Skip to main content

28. szám, 2024. július 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitális forradalom átalakíthatja a magyar közigazgatást

„A digitális forradalomnak köszönhetően korszakváltás küszöbén állunk, és ez alapvetően átalakíthatja a magyar közigazgatást – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Tatán, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság konferenciáján tartott előadásában.

A tárcavezető hozzáfűzte, a közigazgatás ügye minden uniós tagállamban önálló, nemzeti hatáskör, ugyanakkor megfogalmazódnak közös fejlesztési irányok, mint amilyen a felhasználó-központúság, az élethelyzethez kötött, illetve a határokon átnyúló szolgáltatások, vagy a többcsatornás hozzáférés lehetősége.
Ebben Magyarország a kormányablakok révén európai és világszínvonalon is úttörő volt, hiszen ez tette lehetővé, hogy az állampolgárnak csak egyszer kellett elmennie ügyet intézni, és több eljárást is indíthatott – emelte ki Navracsics Tibor.
A miniszter azt mondta, májustól lehetett regisztrálni a digitális állampolgársági programra, szeptembertől pedig megjelenik a mobilalkalmazás, majd folyamatosan bővül az életesemény alapú ügyintézés lehetősége.
Tájékoztatása szerint ezzel egy időben párhuzamosan építik ki a virtuális kormányablakot, amely egy online segítségnyújtó felület lesz az ügyintézéshez. E területen 2026-ban tervezik az éles változat elindítását, elsőként a Pest vármegyei kormányhivatalban, majd országosan.
Szólt arról is, hogy szintén az elkövetkező időszakban indul el a digitális ingatlan-nyilvántartás, amely lehetővé teszi a lehető leggyorsabb ügyintézést, mivel a földhivatali bejegyzések biztonságába vetett közbizalom alapvető fontosságú a gazdasági és a társadalmi élet szempontjából.
Navracsics Tibor kiemelte: a digitális ügyintézés nem a kormányablakok működésének átvételét vagy a fizikai jelenlétet igénylő közigazgatás leváltását jelenti, hanem a szolgáltatások bővülését, mert a tapasztalatok szerint nagyon sokan ragaszkodnak a hagyományos találkozásokon alapuló ügyintézéshez.”

Forrás:
A digitális forradalom átalakíthatja a magyar közigazgatást; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium / MTI; 2024. július 2.

Közigazgatás, politika, jog

Módosították a miniszterek hatásköreit, átrendeződtek a feladatok

„Új feladatköröket kapott az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium is egy most megjelent kormányrendelet alapján.

Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, ami módosította a miniszterek hatásköreit.

A kormányrendelet olyan hagyományos belügyi feladatokat vesz el Pintér Sándor belügyminisztertől, és ad át Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének, mint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a magyar állampolgárok külföldre utazásának és az útlevélkiadásnak a szabályozása – írja a hvg.hu. Rogán Antal hivatala lesz a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv is.

A vízgazdálkodás a Belügyminisztérium helyett az Energiaügyi Minisztériumhoz kerül, kivéve a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmény engedélyezését, és a vízvédelem, ideértve a vízügyi igazgatási szervek irányítását, a víziközmű-szolgáltatást, a települési szennyvízelvezetés szabályozását. Ezen felül Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik jogkörét is átadják Lantos Csaba energiaügyi miniszternek: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával és az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatok tekintetében ő lesz a kormány építésgazdaságért felelős tagja.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is új feladatokat kap: ő lesz a felelős az űrtechnológiáért, ő kapja meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől az űrkutatás irányítását.

Tuzson Bence igazságügyi miniszternek pedig a fogyasztóvédelmet kell átadnia a nemzetgazdasági tárcához. Nagy Márton feladata lesz továbbá stratégiát alkotni és finanszírozási feladatokat ellátni a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító számára a hazai tulajdonú vállalatok külföldi befektetéseinek elősegítésére.

Eddig is felelős volt a védelmi ipari fejlesztésekért és beruházásokért, de ez most bővül: az érintett minisztériumok bevonásával ő határozza meg a védelmi iparfejlesztés stratégiai irányait. Ugyanakkor továbbra sem világos a nemzetgazdasági és a honvédelmi tárca feladata közti határvonal: az átírt szöveg szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter látja el a kormányközi koordinációt és nemzetközi képviseletet a védelmi és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatban, és ő határozza meg az ilyen fejlesztések stratégiáját és irányait – írja a lap.

Két további hatáskört is elveszít Szijjártó Péter: mostantól nem ő, hanem a nemzetgazdasági miniszter határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, valamint a Debreceni Repülőtér tulajdonosi jogait sem ő, hanem Nagy Márton gyakorolja a továbbiakban.

Egy kormányhatározat azonban 10 milliárd forinttal megemelte a külképviseletek igazgatására fordítható összeget, amit a Nemzeti Vagyonkezelő állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra szánt keretéből vettek el.

Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának pozíciója is erősödött, aki nem miniszter, de a kormánytagok feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelet szól róla is. Ő lesz mostantól felelős a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati munka koordinálásáért, és feladatot kap a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vezénylésével és áthelyezésével kapcsolatban is.

Egyelőre nem ismert, hogy mi az oka a feladat-átcsoportosításnak, lehetséges, hogy az indoklás pár nappal később követi a jogszabályt. A lap felveti, hogy az átszervezés jelentős személyi mozgásokkal is járhat az érintett minisztériumok között.”

Forrás:
Módosították a miniszterek hatásköreit, átrendeződtek a feladatok; Infostart; 2024. július 3.
172/2024. (VII. 2.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 172/2024. (VII. 2.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 72. szám; 2024. július 2.; 4864-4869. o. (PDF)

Európai Unió

Hogyan lehet kielégíteni Európa digitális infrastruktúrájának igényeit? – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság benyújtotta véleményét

„Az Európai Bizottság 2024. február 21-én hozta nyilvánosságra a Fehér könyv – Hogyan lehet kielégíteni Európa digitális infrastruktúrájának igényeit? c. stratégiai vitaanyagot, amely az Európai Unió digitális infrastruktúrájával kapcsolatos kihívásokra, illetve a kihívások kezelésére vonatkozó intézkedésekre tesz javaslatot és meghatározó lesz a távközlési szektor jövőbeni szabályozása szempontjából.

