Skip to main content

Találat: küldetésorientált innovációs politika (KOIP)

Az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban

„Napjaink politikai, szakpolitikai diskurzusában visszatérő vitatéma az állam szerepe az innovációvezérelt gazdaságban. Egyes szereplők jellemzően úgy mutatják be az államot ebben a vitában, mint az innováció és a hatékonyság gátját, amely az újító gondolkodásnak keretet szab. A valóság ezzel szemben az, hogy egyes nemzetközi példák szerint az állam sok esetben jóval hatékonyabban működhet, mint egyes piaci szereplők. Miért ne lehetne az állam a kockázatvállalásban élen járó és piacalakító hatású, vállalkozó szellemű entitás? Miért ne lehetne elengedni azt a régi téveszmét, hogy az...

Részletek

Hogyan építsünk türelmes (állami) befektetési bankot az innovatív gazdaság támogatására?

„A Project Syndicate hasábjain a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato (akinek több tanulmányát is ismertettük már hírleveleinkben) szerzőtársával, Laurie Macfarlane-nel mutatja be a UCL IIPP oldalán közzétett tanulmányukat az újonnan felállítandó Skót Nemzeti Fejlesztési Bank küldetésorientált keretrendszeréről (A mission-oriented framework for the Scottish National Investment Bank). Mint írják, a 2008-as válság megmutatta, hogy számos finanszírozási gyakorlat támogatja ugyan a növekedést, de nem fenntartható módon és nem a társadalom javára....

Részletek

A változtatás közgazdaságtana: a közcélú piacformálás szakpolitikája és értékelési rendszere

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézete (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) visszatérően foglalkozik a neoklasszikus modellt meghaladó piacformálás modelljével, amelynek hajtóereje a küldetésorientált innovációs politika. Az UCL IIPP honlapján ismertetett új kutatási jelentésük elsősorban módszertani kérdésekkel, kiemelten a javasolt értékelési rendszerrel foglalkozik, konkrét esettanulmányokon keresztül mutatva be annak alkalmazhatóságát. A szerzők a bevezetőben megerősítik, hogy a szakpolitikák formálói növekvő mértékben teszik magukévá azt a törekvést, hogy az iparági és innovációs politikát korunk modern társadalmainak nagy kihívásai megválaszolására...

Részletek

Kutatás: nincs ellentét a vállalkozó szellemű közigazgatás és a jó kormányzás között

„A brit Királyi Művészeti, Ipari és Kereskedelmi Társaság (Royal Society of Arts, Manufactures and Commerce – RSA) innovációs és fejlesztési igazgatója, Rowan Conway a társaság honlapján bemutatott kutatási jelentés (Move fast and fix things: How to be a public entrepreneur) ismertetése során felidézi Elinor Ostrom politikai gondolkodó 1965-ben publikált tézisét, miszerint a kormányzati szereplőknek a célorientált üzleti vállalkozások alakítóivá kellene válniuk. Később – a szakma nagy meglepetésére, társadalomtudósként – munkásságáért közgazdasági Nobel-díjat kapott, holott a közjavakról és a közcélú vállalkozásokról alkotott elmélete...

Részletek

Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!

„Az MIT Technology Review oldalán Mariana Mazzucato, a University College London professzora – aki a már a nevében is programadó Institute for Innovation and Public Purpose vezetője is – első olvasatra meghökkentő javaslatot fogalmaz meg: tekintsük az infokommunikációs óriásvállalatok által kezelt magánadat-vagyont közjószágnak, amelyekkel a társadalmi jólétet emelő célok megvalósítását lehet támogatni. Javaslatát azzal támasztja alá, hogy a Google, a Facebook, az Amazon és társai üzleti sikereiket olyan technológiák igénybevételére alapozzák, amelyek eredendően közcélú beruházásként vagy fejlesztésként jöttek létre. A Google algoritmusait...

Részletek

Atlantic Council: az Egyesült Államoknak „Szputnyik-pillanatra” lenne szüksége a technológiai versenyben

„Az Atlanti Tanács (Atlantic Council – nem keverendő össze a NATO Észak-Atlanti Tanácsával) múlt héten megjelent, széles merítésű kutatáson alapuló átfogó tanulmányában (The Global Innovation Sweepstakes: A Quest to Win the Future) az új technológiák terén kibontakozott globális versenyt és annak kilátásait elemzi. A neves agytröszt szerint az Egyesült Államok ugyan vezető pozícióban van e téren, de nincs rá oka, hogy „robotpilóta üzemmódba” kapcsoljon – semmilyen garancia nincs ugyanis arra, hogy meg is őrzi elsőségét az új technológiák és az ehhez kapcsolódó...

Részletek

Horizont Európa: Az Európai Bizottság az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs programra tesz javaslatot

„A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a Bizottság 100 milliárd eurót javasol kutatásra és innovációra fordítani. Az új program (Horizont Európa) az előző kutatási és innovációs program (Horizont 2020) eredményeire és sikereire fog építeni, és biztosítja, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon. A Horizont Európa az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs program. Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőket mondta: „A kutatásba és az...

Részletek

A küldetés-orientált innovációs politika kihívásai és lehetőségei

„A londoni UCL egyetem közcélú innovációs intézetének oldalán Mariana Mazzucato professzor az innovációs politika küldetés-orientált megközelítésének kihívásait és lehetőségeit elemző tanulmányára hívja fel a figyelmet (az oldalról a teljes tanulmány is letölthető). Mint írja, a kormányok szerte a világban keresik a gazdasági növekedés olyan módjait, amelyek egyszerre „okosak” (innováció-vezéreltek), befogadók (inclusive) és fenntarthatók. Mindezt olyan módon elérve, hogy választ találjanak egyben olyan nagy társadalmi és környezeti kihívásokra is, mint a klímaváltozás, a közegészségügy javítása vagy a demográfiai változások. A küldetés-orientált innovációs politika...

Részletek
Page 2 of 2 1 2