Skip to main content

26. szám, 2016. június 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

55. Kormányinfó: önkormányzati dolgozók sztrájkja, oktatásügy, fejlesztéspolitika

„…[Nagyberuházások, Budapest]A Brexit megtárgyalásán túl a pénteki kormányülésen nagyberuházásokról döntenek majd, ilyen például a Liget-projekt, a fővárosi Palotanegyed fejlesztése, a Gül Baba türbéje és a Magyar Állami Operaház felújítása, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójának folytatása, továbbá az M4-es beruházás lezárása, valamint más közúti, vasúti fejlesztések – sorolta Lázár János.

Elmondta azt is: a pénteki kormányülésen Tarlós István főpolgármester nem vesz részt, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azonban igen. A kabinet azonban a fővárosi közlekedésfejlesztésről csak Tarlós Istvánnal együtt dönt – fűzte hozzá.

A fővárosi buszpótlást firtató kérdésre úgy felelt: ez a kérdés a tucatnyi fontos kérdés közül egy, a miniszterelnökkel a pénteki napirend kialakítása során figyelembe veszik a főpolgármester érvelését.

[Önkormányzati dolgozók sztrájkja] A kormányülésen az önkormányzati dolgozók minapi sztrájkja is téma lesz, erről Lázár János úgy nyilatkozott, a kormány kész egyeztetni az ágazati szereplőkkel, így az önkormányzati érdekszövetségekkel és a szakszervezetekkel. A kormány nem vitatja, hogy jó néhány önkormányzati tisztviselő béremelési igénye jogos – mondta, megjegyezve, hogy az anyagi források megteremtése a valódi kérdés.
…
[Oktatásügy] A miniszter beszámolt arról is: 73 ezer diák szerzett érettségi bizonyítványt idén, 284 ezer középszintű szóbeli vizsga zajlott az elmúlt időszakban Magyarországon, 1161 helyen 3241 vizsgabizottság előtt.

Felsőoktatásba 111 ezren jelentkeztek, 72 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg. Gazdaságtudományokra a jelentkezők 17 százaléka, műszaki képzésre 15 százalék jelentkezett, orvosi és egészségtudományokat a diákok 9 százaléka tanulna, informatikát 8 százalékuk, míg pedagógusképzésre 13 százalékuk jelentkezett.
…
[Fejlesztéspolitika] Csütörtökön tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is fejlesztéspolitikai kérdésekről, a találkozót háromhavonta ismétlik. Hozzátette: mintegy 1500 milliárd forintnyi uniós forrásnak már van gazdája, és mintegy 20 ezer vállalkozás kap már támogatást. A beérkezett projektjavaslatok száma 45 ezer…”

Forrás:
Növekedett a terrorveszély Franciaországban
; Miniszterelnökség; 2016. június 23.

Közigazgatás, politika

Vegyes az adóhatóság megítélése

„Felmérést készítettek a megújulni vágyó adóhivatal megítéléséről, az összkép pedig ugyan elég vegyes lett, de talán már inkább pozitívba hajlik. Szakértők az ügyintézést inkább átlagosan gyorsnak vélik, a dolgozók felkészültségével is többnyire meg vannak elégedve, ugyanakkor a cégek válláról lehetne még terheket levenni bőven.

Nem kisebb célt tűzött ki a közelmúltban a kormányzat, mint hogy a különböző reformjellegű lépések nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a legnépszerűbb állami szervezetek közé kerüljön. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek az adóhatóság munkájának szakmai színvonalával, kapcsolattartási módszerei­vel, az ügyintézés tempójával.

A kormányzati törekvések kapcsán is érdekes lehet az a nemrégiben készült, számos szempontra kiterjedő felmérés, amely azt mutatja meg, hogy a kis- és közepes vállalkozások szemszögéből nézve milyennek értékelhető a NAV tevékenysége.

A kutatást a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (Moklasz) több más szakmai szervezettel közösen végezte el. A felmérésben háromszáz mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő és könyvvizsgáló vett részt, az érintett adóügyi és számviteli szakemberek összesen hatezer hazai vállalkozás közteherviselési teendőivel foglalkoznak.

Az érintettek válaszai alapján összetett kép rajzolódik ki a NAV munkájáról. A válaszadók szerint például az adóhatósági ügyintézés inkább gyors, mint lassú: a tempót a válaszadók kétharmada átlagosnak ítélte, lassúságról a szakemberek kevesebb mint egytizede számolt be. Igaz, gyorsnak is csak az érintettek negyede minősítette a hivatali folyamatokat. Érdekes eredményt hoztak a hatósági tájékoztatás milyenségét firtató kérdésre adott válaszok is.

A kutatásban részt vevők majdnem fele az információk teljes köréhez hozzájutott a NAV ügyfélszolgálatán. Nagyjából ugyanennyien viszont hiányosságokra panaszkodtak, hét százalék pedig egyenesen használhatatlannak nevezte a hivatali ügyintézést.

A kutatás készítői rákérdeztek arra is, hogy az adóügyi, számviteli szakemberek szerint a hatóság revizorai megfelelő ismeretekkel rendelkeznek-e. Tíz válaszadóból átlagosan egy felkészületlennek ítélte az adóellenőröket. További bő ötven százalék szerint viszont csak a piaci ismeretek hiányoztak a NAV-osoknál, egyharmad pedig nem talált kivetnivalót a revizorok felkészültségében.

A felmérés átfogó jelleggel a hazai adórendszer kapcsán is tudakolózott a kisebb cégeket kiszolgáló szakembereknél. A válaszok alapján főként a foglalkoztatás terheinek csökkentését tartanák kívánatosnak az érintettek, de ugyanígy fontos lenne szerintük a közteherviselés egyszerűsítése és az adóbevallás megkönnyítése. Sokan tartják fontosnak a stabilitást is, tehát azt, hogy a szabályok kiszámíthatók legyenek.

Utóbbi szempont olyannyira lényeges, hogy a válaszadók szerint az adójogszabályok változékonysága az első az aggodalomra okot adó hazai tényezők között. Hasonlóan súlyos problémának értékelték a szakemberek az adminisztráció bonyolultságát is.

A kritikus pontok orvoslása ügyé­ben – az adócsökkentésen túl – a kutatásban részt vevők válaszai alapján két megoldási lehetőség is körvonalazódott. Az egyik szerint sokat segítene a helyzeten, ha a jogalkotó a szabálymódosítások előtt az üzleti élet szereplőivel is egyeztetne, kikérné a piaci résztvevők véleményét.

Emellett jó lenne, ha létrejönne egy olyan szakmai fórum, amelyben a szaktárca és az adóhivatal képviselői mellett az adó- és számviteli szakma szervezetei is helyet kapnának. A fórum a vélemények szerint alkalmas lehetne a jogértelmezési problémák megvitatására, kezelésére, s így az egységes joggyakorlat kialakítására.”

Forrás:
Még a végén tényleg a NAV lesz a legnépszerűbb; profit7.hu/Magyar idők; 2016. június 20.

Jogszabályok útvesztőjében – hiányzik a bizalom az állam és az állampolgárok között

„A jogszabályok gyors változását olykor már a szakemberek sem tudják nyomon követni, márpedig a laikus állampolgárok is sokszor rá vannak kényszerülve az egyes jogszabályok pontos ismeretére, amelyek megértése a nyelvezet miatt nehézségeket rejt magában. A törvények ismeretének szükségességét megszüntetné, ha helyreállna a bizalom az állam és a polgárok között – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Ződi Zsolt.

Ugrásszerűen nő a törvények száma
A rendszerváltás előtt alacsony volt a törvények száma Magyarországon, hiszen a szocializmusban sokszor csupán a költségvetésről és a költségvetés zárszámadásáról született évente egy-egy törvény. Az első demokratikus választások után az elfogadott törvények száma megugrott, már 1990-ben 104 jogszabályt fogadott el a parlament. Ennek száma mára jóval a duplájára emelkedett, 2010 után volt olyan év, amikor 250 törvény született. Ződi Zsolt szakértő elmondása szerint ugyanez a tendencia mutatható ki a kormányrendeletek számát illetően: a rendszerváltást követően 27-et fogadtak el, két évvel ezelőtt ez a szám már megközelítette az ötszázat. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez nem csupán magyar sajátosság.

Csökken a jogszabályok szavatossági ideje
Az új törvények elfogadása mellett megnőtt a módosító jogszabályok aránya is. „Amíg a kétezres évek előtt ezek a jogszabályok 50, addig mára már a 60 százalékát teszik ki” – mondta. Hozzátette: ez érthető, hiszen ma már szinte mindent szabályoz a jog, így nincs szükség új törvények meghozatalára, csupán a régiek módosítására. Ugyanakkor ezeken belül is megnőtt az egyre frissebb jogszabályok módosítása, ami azt jelenti, hogy a módosítások szavatossági ideje csökken. Példaként említette a HPT-t (hitelintézeti és pénzintézeti törvény), amelynek egy éven belül húsz különböző szövegverziója látott napvilágot.

Sokszor nincs lehetőség a jogszabályok gyakorlati alkalmazására
Érthető, hogy ilyen nagy számú törvények esetén a jogrendszer egészét senki nem tudja fejben tartani, s az is illúzió, hogy a jogászok nyomon tudják követni. Mit arra a szakértő rámutatott, a jogszabályok nagy számát a számítógép tette lehetővé, amely képes ekkora mennyiségű adatok tárolására, lekérdezésére. „Így azonban nincs esély a jogszabályok megértésére, amelyek jelentését alkalmazása során sajátítják el a szakemberek. Ugyanakkor vannak jogszabályok, amelyek havonta módosulnak, így nincs is lehetőség gyakorlati alkalmazásukra” – mutatott rá Ződi Zsolt. Nincs tehát idő arra, hogy a gyakorlat magáévá tegye a törvényeket.

Ha helyreáll a bizalom állam és állampolgár között…
Az is érthető, hogy az állampolgárok sokszor nem tudják nyomon követni a jogszabályok változását. Erre azonban a szakértő szerint nem is lenne szükség, ha meglenne az alapvető bizalom az állam és az állampolgárok között. Magyarországon azonban ez a bizalom egyik irányban sincs meg. „Az állampolgárok nem bíznak az államban, ezért az őket érintő jogszabályok – legtöbb esetben adózási követelmények – ismeretére kényszerülnek. Az állam pedig nem bízik az állampolgáraiban, ezért indokolatlan mennyiségű ellenőrzésnek veti alá az embereket” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: ha ez a bizalom helyreáll, az állampolgárok nem kényszerülnek rá a jogszabályok ismeretére, mert bíznak az államot képviselő ügyintézők szavában.”

Forrás:
Jogszabályok útvesztőjében – hiányzik a bizalom az állam és az állampolgárok között; OrientPress; 2016. június 20.

Hogyan működik a III. kerület új kormányablaka?

„Május 31-én nyitotta meg kapuit a III. kerület legújabb kormányablaka, ahol azóta már több, mint 3200 ügyet intéztek. A helyi hivatal felépítéséről, az utóbbi évek változásairól és a nyári feladatokról, tervekről Simon Józsefné hivatalvezető beszélt a Rádió Orientnek.

A legutóbbi adatok szerint 128.536 fő él jelenleg a színes, három lakóteleppel, hegyvidéki és Duna parti, valamint kertvárosi résszel is rendelkező kerületben, melynek központja a jól megközelíthető Fő tér és Flórián tér. A kormányhivatal 2013 januárjában kezdte meg a működését egy törzsrésszel és két szakigazgatási szervvel, ez utóbbi kettő az integrációk során beolvadt, s létrejött egy gyámügyi és egy foglalkoztatási osztály belőlük. A váltás kezdetben ugyan sok nehézséggel járt, de a munkatársak csapatmunkája segítségével minden problémát sikerült végül megoldani – tette hozzá Simon Józsefné.

Immáron az önkormányzattal is jó a kormányhivatal kommunikációja, akikre az egyik legnagyobb lakosságú és területű kerületként komoly munka hárult a szociális ellátások hatósági munkájával. Átlagosan 3-5000 embert érintenek ezek az ügyek, melyek elvégzésére egy hatékony, sémák alapján dolgozó csapatott állítottak össze, akik egyértelmű, érhető határozatokkal és partneri kapcsolattartással igyekeznek segíteni az ügyfeleket. Miután a hadigondozási ellátás is hozzájuk került, több mint 560 kérelem érkezett be hozzájuk ebben a témakörben, melyeknél meg is tudták állapítani a jogosultságot.

A foglalkoztatási osztály a munkaadókat és munkavállalókat próbálja minél inkább közelíteni egymáshoz. 19 fős állománya nagy ügyfél-forgalommal szembesül, mivel az első és a második kerület is hozzájuk tartozik, átlagosan napi 250 ügyfelet fogadnak. 2015-ben közel 120.000 iktatott ügyirattal foglalkoztak, melyekből 10.100 döntés született. Foglalkoznak a TÁMOP-os és a VEKOP-os lehetőségekkel is, ez utóbbi egyik része a 25 év alattiaknak szóló Ifjúsági garanciaprogram, a másik a 25 felettieknek kialakított Út a munkaerőpiacra, de újraindult a Nők 40 felett program is. A közfoglalkoztatás évek óta 350-400 fővel működik a kerületben -tette hozzá a hivatalvezető, aki azt is kifejtette, hogy kerületükben nincs több munkanélküli, mint Budapest egyéb területein.

A gyámügy legnehezebb feladata a kapcsolattartás a gyakran egymással ellentétben álló ügyfelekkel, két fő feladatkörük pedig a gondnokság és a gyámság kérdése. Az okmányirodából 2015 végén lett kormányablak, mely a május végi nyitásig Békásmegyeren, egy kisebb helyen működött, a csak helyben, lakcím szerint végezhető ügyek érdekében. Itt a személyi okmányokból közel ezerrel több kérés érkezett a korábbiaknál, a jármű-igazgatásban pedig nagyjából 3000-rel volt több kérelem. Mindkettő összefügg a januárban bevezetett bürokráciacsökkentéssel, s az ez által ingyenessé vált szolgáltatásokkal, de a járművek kapcsán az agglomerációból is többen keresték fel a kerületi kormányhivatalt.

Simon Józsefné elmondta, hogy az ügyfelektől elégedettséget tapasztal. Ezt bizonyítják a számadatok is, melyek szerint 2015-ben 22.235 ügyben, 71.154 döntésre és 224 fellebbezésre csupán 20 panasz jutott, de a hivatal célja, hogy még ezt az alacsony számot is tovább csökkentsék. A munkatársak bíznak a július elsején életbe lépő életpályamodellben is, mely által a középfokú végzettségűek fizetése is emelkedni fog, s folyamatos továbbképzési, előremeneteli lehetőségek állnak majd a közszolgálatban dolgozók előtt.

Május 31-én nyílt meg a tágas, 32 munkaállomással, modern felszereléssel rendelkező új kormányablak, mely immáron 49 órában fogadja az ügyfeleket. Idén valószínűleg az is kiderül, hogy milyen plusz feladataik lesznek, melyeket felkészülten fognak várni -fűzte hozzá a hivatalvezető.”

Forrás:
A legfontosabb az elégedettség Óbuda frissen átadott kormányablakában; OrientPress; 2016. június 20.

