Tartalomjegyzék

„Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal leköszönő elnöke az infláció csökkenő tendenciáiról és népszámlálás már meglévő eredményeiről, azok alapján az elmúlt időszakban tapasztalt, a demográfiát, a települések népességét, az országrészek közötti eltéréseket mutató változásokról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, de szót ejtett a jövőbeni terveiről is.

Májusban 21,5 százalék volt az infláció, vagyis elindult a csökkenés a januári tetőzés után. Hogyan számolják ki ezt az adatot?

Nem is csak elindult, hanem felgyorsult egy kicsit az infláció csökkenése, az utóbbi hónapokban már volt egy mérsékeltebb inflációcsökkenés, de a májusi adat szerint már jelentősebben alacsonyabb, mint az áprilisi volt. Akkor még 24 százalékos volt. Áprilishoz képest 0,4 százalékkal csökkentek az árak. Az infláció kiszámolásának van egy nemzetközi módszertana, aminek alkalmazása európai uniós kötelezettséget is jelent. Egyrészt meg kell mérni az árakat. Van egy árösszeírói programja a hivatalnak, összeírók kimennek a különböző üzlettípusokba, meg van határozva, hogy melyik üzlettípusból mennyi kerüljön bele az összeírók által megfigyelt körbe, és feljegyzik a különböző termékeknek meg cikkeknek az árait. A szolgáltatások esetében másfajta adatgyűjtésünk van, ott a szolgáltatóktól gyűjtjük be az áradatokat.

Nem az íróasztal mellől döntik el azt, hogy miként alakulnak az árak.

Nem, a statisztika mindig mér először és utána a mérés eredményeit különböző adekvát módszerekkel feldolgozva állapítja meg a változásokat, vagyis a különböző folyamatok alakulását, így az árak alakulásának folyamatát is. Az egy dolog, hogy felírjuk az árakat, de mivel itt a háztartásokat érintő fogyasztói árakról van szó, tudni kell azt is, hogy melyik cikkből mennyit fogyasztanak a háztartások, és ezekkel aztán súlyozni kell az összeírt árakat. Élelmiszerekből nyilván többet vesznek, mint televízióból, ennek megfelelően más a súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszereknek, mint a televíziónak, vagy általában a tartós fogyasztási cikkeknek. Ezt külön mérjük, ez egy másik adatgyűjtés, így az árak és a fogyasztási szerkezet összesúlyozásával állapítjuk meg, hogy konkrétan abban a hónapban melyik terméknek mennyi volt az ára és ez milyen változást jelent az előző év azonos időszakához, illetve az előző hónaphoz képest. Így tudjuk megmondani egyrészt az inflációs számot, tehát a fogyasztói árak összesített változását, illetve az egyes főbb termékcsoportok árainak a változását. Ezért tudjuk azt is megmondani, hogy miközben májusban 21,5 százalékos volt az infláció, ezen belül az élelmiszerek ára ennél azért magasabban, 33,5 százalékkal nőtt, de lényegesen alacsonyabban, mint az előző hónapban, mert áprilisban előző év áprilisához képest még 37,9 százalékkal. Jelentős lassulás következik be a fogyasztói árak növekedésében.

Hány terméket vizsgál ilyenkor a KSH? Hány termék van a teljes fogyasztói kosárban?

A termékek száma, amit megfigyelünk, ezres nagyságrendű, azt, hogy a különböző típusú háztartások mennyit fogyasztanak, a fogyasztás méréséből tudjuk, így kiszámolhatjuk például, hogy egy átlagos háztartás, illetve a nyugdíjas háztartás fogyasztási szerkezetéhez igazodó áremelkedés milyen volt.

Évek óta ugyanazon termékeket vizsgálnak?

Nem, a módszertan azonos évek óta, de a termékek változnak, attól is függően esnek ki vagy kerülnek be termékek, hogy azoknak a fogyasztása nagyobb vagy kisebb egyik időszakban. Kiesnek olyan termékek, amik már idejétmúltak, főleg a műszaki cikkeknél látunk ilyeneket vagy a modernizálódó cikkeknél, ahol jelentős a különbség. Bizonyosfajta okostelefont már nem árulnak, másfajta okostelefont árulnak. Ilyen változások mindig vannak. Egyik évről a másikra változik a fogyasztói kosár, év közben sosem változik, nem is szabad, az megborítaná a módszertant, nem valós adatokat mutatna.

Kormányzati cél, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció. A tendenciákból hogyan látja, teljesíthető-e ez a cél?

Én úgy gondolom, hogy erre nagyon jó esély van, hiszen megindult néhány hónapja az infláció mérsékelt, lassú csökkenése, és májusban egy jobban látható, erősebb csökkenést láttunk az árak növekedésének az ütemében. Az év végéig simán bekövetkezhet az egy számjegyű infláció, az egy reális cél.

Lezajlott a 16. népszámlálás Magyarországon, érkeznek már az első adatok. Mi az, amit már most tudunk abból a rengeteg adatból, ami beérkezett? Közel kétmilliárd adathalmaz feldolgozása még várat magára.

Így van. Már folyamatban van. Először is nagy köszönetet kell mondanom a lakosságnak, mert nagyon együttműködő volt a népszámlálás lebonyolításában, hétmillió személyi kérdőív beérkezett az online felületeken, s az összeírók munkáját is nagyon segítette a lakosság. A sajtónak is nagy köszönettel tartozunk, mert a népszámlálás során nagyon sok támogatást adott, egyrészt a tájékoztatásban, másrészt a lakosság ösztönzésében. Valóban sikeres népszámláláson vagyunk túl. A várható kérdőíveknek 96 százaléka beérkezett, ami óriási eredmény, hiszen ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékos alulszámlálással zártuk a népszámlálást. Olyan nincsen, hogy teljes körű népszámlálás, mindig van, aki kimarad a népszámlálásból különböző okok miatt. Ez a 4 százalék nagyon jó arány a korábbi népszámlálásokkal összevetve is, illetve nemzetközi összehasonlításban is. A hiányzó adatokat viszont tudjuk pótolni. Ez az első olyan népszámlálás, ahol kiterjedten 15 nagy állami adatbázist tudunk felhasználni a hiányzó adatok pótlására, illetve a validálására, az adatok minőségének az ellenőrzésére. Az első teljesen digitális népszámlálás volt, ami azt is eredményezi, hogy sokkal gyorsabb a feldolgozás. Tíz héttel a népszámlálás után már az első adatokat közzé tudtuk tenni, ez éppen ennek a digitalizált jellegnek köszönhető, nem kellett várni egy rögzítési fázisra. Most, június első napjaiban már egy következő nagy adatcsomagot tudtunk közölni, nemcsak a népesség lélekszámára, hanem a lakásokra vonatkozóan is. A lakásokkal kapcsolatos feldolgozást lényegében lezártuk, ezek már végleges számok. A lakosságról, a népességről, az emberekről szóló adatok feldolgozása még folyamatban van, de itt is már rengeteg részletet tudunk. Ősszel fogjuk tudni közölni, a következő nagy adatközlési csomagban, a családok és a háztartások adatait. Még várat magára a nemzetiségre, a vallásra, a fogyatékosságra és az egészségi állapotra vonatkozó kérdések feldolgozása. A lakosságot, az embereket tekintve pedig az iskolázottság, a foglalkozás, illetve munkaerő-piaci helyzet.

Mi az, amit tudunk mondani Magyarország népességéről? Hányan voltak a népszámlálás eszmei pillanatában?

Így van, a népszámlálás mindig rögzít egy időpillanatot, amire vonatkoznak az adatok. A népszámlálás időpillanatában 9 millió 604 ezer volt az ország lakossága. Ez azt jelenti, hogy valamelyest csökkent az előző népszámláláshoz képest, de ez sajnos tartós folyamat most már.

Mekkora a csökkenés?

A csökkenés összességében 3,4 százalékos volt az előző népszámláláshoz képest, ami mindig fájdalmas, ugyanakkor a korösszetételt nézve azt is látjuk, hogy 1,4 millió volt a gyermekkorú 2022 októberében, az ő arányuk a népességen belül lényegében változatlan. Van egy kedvező mutató, a gyermekkorúak aránya korábban folyamatosan csökkent, és most a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között lényegében változatlan maradt. Ez annak köszönhető, hogy jól alakultak ebben az évtizedben a születésszámok.

A 3,4 százalékos népességcsökkenés hány ezer főt takar?

334 ezerrel csökkent a népesség lélekszáma. Ez egyrészt a születések és halálozások egyenlegéből adódik, 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születésekét, de ezt az úgynevezett természetes csökkenést, módosítják a vándorlási folyamatok. Amióta csökken a népesség, a nemzetközi vándorlások mérsékelték a természetes népességcsökkenést, merthogy többen vándoroltak be az országba, mint ahányan kivándoroltak, és ez még most is így van.

A számokban hogyan mutatkozik meg az, hogy elöregedő a magyar társadalom, mekkora az idős populáció?

A demográfiai öregedés a népességcsökkenéssel együtt járó, hosszú ideje tartó folyamat, ezt tudjuk, erre fel is lehetett készülni. A demográfiai öregedést egy kicsit befolyásolja a várható élettartam növekedése is, az, hogy tovább élnek az emberek. Most 1,4 millió a gyermekkorúak száma, a munkaképes korúak létszáma 6,2 millió fő, ami a népesség 65 százalékát jelenti, a 65 év felettiek pedig 2 millió körül voltak a népszámlálás eszmei időpontjában. Az idősek száma jelentősen növekedett, a középgeneráció, a munkaképes korúaknak a száma valamelyest csökkent és a gyermekkorúaké pedig lényegében változatlan volt.

A népesség területi megoszlásában milyen változások voltak megfigyelhetőek?

Azt tapasztaljuk, hogy a népességcsökkenés a legtöbb településre jellemző volt, de azért itt nagyon differenciált a kép. A nagyvárosok népessége növekedett, Budapesté csökkent, de az agglomerációé növekedett. Az északnyugati országrészben nőtt a lakosság száma, a Balaton környékén is nőtt, de a települések többségét viszont népességcsökkenés jellemezte.

Kelet- és Nyugat-Magyarország között van különbség?

A keleti országrészben inkább növekedett, a nyugati országrészben inkább csökkent a népesség, de a legtöbb településen megfigyeljük a népesség csökkenését. Ám érdekes jelenség, hogy a nagyvárosok és Budapest agglomerációjában növekedés volt. Ezt szokták dezurbanizációs folyamatnak nevezni, de azért ezt óvatosan kell kezelni, hiszen az agglomerációs népesség döntően inkább alvó városokban vagy falvakban lakik és általában a vonzáskörzet központját jelentő nagyobb településre ingázik, akár iskolába, akár munkába.

Vannak olyan megyék, amelyek különösen nagy népességfogyást szenvedtek el?

Békés megyéből nagyon sokan vándorolnak el és ott a természetes folyamatok, főleg a halálozási folyamatok is kedvezőtlenek. Békés megye nagy vesztese a népességváltozásoknak. A többi megyében lényegében nincsenek nagyon kiugró értékek.

Mióta mutatkoznak meg ezek a változások a népesség területi megoszlásában? Budapestnél megfigyelhető volt olyan jelenség, hogy átmenetileg nőtt a népessége, aztán csökkent, az agglomerációs népesség növekedett, aztán ismét csökkent, volt oda-vissza mozgás.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az agglomerációs településeken a gyerekek aránya magasabb, mert inkább fiatalabb, gyerekes családok költöznek oda, ami azt jelenti, hogy a nagyvárosokból, de főleg a fővárosból pont azok hiányoznak, akik a népesség dinamikáját adnák, és emiatt sokkal idősebb is a nagyvárosok és a főváros népessége. Ez egy nagyon régi jelenség. A két világháború között, illetve már az első világháború előtt is volt nagyvárosokba vándorlás, az iparosodási folyamatok azt eredményezték, hogy a nagyvárosokban nagyon sok munkalehetőség adódott és volt egy nagy urbanizációs korszak. A II. világháború után még folytatódott nagyon hosszú ideig az, hogy a nagyvárosokba költöztek a falvakból, talán a hetvenes vagy a nyolcvanas években kezdődött meg a nagyvárosokból a kiáramlás, nyilván az életkörülmények, az életmódváltozás miatt. A lakásépítési lehetőségektől is függ, hogy hogyan alakulnak a vándorlási folyamatok. Azokban az időszakokban, amikor támogatott a lakásépítés, amikor állami nagy lakásépítések voltak, az inkább a nagyvárosokban történt. Amikor a magánlakás-építések támogatása zajlik, akkor a családi házas építkezések is nagyon nagy súlyt képviselnek.

Az, hogy Békés megyében elnéptelenedés figyelhető meg, egyben azt is jelenti, hogy ebben a megyében az elöregedő népesség többségbe kerül?

Az elvándorlás általában az aktív korúakat érinti és közülük is leginkább azokat, akik a leginkább piacképesek a munkaerőpiacon, és akik a gyerekeiknek esetleg kedvezőbb életkörülményeket tudnak és akarnak máshol biztosítani. Az elvándorlási időszakok mindig még jobban öregítik a népességet.

Említettük azt, hogy Északnyugat-Magyarországon viszont népességtöbblet keletkezett, oda nagyon sokan vándoroltak.

Északnyugat-Magyarországon a bevándorlás is nagyon nagy, illetve vannak olyan települések, ahol a gyermekek születésében az utóbbi évtizednek a családpolitikája és a gyermekvállalást ösztönző családpolitikája erősen megmutatkozik.

