Skip to main content

33. szám, 2011. augusztus 15.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Önkormányzati adósságok: kilencvenkilencen vannak a felelősök

„Egy héttel azután, hogy két önkormányzati szövetség is törlesztési moratóriumot kért a kölcsöneire az egekbe szökő frankárfolyam miatt, a GKI gyorselemzése azt mutatta be: 99 olyan helyhatóság van az országban, amely a hiány túlnyomó részéért felelős.

A teljes adósság felét a Fővárosi Önkormányzat, öt budapesti kerület, 17 megyei jogú város, valamint Esztergom és Gödöllő termelte ki. Az összes adósság háromnegyede pedig Budapestről, 18 fővárosi kerületből, az összes megyei jogú városból, 56 más városból és egy községből származik.
A lakossághoz viszonyított adósságot tekintve a csúcstartó Harkány, ahol egymillió forint feletti az egy főre jutó önkormányzati tartozás. Egy lakosra Magyarországon 126 ezer forint adósság jutott, ezen belül a fővárosiakra 214, a megyei jogú városok lakóira 170, a városi polgárokra 134, míg a községekben lakókra 44 ezer.

A hivatalos statisztikák szerint az önkormányzatok tárgyi eszközei 7636 milliárd forintot érnek, ez azt jelenti, hogy ennek a vagyonnak a 17 százalékából kifizethető lenne a teljes kötelezettségállomány. Csakhogy a vagyon nagy része nem eladható, vagy ha értékesíthető lenne, igen gyér érdeklődés mutatkozna irántuk, ilyenek például az iskolaépületek, utak, fürdők – közli az elemzés. Ugyanakkor a vagyon kisebb része iránt komoly érdeklődés lenne, mint például víz- és szennyvízellátás vagy a hulladékkezelés terén, de ezeket az önkormányzatok nem szívesen adnák el, sőt, az utóbbi időben inkább a korábban eladott vagyonok néhol akár erőszakos visszavétele figyelhető meg.”

Forrás:
Kilencvenkilencen vannak a felelősök, Világgazdaság, 2011. augusztus 11.

Vissza az oldal tetejére

Bankszövetség: nem kell átütemezni az önkormányzati hiteleket

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 30-ai adataiból kitűnik, hogy az 1017 milliárd forintra rúgó, a GDP mintegy 4 százalékát kitevő teljes önkormányzati adósságállománnyal a magyarországi helyhatóságok eladósodottsága megfelel az uniós átlagnak – írta közleményében a bankszövetség főtitkára, Kovács Levente.

A tartozások mintegy fele hitel, amely azonban meglehetősen kisszámú – és alapvetően városi – önkormányzathoz tartozik. Ezek közbeszerzési eljárás keretében, tanácsadók és hozzáértő szakértők megbízásával, a bankokat versenyeztetve döntöttek a hitelfelvételről, és határozták meg előre a finanszírozás devizaszerkezetét – tette hozzá a főtitkár.

Mint ahogy Kovács Levente írja, az önkormányzati hitelek problémás állománya nem számottevő, a 90 napot meghaladó lejárt követelések aránya fél százaléknál alig magasabb. A hiteleket a helyhatóságok döntően saját bevételeik és kiadásaik ütemkülönbségének kiegyenlítésére veszik igénybe, a tapasztalatok szerint az önkormányzatok döntő része megfelelő fedezettel és saját bevétellel rendelkezik. Az MNB adatai szerint az önkormányzati hitelállománynak mintegy 20 százaléka devizaalapú. Kovács Levente kiemeli azt is, hogy a finanszírozás másik felét a kötvénykibocsátás teszi ki.

Az önkormányzatoknak a szerződések többsége lehetőséget biztosít, hogy önálló döntési hatáskörükben a kötvényeket bármikor forintra, euróra, vagy svájci frankra konvertálják; jelenleg az önkormányzati kötvények több mint 80 százaléka devizában van, ezeket összesen 249 városi önkormányzat bocsátotta ki. A főtitkár tájékoztatása szerint ezen belül a kötvényt kibocsátó önkormányzatok meghatározó részének finanszírozási helyzete stabil: számos város a kötvénykibocsátásból származó összegeket fejlesztésekbe vagy befektetésekbe forgatta.

Sok esetben uniós támogatások, pályázatok felhasználásával az egységnyi hitelfelvétellel 10 egységnyi vagyongyarapodást tudtak elérni. Így még a megnövekedett törlesztőrészletek mellett is kielégítően tudják finanszírozni magukat – szögezi le. A hiteleken és a kötvényeken kívül a bankok számos más szolgáltatást is nyújtanak az önkormányzatoknak, beleértve a számlavezetést, adójóváírást, betétkezelést. Emiatt folyamatosan naprakész tanácsokat tudnak javasolni a pénzügyi helyzet normalizálására; a határidős árfolyam fedezeti ügyletektől kezdve a törlesztések átütemezésén keresztül, a futamidők meghosszabbításáig.

Az elmúlt időszakban számos önkormányzat – bankjával együttműködve – sikeresen alakította át a fennálló adósságszolgálatát, alkalmazkodva a jelenlegi pénzügyi körülményekhez. A bankszövetség azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy a saját bankjukkal folytassanak tárgyalást. Kovács Levente szerint az önkormányzati rendszer és finanszírozás kormányzati újjáépítése összetett feladat. Leszögezi: a bankszektor nyitott arra, hogy együttműködjön a kormánnyal és az önkormányzati szektorral, a bankszövetség készen áll arra is, hogy az önkormányzati szövetségek vezetőivel közösen áttekintse a helyzetet.”

Forrás:
Bankszövetség: nem kell átütemezni az önkormányzati hiteleket, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 10.

Vissza az oldal tetejére

A feladatok mellett ingatlanokat is átvesz a kormányhivatal a megyétől

„A jövő év a változásokról szól az államigazgatásban. Változnak a megyei önkormányzatok, új feladatokat kapnak a kormányhivatalok. Mi várható? — kérdeztük Erdős Norbert kormánymegbízottat.

— Több feladat és velük együtt a munkatársak jó része is átkerül a megyei önkormányzattól fokozatosan a kormányhivatalhoz. Január elsejétől a szociális és egészségügyi ellátás közül több részfeladat, a jövő év közepétől, tanévkezdettől pedig az eddig a megyei önkormányzathoz tartozó oktatási feladatokkal bővül a kormányhivatal.

— Nem csak a megyétől, de a települési önkormányzatoktól is átvesznek hatásköröket. Mikor és mit?
— Az önkormányzatoknál lévő állami ügyek kerülnek majd át, mint például az építéshatóság, gyámügy, okmányiroda. A feladatok várhatóan 2013 januárjától kerülnek a járási hivatalokhoz. Ami az idei nyár aktualitása volt, az a frissen megalakult oktatási hivatal megalakulása és a szociális és gyámügyi hivatal feladatainak bővülése a megyei kormányhivatalon belül.

— Hány járási hivatal lesz?
— Erre még pontos válasz nem adható, szerintem minimum hét járás kell a megyében, de szeretném elérni, hogy legyen egy nyolcadik is.

— Az 1950-es járásrendezéskor nyolc — Békés, Gyoma, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom — járás volt a megyében. 1966-ban megszűnt a gyomai és a sarkadi, 1974-ben a békési. Lesz átfedés a régi rendszer és a mostani között?
— Nyilvánvalóan lesz. Hét járásközpont helye úgy gondolom egyértelmű, a nyolcadik reményeim szerint a gyomaendrődi lenne.

— Mi a helyzet a kormányablakokkal?
— 2011. január 3-tól 2011. augusztus 8-ig 5049 ügyfél vette igénybe a kormányablakot. A legtöbben az egyszerűsített honosítás iránti kérelmüket adták be — márciustól augusztus 8-ig 581 fő —, ügyfélkaput 449-en létesítettek, 2943-an kértek tájékoztatást a kormányablak hatáskörébe tartozó ügyekben, 808-an pedig a hatáskörünkbe nem tartozó ügyekben kértek segítséget. Ezen kívül gyakoriak a családi pótlék iránti kérelem, illetve az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentések. Véleményem szerint a számok magukért beszélnek: igen, szükség van a kormányablakok munkájára.

— Az idei év a költözködésről is szólt. Hol tartanak most?
— Minden szakigazgatási szerv a helyére került. Az ÁNTSZ is átköltözött már a Kétegyházi út 2. szám alá Békéscsabán, ott fogadják az ügyfeleket. Az oktatási hivatal pedig Gyulán a nyugdíjbiztosító épületében kapott helyet. A törzshivatal nem költözik, mivel a megyei önkormányzat feladataival együtt ingatlanok is átkerülnek hozzánk, így nem akartunk belemenni egy fölösleges felújításba a Munkácsy utcai épületnél, ahová a korábbi elképzelések szerint települtünk volna. A költözködésekkel egyébként közel 200 millió forintot spóroltunk. A legfontosabbnak azt tartom: úgy tudtunk kiadást csökkenteni, hogy senkit sem küldtünk el.”

Forrás:
A feladatok mellett ingatlanokat is átvesz a kormányhivatal a megyétől, Békés Megyei Hírlap, 2011. augusztus 11.

Vissza az oldal tetejére

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal sajtótájékoztatója

„Augusztus 3- án Dr. Lengyel Györgyi, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja sajtótájékoztató keretében ismertette a szolnoki kormányablak idei év első hét hónapjában végzett tevékenységét,…

A kormányablak működésével kapcsolatosan kiemelte, hogy a legnépszerűbb ügytípus az ügyfélkapu létesítése. Ez ügyben július 31- ig összesen 395-en keresték fel a kormányablakot, de sokan intézik itt az utazási költségtérítést is.

Az eddigi összes ügyfélforgalom 4735, mely elfogadható, mégsem ad elégedettségre okot. Cél az ügykörök további bővítése, illetve az ügyfélforgalom növelése és a kormányablak további ismertségének növelése. Nagyon fontos kiemelni, hogy a kormányablakban az ügyfélfogadás munkanapokon, hétfőtől péntekig reggel 8 órától este 20 óráig tart.”

Forrás:
Sajtótájékoztató, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, 2011. augusztus 3.

Vissza az oldal tetejére

Hivatalosan is kiderült: távozik a helyettes államtitkár

„Megerősítette pénteken Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára, hogy kezdeményezik Vasváriné Menyhárt Éva hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár felmentését.

Nyitrai Zsolt a budapesti Sziget fesztiválon tett látogatásán újságírói kérdésre válaszolva elmondta: csütörtökön írásban felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a kormányfőnél a helyettes államtitkár felmentését. „Eltelt egy év a kormányzásból, így mint minden államtitkár, én is értékelem az államtitkárságon zajló munkát” – mondta Nyitrai Zsolt. „Az értékelés első lépése lehet egy ilyen típusú kezdeményezés” – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt ugyanakkor hírlapi kacsának minősítette a saját távozásáról szóló sajtóhíreket. Mint mondta, a héten „támadás érte” az infokommunikációs államtitkárságot, egy országos napilap „negatív híreket fogalmazott meg” az államtitkársággal és saját személyével kapcsolatban. „Ezek a hírek természetesen minden alapot nélkülöznek” – mondta.

Nyitrai Zsolt állítólagos menesztéséről szerdán jelent meg beszámoló először egy országos napilapban. Másnap egy másik országos lap arról írt, számában, hogy multiérdekek álltak az infokommunikációs államtitkár felmentéséről szóló hír mögött. A beszámoló szerint a híreszteléssel befolyásolni próbálták a kormányzat nemzeti informatikai és telekommunikációs stratégiai tervezésének beindítását, amelynek során Nyitrai Zsolt tevékenysége elsősorban egy telekommunikációban érdekelt nagyvállalat és a mögötte álló üzletemberek érdekeit sértette.

Pletykák helyett „én elsősorban a munkára kívánok koncentrálni” – hangsúlyozta az államtitkár pénteken a Szigeten. Elmondta: 2013-ra lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy az egész országban elérhető legyen a szélessávú internet szolgáltatás. Az államtitkárság másik fő törekvése az, hogy az elektronikus kormányzati gerinchálózat üzemeltetését 2012 elejétől átvegye az állam, a harmadik kiemelten fontos feladat pedig az, hogy fejlesszék a kis- és a közepes vállalkozások informatikai infrastruktúráját.”

Forrás:
Napi Gazdaság, 2011. augusztus 12.

Vissza az oldal tetejére

Válogatás a a KIM szerződéseiből

„A szerződések alapján több mint tízmillió forintot fizet a minisztérium a Movie-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek tizenöt Deák Ferenc-, tizenöt Batthyány Lajos-szobor, valamint harminc, Moór Gyula jogfilozófust ábrázoló szobor megtervezésére és kivitelezésére. Harminc, a kormányzati közigazgatás-fejlesztési program névadóját, Magyary Zoltánt megörökítő szobrot Takács Szilvia Anett képzőművésztől rendelt meg a minisztérium 4,8 millió forintért.
…
A Kancellár.hu Zrt. 7,8 millió forintért vizsgálta információbiztonsági szempontból a Kormany.hu portált, emellett további 7,9 millió forintot kapott a Magyar Közlöny, a Határozatok Tára és a Hivatalos Értesítő elektronikus kiadási folyamatának felügyeletéért.

A FormAktív Kft. ötmillió forintért készítette el a Mobiltelefonok a közigazgatási ügyintézésben című tanulmányát a közigazgatási tárca megrendelésére.”

Forrás:
Közzétette szerződéseinek adatait a KIM, Mandiner.hu, 2011. augusztus 13.
Lásd még:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Szerződések, A KIM által kötött – 5 millió Ft-ot el nem érő – szerződések listái, 2011. augusztus 11. (zip-fájl)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Szerződések, A KIM által kötött – 5 millió Ft-ot meghaladó összegű – szerződések listái, 2011. augusztus 11. (zip-fájl)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződései 2011. évre, Összesítve: 2011. augusztus 9., 2011. augusztus 11. (zip-fájl)

Vissza az oldal tetejére

Miért adósodtak el az önkormányzatok?

„A helyi önkormányzatok finanszírozási problémáiért részben a jogszabályalkotók a felelősek − derült ki az önkormányzati szövetségek vezetői és a Bankszövetség vezetőinek tegnapi megbeszélésén. Európában lényegében példa nélküli az, hogy a helyhatóságok pénzügyi szolgáltatási tevékenységét közbeszereztetni kell. A törvény olyan szinten szakmaiatlan, hogy a folyószámlahitelek nyújtására is külön tendert kell kiírni, holott a településeknek csak egyetlen − közbeszerzés során kiválasztott − számlavezető bankjuk lehet, a folyószámlahitel pedig a számlához kapcsolt szolgáltatás. Érdekes ugyanakkor, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2010. január 1-jétől számlát vezethet az önkormányzatoknak, ráadásul közbeszerzés nélkül − ezt kihasználva nyitott számlát Heves Megye Önkormányzata, amikor az OTP Bank a megye tartozásainak egy részét inkasszálni igyekezett a számláról. Más kérdés, hogy a MÁK egyéb pénzügyi tevékenységet nem végezhet, így nem is hitelezhet − vagyis a MÁK-számlavezetés csak a már lényegében fizetésképtelen önkormányzatoknak éri meg.

A bankok és az önkormányzatok évtizedek óta hatékonyan tudtak egymással dolgozni, ám a közbeszerzési törvény szabályozása ezt a kapcsolatot alapjaiban nehezítette meg: a számlavezetést jórészt ingyen biztosító bankoknak komoly árazási versenybe kellett kezdeniük minden kölcsönért. A jogszabályalkotók ugyanakkor itt is kiutat kínáltak: míg a hitelekre vonatkozott a közbeszerzési törvény, a tőkepiaci instrumentumok − így a kötvénykibocsátás − igénybevételét nem kellett tendereztetni.

A közbeszerzésmentes kötvénykibocsátással ugyanakkor a piaci szakemberek szerint inkább csak a hónapokig elhúzódó, drága közbeszerzési folyamat meggyorsítására volt lehetőség, miután egy-egy kötvénykibocsátásra így is pályáztattak az önkormányzatok: a legkisebb település is legalább 3-4, a nagyobb városok és megyék akár 8-10 ajánlatból is kiválaszthatták a számukra legmegfelelőbbet. A megoldás a banki hiteleknél jóval alacsonyabb kamatot eredményezett a településeknek, s talán még ennél is komolyabb érv volt számukra, hogy a kötvénykibocsátáskor a hitelekkel ellentétben az önkormányzatoknak nem kellett megmondaniuk, milyen célra (beruházásra) költik el a befolyó pénzt. (Sok önkormányzat ezért „tőzsdézni” kezdett a pénzekkel: a carry trade esetleges nyereségét ugyanakkor mára elvitte a megugró árfolyam.)

Egyes vélemények szerint a bankok felelőssége ott kereshető, hogy azoknak az önkormányzatoknak is segédkeztek a kötvénykibocsátásban, amelyeknél tudható volt, hogy nem későbbi beruházásra, hanem napi működésre megy el a pénz − erre elsősorban a megyei kötvényeknél volt példa. Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó banki szakemberek szerint 2006−2007-ben − amikor a kötvénykibocsátások zöme történt − a megyei önkormányzatok forrásai még elegendőnek tűntek a 20 éves finanszírozásra. Az önkormányzati rendszerből folyamatosan elvett állami rész − a tavalyi 120 milliárd után idén 40 milliárd az elvonás erről a területről − mellett a megyék finanszírozásának felborulásához az is hozzájárult, hogy az elmúlt években − különösen 2006-ban és 2010-ben − a megboruló költségvetésű települések a korábbinál ötször több intézmény működtetését adták át − forrás nélkül − a megyéknek.”

Szerkesztői megjegyzés a Kamatok a forex-en weboldal alapján:

„A carry trade olyan hosszú távú kereskedési stratégia, amely a devizák kamatkülönbözetére épül. Aki már vett fel svájci frank alapú hitelt, az egy klasszikus carry trade ügyletet hajtott végre. A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában hitelt veszünk fel, és a pénzt elhelyezzük egy magas kamatozású devizában. A betéti kamatból kifizetjük a hitel kamatát a többi pedig nyereség. ”

Forrás:
Miért adósodtak el az önkormányzatok?, Nagy László Nándor, Napi Gazdaság, 2011. augusztus 12.

Vissza az oldal tetejére

Igazságtalan haladékot adni az adós önkormányzatoknak

„Az önkormányzati szektor 1200 milliárd forintos teljes adósságállományának háromnegyedét száz település adja – derül ki a GKI tanulmányából. Hegedűs Miklós, a gazdaságkutató intézet vezetője a Kossuth Rádió egyik műsorában azt mondta: a tartozás az önkormányzatok költségvetését tekintve nem olyan kezelhetetlen mértékű, hogy azt szigorú és racionális gazdálkodás mellett ne lehetne visszafizetni. Szerinte igazságtalan haladékot adni az adós önkormányzatoknak.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője a közrádióban elmondta: szigorú gazdálkodással törleszthető az önkormányzati adósságállomány, ezért igazságtalan haladékot adni az adós önkormányzatoknak.

A szakember elismerte, hogy az önkormányzati szövetségek javaslata valós helyzeten alapul, de szerinte figyelembe kell venni azt is, hogy a települések adóssága része az államadósságnak. Így az államadósság magas kockázati felára miatt az egész magyar gazdaság és a lakosság vállalja azt a többletköltséget, amely néhány önkormányzat „picit felelőtlen” gazdálkodásából fakad.

Hegedűs Miklós szerint igazságtalan lenne, ha a nem megfelelő körültekintéssel és hatékonysággal működő, a lehetőségeket meghaladó fejlesztésekbe belevágó önkormányzatokat „nagylelkűen kisegítenénk” két-három év fizetési haladékkal. „Persze kimondva az lenne az egészséges, ha az egészet az állam vállalná át, de a kormány ezt képtelen megtenni” – tette hozzá.”

Forrás:
Hegedűs Miklós: igazságtalan haladékot adni az adós önkormányzatoknak, OrientPress, 2011. augusztus 12.

Vissza az oldal tetejére

Központosítják a bírságbevételeket

„A jövő évi költségvetés tervezési körirata szerint 2012-től a különböző hatóságok által kiszabott bírságokat maradéktalanul be kell szolgáltatni a központi büdzsébe, azaz a pénz beszedői egyetlen forintot sem használhatnak fel belőle szabadon, saját működési kiadásaikra. Jelenleg Magyarországon 136-féle bírság létezik, amelyeket 32 költségvetési szervezet kezel, ha pedig ezeket megyei szintre is lebontjuk, akkor már száz intézményről van szó.

A bírságbevételek központosítása 2009-ben indult, s jövőre fejeződik be. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az intézkedés az érintett intézmények gazdálkodási biztonságát erősíti, hiszen a „bizonytalan” bírságbevétel helyett fix költségvetési támogatással számolhatnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kieső bírságbevétel helyett az érintettek többlettámogatást kapnak a központi költségvetésből, azaz az NGM szerint a módosítás nem minősül pénzelvonásnak. Erre egy konkrét példa a rendőrség, amely már ebben az évben sem gazdálkodhatott a beszedett pénzzel, ugyanakkor azzal arányos plusz költségvetési támogatást kap.

Az NGM tájékoztatása szerint idén összesen 5,8 milliárd forint bírságbevétellel terveztek azok az intézmények, amelyek eddig nem voltak, de a jövőben érintettek lesznek a központosításban. Ahogyan a jövő évi költségvetés tervezési köriratában olvasható: a bírságok beszedése, nyilvántartása az eddigi beszedő szervezet feladata lesz, azonban a saját előirányzatai között se nem tervezheti meg, se nem számolhatja el azokat, s meghatározott időközönként köteles lesz a központi költségvetésbe befizetni. Ez egyaránt igaz mind a 2012. január elseje után kiszabott és beszedett, mind a 2012. január 1-je előtt kiszabott, de csak azt követően befolyt bírságokra.”

Forrás:
Központosítják a bírságbevételeket, Szabó Brigitta, Népszabadság, 2011. augusztus 15.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Interaktív tematikus portált szeretne a debreceni Bocskai István Lövészdandár

„Nyílt tárgyalásos tendert írt ki a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala a debreceni Bocskai István Lövészdandár honlapjának elkészítésére. A feladatokra 24 millió 960 ezer forintot szánna a hivatal.

A jövőbeli nyertesnek kétnyelvű honlapot kellene készítenie, amelyen digitális tananyagokat, adatbázisokat, videókat kell elhelyeznie, híreket kell közölnie, katonai alapismereteket tanuló középiskolásoknak kell anyagokat biztosítania, illetve webmester- és szerverszolgáltatásokat nyújtania.

Az alkalmasság minimumkövetelményei között szerepel, hogy 2008 és 2010 között rendelkeznie kell az ajánlattevőnek legalább kettő webfejlesztési referenciával, egyenként legalább harmincmillió forint értékben.

A bírálat során az ajánlati ár 80 százalékpontot ér, míg a garanciavállalás időtartama 20 százalékot.

Az ajánlattételi határidő augusztus 29-e, a teljes kiírást a Közbeszerzések Tanácsa honlapján lehet elérni.”

Forrás:
Kreatív Online, 2011. augusztus 8.

Vissza az oldal tetejére

Lezárult a ügyészségi elektronikus irat- és dokumentumkezelő szoftverrel kapcsolatos közbeszerzési eljárás

„Az Ügyészségi eljárások elektronizálása (EKOP-1.A.1-08/C-2009-0010) elnevezésű, európai uniós fejlesztési forrásokból, illetve a magyar költségvetésből 613.800.000 forinttal finanszírozott projekt megvalósulása során kiírt, az elektronikus irat- és dokumentumkezelő szoftver megírásához és implementálásához kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult.

A Legfőbb Ügyészség a nyertes ajánlatot tevő AQUIS Informatika Zrt.-vel a vállalkozási és üzemeltetési szerződést 2011. augusztus 1-jén aláírta. ”

Forrás:
Legfőbb Ügyészség sajtóközlemény, 2011. augusztus 4.

Vissza az oldal tetejére

Az Igazságügyi Minisztérium Open Office-ra tért át Ausztriában

2007 hozták meg a döntést a váltásról. Az addig használt Windows 2000 további támogatása megszűnőben volt, és ezért mindenképpen változtatniuk kellett. Az operációs rendszer megújítását egyben összekötötték az irodai szoftverek frissítésével is. Erre a célra eddig a Lotus Word Pro szoftvert használták, és egy saját fejlesztésű szövegszerkesztőt. A Microsoft Word mellett az Open Office Writer modulját próbálták ki. Úgy találták, hogy a nyílt forráskódú szoftver semmiben sem marad el a másik szoftvertől. Az is javára volt írható, hogy tökéletesen illeszkedett a bíróságokon használt Java-alkalmazásokhoz. Továbbá a nyílt forráskód természetéből fakadóan megteremti a felhasználói függetlenséget a szállítóktól és a platformoktól, a formátuma szabványos és nyílt OpenDocument (ODF), és természetesen nem kell licencdíjat fizetni érte.

A tényleges átállás 2008 elején kezdődött, ekkor még önkéntes alapon. 2008 szeptemberétől 8 oktató segítségével a minisztérium és az igazságszolgáltatás 2400 alkalmazottja áttért az Open Office használatára, az egész folyamat 14 hónapig tartott. Az oktatás egy napot vett igénybe, a további támogatás feleslegesnek bizonyult. Számos pozitív visszajelzés érkezett a szoftver használóitól, az átállást teljes sikernek értékelik az illetékesek.

Forrás:
Wie die österreichische Justiz tausende Rechner auf OpenOffice migrierte, Bundesrechenzentrum, 2011. június 6.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Iparági tanácsadói szerepben az IVSZ

„Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke szerdán írták alá azt a megállapodást, melynek értelmében az idén húszéves érdekvédelmi szervezet szakmai tanácsadóként segíti a kibővített feladatkörrel működő NHIT munkáját – derül ki a szervezet közleményéből.

A közelmúltban módosított médiatörvény értelmében a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács feladatköre jelentősen kibővült. A Tanács az informatika és a hírközlés területén egyebek mellett az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket, azok megvalósításának programját véleményezi. Ezen feladat megvalósításában számít az NHIT az informatikai, távközlési és elektronikai szektor legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének szakértelmére.

Vélemények és állásfoglalások ■ Az IVSZ az NHIT megbízásából a kormányzat elé kerülő anyagokkal kapcsolatban véleményeket, állásfoglalásokat fogalmaz meg, szakmai vitaanyagokat készít el. A tanácsadói feladatkör része, hogy az IVSZ javaslatokat készít a jogszabályalkotáshoz, valamint a stratégiai irányvonalak és a programok kialakításához kapcsolódóan.

– Új feladatkörével az IVSZ az eddigieknél hatékonyabban tud eleget tenni annak a törekvésének, hogy a kormányzat és a piaci szereplők összehangoltan, a gazdaság érdekeit figyelembe véve lépjenek fel. Együttműködésünknek köszönhetően hosszú távon is hatékony informatikai fejlesztések valósulhatnak meg többek között az elektronikus közigazgatás fejlesztése és az információs társadalom kiépítése terén – nyilatkozta Laufer Tamás.”

Forrás:
Iparági tanácsadói szerepben az IVSZ, Bitport.hu, 2011. augusztus 10.

Vissza az oldal tetejére

Vállalati információk: Öt trend, amely megrengeti a biztonságot

„1. Célzott támadások. A támadók ma már egyre ritkábban csapnak le véletlenszerűen. Ehelyett célirányosan dolgoznak, előre kiválasztott vállalatokat, termékeket, szolgáltatásokat és személyeket támadnak meg, a támadást nagyon alaposan tervezik, és megvárják vele a legmegfelelőbb pillanatot.
…
2. Szervezett bűnözés térnyerése. A lebukás viszonylag alacsony kockázata mellett megszerezhető igen komoly zsákmány a szervezett bűnözés érdeklődését is felkeltette, amely egyre szorosabb szálakon kapcsolódik a kiberbűnözéshez, és anyagilag is támogatja azt. Mindez azt jelenti, hogy a támadások „minőségi” fejlődése mellett azok mennyiségi növekedésére is fel kell készülni, a hatóságok és a cégek tehát az eddiginél is komolyabb kihívások előtt állnak.

3. Növekvő belső veszély. A gazdasági környezet változása, a válság következtében romló egyéni pénzügyi kilátások és a félelem a potenciális munkahelyvesztéstől jelentősen rontott a vállalati belső biztonság általános szintjén. A cégekre nézve adatbiztonsági szempontból saját munkavállalóik nagyobb kockázatot jelenthetnek, mint valaha, hiszen pénzért, vagy megfelelő egyéb juttatásokért fontos vállalati adatokat adhatnak ki külső feleknek.

4. Törvényi előírások szigorítása. A Fehér Ház nemrég nemzetközi szabályozási stratégiát alkotott, amely a kibertámadást a fegyveres fenyegetéssel azonos szintre emeli az USA-n belüli hatállyal. A vállalatoknak világszerte arra kell készülnie, hogy a törvényalkotók a következő időszakban sorra hoznak majd olyan információbiztonságot célzó szabályokat, amelyek a cégektől is megfelelő biztonsági lépéseket, új folyamatok bevezetését kívánják majd meg…

5. Globális támadások. Országhatárokon és kontinenseken átnyúló veszélyt jelentenek a vállalatokra az összehangolt, globális támadások, amelyek célja, hogy tömegével tegyék használhatatlanná a számítógépes rendszereket.”

Forrás:
Vállalati információk: Öt trend, amely megrengeti a biztonságot, Antal Lajos, ecoline.hu, 2011. augusztus 10.

Vissza az oldal tetejére

Az egyszeri jelszavakról az RSA SecureID kapcsán

„Az RSA SecurID adatlopás első hírei (2011-03-18) óta sokminden történt: a hibát kihasználva több helyre is be tudtak törni illetéktelenek (pl. az USA számára nemzetbiztonsági szempontból is fontos Lockheed Martin szervereire), ugyanakkor viszont nyílt szabványként kiadtak egy olyan időalapú, egyszeri jelszavakat létrehozó eljárást, amely vélhetően nagyon hasonlít az RSA SecurID által használthoz.

Az időalapú TOTP (IETF RFC 6238) tulajdonképpen a már korábban kiadott számláló-alapú HOTP (IETF RFC 4226) egy válfaja. Ezek működésén keresztül könnyebben meg lehet érteni, hogy miért volt kritikus az RSA SecurID tokenek „seed” értékeinek kiszivárgása.

HOTP(K,C) = Truncate(HMAC-SHA-1(K,C))
TOTP(K,T) = Truncate(HMAC-SHA-1(K,T))
TOTP(K,T) = Truncate(HMAC-SHA-256(K,T))
TOTP(K,T) = Truncate(HMAC-SHA-512(K,T))
A képletekben a „K” a titkos, szimmetrikus kulcs (RSA SecurID esetében – állítólag – maga a „seed”), a „C” – HOTP esetében – a sorfolytonosan növekvő számláló, a „T” – TOTP esetében – az időadat. A kriptográfiai műveletet a „HMAC-SHA*” jelöli, a „Truncate” függvény pedig az a leképezés, aminek révén a bináris adatból egy könnyen leolvasható számsor keletkezik. A szabványban leírtakból következik, hogy a „seed” és (TOTP/RSA SecurID esetében) az időadat ismeretében a támadók létre tudnak hozni valós egyszeri jelszavakat (adott tokent szimulálva), annyit kell tehát csak kideríteniük, hogy melyik tokent hol használják belépésre. Ennek feltérképezéséhez elég lehet pl. egy jól összerakott netbanki phishing weboldal és néhány jó e-mail címre kiküldött levél…

Az RSA SecurID népszerű volt, de kérdés, hogy az adatszivárgás miatt maga a technológia mennyire vesztette el a felhasználók bizalmát. Akárhogy is döntenek a felhasználók RSA SecurID vásárlásakor, azt tudnunk kell, hogy a háttérben az egyszeri jelszavak alapvető fontosságúak lettek: az újabb keletű, „webkettes” szolgáltatások világában nagyon sok helyen az OAuth (1.0 és 2.0) protokollt használják, amely épít ezekre. Az OAuth esetében a Kerberos ticket-hez hasonló tokeneket kell szerezni, hogy hozzá lehessen férni bizonyos adatokhoz egy három-szereplős kommunikáció során. Egy „webkettes” világban pl. a Facebook-ra belépett felhasználó feltölt néhány képet (a Facebook profiljába), majd felkeres egy másik, online szolgáltatást, amely tetszőleges képekkel tud műveleteket végezni. Ez az online szolgáltatás kell, hogy hozzáférjen a felhasználó Facebook-os képeihez. A felhasználó a Facebook account-ját felhasználva engedélyező tokent ad ki az online szolgáltatásnak, mint harmadik félnek a hozzáférésre anélkül, hogy az online képkezelő szolgáltatás számára ki kellene adnia a Facebook jelszavát, vagy külön kellene ott regisztrálnia magát.
…
Természetesen az e-közigazgatási környezetbe is át lehet ültetni a történetet: tételezzük fel, hogy sárga csekkek helyett minden közműtől, illetve bankunktól is a havi e-számlák az Ügyfélkapu tárhelyünkre érkeznek, amelybe jól kitalált és féltve őrzött jelszavunkkal tudunk belépni! Elképzelhető ugyanakkor olyan alkalmazás, amely ezen havi kiadásaink alapján képes optimalizációt végrehajtani, azonos peremfeltételek mellett megnézi, hogy hol olcsóbb a gáz, melyik banknál kedvezőbb a svájci frankos hitelünk törlesztőrészlete. Ha ezt a szolgáltatást igénybe akarjuk venni (márpedig miért ne akarnánk spórolni?!), akkor adhatunk neki adott időtartamra vonatkozó engedélyt az OAuth protokoll és az Ügyfélkapu jelszavunk segítségével.

A hazai e-közigazgatás még nem tart itt, de a lehetőségeket érdemes megismerni.”

Forrás:
www.kormanyablak.org (nem hivatalos e-kormányzati témájú oldal), 2011. augusztus 1.

Vissza az oldal tetejére

Kínai lesz az új mobilszolgáltató vagy semmilyen?

„Belátható időn belül négyszereplőssé válhat a magyarországi mobilpiac, bár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvencia-aukciójának kiírása és részvételi feltételei nem teszik könnyűvé az új szolgáltató indulását. A részvételi feltételek leginkább a nagy nemzetközi távközlési multiknak kedveznek, illetve többnyire csak ezek a cégek felelnek meg a kiírásban foglaltaknak, más kérdés, hogy jelen piaci és gazdasági helyzetben Magyarország mennyire vonzó célpontja lehet egy ilyen léptékű beruházásnak.

Kétmillió ügyfél kell
A 900 MHz-es E-GSM frekvenciaaukció részleteiről múlt pénteken számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Kolláth Gábor, a hatóság főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón utalt rá, hogy az aukción elsősorban pénzügyileg és szakmailag stabil, tőkeerős, megfelelően átlátható háttérrel rendelkező, nemzetközi cégcsoportok jelentkezését várja a kormányzat. A kiírási dokumentáció 3.16.2-es pontja alapján nyilvánvaló, hogy a hírközlési hatóság illetékese mire utalt szavaival.

A jelentkezés feltétele többek közt, hogy a résztvevő igazolni tudja, hogy rendelkezik legalább 5 év hírközlési szolgáltatói tapasztalattal, valamint legalább kétmillió lakossági ügyfele van. Ezeket a feltételeket nemzetközi szinten is lehet, illetve kell érteni, azaz ha egy szolgáltatónak több leányvállalata is van, akkor a teljes cégcsoport lakossági ügyfélbázisának kell elérnie a minimum kétmillió előfizetőt. A társaságok konzorciumként is indulhatnak az aukción, fontos azonban, hogy az ügyfélbázis ekkor nem adódhat össze, azaz legalább egy résztvevőnek teljesítenie kell a feltételeket.

Mindez azt jelenti, hogy nemcsak az olyan kis cégek egyedüli indulási – és nyerési – esélyei váltak köddé, mint amilyen az utóbbi hónapokban rendkívül ambiciózussá váló BTel, hanem nagyobb távközlési vállalatok is hoppon maradhatnak, ha nem találnak erős és nagy partnert maguknak. Így nincs kétmillió lakossági ügyfele (nemzetközi szinten sem) a 2008-as frekvenciapályázaton önállóan pályázó Invitelnek, de a GTS Hungary sem ugorja át ezt a lécet. A hazánkban ma is jelenlévő távközlési szolgáltatók közül így mindössze három cég tudna önállóan is licitálni: az Antenna Hungária, a UPC és a DIGI.
…
Szűcs László, a UPC Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, a tulajdonos anyacég számos önálló mobilcéget üzemeltet (elsősorban a Benelux-államokban), ettől függetlenül a cég a beruházás kockázati fokát mérlegelve úgy is dönthet, hogy nem éri meg negyedik szereplőként belépni a magyar piacra.

A romániai magyar vállalkozó, Teszári Zoltán tulajdonában álló RCS/RDS konzorcium (DIGI) is megfelel a kiírásoknak, erősen kérdéses azonban, hogy az így is hatalmas adóssághalmot maga előtt görgető vállalkozás kellő mennyiségű tőkét tud előteremteni a mobilszolgáltatás bevezetéséhez.
…
Az Antenna Hungária részéről egyelőre nem nyilatkoztak lapunknak érdemben az aukcióban való részvételtől, forrásaink szerint azonban a francia TDF-csoporthoz tartozó céget elsősorban az infrastruktúra üzemeltetése kapcsán érdekelhetné a tender.
…
A HWSW által megkérdezett ágazati szakértők a fentiekből kiindulva valószínűtlennek tartják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet mellett hazai vagy európai piaci szereplő indítson negyedik mobilszolgáltatást hazánkban. Nem kizárt azonban, hogy az új szolgáltató másik kontinensről, Ázsiából érkezhet Magyarországra, hogy az uniós szabályozási környezetben és versenyhelyzetben felmérje erejét és lehetőségeit.
…
Különösen a két ország nemrég megerősített államközi kapcsolatainak köszönhetően kézenfekvő lehet a nagy kínai szolgáltatók megjelenése, de ez esetben legalábbis sokkal kevésbé pénz kérdése a döntés, mint bármelyik nagy nyugati multinál. Ilyen cég lehet a világ legnagyobb mobilszolgáltatója, a több mint 600 millió előfizetővel rendelkező China Mobile, mely 2007 óta aktívan keresi a lehetőséget a nemzetközi terjeszkedésre.
…
A kínai állam teljes irányítása alatt álló, ugyanakkor a New-York-i és a hongkongi tőzsdéken is jegyzett nagyvállalat számára a magyar piac ugródeszka lehet a nyugat-európai országok felé, egy olyan, viszonylag kevés kockázatot jelentő beruházás, mellyel az EU-s szabályozási és fogyasztói környezet könnyedén felmérhető. Mivel a kínai belépő rendkívül tőkeerős, és kedvező állami támogatásban is részesül, megjelenése az európai piacon óriási árversenyt generálhat, ami a kisebb helyi szolgáltatókat teljesen a perifériára sodorhatja.”

Forrás:
Kínai lesz az új mobilszolgáltató vagy semmilyen?, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. augusztus 11.

Vissza az oldal tetejére

Gartner: Újra kell gondolni a védelmi intézkedéseket

„Az elmúlt időszak jelentős biztonsági incidensei valamint a folyamatosan változó technológiák arra fogják sarkallni a szervezeteket, hogy felvizsgálják az eddig alkalmazott adatbiztonsági intézkedéseiket, illetve szabályzataikat. A Gartner szerint minderre a cloud computing megoldások és a különféle informatikai szolgáltatások miatt is szükség lesz. Az a tény pedig, hogy a felhőalapú számítástechnika révén egyre több adat kerül ki a szervezetek határain kívülre, szintén növeli az adatvédelem újragondolásának fontosságát.

A Gartner úgy látja, hogy a személyes adatokat veszélyeztető, új típusú fenyegetettségek már 2010-ben is jelentkeztek, azonban a szervezetek szűkösebb költségvetése sokszor nem tette lehetővé a védelem fejlesztését. Carsten Casper, a cég kutatási igazgatója nem túl optimista a jövőt illetően, ugyanis véleménye szerint 2011-ben és 2012-ben sem fognak számottevően javulni a költségvetési kilátások, ezért az adatvédelmi terület továbbra is alulfinanszírozott maradhat.

A Gartner felmérése arra világít rá, hogy a vállalatok, intézmények gyakran nem fordítanak elég időt az adatbiztonság megteremtésére. Legalábbis addig nem, amíg egy incidens be nem következik. A Sony például a tavaszi események után több mint egy hónapon keresztül alakította át a PlayStation Network-öt, és vélhetőleg még hosszú évekig fog pereskedni a károsultakkal.

A Gartner a fenti problémák kapcsán néhány általános jellegű védelmi tanáccsal szolgált. Fontosnak tartja az adatok megfelelő kategorizálását, osztályozását és szeparálását annak érdekében, hogy a hozzáférési jogosultságok minél szigorúbban és pontosabban legyenek meghatározhatók, illetve kikényszeríthetők. Emellett felhívta a figyelmet az adatszivárgás-megelőzés valamint a titkosítás fontosságára, amit a cloud szolgáltatások igénybevételekor épp úgy nem lehet mellőzni, mint az adattárolás és adattovábbítás esetében.”

Az esetleges további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita.

Forrás:
Újra kell gondolni a védelmi intézkedéseket, Kristóf Csaba, Computerworld, 2011. augusztus 12.

Vissza az oldal tetejére

20 éve történt: a Föld legelső weblapja

„A világ legelső honlapja az Info.cern.ch címen 1991 augusztus 6-án vált elérhetővé. A webszerver egy NeXT számítógépen futott a CERN svájci központjában. Nem készültek screenshotok, az oldal 1992-ben készült másolata a World Wide Web Consortium honlapján tekinthető meg.

Akkoriban csak Berners-Lee-nek és néhány munkatársának volt webböngésző szoftvere, így a világ nem szerezhetett tudomást a fontos eseményről. Folyamatosan telepítettek webszervereket, és a böngészők használata is terjedt, de a technológia elérhetősége 1993-ban kapott komoly lendületet, amikor a Mosaic böngésző megjelent.

1994-ben a Massachusetts Institute of Technology-n Berners-Lee megalapította a World Wide Web Consortium-ot (gyakran nevezik “W3C”-nek) a WWW szabványok és ajánlások megteremtése érdekében, hogy a különböző weboldalak valamennyi felhasználónál ugyanúgy jelenjenek meg. A most 56 éves Berners-Lee még mindig a W3C igazgatója, de mellette számos más pozíciót is betölt. Bár vannak, és bizonyára a jövőben is lesznek a szabványoktól eltérő honlapok és böngészők, valószínűleg a web nem létezne a W3C iránymutatása nélkül.

Nehéz elképzelni, hogy milyen lenne ma a világ, ha ez az esemény nem jön létre húsz évvel ezelőtt.”

Forrás:
20 éve történt: a Föld legelső weblapja, Gépnarancs, 2011. augusztus 8.
„WorldWideWeb: Summary” by Tim Berners-Lee, alt.hypertext, 1991. augusztus 6.

Vissza az oldal tetejére

Magyarországon egyre gyorsabb a net, a hetedikek vagyunk a világon

„Hazánk mind az előző negyedévhez, mind 2010 hasonló időszakához képest előbbre lépett, már a világranglista hetedik helyén állunk.
A web forgalmának körülbelül 15-20 százalékát lebonyolító amerikai Akamai Technologies negyedévente elkészíti szabadon hozzáférhető jelentését „State of the Internet ” címmel, és ebben a világ 193 országát rangsorolják internetelterjedtség, sávszélesség és sebezhetőség szempontjából. A kapott eredmények az Akamai Internet Platform által gyűjtött adatokon alapulnak, amely a világ internetforgalmának átlagosan napi 20-30 százalékát szállítja a szerverein 650 városban, 72 országban, az internet körülbelül 1000 legfontosabb csomópontjába telepítve. A jelentés letölthető az Akamai oldaláról, ahol idén újdonságként bevezettek egy online adatmegjelenítő szolgáltatást is, ahol különféle attribútumok megadásával grafikonok kérhetőek le.

Az új jelentés legfontosabb megállapításai: változatlanul Ázsia országaiban a leggyorsabb az Internet, a globális átlagos letöltési sebesség 23%-kal, 2,1 Mbps-ra nőtt. A legtöbb kibertámadás (13%) a korábban Burma néven ismert Mianmarból indult, amely teljesen új szereplő a listán. A jelentés a mobil adatforgalom tekintetében 130 százalékos éves növekedésről számol be az első negyedévben, amely jelenleg több mint a duplája a hangátviteli forgalomnak.

A 2011 első negyedévében mért adatok szerint Magyarország tovább javított a helyezésén a széles sávú kapcsolatok arányát illetően: a 2 Mbps-nál gyorsabb kapcsolatok részesedése már 91 százalék (az előző negyedévhez képest 3,6, az előző év hasonló időszakához képest 16 százalékos az emelkedés). Ezzel hazánk a korábbi 13. helyről előrelépett, most a 7-9. helyet foglalja el globálisan (a széles sáv elterjedtsége azonos mértékű Németországban és Hollandiában is, de Magyarországon dinamikusabb volt a növekedés). Az Akamai által mért átlagos letöltési sebesség is tovább nőtt nálunk, jelenleg 5,1 Mbps.”

Forrás:
Magyarországon egyre gyorsabb a net, a hetedikek vagyunk a világon, Dajkó Pál, IT café, 2011. augusztus 12.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Előremutató megoldás a Fesztiválkártya

„Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára 2011. augusztus 12-én ellátogatott a budapesti Sziget Fesztiválra…és többek között kipróbálta a fesztivál új, készpénzmentes szórakozást segítő Fesztiválkártyáját.

Az államtitkár ehhez kapcsolódva beszélt a közelmúltban lezárult uniós elektronikus fizetési és elszámolási rendszer pályázatról. Elmondta, május végétől országosan 278 okmányiroda kapcsolódott a programhoz a 30 ezer tranzakció értéke meghaladta a 180 millió forintot. Az elektronikus befizetéseknek köszönhetően jelentősen csökkent az állam költsége, a bankkártyát használó állampolgárok pedig időt takarítottak meg. Nyitrai Zsolt hozzátette, a kormányzati infokommunikációs stratégiához az államtitkárság számít a Sziget pénz nélküli fizetési rendszerének tapasztalataira.

Az államtitkár üdvözölte, hogy a szervezők mobilszolgáltatókkal együttműködve biztosítják a Hajógyári sziget területén a gyors mobilinternetezés lehetőségét és ezzel lehetővé teszik a legújabb mobileszközök minőségi felhasználását a külföldi és magyar résztvevők számára is. Nyitrai Zsolt elmondta: a Kormány kiemelt céljai tartozik, hogy olyan közeget teremtsen a mobilpiacon, amely idomul az újfajta fogyasztói igényekhez és támogatja az újgenerációs mobilmegoldások elterjedését. Ennek egyik legfontosabb eszköze az a frekvenciaszabályozás, amelynek kereteit nemrégiben alakította ki a Kormány – tette hozzá az államtitkár.

Nyitrai Zsolt elmondta: az idén debütáló Fesztiválkártya nagy technológiai előrelépés a rendezvény történetében, mert az egy előremutató infokommunikációs megoldáson keresztül teszi rugalmasabbá és kényelmesebbé a fesztiválozók életét”

Forrás:
Előremutató megoldás a Fesztiválkártya, nyitraizsolt.hu, 2011. augusztus 13.

Vissza az oldal tetejére

Nemsokára elárasztják Magyarországot az új bankautomaták

„A magyar ATM-piacot elsősorban az élteti, hogy a munkabéreket és egyéb pénzbeni juttatásokat a munkáltatók legtöbbször bankszámlára utalják. Ám a honi lakosság bizalmatlan az elektronikus fizetési rendszerekkel szemben, s emiatt közép- és hosszútávon elkerülhetetlen, hogy a kisebb településekre is eljussanak a megfelelő színvonalon üzemeltetett pénzkiadó készülékek.

A lakossági elvárások mellett az ATM-kiszolgálási üzlet átalakulását és bővülését hozhatják a pénzintézetek költségracionalizálásra és erőforrásaik hatékonyságának növelésre irányuló törekvései is.

Ehhez a háttér már rendelkezésre áll Magyarországon is. A készülékek műszaki színvonala és karbantartása lehetővé teszi a teljes körű készpénz- és kártyamenedzsmentet, képesek megtervezni az egyes automaták feltöltöttségi szintjétől függő útvonaltervezést, s működnek a megerősített védelmi rendszerek is. A csökkenő üzemeltetési költségek elvileg már megjelenhetnének a csökkenő tranzakciós, ATM-használati- és kártyadíjakban is.
A nemzetközi elemzések szerint 2015-re a világszerte telepített ATM-készülékek száma várhatóan eléri a 3,1 milliót – a növekedés elsősorban a fejlődő térségek (Kína, a Közel-Kelet, Dél-Amerikai és a közép-európai régió) piacain várható.

„Magyarországon az elmúlt három évben lelassult az üzletág fejlődése, de rövid időn belül a szektor visszatérhet a dinamikus fejlődési pályára, az ügyfelek elvárásai miatt a pénzintézetek ugyanis hamarosan várhatóan megkezdik ATM-szolgáltatásaik és lefedettségük fejlesztését. Ez mintegy 3-5 milliárd forint értékű piacot nyithat az üzemeltetők számára” – vélekedik Kárpáti Balázs, a pénz-és értékszállítással és pénzfeldolgozással foglalkozó Brink’s Magyarország vezérigazgatója.

A globális trendek egy része egyelőre azonban teljesen elkerüli a magyar a piacot, a lakosság döntő hányada ugyanis még mindig idegenkedik az elektronikus pénzügyi szolgáltatásoktól. „A számlafizetés és az automatákon keresztül történő folyószámla-menedzsment már Magyarországon is elérhető néhány pénzintézet hálózatában, de ezeknek a megoldásoknak a tömeges elterjedése egyelőre még nem várható” – fedte fel a hazai fejlesztési irányokkal kapcsolatos tapasztalatait a szakember.”

Forrás:
Nemsokára elárasztják Magyarországot az új bankautomaták, HVG.hu, 2011. július 27.

Vissza az oldal tetejére

Az internet névtelensége ellen a német belügyminiszter

„Az egész világot megrázó norvégiai kettős merénylet után ismét az internet szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást a német belügyminiszter.

A Der Spiegel című hetilap hétfőn megjelent legfrissebb számában Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a bloggerek névtelenségének megszüntetését sürgette. A jogrend legfőbb alapelveit a világhálóra is ki kell terjeszteni – érvelt a miniszter, aki úgy vélte: a norvégiai merényleteket végrehajtó Anders Behring Breivik példája mutatja, hogy a politikai indíttatású merénylők ma gyakran felismerhetetlenül garázdálkodhatnak az interneten és szabadon terjeszthetik veszélyes nézeteiket. A konzervatív politikus szerint az emberek normális körülmények között nevüket adják ahhoz, ami mellett kiállnak. „Miért nem lehet mindez magától értetődő az interneten is” – tette fel a kérdést a belügyminiszter.

Hans-Peter Friedrich megismételte azt a korábbi állásfoglalását, amely szerint a norvégiaihoz hasonló merényletek Németországban sem zárhatók ki. Utalt az elmúlt időszakban az országban leleplezett merényletkísérletekre és ennek kapcsán arra: bebizonyosodott, hogy a tettesek többsége az internetet használta nézeteinek terjesztésére. Az ellenzéki pártok első nyilatkozataikban – a véleménynyilvánítás szabadsága mellett érvelve – elutasították a belügyminiszter javaslatát. Azzal azonban mind a szociáldemokrata párt, mind a Zöldek pártja egyetértett, hogy a Norvégiában történtek után „valamit tenni kell”.”

Forrás:
Az internet névtelensége ellen a német belügyminiszter, SG.hu/MTI, 2011. augusztus 9.

Vissza az oldal tetejére

A regionális lehetőségek jelenthetnek megoldást a Wikipedia problémáira

„A Wikipedia közösség éves találkozójára ezúttal Haifában került sor. A rendezvény elsősorban arra a kérdésre kereste a válaszokat, hogy milyen lehet az online lexikon jövője?

A Wikipedia januárban ünnepelte tizedik születésnapját. A világ egyik leglátogatottabb oldala, az adományok is rendszeresen érkeznek, így elvileg minden adatot a munkához. Jimmy Wales, a platform alapítója ugyanakkor épp a napokban beszélt arról, hogy egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lexikonban megjelenő anyagok készítői közül sokan felhagynak a munkával. Ez részben arra vezethető vissza, hogy családot alapítanak, de a többség inkább elvesztette a projekt iránti érdeklődését. A távozók helyére azonban nem egyszerű fiatal önkénteseket találni. A megoldást a különböző régiók felé való nyitás jelentheti.
…
„Amikor anno elkezdtem, akkor csak arra figyeltem, hogy minden működjön. Most viszont már azt akarom, hogy legalább 100 évig elérhető legyen” – hangsúlyozta Jimmy Wales. A platform alapítójának pénzügyi szempontból nem kell aggódnia, hiszen a Wikimedia Alapítvány tavaly 20 millió dollárt gyűjtött össze, míg idén várhatóan 30 millió dollár támogatás folyik majd be a szervezet számlájára. Eközben a költségek ennek töredékét, 5 millió dollárt tesznek ki.

A távozó szerzők helyét lassan újak veszik át. Az egyik sikertörténet például Kazahsztán, ahol két fiatalembernek köszönhetően rövid időn belül 7000-ről 70 000-re nőtt a Wikipedia kazah változatában található cikkek száma, míg a segítők száma 15-ről 231-re emelkedett. A siker titka az egyetemisták segítőkészségében rejlik. Frank Schulenburg, az online lexikon egyik munkatársa szerint miért ne írhatnák a diákok a dolgozataikat és anyagaikat úgy, hogy azok később a Wikipédián is megjelenhessenek. Schulenburg ötletét eddig 32 főiskola karolta fel, köztük van a Harvard és a Berkeley is. A dolog működik, a hallgatók kreditpontokat kapnak a Wikipédiára írt cikkek után.”

Forrás:
A regionális lehetőségek jelenthetnek megoldást a Wikipedia problémáira, Berta Sándor, SG.hu, 2011. augusztus 10.

Vissza az oldal tetejére

A brit miniszterelnök letiltaná a közösségi oldalakat

„David Cameron határozottan és keményen lépett fel a közösségi oldalak és a védett kommunikációs csatornák ellen, őket is hibáztatja a zavargások miatt.

„A rendőrséggel, a titkos szolgálatokkal és az érintett ipari szereplőkkel együtt jelenleg azt vitatjuk meg, hogy vajon nem lenne-e helyes a kommunikációs csatornákat blokkolni, ahol [amikor] az emberek a weboldalakon és az internetes szolgáltatásokon keresztül tudomásunk szerint erőszakos, rendbontásra irányuló bűncselekményeket szerveznek” – jelentette ki mai, a brit zavargásokkal foglalkozó, a parlamentnek szánt közleményében az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron.

A miniszterelnök nem részletezte, hogy mindezt hogyan képzelik el, azt sem, hogy miképp azonosítanák a közrendre veszélyes elemeket, megnyilatkozásokat, de azt kijelentette: „Az információk szabad áramlása mindenképp üdvös jelenség. De ezt a lehetőséget rosszra is fel lehet használni. És amikor az emberek a közösségi médiát az erőszak érdekében használják fel, akkor nekünk kötelességünk ez ellen fellépni.”

A beszéd e részei előzményének számítanak azok a híradások, melyek szerint az angol nagyvárosokban kitört zavargások egy részét a Nagy-Britanniában főként a kamaszok körében népszerű BlackBerry Messenger (BBM) segítségével szervezték meg, az egyik fő érintett, a súlyos incidensek által sújtott Tottenham képviselője egyenesen a szolgáltatás lezárását követelte. A készülék gyártója és a szolgáltatás gazdája, a Research In Motion (RIM) nem sokkal később reagált erre, és azt mondták, együtt fognak működni a hatóságokkal, hogy az egyébként védett kommunikációs csatornát megnyissák előttük a törvénytelen cselekedetek visszaszorítása érdekében.”

Forrás:
A brit miniszterelnök letiltaná a közösségi oldalakat, Dajkó Pál, IT café, 2011. augusztus 11.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

A politikai tartalmú közlésfolyamat új kora

„Az értekezés a politikai kommunikáció válogatott kutatásainak és elméleteinek főbb irányait mutatja be. Célja nem egyszerően annyi, hogy áttekintést nyújtson száz év elméleti alapozásából, hanem a versengő kutatási területek és teóriák közelebbi vizsgálata és új összefüggések bemutatása is részét képezi. A múltbéli és a jelenkori vizsgálatok közötti harmóniát keresi, miközben a magyar szakirodalomból hiányzó, vagy részleteiben több korábbi munkában megtalálható előzményekre hívja fel a figyelmet. A kutatás különböző tudományterületek például a politológia, kommunikációtudomány, médiatudomány, szociológia, szociálpszichológia, antropológia, information society studies és internet studies eredményeinek átfogó használata által igazolja, hogy a politikai kommunikáció kutatása új szakaszába ért. A két szakasz közötti legfőbb különbség pedig a jelek átvitelének módja, vagyis a média milyensége. Amíg az első szakaszban a kutatók a szűkös frekvenciákon mőködő analóg jelátvitel alapján vizsgálták a politikai kommunikációt, addig a második szakasz a szinte végtelen számú frekvenciát nyújtó digitális jelátvitel vizsgálatát fedi le.

Az értekezés végső célja tehát, hogy bevezessen a két szakasz eltérő vizsgálati módszerének logikájába, áttekintse a kutatási területeket és nyomon kövesse a legfőbb változásokat. Így igazolhatóvá válik az a gondolat, hogy a politikai kommunikáció használatában komoly változások történtek, miközben a tudományterületében használt módszerek önállósodáson mentek keresztül. A politikai kommunikáció nem a politikatudomány, a kommunikáció vagy más tudományágak kutatási módszerek puszta átemelését jelenti a politikai kommunikáció értelmezési keretei közé, hanem a saját területén hasznosítható angolszász és kontinentális európai szakirodalom és gyakorlat széles körű áttekintésével kezelem az értekezésben felmerülő kérdéseket. A tárgyalt témák elméleti és helyenként komparatív megközelítést kívánnak, hiszen különböző államokban elért eredményeket kívánom vegyíteni a nemzetközi és a magyar trendekkel. A téma feldolgozása a magyar politikai kommunikáció kutatás számára is úttörő lehet, hiszen nem született még olyan magyar nyelven írt munka, amely a politikai kommunikáció fejlődését tekinti át, valamint olyan sem, amely az új kommunikációs technológiák és a szereplők figyelembe vételével végezné el a terület teóriájának a rendszerezését.”

Forrás:
A politikai tartalmú közlésfolyamat új kora : Politikai kommunikáció a hagyományos és az új kommunikációs technológiák korában, Merkovity Norbert, Szegedi Tudományegyetem Állam- és jogtudományi Doktori Iskola, 2011. május 26. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői

„A népszuverenitás és a képviselet napjainkban különféle problémákat vet fel a modern demokrácia elméletében, az állampolgár, akit kormányoznak, egyre inkább kormányozni akar. A közigazgatási állam mind inkább szembesülni kénytelen az öntudatra ébredt állampolgárral, aki részt kíván venni az állam életében. A közigazgatási folyamatokban való részvétel joga az állampolgár frissen megszerzett – vagy újra felfedezett – jogosítványa a modern időkben. A technokrata állam – élén a közigazgatással – tehát az ezredfordulóra egyre inkább a demokratikus részvétel ostroma alá került. A közigazgatási jog helyét a fékek és ellensúlyok rendszerén belül a rajta kívül elhelyezkedő hatalmi tényezők szabják meg. A jogi kereteket a törvényhozás határozza meg, számos követelmény azonban a bírósági ítélkezési gyakorlat által kristályosodik ki, kétségkívül ők képezik a közigazgatási jogfejlődés egyik legjelentősebb motorját. A legtöbb jogrendszerben a közigazgatási jog az eljárási jogon keresztül fejlődik, éppen ezért a legfontosabb alapelvei is eljárási jogi természetűek. Ennek ellenére a közigazgatási eljárás tárgyköre eredetileg nem sok figyelmet kapott, sokkal nagyobb fény vetült az eljárás végén születendő végső döntésre. Az ezt megelőző eljárás csupán marginális értékkel bírt, jogi kritériumok helyett csak a megfelelő szervezettség volt a lényeg. Ennek megfelelően, az eljárási hibák vagy hiányosságok is csak akkor voltak fontosak, ha ezek miatt az aktus utóbb érvénytelennek bizonyult. A helyzet napjainkra folyamatosan javulóban van, a közigazgatási eljárás szerepe fokozatosan felértékelődik. Ezen folyamat betetőzését jelenthetné a közigazgatási eljárás garanciáinak Alkotmányba foglalása, a jogalanyok jogvédelmének további növelése érdekében. A disszertáció harmadik célja tehát, hogy lehetséges szabályozási módokat, konkrét megoldásokat vázoljon fel a közigazgatási működés elvi kritériumainak kodifikációjára nézve, különös tekintettel annak alkotmányos szabályozására. Kiemelendő, hogy a dolgozat a közigazgatás működésének jogi kereteire koncentrál, melyen belül a legfontosabbak az eljárási szabályok, hiszen ezeken keresztül jelenik meg a közigazgatás a külvilág számára, itt kerül közvetlen kapcsolatba a jogalanyokkal. A jó közigazgatás és a jó közigazgatási eljárás fogalmával kapcsolatosan már az elején célszerű leszögezni: egyrészről a jelen tanulmányban a jó közigazgatás kifejezést eljárásjogi értelemben, jó közigazgatási eljárásként használom, másrészről pedig a jó közigazgatási eljáráson belül a legtágabb értelemben felfogott közigazgatási működést vizsgálom, melybe egyaránt beletartoznak a magyar közigazgatási eljárási törvény hatálya alól kivett eljárások, valamint az egyes határterületek (pl. közigazgatási szerződések) kérdésköre is. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog tehát nézetem szerint ezekre is ki kell, hogy terjedjen.”

Forrás:
A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői, dr. Váczi Péter, doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2011. április 29. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról

„2. Az előzetes hatásvizsgálat
Az előzetes hatásvizsgálat során
3.§ a) a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatokat, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;
b) a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
c) a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni;
d) egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni;
e) a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni;
f) több döntési változat esetén valamennyi változat esetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat.

4.§ (1) Az előzetes hatásvizsgálat részleteinek megtervezése érdekében a szabályozási igény felmerülését követően – a szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén – a szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit.
(2) A szabályozás előkészítője kiválasztja azokat a jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat.
(3) A szabályozás előkészítője értékeli a szabályozás elmaradásának várható következményeit, a szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat.
(4) Az előzetes hatásvizsgálat során valamennyi releváns időtáv figyelembevételével a hatásvizsgálati lapon rögzíteni kell a szabályozás közvetett és közvetlen
a) az érintett csoportokra gyakorolt társadalmi, gazdasági, versenyképességi és foglalkoztatási,
b) költségvetési,
c) a piaci, közigazgatási, lakossági és egyéb nem piaci szereplőket érintő adminisztratív terhekre gyakorolt és igazgatási,
d) környezeti és természeti,
e) egészség-, valamint
f) egyéb, kifejezetten az adott szabályozás szempontjából releváns hatásait.”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról, Magyar Közlöny, 2011. évi 93. szám, 2011. augusztus 9., 25972-25974. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonság Politikájáról

„…3.§ Az utasítás tárgyi hatálya a BM használatában lévő vagy az általa üzemeltetett valamennyi meglévő és a jövőben fejlesztendő informatikai rendszerre és azok környezetét alkotó rendszerelemekre terjed ki, azok teljes életciklusában (az előkészítéstől a rendszerből történő kivonásig), kivéve a minõsített adatokat kezelő rendszereket.
…
1. számú melléklet a 21/2011. (VIII. 11.) BM utasításhoz
A Belügyminisztérium Informatikai Biztonság Politikája
Az Informatikai Biztonság Politika (a továbbiakban: IBP) egy iránymutatás, a szervezet és tagjainak az informatikai biztonsághoz elvárt viszonyulása, amely az érvényesítés alapelveit fogalmazza meg egységes szemlélettel és az intézmény egészére vonatkozóan. Az IBP az ISO 1779:2002 szabvány, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Tárcaközi Bizottsága 8., 12., 13., 16. és 17. számú ajánlásai, továbbá a 25. számú Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlása, a Közigazgatási Informatikai Bizottság 19. számú ajánlása – alkalmazva a COBIT és az ITIL módszereket – követelményrendszerének figyelembevételével készült.
…
3. Informatikai Biztonság filozófiája
3. Az informatikai biztonság filozófia a BM vezetőinek és informatikai szervezetének nyilatkozata arról, hogy a BM a maximális informatikai biztonság megteremtésére törekszik.

4. Az informatikai biztonság területén egy olyan teljes körű biztonság szabályozó rendszer kialakítása a cél, ami hosszú távon felöleli a BM informatikai célkitűzéseit. Meghatározza, hogy kiket és hogyan szolgál az informatikai biztonság rendszer kialakítása során, milyen kiterjedtségű, és milyen mélységű intézkedéseket alkalmaz, valamint hogy mindezek segítségével milyen biztonsági szintre juttatja el az adott intézmény informatikai rendszerét.

5. Az informatikai biztonság filozófia, mint jövőkép a BM munkatársain kívül a BM-mel kapcsolatba lépő társadalmi környezetnek is szól. Bemutatja azokat az értékeket, amelyeket a BM követ, és elvár a BM munkatársaitól az informatikai rendszer kialakítása, üzemeltetése és fejlesztése során.

6. Az informatikai biztonság filozófia megfogalmazásával a BM különösen az alábbi célokat kívánja elérni:
a) biztosítani az informatikai biztonság törekvések és célok azonosságát a BM egészében;
b) világos alapot teremteni a megbízható informatikai rendszer kialakításához szükséges erőforrások elosztásához;
c) létrehozni a biztonságos informatika iránti igény általános légkörét, a megkívánt informatikai magatartást;
d) igazodási pontként szolgálni a BM munkatársak számára az elérendő informatikai biztonság célok és az alkalmazott informatikai rendszer lehetséges fejlesztési irányait illetően;
e) megkönnyíteni a BM munkatársaknak, hogy az általános informatikai biztonsági célokat a saját informatikai tevékenységüknek megfelelő viselkedés és felelősség meghatározására lefordítsák.

7. Az informatikai biztonság filozófiának szoros kapcsolatban kell lennie a szervezeti kultúrával és meg kell alapoznia az IBP-t, valamint a stratégiát. Ezek az értékek kifejezik a BM informatikai biztonság jellemzőit, melyen keresztül sajátos azonosságtudat jöhet létre mind a BM munkatársban, mind pedig a közvéleményben.

8. Az informatikai biztonság megteremtése elsődleges vezetői feladat.

9. Az informatikai rendszerek és alkalmazások, és az őket kiszolgáló informatikai infrastruktúra biztonságáért és hatékony felhasználásáért a BM valamennyi munkatársa felelős.

10. Hatékony és megbízható informatikai rendszert csak megfelelő szabályozással, és annak betartatásával lehet elérni.

11. Csak a megfelelően dokumentált és szabályozott rendszert lehet üzembe helyezni, reprodukálhatóvá és javíthatóvá tenni.”

Forrás:
A belügyminiszter 21/2011. (VIII. 11.) BM utasítása a Belügyminisztérium Informatikai Biztonság Politikájáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 44. szám, 2011. augusztus 11., 8498-8504. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére