Skip to main content

6. szám, 2025. február 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodását

„A 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodást és átláthatóbbá teszi finanszírozásukat a kormány reményei szerint – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője hétfőn Gödöllőn.

Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett és a Konrad-Adenauer-Stiftung Alapítvány által támogatott, Az önkormányzatok 2025. évi költségvetési kilátásai és fejlesztéspolitikai lehetőségei címmel rendezett konferencián arról beszélt, hogy a 2025-ös költségvetés által bevezetett gazdálkodási szigorítások egyike az úgynevezett faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára. Hozzátette: a másik szigorítás a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érinti, a harmadik pedig az, hogy az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható. A területfejlesztési minisztérium vezetője elmondta, hogy a sok vitát kiváltó különleges gazdasági övezeteket a kormány 2025-tel megszüntette, és az érintett térségek a versenyképes járások program keretében részesülnek majd fejlesztési forrásokban. Hozzátette, hogy pontosította a kormány a helyi iparűzési adóbevétel többletével kapcsolatos befizetési szabályokat is.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy három fő terület lesz meghatározó az 1300 milliárdos önkormányzati fejezetből idén.

Úgy fogalmazott, hogy az egyik a pedagógusbéremelés folytatása, amely 52,3 milliárd forintos terhet jelent a fejezetnek. A polgármesteri illetmény és költségtérítés emelése 34,3 milliárd forintba kerül; a 30 ezres lélekszám alatti önkormányzatok esetében a költségvetés jótáll az illetményemelésért, a 30 ezer fölötti településeknek viszont ki kell gazdálkodniuk azt.

A szolidaritási adó tekintetében az önkormányzati támogatás kiegészítése kerül előtérbe, amely az iparűzésiadóerő-képességhez igazodik. Hozzátette, hogy 2025-ben a versenyképes járások fejlesztési támogatása országos szinten 65 milliárd forintot jelent, így a járások háromnegyedében ez 250 millió forintos keretet eredményez.

Ezeket a 250 millió forintos fejlesztési kereteket jórészt a költségvetés egészíti majd ki, mert önmagában az iparűzésiadó-növekmény nem lesz elég a mostani kalkulációk szerint – tette hozzá Navracsics Tibor.

A KTM vezetője közölte: ha jól működik a versenyképes járások program, akkor a kormány nem zárkózik el attól, hogy a szolidaritási hozzájárulás is fokozatosan ebbe a programba, illetve a területfejlesztési alapba kerüljön 2026-tól.

„Így pontosan nyomon követhető lesz a szolidaritási hozzájárulás által befizetett összeg hasznosulása, akár a térségi felzárkóztatást, akár pedig a helyben történő fejlesztéseket célozza majd” – tette hozzá.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy a helyi iparűzési adót, amely önmagában és mértékében is folyamatosan vita tárgya, 2991 település vezette be, 164 helyen még nincs. Hozzátette, hogy ezeknek a településeknek is lehetőségük van arra, hogy bevezessék, és ezzel hozzájáruljanak saját és térségük fejlesztéseihez.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere arról kérdezte a KTM vezetőjét, hogy miként kell értelmezni a versenyképes járásoknál a nettó befizetőt, mert van egy olyan értelmezés, amely szerint léteznek olyan települések, amelyek egyetlen fillért sem kapnak a költségvetésből kötelező állami feladataik ellátásához. „Azt javaslom, hogy a kötelező állami feladatok ellátásához járó pénznél többet ne lehessen elvonni a településektől” – fűzte hozzá. Navracsics Tibor válaszában azt mondta, erről a felvetésről tárgyalhatnak, hogy ne lehessen olyan település, amely a „nullánál rosszabbul jár”. Hozzátette, hogy ez „teljesen méltányolható szempont”.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt kérdezte, működhetne-e diszkriminációmentesen a településeknek járó pénz kifizetése. Emlékeztetett arra, hogy 2023-ban a rezsitámogatásból Hódmezővásárhelyt kihagyták, és a város TOP-os forrásaiból is beragadt egy 600 millió és egy 1 milliárd forint közötti összeg a kormányzati intézkedések miatt. Navracsics Tibor közölte, hogy a diszkriminációmentességet képviseli. „Az én választókerületemben négy város van, és bármelyiket megkérdezik, nem hiszem, hogy különösebben panaszkodnának arra, hogy szisztematikusan diszkriminálom őket8 – mondta.

Vác polgármestere, Matkovich Ilona Zsuzsanna azt mondta a miniszternek, hogy városának, amely járási feladatokat lát el, nagy szüksége van az útfelújításokra fordítható forrásokra. A megkapható 250 millió forint ezekre a feladatokra nem elég – mondta. Navracsics Tibor közölte: nem valószínű, hogy nagy beruházások a 250 millió forintos támogatásból megvalósíthatók. A miniszter más források bevonását javasolta.”

Forrás:
A 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodását; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. február 4.

Közigazgatás, politika, jog

Bodor József marad a kormányzati informatika miniszteri biztosa, Farkas Örsöt pedig a kiberbiztonságért felelős biztosnak nevezték ki

„ Bodor József eddig, két éven át díjazás nélkül működött.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök a Hivatalos Értesítőben megjelent utasításával meghosszabbította Bodor József kinevezését az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosi tisztségre.

Ezt először két éve kapta meg, de akkor díjazást nem adott hozzá a miniszter. Mostantól viszont a szokásos, helyettes államtitkári szintű összeget kapja, egyéb juttatásokat és titkárságot nem.

Egyebek közt felelős lesz különösen a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság révén az állami tulajdonú gazdasági társaságok konszolidált működtetésének kialakításáért, továbbá az Ügynökség és a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok konszolidált működtetéséhez szükséges intézkedések, előterjesztések és jogszabály-módosítások előkészítéséért, és az ezek megvalósítása érdekében szükséges kormányzati feladatok összehangolásáért.

Rogán Antal kiberbiztonságért felelős biztost is kijelölt Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkára személyében. A kiberbiztonságról szóló törvény szerint ez a biztos biztos felel az Európai Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv szerinti nemzeti kiberbiztonsági stratégia, valamint nemzeti válságkezelési terv összeállításáért és az érintett szervezetekkel való koordinációjáért.”

Forrás:
Marad a kormányzati informatika miniszteri biztosa, de most már pénzt kap a munkájáért; HVG.hu; 2025. február 6.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 2/2025. (II. 6.) MK utasítása kiberbiztonságért felelős biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 6. szám; 2025. február 6.; 466. o. (PDF)
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 3/2025. (II. 6.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 6. szám; 2025. február 6.; 466-467. o. (PDF)

Újabb 96 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságaik törlesztésére

„Több, az egészségügyet és a kórházak gazdálkodását érintő rendelet jelent meg csütörtökön este a Magyar Közlönyben. A rendeletek a közfinanszírozott járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedéseket tartalmazzák.

Az eladósodott intézmények február végéig 96,4 milliárd forintot kapnak, vagyis ennyivel konszolidálják a kórházakat. A közlönyben megjelent rendelet egyik tétel mondta, hogy fontos cél az egészségügyi szolgáltatók fizetőképességének fenntartása érdekében a tartozások évközi rendezése.

A tavalyi évet 104,7 milliárd forint tartozással zárták a kórházak, erről itt írtunk bővebben. Év közben is többször volt kórházkonszolidáció, a teljes évi kórházi adósság meghaladta a 200 milliárd forintot is.

A Magyar Közlönyben megjelentekre Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondta: jó hír, hogy a tavaly év végéig keletkezett, lejárt adósságokat kifizetik február 28-ig. Vagyis a cégek megkapják a nekik járó pénzt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a honlapján fogja nyilvánosságra hozni, hogy az intézmények között hogyan osztották szét a 96,4 milliárd forintot. Ugyanakkor a szakmai szervezet főtitkára hozzátette: az idei évre bejelentett 150 milliárd forint pluszforrás felosztásáról szóló rendeletet még várják.

Az egészségügyi többlet forrásokról Gulyás Gergely beszélt egy tavaly év végi kormányinfón, hogy 2025-ben minden hónapban 12,5 milliárd forint plusz forrást kapnak a kórházak.”

Forrás:
Pénzt osztanak szét a kórházak között; Koncsek Rita; Economx; 2025. február 7.
8/2025. (II. 6.) Korm. rendelet a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 8/2025. (II. 6.) Korm. rendelete a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 10. szám; 2025. február 6. 350-353. o. (PDF)

Új elnökhelyettese van a Magyar Államkincstárnak

„ Az MFB volt vezérigazgató-helyettese lett az általános. Eltűnt a vezetőségből Detre Miklós.

A Magyar Államkincstár elnökét határozatlan időtartamra a gazdasági miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnök javaslatára szintén Nagy Márton nevezi ki, menti fel az elnökhelyetteseket. A miniszter a minap úgy módosította a kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatát, hogy a 2021. április 6-tól kinevezett elnöknek, Bugár Csabának öt helyett már hat helyettese lehet.

Kapott egy általánost is, aki távollétében, akadályoztatása esetén ellátja feladatait, ha az elnöki tisztség átmenetileg betöltetlen, gyakorolja a feladat- és hatásköröket.

A szervezet honlapjáról derült ki, hogy a posztra Demkó-Szekeres Zsoltot szánták.

Az elnökhelyettesek így is öten maradtak, mert a vezetőségből eltűnt Detre Miklós, aki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelt. Helyén maradt Tavaszi Zsolt az államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért, Budainé Kovács Zsuzsanna az informatikáért, Zsolnai Gabriella a hálózatirányításért és Labancz Attila, aki a lakossági szolgáltatásokért felelős.