A dokumentum összeállításának egyik fő mozgatórugója, hogy az Európai Bizottság felmérése alapján az Unió több, a digitális infrastruktúrát érintő területén is hátrányban van a világ más régióihoz képest és ez nagymértékben befolyásolja a versenyképességét.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részletes véleményt nyújtott be a Fehér Könyvben felvetett kihívásokkal kapcsolatban, illetve reflektált az Európai Bizottság által felvázolt lehetséges intézkedési javaslatokra is.  A teljes vélemény az alábbi linken, valamint az Európai Bizottság oldalán érhető el.
Az NMHH álláspontja a Fehér Könyv: „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” kapcsán indított nyilvános konzultációhoz”

Forrás:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság benyújtotta véleményét az Európai Bizottság nyilvános konzultációja keretében; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. július 4.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről – jelentős elmaradások vannak

„A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

A Bizottság elemzése azt mutatja, hogy a jelenlegi forgatókönyv szerint a tagállamok együttes erőfeszítései elmaradnak az EU ambíciószintjétől. Az azonosított hiányosságok közé tartozik, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten további beruházásokra van szükség, különösen a digitális készségek, a magas színvonalú konnektivitás, a mesterséges intelligencia (MI) és az adatelemzés vállalkozások általi elterjedése, a félvezetőgyártás és az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémái terén.

Az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt fontos szerepet kell játszaniuk az új jogi keret érvényesítésében, lépéseket kell tenniük a digitális technológiák terjesztésének előmozdítása érdekében, és biztosítaniuk kell, hogy polgárai megfelelő digitális készségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudják használni a digitális átalakulás előnyeit. Az idei jelentés ezért arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ambiciózusabbak legyenek, mivel a digitális évtized céljainak elérése a digitális infrastruktúra, a vállalkozások, a készségek és a közszolgáltatások terén döntő fontosságú az EU jövőbeli gazdasági jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából.

Ezzel összefüggésben a Bizottság az azonosított hiányosságok kezelése érdekében aktualizálta az egyes uniós tagállamokra vonatkozó országspecifikus és horizontális ajánlásokat is.

Versenyképes, szuverén és reziliens EU: digitális infrastruktúra és vállalkozások

Az innovatív technológiák elfogadása és fejlesztése kulcsfontosságú Európa versenyképessége szempontjából, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben, valamint a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések miatt, amelyek fokozott rezilienciát és erőteljes biztonsági intézkedéseket igényelnek.

A jelentés kiemeli, hogy az EU messze van attól, hogy elérje a DDPP által meghatározott konnektivitási célokat: A gigabites konnektivitás biztosítása és az élvonalbeli technológiák, például a mesterséges intelligencia, a felhő és a dolgok internete (IoT) elterjedését lehetővé tevő optikai hálózatok a háztartásoknak csak 64%-át teszik ki. A magas színvonalú 5G hálózatok jelenleg csak az EU területének 50%-át érik el, és teljesítményük még mindig nem elegendő a fejlett 5G szolgáltatások nyújtásához. E kihívások kezelése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük a valóban működőképes digitális egységes piac előmozdítása érdekében.

2023-ban a mesterséges intelligencia, a felhő és/vagy a nagy adathalmazok európai vállalatok általi elterjedése szintén jóval elmaradt a digitális évtized 75%-os céljától. A jelenlegi tendenciák szerint 2030-ra a vállalkozásoknak csupán 64%-a fog felhőt használni, 50%-a nagy adathalmazokat, és csak 17%-a fog mesterséges intelligenciát használni. Az üzleti ágazat digitalizációjának elérése érdekében rendkívül fontos ösztönözni az innovatív digitális eszközök – különösen a felhő és a mesterséges intelligencia – kkv-k általi elterjedését, valamint további magánberuházásokat mozgósítani a gyorsan növekvő induló vállalkozásokba. Ez elengedhetetlen Európa versenyképességének fenntartásához az adatvezérelt innováció, a hatékonyság és a növekedés tekintetében.

Az EU digitális átalakulása előtt álló másik jelentős kihívás továbbra is a digitális technológiáknak a nagyvárosokon túli korlátozott terjedése. E digitális szakadék kezelése érdekében alapvető fontosságú az európai szereplők közötti, határokon átnyúló és helyi szintű együttműködés előmozdítása, például több országra kiterjedő projektek, európai digitális innovációs központok és európai digitális infrastruktúra-konzorciumok (EDIC-k) révén. Az elmúlt év óta számos sikert sikerült elérni e tekintetben, és 2024. május végéig három EDIC-et hoztak létre.

Digitális politika az emberek és a társadalom szolgálatában: digitális készségek és közszolgáltatások

Az, hogy az emberek kerüljenek társadalmaink és gazdaságaink digitális átalakulásának középpontjába, a digitális évtized központi eleme és a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat első elve.

Jelenleg a digitális évtized által kitűzött, a digitális készségekkel kapcsolatos célok még messze nem valósultak meg: az EU lakosságának csupán 55,6%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. A jelenlegi tendencia szerint az EU-ban az IKT-szakemberek száma 2030-ban mintegy 12 millió lesz, és továbbra is fennáll a nemek közötti egyensúlyhiány. A célok elérése érdekében a tagállamoknak sokrétű megközelítést kell alkalmazniuk a digitális készségeknek az oktatás minden szintjén történő előmozdítása érdekében, és ösztönözniük kell a fiatalokat, különösen a lányokat, hogy érdeklődjenek a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) tudományágak iránt.

A tagállamok haladnak azon cél felé, hogy valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatást és elektronikus egészségügyi nyilvántartást online hozzáférhetővé tegyenek a polgárok és a vállalkozások számára, valamint biztonságos elektronikus azonosítást (eID) biztosítsanak számukra. A tagállamok közötti egyenlőtlen elterjedtség ellenére az elektronikus azonosítás jelenleg az EU lakosságának 93%-a számára elérhető, és az uniós digitális személyiadat-tárca várhatóan ösztönzi annak használatát. A „szokásos” forgatókönyv szerint azonban a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott digitális közszolgáltatások 100%-ának 2030-ig történő megvalósítása továbbra is kihívást jelent.

Következő lépések

A tagállamoknak 2024. december 2. előtt felül kell vizsgálniuk és ki kell igazítaniuk nemzeti ütemterveiket, hogy azok igazodjanak a Digitális évtized szakpolitikai program törekvéseihez. A DDPP-nek megfelelően a Bizottság nyomon fogja követni és értékelni fogja ezen ajánlások végrehajtását, és 2025-ben jelentést fog készíteni a digitális évtized helyzetéről szóló következő jelentésben az elért eredményekről.

Háttér

A 2021 szeptemberében javasolt „A digitális évtizedhez vezető út” egyértelmű utat határoz meg az Európai Unióban a digitális átalakulás megvalósításához. 2022 decemberében a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat az EU digitális átalakulására vonatkozó elvek és kötelezettségvállalások meghatározásával egészítette ki azt. A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentést 2023 szeptemberében tették közzé.

