Skip to main content

12. szám, 2014. március 24.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A közigazgatási reform központi kérdése az ügyfelek minél jobb kiszolgálása

„A közigazgatási reform központi kérdésévé tette az ügyfelek minél jobb kiszolgálását, azaz az állam szolgáltató funkcióját – jelentette ki Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára kedden Budapest hetedik kormányablakának ünnepélyes megnyitóján.

A jó állam egyik fontos funkciója az, hogy az állampolgárok egyszerűbben tudják intézni az ügyeiket – mondta Répássy Róbert emlékeztetve arra, hogy a kormányablakok, az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok megnyitása már 2011-ben megkezdődött.

Közölte, ebben az évben a már átadottakkal együtt összesen 100 új kormányablak nyílik meg az országban.

Répássy Róbert elmondta, a XIII. kerületi Gács utcánál található bevásárlóközpontban megnyíló kormányablak is bizonyítja, hogy a közigazgatás olyan szolgáltatás, amelyet lehetőség szerint minél közelebb kell vinni az emberekhez. Oda kell „kitelepülnie a közigazgatásnak”, ahol azt minél többen igénybe tudják venni – tette hozzá.

Közölte, a közigazgatási szolgáltatásokat a most átadott kormányablakban munkanapokon 8-tól 20 óráig lehet igénybe venni.

Répássy Róbert elmondta azt is, hogy a kormányablakok „új generációjának” egy része Tesco bevásárlóközpontokban nyílik majd meg.

Pesti Imre, a főváros kormánymegbízottja elmondta, reményeik szerint Budapesten 2015-ig végéig 35-40 kormányablak nyílik, ahol az állampolgárok szinte valamennyi ügyet el tudnak majd intézni.

Szavai szerint a kormányablakokban az ügyfelek átlagosan öt perc várakozási idő után negyed óra alatt el tudják intézni az ügyeiket.

A kormányablakot egy nemzeti színű szalag átvágásával Répássy Róbert, Pesti Imre, valamint Hollósi Antal Gábor és Szalay Péter fideszes országgyűlési képviselő nyitotta meg.”

Forrás:
A közigazgatási reform központi kérdése az ügyfelek minél jobb kiszolgálása; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. március 18.

Növekszik a helyi döntéshozók szerepe az uniós fejlesztési források odaítélésénél

„Az idén kezdődő uniós költségvetési ciklusban nő a helyi döntéshozók szerepe a fejlesztési források odaítélésénél, nem Budapestről döntik el, hogy melyik beruházás juthat ilyen forrásokhoz – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára szombaton Pécsen.

Csepreghy Nándor az Uniós fejlesztések nyílt napja című programsorozat pécsi állomásán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a következő hét év uniós fejlesztési forrásainak odaítélésében jelentős beleszólási lehetőséget kapnak a megyei és városi önkormányzatok. A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy az ország a 2014-2020-as költségvetési ciklusban összesen 10 500 milliárd forintnyi uniós forrásra tarthat igényt.

Az összeg 60 százalékát pedig gazdaságfejlesztésre fogják felhasználni. Csepreghy Nándor elmondta, azért volt szükség a források átcsoportosítására, hogy Magyarország a régió legversenyképesebb országa lehessen 2020-ig. Kitért arra, hogy 2007 és 2013 között Magyarország a források alig 16 százalékát fordította gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési célokra. Felidézte, hogy az elmúlt hét évben országosan 8200 milliárd forintnyi forrás állt az ország rendelkezésére, és ezt sikerült teljesen lekötni.

Ez idő alatt több mint 63 ezer fejlesztés valósult meg, csak a Dél-Dunántúlon 2500, összesen 600 milliárd forintnyi fejlesztési programot hajtottak végre. Csizi Péter (Fidesz) országgyűlés képviselő, a baranyai megyeszékhely alpolgármestere arról számolt be, hogy Pécsen 2007 és 2013 között 1500 nyertes pályázat után valósultak meg uniós programok 130 milliárd forint értékben.

Felidézte: javarészt EU-s forrásokból épült Pécs hangversenyterme, a Kodály Központ, a Zsolnay Kulturális Negyed, újult meg Pécs főtere és számos közterülete, jön létre 21. századi egészségügyi ellátóközpont a megyeszékhelyen, valósulnak meg iskolafelújítások városszerte. Hozzátette: a látványos programok mellett olyan fejlesztések is megvalósultak, mint a városi zajtérkép elkészítése, a környezetvédelmi beruházások, az oktatási intézmények technológiai korszerűsítése, a pécsi cégek innovációs fejlesztései.

Csizi Péter az elmúlt hét év pécsi tapasztalatairól azt mondta, az első, Magyarországot érintő uniós költségvetési ciklus gyermekbetegségeit a kormány igyekezett kijavítani. Megjegyezte: öt évvel ezelőtt sok önkormányzatnak még problémát jelentett, hogyan teremtse elő az uniós finanszírozású beruházások jelentősnek számító önerejét, gyakran ehhez komoly hiteleket kellett felvenniük a helyhatóságoknak. „Ma már nem kell ettől tartani, hiszen az önkormányzatok számára kiírt pályázatok jelentős része száz százalékban vagy ehhez közelítő intenzitással fedezi a beruházások költségét, más esetben pedig a kormány önerő-támogatást nyújt” – mondta a politikus.

Az idén harmadik alkalommal rendezik meg országszerte az Uniós fejlesztések nyílt napja elnevezésű programsorozatot, amelynek keretében március négy hétvégéjén országszerte több mint ötven helyszínen várják programokkal a látogatókat. A programsorozat célja, hogy az emberek megértsék: az uniós támogatások, a fejlesztések nem elvont fogalmak, hanem konkrét, megvalósult beruházásokat jelentenek.”

Forrás:
Növekszik a helyi döntéshozók szerepe az uniós fejlesztési források odaítélésénél; Miniszterelnökség; 2014. március 22.

Okmányirodával közös, új típusú Kormányablak nyílt Kalocsán

„Dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára Kalocsán, 2014. március 20-án adta át Bács-Kiskun megye első, új típusú, az okmányirodai szolgáltatásokat is ellátó Kormányablakát. Az ősi érseki városban rendezett eseményen részt vett dr. Kerényi János, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja és Font Sándor országgyűlési képviselő, akik Török Ferenc polgármesterrel közösen vágták át a Kormányablak megnyitását jelképező nemzetiszínű szalagot.

A vendégeket és az érdeklődőket elsőként dr. Kerényi János köszöntötte, aki annak a véleményének adott hangot, hogy Kalocsán 2010-ban történt meg az igazi rendszerváltás. Az új városvezetés konstruktív partner volt a 21 települést magában foglaló Járási Hivatal kialakításában, és hatékony segítséget nyújtott ahhoz is, hogy a Kormányablak helyéül szolgáló mintegy 25 millió forint európai uniós és kormányzati forrásból létrejövő épületrész magas fokon feleljen meg új funkciójának. A kormánymegbízott köszönetét fejezte ki a Kormányablak kialakításában közreműködőknek, majd sikeres munkát, elégedetten távozó ügyfeleket kívánt a Kormányablakban dolgozó munkatársaknak.

Dr. Szabó Erika államtitkár köszöntőjében felelevenítette a területi közigazgatás 2010-ben kezdődött rendszerszintű átalakításának főbb állomásait. Mint mondta, az integrált kormányzati ügyfélszolgálat a magasabb szintű, jobb, kulturáltabb ügyintézés lehetőségét teremti meg. Az új, átalakított közigazgatás alapelve, hogy kifelé a legegyszerűbb, befelé a leghatékonyabb legyen az állam. Az új típusú, okmányirodával kombinált Kormányablakban az állampolgárok szakmailag és emberileg is felkészült ügyintézőkkel találkoznak, akik valódi segítséget és támogatást nyújtanak az oda telepített 241 ügytípusban.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a kormányváltás előtt az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalma elfogyott. Ezért az új kormány úgy döntött, hogy a fókuszt az ügyfélre helyezi. Ennek megfelelően a közigazgatás átalakítása új, ügyfélbarát szemléletmóddal párosult. A terv kezdettől fogva az volt, hogy az okmányirodákkal közös Kormányablakokat alakítsanak ki, így működjenek a korszerűbb, az eddigieknél bővebb ügykörű ügyintézési pontok. Ehhez informatikai fejlesztések kellettek, hogy az ügyintézők is könnyebben tudják az ügyeket kezelni, valamint az állampolgárok is kényelmesen, minél több ügyet tudjanak egy helyen elintézni. A cél Kalocsán már megvalósult: olyan közigazgatás működik, ahol az ügyintézők, az ügyek kerülnek közelebb a polgárokhoz, és nem a polgároknak kell az ügyek után járniuk, hiszen az az idő, amit a polgár ügyintézéssel tölt, az kiesett idő mind nemzetgazdasági, mind családi szempontból.

Dr. Szabó Erika rámutatott: a kormányablakban dolgozó munkatársak olyan képzésen vettek részt, amely a szakmai tudás megteremtése mellett kommunikációs és konfliktuskezelő képességüket is fejlesztette. A képzés mellett egy egységes tudásbázis is létrejött, mely kiszolgálja az ügyfélszolgálatok munkatársait. A tudástár egy olyan informatikai alapon működő adatbázis, amely az adott ügykörre vonatkozóan minden, az érdemi ügyintézéshez szükséges információt, jogszabályi hivatkozást tartalmaz. Ez több mint 2000 ügykörben segíti az eligazodást. Mivel a kormányablakok közvetlen találkozást biztosítanak az állampolgárokkal, ezáltal a közigazgatás hatékonyságának indikátorai is. A közvetlen találkozásból mérhető majd le a közigazgatáshoz való viszony, a közigazgatásba vetett hit, hogy az állampolgárok hisznek a jó államban és a jó közigazgatásban.

Font Sándor országgyűlési képviselő Kalocsa városnak a járásban betöltött szerepét hangsúlyozva elmondta: Kalocsa a történelmi gyökereihez igazodva nemcsak a szűkebb járásnak, hanem a térségnek is az egyik meghatározó központja kíván lenni. Ezt a város vezetése által képviselt folyamatot erősíti a most megnyíló Kormányablak is.

Török Ferenc polgármester elmondta: a városi önkormányzat arra törekedett, hogy a városi és a járási közigazgatást – a külső homlokzatán ezekben a hetekben megújuló – városháza épületében tartsa. Gratulált a Kormányablak zökkenőmentes és magas színvonalú kialakításához, amely immár lehetővé teszi, hogy hétfőtől péntekig, 8-20 óráig bárki kulturált körülmények között, felkészült kormánytisztviselők közreműködésével intézze az ügyeit.

A beruházást lehetővé tevő EKOP-1.2.26 kódú, A járások informatikai infrastruktúrájának fejlesztése, az EKOP-2.1.23 kódú, A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe, valamint az EKOP-1.1.4 kódú, Központosított kormányzati Informatikai rendszer kiterjesztése megnevezésű projektekből a modern informatikai eszközök és innovatív ügyfélszolgálati megoldások a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által kerültek beszerzésre. Az egységes arculati elemek megtervezése és a bútorzat beszerzése a TIOP-3.3.1/A kódú, a Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés című projektből valósult meg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által.”

Forrás:
Okmányirodával közös, új típusú Kormányablak nyílt Kalocsán; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal; 2014. március 20.

Baranyában másodikként Mohácson fogadja kormányablak az ügyfeleket

„A március 14-i pécsi kormányablak átadás után március 20-án – Baranyában másodikként – Mohácson nyílt integrált ügyintéző pont. Az ünnepélyes hangulatú nyitórendezvényen dr. Hargitai János Baranya megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő és dr. Deák Rita miniszteri biztos mondott köszöntő beszédet.

– Ami itt ma történik, az a területi államigazgatási rendszer átalakításának a végpontja és egyben a célja – fogalmazott a kormánymegbízott, aki – miután áttekintette az eddig vezető utat – reményét fejezte ki, hogy jövő ilyenkor a megye minden járási székhelyén működnek majd a kormányablakok.

A mohácsi kormányablak különlegessége abban áll, hogy az integrált ügyintézés mellett a megyeszékhelyen kívül csak itt történik állampapírok forgalmazása is – emelte ki a politikus.

Hangsúlyozta, vannak olyan ügyek, melyekhez elengedhetetlen az ügyfél személyes jelenléte, mint például az igazolványkép készítés, de más esetekre a környező településeken ügysegédi rendszer áll a lakosság rendelkezésére, hogy minél kevesebbszer kelljen Mohácsra utazniuk a nem mohácsi állampolgároknak.

– Ahhoz hogy a kormányablakok jól működhessenek a fizikai, az informatikai és a szellemi pillért kellett összhangba hozni – tette hozzá a kormánymegbízott által elmondottakhoz dr. Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa.

– A szolgáltató állam, így a kormányablak is, arról szól, hogy kellemes környezetben, gyomorgörcs nélkül tudjuk előadni a problémáinkat, kérdéseinket a felkészült és készséges ügyintézőknek – húzta alá a miniszteri biztos.

A Mohácsi Járási Hivatal vezetője, Müllerné dr. Juhos Bernadett arról számolt be, hogy a kilenc rendelkezésre álló ablak közül kettő kormányablak, a többi okmányirodai funkciót tölt be. Ezenfelül további nyolc háttér munkaállomás feladata az ügyek feldolgozása.
A kormányablak ügyfélfogadási ideje hétfőtől péntekig reggel nyolc órától este nyolcig tart ebédszünet nélkül, az ajtóban pedig ügysegéd könnyíti meg az eligazodást. ”

—————

„…A járási kormányablak minden hétköznap 8:00-20:00 óráig tart nyitva, ahol összesen 266 ügytípus intézésére nyílik lehetőség. Az ügycsoportok egyaránt magukban foglalják a teljes körű okmányirodai szolgáltatást (pl.: személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély iránti kérelmek), valamint az egyes szakigazgatási szervek szolgáltatásait (pl.: családtámogatási kérelmek).

A kormányablakokban biztosítják a hozzánk forduló ügyfeleknek, hogy ne kelljen a különféle államigazgatási ügyeikkel hatóságtól hatóságig vándorolni. Az iratok továbbításával céljuk a gyors, hatékony és kényelmes szolgáltatás-nyújtás. Az ügyintézés folyamatosságát és gyorsaságát garantálja a kormányablakban dolgozó 12 tapasztalt ügyintéző, és az összesen 9 munkaállomás, ahol nemcsak az ügyfelek kérelmeinek befogadása, hanem a feldolgozása is megtörténik. Ügyfélbarát, felkészült ügyintézők várják az ügyfeleket. Rendelkezésükre állnak a legmodernebb informatikai és infokommunikációs eszközök, így érintőképernyős sorszámkiadó automata, tablet, amellyel szólítják az ügyeiket intéző állampolgárokat.

A kormányablakban teljesen megvalósult a fizikai akadálymentesítés, például parkolók, rámpák, széles ajtónyílások, alacsony ügyintézői pultok, mosdók kialakításával. A beépített technika segíti a vakok és gyengénlátók, a siketek és nagyothallók tájékozódását és kommunikációját. E mellett további cél a családbarát környezet valamint az infokommunikációs hozzáférés biztosítása.”

Forrás:
Elindult: Baranyában másodikként Mohácson fogadja kormányablak az ügyfeleket; Mohácsi Újság; 2014. március 20.
Megnyílt a mohácsi Kormányablak; 2014. március 20.

Közel negyedével nőtt az ügyintézési helyek száma Zalában

„Zala megyében 20 százalékkal több településen lehet államigazgatási ügyet intézni, mióta az önkormányzatoktól a járási hivatalok átvették ezt a feladatot. Év végéig nyolc helyen lesz kormányablak a megyében, a hévízit rendhagyó módon önkormányzati forrásból nyitották meg. A Rádió Orient műsorában Rigó Csaba kormánymegbízott kiemelte, az ügysegédeknek köszönhetően a legkisebb falvakban is megjelent a közigazgatás.

A hosszas előkészítés és társadalmi egyeztetés után Zala megyében 6 járást alakítottak ki. A korábbi megyei kirendeltségek alapján kiépített rendszerben Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót vált járásszékhellyé, emellett további 4 településen, Hévízen, Zalakaroson, Zalalövőn és Pacsán nyílt járási kirendeltség. Az okmányirodák bázisán kialakított ügyintézési helyszínek mellett a korábban nem becsatolt kistelepüléseken is megjelent az államigazgatás. Az ügysegédek a hét több napján kijárnak a falvakba, így már 20 százalékkal több helyen lehet ügyet intézni, mint korábban. Rigó Csaba kormánymegbízott a Rádió Orient műsorában elmondta, a feladatok szétválasztása és bővítése mellett a nyitva tartási időt is meghosszabbították. Emellett folyamatosak a rendszer finomhangolásai – tette hozzá.

A kormányablakok az állampolgárok érdekében jöttek létre, sztenderdizált, új típusú ügyfélszolgálati modellt honosítanak meg. Az ügyintézési pontokon minden ügyet azonnal kezelnek, megoldanak – utalt a 2011-től tapasztalható folyamatos fejlődésre a kormánymegbízott. „Zala megye szerencsés helyzetben van, a régióban 2015-ig folyamatosan bővül a hálózat. A február 20-án hévízi új kormányablak után március 12-én Lentiben adtak át új típusú ügyfélszolgálati pontot, míg március 21-én Zalaegerszegen adnak át újabb kormányablakot” – Rigó Csaba hozzátette, a 2014-es év végére további 5 kormányablak átadását tervezik. „A minőségből nem engedünk” – emelte ki a kormánymegbízott.

A kormányzati célok érdekében megszabott pluszfeladatok ellátására nem bővítik a személyi állományt, azonban a kollégák felkészültsége és a folyamatos összehangolt ellenőrzések miatt nincsenek fennakadások. Rigó Csaba példaként a dohányzást tiltó figyelemfelhívó táblák cseréjét emelte ki. A kormánymegbízott a földhivatali bejelentésekkel kapcsolatos pluszfeladatot kivételként emelte ki – ebben az esetben biztosította a kormány a feladat ellátásához szükséges plusz állományt.

A falugazdászok átkerülése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába zökkenőmentesen lezajlott – emelte ki a vendég. A kormánymegbízott hozzátette, a falugazdászok ismerik leginkább a terepet és a gazdák igényeit. A szervezeti struktúra másodlagos, a legfontosabb a gazdálkodók segítése. Rigó Csaba példaként a gázolaj igénylésénél, valamint a földalapú támogatások kérelmezésénél nyújtott támogatást emelte ki.

„A rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kormányzati cél. A döntéshozók jól mérték fel a magyar állampolgárok problémát” – utalt a gáz, áram, távhő, víz, csatorna és kéményseprési díjak többlépcsős csökkentésére a vendég. „A Megyei Államigazgatási Kollégiumban külön rezsicsökkentési bizottság működik, amelyben a fogyasztóvédelmi és törvényességi felügyeleti szakemberek mellett országgyűlési képviselők is helyet foglalnak. A közel egy éve működő bizottság így eredményesen képviseli az állampolgárok érdekeit” – a kormánymegbízott kiemelte, a rezsicsökkentésnek több ága van: példaként a rászorulóknak kiosztott hasított tűzifacsomagokat emelte ki.

A kormányablak-rendszer kiépítése részben hazai, részben pedig az Új Széchenyi-terv forrásainak segítségével zajlik. Hévíz város esetében azonban a település önkormányzati ráfordítását külön is hangsúlyozni kell, hiszen „Hévízen az országban szinte egyedülálló módon – a bútor és az informatika kivételével – az önkormányzat maga alakította ki az ügyintézési pontot” – emelte ki Rigó Csaba, hozzátette, az üzemeltetést a kormányhivatal állja.

A további kormányablakok fizikai kialakítása, valamint az arculat és az informatika kiépítése kiemelt jövőbeni cél. Rigó Csaba elmondta, az állampolgári elégedettséget folyamatosan mérik – a kitűzött cél az országosan eddig mért 94 százalékos átlagos érték, vagy annál jobb elégedettségi szint. „Jó úton járunk. Minden feltétel adott a hatékonyság növeléséhez, de még akad teendőnk.””

Forrás:
Közel negyedével nőtt az ügyintézési helyek száma Zalában; OrientPress; 2014. március 17.