Demkó-Szekeres Zsolt 2004-ben diplomázott a Budapesti Gazdasági Főiskola külgazdasági szakán. Komoly bankszakmai tapasztalattal rendelkezik. Pályáját az MKB Bankban kezdte, majd 2012-től dolgozott a Magyar Export-Import Bank Zrt.-ben. 2019-től a KELER Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, 2020-tól vezérigazgatója lett. A Diákhitel Központ vezérigazgató-helyettesként részt vett a kereskedelmi banki partnerekkel közös, kedvezményes diákszámlaprogram megvalósításában. 2023-tól tavaly év végéig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese volt.

Általános elnökhelyettesként a Magyar Államkincstár kiemelt fejlesztési projektjeinek megvalósítását, az adatvagyon-gazdálkodási, illetve a folyamat- és kockázatmenedzsment-feladatok ellátását felügyeli.

A minap a HVG szúrta ki, hogy a kormány teljesen Nagy Márton belátására bízta, kik legyenek a Magyar Államkincstár vezetői. Egy rendeletben eltörölték az elnökre és helyetteseire vonatkozó szakmai követelményeket. Mostantól az elnök és helyettesei „kinevezésének szakmai és képesítési feltételeit a miniszter határozza meg”. Az indoklás szerint a kinevezések feltételeinek meghatároza ezzel a gyakorlati elvárásokhoz jobban igazodik.”

Forrás:
Magyar Államkincstár: Nagy Márton új elnökhelyettest nevezett ki; Farkas György; 24.hu; 2025. február 5.

Európai Unió

Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-re tervezett új uniós kezdeményezéseinek listája

„A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.

A Politico és az Euractiv már most betekintést nyújtott a dokumentumba, amely részletesen feltárja a Bizottság ambiciózus terveit. Nézzük meg, milyen változásokra számíthatunk az előttünk álló évben?

Gazdasági növekedés és versenyképesség új alapokon

Az Európai Bizottság célja, hogy megerősítse az uniós gazdaság stabilitását és növekedési potenciálját. Ennek érdekében 2025 első negyedévében bemutatja a Versenyképességi Iránytűt, amely átfogó útmutatást nyújt az ipar és a vállalkozások számára.

Ezzel párhuzamosan érkezik a Tiszta Ipari Megállapodás, amely a karbonsemleges iparágak megerősítésére összpontosít. Az egységes piac hatékonyságát növelő Szingularitási Piac Stratégia pedig a második negyedévben lát napvilágot.

Magyarország számára különösen fontosak lehetnek a kis- és középvállalkozások támogatását célzó intézkedések, valamint az ipari digitalizáció előmozdítására irányuló fejlesztések. A második negyedévben várható EU Startup és Scale-up Stratégia pedig új lendületet adhat az innovációnak és a technológiai fejlődésnek.

Az adminisztratív terhek csökkentése is fókuszba kerül: három Omnibus csomag készül a fenntarthatósági szabályok egyszerűsítésére. A Sustainable Finance Disclosure Regulation reformja (harmadik negyedév) pedig finomhangolja a fenntarthatósági elvárásokat és a piaci szereplők érdekeit. Az év végére tervezett Digitális Hálózatok jogszabály célja pedig az innováció felpörgetése és az AI-alapú technológiák szélesebb körű bevezetése.

Energiafüggetlenség és fenntarthatóság

Az Európai Bizottság egyértelmű elköteleződést mutat az orosz energiafüggőség felszámolása mellett. Az Orosz Energiaimport Vége program már az első negyedévben útjára indul, amely új energiaforrások keresésére és az ellátás diverzifikálására koncentrál. Magyarország számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen az ellátás biztonsága és az árstabilitás alapvető fontosságú.

A harmadik negyedévben érkező Fenntartható Közlekedési Beruházási Terv a zöld közlekedési infrastruktúra fejlesztését helyezi előtérbe, míg az Európai Klímajogszabály Módosítása (második negyedév) tovább erősíti az uniós klímavédelmi célok teljesíthetőségét.

Geopolitika és stratégiai partnerségek

A Bizottság 2025-ben is kiemelt figyelmet fordít Európa geopolitikai szerepére. A második negyedévben bemutatják az EU Fekete-tengeri Stratégiát, amely a térség stabilitását és gazdasági fejlődését hivatott elősegíteni. Ezzel párhuzamosan elindul az EU-India Stratégiai Partnerség, amely megerősíti az európai jelenlétet az ázsiai piacokon.

Az év végére tervezett EU Kibervédelmi Stratégia pedig a digitális biztonság fokozására összpontosít, amely kulcsfontosságú egyre összetettebb és kifinomultabb kibertámadásokkal szemben.

Migráció és belbiztonság

A migrációs politika reformja elkerülhetetlen, ezért az első negyedévben érkezik a Közös Visszatérési Politika, amely hatékonyabbá teheti az illegális bevándorlók hazatelepítését. Az év végére várható Európai Menekültügyi Stratégia pedig átfogó megközelítést kínál majd a migrációs kihívások kezelésére. Magyarország számára a határvédelem és az illegális migráció elleni fellépés továbbra is kiemelt prioritás marad.

A Belső Biztonsági Stratégia első negyedévi bevezetése új cselekvési tervet kínál a szervezett bűnözés és az illegális fegyverkereskedelem visszaszorítására.

Agrárpolitikai reformok és környezetvédelem

A mezőgazdaság támogatása érdekében érkezik a KAP Egyszerűsítési Csomag (második negyedév), amely hatékonyabb és gyorsabb támogatáselosztást biztosít. Ezzel párhuzamosan az Európai Vízügyi Rugalmassági Stratégia és az Óceánok Egyezmény a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését célozza meg.

Európa védelmi képességeinek megerősítése

Az Európai Védelmi Ipari Stratégia célja, hogy fokozza az uniós tagállamok katonai önállóságát és elősegítse a közös védelmi ipari projektek finanszírozását. Emellett az első negyedévben bemutatásra kerülő Kritikus Gyógyszerellátási jogszabály bevezetése garantálni kívánja a kulcsfontosságú gyógyszerkészletek zavartalan elérhetőségét Európa-szerte.

Mit hozhat 2025?

Az Európai Bizottság ambiciózus reformcsomagja modernizálja a meglévő politikákat, miközben új stratégiákat vezet be a gazdaság, a klímavédelem, az energia, a biztonság és a migráció területén. Magyarország számára az energiafüggetlenség, az agrártámogatások, a digitalizáció és a geopolitikai stabilitás kérdései kiemelten fontosak lesznek. Az EU célja, hogy a versenyképesség növelése mellett biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tegye Európát – mind gazdasági, mind politikai értelemben.”

Forrás:
Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramja; EU-MONITOR; 2025. február 6.
A teljes lista elolvasható: EXCLUSIVE: The EU Commission’s draft programme for 2025; Nicoletta Ionta; Euractiv; 2025. február 5.

Ideje cselekedni: az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass))

„Az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt

Az Európai Bizottság január 29-én mutatta be a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), amelynek célja Európa innovációs képességeinek felélesztése és versenyképességének növelése. Mindezt három fő cselekvési területen kívánja megvalósítani; az innovációs lemaradás csökkentése, a dekarbonizáció és az európai biztonság növelése. A megvalósítást az egyszerűsítés, az egységes piac akadályainak csökkentése, a beruházás- és kockázatitőke-mozgósítás, a készségfejlesztés és munkahelyteremtés, valamint a versenyképességi alap koordinációs eszköztárral tervezi a Bizottság.

A dokumentum kezdésképp igyekszik lefesteni a helyzetképet, amely a megszokottakhoz képest kijózanítóan őszinte – úgy tűnik, hogy a Draghi- és a Letta-féle jelentések az EU önértékelését a realista irányba terelték: az EU lemaradt az Egyesült Államok mögött az előrehaladott technológiák terén, miközben Kína több ágazatban is vezető pozícióba került. Ez ráerősít Mario Draghi tavalyi figyelmeztetésére; „ha Európa elfogadja a kézben tartott, fokozatos gazdasági hanyatlást, akkor egy ‘lassú agóniára’ kárhoztatja önmagát.”

Előzmények

Tény, hogy az Európai Unió versenyképessége az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerül: nemcsak a nemzetközi piacokon való helytállás múlik rajta, hanem az is, hogy Európa a jövőben is vonzó befektetési és innovációs központ maradjon (vagy inkább azzá váljon). Ennek a gondolatnak a jegyében a 2024-es magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célja volt, hogy az Európai Tanács elfogadja a Budapesti nyilatkozatot, amely a szabályozási teher csökkentése, a belső piac további erősítése és az innováció ösztönzése mellett foglal állást. Erre a nyilatkozatra építve dolgozta ki az Európai Bizottság a Versenyképességi Iránytű keretrendszerét, amely fontos lépés az EU versenyképességi stratégiája irányába, meghatározva a gazdasági növekedés és fejlesztés főbb területeit. Kiemelten foglalkozik a digitális átállással, a zöld átmenettel, az ipari rezilienciával, valamint az egységes piac lehetőségeinek jobb kihasználásával. Mindehhez érkezni fog a finanszírozás is: az egyszerűsítési erőfeszítés központi eleme egy új Európai Versenyképességi Alapra vonatkozó javaslat lesz a 2028–2034-es uniós költségvetésben.

A jelenlegi Európa-politikai környezetben a vezérlő elv a biztonság és a versenyképesség. Míg 2025 első felében a lengyel elnökség a biztonságot helyezi fókuszba valamennyi prioritása mentén (a versenyképességet főként az agrárszektor fenntarthatósága és biztonsága tekintetében emeli ki), addig Ursula von der Leyen második Bizottsága a növekedés és befektetési Bizottságának fémjelzi önmagát, amelynek középpontjában a versenyképesség áll.

