Skip to main content

Találat: kulturális iparok

Tanulmány a kreatív értékláncokról

„Az Európai Bizottság Oktatási, Ifjúsági, Sport- és Kulturális Főigazgatósága 2017. május 30-án tanulmányt tett közzé Mapping the creative value chains (A kreatív értékláncok feltérképezése) címmel. A tanulmány a vizuális művészetek, az előadó-művészetek, a kulturális örökség, a kézművesség, a könyvkiadás, a zene, a film, a televízió, a műsorszolgáltatás és a multimédia különböző értékláncait vizsgálja. A dokumentum az Európai Bizottság honlapjáról tölthető le.” Forrás: Tanulmány a kreatív értékláncokról; Kreatív Európa; 2017. június 14. Mapping the creative value chains. A study on the economy of...

Részletek

Új UNESCO-iránymutatás a kulturális tartalmak megosztásáról

„Új iránymutatást fogad el az UNESCO a művészek védelméről és a kulturális tartalmak interneten történő megosztásáról. 144 ország és az Európai Unió képviselői új iránymutatásokat fogadtak el a kortárs kultúra digitális környezetben való megosztásáról, amely abban nyújt segítséget az országoknak, hogy a művészek és producerek kihasználhassák az információs technológiákban rejlő potenciált. Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója üdvözölte a döntést: „Hatalmas áttörés ez a 2005-ös UNESCO-egyezmény korunk igényeihez való igazításában. Ezek az iránymutatások biztosítják, hogy a digitális környezet, mint a befogadó és kreatív...

Részletek

ProArt zeneipari jelentés. A magyar zeneipar számokban, 2015

„Hiánypótló kutatás készült a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetéről, gazdasági súlyáról, a jövőjét meghatározó kihívásokról és lehetőségekről. A ProArt megbízásából született tanulmány elsősorban a zenei oktatás fejlesztésében és a vidéki élőzene fejlesztésében látja a jövő zálogát. Nem zenélünk eleget, elegen Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Ezzel a meglepő felütéssel szólítja meg az olvasót a ProArt Zeneipari Jelentés, amely a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Egy aktívabban zenélő kör...

Részletek

Átfogó elemzés készült a hazai tervezési iparról

„Fontos, hánypótló elemzést készített a MITTE Communications és a CEIS befektetési tanácsadó cég a hazai designipar jövedelmezőségét tekintve. Az EU-ban az építészetre mindinkább a kreatívipar részeként tekintenek, és bízzunk benne, hogy az Unió harmadik legnagyobb foglalkoztatótájává nőtt kreatíviparról szóló, lokális elemzések hosszabb sorát nyitja meg ez a tanulmány. A MITTE Communications stratégiai kommunikációs cég, illetve a CEIS befektetési tanácsadó cég közös szakmai elemzést készített a hazai és nemzetközi designipari befektetésekről, állami és üzleti támogatásokról, valamint az iparágat érintő üzleti trendekről és jövőképről....

Részletek

Navracsics szerint nehézkes a szerzői jogi rendszer

„Fontos az európai szerzői jogi rendszer megőrzése, modernizálása, ehhez azonban szükség van a szereplők közreműködésére is - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért felelős biztosa a Music Hungary zeneipari konferencián. Az európai uniós kreatív iparról, illetve az üzletfejlesztési lehetőségekről szóló fórum egyik résztvevőjeként Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a szerzői jogok rendszerének jövőjéről két álláspont kristályosodik ki. A "fogyasztóbarát" álláspont, amely szerint a kulturális tartalmak eléréséért semmit vagy csak a lehető legkevesebbet kellene fizetni. Ezzel szemben áll az "alkotóbarát" álláspont, amely...

Részletek

A tévézés halála?

„Kevin Spacey azt adná, ami kell nekünk: A Netflix sajátgyártású sorozatának főszereplő-producere szerint a hagyományos mozifilm készítők csak álmodnak arról a kapcsolatról, amely az interneten sugárzott tartalmak és a nézők között jön létre. A digitális szolgáltató cégeket tömörítő európai érdekvédelmi szervezet, az EDiMA tanulmányában a Netflix által képviselt forradalmi változásokra hívja fel a figyelmet, míg a Netflix feje már a hagyományos televíziózás haláláról beszél. „Azt add az embereknek, amit akarnak, olyan formában, ahogy akarják és olyan áron, hogy több értelme legyen megvásárolni,...

Részletek

Tévedés, hogy a kultúra csak teher az államnak

„A kreatív- és kulturális ipar hétmillió embert foglalkoztat a kontinensen, azaz ötször többet, mint például a telekommunikációs szektor. A kultúra megbízható GDP-termelője az államoknak. Milyen mértékben járulnak hozzá a kreatív- és kulturális iparágak Európa gazdasági teljesítményéhez? – tette fel a kérdést a szerzők európai szervezete (GESAC), amelynek a hazai Artisjus is aktív tagja. Az elemzés elkészítésével az EY (korábban Ernst & Young néven ismert) tanácsadó cég párizsi irodáját bízták meg, amely tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok...

Részletek

Magyarországot is célba vette a Netflix

„A cég már jó ideje bejelentette a globális terjeszkedést, és meg is indult a folyamat. Egy friss álláshirdetésből az látszik, a következő körben hazánk is benne lesz. A Webisztán figyelt fel arra az álláshirdetésre, amelyben a hallatlanul sikeres amerikai szolgáltató a tartalommenedzselési osztályára keres új szakembereket, és az arab, a vietnami, a japán, a koreai, az olasz, a lengyel nyelvtudás mellett ott szerepel a magyar is. Ez mindenképp azt jelzi, hogy a cég elképzelései között szerepel egy magyar szolgáltatás elindítása is. Az...

Részletek

Digitális archívum lesz az ózdi kohászat helyén

„ Orbán Viktor miniszterelnök Ózdon elhelyezte a hajdani kohászati üzemek területén felépítendő, 2,5 milliárd forintba kerülő digitális archívum időkapszuláját csütörtökön. A most kezdődő 2,5 milliárd forintos ózdi beruházásról a miniszterelnök azt mondta: a leendő digitális központ az egész országot szolgálja majd ki – írja az MTI. Jelenleg az ország 160 közintézményében ezer diplomás ember dolgozik azon, hogy különböző kulturális értékeket digitalizáljon és elérhetővé tegye nagy távolságból is az érdeklődők számára. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), az Országgyűlés 2011. június...

Részletek

Szomorú a helyzet a magyar szabadalmak terén

„ Az üreshordozó díjtól kezdve az egységesülő európai rendszerig sok mindenről szó volt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala éves áttekintésén. Sajtótájékoztatón számolt be szervezetének tavalyi tevékenységéről Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke. Közlése szerint egyre kevesebb szabadalmat jegyeznek be a magyarok, tavaly egész évben alig 641-et, melyek kétharmada ráadásul egyéni ügyfelektől származik, azaz nem áll mögötte cég, mely hatékonyan kiaknázhatná a gazdasági hasznot. Európában ezzel szemben fordított a helyzet, folyamatosan nő az engedélyezések száma, emiatt a Magyarországon hatályos szabadalmak...

Részletek
Page 2 of 3 1 2 3