Három oka van a megyék megvédésének

„A fejlesztési régiókkal szemben a megyék létjogosultságáról beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a Fejér megyei megyenap alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen. Hangsúlyozta, a magyarországi megyék már akkor is léteztek, „amikor az Európai Unió sehol sem volt”.

Semjén Zsolt azt mondta: az előző kormány „az EU bürokráciájának bűvöletében” meg akarta szüntetni a megyéket és fejlesztési régiókat akart létrehozni. Ezzel szemben a mostani kormánynak a megyék megvédésére szavai szerint három oka is volt.

„Ezeréves megyéket nem adunk fel, mert ha a Szent István óta fennálló rendszer ezer évig jó volt, jó lesz további ezer évig is” – hangsúlyozta. A másik oknak nevezte, hogy az emberek mindennapi életétől, az évszázados hagyományoktól idegenek voltak a Brüsszelben és Budapesten megrajzolt régiós térképek. Harmadrészt véleménye szerint nem igaz, hogy a magyar megyék nem alkalmasak az uniós fejlesztési programok lebonyolítására.

Meg kellett találni a megyék tényleges feladatát
A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kiemelte: az elmúlt években meg kellett találni a megyék tényleges feladatát, ezért a kormány alapvetően a pénzek elosztását adta feladatul, mert ott látják át az adott térséget és „józan ésszel tudják a forrásokat elosztani”. A kormánynak elsőként az adósságcsapdából kellett kimentenie a megyéket és a településeket; mára ez megtörtént – mondta.

Semjén Zsolt szerint a megyék életében kulcsfontosságúak a megyenapok, mert „ha saját értékeinkre nem vagyunk büszkék (…), akkor senki sem fogja megtenni helyettünk”. A megyenapokon a megyék kulturális, gazdasági, természeti értékei jelennek meg, így „a jelenlévők egészséges lokálpatrióta büszkeséggel tudatosíthatják azokat magukban” – tette hozzá.

Kulcsfontosságú a visegrádi együttműködés
Fontosnak nevezte, hogy Székesfehérváron a „lengyel barátok” is jelen vannak – ezzel az opolei vajdaságból és Opole városból (Fejér megye testvérmegyéjéből, illetve Székesfehérvár testvérvárosából) érkezett küldöttségre utalt. A miniszterelnök-helyettes jelezte: a visegrádi országok között olyan jövőbeli gazdasági, kulturális és védelmi együttműködés alakult ki, amely valamennyi országnak kulcsfontosságú. A lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok ugyanannak a kultúrkörnek részei és „megértik egymás szavát” – jegyezte meg…”

Forrás:
Három oka van a megyék megvédésének; mno.hu; 2014. március 22.

Elkezdődött a Kormányablakok akadálymentesítése Bács-Kiskun megyében

„A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 500.000.000 forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés” című, TIOP-3.3.1/A-12/2-2013-0009 azonosító számú pályázat megvalósítására az Új Széchenyi Terv keretében. A beruházás során a kormányablakok által végzett közszolgáltatások komplex akadálymentesítése valósul meg.

Sikeresen pályázott a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a TIOP-3.3.1/A-12/2 kódszámú, „A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés” című konstrukció keretében. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal konzorciumi partnerségben a „Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalban a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés” című, TIOP-3.3.1/A-12/2-2013-0009 azonosító számú projektre 500 millió forint uniós támogatásban részesült.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretén belül 2011. január 1-jén megnyílt első 29 kormányablak működésének tapasztalatait is felhasználva valósul meg a teljes, országos hálózat kialakításán dolgozó szakértői csoportok munkája eredményeként a meglévő ügyfélszolgálatok mellett a legtöbb okmányirodában, valamint számos vasúti pályaudvar bizonyos helyiségeiben a kormányablakok. A Kormány elkötelezett a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mellett, az EU irányelveivel is összhangban. Ezt hivatott megvalósítani a TIOP-3.3.1/A-12/2 kódszámú projekt a kormányablakok akadálymentesítése révén.

Az akadálymentesítés olyan tudatos tevékenységek összefoglaló neve, amelyek a különféle (fizikai, érzékszervi vagy értelmi) fogyatékossággal élők számára biztosítanak olyan körülményeket, amelyek lehetővé teszik számukra azon tevékenységek elvégzését, amelyben akadályoztatva vannak.

A projekt célja az intézményrendszer teljes körű akadálymentesítése, ezáltal a nyújtott szolgáltatások minőségének javítása az igénybe vevők megfelelő ellátásának megteremtése érdekében. A fejlesztések közvetetten hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintett intézmények célcsoportjához tartozó speciális és hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok társadalmi aktivitása, életminősége javuljon, és a helyi közösségben való aktív részvétele növekedjen. A munkaerő-piaci és társadalmi integrációt segítő szolgáltatások fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, javítása – az életminőség javítása mellett – az aktív álláskeresést és munkavállalást is segíti és támogatja.

A projekt keretében prioritást élvező akadálymentesítendő közszolgáltatások azok az ügyfélszolgálati pontok, ahol az ügyintézés koncentrált, nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak, felkeresésük az ügyfél számára általában nem kikerülhető, illetve azok a területek, ahol a közszolgáltatás jellegéből adódóan az ügyfélkör jelentős részének az akadálymentes környezet alapvetően szükséges az igénybevétel lehetőségének biztosítására. A projekt keretében a kormányhivataloknak az ügyintézés a legáltalánosabb, az „egyablakos ügyintézés”-t megvalósító pontjainak akadálymentesítése történik meg, annak érdekében, hogy az ügyfelek számára az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulhasson.

Fő cél a fogyatékos személyek, továbbá az időskorú, járókerettel közlekedő, továbbá nagycsaládos, babakocsival közlekedő; mozgásukban vagy kommunikációjukban egyéb okból átmenetileg akadályozott emberek vagy gyermekek életminőségének javítása, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása útján. Jelen konstrukció a kormányhivatalok és az illetékességi területéhez tartozó, közszolgáltatást nyújtó és ügyfélforgalmat bonyolító szervezetek ügyfelek fogadására szolgáló tereinek komplex (fizikai és infokommunikációs) akadálymentességének megteremtése.”

Forrás:
Elkezdődött a Kormányablakok akadálymentesítése; Kecskemét Megyei Jogú Város; 2014. március 21.
TIOP-3.3.1/A-12/2 Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése: akadálymentesítés; Széchenyi 2020

Mintegy 9 milliárdot kap fejlesztési támogatásra 1017 önkormányzat

„Mintegy 9 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesül 1017 – kétezer lélekszám alatti – település – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján.

Tállai András elmondta, az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatoknak március 6-ig lehetett pályázni fejlesztési támogatásra. Ezt, egy kivételével mind a 1176 érintett önkormányzat megtette.

Ezek közül a kétezer lélekszám alatti települések pályázatait bírálták el. Az 1018 érintett önkormányzat közül 1017 részesül összesen 8,7 milliárd forintnyi fejlesztési támogatásban – közölte az önkormányzati államtitkár.

Példaként említette, hogy egy száz lakosnál kisebb település maximum 1,5 millió forintos támogatásban, míg egy 1001-2000 közötti lélekszámú település 20 milliós támogatásban részesülhet.

Tállai András emlékeztetett: a kormány döntése szerint négy év alatt összesen 50 milliárd forint támogatást ad az állam az adósságkonszolidációban részt nem vett településeknek. A rendelet szerint a támogatást a települések egyebek mellett út- és járdaépítésére, illetve -karbantartására, csapadékelvezetési rendszer kiépítésre, valamint épületek felújításra fordíthatják.

A legtöbb érintett önkormányzat út-, illetve járdaépítésre szeretné a fejlesztési forrást felhasználni – mondta Tállai András, hozzátéve, hogy a támogatási szerződéseket a jövő héten írhatják alá.

Az államtitkár szólt arról, hogy mind a 158 – kétezer feletti lélekszámú – település pályázott támogatásra. Mint mondta, jövő hétfőig döntenek arról, mely települések kaphatják meg még az idén a fejlesztési támogatást.

Tállai András elmondta, egy másik pályázati lehetőség is nyílt az önkormányzatok számára óvoda, bölcsőde felújítására, illetve sportlétesítmények építésére, bővítésére és fejlesztésére.

Az önkormányzatok február 13-ig jelentkezhettek, 1102 nyújtott be érvényes pályázatot összesen több mint 20 milliárd forintos igénnyel. A pályázat keretében 1,5 milliárd forint állt rendelkezésre, így 85 település részesülhetett fejlesztési támogatásban az említett célokra – közölte.

Beszámolt arról is, hogy a közelmúltban kormányhatározat született a közbiztonság növelését szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatásáról. Térfigyelő kamerarendszerek kiépítésére szóló pályázati lehetőségre 1,6 milliárd forintot csoportosítottak át – ismertette.

Tállai András kijelentette, ezek a döntések alátámasztják azt a kormányzati célkitűzést, hogy javítsák az életfeltételeket a vidéki településeken. Az 1260 önkormányzatot, az ország önkormányzatainak több mint egyharmadát érintő – összesen 11,8 milliárd forintos – támogatás a mindennapi szolgáltatások minőségének javulását fogja eredményezni – mondta.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy a fejlesztési forrásra nem pályázó egyetlen település egy száz lakosnál kisebb lélekszámú falu volt. Elmondta azt is, hogy a támogatásokat költségvetési forrásból biztosítják.

A támogatásokat részletező táblázat ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Mintegy 9 milliárdot kap fejlesztési támogatásra 1017 önkormányzat; Belügyminisztérium; 2014. március 20.

Az együttműködés hozhatja meg a sikert

„A közigazgatás átalakítása a közjó szolgálatáról szól – mondta Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett Partnerségi Program keretében tartott Kormányhivatali Konferenciasorozat budapesti állomásán. A Program célja, hogy a különböző közigazgatási szintek közötti együttműködés eddigi tapasztalatait összegezzék.

Az együttműködés áll a közigazgatás átalakításának középpontjában – mondta Pesti Imre, Budapest Főváros kormánymegbízottja március 17-én, a Pesti Megyeházán szervezett Partnerségi Program konferencián. A főváros kormánymegbízottjai úgy fogalmazott, az összefogás, és a közös munka hozhat sikert.

Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja köszöntőjében kiemelte, a közjó szolgálatáról, és a partnerségről szól a közigazgatás átalakítása. „Ahhoz, hogy a célhoz eljuthassunk, mindenkinek többet kellett vállalnia, ezt kívánja meg a ránk bízott ügyfelek érdeke.” – tette hozzá a kormánymegbízott.

A szerkezeti átalakítások nem működnek humán erőforrás nélkül – hangsúlyozta a konferencián Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az ügyfelek az állammal az ügyintézőkön keresztül találkoznak, s ha ekkor egy új szemléletmóddal szembesülnek, más képet alakítanak ki a közigazgatásról. „A közigazgatás az elmúlt években közeledett a versenyszféra rendezettségéhez, megváltozott az ügyintézői struktúra, sokkal barátságosabba lett az állam” – fogalmazott az államtitkár.

A közigazgatás-fejlesztési konferenciasorozat célja, hogy a Partnerségi Program keretében a szervezők felmérjék és összegyűjtsék a különböző közigazgatási szintek közötti együttműködés eddigi tapasztalatait. Ez a szakmai fórum lehetőséget ad arra is, hogy a kormánytisztviselők elmondhassák javaslataikat a tervezési időszak során megvalósítandó közigazgatási-fejlesztési programmal kapcsolatban.”

Forrás:
Az együttműködés hozhatja meg a sikert; Pest Megyei Kormányhivatal; 2014. március 18.

Szolnokon is megnyílt a második generációs Kormányablak

„Jászfényszaru után megnyílt az átalakított Szolnoki Járási Hivatal Szolnoki Kormányablaka is.

Az egyablakos ügyintézési rendszer új modelljeként 2011. január 1-jén az ország 29 helyén, így a megyeszékhelyen is megkezdték működésüket a Kormányablakok. Az új második generációs szolnoki kormányablak átépítése január 20-án kezdődött meg és alig két hónap után ma már birtokba is vehették az ügyfelek.

A kormány döntése nyomán megvalósuló hálózat kormányablakai a járási hivatalokban is helyet kapnak, amelyek az okmányirodák bázisán jönnek létre. A második generációs kormányablakok egységes arculattal, egységes ügyfélfogadási idővel, folyamatosan bővülő ügykörszámmal, korszerű informatikai háttérrel és akadálymentesített környezetben fogadják az ügyfeleket.

Az átalakított szolnoki Kormányablak megnyitási ünnepségén Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta; nemcsak struktúrájában, hanem kultúrájában is átalakult a magyar közigazgatás. Az állampolgár a Kormányablakban találkozik az államigazgatással és ezen a találkozáson azonnal leszűrheti, hogy az állam milyen minőségben szolgálja ki őt. Ezért is fontos a szemléletmód megváltoztatása. Az új, ügyfélközpontú közigazgatásban az ember a fontos. A szellemi léptékváltás a képzések során valósulhat meg, amely a Nemzeti Közszolgálat Egyetem irányításával történik. Ez az új közigazgatás azonban nemcsak ügyfélbarát, hanem hatékony és európai színvonalú is- mondta Balatoni Monika Szolnokon.

Dr. Kállai Mária kormánymegbízott arról beszélt, hogy az átalakítás megtörtént, a rendszer működik, amellyel az ügyfelek is elégedettek. 2013-ban a kormányablakok ügyfeleinek elégedettségét mutató mérés alapján a válaszadók 94%-a mondta, hogy ügyintézése során már nincs nehezítő körülmény. A várakozási idő kevesebb, mint 5 perc, és az ügyét általában negyedórán belül el tudták intézni és még az ügyintéző is kedves, udvarias. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tovább feladatunk. A jövő feladata pedig az, hogy ezt az elért eredményt megtartsuk és folyamatosan fejlesszük azt.

Az egységes Kormányablak hálózat már teljesen akadálymentes. Az átalakítás kezdetén a megyei kormányhivatal is kikérte a fogyatékos egyesületek véleményét, akik építő javaslataikkal járultak hozzá a fejlesztéshez. Az átépítés során a látássérültek számára vezetősávok létesültek, a mozgássérültek pedig mindenütt teljesen akadálymentesen közlekedhetnek és kerekesszékből is könnyen elérhetik a hívógombokat.

Vetési Iván a KEKKH elnöke arról beszélt, hogy a korszerű közigazgatás feltétele az adatok gyors és pontos áramlása, valamint a korszerű ügyfélhívó- és irányítórendszer kiépítése. A hivatal szakemberei a megyei kormányhivatalok szakembereivel együtt végzik ezt a nem könnyű feladatot.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere kiemelte, a város több éve dolgozik a szolgáltatói kultúra fejlesztésén. A szolnokiak visszajelzései pozitívak erről a folyamatról, amely megerősíti a város vezetését abban, hogy jó irányba haladnak. Örömmel tapasztalta, hogy a közigazgatásban zajló szemléletmód váltás az önkormányzati rendszerből a járási hivatalokba került munkatársak mindennapi tevékenységében is fontos szempont. Hiszen az önkormányzatiság és az államigazgatás partnerei egymásnak, közös céljuk a „köz jó” szolgálata.”

———————–

„A közigazgatás-fejlesztési program névadója, Magyary Zoltán is büszke lenne az utódokra – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a megújult Szolnoki Kormányablak átadó ünnepségén. Balatoni Monika szerint ma már a gyorsaság, a kedvesség, a kulturált ügyintézés jellemzi a közigazgatást, amelynek középpontjában az ügyét intéző állampolgár áll. A fejlesztés 227 millió forintba került.

A látássérültek éppúgy elboldogulnak a megújult Szolnoki Kormányablakban, mint azok, akik mozgásukban korlátozottak. Sőt, a fogyatékkal élők véleményét is kikérték a teljes körű akadálymentesítést is magába foglaló átalakítás során. Mindemellett az egységes stíluselemeket magán hordozó tágas és átlátható ügyféltereket alakítottak ki, ahol kiválóan felkészült ügyintézők várják az ügyes-bajos dolgaikat intézőket. Ez is része annak a szemléletmód-váltásnak, amely a közigazgatás átalakítását jellemzi 2010 óta – mondta az átadó ünnepségen a szaktárca államtitkára. A Szolnoki Kormányablak az adatok alapján – úgy tűnik – jó úton jár, hiszen a lakosság és az ügyfelek számának arányában az országban a második helyen áll – ezt már a megyei kormánymegbízott mondta. Dr. Kállai Mária szerint a visszajelzések alapján az ügyfelek 94%-a elégedett a szolgáltatással és annak minőségével. Összesen 8 munkaállomást alakítottak ki. 5 helyen kormányablakos és okmányirodai ügyeket lehet intézni, három ablaknál pedig a nyugdíjbiztosítási igazgatóság munkatársai várják az ügyfeleket, továbbra is hétfőtől péntekig 8 és 20 óra között.”

Forrás:
Szolnokon is megnyílt a második generációs Kormányablak; Jászság Hírei; 2014. március 19.
Szolnoki Kormányablak átadó ünnepség ; Szolnoktv; 2014. március 18.

Répássy Róbert: szolgáltató államot építünk

„A kormányváltás óta az állam szolgáltató jellegének erősítése határozta meg a közigazgatás rendszerének átalakítását – hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára pénteken Győrben, a tárca partnerségi programjának rendezvényén.

A „jó állam” koncepció „lehetne akár olyan ideológia, amely valamifajta rideg valóságnak a megszépítéséről szól, hiszen az állam nem feltétlenül mindig csak jó”, de az államra szolgáltatóként is lehet tekinteni, és a kormányzat ezt akarja megvalósítani – mondta az államtitkár, aki szerint egészségesen csak ebből a szemléletből közelíthető meg ez a funkció.

Szavai szerint ez a személet a közigazgatásban bevezethető, és az elmúlt három-négy évben ez határozta meg a rendszer átalakítását.

Répássy Róbert kiemelte: az a cél, hogy a legkisebb és a legnagyobb településen is egységes színvonalú szolgáltatást tudjon nyújtani a közigazgatás; ehhez kellett a kormányhivatalok és a járási hivatalok rendszerének kialakítása.

Az államtitkár hangsúlyozta: a közigazgatás átalakulása a rendszerben dolgozóktól is komoly erőfeszítéseket igényel, de mindennek eredményeként javult a közigazgatás színvonala és az emberekben arról élő kép is.

Emlékeztetett: a 2010-ben hivatalba lépett kormány egyik legfontosabb feladatául tűzte Magyarország, ezen belül az állam megújítását, szerepének újragondolását, ennek pedig egyik meghatározó funkciója a közigazgatás.

Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megyei kormánymegbízott az eseményen arról beszélt: nagyon sok tekintetben megváltozott az elmúlt négy évben az államigazgatási szemlélet, az ügyfélközpontúan működő kormányablakokban „egészen más típusú ügyfélfogadás zajlik”, mint 2010 előtt a hivatalokban, 2020-ig pedig a Magyary-program kiteljesedésének eredményeként általánossá válik az új kormányablakrendszer.”

Forrás:
Szolgáltató államot építünk; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. március 21.

Kormányablak Zalaegerszegen 65 millió forintból

„Zalaegerszeg – Felavatták pénteken a zalaegerszegi okmányiroda átalakításával létrejött új kormányablakot.

A városháza épületében működő okmányiroda helyiségének felújításával új kormányablak jött lére a megyeszékhelyen. A létesítmény ünnepélyes avatásán Rigó Csaba kormánymegbízott elmondta, hogy 2011 elején országosan 29 kormányablakot nyitottak.

– Eldöntöttük, hogy nem állunk meg: a járások életre hívásával kézenfekvő volt újabb kormányablakokat létesíteni – folytatta Rigó Csaba.
Zalában nemrég Hévízen, majd Lentiben avatták fel a hivatali ügyek intézésének új típusú helyszíneit. A zalaegerszegi azonban ezeknél is többet nyújt: hétköznap 8 és 20 óra között 17 munkaállomáson fogadja az ügyfeleket, s két helyszínen van lehetőség fotók készítésére. A bejelentkezéseknél még van egy kis átfedés a régi és az új rendszer között, ezért Rigó Csaba türelmet kért az ügyfelektől.

Dr. Biró Marcell ünnepi beszédében megemlítette, hogy külföldön több országban referenciaértékűnek tekintik a magyar közigazgatási átalakítást. A lényeg azonban, hogy a magyar állampolgárok elégedettek legyenek, tette hozzá. Jelenleg mintegy 260 ügy intézhető a kormányablakokban, de szeretnék megtízszerezni a számukat, mondta az államtitkár.

A rendezvényen jelen volt dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője és Vigh László országgyűlési képviselő. Vigh László azt hangsúlyozta, hogy a város milyen kiemelkedő szerepet tölt be a megyében, s kifejezte reményét, hogy az ezzel járó feladatokkal a kormány-ablak is megbirkózik.

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere megköszönte a kormányhivatalnak, hogy szép létesítménnyel gazdagította a várost, s jelezte, hamarosan a kormányablak környezete, a városháza előtti tér és a Dísz tér is megújul.

A kormányablak kialakítása 65 millió forintba került. A költségeket részben uniós pályázati forrás, részben a kormány fedezte. Az ablakban postapont is működik, a csekkfeladáshoz tehát nem kell elmenni a postára. Az akadálymentesített helyiség fűtését leválasztották a városháza rendszeréről 6,5 millió forintos beruházással, amely Rigó Csaba tájékoztatása szerint két év alatt megtérül.

A kulturális műsorral tarkított avatáson felköszöntötték a 75 ezredik ügyfelet, Takó-Guszler Zsuzsannát, majd az egyházak képviselői megáldották a kormányablakot.

Forrás:
Kormányablak Zalaegerszegen 65 millió forintból; Szabó Judit; zaol.hu; 2014. március 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Levéltárak a változó világban : Tapasztalatszerzés és megújulás a magyarországi levéltárak munkájában

„…Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önt
A Magyar Levéltárosok Egyesülete konferenciájára
Időpont: 2014. március 24–25.
Helyszín: ACTOR Hotel Budapest (1094 Budapest, Viola u. 10–14.)
…
BOROSS ISTVÁN MNL Veszprém Megyei Levéltár, főlevéltáros
Intézményi profil vizsgálata és az online levéltárhasználat jellemzői a Dán Állami Levéltárban.
…
LENGVÁRI ISTVÁN PTE Egyetemi Levéltár, igazgató
A levéltárak alkalmazkodása a digitális környezethez és szerepük az e-közigazgatásban a dán, holland és az angol levéltárakban

SCHRAMEK LÁSZLÓ MNL Pest Megyei Levéltára, igazgató
Személyes adatok védelme és a közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosítása Hollandia és az Egyesült Királyság levéltáraiban.

VAJK ÁDÁM Győri Egyházmegyei Levéltár, igazgató Digitalizálás és online szolgáltatások Angliában és Hollandiában…”

Forrás:
„Levéltárak a változó világban” címmel kétnapos konferenciát rendez egyesületünk; Magyar Levéltárosok Egyesülete; 2014. március 13.

Segíti a kormány az uniós k+f források lehívásában a kkv-kat – honlappal is

„A kormány az Európai Unió központi, Horizont2020 (H2020) keretprogramja forrásainak lehívásában is segíti a magyar kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten a BrandFestival – Magyar Vállalkozói Fórum rendezvényen.

Hozzátette: a csütörtökön indult honlapon az érdeklődő kkv-k nemcsak információt kaphatnak a 2014 és 2020 közötti pályázatokról, hanem közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a H2020 programfelelősökkel.

A Világgazdaság és a Republic Group rendezvényén Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: az Európai Unió most induló, Horizont2020 elnevezésű keretprogramja az évtized végéig folyó áron összesen 77 milliárd eurónyi forrással segíti az európai kutatás-fejlesztést és az innovációt. Ezen belül a kkv-k innovációjára összesen 8,6 milliárd eurót fordítanak, és újdonság, hogy ennek egy részére – 2,8 milliárd euróra – a kkv-k önállóan is pályázhatnak.

Hozzáfűzte, hogy 2014 és 2020 között összesen 7480 milliárd forint uniós és hazai forrás áll Magyarország rendelkezésére a strukturális és kohéziós alapokból. A pénz közel 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani, ennek legalább 15 százaléka jut a kkv-knak, 11 százaléka pedig kutatás-fejlesztésre, innovációra, így 2007-2013-hoz képest megháromszorozódnak az erre fordítható támogatások – fejtette ki.

Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy 2007 és 2013 között központi uniós forrásként a Hetedik Keretprogramban (FP7) 53 milliárd euró állt rendelkezésre k+f-re és innovációra, amiből Magyarország 250 millió eurót hívott le. Most az a cél, hogy az ország által lehívott források összege 35 százalékkal – változatlan áron – 350 millió euróra emelkedjen az évtized végére.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány március 7-én elküldte Brüsszelbe a Partnerségi Megállapodást, amely az uniós források elosztását, az operatív programok tervezésének kereteit alapozza meg. Március 7-től számítva három hónapon belül az egyes operatív programok anyagát is be kell nyújtani, és ha ezt végigtárgyalták, ki lehet írni a pályázatokat – jelezte Cséfalvay Zoltán.

Hangsúlyozta, hogy azért fordítják a források 60 százalékát közvetlenül gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre, mert az pótlólagos gazdasági növekedést hozhat. Az operatív programok közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jut a legtöbb forrás, több mint 2700 milliárd forint.

Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban nagyobb hangsúlyt kapnak a visszatérítendő források: az uniós támogatások legalább 10 százaléka, több mint 700 milliárd forint pénzügyi eszközök – hitel, garancia – formájában lesz elérhető. Hozzáfűzte, hogy továbbra is lesznek vissza nem térítendő források is. A visszatérítendő források nagyobb felelősséget követelnek a vállalkozásoktól és erősítik a fejlesztések fenntarthatóságát – hangsúlyozta.

Minden olyan területen azonban, ahol sokan profitálnak egy-egy támogatásból, vissza nem térítendő támogatások lesznek elérhetőek, de ott, ahol a haszon kizárólag a beruházónál marad, inkább a visszatérítendő források felé fordulnak – mondta.

Az államtitkár ismertette, hogy a GINOP keretében a kkv-k rendelkezésére álló 740 milliárdból 507 milliárd forint lesz vissza nem térítendő támogatás. Hozzáfűzte: vannak olyan kiemelt kkv-csoportok – például beszállítók, fiatal vállalkozók, társadalmi vállalkozások – amelyeket érdemes vissza nem térítendő forrásokkal támogatni.”

Forrás:
Segíti a kormány az uniós k+f források lehívásában a kkv-kat; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. március 20.

Kátyúűző online felületet indít Kaposvár

„Hétfő reggel nyolc órától, a város honlapjáról lesz elérhető a Kaposvári Kátyúűző online kátyúbejelentő felület. A program indításáról pénteken tartott sajtótájékoztatót Szita Károly. A polgármester elmondta: indul ugyan a Bereck Sándor II. út- és járdafelújító program is, ám ez teljes egészében nem tudja eltüntetni a tél végi állapotokat a város útjain.

– Ezért kérjük a kaposváriakat – mondta Szita Károly –, segítsenek feltárni, hol vannak úthibák a város 230 kilométeres úthálózatán. Erre létre hoztunk egy online felületet, amelyen bejelenthetik, merre van kátyú a városban. S a bejelentéstől számított három munkanapon belül elkezdik az úthibák kijavítását a szakemberek. Egy állapotfelmérés már volt a városban a hónap elején, akkor 1244 kátyút találtak, ennek felét már ki is javították.

Kátyút eddig is jelenthettek be a kaposváriak, csak nem tudták nyomon követni egymás bejelentéseit, illetve azok sorsát. Az új online felületen viszont külön oszlopban szerepelnek a már bejelentett úthibák, azok, amelyeket már intéznek, illetve amelyeket már kijavítottak. A bejelentett kátyúkhoz fotókat is lehet feltölteni, lehetőleg olyat, ami alapján beazonosítható a pontos helyszín. Ezen kívül jelezni lehet, mennyire súlyos úthibáról van szó.”

Forrás:
Kátyúűző online felületet indít Kaposvár; sonline.hu; 2014. március 21.

Minden számlát láthatna a NAV

„A következő négy évben mindenképpen ki kellene alakítani egy olyan informatikai rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a vállalkozások könyvelési rendszerébe is betekinthessen – vélik hozzáértők. A szisztéma – szakmai becslés szerint – százmilliárdos megtakarítást hozhatna, s kiszorítaná az országból az adóügyi visszaélésre szakosodó bűnözői körök nagyobb részét.

Elektronikus hálózat köthetné össze a vállalkozások könyvelését és az adóhivatal rendszerét, vagyis a hatóság rövid úton információt szerezhetne az ügyletekről, a céges kapcsolatokról, a pénzmozgásokról. A megoldás lehetővé tenné, hogy a hatósági emberek akár az íróasztal mellől elvégezhessék a legfontosabb adóügyi, nyomozati ellenőrzéseket. Dióhéjban ekként foglalható össze az a – bűnüldözési tapasztalatokon is nyugvó – szakmai elképzelés, amely az áfacsalások visszaszorítását tűzte ki célul.

– A módszer bevezethető, és kétségkívül hatékony lenne – így fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ruszin Zsolt közölte: az első lépést a könyvelői programok által készített jelentések egységesítése adhatná. Emellett szükség volna arra is, hogy kiépítsék a megfelelő informatikai rendszert, az adóhivatal felkészüljön az elektronikus kapcsolatra.

– A könyvelési programok ezek után automatikusan beküldhetnék a számlákat a hatósághoz, ahol a kellő elemzések nyomán rövid idő alatt feltárhatnák a visszaélések többségét – mondta az alelnök. Hozzátette: az átállás valószínűleg nem lenne nehézkes, a fejlesztések jelentős részét ugyanis az utóbbi időben – maguktól – elvégezték a piaci szereplők. – A vállalkozásoktól emiatt feltehetően nem követelne nagy ráfordítást a rendszer, ellenben több száz milliárdos megtakarításhoz juthatna az államkassza, hiszen a módszer kiszorítaná az országból az adóügyi visszaélésre szakosodó bűnözői körök nagyobb csoportját – véli Ruszin Zsolt. – Fontos lenne ugyanakkor – tette hozzá –, hogy kellő idő álljon rendelkezésre, s elengedhetetlen a könyvelők, a könyvelőirodák megfelelő anyagi támogatása is.

– Hasonló módszer Nyugat-Európa több országában is működik, Hollandiában, Portugáliában, Németországban például bizonyos feltételek mellett az adóhatóság betekinthet cégek a kisebb-nagyobb csoportjának könyvelésébe – ezt már Lőcsei Tamás mondta a Magyar Nemzet kérdésére. A PwC magyarországi adóügyi cégtársa a külföldi megoldásokról kifejtette: a vállalatok tulajdonképpen beengedik könyvelésükbe a helyi hivatalt, a cég és a hatóság hálózata elektronikusan összekapcsolódik. A szaknyelven horizontális monitoringnak nevezett megoldás alkalmazását nem egy helyen feltételekhez kötik, például hogy a vállalkozás mindig időben teljesítse adóügyi kötelezettségeit. Másutt az önkéntességet vagy a jelentős gazdasági teljesítményt követelik meg.

Lőcsei Tamás szerint hasonló módszert Magyarországon is alkalmazhatnának. A tisztességesen működő közepes és nagyobb társaságok sokaságának érné meg, hogy ne kelljen akár hónapokig vendégül látnia az adóhivatal embereit, elkerülhesse a folyamatos, visszatérő ellenőrzést. A könyvelés bekötése az adóhatósághoz egyben azt is jelentené, hogy az adott cégeknek fel kellene tárniuk könyvelési módszerüket, termelési folyamataikat, esetenként üzleti kapcsolataikat. Az adószakember szerint a lehetőséget a következő parlamenti ciklus alatt mindenképpen ki kellene alakítani. A szisztéma a hivatal dolgát is könnyebbé tenné, hiszen a revizorok nagyobb eséllyel találnák meg az üzleti élet kétes résztvevőit. Hatékonyabb lehetne tehát az adóvisszaélések feltárása.

Vége a kreatív könyvelésnek?
A céges könyvelések és az adóhivatal összekapcsolása nemcsak az áfacsalások visszaszorításának lehetne hatékony eszköze, hanem egyfajta jutalmat is kínálhatna a gazdasági élet tisztességes szereplőinek – így fogalmazott az elképzelést továbbgondolva az MNO-nak Herich György. A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke a módozat lehetséges előnyei között említette meg, hogy ennek révén visszaszorulhatna a kreatív könyvelés. A módszer segíthetné emellett a hagyományos adóellenőrzést, a könyvvizsgálatot, az adótanácsadást. A nehézségekről szólva ugyanakkor azt mondta: a vállalkozásoknak bizonyosan kihívást jelentene a kívánalmakhoz való alkalmazkodás.

A szakember mindezeken túl úgy vélekedett: ha olyan mechanizmust hoznának létre, amelyet az adóhivatal elfogad, támogat, s a közterheket pontosan fizető gazdasági szereplők a rendszer különféle újdonságaihoz önkéntes alapon, ingyen juthatnának hozzá, úgy a szisztéma gyorsan elterjedhetne. Herich György szerint az online módszer érdemben mérsékelhetné a forgalmi adóval kapcsolatos visszaéléseket, de egy ilyen rendszer bevezetése hosszas előkészítést és szemléletváltozást követelne az adózóktól és az adóellenőröktől is.”

Forrás:
Minden számlát láthatna a NAV; Jakubász Tamás; mno.hu; 2014. március 20.

Informatika, távközlés, technika

Az Egyesült Államok átadja az Internet feletti felügyeletet

„Nem veszik át a tekintélyelvű országok az irányítást az internet fölött – nyugtatják a szakértők az ICANN szabadon eresztésére vonatkozó bejelentést követően a közvéleményt. Hosszas, akár visszafordítható átállási periódus következik, az internet bizonyos funkcióit felügyelő szervezet nemzetközi irányítás alá kerül.

2015-ben jár lesz az a szerződés, amely az internet egyik központi szervét, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers-t (ICANN) az amerikai kormányzat fennhatósága alá sorolta. Az USA ezt követően kivonulna a világháló irányításából. Az ICANN eddig az amerikai Kereskedelmi Minisztérium alá tartozott. [Pontosabban a Kereskedelmi Minisztérium megbízásából intézte a rábízott ügyeket. Maga az ICANN egy non-profit, magánszervezet. Szerk.]

Hogyan tovább?
A minisztérium bejelentése szerint beindul egy átmeneti folyamat, amelynek során az eddig az Egyesült Államok által betöltött szerepet egy egyelőre nem részletezett nemzetközi szervezet veszi majd át. A bejelentés szerint ez a folyamat vissza is fordítható, ha az eredménnyel az amerikai kormány nem elégedett. Arról egyelőre nincs szó, hogy ez a szervezet az ITU, a nemzetközi telekommunikációs egyesület lenne. Ilyen terv korábban már felmerült, az ENSZ-hez tartozó ITU azonban a kritikusok szerint nem lenne a nyílt és szabad internet védelmezője, mivel a szervezetben nagy befolyással rendelkeznek a tekintélyelvű, a szólásszabadságot visszaszorítani kívánó országok, mint Oroszország, Törökország vagy éppen Kína. Ehelyett inkább egy olyan, az amerikai szövetségeseket tömörítő szerv kerülhet az ICANN fölé, amely az amerikaiak NATO- és ANZUS-partnereit, Japánt és Koreát tömörítheti – persze ez is pusztán spekuláció.

Az ICANN kritikusainak listáján azonban nem csak az autoriter országok szerepelnek. A nyugati üzleti körök is elégedetlenek voltak a szervezet működésével, amely szerintük elsősorban a doménregisztrátorok üzleti érdekeit tartotta szem előtt (például az új, hosszabb TLD-k bevezetésénél), az internet hosszútávú fejlődését pedig nem segíti – annak ellenére sem, hogy az amerikaiak kontrollja alatt állt.

Amerikai internet – még mindig
Az internet eredendően amerikai „találmány”, a DARPA által pénzelt katonai kutatási projektből nőtte ki magát egy világméretű elosztott számítógépes hálózattá. A gyökerek ugyanakkor azt is jelentették, mindig erőteljes volt az amerikai befolyás az internet jövője felett, mind műszaki, mind szabályozási oldalról. Az egyik ilyen aspektust az ICANN képviseli, ez az amerikai non-profit cég felel a domainnevek kezeléséért és üzemelteti a legfelsőbb szintű névszervereket.

1998-ban az Egyesült Államok hívta életre az ICANN-t, azzal a céllal, hogy az interneten használt egyedi azonosítók, IP-címek és domainnevek kiosztását felügyelje, koordinálja, valamint az egész rendszert működtesse. Az ICANN ténykedésével kapcsolatban azonban sokszor sokan fogalmaztak meg kritikát, azt állítva, hogy az internet fejlődését elsősorban az amerikai érdekek határozzák meg – elsősorban Oroszország és Kína követelt magának nagyobb befolyást, amit az amerikaiak jobbára a szólásszabadság korlátozásának veszélyeivel söpörtek le eddig. A Snowden-ügy kipattanását követően azonban láthatóan megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, mint az internetet irányító országban.

Az amerikai irányítás helyett ezen államok az ENSZ illetékes ügynökségének, az International Telecommunication Unionnak (ITU) a kezébe helyeznék az internettel kapcsolatos politikai döntések jogát, ezáltal a testület lépne elő a hálózat irányításáért felelős legfőbb szervezetté. Az ITU-ban a tagországokat az adott államok kormányai képviselik, egy ország-egy szavazat alapon – amennyiben az ITU venné át az internet irányítását, ha a szólásszabadság korlátozásáért küzdő kormányok többségbe kerülnének, gyakorlatilag bármilyen szigorú szabályozást át tudnának vinni.

Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma a múlt hétvégén hivatalosan is bejelentette, teljesen kivonulna az ICANN irányításából és teljesen a nemzetközi közösségnek adná át a szervezet feletti kontrollt. A következő feladat az átmenet feltételeinek és menetének kidolgozása lesz, annak figyelembe vétele mellett, hogy az új irányítási struktúra is biztosítsa az internet biztonságát, működésének stabilitását, a nyitottságot és a „cenzúramentességet”. Az ICANN a héten tartja szokásos ülését, ezúttal Szingapúron, ahol megkezdődik az egyeztetés az átmenet levezényléséről.

Az ICANN amerikai irányítását biztosító szerződés 2015. szeptember 30-án jár le, eddigre kell kidolgozni az átmenet, illetve a folytatás részletes menetrendjét.”

Forrás:
Amerika leveszi a kezét az internetről; Bodnár Ádám, Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2014. március 17.
Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN); Wikipédia

Big Data, Mid Data, Small Data

„Az American Marketing Association Big Data-val kapcsolatos konferenciája után még inkább meg vagyok győződve arról, amit már korábban is gyanítottam, amikor az utóbbi években a Fortune 1000-be tartozó cégek vezetőivel tárgyaltam. Igen kevesen járnak még csak a közelében is annak, ami a Big Data lényege lenne – szerintem mondjuk nincs is szükségük erre – arról azonban el kellene gondolkodniuk, mit kezdenek az ún. Mid Data-val!” – írja blogjában Tom HC Anderson, piackutató sztárblogger és megmondóember. Lehet, hogy a piackutatók is jobban tennék, ha a Big Data helyett a Mid Data-ra koncentrálnának?

Big Data így, Big Data úgy. Úgy tűnik, mintha mindenki erről beszélne manapság, mégis igen kevés piackutató foglalkozik valóban a témával. Vajon kell-e egyáltalán foglalkozni vele?

Aki ezt a cikket olvassa, az jó eséllyel piackutató vagy üzleti elemző, aki fogyasztói insight-okkal vagy valamilyen kapcsolódó területtel foglalkozik. Nagyon itt lenne az ideje, hogy leszűkítsük a Big Data definícióját és bemutassuk a sokkal reálisabb képet adó, jóval jelentősebb Mid Data fogalmát, ami valójában jellemzi, miből is indult ki a Big Data.

Az új fogalom magyarázatának csak úgy van értelme, ha a Big Data-n és a Mid Data-n kívül eső adatokra is kreálunk egy új fogalmat, ez lesz az ún. Small Data.

Small Data
A Small Data magában foglalhat bármit az egyéni interjúktól kezdve a kvalitatív kutatásokon vagy a néhány ezer fős kérdőíves megkérdezésen alapuló kvantitatív, longitudinális tanulmányokig. Ilyen mértékű adatmennyiség esetén a kvalitatív és a kvantitatív adatok még simán értelmezhetőek együtt, hiszen nem esnek bele az általánosságban meghatározott (és bevallottan laza) Big Data kategóriába. Láthatjuk, hogy egy bizonyos méret (mintanagyság) helyett a Big Data jelenlegi definícióját a szóban forgó szervezet képességeivel összefüggésben lehet megválaszolni. Általánosságban Big Data-nak az értékelhető, amit a hagyományosan igénybe vett szoftverek segítségével lehetetlenség kiértékelni.

Képzelhetjük, hogy ez a definíció bizony egy IT szakember vagy egy hardverekkel kereskedő álma, hiszen a szituáció lényege az, hogy az adott cégnek nem állnak rendelkezésre az adatelemzéshez szükségek eszközök, a megoldás pedig az, hogy többet, jóval többet kell infrastruktúrára költenie.

Mid Data
Mi is a Mid Data? A Big Data fogalom kialakulásánál azok az adathalmazok, melyeket most Small Data-nak hívunk, könnyen válhattak volna Big Data-vá is. Például egy 30,000–50,000 adatmezőt tartalmazó, fogyasztói elégedettséget felmérő kutatás eredménye néha sikeresen, gond nélkül elemezhető olyan elérhető, népszerű elemző szoftverekkel, mint például az SPSS. Ha azonban ehhez az adathalmazhoz már a fogyasztói kommenteket (nyílt kérdéseket) is hozzávesszük, a feldolgozás folyamata jelentősen lassulhat, túl hosszúra nyúlhat vagy komoly nehézségekbe ütközhet.

A nyílt kérdésekre adott fogyasztói válaszokkal együtt az eredeti adatbázis nagyméretű növekedésen mehet keresztül. Ekkorra Big Data-ról beszélünk, amihez sokkal hatékonyabb szoftveres megoldásra lenne szükség. Ebben az esetben szerencsésebb a Mid Data fogalom bevezetése, hiszen itt még csak alakuló Big Data-ról beszélünk, és az ilyen méretű adatbázis kezelésére több elérhető áru szoftver is kínálkozik.

Big Data
Most, hogy kiharaptunk egy darabot a Big Data-ból és Mid Data-nak neveztük el, itt az ideje, hogy újradefiniáljuk a Big Data-t, de legalábbis elhatároljuk egymástól a Mid Data-t és a „valódi” Big Data-t.

A Big Data és a Mid Data közötti különbségek megállapításához tisztáznunk kell azok dimenzióit. A Gartner elemzője, Doug Laney híres-hírhedt mondata volt, miszerint a Big Data háromdimenziós, ami azt jelenti, hogy folyamatosan növekedő terjedelme, változatossága és terjedési sebessége van, ez az ún. 3V modell (van ún. 4V modell is).

A különbségek tisztázásához azonban mindössze két változót, a költséget és a hozzáadott értéket kell figyelembe venni. A megtérülést (ROI) csak a ráfordított költségben (akár idő, akár pénzköltség) és az elvárt értékben lehet mérni. Mindez a Big Data elemzési módszer gyakorlatiasságát is jelzi.

Bár tudjuk, hogy bizonyos adatok eredendően értékesebbek más adatoknál (100 emailben érkezett ügyfélpanasz például jóval többet ér, mint 1000 véletlenszerű Twitter-bejegyzés az adott kategóriában), egy dolog azonban biztos. A nem kielemzett adat értéke egyenlő a nullával.

A Mid Data-val ellentétben a Big Data, a „valódi” Big Data már pontosan az a kategóriája az elemzésnek, ami – a befektetett időt és pénzt nézve (amikor a befektetett erőforrásokkal nem arányos mértékű insigh-ok születnek) – esetleg nem éri meg, nincs értelme. A Mid Data intervallumán kívül eső elemzések sokszor elméletben és gyakorlatban is kivitelezhetetlenek a cégek számára.

Másrészről viszont a Mid Data lehet a mézes bödön a Big Data számára. Az ilyen elemzés lehetséges, értékkel bíró és belefér a költségekbe.

Mi legyen?
A Mid Data jelenti a szakma számára kínálkozó jelenlegi legnagyobb lehetőségeket. A valós, könnyen elérhető insight-okat itt lehet learatni.

A „valódi” Big Data viszont lehet, hogy már túl van azon a ponton, hogy megtérülő befektetés lenne. „Valódi” Big Data projekten dolgozó szakemberek tevékenykednek például a híres Large Hedron Collider projekten (CERN). (Ellentétben ezzel a projekttel, a fogyasztási cikkeket gyártó cégek jelentős része jelenleg még nem hajlandó semmilyen szoftver-, vagy hardverbefektetésre a Big Data elemzése céljából.) A Collider esetében az adatok nagyságrendje (150 milliónyi szenzor másodpercenként 40 milliós adatforgalmat bonyolít) miatt az elemzés nem megvalósítható, de erre nincs is szükség. Sőt, a CERN szakemberei egyáltalán nem is elemzik ki ezt a típusú Big Data-t. Helyette kiszűrik az ütközési pontok 99.999 %-át, és csak arra a másodpercenkénti 100 ütközésre koncentrálnak, ami érdekes, lényeges a számukra.

A szakma képviselői számára az a jó hír, hogy amennyiben őszinték vagyunk fogyasztóinkkal, úgy a megértésük nem különösebben bonyolult. Ma már kiváló, elérhető árú Mid Data szoftverek kaphatóak mind szöveg-, mind adatbányászatra – ezek a módszerek már nem igényelnek exabyte méretű adathalmazt vagy szerverek ezrein párhuzamosan futó szoftvereket. Bár a magazinok vagy a konferenciák felszólalói szeretnek az Amazon, a Google vagy a Facebook példájára hivatkozni, még ezek a viszonylag ritka példák is kész sci-fi-nek tűnnek az idegenek számára, és nem részletezik például a szóban forgó vállalatoknál megszokott mintagyűjtési módszereket.

Amint a CERN egyik szakembere rámutatott, sokkal lényegesebb a fontos (az érdeklődésnek megfelelő) adatok elemzése, mint a teljes adathalmaz meghódítása.

Ennél a pontnál néhányan csodálkozhatnak, hogyha a Mid Data valóban ennyivel jobb, mint a Big Data, akkor nem lehet, hogy a Small Data jobb mindkettőnél?

A különbséget nyilvánvalóan az adja, hogy az adatok növekedésével nem csak megbízhatóbb eredményekre van kilátás, de olyan összefüggéseket, motívumokat is felfedezhetünk, amely egy hagyományosan kicsi adathalmazban nem tűnnek fel. A piackutatás világában e különbség azt jelentheti, hogy az adott cég felfedez egy új niche termékötletet, vagy éppen rögvest reagál a riválisa lépésére. Gyógyászati körökben ez azt jelentheti, hogy összefüggést fedeznek fel egy kis népességű populációs alcsoport és a rák kialakulásának magasabb kockázata között, életeket mentve ezzel!

A további definíciók és gyakorlati megvalósítások csak erősíthetik a Mid Data-t. Ironikus, de néhány felsővezető már most azt kéri IT-gárdájától, hogy „gyűjtsenek be és elemezzenek minden adatot” (főleg a változóakat, a 3V modell jegyében) egy olyan folyamat részeként, amely során „valódi” Big Data adathalmazokat hoznak létre különböző Mid Data adathalmazokból. Ez a vállalati gyakorlat szemlélteti legjobban az említett megtérülés (ROI) problémáját. A Big Data „Szent Grálként” való üldözése semmilyen valós előnyt nem garantál. Mi, akik mind a Small Data, mind a Mid Data elemzése terén jól képzettek vagyunk, tökéletesen tudjuk, hogy ugyanannak az elemzésnek különböző adatbázisokon való lefuttatása általában eredménytelen.

Körülbelül annyi értelme van a számviteli adatokat a fogyasztói vélemény-adatokkal összevetni, mint az almát a körtéhez hasonlítani. A japán fogyasztókat az amerikai fogyasztókkal összemérni több okból is felesleges és eredménytelen, a kulturális különbségektől kezdve a különféle egyéb különbségekig.

A legtöbbünk számára a Mid Data lesz az, amivel érdemes foglalkozni.”

Forrás:
Big Data, Mid Data, Small Data; Piackutatás blog; 2014. március 21.

OPEN SOURCE 2014 – Nyíltan vagy holtan? – 2014.03.26.

„A konferenciáról

…
Az Open Source mára megkerülhetetlenné vált a vállalatoknál és az üzleti rétegben egyaránt, ahogy egyre több és több szervezet tapasztalja az előnyeit – többek között a sebességet, hatékonyságot és a költségmegtakarítást.

Az idén 45 éves Computerworld által rendezett Open Source konferencia ezért nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtudja, miképpen lehet a nyílt forráskód előnyeit kiaknázni, miközben kapcsolatot építhet azokkal az emberekkel, akik a legfrissebb technológiákat fejlesztik és a legújabb megoldásokat alkalmazzák. Ehhez az alábbi témákat járjuk körbe:
– Felhő: a nyílt forráskód és a felhő kapcsolata
– Big data: nyílt válasz a nagy adat kihívása
– Mobil: nyílt megoldás a mindenütt jelenlévő konnektivitás kihívásaira
– Államigazgatás: nyílt alkalmazások a jobb ügyfélkezeléshez
– Oktatás: a legsikeresebb megoldások kiaknázásának lehetőségei

Program
13:30 – 14:00 Regisztráció
14:00 – 14:05 Köszöntő – Fábián Zoltán B2B üzletágvezető, Computerworld.hu
14:05 – 14:30 OpenSource vállalati környezetben – Szabó Zsolt IT üzemeltetési vezető, iNFOBEX Kft.
14:30 – 15:00 EuroOffice – a dokumentumszerkesztés jövője – Dr. Banai Miklós ügyvezető, Multiráció Kft.
15:00 – 15:20 SUSE Linux megoldások a legújabb kihívásokra – Hargitai Zsolt üzletfejlesztési igazgató, NetlQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet
15:20 – 15:40 Hálózati szolgáltatások OpenStack környezetben – Szabó Gábor mérnök tanácsadó, Cisco Systems Magyarország Kft.
15:40 – 16:20 Kávészünet
16:20 – 16:50 Az egér és az elefánt, avagy a szabad szoftver harca az államigazgatásban. – Karay Tivadar irodavezető, Budapest XVIII.ker. Polgármesteri Hivatal, Testületi és Ügyviteli Iroda
16:50 – 17:10 Melyik nyílt forráskódú rendszert válasszam? – Dr. Bakota Tibor ügyvezető igazgató, FrontEndArt Kft.
17:10 – 17:40 10 éve magyarul – Kelemen Gábor
17:40 – 18:00 Kávészünet
18:00 – 18:30 Firefox OS – 2014 update – Nagy Gergő
18:30 – 19:00 Amikor Dávid és Góliát este együtt mennek sörözni – az IBM és az open source – Tóth Bálint Brand Sales Manager, IBM Hungary
19:00 – 19:30 Open Learning – Nyitott tanulás a digitális világban – Koltányi Gergely és Papp Gyula
19:30 – 20:00 Esettanulmány”

Forrás:
OPEN SOURCE 2014 – Nyíltan vagy holtan? – 2014.03.26.; Computerworld.hu

Egyre több a netes előfizetés, de kevés a szolgáltató

„Az internet-előfizetések száma dinamikusan nőtt tavaly Magyarországon, a szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma viszont csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából.

Az internet-előfizetések száma 2013 végén meghaladta a 6,4 milliót, egy év alatt 19 százalékkal nőtt. Az internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma viszont csökkent 2013-ban, 14 szolgáltató átadta hálózatát egy másik, meglévő vállalkozásnak. A piac egyre inkább koncentrálódik, az előfizetések közel 93 százalékát 7 szolgáltató biztosítja.

A vezeték nélküli szegmens egy év alatt több mint 27 százalékkal bővült. A nagymértékű változáshoz a KSH szerint erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 28 százalékkal növekedett. Az összes internet-előfizetés 63 százaléka a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt közel 5 százalékponttal lett nagyobb. Tavaly év végén az összes internetes előfizetés 75 százaléka volt egyéni, 25 százaléka pedig üzleti.

42 milliárd internetszolgáltatásokból
2013 negyedik negyedévében az internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel megközelítette a 42 milliárd forintot, ami folyó áron 4,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az összes árbevétel 35 százaléka mobilinternetes előfizetésekből képződött, az arányuk 2 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Éves szinten az internetszolgáltatásból származó árbevétel tavaly 4,7 százalékkal haladta meg a 2012. évit.

A mobilhálózat adatforgalma 2013-ban 16 százalékkal nőtt, a változás hátterében az okostelefonok és a mobilinternet terjedése áll. Ezalatt a küldött SMS-ek száma 8,9 százalékkal csökkent, az MMS-eké pedig mindössze 0,4 százalékkal emelkedett.

A mobiltelefon-előfizetések száma 2013 végén 11,7 millió volt, az állomány egy év alatt 97 ezerrel, 0,8 százalékkal bővült. Az év utolsó napján száz lakosra 118 mobiltelefon-előfizetés jutott, négyszer annyi, mint vezetékes. A vezetékes telefon fővonalak száma egy év alatt 100 ezerrel csökkent, 2013 végén 2,8 millió volt.”

Forrás:
Egyre több a netes előfizetés, de kevés a szolgáltató; mno.hu; 2014. március 20.
Távközlés, internet, 2013. IV. negyedév (Statisztikai tükör); Központi Statisztikai Hivatal; 2014. március 14. (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Salgótarjánban folytatódik a Digitális Közösség Program

„A digitális világban való aktív részvételhez tudást, képességet és lehetőséget kínáló programot idén ősz elejével a nógrádi megyeszékhelyre is kiterjesztik – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár 2014. március 18-án, Miskolcon abból az alkalomból, hogy az elsők között sikeresen pályázóknak átadták a Digitális Közösség Programban elnyert eszközöket.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Digitális Közösség Program, a Programiroda ugyanis feldolgozta és kiértékelte a miskolci lakhellyel rendelkező lakosok pályázatait. A tartalmi és formai követelményeknek megfelelő pályázatokat leadó állampolgárokat a múlt hét folyamán több csatornán keresztül is értesítették az elbírálás kedvező eredményéről. Az Európai Unióban is egyedülálló projekt nyertesei e héttől kezdődően kapnak telefonos tájékoztatást az átvétel időpontjáról. Hiánypótlásra mindössze a pályázatok huszada esetében van szükség.

Vályi-Nagy Vilmos elmondta: A program nyertesei számára a kapott eszközök és az oktatás révén könnyebbé válhatnak a mindennapok, például elektronikusan vásárolhatnak vagy intézhetik az ügyeiket. A nehezebb körülmények között élő családok is bekapcsolódhatnak a digitális közösségbe, és így hozzáférhetnek olyan információkhoz a világhálón, amelyek segítik őket az álláskeresésben, az önképzésben, a kapcsolattartásban. A digitális írástudatlanság felszámolását támogatja a kormány szélessáv-fejlesztési programja is, amelynek köszönhetően 2018-ra mindegy magyar háztartásban hozzáférhető lesz a legalább 30 mbit/sec-os sebességű hálózat.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere hozzátette: A kiemelt jelentőségű programnak köszönhetően a miskolciak több szempontból is hasznosíthatják a digitális világ, a digitális közösség nyújtotta lehetőségeket: a távmunka végzésén át a tanuláson keresztül a hétköznapi életük kiteljesítéséig. A hálózatfejlesztés eredményeként javul a közbiztonság is.

A Digitális Közösség Program első, miskolci szakaszában tízezernél is több laptopot adnak át várhatóan legkésőbb június végéig, egy rövid eszközismertetővel egybekötve. A programba mások mellett álláskeresők, kisgyermekes anyukák, nyugdíjasok, diákok és megváltozott munkaképességűek kerültek be. A novemberben elindított pilot projekt célja, hogy hozzájáruljon az esélyegyenlőség megteremtéséhez, az életminőség javításához, és az érintett terület felzárkóztatásával az ország versenyképességének növeléséhez. Ennek érdekében a kormány a borsodi megyeszékhelyen és a miskolci járásban összesen 17 ezer laptopot juttat el az arra rászorulókhoz, és térítésmentes oktatást biztosít a digitális írástudatlanok és az alacsony szintű digitális írástudással rendelkező személyek számára.”

Forrás:
Salgótarjánban folytatódik a Digitális Közösség Program ; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. március 18.

Szakirodalom

Az új generációs hálózatok fejlettségi és használati jellemzőinek mérése, a fejlesztések gazdasági és vidékfejlesztési aspektusai

A rendkívül érdekes doktori dolgozatból sajnos nem tudunk kivonatot közölni, mert egy bölcs döntés következében bár letölthető, de nem lehet belőle másolni és nyomtatni…
Forrás:
Az új generációs hálózatok fejlettségi és használati jellemzőinek mérése, a fejlesztések gazdasági és vidékfejlesztési aspektusai; Botos Szilvia; Debreceni Egyetem Doktori Tanácsa, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2014. április 2.

Törvények, rendeletek

Módosult az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

„A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet] 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. § Az 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a következő 4. §-sal egészül ki:
„4. § E rendeletnek az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2014. (III. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. § Az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 42. § c) pontjában az „az érintett, európai uniós forrással rendelkező program irányító hatóságának” szövegrész helyébe az „a fejezetet irányító szerv” szöveg lép.

1. melléklet a 85/2014. (III. 18.) Korm. rendelethez…”

Forrás:
A Kormány 85/2014. (III. 18.) Korm. rendelete az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 40. szám; 2014. március 18.

Kormányrendelet a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer működésének részletes szabályairól

„A Kormány az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §
1. A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer célja és feladata
(1) A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (a továbbiakban: NATéR) az e rendeletben meghatározott keretek között, az adatok felhasználásával készült származtatott mutatók, elemzések és hatástanulmányok alapján információt biztosít az ország éghajlati állapotáról, az éghajlatváltozás és egyéb hosszú távú természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégiai kockázatok hatásairól, valamint az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségekről.

(2) A NATéR üzemeltetője a NATéR internetes felhasználói felületén (a továbbiakban: NATéR Portál) térítésmentesen mindenki számára elérhetővé teszi a nemzeti alkalmazkodási stratégiai keretrendszerhez kapcsolódó dokumentumokat, valamint a NATéR adattémáira vonatkozó meta-adatokat.

(3) A NATéR – kutató, elemző tevékenysége révén rendelkezésekre álló eredmények alapján – információt biztosít a központi, területi és helyi államigazgatási szervek, valamint önkormányzatok számára az ágazati és területi
a) éghajlatpolitikai,
b) energiapolitikai,
c) közlekedési és infrastrukturális,
d) fejlesztéspolitikai,
e) mezőgazdaságot, vidékfejlesztést, erdőgazdálkodást érintő,
f) területi, települési, térségi,
g) közszolgáltatás-szervezési,
h) turisztikai,
i) az egészséggel és életminőséggel kapcsolatos, valamint
j) katasztrófavédelemmel kapcsolatos
tervezéshez.

(4) A NATéR üzemeltetője az e §-ban meghatározott célok elérése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerinti lehívási szolgáltatás, a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodások alapján – az ágazati jogszabályok rendelkezéseivel összhangban – az 1. és a 2. mellékletben meghatározott téradattémák szerint biztosított adatokat feldolgozza és az elvégzett vizsgálatainak és elemzéseinek eredményeiről egységes elektronikus információs rendszert üzemeltet…”

Forrás:
A Kormány 94/2014. (III. 21.) Korm. rendelete a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer működésének részletes szabályairól; Magyar Közlöny; 2014. évi 42. szám, 2014. március 21.; 4346-4352. oldalak (pdf)

Módosították a a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletet

Forrás:
A Kormány 92/2014. (III. 20.) Korm. rendelete a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 41. szám, 2014. március 20.; 4271-4274. oldalak (pdf)