Az idei jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentumokból, jelentésekből és tanulmányokból álló átfogó csomag kíséri, amely tovább mutatja a DDPP különböző dimenzióiban elért eredményeket. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) is hozzájárult ehhez a nyomon követéshez, módszertant biztosítva a nemzeti digitális célok uniós szintű összesítéséhez, valamint feltérképezve az uniós finanszírozási eszközökből a digitális komponenssel rendelkező kezdeményezésekre fordított beruházások összegét.

A jelenlegi mandátumidőszak alatt az EU jelentős lépéseket tett a digitális évtized céljainak és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A kulcsfontosságú jogszabályok javaslatával és elfogadásával aktívan előmozdította az európai polgárok biztonságosabb online térét, és előmozdította a fogyasztóvédelmet, miközben megőrizte az európai vállalatok innovációs potenciálját. Jelentős uniós finanszírozás állt rendelkezésre a digitális átalakulás előmozdítására is, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (150 milliárd EUR), a DIGITAL Europe (7,9 milliárd EUR) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ágán (1,7 milliárd EUR) keresztül.

Bővebb információ

A digitális évtized helyzetéről szóló 2024. évi jelentés

Tájékoztató a digitális évtized helyzetéről

Tájékoztatók a digitális évtizedre vonatkozó országjelentésekről

Eurobarométer felmérés a 2024. évi digitális évtized helyzetéről

Európa digitális évtizede

Nyilatkozat a digitális jogokról és elvekről

Idézet(ek)

„A mai jelentés egyértelműen azt mutatja, hogy nem haladunk jó úton az európai digitális átalakulással kapcsolatos céljaink elérése felé. Ugyanakkor egyértelműen előremutató utat is jelez: további beruházásokra van szükségünk a digitális készségek, a jó minőségű konnektivitás és a mesterséges intelligencia elterjedése terén. Ösztönözni kell a digitális eszközök használatát. Sokkal több emberre van szükségünk ahhoz, hogy megszerezzük a digitális készségeket – alap- és szakértői szinten egyaránt – ahhoz, hogy erősségeinket kihasználhassuk. Elő kell mozdítanunk az együttműködést és jobban integrálni kell egységes piacunkat annak érdekében, hogy Európa-szerte valóban lehetővé tegyük a digitális átalakulást.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„Versenyképesebb Európát építünk, amely kihasználja versenyelőnyét, és kiáll a globális technológiai versenyben. A digitális évtized helyzetéről szóló mai jelentés egyértelműen meghatározza azokat a területeket, amelyeken együttes fellépésünknek fel kell gyorsulnia ahhoz, hogy elérjük ezt az eredményt, és 2030-ig elérjük a digitális évtizedre kitűzött célokat. Beruházások, határokon átnyúló együttműködés, a digitális egységes piac kiteljesítése, az olyan kulcsfontosságú technológiák elterjedésének ösztönzése, mint a mesterséges intelligencia: ez a siker receptje, amely lényege azoknak az ajánlásoknak, amelyeket ma a tagállamok elé terjesztünk.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A digitális évtized helyzetéről szóló második jelentés megerősített kollektív fellépésre szólít fel az EU digitális átalakulásának előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; 2024. július 2.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Elmaradnak digitális céljaik teljesítésétől az EU tagállamok

„Az EU elmarad a 2030-ig kitűzött digitális célok teljesítésétől, különösen a csatlakoztathatóság és a digitális készségek terén – áll az Európai Bizottság legújabb, a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésében, amelyet kedden tettek közzé.

Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint a tagállamok elmaradnak a Digitális Évtized céljaitól. A politikai program 2030-ig Európa „emberközpontú” digitalizációját kívánja javítani, és mérhető célokat tűz ki a csatlakoztathatóság, a technológia elterjedése és a munkaerő képzettségének fejlesztése terén. Az évente közzétett jelentés értékeli a tagállamok által e mérhető célok megvalósításában elért eredményeket. A jelentés megállapításaira reagálva a tagállamoknak december 2-ig felül kell vizsgálniuk nemzeti ütemterveiket, hogy azok összhangban legyenek a szakpolitikai program célkitűzéseivel.

A 2023-as adatok alapján a háztartásoknak csak 64%-a rendelkezik hozzáféréssel a gigabites összeköttetéshez elengedhetetlen üvegszálas hálózatokhoz, ami elmarad a program által 2030-ra kitűzött teljes lefedettségtől. Az európai vállalatok körében a mesterséges intelligencia, a felhő és a Big Data alkalmazása jóval elmaradt a digitális évtizedben kitűzött 75%-os céltól. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ra a vállalkozásoknak csak 64%-a használ majd felhőt, 50%-a Big Data-t és csak 17%-a mesterséges intelligenciát – figyelmeztetett a Bizottság.

Az EU lakosságának mindössze 55,6%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel, ami elmarad a 16-74 évesek körében kitűzött 80%-os céltól. „Semmiképpen sem lehetünk sikeresek az átalakulásban, ha nem biztosítjuk, hogy az emberek rendelkezzenek a szükséges készségekkel” – hangsúlyozta a Bizottság tisztviselője a sajtótájékoztatón. Az előrejelzések szerint 2030-ra az EU-ban 12 millió IKT-szakértőre lesz szükség, és a nemek között tartósan egyenlőtlen a nők és a férfiak aránya. A Digitális Évtized célkitűzése 20 millió foglalkoztatott szakember. Jó hír azonban, hogy az elektronikus személyazonosítás elérhetősége az EU lakosságának 93%-ával közel áll a 100%-os célértékhez.

A jelentés hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-k ösztönözzék az innovatív digitális eszközök – különösen a felhőalapú és a mesterséges intelligencia – alkalmazását, és további befektetéseket mozgósítsanak a nagy növekedési potenciállal rendelkező startupokba. További kihívást jelent a digitális technológiák korlátozott elterjedése a nagyvárosokon kívül. E probléma megoldása érdekében alapvető fontosságú az európai szereplők közötti, határokon átnyúló és helyi szintű együttműködés előmozdítása – áll a jelentésben. A Bizottság sürgette a tagállamokat, hogy fogadjanak el „átfogó megközelítést” a digitális készségek fejlesztésére az oktatás minden szintjén, és ösztönözzék az érdeklődést a tudományos és műszaki tudományok iránt, különösen a nők körében.”

Forrás:
Elmaradnak digitális céljaik teljesítésétől az EU tagállamok; SG.hu; 2024. július 3.

Kapitány a hídon! A következő félévben Magyarország fogja az EU hajójának kormányrúdját

„A következő félévben Magyarország fogja az EU hajójának kormányrúdját

A mai naptól az év végéig Magyarország tölti be a Tanács soros elnöki tisztét. A feladat nagyszerű – úgy politikai, mint szakpolitikai értelemben, de a munka mennyiségét tekintve is. Van azonban még egy szempont, amiben ez a „nagyszerűség” kitapintható – mégpedig az, hogy a feladat remek lehetőséget jelent hazánk számára, hogy előmozdítsuk az Európai Unió megerősödését. Egy feladat, amellyel újra be tudjuk bizonyítani, hogy aki a magyarokra épít, nem fog csalódni.

Az időszak, amikor Magyarország ellátja a soros elnökségi tisztséget, finoman szólva sem nevezhető „békeidőnek”: a világpolitikai helyzet rendkívüli – Keleten, a közvetlen közelünkben az orosz–ukrán háború, kissé távolabb a közel-keleti konfliktus és a további eszkaláció veszélye, Délről az egyre erősödő migrációs helyzet, amelyet mindenki számára megnyugtató, kiszámítható és hatékony módon kellene kezelni, Nyugaton a zaklatott amerikai elnökválasztási kampány, s közben Ázsia felemelkedése, amellyel kapcsolatban nincs igazán kiérlelt és világos stratégia. S ha nem lenne elég, a globális felmelegedés és az energiaválság utóhatásai, s persze a belső problémák: mindenekelőtt az elöregedő és egyre fogyatkozó népesség.

Mindez, s persze számos további politikai és szakpolitikai tényező Európát a versenyképességének, és az elmúlt évtizedekben egyre fejlődő, sokak által példaként tekintett életminőségének elveszítésével fenyegeti. Ilyen helyzetben látni kell a pályán. Nem lehet kapkodni a kormányrudat, de nem szabad sem tétlenül álldogálni, sem pánikba esni, mert Európa hajója, amely már így is veszített valaha volt sebességéből, menthetetlenül meg fog állni. A nemsokára megjelenő Draghi-jelentés, a szerzője által a közelmúltban tartott előadások alapján, rögzíteni fogja, hogy az Unió a 2000-es évek elejétől folyamatos lemaradásban van az Egyesült Államoktól.

A magyar elnökség első feladata tehát, hogy tisztán lásson a pályán. Helyzetfelmérés, helyzetértékelés és cselekvés, illetve az Unió cselekvésre sarkallása – mégpedig egy mindenki számára elfogadható, kompromisszumos módon. S ez még mindig könnyebb lenne, ha olyan időszakban lennénk, amikor az intézményi-politikai háttér adott. Most nem ez a helyzet. A magyar elnökség nulladik lépésként le kell, hogy vezényelje az intézményi átmenetet, le kell folytatnia a Bizottság által nem olyan régen elfogadott éves költségvetési tervezet vitáját, azaz operatív (és nem csak politikai-szakpolitikai) szinten is működésbe kell hoznia és mozgásban kell tartania az Uniót.

Mivel az idő szorít, így mindezzel párhuzamosan kell tennie az európai versenyképességért: a magyar elnökségi program legfontosabb célkitűzése ennek megfelelően Európa gazdaságának megerősítése és egy ún. „Versenyképeségi Paktum” tető alá hozatala. Ehhez a munkához komoly szakmai hátteret jelent az Enrico Letta által jegyzett, áprilisban bemutatott, jelentés, valamint az Európai Tanács néhány nappal ezelőtt kialakított következtetései. A következtetésekben foglalt ún. „stratégiai menetrend” rögzíti, hogy Európa a „cselekvők, alkotók és innovátorok kontinense”, és fel kell szabadítanunk az európai vállalkozói szellemet.

Igenám, de hogyan? A stratégiai menetrend külön alcímet szentel a versenyképességi kérdéseknek „Virágzó és versenyképes Európa” cím alatt. A dokumentum kifejti, hogy cél az európai polgárok vásárlóerejének növelése, számukra jó munkahelyek megteremtése, és az áruk és szolgálatatások minőségének biztosítása Európában. Továbbá a stratégiai ágazatokban a szuverenitás megerősítése és Európa technológiai és ipari nagyhatalommá tétele. Mindennek érdekében a következtetések azt irányozzák elő, hogy az egységes piacot fejleszteni és erősíteni kell, különösen az energetika, távközlés és a pénzügyek terén, azzal, hogy a KKV-knek továbbra is központi szerepet szánnak a politikai vezetők. Mindehhez az EiT szerint szükséges megerősíteni Európa gazdasági biztonságát, a stratégiai ellátási láncokat és saját, európai kapacitások kiépítését számos kulcsfontosságúnak ítélt iparágban – így többek között a védelmi iparban, űriparban, mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy csak néhány példát említsünk. Ehhez társul továbbá a zöld és digitális átállás megvalósításának szükségessége, a határkeresztező infrastruktúrák fejlesztése, és az adatalapú gazdaság, mint horizontális szempont, valamint a versenyképes, ám egyúttal fenntartható mezőgazdaság előmozdítása.

A célok tehát számosak, s abban az európai vezetők között egyetértés látszik. Ami a végrehajtást illeti, abban most, elsőként a magyar elnökségre hárul a főszerep: le kell fordítani mindezt a magas szinten megfogalmazott, politikai célkitűzés-csokrot a gyakorlat és a kivitelezhetőség nyelvére – ezt fogja szolgálni az ősszel megjelenő Versenyképességi Paktum, amely révén, reményeink szerint, „Európa újra naggyá tehető”.

A versenyképességi megállapodás kapcsán a magyar elnökségi program számos elemet előirányoz: rögzíti, hogy egy olyan integrált, holisztikus megközelítést fog alkalmazni, amely révén a versenyképesség-fejlesztési szemlélet minden szakpolitikában megjelenik, s hozzá tud járulni egy olyan, technológia-semleges iparstratégia kialakításához, amely nyitott, nemzetközi együttműködésekben részt vevő gazdaság keretei között működik. Ez a környezet lehet olyan a program szerint, amely lehetővé tudja tenni az újbóli növekedést és az európai polgárok életminőségét is javító, emelkedő munkabéreket és rugalmas munkaerőpiacot. Hozzá kell tenni, hogy befelé, a tagállamok egymás közötti együttműködése irányába ennek egyik legfontosabb eszköze a kohéziós politika, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az uniós belső piac, a nagybetűs „Internal Market” megfelelően működhessen és az Unió nemzetközi gazdasági partnereinek ne alárendelt, hanem velük szemmagasságban lévő, versenyképes szereplő legyen.

