Skip to main content

38. szám, 2012. szeptember 17.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Leépítések várhatók a közszférában

„Értesüléseink szerint a jövő évre tervezett hiánycél elérése érdekében további létszám-racionalizálás lesz a közszférában: egyfelől megszüntetik azokat a státusokat, amelyeket jelenleg sem töltenek be, másfelől több ezer fős leépítés is megvalósulhat az államigazgatási apparátusban, illetőleg az önkormányzatoknál. Eközben a kormány ebben a körben befagyasztja a bérköltségeket is, egészen 2015-ig.

A közszféra létszáma jelenleg hozzávetőlegesen 650-670 ezer fő, amely túlméretezett az ország „adottságaihoz” képest. Kormányzati forrásokból származó információink szerint közép távon négyszázezer dolgozó foglalkoztatása lenne az optimális a közigazgatásban, vagyis az államigazgatási szerveknél és az önkormányzatoknál.

Úgy tudjuk, a jövő évi hiánycél elérése érdekében további létszám-racionalizálás lesz ebben a körben. Részint megszüntetik azokat a státusokat, amelyeket jelenleg sem töltenek be – ilyenből egy-kétezer lehet országos viszonylatban –, továbbá több ezer fős leépítés is elképzelhető. Például a 2011-2012-es költségvetési terveknél is több ezer fős leépítéssel kalkuláltak a szaktárcánál, de végül látszatmegoldások születtek. Egyébként tízezer közszolga elbocsátásával durván 40-45 milliárd forint spórolható meg évente a béreken. Értesüléseink szerint a létszámcsökkentés elsősorban a minisztériumi háttérintézményeket és a helyhatóságokat érintheti majd…”

Forrás:
Leépítések várhatók a közszférában; Szajlai Csaba; Magyar Hírlap; 2012. szeptember 14.

Bankhitel nincs, leállhat az önkormányzati rendszer

„A bankok úgy döntöttek, hogy a meglévő hiteleket ugyan nem számolják föl, de újabb pénzeszközöket már nem helyeznek ki a hazai önkormányzatokhoz; ha nem lesz pénz, jövő januárban a hazai önkormányzati rendszer egyszerűen megáll – mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a Népszabadságnak.

Kósa szerint az önkormányzati portfólióval rendelkező pénzintézetektől újabban hiába kérnek hitelt az önkormányzatok, a bankok leálltak a hitelezéssel. Kifejtette: a probléma oka az, hogy az új önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzatok 2013. január elsejétől nem igényelhetnek folyószámlahitelt. Magyarországon öt bank foglalkozik önkormányzati hitelezéssel. Kósa Lajos úgy tudja: mindegyik bank úgy döntött, hogy a meglévő hiteleket nem számolja fel, de újabb pénzeszközöket már nem helyez ki.

A politikus szerint az önkormányzati folyószámlahitel megszűnése leginkább a közepes méretű városokat sújtja, mert a nagy vagyonnal és jelentősebb adóbevételekkel rendelkező nagyvárosok – mint Győr, Székesfehérvár, Debrecen vagy Szeged – képesek lesznek megőrizni a likviditásukat. Hangsúlyozta: a Megyei Jogú Városok Szövetségében folyik annak a javaslatnak a kidolgozása, amelyet a probléma megoldására hamarosan letesznek a kormány elé.”

Forrás:
Bankhitel nincs, leállhat az önkormányzati rendszer; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 15.

Évtizedekre biztosított lehet a múzeumok és könyvtárak finanszírozása

„Szakmailag és finanszírozási szempontból is évtizedekig működőképes lehet az a rendszer, amely a korábban megyei fenntartású múzeumokat és könyvtárakat a települési önkormányzatokhoz rendeli január 1-jétől – mondta el L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságában a törvényjavaslatról.

A testület a kormánypárti képviselők szavazatával általános vitára alkalmasnak találta a múzeumok, a könyvtárak és a közművelődési intézmények fenntartását érintő törvény módosításáról szóló javaslatot, amelynek értelmében január 1-jétől a korábbi megyei fenntartású intézmények a megyeszékhelyekhez vagy azokhoz a településekhez kerülnek, amelyeken működnek.

Az államtitkár szerint a törvény 1997-es elfogadása óta a mostanihoz hasonló mértékű változás nem volt a múzeumi, könyvtári, a levéltári és a közművelődési területen. Közölte, hogy lezárult egy két éve tartó szakpolitikai vita, és ennek az eredményeként született meg a kulturális államtitkárságon a törvényjavaslat, amelyet a kormány is támogatott.

Emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzatok fenntartásában működő múzeumok, könyvtárak, levéltárak és művelődési központok ingatlanjait és feladatait átvette az állam, és 2012. január 1-je óta – átmenetileg – a megyei intézményfenntartó központok működtették azokat.

Elmondta, hogy törvényjavaslat értelmében a múzeumok és a könyvtárak 2013 januárjától kerülnének „végleges helyükre”, míg a levéltárak már korábban, október 1-jétől. Az intézmények fenntartását a megyeszékhelyek, valamint azok a települések veszik át, amelyeken az intézmények működnek, de az ingatlanok és például a múzeumi tárgyak tulajdonjoga az államé marad.

L. Simon László szerint a mostani módosítással közelebb viszik az intézményeket azokhoz a közösségekhez, amelyekben van erő és akarat, hogy azokat fenntartsák. Az államtitkár szerint a változás azért is előrelépés, mert az elmúlt húsz évben nem volt világos költségvetési szerkezete a területnek, és a fenntartók nem tudták időben, hogy mennyi pénzük lesz a következő évben. Hozzátette; most egy olyan költségvetési szerkezetet alakítanak ki, amelyben például már most meg tudják mondani, hogy az egyes városok könyvtárai vagy múzeumai mennyi pénzt fognak kapni.”

Forrás:
L. Simon: évtizedekre biztosított lehet a múzeumok és könyvtárak finanszírozása; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. szeptember 11.

NGM: nem lesz leépítés, sőt valahol nőnek is a bérek

„Nem lesz létszámleépítés a közszférában – a nemzetgazdasági minisztérium közlése szerint. Az NGM közleményében cáfolta Magyar Hírlap korábbi értesüléseit. A lap azt írta: több ezer embert bocsáthatnak el a közszférában és az önkormányzatoknál, a jövő évre tervezett hiánycél tartása miatt.

A tárca azt közölte, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat fő számait az Országgyűlés jóváhagyta, a dokumentum a 2,2 százalékos hiánycél elérése érdekében nem tervez elbocsátásokat. A minisztérium közölte azt is, hogy a Széll Kálmán Terv 2. 2015-ig a közszféra meghatározó részében a bérek szinten tartásával, illetve az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének növekedésével számol.”

Forrás:
NGM: nem lesz leépítés, sőt valahol nőnek is a bérek; Magyar Nemzet/Hír TV; 2012. szeptember 14.

Arányosított bürokrácia

„A kormány elképzelései alapján a jövőben egy minisztérium állományának legfeljebb húsz százaléka tölthetne be vezető pozíciót. A Magyar Nemzet információi szerint elsősorban ilyen és ehhez hasonló arányosítási elképzelések szerepelnek a közigazgatásban dolgozókat érintő tervekben, nem pedig konkrét létszámcsökkentési számok.

Ez idáig nem készült olyan előterjesztés a kormányzat számára, amely tízezres létszámleépítéssel számol 2013-ban a közszférában – mondta a Magyar Nemzetnek egy magas rangú kormánytisztviselő. A Magyar Hírlap pénteken ugyanis arról írt, hogy a jövő évi hiánycél elérése céljából további létszám-racionalizálás lesz a közigazgatásban. A lap szerint ennek során – elsősorban a minisztériumi háttérintézményeknél és az önkormányzatoknál – több ezer fős leépítés is elképzelhető, tízezer közszolga elbocsátásával pedig durván 40-45 milliárd forintot spórolhatna évente az állam a béreken, amelyeket 2015-ig befagyasztanának.

A Magyar Nemzet forrása elmondta, az eddig elkészült munkaanyagokban elsősorban arányosítási elképzelések szerepelnek, elbocsátandó létszámról nem esik szó. Kérdésre válaszolva kifejtette: a kormány tervei szerint például egy-egy minisztérium állományának legfeljebb húsz százaléka tölthetne be a jövőben vezető pozíciót, vagy 35 százalék dolgozhatna funkcionálisan munkakörökben. – Végleges döntés azonban még nem született, a kormány az előterjesztést két-három héten belül hagyhatja jóvá – tette hozzá.”

Forrás:
Arányosított bürokrácia; Magyar Nemzet; 2012. szeptember 15.

Új képzések a Magyary-programban

„A minap mutatta be a Magyary-program legújabb változatát a szaktárca. Ennek kapcsán a részletekről tájékoztatta lapunkat Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Elmondta többek között, hogy hamarosan új továbbképzési lehetőségek nyílnak meg a közszférában dolgozók előtt.

– A Magyary-program egyik legfontosabb erénye az önkritika és a rugalmasság – mondta a minap Navracsics Tibor közigazgatási tárcavezető. Mit jelent ez pontosan?
– Ez a program nem pusztán stratégia, dokumentum, amelyből rengeteg készült az elmúlt két évtizedben. Másról van szó, a program évről évre reflektál önmagára, konkrét feladatokat határoz meg, folyamatosan újabb elemeket épít be az eddigi elképzelések mellé, reagálva a külső, társadalmi és politikai behatásokra. A Magyary-program 12.0-t hirdettük meg a napokban, s ezen gondolatmenet szerint jövőre lesz 13.0 is.

– Mely intézkedésekről derült ki az önreflexió révén, hogy esetleg nem váltak be?
– Szerencsére, bebizonyosodott, hogy a feladatok egyikét sem kell feladnunk. Specialitása még a Magyary-programnak, hogy a közigazgatásnak nemcsak egyetlen szeletére koncentrál, hanem teljes körű változásokat határoz meg. Korábban úgynevezett intézményi reformokat hajtottak végre a kormányok, átalakították a minisztériumok szervezetét, összevontak intézményeket vagy bizonyos tevékenységeket kiszerveztek, s ezzel, úgy érezték, végeztek is a munkával. Mi átfogóbb megoldásokban gondolkodunk, a közigazgatás egészét kívánjuk megragadni.

– A kormányzati portálon elérhető háttéranyag a megújított program kapcsán négy főbb területet említ. Melyek ezek?
– Valóban, elsőként a szervezetet emelem ki. Megfeleztük a miniszté­riumok, háttérintézmények számát, és átalakítottunk húsz éve érintetlen területeket, így a közalapítványok zavaros rendszerét. A következő rész az eljárás címszó alatti intézkedések. Célunk, hogy mind az állampolgárok, mind a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentsük. Ez tipikusan az az aprómunka, amely révén remélhetőleg az emberek számára is világossá válik, egyszerűsödött az életük. Mi azokat a megoldásokat szorgalmazzuk, amelyek segítségével az embereknek hivatal felkeresése nélkül van lehetőségük valamilyen ügy elintézésére, de ha mégis személyes kontaktusra van szükségük az állammal, valamely hivatallal, akkor az a lehető legkevesebb időbe kerüljön nekik. Jelentős eredményt tudunk felmutatni a közigazgatás személyzeti állományának felkészítése területén is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása révén új, a három hivatásrend számára egységes képzési központtal gazdagodott az állam. Emellett elindítottuk a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amely jövőre ismét megnyílik a fiatalok számára, és lehetőséget ad külföldi tapasztalatszerzésre. Működik a Karrier-Híd is, amely a köz- és a versenyszféra közötti átmenetet könnyíti meg. Nemrég, augusztus közepén létrejött az öt háttérintézményt magába foglaló, hatékonyabb munkát ígérő Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH), amely egységes ágazati irányítást tesz lehetővé. Az eddigi eredmények biztatók. A minap pedig döntés születhet az új továbbképzési rendszerről is, amely jelentős hiányosságokat orvosol a közszférában azzal, hogy egyéni képzési terv alapján kötelezően írja elő a szükséges továbbképzést a közigazgatásban beosztottként dolgozók számára ugyanúgy, mint a szakmai vezetők részére.

– És mi a negyedik terület?
– Elkészült az úgynevezett feladatkataszter, amely sorba veszi, s rögzíti az állam mintegy harmincezer tevékenységét, kötelezettségét, a tűzoltástól egészen a vadászati engedély kiadásáig. Ilyesmi ebben az egységes átlátható formában az elmúlt húsz évben még nem született. A Magyary-program alapvető – holisztikus – koncepciója az, hogy a feladathoz képest határozzuk meg az előbb említett három beavatkozási területen szükséges lépéseket, vagyis a szervezetet, a személyzetet és az eljárást is. Ez új szemléletet tükröz, amely nem csak a szűkebb értelemben vett közszféra, hanem végső soron az egész nemzet számára hozhat pozitív változást.

– Miként érzékelhetők a hétköznapi ember számára ezek az átszervezések?
– A kormányablakok rendszerének bővítése ebben a tekintetben mindent felülír majd, a járások 2013-as bevezetésével gyakorlatilag új időszámítás kezdődik az államigazgatásban. A fő cél az, hogy a lakosság szinte minden ügyes-bajos, az állammal kapcsolatos dolgát egy helyen tudja elintézni. 2014-re háromszáz kormányablak működik országszerte.

– Említette a személyzeti kérdéseket. Az IMF állítólag éppen a közszférában dolgozók számának nagyságát kifogásolja. Mi várható e téren?
– Azt gondolom, nem elsősorban és önmagában a létszám a fő kérdés, hanem a megfelelő arányok kialakítása. A személyi állomány ideális méretének meghatározása mindazon­által folyamatos feladat. Mostanra bebizonyosodott, a hatékonyság nem az olcsóság szinonimája, a jó állam nem az éjjeliőr állam megfelelője. Érdekes módon a közigazgatás legnagyobb gyengesége lelki természetű. Az elmúlt időszakban a közigazgatást megfosztották az önbecsülésétől, 2010 óta azon dolgozunk, hogy ezt helyreállítsuk. Célunk a teljesítmény tisztességének a helyreállítása a közszférában. A Magyary-program szakmaiságát egyébként jól mutatja, hogy az OECD stratégia partnerséget kötött a szaktárcával, a következő, jó eséllyel megvalósuló célunk az, hogy a Magyary-program egyfajta nemzetközi közigazgatási szabadalommá váljon. Így, más országok is át tudnák venni az elképzeléseinket.”

Forrás:
Új képzések a Magyary-programban; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2012. szeptember 10.

Kockázatos dolog lehet a Facebook használata a munkavállalók számára

„Információink szerint a „Facebook-törvény” bevezetése óta „repkednek a fegyelmik” a mentőszolgálatnál. Ráadásul már nemcsak a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetéséért” és a véleménynyilvánításért, hanem az OMSZ számára kényes cikkek, posztok megosztásáért, azokhoz történő hozzászólásért és olykor akár csupán lájkolásáért is figyelmeztetés jár.

Egy a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő OMSZ-dolgozó szerint csak az elmúlt pár napban öt fegyelmit osztottak ki olyan bejegyzések miatt, amelyek többsége „nem a betegellátásról, sokkal inkább a jelenlegi vezetésről szólt”.

Két héttel ezelőtt azért kaptak az akkori műszak dolgozói közül többen szóbeli megrovást, mert „nem publikusnak” minősített információt szivárogtattak ki a sajtónak.
…
Mártai István, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója idén februárban alkotta meg az úgynevezett „Facebook-szabályzatot”, amely konkrét utasításokat tartalmaz a „bajtársnőknek és bajtársaknak” a közösségi média használatára vonatkozóan.

A főigazgató az OMSZ „jogos gazdasági érdekei, jó hírneve védelme, valamint a beteg-, az adatvédelmi és a kegyeleti jogok maradéktalan érvényesítése érdekében” arról tájékoztatta valamennyi munkatársát, hogy szükség esetén betekint a közösségi oldalakon („facebook, iwiw, mentőállomások honlapjai, nyilvános fórumok stb.”) közzétett véleményébe, valamint „megosztott egyéb médiatartalmába”.
…
A szabályzatra – Győrfi Pál szóvivő szerint – azért volt szükség, mert „a mentődolgozók munkájuk során olyan adatok, információk birtokába jutnak, melyek közzététele, nyilvánosságra hozatala sértheti a betegek jogait vagy más érintettek személyiséghez fűződő jogait”.

Ugyancsak fontos szempont, hogy a „hitelesség látszatát keltő, ám megalapozatlan, egyéni vélemények tényként való beállításával, közzétételével a mentőszolgálat közalkalmazottai ne gyengítsék a lakosság mentőkbe vetett bizalmát”. (Mint arról korábban beszámoltunk, néhány mentős az év elején magatehetetlen betegeket fényképezett, és a fotókat gúnyos kommentárokkal töltötte fel egy közösségi oldalra. A botrány kirobbanása után eljárás indult ellenük.)

Az utasítás egyebek mellett arra hívja fel a mentődolgozók figyelmét, hogy a közösségi oldalakon közölt vélemények nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez fűződő alapvető jogát, gazdasági érdekeit, nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek sérthetik a betegek személyiségi, kegyeleti jogait. A főigazgató szerint a jó hírnév megsértésének számít például a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetése, a munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása, egyéni vélemény, álláspont, minősítés közösségi véleményként vagy tényként történő beállítása”.

A mentődolgozók természetesen nem szivárogtathatnak ki szolgálati titoknak minősülő információkat, körleveleket, szabályzatokat, belső levelezéseket és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat.
…
A július elsejével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló munkaadója jó hírnevét, gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti; a passzus mindezt kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is. Vagyis nemcsak az irodában, hanem akár otthon, a négy fal között sem tanúsíthatunk olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatónk helytelen megítélésére. A rendelkezés úgy is értelmezhető, hogy a munkavállaló nem írhat és oszthat meg semmi sértőt a munkáltatójáról például a közösségi oldalakon, különben a cége szankciót alkalmazhat.

A korábban lapunknak nyilatkozó Soós Andrea Klára ügyvéd szerint valószínűleg egyre több olyan per lesz, amely arról szól, hogy a munkáltató azért válik meg az alkalmazottjától, mert az számára elfogadhatatlan megjegyzést tett közzé valamelyik közösségi oldalon vagy akár a blogjában.

Felmondási kockázat az őszinteség
Bár a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, ez onnantól kezdve megváltozik, hogy a munkavállaló nemcsak barátokat, hanem például ügyfeleket is felvesz ismerősnek, és így bejegyzéseit „mindenki” látja.

„Amint kapcsolatba lépünk ezeken az oldalakon „külsősökkel”: ügyfelekkel, munkapartnerekkel, kilépünk a magánszférából. A munkaadó elméletben a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében figyelheti, de a gyakorlatban igazából mindent ellenőrizhet. Ez azonban azt a lehetőséget is magában rejti, hogy akár a munkavállaló is perelhet személyhez fűződő jogainak megsértése miatt. Például mondhatja azt egy pályázó, hogy a Facebook-oldalán feltüntetett nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés érte, amiatt nem kapta meg az állást” – magyarázta az FN24-nek az ügyvéd, aki szerint a közösségi oldalakon személyes profillal jelen lévő munkavállalónak olyannyira behatárolt a véleménynyilvánítási szabadsága, hogy kártérítési felelősséggel is tartozhat érte, és fel is mondhatnak neki.”

Forrás:
Röpülhet a lájkoló mentős; FN24; 2012. szeptember 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Tematikus minisztériumi honlap az erdészeti ágazat bemutatására

„Önálló, tematikus minisztériumi honlapon kaphatnak tájékoztatást a jövőben az érdeklődők az erdőkről, az erdők védelméről, az erdőgazdálkodásról, az erdészeti ágazati szereplőkről, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium erdőkhöz, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó erdészetpolitikai elképzeléseiről, ágazatirányítási és jogalkotási tevékenységéről.

Szándékaink szerint az erdo.kormany.hu honlap jól illeszkedik majd a már meglévő, az erdészeti ágazati szervezeteket bemutató, az erdészeti igazgatási célokat szolgáló, illetve a hírportál jellegű szakmai honlapok közé. Bízunk abban, hogy ez a fórum is hozzájárulhat a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításához.

Fontos tudatosítani az emberekben azt, hogy az erdők védelme, az erdőgazdálkodás hazánkban megalapozott, a köz érdekét szolgáló, hosszú távra kijelölt célok mentén történik. Meg kell ismertetni ezeket a célokat, az azokat szolgáló eszközöket annak érdekében, hogy az állampolgárok mindennapi életük során is tudják azokat hatékonyan alkalmazni, vagy éppen segíteni. A magyar erdőket megőrizni, illetve annak mindenkit egyformán megillető javait megfelelő módon élvezni csak az állampolgárok segítségével, együttműködésével lehet.”

Forrás:
Tematikus minisztériumi honlap az erdészeti ágazat bemutatására; Vidékfejlesztési Minisztérium; 2012. szeptember 10.

Katonahírek új köntösben

„Formailag és tartalmilag is megújult Magyarország vezető katonai hírportálja, a Honvédelem.hu.

2012. szeptember 10-én tartalmilag és formailag is megújult a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hírportálja. A Zrínyi Média Kft. által működtetett oldal grafikai és szerkezeti módosításai azt a célt szolgálják, hogy egyre többen, minél könnyebben juthassanak hozzá a honvédséggel kapcsolatos információkhoz. Mostantól nem csak az Archívum válik könnyebben kereshetővé a címkék segítségével, hanem – a Naptár és az egyes eseményekről készülő fotók és videók segítségével – mindenki számára átélhetőbbé válnak a katonák mindennapjai. Komoly hiányosságot pótol az Alakulatok menüpont: az érdeklődők itt a Magyar Honvédség összes szervezetéről találnak naprakész információt. ”

Forrás:
Katonahírek új köntösben; Honvédelmi Minisztérium/MTI OS; 2012. szeptember 10.

A Facebook hatása a választási hajlandóságra

„Több mint 300 ezerrel nőtt a szavazók száma a 2010-es amerikai kongresszusi választásokon annak a nagyszabású kísérletnek az eredményeként, amelyet a Facebookon szerveztek a közösségi hálózatok befolyásának tanulmányozására – állítják amerikai kutatók. A vizsgálatról szóló tanulmányt a Nature című brit tudományos folyóirat eheti száma közölte. A szerzők szerint a próba sikeres volt.

„Tanulmányunkból kitűnik, hogy a választási részvétel növelésére a legjobb eszköz a társadalom befolyása lehet” – jelentette ki James Fowler, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem politológia tanára. A kísérletet a 2010. november 2-án lezajlott kongresszusi választásra időzítették. A Facebook 60 millió használója kapott egy politikailag semleges üzenetet, amely arra emlékeztette, hogy „ma van a választások napja”. Az üzenetet kiegészítette egy link – internetes cím -, amelyen a szavazóhelyiségek listája volt elérhető, továbbá egy „szavaztam” szövegű gomb, valamint egy számláló, amely az előbbi gomb használatát tartotta nyilván, valamint azoknak a Facebook „barátoknak” a profilja, akik már rákattintottak a „szavaztam” gombra. A tanulmány szerzői „társadalmi üzenetnek” nevezték el a választási emlékeztetőt.

Mintegy 600 ezer Facebook-használó ugyanezt a szöveget kapta meg „tájékoztató üzenet” címen, de a barátok profilja nélkül. Végül további 600 ezer Facebook-használó semmiféle üzenetet nem kapott ebben a témában, ők alkották a kontrollcsoportot. A kutatók kimutatták, hogy a „társadalmi üzenet” címzettjei nagyobb arányban keresték fel valamelyik szavazóhelyiséget és használták a „szavaztam” gombot, mint a két másik csoport tagjai. Ez az „online magatartás” azonban nem szolgáltatott információt azoknak a számáról, akik ténylegesen is szavaztak.

James Fowler csapata ezért külön módszert dolgozott ki a Facebook-használók választási részvételének követésére, méghozzá úgy, hogy a közösségi portál ne tudhassa, kik azok, akik ténylegesen szavaztak. Nem okozott nagy meglepetést, hogy mintegy 4 százaléka azoknak, akik azt jelezték, hogy szavaztak, valójában nem voksolt. A kutatók számára azonban ennél fontosabb megállapítás volt, hogy a „társadalmi üzenet” címzettjeinek sorában nagyobb volt a szavazók aránya.

A „tájékoztató üzenet” címzettjeinek és kontrollcsoport tagjainak részvételi aránya a szavazáson megegyezett – ez a kutatók szerint kétséget ébreszt a „tájékoztató üzenetek” hatásosságát illetően. A Facebookon megjelent „társadalmi üzenet” viszont becsléseik szerint 60 ezerrel növelte a szavazók számát. Ehhez a kutatók hozzáadtak még 280 ezret, mint a világhálón terjedő „társadalmi fertőzés” eredményét.

Számításuk a következő volt: egy-egy Facebook-felhasználó átlag 149 „baráttal” rendelkezett, és Fowler becslése szerint minden közvetlenül a „társadalmi üzenet” által voksolásra bírt szavazó mellé a világháló legalább további négyet nyert meg. „Ha csak a célközönséget figyeljük, melléfogunk” – magyarázta a kutató. Sinan Aral, a New York-i egyetem tanára ugyancsak a Nature hasábjain leszögezte: „Ez a tanulmány mindmáig a legmeggyőzőbb bizonyítékot jelenti arra, hogy az internetes társak és a digitális társadalmi jelzések képesek befolyásolni a politikai mozgósítást”. A Facebook közösség hálózat saját adatai szerint június végén 955 millió aktív látogatót számlált, akik közülük 522 millió tart fenn mindennapos kapcsolatot „barátaival”.”

Forrás:
Jobb lehet a Facebook Kubatovéknál?; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 15.

Informatika, távközlés, technika

Digitális átállás: az állam az NMHH-n keresztül minden jogosult rászorulónak segít

„A digitális átállás során az állam kiemelt figyelmet fordít azokra, akik saját erejükből nem tudják beszerezni a korszerűbb televíziózáshoz szükséges eszközöket; a támogatásra szoruló háztartások feltérképezésére az önkormányzatokkal együttműködésben indul országos felmérés a jövő hónapban – közölte csütörtökön Zalaegerszegen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.

Szalai Annamária a megye polgármestereinek és jegyzőinek tartott kormányhivatali értekezleten kifejtette, a hatóság kiemelt célja, hogy a rászorulók számára is egyenlő esélyt biztosítson ahhoz, hogy a korszerű digitális televíziózási lehetőségekhez hozzáférjenek. A hatóság elnöke elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok bíztatóak, mivel a magyar háztartások 83 százaléka közvetlenül nem érintett a digitális átállásban.

Szalai Annamária hozzátette: az állam az NMHH-n keresztül minden rászoruló és jogosult háztartásban támogatni fogja a vevőegységek és szükség esetén az antenna beszerzését, illetve beszerelését. A támogatásra szoruló kör pontos felméréséhez az önkormányzatok közreműködését kérik, és bekapcsolódik a munkába a nyugdíjfolyósító és az államkincstár is.

A hatóság elnöke szólt arról is, hogy a rászoruló háztartásokon kívül a segítségre szoruló önkormányzatok területén lévő jogosult intézményeknek is – például szociális otthonoknak, iskoláknak, könyvtáraknak – hasonló módon biztosítani kívánja az NMHH a digitális televízió- és rádióvételi lehetőséget.

Kovács Endre, az NMHH főosztályvezetője részletesen szólt arról, hogy a jelenlegi három analóg tévéadó mellett további négy csatorna és a Magyar Rádió három adója fogható ingyen a digitális vevőegységekkel.

A lekapcsolás után felszabaduló frekvenciasávok a szélessávú mobil adatszolgáltatást szolgálják majd. A soproni és a barcsi kísérleti program tapasztalatairól elmondta: az összesen 83 ezer lakosú térségben 4246 rászoruló él, közülük 537-en igényeltek támogatást. Ingyenes földi vagy műholdas vevőegységet 474-en kaptak, 63-an előfizetéses szolgáltatást választottak.

Beszámolt arról is, hogy a nyugdíjintézettől, az államkincstártól és az önkormányzatoktól érkező elérhetőségek alapján országszerte a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak bevonásával keresik fel a rászorulókat, hogy találkozzanak a rászorultakkal és felmérjék a jogosultak körét. Az átállás folyamatát kommunikációs kampány is kíséri.”

Forrás:
Digitális átállás: az állam az NMHH-n keresztül minden jogosult rászorulónak segít; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2012. szeptember 14.

Elképesztő magyar siker a hackerolimpia selejtezőjén

„Már a tavalyi megmérettetés is a hazai szakemberek tudásának elismerését hozta, ám idén megduplázódtak az esélyek.

Újabb siker bizonyítja, hogy Magyarországon valóban kiemelkedő tudású IT-biztonsági szakemberek dolgoznak. Arról az IT café is beszámolt, hogy a tavaly első ízben meghirdetett „hackerolimpián”, a CyberLympics idén tavasszal megrendezett döntőjében a kancellar.hu információbiztonsággal foglalkozó tanácsadó cég magyar etikus hackerekből álló csapata, a „Six Pistols” a harmadik helyen végzett.

„A shocking turn of events happened in the European challenge!” – írták a szeptember 11-én az idei verseny Twitter-fiókjában, és méltán, hiszen kiderült, hogy az európai kontinensselejtező mindkét továbbjutó helyét magyar csapat szerezte meg, így Európát az októberben Miamiban megrendezendő döntőn honfitársaink képviselik, név szerint: a PRAUDITORS és a gula.sh.
…
A CyberLympics versenyt az EC-Council 2011-ben azzal a céllal hívta életre, hogy világszerte növelje az információbiztonsági tudatosságot, és elősegítse az etikus hackerek elfogadottságát. Ugyanakkor nem titkolt szempont volt az is, hogy így új tehetségek felfedezésére és új módszerek kidolgozására is alkalom nyílhat.”

Forrás:
Elképesztő magyar siker a hackerolimpia selejtezőjén; Dajkó Pál; IT café; 2012. szeptember 14.

Egyszerűbb és olcsóbb termékek jönnek

„Navi Radjou amerikai jövőkutató úgy véli, hogy a következő években a globális problémák miatt előtérbe kerülhetnek a hatékonyabb eszközök.

A szakember szerint az államadósságok folyamatos növekedése, a lakosság öregedése és a nyersanyaghiány arra kényszerítheti az emberiséget, hogy a jelenleginél egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb termékeket állítson elő. Ezek megalkotásának módját a szegény országokban sajátítják el a multinacionális cégek. A jövőbeli fejlesztések fő mottója alighanem az lesz, hogy hozzunk ki minél több dolgot minél kevesebb munkából és alapanyagból. Vagyis véget érhet az a korszak, amikor a mobiltelefon-gyártók havonta vagy negyedévente adnak ki új készülékeket és próbálják vásárlásra csábítani a felhasználókat.

Radjou és két kollégája, Jaideep Prabhu és Simone Ahuja által írt Jugaad Innovation című könyv – a jugaad kifejezés a hindi nyelvben a találékonyságot jelöli – szerint a szegény országokban a nyersanyag- és a pénzhiány rákényszeríti az embereket arra, hogy találékonyak legyenek és ezeket a tényezőket ne a gazdaság növekedés akadályaiként, hanem innovációs motorként fogják fel. A nyugati óriáscégek a jövőben csak akkor lehetnek sikeresek, ha szintén ezt a koncepciót fogják követni. Mindez azt jelenti, hogy minimális erőforrások és pénz felhasználásával alkotnak majd meg olyan tartós termékeket, amiket könnyen lehet kezelni, technikai értelemben egyszerűek, megbízhatók és olcsón gyárthatók lesznek.

A Siemens már támogatja az elképzelést. Peter Löscher, a vállalat vezetője szerint nem arról van szó, hogy a csúcstechnikás megoldások helyett a jövőben megbízhatatlan és rossz minőségű készülékeket kell gyártani, hanem újra kell tervezni az egyes árucikkeket. Jó példa erre a cég bébik számára kifejlesztett új szívritmus-ellenőrzője. A kis méretű doboz nem ultrahangot, hanem mikrofonokat használ. Míg az ultrahangos megoldás 4000-6000 dollárba került, addig a mikrofonos változat ennek az összegnek a töredékéért megvásárolható.

„A fejlődő országokban működő társaságoktól megtanulhatjuk, hogy miként lehet a kevesebb nyersanyagból többet kihozni. Az ottani vállalkozások ugyanis naponta szembesülnek a nyersanyaghiánnyal, ami pénzügyi okokra vagy a hiányos infrastruktúrára vezethető vissza. Éppen ezért az ottani emberek nagyon találékonyak lettek és minimális költségvetésből kell megvalósítaniuk különböző termékeket, és ggyakran ezzel párhuzamosan még innovatív üzleti modelleket is ki kell dolgozniuk. A szükség találékonnyá teszi az embereket, akik nem hajlandók beletörődni abba, hogy valamit azért nem valósíthatnak meg, mert nincs hozzá pénzük vagy nyersanyaguk. Olyan dolgokat hozhatnak létre, amelyek valóban megoldást jelenthetnek a különböző problémákra. A nyugati világban, különösen a Szilícium-völgyben gyakori, hogy megalkotnak egy terméket, majd utána keresnek neki piacot, s erre célra hatalmas mennyiségű pénzt áldoznak fel. Ezt a luxust egy indiai vagy brazíliai vállalkozó egész egyszerűen nem engedheti meg magának” – jelentette ki Navi Radjou.

A jövőkutató közölte: mindez érzékenyen érinti a nyugati felhasználókat és cégeket. Nyugat-Európa és az Egyesült Államok egyre magasabb adósságokkal küzd és hamarosan egy új korszak kezdődhet. A nyersanyagok és az energia egyre drágább lesz, ezért a kormányok és az emberek rákényszerülnek majd a takarékoskodásra. A kialakult helyzet nyomást fog gyakorolni az üzleti szférára is, amely kénytelen lesznek csökkenteni költségeit és takarékoskodni a rendelkezésére álló nyersanyagokkal. Ugyanakkor a vásárlókat nem lehet majd rossz minőségű másolatokkal átverni, vagyis olcsó, de minőségi termékeket kell piacra dobni. Ez lesz az igazi kihívás: kreatív mérnökök segítségével és elfogadható költségek mellett versenyképes készülékeket kell majd kifejleszteni.