A népszámlálásból ki lehet-e következtetni, hogy az egyes településtípusok lélekszáma hogyan változik? Mondjuk, a 9 millió 604 ezres magyar lakosság hány százaléka él nagyvárosban, hány százaléka él falun?

Fejből nem tudnám megmondani. Annyi adat van a népszámlálásban, hogy nem győzöm mindet megjegyezni. Természetesen tudjuk, ezek mind megállapíthatók a népszámlálási adatokból. A különböző nagyságú települések közül a legkisebb települések vannak a leghátrányosabb helyzetben, hiszen ott a leginkább elöregedett a népesség, és a legkisebb településeken van a legkevesebb munkaerő-piaci lehetőség is. Ott az elvándorlás nyilván nagyon komoly tényező, és ezáltal az újabb generációk megszületése sem ott történik, nem ott gyarapszik a népesség a gyermekvállalás révén.

Melyek a legnépesebb városok Magyarországon?

A főváros a legnépesebb, Magyarországon a fővárosnak domináns szerepe van, egyébként, ha nem is minden, de nagyon sok országban, ez egy általánosnak mondható jelenség.

Hányan laktak Budapesten a népszámlálás időpillanatában?

Most 1,6 millió fölött van Budapest népessége. A második legnagyobb város Debrecen, ott közel 200 ezer a lakosság. A legnagyobb és a következő város között óriási különbség van. Debrecen már nagyon régen a második helyen van.

A népességre vonatkozóan derülnek majd ki még adatok a népszámlálás adatainak feldolgozását követően?

A népesség életkoráról már tudunk mindent, a népesség nemek szerinti megoszlásáról is. Nőtöbblet van a népességben, a férfiak korábban halnak. Több fiú születik, de fokozatosan csökken a fiútöbblet, most éppen 55 éves kor körül van az a pont, amikor már az azonos korú nők száma meghaladja a férfiakét. Ahogy öregszik a népesség, ez egyre markánsabb. A legidősebb korcsoportokban már háromszor annyi nő van, mint férfi.

Milyen a hazai teljes lakásállomány? Egyáltalán, hány lakás volt 2022. október 1-jén?

A népszámlálás mindig népesség- és lakásösszeírást jelent, hiszen amikor a népességet összeírjuk, úgyis odamegyünk minden lakásba, és ez az egyetlen igazán nagy, teljes körű tudás az ország lakásállományáról. 2022. október 1-jén 4,6 millió lakás volt az országban. Ez egy elég jelentős növekedés eredménye, az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel nőtt a lakások száma. A lakásépítés mélypontja 2013-ban volt, ebben az időszakban épült a legkevesebb lakás az országban, de ezt követően elég jelentős élénkülés indult meg. A lakásépítések száma mindig attól függ, hogy mekkora az állami beavatkozás, hiszen nagy értékű beruházásról beszélünk, amit a háztartások általában teljesen saját erőből nem nagyon tudnak megoldani.

Milyen ez a lakásállomány Magyarországon?

A lakásállomány fokozatosan komfortosabbá válik. Egyrészt a lakásban lakó emberek száma is fontos. A laksűrűség csökkent az előző népszámláláshoz képest, hiszen a népesség kismértékben, de csökkent, a lakások száma meg növekedett. Ennek megfelelően az átlagos laksűrűség 11 fővel mérséklődött, most 237 ember lakik 100 lakásban.

Valamivel több, mint ketten egy lakásban.

Ez nagyjából az átlagos háztartásnagyságot is fogja majd tükrözni, amikor ősszel látjuk annak az adatait. A laksűrűség mellett természetesen a tulajdoné is nagyon izgalmas kérdés. Magyarországon hagyományosan magántulajdonban vannak a lakások, különösen 1990 óta, amikor az akkori tanácsi lakásokat kedvező körülmények között értékesítették a lakóknak. Mostanra a lakások 97 százaléka magántulajdonban van. A lakásoknak most már csak 2,4 százaléka van önkormányzati tulajdonban. Jellemzően önkormányzati bérlakások, szociális bérlakások.

A magyar lakások építési időpontjára vonatkozóan kiderül valami a statisztikai adatokból?

A lakások építési idő szerinti összetétele mindig attól függ, hogy melyik időszakban mekkora az építési konjunktúra. A hazai ingatlanállományban a legnagyobb konjunktúra a hetvenes-nyolcvanas években volt, a II. világháborút követő időszak óta. Utána az 1990-es években valamelyest lassult, 2013-ig mérsékelt volt a lakásépítés, volt az az időszak, amikor az állami támogatást felváltották a devizahitelek, ami csökkentette a lakásépítési kedvet, aztán utána meg a devizahitelekkel kapcsolatos rengeteg nehézség tovább mérsékelte a lakások építését, és egyáltalán azt a lehetőséget, hogy lakáshoz jussanak az emberek. Aztán a 2010-es évtized második harmadától növekedett a lakásépítések száma ismét, a kedvezőbb feltételek biztosítása miatt.

Mekkora egy átlagos magyarországi lakás mérete? Hány szobás egy átlagos magyarországi lakás?

Az átlagos lakásméret szépen növekedett. Most 82 négyzetméter az átlagos lakásméret. Ez négy négyzetméterrel nagyobb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Lényegesen nagyobb lakások épültek az elmúlt tíz évben, mint korábban. De nemcsak az átlagos alapterület, az átlagos szobaszám is nőtt. Nagyon sok hozzáépítés vagy felújítás során nagyon sok bővítés is volt, és ez is jelentősen befolyásolta az alapterületet, illetve a szobaszámot.

Arra vonatkozóan van adat, hogy miből épült a magyarországi lakásállomány? Hány százaléka téglaépítésű vagy panel? Sőt, a statisztikában még vályogfalazatról is olvastam.

A lakások döntő többsége téglalakás. A lakások többsége családi ház, a családi házak jellemzően téglából épülnek, de nemcsak azok, hanem életkortól függően a régebbi, úgymond bérlakások is, most már társasházak is döntően téglából épültek. Volt a lakótelep-építési időszak, amikor rengeteg panellakás épült, és vidéken a vályoglakások még mindig állnak, egy jó részük legalábbis. Nagyjából 13 százalékot képviselnek a panellakások és ugyanennyit, 13 százalékot a vályogfalazatú lakások.

Az internetlefedettségre vonatkozóan is tettek föl kérdéseket a népszámlálás során.

A vezetékes internetet kérdeztük, ezt most mértük először a népszámlálás során és a lakott lakások 73 százalékában van vezetékes internet, ami jó arány. Nyilván óriási a növekedés a korábbi népszámláláshoz képest, nemzetközi összehasonlításban is jó középmezőnyben vagyunk a vezetékes internetellátottságban.

Budapesten szinte teljesen természetes, de azért ez nem mindenhol van így az országban.

Ebben is mutatkoznak a fejlettségbeli különbségek. A nagyvárosokban nagyon elterjedt, sokkal inkább, mint vidéken, és regionálisan Északkelet-Magyarországon, ami gazdaságilag a legrosszabb helyzetben lévő régió, alacsonyabb az internetellátottság, Nyugat-Magyarországon pedig lényegesen magasabb.

Most először nézték a népszámlálás során, hogy milyen arányban használnak megújuló energiát a háztartásokban.

Ez újdonság volt. A falazat is energiahatékonysági kérdés. A falazat ősrégi kérdés a népszámlálásokban, és tudjuk, hogy a panellakásoknak, ha csak nem volt hőszigetelő felújítás, akkor nem annyira kedvező a hőszigetelésük. A családi házak nagyon nagy részében szintén nem tudták megoldani a tulajdonosok, hogy kedvezőbb hőszigetelést építsenek a ház falazatára. A modern, újabb épületeknél ez már szinte kötelező, de mindenképpen a lakás, a ház értékét rendkívüli módon befolyásoló tényező. Ha valaki beruházásként is tekint a lakásra, nemcsak otthonként, akkor mindenképpen érdemes használni és használják is a különböző szigetelőanyagokat. A fűtőanyaghasználat is ősrégi kérdése a népszámlálásnak. Ma már leginkább vezetékes gázzal fűtenek, de egyre terjed az elektromos árammal is vagy csak elektromos árammal fűtött lakásoknak a száma. Különösen az utóbbi másfél évben, amióta energiakrízisnek vagyunk tanúi, korántsem mindegy, hogy akár többféle fűtési módot is alkalmaz egy háztartás, eltért-e az áram irányába, hiszen annak kisebb mértékben emelkedett az ára, ráadásul vannak a különböző klímaberendezések, amelyek még kedvezőbbé tudják tenni a fűtést. A fenntarthatóság tekintetében is volt egy nagy újdonság a népszámlálásban, arra vonatkozóan, hogy akár az energiafüggőség, akár a környezetterhelés csökkentése érdekében milyen modern energiatakarékos fűtési megoldásokat, milyen megújuló energiaforrásokat használnak a háztartások. Itt azt láttuk, hogy 68 ezer lakásban alkalmaztak hőszivattyús fűtőberendezést, és ez a fővárosban volt a legnagyobb arányú, napelemmel 165 ezer lakás van ellátva, napkollektort pedig 28 ezer lakáson alkalmaznak. Ezek a vidéki településben, vidéki városokban fordulnak elő leginkább.

Mikor lesz legközelebb népszámlálás? Lehet-e ezt már tudni?

Ha csak egy szóval felelnék, soha, de azért ez nem egészen így igaz. Olyan népszámlálás, mint ez a legutóbbi volt, valószínűleg nem lesz már. A mai világban, amikor rengeteg állami adatbázis áll rendelkezésre és ezeknek a statisztikai célú használhatósága is egyre jobb, ilyen körülmények között ma már nem lehetne egy újabb ilyen népszámlálást tartani. Logisztikailag is óriási feladat egy ilyen népszámlálásnak a megszervezése és nagyon költséges.

Az adatok feldolgozásában a KSH-nak továbbra is megmarad majd a szerepe?

Így van, az adatok feldolgozásában nagyon jelentős szerepe lesz és az adatok feldolgozásának módszertanában, technikájában, a különböző kombinációk összeállításában is. Pillanatnyilag 15 adatforrást ismerünk, de könnyen lehet, hogy sokkal több is lesz, az ezekből származó adatok integrálása óriási feladat. A KSH-nak továbbra is egy nagy, nehéz szakmai feladata lesz, de azzal, hogy kiesik az országos teljes lakosságot érintő kérdőívkitöltés akármilyen formája, ezáltal a költségek lényegesen kisebbek lesznek és szinte mondhatnám azt, hogy évente lehetne majd népszámlálási adatokat produkálni azokban a kérdésekben, amikre van állami adatbázis.

Pár napja jelent meg az a hír, hogy rövidesen váltás lesz a Központi Statisztikai Hivatal élén, hiszen nyugdíjba vonul. Két elnöki ciklust töltött dolgozott végig. Hogyan kezdődött a pályája a statisztikával? Édesapja 1990 és 1995 között szintén betöltötte a Központi Statisztikai Hivatal elnöki pozícióját.

Így van, ő 1957-től a KSH-ban dolgozott, majd 1990-ben a KSH elnöke lett, szinte egész aktív életét az első egy-két évet kivéve a KSH-ban töltötte. Otthon sokat beszéltünk statisztikáról, demográfiáról, ő is demográfus volt, ahogy aztán én is lettem, és valahogy ez egy ilyen érdeklődést, meg egy csomó ismeretet is jelentett, amit gyerekkoromtól kezdve felszedtem.

Bújta a statisztikai táblázatokat kisgyerekként is?

Az első komoly élményem a statisztikával az volt, hogy az 1960-as népszámlálásnál kódolni kellett azokat az adatokat, amiket szövegesen írtak be a kérdőívre a válaszadók, és ha valaki beírta, hogy ő asztalos, akkor meg kellett keresni a foglalkozások egységes osztályozási rendszerében az asztalosnak a kódszámát és rá kell írni a kérdőívre az asztalos mellé. Lenyűgözött, hogy ilyen rendszerek vannak, hogy kategóriákba lehet csoportosítani információkat. Ez volt az első olyan dolog, ami a statisztika felé irányított. Érzelmi oldalról, persze, édesapám munkája is. Ráadásul édesanyám immunológus, ő rengeteg kutatást végzett aktív korában és a kutatásai során nagyon sok matematikai, statisztikai módszert használt. Az is valahogy olyan izgalmas volt, hogy amiket ő csinál, azokat lehet matematikai, statisztikai eszközökkel feldolgozni és abból olyan következtetéseket levonni, amik az immunológiában, aztán később az orvostudományban is hasznosítható információk. Nekem a statisztika egy gyerekkori élmény volt. Aztán amikor pályaválasztásra került a sor…

Mert jogász eredetileg.

Jogot végeztem.

Ez még önmagában nem jelenti azt, hogy statisztikus lesz.

Ez önmagában nem jelenti, de nem is zárja ki. Nagyon sok statisztikus jogászként végzett, különösen régebben, ma már kevésbé, de azért még ma is bőven vannak jogászok a vezető statisztikusok között, nemzetközi szinten és nálunk is és egyáltalán nem hátrány a jogi tudás. Az egy nagyon hasznos dolog minden területen, aztán később, hogy az intézmény vezetője lettem, akkor meg pláne. Miután végeztem az egyetemen, a statisztika meg a demográfia nagyon vonzott, így kerültem a Statisztikai Hivatalba. Végigjártam minden lépcsőfokot, ügyviteli alkalmazottól kezdve egészen az elnöki pozícióig. Ez nagyon sok iskola. Minden pozícióban, amit betöltöttem, rengeteg újdonságot leltem, rengeteg mindent tanultam a szakmából is, az emberekkel való kapcsolatból is, struktúrákból, intézményekből, mondhatnám, hogy talán intézményi szociológiából vagy szervezetszociológiából is, ahogy végig láttam, hogyan alakul egy szervezet. Ennyi idő alatt nagyon sokat változott és nemcsak a módszertanokban meg az informatikai lehetőségekben, hanem a szervezet maga, elkezdtünk folyamatok szerint gondolkodni, folyamatok szerint szervezetet átalakítani. Ezek mind olyan tapasztalatok voltak, amelyek aztán nagyon hasznosak voltak és nagyon jól kikristályosodtak a végső tevékenységemben, az utolsó 13 évben.

