Skip to main content

22. szám, 2026. június 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyar Péter a 16,4 milliárd euró felszabadításáról

„…Magyar Péter is elmondta, hogy a megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez közel 6000 milliárd forint, a magyar éves költségvetés 13 százaléka.

„Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek” – jelentette ki Magyar, aki szerint az előző kormány folyamatosan hazudott az EU-ról a magyaroknak, „hazudtak az uniós források befagyasztásának valódi okáról”. Azt hazudták, hogy mindez azért következett be, mert Magyarország más álláspontot képviselt a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében. A valódi ok azonban „a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka, amely sokáig elképzelhetetlen volt az EU-ban és Magyarországon is” – mondta Magyar, kiemelve, hogy ebben szerinte Orbán Viktor és családja is közvetlenül érintett volt.

Szomorúnak tartotta, hogy eddig is teljesíthető lett volna, amivel végezni kellett volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni”, talán túl is teljesítették az elvárásokat, például az európai ügyészségi csatlakozással (ez valóban nem volt a feltételek között). Többek között a vagyonnyilatkozati rendszert is érdemben átalakítják, mert eddig csak formalitás volt. Nagyon szigorú vagyonnyilatkozati rendszer jön létre. Ellenőrizhető lesz, következményekkel: ha valaki szándékosan valótlan adatot közölne a vagyonbevallásában, azt akár kétévnyi börtönnel büntethetik.

„Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart. „A célunk végig egyértelmű volt a tárgyalásokon, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere.”

Arról is beszélt, hogy a 16,4 milliárd euróból

  • 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
  • 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
  • több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
  • 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
  • a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett újakat vesznek;
  • digitális fejlesztésekről;
  • kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
  • a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudnak költeni.

„Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”
Miről tárgyaltak és miért?

…Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget.

Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.

A Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. Magyar Péter csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol arról beszélt: „vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta.
Utóbbinál alkotmányossági aggályokat vetett fel (hétfőn a Telexnek arra utalt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányossági kifogást emelhet). Nem említette azt a szerződések feltöltésére szolgáló online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan hiányos félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.

Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt a helyreállítási alappal együtt a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna a szupermérföldkövek teljesítésével. Erre utaltak a sajtótájékoztatón a 4,2 (időnként helytelenül 4,4) milliárd euró emlegetésével a felzárkóztatási támogatásokból, mert ezek a feltételességi eljárás részei, amelynél minden elvárást kipipálnának a szupermérföldkövek teljesítésével, és az oktatási-kutatási 2,2 milliárd euróval, amit külön, az akadémiai szabadság hiányosságai miatt blokkoltak. Ennek része a közérdekű vagyonkezelő alapítványi feltétel, amellyel megoldódna az „Erasmus-ügy” is. (Jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek.)

Von der Leyen pénteken részletezte: a 16,4 milliárd euró

  • a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
  • az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
  • és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.

Utóbbiból 6,5 milliárd euró a vissza nem térítendő rész. Az Orbán-kormány 2023-ban, nagy hajtűkanyarok után 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelre is beadott kérelmet részben az orosz energia kivezetésének elősegítésére – a sajtótájékoztató és információink alapján ebből 3,5 milliárd eurót hívnának le, így jön ki kereken 10 milliárd euró.

Von der Leyen nem tette hozzá, de a lebontás azt jelenti, hogy a megállapodásnak nem része sem a 600 millió euró, amit a melegek jogai miatt blokkoltak, és a 35 millió euró, amit menekültügyi okokból tartanak vissza a „horizontális feljogosító feltételek” közül. (Ezek nem előfeltételek a helyreállítási alapnál és a feltételességi eljárásnak sem részei.)

Korábbi értesülések alapján az időszűke miatt az Európai Bizottság az egész hitelrészt elhagyta volna, ez végül nem történt így. Az előfeltételek mellett ugyanis reformokat, célokat és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztéseket („mérföldköveket”) is meg kell valósítani, általában köztes határidőkkel. Az Orbán-kormány – 2022 végén utolsóként jóváhagyatott, majd az orosz energia kivezetésének segítésére és a hitelért módosított – helyreállítási tervében több száz mérföldkő van, de szinte rögtön elkezdtek halasztgatni fejlesztéseket. Volt, ahol maga a kormány kampányolt azzal, milyen lassan halad, akadt, ahol lassú volt az adminisztráció, és elmaradtak a reformok. Már 2025 végén egy jókora módosítást tervezett, de azt hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online szerint az elnagyoltsága miatt). Magyar Péter többször is utalt rá, hogy egy „új” tervet adnának be.

Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő kekváknál

A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt mondta, „most egy nagyon szilárd alappal rendelkezünk arra, hogy tovább tárgyaljuk a jogállamisági kérdéseket”, a reformokat, beruházásokat. Az összes reform a csomagban végrehajtandó, befejezendő, és a beruházásoknak meg kell valósulni. Ha a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, abban a pillanatban tudnak felszabadítani támogatást, ami az adott mérföldkőhöz tartozik.

Voltak olyan mérföldkövek és szupermérföldkövek, amelyek már nem teljesíthetőek, mert elmúlt a határidő vagy okafogyottá váltak, ezeket nem kell Magyarországnak teljesíteni, mondta Magyar. „Ezeken kívül minden szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesíteni tudunk” – mondta. Szerinte kellő flexibilitással kezeli az Európai Bizottság, amit még a jogszabályok, az előírások és az európai intézmények megengednek ahhoz, hogy augusztus 31-ig ez teljesíthető legyen. Ezek jellemzően a korrupcióellenes harcról és a kekvákról szólnak.

„Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” közérdekű alapítványok esetében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak, és egyáltalán az egyetemek is olyan intézmények, ahol kell idő ahhoz, hogy a tulajdonosi struktúra átalakuljon. Ez 2027. augusztus 31-ig fog tartani. Azok a kekvák azonban, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, a idén augusztus 31-ig meg lesznek szüntetve. Az MCC-t külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut. A közfeladatokat át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos. Nem önmagában a privatizációval és az ilyen alapítványok létrehozásával volt gond Magyar szerint, hanem a móddal, „állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan és ellenőrizhetetlen úton”, akár oligarchák által kontrollálva magánkezekbe.
…
A megállapodással sem áll meg a munka

…Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői viszont kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját. Előbbiek a pénteket vagy akár a jövő hetet sem zárták ki, végül a pénteket jelentették be. A Politico szerdai cikke szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb a helyreállítási terv módosítását szerette volna látni, de ezt pénteken nem adták be. Várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány, és gyakorlatilag már a pénteki sajtótájékoztatón is több részletet megosztottak róla.

Ahogy azt a miniszterelnök hétfőn is elmondta a Telexnek, a megállapodás nem jelenti, hogy megáll majd a munka. „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.”

Kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet majd beadni, a pénzt év végéig utalják, így majd csak utána derül ki, mekkora részt sikerült megmenteni az alapból. Hogy az uniós források hazahozatalához mit kell teljesítenie az új kormánynak és mikorra, arról korábban a Téma című műsorunkban beszélgettünk.
”

Forrás:
Magyar bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg; Szántó-Nagy Bálint, Márton Balázs, Nyilas Gergely; Telex.hu; 2026. május 29.

Ursula von der Leyen a befagyasztott uniós források ügyében született politikai megállapodásról

„…Engedje meg, hogy felvázoljam azokat a területeket, amelyekre jelenleg összpontosítunk. Először is: a Magyarország által vállalt strukturális reformokról. Ezek elengedhetetlenek a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni hatékony fellépéshez Magyarországon. Ezek a reformok egyúttal több milliárd eurónyi, az elmúlt években befagyasztott forrás felszabadítását is lehetővé teszik. Az Ön kormánya és az Európai Bizottság azonnal munkához látott. Megállapodtunk egy erős keretrendszerben, amely biztosítja, hogy Magyarország kezelje a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat. Magyarország úgy döntött, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez, hogy a jövőben megvédje az európai uniós forrásokat. Ön vállalta az Integritás Hatóság megerősítését – annak érdekében, hogy valódi eszközökkel rendelkezzen a korrupció és az összeférhetetlenség feltárására és visszaszorítására. Ön a közbeszerzési törvényt is felülvizsgálja – annak érdekében, hogy visszaszorítsák a csalásokat és megvédjék az adófizetők pénzét. Foglalkozik azokkal a struktúrákkal is, amelyek különösen magas kockázatot jelentettek az állami foglyul ejtés szempontjából. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVAk) – amelyek a magyar gazdaság egyre nagyobb részét fedték le, fokozatosan megszűnnek. Ezek erős jelei annak, hogy Magyarország új fejezetet nyit. Ön mindössze néhány hét alatt olyan reformokat vitt előre, amelyek már régóta esedékesek voltak. Olyan reformokat, amelyek Magyarország és az Európai Unió javát szolgálják.

Másodszor: a beruházásokról. Csapataink éjt nappallá téve dolgoztak együtt azon, hogy közös nevezőre jussanak, és megállapodjanak a módosított helyreállítási terv beruházásairól. Úgy gondolom, hogy a kemény munka már most meghozta gyümölcsét. Nagyon konkrét projektekről állapodtunk meg, amelyek támogatni fogják az olyan kulcsfontosságú ágazatokat, mint az energia, a lakhatás, a közlekedés és a kis- és középvállalkozások, hogy csak néhányat említsünk. Kialakítottuk a megállapodás szilárd alapjait. Ezért, a jelenleg elfogadás alatt álló reformok és a megvalósuló beruházások függvényében, örömmel jelenthetem be ma, hogy 10 milliárd euró uniós forrást tudunk felszabadítani Magyarország számára.

Harmadik elem hogy, jelentős előrelépés történt a kohéziós források terén is. A szupermérföldkövek teljesítésével a feltételességi eljárás keretében felfüggesztett 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz is hozzáférést biztosítunk.

Negyedik elem: az alapvető jogokról. Előrelépést értünk el az alapvető jogok magyarországi védelme terén, különösen az akadémiai szabadság vonatkozásában. Magyarország fokozatosan kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA-kat), és olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenségi és integritási szabályokkal kapcsolatos aggályokat. Ez jelentős előrelépés. Az akadémiai szabadság helyreállítása már régóta váratott magára. Ez tehát lehetővé teszi további 2,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását Magyarország számára. A gyermekvédelmi törvény tekintetében további lépésekre lesz szükség, de jó irányba haladunk.

És végül szeretnék külön szólni az Erasmus programról. Ez az ikonikus program az Európai Unió egyik legfontosabb védjegye. Az Erasmus egész generációkra volt meghatározó hatással. Barátságokat teremtett. Családokat hozott össze. A szabadság élményét adta. Az Erasmus révén a fiatal európaiak beleszeretnek egy másik nyelvbe, kultúrába, országba, és annak polgáraiba is. Így értik meg, hogy sokszínűségünk a mi erőnk. És rendkívül fontos, hogy a Magyar fiatalok is részesülhessenek ebből a csodálatos élményből. Így már a következő tanévtől a magyar hallgatók ismét csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez – ez valóban jó hír.

Végezetül, kedves Péter,

Rendkívül sok munka valósult meg nagyon rövid idő alatt. A piacok már most felfigyeltek erre. A befektetői bizalom visszatér. A bizalom újjáépül. Ez önbizalmat ad a következő lépésekhez. És továbbra is ilyen tempóban fogunk együtt dolgozni, lépésről lépésre, az utunk minden szakaszában.

Köszönöm szépen.”

Forrás:
Ursula von der Leyen elnök nyilatkozata Magyar miniszterelnökkel közösen; Európai Bizottság; 2026. május 29.
Statement by President von der Leyen with Hungarian Prime Minister Magyar; European Commission; 2026. május 29.
Lásd még:
Szeptembertől visszatérhetnek a magyar diákok az Erasmus-programba; Telex.hu; 2026. május 29.

A mai magyar közigazgatásban fájdalmas az informatikát használni – Tanács Zoltán

„Az Orbán-kormány lépten-nyomon olyan csapdákat hagyott hátra, amelyekkel az átadás-átvételkor szembesülünk, és napok alatt kell rájuk megoldást találni.

Idén februárban lejárt az a szerződéses konstrukció, amely hosszú évek óta biztosított kedvezményes hozzáférést a magyar felsőoktatásban tanulók és dolgozók számára korszerű csoportmunka- és kollaborációs alkalmazásokhoz. És a bukott kormány nem gondoskodott a szerződés meghosszabbításáról, hanem hagyta ránk égni a dolgot.

A rendszer jelenleg már a 90 napos türelmi idő alatt működik – és ennek is az utolsó napjaiban járunk. Ha most nem cselekszünk azonnal, akkor százezernyi hallgató, oktató és egyetemi dolgozó veszítheti el a mindennapi munkához, oktatáshoz és együttműködéshez szükséges digitális eszközök elérését napokon belül.

Ez elfogadhatatlan.

Ezért felkértem a minisztérium munkatársait, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a megoldás szállítójával:
* hosszabbítsák meg a türelmi időt,
* biztosítsák a szolgáltatás folytonosságát,
* és dolgozzanak ki egy olyan hosszú távú keretmegállapodást, amely a piaci árnál lényegesen kedvezőbb feltételekkel garantálja a szükséges szoftverek elérhetőségét a következő évekre is.

De nem állunk meg a felsőoktatásnál.

A célunk az, hogy ezek a korszerű digitális együttműködési megoldások a teljes magyar közigazgatásban és valamennyi közszolgálati ágazatban rendelkezésre álljanak – így többek között a kormányzatban, a rendőrségnél, az adóhatóságnál, az egészségügyben és más állami szerveknél is. Mindenki számára biztosítanunk kell a leghatékonyabb informatikai eszközöket, beleértve a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazását is. Ki kell használnunk a korábban megvett, de soha ki nem osztott licenszeket.

A mai magyar közigazgatásban fájdalmas az informatikát használni. Az én új hivatali laptopomon 10 éves, elavult, on premise Word és PowerPoint fut, a levelezésem is a régi Outlook, rémes kinézettel, szinte mindenre alkalmatlan funkcionalitással. 2 nap egy megosztott meghajtót megigényelni, egy pen drive-ot be lehet tenni a gépbe, de minek, mert felmenteni már nem lehet róla semmit. Nem, nem a biztonság miatt (akkor fel sem ismerné a gép), hanem mert nincs elég tárhely engedélyezve erre a célra a gépen… Az ujjlenyomatolvasó nincs bekapcsolva, mert nem biztonságos…

Aki ahhoz szokott, hogy korszerű eszközöket használ, másokkal cseveg, megoszt fájlokat és azon közösen dolgozik, annak ez egy rémálom. Azon dolgozunk, hogy ebből néhány hónap alatt felébredjünk…

És nem állunk meg egyetlen megoldásnál sem.

Célunk, hogy a jelenleginél lényegesen jobb megállapodásokat kössünk, biztosítsuk a tisztességes, szabad versenyt az informatikai szolgáltatások lehető legszélesebb piacán, az adatbáziskezelő szoftverektől a vállalatirányítási rendszereken át a tartalomgyártó megoldásokig. Ahol csak lehet és biztonságosan üzemeltethető, alkalmazzunk nyílt forráskódú, ingyenes megoldásokat is. Hogy ezt milyen gyorsan lehet megtenni?

Ha egy Tarantino filmben lennénk, a főhősök hamar rendet tennének, de valószínűleg nem a legszabályosabban történne mindez… (A képen a parlamenti államtitkárommal vagyok látható, ahogy egy ismerős AI segítségével elképzelt minket, mint mindent gyorsan megoldó digitális hősöket…)

Nekünk természetesen mindent a lehető legszabályosabban kell végrehajtani. Nem akarunk újabb botrányokat látni az informatikában. Olyan megállapodásokat alakítunk ki, hogy a kormányzat által elért jelentős árkedvezményeket ne tehessék el a közvetítő cégek, hanem azok előnyét valóban a felhasználók élvezhessék.”

Forrás:
Tanács Zoltán; Facebook; 2026. május 28.

Közigazgatás, politika, jog

Megkezdődtek a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium egyeztetései az önkormányzati érdekszervezetekkel

„„A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium partnerként tekint a magyar önkormányzatokra. Ezért egyeztetésre hívtam az önkormányzati érdekszervezetek vezetőit” – jelentette be a Facebook-oldalán Lőrincz Viktória, a tárca minisztere.

Azt írta, hogy konstruktív szakmai párbeszédbe kezdenek az önkormányzatok autonómiájának helyreállításáról, a magyar települések helyzetéről és megoldandó problémáiról. „Az emberséges és működő Magyarországot a vidékkel, a városokkal, a helyi közösségekkel szorosan együttműködve tudjuk felépíteni” – tette hozzá.

A kormányt épp a napokban kritizálta Algyő polgármestere, Molnár Áron azért, mert miközben Magyar Péter arról beszélt, hogy csökkentenék a polgármesterek fizetését is, az önkormányzatokkal, polgármesterekkel, érdekképviseletekkel nem indult egyeztetés.

Lőrincz Viktória bejegyzésében külön nem tért ki a városok, köztük Budapest számára is komoly terhet jelentő, szolidaritási hozzájárulás kérdéskörére, ugyanakkor várható, hogy erről is egyeztetni fognak. A szolidaritási hozzájárulásról ebben a hónapban Magyar Péter miniszterelnök azt mondta: be kell fizetniük a szolidaritási adókat az önkormányzatoknak. Hozzátette azt is, hogy lesz széles körű egyeztetés az önkormányzatokkal, akik néhány ügyben széttartanak, néhányban meg ugyanazt akarják, és a kormányzatnak is voltak vállalásaik. „Ezt össze kell hangolni, és meg kell találni a megoldást” – mondta a miniszterelnök akkor.”

Forrás:
Megkezdődnek a minisztériumi egyeztetések az önkormányzati érdekszervezetekkel; Iván-Nagy Szilvia; Telex.hu; 2026. május 28.

A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatbanA TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban

„A legnagyobb taglétszámú magyar önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2026. május 27-én tartotta éves Küldöttgyűlését a martonvásári Brunszvik–Beethoven Kulturális Központban. Az 1740 települési önkormányzat érdekeit képviselő TÖOSZ, ahogy minden évben, 2026-ban is megfogalmazta elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban.

Az elfogadott dokumentum kiemelten foglalkozik az önkormányzati feladatellátás finanszírozásának kérdésével, a szolidaritási hozzájárulás rendszerével, az önkormányzati autonómia megerősítésével, a köztisztviselői illetményrendszer átalakításával, valamint az önkormányzatok saját bevételeinek bővítésével. A TÖOSZ szerint az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához szükséges állami támogatások reálértéke az elmúlt években jelentősen csökkent, miközben az önkormányzatok terhei folyamatosan növekedtek.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a kiszámítható, fenntartható és méltányos önkormányzati rendszer működése érdekében szükséges a finanszírozási rendszer felülvizsgálata, az önkormányzati saját bevételek növelése, valamint az önkormányzati és állami feladatok rendszerének korrekciója.

A TÖOSZ Küldöttgyűlése által 2026. május 27-én egyhangú szavazással elfogadott „TÖOSZ elvárások és kezdeményezések” című dokumentum teljes terjedelmében letölthető: INNEN”

Forrás:
A TÖOSZ elvárásai és kezdeményezései az önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. május 27.

Közlemény: „Rólunk ne döntsenek nélkülünk”

„„A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a mai elnökségi ülésén megtárgyalta az elmúlt napokban a kormány részéről elhangzott, az önkormányzatokat érintő bejelentéseket.

A szövetség korábban több alkalommal is kezdeményezett tárgyalásokat Magyar Péter miniszterelnök úrral, valamint dr. Lőrincz Viktória az önkormányzatokért felelős miniszter asszonnyal, melyekre válasz egyelőre sajnos nem érkezett.

A MÖSZ pozitívan értékeli, hogy az önkormányzatok újra saját minisztériumot kapnak, melynek vezetője dr. Lőrincz Viktória, valamint megalakult az önkormányzatokért felelős Vidék- és Településfejlesztési Bizottság, amely lehetőséget teremt arra, hogy a településen élők szempontjai hangsúlyosabban jelenjenek meg az országos döntéshozatalban.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége polgármesterek és önkormányzati szakértők által elkészített javaslatcsomagját a kormányzat részére megküldte, ami egy tárgyalási alap lehet egy együttműködésnek az önkormányzatok és a kormányzat között.

A szövetség elengedhetetlennek tartja a mielőbbi tárgyalások megkezdését és a rendszeres egyeztetést, amelyre az elmúlt 16 évben nem volt érdemi lehetőség. Meggyőződésünk, hogy a Kormány programjának sikeres megvalósításához az önkormányzatok sikeres működése is szükséges.

A helyhatóságok nap mint nap közel kilenc és fél millió ember számára működtetnek intézményeket, biztosítanak közszolgáltatásokat és helyi ügyintézést, ezért fontosnak tartjuk, hogy a településeken élők igényei a döntéshozatal során megfelelő figyelmet kapjanak.

A MÖSZ továbbra is a partnerségen, az együttműködésen és azon az elven alapuló párbeszédben érdekelt, hogy az önkormányzatokat érintő döntések az érintettek bevonásával szülessenek meg.”

Forrás:
KÖZLEMÉNY „RÓLUNK NE DÖNTSENEK NÉLKÜLÜNK”; Magyar Önkormányzatok Szövetsége; 2026. május 29.

Állásfoglalás a polgármesteri illetmények csökkentéséről – Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2026. május 27-én Martonvásáron tartotta éves Küldöttgyűlését, amely külön állásfoglalásban reagált Magyar Péter miniszterelnök 2026. május 23-ai RTL Híradónak adott exkluzív interjújában tett kijelentésére a polgármesteri illetmények csökkentésével kapcsolatban.

A TÖOSZ Küldöttgyűlése az alábbi állásfoglalást fogadta el:

Polgármesteri illetmény csökkentése

A Küldöttgyűlés a Magyar Péter miniszterelnök úr 2026. május 23-ai RTL Híradónak adott exkluzív interjúban tett bejelentésével kapcsolatosan, amely szerint „csökkenni fog a polgármesterek fizetése, újra vissza a régi szintre” az alábbi állásfoglalást fogadta el.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a polgármesteri illetmények csökkentésére vonatkozó miniszterelnöki bejelentést a hatásait és következményeit tekintve átgondolatlan kijelentésnek tartja.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 71. §-a alapján a polgármesteri bruttó illetmény 2024. november 29-e előtt az alábbiak szerint került megállapításra:
* főpolgármester: 1.500.000 Ft;
* megyei jogú város, fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere: 1.300.000 Ft;
* vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke: 1.170.000 Ft;
* 30 000 fő feletti település polgármestere: 1.105.000 Ft;
* 10 001–30 000 fő közötti település polgármestere: 975.000 Ft;
* 5001–10 000 fő közötti település polgármestere: 845.000 Ft;
* 2001-5000 fő közötti település polgármestere: 780.000 Ft;
* 1501-2000 fő közötti település polgármestere: 715.000 Ft;
* 501–1500 fő közötti település polgármestere 650.000 Ft;
* 500 fő alatti település polgármestere: 520.000 Ft.

Az Mötv. a polgármester illetményét „megbízatásának időtartamára” állapította meg, amely jelenleg öt év. A normaszövegből az következett, hogy öt évre be volt fagyasztva a polgármester illetménye, és az a cikluson belül nem került korrigálásra, nem követte a nemzetgazdasági folyamatokat, a munkabérek emelkedését és az inflációs hatásokat, így az adott önkormányzati ciklus végéig a reálértéke folyamatosan csökkent. Sok településen a jegyző, az aljegyző vagy a pedagógusok illetményemelését követően az óvodavezető illetménye magasabb volt, mint a polgármesteré. Kisebb településeken még nagyobb volta bérfeszültség, mivel az egyes területeken tapasztalható – és nagyon indokolt – illetményemelések miatt a polgármester több kulcsmunkatársának magasabb illetményt kénytelen adni annak érdekében, hogy a munkaerőpiaci helyzetben is képes legyen megtartani a jól képzett munkaerőt. Következésképpen a 2024.november 29-e előtt hatályos szabályozás szerinti polgármesteri illetmény messze nem tükrözte azt a munkaterhet és felelősséget, amelyet egy polgármester településvezetőként visel.

Az Országgyűlés a fenti tarthatatlan helyzetet korrigálta, amikor a polgármesteri illetmények mértékét 2024. november 29-ei hatállyal módosította az Mötv. 71. §-át és a polgármesteri illetményt évenkénti korrekcióval a KSH által megállapított tárgyévet megelőző nemzetgazdasági átlagkeresethez igazította.

Magyar Péter miniszterelnök úr kijelentése, amely szerint „vannak polgármesterek, akik 3-4 millió forintot keresnek havonta” alkalmas arra, hogy az állampolgárok általánosítsanak a polgármesteri illetményekről. 2025. július 1-jétől a polgármesterek illetményének számításánál a KSH által közzétett, 2024. évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetet kell alapul venni, amely bruttó 667.365 Ft/hó. Az Mötv. 71. §-a szerint ez alapján a főállású polgármesterek illetménye jelenleg:
* főpolgármester: 4.004.190 Ft;
* megyei jogú város, fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere: 3.003.143 Ft;
* vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke: 2.669.460 Ft;
* 30 000 fő feletti település polgármestere: 2.335.778 Ft;
* 10 001–30 000 fő közötti település polgármestere: 2.002.095 Ft;
* 5001–10 000 fő közötti település polgármestere: 1.668.413 Ft;
* 2001-5000 fő közötti település polgármestere: 1.501.571 Ft;
* 1501-2000 fő közötti településpolgármestere: 1.334.730 Ft;
* 501–1500 fő közötti település polgármestere 1.167.889 Ft;
* 500 fő alatti település polgármestere: 1.001.048 Ft.

Tényként állapítható meg, hogy a 3.197 polgármesterből, főpolgármesterből és vármegyei közgyűlési elnökből csak 49 főnek – a 3.197 fő 1,5%-ának – az illetménye (Budapest főpolgármestere, 25 megyei jogú város polgármestere és 23 fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere) éri el, illetve haladja meg a havi bruttó 3.000.000 Ft-ot. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 10.000 lakos alatti települések száma 3.009 – a 3.178 település 94,7%-a –, ahol a polgármesteri bruttó illetmény havonta bruttó 2.000.000 Ft alatti.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a polgármesteri illetményeknek a 2024. november 29-e előtti szintre történő csökkentését elfogadhatatlannak tartja és elutasítja, mivel az
* a polgármesteri tisztség és tevékenység negligálását jelenti,
* az 5.000 lakos alatti települések (2.866 település) esetében a polgármesteri illetmény nem érné el a Központi Statisztikai Hivatal által 2026 márciusi adatok szerint megállapított teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 779.800 Ft átlagkeresetét, és
* szembe megy a TISZA Párt programjában meghirdetett vállalással, amely szerint „visszaadjuk az önkormányzatok szabadságát, hatásköreit és forrásait”, illetve „tisztességes bérezést és vonzó életpályát biztosítunk a közszolgáknak”.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ismételten kezdeményezi, hogy Magyarország Kormánya a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, mint hazánk legnagyobb, a 3197 helyi önkormányzatból 1740 helyi önkormányzatot tagjai között tudó országos önkormányzati szövetséggel és a többi országos önkormányzati érdekszövetséggel folytasson érdemi egyeztető tárgyalásokat a helyi önkormányzatok és polgármesterek jogállására, az – egy település egy önkormányzat elvének megtartásával – az önkormányzati rendszerre, valamint az önkormányzati és állami feladatok rendszerének felülvizsgálatára, korrekciójára és az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok Magyarország éves központi költségvetéseiből történő feladatfinanszírozási mértékére vonatkozóan.

A Küldöttgyűlés felkéri a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkárát, hogy az állásfoglalást Magyarország Kormányának küldje meg, és tegye közzé a Szövetség honlapján is.””

Forrás:
Állásfoglalás a polgármesteri illetmények csökkentéséről; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. május 27.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tervei szerint visszakaphatják a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésének lehetőségét

„Idén augusztusban közel 450 intézményvezetői megbízás jár le, és a következő hetekben születnek döntések arról, kik vezetik majd ezeket az iskolákat szeptembertől.

Meggyőződésem, hogy egy iskola életét alapvetően meghatározza az igazgató személye. Nemcsak szakmai vezetőről döntünk ilyenkor, hanem arról is, milyen lesz az adott iskola légköre, közössége, biztonsága, hogyan érzik majd magukat benne a gyerekek, a pedagógusok és a szülők.
Tervezzük, hogy visszaadjuk a tantestületek véleményezési lehetőségét az igazgatói pályázatoknál. Első lépésként a most beérkezett 450 igazgatói pályázat kapcsán kikértem utólag a tantestület véleményét, mert ez is segíthet a jobb döntésben, amire most ilyen kevés időm van.
Fontosnak tartom, hogy a pályázók vezetői programja megismerhető legyen az adott iskola közössége számára. A cél az, hogy pedagógusok elolvashassák, megvitathassák és véleményt mondhassanak arról, milyen jövőképet képvisel az, aki az intézmény vezetésére jelentkezik. A közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik.”

Forrás:
Lannert Judit; Facebook; 2026. május 28.

Mi lesz a korábban indult kormányprogramokkal?

„Mi lesz…?” – sorban teszik fel ezt a kérdést az előző kormány államtitkárai az új kormány képviselőinek az Országgyűlésben, azt tudakolva, hogy a Tisza folytatja-e a Fidesz-KDNP által indított programokat. A válaszokból kiderült, hogy sok esetben igen, de csak felülvizsgálatok és változtatások után.

Mi lesz a Honvéd Kadét Programmal? – ezt Simicskó István volt honvédelmi miniszter, a KDNP országgyűlési képviselője kérdezte meg a kormánytól. „Jelenleg több mint 170 középiskola vállalja a szerződésben foglaltakat a Magyar Honvédség felé, az én fiam is most végez a 4 éves kadétképzéssel” – mondta a képviselő.

A fiatalok honvédelmi nevelése kiemelt jelentőséggel bír az ország számára, de a kadétprogram megszervezésének alapelvét meg kell változtatni – válaszolta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter. „Inkább a mennyiségre ment az előző honvédelmi vezetés, és nem a minőségre” – tette hozzá a tárcavezető.

Mi lesz a Magyar Falu Program pályázataival? – erre a fideszes Gyopáros Alpár, a program korábbi kormánybiztosa volt kíváncsi. „A Magyar Falu Program az elmúlt években bizonyította a sikerét: a kistelepüléseken nagy számban újulhattak meg intézmények, utak, orvosi rendelők, kisboltok és közösségi terek, kézzel fogható segítséget nyújtva a vidéki lakosságnak” – jelentette ki a Fidesz képviselője.

Folytatják a Magyar Falu Programot – ígérte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter. „Tíz falunként egymilliárd forint támogatást fogunk biztosítani, amelynek felhasználásáról a helyi közösségek fognak dönteni” – válaszolta Lőrincz Viktória.

Mi lesz az otthonteremtési programokkal? – tudakolta a fideszes Panyi Miklós, aki az Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára volt. „A Fidesz-KDNP kormány által 2025-ben meghirdetett fix három százalékos Otthon Start Program a fiatalok első otthonhoz jutásának a rendszerváltást követő időszak legjelentősebb otthonteremtési programja” – jelentette ki az egykori stratégiai államtitkár.

Válasszal Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szolgált: „Az Otthon Start Program, a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és más családtámogatási konstrukciók továbbra is fontos szerepet töltenek be az otthonteremtés támogatásában” – szögezte le, hozzátéve, hogy a korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a keresletoldali ösztönzők a lakáspiac árainak emelkedéséhez is hozzájárultak. Mint mondta, ezeknek a hatásoknak a figyelembe vétele a szakpolitikai tervezésben folyamatosan szükséges.

Megőrzi-e a kormány a határon túli magyarok támogatásait? – érdeklődött a KDNP-s Nacsa Lőrinc, aki a Tisza-kormány megalakulásáig nemzetpolitikáért felelős államtitkárként tevékenykedett. „Az elmúlt években számos olyan támogatási program valósult meg, amely hozzájárult a határon túli magyar közösségek megmaradásához, megerősítéséhez és magyar identitásuk megőrzéséhez” – mondta.

A Tisza-kormány kiáll a határon túl és a diaszpórában élő magyar közösségért is, megtartva támogatásukat is – válaszolta társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Ugyanakkor változtatnak azon, hogy az előző kormányzat politikai megosztásra használta a támogatásokat, miközben nem álltak ki a magyar közösség jogaiért – tette hozzá Tarr Zoltán.”

Forrás:
Országgyűlési kérdezz-felelek: mi lesz a korábban indult kormányprogramokkal?; Infostart / InfoRádió; 2026. május 28.

Európai Unió

Kármán András a mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról

„A választási program egyik kiemelkedő vállalását teljesítettük, ami az alapja a működő Magyarország építésének.
Az elmúlt évtized legjelentősebb pénzügyi megállapodása született hazánk számára. Mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, ami erős bizalmat jelez Magyarország iránt.

A megállapodás az uniós források három különböző területét érinti. A Covid-járvány és az azt követő energiaválság következtében felállított Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében 10 milliárd euróról beszélünk, amiből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel. A jogállamisági eljáráshoz kötött kohézió források esetében: 4,2 milliárd euró, az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó források esetében pedig 2,2 milliárd euró vissza nem térítendő forrás felszabadításáról született tegnap politikai megállapodás.

Mindezzel világossá vált, hogy a források felszabadításának az igazi akadálya az Orbán-kormány demokratikus működést romboló intézkedései és a magyarországi rendszerszintű korrupció volt. Ezek azonnali megváltoztatása pedig a magyar emberek és az Európai Unió közös érdeke.
A nagyságrendileg 6000 milliárd forint a jelenlegi magyar költségvetés közel 13 százaléka. A megállapodás több ezer milliárd forinttal növelheti Magyarország költségvetési mozgásterét, és új lehetőségek nyílhatnak beruházások és fejlesztések finanszírozására is.
A következő időszak feladata, hogy ezt a lehetőséget kézzelfogható eredményekké alakítsuk. A legsürgősebb teendők az RRF-források esetében vannak. Itt a következő lépés a felülvizsgált magyar program hivatalos benyújtása lesz, amelyet a Bizottság várhatóan júniusban, míg az uniós pénzügyminisztereket tömörítő EcoFin-tanács júliusban tud majd elfogadni. A programban vállalt mérföldköveket augusztus végéig kell teljesítenünk, és miután a fizetési kérelmek szeptemberben megküldésre kerülnek, 2026 utolsó negyedévében megindulhat a pénzek konkrét kifizetése is.

A megállapodást tehát rekord idő alatt tető alá hoztuk, és egyetlen napot sem késlekedünk a megvalósítással sem, mert Magyarország fejlődése, versenyképessége és a magyar emberek életminősége a tét. Működő és emberséges Magyarországot építünk.”

Forrás:
Kármán András; Facebook; 2026. május 30.

Megmerevednek a frontvonalak az uniós tagállamok között – 2028-2034-es többéves pénzügyi keret (MFF)

„Hiába ígéri az Európai Tanács elnöke, António Costa, hogy a tagállamoknak még idén sikerülhet megállapodni az EU következő, 2028-ban hatálybalépő költségvetésében, az úgynevezett többéves pénzügyi keretben (MFF), a frontvonalak megmerevedtek a tagállamok között, miután 16 ország közös levélben követeli a kohéziós alapok és az agrártámogatások növelését. A magukat Kohézió Barátainak nevező országok nagyobb költségvetést szeretnének, míg velük szemben a nettó befizető fukar országok egy része nem hogy növelné, még csökkentené is a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés nagyságát.

A technikai egyeztetések után magasabb szinten is megkezdődtek a tagállamok között az egyeztetések az EU következő költségvetéséről, a 2028-tól életbe lépő úgynevezett többéves pénzügyi keretről (MFF).

A tagállamok vezetői legelőször még az április informális uniós csúcson tárgyaltak róla, hogy a tárgyalások holtpontján lehetőleg átlendüljenek, és António Costa ígérete szerint mostantól minden EU-csúcson szóba fog kerülni az MFF, ha az Európai Tanács elnöke tartani akarja a korábbi vállallását, miszerint még idén megállapodhatnak a tagállamok a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről.

Azonban jelenleg egyáltalán nem tűnik úgy, hogy közelebb kerültek volna a tagállamok egy kompromisszumos megállapodáshoz, a fukar országok után ugyanis összeálltak azok a tagállamok is, amelyek a költségvetés nagyságát nem csökkenteni, hanem növelni szeretnék. Hétfőn 16 tagállam – Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia – közös levélben követelte a kohéziós alap, az agrár- (KAP) és a halászati támogatások (KHP) növelését, miután azok az Európai Bizottság által még tavaly bemutatott tervezete szerint a 2028 és 2034 közötti MFF-ben százalékos arányban csökkenne – a kohéziós és agrártámogatások a korábbi 60 százalékkal ellentétben a következő többéves pénzügyi keret 44 százalékát tennék ki.

Mint érvelnek, annak ellenére, hogy a Bizottság a jelenlegihez képest is nagyobb költségvetést ajánlott, az agrártámogatásokra és a kohéziós alapokra szánt források mértéke csökkent csak. Ezenkívül a magukat a Kohézió Barátainak nevező tagállamok a koronavírus-járvány után közösen felvett uniós hitel visszafizetését is másképp ütemeznék, amivel akár egy újabb hitelfelvételt sem tartanának elvetendő lehetőségnek.

Az örök kérdés: többet vagy kevesebbet?

A Kohézió Barátainak közös levelében foglaltakat a nettó befizetőkből álló tagállamok – amelyek több hozzájárulást fizetnek az EU közös költségvetésébe, mint amennyit abból visszakapnak – természetesen ellenzik: az úgynevezett fukar országok már az Európai Bizottság javaslatát is elutasítják, amiben növelnék a tagállami hozzájárulás mértékét, valamint az EU saját bevételeit – az Európai Bizottság javaslata azt szeretné, ha a tagállamok a GNI-jük 1,1 százaléka helyett 1,26 százalékát fizetnék be hozzájárulásként. Ezzel a mostani, 2021–2027 közötti MFF 1,2 billió eurós nagyságát 2 billióra növelnék a következő költségvetésben. Ezt az Európai Bizottság az új kihívások és megjelent prioritások mellett a koronavírus-járvány után felvett közös hitel visszafizetésével magyarázták.

Azonban a fukar országok erről hallani sem akarnak – vagy legalább a tervezetthez képest próbálják csökkenteni a tagállami hozzájárulás mértékét. Rob Jetten holland miniszterelnök például a ciprusi informális csúcson kijelentette, hogy szerinte semmi szükség a költségvetés nagyságának a növelésére, sőt, azt még valójában csökkenteni kellene, a forrásokat pedig hatékonyabban kellene felhasználni.

De a Kohézió Barátainak levelét ugyanúgy elutasította Dánia, vagy Németország is. Marie Bjerre uniós ügyekért felelős dán miniszter szerint a megváltozott világban az EU nem engedheti meg magának, hogy egyre többet költ a tradicionális alapokra, amik helyett szerinte az ezeknél fontosabb új prioritásokra kellene költeni mint például a haderőfejlesztés, a versenyképesség vagy Ukrajna támogatása – ugyanakkor Dánia magát az MFF méretének a növelését és a nagyobb tagállami hozzájárulást nem utasítja el.

Ezzel szemben a holland kormányhoz hasonlóan Friedrich Merz német kancellár is ellenzi a magasabb tagállami hozzájárulást, az EU saját bevételi forrásainak a növelését, valamint a közös hitelfelvételt is élből elutasítja. Erre pedig a legtöbb tagállami hozzájárulást fizető Németországnak nemcsak elvi, hanem gyakorlati oka is vannak: Németország saját gazdasági problémái miatt eleve felvett már egy 500 milliárd eurós hitelt versenyképességének javítására, miközben az EU-n belül Ukrajna egyik legnagyobb pénzügyi támogatói szintén a német adófizetők.

Ráadásul nem Németország az egyedüli, ami az uniós átlagnál többel támogatja Ukrajnát. A fukar államok emiatt érvelnek kisebb, vagy a Bizottság által javasolt GNI 1,26 százaléka helyett alacsonyabb hozzájárulás mellett, mondván: a már eleve eladósodott országoknak kellene még több hozzájárulást fizetnie, ami emellett politikailag az euszkeptikus populisták erősödésével is járhat.

Emiatt az Európai Parlament még ennél nagyobb javaslatát élből elutasítják – az EP azt javasolta, hogy a tagállamok éves GNI-jük 1,26 helyett 1,27 százalékát fizessék be, és az így szerzett plusz 200 milliárd euróból fizetnék vissza a koronavírus-járvány után felvett közös uniós hitelt, így a NextGen EU hitel visszafizetése nem az MFF különböző alapjait terhelné, és nem venné el a forrásokat a prioritásoktól.

Sokára lesz még vége a tárgyalásoknak

Az uniós költségvetésének a tárgyalásánál már megszokott, hogy abban csak későn sikerül megegyezniük a tagállamoknak – legutóbb például az életbe lépés előtt pár nappal sikerült azt a két társjogalkotónak, az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) megszavazni. A Kohézió Barátainak a létrejötte és közös követelésük, valamint a fukar országok arra adott reakciója szintén részei a tárgyalásoknak: a feleknek az a céljuk, hogy kijelöljék a saját álláspontjaikat, amiből – elméletben – nem hajlandóak engedni. Ezzel kijelölik a saját maximális követelésüket, amivel reményeik szerint közelebb hozzák magukhoz a kompromisszum ablakát – jelen esetben azt, hogy a tagállami hozzájárulásoknak a nagysága a jelenlegi 1,1 vagy a Bizottság által is javasolt 1,26 százalékhoz legyen majd közelebb a tárgyalások végén, és a különböző prioritásoknak mekkora legyen a részesedése az MFF-ben.

A tagállami hozzájárulások, valamint az EU saját forrásai kapcsán is sikerülhet majd kialakítani egy kompromisszumot, ahogy a tagállamoknak az MFF modernizálásának az alapjait is sikerült magukévá tenniük – az EB a javaslatban mind a 27 tagállam számára létrehozna egy külön borítékot, aminek tartalma aztán az adott tagállam és az Európai Bizottság által közösen előre meghatározott reformok teljesítéséért cserébe a meghatározott célokra lesz majd felhasználható, ami hasonló a koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) logikájához.

Utóbbi kapcsán a legnagyobb kérdőjel az Európai Parlament, aminek szintén meg kell szavaznia a többéves pénzügyi keretet, a következő ciklus költségvetése kapcsán pedig már korán kijelölték az álláspontjukat, hogy terveik szerint a tagállamok ezúttal ne másodhegedűs szerepet szánjanak az MFF-ről szóló vitákban.

Az EP-nek eddig is meg kellett azt szavaznia a tagállamok kormányaiból álló Tanács mellett, ugyanakkor mivel utóbbi elég későn tudta befejezni a saját belső procedúráját ezzel kapcsolatosan, emiatt a Parlament lényegében csak jóváhagyta a tagállamok álláspontját, ahelyett, hogy érdemben tárgyalt volna arról a Tanács és a Parlament – ehelyett most az Európai Parlament a következő költségvetésről szóló vitán azt kívánja kiharcolni, hogy kvázi 28-ik tagállamként vele is meg kelljen állapodnia a 27-eknek. Emiatt a Parlament már az Európai Bizottság MFF-tervezetének bemutatása óta aktív a témát illetően, és például az agrártámogatások kapcsán már sikerült is kisebb részeredményeket kiharcolnia az Európai Bizottságtól, aminek a tagállamok amiatt nem örültek, mert ezzel nőtt az EP befolyása.”

Forrás:
Továbbra sem tudnak zöld ágra jutni a tagállamok, komoly belső ellenzék alakult az EU-ban; Karóczkai Balázs; Index.hu; 2026. május 31.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Tanács Zoltán miniszter minden szakállamtitkára rendelkezik informatikai diplomával is

„Tanács Zoltán miniszter minden szakállamtitkára rendelkezik informatikai diplomával is.

Informatikában erős lesz a Tudományos és Technológiai Minisztérium. A Tanács Zoltán vezette minisztérium feladata lesz a tudománypolitika kidolgozása, a kutatás-fejlesztés és az innováció irányítása. Cél például egy virulens startup-ökoszisztéma kialakítása, amire utoljára 2010-es évek első felében tett egy legfeljebb szavakban és tervekben erős kíséreltet az akkori kormány. Szintén Tanács Zoltán csapatára hárul a biztonságos és hatékony digitális állam létrehozása – az észtországi tapasztalatokat, jó gyakorlatokat felhasználva.

Maga a miniszter, Tanács Zoltán sem áll távolt az informatikától. Közgazdászként okosvárosokból írta a szakdolgozatát, majd 1999-től az IFUA Horváth nevű tanácsadó cégnél is főleg digitalizációs témákkal foglalkozott. 2009-ben lett a cég partnere. A 2010-es évek végétől aktívan bekapcsolódott a magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) munkájába: egyik alapítója és sokáig vezetője volt a szervezet digitális transzformációs szakmai fórumának. Ebben a minőségében többször volt vendége az egri CIO Hungaryknek is.

Államtitkár = valami + informatikus…

Csapatát is informatikaközpontúan állította össze. A minisztérium mindhárom szakállamtitkára rendelkezik informatikai végzettséggel és/vagy gyakorlattal.

A csapat női tagja, Polereczki Andrea szakmai körökben ismert és elismert kiberbiztonsági és digitális transzformációs szakember. Dolgozott a Magyar Honvédségnél, több pénzügyi szolgáltatónál, az RTL Magyarországnál, egészségügyi és gyógyszeripari szektorban egyaránt, de kipróbálta magát megoldásszállítói oldalon is, az Inter-Computer Informatika Zrt. kiberbiztonsági szakértőjeként. Civil szervezőként szintén aktív, a Women4Cyber Magyarország alapítója és igazgatósági tagja, valamint a European Cyber Security Organisation (ECSO) nagykövete. Szakértőként rendszeres résztvevője a VISZ szakmai programjainak, és több alkalommal szervezett és vezetett panelbeszélgetéseket a CIO Hungaryn.

A tárca parlamenti államtitkára, Bicskei László műszaki informatikus mérnök és egészségügyi mérnök diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte, majd Marie Curie-ösztöndíjjal agykutatási projekten dolgozott Londonban az University College-on. Az államtitkárság elvállalása előtt a Vitaleon Pharma nevű holland biotechnológiai cég ügyvezetője és kutatásvezetője volt, de karrierje során több biotechnológiai cégnél volt már cégvezető. Jelenlegi pozíciójában valószínűleg a X-Ventures Venture Capital Fund Management vezető munkatársaként szerzett befektetői tapasztalatait is tudja hasznosítani.

A csapat negyedik Horváth Péter szintén informatikus, ráadásul akadémiai doktor. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézete igazgatójának elsődleges kutatási területe a képelemzés és a mesterséges intelligencia. Az államtitkár 2023-ban védte meg MTA doktori disszertációját, 2024-től pedig az Academia Europaea tagja.

A közigazgatási államtitkári feladatokat dr. Sántha György látja el.”

Forrás:
Informatikusok viszik a STEM területet az új kormányban; Bitport.hu; 2026. május 26.

Both András helyett Néz Péter vezeti a Digitális Magyarország Ügynökséget

„Vezérigazgatót vált a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) élén Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter – értesült több forrásból a Telex. Kérdésünkre Both András távozó vezérigazgató megerősítette, hogy csütörtökön leváltották a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) fejlesztését is felügyelő ügynökség éléről.

Both utóda információink szerint Néz Péter lett, aki a LinkedIn-profilja szerint legutóbb annál az IFUA Horváth nevű tanácsadócégnél dolgozott szenior tanácsadóként, ahol korábban Tanács Zoltán is hosszú időn át dolgozott. Néz 2024 februárjában került a céghez, előtte nyolc éven át a Mol informatikai vezetője volt.

A DMÜ 2022 augusztusától felel a teljes kormányzati informatikáért és az e-közigazgatásért. Az ügynökség alá tartozik több állami informatikai cég is, például az állami infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató és a DÁP-ot is fejlesztő Idomsoft. A DMÜ Kezdetben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozott, de tavaly februárban átkerült az Energiaügyi Minisztériumhoz, ahol új államtitkárság is létrejött a közigazgatási informatika felügyeletére Solymár Károly Balázs vezetésével.

Both András a vezetőváltás körülményeiről a Telexnek azt mondta, korrektül zajlott a folyamat. „A magam részéről csak pozitívat tudok elmondani, normális volt a bánásmód. Maradok még egy ideig, van átadás-átvétel, küldhettem búcsúüzenetet is. Nyilván ez egy politikai indíttatású dolog, a szakértelmemet nem mérte fel senki, de értem, hogy bizalmi pozícióról van szó” – mondta az indoklás nélküli elbocsátásáról. Hozzátette, hogy korábban találkozott Tanács Zoltán miniszterrel, aki egyébként pozitívan nyilatkozott a munkásságáról.

Csütörtök kora délután előbb a leköszönő, majd nem sokkal később az új vezérigazgató is levelet írt a dolgozóknak, mindkettő eljutott a Telexhez is.

„12 év állami digitális szolgáltatásfejlesztés után búcsúzom, és hálás vagyok. […] A DÁP szellemisége megszületett, és folytatódik is. […] Az új vezetés az ismereteim alapján szeretné megismerni azt az értéket, amit előállítottunk közösen, azt a tudást, ami bennünk van. A DMÜ alapértékei a bátorság, az együttműködés, az egyszerűség. Segítsétek az ő munkájukat is ezeknek megfelelően. Hajrá DMÜ! Hajrá DÁP! Emeljük Európa élvonalába Magyarország digitalizációját!” – írta búcsúlevelében Both András.

„Nagy megtiszteltetés és felelősség számomra, hogy a mai naptól a Digitális Magyarország Ügynökség vezetésével bíztak meg Kapitány István és Tanács Zoltán Miniszter Urak. Azzal a célkitűzéssel érkeztem, hogy ismerjem meg és segítsek még magasabb szintre emelni az Ügynökségnél és leányvállalatainál folyó szakmai munkát. […] Egy változás mindig sok kérdés vet fel – az elkövetkező időben a vezetőséggel együtt mindent megteszünk, hogy a felmerülő kérdésekre tiszta, egyértelmű válaszok szülessenek, hogy a stabilitás fennmaradjon és a szakmai munka magas színvonalon tudjon megvalósulni. Mindenki munkájára számítok, aki képességeit és energiáját hazánk digitalizációjának elősegítésére kívánja fordítani és részt kíván venni egy átlátható, a piaci sztenderdek szerinti működés megteremtésében. Köszönöm az eddigi munkájukat, várom a közös együttműködést!” – írta beköszönő levelében Néz Péter.

A DMÜ legismertebb projektjét, a DÁP-ot több miniszter is említette még jelöltként a miniszteri meghallgatásán. Tanács Zoltán azt mondta, alapvetően sikeres rendszernek tartja, egyelőre csak alap funkcionalitásra alkalmas, amit tud, azt jól tudja, de van hova fejlődnie. Fontosnak tartja ettől függetlenül a biztonsági, technológiai átvilágítását, valamint annak megvizsgálását, hogy anyagilag fenntartható-e – mondta. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is hasonlóan pozitívan nyilatkozott a projektről.

Cikkünk megkeresése előtt megkérdeztük a minisztériumot, hogy milyen indokkal történt a változtatás, ha válaszolnak, beszámolunk róla.”

Forrás:
Leváltották a DÁP-ot is felügyelő Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatóját; Bolcsó Dániel; Telex.hu; 2026. május 29.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Távoznak a HUN-REN tudományterületi alelnökei

„A Telex értesülései szerint mindhárom márciusban kinevezett tudományterületi alelnök távozik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattól. Szalay Zsolt a műszaki és természettudományok, Nagy Péter az élettudományok, míg Aczél Petra a határtudományok területén felelt eddig a HUN-REN kutatási intézmények tevékenységének koordinációjáért. Nagy Péter neve már el is tűnt a HUN-REN honlapjának vonatkozó oldaláról.

A hírt a HUN-REN is megerősítette lapunknak, azt írták: az érintett felek megállapodtak a munkaszerződés próbaidő alatti megszüntetésében. „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvénynek megfelelően az Irányító Testület döntött a jogviszony megszüntetéséről” – írták.

Azt is hozzátették, hogy új tudományterületi alelnökök kinevezése a HUN-REN törvény alapján az Irányító Testület döntéséhez kötött, de ezzel kapcsolatban az Irányító Testület még nem hozott döntést.

A kutatási hálózat körül a kormányváltás óta forr a levegő: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azt mondta, „a jelenlegi vezetéssel nem képzelhető el a kutatóhálózat megújítása, és a kialakult feszültségek feloldása”. Ezért Tanács szerint az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója lemondana, és „egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát”, amely a kormánnyal, az MTA-val és az érintettekkel együtt dolgozhatná ki a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét.

A Telex április 16-án készített interjút a HUN-REN elnökével, Gulyás Balázzsal és vezérigazgatójával, Jakab Rolanddal arról, hogy mik a terveik a kormányváltás után, és hogy hogyan látják most a kutatóhálózat helyzetét. Ők akkor azt állították: az átalakítások során minden megnyugtató módon rendeződött úgy, hogy senkinek az érdeke nem sérült.

Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója és főmunkatársa aztán szintén a Telexen reagált az interjúban elhangzottakra, azt írták: a HUN-REN vezetőinek magyarázkodása a magyar tudomány értelmetlen és pusztító vesszőfutásának méltatlan dokumentuma. A 2025-ben a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont főigazgatói is egyértelműen kifejezték azt a szándékukat, hogy intézményeik visszakerüljenek az MTA-hoz. Aztán az MTA is bejelentkezett, hogy részükről ennek nincs akadálya. A kutatóintézetek főigazgatói – egy kivétellel – is tettek közzé nyílt levelet, amiben a HUN-REN törvény által létrehozott szervezet jövőképét, működési alapelveit újragondolásra javasolták, ami jelentősen szembemegy azokkal a tervekkel, amiket a HUN-REN vezetői a Telexnek vázoltak.

Arról, hogy az elmúlt néhány évben hogyan vegzálta a hatalom a magyar tudományos közösséget, ebben a cikkünkben írtunk.”

Forrás:
Mindhárom márciusban kinevezett tudományterületi alelnök távozik a HUN-REN-től; Nagy Nikoletta; Telex.hu; 2026. május 29.
Lásd még:
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel és munkatársaival találkoztak a HUN-REN Irányító Testületének és Felügyelőbizottságának tagjai; HUN-REN; 2026. május 27.

Az új eredménytábla az európai startup-politikák sikerét mutatja – Európai Bizottság

„Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások európai ökoszisztémája folyamatosan növekszik az Európai Bizottság által ma közzétett első európai induló és növekvő innovatív vállalkozások eredménytáblája (ESSS) szerint.

Az eredménytábla egyértelmű tendenciát mutat: Az induló vállalkozásokat támogató politikák valódi eredményeket hoznak. 2020 – az eredménytábla alapéve – óta a 27 uniós tagállamból 20 javította teljesítményét, ami azt bizonyítja, hogy az alapítóknak nyújtott célzott támogatás ösztönzi az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést.

Ahol a politika vezet, az alapítók követik

Az eredménytábla kiemeli az innovációbarát szabályozások, a tehetségekhez és a kockázati tőkéhez való hozzáférés, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások sikere közötti közvetlen kapcsolatot. Az élen járó országok – Észtország, Svédország, Finnország, Hollandia és Dánia – 36 mérési mutató alapján jóval (40–60 százalékponttal) az uniós átlag felett teljesítenek, ami azt mutatja, hogy a merész szakpolitikák hogyan vezetnek virágzó ökoszisztémákhoz:

  • Észtország vezet a digitális infrastruktúra és a korai szakaszban történő finanszírozás terén, egymillió lakosra vetítve 615 kockázatitőke-fedezetű vállalattal, ami a legmagasabb az EU-ban.
  • Svédország kiemelkedik a tehetséggondozás és a későbbi szakaszok finanszírozása terén, és egymillió lakosra vetítve 409 unikornist termel – többet, mint bármely más uniós ország.
  • Finnország ötvözi az erős K+F beruházásokat a magas szintű szabadalmaztatási tevékenységgel, bizonyítva, hogy az innováció és a kereskedelmi hasznosítás kéz a kézben járnak.

A szakpolitikai hiányosságok visszafogják az innovációt

Míg az ESSS 2026 az előrehaladást ünnepli, a feltörekvő országokban (Görögország, Lettország, Bulgária, Szlovákia, Románia) is feltárja a kiaknázatlan lehetőségeket, amelyek ugyanezen 36 mérési mutatóban 30 százalékponttal elmaradnak az uniós átlagtól. Három fő kihívás áll előttünk:

  • Kockázati tőkéhez való gyenge hozzáférés: A későbbi szakaszban szűkös a finanszírozás, ami arra kényszeríti a gyorsan növekvő vállalatokat, hogy külföldön keressenek tőkét.
  • A szűk keresztmetszetek skálázása: A széttagolt szabályozások és a lassú adminisztratív folyamatok késleltetik a bővítést, időbe és lendületbe kerülnek
  • Agyelszívás: A tehetség dinamikusabb ökoszisztémákat eredményez, ami elszívja a helyi innovációt.

Az eredményektől a cselekvésig

Az eredménytábla eredményei és elemzése segíteni fognak egy sor olyan stratégiai intézkedés kialakításában, amelyek célja az induló és növekvő innovatív vállalkozások európai ökoszisztémáinak további megerősítése – különös tekintettel a készülő európai innovációs jogszabályra.

A Bizottság számos kezdeményezést terjesztett elő a tehetségek vonzása és megtartása, valamint az innovatív vállalatok igényeinek kielégítése érdekében. Ebbe beletartozik az EU Inc., amely javaslatot tesz egy új, egységes vállalati szabályrendszerre, amelynek révén a vállalatok az egész EU-ban működhetnek; az európai üzleti tárca a határokon átnyúló üzleti műveletek egyszerűsítése érdekében; valamint az uniós vízumstratégia, amely intézkedéseket tartalmaz az EU globális versenyképességének támogatására, a tehetségek vonzására és megtartására, valamint a jogszerű utazás megkönnyítésére, felgyorsítására és kiszámíthatóbbá tételére a turisták és az üzleti utazók számára.

Háttér

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások európai eredménytáblája az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó, pontosan egy évvel ezelőtt közzétett uniós stratégia („Válassza ki Európát az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára”) egyik fő eredménye, amelynek célja, hogy Európát a legjobb hellyé tegye a globális technológiavezérelt vállalkozások elindításához és növekedéséhez.

A stratégia 26 konkrét intézkedést határoz meg, amelyek célja, hogy felgyorsítsák az innovációtól a kereskedelmi sikerig vezető utat, és Unió-szerte megerősítsék a vállalkozók szerepvállalását. E haladás nyomon követése érdekében az új eredménytábla hat fő pillér mentén értékeli a nemzeti ökoszisztémákat:

  • Innovációbarát szabályozás
  • Jobb finanszírozás az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára
  • Gyors piaci elterjedés és terjeszkedés
  • A legjobb európai tehetségek támogatása
  • Az infrastruktúrához, a hálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés
  • Hatás

A szigorú értékelés biztosítása érdekében az eredménytábla 36 különböző teljesítménymutatót követett nyomon 2020 és 2025 között. Az elemzés az Eurostattól és a Közös Kutatóközponttól származó hivatalos nyilvános adatokat ötvözi a Dealroom és az Európai Startup Nemzetek Szövetségének piactechnológiai elemzéseivel. A legfrissebb fogalommeghatározások és adatok tükrözése érdekében az alapul szolgáló adatkészleteket 2026 elején véglegesítették.

Végleges indexpontszámaik alapján az uniós országok négy különböző teljesítménykategóriába sorolhatók:

  • Elöljárók: az uniós átlag 125 %-át meghaladó teljesítmény
  • Nagy teljesítményű: az uniós átlag 100–125 %-a
  • Felzárkózás: az uniós átlag 70–100%-a
  • Növekvő: Az uniós átlag 70 %-a alatt

Bővebb információért

Európai induló és növekvő innovatív vállalkozások eredménytáblája

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia – Kutatás és innováció

Módszertan

Tájékoztató az eredménytábláról

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia – Kutatás és innováció

Tájékoztató az ESSS évfordulójáról

Tájékoztató az ESSS időrendi áttekintéséről

Idézet(ek)

„Európa jelenleg 387 000 innovatív vállalatnak ad otthont, ami bizonyítja, hogy ökoszisztémánk virágzik. De nem csak a haladást ünnepeljük; megkétszereződünk. A globális vezetőkkel való szakadék egyre csökken, és az EU Inc.-vel, az európai innovációs jogszabállyal és a Scaleup Europe Alappal olyan eszközöket építünk ki, amelyek Európát a világ legjobb helyévé teszik a kezdéshez és a léptékváltáshoz.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
Az új eredménytábla az európai startup-politikák sikerét mutatja; Európai Bizottság; 2026. május 29. (Uniós gépi gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Fenntartható fejlődés

A Balaton ökológiai jövőjét veszélyeztethetik a további beépítések – a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet állásfoglalása

„A Balaton ökológiai jövőjét veszélyeztethetik a további beépítések, miközben a cél éppen a már meglévő terhelés csökkentése és a természetes állapotok helyreállítása lenne – figyelmeztet a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet állásfoglalása. A kutatók szerint az elmúlt másfél évszázadban a tó környezetében található vizes élőhelyek több mint felét elveszítették, ami már most is érzékelhető ökológiai károkat okoz. Úgy vélik, a jelenlegi szabályozás nem nyújt elegendő védelmet minden kulcsfontosságú természetközeli terület számára. Hangsúlyozták, a természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának alapfeltétele.

A Balaton jövője nem kizárólag a vízparton dől el, a jelenlegi szabályozási környezet lehetővé tesz újabb beépítéseket, miközben a már meglévő beépítettség csökkentése lenne a cél – fogalmaztak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) vezető kutatói az intézmény honlapján megjelent szakmai állásfoglalásban az MTI szerint.

A Vasas Gábor főigazgató, kutatóprofesszor és Tóth Viktor tudományos főmunkatárs által jegyzett állásfoglalás felhívja a figyelmet, hogy a tó jövője, ökológiai stabilitása függ olyan természetes vagy természetközeli állapotban fennmaradt területektől is, amelyek sok esetben nem állnak országos vagy helyi védelem alatt, mégis kulcsszerepet töltenek be a Balaton működésében.

Az elmúlt mintegy 150 évben a Balaton közvetlen környezetében lévő vizes élőhelyek területe 60 százalékkal csökkent – mutatnak rá a kutatók, részletesen kifejtve, miért kulcsfontosságú a megmaradt „foltok” megőrzése.

Felidézték, az urbanizációs beépítettség természetes élőhelyekre gyakorolt negatív hatásaira számos példa van a tudományos irodalomban, melyek közül a BLKI kutatói többet már tapasztaltak a Balatonban. Példaként említették a nádasterületek zsugorodását és feldarabolódását, a parti élőhelyek homogenizálódását, az algavirágzások és eutrofizációs anomáliák erősödését, az invazív fajok megjelenését, a természetes szűrő- és pufferterületek elvesztését, a helyi oxigénhiányos állapotok kialakulását zárt kikötőkben, valamint a tó ökológiai ellenálló képességének csökkenését.

Nem akadály, feltétel

A Balaton védelmét szolgáló, tavaly életbe lépett új szabályozás, a BATÉK (Balaton Vízparti Területeinek Területfelhasználási Követelményei) a jelenlegi szabályozási környezet elégtelenségére is felhívja a figyelmet. Mint írják, az új szabályozásban „lehetőséget teremthetnek olyan természetes vagy természetközeli állapotú területek beépítésére is, amelyek hosszú távon a Balaton ökológiai működésének stabilitását biztosíthatják”. Kiemelték, hogy nem csak az újabb beépítések megakadályozása a cél, hanem hogy az állami szabályozás egyes kritikus területeken kifejezetten a már meglévő beépítettség csökkentését, a természetes állapotok helyreállítását, a rekultivációt célozza meg.

A természetes és természetközeli élőhelyek elvesztése nem csupán tájképi vagy természetvédelmi kérdés, hanem a tó ellenálló képességét, vízminőségét és hosszú távú fenntarthatóságát is érintő jelenség – mutattak rá a kutatók. Hangsúlyozták, hogy a Balaton térségében minden jelentősebb területhasználati vagy beépítési döntés esetében kiemelten szükséges a kumulatív ökológiai hatások vizsgálata, a természetes élőhelykapcsolatok megőrzése, a vizes élőhelyek és berkek ökológiai szerepének figyelembevétele, valamint a hosszú távú klímaadaptációs szempontok érvényesítése.

Mindez a térségében élők és az idelátogatók egészséges környezethez való jogát is érinti – jegyezték meg. Hozzátették, a Balaton jövője közös ügy, a jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát. Kitértek arra is, hogy a civilek, helyi közösségek, szakmai szervezetek törvényes és szakmailag megalapozott fellépése kulcsszerepet játszhat a balatoni területek megőrzésében. A természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele – hangsúlyozták az állásfoglalásban.”

Forrás:
Hatalmas a baj a Balatonnál, a szakértők már nyomják a vészcsengőt; Mucsi Viktor; Index.hu; 2026. május 30.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakmai álláspontja a Balaton parti és a partjától távolabb fekvő természetes és természetközeli élőhelyek védelmének fontosságáról | Balatoni Limnológiai Kutatóintézet; Balatoni Limnológiai Kutatóintézet; 2026. május 28.

Kiberbiztonság

NIS360: Átfogó kép a NIS szerinti kritikus ágazatok érettségéről és kritikus jellegéről

„Az ENISA NIS360 jelentésének idei kiadása javulást mutat az EU kritikus ágazatainak kiberbiztonsági érettségében, miközben az ágazatok kritikus jellegének szintje viszonylag stabilabb maradt.

Az ENISA NIS360 célja, hogy éves értékelési eszközként támogassa a nemzeti hatóságokat, a szakpolitikai döntéshozókat és más érintett szereplőket a NIS2 irányelv hatálya alá tartozó, kiemelten kritikus ágazatok kiberbiztonsági érettségének és kritikus jellegének értékelésében.

Juhan Lepassaar, az ENISA ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „A NIS360 jelentés megállapításai okot adnak az optimizmusra. Az EU átfogó kiberbiztonsági szabályozási keretének, különösen a NIS2-nek a végrehajtása jelentős előrelépést hozott. Az ENISA a kiberbiztonság prioritásként kezelését és az uniós szakpolitikák végrehajtásának előmozdítását képviseli; ezek ma fontosabbak, mint valaha, kritikus infrastruktúráink és társadalmaink kiberrezilienciájának erősítése érdekében.”

A jelentés átfogó megközelítést alkalmaz: minden ágazatot úgy értelmez, hogy az magában foglalja az érintett szereplőket — például a nemzeti hatóságokat, szervezeteket és uniós szerveket —, valamint az alkalmazandó szabályokat, vagyis az uniós jogszabályokat. Ennek megfelelően egy ágazat NIS360 szerinti érettségét a következők határozzák meg: a jogszabályok és azok hatékonysága, a vállalatok felkészültsége, a hatóságok intézményi kapacitása, valamint az ágazati ökoszisztéma-struktúrák és azok hatékonysága.

Az értékelés az ENISA által kidolgozott és folyamatosan finomított strukturált módszertanra épül, amely figyelembe veszi az ágazati kiberbiztonsági érettség és kritikus jelleg strukturális, fokozatosan változó természetét. Emellett az érintett ágazatokban működő szervezetektől, az ezeket felügyelő nemzeti hatóságoktól, valamint uniós szintű adatokból idővel összegyűjtött bizonyítékokra is támaszkodik, hogy tükrözze az egyes ágazatok helyzetéről rendelkezésre álló legfrissebb, tényeken alapuló képet.

Ennek eredményeként a NIS360 egyszerre nyújt összehasonlító áttekintést az ágazatokról és részletesebb ágazatonkénti elemzést, segítve a hiányosságok azonosítását és az erőforrások priorizálását.

A kockázati zóna meghatározása

A kritikus jelleg és az érettség dimenzióinak együttes értelmezése segít azonosítani azokat a területeket, ahol eltérés van a két dimenzió között, és meghatározni a kockázati zónát.

A kockázati zóna azokat az ágazatokat foglalja magában, amelyek érettsége az átlag alatt van, miközben kritikus jellegük meghaladja érettségi szintjüket. Az idei kockázati zónába az egészségügy, a vasúti közlekedés, a tengeri közlekedés, az IKT-menedzsmentszolgáltatások, az űrágazat, a közigazgatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás tartozik.

A kockázati zóna összetétele idővel változik, ahogy az ágazatok általános érettsége javul. Ez magyarázza, hogy három ágazat — a vasúti közlekedés, az ivóvíz és a szennyvíz —, amelyek korábban a kockázati zóna határán helyezkedtek el, most már a kockázati zónán belül vannak. Pozitív fejlemény, hogy a gázágazat elkezdett kikerülni a kockázati zónából.

Ezt az elmozdulást a jobb információmegosztás, az erősebb együttműködés és a kockázatkezelési intézkedések hatékonyabb végrehajtása hajtja, ami magasabb érettségi szinthez vezet.

Részletesebb elemzés a kritikus jellegről

Bár az ágazatok kritikus jellegét a NIS2 határozza meg, a NIS360 értékelés több tényező — például a rendszerszintű relevancia, a kitettség és a zavarok hatása — figyelembevételével rangsorolja az ágazatokat. Mivel ezek a tényezők jellemzően fokozatosan változnak, a kritikus jelleg pontszámai évről évre viszonylag stabilak maradnak.

Az idei kiadásban továbbra is a legkritikusabb ágazatok közé tartozik a banki szektor, a villamosenergia-ágazat, a légi közlekedés, az űrágazat, valamint az eleve digitális szolgáltatások, beleértve a távközlést, a felhőszolgáltatásokat és az adatközpontokat.

Az űrágazat idén csatlakozott ehhez a csoporthoz, ami azt tükrözi, hogy egyre növekvő szerepet játszik a társadalomban és más ágazatokban; ez növeli a függőségeket, a lehetséges hatásokat és az időkritikusságot. A vasúti ágazat kritikus jellege a katonai logisztikában betöltött növekvő szerepe, valamint a fokozott kiberfenyegetettségi kitettség miatt emelkedett.

Fókuszban az érettség

Az érettséget az alapján mérik, hogy az adott ágazat időben mennyire hatékonyan és következetesen kezeli a kiberbiztonsági kockázatokat és képességeket, vagyis milyen az ágazat általános felkészültsége. A jelentés előző kiadása óta az EU kritikus ágazatainak kiberbiztonsági érettsége láthatóan folyamatosan javul, ahogy a szervezetek reagálnak a változó szakpolitikai követelményekre és az őket érő kiberfenyegetésekre.

Három ágazat — a bizalmi szolgáltatások, a légi közlekedés és a pénzügyi piaci infrastruktúrák (FMI-k) — a magas érettségi sávba került. Emellett négy ágazat erősítette érettségét a közepes sávon belül: a gázágazat, a közúti közlekedés, a tengeri közlekedés és az egészségügy.

Ezt a javulást gyakran több, egymást erősítő tényező hajtja, köztük a kiberbiztonsági jogszabályok fejlődése, a fokozott politikai figyelem, valamint az értékelésben szereplő egyes érettségi dimenziókban elért előrelépés. Különösen a kiberbiztonsági szabályozás tekintetében a 2025-ös ENISA NIS Investments tanulmány megállapításai is arra utalnak, hogy a szabályozás kulcsfontosságú ösztönzője volt a kiberbiztonsági beruházásoknak, és arra késztette a szervezeteket, hogy erősítsék kiberbiztonsági helyzetüket.

Bár a kritikus ágazatok érettsége folyamatosan javul, az előrehaladás továbbra is egyenetlen mind az ágazatok között, mind azokon belül. A különbségekhez több tényező is hozzájárul, például a készséghiány, az ágazatspecifikus sajátosságok, sőt a szervezeti méret is.

Előretekintés

A jövőben várható, hogy a kiberbiztonsági szabályozás és a szervezetek kiberbiztonsági érettségük erősítésére irányuló erőfeszítései továbbra is ösztönözni fogják a kiberbiztonsági beruházásokat és javítani fogják a felkészültséget, aminek eredményeként egyre több ágazat kerülhet ki a kockázati zónából.”

Forrás:
NIS360: The bigger picture on maturity and criticality of NIS critical sectors; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. május 28.

Szakirodalom

Kudarc és tanulás a szakpolitikai innovációban

„Ez a tanulmány annak a szemináriumi előadásnak az összefoglalója, amelyet a University College Dublin Geary Institute for Public Policy intézetében tartottam Kudarc és tanulás a szakpolitikai innovációban címmel. Az előadás és a jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy a kormányok miért mulasztanak el olyan gyakran cselekedni olyan problémák esetében, amelyek előre láthatók. Miért van az, hogy érdemi szakpolitikai reformokra rendszerint csak azután kerül sor, hogy a dolgok már rosszra fordultak? Ezek a kérdések mindazokat érintik, akiket érdekel, hogyan születik és hogyan javítható a közpolitika. Az innovátor dilemmájának fogalmára támaszkodva — amely eredetileg az üzleti menedzsment területén született meg — a tanulmány amellett érvel, hogy a kudarc a közszektorban gyakran az innováció előfeltétele. A szakpolitikai kudarc korántsem pusztán a hozzá nem értés jele: erőteljes katalizátora lehet annak a tanulási folyamatnak és politikai mozgósításnak, amely valódi változáshoz vezethet.

Ennek az érvelésnek gyakorlati következményei vannak a szakpolitikai döntéshozók, a közigazgatási vezetők és az állampolgárok számára egyaránt. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakpolitikai folyamatokban eleve jelen vannak olyan tendenciák, amelyek késleltetik az innovációt, és hogy ezek megértése az első lépés olyan intézmények és eljárások kialakítása felé, amelyek képesek meghaladni ezeket az akadályokat. Az elemzés három egymáshoz kapcsolódó terület — az üzleti menedzsment, a szakpolitikai tanulás és a szakpolitikai kudarcok vizsgálata — fogalmaira építve olyan érvelést kínál, amely egyszerre elméletileg megalapozott és gyakorlati szempontból is releváns.”

Forrás:
Failure and Learning in Policy Innovation; Philipp Trein; Public Policy (Írország); 2026. május 12.
Lásd még:
„Azt írja le, hogyan veszítenek piaci részesedést a nagy, régóta piacon lévő vállalatok azáltal, hogy hallgatnak ügyfeleikre, és olyan termékeket kínálnak, amelyek látszólag a legnagyobb értéket képviselik. Ezzel szemben az új vállalatok, amelyek kezdetben alacsonyabb értékű ügyfélszegmenseket szolgálnak ki kiforratlan technológiával, fokozatosan továbbfejleszthetik ezt a technológiát, mígnem az elég jóvá válik ahhoz, hogy gyorsan piaci részesedést vegyen el a már beágyazott szereplőktől. Christensen azt javasolja, hogy a nagyvállalatok tartsanak fenn kisebb, rugalmas szervezeti egységeket, amelyek házon belül próbálják megismételni ezt a jelenséget, hogy ne érje őket váratlanul, és ne előzhessék meg őket az új, startup versenytársak.”
The Innovator’s Dilemma; Wikipédia

Nagy nyelvi modellek a szociálpolitikában: fenntarthatóság-tudatos MI-kormányzás lépcsőzetes bevezetési keretrendszere

„Ahogy a közintézmények egyre szélesebb körben kísérleteznek a mesterséges intelligenciával, különösen a nagy nyelvi modellekkel (LLM-ekkel) a szakpolitikai elemzésben, elkerülhetetlenné válnak az irányításra, a felelősségre és a hosszú távú hatásokra vonatkozó kérdések. Amellett érvelünk, hogy olyan integrált keretre van szükség, amely az LLM-ek szakpolitikai szerepét az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljaival (SDG-k) összhangban, a szakpolitika társadalmi dimenzióit „előmozdító” módon kell értelmezi. Bár az egyetemi közegben széles körű szkepticizmus tapasztalható a mesterséges intelligencia általános, illetve a nagy nyelvi modellek sajátos irányítási kérdéseivel kapcsolatban, továbbra is kevés olyan munka született, amely ezeket az aggályokat koherens módon összekapcsolná az ENSZ fenntarthatósági céljaival: a minőségi oktatással (SDG 4), az egyenlőtlenségek csökkentésével (SDG 10), a felelős fogyasztással és termeléssel (SDG 12), az éghajlatváltozás elleni fellépéssel (SDG 13), valamint a békével, igazságossággal és erős intézményekkel (SDG 16). Az ilyen koherencia interdiszciplináris erőfeszítést is igényel, amelynek során a gyakorlati szakemberek felismerik annak jelentőségét, hogy az LLM-eket ne semleges eszközökként, hanem társadalmi-technikai infrastruktúraként értelmezzék.

E felismerés elősegítésére olyan megközelítést javaslunk, amely az MI-irányítást egy tágabb globális fenntarthatósági és igazságossági napirendbe ágyazza, mégpedig egy általunk „alkalmazási létrának” nevezett keret segítségével. Ez a létra az LLM-ek társadalompolitikai kontextusokban való használatát olyan technikai folyamatként kezeli, amely alapvető irányítási korlátokra épül. Ennek megfelelően azok a különböző módszerek, amelyek révén az LLM-ek beépíthetők a döntéshozatalba — így a promptolás, a visszakereséssel támogatott generálás (retrieval-augmented generation, RAG), a finomhangolás és az emberi visszacsatoláson alapuló megerősítéses tanulás (reinforcement learning from human feedback, RLHF) — nem puszta választási lehetőségek, hanem skálát alkotnak a számítási költség és környezeti hatás, az irányítási teher, valamint a közérték szempontjából. Az általunk javasolt LLM-alkalmazási létra sajátossága, hogy cselekvési felhívást is megfogalmaz a különböző társadalmi és technikai érintettek számára, különös tekintettel az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak egyes aspektusaira.”

Forrás:
Large Language Models For Social Policy: A Deployment Ladder Framework For Sustainability-Aware AI Governance; Heba Ismail, Arjumand Younus, M. Atif Quresh; Public Policy (Írország); 2026. május 19.

Törvények, rendeletek

A tudományos és technológiai miniszter utasítása a Tisztaszoftver Program felülvizsgálatára

„Figyelemmel a 2026. május 26-i Kormányülésen megtartott tudományos és technológiai miniszteri tájékoztatóra, valamint az ott megkapott felhatalmazás alapján az alábbi miniszteri utasítást adom ki.
Figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki:
1. § Felhatalmazom a Digitalizációs Államtitkárt, hogy haladéktalanul kezdje meg és folytassa le a tárgyalásokat a Tisztaszoftver Program felülvizsgálásáról és a teljes magyar közszektorra érvényes, hosszú távú részletszabályairól, az alábbiak figyelembevételével:
a) a Tisztaszoftver Program felülvizsgálata és a kapcsolódó feltétel- és keretrendszer megújítása;
b) a türelmi idő („grace period”) meghosszabbítása; valamint
c) a Tisztaszoftver Program és a licencelési struktúra, valamint modell teljes magyar közszektorra érvényes kiterjesztésének megtervezése.
2. § Ez az utasítás a közzététele napján 19 órakor lép hatályba.”

Forrás:
A tudományos és technológiai miniszter 1/2026. (V. 29.) TTM utasítása a Digitalizációs Államtitkár felhatalmazása a Tisztaszoftver Program felülvizsgálatára és a teljes magyar közszektorra érvényes program hosszú távú részletszabályaival kapcsolatos tárgyalások lefolytatására; Hivatalos Értesítő; 2026. évi 21. szám; 2026. május 29.; 70. o. (PDF)

Tíz határozat konkretizálja a miniszterek aktuális feladataitTíz határozat konkretizálja a miniszterek aktuális feladatait

„Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek lesz a legtöbb feladata, felül kell vizsgálnia a tankerületi központok működését is.

A kormány kiosztotta a miniszterek feladatait, kedden egyszerre tíz határozat jelent meg az egyelőre továbbra is késő este kiadott Magyar Közlönyben, amelyek az ígért változtatásokat bontják le tárcánként.

A legtöbb feladatot az oktatási és gyermekügyi miniszter kapta. Lannert Juditnak többek között az iskolakezdési támogatással lesz feladata, június 15-ig két másik tárcával együtt kell javaslatot tennie az esélyegyenlőség követelményének figyelembevételével, a szükséges források bemutatásával. Ezen kívül felül kell vizsgálnia a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését július 15-ig, és ki kell térnie arra a vizsgálatban, hogy mennyiben indokolt a középirányító szerv fenntartása.

A kormány egyetért a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai és részleges gazdálkodási autonómiájával, az intézményigazgatók érdemi gazdasági és munkáltatói jogkörével, a javaslatokat június 15-éig kell elkészíteni.

A köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása érdekében a köznevelési szakszervezetek jogait összhangba hozzák a munka törvénykönyvébe foglalt jogosítványokkal, eltörlik a sztrájkkorlátozásokat és megvizsgálják a Nemzeti Pedagógus Kar működését. Itt is június 15. a határidő, be kell vonni a szociális és családügyi és az igazságügyi minisztert, azaz Kátai-Németh Vilmost és Görög Mártát is.

Két határozat érinti az egészségügyet. A kormány elrendelte országos módszertan kidolgozását az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatok intézményenkénti nyilvános közzététele céljából, és a közzétételi rendszer módszertani továbbfejlesztését, az adatok pontosságának folyamatos javítását. A módszertan kidolgozására a határidő június 30., az első nyilvános adatközlés határideje szeptember első napja.

A betegjogok komolyabban vétele érdekében a kormány olyan előterjesztést kér a szakminisztertől, Hegedűs Zsolttól a szükséges személyi, infrastrukturális és költségvetési hatások bemutatásával együtt, amely megerősíti a betegjogi intézményrendszert, és megvizsgálja az ágazatirányítástól való szervezeti, szakmai és eljárási függetlenség garanciáinak megerősítésére vonatkozó lehetőségeket. Javítja a betegjogi képviselők jelenlétét, megvizsgálja a betegjogsértések és betegbiztonsági események intézményen belüli, tisztességes, hatékony, pártatlan és tanulási célú kivizsgálásának és az adatok nyilvánosságra hozatalának feltételeit, és javítja a kommunikációt az egészségügyi dolgozók és a betegek között.

A belügyminiszternek, Pósfai Gábornak június 4-éig „a felesleges párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony rendőrségi feladatellátás kereteinek megteremtése érdekében” felül kell vizsgálnia a Terrorelhárítási Központ (TEK) tevékenységét, speciális képességeinek megőrzése és folyamatos továbbvitele mellett. A Magyar Közlöny egyúttal közölte a miniszterelnök határozatát Hajdu János TEK-főigazgató felmentéséről.

A pénzügyminiszternek, Kármán Andrásnak június 15-éig a magántőkealapokkal kapcsolatos jogszabályok és a magántőkealapok működésének teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát kell elvégeznie „a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának megteremtése érdekében”.

Az agrárminiszternek, Bóna Szabolcsnak az Agrárkamaráról szóló törvényt és az eddig erősen a Fideszt támogató szervezet működését kell soron kívül, június 4-éig felülvizsgálnia, amire az országgyűlés tiszás többségű szakbizottsága is biztatta. ”

Forrás:
Pedagógusjogok, iskolakezdési támogatás, kórházi fertőzések, rendőrségi átszervezés – a kormány kiosztotta a miniszterek feladatait; Domány András; HVG; 2026. május 27.
—
1167/2026. (V. 26.) Korm. határozat A kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalához szükséges intézkedésekről 2749
1168/2026. (V. 26.) Korm. határozat A betegjogok védelmét szolgáló intézményrendszerre vonatkozó intézkedésekről 2750
1169/2026. (V. 26.) Korm. határozat 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetésének előkészítéséről 2751
1170/2026. (V. 26.) Korm. határozat A Klebelsberg Központ és a tankerületi központok vizsgálatáról 2751
1171/2026. (V. 26.) Korm. határozat A tankerületi fenntartású köznevelési intézményekben az igazgatói döntési és munkáltatói jogkörök bővítéséhez szükséges intézkedésekről 2752
1172/2026. (V. 26.) Korm. határozat A köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállításáról 2752
1173/2026. (V. 26.) Korm. határozat Az egységes rendőrségi feladatellátásról 2753
1174/2026. (V. 26.) Korm. határozat A magántőkealapokról 2753
1175/2026. (V. 26.) Korm. határozat A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény felülvizsgálatáról 2753
1176/2026. (V. 26.) Korm. határozat A 2021. január 1. napját követően engedélyezett egyes ipari beruházások engedélyezési eljárásainak felülvizsgálatáról 2754
27/2026. (V. 26.) ME határozat A Terrorelhárítási Központ főigazgatójának felmentéséről 2754
Magyar Közlöny; 2026. évi 59. szám; 2026. május 27. (PDF)