„Ebben a folyamatban úttörő szerepet játszik a Renault, a Danone, a PepsiCo, a Procter & Gamble, a SAP és a Siemens. Az új korszakban a vállalatok nem csökkenthetik a fejlesztési költségvetésüket, mert ezzel a koncepcióval gyorsan megbuknának. Gyorsan kiderülne, ha rossz minőségű termékekkel jelentkeznének. Viszont lesznek érdekes kérdések: mi tekinthető megfelelő minőségnek? Az, ha egy eszközbe minél több funkciót integrálunk vagy az, ha csak kevés funkciója van, de azok tökéletesen kihasználhatók? Néha a kevesebb több; jó példa erre Steve Jobs, aki mindig a tökéletességre törekedett. Arról is ismertté vált, hogy kész volt lemondani a művészi dolgokról, ha ezáltal a termék egyszerűbb lett. Az az ötlete, hogy 99 centért árulhatók a zeneszámok, megváltoztatta az online zenei kereskedelmet” – szögezte le végül az amerikai szakember, aki szerint Jobs megértette ezt a változó innovációt.”

Forrás:
Egyszerűbb és olcsóbb termékek jönnek; Berta Sándor; SG.hu; 2012. szeptember 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Leváltották a MÁV Informatika vezérét

„Leváltották Katus Gábort a MÁV Informatika Zrt. éléről, az új vezérigazgató Sánta Zoltán, tudta meg az Index, értesülésünket a MÁV is megerősítette. Sánta korábban a távközlési osztályt vezette a cégnél.

Bár a MÁV sajtóosztályán az előző vezér távozásának okairól nem adtak felvilágosítást – mindössze annyit közöltek, a MÁV vezetősége Sánta Zoltánnal képzeli el cég működtetését a jövőben – az Index úgy tudja, a cégen belül többek közt a Katus nevével fémjelzett szakmai kör is ellenezte azt a tűzfal-beszerzést, amelynek megfúrása miatt más forrásaink szerint a compliance osztály is elvérzett.

Mint azt hétfői cikkünkben megírtuk, a MÁV úgy akart 144 millió forintért egy új hardvert beszerezni, hogy aztán kiderült, raktáron is hever egy funkciójában egészen hasonló, amit már csak be kellene szerelni nagyjából ötmillió forintért. A tűzfalat eladásra kínáló cég pedig már zsebében érezte a megállapodást, még nem zárult le a pályázat, már a MÁV Informatika munkatársait oktatta az új rendszer használatáról.

Katusnak a beszerzés kapcsán szakmai kifogásai voltak, amelyet többek közt – az akkor még létező – compliance osztály felé is jelzett. Hogy az ügy kapcsolódik-e Katus mostani leváltásához, nem tudni. A cég honlapja szerint Katus az Infokommunikációs divízió igazgatója marad, a vezérigazgatói posztot 2011 novemberétől töltötte be”

Forrás:
Leváltották a MÁV Informatika vezérét; Index.hu; 2012. szeptember 10.

Jelentős számítástechnika-történeti kiállítása nyílik Szegeden

„Az ígéretek szerint a világ egyik legjobb számítástechnika-történeti kiállítása nyílik meg nemsokára Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agorában. Szeged új kulturális és tudományos központját várhatóan a jövő év elejétől látogathatják az érdeklődők, itt kap helyet majd az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány egyedülálló gyűjteménye is.

A kiállításon a XX. század számítástechnika-történeti emlékeit a XXI. század informatikai eszközeinek segítségével mutatják majd be – mondta Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója csütörtökön.

A maga nemében egyedülálló gyűjteményben az elmúlt közel hat évtized számítástechnikai mérföldkövei között a lyukkártyás adatfeldolgozótól a több szobát elfoglaló számítógépeken át a mágnesszalag-olvasóig szinte minden fellelhető, többségük a mai napig üzemképes. A tárlaton több olyan berendezést is láthat a közönség, amelyből már csak egy darab létezik világon.

A technikatörténeti kuriózumok mellett a kiállítás emléket állít a tudományág magyar származású kiválóságainak is, többek között Neumann Jánosnak és a szegedi Kalmár Lászlónak.

Muszka Dániel, a gyűjtemény egyik alapítója elmondta: 1975-ben határozták el, hogy elkezdik összeszedni a használatból kikopott, de hatalmas eszmei értékkel bíró számítástechnikai eszközöket. A gyűjtemény gyarapodásának komoly lökést adott, hogy a korábbi jogszabályok szerint számítástechnikai eszközt lényegében nem lehetett selejtezni, ennek megszűnése után a cégek, intézmények azonban felajánlhatták berendezéseiket a társaságnak. Így komplett konfigurációk érkeztek, másfél év alatt 110 tonnányi gép került Szegedre.

Az évek során a múzeum egyre ismertebbé vált, és ma már 36 ország különféle informatikai berendezéseit őrzik és mutatják be a gyűjteményben – mondta a szakember.”

Forrás:
A világ egyik legjobb számítástechnikai kiállítását ígérik Szegedre; HVG.hu/MTI; 2012.
szeptember 12.
Befejeződött a Szent-Györgyi Albert Agora építése Szegeden; Híradó.hu/MTI; 2012. szeptember 5.

Információtechnológiai cégbe invesztál az állam

„Új fejlesztői munkahelyekre és regionális szolgáltatásbővítésre fordítja a Trinity csoport a Széchenyi Tőkebefektetési Alapból érkező 58 millió forintot.

A magyar piacon működő IT fókuszú cégcsoport fejlesztését és regionális pozícióinak megerősítését segíti a Széchenyi Tőkebefektetési Alap 58 millió forintos befektetésével. A tíz éve működő Trinity cégcsoport saját fejlesztésű szoftvereinek megrendelői a pénzügyi és befektetési szektorból, az általa forgalmazott ERP rendszereinek felhasználói pedig elsősorban az ipari termelővállalatokból kerülnek ki. A befektetéssel az alap 20 százalékos tulajdonossá válik.

A tőkebefektetést fogadó Trinity cégcsoport az információtechnológiai szektorban működik, két tagja a Trinity Consulting Zrt. és a Trinity Enterprises Kft. Előbbi társaság saját fejlesztésű pénzügyi szoftvercsaláddal (TRIAS) és az ehhez kapcsolódó tanácsadással nyújt hosszú távú, rugalmas és naprakész IT megoldásokat a pénz- és tőkepiac szereplői számára, immár tíz éve. „Szakembereink nem a szoftvergyárak tömegtermelésével versenyeznek, kiemelkedő minőségű saját termékeinkhez készítenek ügyfélre szabott megoldásokat a hazai pénz- és tőkepiac legjelentősebb szereplői körében.” – összegzi Kreskai György, a Trinity Consulting vezérizgatója.

A cégcsoport másik tagja a Trinity Enterprise Kft. vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszereket forgalmaz és fejleszt az ipari termelővállalatok számára. A társaság 2011 áprilisától egy vállalatirányítási rendszereket fejlesztő multinacionális cég, a CDC Software magyarországi kizárólagos viszonteladója és közép-európai forgalmazója. A Trinity az élelmiszeripari, vegyipari és gyógyszergyártó cégeket célozza meg a CDC Software termékportfóliójával, nemrégiben kezdődött meg például a Pick Nyrt. erőforrás-tervezési rendszerének megújítása. A cégcsoport további növekedéséhez elengedhetetlen a saját fejlesztésű TRIAS rendszer technológiai, illetve humánerőforrás-oldali fejlesztése, a TRIAS termékcsalád és a CDC Software termékportfolió elterjesztésével a közép- és kelet-európai terjeszkedés valóra váltása.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 58 millió forintos befektetése e célok eléréséhez nyújt tőkeforrást, 20 százalékos tulajdonhányadért cserébe. ”A befektetési döntés alapját a Trinity csoport elmúlt évtizedben nyújtott teljesítménye és folyamatos innovációra képes fejlesztői tudásbázisára épülő megalapozott cégfejlesztési terve adta” – indokolja a befektetési döntést Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.

A Trinity Consulting pénzügyi-befektetési szemléletű informatikai alkalmazása, a TRIAS a pénzügyi szolgáltatók vagyonkezelési, ügyfélszámla-kezelési, befektetési, letétkezelési, és back-office folyamatainak támogatását biztosítja. E megoldás a befektetési, vagyonkezelési és biztosítói üzletágak hatékony működését is segíteni képes.”

Forrás:
Információtechnológiai cégbe invesztál az állam; HVG.hu; 2012. szeptember 12.

Magyarországon 260 éve indult a postakocsi-forgalom

„260 éve, 1752. szeptember 18-án indult meg Magyarországon a rendszeres postakocsi-forgalom, az első járat Bécs és Buda között közlekedett…

Magyarországon – jóllehet az uralkodók már az Árpád-korban kiterjedt futárszolgálatot működtettek -, az első rendszeres posta a Habsburgok idején, 1559-ben indult Bécstől Esztergomig, majd Lőcséig és Kassáig. A posta III. Károly uralkodása alatt, 1722-ben a bécsi legfőbb udvari postahivatal megszervezése után lett állami monopólium.

A magyarországi közúti forgalom a török kiűzése után megélénkült, de még 1791-ben is csak 700 kilométernyi kiépített úthálózat volt az egész országban – ez nem jelentett többet, mint hogy a járművek által kitaposott útra kavicsot terítettek, amit a forgalom bedöngölt a földbe. Az utak építését, karbantartását a vármegyék jobbágyokkal, ingyenes közmunka során végeztették, sejthető eredménnyel. Állandó híd alig létezett, Budát és Pestet is csak hajóhíd kötötte össze. Az Alföldön ősztől tavaszig az eső és a hó miatt szinte lehetetlen volt a közlekedés, szerencsés esetben télen a megfagyott sár tette lehetővé, hogy az emberek kimozduljanak.
…
A 18. század közepéig az utazni vágyók az úgynevezett extrapostát vették igénybe, ekkor a postamester a Posta tulajdonát képező lovat, előfogatot vagy teljes kocsit bocsátott rendelkezésükre. Mivel azonban az ilyen bevételek az állam helyett a postamestert gazdagították, Mária Terézia 1749-ben elrendelte a postajáratok bevezetését. Ezeknek három fajtájuk volt: a gyorsposta (delizsánsz) az utasokat, leveleket és pénzküldeményeket vitte, a lassabb postaszekér utasokat és árukat szállított, míg a postai társzekér kizárólag árut fuvarozott.

A delizsánsz (diligence) menetrend szerint, meghatározott útvonalon közlekedett, a Habsburg Birodalomban előbb Bécs és Brünn, majd Bécs és Prága, illetve Bécs és Linz között, a Bécs és Buda között közlekedő első társaskocsi 1752. szeptember 18-án indult a budai postaházból. A fekete-sárgára festett négylovas kocsik eleinte hetente egyszer érkeztek és indultak. Útjuk a császárvárosból Budáig 30 óráig tartott, egy társzekér ezt a távolságot 57 óra alatt tette meg. Ha valaki nagyon sietett, úgynevezett gyorsparasztokat is igénybe vehetett: a fontosabb útvonalakon az egyes városok szekeres gazdáinak társulása is fuvarozta az utasokat, akik a postakocsinál gyorsabban, ám jóval kényelmetlenebb körülmények között érték el céljukat.

A postakocsin a kocsis az egyik lovon ült, a bakon helyet foglaló kalauz az utasokkal foglalkozott és őrizte a küldeményeket. A borsos áru menetjegyben benne foglaltatott a háromszori étkezés és az éjszakai szállás ára is. A szigorú menetrend miatt az utasok reggel és este fél, napközben egy órát kaptak étkezésre, az éjszakai pihenő pedig hét órát tartott. Az utazás egyébként sem volt kényelmes, hiszen a kocsiban kapaszkodó nem volt, az alkalmatosság rázott, az utasok olykor egymásnak estek és a csomagok is ölükben kötöttek ki.

A delizsánszokat 1824-ben váltotta fel az éjjel-nappal közlekedő, könnyebb szerkezetű gyorskocsi. A postakocsik uralmának a vonatok elterjedése vetett véget…”

Forrás:
Magyarországon 260 éve indult a postakocsi-forgalom; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 16.

A Visa a mobilfizetés robbanását várja Európában

„A Visa Europe vezérigazgatója szerint 2020-ra a cégen keresztül lebonyolított tranzakciók több mint a fele mobiltelefonokon keresztül fog történni.
Peter Ayliffe a CNN-nek adott interjúban kifejtette, hogy az érintés nélküli fizetési megoldások teljesen átalakítják az üzleti és fogyasztói viselkedést az egész kontinensen.

„A kereskedelmi bankok és a fizetési szolgáltatások világában dolgozom 38 éve, de ez a legizgalmasabb időszak a fizetési technológiában. Az okostelefonok radikálisan megváltoztatják azt, ahogy a fizetések történnek, és a fejlődnek” – mondta a szakember.

Amit az okostelefonok hoznak, az a fizetéseknek az eddigieknél lényegesen kényelmesebb módja. Emiatt – mondja Ayliffe. – 2020-ra már valószínűleg a fizetési tranzakcióknak több mint 50 százaléka ezekkel a készülékekkel fog lebonyolódni. Erre a Visa fogadó kész, s igyekeznek mindent megtenni, hogy a szükséges infrastruktúra minél előbb kiépüljön. „Mivel ez elég költséges, úgyhogy éppen ideje eljuttatni a technológiát a szükséges helyekre” – jelentette ki a Visa Europe vezetője. „Minden kereskedőnél el kell végezni az eladótéri rendszerek cseréjét, hogy az érintés nélküli fizetésre alkalmasak legyenek, és minden banknak neki kell fogni a kontaktolás nélküli kártyák kibocsátásának. És a mobilszolgáltatóknak, meg a készülékszállítóknak is minden infrastrukturális elemet a helyére kell illeszteni. A fizetési rendszerek területén semmi sem megy gyorsan. De ez olyan fantasztikus lehetőség, amit muszáj gyorsan kihasználnunk” – vélekedett Peter Ayliffe.

A sietség nem véletlen. A Visa már érzékeli annak a lehetőségét, hogy a piacon új komoly versenytársak tűnjenek fel. A vezérigazgató nem is rejtegette sejtéseit. „Vannak cégek, amelyekkel együtt dolgozunk ezen a területen. A Google, a Facebook vagy az Amazon és sokan még a partnereink. Ugyanakkor az üzlet mindig változik, és talán valamennyire belelátunk a jövőbe. Izgalmas része a munkának, ha felfedezzük, hogy valaki, aki ma a partnered, holnap a versenytársad lehet.””

Forrás:
A Visa a mobilfizetés robbanását várja Európában; Meixner Zoltán; Computerworld; 2012. szeptember 13.

E-útdíj: 42 milliárd a rendszer kiépítésére

„A kabinet 42 milliárd forintot szán a használatarányos elektronikus útdíj rendszerének tervezésére és kiépítésére, továbbá az „éles üzemi” indulástól számított egy évig tartó bevezetés támogatói tevékenységére – tartalmazza a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat.

Felhívja egyúttal a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2013. évi költségvetésben gondoskodjanak az országos közutak használatáért fizetendő útdíj rendszerének kiépítéséhez szükséges forrásról. A jövő évi büdzsé egyébként bevétellel már eddig is számolt az év közepétől bevezetni tervezett díjból, 75 milliárd forinttal.

A határozat az útdíj rendszerére vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításával és a szerződés megkötésével az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t bízza meg.

A közelmúltban már több cég jelezte érdeklődését a tender iránt: a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó T-Systems Magyarország Zrt. a műholdas GNSS technológiával indulna, és az EFKON Group, a világ egyik vezető intelligens szállítási és útdíj-megoldásokat kiépítő és üzemeltető vállalata is bejelentette indulási szándékát.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter egy képviselői kérdésre adott augusztusi keltezésű írásbeli válaszában emlékeztetett: a kormány májusban határozott arról, hogy a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveknek a gyorsforgalmi utakon, valamint az országos közúthálózat lakott területen kívüli szakaszain kell a megtett úttal arányosan fizetniük. A 2012. évi hálózaton ez összesen 6.318 kilométer díjköteles úthosszt jelent.

A mostani kormánydöntés a személyautók esetében annyiban változtat a korábbi határozaton, hogy fenntartja az időtartamhoz kötött gyorsforgalmiút-használati díjfizetési rendszert, de már nem említi az önkéntes csatlakozás lehetőségét a megtett úttal arányos díjszedési rendszerhez.”

Forrás:
E-útdíj: 42 milliárd a rendszer kiépítésére; Népszabadság/MTI; 2012. szeptember 15.

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről

„…A. mivel a digitális kor természetéből adódóan a lehetőségek széles skáláját kínálja műalkotások létrehozására és terjesztésére, miközben hatalmas kihívásokat is jelent;

B. mivel a piac fejlődése az egységes piac célkitűzéseivel összhangban sok tekintetben megteremtette a szükséges növekedést és kulturális tartalmat;

C. mivel napjainkban minden eddiginél több fogyasztói tartalom áll rendelkezésre;

D. mivel az európai audiovizuális ágazatot az online szolgáltatások támogatásával, és ezzel párhuzamosan az európai civilizáció, a nyelvi, kulturális sokszínűség és a média pluralizmusának előmozdításával versenyképesebbé kell tenni;

E. mivel a szerzői jog létfontosságú jogi eszköz, amely bizonyos kizárólagos jogokkal ruházza fel a jogosultakat és védi ezeket a jogokat, lehetővé téve a kulturális és kreatív ágazatok számára a növekedést és a pénzügyi virágzást, egyúttal pedig segítve a munkahelyek megóvását;

F. mivel a jogi keretnek a jogok megszerzésének könnyítését célzó továbbfejlesztése elősegítené az alkotások szabad mozgását az Unión belül, és hozzájárulna az európai audiovizuális ipar erősödéséhez;

G. mivel az európai műsorszolgáltatók meghatározó szerepet játszanak az európai kreatív ágazat előmozdításában és a kulturális sokszínűség védelmében, és mivel a műsorszolgáltatók finanszírozzák az eredeti európai audiovizuális tartalmak több mint 80%-át;

H. mivel a filmalkotásokból származó bevételek jelentős részét továbbra a filmek mozitermi hasznosítása biztosítja, ami emellett jelentősen előmozdítja a filmeknek a videolekérést támogató platformokon elért sikerét;

I. mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének (1) bekezdése képezi a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások finanszírozásából és támogatásából eredő kötelezettségek alapját, minthogy ezek szintén meghatározó szerepet játszanak a kulturális sokszínűség előmozdításában és védelmében;

J. mivel az európai műsorszolgáltatók a digitális, konvergens és multimédiás platformokat átfogó környezetben rugalmas és jövőorientált szerzői jogok rendezésére szolgáló rendszereket igényelnek, amelyek akár egyablakos ügyintézőhelyen teszik lehetővé a szerzői jogok hatékony rendezését; mivel a skandináv országokban már évtizedek óta léteznek a szerzői jogok rendezésére szolgáló ilyesfajta rugalmas rendszerek;

K. mivel mindenképpen biztosítani kell egy vonzó és változatos legális online kínálat kialakulását, és az engedélyezés – ezen belül a határokon átnyúló engedélyezés – előtt álló akadályok lehető legalacsonyabb szinten tartásával még jobban elő kell segíteni és biztosítani kell az ilyen tartalmak könnyű terjesztését, úgyszintén hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megkönnyítsék a fogyasztók számára a tartalmak használatát, különösen a fizetés szempontjából;

L. mivel a fogyasztók mind nagyobb és nagyobb filmválasztékhoz való online hozzáférést követelnek, tekintet nélkül a platformok földrajzi elhelyezkedésére;

M. mivel Európában az audiovizuális művek határokon átnyúló terjesztése már ma is önkéntes alapú összeurópai engedélyek alapján történik, amelyek további fejlesztése lehet az egyik járható út, amennyiben megfelelő gazdasági kereslet áll fenn; mivel megfelelő módon el kell ismerni, hogy a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük az európai fogyasztók különböző nyelvi és kulturális preferenciáit, ami tükrözi az uniós polgárok előtt álló választási lehetőségek sokféleségét, amikor a belső piacon audiovizulális műveket fogyasztanak;

N. mivel az audiovizuális termékek online terjesztése kiváló lehetőséget jelent az európai nyelvek ismeretének javítására, és mivel ezt a célkitűzést az eredeti változatokkal és annak lehetőségével lehet elérni, hogy az audiovizuális termékeket számos nyelvre lefordíttatnak;

O. mivel az európai digitális térségben a jogszabályok tagállamok közötti koordinációjának javítása révén mind a jogosultak, mind pedig a fogyasztók számára fontos biztosítani a szerzői jogokra és a szomszédos jogokra vonatkozó jogbiztonságot;

P. mivel az audiovizuális ágazat jogi keretének megerősítése Európában hozzájárul a szólás- és véleményszabadság további védelméhez, megerősítve ezzel az EU demokratikus értékeit és elveit;

Q. mivel az európai mozgókép- és audiovizuális örökségnek az elsősorban a tartalmak digitalizálása és Európa film- és audiovizuális örökségének a polgárok és felhasználók számára való egyszerűbb hozzáférhetővé tétele révén történő megőrzése érdekében különleges intézkedésekre van szükség;

R. mivel az alkotások azonosítását és jelölését szolgáló rendszer létrehozása elősegítené a jogtulajdonosok védelmét és a nem engedélyezett felhasználás korlátozását;

S. mivel az audiovizuális szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása, a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmus Európai Unióban történő előmozdítása, valamint a technológiai konvergencia figyelembevétele érdekében alapvető fontosságú az információs és kommunikációs hálózatok hálózatsemlegességének megőrzése és a médiaplatformok és lejátszási lehetőségek technológiasemleges kialakításának szavatolása;

T. mivel az alkotókat védő és díjazó szerzői jog, valamint a felhasználók kulturális örökséghez való jogilag kifogástalan hozzáférése nélkül nem valósulhat meg a fenntartható alkotás és kulturális sokszínűség; mivel az új üzleti modelleknek magukban kell foglalniuk a hatékony engedélyezési rendszereket, a kreatív tartalmak digitalizálásába való folyamatos befektetést és a fogyasztók számára biztosítandó könnyű hozzáférését;

U. mivel ugyanakkor a szerzői és szomszédos jogok megsértésének sok esete a lehetséges közönség új – az ár szempontjából méltányos és egyszerű feltételek mellett elérhető – audiovizuális kínálatok iránti, igazolható igényén alapul, és ezt a keresletet egyelőre nem elégítik ki kellő mértékben;

V. mivel támogatni kell a digitális kor valóságához igazodó változtatásokat, és különösen azokat, amelyek célja az olyan áttelepülés megakadályozása, amelyet a lehető legkevesebb védelmet nyújtó jogszabályok megtalálása motivált;

W. mivel az az igazságos, hogy minden szerződés méltányos díjazást irányozzon elő a szerzők számára műveik felhasználásának valamennyi formája tekintetében, beleértve az online felhasználást is;

X. mivel a Bizottságnak sürgősen javaslatot kell tennie a közös jogkezelésről és a jogkezelő társaságokról szóló irányelvre, hogy a hatékonyságot növelő, az átláthatóságot jelentős mértékben javító, valamint a felelősségteljes kormányzást és a hatékony vitarendezést előmozdító intézkedésekkel javítsa a jogkezelő társaságokba vetett bizalmat;

Y. mivel a közös jogkezelés a műsorszolgáltatók alapvető eszköze, tekintettel azon jogok magas számára, amelyeket naponta rendezniük kell, és ezért hatékony engedélyezési rendszereket kell meghatározni a lekérhető audiovizuális tartalmak online felhasználása tekintetében;

Z. mivel a kulturális áruk és szolgáltatások adózását a digitális korhoz kell igazítani;

AA. mivel a médiában történő felhasználás időrendje az audiovizuális ágazat általános egyensúlyának felel meg, és segítségével biztosítható az audiovizuális művek előfinanszírozásának hatékony rendszere;

AB. mivel a médiában történő felhasználás időrendjének elve fokozódó versenyt idéz elő, azáltal hogy növeli a digitális művek rendelkezésre állását és az azonnali terjesztés lehetőségeit, amelyeket fejlett információs társadalmunk biztosít;

AC. mivel az Uniónak koherens technológiai megközelítéssel kell rendelkeznie, előmozdítva a digitális korban használt rendszerek interoperabilitását;

AD. mivel a jogszabályi és költségvetési keretnek kedvezőnek kell lennie az olyan vállalkozások számára, amelyek gazdasági értéket hordozó audiovizuális termékek online terjesztését mozdítják elő;

AE. mivel a fogyatékossággal élők számára rendkívül fontos a médiához való hozzáférés, és ezt elő kell mozdítani olyan programok révén, amelyek a fogyatékossággal élő személyek igényeinek is megfelelnek;

AF. mivel elengedhetetlen a kutatási és fejlesztési tevékenységek fokozása, hogy olyan technológiákat lehessen bevezetni, amelyek – elsősorban a hibrid műsorszolgáltatás révén – lehetővé tennék a szolgáltatások automatikus kezelését a fogyatékossággal élők számára;

1. elismeri az online piac tagoltságát, amit például technológiai akadályok, az engedélyezési eljárások összetettsége, a fizetési módokban mutatkozó eltérések, az átjárhatóság elektronikus aláíráshoz hasonló döntő fontosságú elemek tekintetében fennálló hiánya, valamint az árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó egyes adók – köztük a héa – rátáinak eltérései jellemeznek; ezért úgy véli, hogy jelenleg ténylegesen szükség van egy átlátható, rugalmas és harmonizált európai szintű megközelítésre az egységes digitális piac kialakítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a javasolt intézkedéseknek minden esetben az adminisztratív terhek, valamint a tartalomengedélyezéssel összefüggő ügyleti költségek csökkentésére kell törekedniük;

Legális kínálat, elérhetőség és közös jogkezelés

2. hangsúlyozza, hogy a mennyiség és a minőség tekintetében egyaránt fokozni kell a legális kínálat vonzerejét, és naprakészebbé kell tenni azt, valamint javítani kell az audiovizuális alkotások mind eredeti, feliratozott, mind pedig az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elkészített verziójának online elérhetőségét;

3. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a lehető legtöbb nyelven feliratozott tartalmat kínáljanak fel, különösen a lekérhető videoszolgáltatások révén;

4. hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb az igény az audiovizuális tartalmak vonzó és jogszerű online kínálatának népszerűsítésére, valamint az innováció ösztönzésére, ennélfogva pedig elengedhetetlen az új terjesztési módozatok rugalmassága, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg, és hogy a digitális termékek minden uniós polgár számára elérhetőek legyenek, függetlenül a tartózkodásuk helyszínéül szolgáló tagállamtól, kellő mértékben figyelembe véve a hálózatsemlegesség elvét;

5. hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokat – például a videoadatfolyam-átvitelt – minden uniós polgár számára elérhetővé kell tenni, függetlenül attól, mely tagállamban tartózkodnak; felszólítja a Bizottságot, hogy kérje, hogy az európai digitális vállalkozások az Unió egészében szüntessék meg a földrajzi ellenőrzést (pl.: IP-cím blokkolása), és tegyék lehetővé digitális szolgáltatások vásárlását a fogyasztó származási tagállamán kívüli országokból; arra kéri a Bizottságot, hogy készítsen elemzést a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv(6) alkalmazásának a digitális terjesztésre gyakorolt hatásáról;

6. véleménye szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az online terjesztésre szolgáló platformok fokozott biztonságosságára, beleértve az online fizetéseket is;

7. hangsúlyozza, hogy az online szolgáltatásokkal foglalkozó legális platformok tekintetében innovatív alternatív mikrofizetési rendszereket kell kifejleszteni, mint például az sms-ben vagy alkalmazásokon keresztül történő fizetést, hogy e platformok használata könnyebbé váljon a felhasználók számára;

8. hangsúlyozza, hogy az online fizetési rendszerekkel kapcsolatos problémákat – például az interoperabilitás hiányát és a fogyasztók általi mikrofizetések magas költségét – a fogyasztók és a digitális platformok számára egyaránt egyszerű, innovatív és költséghatékony megoldások kidolgozása érdekében meg kell oldani;

9. felhasználóbarát fizetési rendszerekre vonatkozó új megoldások – mint például mikrofizetések – kidolgozását, valamint az alkotók közvetlen kifizetését lehetővé tevő rendszerek kidolgozását kéri, amely mind a fogyasztók, mind a szerzők számára előnyös;

10. hangsúlyozza, hogy az online felhasználás valódi lehetőséget jelenthet az európai művek, különösen az audiovizuális művek hatékonyabb terjesztésére és forgalmazására, amennyiben a legális kínálat egészséges, a védett művek illegális rendelkezésre bocsátása ellen hatékonyan küzdő versenykörnyezetben fejlődhet;

11. ösztönzi, hogy a felhasználási intervallumok rugalmasabbá tételével hozzák létre az audiovizuális tartalmak változatos és sokszínű legális kínálatát; hangsúlyozza, hogy a jogosultaknak szabadon kell tudniuk dönteni arról, hogy mikor kívánják bevezetni a termékeiket a különböző platformokon;

12. hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy a felhasználási intervallumokra épülő jelenlegi rendszert ne használják az online felhasználásból a kis gyártókat és forgalmazókat kirekesztő eszközként;

13. üdvözli a Bizottság döntését arra vonatkozóan, hogy végrehajtja a Parlament által elfogadott előkészítő intézkedést, amelynek célja a platformok komplementaritásán és a felhasználási intervallumok rugalmasságán alapuló új terjesztési módok tesztelése;

14. kéri olyan stratégiák támogatását, amelyek az audiovizuális területen működő európai kkv-k számára lehetővé teszik a digitális jogok hatékonyabb kezelését és ennélfogva egy szélesebb közönség elérését;

15. minden tagállamot felszólít, hogy sürgősen hajtsa végre kötelező jelleggel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkét, és vezessen be finanszírozási és támogatási kötelezettségeket a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében, valamint felszólítja a Bizottságot, hogy a 13. cikk (3) bekezdése szerint haladéktalanul nyújtson be részletes jelentést az Európai Parlamentnek a végrehajtás jelenlegi állapotáról;

16. emlékeztet arra, hogy az egységes európai digitális belső piac megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a szerzői és szomszédos jogok közös kezelése tekintetében Európa-szerte egységes szabályokat hozzanak létre, gátat vetve a tagállamokban folyó eltérő jogalkotásnak, amely egyre inkább megnehezíti a határokon átnyúló jogrendezést;

17. támogatja a digitalizálás és a digitális egységes piacon a gazdátlan művek határokon átnyúló terjesztésének elősegítését szolgáló jogi keret létrehozását, amely az „Európa 2020” stratégia részét képező európai digitális menetrend által meghatározott egyik legfontosabb intézkedés;

18. megállapítja, hogy határokon átnyúló szolgáltatások kialakítása teljes mértékben lehetséges, amennyiben a kereskedelmi platformok készek szerződéses úton megszerezni egy vagy több terület hasznosításának jogát, nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a területi rendszerek az audiovizuális ágazatnak természetes piacai;

19. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy jogbiztonságot kell teremteni azzal kapcsolatban, hogy határokon átnyúló terjesztés esetén a jogok rendezésére mely jogrendszert kell alkalmazni, és javasolja, hogy az alkalmazandó jog lehessen annak az országnak a joga, ahol a létesítmény a fő tevékenységét végzi, és ahol forrásainak nagy részét előteremti;

20. ismételten megerősíti az audiovizuális művek intenzív és eredményes, határokon átnyúló, tagállamok közötti online terjesztésére vonatkozó célkitűzést;

21. olyan uniós szintű, átfogó megközelítés elfogadását javasolja, amely magában foglalja a jogtulajdonosok, az online terjesztésre szolgáló platformok és az internetszolgáltatók közötti fokozott együttműködést az audiovizuális tartalomhoz való felhasználóbarát és versenyképes hozzáférés elősegítése érdekében;

22. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális művek digitális platformokon történő terjesztésében rugalmasságot kell biztosítani a legális online kínálat piaci igényeknek megfelelő bővítése érdekében, és a szerzői jogok tiszteletben tartását biztosítva elő kell segíteni a más tagállamokból származó tartalomhoz való, határokon átnyúló hozzáférést;

23. üdvözli a Bizottság által javasolt Kreatív Európa programot, amely hangsúlyozza, hogy az online terjesztés óriási, pozitív hatást gyakorol az audiovizuális művek terjesztésére, különösen az új európai és Európán kívüli közönségek elérése, valamint a társadalmi kohézió fokozása tekintetében;

24. hangsúlyozza a hálózatsemlegesség fontosságát a nagy sebességű hálózatokhoz való egyenlő hozzáférés garantálása érdekében, ami elengedhetetlen a törvényes online audiovizuális szolgáltatások minőségéhez;

25. hangsúlyozza, hogy a tagállamok, illetve az EU régiói közötti digitális szakadék komolyan akadályozza a digitális egységes piac kialakítását; ezért felszólít a szélessávú internet-hozzáférés Unió-szerte történő kibővítésére, az online szolgáltatásokhoz és az új technológiákhoz való hozzáférés elősegítése érdekében;

26. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi hasznosítás céljából a jogokat az audiovizuális előállítóra ruházzák át, aki a szerzői jogi jog alapján adott kizárólagos jogok központosítására támaszkodik az audiovizuális alkotások finanszírozásának, előállításának és terjesztésének megszervezése céljából;

27. emlékeztet arra, hogy a nyilvánossághoz történő közvetítés és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel kizárólagos jogának kereskedelmi hasznosítása – kereskedelmi siker esetén – pénzügyi források teremtésére irányul a jövőbeni elképzelések előállításának és forgalmazásának finanszírozása érdekében, ezáltal előmozdítva az új filmek diverzifikált és állandó kínálatát;

28. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási kezdeményezést a szerzői jogok közös kezelésére vonatkozóan, amely célja a közös jogkezeléssel foglalkozó társaságok jobb elszámoltathatósága, átláthatósága és irányítása, továbbá hatékony vitarendezési mechanizmusok biztosítása, valamint a zeneipar engedélyezési rendszerének tisztázása és egyszerűsítése; e tekintetben hangsúlyozza, hogy egyértelműen meg kell különböztetni a különböző tartalomtípusok engedélyezési gyakorlatát, nevezetesen az audiovizuális és filmalkotások, valamint a zenei művek esetében; emlékeztet arra, hogy az audiovizuális alkotások engedélyezése egyéni szerződéses megállapodások mellett egyes esetekben a díjkövetelések közös kezelése alapján történik;

29. hangsúlyozza, a Bizottságnak a 2001/29/EK irányelv alkalmazására vonatkozó jelentése(7) megállapítja, hogy bizonyos esetekben az egyes tagállamokban az 5., 6. és 8. cikk rendelkezéseit eltérően hatják végre, aminek eredményeként a tagállami bíróságok eltérően értelmezik azokat, és határozataik is eltérőek; hangsúlyozza, hogy ezek már az audiovizuális ágazattal kapcsolatos különleges ítélkezési gyakorlat részévé váltak;

30. felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is szigorúan kövesse nyomon a 2001/29/EK irányelv alkalmazását, és a megállapításokról készítsen időszakos jelentéseket a Parlament és a Tanács számára;

31. felkéri a Bizottságot, hogy minden érintett szereplővel történt konzultációt követően oly módon vizsgálja felül a 2001/29/EK irányelvet, hogy ezáltal az 5., 6. és 8. cikk rendelkezéseinek megfogalmazása pontosabbá váljon, azzal a céllal, hogy biztosítsa az információs társadalomban a szerzői jogok védelmére vonatkozó jogi keret uniós szintű harmonizációját;

32. következetes európai szabályok megállapítását támogatja a közös jogkezelő szervezetek felelősségteljes irányítása és átláthatósága, valamint az eredményes vitarendezési mechanizmusok tekintetében;

33. hangsúlyozza, hogy az egyszerűsített rendezés és összevonás – különösen az audiovizuális művek online terjesztésével kapcsolatos zenei jogok esetében – előmozdítaná a belső piacot, és felszólítja a Bizottságot, hogy a közös jogkezelésről szóló, már bejelentett jogi aktusban ezt megfelelően vegye figyelembe;

34. rámutat arra, hogy a médiumok folyamatos konvergenciája nemcsak a szerzői jog, hanem a médiajog területén is új megoldási megközelítéseket igényel; felszólítja a Bizottságot, hogy a legújabb technológiai fejlődés figyelembevétele mellett vizsgálja meg azt, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvben a lineáris és nem lineáris szolgáltatások tekintetében foglalt eltérő szabályok mennyire időszerűek még;

35. a lineáris és nem lineáris szolgáltatások közötti, egyre inkább elavulttá váló megkülönböztetés ellenére célszerűnek tartja a gyermekeknek szóló lineáris szolgáltatások, a hírek és tájékoztató műsorok esetében a reklámra vonatkozó korlátozásokat; ösztönzi mindazonáltal, hogy gondolkodjanak el a reklámidők műsorokon és platformokon átívelő elszámolási rendszereinek új formáiról, amelyek segítségével a jó minőségű tartalmakat elősegítő ösztönzők teremthetők, amelyek egyformán emelik a lineáris műsorok minőségét és az online sokszínűséget, anélkül hogy terhet jelentenének a magán műsorszolgáltatók bevételi oldalára nézve;

36. hangsúlyozza, hogy a digitális környezetre továbbra is a területi előállítási és terjesztési rendszerek alternatívájának kell vonatkoznia, mivel úgy tűnik, hogy az audiovizuális piac szervezetének e formája alkotja az európai audiovizuális művek és filmalkotások finanszírozásának alapját;

37. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be elemzést arról, hogy a kölcsönös elismerés elve ugyanúgy alkalmazható-e a digitális termékekre, mint a fizikai értelemben vett termékekre;

Azonosítás

38. véleménye szerint az új technológiák felhasználhatók lennének a jogrendezés elősegítése érdekében; örvendetesnek tartja ezzel kapcsolatban az audiovizuális művek szabványos nemzetközi azonosító számára (ISAN) vonatkozó kezdeményezést, amely megkönnyíti az audiovizuális művek és a jogtulajdonosok azonosítását; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az ISAN-rendszer szélesebb körű alkalmazását elősegítő intézkedések bevezetését;

Jogosulatlan használat

39. felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel az adatfolyam-átviteli szolgáltatásokat igénybe vevő internethasználók jogbiztonsága érdekében, valamint hogy vizsgálja meg különösen azt, miként akadályozható meg a fizetési rendszerek használata és a reklámok útján történő finanszírozás a nem engedélyezett letöltést és adafolyam-átvitelt biztosító fizetős platformokon;

40. felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartását, és küzdjenek az alkotások – többek között adatfolyam-átvitelen keresztül történő – nem engedélyezett elérhetősége és terjesztése ellen;

41. felhívja a figyelmet azoknak a közösségi platformoknak a fejlődésére, amelyek az internethasználóknak felajánlják, hogy anyagilag járuljanak hozzá egy film vagy egy dokumentumfilm elkészítéséhez, miáltal úgy érezhetik, hogy az alkotási folyamat részeseivé válnak; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy rövid távon nehezen képzelhető el, hogy ez a finanszírozási forma a hagyományos finanszírozási források helyébe lépjen;

42. elismeri, hogy – amennyiben léteznek jogi lehetőségek – az online szerzői jogok megsértése továbbra is problémát jelent, ezért a szerzői jogokkal védett kulturális anyagok jogszerű online rendelkezésre állását ki kell egészíteni a szerzői jogok megerősített érvényesítésével az interneten, az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, különös tekintettel a tájékoztatás szabadságára és a szólásszabadságra, a személyes adatok védelmére és a magánélethez való jogra, valamint az „egyszerű adatátvitel” elvére;

43. felszólítja a Bizottságot, hogy az analóg piacot célzó 2004/48/EK irányelvnek a digitális piacra alkalmazható hatékony megoldások kialakításához szükséges módosítások elvégzése érdekében történő felülvizsgálata keretében mozdítsa elő egy jogbiztonsági keret kidolgozását;

Javadalmazás

44. emlékeztet arra, hogy megfelelő díjazást kell biztosítani a jogtulajdonosok számára az audiovizuális tartalmak online terjesztéséért; megállapítja, hogy annak ellenére, hogy ezt a jogot 2001 óta uniós szinten elismerik, még mindig nincs megfelelő díjazás a művek online elérhetővé tételéért;

45. úgy véli, hogy e díjazásnak a művészi alkotás ösztönzésére kellene törekednie, továbbá az európai versenyképesség növelésére és az ágazat sajátosságainak, a különféle szereplők érdekeinek, illetve a lényegegesen egyszerűbb engedélyezési eljárások iránti igénynek a figyelembe vételére; felszólítja a Bizottságot, hogy – az összes érdekelttel együttműködve – serkentse az alulról induló megoldásokat, a specifikus uniós jogalkotás továbbfejlesztése érdekében;

46. egyetért azzal, hogy alapvető fontosságú, hogy egy méltányos és a szerzők alkotásainak a hasznosítás valamennyi formájának – különösen az online hasznosításnak a – terjedelmével arányos díjazást biztosítsanak a szerzők és előadók számára; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy tiltsák meg az ezen elvbe ütköző kivásárlási szerződéseket;

47. kéri a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok listájának összeállítása érdekében mielőbb terjesszen elő egy olyan tanulmányt, amely megvizsgálja a nemzeti szinten jelenleg szerzők és előadók vonatkozásában alkalmazott különböző díjazási mechanizmusok különbségeit;

48. kéri a szerzők és előadók alkupozíciójának kiegyensúlyozását azáltal, hogy a szerzők és az előadók számára biztosítják a díjazás elidegeníthetetlen jogát alkotásaik bármilyen formában történő hasznosítása tekintetében, ideértve a folyamatos díjazást abban az esetben, ha egy producerre ruházzák át kizárólagos hozzáférhetővé tételi jogukat;

49. felszólít intézkedések meghozatalára a jogosultak méltányos díjazása érdekében az audiovizuális művek terjesztése, továbbközvetítése vagy ismételt szolgáltatása során.

50. támogatja, hogy a jogtulajdonosok számára megfelelő díjazás biztosításának legjobb módját a kollektív szerződések, ennek részeként az elfogadott szabványos szerződések, a kibővített közös engedélyek és a közös jogkezelő szervezetek közötti preferenciális választás jelenti;

Engedélyezés

51. rámutat arra, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos uniós vívmányok önmagukban nem zárják ki eleve a több területre érvényes vagy páneurópai önkéntes engedélyeztetési mechanizmusokat, viszont a tagállamok közötti kulturális és nyelvi különbségek, valamint a szellemi tulajdonnal össze nem függő nemzeti szabályok eltérései európai szinten rugalmas és kiegészítő megközelítést tesznek szükségessé az egységes digitális piac megvalósítása érdekében;

52. rámutat arra, hogy a több területet lefedő vagy páneurópai engedélyezési mechanizmusoknak továbbra is önkéntesnek kell maradniuk, és hogy a tagállamok közötti nyelvi és kulturális különbségek – a nemzeti szabályok szerzői jogi joghoz nem kapcsolódó eltérései mellett – sajátos kihívásokkal járnak; meggyőződése ezért, hogy a páneurópai engedélyezést illetően rugalmas megközelítésre van szükség, a jogosultak védelme és az egységes digitális piac felé tett előrelépés mellett;

53. véleménye szerint amennyiben az audiovizuális alkotások fenntartható, több területre érvényes engedélyeztetése ösztönözhető és támogatható az egységes digitális piacon, annak elő kell segítenie a piacorientált kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy a digitális technológiák minden egyes piac tekintetében új és innovatív módot biztosítanak az ilyen művek kínálatának egyéni igényekhez való alakítására és gazdagítására, valamint a fogyasztói igények kielégítésére, beleértve a személyre szabott, határokon átnyúló szolgáltatásokat is; szorgalmazza a digitális technológiák jobb kihasználását, aminek kiindulópontként kell szolgálnia az audiovizuális művek legális kínálatának differenciálásához és megsokszorozásához;

54. véleménye szerint az átláthatóság elősegítése, a problémák feltérképezése, illetve a megoldásukra szolgáló egyértelmű, hatékony és megfelelő mechanizmusok meghatározása érdekében az engedélyezési feltételeket, engedélyek jogosultjait és a kínálatokat illetően naprakész információra és átfogó, európai szintű vizsgálatokra van szükség;

55. megjegyzi, hogy a digitális korban az audiovizuális jogok igazgatását az alkotások kereskedelmi célú hasznosítása érdekében könnyebbé lehetne tenni, ha a tagállamok előmozdíthatnák a hatékony és átlátható engedélyezést, beleértve az önkéntes kibővített közös engedélyezést ott, ahol jelenleg ezek hiányoznak;

56. megjegyzi, hogy a kulturális vezetők és a tagállamok részvételével hasznos lenne vitát indítani olyan intézkedések megtétele érdekében, amelyeknek köszönhetően a nyilvános archívumok teljes mértékben kihasználhatnák a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket a mozgóképörökséghez tartozó művek esetében, nevezetesen a dematerializált művek nem kereskedelmi léptékű, távolról való hozzáférése tekintetében;

57. üdvözli a zöld könyv megjelenésével elindított bizottsági konzultációt és az audiovizuális ágazat engedélyezési mechanizmusokkal – amelyek a digitális egységes piacon a kulturális sokszínűség és az erős európai audiovizuális ipar támogatása összefüggésében egyaránt rendkívül fontosak az ágazat folyamatos fejlődése szempontjából – kapcsolatos sajátosságainak elismerését, ;

Kölcsönös átjárhatóság

58. felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a közös jogkezelés hatékony, funkcionális és interoperábilis rendszereken alapul;

Héa

59. hangsúlyozza, hogy sürgősen párbeszédet kell indítani a tagállamokban alkalmazott eltérő mértékű héa-k kérdéséről, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze intézkedéseiket ezen a területen;

60. hangsúlyozza, hogy az online és a nem online szolgáltatások közötti különbségek felszámolása érdekében a kulturális áruk és szolgáltatások digitális forgalmazása tekintetében fontolóra kell venni egy csökkentett mértékű héa alkalmazását;

61. hangsúlyozza, hogy az online és hagyományos módon értékesített kulturális audiovizuális művekre azonos héakulcsot kell alkalmazni; úgy véli, hogy a kedvezményes héakulcsnak az Unió területén letelepedett szolgáltató által az Unióban lakóhellyel rendelkező személy számára értékesített online kulturális tartalmakra való alkalmazása vonzóbbá tenné a digitális platformokat; ezzel kapcsolatban emlékeztet a héa-jogszabályoknak az egységes digitális piac fellendítése érdekében történő korszerűsítéséről szóló 2011. november 17-i állásfoglalására(8) valamint a héa jövőjéről szóló 2011. október 13-i állásfoglalására(9) ;

62. felhívja a Bizottságot, hogy az unión kívüli online audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan hozzon létre olyan jogi keretet, amely az uniós szolgáltatásokra vonatkozókkal megegyező kötelezettségeket ír elő, amennyiben e szolgáltatások közvetlenül vagy közvetve az uniós közönséget célozzák;

Az audiovizuális alkotások védelme és támogatása

63. felhívja a figyelmet azokra a körülményekre, amelyek között a digitális korban az audiovizuális alkotások helyreállítását, megőrzését, valamint kulturális és pedagógiai célokra történő rendelkezésre bocsátását végzik, és hangsúlyozza, hogy erre a kérdésre különleges figyelmet kell fordítani;

64. ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsák végre az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, és javasolja számukra, hogy ellenőrizzék, hogy a közönség által hozzáférhető különböző audiovizuális médiaszolgáltatók ténylegesen miként mutatják be és hasznosítják az európai műveket, különösen a filmeket és a dokumentumfilmeket, továbbá hangsúlyozza, hogy a szabályozó hatóságoknak szorosabban együtt kell működniük a filmfinanszírozó szervezetekkel;

65. felkéri a Bizottságot, hogy találjon mechanizmusokat a mozgóképörökséggel foglalkozó európai intézményekben tárolt, archivált audiovizuális anyagokhoz való hozzáférés előmozdítására; megállapítja, hogy az európai audiovizuális anyagok jelentős hányada a lanyhuló fogyasztói érdeklődéshez és a korlátozott tárolási időhöz kapcsolódó okok miatt gyakran nem érhető el a kereskedelmi forgalomban;

66. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ösztönözzék e művek digitalizálásának, megőrzésének és oktatási célú – többek között határokon is átnyúló – felhasználhatóságának támogatására irányuló megoldásokat;

67. emlékeztet az Europeana digitális könyvtár jelentőségére, és úgy véli, hogy a tagállamoknak és a kulturális intézményeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk ennek hozzáférhetőségére és láthatóságára;

68. úgy véli, hogy a kulturális források digitalizálása és megőrzése, valamint az azokhoz való fokozott hozzáférés óriási gazdasági és társadalmi lehetőségeket kínál, és Európa kulturális és kreatív kapacitásai jövőbeni fejlesztésének, valamint az e téren megvalósuló ipari jelenlétének alapvető feltétele; ezért támogatja a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2011. október 27-i bizottsági ajánlást(10) , és az ebbe az irányba haladó, korszerű intézkedéscsomag létrehozására irányuló javaslatot;

Oktatás

69. hangsúlyozza, a digitális készségek és a médiaműveltség előmozdításának fontosságát minden uniós polgár számára, beleértve az időseket és a fogyatékossággal élőket, például a nagyothallókat, valamint a társadalomban meglévő digitális szakadék csökkentésének jelentőségét, mivel ezeknek alapvető szerepük van a társadalmi részvétel és a demokratikus polgárság szempontjából; emlékeztet a közszolgálati média által közszolgálati küldetéseinek részeként e tekintetben betöltött fontos szerepre;

70. megismétli, hogy rendkívül fontos beépíteni az új technológiákat a nemzeti oktatási programokba, valamint hogy életkortól függetlenül különösen jelentős az összes uniós polgár médiaműveltségének és digitális jártasságának fejlesztése, hogy e területeken is fejlesszék és kamatoztathassák képességeiket;

71. hangsúlyozza, hogy európai és nemzeti tájékoztató kampányokra van szükség, amelyek felhívják a figyelmet a szellemi tulajdonjogok fontosságára és az audiovizuális művek online terjesztésére rendelkezésre álló legális csatornákra; rámutat arra, hogy a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell azokról a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdésekről, amelyek a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások keretében történő fájlmegosztás esetén felmerülhetnek;

72. felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy határozottabban közvetítsék a szerzői jogi védelem és a kapcsolódó méltányos díjazás fontosságát a nyilvánosság felé;

73. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az oktatási intézmények sajátos státuszát az audiovizuális művek internetes hozzáférését illetően;

MEDIA 2014–2020

74. emlékeztet arra, hogy a MEDIA program önálló márkaként elismertségre tett szert, és döntő fontosságú annak érdekében, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban egy ambiciózus MEDIA program valósuljon meg a jelenlegi program szellemében;

75. hangsúlyozza, hogy a MEDIA számára elengedhetetlen, hogy kizárólag az audiovizuális ágazatra összpontosító speciális programként tovább működhessen;

76. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek…”

Forrás:
Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről (2011/2313(INI)); Európai Parlament; 2012. szeptember 11.
Procedure file : Online distribution of audiovisual works in the European Union : 2011/2313(INI)
Szerkesztői megjegyzés:
„Héa”=„ÁFA”

Magyar háló: a szakadék szélén

„Gyakorlatilag leállt az internethasználók táborának bő másfél évtizede tartó bővülése: az elmúlt két évben – a mobilnet látványos terjedése ellenére – százalékban alig mérhető a növekedés. Az elsődleges ok nyilvánvalóan a válság, de szerepet játszik az is, hogy a világra nyitott, képzett és jövedelemmel rendelkező rétegek gyakorlatilag száz százalékban neteznek, a „leszakadók” nagyobbik részét viszont nem lehet elérni a világhálóval.

A 15–69 éves (vagyis kereskedelmi és tartalom-előállítási szempontból igazán számító) népesség körében 62 százalékon állunk, ami 4,6 millió embert jelent. Ez a szám évek óta alig változik: az adatok alapján Európa középmezőnyében rekedtünk.

Ami bizonyos mutatóink alapján szinte hízelgő ugyan, versenyképességi szempontból viszont tragikus (az átlagosnál gyorsabb növekedésű és „válságállóbb” államok ugyanis kivétel nélkül az internethasználati rangsor élmezőnyében vannak). A digitális szakadék a legfrissebb, második negyedév végi NMHH-gyorsjelentés szerint nem szélesedett tovább, ugyanakkor egyre élesebben választja ketté az ötvenen inneni és túli korosztályokat: a szakadék két partján nagyjából 30 százalékpontnyi különbség mutatkozik az internetezők arányában.

Hagyományos telefonvonalon már csak mintegy 780 ezren interneteznek, és a számuk, illetve az arányuk folyamatosan csökken, miközben a kábeles kapcsolatot használók esetében fordított a tendencia (utóbbiak mintegy 850 ezren vannak jelenleg).

Az optikai hálózatra csatlakozók száma valamivel kevesebb 300 ezernél. Összesen bő 2,1 milliónyian kapcsolódnak valamilyen vezetéken keresztül az internetre, a legtöbben a Magyar Telekom és az UPC ügyfeleként. A fenti értékekből az is kiderül, hogy immár a netezők többsége mobilinternet-előfizető: ők júliusban 2,64 milliónyian (illetve – ha csak az aktív, vagyis az utóbbi három hónap során adatforgalmat mutató kapcsolatokat tekintjük – 2 millió 22 ezren) voltak. Mondhatjuk úgy, hogy a lemondott xDSL (széles sávú telefonvonalas) előfizetéseket váltják át az emberek mobilinternetre.

Mivel a nethasználat életkor, nem, iskolai végzettség és jövedelem szerint is sokkal biztosabban szűri a népességet, mint – mondjuk – a tévénézés, nem meglepő, hogy a hirdetések is egyre inkább erre a területre összpontosulnak: a tavalyi évben nagyjából az összes reklámköltés 19 százaléka, mintegy 28,5 milliárd forint érkezett a tartalomszolgáltatókhoz. Vagyis az online szektor a felhasználók számának érdemi növekedése nélkül tudta kismértékben növelni a bevételeit.

Ha a magyar adatokat európai összehasonlításban vizsgáljuk, kiderül, hogy egyetlen területen, a Facebook-használatban vagyunk versenyben a dobogós helyezésekért (az EU-tagállamokban az internetezők szűk 50 százaléka regisztrált a közösségi oldalra, Magyarországon viszont közel négymillió Facebook-felhasználó van, ami az internetusereken belül nagyjából 80 százalékos lefedettséget jelent. Ugyanakkor az EU-ban az átlagos internetpenetráció 72 százalék, vagyis éppen 10 százalékkal magasabb a magyar aránynál.

Az élmezőnyt Svédország, Luxemburg, Hollandia és Finnország alkotja (90 százalék körüli mutatókkal), de az első 10-be két kelet-európai állam is belefért. Némiképp talán meglepő, hogy nemcsak az internetes éltanulóként emlegetett Észtország (78 százalék), hanem a Magyarországnál infrastrukturális szempontból sokszor fejletlenebbnek gondolt – és a társadalmi rétegződést tekintve hozzánk hasonló – Szlovákia is ebbe a körbe tartozik, utóbbi méghozzá 79 százalékos aránnyal.”

Forrás:
Magyar háló: a szakadék szélén; Népszabadság; 2012. szeptember 10.

Szabadon felhasználhatóvá vált az európai digitális gyűjtemény anyaga

„A hányatott sorsú, az eredetileg hangoztatott ígéreteket még messze nem teljesítő európai digitális kulturális gyűjtemény ma közleményt adott ki, melyben bejelentik, hogy az Europeana körülbelül 20 millió tételből álló anyagának leírását szabadon felhasználhatóvá tették – bár ez nem teljesen pontos megfogalmazás, ugyanis a metaadatok alkalmazásprogramozási felületen (API) történő felhasználása a Creative Commons (CC) egyik speciális licence (CC0 1.0) alapján történhet meg – mely valójában nem is tartozott a CC-licencek közé. Ez a „public domain” licenc, vagyis az ide tartozó anyagok közkincsnek számítanak, és gyakorlatilag korlátlanul, akár kereskedelmi célból is felhasználhatóak.

Az Europeanáról tudni kell, hogy nem egy önálló gyűjtemény, hanem egy központi szervezet, saját adatbázis-menedzseléssel, és az anyagait körülbelül 2200 nemzeti, örökségmegőrzéssel foglalkozó szervezettől „kapja”. A mostani, az „Open Data” kezdeményezésre támaszkodó bejelentés főképp azért fontos, mivel összhangban van az Európai Uniónak a Neelie Kroes, a digitális menetrendért felelős alelnök által hangsúlyosan képviselt, a digitális szakadékot többek között a szabad adatáramlással, a kultúrakincsek megoszthatóságával felszámolni kívánó törekvésével.

A lépést hosszas egyeztetési folyamat előzte meg, hiszen minden egyes, anyagot biztosító szervezettel tárgyalni kellett. Az egységesítési felé tartó folyamat célja, hogy a különféle érdekek által védett anyagokat az érdeklődők könnyedén megtalálhassák, így páratlan lehetőség került a fejlesztők kezébe: a gyűjtemény anyagát felhasználva ezernyi módon terjeszthetik és népszerűsíthetik az európai kultúra alkotásait.”

Forrás:
Szabadon felhasználhatóvá vált az európai digitális gyűjtemény anyaga; Dajkó Pál; IT café; 2012. szeptember 12.
Szerkesztői megjegyzés:
Nem a digitalizált kultúrjavak lettek szabadon felhasználhatóak, hanem az őket leírő metaadatok („katalógus”).