2010 júniusában kezdte meg az első elnöki ciklusát. Akkor milyen célokat tűzött ki maga elé?

Éppen most, hogy pakolom ki a szobámat, egy csomó papír került a kezembe, többek között az a szövegem is, amit, amikor beléptem elnökként a hivatalba 2010-ben, a harmadik napon mondtam el, hogy mit szeretnék csinálni és milyen elvárásaim vannak. Azok nagyon is érvényesek ma is, persze, egy része teljesen megvalósult, egy része folyamatban van, és a célok állandók. Az, hogy a hivatalos statisztika betöltse azt a funkciót, amit rendeltek neki. Magyarul, hogy a döntéshozókat, a tudományt, a laikusokat, a sajtót, mindenkit ellásson objektív, valósághű adatokkal. Ez állandó célja a hivatalos statisztikának, és ehhez szükséges szakmai felkészültség, nemzetközi módszertani sztenderdek alkalmazása, illetve az a fajta függetlenség, hogy nem befolyásolhatja a hivatalos statisztika előállítását sem politikai szempont, sem gazdasági szempont, semmilyen más befolyás nem lehet ezen a területen, csak a szakmai tudás és csak a legjobb szakmai teljesítményt szabad nyújtani. Ez nagyon régen a hivatalos statisztika célja, és ez belém is ivódott ezalatt a néhány évtized alatt, természetesnek tartom én is, de a kollégáim is, hogy így kell működni. Erre vannak egyébként nemzetközi sztenderdek, nemzetközi előírások, éppen most márciusban zajlott le a magyar statisztikának az európai uniós átvilágítása is.

Tudjuk már az eredményt?

Még nem nyilvános az eredmény, de mi már tudjuk, és annyit előrebocsáthatok, hogy iszonyú sok dicséretet söpörtünk be. Ez nagy büszkeség nekem is, meg a hivatalnak is, hogy oldalakon keresztül írják, mennyire megbízható, mennyire betölti a funkcióját, mennyire magas színvonalon teljesíti a munkát, mennyire innovatív. Természetesen mindig erőforráshiány van, mindig kevés a pénz, de ennek ellenére sok újdonságot tudtunk bevezetni. Körülbelül egy hónap múlva már végleges lesz a jelentés, és akkor nyilvánosságra is hozza az Eurostat és a KSH is. Ajánlások természetesen vannak, az is a célja egy ilyen átvilágításnak. Ezek mind olyanok, amik a nálunk már folyamatban lévő fejlesztésekre rezonálnak, ez is nagyon megnyugtató, hogy amit a független szakértő bizottság ajánlásként megfogalmaz, az mind olyan, ami nálunk már folyamatban van. Sőt, van olyan, ami már azon a héten le is zárult, amikor itt voltak. Alapvetően módszertani kérdésekről van szó, hogy transzparensebbek legyenek bizonyos dokumentumaink, amik ott vannak a honlapon, csak nem biztos, hogy könnyen megtalálhatók

A pénteki az utolsó munkanapja a KSH élén, de számos nemzetközi szervezetben betölt jelenleg is funkciót. Ezekkel a pozíciókkal, tisztségekkel mi lesz a jövőben? A későbbiek során segíti-e, akár külső tanácsadóként a KSH munkáját?

Az ENSZ statisztikai bizottságának az elnöki tisztét, most másodszor, két évig töltöm be, ez tart még jövő év márciusáig. Azt kérték a kollégáim, részben a többi statisztikai hivatali elnök, részben az ENSZ statisztikai hivatalának a vezetője, ha lehet, akkor azt folytassam addig, ameddig amúgy is én lennék az elnök. Ez a Külügyminisztériummal van egyeztetési folyamatban, ha ők kijelölnek, hogy én legyek a magyar statisztika képviselője az ENSZ statisztikai bizottságában jövő márciusig, akkor tudom folytatni az elnöki tevékenységet. A másik nagy nemzetközi pozícióm, az a statisztika globális szakmai civil szervezetének, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek az alelnöki posztja. Ez személyhez kötődik, tehát ez nem a hivatal elnöki pozíciómhoz kapcsolódik, úgyhogy ez folytatódik, illetve a Nemzetközi Statisztikai Intézetben már egy csomó egyéb megkeresést is kaptam, hogy milyen munkabizottságoknak, milyen stratégiai ügyeknek legyek továbbra is részese. Más nemzetközi pozíció nincsen szerencsére, így egyszerűbb az elválás. Hogy a jövőre mit tervezek? Azt nem gondolom jónak, ha egy nagy intézménynek 13 éven keresztül valaki az elnöke, utána visszajár, úgyhogy rendszeresen visszajárni nem szeretnék. Az új elnöknek megvannak nyilván a maga elképzelései, ez mindig így van és ez így is van rendjén, nem szeretnék ott akár kerékkötő lenni. Természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolok, bármilyen megkeresésre reagálni fogok, és nyilván már beszéltünk is egy-két dologról, hogy miben gondolja az új elnök, hogy majd dolgozzunk együtt. De nem rendszeresen és semmiképpen sem hazajáró lélekként. Egyébként meg elég sokan kerestek már, hogy tanácsadóként szakmai munkában hol tudnék részt venni, milyen tevékenységet tudnék folytatni. Mindenkinek mondom, hogy most szeretnék pihenni, itt a nyár, nekem is kell egy kis pihenés, mert ez a 13 év nagyon kemény volt. Nagyon jó volt, nagyon szerettem és tényleg elértem a szakmámban mindent, amit ebben a szakmában el lehet érni, hazai és nemzetközi téren. Úgyhogy tényleg nagy örömmel tekintek vissza erre az időszakra. A 13 évre is, de a korábbi időszakokra is.”

Forrás:
Infláció, népszámlálás, statisztika: élet a számok mögött – nagyinterjú Vukovich Gabriellával, a KSH leköszönő elnökével; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2023. június 9.
Vukovich Gabriella az Arénában (a fenti interjú hangfájlja)

Digitalizáció a beszerzéseknél

„A tanulmány a back-office tevékenységek elmúlt évtizedekben végbemenő digitalizációjával kapcsolatban felhívja arra a figyelmet, hogy a közszférában a beszerzési területen kevés jó gyakorlat figyelhető meg. Még mindig leginkább a hagyományos eszközök jellemzőek: papír alapú jóváhagyás, e-mailek és különféle elektronikus állományok. Pedig léteznek már erre specializálódott szoftveres megoldások, és adott az a szakmai tudás is, amely szükséges ahhoz, hogy a belső működési folyamatokhoz illeszkedő rendszerek legyenek szélesebb körben használatban.

A költségvetés (és így a megszorítások is) szoros kapcsolatban vannak a beszerzésekkel: a szervezet gazdálkodásának központi eleme a tervezhetőség, a hatékonyság, a kiadások kontrollálása, ennek pedig része a beszerzések tervezhetősége, hatékonysága és kontrollja is. A tanulmány megállapítja, hogy ezek biztosításához nem elegendő a tevékenységeket pénzügyi oldalról ellenőrzés alatt tartani és az ehhez szükséges informatikai támogatást megadni, hanem ugyanilyen fontos, hogy a beszerzési szempontok is érvényre jussanak. A gazdasági és beszerzési vezetők számára kulcskérdés, hogy

a beszerzések nyomon követhetők legyenek,

legyen lehetőség terv/tény elemzésekre,

közbeszerzési környezetben az egybeszámítási szabályok vizsgálata megfelelően elvégezhető legyen,

gyorsabb legyen a döntéshozatal,

a működés megfeleljen a külső és belső szabályozóknak,

ne legyenek felesleges iterációk a folyamatokban.

A beszerzési terület igényei informatikailag természetesen többféle módon kiszolgálhatók. A tanulmány megállapításai szerint azonban a legjobb eredmények a kész (dobozos) termék vásárlásával és szükség szerinti testreszabásával érhetők el az egyedi fejlesztés helyett, hiszen számottevő mértékben csökkenthető egy ilyen bevezetés esetén az erőforrás- és időigény.

A tanulmány ismerteti a Forrester „Prescriptive Low-Code: The New Quest To Marry The Best Of Packaged And Custom Apps” elemzését, amely az úgynevezett prescriptive low-code platformon létrehozott alkalmazások előnyeiről szól. Ezek olyan szoftveres megoldások, amelyek ötvözik a dobozos termék és a low-code előnyeit. A Covid időszakában megfigyelhető volt, hogy azok a szállítók, akik low-code alapon előkészített, kész funkcionalitásokkal, alkalmazás blokkokkal, sémákkal rendelkező terméket kínáltak, komoly vetélytársai voltak a megnövekedett IT igények terén a hagyományos nagy szállítóknak. És ennek oka elsősorban a már említett időtényező volt: azok, akik testre szabott terméket akartak, jelentős átfutási időkkel kellett szembenézniük a hagyományos szoftverek esetében.

A szerző a témával kapcsolatosan ismerteti a CPS (Clarity Procurement System) beszerzés támogató szoftvert, az eszköz által nyújtott szolgálatásokat, illetve tapasztalataikat. Meglátásuk szerint a beszerzési területen vannak „sztenderdnek” tekinthető működési megoldások, de jelentős eltérések is megfigyelhetők a különböző szervezeteknél. Ezt figyelembe véve hozták létre a CPS-t, amely rendelkezik „gyárilag” előkészített folyamatokkal és funkcionalitással a beszerzések lebonyolításához, és egyúttal olyan low-code alapokkal, amelyek a gyors testreszabást, vagy akár a további építkezést is lehetővé teszik.

Tapasztalataik szerint egy ilyen eszköz az ügyfél alábbi problémáit oldja meg:

megszűnnek a formanyomtatványok hiányos kitöltéséből fakadó iterációk, hatékonyabbá válik a folyamat,

a beépített ellenőrzési funkcióknak köszönhetően minden szükséges csatolmány rendelkezésre áll a jóváhagyásokhoz,

garantált a folyamatok szabályszerű lefutása,

megszűnik az iratok utaztatása, nincs ebből eredő időveszteség,

nyomon követhető, hogy hol tart a folyamat,

gyorsan, egyszerűen rendelkezésre áll minden lényeges beszerzési információ a vezetői kontrollhoz, döntésekhez.

”

Forrás:
Így gyorsítjuk meg digitálisan a beszerzéseket; Clarity Consulting Kft.; 2023 (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Párbeszédet javasol a Balatonról Navracsics Tibor

„Budapest, Győr és Debrecen mellett a Balatonnál a legmagasabbak az ingatlanárak. Emiatt nehéz a régióban elkezdeni az életet, így egyre inkább elöregszik a Balaton térsége.

A területfejlesztési miniszter szerint párbeszédet kellene indítani a Balatonról, amelyben az üzleti élet, a környezetvédelem, a kulturális élet szereplői, a helyiek, az itt üdülők és az alkalmi látogatók is részt vennének.

Navracsics Tibor a Portfolio Balaton Business Forum 2023 rendezvényen, Balatonfüreden úgy fogalmazott: Sokaknak a Balaton csak egy egyszerű üdülőterület, amelyre nyaranta gondolnak, másoknak viszont olyan lakóterület, amely egyre rosszabb szociológiai mutatókkal rendelkezik.

Az ingatlanárak rendkívül magasak a térségben, így az itt élő fiataloknak nehézséget okoz megvásárolni első lakásukat, ezért a környezetvédelmi, turisztikai, kulturális problémák mellett életkezdési gondokról is beszélni kell a Balaton környékén – mondta. Ezért összefogásra és párbeszédre biztatta a gazdasági, kulturális és társadalmi szféra szereplőit.

A miniszter bemutatta a térség demográfiai változásait, köztük azt, hogy az országon belüli vándorlásnak egyik legfontosabb célterülete a Budapest–Győr–Veszprém háromszög. Emellett a szuburbanizáció, a nagyobb városokból a környező településekre történő népességkiáramlás is megfigyelhető, a térségben főként a Balaton keleti medencéjében.

Ezekre a folyamatokra az ingatlanpiac is reagál, Budapest, Győr és Debrecen mellett a Balatonnál a legmagasabbak az ingatlanárak. Emiatt nehéz a régióban életet kezdeni, és így egyre inkább elöregszik a Balaton térsége – mondta Navracsics Tibor. Jelezte: az aktuális uniós költségvetési időszakban kiemelt térségként jelenik meg a Balaton környéke, továbbá az Európa kulturális fővárosa programban Veszprém mellett a Bakony-Balaton régió 116 települése is részt vesz.

Navracsics hangsúlyozta, hogy a 116 település együttműködése biztató, és remélte, hogy ezt a lendületet a következő években is fenn tudják tartani egy olyan térség érdekében, amely az itt élőknek élhető, az ide látogatóknak pedig vonzó maradhat.”

Forrás:
Navracsics Tibor: környezetvédelmi, turisztikai és kulturális problémák is vannak a Balatonnál; Világgazdaság / MTI; 2023. június 8.

Lázár János építési és közlekedési miniszter közzétette a felfüggesztett beruházások listáját

„Lázár János építési és közlekedési miniszter ellenzéki kérdésre közzétette a felfüggesztett beruházások listáját.

Mi a végleges listája a megpecsételődött sorsú beruházásoknak? – ezzel a címmel nyújtott be írásbeli kérdést a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes.

Lázár János válaszában arról tájékoztatta a képviselőt, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium összesen 270 beruházást függesztett fel 2022. május és 2023. június 6. napja között.

Az építési és közlekedési miniszter a válaszához mellékelte a felfüggesztett beruházások listáját, amelyen többek között szerepelnek
* egészségügyi és sportberuházások,
* oktatási épületek létesítése, felújítása,
* valamint a közlekedési infrastruktúrát érintő beruházások.

Lázár János május végi, bizottsági meghallgatásáról itt számoltunk be. A miniszter akkor kijelentette: „A kormányzati munkám általában arról szól, hogy problémákat, nehézségeket kell megoldanom. Nem olyan portfóliót kaptam, ami túlzottan népszerű, számos nehéz döntést kellett meghozni. Nyugodtan ülök a miniszteri székben, erre a tárcára senki nem vágyik.””

Forrás:
Beruházások százait függesztették fel Lázár Jánosék, itt a lista; Index.hu; 2023. június 8.

Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencia – Új típusú döntések, mechanizmusok az egészségügyi irányításban

„Új típusú döntések, mechanizmusok az egészségügyi irányításban
2023. június 21.

A konferencia helyszíne: Radisson Blu Béke Hotel (1067 Budapest, Teréz krt. 43.).
Konferenciánkat a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal, az Egészségügyi Menedzserképző Központ szakmai támogatásával szervezzük.

Folytatva az IME egészséggazdaságtani konferenciák sorát, megújult tartalommal idén XVII. alkalommal szervezi meg a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság és az Egészségügyi Menedzserképző Központ az „Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek” konferenciát, június 21-én.

Rendezvényünk hagyományosan legfontosabb célja, hogy találkozási és bemutatkozási lehetőséget adjon az egészségpolitika iránt érdeklődők számára, közvetítse annak módszertani, szakmai újdonságait, és hozzájáruljon a szakmai evidenciákon alapuló döntéshozatal fejlődéséhez, valamint a döntések következményeinek monitorozását is elősegítse. Konferenciánk mind az állami szféra, mind az ipari szereplők, mind pedig az akadémiai kutatók szemszögéből tárgyalja az egészségpolitikai és gazdasági környezet mélyebb összefüggéseit, a szereplők elképzeléseit.

Programtervezet

9.00-9.15 Megnyitó

I. BLOKK: AZ EGÉSZSÉGPOLITIKA AKTUÁLIS KIHÍVÁSAI
Moderátor: Pásztélyi Zsolt, felelős szerkesztő, IME
9.15-9.45 New Challenges in the European Health Sector
Clemens Martin Auer, president, EHFG
9.45-10.15 Az eddig elvégzett átalakítások eredménye, hol állunk most?
Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár, Belügyminisztérium
10.15-10.45 Visszatérés a teljesítményfinanszírozásra, ennek következményei
Kiss Zsolt főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
10.45-11.05 Az egészségügy mai állapota
Sinkó Eszter elnökhelyettes, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság
11.05-11.30 Diszkusszió

11.30-11.45 Kávészünet

II. BLOKK: MIT VÁRHATUNK A KORMÁNYZATI CIKLUS KÖVETKEZŐ SZAKASZÁBAN?
Moderátor: Sinkó Eszter elnökhelyettes, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság
11.45-12.45 Kerekasztal
Kiss Zsolt, főigazgató, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Jenei Zoltán, országos kórház-főigazgató, Országos Kórházi Főigazgatóság
Velkey György, elnök, Magyar Kórházszövetség
Pásztélyi Zsolt, elnök, Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Dózsa Csaba, egészséggazdasági elemző, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar

12.45-13.45 Ebédszünet

III. BLOKK: AZ EGÉSZSÉGPOLITIKA KIHÍVÁSA: VISSZAÉPÜL-E AZ ADATVEZÉRELT DÖNTÉSHOZATAL A MINDENNAPOKBA?
Szakmai partner: Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Divízió
Moderátor: Gaál Péter, elnök, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság
13.45-14.00 Adatvezérelt egészségügy és a kórházirányítás
Boncz Imre, stratégiai elnökhelyettes, Pécsi Egyetem Klinikai Központ
14.00-14.15 Mesterséges intelligencia integrációja a klinikai kép- és szövegfeldolgozó alkalmazások fejlesztésében
Lakatos Róbert, kutató, programtervező informatikus, Debreceni Egyetem
14.15-14.30 A Finanszírozási és Kódkarbantartó Bizottság megújuló működése
Kovács Gábor, elnök, Finanszírozási és Kódkarbantartó Bizottság
14.30-14.45 Egészségablak
Ónodi-Szűcs Zoltán, kancellár-helyettes, Debreceni Egyetem
14.45-15.00 Az alapellátás régi „új” útjai, az indikátorrendszer megújulása, finanszírozási ösztönző szerepe
Dózsa Katalin háziorvos
15.00-15.15 Rózsa Péter elnök, Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság
(felkérés alatt)

15.15-15.45 Kávészünet

IV. BLOKK: VÁRMEGYEI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER VERSUS VÁROSI SZOLGÁLTATÓK
Moderátor: Cserháti Zoltán programigazgató, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
15.45-16.00 A vármegyei irányítási rendszer eddigi tapasztalatai
Szondi Zita, országos kórház-főigazgató helyettes, OKFŐ
16.00-16.15 Városi kórházvezető előadása (felkérés alatt)
16.15-16.30 Járóbeteg szakrendelés vezető előadása (felkérés alatt)
16.30-17.00 Diszkusszió
17.15 Konferenciazárás

Őszintén reméljük, hogy a Konferencia célja, programja felkelti szakmai érdeklődésüket és Önt, illetve munkatársaikat résztvevőink között köszönthetjük.

Szívélyes üdvözlettel,

Szakmai-szervezési Bizottság:
Elnök: Dr. Sinkó Eszter
Tagok: Dr. Pásztélyi Zsolt, Dr. Gaál Péter, Dr. Kósa József Dr. Bacskai Miklós, Dr. Joó Tamás”

Forrás:
Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferencia. Új típusú döntések, mechanizmusok az egészségügyi irányításban; Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság; 2023. június

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodásra jutott az intelligens közlekedési rendszerek bevezetéséről

„A digitális átállás és az intelligensebb mobilitás EU-n belüli felgyorsítása érdekében a Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az intelligens közlekedési rendszerek kiépítéséről szóló 2010. évi irányelv felülvizsgálatáról.

„Az intelligens közlekedési rendszerek létfontosságúak a közúti biztonság növeléséhez, valamint ahhoz, hogy Európa csökkenteni tudja kibocsátását, és kezelni tudja a forgalmi torlódások okozta problémákat. A mai megállapodás lendületet ad az Uniónak ahhoz, hogy tovább haladjon az intelligensebb, biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb mobilitás felé vezető úton.” – Andreas Carlson, Svédország infrastrukturális és lakásügyi minisztere

Az irányelvet azért kell felülvizsgálni, hogy tükrözze az olyan technológiai fejleményeket, mint az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a lekérhető mobilitási alkalmazások és a multimodális közlekedés. Emellett javítani kell az említett szolgáltatások alapját képező digitális adatok rendelkezésre állását és interoperabilitását. Minderre figyelemmel a javaslat fontos lépést jelent a közös európai mobilitási adattér megvalósítása felé.

A ma elért ideiglenes megállapodás értelmében a jogalkotók törekvése továbbra is az, hogy folytassák az intelligens közlekedési rendszerek szisztematikus és harmonizált kiépítését, de mindezt fokozatosan, figyelemmel a költség-haszon viszonyra és az igazgatási kapacitásra.

A megállapodás megtartja a bizottsági javaslat szerkezetét, amely az intelligens közlekedési rendszerek kiépítéséről szóló irányelv keretjellegére és a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján megvalósítandó különböző technikai beavatkozásokra épül.

Az irányelv mellékletei tartalmazzák a szükséges adattípusokat, beleértve az alagút- és hídhasználati feltételeket, a sebességkorlátozásokat, a forgalmi terveket, a behajtásra vonatkozó állandó korlátozásokat, az útlezárásokat, az útépítési munkálatokat, az ideiglenes forgalomirányítási intézkedéseket, valamint a kritikus szolgáltatásokat, például az Unió egészében rendelkezésre bocsátandó, közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi információs szolgáltatásokat.

Az új irányelvnek része egy legalább a következő 5 évre vonatkozó végrehajtási program, a közút-úthálózatra vonatkozó pontos földrajzi alkalmazási területtel együtt. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítheti e végrehajtási program egyes vonatkozásait.

Végezetül, a politikai megállapodás szövege egyértelművé teszi és pontosítja a javaslat számos rendelkezését, különösen ami a vészhelyzetek ideiglenes kezelését, a személyes adatok védelmét, az előírások és szabványok bevezetésének és alkalmazásának kiemelt területeit, valamint az uniós szintű műszaki előírások kidolgozására vonatkozó elveket.

További lépések

A Tanácsnak és a Parlamentnek először jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően hivatalosan is el kell fogadnia a megállapodást. A Tanács részéről a svéd elnökség jóváhagyás céljából a lehető leghamarabb be kívánja nyújtani a szöveget a tagállamok képviselőinek (Coreper).

Háttér

A Bizottság 2020 decemberében elfogadta a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló közleményt, amely az európai közlekedési rendszer alapvető átalakítását javasolja a fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás megvalósítása érdekében. Ennek az átalakításnak nélkülözhetetlen mozgatórugója a digitalizáció, ami zökkenőmentesebbé és hatékonyabbá teszi a közlekedési rendszer egészét. Emellett tovább növeli a biztonság, a védelem, a megbízhatóság és a kényelem szintjét. A stratégia az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) létrehozására olyan intézkedésként tekint, amely döntően fontos az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitási rendszer kiépítésében. Az intelligens közlekedési rendszerekben a közlekedéstervezéssel integráltan vannak jelen a közlekedési rendszerek tervezését, kialakítását, működtetését, fenntartását és irányítását célzó távközlési és információs technológiák.

A 2010/40/EU irányelvet (az ITS-irányelvet) az EU azzal a céllal fogadta el, hogy keretet biztosítson a közúti közlekedésre és annak más közlekedési módokhoz való kapcsolódására alkalmazott intelligens közlekedési rendszerek kiépítésének és használatának felgyorsításához és összehangolásához. Az azóta végbement jelentős technológiai fejlemények miatt mára szükségessé vált a jogszabályi keret radikális reformja. A Bizottság ezért 2021. december 15-én javaslatot nyújtott be az irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. A javaslat egy jogalkotási kezdeményezésekből álló csomag részét képezi, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a közlekedési infrastruktúra dekarbonizációjával, digitalizációjával és ellenálló képességének fokozásával kapcsolatos célokhoz.

A Tanács általános megközelítése, 2022. június 2.

A Bizottság javaslata, 2021. december 15.

Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia, Bizottság, 2020. december 11.

Digitális Európa – A Tanács szakpolitikai oldala

A digitális korra felkészült Európa – A Bizottság szakpolitikai oldala

”

Forrás:
A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az intelligens közlekedési rendszerek bevezetéséről; Európai Unió Tanácsa; 2023. június 8.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Csaknem 10 000 új képpel gazdagodott a Digitális Légifelvétel Archívum

„ Befejeződött a Légifilmtár 1959-ben készült fotóinak digitalizálása

Csaknem 10 000 új képpel gazdagodott a fentrol.hu oldalon bárki számára elérhető Digitális Légifelvétel Archívum. A Lechner Tudásközpont Légifilmtárában őrzött fekete-fehér, színes és infraszínes légifelvételek folyamatos digitalizálásának és feltöltésének eredményeként mostantól online megtekinthető az összes 1959-ben készült légifotó.

Újabb 9 568 db légifelvétel került fel a fentrol.hu oldalra. A korábbi évek gyakorlatát követve, az archív légifelvételek szkennelése során továbbra is a legveszélyeztetettebb állapotú képek kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől. A feltöltött képek többsége fekete-fehér, de 755 db valódi és infraszínes felvétellel is bővült az archívum. Az új feltöltéssel együtt jelenleg már 216 831 db légifelvételt lehet böngészni, letölteni és címkézni az oldalon. A Lechner Tudásközpont Légifilmtárában 1959-től készült légifelvételek találhatók. Az elmúlt fél évben sikeresen befejeződött az összes 1959-ben készült film digitalizálása. Az összes feltöltött kép által érintett települések listája itt böngészhető.

Az archív légifelvételek szkennelése továbbra is folytatódik, 2023. év második felében újabb képek feltöltése várható.”

Forrás:
Közel 10 000 új kép a fentrol.hu-n!; Lechner Tudásközpont; 2023. június 8.

Egyre nagyobb sávszélességgel rendelkeznek a hazai köznevelési intézmények

„Lezárult a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által 2017-ben útjára indult „A köznevelési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztései” című projekt, amelynek keretében összesen 440 szakképző intézményben épült ki iskolai wifi-hálózat. A Diákháló Program részeként megvalósult fejlesztésnek köszönhetően a KIFÜ jelenleg országosan már 4358 intézményt lát el wifi-hálózattal és az iskolák 89 százalékának biztosít sávszélességet.

Dr. Spaller Endre, a KIFÜ elnöke a projektzáró eseményen hangsúlyozta, hogy a fejlesztés egyik kiemelt célja volt, hogy a mai online világban minden gyermek azonos szolgáltatásokhoz férhessen hozzá, függetlenül attól, hogy egy nagyváros központjában, vagy egy kistelepülésen tanul.

Kongó Krisztián, a KIFÜ elnökhelyettese előadásában rámutatott az állami infrastruktúrán működő hálózatok és a nyilvános (piaci) távközlési hálózatok közötti szerepbeli eltérésekre. Hangsúlyozta, hogy a hírközlési hálózatfejlesztések megvalósítását a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) elvárásaihoz igazították. A program eredményeként a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors internet és épületen belüli WiFi-hálózat jött létre.

Nemesné Kanyó Anikó, a KIFÜ infrastruktúra-fejlesztés projektiroda vezetője emlékeztetett rá, hogy a kormány által elfogadott DOS a 100-500 fős intézményekben 100 Mbit/s, az ennél nagyobb feladatellátási helyeken pedig legalább 1 Gbit/s sávszélesség biztosítását írja elő. 2013-ban a hazai iskolákban az átlagos sávszélesség csupán 4,2 Mbit/s volt és igen nagy szórást mutatott az iskola mérete és elhelyezkedése szerint. 2014-ben a magyarországi iskolák kevesebb mint egyharmadában volt wifi-elérési lehetőség, ez az arány, 2023-ban már 99 %, az átlagos sávszélesség pedig megfelel a DOS elvárásainak, azaz 100 Mbit/s és 1 Gbit/s, az iskola létszámának függvényében.”

Forrás:
Egyre nagyobb sávszélességgel rendelkeznek a hazai köznevelési intézmények; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2023. június 7.

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 1,5 millió diáknak ad wifi-hozzáférést.

Projektzárót tartott kedden az iskolai wifi-hálózatok kiépítésével és korszerűsítésével foglalkozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), az eseményen bejelentették, hogy 5684 köznevelési és szakképzési intézmény 1,5 millió diákjához jut el a korszerű nagy sebességű internet. A digitális oktatási stratégia (dos) értelmében valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő, központilag menedzselt wifi-szolgáltatást – hangzott el.

Spaller Endre, a KIFÜ elnöke a záróeseményen közölte, hogy ügynökségük mögött az utóbbi 15 évben már 110 sikeres projekt áll, 495 milliárd forint összértékben. A most befejezés előtt állónak – amely 2013-ban indult – a támogatási értéke 10 milliárd forintról indult, és 21,55 milliárdra nőtt.

Nemesné Kanyó Anikó, a KIFÜ infrastruktúra-fejlesztés projektiroda vezetője emlékeztett rá, hogy a kormány által elfogadott dos a 100-500 fős intézményekben 100 Mbit/s, az ennél nagyobb feladatellátási helyeken pedig legalább 1 Gbit/s sávszélesség biztosítását írja elő. 2013-ban a hazai iskolákban az átlagos sávszélesség csupán 4,2 Mbit/s volt, és igen nagy szórást mutatott az iskola mérete és elhelyezkedése szerint; 2014-ben a magyarországi iskolák kevesebb mint egyharmadában volt wifi-elérési lehetőség. A fejlesztés célkitűzése, hogy minden állami köznevelési és szakképzési intézmény nevelésre-oktatásra használt helyiségeiben biztosított legyen wifi-hozzáférés.

A wifi-lefedettséget országosan a Klebelsberg Központ tankerületei által fenntartott köznevelési intézményekben, a szakképzési intézményekben, valamint a közép-magyarországi régióban található állami fenntartású oktatási intézményekben biztosítják majd.

Elhangzott továbbá, hogy a KIFÜ a wifi-hálózat kiépítése mellett a sávszélességet is fejleszti. A wifi-hálózat kiépítési célját 100 százalékban elérték – mondta az irodavezető, hozzátéve: a sávszélesség növelése érdekében kapcsolatban állnak más, országos hálózatokat építő cégekkel is. Szó esett az idén szeptember végén lezáruló projekt utáni időkről, azaz a folytatásról is, amit Kongó Krisztián elnökhelyettes meg is nevezett, ez lesz a Gigabit Magyarország 2030.”

Forrás:
Nemsokára indul a Gigabit Magyarország 2030; Computerworld; 2023. június 7.

Technika, tudomány

Hónapokra leállhat az Internet (is)

„A napszél mechanizmusának megértése tehát gyakorlati okokból fontos a Földön

A NASA Parker Solar Probe sikeresen átjutott a napszélen, értékes információkat gyűjtve a Nap működéséről, hogy megelőzze az esetleges „internetapokalipszist”, amely megzavarhatná a kommunikációs és elektromos hálózatokat a Földön – írta meg a borsonline.hu

A Parker Solar Probe (rövidítve PSP) egy amerikai űrszonda, melyet 2018. augusztus 12-én indított a NASA a Nap légkörének tanulmányozására. A PSP úttörő küldetése során első ízben merészkedett át sikeresen a napszélen, hogy megakadályozza, hogy a földi emberek ne tudjanak internetezni. A napszél a Nap legkülső légköréből, az úgynevezett koronából származó töltött részecskék folyamatos áramlásából áll. A tudósok figyelmeztetést adtak ki egy olyan napvihar lehetséges hatásairól, amelyet internetapokalipszisnek neveznek, és amely a következő évtizedben bekövetkezhet.

Stuart Bale professzor, a tanulmány vezetőszerzője, aki az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetem munkatársa, elmagyarázta a napszél megértésének jelentőségét.

A napszél rengeteg információt szállít a Napból a Földre. A mechanizmusának megértése tehát gyakorlati okokból fontos a Földön. Ez hatással lesz arra, hogy megérthessük, hogyan szabadítja fel a Nap az energiát, és hogyan hozza létre a geomágneses viharokat, amelyek veszélyt jelentenek a kommunikációs hálózatainkra – magyarázta a Mirrornak.

A portál szerint egy ilyen esemény miatt az emberek hónapokra vagy akár évekre internet-hozzáférés nélkül maradhatnak, műholdak és elektromos vezetékek válhatnak használhatatlanná. A Parker Solar Probe fejlett műszereivel páratlan részletességgel észlelte a napszelet, és fontos információkat fedezett fel.

Ezek az eredmények segítettek azonosítani a koronalyukakon (a koronalyukak olyan területek a Nap légkörében, ahol részben felnyílnak a mágneses erővonalak) belüli jelenséget, ahol mágneses mezők keletkeznek.

A kutatócsoport szerint ezek a régiók a nagy sebességű napszél kiindulópontjaiként szolgálnak. A lyukak jellemzően a Nap pólusainál találhatók, és nem hatnak közvetlenül a Földre, azonban 11 évente, amikor a mágneses mező megfordul, ezek a lyukak megjelennek a Nap felszínén, és közvetlenül a bolygónk felé irányuló napszélkitöréseket generálnak.

A Parker Solar Probe küldetése során szerzett, a Nature folyóiratban közzétett ismeretek jelentősen segítenek majd a napviharok előrejelzésében, amelyek a műholdakra és az elektromos hálózatokra is szörnyű hatással lehetnek.”

Forrás:
Hónapokra leállhat az internet; Magyar Hírlap; 2023. június 9.
Szerkesztői megjegyzés:
A Nap működése következtében előálló geomágneses problémák miatt az elektromos hálózat sérülhet meg annyira, hogy a távközlési hálózatok is működésképtelenné válnak. Ebben az esetben nem az Internet leállása okozná a legnagyobb problémát. Mit tehet egy digitális világ, digitális közigazgatás, digitális bankrendszer elektromos áram nélkül? Hogyan építi újjá magát elektromos áram nélkül?

A múlt irodalmát vizsgálják mesterséges intelligenciával a Miskolci Egyetemen

„Az ELTE, a Nemzeti Levéltár és a Miskolci Egyetem együttműködésében fejlesztik a magyar irodalmi alkotások mesterségesintelligencia-alapú kutatásának és rendszerezésének módszertanát, többek között kézírást felismerő szoftverek megalkotásával.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között futó projektben. Egyebek mellett azért, hogy a mesterséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez.

Így például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából is táplálnak be szövegeket, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében 17-18. századi imádságos és más szakrális könyvek feldolgozása zajlik. A Miskolci Egyetem munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is.

A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, melynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné. Az egyetem közreműködésével induló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.

A 2026-ig tartó projekt indulásához kapcsolódóan könyvbemutatót tart a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Budapesten, a Kelet Kávézóban június 12-én. A rejtelem volt az írósága – A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig című kiadvány a 2022-ben tartott országos irodalomtudományi konferencia előadásainak szerkesztett, lektorált változatait tartalmazza.”

Forrás:
A múlt irodalmát vizsgálják mesterséges intelligenciával a Miskolci Egyetemen; Kultúra.hu / MTI; 2032. június 10.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat

„A parlament hamarosan dönt a Neumann János Programról, amelynek részeként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat. Magyarország új innovációs stratégiájának fókuszában a tudásalapú gazdaság megerősítése, a kutatóhelyek, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása áll.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésének célja, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat. A Magyar Kutatási Hálózat, angolul Hungarian Research Network név támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.”

Forrás:
Magyar Kutatási Hálózat néven működhet tovább az ELKH; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. június 8.

A mesterséges intelligencia egyre növekvő használata egyre nagyobb környezeti terhelést fog okozni

„…Ezek a programok testetlennek tűnnek, de a világ nagy adatközpontjaiban található szerverhálózatok működtetik őket, ezeknek pedig nagy mennyiségű energiára van szüksége, a fűtésük [Dehogy a fűtésük! A hűtésük…Szerk.] pedig sok vizet követel meg.

A nagyon komplex modellek több energiát igényelnek, mint egyszerűbb társaik, de hogy ez pontosan mennyi, azt nehéz lenne meghatározni. Az OpenAI, a Google és a Microsoft ráadásul nem hozza nyilvánosságra sem azt, mennyi energiát és vizet emészt fel működésük, sem azt, hogy egyáltalán hol vannak azok az adatközpontok, melyek futtatják a programokat.

A Meta, a Facebook anyavállalata bejelentette, hogy a világ leggyorsabb szuperszámítógépének megépítésére készül – de nem beszél arról, hol teszi ezt.

Most, hogy a mesterséges intelligencia lassan mindenbe beépül, az iparág szereplői elkezdtek aggódni azért, hogy mindez mibe kerül majd.

„A mesterséges intelligencia egyre növekvő használata egyre több és több energiát igényel. Az emberek úgy érzik, használniuk kell ezeket, de nem veszik figyelembe környezeti terhüket” – mondta Sasha Luccioni, a Hugging Face nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat klímaügyekért felelős vezetője.

Luccioni azon kevés ember egyike, aki megpróbálta kideríteni, mennyi energia és víz kell a rendszerek működtetéséhez: a még szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány saját nyelvi modelljük, a Bloom felhasználását kalkulálta a programfejlesztés kezdete óta.

Megállapították, hogy a program körülbelül 50 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami körülbelül hatvan London és New York közötti repülőútnak felel meg. Más nyelvi programok ennél jóval nagyobb energialábnyomot hagyhatnak, mivel nem nukleáris energiára épülnek, mint a Bloom. A GPT4 energiaigényéről semmit nem lehet tudni, az ugyanakkor biztos, hogy ezek a nyelvi modellek egyre nagyobbak és egyre több energiát igényelnek.

Még tisztázatlanabb a különböző modellek létrehozása és használata során felhasznált víz mennyisége. Az adatközpontok vizet használnak a párologtatásos hűtőrendszerekben, hogy megakadályozzák a berendezések túlmelegedését. Egy, a UC Riverside kutatói által vezetett, nem lektorált tanulmány becslései szerint a GPT3 kiképzése a Microsoft legmodernebb amerikai adatközpontjaiban 700 ezer liter édesvizet fogyaszthatott. Az, hogy a valóságban mennyi vizet használtak fel, valójában attól függ, hogy hol van az adatközpontok: egy forró amerikai államban, vagy máshol?

A Google első techvállalatként hozta nyilvánosságra vízfelhasználását, de a helyi környezeti terhekről nem beszélt.

Az oregoni Dalles városában található központjukról később kiderült, hogy a város vízellátásának negyedét veszi igénybe.

A vállalatok általában ott építenek adatközpontokat, ahol olcsó az energia. Mivel az olyan nagy technológiai cégek, mint a Google és a Microsoft, a nettó nulla kibocsátási cél elérésére törekszenek, különösen motiváltak lehetnek arra, hogy olyan területeken építsenek, ahol a nap- vagy szélenergia bőséges – például Arizonában –, de a víz kevés.

Amikor a legnagyobb, mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok vezetői szabályozásra szólítottak fel a mesterséges intelligencia által jelentett egzisztenciális kockázat megelőzése érdekében, az felgyorsította a szuperintelligencia által jelentett fenyegetésekkel kapcsolatos spekulációkat. A kutatók azonban arra figyelmeztettek, hogy az egyik legközvetlenebb, relevánsabb kockázat a környezeti.

Ha a vállalatok átláthatóbbak lesznek a modellek létrehozása és használata során felhasznált természeti erőforrásokkal és a kibocsátott szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban, segíthetnek megnyitni a vitákat arról, hogy mikor és hogyan használjuk stratégiailag a nagy nyelvi modelleket. Lehet, hogy megéri ezeket a rák kezelésében alkalmazni, de más esetekben pazarlás lenne használni.”

Forrás:
Újabb veszély a mesterséges intelligencia kapcsán: a chatbotok tagadják, de hiába; Infostart; 2023. június 11.
As the AI industry booms, what toll will it take on the environment?; Maanvi Singh; The Guardian; 2023. június 8.

Elképesztően sokba kerül a chatbotok üzemeltetése

„Olyan drága az üzemeltetésük, hogy a vállalatok nyilvános használatra nem a legjobb verziót rakják ki.

Az MI-chatbotoknak van egy nagy problémájuk: minden egyes válaszuk rengeteg pénzbe kerül. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT és a Bard alapjául szolgáló mai nagyméretű nyelvi modellek működtetésének hatalmas költségei korlátozzák minőségüket, és lehetséges, hogy mindez megfojtja az általuk kiváltott globális technológiai robbanást. A költségek és a szükséges számítógépes chipek korlátozott elérhetősége nagyban leszűkíti, hogy mely vállalatok engedhetik meg maguknak a futtatásukat, és még a világ leggazdagabb vállalataira is nyomást gyakorol, hogy a chatbotokat a lehető leggyorsabban befogják pénztermelésre, még azelőtt, hogy azok arra készen állnának.

Az IT-óriások, amelyek a jövőjüket a mesterséges intelligenciára tették fel ritkán beszélnek a technológia költségeiről. Sem az OpenAI (a ChatGPT gyártója), sem a Microsoft, sem a Google nem árulta el mennyibe került nekik a chatbotok létrehozása, szakértők szerint azonban a tőkeigény olyan hatalmas, hogy ez a legnagyobb akadálya az IT-cégek azon víziójának, amely szerint a generatív MI minden iparágban elterjed majd, csökkentve az emberi munka mennyiségét és növelve a hatékonyságot. A mesterséges intelligencia intenzív számítási igénye az oka annak, hogy az OpenAI visszatartotta új, nagy teljesítményű nyelvi modelljét, a GPT-4-et, és az ingyenes verzióban még mindig a gyengébb GPT-3.5 modellt futtatja. A ChatGPT alapjául szolgáló adathalmazt utoljára 2021 szeptemberében frissítették, így a közelmúlt eseményeinek megvitatására használhatatlan. Annyira drága a futtatása, hogy még azok is, akik havi 20 dollárt fizetnek a GPT-4-ért, csak 25 üzenetet tudnak küldeni háromóránként, ráadásul a válaszadás is sokkal lassabb.

Ez lehet az egyik oka annak, hogy a Google még nem épített be mesterséges intelligenciával működő chatbotot a keresőmotorjába, amely naponta több milliárd lekérdezést indít. Amikor a Google márciusban kiadta Bard chatbotját, úgy döntött, hogy nem a legnagyobb nyelvi modelljét használja. Egyetlen csevegés a ChatGPT-vel akár 1000-szer annyiba is kerülhet, mint egy egyszerű Google-keresés.

A Biden-kormányzat mesterséges intelligenciáról szóló jelentése a generatív mesterséges intelligencia számítási költségeit sorskérdésként jelölte meg. A Fehér Ház azt írta, hogy a technológia várhatóan „drámaian megnöveli a számítási igényeket és a kapcsolódó környezeti hatásokat”, és hogy „sürgősen szükség van” fenntarthatóbb rendszerek kialakítására. A gépi tanulás más formáinál is nagyobb mértékben igényel szédítő mennyiségű számítási teljesítményt és olyan speciális chipeket, amelyeket csak a leggazdagabb vállalatok engedhetnek meg maguknak. A szükséges Nvidia lapkák ára a 40 ezer dollárt súrolja, és sok ezer kell belőlük. Árcsökkenés nem várható, sőt, a chipekhez való hozzáférésért egyre élesedik a harc. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az Nvidia saját jogon ezer milliárd dollárt érő technológiai óriássá vált, mert az IT-ágazat legértékesebb eszközének kulcsát tartja a kezében.

A Szilícium-völgy részben azzal vált az internetgazdaság urává, hogy a szolgáltatásokat – mint az online keresés, az e-mail vagy a közösségi média – ingyen kínálta a világnak. Az informatikai startupok üzleti modellje, hogy kezdetben jellemzően veszteségesek, de végül a személyre szabott reklámokkal komoly nyereséget termelnek. És a hirdetések valószínűleg az MI chatbotokat sem kerülik el. Elemzők szerint azonban a hirdetések önmagukban valószínűleg nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a legmodernebb MI-eszközök egyhamar nyereségessé váljanak. Addig is a fogyasztók számára MI-modelleket kínáló vállalatoknak egyensúlyt kell teremteniük a piaci részesedés megszerzésére irányuló vágyuk és a pénzügyi veszteségek között.

A rivalizálás elsőként valószínűleg elsősorban a chipgyártók és a felhőalapú számítástechnikai óriások profitját fogja növelni, amelyek már most is a digitális tér nagy részét uralják – a chipgyártókkal együtt, amelyek hardverére szükség van a modellek futtatásához. Nem véletlen, hogy a vezető MI-nyelvi modelleket építő vállalatok vagy a legnagyobb felhőalapú számítástechnikai szolgáltatók között vannak, mint a Google és a Microsoft, vagy szoros partnerségben állnak velük, mint az OpenAI a Microsofttal. Azok a vállalatok, amelyek megvásárolják ezeknek a cégeknek az MI-eszközeit nem tudják, hogy egy olyan erősen támogatott szolgáltatáshoz kötődnek, amely sokkal többe kerül, mint amennyit jelenleg fizetnek.

Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman közvetve elismerte a problémát a múlt havi szenátusi meghallgatáson, amikor Jon Ossoff szenátor arra figyelmeztetett, hogy ha az OpenAI megpróbálná a ChatGPT-t olyan módon addiktívvá tenni, hogy az károsítsa a gyerekeket, a kongresszus „nagyon szigorúan fel fog lépni”. Altman szerint Ossoffnak nem kell aggódnia: „Igyekszünk olyan rendszereket tervezni, amelyek nem maximalizálják az elkötelezettséget. Valójában annyira szerény a számítási kapacitás, hogy minél kevesebben használják a termékeinket, annál jobb”.

A mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek költségei a fejlesztésükkel és a képzésükkel kezdődnek, a nyelvi minták azonosításához gigantikus mennyiségű adatra és szoftverre van szükség. Az MI-cégek jellemzően olyan sztárkutatókat alkalmaznak, akiknek a fizetése vetekedhet a profi sportolókéval. Ez magas belépési küszöböt jelent minden olyan vállalat számára, amely saját modellt szeretne építeni, bár néhány jól finanszírozott startupnak sikerült – köztük az Anthropic AI-nak, amelyet az OpenAI kilépett munkatársai alapítottak a Google pénzügyi támogatásával. A ChatGPT-hez, a Microsoft Binghez vagy az Anthropic Claude-hoz hasonló chatbotokhoz intézett minden egyes lekérdezés az adatközpontokba kerül, ahol a szuperszámítógépek azokat összedolgozzák a modellekkel, és egyszerre rengeteg számítást végeznek. Először értelmezik a felhasználó kérését, majd a legvalószínűbb válasz előrejelzésén dolgoznak.

Ehhez a fajta számításokhoz GPU-kra, azaz grafikus feldolgozóegységekre van szükség, amelyeket először ugyan videojátékokhoz készítettek, de kiderült, hogy ezek a chipek különösen jól képesek olyan számítási feladatokat kezelni, amiket a nagyméretű nyelvi modellek igényelnek. Jelenleg az Nvidia árulja ezek közül a legjobbakat, és a gyártásért felelős tajvani székhelyű vállalat, a TSMC szintén részesedik a dicsfényből. „A GPU-kat jelenleg lényegesen nehezebb beszerezni, mint a gyógyszereket” – mondta a Wall Street Journal május végi csúcstalálkozóján Elon Musk, aki nemrégiben mintegy 10 000 GPU-t vásárolt saját MI startupja számára.

Ezek a számítási követelmények azt is megmagyarázzák, hogy az OpenAI már miért nem az a nonprofit szervezet, amelynek alapították. 2015-ben azzal a céllal indult, hogy a mesterséges intelligenciát „olyan módon fejlessze, amely a legnagyobb valószínűséggel az emberiség egészének javát szolgálja, és amelyet nem korlátoz a pénzügyi megtérülés igénye”. 2019-re azonban profitorientált modellre váltott, hogy befektetőket vonzzon. A Microsoft 1 milliárd dollárt pumpált bele, és az OpenAI kizárólagos számítási szolgáltatója lett. A Microsoft azóta további 10 milliárd dollárt öntött bele, és integrálta az OpenAI technológiáját a Bingbe, a Windowsba és más termékekbe.

Az, hogy pontosan mennyibe kerül a ChatGPT-hez hasonló chatbotok üzemeltetése, gyorsan változik, mivel a vállalatok azon dolgoznak, hogy hatékonyabbá tegyék őket. Decemberben, nem sokkal az indulás után Altman a ChatGPT költségeit „egyszámjegyű centekre becsülte csevegésenként”. Ez nem hangzik soknak, amíg meg nem szorozzuk a napi 10 millió felhasználóval, ahogyan azt az elemzők is becsülték. Februárban a SemiAnalysis kiszámolta, hogy a ChatGPT csak a GPT-3.5, az akkori alapértelmezett modell futtatásához szükséges feldolgozás alapján az OpenAI-nak naponta mintegy 700 000 dollárjába került csak a számítási költségek miatt. Szorozzuk meg ezeket a számítási költségeket azzal a napi 100 millió emberrel, amennyi a Microsoft Bing keresőmotorját használja, vagy azzal a több mint 1 milliárd emberrel, aki a Google-t használja, és máris érthetővé válik, hogy a technológiai óriások miért vonakodnak a legjobb MI-modelleket a nyilvánosság számára elérhetővé tenni.

Ez nem fenntartható egyenlet: vagy a generatív MI demokratizálása élvez előnyt, vagy a széles körű hozzáférhetőség, vagy az egész gazdasági bukás, és persze eközben az egészet a környezet sínyli meg. A Google a Bard februári bejelentésekor azt mondta, hogy a Bard kezdetben a vállalat LaMDA nyelvi modelljének egy „könnyített” változatán fog futni, mivel az „lényegesen kisebb számítási teljesítményt igényel, ami lehetővé teszi számunkra, hogy több felhasználóra skálázódjunk”. Más szóval, még egy olyan gazdag vállalat, mint a Google sem volt hajlandó állni a számlát, hogy a legerősebb MI-technológiáját egy ingyenes chatbotba helyezze. A költségcsökkentésnek ára volt, a Bard alapvető tényeket hibázott el induláskor, és ez a Google részvények árfolyamának 100 milliárd dolláros zuhanását okozta.

A Bing a maga részéről már jóval korábban csütörtököt mondott, ami arra késztette a Microsoftot, hogy korlátozza a felhasználók által egy adott beszélgetés során feltehető kérdések számát. Az ilyen hibák – amelyeket néha „hallucinációknak” is neveznek – komoly aggodalomra adnak okot a nyelvi modellekkel kapcsolatban, mivel mind a magánszemélyek, mind a vállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak rájuk. Szakértők szerint ezek a modellek alapvető felépítéséből adódnak, mert csak egymás után következő szavak sorozatát generálják, nem pedig igaz állításokat. A Google egy másik chatbotját, a Sparrow-t a vállalat DeepMind nevű leányvállalata tervezte az interneten való keresésre és a források idézésére, azzal a céllal, hogy csökkentse a valótlanságokat. A Google azonban ezt egyelőre nem adta ki.

Eközben a nagy szereplők mindegyike azon versenyzik, hogy miként tudnák olcsóbbá tenni a mesterséges intelligencia nyelvi modelljeit. Egy lekérdezés futtatása az OpenAI új, könnyű GPT-3.5 Turbo modelljén kevesebb mint tizedannyiba kerül, mint a GPT-4 csúcsmodelljén. A Google saját MI-chipeket tervez, amelyek állítása szerint hatékonyabbak, mint az Nvidia chipjei, számos startup pedig nyílt forráskódú nyelvi modellekre épít, mint például a Meta LLaMA-ja, hogy ne kelljen fizetniük az OpenAI-nak vagy a Google-nek a saját modelljeik használatáért – még akkor is, ha ezek a modellek még nem teljesítenek olyan jól.

A kisebb, olcsóbb modellek erőltetése 180 fokos kanyart jelent az iparágban. „Az elmúlt négy évet azzal töltöttük, hogy a lehető legnagyobb modelleket próbáltuk elkészíteni” – mondta Matt Goldstein MI-szakértő. „De akkoriban még a kutatási cikkek publikálása volt a cél, nem pedig a chatbotok nyilvánosságra hozatala. Most, az elmúlt néhány hónapban teljes fordulat állt be a közösségben, és hirtelen mindenki a lehető legkisebb modellt próbálja megépíteni, hogy kordában tartsa a költségeket”. A fogyasztók számára ez azt jelentheti, hogy a nagy teljesítményű, általános célú mesterséges intelligenciamodellekhez való korlátlan hozzáférés napjai meg vannak számlálva.

A Microsoft már kísérletezik azzal, hogy hirdetéseket építsen be az MI-alapú Bing találatokba. A szenátusi meghallgatáson Altman, az OpenAI munkatársa nem zárta ki, hogy ugyanezt tegye, bár elmondta, hogy ő a fizetős előfizetési modellt részesíti előnyben. Mindkét vállalat azt állítja, hogy bízik abban, hogy a befektetés végül megtérül. Altman februárban a Stratechery technológiai blognak azt mondta: „Olyan sok érték van itt, hogy elképzelhetetlen számomra, hogy ne tudnánk kitalálni, hogyan lehetne a pénztárgépet csengésre bírni.”

A kritikusok azonban megjegyzik, hogy a generatív mesterséges intelligencia a társadalom számára költségekkel is jár. „A számítógépek csúcsra járatása hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátására” – mondta Bhaskar Chakravorti, a Tufts Egyetem dékánja. Az igényelt energiát egyéb célokra is fel lehetne használni, beleértve más, a nyelvi modelleknél kevésbé divatos számítástechnikai feladatokat. Ez „akár lassíthatja is a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását más, értelmesebb felhasználási célokra, például az egészségügyben, a gyógyszerkutatásban, a rák felismerésében stb.” – mondta Chakravorti. A ChatGPT használatára és számítási igényeire vonatkozó becslések alapján Kasper Groes Albin Ludvigsen adatkutató úgy becsüli, hogy az januárban annyi áramot használhatott, mint 175 000 ember – ami egy közepes méretű városnak felel meg.

Goldstein szerint a technológiai óriások egyelőre hajlandóak pénzt veszíteni, hogy a chatbotjaikkal piaci részesedést szerezzenek. De ha nem tudják nyereségessé tenni őket? „Végül eljutsz a hype-görbe végére, és akkor a befektetők már csak az eredményekre lesznek kiváncsiak”. Goldstein jóslata szerint sok ember és vállalat nehezen fog tudni ellenállni a generatív mesterséges intelligencia eszközöknek, még ha azoknak hibáik is vannak. „Még ha drága is” – mondta – „még mindig sokkal olcsóbb, mint az emberi munkaerő”. ”

Forrás:
Elképesztően sokba kerül a chatbotok üzemeltetése; SG.hu; 2023. június 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nemzetközi konferencia az internetes platformok szabályozásáról – Society of Internet Platforms

„Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete 2023. június 20-án Society of Internet Platforms címmel angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervez.

A konferencián Európa és az Egyesült Államok kiemelkedő szakértői és elismert tudósai gyűlnek össze, hogy élénk szakmai párbeszédet folytassanak a napjaink világában oly fontos szerepet játszó online platformokról. A konferencia a társadalmunkat alakító online platformok különböző (jogi, társadalmi, gazdasági stb.) aspektusairól szóló legizgalmasabb fejlemények és narratívák megvitatására szolgál. A konferencia célja, hogy bemutassa az online platformok széles körű használatának következményeit a társadalmi és alkotmányjogi doktrínák, a média és az e-kereskedelem szabályozása, valamint a szellemi tulajdon és a szólásszabadság védelme területén.
Ismét a tudomány nemzetközi élvonalába tartozó előadókat köszönthetünk az NKE-n. Nyitó előadások: Julie Cohen (Georgetown University Law Center) a platformok szabályozásának általános kérdéseiről, Robert Post (Yale Law School) pedig a közösségi médiában felmerülő tartalommoderálás és a demokrácia összefüggéseiről fog beszélni.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
További információk, program és regisztráció a konferencia honlapján: https://sipconf.uni-nke.hu/

Forrás:
Society of Internet Platforms – nemzetközi konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI); 2023. június

A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai a gyerekeket érő lehetséges káros hatásokról beszéltek

„Gyermekek szexuális bántalmazása, veszélyes online kihívások, menekülési út a virtuális valóságba – csak néhány példa az interneten a gyerekeket érő lehetséges káros hatásokra. A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai a testület legutóbbi ülésén a fenti kérdéseket járták körül meghívott szakértők közreműködésével.

A Kerekasztal meghívott vendége, Gyurkó Szilvia, a gyermekvédelem ügye mellett elkötelezett Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, kuratóriumi elnöke a civil szervezet munkáját ismertetve kiemelte: fontos, hogy mindenki megértse, mit is jelent pontosan a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bántalmazás a digitális térben. Elmondta: sokat remélhetünk ezen a téren egy készülő uniós rendelettől. Beszámolt az alapítvány új, gyermekek szexuális zaklatásának megelőzésére és felszámolására irányuló projektjéről is, ami egyrészt arról tájékoztatja a szakembereket és a laikusokat, hogy milyen lehetőségekkel élhetnek az adatvédelem terén a magánélethez fűződő jog gyakorlása kapcsán, másrészt magában foglal egy kommunikációs kampányt is, ami többek között a felelős posztolásra irányítja a figyelmet. Gyurkó Szilvia arról is tájékoztatott, hogy a kampányuk során az alapítvány számára a Facebook ingyenes hirdetési felületet biztosít, és munkájukat influenszerek is segítik.

Az NMHH Gyermekvédelmi Főosztálya 2022 szeptemberében indított egy nem reprezentatív pilotkutatást a 10–17 éves korú diákok körében az online kihívásokra vonatkozóan. A fiatalok a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központokban önkéntesen tölthették ki az online kihívásokra vonatkozó, 17 kérdésből álló kérdőívet. Az ország 34 települését reprezentáló 46 iskola tanulói 1356 kérdőívet válaszoltak meg teljeskörűen. A felmérés eredményeit a Kerekasztal számára Varga Árpád, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának gyermekvédelmi elemző munkatársa ismertette. A kutatásból többek között az derült ki, hogy azok a gyerekek, akik találkoznak a közösségi médiában és a népszerű videómegosztó-platformokon terjedő kihívásokkal (négyből három gyerek), az esetek egyharmadában ki is próbálják azok valamelyikét. A kutatással kapcsolatban jövőbeni célként felmerült a gyerekek valódi motivációjának feltérképezése, illetve annak vizsgálata, hogy az életkörülmények hatással vannak-e a kihívások elfogadásával kapcsolatos hajlandóságra.

Somogyi Ákos Gergő, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának főosztályvezetője bemutatta azt a videójátékok lehetőségeiről és veszélyeiről szóló tudástárat, amit a Hatóság a GameStar magazin szerkesztőségével közösen készített. Mint elmondta: a videójátékok egyszerre nyújtanak szórakozást, jelentenek kihívást és tartogatnak veszélyeket is, biztosítanak interaktív élményt, valamint szerepet játszanak az egyéniség formálásában is. A kiadvány hetven oldalon keresztül igyekszik választ adni sok-sok kérdésre, amelyek jogosan merülnek fel a szülőkben és a pedagógusokban egyaránt. Olyan kiadvány elkészítése volt a cél, amely segíteni tudja a szülőket és pedagógusokat abban, hogy mélyebben átláthassák és megértsék ezt a – gyermekek és sok felnőtt számára is oly vonzó – virtuális világot, valamint felkészültebben, tájékozottabban hozhassanak döntéseket a gyerekek védelme érdekében.

A közelmúltban a Kerekasztal által létrehozott munkacsoport megvizsgálta a piacon elérhető szűrőszoftvereket. A vizsgálat tapasztalatait Mayer Endre, a Gyermekvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese ismertette: elmondta, hogy új szoftverek is megjelentek a kínálatban, míg a korábban működő alkalmazások közül néhány már nem elérhető. A szolgáltatók nagy része módosított az árakon és többféle előfizetői csomagkínálattal is előállt, melyek magyar és angol nyelvű, ingyenes és fizetős szoftvereket egyaránt tartalmaznak. A szolgáltatások többségét családok részére ajánlják, de akad közöttük olyan is, amelyek iskolák, vállalkozások számára is elérhető.

A felülvizsgált katalógus itt tölthető le: Szűrőszoftver-katalógus (PDF)”

Forrás:
Játszani is engedd…; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2023. június 8.

Nagy sikerrel zárult a Digitális Témahét

„Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára 2023. június 6-án a Digitális Témahét ünnepélyes díjátadóján elmondta, hogy mindennapossá vált a digitális és okoseszközök használata az iskolákban, a pedagógusok körében pedig 100 százalékos azok aránya, akik a digitális oktatásban tapasztalattal rendelkeznek.

A nyolcadik alkalommal megrendezett Digitális Témahét 2022/2023-as tanévi programján több mint 800 iskola 120 ezer diákja vett részt.

Maruzsa Zoltán beszédében kiemelte: a magyar háztartások több mint 90 százalékában van szélessávú internetkapcsolat, mobilinternet pedig csaknem mindenhol. Ezt egészíti majd ki az az uniós projekt, amelyben ötödiktől tizenkettedik osztályig mindenkinek biztosítanak majd eszközt.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a nemzeti fejlesztés eredményeként megvalósult egységes Kréta-rendszer támogatja az oktatói munkát és a tudásmegosztást.

A kompetenciamérések digitalizációja is megtörtént, amit jelentős előrelépésnek nevezett, ennek adatbázisából komoly tudásra lehet szert tenni. A további eredmények között említette, hogy a központi tartalomszolgáltatásban létrejött a nemzeti köznevelési portál, ahol megjelentek az okostankönyvek, a tankönyvkatalóguson a teljes állami tankönyvportfólió digitálisan elérhető, ingyenesen hozzáférhető.

Maruzsa Zoltán szerint a hagyományos iskolai oktatást fenn kell tartani, ameddig csak lehetséges, a gyerekeknek iskolapadba kell ülniük, kell, hogy „együtt tudjuk őket nevelni” – fogalmazott. Ugyanakkor a jövő oktatása digitálisabb, mint a jelené. Utalt arra, hogy a digitális fejlődésnek apró szelete a Digitális Témahét, aminek óriási jelentősége volt abban, hogy a járvány következtében sikerrel be lehetett vezetni a digitális tanrendet.

Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet elnökigazgató-helyettese az eseményen kiemelte: a segélyszervezet munkájának fókuszában minden területen az esélyteremtés áll. Hozzátette: nincs esélyteremtés képzés és oktatás nélkül, mint ahogy azt is, hogy nincs sem képzés, sem oktatás digitalizáció nélkül. Amikor létrehozták az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványt, annak zászlójára tűzték a digitális írástudás fejlesztését, a digitális biztonságot és a digitális esélyteremtés témáját is, majd örömmel vállalták a Digitális Témahét koordinációját.

A Digitális Témahét az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére a 2015/2016-os tanévben indult. Az idei Digitális Témahét kiemelt témái a digitális állampolgárság, a digitalizáció jelene és jövője, a technológia eszközei és alkalmazásai, az algoritmikus gondolkodás és programozás, mint az alkotás eszközei, illetve a digitális biztonság és digitális esélyteremtés voltak, de a pedagógusok szabadon választhattak egyéb, a tantervhez illeszkedő projekttémákat is. Ehhez a szervezők támogatást biztosítottak a Projektpedagógia digitális eszközökkel című ingyenes, pedagógiai-módszertani kézikönyv megjelentetésével, 26 szakmai webinárium megszervezésével, illetve a Digitális Témahét YouTube-csatornáján közzétett immár közel 300 online előadással. A nyolcadik Digitális Témahét pályázati kiírása minden korábbinál több kategóriában és az eddigi legnagyobb, több mint 7 millió forint értékben kínált nyereményeket az intézményi és pedagógus pályázók számára: az intézmények 4, a pedagógusok további 2 kategóriában pályázhattak. A támogató szakmai partnerek további hét kategóriában írtak ki pályázatot különdíjakra. A szakmai zsűri döntése értelmében közel 40 pályázó pedagógus és intézmény részesült értékes nyereményben.”

Forrás:
Nagy sikerrel zárult a Digitális Témahét; Belügyminisztérium; 2023. június 6.

A Vatikán álláspontja arról, hogy a püspökök hogyan viselkedjenek a közösségi médiában

„Még a mesterséges intelligencia, illetve annak etikus fejlesztése is szóba került.

Húszoldalas dokumentumot állítottak össze arról, hogyan viselkedjenek az egyház vezetői a közösségi médiában. Megosztottságot okoznak és vitákat szítanak egyes magas rangú egyházi személyek megnyilvánulásai a közösségi médiában, ezért kéri a Vatikán a püspököket és a hozzájuk hasonló beosztásban dolgozókat arra, hogy finomabban fogalmazzanak, amikor a közösségi médiában nyilvánulnak meg – írja az NBC News.

A minden katolikusnak címzett, az internetes jelenléttel kapcsolatos dokumentum figyelmeztet a közösségi médiában megjelenő álhírek és a visszaélések más formáinak veszélyeire is. Ezek az embereket árucikké tették, akiknek adatait gyakran a tudtuk vagy beleegyezésük nélkül adják el.

A Vatikán a dokumentumban elítélte a polarizálódást és a szélsőségességet, amelyek a közösségi médiában „digitális törzsi hovatartozáshoz” vezettek. Az egyének gyakran a véleményükbe zárják magukat, ami akadályozza a párbeszédet, gyakran erőszakhoz, visszaélésekhez és félretájékoztatáshoz vezet.

„A keresztény stílusnak reflektívnek, nem pedig reaktívnak kell lennie a közösségi médiában. Ezért óvatosnak kell lennünk, hogy ne essünk bele azokba a digitális csapdákba, amelyek olyan tartalmakban rejlenek, amelyek szándékosan konfliktust akarnak szítani a felhasználók között, felháborodást vagy érzelmi reakciókat kiváltva” – áll a dokumentumban. Hozzáteszik, hogy a felszínes, megosztó kommunikáció akkor a legaggasztóbb, ha az vezetők részéről érkezik, legyenek azok világi vagy egyházi méltóságok.

Több katolikus püspök, főleg amerikaiak kritizálták Ferenc pápát az interneten: az ő figyelmüket is felhívja az iránymutatás arra, hogy katolikusként egy közösséghez tartozva kellene kommunikálniuk.

Az elvek szerint a következő években különösen oda kell figyelni a mesterséges intelligenciára és nem szabad engedni, hogy gépek hozzanak helyettünk döntést. A Vatikán a Microsofttal és az IBM-mel együtt dolgozik a mesterséges intelligencia etikus fejlesztésén.”

Forrás:
Fontos kérést intézett a Vatikán az internetező püspökökhöz; Infostart; 2023. június 11.
Lásd még:
Towards Full Presence. A Pastoral Reflection on Engagement with Social Media; Bollettino quotidiano del: 29.05.2023, [B0404]

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Célpontnak szánt műholdat támadhatnak a hekkerek

„A különleges eszközzel a műholdak kibervédelmi képességeit szeretnék tesztelni a lehető legautentikusabb körülmények között.

Ha minden jól megy a SpaceX hordozójának köszönhetően ma este Föld körüli pályára áll az első olyan műhold, amelyet kifejezetten azért küldenek fel, hogy azon a műholdakat potenciálisan veszélyeztető kibertámadásokat tudják tesztelni.

Az űrszondát a The Aerospace Corporation, egy kormányzati finanszírozású dél-kaliforniai kutatási és fejlesztési központ építette az USA űrrendszerekért felelős parancsnokságával és az amerikai légierő kutatólaboratóriumával együttműködve. A projekt premiere két hónap múlva, augusztusban lesz, amikor az évente megrendezett Def Con biztonsági konferencia keretében a selejtezőkben legrátermettebbnek bizonyult öt etikus hekkercsapat megpróbálhatja majd kompromittálni az eszköz rendszereit.

A Moonlighternek keresztelt műhold nagyjából 5 kg tömegű, az energiaellátást biztosító napelemek nélkül pedig egy mindössze 34 x 11 x 11 centiméteres téglatestnyi helyet foglal.

Kényes művelet

A projekt célja a Def Con keretében 2020-ban indított Hack-A-Sat hekkerverseny magasabb szintre emelése azzal, hogy virtuális és laboratóriumi körülmények helyett a felhasználás helyén, azaz Föld körüli pályán legyenek tesztelhetők az űrszondák hardverei és szoftverei.

Ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen amíg egy szimulációban alapvetően nem gond, ha az eltérített műhold felett elveszik az irányítás egy támadás miatt, ugyanez a fejünk felett lebegő, rengeteg pénzt és fejlesztést igénylő Moonlighter esetében már nem mondható el.

Ennek megfelelően az eszköz több elkülönült rendszert futtat. A vezérlésért felelős valódi egységet az indulók nem fogják támadni, csak a szeparált környezetben működő, célpontnak kijelölt hálózatot. A remények szerint utóbbi több valósághű támadást is kezelni tud majd, miközben a kritikus rendszerek zavartalanul dolgozhatnak.

Az idén negyedszer kiírt Hack-A-Sat keretében tehát először lesz lehetőségük a biztonsági szakembereknek arra, hogy tudásukat egy működő, pályán lévő műholdon próbálják ki. A sikeres próbálkozók tisztességes órabérre is számíthatnak munkájukért: az első helyezett csapat 50, a második 30, a harmadik pedig 20 ezer dollárt kap.”

Forrás:
Célpontnak szánt műholdra lőhetnek a hekkerek; Bitport.hu; 2023. június 5.
A CRS-28 küldetés egy hekkelhető műholdat is szállított; Séra Gábor; Spacejunkie.hu; 2023. június 9.

Autonóm, intelligens kibervédelmi ágens (Autonomous Intelligent Cyber Defense Agents – AICA). Átfogó útmutató

„A könyv strukturált áttekintést és átfogó útmutatót kínál az autonóm intelligens kibervédelmi ágensek (AICA) most kialakuló területéhez. A könyv az autonóm kibervédelem aktuális technikai kérdéseit tárgyalja, és információkat nyújt a gyakorlati tervezéshez. Nem szakemberek számára is hozzáférhető módon írták, lehetőség szerint minden információt mellékeltek. Az olvasó világos és átfogó háttér- és referenciaanyagot kap az AICA minden vonatkozásához.

A mai kibervédelmi eszközök többnyire passzívak, nem aktív cselekvők. A támadásokkal kapcsolatban nem nagyon beszélhetünk tervezésről és ezek alapján végrehajtott válaszokról, és nem terveznek és hajtanak végre helyreállítási tevékenységeket. Esetükben a reagálás és helyreállítás – a kiberellenállóság alapvető elemeit – a humán kiberelemzőkre, az incidensekre reagálókra és a rendszergazdákra bízzuk. Ez hamarosan megváltozik. A szerzők támogatják ezt a változást, részletes útmutatást adnak egy ilyen elképzelés gyakorlati megvalósításához és a technika jelenlegi állásáról.

Ez a könyv a terület kulcsfontosságú témáit tárgyalja:
* az AICA funkcionális követelményei és alternatív architektúrái,
* hogyan érzékeli és értelmezi egy ilyen ágens a fenyegetéseket és az általános helyzetet,
* hogyan tervezi meg és hajtja végre a reagálást és helyreállítást,
* hogyan éli túl a fenyegetéseket,
* az emberi kezelők hogyan alkalmazzák és irányítják az AICA-t.
Ezenkívül a könyv foglalkozik az AICA-val kapcsolatos teszteléssel, kockázatokkal és irányelvekkel, valamint felvázolja a terület jövőbeni kutatásának és fejlesztésének lehetséges menetrendjét.

A könyv megcélzott olvasói a kibervédelem és reziliencia területén dolgozó kutatók és magasabb tanulmányokat folytató hallgatók. Az ezen a területen dolgozó vállalati szakemberek, valamint a kiberautonómia elve szerint működő termékek fejlesztői szintén haszonnal forgathatják ezt a könyvet.”

Forrás:
Autonomous Intelligent Cyber Defense Agent (AICA). A Comprehensive Guide; Alexander Kott (szerkesztő); Springer Nature; DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-29269-9; 2023

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az MI globális szabályozása a geopolitikai érdekek ütközőpontjában

„Az amerikaiak azt szeretnék, ha a mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény hatályát az állami szervekre korlátoznák, a magánszektort pedig kihagynák.

Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű 46 tagot számláló nemzetközi szervezet, amelynek az EU27-ek, az Egyesült Királyság, Törökország és Ukrajna is tagja – Oroszországot nemrég zárták ki. Az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó és Izrael megfigyelőként részt vesznek a testületben, amely nem kötelezi őket semmire, de dönthetnek úgy, hogy aláírnak konkrét szerződéseket. A 2022-es év eleje óta mindezen országok részt vesznek egy a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottságban, amelynek feladata a mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló egyezmény kidolgozása. Az EU számára ez a kötelező erejű nemzetközi szerződés lehet a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásának, az MI-törvénynek az etalonja.

Azonban most kiderült, hogy washingtoni nyomásra az egész szerződés felhígulhat. Januárban az USA kérte és elérte, hogy a szöveg kidolgozása zárt ajtók mögött történjen, ahol csak a potenciális aláírók, azaz a tagországok képviselői vehetnek részt. Az amerikai képviselő kifejezetten megemlítette, hogy nem kívánja nyilvánosan ismertetni tárgyalási álláspontját külső országok képviselőivel, és precedensként a számítógépes bűnözés elleni egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvére hivatkozott. Ennek eredményeként az érdekeltek – például a civil társadalmi csoportok és a magánszereplők – a következő plenáris ülésig nem tudnak semmiről. Az elfogadás előtt október végén várhatóan már csak egy plenáris ülés lesz, míg a még vitatott pontok megvitatására négy-öt informális ülést terveznek.

Az Európa Tanács belső politikájával ellentétes titkolózás oka az, hogy a részt vevő országok nem akarták, hogy álláspontjukat nyilvánosan ismertessék, különösen mivel az USA az első naptól kezdve a szerződés hatályának korlátozását szorgalmazta. Az Egyesült Királyság, Kanada és Izrael támogatásával az USA kormánya azt szeretné, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény hatályát korlátozzák az állami szervekre, a magánszektort pedig teljesen hagyják ki. Ezzel szemben a bizottság mandátuma „transzverzális jellegű, kötelező erejű jogi eszközre” vonatkozik.

Az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia szűkebb definícióját, az általános célú mesterséges intelligencia szélesebb körű mentesítését és az egyedi kockázatértékelést szorgalmazza a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben. Több civil szervezet – például az AlgorithmWatch, a Fair Trials, a Homo Digitalis és a Nemzetközi Nemkormányzati Szervezetek Konferenciája (CINGO) – felszólalt az ellen, hogy kizárják őket a szövegezési folyamatból. „Ez a döntés ellentétes az Európa Tanács jó gyakorlatának példáival, 108 egyezmény kidolgozásának korábbi gyakorlatával és az Európa Tanács saját, a politikai döntéshozatalban való civil részvételre vonatkozó normáival” – olvasható az e-mailben, amelyet ezek a szervezetek küldtek a résztvevő országoknak.

Washingtonnak talán nem áll érdekében nyilvánosságra hozni, hogy azt szorgalmazza, hogy a szerződés hatálya alól kivennék a magánszektort, amelyben az amerikai vállalatok világelső szerepet játszanak. További aggodalomra ad okot az átláthatóság hiánya, mivel nem lesz említés arról, hogy melyik ország milyen változtatásokat javasolt. Ezen túlmenően a nem kormányzati szervezetek nem láthatják majd a végleges tervezetet, mielőtt az az Európa Tanács plenáris közgyűlése és a Miniszterek Tanácsa elé kerül.

Az EU ellenállása ellenére a magánvállalatok kizárásának lehetősége továbbra is napirenden van. Az amerikai kormány finomította javaslatát, és a múlt heti strasbourgi plenáris bizottsági ülésen egy opt-in opciót terjesztett elő. „Bármelyik fél az aláíráskor, a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor vagy azt követően bármikor nyilatkozhat arról, hogy az egyezmény a mesterséges intelligencia rendszerek tervezésén, fejlesztésén és használatán túlmenően milyen mértékben alkalmazandó a joghatósága alatt” – áll az amerikai javaslatban. Más szóval az egyezmény csak az állami szervekre vonatkozna, de az egyes országok mégis eldönthetnék, hogy a nemzetközi szerződés a nemzeti joghatóságuk alá tartozó magánvállalatokra is vonatkozna-e, és ezt nyilvánosan kinyilvánítanák.

Ez a megközelítés némileg szokatlan. Normális esetben egy szerződés lehetővé teheti, hogy az országok kinyilvánítsák a fenntartásaikat, és bizonyos részek alól kivonulhatnak. Az opt-in változat azonban ennek pont az ellenkezője, itt arról kell nyilatkozni, hogy valami vonatkozzon rájuk. Ez jelentős nyilvános szégyentől kíméli meg az amerikai kormányt. Bár az amerikai javaslat azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló egyezményt az Európa Tanács normái alá csökkentenék, a bizottság titkársága eddig engedett az ötletnek annak érdekében, hogy minél szélesebb körű részvételt biztosítson a szerződésnél. Az engedékeny megközelítés másik oka az lehet, hogy az Európa Tanács azt reméli, hogy Washington finanszírozni fogja a mesterséges intelligenciáról szóló szerződéssel kapcsolatos felvilágosító kezdeményezéseket, hasonlóan a számítógépes bűnözésről szóló budapesti egyezményhez.

Más frontok is gyengíthetik a mesterséges intelligenciáról szóló első nemzetközi szerződést. Míg a jelenlegi tervezetből már kizárták a nemzetvédelmet, a részt vevő országok a nemzetbiztonság szélesebb körű kivonásáról is tárgyalnak. Egy másik kritikus kérdés, hogy egyes kormányok az Európa Tanács által elismert jogokat – például az adatvédelmet és a megkülönböztetésmentességet – általánosabb „elvekké” akarják változtatni, ami sokkal nagyobb teret engedne az országoknak az értelmezésre. Végezetül az is ellentmondásos, hogy mennyire kell szilárdnak lennie a megvalósulás nyomon követési mechanizmusának, és hogy ehhez szükség van-e külső szakértők bevonására. E fejezet alapvető része, hogy egyes országok mérlegelési jogkört szeretnének a jogorvoslatokhoz való hozzáférés korlátozásában, ha esetleg mégsem tartanának be valamely szerződési pontot. ”

Forrás:
WC-papírnál haszontalanabb lesz a mesterséges intelligencia globális szabályzata; SG.hu; 2023. június 7.

Szakirodalom

Működési rendszerkockázat az államháztartásban. Nemzetközi kitekintéssel

„Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó.

Olyan fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus jelleg, unitárius állam…… A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az oktatásban is.

Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi döntésekben Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi monográfiának.

Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk. De belső berendezkedésünkre lehet.

Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik:

„A működési stabilitás elméleti szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása – „hiánya” – az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét jelzi.”

Botos Katalin, Professzor emerita

Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz. Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal, amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk, a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt.

Kovács Árpád,
egyetemi tanár”

Forrás:
Működési rendszerkockázat az államháztartásban; Akadémiai Kiadó
Online változat; Akadémiai Kiadó; MeRSZ.hu; 2022
Lásd még:
Működési kockázatok és kezelési módjuk a közpénzügyi rendszerben, különös tekintettel a helyi önkormányzatok gazdálkodására; Egov Hírlevél; 2015. november 27. (a szerző doktori disszertációja)

24. szám, 2023. június 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom