Tartalomjegyzék

„Nem volt mentes az üzengetéstől Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök vitája a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, amelynek panelbeszélgetésén az MNB elnöke nem finomkodott, szerinte kalandorpolitika volt, amit a kormány csinált, ismét bírálta az árstopokat, és a magas inflációt óriási gazdaságpolitikai kudarcnak nevezte. A pénzügyminiszter azzal vágott vissza, hogy a jegybank felel elsődlegesen az árstabilitásért, ráadásul úgy emelt kamatokat, hogy közben még mindig vásárolta az állampapírokat. A tárcavezető azonban bizakodó, szerinte ahogy javulnak a mérlegek, úgy térhet vissza a korábbi növekedési pályájára a magyar gazdaság. Egyúttal jelezte, a hiány tartása érdekében a kormány mérlegeli a bankadó kiterjesztését, sőt, akár folyamatban lévő beruházásokat is felfüggeszthet.

Idén már a 61. alkalommal rendezték meg a Közgazdász-vándorgyűlést, amelynek helyszíne ezúttal Eger. Az esemény igazi nagyágyúkkal kezdődött: Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök folytat kerekasztal-beszélgetést.”

Forrás:
Ilyen gazdaságra nem csak a cápa, a többi tengeri állat is rámozdul – így vitázott Matolcsy és Varga; Járdi Roland; Világgazdaság; 2023. szeptember 21.

„A kormány és a jegybank egyetért abban, hogy a gazdaság legnagyobb problémája az infláció, az első számú feladat pedig az infláció letörése – hangsúlyozta Varga Mihály a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén. A pénzügyminiszter kiemelte: az infláció leszorításával és az egyensúlyi mutatók javításával a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a fenntartható növekedési pályára.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: ahhoz, hogy letörjük az inflációt, tudni kell, hogy mi okozta azt. Magyarország energiakitettsége és az energiarárobbanás, a történelmi aszály és az élelmiszerárak, a bérnövekedés és a feszes munkaerőpiac, valamint az utóbbi évek fiskális és monetáris politikája mind hozzájárultak az áremelkedéshez – jelentette ki. Utóbbiakkal kapcsolatban hozzátette: a támogató költségvetési politika célja a családok védelme és a magas foglalkoztatottság megőrzése volt a covid és a háború okozta válságban, ezt a kormány sikerrel teljesítette. ”

Forrás:
A magyar gazdaságpolitika első számú feladata, hogy letörje az inflációt; Pénzügyminisztérium; 2023. szeptember 21.

„A Magyar Nemzeti Bank elnöke „Az inflációs korszak ára” címmel tartott előadást az idén Egerben megrendezett éves tanácskozáson.
Az előadás prezentációja az alábbi linkre kattintva elérhető:
Matolcsy György: Az inflációs korszak ára (PDF)”

Forrás:
Matolcsy György előadása az 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben; Magyar Nemzeti Bank; 2023. szeptember 21.

„Maradjunk annyiban, hogy az árstopok bevezetése a kormánynak jutott leghamarabb eszébe, nem pedig más gazdaságpolitikai szereplőnek – fogalmazott az Indexnek egy villáminterjú keretében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési minisztert a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen kérdeztük Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök előző napi kijelentéseiről.”

Forrás:
Üzenetet küldött Nagy Márton, ezt már mindenkinek értenie kell; Szabó Gyula; Index.hu; 2023. szeptember 22.

„Jelenleg a reálbérek helyreállítása a legfontosabb, ugyanakkor el kell kerülni, hogy a lakosság óvatoskodjon – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben. A tárcavezető szerint a fogyasztás helyreállása a költségvetés szempontjából is kulcsfontosságú, mert mint mondta, a fogyasztás mindennek az alapja. A növekedés idén nulla százalék körül lehet, ám jövőre már négy százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Reagált Matolcsy György előző napi kijelentésére is: Nagy szerint az inflációt nem tudtuk volna elkerülni, az ugyanis a gazdaság struktúrájából fakadt.”

Forrás:
Nagy Márton: tizennyolc intézkedéssel indítja be a növekedést a kormány; Járdi Roland; Világgazdaság; 2023. szeptember 22.

„Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője és kijelentette: a kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat, és a bankadót sem emeli meg. Sőt, még azt is hozzátette, hogy
minden ettől eltérő állítás magánvélemény.”

Forrás:
Kocsis Máté: A bankadó emeléséről szó sem lehet, az csak Varga Mihály magánvéleménye; HVG.hu; szeptember 21.

„A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja – mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.”

Forrás:
Nagy Márton: Nem lesz új bankadó, emelkedik az idei hiánycél, asztalon az üzemanyagár ügye; Madár István, Palkó István; Portfolio.hu; 2023. szeptember 22.

„2023 az infláció letörésének, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve – mondta Nagy Márton a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában Egerben. Három csapdát (energia, kamat, fogyasztási sokk) összesen tizennyolc intézkedéssel kezel a kormány. Aktualitásként az üzemanyagárak komponenseinek a vizsgálatát említette, amelyek körében ha túlzott elemet talál a kormány, akkor beavatkozik. Idén 0% körüli, jövőre már 4%-os GDP-növekedéssel kalkulál a miniszter, az infláció év végén a korábban vártnál kissé magasabban, 8% körül lehet. Jövőre szerinte már az lesz a kérdés, a növekedéstámogató vagy az infláció elleni politika lesz-e az erősebb.”

Forrás:
Nagy Márton: vizsgáljuk az üzemanyagárakat, ha kell, beavatkozunk; Portfolio.hu; 2023. szeptember 22.

„A 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Matolcsy György, Varga Mihály és Bod Péter Ákos egy plenáris beszélgetés során vitatja meg a magyar gazdaság helyzetét. Matolcsy György jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy az MNB egyedül maradt az inflációs harc elején, tömegbalesetnek nevezte a gazdaságpolitikai kormányzati lépéseket és hangsúlyozta a monetáris és fiskális politikai együttműködés fontosságát. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint a magyar gazdaság helyzetét nehezíti, hogy túl sok olyan külső tényezőnek van kitéve, amelyekre nincs ráhatása, jelentős esélyt lát arra, hogy recesszióközeli állapotba szorulhatunk. Varga Mihály pénzügyminiszter kritizálta a jegybank tavaly őszi kamatpolitikai lépéseit, valamint úgy látja, hogy politikai döntésen múlik majd az Európai Uniótól érkező források feloldása. A tárcavezető ismét elmondta, hogy az idei hiánycélt is átírják, és kiigazítási lépésként több intézkedést, köztük újabb bankadót is belengetett.”

Forrás:
Matolcsy György: Magyarország az árfolyamválság küszöbén volt; Portfolio.hu; 2023. szeptember 21.

„Gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők:
Matolcsy György jegybankelnök
Varga Mihály pénzügyminiszter
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a BCE emeritus professzora, az MKT alelnöke
Moderátor: Pleschinger Gyula elnök, MKT, a Monetáris Tanács tagja”

Forrás:
61. Közgazdász-vándorgyűlés – nyitó plenáris ülés; Magyar Közgazdasági Társaság; YouTube; 2023. szeptember 21.

„Komoly sajtóérdeklődés mellett vette kezdetét csütörtökön délelőtt Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlés. Az első nap történéseiről szóló sajtóbeszámolókból az alábbiakban teszünk közzé egy válogatást…”

Forrás:
Vándorgyűlés: az első nap sajtóvisszhangja; Közgazdász-vándorgyűlés blog; Magyar Közgazdasági Társaság; 2023. szeptember 21.

„A 61. Közgazdász-vándorgyűlés helyszíni és előre rögzített tematikus szekciói iránt is számottevő érdeklődést mutatott a sajtó – és természetesen a záró plenáris ülés előadásairól, különösen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megszólalásáról is igen szép számmal születtek tudósítások. Idén kiemelt volt a nemzetközi sajtó figyelme is: még a Nasdaq honlapján is hír volt a konferencia…
Az alábbiakban e sajtómegjelenések közül teszünk közzé egy bővebb válogatást…”

Forrás:
Sajtóvisszhang a szekciókról és a záró plenáris ülésről; Közgazdász-vándorgyűlés blog; Magyar Közgazdasági Társaság; 2023. szeptember 23.

Milyen előnyökkel jár a vezetők számára a beszerzési folyamatok digitalizálása?

„Adott beszerzési volumen felett minden beszerzési, illetve gazdasági vezető számára felmerülnek azok a nehézségek, amelyek az információk nem megfelelő formában és időben történő rendelkezésre állásából fakadnak. Hol tartanak a beszerzések, mikor lesz belőlük szerződés, teljesítés, számlázás, hogyan állnak a költségvetési keretek, kinél és miért akadt el egy ügy, hol vannak az eljárás anyagai stb. Ugye ismerősek ezek mindenkinek? Ezekre a kérdésekre gyors és megalapozott válaszok kellenek azért, hogy a szervezet működése kontrollált keretek között biztosított legyen.

A beszerzések digitalizációjával kapcsolatban született egy tanulmány, melyben a szerző konkrét példákon keresztül ismerteti, hogy egy beszerzést támogató rendszer milyen előnyöket nyújt. A back-office tevékenységek többsége az elmúlt időszakban átesett a digitalizáción (pl. HR, iratkezelés, pénzügy), a beszerzési területen azonban kevés jó gyakorlat figyelhető meg. Domináns a hagyományos papír alapú jóváhagyás, az e-mailekkel történő kommunikáció és a különféle, rendezetlen módon tárolt elektronikus állományok. A szerző röviden ismerteti a CPS (Clarity Procurement System) beszerzés támogató szoftvert, amely a fentebb említett problémákra fókuszál. A szoftver rendelkezik „gyárilag” előkészített folyamatokkal és funkcionalitással a beszerzések különböző tevékenységeinek kezelésére, azok lebonyolítására, és egyúttal olyan platformon került kialakításra, amely a gyors testreszabást, vagy akár további ügyviteli folyamatok leképezését is lehetővé teszi, annak érdekében, hogy a szervezet belső működési igényeihez igazodjon.

A gyártó bevezetési tapasztalatai szerint egy ilyen eszköz főként az alábbiakban nyújt támogatást:
• megszűnnek a formanyomtatványok hiányos kitöltéséből fakadó iterációk, hatékonyabbá válik a folyamat,
• a beépített ellenőrzési funkcióknak köszönhetően minden szükséges csatolmány rendelkezésre áll a jóváhagyásokhoz,
• garantált a folyamatok szabályszerű lefutása,
• megszűnik az iratok utaztatása, nincs ebből eredő időveszteség,
• nyomon követhető, hogy hol tart a folyamat,
• gyorsan, egyszerűen rendelkezésre áll minden lényeges beszerzési információ a vezetői kontrollhoz, döntésekhez.
A CPS alkalmazás a tervtől az igénykezelésen és az eljárás lebonyolításon keresztül a szerződések kezeléséig négy modulban átfogóan támogatja a (köz)beszerzési tevékenységeket. A rendszer workflow alapú, low-coding platformon került kialakításra.

Hogyan működik a gyakorlatban ennek az eszköznek a bevezetése?

A megrendelői elvárások a termék kész funkciói, illetve a rendszerben felépített közbeszerzési folyamatok alapján gyorsan felmérhetők, azok a meglévő rendszer dokumentációkban hamar átvezethetők, a platform adottságaival pedig rövid idő alatt a bevezetés is végrehajtható. Összeségében 4-6 hét alatt telepítésre átadható egy-egy modul.

A tanulmány megemlít egy olyan Forrester elemzést (Prescriptive Low-Code: The New Quest To Marry The Best Of Packaged And Custom Apps), amely az ún. prescriptive low-code platformon létrehozott alkalmazások előnyeiről szól. Ezek a CPS-hez hasonlóan olyan szoftveres megoldások, amelyek ötvözik a dobozos termék és a low-code előnyeit. Lényege, hogy a low-code alapon előkészített, kész funkcionalitásokkal, alkalmazás blokkokkal, sémákkal rendelkező termékek testreszabása és bevezetése lényegesen gyorsabb tud lenni, mint a hagyományos szoftverek esetében.”

Forrás:
Így gyorsítjuk meg digitálisan a beszerzéseket; Clarity Consulting Kft.; 2023 (PDF)
Az ismertetés első része: Digitalizáció a beszerzéseknél; eGov Hírlevél; 2023. június 11.

Közigazgatás, politika, jog

Rétvári Bence: a kormány megelőlegezi az EU-s forrásokat

„Magyarország, a magyar gazdaság szerencsére olyan helyzetben van, hogy meg tudja előlegezni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió (EU) jelenleg nem utal el, pedig ezek járnának Magyarországnak – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szombaton, a vácdukai pihenő és rekreációs park átadóünnepségén.

Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében megvalósított fejlesztéseket is európai uniós forrásból kellett volna finanszírozni, de mivel az EU nem utalta el a Magyarországnak járó forrásokat, a magyar kormány megelőlegezte ezt a települések számára. Összességében 200 milliárd forintot juttattak így a településeknek – mondta.

Az államtitkár úgy fogalmazott: lehet nyomást gyakorolni ránk, lehet visszatartani a saját forrásainkat, de a magyar gazdaság olyan állapotban van, hogy ki tudjuk pótolni a saját bevételeinkből, a saját forrásainkból, hogy a települések ne szenvedjenek kárt.

A parlamenti államtitkár hangoztatta: a TOP Plusz projektek közül a vácdukai az aranyérmes, ennek a településnek sikerült először elkészülnie a fejlesztésével. Hozzátette, hogy sok település még csak a szerződéskötésnél tart.

A vácdukai pihenő és rekreációs park több mint 170 millió forint vissza nem térítendő támogatásból készült el. A pályázati forrás segítségével tizenhatezer négyzetméter zöld felületen családbarát közparkot alakítottak a sportpályához közel. A fejlesztés keretében gyalogutat, futókört, rekreációs ligetet, gyermekjátszó- és piknikhelyet létestettek. A projekt részeként virágágyásokat telepítettek, bokrokat, fákat ültettek, sor került a patakmeder és forrás helyreállítására, valamint település gémeskútjának felújítására.”

Forrás:
Rétvári Bence: a kormány megelőlegezi az EU-s forrásokat; Infostart / MTI; 2023. szeptember 23.

35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul, része a gazdaság és társadalom digitális átmenetének támogatása

„Lezárult a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, megjelent a három fő területre koncentráló pályázat – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa közé kerüljön, Európában pedig a legjobb 10 ország közé, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot. A programban írták ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot, amely főként kis- és középvállalkozások (kkv), valamint egyetemek, kutatóintézetek számára elérhető. Elsősorban a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöld átállás területén várják az innovációs fejlesztési pályázatokat – közölte. Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy Magyarország a nyári adatok alapján kategóriát lépett: feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma az átlagos európai szintre lépett. A célok közé sorolta a kutatók-fejlesztők számának növelését, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve 9000 kutató-fejlesztő legyen, továbbá a szabadalmak és az innovátor kkv-k számának megduplázását, mert ez tudja előre vinni a magyar gazdaságot.

Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke ismertette, augusztus 26-ig 117-en 300 megjegyzést fűztek a pályázathoz a társadalmi egyeztetésen. A pályázat részletei az útmutatókkal az NKFIH honlapján már elérhetőek. A szakmai vélemény iránti kérelmek benyújtása 2023. szeptember 28-án 12.00 órától 2023. október 05. délig lehetséges. A támogatói-szakértői véleményeket decemberben hirdetik majd meg. A pályázók maximum 30 százalék előleget kaphatnak, a megvalósítási időszak legtöbbször 24 hónapos, ami alatt a teljes pályázati összeg 85 százalékát fizetik ki. A finanszírozásból 15 százalékos részt visszatartanak, hogy érdekeltté tegyék a pályázókat a fenntartási időszakban vállalt kötelezettségek végrehajtására – ismertette. A pályázatokat 250 tagú szakértői gárda értékeli; a megvalósítás alatt folyamatos szakmai ellenőrzést végeznek félévente. Arról is beszélt, hogy komoly, legalább 2-3 szoros túljelentkezést várnak, mert két éve nem volt hasonló nagyságrendű piaci pályázat. Készen állnak a túljelentkezés kezelésére megfelelő informatikával és emberi erőforrással is – tette hozzá az NKFIH elnöke.”

Forrás:
35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2023. szeptember 21.
Fókuszterületi innovációs projektek támogatása 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH); 2023. szeptember 21.
(A pályázati keretösszeg: 35 milliárd forint, melyből…10 milliárd forintot a gazdaság és társadalom digitális átmenetének támogatása fókuszterületre…allokál a Támogató.)

Átadták az Év Digitális Faluja díjakat

„A Vidékfejlesztési Program keretében 2415 település nyert el támogatást fejlesztéseik megvalósítására, innovatív digitalizációs megoldásaik ösztönzésére pedig új lehetőség is nyílni fog a Közös Agrárpolitika pályázati rendszerében – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Az Év Digitális Faluja díjátadó ünnepségen.

Az elmúlt tíz év vidékpolitikája számtalan eszközzel járult hozzá a kistelepüléseinken élők életminőségének javításához – emlékeztetett az államtitkár. Mint mondta, az Agrárminisztérium jelentős segítséget nyújtott ebben, a Vidékfejlesztési Program keretében a közel 3200 hazai településből 2415 nyert valamely fejlesztésére támogatást. Az érintett településeken összesen 240 milliárd forint értékben több, mint 5700 projektet támogatott a szaktárca, amelyekből például külterületi utak újulhattak meg, szennyvízkezelési fejlesztések valósultak meg, településképet javító beruházások készülhettek el vagy megújulhattak a piacterek. Mindezzel a vidéki településeken élők életminősége javult, a szolgáltatások palettája bővült, azok színvonala emelkedett.

Az új pályázati rendszerben az eddigieknél még szélesebb eszköztárral segíti az Agrárminisztérium a fejlődni kívánó vidéki közösségeket. 2027-ig 450 millió euróval gazdálkodhatunk a kistelepüléseket segítő vidékfejlesztési intézkedéseink révén, amelyből szándékunk szerint jelentős összeg jut majd a települési önkormányzatok és a helyben lévő vállalkozások, szervezetek együttműködésének keretében megvalósuló projektekre, legyen szó biomassza alapú energetikai projektekről, aktív turisztikai fejlesztésekről vagy éppen települési digitális alapú megoldások elősegítéséről – mondta Feldman Zsolt.

Az Év Digitális Faluja díjakat a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ítéli oda évente a technológiai innovációkat alkalmazó 5000 lakos alatti Kárpát-medencei települések számára. A díj célja, hogy a települések képesek legyenek a lehető legnagyobb körben használni és bemutatni a digitális fejlesztéseket, kiaknázva a bennük rejlő adottságokat. A díjazás által széles körben megismerhetővé válnak a már létező hazai digitális jógyakorlatok, elősegítve ezzel a települések közötti együttműködések kialakulását, a helyi közösségek erősítését és a térségszintű fejlesztések elterjedését.

Az Év Digitális Faluja díjat négy kategóriában ítélték oda: az Innovatív települési környezet kategória díjazottja a vajdasági Bácsfeketehegy, a Fenntartható épített és természeti környezet kategória díjazottja Csemő, az Innovatív társadalmi és közösségi jólét kategória díjazottja Csatár, az Innovatív gazdasági ökoszisztéma díjazottja pedig Bükkszentkereszt lett. A különdíjasok: Zalaszentiván, Arló, Bödeháza és Sajószöged.”

Forrás:
Átadták az Év Digitális Faluja díjakat; Agrárminisztérium; 2023. szeptember 21.

Európai Unió

Next Generation EU: jól halad előre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása

„A Bizottság a mai napon elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a Next Generation EU középpontjában álló 800 milliárd eurós reform- és beruházási eszköz – végrehajtásáról szóló második éves jelentését.

A jelentés bemutatja, milyen eredményeket ért el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tagállamok gazdasági és társadalmi rezilienciájának növelése, valamint a REPowerEU terv megvalósítása terén – ez utóbbi az EU válasza az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra.

A jelentés kiemeli, milyen előnyökkel szolgál az RRF, ez az egyedülálló teljesítményalapú eszköz, amelynek keretében az uniós források kifizetése a tagállamok sajátos kihívásainak és az EU prioritásainak figyelembevételével elfogadott mérföldkövek és célok teljesítésétől függ. A dokumentumból az is kiderül, hogy jelentős előrelépés történt az átláthatóság és az EU pénzügyi érdekeinek védelme terén.

A tagállamok és az összes érdekelt fél, valamint az Európai Parlament és a Tanács szorosan együttműködtek ezen eredmények elérése érdekében.

További előrelépés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása terén

A mai napig a Bizottsághoz 21 tagállamtól összesen 34 kifizetési kérelem érkezett, és 153,4 milliárd euró folyósítására került sor az elfogadott beruházások és reformok végrehajtására. A Tanács négy felülvizsgált, REPowerEU-fejezetet is tartalmazó tervet már el is fogadott, további 17 felülvizsgált terv pedig a bizottsági értékelés szakaszánál tart.

A jelentés számos példán keresztül ismerteti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás hogyan segítette elő átalakító hatású reformok és beruházások megvalósítását. Jelentős előrelépés történt az RRF mind a hat szakpolitikai pillérének megvalósítása terén. Az RRF így kedvező változásokat idéz elő számos területeken, köztük az éghajlati és digitális átállás, a szociális fellépés, az egészségügy, valamint a társadalmi-gazdasági és intézményi reziliencia terén. Hatásai nemcsak az egyes tagállamokban érzékelhetők, hanem Unió-szerte támogatják a gazdasági konvergenciát, valamint a társadalmi és területi kohéziót.

Így például több mint 6 millióan vettek részt olyan oktatási és képzési programokban, melyek az RRF révén részesültek finanszírozásban, 1,4 millió vállalkozás jutott támogatáshoz, 5,8 millió embernek nyújtottak segítséget az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal – például áradásokkal és erdőtüzekkel – szembeni védelmi intézkedések, a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása pedig 22 millió megawattóra (MWh) megtakarítást eredményezett az energiafogyasztás terén.

Miközben folyamatosan halad előre az RRF által finanszírozott intézkedések bevezetése, a Bizottság továbbra is sikeresen mozgósított forrásokat a tőkepiacokon az eszköz finanszírozására, és a Next Generation EU keretében eddig több mint 44 milliárd euró összegben bocsátott ki zöldkötvényt.

Nagy fokú átláthatóság

A Bizottság arra törekszik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására rendkívül világos és átlátható módon kerüljön sor, a jogi követelményeken túlmenően is. Ennek a törekvésnek a jegyében eddig hat iránymutató feljegyzést tett közzé, hogy támogassa a nemzeti hatóságokat és pontosításokkal szolgáljon. Ez a célja a mai jelentésben ismertetett keretnek is, amely a mérföldkövek és célok esetleges visszafordításának kezelésére szolgál.

A Bizottság rengeteg információt oszt meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz weboldalán, többek között az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről is. Ma közzétettük az országoldalak frissített változatait is, amelyek jobban szemléltetik, milyen szerepet játszik az RRF a REPowerEU terv végrehajtásában, és ismertetik, hogyan módosultak az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet közelmúltbeli módosítása értelmében a tagállamok kötelesek információkat közzétenni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből a legmagasabb összegű finanszírozásban részesült 100 végső kedvezményezettről. A Bizottság azóta felkérte a tagállamokat, hogy mielőbb tegyék elérhetővé ezeket az adatokat, melyeket most összesít a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblán. Ez az online portál nyomon követi az RRF egészének és az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a végrehajtása terén elért eredményeket. Emellett a láthatóság és az átláthatóság további növelése érdekében a Bizottság idén online interaktív térképet hozott létre, mely megjeleníti az egyes tagállamokban az RRF támogatásával megvalósuló projekteket.

Említést érdemel az is, hogy 11 magas szintű helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédre került sor annak érdekében, hogy a Bizottság megvitassa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az Európai Parlamenttel, és hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel foglalkozó informális szakértői csoport 21 találkozót tartott a Bizottság és a tagállamok képviselőinek részvételével.

Az EU pénzügyi érdekeinek erőteljes védelme

2023-ban – figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Számvevőszék ajánlásait is – a Bizottság még jobban megszilárdította kontrollrendszerét. Ez azt a célt szolgálta, hogy további biztosíték garantálja az RRF forrásainak szabályszerű felhasználását és az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét azokon a biztosítékokon túl, amelyekről az elsődleges felelősséget viselő tagállamok kötelesek gondoskodni.

A Bizottság eddig 14 kockázatalapú utólagos ellenőrzést végzett a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan, hogy további bizonyosságot szerezzen arról, valóban kielégítő-e a teljesítésük, a tagállamok által adott tájékoztatásnak megfelelően. Azt követően, hogy az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése során megbizonyosodott arról, hogy a nemzeti kontrollrendszerek megfelelő védelmet biztosítanak az Unió pénzügyi érdekeinek, a Bizottság e rendszerek tekintetében 27 ellenőrzést is végzett, és az év végéig valamennyi tagállamban legalább egy ellenőrzésre sort fog keríteni.

A biztosi testület tagjai a következőképpen nyilatkoztak a témában:

Ursula von der Leyen elnök kijelentette: „A világjárvány okozta gazdasági visszaesést követő helyreállítás jól halad, és ebben a Next Generation EU is szerepet játszik. Kórházak és iskolák építéséhez és korszerűsítéséhez biztosítottunk forrásokat, támogattuk a vállalkozásokat és a családokat, valamint ellenállóképesebbé tettük Uniónkat, hogy a helyreállítás előnyeiből senki se maradjon ki. Ilyen Európa, amikor a legjobb oldalát mutatja. A mai éves jelentés összegzi ezeket az eredményeket, és felvázolja a 2026-ig megvalósítandó lépéseket.”

Háttér-információk

A ma közzétett jelentés a második a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírtak szerint a Bizottság által készítendő éves jelentések sorában, amelyek az RRF végrehajtásáról számolnak be az eszköz teljes élettartama alatt. A jelentés megállapításait a felek figyelembe fogják venni az uniós intézmények között, illetve az érintett felekkel az RRF végrehajtásáról folytatott párbeszéd során.

A jelentésben szereplő információk az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a Bizottság értékelése szerinti tartalmán, a tagállamok által 2023 áprilisáig a féléves jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése keretében bejelentett adatokon, valamint az RRF megvalósítása terén 2023. szeptember 1-jéig végbement fejleményeken alapulnak.

További információk

Tájékoztató a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló éves jelentésről

Második éves jelentés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege

Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla

Kérdések és válaszok: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Idézet(ek)

„A világjárvány okozta gazdasági visszaesést követő helyreállítás jól halad, és ebben a Next Generation EU is szerepet játszik. Kórházak és iskolák építéséhez és korszerűsítéséhez biztosítottunk forrásokat, támogattuk a vállalkozásokat és a családokat, valamint ellenállóképesebbé tettük Uniónkat, hogy a helyreállítás előnyeiből senki se maradjon ki. Ilyen Európa, amikor a legjobb oldalát mutatja. A mai éves jelentés összegzi ezeket az eredményeket, és felvázolja a 2026-ig megvalósítandó lépéseket.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission – 19/09/2023

„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről ma közzétett második jelentés megerősíti, hogy Európa jól halad előre ezen egyedülálló eszköz megvalósítása terén. Egymást követik a kifizetési kérelmek és kifizetések, azzal párhuzamosan, ahogy a tagállamok fokozatosan teljesítik azokat a célokat és mérföldköveket, amelyek hozzájárulnak gazdaságaik és társadalmaik átalakításához, és ezáltal ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak és felkészültebben nézzenek szembe a jövő kihívásaival. Már most is látjuk, mekkora áttörést hozott az RRF, mely több mint két éve működik, és amelynek futamideje három év múlva ér véget. Az eszköz hozzájárult a strukturális reformok ösztönzéséhez, fokozta a beruházások hatását, és kellően rugalmas maradt a körülmények gyors változása ellenére. Munkánk azonban még korántsem ért véget, és 2026-ig fokoznunk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának ütemét, hogy az EU egésze részesülhessen az RRF nyújtotta előnyökből.” – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök – 19/09/2023

„A két és fél éve útnak indított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beváltja a hozzá fűzött ígéreteket. Legyen szó a tiszta energiáról vagy a nagy sebességű internetről, a képzésről és az oktatásról vagy az árvízvédelemről, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai olyan kulcsfontosságú beruházásokat és reformokat támogatnak, amelyek már most is javítják európaiak millióinak életét. Az elkövetkezendő három évben azonban még rengeteg a tennivalónk. A Bizottság készen áll arra, hogy továbbra is támogassa a tagállamokat abban, hogy a lehető legjobban tudjanak élni ezzel a történelmi jelentőségű lehetőséggel.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos – 19/09/2023”

Forrás:
Next Generation EU: jól halad előre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása; Európai Bizottság; 2023. szeptember 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Öt év alatt 30 százalékkal gyorsult az ügyintézés a kormányablakokban, mondta György István

„Öt év alatt 30 százalékkal gyorsult az ügyintézés a kormányablakokban, miközben folyamatosan nő a kormányhivatalokban dolgozók munkája iránti bizalom és az ügyfelek elégedettsége – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán, Budapesten.

György István a területi államigazgatási szervek dolgozóinak képzését célzó, 8 milliárd forintos európai uniós projekt zárórendezvényén elmondta: az elmúlt évek fejlesztéseinek – köztük ennek a továbbképzésnek – az eredménye az ügyfelek számára is érzékelhető. Az állampolgári visszajelzések szerint ugyanis nő a kormányhivatalokban dolgozóik munkája iránti bizalom és az ügyfelek elégedettsége is emelkedik, ez most már 80 százalék feletti – hangzott el.

Hozzátette: 2017-ben még 12 perc volt a kormányablakokban az egy ügyfélre eső átlagos kiszolgálási idő, tavaly ez már 8,5 perc volt, vagyis az ügyintézés átlagosan 30 százalékkal gyorsult. A kollégák egyre biztosabb kézzel és tudással intézik el az állampolgárok ügyeit – emelte ki az államtitkár.

A politikus elmondta, a Miniszterelnökség, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. alkotta konzorcium által megvalósított projekt célja az volt, hogy a területi államigazgatásban dolgozók képzése révén javuljon az ügyintézés minősége, nőjön az ügyfelek és munkatársak elégedettsége.

György István elmondta, a projekt 38 ezer dolgozó képzését biztosította, a projekt sikerességi mutatója 96,5 százalékos volt, vagyis majdnem 37 ezren sikeresen teljesítették a képzést. A munkatársaknak 30 különféle belső képzést, workshopot tartottak, ezek részben a szakmai tudásukat, részben pedig a kommunikációs képességeiket fejlesztette. Az államtitkár szerint a kormányablakok munkatársai a képzésnek is köszönhetően egyre jobban magukénak érzik a területi közigazgatás új, ügyfélbarát, szolgáltatói szemléletét.

Jelezte: folytatják az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek kiterjesztését, és dolgoznak a bárhonnan elérhető „virtuális kormányablak” megvalósításán.

Uzsák Katalin, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára előadásában a projekt jelentőségét méltatva emlékeztetett rá, bár fontosak a technikai fejlesztések, a digitalizáció, de a minőségi közigazgatási munka alapkövei a képzett, felkészült, motivált munkavállalók.”

Forrás:
György István: Öt év alatt 30 százalékkal gyorsult az ügyintézés a kormányablakokban; Magyar Hírlap / MTI; 2023. szeptember 20.

Közös célok reményében: Dorogon a Központi Címregiszter

„A Központi Címregiszterhez, azaz KCR-hez kapcsolódó továbbképzésen tartottak előadásokat a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási és geodéziai szakértői Dorog városában, szeptember 11-én. A gyakorlati fókuszú prezentációkból a Komárom-Esztergom Vármegyei polgármesteri hivatali ügyintézők a KCR használatának lehetőségeiről, jogi hátteréről és ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatáról szerezhettek naprakész tudást.

Szakmai napon osztották meg tudásukat szeptember 11-én Dorogon a Lechner Tudásközpont Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóságának szakértői. A polgármesteri hivatalokban dolgozó ügyintézőknek szervezett szakmai nap fókuszában a Központi Címregiszterhez (KCR) kapcsolódó önkormányzati és ingatlanügyi hatósági feladatellátás témaköre állt.

A hallgatóság sorait a környező önkormányzatok jegyzői feladatellátását segítő ügyintézői alkották. Elsőként Jánossy András, a Lechner Tudásközpont geodéziai vezető szakértője által összeállított Közös Célok Reményében… a Lechner ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásai című videóelőadásra került sor. A hallgatóság betekintést kapott a hazai ingatlan-nyilvántartás kezdeteiről és történetéről, a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszereiről, valamint az állampolgároknak és intézményeknek szóló, Lechner Tudásközpont által biztosított, elektronikus ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokról is.

Darabánt Miklós TAKARNET ügyfélszolgálati felelős az Ingatlan-nyilvántartás–Központi Címregiszter kapcsolata és földügyi megközelítése témában ismertette a KCR jogi és igazgatási hátterét, valamint az ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatát.

Végezetül – a megelőző gondolatmenetet folytatva és a jogi környezetre vissza-vissza utalva – Nagy Péter ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő tartotta meg a tárgyhoz kapcsolódóan a gyakorlati kérdéseket felvázoló, az életből vett példákkal sűrűn tűzdelt előadását.

2015 előtt Magyarországon a közigazgatás nem rendelkezett egységes, központi, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Az ingatlanok címadatai 2015 januárja óta kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba a Központi Címregiszterből automatikus címadatátvétel útján. Korábban a címek a különböző címnyilvántartások változtatásai és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok miatt nem egységes szellemben készültek, különböző, elkülönült jogszabályok rendelkeztek róluk, a címkezelés nem volt egységes. A „Közhiteles címregiszter kialakítása” projekt keretében kialakították a hazai címkezelés egységes jogszabályi környezetét igazgatási folyamatait és megvalósult egy központi teljes címnyilvántartás. A címregiszter nyilvántartás adatai elérhetővé váltak a közigazgatás szereplői számára.

Az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó szakmai napot Dorog Város Önkormányzata szervezte. A helyszíneként szolgáló művelődési házzal szemben található parkban helyezkedik el, a városra oly jellemző tevékenységhez, a bányászathoz kapcsolódó, Jubileumi Bányász Emlékmű is.”

Forrás:
Közös célok reményében: Dorogon a Központi Címregiszter; Jánossy András; Lechner Tudásközpont; 2023. szeptember 18.

Megújul a 112-es segélyhívó rendszer, az európai segélyhívószámra épülő új Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112)

„Készül az európai segélyhívószámra épülő új Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) megújítására a kormányzat.

Az ESR-112 megbízható működése elengedhetetlen feltétele az élet- és vagyonbiztonság védelmének, a közbiztonság fenntartásának, a katasztrófák megelőzésének. Ennek érdekében biztosítani kell a rendszer külső érdekektől független, megbízható működését, üzemeltetését, valamint folyamatos fejlesztését – olvasható a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban.

A segélyhívó rendszer megújítására 3 év alatt több mint 12 milliárd forintot költ az állam a Belügyminisztérium büdzséjéből, a következő ütemezésben:
* 2023-as költségvetésből 678,7 millió forint,
* a 2024-esből 5,611 milliárd forint,
* 2025-ben pedig további 5,672 milliárd forint.

Az ESR-112-t több mint 30 évvel ezelőtt az Európai Unió kezdeményezésére hozták létre, azóta nem kell minden országban eltérő segélyhívó számokat észben tartani.

Itthon az ügyeleti telefonszámok rendszere épp változóban van, de a 112-es szám mindettől függetlenül működik, más célt is szolgál. Csató Gábor korábban az InfoRádióban elmondta: baj esetén továbbra is a 112-t, más egészségügyi probléma esetén délután négytől az új, 1830-as számot hívhatják a betegek azokban a vármegyékben, ahol ez a rendszer már bevezetésre került.”

Forrás:
Nagy változás jön a 112-es segélyhívó rendszerében; Infostart; 2023. szeptember 22.
1409/2023. (IX. 21.) Korm. határozat az európai segélyhívószámra épülő új Egységes Segélyhívó Rendszer – ESR112 Hívásfogadó Rendszer megújításához szükséges forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1409/2023. (IX. 21.) Korm. határozata az európai segélyhívószámra épülő új Egységes Segélyhívó Rendszer – ESR112 Hívásfogadó Rendszer megújításához szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 133. szám; 2023. szeptember 21.; 7968. o. (PDF)

Lezárult az Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali rendszer (AKD) fejlesztése

„A Belügyminisztérium által vezetett konzorcium kitűzött célja egy olyan integrált szolgáltatás kialakítása volt, amelynek ügyintézési folyamatba építésével egy közigazgatási ügy indítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül is megvalósulhatnak. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, 977,55 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósult meg.
A KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20-2020-00001 azonosítószámú, „Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” elnevezésű kiemelt projektben megvalósult AKD szolgáltatás fejlesztésével egy olyan elbíráló, döntéstámogató modul jött létre, amely mérlegelést nem igénylő ügyek esetében az ügytípus beazonosítását követően, automatikusan képes döntést hozni a szükséges információk rendelkezésre állása esetén, ugyanakkor biztosítja a lehetőséget az ügyintézői beavatkozásra is.
Az AKD hatókörébe elsősorban a back office ügyintézési folyamatok támogatása tartoztak bele – amely eddig nem kapott szélesebb körben használható informatikai megoldást –, ugyanakkor az AKD képes a front, ügyfél oldali folyamatok támogatására is.
A fejlesztés eredményeként 10 db különböző ügytípus esetében vált elérhetővé az AKD szolgáltatással történő ügyintézés lehetősége, melynek köszönhetően az állampolgárok egyes ügyeiket, mint például a gépjármű átírás, gépjármű üzembentartó bejelentése, 2023. szeptember 30-át követően akár automatikusan, emberi beavatkozás és személyes ügyintézés nélkül is el tudják végezni. Az újonnan fejlesztett „Állampolgári Bejelentő” elnevezésű alkalmazás használatával megfelelő azonosítást követően bárki számára lehetőség nyílik rendőrségi bejelentések megtételére okostelefonra letöltött (Android és iOS) alkalmazás segítségével.
A hatósági döntéshozatali folyamatok során az emberi beavatkozás informatikai alkalmazásokkal való kiváltása jelentősen hozzájárulhat a kiszámítható, transzparens, korrupciós kockázatoktól mentes közigazgatási ügyintézéshez.
A projektről bővebb információt a https://bmprojektek.kormany.hu/automatikus-kozigazgatasi-donteshozatali-akd-rendszer-szeusz-kialakitasa oldalon olvashatnak.”

Forrás:
Lezárult az Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali rendszer (AKD) fejlesztése – gyors, átlátható ügyintézés; Belügyminisztérium; 2023. szeptember 19.(PDF)
Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása, KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20-2020-00001, projektbemutató kiadvány ; Belügyminisztérium; 2023 (PDF)
Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása, megvalósítás – projektzáró kiadvány ; Belügyminisztérium; 2023 (PDF)

Technika, tudomány, MI

Előzetes szakpolitikai megfontolások a generatív MI kormányzásához

„A generatív MI kérdésekre és utasításokta válaszul új tartalmakat hoz létre. Minden valószínűség szerint számos ágazatot – pl. oktatás, szórakoztatás, egészségügy, tudományos kutatás – át fog alakítani. Ezek a technológiák azonban kritikus társadalmi és politikai kihívásokat is jelentenek, amelyekkel a politikai döntéshozóknak szembe kell nézniük: lehetséges munkaerőpiaci hatások, szerzői jogi bizonytalanságok, a társadalmi elfogultság fennmaradásához kapcsolódó kockázatok, valamint a dezinformáció és a manipulált tartalom létrehozásával kapcsolatos visszaélések lehetősége. A következmények kiterjedhetnek a téves információk és a félretájékoztatás terjesztésére, a diszkrimináció állandósítására, a közbeszéd és a piacok torzítására, valamint az erőszakra való felbujtásra. A kormányok felismerve a generatív MI átalakító hatását aktívan dolgoznak ezen problémák megoldásán. Jelen dokumentum célja, hogy formálja ezeket a politikai szempontokat és válaszokat, és támogassa a döntéshozókat a megoldások kidolgozásában.”

Forrás:
Initial policy considerations for generative artificial intelligence; Philippe Lorenz, Karine Perset and Jamie Berryhill; OECD Artificial Intelligence Papers; OECD; 2023. szeptember 18.
Letöltés PDF-ben

Parlamentek a mesterséges intelligencia kapujában konferencia

„REGISZTRÁCIÓ
A regisztráció határideje 2023. szeptember 22., 12:00

2023. szeptember 27. 14:00 Országház, Delegációs Terem

Parlamentek a mesterséges intelligencia kapujában konferencia

A részvételi lehetőséget a terem befogadóképességének figyelembevételével, a regisztráció sorrendjében biztosítjuk.

14:00 A konferencia megnyitása
Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója

14:10 Mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások más államok parlamentjeiben
Bárány Tibor törvényhozási főigazgató-helyettes előadása az Európai Parlamenti Kutatási és Dokumentációs Központ (ECPRD) parlamentközi hálózatában részes más parlamentek mesterséges intelligencia alapú megoldásairól

14:30 A brazil Nemzeti Kongresszusban működő MI-rendszer (Ulysses) bemutatása
Patricia Almeida, a brazil parlament (National Congress) informatikai igazgatójának előadása a mesterséges intelligencia alapú, a parlamenti munkát számos területen támogató Ulysses-rendszer kialakításának folyamatáról – online bekapcsolódással, angol nyelven, magyar szinkrontolmácsolással

14:50 A mesterséges intelligencia nyelvi képességei használatának előnyei és veszélyei a parlamenti munkában
Prószéky Gábor Dsc., a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának
egyetemi tanára, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója

15:10 Kérdések
15:25 Szünet

15:40 A nagy nyelvi modellek és a jogalkotás lehetséges kapcsolódási pontjai
Ződi Zsolt Phd., a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos
főmunkatársa

16:00 A bizalmi elv – a mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a népképviseletre és törvényhozásra
Prof. Dr. Smuk Péter Phd., a Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja

16:20 A MI adatvédelmi aspektusai
Dr. habil. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke

16:40 Kérdések
16:55 A konferencia zárása
Elhangzottak összegzése, további gondolkodási, együttműködési irányok meghatározása”

Forrás:
Parlamentek a mesterséges intelligencia kapujában konferencia; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2023. szeptember

A G7 országok Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamata és a generatív mesterséges intelligencia (MI)

„2023 májusában a G7 országok vezetői megvitatandó témákat jelöltek meg a Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamat számára, és felszólítottak a generatív MI lehetőségeinek és kihívásainak korai felmérésére. Ez a jelentés a G7-tagoknak készült kérdőív eredményeit mutatja be, amelyet azért dolgoztak ki, hogy támogassa a felmérést, és segítse a G7-ek megbeszélését a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos közös szakpolitikai prioritásokról. Ezenkívül rövid áttekintést ad a generatív mesterséges intelligencia fejlődéséről történetileg és földrajzilag (országok között). A jelentés és a kérdőív eredményei időbeli pillanatképet mutatnak: a 2023 első felében azonosított trendeket jelzik a gyorsan fejlődő technológiai területen. A jelentés segítette a G7 országokat a Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamattal kapcsolatos ismereteik bővítésében és a megbeszélések strukturálásában.”

Forrás:
G7 Hiroshima Process on Generative Artificial Intelligence (AI). Towards a G7 Common Understanding on Generative AI; OECD; 2023. szeptember 7.
Letöltés PDF-ben.
Lásd még:
G7 Hiroshima AI Process G7 Digital & Tech Ministers’ Statement; Politico.eu; 2023. szeptember 7. (PDF)
G-7 Leaders Agree to Set Up ‘Hiroshima Process’ to Govern AI; Marika Katanuma; Bloomberg; 2023. május 20.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A kommunikációs infrastruktúra biztonságának növelése

„A kommunikációs hálózatok digitális biztonsága kulcsfontosságú társadalmaink működése szempontjából. Négy irányzat alakítja a hálózatokat, növelve a digitális biztonság fontosságát: i) a kommunikációs hálózatok növekvő kritikussága, ii) a hálózatok virtualizációja és a felhőszolgáltatások használata, iii) a hálózatok nyitottabbá tétele és iv) az MI hálózati szerepe. Ezek a trendek előnyöket és kihívásokat egyaránt jelentenek a digitális biztonság számára. Míg a digitális biztonság végső soron a magánszereplők (például hálózatüzemeltetők és beszállítóik) döntéseitől függ, a jelentés kiemeli, hogy a kormányok milyen szerepet játszhatnak a kommunikációs hálózatok digitális biztonságának fokozásában. Felvázolja azokat a kulcsfontosságú szakpolitikai célokat és lépéseket, amelyeket a kormányok megtehetnek a legjobb gyakorlatok elfogadásának ösztönzése és az érdekelt felek támogatása érdekében a digitális biztonság optimális szintjének elérésében, a puha szabályozástól a sokkal szigorúbb bevatkozásokig.”

Forrás:
Enhancing the security of communication infrastructure; OECD Digital Economy Papers, No. 358; OECD; 2023. szeptember 13.
Letöltés PDF-ben

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Digitális szuverenitás (Európai Unió): hatályba lépett a csipekről szóló európai jogszabály (European Chips Act)

„A mai napon lép hatályba a csipekről szóló európai jogszabály. A jogszabállyal egy olyan átfogó intézkedéscsomag kerül bevezetésre, amelynek célja, hogy a félvezető-technológiák és -alkalmazások terén biztosítsa az EU ellátásbiztonságát, rezilienciáját és technológiai vezető szerepét.

A félvezetők a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a félvezetők központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Továbbá erős geostratégiai érdekek övezik őket és a globális technológiai verseny homlokterében állnak.

A csipekről szóló európai jogszabály konkrétan megerősíti az uniós gyártási tevékenységeket, felélénkíti az európai tervezési ökoszisztémát és az értéklánc egészében támogatja a kapacitásbővítést és az innovációt. Célja, hogy 2030-ra az Európai Unió piaci részesedése elérje a 20%-ot, vagyis a jelenlegi globális piaci részesedés kétszeresét.

A csipekről szóló európai jogszabály három pillére

A csipekről szóló európai jogszabály három fő pillérből áll.

Az első pillér – az Európai Csipkezdeményezés – Európa technológiai vezető szerepét azáltal erősíti, hogy megkönnyíti a tudástranszfert a laboratóriumok és a gyártólétesítmények között, áthidalja a kutatás és az innováció, valamint az ipari tevékenységek közötti szakadékot, és előmozdítja az innovatív technológiák európai vállalkozások általi ipari hasznosítását. Az Európai Csipkezdeményezést elsősorban a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás hajtja végre.

A kezdeményezés 3,3 milliárd EUR összegű uniós támogatásban részesül, amelyet várhatóan hasonló összegű tagállami források egészítenek majd ki. Ez a beruházás konkrétan olyan tevékenységeket fog támogatni, mint a fejlett kísérleti gyártósorok létrehozása az innováció és a technológiafejlesztés felgyorsítása érdekében, felhőalapú tervezési platform kifejlesztése, kompetenciaközpontok létrehozása, kvantumcsipek kifejlesztése, valamint a hitelfinanszírozáshoz és a saját tőkéhez való hozzáférést megkönnyítő Csipfinanszírozási Alap létrehozása.

A csipekről szóló európai jogszabály második pillére az állami és magánszereplőket hivatott ösztönözni arra, hogy ruházzanak be a csipgyártók és beszállítóik gyártási létesítményeibe.

A második pillér egy olyan keretet hoz létre, amely beruházások vonzásával és a termelési kapacitás növelésével biztosítja az ellátás biztonságát a félvezetőgyártásban. Ehhez felállít egy rendszert, melynek keretében az Unióban a maguk nemében első gyártólétesítmények „integrált gyártólétesítménynek” vagy „nyílt uniós üzemnek” minősíthetők. Ezek a létesítmények – az Unió érdekeit szem előtt tartva – hozzájárulnak az ellátás biztonságához és az ökoszisztéma rezilienciájához. A Bizottság a csipekről szóló jogszabályra irányuló javaslat közzétételekor már jelezte, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban állami támogatás nyújtható a maguk nemében első létesítményeknek.

A csipekről szóló európai jogszabály harmadik pillére egy koordinációs mechanizmust hozott létre a tagállamok és a Bizottság között a tagállamokkal való és a tagállamok közötti együttműködés megerősítésére, a félvezető-ellátás nyomon követésére, a kereslet felmérésére, a hiány előrejelzésére, és ha szükséges, a válságszakasz aktiválására. Első lépésként 2023. április 18-án létrejött a félvezetőkkel kapcsolatos riasztási rendszer. A rendszer lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy jelentsék a félvezető-ellátási lánc zavarait.

A következő lépések

Szintén a mai napon lép hatályba a csipekkel foglalkozó közös vállalkozásról szóló rendelet, amely lehetővé teszi, hogy megkezdődjön az Európai Csipkezdeményezés fő részének végrehajtása. Emellett a Csipfinanszírozási Alap is megkezdi tevékenységét. A csipekről szóló jogszabály hatálybalépésével hivatalosan megkezdődik a félvezetőkkel foglalkozó újonnan létrehozott európai testület munkája is, amely a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti koordináció fő platformja lesz.

A második pillér keretében az ipar a tervezett „maguk nemében első” létesítmények esetében kérelmezheti az „integrált gyártólétesítmény” vagy a „nyílt uniós üzem” státusz odaítélését. Ez a státusz lehetővé teszi e létesítmények Unión belüli létrehozását és működtetését, és ezáltal az adminisztratív kérelmekkel és az engedélyekkel kapcsolatos egyszerűsített megközelítés alkalmazását. Az ilyen státuszt elnyert létesítményeknek továbbá meg kell felelniük azoknak a kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy válság idején hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez, és megbízhatóak legyenek csipszállítóként.

Háttér-információk

A közös európai félvezetőgyártási ágazatra vonatkozó stratégiát először a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen jelentette be az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében. 2022 februárjában a Bizottság a csipekről szóló európai jogszabály mellett egy, az érdekelt felek körében végzett célzott felmérést tett közzé, hogy részletes információkat gyűjtsön a csipek és a félvezetők iránti keresletről, és jobban megértse, milyen hatással van Európa iparára a csiphiány. 2022 februárjában a Bizottság javaslatot tett a csipekről szóló európai jogszabályra. 2023 áprilisában az Európai Parlament és az uniós tagállamok között politikai megállapodás jött létre a csipekről szóló európai jogszabállyal kapcsolatban. Az intézkedések végrehajtásával Európa elérheti a Digitális évtized 2030 keretein belül kitűzött célokat, amelyek elősegítenék egy zöldebb és befogadóbb digitális Európa létrehozását.

További információk

Ma lép hatályba a csipekről szóló európai jogszabály: Kérdések és válaszok

A csipekről szóló európai jogszabály: Kérdések és válaszok

A csipekről szóló európai jogszabály: Online tájékoztató

A csipekről szóló európai jogszabály: Tájékoztató

Közlemény a csipekről szóló európai jogszabályról

Idézet(ek)

„A csipek terén való vezető szerepért globális verseny folyik, és Európának e tekintetben aktív szerepet kell játszania. Az EU-ban sok tehetséges ember dolgozik, és nagy kutatási kapacitással rendelkezünk, de ezeket az adottságokat nem sikerül kamatoztatni a technológiák gyártása és bevezetése terén. A csipekről szóló jogszabály segíteni fogja a beruházásokat és a kutatási létesítményeket, hogy Európa olyan innovációs hatalommá váljon, amely jelentős szerepet tölt be a globális piacon.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 21/09/2023

„A csipekről szóló európai jogszabály mai hatálybalépésével Európa döntő lépést tesz saját sorsának alakítása terén. Már most is zajlanak beruházások, amelyekhez jelentős állami finanszírozás és szilárd szabályozási keret társul. A jövő piacain olyan ipari hatalommá fogunk válni, amely képes mind kiforrott, mind fejlett félvezetőkkel ellátni Európát és a világot. Olyan félvezetőkkel, amelyek a jövőnket, valamint az ipari és a védelmi bázisunkat alakító technológiák alapvető építőelemei.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 21/09/2023”

Forrás:
Digitális szuverenitás: A mai napon lép hatályba a csipekről szóló európai jogszabály; Európai Bizottság; 2023. szeptember 21.

Szakirodalom

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A tanulmány számba veszi azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a periférikus térségek fejlődéséhez, bemutatja azokat a beavatkozási sajátosságokat, amelyek biztosítják e feltételek teljesülését, illetőleg összehasonlítja azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a különböző beavatkozási formák számára rendelkezésre állnak. A LEADER fejlesztési megközelítés mellett ismertetésre kerülnek a Magyar Falu Program célkitűzései és támogatotti köre. A tanulmány részleteiben elemzi Baranya megye támogatottságát, illetve példaként beemeli a Hegyháti járás összehasonlító eredményeit is. A forráseloszlási sajátosságok rámutatnak arra, hogy nem elég csupán a pénzügyi feltétel, a települések fejlődéséhez szükségesek egyéb tényezők is. Végül – az előnyök és hátrányok, valamint egyes számszerűsíthető eredmények mérlegelése alapján – egyértelműnek tűnik az, hogy csak olyan fejlesztési módszer lehet hosszú távon is sikeres a perifériák felzárkóztatásában, amely alulról építkezve, a belső erőforrásokra támaszkodva, a partnerség elve alapján a komplex kérdésekre komplex válaszokat, megoldásokat kínál.”

Forrás:
Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben; Finta István, Horeczki Réka; Tér és Társadalom; https://doi.org/10.17649/TET.37.3.3501; 37. évf., 3. szám; 2023; 53-76. o. (PDF)

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása – empirikus tapasztalatok

„A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az érdekkiegyenlítő, rásegítő, helyzetbe hozó mechanizmusok gyengeségével vagy hiányával. Általános felismerés, hogy a decentralizált döntési mechanizmusok nemcsak a jó kormányzás értékei, feltételei szempontjából fontosak, hanem kedveznek a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának is. A tanulmányban bemutatott vizsgálati eredmények szerint sem a megye, sem a járás, sem a kistérség, sem a városi központok nem tudnak térbeli integráló szerepet betölteni, tágabb értelemben területi érdekeket képviselni. A vákuumot az egyéni országgyűlési képviselők töltik ki egy olyan térbeli körzetrendszerben, amelynek nincs intézményes, szabályozott eszköze a fejlesztési tervezéshez és forráselosztáshoz. A központosított tervezés és forráselosztás, miután nem rendelkezik elegendő információval és nem kényszerül rá a területi szereplőkkel való kompromisszumokra, érvényesíteni tudja a nemzeti fejlesztési prioritásokat, amelyek azonban ritkán kedveznek a periférikus térségeknek. Ez a kormányzási modell Baranya megyében még hátrányosabb a perifériák számára, mint általában, nem csak azért, mert az aprófalvas településszerkezet, a határ menti fekvés eleve forráshiányt okoz, hanem azért is, mert sem az erőforráshiányos megyeszékhely, sem a többnyire stagnáló kisvárosok nem vették át a térbeli integráció feladatát. Sajátos módon a vélemények által is visszaigazolt centralizált hatalmi szerkezet ellenére a megkérdezettek túlnyomó többsége alapvetően fontosnak tartja a helyi vezetés szerepét. A tér nélküli hatalom és a hatalom nélküli tér hátránya összeadódik.”

Forrás:
Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása – empirikus tapasztalatok; Pálné Kovács Ilona, Finta István, Brucker Balázs, Pénzár Árpád; Tér és Társadalom; https://doi.org/10.17649/TET.37.3.3501; 37. évf., 3. szám;; 2023; 119-147. o. (PDF)

A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020

„A tanulmány a versenyelőny/versenyhátrány szempontjából együttesen vizsgálja a járások társadalmi innovációs potenciálját és versenyképességét. Míg a szerzők korábbi társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásaiban önállóan tanulmányozták a társadalmi innováció folyamatát, szintjeit, érintettjeit, valamint kapcsolatát a műszaki és technológiai innovációval, addig jelen kutatásukban a társadalmi innovációs potenciál által kialakított komplex mutatót elemzik. A társadalmi innovációs potenciál és a versenyelőny tényezői a fenntartható értékteremtés gondolati síkján fűzhetők össze, amely újszerűen a verseny fogalmához kapcsolja a társadalmi jólét és jóllét növelését. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi innováció folyamatának mérési kihívásaira, valamint a társadalmi innovációs kezdeményezések hatásának mérésére. A szerzők kutatásuk keretei között meghatározzák a magyarországi járások társadalmi innovációs potenciáljának komplex mutatóját, melynek segítségével azt vizsgálják, hogy mennyiben kapcsolódnak a legfontosabb területi folyamatok a mutató által meghatározott jellemzőkhöz. A területi versenyképesség és a társadalmi innovációs potenciál közötti összefüggést elemzik Magyarország járásai vonatkozásában. A tanulmány arról is következtetéseket von le, hogy az eredmények hogyan alkalmazhatók a járások gazdaságfejlesztési döntéseinek előkészítésében”

Forrás:
A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020; Veresné Somosi Marian, Tóth Géza, Varga Krisztina; Területi Statisztika; https://doi.org/10.15196/TS630402; 63(4), 2023; 445-465. o. (PDF)

Átalakító hatású innovációs politika a gyakorlatban Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak nekünk a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervek (Recovery and Resilience Plans) az átalakító és az innovációs szakpolitikák összekapcsolásáról?

A kormányok egyre inkább alkalmazzák a kutatási és innovációs (K+I) politikát a gazdasági és társadalmi változások előmozdítása érdekében. Azonban nem tudjuk, hogy ezek a politikák hogyan függenek össze a társadalmi-technikai átalakulásokkal. A jelentés ezt az összefüggést vizsgálja Ausztria, Finnország és Svédország helyreállítási és alkalmazkodási terveinek (RRP) összehasonlításával, amelyeket a Covid-19 után a NextGenerationEU keretrendszer keretében fogalmaztak meg. A jelentés jelentős eltéréseket talál az RRP-k tartalmában, folyamatában és átalakító értékében az egyes országokban. A nemzeti RRP-k tartalmi különbségei, valamint a hajlandóság és képesség az RRP-k által kínált lehetőség megragadására és az átalakulás ösztönzésére a meglévő nemzeti szakpolitikai feltételekkel magyarázható. Meglepő módon a K+I politika szerepe az RRP-ben a vártnál kevésbé fontos, annak ellenére, hogy ennek a szakirodalomban és a politikai retorikában kiemelt jelentősége van. A jelentés végül meghatározza az átalakító innovációs politika következményeit, valamint további lehetséges kutatási területeket.”

Forrás:
Transformative innovation policy in practice in Austria, Finland and Sweden; Sylvia Schwaag Serger, Bernhard Dachs, Paula Kivimaa, David Lazarevic, Jani Lukkarinen, Lennart Stenberg and Matthias Weber; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers; OECD; 2023. július 24.
Letöltés PDF-ben

39. szám, 2023. szeptember 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom