Skip to main content

27. szám, 2023. július 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elindult az árfigyelő – nyilvános, melyik bolt a legolcsóbb

„Mától a Lidl, az Aldi, a Spar, a Tesco, az Auchan és a Penny árai is nyilvánosan összehasonlíthatók bárki számára.

Arfigyelo.gvh.hu, ezen a linken érhető el a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kifejlesztett ingyenes online adatbázis. Az árfigyelő rendszer a fogyasztóknak nyújt információkat az egyes élelmiszerek – az árfigyelő rendszer termékkategóriáiba tartozó termékek – eladási áráról.
Miért van szükség az árfigyelőre?

A bárki számára ingyenesen elérhető szolgáltatás célja, hogy naprakész árinformációkat biztosítson. Ez a kormányzati elgondolás szerint erősíti a fogyasztók tájékoztatását és védelmét, valamint az érintett kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, amely az árak mérséklődését vonhatja maga után.

Az adatbázisnak köszönhetően az árváltozásokról naprakész információ kapható, így pedig az inflációs folyamatok is jobban láthatók. Arról nem beszélve, hogy a hatóságok számára is könnyebb az egyéb piaci magatartások vizsgálata.

Milyen boltok árai nézhetők meg az árfigyelőben?

Egyelőre csak a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok kötelesek adatot szolgáltatni az áraikról. Ők azok a kereskedők, amelyeknek az előző üzleti évben elért nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Ez jelenleg az alábbi boltokra igaz:
* Aldi Magyarország Élelmiszer Bt.,
* Auchan Magyarország Kft.,
* Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.,
* Penny-Market Kft.,
* SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.,
* Tesco-Global Zrt.

Vagyis aki a CBA vagy a Coop árait szeretné ellenőrizni, az ezt ne az árfigyelőben tegye. Bár igaz, hogy a rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik ugyan, de az adatszolgáltatási körbe tartozó terméket forgalmazzák.

Hogyan működik az árfigyelő?

A rendszer több funkciót is tartalmaz, így például fut rajta termékkereső és térképes kereső is. Az árfigyelő alapvetően a termék bruttó napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát is nyilvántartja kereskedőnként és üzletenként. Hogy pontosan milyen élelmiszerek árát gyűjti a szolgáltatás, arról a cikk végén lévő keretes anyagunkban írtunk. Fontos tudni, hogy az adatokat minden esetben a kereskedő adja meg az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriákról és termékekről. A honlapon elérhető rangsorolás az egységár/darab ár szerint történik, a lista a legolcsóbb egységártól a legdrágábbig jeleníti meg az árakat. Az adatok frissülését a napi adatszolgáltatási kötelezettség biztosítja.

Mi a teendő, ha nem stimmelnek az árak?

Ha valaki azt tapasztalná, hogy az adott termék ára a valóságban magasabb, mint ami az árfigyelőben szerepel, akkor panasszal élhet. A bizonyítékokkal (fénykép, vásárlók könyvébe tett bejegyzés másolata, stb.) az üzlet helye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz mint fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni. szükséges benyújtania. A GVH pedig azt ígéri, hogy a hozzá benyújtott jelzéseket továbbítja az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság részére.”

Forrás:
Nincs több titok: elindult az árfigyelő – nyilvános, melyik bolt a legolcsóbb; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. július 1.
Árfigyelő

Jakab Roland: muszáj szabályozni a mesterséges intelligenciát, mert veszélyes

„A veszélyeket kell nagyon körültekintően feltárni és a megfelelő szabályokat megalkotni – mondta a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

Fülsiketítők a mesterséges intelligencia veszélyei ügyében megkongatott vészharangok – mondta António Gutteres ENSZ-főtitkár. Szerinte a nemzetközi atomenergia szabályozásának mintájára szükség van egy mesterséges intelligenciára szakosodott hivatalra. Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke is egyetért, az InfoRádióban azt mondta: mielőbb átfogó, nemzetközi szabályozást kell kialakítani.

„Az elmúlt tíz évben a mesterséges intelligencia mint technológia olyan léptékű fejlődésnek indult, amit sokan egy új ipari forradalom kezdetéhez hasonlítanak” – mondta a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke. Szerinte olyan a helyzet, mint amikor a robbanómotort feltalálták. Senki sem gondolta volna, hogy néhány évvel később jobbá, élhetőbbé teszi az emberek életét. A gond jelenleg az, hogy az MI-nél a folyamatok sokkal gyorsabban történnek, mint az áram vagy a robbanómotor esetében. Ezért az embereknek már most meg kell alkotniuk azokat a szabályokat, amelyek mentén a mesterséges intelligenciát az emberek jóléte érdekében használni tudjuk.

Az amerikai hadsereg egyik szimulációja során egy mesterséges intelligencia által vezérelt drón annak érdekében, hogy a feladatát teljesíteni tudja, úgy döntött, hogy kiiktatja a vezetőjét. (Ezt a kísérletet később cáfolták. Egészen pontosan az amerikai hadsereg tagadta, hogy az történt, amit a kísérletről beszámoló tiszt állított.) Az elnök szerint ezek a hírek aggasztók, éppen ezért fontos, hogy „kialakítsuk a szabályokat arról, hogy milyen adatokból tanítjuk ezeket a modelleket, kialakítsunk olyan területeket, ahol ezeket az alkalmazásokat modellezni tudjuk”.

Kérdésként merült fel, hogy kell-e valamilyen ellenőrző testület az MI-re. A válasz egyértelmű igen volt. „Ennek a létrehozása elengedhetetlen a világ számára, hiszen a gazdaság működése is ezt diktálja. Senki sem szeretne lemaradni, éppen ezért fontos, hogy a keretrendszert az emberiség teremtse saját maga számára” – érvelt a szakember.

Már csak azért is, mert „egy ilyen generatív mesterséges intelligenciával nagyon sok dolgot lehet tenni, ami inkább veszélyeket hordoz. Fényképeket, videókat tudunk manipulálni, félreinformálásra, befolyásolásra is lehet használni ezeket. A veszélyeket kell nagyon körültekintően feltárni és a megfelelő szabályokat megalkotni.”

A fegyverkezés azonban átírhatja a józan érveket – szólt a közbevetés.

Jakab Roland szerint a társadalom fogja kikényszeríteni, hogy ezekről a kérdésekről közösen döntsünk. Az EU egy megfelelőségi szabályozást szeretne bevezetni, ami egyfajta minősítést biztosít a mesterségesintelligencia-alkalmazások piacra viteléhez is. Ha ez nem történne meg, akkor egy MI-fejlesztést nem lehetne eladni a piacon, hiszen mindenki a sajátját erőltetné.

Az azonban tény, hogy „egy nagyon széles körű együttműködésre van szükség, de meglesz a kölcsönös érdekeltség, hogy egy ilyen együttműködés, egy ilyen platform, egy ilyen közös gondolkodás létrejöjjön” – érvelt Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.”

Forrás:
Jakab Roland: muszáj szabályozni a mesterséges intelligenciát, mert veszélyes; InfoRádió; 2023. július 2.
A beszélgetés .mp3 fájlban
Lásd még:
Mesterséges intelligencia. Chat GPT. Kockázat vagy lehetőség? Jakab Roland, Inforádió Aréna; Youtube / InfoRádió – Infostart; 2023. február 28.

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor: A cél az egyes területi specialitásokra érzékeny fejlesztéspolitika kialakítása

„A kormány célja, hogy Magyarországon ismét olyan fejlesztéspolitika legyen, amely érzékeny az egyes területi specialitásokra − mondta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Győrben, a Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett Víz, amit akartunk elnevezésű eseményen.

Navracsics Tibor kiemelte: miközben úgy gondoljuk, hogy az ország homogén egység egyebek mellett kulturális, történelmi és etnikai szempontból, ez a regionális fejlődés szempontjából nem mondható el.

Meggyőződése szerint az a széttartó fejlődés, amely ma már egyértelműen látszik a magyarországi régiók között, már korlátot szab a fejlesztéspolitikának.

– Amennyiben megtartjuk a központosított fejlesztéspolitikai logikát, akkor Magyarországon nőni fognak a területi különbségek − mondta, hozzátéve, hogy a közép- és nyugat-dunántúli területek esetében már lehet látni, hogy megcsappan a fejlődés lendülete.

Az esemény fókuszában a Szigetköz és a Csallóköz mint turisztikai terület szerepelt. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy a szigetközi térség Győr úgynevezett funkcionális városrészeként jelenik meg. Ebbe a térségbe beletartozik tágabb értelemben Mosonmagyaróvár is.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy Győr nemzetgazdasági szempontból fontos, ugyanakkor kényes helyzetben is van. A megyeszékhely az egyik legfontosabb motorja a Budapesten kívüli nemzetgazdaságnak, sok szállal kötődik az autópálya révén a fővároshoz, ugyanakkor fontos, hogy önálló gazdasági centrum is lenni tudjon.

A Budapest–Bécs–Pozsony háromszög közepén helyezkedik el, ahol meg kell találnia a helyét − mondta, hozzátéve, hogy óriási várospolitikai feladat, hogy a város megmaradjon ipari, gazdasági központként, ugyanakkor ne tegye tönkre a környezetében lévő térségeket.

Bonyolult, de inspiráló feladat is, hogy úgy definiálják ezt a térséget, hogy egyszerre tudjon megfelelni az ipari kihívásoknak, valamint a helyi fejlesztéseknek és közösségnek is − mondta.

A területfejlesztési miniszter szerint ennek a feladatnak természetes intézményi keretet adna a fejlesztési tanácsok keretrendszere.

Érsek Árpád volt szlovákiai közlekedési és építésügyi miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a térségben az Öreg-Duna hajózásának jobb kihasználásával lehetne elérni a csallóközi és szigetközi látogatók számának emelkedését. Ehhez jó volna egy kikötő építése a területre − tette hozzá.

Szerinte a térség fejlődéséhez szükség lenne szlovák oldalról arra, hogy kiépítsék a szennyvíztisztítókat és -átemelőket, valamint támogassák valamilyen formában a szálláshelyek fejlődését.

Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki köszöntőjében, hogy több mint egy éve adták át Vének és Gönyű térségében azt a fenékküszöböt, amely biztosítja az állandó vízszintet a Mosoni-Dunán. Az állandó vízszint révén a turizmus megélénkült, és felmerült az az igény, hogy a szigetközi és a csallóközi települések és a folyami ágrendszer is fejlődjön.

Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP), Győr polgármestere azt emelte ki, hogy ki kell alakítani és társadalmasítani a város vízi koncepcióját, mert békében kell élni a vizeken a horgászoknak, a sportolóknak, az úszni és a hajózni vágyóknak.

Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron vármegyei főispán pedig arról beszélt, hogy a termálvizek hasznosításában is eredményesnek kell lenni.”

Forrás:
Navracsics Tibor: A cél az egyes területi specialitásokra érzékeny fejlesztéspolitika kialakítása ; Magyar Nemzet / MTI; 2023. június 29.

Európai Unió

Adatmegosztási jogszabály (Data Act): az EU Tanácsa és az Európai Parlament megegyezett a méltányos adathozzáférésről és adatfelhasználásról

„Annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet töltsön be adatvezérelt társadalmunkban, a Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak egy új, a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletről (adatmegosztási jogszabály).

„A mai megállapodás fel fogja gyorsítani Uniónk digitális transzformációját. Amint az adatmegosztási jogszabály hatályba lép, biztosítani fogja az adatokban és technológiákban rejlő gazdasági és társadalmi potenciál kiaknázását, és hozzá fog járulni egy belső adatpiac létrejöttéhez. Erősíteni fogja az egységes piacot annak lehetővé tételével, hogy az adatok szabadon áramoljanak az EU-n belül és az ágazatok között, ami polgáraink és vállalkozásaink javát szolgálja.” – Erik Slottner, svéd közigazgatási miniszter

A rendelet új szabályokat irányoz elő arra vonatkozóan, hogy ki férhet hozzá az EU-ban a gazdasági ágazatok mindegyikében generált adatokhoz, és ki használhatja fel azokat. A rendelet célja, hogy:

  • biztosítsa az adatokból származó értékeknek a digitális környezet szereplői közötti méltányos elosztását
  • ösztönözze egy kompetitív adatpiac létrejöttét
  • lehetőségeket nyisson meg az adatközpontú innováció előtt és
  • hozzáférhetőbbé tegye az adatokat mindenki számára

Az új jogszabály célja továbbá, hogy megkönnyítse az adatkezelési szolgáltatók közötti váltást, ezenkívül biztosítékokat vezet be a felhőszolgáltatók általi illegális adattovábbítás ellen, és rendelkezik az adatok ágazatközi újrafelhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozásáról.

Az adatmegosztási jogszabálynak köszönhetően mind az egyének, mind a vállalkozások jobban ellenőrzés alatt tudják majd tartani a saját adataikat a következők révén: az adathordozhatósághoz való, megerősített jog, az adatok különböző szolgáltatások közötti egyszerűbb másolása és átvitele, amennyiben az adatokat „okos tárgyakon”, gépeken és eszközökön keresztül generálják. Az új jogszabály beleszólást enged a fogyasztók és a vállalkozások számára abba, hogy mit lehet tenni az összekapcsolt termékeik által generált adatokkal.

A megállapodás fő elemei

A jogszabály hatálya

A politikai megállapodás pontosítja a rendelet hatályát, lehetővé téve, hogy a csatlakoztatott eszközök – az intelligens háztartási készülékektől az intelligens ipari gépekig – felhasználói hozzáférjenek az ezen eszközök felhasználása révén generált adatokhoz, amelyeket gyakran kizárólag a gyártók és szolgáltatók gyűjtenek be

Ami konkrétan a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos adatokat illeti, a hangsúly magukról az összekapcsolt termékekről az e termékek által gyűjtött adatok funkcióira tevődött át.

Adatmegosztás, kompenzáció és vitarendezés

A szöveg intézkedéseket tartalmaz az adatmegosztási szerződések tekintetében a szerződő felek közötti egyensúlyhiánnyal való visszaélés megelőzése céljából, amely visszaélés amiatt alakul ki, hogy a jelentősen erősebb alkupozícióval rendelkező fél tisztességtelen szerződési feltételeket szab meg.

Ezen túlmenően a szöveg további iránymutatást nyújt a vállalkozások részére az adatok rendelkezésre bocsátásért történő észszerű kompenzációra vonatkozóan, valamint megfelelő vitarendezési mechanizmusokról rendelkezik.

Üzleti titkok

A megállapodás emellett biztosítja az üzleti titkok és a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű védelmét, és ehhez releváns biztosítékokat társít az adattulajdonosok esetlegesen visszaélésszerű magatartásával szemben.

Közszférabeli szervezetek

A szöveg biztosítja az eszközöket a közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós szervek számára ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő olyan adatokhoz, és felhasználják azokat, amelyek rendkívüli körülmények között, különösen szükséghelyzetekben – például áradások és erdőtüzek esetén – vagy közérdekű feladat végrehajtása céljából szükségesek lehetnek.

Az ügyfeleket szolgáló előnyök

Az új szabályok továbbá lehetővé fogják tenni az ügyfelek számára, hogy hatékonyan váltsanak a különböző adatfeldolgozási szolgáltatók (felhőszolgáltatók) között, és további biztosítékokat vezetnek be az illegális adattovábbítások ellen.

Kölcsönhatás a meglévő jogszabályokkal

Végezetül az új szöveg tisztázza az adatmegosztási jogszabály és a meglévő horizontális és ágazati jogszabályok – például az adatkormányzási rendelet és az általános adatvédelmi rendelet – közötti kölcsönhatást

További lépések

A ma létrejött ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény elfogadja azt. A Tanács részéről a soron következő spanyol elnökség jóváhagyás céljából a lehető leghamarabb be kívánja nyújtani a szöveget a tagállamok képviselőinek (Coreper).

Háttér

A társjogalkotók által 2022-ben elfogadott adatkormányzási rendelet után az adatmegosztási rendelet a Bizottság 2020. februári európai adatstratégiája nyomán kidolgozott második fő jogalkotási kezdeményezés. Az említett adatstratégia arra irányul, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban.

Az adatkormányzási rendelet létrehozta a vállalatok, a személyek és a közszféra közötti adatmegosztást elősegítő eljárásokat és struktúrákat, az adatmegosztási jogszabály pedig egyértelműen meghatározza, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból. Ez egy kulcsfontosságú digitális elv, amely elősegíti a szilárd és méltányos adatvezérelt gazdaság kialakítását, és iránymutatásul szolgál majd az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átállásához, emellett új, innovatív szolgáltatásokat és versenyképesebb árakat fog eredményezni az utópiaci szolgáltatások, valamint az összekapcsolt tárgyak („dolgok internete” / IoT) javítása tekintetében.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális átállás fontosságát az Unió növekedése, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság – az európai adatstratégiáról szóló, 2020. februári közleménye nyomán – 2022. február 23-án javaslatot terjesztett elő a méltányos és innovatív adatgazdaságra irányuló intézkedésekre vonatkozóan (adatmegosztási jogszabály).

”

Forrás:
Adatmegosztási jogszabály: a Tanács és a Parlament egyezségre jutott a méltányos adathozzáféréssel és adatfelhasználással kapcsolatban; EU Tanácsa; 2023. június 27.

Adatmegosztási jogszabály (Data Act): az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa politikai megállapodását

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a mai napon létrejött, az európai adatmegosztási jogszabályra vonatkozó politikai megállapodást, melyet a Bizottság 2022 februárjában terjesztett elő.

Ma a dolgok internetének (IoT) forradalma exponenciális növekedést gerjeszt, az előrejelzések szerint pedig az adatmennyiség az elkövetkező években ugrásszerűen növekedni fog. Az ipari adatok jelentős része továbbra is kihasználatlan és meg nem valósított lehetőségeket rejt magában.

Az adatmegosztási jogszabály célja, hogy kiaknázza az ipari adatokban rejlő lehetőségeket, optimalizálja hozzáférhetőségüket és felhasználásukat, valamint a versenyképes és megbízható európai felhőalapú piac előmozdítása révén fellendítse az EU adatgazdaságát. Célja annak biztosítása, hogy a digitális forradalom előnyeiből mindenki részesüljön.

Az adatmegosztási jogszabály konkrétan a következőket foglalja magában:

  • Olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek az ezen eszközök és az ezen eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások által generált adatokhoz. A felhasználóknak lehetősége lesz megosztani ezeket az adatokat harmadik felekkel, minek köszönhetően javulni fognak az utópiaci szolgáltatások és fellendül az innováció. Ezzel párhuzamosan a gyártók továbbra is ösztönzést kapnak arra, hogy beruházzanak a jó minőségű adatok előállításába, miközben üzleti titkaik továbbra is védelemben részesülnek.
  • Az egyoldalúan előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szembeni védelmet biztosító intézkedések. Ezek célja, hogy megvédjék az uniós vállalatokat az igazságtalan megállapodásoktól, előmozdítsák a tisztességes tárgyalásokat, és lehetővé tegyék a kkv-k számára, hogy magabiztosabban vegyenek részt az online piactéren.
  • Mechanizmusok a közszférabeli szervezetek számára a magánszektor birtokában lévő adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására olyan szükséghelyzetek esetén, mint az árvizek és az erdőtüzek, illetve jogi felhatalmazás végrehajtásakor, amennyiben a szükséges adatokhoz más módon nem lehet könnyen hozzáférni.
  • Új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy szabadon válthassanak a különböző felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatók között. E szabályok célja, hogy előmozdítsák a versenyt és növeljék a választékot a piacon, ugyanakkor megakadályozzák a vevőfogvatartást. Emellett az adatmegosztási jogszabály biztosítékokat tartalmaz a jogellenes adattovábbítások megakadályozására, megbízhatóbb és biztonságosabb adatkezelési környezetet biztosítva.
  • Az adatmegosztásra és adatfeldolgozásra vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozásának előmozdítására irányuló, az EU szabványosítási stratégiájával összhangban lévő intézkedések.

Következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a két társjogalkotónak hivatalosan is jóvá kell hagynia. Elfogadását követően az adatmegosztási jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és 20 hónappal a hatálybalépést követően válik alkalmazandóvá.

Háttér-információk

Az adatmegosztási jogszabály kiegészíti a 2020. novemberi adatkormányzási rendeletet annak egyértelművé tételével, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból. A 2020 februárjában bejelentett európai adatstratégián alapul, amelynek célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be adatközpontú társadalmunk korszakában.

Ezek a kezdeményezések együttesen olyan egységes piacot hoznak létre, amely lehetővé teszi az adatok szabad áramlását az Európai Unión belül és az ágazatok között. Ez a fogyasztók, a vállalkozások, a kutatók, a közigazgatás és a társadalom javát szolgálja. Ösztönözni fogja az együttműködést és az innovációt, valamint adatvezérelt megoldások révén jobb pozíciót biztosít az európai iparágaknak és polgároknak.

További információk

Adatmegosztási jogszabály

Adatmegosztási jogszabály – kérdések és válaszok

Adatmegosztási jogszabály – tájékoztató

Tények az európai adatstratégiáról

Adatkormányzási rendelet

Idézet(ek)

„A megállapodás jelentős mérföldkő az adatok egységes piaca felé vezető úton. Az adatmegosztási jogszabály optimalizálja az adatfelhasználást azáltal, hogy javítja az adatokhoz való hozzáférést az egyének és a vállalkozások számára. Ez nagyon jó hír a digitális átalakulásunk szempontjából.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 28/06/2023

„A digitális szolgáltatásokról, a digitális piacokról és az adatkormányzásról szóló jogszabályok elfogadását követően a mai megállapodás újabb mérföldkövet jelent a digitális tér átalakítására irányuló erőfeszítéseinkben. Az adatmegosztási jogszabály biztosítani fogja, hogy az ipari adatok megosztása, tárolása és feldolgozása az európai szabályok teljes körű tiszteletben tartásával történjen. Olyan virágzó adatgazdaságot hoz létre, amely európai feltételek mellett lehet innovatív és nyitott.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 28/06/2023”

Forrás:
Adatmegosztási jogszabály: a Bizottság üdvözli a méltányos és innovatív adatgazdaság megteremtésére irányuló szabályokról szóló politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2023. június 28.

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodásra jutott az európai digitális személyazonosságról

„Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban biztonságos, megbízható és zökkenőmentes módon lehessen hozzáférni a határokon átnyúló köz- és magánszolgáltatásokhoz, a Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az európai digitális személyazonosság új keretének alapvető elemeiről.

A felülvizsgált rendelet egyértelmű paradigmaváltást jelent az európai digitális személyazonosság tekintetében, amelynek célja az, hogy egy mobiltelefonon tárolt digitális személyiadat-tárcán keresztül egyetemes hozzáférést biztosítson a lakosság és a vállalkozások számára a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez.

„A közintézményekkel és a magánjogi szervezetekkel való mindennapi kapcsolattartás során egyre több ember használja személyazonosságát és hitelesítő adatait. Az európai digitális személyiadat-tárca éppen ezért nélkülözhetetlen eszközt jelent. A mai megállapodásnak köszönhetően 2030-ra a tervek szerint a polgárok legalább 80%-a tud majd digitális személyazonosító megoldást használni a kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.” – Erik Slottner, svéd közigazgatási miniszter

Az európai digitális személyiadat-tárca

A felülvizsgált rendelet egyik fő szakpolitikai célkitűzése, hogy az európai digitális személyiadat-tárca elképzelésén alapuló, harmonizált európai digitális azonosító eszközöket biztosítson a nemzeti jog által meghatározott polgárok és más lakosok számára.

A nemzeti rendszerek keretében kibocsátott elektronikus azonosító eszközként a tárca önmagában is teljes értékű elektronikus azonosító eszköznek minősül majd. Az ideiglenes megállapodás szövege továbbfejleszti a tárca koncepcióját és annak a nemzeti elektronikus azonosító eszközökkel való kapcsolatát.

A bizalom magas szintje

A biztonsági szinteknek az elektronikus azonosító eszközök megbízhatósági szintjét kell jellemezniük, ezáltal biztosítékot nyújtva arra, hogy egy bizonyos személyazonosságot sajátjának mondó személy ténylegesen az, akihez az adott személyazonosságot hozzárendelték. E tekintetben a tárcát egy „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítási rendszer keretében kell kibocsátani. Az ideiglenes megállapodás azt is egyértelművé teszi, hogy a tárcák kibocsátásának, hitelesítésre való felhasználásának és visszavonásának ingyenesnek kell lennie a természetes személyek számára. A tárca továbbá az elektronikus aláíráshoz is ingyenes hozzáférést biztosít majd a természetes személyek számára.

A bizalmi szolgáltatások körének bővítése

Emellett a piac dinamikájának és a technológiai fejlődésnek való megfelelés érdekében a felülvizsgált rendelet új minősített bizalmi szolgáltatásokkal bővíti a bizalmi szolgáltatások jelenlegi körét, többek között az elektronikus főkönyvekkel és a távoli elektronikus aláírást és bélyegzőt létrehozó eszközök kezelésével.

A biztonság harmonizált megközelítése

A felülvizsgált rendelet a biztonságot illetően is összehangolt megközelítést kínál azon polgárok számára, akik online az európai digitális személyazonosságra támaszkodnak, valamint az online szolgáltatók számára is, akik teljes mértékben támaszkodni tudnak majd a digitális személyazonosító megoldásokra, és elfogadhatják azokat a kiállítás helyétől függetlenül.

Az új szabályok változást hoznak az európai digitális személyazonossági megoldások kibocsátói számára, közös műszaki architektúrát és referenciakeretet, valamint a tagállamokkal együttműködésben kidolgozandó közös szabványokat biztosítva. A felhasználók így az Unió egészében elismert és elfogadott elektronikus személyazonossági és bizalmi szolgáltatások fejlettebb ökoszisztémájára támaszkodhatnak majd.

A kiberbiztonságra vonatkozó hatályos jogszabályokkal való összehangolás

A felülvizsgált rendeletnek ki kell aknáznia és igénybe kell vennie a hatályos kiberbiztonsági rendelet szerinti releváns és meglévő tanúsítási rendszereket, valamint elő kell írnia ezek használatát annak tanúsítása céljából, hogy a tárcák megfelelnek az alkalmazandó kiberbiztonsági követelményeknek. Az elektronikus azonosításról szóló felülvizsgált rendelet és a hatályos kiberbiztonsági jogszabályok lehető legteljesebb mértékű összehangolása érdekében a tagállamok kijelölik azokat az állami és magánszerveket, amelyek a tárcának a kiberbiztonsági rendeletben meghatározottak szerinti tanúsítására akkreditációval rendelkeznek.

Az elektronikus attribútumtanúsítványok közjogi szervek általi használata

Az ideiglenes megállapodás szövege a Bizottság eredeti javaslatából megtartotta az elektronikus attribútumtanúsítványok – például orvosi igazolások vagy szakmai képesítések – minősített szolgáltatók általi kibocsátását. Így az ideiglenes megállapodás szövege biztosítja az ilyen, elektronikus formában kibocsátott tanúsítványok páneurópai elismerését, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az azonosító adatok megosztását a szolgáltatás nyújtásához feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák.

Az adatrekordok megfeleltetése

A felülvizsgált keret bevezeti a tagállamok számára azt a kötelezettséget, hogy a határokon átnyúló szolgáltatások esetében végezzenek egyértelmű személyazonosság-megfeleltetést.

A következő lépések

A jogi szövegnek a politikai megállapodással összhangban történő kiegészítése érdekében folytatódni fog a szakértői szintű munka. Véglegesítését követően a szöveg jóváhagyás céljából a tagállamok képviselői (Coreper) elé fog kerülni. A jogász-nyelvészi ellenőrzés függvényében, következő lépésként a Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált rendeletet, amely az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően léphet hatályba.

Háttér

A Bizottság 2021 júniusában javaslatot tett a digitális személyazonosság olyan európai keretére, amely egy európai digitális személyiadat-tárcán keresztül minden uniós polgár, lakos és vállalkozás számára elérhető lenne.

A javasolt új keret a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014-es rendeletet (eIDAS-rendelet) módosítja. Az eIDAS-rendelet lefektette egy olyan rendszer alapjait, amelyben biztonságosan lehet online közszolgáltatásokat igénybe venni és tranzakciókat lebonyolítani az EU tagállamai között.

A Bizottság a javaslatban előírja a tagállamok számára, hogy az európai digitális személyiadat-tárcákat bejelentett elektronikus azonosítási rendszer keretében, közös műszaki szabványok alapján és a kötelező tanúsítást követően bocsássák ki. A szükséges műszaki architektúra kialakítása, a felülvizsgált rendelet végrehajtásának felgyorsítása, a tagállamok számára iránymutatások nyújtása és a széttöredezettség elkerülése érdekében a javaslatot egy olyan uniós eszköztár kidolgozására irányuló ajánlás kísérte, amely meghatározza a tárcára vonatkozó műszaki előírásokat.

”

Forrás:
A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az európai digitális személyazonosságról; Európai Unió Tanácsa; 2023. június 29.

Európai digitális személyazonosság: az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa politikai megállapodását

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ideiglenes politikai megállapodást ért el az európai digitális személyazonosság jogi keretére irányuló javaslat főbb elemeiről. E jogi keret központi innovatív eleme a személyes digitális tárca bevezetése, egy biztonságos és kényelmes mobilalkalmazás formájában. Ennek segítségével minden uniós polgár, lakos és vállalkozás megbízható hozzáférést kap mind a köz-, mind a magánszféra által kínált online szolgáltatásokhoz Európa-szerte.

Az európai digitális személyiadat-tárca lehetővé teszi az európaiak számára, hogy a mobilalkalmazások által nyújtott teljes kényelemben ellenőrizhessék személyes adataikat, és ezzel forradalmasítja a digitális azonosítást. Online szolgáltatásokat lehet majd igénybe venni, és a személyes adatok feletti teljes körű ellenőrzés mellett lehet majd megadni a személyazonosító hitelesítő adatokat.

A Bizottság a Digitális Európa program keretében már 46 millió euró összegű befektetést eszközöl négy nagyszabású kísérleti projektbe, amelyekkel széles körben tesztelik az uniós digitális személyiadat-tárca mindennapi használatát olyan területeken, mint a mobil vezetői engedély, az e-egészségügy, a fizetés, valamint az oktatás és a szakmai képesítések. A kísérleti projektek 2023. április 1-jén indultak el, és segítenek kiszélesíteni a tárca műszaki lehetőségeit.

Annak érdekében, hogy a tagállamok a rendeletben meghatározott határidőre készen álljanak az európai digitális személyiadat-tárca bevezetésére, a Bizottsággal együttműködésben egy olyan technikai eszköztárat dolgoznak ki, amelynek segítségével létre lehet hozni az európai digitális személyiadat-tárca applikációját. Az eszköztár első változatát 2023 februárjában tették közzé a GitHub-on, és folyamatosan frissítik. Az eszköztárban található követelmények és előírások az európai digitális személyazonossági keretre vonatkozó jogalkotási folyamat lezárását követően kötelező érvényűek lesznek.

Következő lépések

A jogi szöveg ideiglenes politikai megállapodással összhangban történő kiegészítése további szakmai lépéseket igényel. Ezt követően a javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia, majd elfogadása után az európai digitális személyazonossági keret a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Háttér-információk

A 2030-ig tartó időszakra szóló digitális évtized szakpolitikai programja határozza meg Európa törekvéseit a 2030-ig megvalósítandó digitális transzformáció tekintetében. Az európai digitális személyiadat-tárca támogatja a digitális évtized céljainak elérését. 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online is elérhetőnek kell lennie, és minden polgár számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjen online egészségügyi dokumentációjához, valamint mindenkinek lehetőséget kell adni a biztonságos, a magánélet védelmét erősítő digitális azonosítás használatára.

Az európai digitális személyiadat-tárca a megbízható digitális személyazonosság határokon átnyúló meglévő jogi keretére, az európai elektronikus azonosításra és bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezésre (eIDAS-rendelet) épít. A 2014-ben elfogadott rendelet megteremti az alapját a határokon átnyúló elektronikus azonosításnak, hitelesítésnek és weboldal-hitelesítésnek az EU-n belül.

A továbbfejlesztett keretre vonatkozó bizottsági javaslat, amellyel kapcsolatban a társjogalkotók ma politikai megállapodásra jutottak, javítani fogja a hatékonyságot, és ki fogja terjeszteni a biztonságos és kényelmes digitális személyazonosság előnyeit a magánszektorra és a mobilhasználatra.

További információk

Európai digitális személyazonosság – Kérdések és válaszok

Európai digitális személyazonosság – Tájékoztató

Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet

Az európai digitális személyazonosságról szóló ajánlás 

Az eIDAS honlapja

Jelentés az eIDAS-rendelet értékeléséről

Idézet(ek)

„Az európai digitális személyiadat-tárca használata a személyes digitális dokumentumok kezelésének kényelmes és biztonságos módja lesz, és nap mint nap hozzáférést biztosít mind a köz-, mind a magánszféra által kínált online szolgáltatásokhoz. Mindannyian ellenőrzést gyakorolhatunk személyes adataink felett, és könnyen megoszthatjuk azokat egy alkalmazáson keresztül. Európa a biztonság, a magánélet védelme és a kényelem révén halad előre a digitális évtized útján.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 29/06/2023

„Az uniós digitális személyiadat-tárca forradalmasítja az európai polgárok és vállalkozások online szolgáltatásokkal való kapcsolatát azáltal, hogy zökkenőmentesen integrálja a kényelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét. Segítségével a polgárok ellenőrzést gyakorolhatnak adataik felett, és megerősíti technológiai szuverenitásunkat is. Ez az innovatív megoldás azáltal, hogy átlátható és biztonságos keretet biztosít, egyben garancia arra is, hogy személyes adataink nem kerülnek rossz kezekbe a digitális világban való barangolás során.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 29/06/2023”

Forrás:
A Bizottság üdvözli az uniós digitális személyiadat-tárcáról, azaz Európa első megbízható és biztonságos digitális személyazonosító alkalmazásáról szóló ideiglenes politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2023. június 29.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Kiemelt informatikai fejlesztések a Magyar Államkincstárban

„– Milyen digitális fejlesztésekkel segíti a Magyar Államkincstár a közigazgatás hatékony működését?

– A Magyar Államkincstárban az elmúlt időszakban több kiemelt jelentőségű informatikai fejlesztés zajlott, amelyeknek a célja az állampolgárok és a közigazgatás számára biztosított szolgáltatások hatékonyságának és minőségének növelése volt. Szervezetünk rendkívül változatos szakmai portfólióval rendelkezik, amelyen belül minden terület valamilyen szinten kapcsolódik az állampolgárokhoz, az állam- és közigazgatáshoz, valamint a digitalizációhoz.

– Milyen új digitális elemek kerültek bevezetésre és ezeknek milyen előnyeik vannak?

– A két legfontosabb elem, amelyet bevezettünk, az új 0–24-ben működő folyamatvezérelt számlavezető rendszer, és a központi költségvetés végrehajtásának nyomon követését biztosító rendszer. Ezek a rendszerek számos előnnyel bírnak, mint például az államháztartási folyamatok hatékonyabb ellenőrzése és nyomon követése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése.

– Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

– Az új rendszerek segítségével pontosabb és gyorsabb pénzügyi információkhoz jutnak a Kincstár és a Pénzügyminisztérium munkatársai, valamint azok az államháztartási intézmények, amelyek hozzáférnek a rendszerekhez. A Kincstár a rendszereken keresztül hozzájárul a költségvetési tervezési folyamatok hatékonyságának növeléséhez és az adat alapú államháztartási döntések előkészítéséhez.

– Mi az az újdonság, amelyet az állampolgárok is használhatnak majd?

– Bevezettük az államháztartási adattárházat és ehhez kapcsolódóan az adatok megjelenítését biztosító Közpénzügyi Portált, amely az állampolgárok számára szolgáltat adatokat a költségvetési folyamatok tekintetében. A rendszer célja, hogy az állampolgárok könnyen hozzáférhessenek a releváns információkhoz, és jobban átlássák a kormányzati tevékenységeket.

– Milyen információk nyerhetőek ki az államháztartási adattárház oldalán és mindez mire használható?

– Az adattárház kiterjedt adatgyűjtési és adatelemzési folyamatok révén többdimenziós információkat kínál, amelyek alapján hatékonyabb döntések hozhatók a közszolgáltatások tervezése és fejlesztése során.

– Mennyire biztonságosak ezek a rendszerek?

– Mindhárom fejlesztésünk a hatékonyság, az átláthatóság és az állampolgárok elégedettségének, továbbá az államba vetett bizalmának a növelése érdekében történt. Az új rendszerek az adattárházzal együtt biztosítják a megfelelő keretet az információk kezeléséhez és megosztásához, a biztonságos adatvédelem és adatintegritás mellett.

– Milyen digitalizációt segítő informatikai fejlesztésekre számíthatnak még az állampolgárok?

– A jövőbeli céljaink között további informatikai fejlesztések szerepelnek, amelyek segítségével növelni tudjuk az állampolgári igények digitális kiszolgálását és a kincstári szolgáltatások színvonalát.

A KÖFOP-2.2.5-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház” című projekt Európai Unió által fedezett forrás felhasználásával valósult meg.

További információ a projektről: https://www.allamkincstar.gov.hu/footer-tartalmak/jogi-informaciok/Kincstari_projektek/2014-2020-Szechenyi2020/kOfop-2.2.5-vekop-15-2016-00001”

Forrás:
Kiemelt informatikai fejlesztések a Magyar Államkincstárban; Magyar Hírlap; 2023. június 27.

Az energiapiacról már az MVM-től is gyűjt adatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

„Együttműködési megállapodást írt alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MVM Energetika Zrt., valamint az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. A partnerség célja a szorosabb szakmai kapcsolat megteremtése, valamint az energiapiac mélyebb megismerése statisztikai célú adatátvételeken keresztül.

Együttműködési megállapodást kötött a KSH, az MVM Energetika Zrt., valamint az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. A felek között létrejött megegyezés ígéretes előrelépés, melynek segítségével lehetőség nyílik a hazai energiaágazat és piac mélyebb megismerésére. A megállapodás lehetőséget kínál arra, hogy a KSH egy diverzifikáltabb adatportfóliót teremtsen a statisztikai célú adatátvételeken keresztül, és így gyorsabb, pontosabb és részletesebb adatokat, illetve információkat nyújtson a felhasználóknak a hazai energiapiac tekintetében is.

A KSH jelenleg összesen 270 különböző adminisztratív adatforrást használ statisztikáinak elkészítéséhez, és a Hivatal folyamatosan keresi a lehetőséget további adatforrások bevonására. A digitalizáció és az adatrobbanás hatására ezek az adatbázisok rendkívüli jelentőséggel bírnak a hivatalos statisztika számára, hiszen kiválóan alkalmasak arra, hogy meglévő adatgyűjtéseket váltsanak ki, csökkentve ezzel az adatszolgáltatói terheket.”

Forrás:
Szorosabb lett az együttműködés a Központi Statisztikai Hivatal, az MVM Energetika Zrt., valamint az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. között, 2023.06.30.; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. június 30.

Újabb funkciókkal bővült az EgészségAblak mobil alkalmazás a 2,3 millió felhasználó számára

„Újabb funkciókkal bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás a 2,3 millió felhasználó számára – nyilatkozta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára az MTI-nek vasárnap.

Egyrészről minden, az EESZT indulása óta feltöltött egészségügyi dokumentum elérhetővé vált, másrészről az alkalmazásból közvetlenül hívható az Egészségvonal. Most már mindenkinek mindig a zsebében lehet az összes egészségügyi dokumentuma – mondta.

Rétvári Bence közölte, az elmúlt másfél hónapban a sikeres tesztidőszak során az alkalmazásban 90 napra visszamenőleg lehetett megtekinteni az egészségügyi dokumentumokat. Ezalatt 1,9 millió e-leletet töltöttek le.

Mostantól nemcsak az elmúlt három hónap, hanem az EESZT indulása óta feltöltött valamennyi laboreredmény, ambuláns lap, vizsgálati lelet, zárójelentés és minden egyes orvosi dokumentum megtekinthető és letölthető az EgészségAblak alkalmazásban mobiltelefonon is.

Így az sem jelenthet gondot, ha a beteg egy korábban kézhez kapott leletet nem talál otthon, vagy elfelejti elvinni orvosához. Az egyszer már letöltött dokumentumok offline állapotban is elérhetőek az alkalmazásban.

Szintén újdonság, hogy az alkalmazásból közvetlenül hívható az 1812-es Egészségvonal a hét minden napján 0–24 óráig. A telefonközpont munkatársai általános tájékoztatást nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, segítenek a szolgáltatók keresésében, speciális egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban, szűrővizsgálatokkal és gyógyszerellátással, illetve az EESZT-vel kapcsolatos kérdésekben.

Az államtitkár jelezte, hogy az EgészségAblak mobilalkalmazás fejlesztése folyamatos. Már közel 2,3 millióan töltötték le, és a felhasználók száma folyamatosan nő. Eddig a digitális, koronavírus elleni oltási igazolványt tartalmazta, illetve az e-receptek váltak benne elérhetővé. Már több mint 333 ezer e-receptet töltöttek le az alkalmazáson keresztül, mely egyszerűsíti a gyógyszer kiváltását, és csökkenti a tévesztések lehetőségét.

Az alkalmazás ingyenes és mindenki számára letölthető. Első használatához tajszámra, Ügyfélkapu-azonosítóra és jelszóra van szükség, a további belépéseknél azonban már egyszerűen ujjlenyomattal is azonosíthatja magát a felhasználó. Az új funkciók július 1-jétől elérhetők, a mobiltelefonon történő alkalmazásfrissítést követően használhatók.

Az EgészségAblak alkalmazás célja, hogy a lakosság könnyen, gyorsan, egyszerűen és minél szélesebb körűen kihasználhassa a digitális egészségügy előnyeit. Az applikáció a következő hónapokban további funkciókkal bővül – nyilatkozta Rétvári Bence az MTI-nek.”

Forrás:
Most már nem kell aggódnia, ha elhagyta orvosi leletét; Kéfer Ádám; Index.hu; 2023. július 2.

Technika, tudomány

Európa legnagyobb vállalatai nyílt levélben bírálják a mesterséges intelligencia javasolt uniós szabályozását (AI Act)

„Európa legnagyobb vállalatai közös fellépéssel bírálják az Európai Unió nemrégiben jóváhagyott mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozását [Csak annak tervezetét hagyták egyelőre jóvá. Szerk.] . Azt állítják, hogy az MI-törvény nem hatékony, és versenyhátrányt okozhat.

Több meghatározó cég – közöttük a Renault, a Heineken, az Airbus és a Siemens – 150 vezetője írta alá azt az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a tagállamoknak küldött nyílt levelet, amelyben aggályaiknak adtak hangot, miszerint az új szabályozás veszélyeztetheti Európa versenyképességét és technológiai szuverenitását.

Június 14-én az Európai Parlament jóváhagyta azt a szabályozástervezetet, amelyen több mint két évig dolgoztak a törvényhozók. A jogszabálycsomag többek között megtiltja bizonyos MI rendszerek alkalmazását, illetve az MI-t használó technológiákat kockázati kategóriákba sorolja, és megerősíti az EU MI hivatalának ellenőrző szerepét is. A törvény külön átláthatósági, illetve szerzői jogi követelményeket támaszt olyan általános felhasználású fejlesztésekkel szemben is, mint az OpenAI ChatGPT nevű nagy nyelvi modellje. A törvény még nem lépett hatályba, a hátralévő intézményközi tárgyalások viszont várhatóan még ebben az évben lezárulnak. A jogszabály részleteiről bővebben az alábbi cikkben írtunk: A digitális világ mérföldköve az EU új MI-jogszabálya

A vezetők szerint aggodalomra ad okot, hogy a jogszabály meglehetősen szigorú a generatív mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban, amelyeket – alkalmazási területtől függetlenül – fejlesztőiknek regisztrálniuk kell az EU-ban, kockázatértékelésen kell átesniük, és meg kell felelniük az átláthatósági követelményeknek, például nyilvánosan közzé kell tenniük az alkalmazásuk betanításához használt szerzői joggal védett adatokat.

A nyílt levélben az áll, hogy a követelményeknek való megfelelés aránytalanul megnövelné a költségeket, illetve jelentősen több felelősséget róna az MI-rendszereket fejlesztő cégekre, akik emiatt akár teljesen kivonulhatnak majd az európai piacról. A nagyvállalati vezetők arra biztatják az uniós jogalkotókat, hogy hagyjanak fel a generatív mesterséges intelligencia-modellekre vonatkozó szigorú megfelelési követelményekkel, és ehelyett azokra a rendszerekre összpontosítsanak, amelyek valódi kockázatot jelentenek.

Dragoș Tudorache, az AI-törvény kidolgozását vezető európai parlamenti képviselő a levélre reagálva azt mondta, „igazán kár, hogy néhány vállalat agresszív lobbija egyéb, komoly cégeket is magával ránt”. Azt is hozzátette, az EU szándéka a jogszabállyal, hogy az iparág számára egy egyszerű, átlátható rendszert biztosítson, semmi más.

A ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman korábban arra figyelmeztetett, hogy a vállalat kivonulhat az európai piacról, ha nem tud megfelelni az uniós előírásoknak, azonban később módosította álláspontját, és azt mondta, hogy az OpenAI „nem tervezi a távozást” Európából.
”

Forrás:
Több európai nagyvállalat tiltakozik az EU mesterséges intelligenciát érintő jogszabálya ellen; Bodnár Barna; Rakéta; 2023. július 1.
Lásd még:
European companies claim the EU’s AI Act could ‘jeopardise technological sovereignty’; Jess Weatherbed; The Verge; 2023. június 30.
Open letter to the representatives of the European Commission, the European Council and the European Parliament; Google Drive (a nyílt levél, letölthető formában)

Etika a bomlasztó technológiák korában: megvalósítási ütemterv – elkészült a vatikáni etikai MI-kéziköny

„A Santa Clara Egyetem alkalmazott etikai központjával együttműködésben készített kézikönyv tágabb kontextusban foglalkozik a kérdéssel.

Még a világi kérdésekben amúgy megfontoltan lépegető Vatikánt is szambatempóra pörgette a mesterséges intelligencia körüli őrület. A ChatGPT okozta felfordulásra extra gyorsan reagált: elkészült a pápai állam etikai MI-kézikönyve. Ferenc pápa ehhez külső segítséget hívott, az amerikai Santa Clara Egyetem Markkula Alkalmazott Etikai Központját.

A központtal közösen létrehozott ITEC (Institute for Technology, Ethics and Culture) nevű szervezet készítette el a kézikönyvet, melynek címe – Ethics in the Age of Disruptive Technologies: An Operational Roadmap – is jelzi, hogy a diszruptív technológiák tágabb összefüggésében kíván a kérdéssel foglalkozni. Ennek megfelelően nem is ragad le a mesterséges intelligenciánál, hanem foglalkozik többek között a gépi tanulásból, a titkosításból vagy a felhasználók online tevékenységének nyomon követéséből eredő etikai kérdésekkel. De abból a szempontból is tágította a témát, hogy nem csak a katolikus egyház szempontjait vette figyelembe. Mint az egyetem oldalán olvasható, az ITEC az üzleti élet, a civil társadalom, az akadémiai szféra, a kormányzat és a különböző vallási szervezetek képviselőit is bevonta a technológia emberiségre gyakorolt hatásának közös átgondolásába.

A kézikönyv amellett érvel, hogy a technológiákba (és az azokat létrehozó vállalatokba is) már a kezdetektől be kell építeni bizonyos szabályokat, amiket az a „parancs” határoz meg, hogy cselekedeteinknek az emberiség és a környezet közös javát kell szolgálniuk. A szerzők ebből vezetnek le hét alapelvet, melyek köré csoportosítják a teendőket. Az alapelvek persze meglehetősen általánosak: (1) az emberi méltóság és -jogok tiszteletben tartása; (2) az emberi jólét előmozdítása; (3) befektetés az emberiségbe; (4) az igazságosság, a hozzáférés, a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás előmozdítása; (5) ismerjük fel, hogy a Föld minden életért van; (6) folyamatosan biztosítani kell az elszámoltathatóságot; (7) elő kell mozdítani az átláthatóságot, hogy érthessük, mi történik.

Az irányelveket aztán konkrét, megvalósítható, példákkal illusztrált lépésekre bontják a szerzők. Persze sok esetben ezek is általánosság szintjén maradnak: az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartása alapelv alá sorolták a szerzők a magánélet és a titoktartás témakörét, amiben olyan tanácsok szerepelnek, mint a „ne gyűjtsünk a szükségesnél több adatot”, vagy hogy az összegyűjtött adatokat úgy kell tárolni, hogy az optimalizálja a magánélet védelmét és a titoktartást. Fontos lenne, hogy a vállalatok különleges védelmet biztosítsanak az orvosi és pénzügyi adatoknak, illetve ne csupán a jogi, hanem a felhasználókkal szembeni felelősségre is összpontosítsanak.

De miért a Vatikán?

A kérdést burkoltan a Gizmodo tette fel, amikor azzal a felvetéssel kereste meg az ITEC egyik tanácsadóját, hogy talán nem Őszentsége és munkatársai a legkézenfekvőbb választás az MI-vel kapcsolatos problémák megoldására. Brendan McGuire lelkész szerint azonban épp ellenkezőleg: a Vatikánnak egyedülálló lehetősége van kulcsszereplők egy asztalhoz ültetésére, mondta a lapnak. Ráadásul Ferenc pápa mindig is nyitott volt az új technológiákra, mert szerinte az jó dolgokat eredményezett.

A Markkula Központ igazgatója, Ann Skeet, aki a könyv egyik szerzője is, azt tartja a közös munka legnagyobb eredményének, hogy több kérdésben is általános konszenzus van kialakulóban. Ilyen például az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogyan miként kellene ezeket a gyakorlatba átültetni a technológiák tervezésénél és alkalmazásánál.

A szerzők egyébként igyekeztek azon a nyelven írni, amit az üzletemberek és a mérnökök is értenek, elvégre mégis ők tehetnek a legtöbbet azért, hogy az MI több jót hozzon életünkbe, mint bajt. Ebben segített a szerzőgárda összetétele is. José Roger Flahaux jelenleg a San Jose Állami Egyetemen és a Santa Clara Egyetem tevékenykedik tanárként és mentorként, de korábban a technológiai iparban dolgozott felső vezetőként (pl. SanDisk, Corsair Memory), Brian Patrick Green pedig a Markkula Központban a technológia etikájával foglalkozik.”

Forrás:
MI az Úr áldásával. Elkészült a Vatikán etikai kódexe az MI-hez; Bitport.hu; 2023. június 29.
Ethics in the Age of Disruptive Technologies: An Operational Roadmap; José Roger Flahaux, Brian Patrick Green, Ann Skeet; Markkula Center for Applied Ethics, Institute for Technology, Ethics and Culture (ITEC); 2023. június (rövid regisztráció után a kiadvány letölthető)
Szerkesztői megjegyzés:
A Santa Clara University egy jezsuita egyetem a Szilícium-völgyben. A Markkula Center for Applied Ethics 1986 óta létezik, alapítói Linda és A.C. „Mike” Markkula Jr. voltak. (A.C. „Mike” Markkula Jr. az Apple alapítóinak egyike.) Az Institute for Technology, Ethics and Culture (ITEC), amely a Markkula Center-en belül működik, a Vatikán egyik intézményével (Kulturális és Oktatási Dikasztérium / Dicastero per la Cultura e l’Educazione) kooperációban jött létre.
The Markkula Center for Applied Ethics Launches The Institute for Technology, Ethics, and Culture (ITEC) and its First Applied Corporate Ethics Roadmap in Collaboration with the Vatican; Markkula Center for Applied Ethics; 2023. június 28.
Dicastero per la Cultura e l’Educazione; Vatikán

A megbízható MI kifejlesztésének támogatására az Európai Unió négy kísérleti próbalétesítményt hoz létre

„A megbízható mesterséges intelligencia kifejlesztése érdekében az uniós tagállamok, a Bizottság és 128 partner 220 millió eurót különítettek el négy új tesztelési és kísérleti létesítmény (testing and experimentation facility, TEF) létrehozására a blokkban.

Ezek a TEF-ek olyan nagyméretű fizikai és virtuális létesítmények, ahol a mesterséges intelligencián alapuló szoftver- és hardvertechnológiákat valós környezetben lehet tesztelni. „Biztonsági szűrőként” is működnek majd a feltörekvő digitális technológiák és az európai polgárok között, biztosítva ezzel a megbízható mesterséges intelligencia kiépítésének felelős és a társadalom számára megfelelő megközelítését.

A négy TEF a nagy hatású ágazatokra összpontosít. Ezek a következők:

Gyártás: az „AI-Matters” TEF célja az európai feldolgozóipar rugalmasságának és rugalmasságának javítása az AI, a robotika és az autonóm rendszerek alkalmazásával.
Egészségügy: az TEF-Healthaz orvosi képalkotásban alkalmazott gépi tanulástól kezdve az agyszimuláción át a robotizált rehabilitációig terjedő alkalmazásokig. Célja lesz továbbá az érzékeny adatok védelme is.
Mezőgazdaság és élelmiszeripar: az AgrifoodTEF az egész ágazatban alkalmazható mesterséges intelligencia-eszközöket fog kifejleszteni, beleértve a szántóföldi és állattenyésztést, a fás szárú növényeket, a kertészetet és az élelmiszer-feldolgozást.
Városok és közösségek: a „Citcom.ai” tesztelési létesítmény az energiára, az összekapcsolhatóságra és a mobilitásra összpontosít. Feladata a mesterséges intelligencia és a robotika tesztelése, mielőtt azok integrálódnának azokba a terekbe, ahol az emberek élnek és mozognak. Ez az önvezető autóktól kezdve a távközlési adatlekérdező szoftverekig mindenre kiterjed.

Amellett, hogy előmozdítják Európa stratégiai vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén, ezek a TEF-ek várhatóan tájékoztatják a politikai döntéshozókat, és hozzájárulnak a mesterséges intelligenciáról szóló törvény végrehajtásához azáltal, hogy támogatják a szabályozási homokozókat és lehetővé teszik a nemzeti hatóságokkal való együttműködést.

A tervek szerint mind a négy tesztelési létesítmény 2024 januárjában kezdi meg működését, az első szolgáltatások pedig már 2023 júliusában elindulnak.”

Forrás:
Európa teszteli a mesterséges intelligenciát; IT Business; 2023. június. 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Budapest ad otthont Európa legnagyobb szak- és kutatókönyvtárait tömörítő szakmai szervezete, a LIBER nemzetközi konferenciájának

„Idén Budapest ad otthont Európa legnagyobb szak- és kutatókönyvtárakat tömörítő szakmai szervezete, a LIBER nemzetközi konferenciájának, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) szervezésében július 5. és 7. között rendeznek meg.

A szervezők csütörtöki közleménye szerint az 52 éve minden évben megrendezett konferencia témái többek között a jövő könyvtárait érintő kihívásokkal, a gyűjtemények megőrzésével és fejlesztésével, valamint a nyílt hozzáféréssel, a kutatási adatok menedzselésével, az új felhasználói szolgáltatásokkal, tudományos kapcsolatépítéssel foglalkoznak.

A esemény Soós Sándor, az MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési osztályvezetőjének nyitóbeszédével veszi kezdetét szerdán. Csütörtökön Chris Bourg, a Libraries at Massachusetts Institute of Technology (MIT) igazgatója mond beszédet, pénteken pedig Lex Bouter, az Amsterdam University Medical Centers & Vrije Universiteit Amsterdam professor emeritusa köszönti a vendégeket.

„A budapesti esemény azért is fontos számunkra, mert a tudományhoz való szabad hozzáférés egyik mérföldköve Magyarországhoz kötődik: a 2002-es Budapest Open Access Initiative (BOAI) értékei a LIBER 2023 konferencia témáiban is megjelennek” – idézi a közlemény Julien Roche-t, a LIBER elnökét.

„Az információ és tudás kereszteződésében elfoglalt egyedülálló helyzetükre építve a kutatókönyvtárak megbízható csomópontokként működhetnek, amelyek összekapcsolják a közösségeket, ami az Open Access és az Open Science legfőbb törekvése volt, és továbbra is az” – tette hozzá a szervezet elnöke.

Az 1971-ben alapított nemzetközi szervezetnek több mint 420 tagintézmény a tagja, székhelye a hágai Koninklijke Bibliotheek.

A szervezők tájékoztatása szerint a konferenciát több mint 30 év után most másodszor rendezik meg Magyarországon.”

Forrás:
Budapesten tartják a kutatókönyvtárak nemzetközi konferenciáját; Magyar Hírlap; 2023. június 29.
LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche – Association of European Research Libraries)
Budapest Open Access Initiative (BOAI)

Smart Budapest Fórum 2023

„

  • Nyitóbeszéd – 2023. Smart Budapest Fórum // Karácsony Gergely
  • Interakciók Budapesten: mobilitás és gazdasági hálózatok // dr. Lengyel Balázs és Juhász Sándor
  • Milyen a jó város? // Boros Tamás
  • A jövő városüzemeltetése // Nikl András István
  • Józsefvárosi okosparkolás rendszer 2023 // Vo Son Nam
  • SMART intézmények, bérházak és közterületek a XIII. Kerületben // Csiga Gergely
  • Nyitóbeszéd – 2023. Smart Budapest Fórum // Ilyés Márton
  • Utcai okos parkolás: megoldás a városi kihívásokra // Csicseri Márta
  • Az adatalapú ingatlanhasznosítás bécsi gyakorlata // Silvia Spendier
  • Nulláról az egyre: városi adatirányítás // Vámos Krisztina
  • Budapesti forgalmi adatok // Bársony Péter
  • Karbonsemleges fűtés/hűtés a szennyvíz hőjével // Fülöp Júlia
  • Átalakulás okos várossá: svájci útmutató és esettanulmányok // prof. Vicente Carabias
  • Üzleti intelligenciával a zöldebb, egészségesebb városokért // Fekete Gyula
  • Smart BKK // dr. Walter Katalin

”

Forrás:
Smart Budapest Fórum 2023; YouTube, Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány; 2023. június 23.
(A 2023. június 6-án megtartott konferencia anyagai videón visszanézhetőek.)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Taktikák és stratégiák a kiberhadviselésben

„Kibertámadás – egyre többször hallani, de kevesen tudják, mit is jelent valójában. A legtöbb esetben anyagi haszonszerzés hajtja az elkövetőket, amivel leggyakrabban találkozunk tehát, az a kiberbűnözés.

Gyakran hallani viszont az információszerzési célú támadásokról, a kiberkémkedésről is. Ha ezt állami szereplő hajtja végre, a cselekmény nemzetközi jogi megítélése szürke zónába tartozik, máskor valamilyen katonai szervezethez kötődik.

Ritkán, de ugyancsak találkozhatunk hacktivista és kiberterrorista cselekedetekkel, amikor a csoport célja valamilyen politikai ideológia terjesztése, esetleg ezen ideológiának a támogatására valamilyen kiberfizikai rendszeren keresztül pusztítás végrehajtása.

Végül idetartoznak a tisztán katonai műveletek, azaz a kiberhadviselés, amely egyre gyakrabban része, támogatója a hagyományos, kinetikus műveleteknek. Összességében viszont az államok katonai műveleteikhez mind a négy motivációt előszeretettel használják fel. Könyvünk célja, hogy a téma elismert magyar szakértőivel áttekintsük a kiberhadviselés ismert történetét, és a nyilvánosság számára is megismerhető, mérvadó források segítségével, kritikus elemzéssel bemutassuk az államok által használt kiberműveleti eszköztárat.

Tartalom

  • Előszó
  • A kiberhadviselés fogalma, nemzetközi jogi háttere, történeti áttekintése
    (Legárd Ildikó)
  • A kibertéri műveletek fejlődése: a számítógép-hálózati műveletektől a kibertéri befolyásolásig
    (Haig Zsolt)
  • Elrettentés a kibertérben: elérhető cél vagy ábránd?
    (Nyáry Gábor)
  • Hírszerzés a kibertérben
    (Deák Veronika)
  • A proxycsoportok alkalmazásának taktikája: a hacktivisták
    (Krasznay Csaba)
  • Magánbiztonsági vállalatok szerepe az állami műveletekben
    (Koller Marco)
  • Nyomásgyakorlás a kritikus információs infrastruktúrák támadásán keresztül – A Digital Pearl Harbortól a digitális ökoszisztéma teljes támadásáig
    (Kovács László)
  • Az ellátási láncok támadása, azaz mi történik, ha már a nyomtatott áramkör sem megbízható?
    (Koczka Ferenc)
  • A katonai információs rendszerek elleni műveletek – az informatikai megsemmisítés a valós szőnyegbombázástól a precíziós malware-ig
    (Üveges András József)
  • Nemzeti kiberhadviselési stratégiák, végrehajtó szervezetek
    (Dévai Dóra)
  • Szövetségi stratégiák – Az EU–NATO-együttműködés
    (Molnár Anna)
  • Lehetőségek a magyar kiberműveleti képességek fejlesztésére
    (Ambrus Éva)
  • Következtetések a következő évtizedre
    (Molnár Dóra)

”

Forrás:
Taktikák és stratégiák a kiberhadviselésben; Krasznay Csaba (szerk.); NKE, Ludovika Egyetemi Kiadó; 2023

Szakirodalom

A nyílt Internet helyzete Magyarországon 2023

„Éves jelentés a 2022. május 1-től 2023. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a hálózatsemlegesség témakörében.

Napjainkra az internet a társadalom és a gazdaság egyik legfontosabb alap infrastruktúrájává vált, és
meghatározó szerepe megkérdőjelezhetetlen az élet szinte minden területén. A legtöbb EU-s tagállamban
kiemelt kérdésként kezelik, hogy a hálózati infrastruktúra feletti rendelkezés joga ne vezethessen a hálózaton közvetített tartalmak és szolgáltatások feletti kizárólagos kontrollhoz. Ennek fontossága a platformok és nagy tartalomszolgáltatók szerepének növekedésével, az internetes értékláncok átrendeződése által generált viták korában sem csökkent, hanem növekedett. A szabályok betartatásán kívül a hatóságok feladata az is, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a technológia és a piacok változásait. Így idejében észlelhetik azokat az anomáliákat, amelyek felmerülésére a szabályozás megalkotásakor még nem lehetett gondolni. Emellett szakértelmükkel és tapasztalatukkal sokszor hatékonyan közre tudnak működni a problémák megoldásában is anélkül, hogy közhatalmi jogosítványaikkal kellene élniük.
…
* A nyílt internet érvényesülését tekintve rendszerszintű probléma nem mutatkozik Magyarországon. Az NMHH tudomására jutott végfelhasználói panaszok száma csekély, az előfizetőknek a szolgáltatások minőségével kapcsolatos tapasztalatai kedvező irányba változtak, javuló színvonalú szolgáltatások jellemzik a piacot.
…
* Az NMHH social listening kutatásának eredménye igazolta, hogy a nyílt internetre vonatkozó szabályozás és annak jelentősége a lakosság többsége számára továbbra is ismeretlen. A nullás díjszabás kötelező kivezetését sem kötötték össze a témával. Az NMHH várakozása szerint a jövőben a nyílt internettel összefüggésben az új EU szabályozások (mindenekelőtt a DSA/DMA) és az 5G alapú lakossági szolgáltatások elterjedése kapcsán jelentősebb említésszám.”

Forrás:
A nyílt internet helyzete Magyarországon 2023; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2023. június 29.
A jelentés letöltése PDF-ben

Helyzetkép, 2022 – Digitális gazdaság

„Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a távoli hozzáférést biztosító vállalkozások aránya, ami az infokommunikációs biztonság magasabb szintjét követeli meg. Az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése tovább folytatódott 2022-ben, és egy új technológiatípus, a helyhez kötött, de mobiltechnológián alapuló internet-hozzáférés is megjelent a területi internetszolgáltatás hazai lehetőségei közt. A mobilhívások száma nőtt, míg a vezetékes hívásoké tovább csökkent.”

Forrás:
Helyzetkép, 2022 – Digitális gazdaság; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. június 26. (47 oldalnyi online adatvizualizáció)

Európai Számvevőszék: Európa egyelőre vesztésre áll az akkumulátorversenyben

„

  • Európa az akkugyártás világszintű fellegvárává válna
  • 8 milliárd euró köztámogatást kapna az akkuipar
  • Geopolitikai és gazdasági tényezők lassíthatják a termelési kapacitás bővülését

Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint az Európai Unió nem tartja a szükséges tempót ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be az akkugyártás terén. Igaz ugyan, hogy az Unió az elmúlt években sokat tett azért, hogy fejlessze akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikáját, a nyersanyagokhoz való hozzáférés azonban továbbra is komoly problémát jelent, akárcsak az áremelkedés és a fokozódó nemzetközi verseny. Ezért lehetséges – figyelmeztetnek a számvevők –, hogy bár az Unió sokat tesz az akkumulátorgyártási kapacitásának bővítéséért, az mégsem lesz elég a növekvő kereslet kielégítésére, így előfordulhat, hogy végül nem sikerül teljesítenie a 2035-re kitűzött kibocsátásmentességi célját.

Az Unióban 2021-ben nyilvántartásba vett új autók közül minden ötödiknek volt valamilyen elektromos csatlakozója, és a tervek szerint 2035-ig betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Az akkumulátorok így stratégiai jelentőségűvé váltak az Unió számára. Európa akkumulátoripara azonban elmarad globális versenytársaitól, különösen Kínától, amely a globális termelési kapacitás 76%-át adja. Az Európai Bizottság 2018-ban stratégiai cselekvési tervet tett közzé az akkumulátorokra vonatkozóan, megadva a kezdő lendületet annak a tervnek, hogy az Unió az akkugyártás világszintű fellegvárává váljon. Az Unió nagyrészt meg is valósította a terv által az ágazat támogatására előirányzott legfontosabb eszközöket, beleértve a stratégiai vezető szerep felvállalását, a jogszabályok kidolgozását és a finanszírozás rendelkezésre bocsátását.

„Nem szabad hagyni, hogy az Unió ugyanolyan függő helyzetbe kerüljön az akkumulátorok kapcsán, mint annak idején a földgáz tekintetében, hiszen ez gazdasági önállóságát veszélyeztetné ”– jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.
– „Ha 2035-től betiltja az új benzines és dízelautók értékesítését, az Unió ezzel nagy tétet tesz az akkumulátorokra. Sajnos azonban nem lehet kizárni, hogy alulmarad a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a beruházók bevonzása és az árverseny terén.”

Az uniós költségvetés a 2014–2020-as időszakban legalább 1,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelgaranciát nyújtott az akkumulátor-ágazatnak, emellett 2019 és 2021 között közel 6 milliárd euró összegű állami támogatást engedélyeztek, elsősorban Németországban, Franciaországban és Olaszországban. A számvevők azonban megállapították, hogy az Európai Bizottságnak nincs rálátása az ágazatnak nyújtott összes köztámogatásra, ami akadályozza a megfelelő koordinációt és célzottságot.

Az Unió akkumulátorgyártási kapacitása gyors ütemben nő, a 2020. évi 44 GWh-ról indulva 2030-ra akár az 1200 GWh-t is elérheti. Ez azonban csak egy előrejelzés, amelynek megvalósulása távolról sem garantált, mivel azt különböző geopolitikai és gazdasági tényezők veszélyeztethetik.

Először is az akkumulátorgyártók elhagyhatják az Uniót, ha más régiók – nem utolsósorban az Egyesült Államok – komoly ösztönzőket kínálnak számukra. Az Unióval ellentétben az USA közvetlenül támogatja az ásványok kitermelését és az akkumulátorok gyártását, valamint az USA-ban amerikai alkatrészek felhasználásával gyártott elektromos járművek vásárlását.

Másodszor, az Unió nagymértékben függ a nyersanyagimporttól, márpedig az főként olyan országokból származik, amelyekkel nem kötött kereskedelmi megállapodást: nyerslítium-importjának 87%-a Ausztráliából, a mangánimport 80%-a Dél-Afrikából és Gabonból, a nyers kobalt 68%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a természetes nyers grafit 40%-a pedig Kínából származik. Bár Európa rendelkezik némi bányászható nyersanyagtartalékkal, a feltárástól a kitermelésig legalább 12–16 év telik el, ami lehetetlenné teszi a keresletnövekedésre való gyors reagálást. A jelenlegi szerződéses megállapodások ugyanakkor jellemzően csak két vagy három évi termelésre biztosítják előre a nyersanyagellátást. A számvevők megjegyzik, hogy e helyzet kezelése érdekében ez év márciusában az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvényre.

Harmadszor, az uniós akkumulátorgyártás versenyképességét veszélyeztetheti a nyersanyag- és energiaárak emelkedése. 2020 végén az akkucsomag költsége (200 euró/kWh) több mint kétszerese volt az eredetileg tervezettnek. Csak az elmúlt két évben a nikkel ára több mint 70%-kal, a lítiumé 870%-kal emelkedett.

A számvevők kifogásolják a számszerűsített, időhöz kötött célok hiányát is. 2030-ra várhatóan mintegy 30 millió kibocsátásmentes jármű közlekedik majd az európai közutakon, és lehetséges, hogy a 2035 után nyilvántartásba vett új járművek túlnyomó többsége akkumulátorral fog működni. A jelenlegi uniós stratégia azonban nem méri fel, hogy az akkumulátoripar képes-e kielégíteni ezt a keresletet.

Ha az Unió akkumulátorgyártási kapacitása nem növekedne az előrejelzéseknek megfelelően, a számvevők szerint nem zárható ki két igen kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulása. Egyrészt az Unió arra kényszerülhet, hogy 2035 utánra halassza a belső égésű motorral felszerelt járművek betiltását, így pedig nem tudná teljesíteni a karbonsemlegességre vonatkozó célkitűzéseit. Másrészt a kibocsátásmentes flotta 2035-ig történő megvalósítása érdekében kénytelen lehet nagymértékben támaszkodni az Unión kívülről importált akkumulátorokra és elektromos járművekre, ami igen káros lenne az európai gépjárműipar és munkaerő számára.

Háttér-információk

2018 áprilisában az Európai Bizottság közzétette az akkumulátorokra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek átfogó célja, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a fenntartható akkumulátorgyártásban és -felhasználásban. A terv az értéklánc valamennyi szakaszát lefedi, célokat határoz meg, és eszközöket javasol ezek eléréséhez.

A cselekvési terv hat célkitűzést vázol fel: 1) a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása, 2) a kereskedelmi léptékű európai akkumulátorcella-gyártás támogatása, 3) a fejlett és forradalmi technológiák területén folytatott uniós kutatás és innováció támogatása, 4) az uniós munkaerő és készségek fejlesztése, 5) az uniós akkumulátorcella-gyártó ipar fenntarthatóságának támogatása, és 6) a szélesebb körű támogató és szabályozási kerettel való konzisztencia biztosítása.

„Az Unió akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikája: Új stratégiai lendületre van szükség” című, 15/2023. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék weboldalán.

2021-ben a Számvevőszék az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúráról is közzétett egy jelentést, amely arra a következtetésre jutott, hogy az Unió még mindig messze van a zöld megállapodás azon céljának megvalósításától, amely szerint 2025-ig 1 millió töltőpontot kell kialakítani, és nem rendelkezik az elektromobilitásra vonatkozó átfogó stratégiai ütemtervvel sem.
”

Forrás:
Európa egyelőre vesztésre áll az akkumulátorversenyben; Európai Számvevőszék (European Court of Auditors); 2023. június 19.
Különjelentés 15/2023: Az Unió akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikája – Új stratégiai lendületre van szükség; Európai Számvevőszék (European Court of Auditors); 2023. június 19. (A jelentés, az összes mellékletével együtt.)

Az Európai Számvevőszék szerint bizonytalan a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése

„

  • A világjárvány hatásainak szerepük volt abban, hogy az Unió elérte 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljait, különösen az energiahatékonyságra vonatkozó célt.
  • Az Unió és az uniós tagállamok éghajlati és energiateljesítményéről szóló beszámolás nem átlátható, ami megnehezíti a tanulságok levonását.
  • Világszintű összehasonlításban az Unió jól teljesít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, de számításon kívül hagyja egyes kibocsátásait.

Az Unió 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése részben olyan külső tényezőknek tudható be, mint a Covid19-világjárvány hatásai, amelyek elősegítették a kibocsátások csökkentését. A számvevők szerint kétes sikerrel kecsegtet az Unió azon törekvése, hogy 2030-ig az 1990. évi szinthez képest 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mivel kevés jelét látták annak, hogy a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai célok elérésére irányuló intézkedések elegendőek lennének. Ezek az átfogó következtetések állnak az Európai Számvevőszék által ma közzétett különjelentésben.

2022 októberében az Európai Bizottság arról számolt be, hogy az Unió elérte 2020-ra kitűzött három éghajlat- és energiapolitikai célját. A számvevők szerint azonban ez a siker nem kizárólag az Unió éghajlat-politikai fellépésének köszönhető. Megjegyzik például, hogy a 2009-es pénzügyi válságból és a Covid19-világjárványból eredő alacsonyabb energiafogyasztás nélkül az EU-27 nagy valószínűséggel nem érte volna el a 2020-as energiahatékonysági célkitűzését. Az Uniónak a zöld teljesítményéről készített értékelése azonban nem fejti ki világosan, hogy milyen hatást gyakorolhattak a külső tényezők.

A számvevők azt is megállapították, hogy nem átlátható, hogyan érték el különböző rugalmas megoldások révén az uniós tagállamok a kötelező nemzeti céljaikat: egyes országok hozzájárulása nem érte el a tervezett mértéket, és ezek a cél érdekében más olyan eszközökhöz is folyamodtak, mint kibocsátási jogosultságok vagy megújulóenergia-részarányok vásárlása más olyan tagállamoktól, amelyek túlteljesítették célkitűzéseiket. A számvevők kevés információt találtak egyrészt arról, hogy a célok elérése milyen tényleges költségekkel járt az uniós költségvetés, a nemzeti költségvetések és a magánszektor számára, másrészt a sikeresnek bizonyult intézkedésekről. Emiatt a lakosság és az érdekeltek nehezen tudják megállapítani, hogy az Unió költséghatékonyan valósítja-e meg átfogó céljait, és gondot okoz a tanulságok levonása is a 2030-ra kitűzött célok tekintetében.

„Nagyobb átláthatóságra van szükség az Unió és a tagállamok éghajlat- és energiapolitikai teljesítménye tekintetében – jelentette ki Joëlle Elvinger, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Úgy gondoljuk, hogy az Unió által okozott valamennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátást számításba kell venni, beleértve a kereskedelemből, valamint a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátásokat is. Ez azért is fontos, mert az Unió elkötelezte magát amellett, hogy világszinten vezető szerepet tölt be a klímasemlegességre való átállásban”.

A számvevők megerősítik, hogy az Unió a többi iparosodott országhoz képest jól teljesít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén. Számításon kívül hagy azonban egyes kibocsátásokat, összes kibocsátásának értéke ugyanis körülbelül egytizeddel magasabb lenne, ha a kereskedelem, a nemzetközi légi közlekedés és a hajózás által okozott kibocsátásokat is figyelembe vennék.

Ami a jövőt illeti, aggasztóan hiányoznak az arra utaló jelek, hogy elegendő finanszírozást bocsátanának rendelkezésre a 2030-ra kitűzött ambiciózusabb célok eléréséhez, különösen a magánszektor részéről, amelytől jelentősebb hozzájárulásra számítottak. A Bizottság arról is beszámolt, hogy az uniós országok együttesen nem elég ambiciózusak a 2030-ra kitűzött energiahatékonysági cél elérése tekintetében, miután e téren már a 2020-as célt is a legnehezebben megvalósíthatónak találták. A 2030-as célok további emelésére irányuló egyes javaslatok (nevezetesen az „Irány az 55%!” és a „REPowerEU” javaslatok) még komolyabb finanszírozási igényeket vonnak maguk után. Ezek többek közt olyan előfeltételezésekre épülnek, amelyek vagy nem vesznek kellően figyelembe egyes adottságokat (pl. az Oroszországtól való energiafüggőséget), vagy – amint azt korábbi ellenőrzések is kimutatták – a valóságban nem úgy alakulnak (pl. a tagállamok nem hajtják végre hiánytalanul a bevezetett szakpolitikákat).

Háttér-információk

Az éghajlatváltozásra reagálva az Európai Unió egyre ambiciózusabb célokat tűzött maga elé az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a megújuló energia használatának növelése és az energiahatékonyság előmozdítása terén. Az uniós szabályok szerint a tagállamoknak nemzeti energia- és klímaterveket kellett benyújtaniuk a 2021–2030-as időszakra nézve. A tagállamoknak 2023. június 30-ig kell beadniuk a tervek aktualizált, az ambiciózusabb uniós célokat tartalmazó tervezetét, és ezeket 2024 közepéig kell majd véglegesíteni. Az ellenőrzési jelentés remélhetőleg segíteni fogja a Bizottságot e tervezetek értékelésében, a tagállamokat pedig azok véglegesítésében. Az Unió elkötelezte magát, hogy 2021–2027-as költségvetésének legalább 30%-át (évi körülbelül 87 milliárd eurót) éghajlat-politikai fellépésekre fordítja. Ez kevesebb mint 10%-a a 2030-as célok eléréséhez szükséges összes beruházásnak, amely a becslések szerint évente mintegy 1 billió euróra tehető. A többi beruházás a várakozások szerint nemzeti és magánfinanszírozásból fog származni.

„Az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljai: A 2020-as célok megvalósultak, de kevés jel utal arra, hogy a 2030-as célok elérését célzó intézkedések elegendőek lesznek” című 18/2023. számú különjelentés elérhető a Számvevőszék honlapján. Az elmúlt években számos jelentést tettünk közzé az éghajlatváltozásról.”

Forrás:
Az Európai Számvevőszék szerint bizonytalan a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérése; Európai Számvevőszék (European Court of Auditors); 2023. június 26.
Különjelentés 18/2023: Az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljai – A 2020-as célok megvalósultak, de kevés jel utal arra, hogy a 2030-as célok elérését célzó intézkedések elegendőek lesznek; Európai Számvevőszék (European Court of Auditors); 2023. június 26. (A jelentés, az összes mellékletével együtt.)