Továbbra sincs egyetértés az iskolák államosításáról

„Míg Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint az államnak kell helytállnia, hogy a lehető legjobb színvonalon, a legjobb infrastrukturális körülmények között valósuljon meg az iskolák fenntartása-működtetése, Karsay Ferenc, Budafok-Tétény első embere úgy véli, a vegyes rendszer stabilabb, kiszámíthatóbb működtetést tesz lehetővé. A lapunknak nyilatkozó polgármesterek véleménye megoszlik abban, hogy az oktatásra hatással lesz-e az intézmények állami kézbe vétele.

Szita Károly szerint az önkormányzatok oktatáshoz való viszonyát nem az határozza meg, hogy ki fizeti a villanyszámlát vagy kinek kell kicserélni az égőt. Az iskolába járó gyermekek továbbra is a mi gyermekeink, az ott tanító pedagógusok pedig a mi tanáraink – hangsúlyozta lapunknak a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere.

Emlékeztetett: a települések jelentős része, mintegy 2800 már 2012-ben úgy döntött, hogy lemond az üzemeltetésről. – Négy évvel ezelőtt lehetett vitatni, hogy jó megoldás-e, ha állami fenntartású és működtetésű lesz a közoktatás. Azt követően, hogy ez eldőlt, teljesen logikus következmény volt, hogy a maradék 485-ön is megtörténjen az egy kézbe vétel – magyarázta a polgármester, aki korábban egyébként már több alkalommal kifejtette: 2012 előtt egyrészt rendkívül eltérő volt az oktatás színvonala az ország különböző részein, másrészt az önkormányzatok a közoktatás fenntartásában adósodtak el.

Szita Károly felhívta a figyelmet: az elmúlt években gyakori volt az egymásra mutogatás amiatt, hogy kinek kell kicserélni a villanykörtét vagy az állam által biztosított interaktív tábla mögött lemeszelni a falat. – Mostantól viszont teljesen világos a képlet: az államnak kell helytállnia, hogy a lehető legjobb színvonalon, a legjobb infrastrukturális körülmények között valósuljon meg az iskola fenntartása és működtetése. Ez egy teljesen járható út, amely a gyermekeink és pedagógusaink javát szolgálja – mutatott rá. Hozzátette: attól még, hogy az állam lesz az iskola üzemeltetője, Kaposvár ugyanúgy biztosítja a gyermekeknek a tanulmányi ösztöndíjakat és segíteni a nyári táboroztatásukat.

A város első embere kitért arra is, hogy a Köznevelési Kerekasztal – amelynek munkájában fél éve maga is részt vesz – döntött arról, hogy szükség van egy, a helyi érdekeket képviselő, a polgármester vagy a képviselő-testület részvételével működő tanácsra, amelynek jelentős szerepe lesz az iskola fenntartásában a továbbiakban.

Karsay Ferenc nem az állam szerepvállalását érzi túl soknak, hanem az önkormányzatokét túlzottan kevésnek. Budafok-Tétény polgármestere lapunknak rámutatott: alapvetően jó döntésnek bizonyult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása azon az elven, hogy legyen egységes követelményrendszer és biztosítsanak minden gyereknek – függetlenül attól, hogy milyen településen él – azonos lehetőségeket. – Más kérdés, hogy ebből mennyit sikerült megvalósítani. A problémát az jelentette, hogy időkényszer alatt kellett dolgozni: előbb született meg a döntés, mint ahogy a szükséges feltételeket megteremtették volna. Most is ezt látom: elkezdtünk egy viharos tengeren evickélő hajón lékeket tömködni, ahelyett hogy visszamennénk a biztonságos kikötőbe, amely az önkormányzatoknál van – hívta fel a figyelmet.

Karsay Ferenc változatlanul egyetért azzal, hogy amelyik önkormányzat ezzel a feladattal nem tud megbirkózni, az segítségre szorul. Szerinte azonban a fővárosban a tapasztalatok azt mutatták, hogy épp a vegyes fenntartású intézmények működtek stabilabban, kiszámíthatóbban az egységes fenntartású államiaknál.

A polgármester rámutatott: a létrejövő regionális központok az iskoláktól messze elhelyezkedő, így a valós problémákat nem ismerő szervezeti egységek lesznek. Azáltal, hogy néhány döntési szint be fog kerülni a rendszerbe, le fog lassulni, meg fog drágulni az intézmények működtetése. – Nem az a probléma, hogy a zárcserék, a tisztasági festések elvégzését mostantól nem hivatalunk koordinálja, hanem az a kockázat, amelyet egy új, a helyi sajátosságokat nem ismerő működtető szervezet jelent. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy gyerekeink, tanáraink időlegesen nem megfelelő körülmények között fognak tanulni, dolgozni – hívta fel a figyelmet Karsay Ferenc. Hozzátette: egyelőre nem látszik, hogy a finanszírozási kérdésekre milyen válaszokat fog adni az állam. Jelenleg ugyanis kevesebb mint 10 százalékát fedezi a központi költségvetés a tényleges működési költségeknek, és félő, hogy nem áll majd rendelkezésre a szükséges központi forrás.”

Forrás:
Továbbra sincs egyetértés az iskolák államosításáról; Szalai Laura; Magyar Idők; 2016. június 22.

Életpályamodellt és tisztességes bért követelnek az önkormányzatoknál

„Életpályamodellt és tisztességes bért követel az önkormányzati alkalmazottaknak is a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Boros Péterné, a szervezet elnöke az általuk meghirdetett szerdai kétórás sztrájk után az MTI-nek úgy nyilatkozott: azt szeretnék, ha a kormány tudomásul venné a szakma egységes követelését.

Az MKKSZ elnöke június 8-án tartott tájékoztatóján azt jelezte, hogy a szerdai munkabeszüntetéshez a polgármesteri hivatalokban lévő alapszervezetek közül mintegy száz csatlakozott.

Boros Péterné az akció után az MTI-nek elmondta: a sztrájktörvény 50 százalékos támogatottságot ír elő, ehhez képest a szerdai kétórás akcióban a csatlakozó önkormányzatoknál csaknem száz százalékos volt a támogatottság. Hozzátette: az elmúlt két hétben 18 új alapszervezetük alakult.

Felidézte: tavaly még arra számítottak, hogy az önkormányzati alkalmazottaknak is kidolgoznak egy egységes életpályamodellt, ezt viszont a kormány tavaly december 23-án visszavonta.

Ezzel együtt a járási hivatali dolgozók 30 százalékos béremelésének következtében egyre többen mentek át dolgozni az önkormányzatoktól a járási hivatalokba. Az önkormányzatok egyre nehezebben találnak pénzügyest, pályázati, építéshatósági szakembert – sorolt Boros Péterné, megjegyezve: bruttó 160 ezer forintos fizetésért nem lehet építésmérnököt találni Magyarországon.

Emiatt az önkormányzatoknál ellehetetlenülhet az ügyfelek kiszolgálása – emelte ki az MKKSZ elnöke.

Boros Péternél azt mondta: el szeretnék érni, hogy kormány tárgyaljon velük.

Mint kifejtette: az önkormányzati érdekszövetségekkel elkészítették szakmai koncepciójukat, egy törvénytervezetet a közszolgálati életpályáról a hozzárendelt bértáblázattal, amely a követelésüknek megfelelő béremelést is tartalmazza. Ezt az önkormányzati érdekszövetségekkel közösen szeretnék a kormány elé terjeszteni.

Boros Péterné hozzátette: ha ez nem sikerül, a kormány ismét “kijelöli utunkat”. Ez esetben egész napos sztrájkot hirdetnek – mondta az MKKSZ elnöke, megjegyezve: azt szeretnék, ha a kormány látná, ez nem csak egy “szakszervezeti vezető hőbörgése”, hanem a szakma egységes követelése.”

Forrás:
Életpályamodellt és tisztességes bért követelnek az önkormányzatoknál; Híradó.hu/MTI; 2016. június 22.

Béremelést hoz az átszervezés

„Béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot – mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a szervezeti struktúra változása nem okoz majd zavarokat az ügyintézésben, a digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság gyakorlatilag semmit sem érez majd az átalakításból.

Több milliárd forintos megtakarítást jelenthet az államnak a háttérintézményi rendszer átszervezése – nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a több mint ötven minisztériumi háttérintézményt és központi hivatalt érintő intézkedéssorozat eredményeként jelentős kapacitás szabadul fel. Így az állam nemcsak a bérköltségeken, hanem az egyéb szolgáltatási és ingatlanfenntartási kiadásain is spórolni tud.

A megtakarított összeget a kormány a közigazgatási rezsicsökkentés folytatása mellett az állami alkalmazottak béremelésére fordítja – jelentette ki az államtitkár. Jelezte: a közszféra bizonyos területein, így a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatásban dolgozóknál már elindult a bérrendezés. Hamarosan pedig azon kormánytisztviselők bérrendezése is megkezdődik, akik évtizedek óta változatlan bérek mellett foglalkoznak a lakossági ügyekkel.

A jelenlegi tervek szerint első körben július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott járási hivatali tisztviselők kaphatnak béremelést. Így a kormányhivatalok és a 197 járási hivatal mintegy 17 ezer ügyintézője és ügykezelője már a nyáron nagyobb fizetést vihet haza. Ezt követően január elsejétől a kormányhivatalok megyei szinten foglalkoztatottjainak illetményét emeli meg a kormány. Ezzel a lépéssel 16 800 köztisztviselő bére emelkedik majd. Az illetményemelkedés átlagos mértéke 30 százalékos lesz. A legnagyobb béremelésre a legalacsonyabb keresetű, középfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők és ügykezelők számíthatnak, esetükben – teljesítményarányosan – akár 50-70 százalék is lehet az illetményemelkedés mértéke.

Ismeretes, hogy a kormány döntése értelmében a 90 központi hivatalból és költségvetési szervből összesen 44 szűnik meg 2017. március 31-ig. A 44 szervből 43 jogutódlással – köztük a nyugdíjfolyósító és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az uniós és nemzeti agrár-vidékfejlesztési pénzeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal –, egy háttérintézmény pedig jogutód nélkül fejezi be működését. Vannak olyan intézmények is, amelyek nem szűnnek meg, csak egyes feladataik kerülnek át a kormányhivatalokhoz. Ilyen például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vagy a Bevándorlási Hivatal.

– Az intézményrendszer átalakításának fő célja, hogy a bürokrácia csökkentésével gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb legyen az állam működése – mutatott rá Csepreghy Nándor.
Elmondása szerint az átszervezés a közigazgatásban dolgozók húsz százalékát érinti, elsősorban olyan feladatkörökben lehet leépítésre számítani, amelyek eddig a bürokratikus rendszer kiszolgálását segítették.

– Az állam azonban akkor sem engedi el a dolgozói kezét, ha már nincs szükség a munkájukra az államigazgatáson belül. A versenyszférával folytatott egyeztetések alapján olyan átképzési programban vehetnek részt, ami hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen elhelyezkedhessenek a piacon – mondta, majd hozzátette: az nem megoldás, ha az állami alkalmazottakat elbocsátjuk, majd a versenyszféra helyett a szociá­lis ellátórendszerbe kerülnek. Idén így hozzávetőlegesen 3000 közalkalmazott kerülhet át a versenyszférába.

A következő hetekben felmérik, hogy milyen feladatokhoz pontosan mekkora személyzetre van szükség, mivel a cél, hogy a szükséges, de épp elégséges kapacitás álljon rendelkezésre. A miniszterhelyettes szerint a háttérintézmények integrálása nem jár majd az ügyintézés lassulásával.

Csepreghy Nándor szerint kellően kiérlelt, előkészített az átalakítási folyamat, ráadásul a digitalizációs lépések is abba az irányba hatnak, hogy az állampolgárok ne tapasztaljanak semmit az átalakításból. – Meglévő struktúrába integrálódnak be a háttérintézményi szereplők, ezért az átmeneti időszakban sem áll le az élet. Olyan állami rendszerekről beszélünk, amelyek a folyamatokat menedzselik, nyilvántartják az érintettek adatait, és az őket kezelő szervek átalakítása miatt sem áll le a működésük – tette hozzá.”

Forrás:
Béremelést hoz az átszervezés; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. június 23.

A gazdasági növekedés lehetőséget ad a bürokrácia csökkentésére

„A gazdasági növekedés lehetőséget ad arra, hogy a bürokráciában dolgozók létszámát csökkentsék, az onnan kikerülők elhelyezkedhessenek a versenyszférában – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Elmondta: olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb államot hoznak létre, 4,2 millió ember dolgozik Magyarországon, közülük 1,1 millióan az állami szektorban.

Az államtitkár kifejtette: az állam attól is olcsóbb lesz, hogy a párhuzamos tevékenységeket felszámolják. Példaként említette, a minisztériumokba beolvadó, vagy megszűnő 51 háttérintézmény mindegyikében volt olyan szervezeti kiszolgáló egység – humán, pénzügyi terület -, amelyre a minisztériumi szerkezetben nem lesz szükség.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy az előrejelzések alapján szakemberhiány van több iparágban, a kormány feladata, hogy ezeket a becsléseket felmérve, támogassa azok átképzését, akik később piaci viszonyok között tudnak dolgozni.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány áttekintette a háttérintézményeket, 2017. január elsejétől 51 szervezet szűnik meg, és hasonló folyamat indul az állami cégeknél is.

Szerinte az elmúlt években az állami szolgáltatások informatikai fejlesztései megteremtették annak az alapját, hogy az állampolgárok a változást ne vegyék észre.”

Forrás:
A gazdasági növekedés lehetőséget ad a bürokrácia csökkentésére; Miniszterelnökség; 2016. június 22.

Közigazgatási, politikai informatika

Építésügy: változások az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban

„Július 1-től jelentősen megváltoznak az egyszerű bejelentés jogszabályi paraméterei. Az új jogszabály értelmében az egyszerű bejelentés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg.

A Magyar Közlöny 84. számában, 2016. június 13-án megjelent a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) számú új kormányrendelet. Az új rendelet értelmében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg július 1-jétől. Mindez azt jelenti, hogy a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépület egyszerű bejelentése nem az ÉTDR-be történik, azaz közvetlenül nem az építésügyi hatósághoz kell bejelenteni az ilyen irányú szándékot. A bejelentést a megújult, erre a célra továbbfejlesztett elektronikus építési naplóalkalmazáson keresztül a készenlétbe helyezéssel lehet megtenni.

A készenlétbe helyezéshez a tervezőnek fel kell töltenie az e-építési naplóba a jogszabály 1. melléklete szerinti kivitelezési dokumentációt, illetve a kivitelezési jogszabályban (191/2009. (IX.15.) Kr.) meghatározott egyéb dokumentumokat is. A benyújtandó tervdokumentáció jogszabályban meghatározott tartalma immár pótolja azokat a sokak által hiányolt tervfajtákat, például alaprajzokat, metszeteket, tartószerkezeti terveket, továbbá költségvetési kiírást, melyek nélkülözhetetlenek egy épület szabályszerű építése során.

A kivitelezési tevékenység a szabályszerűnek minősülő bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltét követően kezdhető meg. A szabályszerű készenlétbe helyezésről az építésügyi hatóság az e-építési naplóból fog értesülni, majd 15 napon belül teszi meg a szükséges tájékoztatási kötelezettségeit.

Az építtetőnek a kivitelezés folyamatára kötelező lesz építész tervezőt megbízni tervezői művezetés céljából, szerződésben rögzített feltételekkel. A tervezői művezetőnek az építési folyamatot legalább hat alkalommal kell figyelemmel kísérnie a helyszínen, és megfigyeléseiről, látogatásairól eseti bejegyzéseket kell tennie az elektronikus építési naplóban.

A kormányrendelet pontosítja azokat a paramétereket is, amelyek megváltoztatása esetén az e-építési naplóba előzetesen fel kell tölteni a szándékolt, változást bemutató kivitelezési dokumentációt.

Fontos változás még, hogy az épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre, a szükséges mellékletek megléte esetén az illetékes építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba, majd pedig elektronikusan értesíti a az építés helyes szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatosan több helyen módosult az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (XI. 15.) Kr. és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 456/2015. (XII. 29.) kormányrendelet is.

A 191/2009. (IX. 15.) Kr. alapján 2016. július 1. után – a tájékoztatás érdekében – már az egyszerű bejelentés alapján folytatott lakóépület építése esetén is – függetlenül a számított építményérték mértékétől – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni az építtető nevét, megnevezését, az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, valamint a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.

Az új kormányrendelet július 1-i hatályba lépése előtt még a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására is sor került.

A módosítások közül a legfontosabb, hogy az új kormányrendelet kihirdetését követő naptól az egyszerű bejelentés mellékleteként feltöltendő dokumentumok köre megváltozott, tehát a korábbi mellékletek helyett a módosított jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni a bejelentéshez.

További információk az e-építés és a MÉK oldalán találhatóak.”

Forrás:
„Változások az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban”; Lechner Tudásközpont; ; 2016. június 17.
Lásd még: Építési engedély helyett készenlétbe helyezett napló; EGov Hírlevél

Be lehet jelenteni a gyerekekre káros tartalmakat

„A Biztonságosinternet Hotline június 6-19. között társadalmi célú rádiókampány keretében hívta fel a figyelmet az internethasználat felhasználókat érintő veszélyeire, különösen arra, hogy a tiltott tartalmak mögött valós áldozatok – sokszor gyermekek – állnak. A tiltott tartalmak megtekintése, megosztása, hozzáférhetővé tétele is bűncselekmény, ezért azok bejelentése bűnmegelőzési és bűnüldözési szempontból kiemelten fontos. A kampány eredményeként már júniusban emelkedett a bejelentések száma.

Kevesen tudják, hogy nem csak a tiltott tartalmak készítése, de azok megtekintése, megosztása, terjesztése is jogellenes tevékenység. Az Európai Unió Safer Internet Programjának keretében működő Biztonságosinternet Hotline célja a tudatosabb internethasználatra nevelés, valamint a veszélyes tartalmak elleni küzdelem, különös tekintettel a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló online képekre, videókra.

A www.biztonsagosinternet.hu weboldalon a NISZ Zrt. olyan felületet működtet, ahol névtelenül is lehetőség van a káros, illegális tartalmak bejelentésére. A hotline-hoz évente átlagosan 1600 bejelentés érkezik, amelyeket a szakemberek kivizsgálnak, a jogellenes tartalmakat eltávolíttatják, illetve továbbítják az Országos Rendőr-főkapitányság felé. A külföldről terjesztett jogsértő tartalmak forrásának felderítésében a nemzetközi INHOPE szervezet is részt vesz. A kampány eredményeként már júniusban megnőtt a hotline-ra érkezett bejelentések száma, melyek közül a szakemberek eddig négy magyar vonatkozású, tiltott tartalmú bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányságnak.

A Biztonságosinternet Hotline népszerűsítő kampánya az Európai Unió és a NISZ Zrt. támogatásával valósult meg.

Biztonságosinternet Hotline. Hogy az internet jobb hely legyen.

További információk: www.biztonsagosinternet.hu”

Forrás:
Évente több mint 1500 bejelentést vizsgál a Biztonságosintenet Hotline; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2016. június 24.

Informatika, távközlés, technika

Nem utópia, hanem égető szükség az okos város

„Nem utópia, hanem égető szükség az okos város. De csak akkor lehet csillagászati összegeket megspórolni a modern megoldásokkal, ha változik a gondolkodásmód.

Az okos városhoz vezető út hosszú, aminek senki sem ért a végére. Ilyen értelemben smart city nem létezik – ezt Dan Byles mondta a Népszabadságnak adott interjújában, aki e mondása ellenére hivatásának tekinti az okos városok ügyét. Számunkra furcsa lehet, ha egy politikus maga hagyja ott a képviselői széket azért, hogy érdemi munkát végezzen, de Byles ilyen öt év képviselősködés után, 2015-ben nem indult újra, hanem a SmartUK egyesülethez szerződött.

Erőforrásaink végessége is rákényszerít arra, hogy a jelenlegi szolgáltatói gyakorlatot integrált közösségi szolgáltatások váltsák fel. A technológia mára adott, most kellene ébrednie a pénzügyi szektornak, mert a finanszírozás szükséges – mondja Byles, aki még alsóházi képviselőként ismerte fel, mit adhat a közösségnek a smart city.

Amelynek csak felületes értelmezése a komputerizált extrém hatékony település, ahol futurisztikus megoldásokat használnak. Ahol a mentő nemcsak akkor jön, ha hívják, hanem akkor is, ha a beteg szervezetén lévő jeladók riasztanak. Vagy a kukák szenzorai jelzik a kukásautóknak, hogy üríteni kell, az okostelefon tudja, hol van dugó vagy mikor jön a következő busz, vagy az orvosnál nem kell órákat várakozni a receptekre, mert Skype-on keresztül otthonról is megkaphatjuk ezeket.

Attól, hogy Budapesten a ­Google Maps már tudja a busz- és metrómenetrendet, a magyar főváros még nem okos. Akármennyi szolgáltatás könnyíti az emberek életét, Dan Byles szerint ez nemcsak a technológián múlik, hanem az emberek gondolkodásmódján is.

Koppenhágában például az önkormányzat a cégek és a lakosság számára is elérhetővé tette a nagy közösségi adatbázisait, mint például az úthálózati és egyéb szolgáltatási adatokat. Ezekre a „közadatként” kezelt információkra bárki bármilyen elektronikus szolgáltatást építhet, ami hasznos a közösségnek. Bristolban egy középiskolás az önkormányzati útadatok alapján a kerekesszékeseknek írt pontos alkalmazást, amely úgy segít nekik, hogy megmutatja, amit a térképen nem látnak, de mégis fontos: huppanókat, lépcsőket, lejtőket.

– Nem sok dolog oldódna meg az életben, ha mindent az önkormányzatra bíznánk. De a cégeket sem szabad hagyni a fejünkre nőni – mondja a volt politikus, aki szerint a cégek dolga a közös platform kialakítása, a helyi fejlesztőké meg az alkalmazások megalkotása…”

Forrás:
Budapest még nem okos, minden a fejekben dől el; Batka Zoltán; nol.hu; 2016, június 20.

Hogyan használhatjuk a drónból nyert okos adatokat a mezőgazdaságban?

„Hogyan kerül be az agrárium, mint téma egy alapvetően IT jellegű, üzleti intelligencia konferencia programjába? A válasz egyszerű: a versenyképes mezőgazdaság már nem lehet meg adatokra épülő informatikai támogatás nélkül; a precíziós – vagy más néven helyspecifikus- gazdálkodás mentén találkozik egymással ez a látszólag két teljesen különböző világ.

A T-Systems Magyarország május végén rendezte meg az immár tradicionális üzleti intelligencia konferenciáját, melynek keretében Zsoldos Tamás beszélt a mezőgazdaságból nyert rengeteg adat okos feldolgozásáról, valamint a vállalatnál jelenleg is zajló „Drone as a Service” innovációs projektről.

Nehéz terep
A mezőgazdaság számos kihívás előtt áll, amelyek alapvetően arra sarkallják a gazdálkodókat, hogy növeljék a hektáronkénti terméshozamokat. 2050-re világszerte közel 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, a gazdasági és hatékonysági verseny is erősödik mind az európai országok között, mind pedig globálisan. Átalakulóban van az EU-s – és így a magyar – agrártámogatási rendszer is, valamint 2020-tól várhatóan jelentősen csökkenni fognak a területalapú támogatások. Vagyis egyértelműen olyan megoldásokat kell keresni, amelyekkel a termelékenységben fel lehet venni a versenyt. Ebben segít az infokommunikáció, pontosabban a termőföldekből nyert adatok elemzésével adott gazdálkodási válaszok.

Adatok mindenhonnan
A precíziós gazdálkodás nem új keletű fogalom, már a ’90-es években megjelent külföldön és szinte a kezdetektől jelen van Magyarországon is. Az évek alatt a technológia fejlődésével párhuzamosan folyamatosan bővültek a lehetőségek, tágult a mozgástér, így ma már egyre pontosabb adatok állnak rendelkezésre a gazdálkodók számára. Akár centiméteres pontossággal lehet feltérképezni és művelni egy földterületet – adatokat szolgáltatnak és precíziósan irányíthatóak az erő- és munkagépek, léteznek már kihelyezhető szenzorok, szondák, meteorológiai állomások, a műholdak pedig nagy felbontással látnak szinte mindent.

A precíziós gépek viszont önmagukban még nem teremtik meg a precíziós gazdálkodást, kell mögéjük egy olyan információs adatbázis és erős informatikai háttér, amely többlettudást ad, és rendszerszintre emeli a teljes folyamatot.

Adatgyűjtéssel, elemzéssel és tervezéssel a precíziós technológia alkalmazása látványos hozamnövekedést hozott: a Széchenyi István Egyetem egy kutatási területen egy többéves projekt keretében 6 tonnáról 9,8 tonnára növelte a kukorica terméshozamot, mindezt már a kétezres évek elején!

Drónok a földek felett
A T-Systems Magyarország szakemberei a “Dron as a Service” projekt keretében jelenleg egy, a mezőgazdaságban használható légifelvételre épülő technológiai megoldáscsomag kifejlesztésén dolgoznak. A cél az, hogy a távérzékelésből kinyert adatokat, információkat döntéstámogató eszközként használhassák a gazdálkodók. A projektben egy pilot keretében 100 hektáros repceföldön kelési sikerességet vizsgáltak a szakemberek. A műszaki koncepció lényege, hogy a drón által készített képek feltöltésre kerülnek a felhő alapú adatközpontba, ahol az előfeldolgozás során kvázi-automatikus képjavítás, képillesztések és a térképre helyezés történik. A következő lépés már a konkrét döntéstámogatás, ami segít értelmezni a felvételből kinyert adatokat különféle ún. vegetációs indexekkel, majd agronómus támogatással születik egy javaslat a földterület művelésére vonatkozóan: kimenetként például egy helyspecifikus műtrágya kijuttatási térkép készülhet.

A távérzékelés történhet drónnal, kisgéppel vagy akár műhold segítségével, a különböző eszközök különböző igényekre adhatnak választ. Drónnal kis magasságban lehet repülni, kisgéppel pedig jóval fejlettebb szenzorokkal felvértezve 1000 méteres magasságban, ezért más-más felvételek készülnek ugyanarról a területről. Ezeket egészíthetik ki, de akár ki is válthatják a műholdképek. A kulcs az, hogy a felvételekből milyen adatok nyerhetők ki, és ezeket hogyan lehet valóban használható információkká, döntéstámogatási javaslattá alakítani a felhasználók számára.

A Gartner piacelemző cég szerint a 21. század kőolaja az adat. A T-Systems azon dolgozik, hogy széleskörű portfóliójával egyetlen integrált megoldássá foglalja össze a már meglévő technológiai elemeket, és így egy rendszerben, kényelmesen, felhasználóbarát módon lehessen dolgozni az értékes adatokkal.”

Forrás:
Hogyan használhatjuk a drónból nyert okos adatokat?; Agroinform.hu; 2016. június 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Ericsson szerint Stockholm a leghálózatosabb város

„Londont, Koppenhágát, Szingapúrt és Párizst megelőzve Stockholm áll az Ericsson összeállításában készülő Hálózatba Kapcsolt Társadalom Városindex élén 2016-ban.

A cég mutatója 41 város teljesítményét méri a fenntartható városi fejlődés, illetve az információs és kommunikációs technológiai (IKT) fejlettség területén. Stockholm mögött London, Koppenhága, Szingapúr és Párizs áll. A mutató fenntartható városi fejlődésre vonatkozó részén Stockholm áll az első helyen, Koppenhága, Helsinki és Párizs pedig szorosan követik. A táblázat IKT-részén Londoné az első hely, megelőzve Stockholmot, amely így második a harmadik helyezett Szingapúr előtt. Barcelona, Isztambul és Jakarta került jelentősen előrébb a 2014-es mutatóhoz képest. Hong Kong, Moszkva és Dubai lejjebb kerültek a rangsorban.

Számos intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a városok a jelen okosvárosain túllépve egy fenntarthatóbb állapotot teremtsenek. Az IKT alapvető infrastruktúraként történő alkalmazása jelenik meg majd a befektetési tervekben; holisztikusan integrálódik a szektorfejlesztési tervekhez (például szállítás, energia és közbiztonság), és a városok együttműködésében is szerepet kap.

Az IKT nem csak fontos része a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, de segíthet csökkenteni a fejlődés környezetre gyakorolt hatását is egy fenntarthatóbb növekedés elősegítésével. Az alacsony IKT-fejlettséggel rendelkező városok általában gyorsabban fejlődnek, mint a magas IKT-fejlettséggel rendelkezők, amely a felzárkózás hatását mutatja. Szintén pozitív összefüggés van a társadalmi és gazdasági fejlődés és az IKT-fejlődés között.

Az okos várostervezés kritikus jelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezete által kitűzött fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok (Sustainable Development Goals SDG-k) elérésében. A városok többek között aktív szerepet töltenek majd be az éghajlat-politikában, a szegénység csökkentésében, az egészségügyi és az oktatási színvonal emelkedésében, valamint a társadalmi elfogadottság és a pénzügyi részvétel javításában is.

„Az ENSZ HABITAT becslése szerint a világ népességének 70%-a városlakó lesz 2050-re. Az okosváros kezdeményezések mostanáig a már létező rendszerek (például okos szállítmányozás) optimalizálására használták csak az információs és kommunikációs technológiát. A városoknak újra kell gondolniuk a meglévő struktúrákat. Így tudják csak teljesen kiaknázni az IKT kínálta lehetőségeket, és hogy okossá és biztosan fenntarthatóvá váljanak. A jövő hálózatba kapcsolt társadalmát a megbízhatóság, az együttműködés, a részvétel és a mobilitás jellemzi. Ezek létfontosságúak abban. hogy városaink vonzó, fenntartható és élettel teli helyek legyenek.” – mondta Erik Kruse, az Ericsson Networked Society Lab vezetője.”

Forrás:
Stockholm a leginkább hálózatba kapcsolt társadalom; SG.hu; 2016. június 21.
Lásd még: Networked Society City Index; Ericsson

Városi közlekedésfejlesztés: esélyek és dilemmák

„Mi várható a hazai közlekedésfejlesztés területén a következő évtizedben? Összehangolható-e és miként a városfejlesztés a közlekedésben várható technológiai fejlődéssel? E témákról szervezett május 12-én műhelybeszélgetést a Magyar Urbanisztikai Társaság; a közlekedés jövője mellett azonban sok szó esett a múltbeli adottságokról és a jelenlegi lehetőségekről is. A meghívott szakemberek szerint a hazai helyzet egyelőre nem túl biztató.

Megtorpanó lendület
Sok jó folyamat indult el nálunk a városi közlekedésben – idézte fel Ekés András, a Mobilissimus jelenlegi ügyvezetője az elmúlt évek eredményeit: számos tabu dőlt meg a városi kerékpározással kapcsolatban, a tömegközlekedés fogalma sem számít már „szitokszónak”, s a különböző módon közlekedők – autósok, gyalogosok, biciklisek – is egyre inkább elfogadták egymás szokásait. Ezek a jó tendenciák azonban jelenleg elakadni látszanak – festette máris sötétebbre a képet Ekés. Amellett, hogy újra egymásnak ugranak a közlekedés szereplői – vagy inkább egymásnak ugrasztják őket –, a legfőbb problémát szerinte az okozza, hogy nincs rendszerszintű gondolkodás a közlekedésfejlesztésről: kapkodó, ad hoc jellegű döntések születnek, átfogó koncepció kidolgozása helyett pedig felesleges vitákra pazarolnak el sok energiát.

„Azon gondolkozunk, hogy bezárjuk-e a Délit, miközben Nyugat-Európában a városok szerves részei a pályaudvarok; arról vitázunk, kihez kerüljön a HÉV, ahelyett, hogy arról beszélnénk, miként illeszthetők be egy hosszabb távú stratégiába a HÉV-vonalak” – sorolta a problémákat.

Új technológiák a láthatáron
Pedig Magyarországon is meg fognak jelenni azok az igények, melyek a gyorsabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb városi közlekedés új formáit szorgalmazzák – fogalmazta meg Csiszár Csaba, a BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék docense. Az ő előadásában hallhatott leginkább a közönség azokról az új technológiai lehetőségekről és társadalmi kihívásokról, melyek más országokban már jelentős változásokat hoztak. Az autonóm járművek hazai elterjedésére még ugyan várni kell, de az elektromos autók már nálunk is megjelentek és a következő évtizedben ezekből egyre több lesz a városokban – mondta el Csiszár Csaba, aki szerint Magyarországon a különböző átmeneti közlekedési formáké lesz a jövő. A hagyományos tömegközlekedés mellett például egyre több helyen fognak megjelenni az igényvezérelt, vagy más néven rugalmas tömegközlekedési szolgáltatások: ezek lényege, hogy a lakosok utazási igényeiket bejelentik egy irányító központban, ahol ezek alapján tervezik meg a járművek útvonalát és menetrendjét. Már több vidéki városban közlekednek ilyen módon autóbuszok, és Budapesten is van néhány rugalmasan közlekedő éjszakai buszjárat.

Európában a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebben képesek autóvezetésre, ami a saját járművek számának csökkenésével fog járni – tudtuk meg – , s ez a jelenség előbb-utóbb nálunk is be fog következni. Így várhatóan Magyarországon is terjedni fog az elektromos autók használata és a megosztáson alapuló járműhasználat (carsharing) – bár egyelőre Budapesten ezzel kapcsolatban nincsenek konkrét elképzelések. ( Egy sajtóhírben már lehetett olvasni arról, hogy a BKK Zrt. a főváros megbízásából a carsharing alapjainak lefektetésén dolgozik.)

Az új közlekedési formák megjelenéséhez azonban a mobilitási igényeink és anyagi lehetőségeink jóval tudatosabb felmérésére lenne szükség, s tisztában kéne lenni azzal, hová is szeretnénk eljutni – figyelmeztetett Csiszár Csaba, s hozzátette: ha Budapestről indulva Hamburgig utazunk, s közben kiszállunk Prágában, Drezdában, Berlinben, az egyes városokban megfigyelhetjük a közlekedés ésszerűsítésének és modernizálásnak egyes fokozatait.

Csökkenő autóforgalom?
Vitézy Dávid, a BKK egykori vezetője, a rendezvény harmadik meghívottja szerint Budapesten most egy retrográd közlekedéspolitika folyik, mely évtizedekkel akarja visszavetni a fejlődést. Szerinte a tömegközlekedést az utasok szemével kellene nézni és nem lenne szabad leállnia az elmúlt években megindult fejlesztéseknek. Az autók száma nálunk még mindig jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában – mondta el – , de az autósforgalom támogatása az autók számának növekedéséhez fog vezetni, ami a mainál is komolyabb gondot jelent majd a fővárosnak. Vitézy a dugódíj mellett is érvelt: úgy vélte, Budapesten senki sem próbálta higgadt szakmai érvek alapján meggyőzni erről a közvéleményt – pedig sehol sem vezettek be úgy dugódíjat Európában, hogy előtte ne zajlott volna le több éves társadalmi vita. A parkolóhelyekről is beszélt: szerinte Magyarországon még mindig „szent tehénként” tekintünk ezekre, holott a parkolási lehetőségek bővítése, újabb mélygarázsok építése rendszerint további autóforgalmat generál; az önvezető autók 10-20 éven belüli hazai elterjedésével pedig feleslegessé válik a sok parkolóhely. A várospolitikának – tette hozzá Vitézy – már most fel kellene készülnie a várható változásokra, a fővárosban azonban ennek most nem látni a jeleit.

Nemcsak a meghívott előadók, hanem a közönségben ülők közül is többen – például Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke – megfogalmazták, hogy a változások érdekében a szakmai és a civil szervezeteknek együtt kéne fellépniük. A 70-es években a civil mozgalmak kényszerítettek ki sok változást a városi közlekedésben, ma viszont szinte csak a kerékpáros mozgalmak erősek; valóban érdemes lenne erősíteni tehát a civil érdekérvényesítést más területeken is – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

S hogy honnan lehet a változtatásokhoz ötleteket meríteni és segítséget kapni? A műhelybeszélgetésen Ekés Attila felhívta a figyelmet az Eltis nevű a portálra, mely a fenntartható városi mobilitással kapcsolatos információk, ismeretek és tapasztalatok áramlását segíti Európában, valamint a CIVITAS nevű, az Európai Bizottság által létrehozott kezdeményezésre és az ennek keretében létrejött Magyar CIVINET nevű hálózatra – ez utóbbiak a városi közlekedés problémáinak megoldásában élenjáró városok tapasztalatait igyekeznek megosztani az érdeklődőkkel.

A legfontosabb azonban – hangzott el többször is a rendezvényen – , hogy a hazai városok élén álló vezetők olyan közlekedés- és várospolitikát folytassanak, mely valóban elősegíti az „okos”, környezetbarát és fenntartható városi közlekedés kialakulását.”

Forrás:
Városi közlekedésfejlesztés: esélyek és dilemmák; Bodnár Zsuzsa; Recity Magazin; 2016. június 3.

A jövő fenntartható városa Marseille-ben

„Többek között Eduardo Souto de Moura is annak a marseille-i urbanisztikai kísérletnek a megvalósításán dolgozik, amely mintaként szolgálna a fenntartható francia városok modellezéséhez. A Smartseille projekt lenne az első, ahol a jövő városait kísérleteznék ki Franciaországban.

Franciaország három városban, három urbanisztikai kísérlet során szeretné modellezni, milyen technológiai, innovatív megoldásokkal lehetne a jövő városait minél inkább energia hatékonnyá, zölddé és fenntarthatóvá tenni. A számos benyújtott pályázat és városfejlesztési koncepció közül Manuel Valls miniszterelnök nemrég nevezte meg az elsőt, amely a három mintaprojekt egyike lesz, ez pedig a Marseille belvárosától északra fekvő 15. kerületben épülő Smartseille.

Marseille-ben már történtek jelentős urbanisztikai próbálkozások, így például Le Corbusier is itt kísérletezte ki a több városban bevetett „lakótömbjét”, az Unité d’habitationt. Ennek ellenére a város több évtizeden keresztül inkább a lecsúszásról, társadalmi és urbanisztikai széteséséről vált nevezetessé. Franciaország legősibb és ma egyik legjelentősebb városa mindig is a Földközi-tengeri térség gazdasági és kulturális kapuja volt. A gazdasági hanyatlás és társadalmi bizonytalanság évtizedeit az 1990-es években született Euroméditerranée gazdaságélénkítő projekt segítségével kezdték felszámolni. A várost számos – sok ellenállásba ütköző – infrastrukturális beruházással kívánták mobillá, jobban elérhetővé és átjárhatóbbá tenni: 3 óra alatt Párizsból ideérnek a TVG szerelvényei, metróval és villamossal próbálják az 1950-es években a rázúdított autóforgalomtól megszabadítani a belvárost. Marseille 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa volt, számos sikeres, az európai mediterrán kultúrát kidomborító projekttel, jelentős létesítményekkel.

Az északi, gazdaságilag erős francia városoktól korábban leszakadt déli kikötő, Marseille egyre sikeresebben zárkózik fel társadalmilag, kulturálisan és építészeti téren is. Ambiciózus építészeti tervekkel menekül előre a városvezetés, így teljes mellszélességgel beálltak a tervezetten 2018-ra – főleg magántőkéből megvalósuló – Smartseille projekt mögé. A 2007-ben megfogalmazódott ötlet egy mintaterepet szeretne létrehozni Marseille északi külvárosában egy 2,7 hektáros területen, ahol egy élhető, modern, vonzó, egyben ökológiailag fenntartható városrészt építenének, amely a technika összes lehetőségét bevonva intelligens városként is működne.

A tervezési koncepcióban kiemelten szerepel, hogy a városrész szorosan kötődjön a mediterrán térség hagyományaihoz, ugyanakkor minél nagyobb mértékben használja ki az itt lévő környezeti adottságokat, ezért nagyon tudatosan foglalkoztak a napfénnyel, annak erejének felhasználásával, a tenger közelségével, így az abból és a szélből nyerhető természetes hűtés lehetőségével. A Smartseille tervezői tudatosan fordultak az északi országokban található fenntartható városmodellekhez mint előképekhez, ugyanakkor tudták, hogy a földrajzi adottságok miatt lényeges helyi változtatásokat kell tenniük. A modell tehát jól adaptálná a már kifejlesztett lehetőségeket és a helyi viszonyok között dolgoznák ki, hogy ezekből miként teremthető passzív városrész a mediterrán térségben.

A területen 2,4 hektáros ingatlanfejlesztés történik, emellett pedig egy új park is létrejön. A lakásoknak, a magán és állami irodáknak, kereskedelemnek és közintézményeknek helyt adó îlot Allar városrész megépítésére helyi és ismert nemzetközi építészeket bíztak meg, így sokat dolgozott a projekten a Pritzker díjas Eduardo Souto de Moura is.”

Forrás:
A jövő fenntartható városa Marseille-ben; Bán Dávid; Építészfórum.hu; 2016. június 22.

Szakirodalom

Hacking the city

„…A városok jelentőségének növekedése a világ településeinek rendszerében egyre vitathatatlanabb. Az urbanizált területek lakossága 2006-ban lépte át az 50 százalékos arányt, azaz az emberiség több mint fele lakik a mai városokban. Az urbanizációs folyamat a jövőben várhatóan egyre intenzívebbé válik
– a releváns kutatások adatai alapján 2050-ig előre láthatóan hetente 1 millió ember bevándorlása várható városainkba, azaz erre az időpontra a világ népességének 70%-a lesz városlakó.

Az urbanizációval párhuzamosan az információs technológiai robbanás következtében jelentős globális társadalmi- és gazdasági változások zajlanak – átrajzolva a korábbi világképet.

Az értekezés különös aktualitását a felgyorsult urbanizációs folyamatokhoz kapcsolódóan az adja, hogy a városok ezek mentén önmagukban egyre több problémát generálnak, melyek jelentős része globálisan is az urbanizáció egyre pregnánsabb jelenségéhez köthető.

A városok azonban nem csak mindezen problémák forrásai, de egyben önmaguk jelentik a megoldást is – elsősorban a bennük megjelenő folyamatos és egyre intenzívebb innováció okán.

TÉZISEK

  • Az exponenciálisan növekvő globális urbanizáció a városok jelentőségét eddig sosem látott mértékűre növeli – ahol a jelenség nem csak kvantitatív, hanem szinte mindenre kiterjedő
    kvalitatív változásokat is indukál – azaz a “város”-t immáron “máshol” kell keresnünk
  • A “város” mint képződmény vagy jelenség – sok más egyéb lehetséges megközelítés mellett – lényegéből fakadóan “rendszer”-ként értelmezhető – alkalmazhatóak rá a rendszerelmélet alapfogalmai és rendszer-szerű működése illetve természete alapvetően matematikailag leírható
  • A városok a bennük koncentrálódó innováció okán egyben az önmaguk által generált globális problémák megoldásai is
  • A Rendszer Architektúrából származtatható visszacsatolások magára az építészetre is kihatással lehetnek – azaz mi az amit építészként és urbanistaként a rendszertervezőktől tanulhatunk?
  • A bonyolult rendszerekkel szükség szerűen együtt jár az alapvető emberi ösztön, hogy feltörjük azokat – ami jelenthet innovációt vagy egyszerűen csak másfajta használatot
  • A város „hálózati rendszer”-szerű természetéből adódóan a “Hackint the City” építészeti értelemben véve is használható, mint az “innováció” releváns eszköze

”

Forrás:
Hacking the city; Bach Péter; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőművészeti Doktori Iskola; 2015. (pdf, 93MB!)

URB.0 Urbanisztika kezdőknek

„…A 13 fejezet átfogóan, egyszerűen és érthetően bemutatja az inter- vagy inkább multidiszciplináris tudományág legfontosabb területeit, kérdéseit. Kezdve a tudományág meghatározásától, a településtervezés, közigazgatás és ingatlanpolitikán át egészen a helyi gazdaság és megújuló városfejlesztésig. Mindegyik fejezet jól strukturáltan, tagoltan mutatja be az egyes részterületeket, figyelemfelkeltő kérdésekkel kezdve és az érdeklődők számára további olvasmány javaslatokkal zárva. Nagyon hangulatosak és jól illeszkedők az egyes fejezeteket nyitó-záró városképek…”

Forrás:
Mindenki számára elérhető az urbanisztika új tankönyve; Tervlap.hu; 2016. június 22.
URB.0 Urbanisztika kezdőknek; Szabó Julianna; BME Urbanisztika Tanszék; 2016. (pdf)

A fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez?

„A HÉTFA Kutatóintézet igazgatója azt elemezte, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez.

Előadásában[.pptx] olyan kérdéseket járt körül, mint:

  • Segítette-e a térségi hátrányok leküzdését?
  • Segített-e integrálódni a nagyobb, erősebb piacokhoz?
  • Épített-e és hogyan a helyi adottságokra?
  • Összehangolta-e helyben a fejlesztéseket?
  • Javította-e a térségek közötti és térségi együttműködést?

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források a területi kohézióra elsősorban nem a források megcélzott tartalmával, hanem a források elosztásának módjával hatott. Ugyanakkor az eddigi tanulságok alapján a fejlesztéspolitika nem veheti át a területpolitika szerepét. A fejlesztéspolitika csak akkor tudja érdemben erősíteni a területi kohéziót, ha létezik egy olyan jól végiggondolt területpolitika, amire támaszkodhat és amit támogatni tud. Amit saját hatáskörben a fejlesztéspolitika megtehet, az a helyi együttműködések ösztönzése, a már létező helyi együttműködések támogatása, de szigorúan nem a helyi együttműködések kikényszerítése.

A Fejlesztéspolitikai Akadémiát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendezi meg [eredetileg] azzal a céllal, hogy a szakmai fórumot biztosítson a fejlesztéspolitika területén dolgozó szakemberek számára.”

Forrás:
Balás Gábor előadása a Fejlesztéspolitikai Akadémián; HÉTFA Kutatóintézet; 2016. június 9.

Törvények, rendeletek

Tervezet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

„A tervezet június 22-ig véleményezhető a laszlo.soos@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. június 20. (ZIP-fájl, 6,06MB)