítési és minőségi jogalkotási programot, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a kiszámíthatóságot, a szakpolitikai célkitűzéseket, a magas színvonalat és az egységes piac integritását.Emlékeztet különösen arra a kötelezettségvállalásra, amely szerint drasztikusan és sürgősen csökkenteni kell a vállalkozásokra, többek között a kkv-kra, valamint a közigazgatásra nehezedő adminisztratív, szabályozási és jelentéstételi terheket.

34. Üdvözölve az eddig elért eredményeket, az Európai Tanács sürgeti a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy – kiemelt elsőbbséget élvező feladatként – gyorsítsák fel munkájukat az egyszerűsítési, illetve versenyképességi dimenzióval rendelkező összes javaslattal kapcsolatban. Az Európai Tanács különösen üdvözli a beruházásokra, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (CBAM) vonatkozó egyszerűsítési omnibusz csomagokkal kapcsolatban végzett munkát, továbbá a fenntarthatósági beszámolásra, az elemekkel, illetve akkumulátorokkal kapcsolatos kellő gondosságra és a vegyi anyagokra vonatkozó „stop-the-clock” intézkedéseket. Sürgeti a társjogalkotókat, hogy mielőbb fejezzék be a munkát a fenntarthatósági beszámolásra és átvilágításra, a mezőgazdaságra, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és a digitalizációra, a védelmi készültségre és a vegyipari termékekre vonatkozó, javasolt egyszerűsítési omnibusz csomagokkal kapcsolatban. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó csomagot az év végéig, a többi csomagot pedig 2026 elején a lehető leghamarabb el kell fogadni. Az Európai Tanács felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy – a Szerződésekben meghatározott vonatkozó hatáskörökkel összhangban – haladéktalanul tegyen javaslatot egy, az innovatív vállalkozások növekedését lehetővé tevő, opcionális, 28. társasági jogi rendszerre.

35. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő további ambiciózus egyszerűsítési csomagokat, többek között a gépjárműiparra, a katonai mobilitásra, a digitalizációra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a közlekedésre, a környezetre, az energiára és az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan, valamint mielőbb terjessze elő a REACH-rendelet felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy fokozódjon a vegyipari ágazat versenyképessége. Emlékeztet továbbá az erős európai gyógyszeripari ágazat fontosságára.

36. Az Európai Tanács továbbá ismételten hangsúlyozza, hogy a jogalkotási és a végrehajtási folyamatok egészében, minden szinten el kell kerülni a túlszabályozást és az új adminisztratív terhek bevezetését, különösen a kkv-k tekintetében, és jogalkotási és szabályozási önmérsékletre szólít fel, összhangban a „beépített egyszerűség” megközelítésével.

37. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az uniós vívmányok stressztesztelésére irányuló erőfeszítéseit. Ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy:

a) azonosítson további lehetőségeket a további egyszerűsítésre és a versenyképességnek a megerősítésére, többek között az egységes piaci bankrendszer általános helyzetét értékelő, 2026-ra tervezett jelentés keretében;

b) vizsgáljon meg új javaslatokat annak érdekében, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljanak a tervezési és engedélyezési eljárások a tagállamokban;

c) fokozza az egyszerűsítési erőfeszítéseket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok tekintetében;

d) adott esetben mérlegelje javaslatok visszavonását.

38. Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot (Általános Ügyek), hogy e célkitűzések fényében értékelje a Bizottság jogalkotási munkaprogramját.

Versenyképes zöld átállás

39. Az éghajlatváltozás jelentette egzisztenciális fenyegetés képezi az alapját az Unió Párizsi Megállapodás melletti elkötelezettségének, továbbá ösztönzőleg hat az Unió arra irányuló eltökéltségére, hogy teljes mértékben kiaknázza az ipari megújulásban, valamint a gazdaságainak ahhoz szükséges átalakulásában rejlő lehetőségeket, hogy létrejöhessenek a jövő tiszta technológiái, piacai, iparágai és minőségi munkahelyei. Az Unió versenyképességének fokozása, rezilienciájának megerősítése és a zöld átállás előmozdítása olyan, egymást kölcsönösen erősítő célkitűzések, amelyeket együttesen kell megvalósítani.

40. Ahhoz, hogy egy ilyen alapvető átállás sikeres legyen, annak méltányosnak és igazságosnak, pragmatikusnak, költséghatékonynak és társadalmilag kiegyensúlyozottnak kell lennie – figyelembe véve az eltérő nemzeti körülményeket –, megfizethető megoldásokat kínálva a gazdaság egészében és a polgárok számára az Unió egész területén annak érdekében, hogy biztosítani lehessen Európa versenyképességét és jólétét a jelen és a jövő nemzedékei számára.

41. Az Európai Tanács felszólít a megfizethető és tiszta energiával való ellátás biztosítását, valamint a valódi energiaunió 2030 előtt történő létrehozását célzó erőfeszítések sürgős fokozására, többek között az új, energiaunióval foglalkozó munkacsoport kihasználása révén. Ehhez az összes nettó zéró és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldást alkalmazva ambiciózus villamosításra, valamint a hálózatokba, a tárolásba és az összeköttetésekbe történő beruházásokra lesz szükség nemzeti és uniós szinten. Tekintettel a magas energiaáraknak az európai iparágak globális versenyképességére, az Unió stratégiai autonómiájára és az európai háztartásokra gyakorolt negatív hatására, az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel azt a munkát, amelynek célja az energiaárak csökkentése és a fenntartható energiatermelés támogatása az Unióban. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb be kívánja nyújtani a vonatkozó javaslatokat.

42. Az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy sürgősen fokozni kell azokat a kollektív erőfeszítéseket, amelyek Európa ipari megújulásának, modernizálásának és dekarbonizációjának technológiai szempontból semleges módon történő biztosítására irányulnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a hagyományos iparágakra, nevezetesen a gépjárműiparra, a hajózási és a légi közlekedési ágazatra, valamint az energiaigényes iparágakra, így például az acél- és fémiparra, a vegy-, a cement-, az üveg- és kerámiaiparra, valamint a cellulóz- és papíriparra annak érdekében, hogy reziliensek és versenyképesek maradjanak a globális piacon és a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben. E tekintetben üdvözli a Bizottság közelmúltbeli javaslatát, amelynek célja, hogy megvédje az európai acélágazatot a globális kapacitásfelesleg méltánytalan hatásaitól. Üdvözli, hogy a Bizottság folytatni kívánja a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendeletben előirányzott felülvizsgálatot, és felszólít e javaslat gyors előterjesztésére, figyelembe véve a technológiai semlegességet és az európai tartalmat. Várakozással tekint a Bizottságnak az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló javaslata elé, amely hozzá fog járulni a „made in Europe” iránti kereslet növeléséhez. Emellett további erőfeszítésekre van szükség az innovációnak, az Unió tiszta és digitális technológiák terén való versenyelőnyének, valamint az élvonalbeli innovációnak a megerősítése érdekében.

43. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól való elrettentés és az azok elleni küzdelem érdekében az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy ténylegesen használja ki az EU összes gazdasági eszközét.

44. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács stratégiai megbeszélést tartott arról, hogy miként lehetne támogatni a 2040-re teljesítendő, köztes uniós éghajlat-politikai célérték elérését.

45. E tekintetben az Európai Tanács hangsúlyozza az alábbi elemek figyelembevételének fontosságát:

a) a szén-dioxid-eltávolítás reális hozzájárulása a teljes kibocsátáscsökkentési erőfeszítéshez, figyelembe véve a természetalapú eltávolítással kapcsolatos bizonytalanságokat, valamint biztosítva azt, hogy az esetleges hiányosságok ne okozzanak hátrányt más gazdasági ágazatoknak;

b) annak fontossága, hogy a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítéshez való hozzájárulás olyan módon – nevezetesen a kiváló minőségű nemzetközi jóváírások megfelelő szintjének meghatározása révén – történjen, amely egyaránt ambiciózus és költséghatékony;

c) a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés szükségessége a legújabb tudományos bizonyítékok, a technológiai fejlődés, valamint az EU globális versenyképességét érintő, változó kihívások és kínálkozó lehetőségek fényében.

46. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az európai iparnak és polgároknak a 2040-re teljesítendő, köztes célérték elérése során való támogatásához szükséges támogató feltételeket, és ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság elnökének az éghajlat-politikáról és a versenyképességről szóló közelmúltbeli levelét. Elvárja, hogy a Bizottság és a társjogalkotók mielőbb folytassák a munkát.

47. Az Európai Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság intézkedéseket szándékozik javasolni az ETS2 hatálybalépésének megkönnyítése érdekében, és felkéri a Bizottságot, hogy terjessze elő az ETS2 végrehajtási keretének – többek között az összes releváns aspektusra kiterjedő – felülvizsgálatát.

Szuverén digitális átállás

48. A geopolitikai és a gyors technológiai változásokkal, valamint az innovációért, a tehetségekért és a beruházásokért folyó növekvő globális versennyel szembesülve, alapvető fontosságú előmozdítani Európa digitális transzformációját, erősíteni szuverenitását és megerősíteni saját nyitott digitális ökoszisztémáját. Ehhez a megbízható partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott megerősített nemzetközi partnerségekre és szoros együttműködésre van szükség a digitális innováció és kormányzás terén.

49. E tekintetben az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az Unió értékei, érdekei és szabályozási autonómiája képezik az uniós fellépés alapját, többek között a digitális szférában is. Ez azt jelenti, hogy az EU továbbra is elő fogja mozdítani azokat az emberközpontú technológiai megoldásokat, amelyek védik az egyéneket és adataikat, valamint megőrzik a digitális elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a társadalmi rezilienciát. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy fontos védeni a kiskorúakat, többek között azáltal, hogy – a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett – a közösségi médiához való hozzáférést digitális nagykorúsághoz kötnék.

50. Emellett meg kell védeni az Unió digitális infrastruktúráját és technológiai bázisát, többek között a hibrid fenyegetésekből eredő kockázatok, a kiberbiztonsági kihívások és a stratégiai függőségek kezelése révén. Az Európai Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy a külső beszállítókra való túlzott mértékű támaszkodás elkerülése érdekében fejleszteni kell az európai technológiai képességeket, valamint diverzifikálni kell a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós forrásait.

51. E célból és Európa versenyképességének megerősítése érdekében az Uniónak olyan környezetet kell kínálnia, amely ösztönzi a fokozott innovációt a magánszektorban, az élvonalbeli technológiákat, az induló innovatív vállalkozások megjelenését és az európai technológiai megoldások nagyobb léptékű fejlesztését. A piac széttagoltsága, az infrastrukturális hiányosságok és a magas energiaárak továbbra is akadályozzák e technológiai átalakulás növekedési potenciálját, és ezekkel a tényezőkkel ugyancsak foglalkozni kell. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy különös erőfeszítésekre van szükség a konnektivitási infrastruktúra kiépítésének előmozdítása, az elektronikus hírközlés egységes piacának elmélyítése, valamint a fenntartható digitális rendszerek, hálózatok és technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatása érdekében. Felszólít továbbá az egységes piac digitalizálására, valamint a digitális technológiák és interoperábilis adatok elterjedésének támogatására az európai gazdaság egészében.

52. Az Európai Tanács tudomásul veszi az MI-re és a kvantumtechnológiára vonatkozó, közelmúltbeli bizottsági kezdeményezéseket. Felkéri a Bizottságot, hogy soron következő – többek között a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia uniós fejlesztésére vonatkozó – javaslataiban maradjon ambiciózus Európa szuverén digitális transzformációja tekintetében.

Ülések”

Forrás:
Az Európai Tanács következtetései a versenyképességről és a kettős átállásról; Európai Tanács; 2025. október 23.

Kérdések és válaszok az Európai Bizottság 2026. évi munkaprogramjáról

„Mi a Bizottság munkaprogramja?

A munkaprogram felvázolja a Bizottság következő évre vonatkozó fő kezdeményezéseit, összhangban a politikai iránymutatásokkal, a megbízólevelekkel és az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédben meghatározott és a változó politikai környezet által formált elképzelésekkel, hogy kézzelfogható pozitív eredményeket érjen el a polgárok és a vállalkozások számára.

Mi áll a 2026. évi munkaprogram középpontjában?

Ez az „Európa függetlenségének pillanata” elnevezésű munkaprogram azokra az intézkedésekre összpontosít, amelyek elmélyítik az egységes piac integrációját, ezáltal támogatva a Bizottság jelenlegi megbízatásának központi prioritását: versenyképesség, növekedés és gazdasági reziliencia. Célja továbbá, hogy megerősítse az EU azon képességét és hatáskörét, hogy meghatározza saját sorsát azokon a területeken, amelyek a leginkább fontosak polgáraink számára: jólét, megfizethetőség, biztonság, védelem és demokrácia. Az egyszerűsítés, a hatékony végrehajtás és a jogérvényesítés előtérbe helyezésével a program biztosítja, hogy az uniós szakpolitikák észszerűek és hatásosak legyenek, támogatva a tagállamokat a közös célok elérésében.

Miért kulcsfontosságú az egyszerűsítés, a hatékony végrehajtás és az érvényesítés a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában?

A versenyképesség és a gazdasági növekedés fellendítéséhez az EU-nak olyan jogi környezetre van szüksége, amely megkönnyíti és felgyorsítja a vállalkozásokat az egységes piacon. Az uniós vállalatok, köztük a kkv-k a szabályozási akadályokat és az adminisztratív terheket jelölik meg a legnagyobb kihívásként. Mind a Draghi-, mind a Letta-jelentés kiemeli, hogy az adminisztratív terhek és a jogszabályok összetettsége korlátozza az EU gazdasági potenciálját és jólétét.

Mit tervez a Bizottság 2026-ban az egyszerűsítési menetrend további megvalósítása érdekében?

A Bizottság célokat tűzött ki az adminisztratív terhek legalább 25%-os, a kkv-k esetében pedig legalább 35%-os csökkentésére, a szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül. A Bizottság már számos salátarendeletet és egyéb egyszerűsítési javaslatot terjesztett elő, amelyek célja, hogy több mint 8,6 milliárd euró éves megtakarítást érjenek el az európai vállalkozások és polgárok számára.

Erre a lendületre építve a 2026-os jogalkotási kezdeményezések több mint fele a terhek csökkentésére fog összpontosítani. Az egyszerűsítési kezdeményezések és salátacsomagok új sorozata egyszerűsíteni fogja a szabályokat olyan kulcsfontosságú területeken, mint a gépjárműipar, a környezetvédelem, az adózás, az élelmiszer- és takarmánybiztonság, az orvostechnikai eszközök, valamint egyszerűsíti az energiatermékekre vonatkozó jogszabályokat és a polgárok számára releváns szakpolitikákat. Más kezdeményezések egyszerűsítik a jelentéstételt, felgyorsítják az engedélyezést, és a jogszabályokat hozzáigazítják a változó piaci feltételekhez olyan területeken, mint a közbeszerzés. Emellett a Bizottság azt tervezi, hogy aktualizálja a média- és audiovizuális piacokon a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság folytatja az uniós jogszabályok és végrehajtási szabályok átvilágítását annak megállapítása érdekében, hogy azok szükségesek-e a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez, és hogy megértse, hol léphet fel a felhalmozódott és indokolatlan terhek enyhítése érdekében.

Mit lehet tenni az uniós szabályok végrehajtásának és érvényesítésének további megerősítése érdekében?

Az erőteljes végrehajtás ugyanolyan létfontosságú, mint a jó jogalkotás. A Bizottság végrehajtási párbeszédek révén azonosítja az egyszerűsítési lehetőségeket és kezeli a kihívásokat. Ugyanakkor az uniós szabályok érvényesítése továbbra is alapvető fontosságú, és a Bizottság készen áll arra, hogy határozott jogérvényesítési intézkedéseket hozzon a polgárok és a vállalkozások érdekében az egységes piacon.

A 2026. évi munkaprogram elfogadásával együtt a Bizottság előterjeszti az egyszerűsítésről, a végrehajtásról és az érvényesítésről szóló első éves áttekintő jelentését, amelyben részletesen ismerteti az e területeken hozott intézkedéseket.

Hogyan érheti el Európa a fenntartható jólétet és versenyképességet?

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az innovatív digitális és tiszta technológiai termékek előmozdítása és a körforgásos gazdaság javítása érdekében valamennyi ágazatban – a tőke, az energia, a szolgáltatások, a távközlés, a tudás és az innováció területén – az egységes piac előtt álló akadályok felszámolása révén megerősítse Európa gazdasági alapjait. Ez az átfogó megközelítés kulcsfontosságú egy olyan környezet megteremtéséhez, amelyben az európai vállalatok támogató, előretekintő szabályok mellett növekedhetnek és virágozhatnak.

Az uniós innovációs ökoszisztéma megerősítésére és az innovációs szakadék kezelésére irányuló kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik az innovatív vállalatokra vonatkozó 28. rendszer bevezetése, a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabály, a csipekről szóló jogszabály, a kvantumrendelet és az európai innovációs jogszabály. Létfontosságú, hogy a megtakarítási és beruházási unió kiteljesítése biztosítani fogja az ezen ambiciózus projektek támogatásához szükséges tőkeáramlást. Ez a intézkedéscsomag a tudás és az innováció fellendítésére irányul, előmozdítva a következő generációs technológiák fejlesztését.

A megfizethető és biztonságos energia jövője érdekében a Bizottság aktívan javítja az energiapolitikai irányítást és észszerűsíti az adminisztratív folyamatokat. A villamosítási cselekvési terv elindítása – beleértve a fűtést és hűtést is – fel fogja gyorsítani a tiszta technológiák bevezetését, míg az energiahatékonysági keret ambiciózus célokat fog kitűzni. A tiszta technológiák jövőjét Európában kell megteremteni, ezért fel fogjuk gyorsítani az európai vezető piacok lehetővé tételére irányuló munkát. A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály célja a körforgásos termékek keresletének és kínálatának előmozdítása.

Milyen kezdeményezések irányulnak az európai védelem és biztonság javítására?

Ami a védelmet illeti, célunk, hogy megerősítsük az EU iparát és a növekvő fenyegetésekre való reagálási képességét.

2025 márciusában a Bizottság javaslatot tett az európai védelemről szóló, 2030-ig szóló fehér könyvre és annak „ReArm Europe Plan/Readiness 2030” elnevezésű ambiciózus védelmi csomagjára, amely pénzügyi ösztönzőket biztosít az uniós tagállamok számára a védelmi képességekbe történő beruházások fellendítéséhez.

A Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési rendelkezésének védelmi célú aktiválása az európai biztonsági fellépés (SAFE) keretében nyújtott hitellel együtt képezi a ReArm Europe Plan / Readiness 2030 gerincét, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy jelentősen és gyorsan növeljék az európai védelembe történő beruházásaikat.

Az Európai Tanács júniusi kérésének megfelelően októberben előterjesztettük a 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemtervet. Ez egyértelmű célkitűzéseket és mérföldköveket vázol fel a képességbeli hiányosságok megszüntetése, a tagállamok védelmi beruházásainak felgyorsítása, valamint az EU által a teljes védelmi készültség 2030-ig történő megvalósítása felé tett előrehaladás irányítása érdekében.

Hogyan támogathatja a Bizottság az embereket, hogyan erősítheti társadalmainkat és szociális modellünket?

A Bizottság célja, hogy olyan szakpolitikákat javasoljon, amelyek a polgárok számára legfontosabb területeken hoznak eredményeket, ugyanakkor hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez és a versenyképességhez:

A méltányos mobilitási csomag, beleértve a készségmobilitási kezdeményezést is, segíteni fogja a munkavállalókat abban, hogy az EU-ban bárhol felhasználják képesítéseiket és új lehetőségeket találjanak.

A rövid távú bérbeadásra vonatkozó kezdeményezés kezelni fogja a jelenlegi lakásállomány nem hatékony felhasználását, míg a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv mozgósítani fogja a köz- és magánberuházásokat a megfizethető és fenntartható lakhatás fellendítése érdekében.

A minőségi munkahelyekről szóló jogszabály a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervre fog épülni, és foglalkozni fog a munkavállalók igényeivel.

A szegénység elleni stratégia foglalkozni fog a társadalmi kirekesztéssel és meg fogja erősíteni a szociális szolgáltatásokat.

A nemzedékek közötti méltányossági stratégia támogatni fogja a nemzedékek közötti szolidaritást.

Az új nemi esélyegyenlőségi stratégia és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia 2030-ig történő megerősítése a társadalom minden területén erősíteni fogja az egyenlőséget, a befogadást és a részvételt.

A globális egészségügyi rezilienciajavítási kezdeményezés elő fogja segíteni a felmerülő új egészségügyi kockázatokra való gyorsabb reagálást.

A legkülső régiókra vonatkozó stratégia foglalkozni fog a jelenlegi kihívásokkal és lehetőségekkel.

Hogyan védi a Bizottság a természetet, az élelmiszereket és a vizet?

Támogatni kell az élelmezésbiztonságot és mezőgazdasági ágazatunkat. Biztosítanunk kell, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes árat kapjanak élelmiszereikért, és meg kell védenünk őket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól.

Megerősítjük az élelmiszerlánc versenyképességét és méltányosságát, támogatjuk a vidéki közösségeket, és tovább egyszerűsítjük a mezőgazdasági szabályokat. Az állattenyésztési stratégia biztosítani fogja az uniós állattenyésztési ágazat versenyképességét, fenntarthatóságát és rezilienciáját, míg az élelmiszerláncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata biztosítani fogja az európai mezőgazdasági termelők és kistermelők jobb védelmét.

Emellett a halászatra és az akvakultúrára vonatkozó 2040-es jövőkép elő fogja mozdítani a fenntartható kék gazdaságot és védeni fogja az óceánok biológiai sokféleségét. Bemutatjuk az Óceántörvényt.

Mit tesz a Bizottság a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében?

A szélsőségesség, a dezinformáció, a kibertámadások és a külföldi beavatkozás veszélyeztetik a demokráciába vetett bizalmat. A Bizottság fokozni fogja az emberek online védelmére irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel társadalmunk legfiatalabb tagjaira. A szakértői testület ajánlása alapján alaposan meg fogjuk vizsgálni a fiatalokat, különösen a gyermekeket és a közösségi médiát érintő kérdéseket.

A digitális méltányosságról szóló jogszabály és az internetes zaklatás elleni cselekvési terv biztonságosabb és méltányosabb online tereket fog biztosítani. Javaslatokat fogunk tenni továbbá az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a közbizalom megerősítésére, miközben megvédjük a független igazságszolgáltatási rendszereket a korrupciótól és a manipulációtól. Az EU csalás elleni keretének reformja erősíteni fogja a pénzügyi bűnözés elleni együttműködést. Az új korrupcióellenes stratégia és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv felülvizsgálata erősíteni fogja a felügyeletet és az elszámoltathatóságot.

Hogyan fog reagálni az EU a globális fejleményekre?

Az új EU–USA kereskedelmi keret stabilizálni fogja a transzatlanti kereskedelmet, és biztosítani fogja, hogy az uniós exportőrök megőrizzék rendkívül versenyképes pozíciójukat az Egyesült Államok kulcsfontosságú piacán, míg a Mercosurral, Mexikóval és Indonéziával kötött új megállapodások új üzleti lehetőségeket nyithatnak meg, és megerősíthetik Európa globális hatókörét. Az EU továbbra is kiáll Ukrajna mellett, támogatva annak újjáépítését, reformjait és a tagság felé vezető útját. A Közel-Keleten az EU továbbra is támogatni fogja a régió tartós stabilitásának megszilárdítását, és aktívan hozzá fog járulni ahhoz. Közel-keleti stratégiát fogunk előterjeszteni, amely magában foglalja Szíria és Libanon átmenetének támogatását. Ugyanakkor a globális humanitárius segítségnyújtási rendszer reformja válság idején gyorsabb és hatékonyabb fellépést fog biztosítani.

Milyen egyéb sikertényezők befolyásolják a Bizottság munkaprogramjának megvalósítását?

A jelenlegi kihívások és a jövőbeli törekvések határozott együttműködést, határozott fellépést és közös elkötelezettséget igényelnek az egész EU-ban. Az Európai Bizottság munkaprogramjának megvalósítása az uniós intézmények, a nemzeti és regionális kormányok, a vállalkozások, a civil társadalom és a polgárok határozott felelősségvállalásán múlik. Ezen erőfeszítések egyesítésével az EU hathatós szakpolitikákat fog ösztönözni, elő fogja mozdítani az innovációt, és virágzó jövőt fog építeni mindenki számára.

Miért javasolta a Bizottság egyes javaslatainak visszavonását?

A Bizottság értékelte az Európai Parlament és a Tanács előtt jelenleg függőben lévő valamennyi javaslatot. Ezek közül néhány vagy már nem közérdekű, tekintettel elfogadásuk időpontjára, a jogalkotási folyamat előrehaladásának hiányára, az esetleges terhekre és az uniós prioritásokhoz való igazodás hiányára.

Ennek eredményeként a Bizottság előterjesztette annak a 25 jogszabálytervezetnek a listáját, amelyek visszavonását javasolja (ezek a program IV. mellékletében találhatók).

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban az Európai Parlament és a Tanács is kifejtheti véleményét azokról a jogszabálytervezetekről, amelyeket a Bizottság vissza kíván vonni. A Bizottság ezt követően gondosan figyelembe veszi véleményüket, mielőtt döntene a következő lépésekről.

A politikai iránymutatásban és a megbízólevelekben szereplő egyes kezdeményezések miért nem szerepelnek a munkaprogramban?

A Bizottság munkaprogramja felvázolja az év kiemelt prioritásait. Ez nem zárja ki a politikai iránymutatásokban és megbízólevelekben felvázolt valamennyi prioritással, valamint az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédben meghatározott elképzelésekkel kapcsolatban folyamatban lévő munkát.

Bővebb információért

Sajtóközlemény”

Forrás:
Kérdések és válaszok a Bizottság 2026. évi munkaprogramjáról; Európai Bizottság; 2025. október 21. (uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó főbb üzenetei, 2025. október 22. – (Európai Tanács)

„Az uniós vezetők és a szociális partnerek Brüsszelben találkoztak a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó alkalmából, amely az uniós intézmények vezetői és az európai szociális partnerek közötti, évente kétszer megrendezésre kerülő párbeszéd fórumául szolgál. A mai megbeszélés fő témája a következő volt: „Európa erősebbé tétele, hogy a munkavállalók és a vállalkozások javát szolgálja a változó világban”.

Elsősorban a következő témakörök kerültek terítékre:

gazdasági és politikai szempontból erősebb Unió

beruházás a termelékenységbe, a megfizethető lakhatásba és a minőségi munkahelyekbe

„Napjaink kihívásai határozott fellépést tesznek szükségessé. Európa gazdasági és társadalmi szövetének megerősítése érdekében átfogó megközelítést kell alkalmaznunk, a megfizethető lakhatástól kezdve a minőségi munkahelyekig. A lakhatási kérdés előtérbe helyezésével nemcsak egy aktuális, sürgető válságra adunk választ, hanem beruházunk Uniónk jövőbeli stabilitásába, kohéziójába, jólétébe és versenyképességébe is.” – António Costa, az Európai Tanács elnöke

„Európa egyedülálló szociális modellje erős tartóoszlopot jelent polgáraink és gazdaságunk számára. Versenyképességünk és kohéziónk nagyban függ attól, hogy stratégiai iparágaink virágoznak-e itt Európában. Szociális partnereinkkel együtt a munkavállalóink és vállalkozásaink számára fontos prioritásokra összpontosítunk, például a tiszta gyártásra, a jó munkahelyekre és a megfizethető lakhatásra. Európai szintű egységünkre támaszkodva meg fogjuk őrizni az európai szociális piacgazdaság szilárd alapjait.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Napjaink növekvő geopolitikai bizonytalansága közepette döntő fontosságú az erős európai együttműködés. A dán elnökség szilárdan elkötelezett az erős szociális párbeszéd mellett, és kulcsfontosságúnak tartja a szakszervezetek és a munkáltatók bevonását az Európa előtt álló kihívások kezelésébe. Erősebb és versenyképesebb Unióra van szükségünk, képzett munkaerővel. A munkavállalói mobilitás szintén elengedhetetlen mozgatórugója a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás növelésének. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mindenki számára biztosítottak legyenek a tisztességes és méltányos munkafeltételek, és folytatnunk kell a szociális dömping elleni küzdelmet.” – Kaare Dybvad Bek, Dánia foglalkoztatási minisztere az EU Tanácsának soros elnöksége nevében

„Az erős vállalkozásokkal rendelkező versenyképes, biztonságos és reziliens gazdaság előfeltétele annak, hogy le tudjuk küzdeni az Európai Unió előtt álló geopolitikai és társadalmi kihívásokat. A magán- és közberuházások keretfeltételeinek javítása, a pénzügyi stabilitás biztosítása és a szükséges munkaerőpiaci reformok bevezetése az alapja annak, hogy az EU sikeresen megvalósítsa a biztonság, valamint a zöld és digitális átállás terén kitűzött céljait, ugyanakkor megőrizze szociális modelljét, és továbbra is kiálljon Ukrajna és népe mellett. Minden eddiginél fontosabb a magas energiaköltségek mérséklése, a túlzott szabályozási terhek kezelhető szintre csökkentése, valamint a készség- és munkaerőhiány kezelése.” – Markus J. Beyrer, a BusinessEurope főigazgatója a munkáltatók (BusinessEurope, CEEP, SMEunited) képviseletében

„A minőségi munkahelyek jelentik Európa sikerének kulcsát. A dolgozó emberek számára alapvető fontosságú, hogy az EU – a minőségi munkahelyekről szóló jogszabályon alapuló – minőségi munkahelyeket teremtsen, biztos szerződésekkel, méltányos bérekkel és erős jogokkal minden munkavállaló számára. A béreknek emelkedniük kell a magasba szökő megélhetési költségek miatt – ez különösen igaz a lakhatásra, amely jelenleg munkavállalók milliói számára megfizethetetlen. Az EU-nak sürgősen intézkednie kell a munkavállalók védelme és a bizalom helyreállítása érdekében. Ehhez méltányos bérezésre, biztos munkahelyekre és megfizethető lakhatásra van szükség. A munkavállalókba, a készségeikbe, az innovációba és otthonteremtésbe való közberuházások szintén kulcsfontosságúak a termelékenység fokozása szempontjából.” – Esther Lynch, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkára

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek/szervezetek álláspontját tükrözik, és nem tekinthetők együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács álláspontjának.

Ülések ”

Forrás:
A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó főbb üzenetei, 2025. október 22.; Európai Tanács; 2025. október 22.

Digitális közigazgatás, digitális politika

MELASZ felhívás az AVDH végleges kivezetésével kapcsolatban

„Minden gazdálkodó szervezet számára szükséges piaci minősített elektronikus aláírás

Az AVDH (Azonosításra Visszavezetett DokumentumHitelesítés) szolgáltatás véglegesen kivezetésre kerül 2025. október 31. napjával.

Mivel elektronikus ügyintézés során elektronikusan kell hitelesíteni az iratokat, így ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek eleget tudjanak tenni az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségüknek, a gazdálkodó szervezet képviselői kötelesek minősített elektronikus aláírással rendelkezni.

Gazdálkodó szervezet képviseletében kizárólag piaci minősített elektronikus aláírás használható, a DÁP eAláírás nem használható ilyen célra!

Minden gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett

2018. január 1. napja óta minden gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra kötelezett (jelenleg a DÁPtv. 19. §-a alapján).

Az ügyintézési és kapcsolattartási kötelezettség teljesítése során a gazdálkodó szervezet a nyilatkozatát köteles hitelesíteni.

Az AVDH kivezetésével nyilatkozatot megfelelően kizárólag a gazdálkodó szervezet képviseletre jogosult tagja, vagy írásban megfelelően meghatalmazott képviselője tehet. Erre 2025. november 1. napjától kizárólag a minősített elektronikus aláírás alkalmas.

Cégkapu ügykezelő nem jogosult nyilatkozatot tenni

A Cégkapu egy ún. kézbesítési szolgáltatás (akárcsak a posta), így a cégkapu ügykezelő arra jogosult, hogy küldeményt benyújtson a hatóságok felé, vagy a beérkező küldeményeket átvegye. Ennek megfelelően nem jogosult a gazdálkodó szervezet nevében jognyilatkozatot tenni.

Ezért a Cégkapun keresztül benyújtott jognyilatkozatokat nem elegendő csak benyújtani, hanem azokat a benyújtás előtt a cégképviseletre jogosult által megfelelően – minősített elektronikus aláírással – hitelesíteni is kell.

DÁP eAláírás nem használható gazdálkodó szervezet képviseletére vagy szakmai célra

A DÁP eAláírás kizárólag természetes személyként magáncélra használható (az eIDAS rendelet 5a. cikk (5) bekezdés g) pontja, és a DÁPtv. 54. § (7) bekezdése alapján), így gazdálkodó szervezetek és szakmát gyakorlók számára piaci minősített elektronikus aláírás beszerzése szükséges.

Elektronikus okiratok a szerződéses viszonyokban

Mivel minden gazdálkodó szervezetnek fentiek szerint szükséges a minősített elektronikus aláírás, így célszerű azt a szerződéses viszonyokban is alkalmazni, mert a papír-, nyomtatási-, posta-, és irattározási költség is kiváltható a minősített elektronikus aláírással hitelesített elektronikus magánokirattal (DÁPtv. 109. §).

Természetes személyként a DÁP eAláírás magáncélra korlátozásmentesen használható akár más természetes személlyel, gazdálkodó szervezettel, vagy egyéb jogi személlyel létrejövő jogviszonyban (pl. gépjármű-, vagy ingatlan adásvétel, munkaszerződés, ajándékozási szerződés, stb.), továbbá az állammal szemben hatósági és bírósági eljárásokban (kérelmek, beadványok, nyilatkozatok hitelesítésére).”

Forrás:
Kósa Ferenc; MELASZ elnökség; Budapest, 2025. október 14.

A DÁP eAláírása kizárólag magánszemélyként, magáncélra használható

„Miért nem lehet jogi személy képviseletében vagy szakmai (üzleti) célra használni a DÁP eAláírást?
Többen teszik fel ezt a kérdést, sőt hovatovább, olvasva az eIDAS rendeletet, amellett érvelnek, hogy nincs tiltó szabály.
Csakhogy az a helyzet, hogy van. Attól, hogy egy jogszabály nem tartalmazza azt a fordulatot, hogy „tilos”, vagy „kizárólag”, vagy „nem szabad”, „nem lehet”, még simán megfogalmazhat tiltó szabályt.
Például a KRESZ 48. § (14) bekezdése így szól: „A nehéz tehergépkocsik e rendelet eltérő rendelkezése hiányában lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek.” Ez egyik fenti fordulatot sem tartalmazza, mégis azt jelenti, hogy nehéz tehergépkocsik nem közlekedhetnek alsóbb rendű úton.
Sőt, hiába engedi, hogy nehéz tehergépkocsik autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedjenek, mégis a közúti közlekedésről szóló törvény alapján útdíj fizetésére kötelesek ezeken az utakon is.
Miért?
Mert így döntött a jogalkotó.
A jogszabályok értelmezéséhez nem elegendő egy jogszabályt elolvasni, hanem az adott jogszabály rendelkezéseit a többi jogszabályi rendelkezéssel együtt, végső soron az egész jogrenddel összhangba illesztve kell értelmezni.
Az Európai Unió 27 tagállama pedig konszenzussal úgy döntött, hogy az elektronikus aláírások piaci szolgáltatások. Egységes belső piacot hozott létre az ún. bizalmi szolgáltatások tekintetében, ahol a tagállamoknak nincs jog(hatóság)a eltérő szabályokat hozni.
Senkit nem szeretnék untatni azzal, hogy eljogászkodom a kérdést, és beidézem az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ – gyakorlatilag az EU egyik „Alaptörvénye”) rendelkezését a tiltott állami támogatásról, vagy az eIDAS rendelet rendelkezéseit az egységes belső piacról és az állam által ingyenes biztosított minősített elektronikus aláírásról (és így a DÁP eAláírásról).
Annyit kell csak megértetni (vagy legalábbis elfogadni), hogy az Európai Unió tagállamai közösen úgy döntöttek, hogy az elektronikus aláírás (fizetős) piaci szolgáltatás.
Ez a főszabály.
Az már kivételszabály, hogy az eIDAS kötelezi a tagállamokat, hogy a tagállami állampolgárok részére magáncélra ingyenesen adjanak minősített elektronikus aláírást. De hogy a kivételszabály ne rontsa le a főszabályt, így az ingyenes aláírás használatát kizárólag természetes (magán)személyek számára, magáncélra teszi lehetővé.
Ez a szabály. Itt felesleges más logikát, vagy analógiát keresni. Ahol nem engedi a jog az ingyenes aláírást használni, ott nem lehet. Ahogy a nehéz tehergépkocsik is tudnak alsóbb rendű úton közlekedni, de ha a tiltás ellenére megteszik, akkor annak a jogkövetkezményeit viselni kell.”

Forrás:
A DÁP eAláírás kizárólag magánszemélyként, magáncélra használható; Kósa Ferenc; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ); 2025. október 19.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző applikációját

„A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.

A tünetellenőrzésre szolgáló mobil- és webalkalmazást – amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén ügyeletre, kórházba, szakorvoshoz kell-e indulni, vagy otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek – az indulása óta több mint 257 ezren használják. 122 ezren töltötték le a mobilapplikációt, 135 ezren pedig a help.semmelweis.hu weblapot látogatták meg.

Mintegy nyolcezren telepítették a telefonjukra az alkalmazást határainkon túlról, és nemcsak a szomszédos országokból, hanem a világ távolabbi pontjairól is, például Finnországból, Kínából, Japánból, Ausztráliából, az Egyesült Államokból és még Kanadából is. A felhasználói visszajelzések is nagyon pozitívak, nemcsak a családokban, hanem óvodákban is számos élethelyzetben hívják segítségül a Semmelweis HELP-et.
…
A Semmelweis HELP-ben megtalálható tartalmak hiteles forrásból származnak, melyeket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ is validiált, illetve fontos visszajelzés, hogy szakmai szervezetek – a Magyar Orvosi Kamara, a Házi Gyermekorvosok Társasága és az Országos Mentőszolgálat – is ajánlják az applikációt.

A Semmelweis HELP ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Play Áruházból is, illetve elérhető https://help.semmelweis.hu címen. Az Android-felhasználók számára elérhetővé vált az alkalmazás legújabb frissítése, amely háttérbeli finomításokat és pontosításokat tartalmaz a jobb felhasználói élményért. A zavartalan működés érdekében javasolt az applikáció frissítése.”

Forrás:
Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et; Semmelweis Egyetem, Semmelweis Hírek; 2025. október 14.

Technika, tudomány, MI

Az MI-testület összeült, hogy megvitassa az uniós MI-stratégia alkalmazását és az MI-jogszabály végrehajtását

„A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület október 24-én, pénteken, az EU dán elnökségének elnökletével ülésezett, hogy megvitassa a közelmúltban elfogadott mesterségesintelligencia-stratégiát, és felülvizsgálja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának jelenlegi prioritásait.

A Bizottság előterjesztette a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégiát, és naprakész tájékoztatást nyújtott a mesterségesintelligencia-gyárakról és a mesterségesintelligencia-gigagyárakról, előkészítve a terepet a tagállamokkal folytatott stratégiai megbeszéléshez arról, hogy miként lehet előmozdítani a megbízható mesterséges intelligencia elterjedését az ágazatokban.

Az MI-testület tagjai eszmecserét folytattak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály nemzeti végrehajtása terén elért eredményekről és kihívásokról, és megvitatták a Bizottság lehetséges támogatási intézkedéseit a jogszabály nemzeti bevezetésének felgyorsítása érdekében.

A Bizottság ismertette a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi prioritásokat, beleértve a digitális salátarendelet előkészítését, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatának előmozdítását, valamint a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódex és iránymutatások elindítását. A képviselők tájékoztatást kaptak továbbá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi fejleményekről, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok alkalmazásának első hónapjairól 2025 augusztusa óta.”

Forrás:
Az MI-testület összeül, hogy megvitassa az MI-stratégia alkalmazását és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtását; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. október 24. (uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt)

Az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezést indít az egészségügyi MI-alkalmazások növelése érdekében

„A Bizottság elindította a COMPASS-AI elnevezésű új kezdeményezést, amely magában foglalja egy szakértői közösség létrehozását a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi ellátásban való biztonságos és hatékony alkalmazásának előmozdítása érdekében.

Ez a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó közelmúltbeli bizottsági stratégia egyik kiemelt intézkedése. A kezdeményezés arra fog törekedni, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia felelős és hatékony integrálását a klinikai környezetbe.

Különösen két kiemelt területre fog összpontosítani: rákkezelés és egészségügyi ellátás a távoli területeken. A kórházakon, szakmai társadalmakon és uniós MI-egészségügyi projekteken átívelő kiterjedt hálózatokkal rendelkező partnerek támogatásával a kezdeményezés interaktív digitális platformot is indít a bevált gyakorlatok feltérképezése és az ismeretek cseréjének megkönnyítése érdekében. A hálózat a mesterséges intelligencia bevezetésére vonatkozó iránymutatásokat fog kidolgozni, és azon fog munkálkodni, hogy növelje az egészségügyi szakemberek, a kórházvezetők és a betegek mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságát.

Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztos így nyilatkozott:
„A mesterséges intelligencia képes átalakítani az egészségügyi ellátást azáltal, hogy előmozdítja a precíziós orvoslást a megelőzés fokozása, a klinikai vizsgálatok felgyorsítása, a diagnosztikai pontosság javítása, a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatal optimalizálása és a munkafolyamatok észszerűsítése révén. Lehetővé teheti továbbá a személyre szabottabb ellátást, javítva az európaiak egészségügyi eredményeit. Ezen előnyök teljes körű kiaknázása érdekében biztosítanunk kell a megbízható mesterségesintelligencia-megoldások szélesebb körű elterjedését és integrációját az egészségügyi rendszerekben. Az Európai Bizottság kulcsfontosságú prioritásaira, például az európai egészségügyi adattérre építve a COMPASS-AI elő fogja mozdítani az egészségügyi innovációt, és Európa-szerte elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia alkalmazását az egészségügyben. E célból a biotechnológiáról szóló, ez év végén várható jogszabály, amely elsősorban az egészségre összpontosít, fontos szerepet fog játszani.”

A mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia meghatározza, hogyan lehet felgyorsítani a mesterséges intelligencia használatát Európa kulcsfontosságú iparágaiban és a közszférában. Ennek az átalakulásnak az élvonalában az egészségügy áll, ahol a polgárok először tapasztalhatják meg a megbízható európai mesterséges intelligencia előnyeit, javítva a diagnózist, megerősítve a személyre szabott megelőzést, támogatva az orvosokat és felgyorsítva az új kezelések felfedezését.

További információ Mesterséges intelligencia az egészségügybentartalommal kapcsolatosan”

Forrás:
A Bizottság kiemelt kezdeményezést indít a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának növelése érdekében; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. október 21. (uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem kevesebbet olvasnak a magyarok, hanem kevesebben

„Nagyságrendekkel csökkent a könyvolvasásra szánt idő Magyarországon az elmúlt évtizedekben – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett időmérlege. Míg a 80-as évek második felében naponta átlagosan 12 perc jutott erre, addig jelenleg már csak kettő.

Magyarországon először 1964-ben mértek olvasási adatokat, azóta az olvasók száma folyamatosan csökken. A KSH időmérlegadatai alapján míg 1987-ben a 15 és 74 év közöttiek naponta 12 percet töltöttek könyvolvasással, mára a nőknél ez napi 3, a férfiaknál napi 1 percet tesz ki.

Szórakozás, élményszerzés kedvéért világszerte kevesebben vesznek könyvet a kezükbe. A hazai adatokat Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke mutatta be az InfoRádióban.

„Nagyjából a magyar lakosság fele évente egy könyvet sem olvas el saját bevallása szerint. Tehát lehet, hogy az igazság ennél még kicsit fájdalmasabb is. Ebben az adatban szerepelnek az iskolások is, akik azért mindig felülteljesítenek” – mondta.

A nők és a férfiak adatainak különbségéről is beszélt, már évtizedek óta ismert, hogy ennyire komoly különbség van az olvasási szokásaik között, épp ezért – amint az alelnök kifejtette – ma már Európa sok országában külön programok vannak a fiúk olvasóvá nevelésére, mert 10-12 éves kor környékén élesen szétválik a fiúk és lányok olvasási kedve.

Akik viszont olvasnak, nem olvasnak sokkal kevesebbet; 30 év alatt 92 percről 83-ra csökkent az időráfordítás, vagyis nem kevesebbet olvasnak a magyarok, hanem kevesebben. A KSH adatai alapján a könyvet olvasók aránya 1987-ben majdnem 13 százalék volt, mára viszont a 3 százalékot sem éri el.

Gombos Péter az e-könyvek terjedésére is kitért, amely Magyarországon nem jelent nagy piacot, és hasonló a helyzet a hangoskönyveknél is, amelyeknek Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban jól látható piacuk van. „Nálunk 1-2 százalékban mérhető az e-könyvek piaca a papírkönyvekhez képest. Reménykedhetnék, hogy ha azt beleszámolnánk, sokkal jobb lenne a helyzet, de nem kell becsapni magunkat, nem lenne azzal sem jobb a helyzet” – nyomatékosította.

A KSH számaiból az is kiolvasható, hogy az átlagos napi 2 perc könyvolvasással szemben a férfiak naponta 131, a nők 113 percet fordítanak tévé- és videonézésre, valamint netezésre. Gombos Péter látott olyan statisztikai adatokat néhány éve, ahol világelsők voltunk az interneten töltött időt tekintve.

„Megkérdeztünk Magyarországon kamaszokat és időseket is, akik azt mondták, hogy ők azért nem olvasnak, mert nincs idejük. És aztán náluk láttuk azt, hogy egyikük a neten, az idősek pedig jellemzően a tévé előtt nagyon sok időt töltenek naponta, ezért nincs idejük könyvolvasásra” – világított rá.

Az időmérlegből az is kiderül, hogy a tanulók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek többet olvasnak könyveket, mint a nagy átlag, akik pedig igazán kitűnnek, azok a budapesti férfiak és a megyeszékhelyeken élő nők.”

Forrás:
Átlagosan napi egy percet olvas könyvet egy magyar férfi – nézzünk a számok mögé!; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2025. október 24.

Fenntartható fejlődés

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve – 2024. évi aktualizált változat

„Az integrált tervezés keretében aktualizált 2024-es Nemzeti Energia- és Klímaterv (a továbbiakban: NEKT) az Energiaunió dekarbonizációs, energiahatékonysági, energiabiztonsági, belső energiapiaci, valamint a kutatás, innováció és versenyképesség dimenzióit fedi le.

A NEKT – összhangban a Nemzeti Energiastratégia (a továbbiakban: NES) céljaival – legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, valamint a dekarbonizáció, a lakosság támogatásának fenntartása mellett. Az energiaellátás biztonsága és az energiaszuverenitás növelése nemzetbiztonsági kérdéssé vált, így az energiaimport-függőség csökkentése energiapolitikai kulcskérdés. Ehhez kapcsolódva kiemelt stratégiai célként fogalmazzuk meg a földgáz arányának csökkentését az energiamixben.

Energiafüggetlenségünket az energiafogyasztást csökkentő és a felhasználás hatékonyságát növelő, diverzifikációs és alternatív energiaforrás-hasznosítási, továbbá elektrifikációs intézkedésekkel kívánjuk elérni. Bár nagyobb hangsúlyt helyezünk az ellátásbiztonságra, Magyarország továbbra is elkötelezett a rövid és hosszú távú klímacéljai megvalósítása iránt.
Céljainkat jelentős mértékben képes támogatni a hazai energiaforrások fokozott hasznosítása és az energia hatékony felhasználása érdekében tett fejlesztések, melyek különösen a legnagyobb hazai energiafogyasztó – az épületállomány – esetében rendelkeznek jelentős potenciállal. Kiemelt prioritás a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása, legyen szó az időjárásfüggőkről, napszakfüggőkről vagy az időjárástól független energiaforrásokról, mint például a földhőről (geotermikus energia).

Az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egy domináns energiaforrásra, vagy technológiára, így energiaszükségletünket széles portfólióból kívánjuk fedezni. A diverzifikált technológiai mix megvalósításával és a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásával Magyarország lépést tesz az energiafüggetlenség megvalósítása felé. Magyarország érdeke emellett, a régiós villamosenergia- és földgázhálózatokhoz való minél szélesebb körű kapcsolódás biztosítása, ami az ellátásbiztonság és a hatékony importverseny garanciája is egyben.”

Forrás:
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 13.
Szerkesztői megjegyzés:
A dokumentum 2025. október 13-án került fel a kormány webhelyére. Maga a dokumentum, a metaadatok szerint, 2024. október 16-án készült.

Lélektani határt lépett át a magyarországi naperőműves kapacitás

„A naperőművek beépített teljesítménye először 2022-ben nőtt legalább 1000 megawattal Magyarországon.

Az idei első kilenc hónapban 997 megawatt volt a gyarapodás. Még hátra van egy teljes negyedév, így biztosra vehető, hogy zsinórban a negyedik esztendőben is megugorjuk az 1 gigawattot – írta hivatalos Facebook oldalán hétfőn az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Mint írták, 2025 erős év a zöldenergia termelésében. A megújulók beépített teljesítménye őszre elérte a 9 gigawattot. A 300 ezredik naperőművet tavasszal helyezték üzembe hazánkban. Magyarország világelső a napelemek arányával a belföldi áramtermelésben.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban támogatja a további megújulók (földhő és biogáz) fokozott hasznosítását, az ipari energiatárolók telepítését. A zöldenergia termelésében és tárolásában élen járva az ellátás biztonsága erősíthető, az importkitettségek csökkennek – olvasható az EM oldalán.”

Forrás:
Lélektani határt lépett át a magyarországi naperőműves kapacitás; Infostart / MTI; 2025. október 20.

Felpöröghet a hazai energiatárolás, jönnek az akkumulátorok a magyar villamosenergia-rendszerbe

„Felpöröghet a hazai energiatárolás, jönnek az akkumulátorok a magyar villamosenergia-rendszerbe.

Czepek Gábor kormánybiztosként felel a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítéséért – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. Czepek Gábor a kinevezésről szóló kormányhatározat szerint a jelenlegi helyzet és lehetőségek áttekintése, a nemzetközi technológiák feltérképezése alapján kialakítja a villamosenergia-tárolási képesség fejlesztését elősegítő kormányzati program tervezetét, továbbá kiemelten foglalkozik a lakossági áramtárolás kérdéseivel, valamint kapcsolatot tart az iparági szereplőkkel. A kormánybiztos elkészíti a feladatköréhez kapcsolódó kormány-előterjesztéseket.

Magyarország 2030-ra el kívánja érni, hogy a hazai villamosenergia-igényeket akár teljes egészében belföldön megtermelt árammal legyen képes kiszolgálni. Ennek egyik alapfeltétele a kimagasló napelemes kapacitások jóvoltából már adott, de bővíteni kell hozzá a tárolói képességeket is. A magyar villamosenergia-rendszer kulcskérdése tehát a tárolás, amelyet a kormány súlyának megfelelően kiemelten kezel. Czepek Gábort ezért nevezték ki a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítéséért felelős kormánybiztossá. Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára új megbízatásának részeként elkészíti és a kormány elé viszi a kapcsolódó program tervezetét – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Magyarországon idén őszre már több mint 9 gigawatt megújuló beépített teljesítmény állt rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a naperőművek 25 százalékos arányával az áramtermelésben világelső.

Ugyanakkor a tiszta energiaforrások még hatékonyabb kiaknázásához fokozni kell az energiatárolási képességeket. A munka megkezdődött: idén már négyszeresére nőtt a hazai akkumulátoros tárolók összes kapacitása.

Az időjárásfüggő zöldenergia a kereslethez jobban igazodó módon hasznosítható, ha a megtermelt áram legalább néhány órára félretehető. A kiegyensúlyozottabb felhasználás erősíti a hazai ellátás biztonságát és Magyarország energiaszuverenitását – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Erősítenek az akkumulátor-építésben, kormánybiztost neveztek ki; Infostart / MTI; 2025. október 21.
Lásd még:
384/2025. (X. 20.) Korm. határozat a kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1053/2024. (III. 11.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

Az Európai Unió Tanácsa holisztikus vízügyi stratégiát szorgalmaz a vízkészletek megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról. A következtetésekben a környezetvédelmi miniszterek egységes felhívást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a kontinens és az uniós régiók előtt álló növekvő vízügyi kihívások kezelése érdekében határozottabban és összehangoltan kell fellépni Európa-szerte.

„A vízügyi reziliencia biztosítása nemcsak a környezet szempontjából lényeges, hanem társadalmaink biztonsága és stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú. A miniszterek a mai napon üdvözölték a Bizottság által előterjesztett stratégiát, amely holisztikus keretet biztosít abból a célból, hogy mindenki számára garantálja a tiszta vízhez jutást, egyúttal pedig versenyképesebbé tegye az EU gazdaságát. Közösen kell munkálkodnunk – minden szinten – annak biztosítása érdekében, hogy a vízgazdálkodás szerves részévé váljon azoknak a közös erőfeszítéseinknek, melyek az éghajlatváltozás kezelésére és a jövőbeli válságokra való felkészültségünk megerősítésére irányulnak.” – Magnus Heunicke, Dánia környezetvédelmi és a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztere

A stratégia arról hivatott gondoskodni, hogy megfizethető áron mindenki tiszta vízhez jusson, miközben a vízgazdálkodás fenntartható és integrált megközelítése révén biztosítja az ökoszisztémák és a gazdaság rezilienciáját. A ma elfogadott következtetések fontos lépést jelentenek Európa vízkészleteinek megőrzése felé, fellépve a túlzott kiaknázással és a rossz gazdálkodással, az éghajlatváltozással, a környezetkárosodással és a szennyezési kockázatokkal szemben.

A miniszterek kiemelik, hogy sürgősen helyre kell állítani a vízkörforgást, amely nélkülözhetetlen Európa vízellátása és létfontosságú ökoszisztémái szempontjából. Rámutatnak, hogy ez kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos szélsőséges vízügyi eseményekkel (például árvizek és aszályok), valamint az édesvizekben és a tengeri környezetben megfigyelhető hőmérséklet-emelkedéssel szembeni hosszú távú reziliencia biztosításához.

A miniszterek hangsúlyozzák, hogy a vízszennyezést a szennyezés forrásánál kell megelőzni, többek között azáltal, hogy lépéseket teszünk az újonnan felmerülő szennyező anyagok (pl. a per- és polifluor-alkil anyagok, azaz a PFAS-ek) és egyéb káros vegyi anyagok vízbe jutása ellen.

Kiemelik a vízhez és a szanitációhoz való méltányos hozzáférés szükségességét, megerősítve a hálózatok korszerűsítésének, a vízveszteség csökkentésének és az elosztórendszerek fejlesztésének fontosságát annak érdekében, hogy a hozzáférésből senki ne maradjon ki.

A Tanács nyomatékosan hangsúlyozza továbbá, hogy a vízügyi reziliencia stratégiai jelentőséggel bír az EU versenyképessége, élelmezésbiztonsága és válsághelyzetekre való felkészültsége szempontjából. A következtetésekben a Tanács rámutat arra, hogy folytatni kell a reziliens infrastruktúrába, a digitális eszközökbe és a korai előrejelző rendszerekbe való beruházásokat a szélsőséges vízügyi események hatásainak enyhítése érdekében. Kiemeli, hogy a vízügyi reziliencia központi szerepet tölt be a válsághelyzetekre való felkészültségben, a társadalmi stabilitásban és a környezetbiztonságban, beleértve az olyan fenyegetésekkel szembeni védelmet is, mint a szabotázs, a kibertámadások és a vízellátás külső zavarai. A Tanács emellett azt szorgalmazza, hogy a vízinfrastruktúrát sürgősen fejleszteni kell, többek között a távoli területeken és a szigeteken.

Következő lépések

A következtetésekben a miniszterek felkérik a Bizottságot, hogy számoljon be a stratégia végrehajtása terén elért eredményekről, és 2027-ben végezzen félidős értékelést. Addig is ajánlott, hogy a tagállamok építsék be a vízügyi reziliencia szempontját nemzeti szakpolitikáikba és finanszírozási kereteikbe.

Háttér

A Bizottság 2025 februárjában kiadott egy sor jelentést, amelyekben értékelte az EU-beli vizek állapotát. Ezek az értékelések azt mutatták, hogy az EU 34%-át érinti a vízhiány, továbbá hogy a felszíni víztestek mindössze 37%-ának jó az ökológiai állapota, és csak kevesebb mint 30%-ának jó a kémiai állapota.

Ennek fényében a Bizottság 2025 júniusában előterjesztette a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiát, amelynek alapja az ENSZ 2023. évi New York-i vízügyi konferenciáján bemutatott, a vízügyi rezilienciára vonatkozó, 2050-re szóló uniós jövőkép. A stratégia a vízügyi rezilienciát úgy határozza meg, mint amely fontos az EU biztonsága, válsághelyzetekre való felkészültsége és stratégiai autonómiája szempontjából. Kiemeli továbbá annak gazdasági dimenzióját is, megállapítva, hogy a fenntartható vízgazdálkodás és az innováció lehetőséget nyújt Európa ipari bázisának, versenyképességének és globális vezető szerepének megerősítésére.

A stratégia három fő célkitűzést jelöl ki: a vízkörforgás helyreállítását és védelmét, víztudatos gazdaság kialakítását, valamint a tiszta és megfizethető víz biztosítását mindenki számára.

A Tanács következtetései a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról

A Tanács következtetései a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról – Nyilatkozat

A vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégia

Víz (háttér-információk)

Ülések

”

Forrás:
A Tanács holisztikus vízügyi stratégiát szorgalmaz a vízkészletek megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében; Európai Unió Tanácsa; 2025. október 21.

14 ezer család most vezette be: több mint 300 ezer háztartási méretű kiserőmű van az országban

„A Napenergia plusz programban nyertes 21 ezer családból 14 ezernél már üzemelnek a modern napelemes rendszerek – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Az energiaügyi tárca bejegyzése szerint a kormány átlagosan 4 millió forintot vállalt át a háztartásoktól a naperőmű és az energiatároló telepítési költségeiből. A kifizetések is közelítik a kétharmados arányt: a megítélt 86 milliárd forintból több mint 55 milliárdot utalt át eddig a pályázatkezelő – írták. Közölték, a népszerű lehetőség nagyban elősegítette, hogy a háztartási méretű kiserőművek száma tavasszal meghaladta a 300 ezret Magyarországon, jelenleg 312 ezer fölötti ez a szám, a kisebb napelemek beépített teljesítménye felülmúlja a Paksi Atomerőmű kapacitását, közelíti a hazai gázerőművekét.

Kiemelték, hogy a zöldenergia hatékonyabb hasznosításához növelni kell a tárolói képességeket. Az EM 230 milliárd forinttal segítette a családok és vállalkozások fejlesztéseit – áll a közleményben.”

Forrás:
14 ezer család most vezette be: több mint 300 ezer háztartási méretű kiserőmű van az országban; Infostart; 2025. október 24.

Szakirodalom

A gazdaságok kulturális háttere

„RECENZIÓ – A friss Nobel-díjas közgazdász, Joel Mokyr legutóbbi könyve szerint a nyugati világ újkori gazdasági sikerei elsősorban kulturális tényezőkre vezethetők vissza.

Idén Joel Mokyr lett a Közgazdasági Nobel-emlékdíj egyik kitüntetettje – az indoklás szerint azért, mert „sikerrel azonosította a technológiai fejlődés általi fenntartható növekedés előfeltételeit”. De mik is ezek az előfeltételek? Mokyr legutóbbi monográfiaméretű munkájának első kiadása 2016-ban jelent meg A növekedés kultúrája – a modern közgazdaságtan kezdetei (A Culture of Growth: The Origins of the Modern Economy) címmel, melyben – részben szakítva korábbi elképzeléseivel – egyértelműen kulturális tényezőkre vezeti vissza a nyugati országoknak a korai újkorban kezdődő gazdasági sikereit.

A szerző az illinois-i székhelyű Northwestern University, valamint a tel-avivi Eitan Berglas School of Economics tanára, szűkebb kutatási területére nézve pedig gazdaságtörténész. Korábbi munkái közül feltétlenül említést érdemelnek A gazdagság felemelkedése ‒ technológiai kreativitás és gazdasági haladás című 1992-es, valamint az Athéné ajándékai – avagy a tudásalapú gazdaság történelmi kezdetei című 2002-ben megjelent írásai: ezek közül az elsőben még a különböző kultúrák közötti tudásátadások foglalkoztatták, anélkül azonban, hogy az egyes tudásformák átvételének intellektuális lehetőségfeltételeivel mélyebben foglalkozott volna. Figyelme 2002-es monográfiájával kezdett végérvényesen is az utóbbi szempontrendszer felé irányulni, amikor is a „hasznos tudás” (useful knowledge) tudományos ideáljának XVII. századi térnyerésére vezette immár vissza a későbbi korok technológiai és gazdasági vívmányait. Ekkori elgondolása szerint ugyanis a kora újkorra datálható a világ dolgairól igaz állításokat megfogalmazni képes tudás (propositional knowledge) és a technológiai vívmányok előállításához szükséges gyakorlati ismeretek (prescriptive knowledge) elméleti szétválasztása és gyakorlati összefonódása. Mind az elméletnek, mind pedig a gyakorlatnak a fáklyahordozója pedig az a Francis Bacon volt szerinte, aki elsőként „szólította fel együttműködésre és tudásmegosztásra mindazokat, akik ismerték, és akik létrehozták az egyes dolgokat” (35).

Bacon jelentőségét azért sem becsülhetjük alá Mokyr életművén belül, mert „a brit Apollón” – ahogy néhány kortársa szerette nevezni őt – A növekedés kultúrájában is kulcsszerepet játszik. Éppen ezért érdemes mindenekelőtt szót ejtenünk arról a különös jelenségről, hogy egy gazdaságtörténészt miért foglalkoztat ennyire egy – ámbár felettébb sokoldalú, de – közgazdaságtannal érintőlegesen sem foglalkozó XVII. századi szerző hatástörténete. Ennek oka, hogy Mokyr azok közé a társadalomtudósok közé tartozik, akik szerint a gazdasági folyamatok emberi szemmel jól látható, és ezért viszonylag könnyen számszerűsíthető jelenségeinek (a tőkefelhalmozás mértékének, technológiai szabadalmak számának, egy adott térség infrastrukturális fejlettségének stb.) lajstromozása önmagában nem képes magyarázattal szolgálni e jelenségek mögött meghúzódó mélyebb okokra. A gazdaságtörténetnek szerinte ezért kijjebb kell merészkednie a saját maga által korábban kijelölt diszciplináris határain, és az általa vizsgált csoportok vagy társadalmak gazdasági teljesítményét egy tágabb kulturális kontextusból kell szemügyre vennie – még ha ezzel időnként az amatörizmus gyanúját kelti is (5).

Így jön tehát a képbe a filozófia-, a tudomány- vagy a vallástörténet Mokyr vizsgálódásai során. De miért éppen Francis Bacon? A szerző elmondása szerint teljesen mindegy, hogy manapság Luthert vagy Kálvint, Descartes-ot vagy Spinozát, esetleg Keplert vagy Galileit tartjuk-e a modernitás alapító atyjainak; mégpedig azért „nem számít igazán, hogy a mi korunk mit gondol ezeknek a kulturális vállalkozó szellemeknek a teljesítményéről, mert nem a mi korunk teremtette meg az ipari forradalmat vagy a modern gazdasági növekedés [alapjait]” (68). Már a fentiekből is sejthető, hogy a könyv – legalábbis részben – egy Max Weberrel folytatott posztumusz pengeváltás, aki egy évszázaddal korábban épp vallási, felekezeti okokra vezette vissza egyes országok vagy térségek gazdasági fejlettségét vagy elmaradottságát. A most tárgyalt kötetnek ugyan csak egyetlen fejezete (A puritanizmus és a brit kivételességtudat) foglalkozik nyíltan a kettejük közötti módszertani különbségekkel, de egy 2007-es előadásában (Az európai felvilágosodás, az ipari forradalom és a modern gazdasági növekedés) Mokyr részletesebben is kifejtette, hogy vallási-felekezeti szempontok legfeljebb részben játszhattak szerepet olyan horderejű változások, mint az ipari forradalom létrejöttében (a XVI‒XVIII. századok között ugyanis kisebb jelentőségű, általa „mikroinvencióknak” nevezett találmányok voltak szerinte dominánsak a nyugati gazdaságok színterén, a vallásos, kiváltképp puritán meggyőződés pedig csak egy szűk elitcsoportra gyakorolhatott olyan hatást, amilyet Weber általánosnak tételezett).

A weberiánus paradigma helyett ezért Mokyr egy személy- és intézményközpontú szemléletmódot javasol, és ennek taglalása alkotja a könyv második felét. A gazdasági fejlődés mindenkori motorjainak egyrészt ugyanis olyan „kulturális vállalkozó szellemek” (cultural entrepreneurs) tekintendők szerinte, mint az általa sokat idézett David Hume vagy Adam Smith (természetesen a korábban említett Francis Bacon mellett). De még az ő kibontakozásukhoz is elengedhetetlen volt egy másik feltétel, nevezetesen egy olyan intézményrendszer fennállása, mely, mind egzisztenciális, mind pedig intellektuális szempontból biztonságos körülményeket biztosított számukra. Mokyr szerint az utóbbit nevezhetjük – összefoglaló néven – république des lettres-nek, ami alatt az írástudóknak az a nemzet- és felekezetközi hálózata értendő, amely „az értelmiségi közösségnek egy többközpontú intézményi hátterét biztosította a kora újkori Európában […] egyaránt magában foglalván tudósokat és irodalmi szereplőket […]. Mindenekelőtt ez a közösség tudott olyan intézményi ösztönzőket garantálni, amelyek az akadémiai és művészeti „szupersztárokat” [kimagasló teljesítményre] bátorították” (179). Ez a kezdetben merően informális közeg biztosította ugyanis azt a – megfelelő szabályok mentén kialakított – platformot, melyben a „közösség” tagjai egymással eszmét cserélhettek, próbára tehették vagy egyenesen bírálni tudták egymás elgondolásait. Mokyr legfontosabb meglátása szerint ugyanis ahogy az egyéni kvalitások önmagukban korábban sem voltak, úgy ezután sem lettek volna elegendők kimagasló vívmányok létrehozatalához.

Mint az a kötet egyik legérdekfeszítőbb fejezetéből (Felvilágosodás és gazdasági változás) kiderül, az eleinte legfeljebb egyéni találkozókon vagy levélváltásokon alapuló rendszer az angol tudóstársaság, a Royal Society 1660-as megalapításával kezdett ténylegesen is intézményi kereteket ölteni, aminek példáját röviddel ezután számos ország követte a kontinensen is. De miért is érdekes ez a meglehetősen közismert történet? Azért, mert a szerző szerint az egész folyamatot korábban említett főhőse, Francis Bacon ihlette az Új Atlantisz című utópiájának tudóstársaságával: „[a] Royal Society kifejezetten Bacon Salamon-háza, a fiktív akadémia mintájára jött létre […]” (89).

A könyv tehát több szempontból is igyekszik érveket felsorakoztatni mind Bacon, mind pedig a kulturális hatások jelentősége mellett a gazdasági folyamatokat illetően. Kritikusai jellemzően az utóbbit róják föl neki, mondván, hogy a közgazdaságtan eszköztárával nehezen megragadható jelenségeknek tulajdonít konkrét(nak vélt) gazdasági jelentőséget, de az előbbi kapcsán is megjegyzik, hogy viszonylag kisszámú egyén kulturális teljesítményéből von le esetenként túlságosan is messzemenő következtetéseket. A módszerével rokonszenvezők viszont épphogy erényként tekintenek nagyjából ugyanezekre a vonásaira. Nobel-díja átvételének másnapján egy méltatója például úgy fogalmazott: „[m]íg más közgazdászok hajlamosak azt feltételezni […], hogy a gazdasági eredményeket a gazdasági ráfordítások határozzák meg, Mokyr éleslátóan megérti, hogy gazdasági eredményeinket egyaránt befolyásolják vélekedéseink, értékeink, reményeink és törekvéseink”. A Mokyr körül kibontakozó vitákra tehát voltaképpen annak az idestova másfél évszázada tartó polémiának a részeiként is tekinthetünk, melynek következtében máig eldöntetlen maradt, hogy a közgazdaságtan művelése kizárólag a társadalomtudományok módszereivel kell-e történjen, vagy pedig ‒ történeti gyökereihez hűen ‒ bölcsész- vagy kultúratudományok is szerepet kell kapjanak ebben.

Joel Mokyr: A Culture of Growth: The Origins of the Modern Economy, Princeton University Press, Princeton, New Jersey, 2018.”

Forrás:
A gazdaságok kulturális háttere; Smrcz Ádám; Ludovika.hu, PÁK blog; 2025. október 21.

Megjelent a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025

„A 2020-tól kezdődő turbulens időszak nemcsak hazánkban, de a világon is jelentős kihívásokat jelentett: a 2010-es évek gazdasági fejlődését egy súlyos világjárvány, az ahhoz köthető gazdasági visszaesés és egy kibontakozó háború, valamint energiaválság törte meg. E kihívásokhoz kapcsolódnak a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 legfőbb kérdései, hogy mely járásszékhelyek tudtak jól reagálni a 2020-tól kezdődő társadalmi-gazdasági kihívásokra, és hogy melyek fejlődését, életminőség-növekedését törte meg az elmúlt időszak?

A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 teljes terjedelmében ITT olvasható, míg a COVID-19 járványhoz és más válságokhoz kapcsolódó elemzéseink a HÉTFA Reziliencia Platformon érhetők el.

A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 Magyarország 174 járásszékhelyét vizsgálja, amit indokol, hogy a járási rendszer 2013-as bevezetését követően egyre szélesebbé vált az általuk ellátott térségközponti feladatok köre, érdemben befolyásolva e városaink életminőségét, kihatva a térségeikben élőkre is. A települések életminőségét korábbi elemzésünk, a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 által bevezetett HÉTFA Városi Életminőség Indexe vizsgálja nyolc dimenzió mentén, 50 indikátor segítségével. Ezek a városok által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét, valamint a település társadalmi-gazdasági jellemzőit írják le. Jelen vizsgálat 2022-es adatokra támaszkodik, összehasonlítva azokat a korábbi elemzésben szereplő 2012-es és 2018-as értékekkel.

Az elemzés rámutat, hogy Magyarország járásszékhelyeinek életminősége összességében tovább javult 2018 után, de lassult a 2012 és 2018 között tapasztalt emelkedéshez képest: a 2010-es évek életminőség-növekedését a COVID-járványhoz kapcsolódó krízis több dimenzióban (szociális biztonság, erős gazdaság, civil társadalom) is megtörte. Az egyes térségek eltérő pályát jártak be: a legfejlettebb térségek közé számító, és már korábban is lassuló fejlődésű Északnyugat-Magyarországon erősen érződött a gazdasági és életminőségi megtorpanás 2018 és 2022 között. Ugyanakkor Budapest agglomerációjában és a Balaton tágabb térségében található járásszékhelyek kifejezetten rugalmasan reagáltak a COVID-válságra. A korábban is nehézségekkel küzdő térségek közül a Dél-Dunántúl legtöbb járásszékhelye ebben az időszakban sem tudott jelentős lépéseket tenni a felzárkózás érdekében, míg a Tiszántúl legtöbb járásszékhelye, valamint az északkeleti országrész számos járási központja érezhetően tudta erősíteni életminőségét.”

Forrás:
Mely járásszékhelyek életminőségét érintette a legsúlyosabban a COVID-válság? Megjelent a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2025. október 14.

43. szám, 2025. október 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom