Skip to main content

Találat: állam- és jogtörténet

Polgári kori közigazgatásunk történeti jellemzői

„A tanulmány a közigazgatási rendszerre meghatározó lényegi jellemzők rövid ismertetésére vállalkozik. A polgári nemzetállam és jogállam korrelációt tekintve hangsúlyozza, hogy az államot jogi szervezetnek kell tekintenünk. Az állam a jog formái között, a jog által létesített közintézmények összehangzó működésében létezik. A kiegyezést követően pedig a felelős kormány és a megyék viszonyát végül a centralista, municipalista politika teoretikusai határozták meg. A közigazgatás fejlődéstörténetének különös vonása, továbbá az önkormányzati és az államigazgatási hatáskör kettőssége, s a város korábbi jogi formációi helyébe lépő kizárólagos község,...

Read more

A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás

„...a jóléti államok válságával párhuzamosan angolszász ihletettséggel a neoklasszikus (neoliberális/neokonzervatív) államszervezési és gazdasági gyakorlatok jöttek divatba az 1980-as,’90-es évek Európájában, ahogy az amerikai kontinensen is. A globalizációval és a digitális technikai forradalommal összefüggésben, a gazdasági válság, valamint az új típusú környezeti és biztonsági fenyegetések közepette (legfőképpen a nemzetközi terrorfenyegetettség) a modern állam feladatai és szerepköre újabb bővülésnek indultak. A 2001. szeptember 11-ei terrorista merényleteket követően pedig az addig a dereguláció, liberalizáció és privatizáció „szentháromságát” hirdető libertariánus- neokonzervatív szellemi és politikai körök is...

Read more

A községi jegyző szerepének átalakulása, feladat- és hatáskörének változásai. Összehasonlító elemzés egy jegyző szemszögéből

„A kutatás a közigazgatás oly szerteágazó és bonyolult rendszerében, annak egy apró részét alkotó helyi, azon belül is a községi közigazgatás egyik „szereplőjének” specifikumát kívánja feltárni az olvasó számára. Az értekezés tárgya a községi jegyző jogállásának, feladat- és hatáskörének, illetve annak fejlődésének ismertetése. A jegyzői tisztség formálódását az önkormányzatiság alakulásának vonalán vezetem végig. A helyi önkormányzat és a jegyző szerepe is sokat változott az elmúlt évszázadok során: kezdve a jegyzői tisztség megjelenésétől annak kötelező alkalmazásán, valamint a de iure és de facto...

Read more

130 év után fontos változás jön az autók forgalmi engedélyénél

„Az első változat óta már a hetedik generációnál tartunk, és jövőre már nem is kell vezetésnél magunkkal vinni. Szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1892. november 26-án vette kezdetét a magyar autózás története, jellemzően egy hivatalos engedély kiállításával, ami minden magyar forgalmi engedélyek ősének is tekinthető. Az első magyar autótulajdonos Hatschek Béla lát- és műszerész, az Első Magyar Műszemgyár igazgatója – írja visszapillantásában a vezess.hu. Ez csak egy egyedi, írásbeli engedély volt, amelyben Budapest rendőrkapitánya hozzájárulását adta, hogy Hatschek Béla „Benz mozdonykocsiját”...

Read more

A magyar úti okmányok, 1848–2012

„A könyv a távolsági utasforgalomban érvényes magyar úti okmányok tulajdonságai, védelmi jegyei és megszemélyesítési eljárásai fejlődésének általános bemutatásán túl három fejezetben három korszak magyar útleveleit mutatja be. Így az első magyar útlevelekét (1848–1849), majd az Osztrák-Magyar Monarchia magyar úti okmányait (1867–1918), amely során az egylapos kivitelezéstől a füzet kialakításon át a fénykép kötelező csatolásáig fejlődtek, végezetül a korszakában egyedi megoldásokban gazdag, 1937-ben bevezetett útlevélét (1937–195?). Utóbbi kettő egy–egy világháború időszakán is átnyúlik, s mint látható, azon évek eredményezte változások az útlevéltörténetre is...

Read more

A hazai közigazgatási hatósági eljárás 65 év távlatában

„Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárás általános tételes jogi szabályozása nem tekint vissza olyan régmúltra, mint a polgári perrendtartás vagy a büntetőeljárási kódex első kodifikációi. A közigazgatás is csupán a 19. század derekán önállósult. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-a értelmében„Az igazságszolgáltatás a bírói hatalomtól elkülöníttetik.”, ettől az időponttól beszélhetünk hazánkban a hatalmi ágak tiszta elválasztásáról. Ezt követően megjelentek az egyes jogszabályok eljárásjogi rendelkezésekkel – mint például a kisajátításról szóló 1868. évi LV. törvény – azonban az egyes...

Read more

A hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől napjainkig

„Doktori kutatásom központi témája a hazai felsőoktatás-igazgatás rendszerének változásai az 1990-es évektől kezdődően egészen napjainkig. A felsőoktatás fokozódó szerepe szembetűnő a témával foglalkozó tudományos munkák vizsgálata során is. Míg a XX. század évtizedeinek első kétharmadában lényegesen kisebb mértékű szakirodalom foglalkozik a felsőoktatással mint önálló és meghatározó kutatási területtel, úgy a XX. század vége, és az ezredforduló óta eltelt húsz év szakirodalma már jóval nagyobb figyelmet fordít a felsőoktatásra. Dolgozatom elsődleges célja, hogy az elmúlt évtizedek politikai reformtörekvéseinek, jogszabályi változásainak és szakirodalmi eredményeinek...

Read more

Hatástalan vizsgálatok, hatásos megoldások – az előzetes hatásvizsgálatról

„A jogalkotási eljárás kifejezetten időigényesnek tekinthető eleme az előzetes hatásvizsgálat. Ennek célja, hogy a szabályozási igény felmerülésének okát, a meglévő szabályozást, annak hibáit, valamint az új szabályozás várható hatásait bemutassa, azaz választ adjon arra a kérdésre, hogy a tervezett jogalkotás alkalmas-e a kitűzött cél elérésére. Azonban éppen időigényessége miatt a döntés-előkészítési folyamat ezen lépcsőjét gyakran elhagyja a jogalkotó. A kellő hatásvizsgálat hiánya könnyűszerrel nem kívánt gazdasági, társadalmi hatásokkal járó szabályozáshoz vezethet. A vizsgálat hiányában megalkotott rossz szabályozás indokolatlan méretű, adott esetben egymással...

Read more

Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei

„Jelen tanulmány azt igyekszik bizonyítani, hogy a hazai adatvédelem és információszabadság, tehát az információs jogok története Magyarországon nem a nemzetközi változások hazai adaptációjának a következménye, hanem az információs jogok hazai alakulása olyan szerves fejlődés eredménye, amely a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nemzetközi összehasonlításban is vezető, progresszív adatvédelmi és aktanyilvánossági rezsim kialakítását tette lehetővé. ” Forrás: Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei; Bán-Forgács Nóra; MTA Law Working Papers, 2021/15; 2021. augusztus 2. (PDF)

Read more

A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul. A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a...

Read more
Page 2 of 13 1 2 3 13