Kutatásfinanszírozás

Miközben korábbi dokumentumokban a kutatás és az innováció  kapott központi szerepet, a Versenyképességi Iránytű inkább az innovációt helyezi előtérbe, és a kutatást elsősorban a versenyképesség szolgálatába állítja. A kutatás leginkább az első pillérben kap szerepet, ahol főként az alkalmazott kutatásra fókuszálnak, és kevésbé ismerik el a diszruptív technológiák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen alapkutatások, illetve az alulról szerveződő kutatói kezdeményezések jelentőségét. Ezt több bírálat is érte, hiszen az igazi innováció és kreatív megoldások eléréséhez a kutatás és innováció teljes spektrumában – a különböző szinteken és a különböző tudományterületek együttműködésével – szükséges dolgozni. Ha kizárólag az alkalmazott kutatásra és a technológiai versenyképességre összpontosítunk, az veszélyeztetheti Európa képességét, hogy átfogó módon újítson a rendszerszintű kihívások terén, s ezzel alááshatja az európai innováció minőségét és lehetőségeit.

A kutatásfinanszírozás terén az egyik legfontosabb vállalás az Európai Kutatási Térségről szóló jogszabály (European Research Area Act) bevezetése, amelynek célja, hogy a kutatás-fejlesztési (R&D) beruházásokat a GDP 3%-ára növelje. Az innovációs folyamat felgyorsítására az Európai Innovációs Tanács kezdeményezései folytatódnak, különös tekintettel a kockázatvállalás fokozására – inspirációként az amerikai DARPA-modell szolgál, ahogy arra Draghi is utalt a jelentésében. A Bizottság egyértelműen látja, hogy a globális versenyben Európának nemcsak ötletekre, hanem az ezekből létrejövő piacvezető technológiákra is szüksége van. A kockázati tőke hozzáférhetőségének javítása, az egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése, valamint az új technológiai infrastruktúra kiépítése mind ebbe az irányba mutatnak.

Digitalizáció

A digitalizáció az EU egyik meghatározó prioritása, hiszen a következő évtizedben a globális gazdasági növekedés 70%-át digitális technológiák hajtják majd, nem csoda, hogy a 2021-ban közzétett Digitális Iránytű után a versenyképességi iránytűnek is központi eleme. A digitális fejlődést az innovációs ökoszisztéma ösztönzése részeként tárgyalja az Iránytű.

Az Európai Bizottság új kezdeményezéseket indít az innovációs ökoszisztéma támogatására, különös tekintettel a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Ennek részeként létrehozzák az AI Factories hálózatát, amely kifejezetten startupok és kutatók számára biztosít fejlett infrastruktúrát és számítási kapacitást az AI-alapú megoldások kidolgozásához. Ezzel párhuzamosan az EU egy új szintre emeli az AI fejlesztését az AI Gigafactory-k kiépítésével, amelyek célja a nagyméretű mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésének és tréningezésének elősegítése. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy Európa versenyképes maradjon a globális AI-versenyben, miközben támogatják az innovációt és a technológiai önállóságot.

Az Apply AI Stratégia megalkotását is célozza, hogy a mesterséges intelligenciát a stratégiai iparágakban, például az autóiparban, az energiatermelésben, a robotikában és a pénzügyi szektorban még inkább elterjessze. Az EU kifejezetten az AI-alapú ipari alkalmazások elterjedésének gyorsítását tűzte ki célul, miközben az infrastruktúra fejlesztésére is hangsúlyt fektet. A nagysebességű optikai hálózatok, a felhőszolgáltatások, a 6G fejlesztések és az EuroHPC szuperszámítógépek hálózatának kiépítése mind ezt a célt szolgálják. Az EU új törvényjavaslattal is készül a dokumetnum szerint: a Felhő- és AI Fejlesztés Jogszabály (Cloud and AI Development Act) célja, hogy az AI fejlesztéseket nagyléptékben támogassa, és Európát globális szinten is versenyképessé tegye a mesterséges intelligencia területén.

A digitális infrastruktúra megerősítésével párhuzamosan az EU célja az is, hogy az egységes digitális piac akadályait lebontsa. Ez magában foglalja az interoperabilitás javítását olyan területeken, mint az e-számlázás, az e-aláírás vagy a digitális termékútlevél bevezetése. Az Unió felismerte, hogy a digitalizáció nem csupán a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is előnyt jelenthet, ezért egyszerűsíteni kívánja az adminisztrációs terheket, hogy minél többen élhessenek a digitális lehetőségekkel.

Kritikus nyersanyagok: csökkentett függőség, növekvő ellenállóképesség

A modern ipar egyik legnagyobb kihívása a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása. Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytűje szerint ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem az ipar versenyképességének és az ellátási láncok ellenállóképességének kulcsa. A dokumentum egyértelművé teszi: ha Európa nem csökkenti függőségét az egyetlen vagy erősen koncentrált szállítóktól, akkor kiszolgáltatott marad olyan területeken, mint a fejlett tiszta technológiák, a digitális infrastruktúra és a félvezetők. A probléma kezelésére a Bizottság több pillérre épülő stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy Európa függetlenebb, fenntarthatóbb és biztonságosabb nyersanyagellátási rendszert alakítson ki, összhangban a Kritikus Nyersanyagokról szóló jogszabállyal. Az új intézkedések célja, hogy az EU ne csak passzív résztvevője legyen a globális nyersanyagpiacnak, hanem aktív formálója is, hiszen a következő évtizedekben a kritikus nyersanyagokért folytatott verseny kulcsszerepet játszik majd az iparpolitikai döntésekben.

Hazai termelés és újrahasznosítás: a belső források kiaknázása

Az EU egyik legfőbb célja, hogy növelje a bányászat, a feldolgozás és az újrahasznosítás kapacitásait saját határain belül. Jelenleg az unió jelentős mértékben importál olyan alapvető nyersanyagokat, mint a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a zöld és digitális átálláshoz. Az ellátási láncok kockázatainak csökkentése érdekében az EU célzott pénzügyi támogatásokat és kutatás-fejlesztési beruházásokat tervez, hogy új technológiák segítségével fenntarthatóbb és hatékonyabb bányászati és újrahasznosítási folyamatokat vezessen be.

Stratégiai készletek: felkészülés az ellátási sokkokra

A globális ellátási láncok egyre instabilabbak, ezt pedig az elmúlt évek válságai is egyértelművé tették. Az EU ennek kezelésére stratégiai készletek létrehozását tervezi, amelyek az ipari és energiaágazatok számára biztosítanak stabil ellátást kritikus nyersanyagokból. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a gazdaság kevésbé legyen kiszolgáltatva a geopolitikai feszültségeknek és a piaci ingadozásoknak.

Ellátási lánc diverzifikációja és nemzetközi együttműködés

Az EU nem csupán belső forrásaira támaszkodik, hanem aktívan dolgozik a beszállítói kapcsolatok szélesítésén is. A Critical Raw Materials Act célja, hogy Európa csökkentse egyoldalú függőségét a világ egyes régióitól, és megbízhatóbb, fenntarthatóbb nyersanyagbeszerzési rendszert építsen ki. Ennek részeként az EU egy közös beszerzési platformot kíván létrehozni, lehetővé téve, hogy az iparág közösen, összehangolt módon szerezze be a kritikus nyersanyagokat, így növelve az ellátás stabilitását és csökkentve a költségeket.

Védelem a tisztességtelen verseny ellen

Az EU nemcsak a saját ellátási rendszerének megerősítésére összpontosít, hanem a piacvédelemre is. A Bizottság szigorúan érvényesíteni kívánja a kereskedelmi védintézkedéseket, hogy megakadályozza az állami támogatásokkal mesterségesen alacsony áron piacra dobott nyersanyagok dömpingjét.

Az Iránytű időben érkezett arra, hogy megalapozza a 2025. február 11-én bemutatandó 2025-ös munkaprogramját az Európai Bizottságnak, valamint az „Út a következő többéves pénzügyi kerethez” című tervét.

A Bizottság zászlójára tűzte, hogy csökkenteni szeretné a bürokráciát. Mindez megjelenik a versenyképességi iránytűben is, azonban olyan aggály is napvilágot látott, hogy a kis- és középvállalatokra vonatkozóan javasolt jelentéstételi követelmények csökkentése alááshatja az ellátási lánc átláthatóságát.

Az Iránytűben túlsúlyban van a gazdasági növekedés és a vállalati érdekek előtérbe helyezése, ami háttérbe szoríthatja a szociális vagy környezeti elvárásokat. Így a legtöbb aggály a környezetvédelmi célok csorbulása körül jelent meg a versenyképesség növelése érdekében. A környezeti fenntarthatóság fontos szempont, sőt úgy tekintünk rá, mint a jövő záloga. Azonban látszik, hogy az Európai Bizottság a versenyképességi iránytűvel is amellett foglal állást, hogy ha az eddigi zöld szemléletet a versenyképességgel összevetjük, utóbbi felé húz a mérleg nyelve.”

Forrás:
Ideje cselekedni: kutatás a versenyképesség szolgálatában?; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 4.

A kereskedelem és az ipari fejlesztés mint az európai versenyképesség kulcsa

„A versenyképességért felelős miniszterek informális találkozója Trump elnök árnyékában telt

A versenyképességért felelős miniszterek informális találkozója zajlott tegnapelőtt, amit új formátumban szerveztek meg. Az eseményen a külkereskedelemért és az iparpolitikáért felelős miniszterek gyűltek össze tanácskozni – a lengyel elnökség szerint ugyanis a versenyképesség kérdése elválaszthatatlan ettől a két területtől.

Az esemény utáni sajtótájékoztató szerint a tanácskozás középpontjában két meghatározó elem állt. Egyrészt fontos téma volt az európai ipar- és kereskedelempolitikák összehangolása a versenyképesség növelésének érdekében. Ennek alapjait a Bizottság által néhány napja bemutatott Versenyképességi iránytű adja, amely három fő cselekvési területet azonosított: az innovációs szakadék felszámolását, a dekarbonizáció és versenyképesség közös ütemtervének kidolgozását, valamint a túlzott függőségek csökkentését és a biztonság növelését. Mindezeket öt horizontális eszköz segítségével kívánja elérni a Bizottság. Elsőként a február végére várható jogszabállyal, amely a vállalatok szabályozási terheit kívánja egyszerűsíteni; másodszor a szabványosítási folyamatok gyorsabbá és hozzáférhetőbbé tételével. Harmadszor pedig a tőkepiaci uniót szeretné felgyorsítani, ezt követően a készségek uniójának felgyorsításával, végezetül a versenyképességi koordinációs eszköz, valamint a következő többéves finanszírozási ciklus alatt bevezetendő Versenyképességi Alap segítségével.

Mindezekkel összhangban a miniszterek megállapodtak abban, hogy az EU-nak csökkentenie kell a túlzott függőségeit, különösen a kritikus nyersanyagok tekintetében, illetve szüksége van biztonságosabb és átláthatóbb ellátási láncokra. Az európai ellátási láncok törékenysége az USA és Kína között egyre élesedő kereskedelmi háború során fog igazán kritikussá válni. Mindezek elkerülése érdekében a testület egyik stratégiája a tagjelölt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok megerősítése.

A tanácskozás második meghatározó eleme az új amerikai elnök várható intézkedései és az azokra adható válaszok keresése volt. Maroš Šefčovič, a kereskedelemért és a gazdasági biztonságért, valamint az intézményközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelős biztos az Eurostat statisztikai adataira hivatkozva hangoztatta, hogy az USA és az EU közötti kereskedelmi deficit alig 50 milliárd euró, vagyis jóval alacsonyabb, mint amit Trump elnök számol. Kiemelte, hogy a két tömb közötti kereskedelmi kapcsolat összesen ötmillió állást biztosít, valamint 5 billió euró értékű kölcsönös befektetést tett lehetővé. Mindezek fényében úgy vélte, hogy a kereskedelmi kapcsolat nem előnytelen az USA számára és komoly válaszlépéseket ígért, amennyiben az USA önkényesen védővámokat vetne ki az EU ellen. A versenyképesség megőrzése érdekében az EU hasonló értékrendű országokkal kívánja szorosabbá tenni kereskedelmi kapcsolatait, mind például Malajzia, a Fülöp-szigetek, a Thaiföldi Királyság, valamint a Perzsa-öböl menti államok. Ez egy érthető stratégia, ám ennek könnyen hátránya lehet, hogy a kialakulóban lévő multipoláris világrendben az EU elveszíti befolyását olyan területek felett, amelyek egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki Kínával.”

Forrás:
A kereskedelem és az ipari fejlesztés mint a versenyképesség kulcsa; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 6.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Nem kell mindenáron bemenni a NAV-hoz ügyet intézni, csaknem megduplázódott az ONYA használóinak száma

„Csaknem megduplázódott az ONYA-t használók száma. Míg tavaly több mint 1,2 millió beadvány érkezett így, addig 2023-ban 770 ezer. Nemcsak a 18 millió forintra emelt alanyi mentesség választásáról érdemes az ONYA-n keresztül nyilatkozni, hanem az szja-ból járó kedvezményeket is itt a legegyszerűbb érvényesíteni.

Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) több mint száz intéznivalót egyszerűsít. Most a legaktuálisabb az alanyi mentesség választásáról szóló nyilatkozat. Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár ugyanis 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedett. A magasabb értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg alkalmazható, erről azonban legkésőbb 2025. február 28-ig kell nyilatkozni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Az ONYA egyik legnépszerűbb szolgáltatása az szja-ból járó kedvezmények igénybevételéhez szükséges adóelőleg-nyilatkozat. A gyermekes családok, az első házasok, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, a 30 év alatti anyák, illetve a bizonyos betegségekben szenvedők tavaly mintegy 190 ezer nyilatkozatot küldtek be az ONYA-n keresztül.

Azoknak, akik jogosultak valamilyen kedvezményre, de eddig még nem töltötték ki az adóelőleg-nyilatkozatot, a legjobb választás az ONYA.

Az ONYA népszerűségi listájának top három helyezettje az adóelőleg-nyilatkozatok mellett két adatlap lett. Az állandó meghatalmazást és az egyszerűsített foglalkoztatást (például alkalmi munkát) jelentik be sokan online, egyszerűen az ONYA-n keresztül.

A NAV ügyintézést segítő alkalmazása, az ONYA rendkívül egyszerű és ügyfélbarát: a használatához nincs szükség külön segédprogramra, így könnyedén, pár kattintással elérhetők a dokumentumok. A kitöltés is gyors és hatékony, ugyanis – az elektronikus azonosítás után – az alkalmazás automatikusan betölti a hivatal által ismert adatokat, a felhasználónak már csak az új információkat kell beírni. A felület elérhető mobilon és tableten is, ráadásul nyomtatásra és irattárolásra sincs szükség, a program a felhőben tárolja az adatokat.

Az online intézhető ügyek köre folyamatosan bővül, jelenleg hat kategóriában, több mint száz különböző dokumentummal lehet dolgozni az alkalmazásban. A meghatalmazások mellett adatszolgáltatások, bejelentések, bevalláshoz kapcsolódó ügyek, illetve kérelmek és nyilatkozatok is leadhatók a felületen.”

Forrás:
Csaknem megduplázódott az ONYA-t használók száma; ComputerTrends; 2025 február 5.

A digitális aláírás a DÁP-alkalmazásban

„Egyre többen használjuk mostanra a Digitális Állampolgárság Program keretében bevezetett DÁP mobilalkalmazást – de legalábbis az elmúlt hónapok fő eseménye, az Ügyfélkapu+ regisztrációja során találkozhattunk már vele.

A DÁP törvény értelmében – amelyről korábban többször ejtettünk már szót – szeptemberi bevezetéssel vártuk a DÁP mobilalkalmazásba az elektronikus aláírás funkciót, amely most – az AVDH kivezetését követően – végre megérkezett! Nézzünk néhány fontosabb tudnivalót bevezetésképpen!

Az eSzemélyi okmányainkba tavaly szeptember óta már nem tudtunk új aláíró tanúsítványt igényelni, a meglévő azonban érvényes annak eredeti lejárati dátumáig. A dokumentumaink minősített elektronikus aláírással történő aláírására a Digitális Állampolgárság Tanúsítványkiadó (DAP-CA) NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. által kiállított tanúsítvánnyal nyílik lehetőségünk a Digitális Állampolgárság mobilalkalmazásban! A tanúsítvány 3 évig érvényes, és szükség esetén a https://dap.gov.hu/dap-profil/ oldalon, bejelentkezés után visszavonható. A tanúsítványban az Alany azonosítása – a digitális kulcsokon kívül – a DÁP azonosító és teljes név útján biztosított. E-mail címet nem tartalmaz. A dokumentumon az elektronikus aláírásra az alábbi, az aláíró nevét tartalmazó vizuális megjelenés hívja fel a figyelmet [Az illusztrációkat az eredeti cikk weboldalán lehet megtekinteni!]

A DÁP mobilalkalmazás megnyitásakor értesülhetünk a szolgáltatás elérhetőségéről, majd a vezetett folyamatban a tanúsítvány beállítását el kell végeznünk. Itt felhívja a figyelmet az alkalmazás, hogy PDF dokumentumok aláírása biztosított maximum 30MB/dokumentum méretben, és egy kötegben maximum 5 dokumentum írható alá.

A tanúsítvány beállításának első lépésenként egy legalább 8 karakter hosszúságú, kis és nagybetűket, valamint számot tartalmazó aláírásjelszó megadása szükséges. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy válasszunk erős, máshol nem használt, egyedi jelszót, és azt tartsuk titokban. A NISZ Zrt. által kiállított, nevünket és DÁP azonosítónkat tartalmazó 3 évig érvényes tanúsítvány igénylése során az ÁSZF, az Adatkezelési tájékoztató, valamint a Tanúsítványszolgáltatás-, és Elektronikus aláírás szolgáltatási szabályzatokat lementjük és áttanulmányozzuk! (De tényleg!) Ennek visszaigazolása után a Digitális aláírás szolgáltatás használható, a tanúsítvány részleteiről elektronikus levélben is tájékoztat a szolgáltató. A .cer kiterjesztésű biztonsági tanúsítvány fájl letölthető az aláírás folyamatában, amelynek jelentőségéről majd később ejtünk szót!

A szolgáltatás használata egyszerű, a logikusan felépített folyamat könnyedén elsajátítható. A DÁP mobilalkalmazásban a Digitális aláírás csempe megnyitásával az aláírandó PDF kiterjesztésű fájl feltölthető, a megjelenő dokumentumon az aláírásjelszó ismeretében a minősített elektronikus aláírás elhelyezhető. Az így létrejött dokumentum letölthető és megosztható, digitálisan tartalmazza a hitelességet biztosító adatokat, és a dokumentum jobb felső részében egy az aláíró nevét tartalmazó vizuális megjelenés is utal az elektronikus aláírásra.

Az elektronikusan aláírt dokumentumok ellenőrzése – függetlenül attól hogy képi megjelenéssel vagy csupán a tanúsítvány és az aláírás adatainak beágyazásával történt az aláírás – elkerülhetetlen, hiszen a távol lévő fél nyilatkozattételének joghatása az aláírás érvényességén (is) múlik.

Esetenként – beállítás függvényében – a PDF dokumentumok a böngészőben nyílnak meg, itt esélyünk sincs az aláírás ellenőrzésére. A PDF olvasó alkalmazások (pl. Adobe Reader) már közelebb visznek a megoldáshoz. Itt az aláírás részletei, érvényessége megtekinthetők, azonban nem minden esetben történik meg az aláírás megfelelő validálása, így esetenként az érvényes aláírás is „hibás” jelzőt kaphat. Érdemes tehát tovább lépnünk…

A NISZ Zrt. által kiadott tanúsítványok (eSzemélyi, DÁP, Szervezeti, AVDH hitelesítés) ellenőrzésére remek megoldás a https://mo.hu/keaesz oldalon elérhető szolgáltatás, amely az aláírt (és opcionálisan az eredeti) dokumentum feltöltését követően megvizsgálja az aláírás és aláírás-időbélyeg érvényességét, melyről letölthető-, nyomtatható hitelesített igazolást is biztosít számunkra a szolgáltató, az aláírás és az időbélyeg részleteive.

Részletesebb adatokért érdemes az igazolást letöltenünk, amelyből minden szükséges információt megismerhetünk a dokumentum érvényességét illetően.

Az eSzemélyi okmányban tárolt tanúsítvánnyal történő aláírás kapcsán már megismertük a KEAASZ alkalmazást, amely ismét segítségünkre lehet – akár portable változatban is!

Az aláírás ellenőrzése lapfül alatt az ellenőrzendő fájl vagy akár több fájlt tartalmazó könyvtár tallózása után az ellenőrzés eredménye láthatóvá válik. Amennyiben az ellenőrzés eredményéről hiteles záradékot szeretnénk, azt az előzőekben ismertetett módon szerezhetjük be KEAESZ webes szolgáltatásból.

A tanúsítvány visszavonására a https://dap.gov.hu/dap-profil oldalon biztosít lehetőséget a szolgáltató, ahol a https://dap.gov.hu//bejelentkezes/ oldalon – e-mail címünk, születési dátumunk és telefonszámunk ismeretében történő – bejelentkezés után tehetjük meg a szükséges intézkedéseket.

Hamarosan újabb hasznos információkkal folytatjuk az elektronikus aláírás, az online hitelesség világának megismerését! Iratkozz fel a hírlevelemre, és tarts Velem a jövőben is!”

Forrás:
Digitális aláírás a DÁP applikációban – aláírás és aláírás-ellenőrzés; Molnár Csaba blogja; 2025. február 7.
(Az eredeti cikkben számos szemléletes illusztráció található!)

A DÁP-on keresztül is fel lehet ajánlani az adó egy százalékát

„A Digitális Állampolgárság Alkalmazással (DÁP) csaknem kétszáz állami weboldalra lehet belépni, ilyen például az eSZJA is, ahol az adónk egy százalékát tudjuk felajánlani – közölte a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos a Facebookon vasárnap közzétett videójában.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: Magyarországon több mint ötvenháromezer civil szervezet működik, tagjaik nagyon értékes munkát végeznek, közösségeket képviselnek, programokat szerveznek, őrzik a hagyományainkat. Adónk egy százalékának felajánlása minden évben egy jó lehetőség arra, hogy támogassuk a számunkra fontos civil szervezeteket vagy egyházakat. Ez nagy segítséget jelent nekik a mindennapi működésükhöz – mondta a miniszterelnöki biztos.

Kiemelte: mostanra az ügyintézés új korszakába léptünk, a Digitális Állampolgárság Alkalmazással ugyanis csaknem kétszáz állami weboldalra lehet belépni, ilyen például az eSZJA is, ahol az adónk egy százalékát tudjuk felajánlani. A DÁP-on keresztül be lehet ide lépni, és könnyen gyorsan kiválasztható a támogatni kívánt szervezet – közölte. „Ajánlja fel adója egy százalékát ön is a DÁP-on keresztül! Magyarország meg tudja csinálni!” – zárta szavait Nyitrai Zsolt.”

Forrás:
A DÁP-on keresztül is fel lehet ajánlani az adó egy százalékát; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2025. február 9.

Technika, tudomány, MI

Az uniós MI-jogszabály első szabályai már alkalmazandók

„Február 2-án, vasárnaptól alkalmazandók a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (MI-törvény) első szabályai.

Ez magában foglalja az MI-rendszer fogalommeghatározását, az MI-műveltséget, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban felvázolt, nagyon korlátozott számú tiltott MI-felhasználási esetet, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek az EU-ban.

Az MI-vel kapcsolatos innováció megkönnyítése érdekében a Bizottság iránymutatásokat fog közzétenni az MI-rendszer meghatározásáról. Ennek célja, hogy segítse az ágazatot annak meghatározásában, hogy egy szoftverrendszer MI-rendszernek minősül-e.

A Bizottság emellett közzé fogja tenni az MI-rendszerek szolgáltatóitól és alkalmazóitól összegyűjtött, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassági gyakorlatok élő adattárát. Ez ösztönözni fogja a tanulást és az egymás közötti tapasztalatcserét, miközben biztosítja, hogy a felhasználók fejlesszék a mesterségesintelligencia-technológiák hatékony használatához szükséges készségeket és megértést.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság iránymutatásokat fog közzétenni azokról a tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokról, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek a polgárok biztonságára és alapvető jogaira nézve.

Ezek az iránymutatások elmagyarázzák a jogi fogalmakat, és az érdekelt felek észrevételei alapján gyakorlati felhasználási eseteket biztosítanak. Ezek nem kötelező erejűek, és szükség esetén aktualizálásra kerülnek. A Bizottság számos kezdeményezést indított a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció előmozdítása érdekében, az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat támogató mesterségesintelligencia-innovációs csomagtól kezdve a közelgő mesterségesintelligencia-gyárakig, amelyek hozzáférést biztosítanak ahhoz a hatalmas számítási teljesítményhez, amelyre az induló innovatív vállalkozásoknak, az iparnak és a kutatóknak szükségük van mesterségesintelligencia-modelljeik és -rendszereik fejlesztéséhez.

További információk és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály. ”

Forrás:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály első szabályai már alkalmazandók; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. február 3.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Webinárium az uniós MI Paktumról: az MI-műveltség

„2025. február 20.

Tudjon meg többet az Európai Uniónak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkével kapcsolatos megközelítéséről, és fedezze fel a mesterséges intelligenciáról szóló paktum szervezeteinek folyamatban lévő gyakorlatait.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke, amely előírja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy biztosítsák a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság megfelelő szintjét, 2025. február 2-án lép hatályba.

A mesterséges intelligenciáról szóló paktummal kapcsolatos tevékenységeinek részeként a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal felkéri Önt, hogy csatlakozzon az e témának szentelt webináriumhoz, amelyre február 20-án, csütörtökön, közép-európai idő szerint 10.00 és 12.00 óra között kerül sor. A webinárium mindenki számára nyitva áll, és élőben közvetítjük YouTube-csatornánkon.

A webinárium első részében a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikkére és annak követelményeire fog összpontosítani, bemutatva az ezen általános rendelkezés végrehajtásának megkönnyítése érdekében előirányzott kezdeményezéseket.

Ezen az ülésen elindítunk egy élő adattárat, amely tartalmazza a mesterséges intelligenciáról szóló paktum tagjai körében összegyűjtött, folyamatban lévő gyakorlatok első, nem kimerítő listáját, amelyet rendszeresen frissítünk. Bár az ezen adattárban foglalt kezdeményezéseknek való megfelelés nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattárnak ösztönöznie kell a témával kapcsolatos tanulást és információcserét a szolgáltatók és az alkalmazók között.

A webinárium második részében a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal és a mesterséges intelligenciával foglalkozó paktum tagjai közötti interaktív párbeszéd keretében bemutatunk néhány gyakorlatot és kapcsolódó tanulságot.

Q&A szekció zárja a webináriumot.”

Forrás:
A mesterséges intelligenciáról szóló paktum harmadik webináriuma a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. január 20.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Uniós MI-jogszabály: élő adattár az MI-műveltséghez

„Fedezze fel, hogy az MI-paktum szervezetei hogyan kezelik az MI-műveltséget.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke előírja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy megfelelő szintű MI-műveltséget biztosítsanak személyzetük és a rendszereket a nevükben használók számára.

A cikk 2025. február 2-án lépett hatályba. Számos szervezet előre látta és felkészült. A mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal összegyűjtötte a mesterséges intelligenciáról szóló paktum aláírói körében jelenleg alkalmazott gyakorlatok egy részét azzal a céllal, hogy élő adattárat hozzon létre (töltse le az alábbi PDF-fájlt), hogy példákat mutasson be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártassággal kapcsolatos, folyamatban lévő gyakorlatokról.

A gyakorlatok listája nem teljes körű, és rendszeresen frissülni fog a további gyakorlatokkal. Az eddig közzétett gyakorlatok ábécésorrendben vannak felosztva a végrehajtás különböző szintjei szerint (teljes mértékben végrehajtott, részben bevezetett, tervezett).

Bár az ezen élő adattárban gyűjtött gyakorlatok megismétlése nem biztosítja automatikusan a 4. cikknek való megfelelés vélelmét, az adattár célja az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói közötti tanulás és csere ösztönzése.  A gyakorlatok közzétételével a Bizottság semmilyen módon nem vonja maga után sem a jóváhagyást, sem az értékelést.

Az élő adattár az uniós MI-hivatalnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 4. cikke végrehajtásának támogatására irányuló szélesebb körű erőfeszítésének részét képezi. Fedezze fel az adattárat és a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal 4. cikkel kapcsolatos megközelítését a mesterséges intelligenciáról szóló paktum következő, 2025. február 20-i webináriumán: A mesterséges intelligenciáról szóló paktum harmadik webináriuma a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról – Európa digitális jövőjének megtervezése”

Forrás:
Élő adattár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek elsajátításának és cseréjének előmozdítására; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. február 4.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.].
Compilation AI Literacy Practices; Living Repository of AI Literacy Practices – v. 31.01.2025; European Artificial Intelligence Office (PDF)

Az Európai Bizottság iránymutatása a tiltott MI-gyakorlatokról

„Ezek az iránymutatások áttekintést nyújtanak azokról a mesterségesintelligencia-gyakorlatokról, amelyeket elfogadhatatlannak ítélnek az európai értékeket és alapvető jogokat érintő potenciális kockázataik miatt.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, amelynek célja az innováció előmozdítása az egészség, a biztonság és az alapvető jogok magas szintű védelmének biztosítása mellett, az MI-rendszereket különböző kockázati kategóriákba sorolja, beleértve a tiltott, nagy kockázatú és az átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartozó rendszereket is. Az iránymutatások kifejezetten foglalkoznak többek között az olyan gyakorlatokkal, mint a káros manipuláció, a közösségi pontozás és a valós idejű távoli biometrikus azonosítás.

Az iránymutatások célja, hogy biztosítsák a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály következetes, hatékony és egységes alkalmazását az Európai Unióban. Bár értékes betekintést nyújtanak a tilalmak Bizottság általi értelmezésébe, nem kötelező erejűek, és a hiteles értelmezéseket az Európai Unió Bírósága (EUB) számára tartják fenn. Az iránymutatások jogi magyarázatokkal és gyakorlati példákkal segítik az érdekelt feleket a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály követelményeinek megértésében és az azoknak való megfelelésben. Ez a kezdeményezés hangsúlyozza az EU elkötelezettségét a biztonságos és etikus mesterségesintelligencia-környezet előmozdítása iránt.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Bizottság jóváhagyta az iránymutatás-tervezetet, de hivatalosan még nem fogadta el azt. ”

Forrás:
A Bizottság közzéteszi a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban meghatározott tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokról szóló iránymutatást; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. február 4.
Approval of the content of the draft Communication from the Commission – Commission Guidelines on prohibited artificial intelligence practices established by Regulation (EU) 2024/1689 (AI Act)
Letöltés (PDF)
Commission Guidelines on prohibited artificial intelligence practices established by Regulation (EU) 2024/1689 (AI Act)
Letöltés (PDF)

Az európai nyelvek számára készülő nagy nyelvi modelleket támogat az Európai Bizottság

„A Bizottság a mai napon odaítélte a rangos Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) pecsétjét az OpenEuroLLM többnyelvű mesterségesintelligencia-projektnek, a Digitális Európa program által finanszírozott első olyan projektnek, amely megkapta a pecsétet.

A STEP egy új uniós kezdeményezés, amelynek célja az európai ipar versenyképességének növelése a kritikus technológiák, többek között a mesterséges intelligencia támogatása révén. A STEP-pecsét odaítélése az EU kiválósági védjegye, amelynek célja, hogy segítse a projekteket a további uniós forrásokhoz való hozzáférésben, miközben javítja a pecsétben részesülő projektek beruházási profilját.

Az OpenEuroLLM a nyílt forráskódú nagy nyelvi modellek első olyan családján dolgozik, amely az EU összes hivatalos és jövőbeli nyelvét lefedi. Az uniós induló vállalkozásokat, kutatólaboratóriumokat és szuper-számítástechnikai üzemeltető szervezeteket tömörítő projekt célja, hogy ezeket a mesterségesintelligencia-modelleket az európai szuperszámítógépeken képezze ki, miközben a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal összhangban tükrözi az átláthatóság, a nyitottság és a hozzáférhetőség európai értékeit.

Az OpenEuroLLM teljes költségvetése 37,4 millió euró, amelyből 20,6 millió euró a Digitális Európa programból származik.

A STEP-pecséteket olyan projekteknek ítélik oda, amelyek megfelelnek az uniós költségvetésből finanszírozott öt program – köztük a Digitális Európa program – pályázati felhívásaiban foglalt minőségi követelményeknek. A pecséttel ellátott projektek megjelennek a Bizottság STEP-portálján, és külön címkét kapnak az InvestEU portálon.”

Forrás:
Úttörő mesterségesintelligencia-projektet ítéltek oda a nagy nyelvi modellek európai nyelvek előtti megnyitásáért;
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Nyílt nagy nyelvi modellek (LLM-ek) az európai átlátható mesterséges intelligenciáért

„Európa vezető MI-vállalatai és kutatóintézetei egyesítik erejüket és szakértelmüket, hogy az OpenEuroLLM projektben, az európai MI-képességek fejlesztésére irányuló példátlan együttműködés keretében új generációs nyílt forráskódú nyelvi modelleket fejlesszenek ki.

A konzorciumot Jan Hajič (Károly Egyetem, Csehország) koordinálja, a vezetésben társa Peter Sarlin (AMD Silo AI, Finnország). A 20 vezető európai kutatóintézetből, vállalatból és EuroHPC-központból álló konzorcium a kereskedelmi, ipari és közszolgáltatások számára nagy teljesítményű, többnyelvű, nagy nyelvi alapmodellek családját fogja létrehozni.

Az átlátható és kompatibilis, nyílt forráskódú modellek demokratizálják a magas színvonalú mesterséges intelligencia technológiákhoz való hozzáférést, és erősítik az európai vállalatok versenyképességét a globális piacon, valamint az állami szervezetek képességét a hatásos közszolgáltatások előállítására.

Az OpenEuroLLM projekt összhangban van az európai versenyképesség és digitális szuverenitás javításának szükségszerűségével. A projekt kiváló példája annak a fajta technológiai infrastruktúrának, amely lehetővé teszi, hogy könnyebben megvalósítható legyen az európai mesterséges intelligencia-termékfejlesztés és -finomítás. Mindez az átláthatóság, a nyitottság és a közösségi részvétel – az európai technológiai ökoszisztémában széles körben elismert értékek – erejét mutatja.

A modelleket Európa szilárd szabályozási keretein belül fejlesztik ki, biztosítva az európai értékekhez való igazodást, miközben a technológiai kiválóságot is fenntartják. A nyílt forráskódú és nyílt tudományos közösségekkel, mint például a LAION, az open-sci és az OpenML, valamint a projekt nyílt stratégiai partnerségi tanácsában összegyűlt további szakértőkkel együttműködve az OpenEuroLLM biztosítja, hogy a modellek, a szoftverek, az adatok és az értékelés teljes mértékben nyíltak legyenek, és hogy a modellek az iparág és a közszféra egyedi igényeihez igazodva finomhangolhatók és utasításokkal kiegészíthetők legyenek. Ezek a hatékony, többnyelvű modellek megőrzik mind a nyelvi, mind a kulturális sokszínűséget, lehetővé téve az európai vállalatok számára, hogy a mesterséges intelligencia korában magas színvonalú termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki.

A projekt, amely elnyerte a STEP (Strategic Technologies for Europe Platform) pecsétet, a korábbi európai projektek támogatását, valamint a partnerek tapasztalatait és eredményeit hasznosítja, beleértve a kiváló minőségű adatok nagy tárházait és a korábban kifejlesztett kísérleti LLM-eket. A konzorcium 2025. február 1-jén kezdi meg munkáját az Európai Bizottság Digitális Európa programjának finanszírozásával.

A partnerek teljes listája

Egyetemek és kutatási szervezetek:

Vállalatok:

EuroHPC központok:

Kapcsolat: Jan Hajič, hajic@ufal.mff.cuni.cz, +420 607 209 212

Forrás:
Open LLMs for Transparent AI in Europe; OpenEuroLLM; 2025. február 3.

Fenntartható fejlődés

Eltékozolt vizeink: szemléletes rövidfilm a magyar táj kiszáradásának történetéről és a helyreállítás lehetőségeiről

„Eltékozolt vizeink: szemléletes rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit

Az Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében – partnereinkkel közösen – több éve elkötelezett munkát folytatunk annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a hazánkat sújtó vízgazdálkodási problémákra, miközben konkrét megoldási lehetőségeket is bemutatunk. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a települési és vízgyűjtőszintű fenntartható vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Ennek céljából született meg a rövidfilm elkészítésének gondolata.

Az Eltékozolt vizeinkcímű alkotás Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai koordinálásával, és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült. A lenyűgöző képi világú rövidfilm megmutatja, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, legfőképpen az Alföld. A rövidfilmben azonban azt is láthatjuk, hogy miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizes élőhelyeket és megtartják a vizet a tájban.

Dr. Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projekt vezetője köszöntőjében azt emelte ki a film kapcsán, hogy közösen kell helyet keresnünk a víznek a tájban, hogy megállítsuk Magyarország kiszáradását. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt ezt az üzenetet hivatott életre kelteni, hiszen a különböző szereplők – kormányzat, önkormányzatok, vízügyi szakemberek és civilszervezetek – közötti hatékony együttműködésre épít, és mutat példát a közös munkában rejlő lehetőségekre a vízgazdálkodás területén.

Az Eltékozolt vizeink című film ide kattintva érhető el.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projektről a projekt weboldalán olvashat bővebben.”

Forrás:
Eltékozolt vizeink rövidfilm; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. február 6.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Európai pénzügyi szektor – sürgős cselekvésre van szükség a kvantum-számítástechnikával kapcsolatos biztonsági fenyegetések miatt

„Mintha a mesterséges intelligencia nem jelentett volna elég problémát. Az Europol figyelmeztetése szerint a pénzintézeteknek már most fel kell készülniük arra, hogy rendszereiket a bűnözők kvantumszámítógépek segítségével próbálják majd feltörni.

Európa pénzügyi szektorának el kell kezdenie a felkészülést arra, hogy a kvantumszámítógépek képesek lesznek feltörni bizonyos titkosítási módszereket, amelyeket széles körben használnak az érzékeny adatok védelmére – hívta fel a figyelmet az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol.

Az Europol által létrehozott szakértői testület, a Quantum Safe Financial Forum (QSFF) pénteken sürgető felhívást tett közzé, amelyben a pénzügyi intézményeket és a döntéshozókat arra ösztönzi, hogy mielőbb kezdjék meg az átállást a kvantumbiztos kriptográfiára.

A pénzügyi szektorra nézve a kvantumszámítógépek megjelenése kockázatot jelent az ügyfelek adatainak biztonságára, a partnerek közötti kommunikációra, a hitelesítési folyamatokra és a digitális aláírásokba vetett bizalomra – figyelmeztetett a testület egy felhívásában.

A fejlett kvantumszámítógépek képesek lehetnek feltörni a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, veszélyeztetve a pénzügyi tranzakciók titkosságát, az azonosítási folyamatokat és a digitális szerződések biztonságát. Bár a szakértők szerint ezek a kvantumszámítógépek csak 10-15 éven belül jelenhetnek meg, az átállás időigényes, ezért haladéktalanul meg kell kezdeni a munkát.

A QSSF nem tartja szükségesnek új szabályozások bevezetését, mivel az adatok védelmének szükségessége már egyértelműen szerepel az Európai Unió jogszabályaiban. A fórum fő ajánlása, hogy a pénzügyi intézmények kezdjenek el tájékozódni arról, mely titkosítási szabványok sérülékenyek, és melyek számítanak biztonságosnak, illetve dolgozzanak ki tervet az üzleti folyamatok ennek megfelelő módosítására.

Az Europol szerint a legrosszabbra kell felkészülni

Ezenkívül arra is figyelmeztettek, hogy a bankoknak és a vállalkozásoknak számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy bűnözők már most eltárolhatják az érzékeny adatokat azzal a céllal, hogy a jövőben kvantumszámítógépekkel visszafejthessék őket.

Az Europol emlékeztetett, hogy kormányok és szabályozó hatóságok világszerte elkezdték kezelni a kvantumfenyegetést, de egy 2023-as felmérés szerint a pénzügyi szektor vezetőinek 86 százaléka érzi úgy, hogy nincs felkészülve a posztkvantum-kibervédelemre.

A QSFF hangsúlyozza, hogy a pénzügyi intézményeknek, technológiai szolgáltatóknak és döntéshozóknak azonnali lépéseket kell tenniük a kvantumbiztos pénzügyi ökoszisztéma létrehozására. A gyors cselekvés elengedhetetlen a jelentős kockázatok, pénzügyi veszteségek elkerülése végett.”

Forrás:
Riadót fújt az Europol: újabb csúcstechnológia fenyegeti a pénzügyi szektort – fel kell készülni a kvantumtámadásokra; Világgazdaság / MTI; 2025. február 7.
Lásd még:
Call for action: urgent plan needed to transition to post-quantum cryptography together; Europol; 2025. február 7.

Stratégiai egyeztetés az európai védelempolitika jövőjéről

„Az uniós védelempolitika állt a hétfői informális Európai Tanács ülés középpontjában. Döntés azonban leginkább csak a stratégiai irányvonalakról született, számos kérdést még nyitva hagytak a politikusok.

Informális Európai Tanács (EiT) ülést rendeztek Brüsszelben február harmadikán, hétfőn. A hagyományosan két napon át tartó és több napirendi pontot megvitató ülés helyett ez alkalommal mindössze egy napra és csupán egy kérdésre fókuszálva gyűltek össze a politikai vezetők Belgium fővárosában, még úgyis, hogy a világpolitikai eseményekből eredően más témákról – Grönland helyzetéről és kereskedelempolitikai ügyekről – is egyeztetést folytattak az ülés során. A hivatalosan „elvonulásnak” nevezett találkozó középpontjában az uniós védelempolitika helyzete és jövője állt, mint például a finanszírozás és annak módja, a partnerkapcsolatok szorosabbra fűzése, valamint az európai fegyvergyártás. Az állam- és kormányfők között abban egyetértés mutatkozott meg már az EiT ülést megelőzően is, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat a védelmi képességét megerősítése érdekében, szükség van a katonai felszerelések fejlesztésére. Nézeteltérések azzal kapcsolatban voltak, hogy az erre szánt uniós forrásokat hol költsék el, kiket támogassanak belőle.

Lengyelország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – amellett érveltek, hogy 2027-ig legkevesebb százmilliárd eurót fordítsanak védelmi kiadásokra, ideértve a NATO-szövetséges, ám nem uniós államtól való fegyvervásárlást is. Ezzel a gondolattal és a mögötte húzódó, az Amerikai Egyesült Államokkal való jó együttműködést megőrizni akaró megközelítéssel értett egyet kevés kivétellel valamennyi európai nemzet is. A kisebbségi véleményt legmarkánsabban képviselő Franciaország ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió (EU) szuverenitásának megerősítése céljából, a közös védelmi beszerzések esetén az Unió az európai fegyvergyártókat preferálja inkább. Macron álláspontját osztotta az uniós csúcs előtt e kérdésben a görög miniszterelnök is.

A hétfőihez hasonló informális Európai Tanács ülések legfőbb célja nem konkrét döntések meghozatala, sokkal inkább a kötöttségek nélküli stratégiai megbeszélésekhez és vitákhoz nyújtanak keretet. Ezt tükrözik a mostani csúcstalálkozó eredményei is, amelyek leginkább csupán követendő irányvonalakat tartalmaznak, kiindulópontként szolgálva egy következő, formális EiT üléshez. Az állam- és kormányfők elkötelezték magukat az Európai Unió védelmi kapacitásának fejlesztése iránt, melyben központi szerepet játszik majd a védelmi ipar megerősítése. A finanszírozást illetően a tagországok egyetértettek abban, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat mind nemzeti, mind közösségi szinten. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor nem született döntés sem az újabb közös hitelfelvétel ötletéről, sem pedig Donald Trump amerikai elnök azon felvetéséről, mely szerint a GDP öt százalékát kellene ilyen jellegű kiadásokra fordítania minden NATO-szövetségesnek. A politikai vezetők látszólag nyitva hagyták a védelmi beszerzések kérdésének ügyét is, ám a NATO és az Amerikai Egyesült Államok felé való elkötelezettségük többszöri hangsúlyozása arra enged következtetni, hogy Franciaország ez alkalommal nem tudott sikeresen érvelni célkitűzései mellett.

Az uniós védelempolitika jövője várhatóan legközelebb a júniusi Európai Tanács ülésen kerül napirendre.”

Forrás:
Stratégiai egyeztetés az európai védelempolitika jövőjéről; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. február 5.

A katonai mobilitás terén az Európai Unió nem halad elég gyorsan

„

  • A csapatok és a fegyverek uniós országok közötti mozgatása továbbra is problémát jelent
  • A katonai mobilitás teljes uniós költségvetését 1,7 milliárd eurót, már elkülönítették
  • A számvevők célirányosabb uniós fellépést és kiszámíthatóbb finanszírozást szorgalmaznak

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az uniós tagállamok fegyveres erői egyelőre nem mobilizálhatók elég gyorsan az Unió területén. Az Unió katonai mobilitásra vonatkozó legutóbbi cselekvési terve a tervezési hiányosságok miatt vegyes eredményeket ért el, és a végrehajtás útjában továbbra is akadályok állnak. Egyelőre nem sikerült elérni azt a célt, hogy biztosítsák a katonai állomány, a felszerelések és az eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását, rövid reakcióidővel és nagy léptékben az Unió határain belül és azokon túl is.

A védelmi célkitűzések megváltoztak, mivel az európai kontinensen ismét megjelent a nagy intenzitású hadviselés, és az Unió arra törekszik, hogy hatékonyan felkészüljön az esetleges jövőbeli támadásokra. Az uniós katonai mobilitásra vonatkozó politika a 2018. évi első cselekvési terv óta tovább fejlődött. Az Unió 2021–2027-es időszakra szóló költségvetése első alkalommal irányzott elő külön összeget kettős felhasználású (katonai és polgári) közlekedési infrastrukturális projektekre. A gyökeres változást azonban Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja idézte elő, amely nyomán még sürgetőbbé vált az Unió katonai mobilitásával kapcsolatos stratégiai szükséglet. Az Unió 2022 novemberében e sürgető körülmények között tette közzé második cselekvési tervét.

„A katonai mobilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió védelmi képességei megbízhatóak legyenek, és egyértelmű, hogy fel kell gyorsítanunk a felkészülést. Ezt azonban több akadály miatt eddig nem sikerült elérni” – jelentette ki Marek Opioła, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

A csapatok mozgásának megszervezése különböző okokból, például az adminisztratív terhek miatt jelentős késedelmet szenvedhet. A harckocsik például nem mehetnek át az egyik uniós tagállamból a másikba, ha súlyuk meghaladja a közúti közlekedési szabályok által megengedett mértéket. Az uniós országoknak rendes körülmények között jelenleg 45 nappal korábban kell értesítést küldeniük a határokon átnyúló mozgások engedélyezéséhez.

A számvevők megállapították, hogy az Európai Bizottság a második cselekvési terv kidolgozása előtt nem mérte fel alaposan a szükségleteket, ezért nem tudott megbízható becslést adni a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges finanszírozásról. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó összesen 1,7 milliárd eurós uniós katonai mobilitási költségvetés viszonylag szerény, de a tagállamok kedvezően fogadták azt, és úgy vélték, hogy ezzel sikerült egy lépést tenni a helyes irányba. E források gyors rendelkezésre bocsátása határozott politikai jelzés volt az Unió részéről. A kereslet azonban messze meghaladta a kínálatot, így ezt a keretet 2023 végére teljes mértékben felhasználták. Ezután tehát több mint négy évnek kell eltelni ahhoz, hogy újabb uniós források álljanak rendelkezésre a katonai mobilitásra, ami veszélyezteti a finanszírozás stabilitását és kiszámíthatóságát.

Bár a forrásoknak megfelelően célzottaknak kell lenniük ahhoz, hogy hatást fejtsenek ki, a finanszírozandó kettős felhasználású infrastrukturális projektek kiválasztása során mégsem vették kellőképpen figyelembe a geopolitikai és katonai tényezőket. Ezenkívül a projekteket egyesével választották ki, stratégiailag nem mindig a legjobb helyszíneken, a szélesebb perspektíva figyelembevétele nélkül. Az uniós finanszírozású projektek többsége az Unió keleti részén zajlott, az Ukrajna felé vezető déli útvonalon azonban az Unió szinte alig támogatott projekteket. Emellett az Unió által finanszírozandó projektek kiválasztására még az előtt sor került, hogy meghatározták volna a legsürgetőbb prioritásokat.

Az Unión belüli katonai mobilitás irányítási rendszerének összetettsége és széttagoltsága, valamint az egyedüli kapcsolattartó pont hiánya miatt nehéz megállapítani, hogy kinek mi a feladata. Annak érdekében, hogy az Unió előreléphessen, a számvevők javaslata szerint javítani kell az uniós fellépés irányítását és fókuszát, egyúttal kiszámíthatóbbá kell tenni a finanszírozást. Az Unió a katonai mobilitás szűk keresztmetszeteinek enyhítése érdekében jobban kiaknázhatná a polgári közlekedésre szánt jelenlegi uniós forrásokban rejlő lehetőségeket is.

Háttér-információ

Az Európai Unió területi védelméért a tagállamok felelősek, de e téren a NATO is fontos szerepet játszik. 2024 decemberében az Európai Védelmi Ügynökség koordinált éves védelmi szemlét tett közzé, amely szerint az uniós tagállamok 2023-ban közel 280 milliárd eurót költöttek védelemre (ez az összeg 2024-ben valószínűleg 326 milliárd euróra emelkedik), ami jóval meghaladja a katonai mobilitásra fordított uniós kiadásokat. Az uniós finanszírozás mértéke kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az Unió milyen befolyást gyakorolhat a katonai mobilitással kapcsolatos szakpolitikai döntésekre.

Az ellenőrzés középpontjában a 2022–2026-os időszakra vonatkozó uniós második cselekvési terv van: négy fő pillérből áll, melyek a következők: multimodális folyosók és logisztikai csomópontok, szabályozási intézkedések, reziliencia és felkészültség, valamint partnerségek. Az Unió 95 projektet finanszírozott 21 tagállamban. Az Európai Parlament részleges felügyeletet gyakorol az Unión belüli katonai mobilitás felett.

„Az Európai Unió katonai mobilitása: A tervezési hiányosságok és a felmerülő akadályok miatt nem megfelelően haladnak a programok” című, 04/2025. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék honlapján. A Számvevőszék korábban ellenőrzési jelentést tett közzé az uniós védelmi kutatásról, és véleményt adott ki az európai védelmi ipari programról.

Kapcsolódó hivatkozások

”

Forrás:
A katonai mobilitás terén az Európai Unió nem halad elég gyorsan; Európai Számvevőszék (ECA); 2025. február 5.

Geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Mit várhatunk Varsóban? Az EU fejlesztéspolitikai prioritásai 2025-ben

„Az EU fejlesztéspolitikai prioritásai 2025-ben

Varsó ad otthont február 10–11-én az Európai Unió fejlesztési minisztereinek informális találkozójának. A lengyel uniós elnökség egyik kiemelt eseménye a Külügyminiszteri Tanács fejlesztéspolitikai formátumú ülése (FAC DEV), amely az EU jelenlegi fejlesztési és humanitárius politikájának, hosszú távú fellépéseinek és stratégiai kihívásainak megvitatására szolgál. A találkozó különösen jelentős, hiszen ez lesz az első ilyen ülés az új intézményi ciklusban, amelyen Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Jozef Síkela, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos is részt vesz​.

A találkozó kiemelt célja a FAC DEV formátumának megerősítése és hatékonyabbá tétele a döntéshozatalban, valamint az EU fejlesztési együttműködési stratégiáinak alakításában. Az esemény során a miniszterek megvitatják az EU fejlesztésfinanszírozási prioritásait a Negyedik Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Konferencia (FfD4) előtt, amelyre 2025 júniusában kerül sor Sevillában. Emellett a találkozó lehetőséget biztosít arra is, hogy áttekintsék a Global Gateway stratégia megvalósítását, különös figyelmet fordítva a magánszektor részvételének növelésére a fejlesztéspolitikai beruházásokban.

A lengyel EU-elnökség célja, hogy megerősítse az Unió globális fejlesztéspolitikájának hatékonyságát, különös figyelmet fordítva a válságövezetek támogatására, az állami intézmények és társadalmak ellenálló képességének növelésére, valamint a fenntartható finanszírozási modellek kidolgozására. Az ülés során Mauritánia, Ukrajna és Szíria példáján keresztül vizsgálják meg, hogyan lehet hatékonyabban segíteni a fejlődő országokat a humanitárius és fejlesztési válságok kezelésében​.

A varsói találkozón három kiemelt témát vitatnak meg a résztvevő miniszterek. Az első nagy kérdéskör a globális fejlesztési együttműködés és annak finanszírozása, amelynek egyik legfontosabb aspektusa az EU Global Gateway stratégiájának továbbfejlesztése. E kezdeményezés célja, hogy stratégiai infrastruktúra-fejlesztéseket támogasson világszerte, különösen Afrikában, Latin-Amerikában és a Csendes-óceáni térségben, biztosítva az európai értékek és normák érvényesülését. Az EU célja, hogy a finanszírozási mechanizmusok hatékonyabbá tételével és új típusú köz- és magánbefektetések ösztönzésével növelje globális befolyását és csökkentse más geopolitikai szereplők térnyerését​.

A második kiemelt témakör Afrikával való együttműködés jövője, amely egyre hangsúlyosabb szerepet kap az uniós fejlesztéspolitikában. Az EU célja, hogy új finanszírozási modellekkel és beruházási programokkal erősítse az afrikai kontinens gazdasági növekedését, különösen az energiaellátás, a mezőgazdaság és a digitális infrastruktúra területén. Az európai és afrikai partnerség az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, de továbbra is nyitott kérdés marad, hogy az EU milyen szerepet vállalhat Afrika fejlődési stratégiájában, és hogyan kerülheti el a donor–recipiens-viszonyt.

A harmadik fő téma az EU fejlesztéspolitikájának és gazdasági versenyképességének összekapcsolása, amely során várhatóan szó esik Mario Draghi jelentésének fejlesztéspolitikai vonatkozásairól. A jelentés egyik kulcsmegállapítása, hogy az európai gazdasági versenyképesség fenntartásához hosszú távú beruházási stratégiára van szükség, amely biztosítja az Unió globális gazdasági befolyását. Az EU fejlesztéspolitikai céljai és a fenntartható finanszírozás kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, különösen a stratégiai ágazatok, például az energiabiztonság és a digitális innováció területén​.

Magyarország számára a fejlesztéspolitika egyik kiemelt területe a Nyugat-Balkán gazdasági és politikai stabilitásának támogatása, amely az EU bővítési politikájának egyik központi eleme, kiemelve a régió integrációját és a fejlesztési források célzott elosztását.”

Forrás:
Mit várhatunk Varsóban?; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 7.

Szakirodalom

A törvényhozás és a minisztériumok kapcsolata: az együttműködés és az ellenőrzés dinamikája

„A törvényhozás és a minisztériumok közötti kapcsolat minden demokratikus országban komplex és dinamikus jelenség, amelynek tartalma változó, mivel az adott állam alkotmányától és politikai rendszerétől is függ.
…
A kutatásom célja, hogy bemutassam az európai parlamentekben megfigyelhető tendenciákat, az egyes országokban tapasztalható hasonlóságokat, eltéréseket, eszközöket és módszereket, amelyeket a parlamentek, illetve a kormányok saját szerepük megerősítése érdekében fejlesztettek ki. A jogalkotást hosszú időn keresztül a népképviseleti szervek központi funkciójának tekintették, mára azonban törvényalkotási folyamat a kormányok ellenőrzése alá kerül, és a parlamentek számára biztosított jogi mozgástér egyre inkább szűkül.
…
A doktori értekezés súlypontja, hogy a két szervezetrendszer viszonyrendszerében megtalálja azokat a mozzanatokat, amelyek alátámasztják a minisztériumok hangsúlyos szerepét, bemutatják azok operatív feladatait, legyen szó akár törvényhozásról, akár ellenőrzési funkcióról. A vizsgálat tárgyát képezi, hogy melyek azok a főbb beavatkozási lehetőségek, amelyek a Kormány döntése után még érdemben megváltoztathatják egy-egy törvényjavaslat tartalmát, vagy éppen késleltethetik annak elfogadását. A célom egy átfogó elemzés megírása, amely feltárja a parlament és a minisztériumok kapcsolata szempontjából jellemző attribútumokat, és meghatározza a munkamegosztás szempontjából releváns kérdéseket…”

Forrás:
A törvényhozás és a minisztériumok kapcsolata: az együttműködés és az ellenőrzés dinamikája”; Magyar Zsóka; Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2025-II-20 12:00, helye: Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, S5-terem (9026 Győr, Áldozat u. 12.)

Törvények, rendeletek

Az ÉKM rendelete az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének működtetéséről (tervezet)

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2025. február 10-ig.

Rövid tartalmi összefoglaló
A rendelettervezet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján megállapítja az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének működtetésére, a rendszerbe történő adatbevitel és a rendszerből történő adatkinyerés általános menetére, valamint a költségtervezési munkafolyamatokra vonatkozó szabályokat.”

Forrás:
Magyarország Kormánya – állami beruházások költséginformációs rendszerének működtetéséről; Jogszabálytervezetek, Építési és Közlekedési Minisztérium; 2025. február 3.