Az út idáig sem volt egyszerű: voltak, akik tervezték, kezdeményezték vagy javasolták, hogy Magyarország ne láthassa el az elnökségi szerepet, noha az első magyar elnökség alatt, 2011-ben hazánk a feladatait olyan módon és olyan minőségben végezte, amellyel közfigyelmet és közelismerést vívott ki Európa szerte. Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy ezt a teljesítményt meg tudjuk ismételni, de magasra tettük a lécet – nem ugyanazt, hanem legalább ugyanolyat vár tőlünk mindenki, s a kihívások Európa jövőjét illetően még nagyobbak, mint tizenhárom évvel ezelőtt.

Magyarországnak kulcsszerepe lesz abban, hogy az Unió saját értékeit, verseny- és cselekvőképességét meg tudja őrizni, s a következő évtizedekben is igazodási és tájékozódási pontot jelentsen a világpolitika tengerén.

Kapitány a hídon! Vitorlát bonts!

Hajrá magyar elnökség! Hajrá Európa!”

Forrás:
Kapitány a hídon!; Mernyei Ákos Péter; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. július 1.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság E-Kapu rendszere

„Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy egyes eljárástípusokban az NMHH már E-Kapu rendszer útján is biztosítja a kapcsolattartást, az űrlapok benyújtását.

Az NMHH E-Kapu felület felkeresését követően az ügytípus, illetve eljárástípus kiválasztását követően érhetők el az egyes űrlapok. Jelenleg a rádió- és televízió műsorvételi zavarelhárítási ügyekben (https://ekapu.nmhh.hu/eljarastipus/144), valamint az Internet Hotline részére történő bejelentések tekintetében (https://ekapu.nmhh.hu/ugytipus/21) – a személyazonosítást nem igénylő esetekben – lehet űrlapokat benyújtani, amelyek a kitöltést követően küldhetők be a Hatósághoz.

Az E-KAPU rendszer további fejlesztését követően a többi – személyazonosítást igénylő – űrlap is elérhetővé válik az NMHH új felületén.”

Forrás:
Elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság E-Kapu rendszere; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. július 1.

Elérhető a magyar EU-elnökség parlamenti együttműködésének honlapja

„Elérhető a magyar EU-elnökség parlamenti együttműködésének hivatalos honlapja a https://parleu2024.parlament.hu/ címen – közölte az Országgyűlés sajtóirodája kedden az MTI-vel.

Emlékeztettek: július 1. és december 31. között Magyarország – 2011 első fél éve után – második alkalommal látja el az Európai Unió Tanácsa elnökségének feladatát. „Az Országgyűlés így házigazdája, fő szervezője a félév során – és még azon túl is – megvalósuló európai uniós parlamentközi eseményeknek” – tették hozzá.

Közölték: a honlapon betekintést nyújtanak az európai uniós parlamentközi diplomáciába. A rövid ismertetők mellett élő internetes közvetítésen nyomon követhetők a 2024 őszi fél évében, valamint a 2025 első felében megrendezendő parlamentközi konferenciák. Ezeken az Európai Unió nemzeti parlamentjei, az Európai Parlament, a tagjelölt országok népképviseletei és más meghívott parlamentek képviselői cserélnek véleményt a magyar EU-elnökség legfontosabb témáiról – írták.”

Forrás:
Elérhető a magyar EU-elnökség parlamenti együttműködésének honlapja; Híradó.hu / MTI; 2024. július 2.
Lásd még:
Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége 2024

Átalakítja az útdíjak rendszerét a kormány

„A nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett tervezet jelentős változásokat hozna az útdíjrendszerek kezelésében, a cél az e-útdíjszedési rendszerek és hálózati elemek tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek pontosítása.

A tervezet szerint az országos közutak használatáért fizetendő útdíjak beszedésére alkalmas elektronikus díjszedési rendszer (ED-rendszer) és a Nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat (TSM-rendszer) működtetése az állami tulajdonba került vagyonelemek, illetve a TSM-rendszer során beszerzett szoftver- és hardverelemek kezelésére vonatkozna – írja a Portfolio. 2026. október 31-ig a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) lenne a felelős ezek kezeléséért.

A tervezet szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) fejlesztésével kapcsolatos hálózati infrastruktúrát, illetve a HU-GO hardver alapinfrastruktúra és jármű adatgyűjtő modulok feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket szintén a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. gyakorolná.

Eszerint az EKÁER által használt, de az ED-rendszerrel közös hálózati kommunikációs elemek, eszközök és terheléselosztó tűzfalak kezelésével a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t bíznák meg 2026. október 31-ig. Az EKÁER különálló hálózati elemeit pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felügyelné ugyaneddig az időpontig.

A tervezet július 11-ig lett társadalmi egyeztetésre bocsátva, és a rendelet a kihirdetés másnapján lépne hatályba. Mint írják, az érintett szerveknek rövid idő alatt kellene alkalmazkodniuk az új szabályozásokhoz, ha a tervezetet elfogadják. A kormány érvelése szerint az intézkedés célja az útdíjrendszerek hatékonyabb és átláthatóbb működtetése, valamint az állami vagyonelemek megfelelő kezelése.”

Forrás:
Új útdíjrendszer-tervezettel állt elő a kormány; Infostart; 2024. július 4.
útdíjas rendszerek tulajdonosi joggyakorlás – min. rend.; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. július 3.

Új funkciók az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR)

„Új funkciók váltak elérhetővé az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) 2024. június 30-tól. A fejlesztés strukturáltabb keresési lehetőséget biztosít a közbeszerzési eljárások között, ami lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők könnyebben elérjék az üzleti lehetőségeket.

A felület átalakítása és a korszerűbb keresőmotor beépítése a közbeszerzési eljárások könnyebb és átláthatóbb keresését biztosítja. A fejlesztéssel a közbeszerzések közötti keresés lényegesen differenciáltabbá, hatékonyabbá és pontosabbá válik, ezzel is megkönnyítve az üzleti lehetőségek felkutatását. A korábbi felülethez képest továbbfejlesztették a CPV kód, a közbeszerzés tárgya, valamint a teljesítés helye szerinti keresési feltételeket, ami jelentős mértékben segíti az eljárások közötti eligazodást.

A fentieken túl egy hirdetményfigyelési szolgáltatás is megvalósult, amelynek segítségével a gazdasági szereplők – kiemelten a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások – automatikus e-mail értesítéseket kaphatnak az általuk korábban megadott keresési feltételeknek megfelelő, újonnan megjelenő közbeszerzési hirdetményekről, üzleti lehetőségekről. Az új, ingyenes értesítési funkció akár EKR regisztráció nélkül, e-mail címmel történő feliratkozással is elérhető. A fejlesztés célja, hogy a vállalkozások egyszerűen és időben tudomást szerezzenek a közbeszerzési piac számukra releváns lehetőségeiről. Az értesítések a közbeszerzési eljárásokra (aktuális üzleti lehetőségekre) és a meghirdetett előzetes piaci konzultációkra (jövőbeli üzleti lehetőségekre) vonatkozóan is beállíthatóak.

A fejlesztések a 1118/2023. (III. 31.) Korm. határozat szerinti, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervben foglalt intézkedésként valósulnak meg.”

Forrás:
Új funkciók az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben; Pályázati Portál / KTM; 2024. július 1.

Számos e-matricával és pótdíjjal kapcsolatos ügy megoldható online, videóhívással is

„Számos e-matricával és pótdíjjal kapcsolatos ügy megoldható online

Új ügyfélkapcsolati csatornát nyitott az e-matricával és pótdíjjal kapcsolatos ügyek intézéséhez a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.). A videós ügyintézésre számos e-matricával kapcsolatos ügytípus esetében van lehetőség. A megoldás egyszerűbbé teszi az ügyintézést és időt takarít meg a társaság ügyfeleinek, hiszen így nem szükséges bemenniük személyesen a társaság ügyfélszolgálatára ahhoz, hogy bizonyos ügyeket el tudjanak intézni.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) ügyfelei igényeihez igazítva kezdte el átalakítani ügyfélszolgálati tevékenységét még tavaly nyáron. A folyamat során a személyes ügyintézés helyett a sokkal inkább idő- és energiatakarékos elektronikus megoldásokra helyezi a hangsúlyt a társaság.

„A tesztüzem a tavalyi év végén indult, és az első hat hónap tapasztalatai kifejezetten pozitívak. Az ügyfelek örülnek a lehetőségnek és élnek is vele, amit az ügyfélelégedettségi szint (4,83/5) is alátámaszt.” – összegezte az első eredményeket dr. Bozóky Alex, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: „Anélkül, hogy hivatalosan meghirdettük volna a lehetőséget, több mint 4 és félezer megkeresést kaptunk a nemzetiutdij.hu oldalunkon keresztül elérhető új ügyfélkapcsolati csatornánkon fél év alatt, a rekord hívásszám napi 88 volt.”

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. videós ügyfélszolgálata a nemzetiutdij.hu oldalon a „Videóhívás” gombra kattintva érhető el hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között, magyar nyelven. Az új megoldással akár külföldről is könnyebben, gyorsabban, gördülékenyebben lehet ügyeket intézni a társaságnál.

A videós ügyfélszolgálat igénybevételéhez olyan eszközre van szükség, amely képes a videóhívásra: rendelkezik kamerával, hangszóróval és mikrofonnal. A társaság az eddigi tapasztalatok alapján a mobiltelefon helyett a számítógép, laptop használatát javasolja, mivel az ügyintézés során be kell mutatni a személyes- és járműadatok megerősítéséhez szükséges dokumentumokat, és ezt könnyebben, kényelmesebben lehet megtenni ezen eszközök használata mellett.

A videós ügyintézési csatornán lehetőség van pl. e-matrica másik járműre történő átírására (pl: gépjármű eladása/vétele esetén), a vásárlás során tévesen rögzített rendszám/felségjel javítására (maximum 3 karakter erejéig), pótdíjkedvezmények igénybe vételére, mint a pótdíj éves országos e-matricával történő kiváltására vagy pótdíjmaximalizálási kérelem benyújtására, téves detektálással, esetleg e-matrica-igazolással kapcsolatos ügyintézésre, továbbá részletfizetési kérelem benyújtására.

Az online felületen közvetlenül lehetőség van az esetleges ügyintézési díj és a pótdíj befizetésére is, bankkártyával, biztonságos banki felületen keresztül.”

Forrás:
Már videóhívással is lehet ügyeket intézni a NÚSZ-nál; Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.); 2024. július 4.

Technika, tudomány, MI

Mesterséges intelligencia, adatkormányzás és adatvédelem: Szinergiák és nemzetközi együttműködési területek

„A mesterséges intelligencia rohamos technológiai fejlődése, különösen a generatív mesterséges intelligencia térnyerése számos adatkezelési és adatvédelmi kérdést vetett fel. A mesterséges intelligenciával és az adatvédelemmel foglalkozó közösségek azonban gyakran egymástól függetlenül kezelik ezeket a kérdéseket, a megközelítések pedig joghatóságonként és jogrendszerenként eltérőek. Ezek az elszigeteltségek félreértésekhez vezethetnek, bonyolultabbá tehetik a szabályozási megfelelés és a végrehajtás folyamatát, és megakadályozzák a közös pontok kihasználását. A jelentés a mesterséges intelligencia-fejlesztésekből eredő adatvédelmi kockázatokra és lehetőségekre összpontosít. Az OECD adatvédelmi iránymutatásaiban meghatározott elveket az OECD mesterséges intelligencia alapelveihez viszonyítja, számba veszi a nemzeti és regionális kezdeményezéseket, és javaslatot tesz az együttműködés lehetséges területeire. A jelentés támogatja az OECD adatvédelmi iránymutatásainak végrehajtását az OECD mesterséges intelligencia elveivel együtt. A nemzetközi együttműködés mellett érvelve a jelentés célja, hogy irányt mutasson a magánéletet tiszteletben tartó és támogató mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztéséhez.”

Forrás:
AI, data governance and privacy. Synergies and areas of international co-operation; OECD; OECD Artificial Intelligence Papers No.22; DOI: 10.1787/2476b1a4-en; 2024. június 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitalizált adatbázis készült a budapesti panelekről

„Az új adatbázis révén venni és eladni is könnyebb lesz a lakásokat.

Az idén is a panellakások bizonyultak az egyik legkeresettebb ingatlantípusnak, köszönhetően részben annak, hogy a téglalakásokhoz képest 20-30 százalékkal alacsonyabb áron érhetők el a vevők számára az ingatlan.com adatai szerint.

A lakótelepi lakások átlagos négyzetméterára június végén 847 ezer forint volt, míg a téglalakások esetében 1,1 milliós árról beszélhetünk. Vagyis nagyságrendileg 30 százalékos a panellakások árelőnye a fővárosban. A legjelentősebb panelkínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek közül Debrecenben például 772 ezer forint az átlagár, ezzel szemben a téglakásokat 940 ezer forint jellemzi. A pécsi és miskolci panellakások esetében 442 ezer és 613 ezer forint a négyzetméterár, míg a téglaépítésűeket 456 ezer és 748 ezer forintos négyzetméteráron kínálják eladásra – ismertette az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a panellakások iránti intenzív keresletet fokozza az alacsonyabb ár mellett az is, hogy jellemzően kedvező lokációjú, jó közlekedési adottságokkal rendelkező városrészekben találhatók.

Könnyebbé vált az adásvétel

A következő időszakban Budapesten még egyszerűbbé válik a panellakások eladása és megvásárlása. Az ingatlan.com többéves kutatómunkával beszerezte a fővárosi panellakások alaprajzait a földhivatalokból és digitalizálta őket. Ennek segítségével a budapesti panelek hivatalos adatokon alapuló, pontos, arányos alaprajza néhány kattintással hozzáadható a hirdetéshez, ami a vevőknek is pontos és hiteles többletinformációt biztosít az ingatlanról. A budapesti panelek után az ingatlan.com a székesfehérvári és a kecskeméti panelek alaprajzait szerzi be és digitalizálja…”

Forrás:
Digitalizált adatbázis készült a budapesti panelekről; Világgazdaság; 2024. július 7.

Fenntartható fejlődés

Tovább bővül a vidéki, nyilvános e-töltőállomások elektromos töltőhálózata

„Országszerte több mint száz, fővároson kívüli helyszínen létesülhet új nyilvános e-töltőállomás egy tervezetten augusztusban megnyíló, 28 milliárd forintos támogatási lehetőség jóvoltából. A társadalmi egyeztetésre induló program a napelemmel és energiatárolóval felszerelt modern töltőpontok telepítését is ösztönzi.

A jövő a zöldenergiáé. Magyarország élenjáró szerepre tör a termelésében és tárolásában az otthonokban, az ipartelepeken és a gépjárművekben is. Az elektromos autók légszennyezés nélkül használhatók, csendesebbek a belső égésű motorral hajtottaknál, üzemeltetőik működési-karbantartási költségeket takaríthatnak meg. A kapcsolódó munkahelyteremtő iparfejlesztések előmozdítják a gazdasági növekedés helyreállítását, a versenyképesség megerősítését.

A nemzeti helyreállítási terv REPowerEU-fejezete terhére biztosított új támogatás célja az energiaátmenet felgyorsítása, a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. A tervek szerint augusztusban induló kiírásra olyan vállalkozások jelentkezhetnek majd, amelyek elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkeznek. A pályázóknak legalább egy e-töltőállomás létesítésére kell vállalást tenniük a töltőpontokkal kevésbé ellátott járások egyikében. Vállalkozásonként minimum 100 millió és legfeljebb 6 milliárd forint forrás nyerhető el, alapesetben 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelként, amelyet legalább 10 százaléknyi önerővel kell kiegészíteni. A nagyvállalatok az elszámolható költségek 35, a középvállalkozások 55, a mikro- és kisvállalkozások pedig 65 százalékát kaphatják meg állami hozzájárulásként.

Vissza nem térítendő támogatás abban az esetben adható, ha a projektben tervezett töltőállomás priorizált járásban létesül, vagy villamosenergia-tárolóval és/vagy megújuló villamosenergia-termelő egységgel lesz felszerelve (ún. Hub-típusú), vagy a hazai TEN-T hálózat mentén helyezkedik el és nehézgépjármű töltésére alkalmas. A támogatásból épített vagy bővített töltőállomások minden töltőpontjának képesnek kell lennie intelligens töltésre. Kötelezően biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét. A kölcsönszerződéseket legkésőbb jövő április végéig meg kell kötni, a projektek fizikai befejezésének határideje 2027 ősze.

A kormány az új támogatással megduplázza a közlekedés zöldítésére, az elektromobilitás terjedésére fordítható pályázati forrásokat. A vállalkozások február eleje óta igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz beszerzéséhez szintén a REPowerEU-keretből. A 30 milliárd forintos program egy jármű megvásárlásának költségeiből az akkumulátor kapacitásának függvényében akár 4 millió forintot is fedezhet. Mostanáig mintegy 3900 gépkocsi – köztük közel 3000 személyautó és több mint 900 kisteherautó – beszerzéséhez érkezett be kérelem. Az igényelt támogatások összértéke már meghaladta a teljes keretösszeg felét.

A program jóvoltából Magyarországon 2024 első öt hónapjában az európai élmezőnybe tartozó arányban bővült a zöldautó-flotta. A tisztán elektromos járművekből februártól-májusig minden hónapban bármelyik megelőző havi darabszámnál többet helyeztek forgalomba hazánkban. Az új pályázattal ösztönzött beruházásoknak köszönhetően hatékony, gyors gépjárműtöltést lehetővé tevő elektromos töltőállomások jöhetnek létre. A fejlesztések érdemben segítik az országos lefedettség elérését, ezzel teszik kényelmesebben használhatóvá és vonzóbbá a tiszta és csendes zöldautókat.”

Forrás:
Tovább bővül a vidéki elektromos töltőhálózat; Energiaügyi Minisztérium; 2024. július 2.
RRF-REP-10.14.1-24 Elektromos gépjármű töltőállomások telepítése; Pályázati Portál; 2024. július 2.

Idén már 9 településsel bővült a Napenergia Térkép

„Idén már 9 településsel bővült a Napenergia Térkép

Június végén újabb 5 település került fel az ingyenesen használatható Napenergia Térképre, mely alapvető információkkal látja el a napelemes rendszer telepítése iránt érdeklődőket.

A Solar ViewPoint Kft. és az Envirosense Hungary Kft. tavaly decemberben már közel 100 település benapozottsági és napenergia potenciál adatait tette elérhetővé, mely szolgáltatás idén újabb településekkel bővült. Az év elején Pápa, Kaposvár, Siófok, Szentes, majd néhány napja Sopron, Baja, Mosonmagyaróvár, Cegléd és Dunaújváros napenergiával kapcsolatos adatai kerültek ki a www.napenergiaterkep.hu oldalra.

Mire jó a Napenergia Térkép?

Az érdeklődők a kiválasztott épületre kattintva megtekinthetik az épületek besugárzási értékeit, illetve azt, hogy az adott tetőfelületen telepítendő napelemes rendszerekkel hozzávetőlegesen mekkora összeget tud megtakarítani a beruházó (teljes napenergia potenciál kihasználtság esetén érvényes értékek). Így több információval felvértezve vághatnak bele a napelemes rendszerek beszerzésébe. Az érdeklődők az oldalon további tájékoztatást is kérhetnek pályázati információkkal, ajánlatokkal kapcsolatosan.

Az oldalon feltüntetett adatok tájékoztató jellegűek, a specifikus településrendezési, építési szabályzatok rendelkezéseire, valamint az energiaszolgáltatói előírásokra nem terjednek ki.

A szolgáltatás fejlesztésének ötlete a Solar ViewPoint Kft. és az Envirosense Hungary Kft. együttműködésének eredménye, mely kezdeményezéshez 2023. márciusában a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is csatlakozott és együttműködő félként részt vesz a területi lefedettség bővítésében. Az elkövetkezendő hónapokban további települések megjelenése várható…”

Forrás:
Idén már 9 településsel bővült a Napenergia Térkép; MTI Üzleti Sajtószolgálat (MTI OTS); 2024. június 28.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Bizottság pályázati felhívásai a kiberbiztonság és a digitális kapacitások Unió-szerte történő megerősítésére

„A Bizottság a Digitális Európa program keretében több mint 210 millió euró értékben tett közzé pályázati felhívásokat a kiberbiztonság és a digitális kapacitások Unió-szerte történő megerősítésére.

Ami a kiberbiztonságot illeti, 35 millió eurót különítenek el a nagy ipari létesítményeket és a kritikus infrastruktúrákat védő projektekre. További 12,8 millió eurót fordítanak a nemzeti és a határokon átnyúló kiberbiztonsági műveleti központok további létrehozására, támogatására és bővítésére.

35 millió eurót fordítanak a legkorszerűbb kiberbiztonsági technológiák és eszközök bevezetésére. 20 millió eurót fordítanak arra, hogy támogassák a tagállamokat a kiberbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok és a nemzeti kiberbiztonsági stratégiák végrehajtásában. A kiberbiztonsággal kapcsolatos valamennyi finanszírozásra 2025. január 21-ig lehet pályázni.

A digitális készségekkel kapcsolatos kapacitások tekintetében 55 millió EUR-t ruháznak be a fejlett digitális készségekbe, valamint a digitális technológia kulcsfontosságú területein felsőoktatási programok tervezésébe és megvalósításába. Annak érdekében, hogy a tagállamok elérjék a digitális évtized céljait és célkitűzéseit, 25 millió eurót ruháznak be olyan tevékenységekbe, amelyek megkönnyítik a különböző, több országra kiterjedő projektek megvalósítását az európai digitális infrastruktúra-konzorciumokon (EDIC-ek) keresztül. További 20 millió eurót különítettek el az európai helyi digitális ikrek (a helyi közösségek digitális változatai) továbbfejlesztésére. 8 millió eurót ruháznak be a digitális médiával foglalkozó európai megfigyelőközpontokba (EDMO-k) a digitális médiában megjelenő dezinformáció elemzésével és kezelésével foglalkozó független regionális központok munkájának finanszírozása érdekében. A digitális készségekhez kapcsolódó valamennyi finanszírozásra 2024. november 21-ig lehet pályázni.

További információk találhatók a Digitális Európa program kiberbiztonsági munkaprogramjáról , valamint a Digitális Európa program fő munkaprogramjáról .

További információk a pályázati felhívásokról. Jövőre, a Digitális Európa 2025–2027 munkaprogram elfogadását követően további pályázati felhívásokat tesznek közzé.

További információk a kiberbiztonsági felhívásokról.”

Forrás:
A Bizottság több mint 210 millió eurót ruház be a kiberbiztonságba, a digitális kapacitásokba és technológiába a Digitális Európa program keretében; Európai Bizottság; 2024. július 4.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Szakirodalom

A nyílt internet helyzete Magyarországon 2024 – NMHH

„…az internethez való hozzáférés feltételei, korlátozása vagy nyitottsága kiemelten fontossá vált a gazdaság és a társadalom minden szereplője, különösen a végfelhasználók számára.
A nyílt internetre vonatkozó alapvető szabályokat az EU-ban a TSM rendelet1 rögzíti. A TSM rendelet célja, hogy biztosítsa a forgalom kezelése tekintetében az internet-hozzáférési szolgáltatás nyújtása során az egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódot, továbbá azt, hogy a végfelhasználók rendeletben meghatározott jogaikkal élhessenek.
Nemzeti szabályozó hatóságként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH vagy Hatóság) gondoskodik arról, hogy a végfelhasználók ténylegesen élhessenek jogaikkal, és hogy a nyílt internet-hozzáférés biztosításával kapcsolatos szabályokat a szolgáltatók betartsák. A szabályok betartatásán kívül feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a technológiák és a piacok változásait, észlelve a szabályozás módosításának esetleges szükségességét.
Az NMHH a nyílt internet helyzetének hazai alakulásáról, a vonatkozó szabályok érvényesüléséről, az ezzel kapcsolatos tevékenységekről és eredményekről a TSM rendelet előírásaival összhangban éves jelentést készít, amelyet honlapján közzétesz, továbbá megküld az Európai Bizottság és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (Body of European Regulators for Electronic Communications, a továbbiakban: BEREC) részére…”

Forrás:
A nyílt internet helyzete Magyarországon 2024.; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. július 5.
A nyílt Internet helyzete Magyarorsszágon 2024. Éves jelentés a 2023. május 1-től 2024. április 30-ig terjedő időszakról, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. június 30. (PDF)

A digitális gazdaság 2023-ban, magyarországi helyzetkép (KSH)

„Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság

2023-ban hazánkban a helyhez kötött internet-előfizetések száma megközelítette a 3,6 milliót, 1,3%-kal meghaladva az egy évvel korábbit. A bővülést az optikai csoport 12%-os növekedése határozta meg. A letöltési adatforgalom 25, a feltöltési 6,0%-kal emelkedett, így mindkettő újabb rekordot ért el. A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma – az előző évek bővülését folytatva – 2023 végén megközelítette a 14,2 milliót.
Archívum, korábbi évek”

Forrás:
Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. június 27.
Digitális gazdaság (részletes adatok, táblázatok, grafikonok)

A digitális társadalom, digitális kormányzat 2023-ban, magyarországi helyzetkép (KSH)

„Magyarországon a háztartások és magánszemélyek infokommunikációseszköz-használata a főbb mutatók többségében 2023-ban nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások 93%-a rendelkezett széles sávú internet-hozzáféréssel, a 16–74 éves lakosság 88%-a pedig naponta használta a világhálót. A digitális társadalom másik szegmensében, a közigazgatási szervezeteknél is emelkedett az IKT-eszközök használata, az államigazgatási és az önkormányzati intézmények közötti digitális különbség tovább csökkent.

Archívum, korábbi évek”

Forrás:
Helyzetkép, 2023 – Digitális társadalom; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. július 1.
Digitális társadalom (részletes adatok, táblázatok, grafikonok)