Skip to main content

11. szám, 2024. március 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány mellett állandó jelleggel működő Stratégiai Tanácsadó Testület alakult

„A veszélyek korában Magyarország békéjének és biztonságának erősítése, valamint a magyar emberek életfeltételeinek javítása a Kormány legfontosabb célkitűzése.

Ennek a munkának a támogatása érdekében született döntés a Kormány mellett állandó jelleggel működő Stratégiai Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) megalakításáról. A Testület célja, hogy elemzésekkel és tanácsokkal segítse a Kormány és a miniszterelnök munkáját a kormányzás egyes területeinek stratégiai szempontból történő áttekintésén keresztül, különös tekintettel a kormányzati működés szuverenitási, társadalmi, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kockázatokkal szembeni ellenálló képességére.

A Testület elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A Testület működésével összefüggő feladatok ellátásáról a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti keretei között működő titkárság gondoskodik, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója irányít.

A Testület többi tagját a mai nappal a miniszterelnök kérte fel. A tanácsadó szervezet 2024. március 14-i dátummal, az alábbi személyi körrel kezdi meg működését:

Dr. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, korábban több alkalommal kormánybiztos, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának 2000 és 2002 között alapító főigazgatója, majd 2010 és 2015 között főigazgatója.

Prof. dr. Kovács Árpád mérnök, közgazdász, 1997 és 2009 között az Állami Számvevőszék elnöke, 2004-től 2007-ig a számvevőszékek világszervezetének, az INTOSAI kormányzó tanácsának az elnöke, a Költségvetési Tanács volt elnöke.

Kovács József nemzeti információs államtitkár. 1985 és 2012 között a Magyar Honvédség állományában törzstiszti és parancsnoki beosztásokat látott el, többek között a magyar KFOR kontingens, valamint az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokaként teljesített szolgálatot. 2012 és 2018 között a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, 2018-tól nemzeti információs államtitkár.

Dr. Maróth Miklós, a miniszterelnök tanácsadója a tudománypolitika tárgykörét érintő kérdésekben. Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszikafilológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-tól 2014-ig alelnöke. 1992 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja. 2007-2010-ig az Union Académique Internationale elnöke, és azóta tiszteletbeli elnöke. 2019-től 2023-ig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke.

Papp Károly polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár. 2013-tól 2018-ig országos rendőrfőkapitány, majd a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója volt. 2020-tól a Belügyminisztérium belbiztonsági államtitkára, 2022-től a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkára.

Prof. dr. Stumpf István alkotmányjogász, politológus, egyetemi tanár, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2010 és 2019 között alkotmánybíró. 2021-től 2022-ig a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, 2021-től 2023-ig a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.”

Forrás:
Közlemény a Stratégiai Tanácsadó Testület megalakulásáról; Kormányzati Tájékoztatási Központ; 2024. március 4.
—

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján Stratégiai Tanácsadó Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.

2. A Testület

a) stratégiai szempontból áttekinti a kormányzás egyes területeit;

b) megvizsgálja az állami és különösen a kormányzati működés szuverenitási, társadalmi, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kockázatokkal szembeni ellenállóképességét, és e tárgykörben javaslatokat fogalmaz meg;

c) az a) és a b) alpont szerinti tevékenysége során meghallgathatja a tárgykörben felelős minisztereket, valamint a miniszterek irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek (a továbbiakban együtt: kormányzati szervek) vezetőit, illetve háttéranyagokat kérhet kormányzati szervektől.

3. A Kormány felkéri a 2. pont c) alpontjának hatálya alá nem tartozó állami szervek vezetőit, hogy együttműködésükkel segítsék a Testület munkáját és 2. pont szerinti tevékenységének ellátását.

4. A Testület elnöke a miniszterelnök politikai igazgatója. A Testület elnöke a Testület tagja.

5. A Testület elnökén kívül a Testület további

a) tagjainak száma legalább 5 fő, megbízatásuk a megbízás visszavonásáig tart;

b) tagjait a miniszterelnök kéri fel;

c) tagja tevékenységéért az államtitkári illetménnyel azonos mértékű tiszteletdíjra és államtitkári szintű, kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult;

d) tagja a c) alpont szerinti tiszteletdíjáról, valamint juttatásairól lemondhat.

6. A Testület szükség szerint ülésezik, üléseit a Testület elnöke hívja össze. A Testület működése szabályait maga határozza meg.

7. A Testület működésével összefüggő szakmai előkészítő és adminisztratív feladatok ellátásáról a Miniszterelnöki Kabinetirodán működő titkárság gondoskodik, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója irányít. A Testület titkára a miniszterelnök politikai igazgatója által kijelölt személy.”

Forrás:
1044/2024. (III. 6.) Korm. határozat a Stratégiai Tanácsadó Testületről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1044/2024. (III. 6.) Korm. határozata a Stratégiai Tanácsadó Testületről; Magyar Közlöny; 2024. évi 26. szám; 2024. március 6.; 1501. oldal (PDF)

Életbe lépett az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabálya (Digital Markets Act – DMA)

„Az Apple, a Google, a Meta és mások évekig korlátlanul működtek, az új törvények és szabályozások azonban végül arra kényszerítik őket, hogy jelentős változtatásokat hajtsanak végre termékeiken és üzleti tevékenységükön. A Google kénytelen megváltoztatni bizonyos keresési eredmények megjelenítésének módját. A Windows-felhasználók többé nem a Bing internetes keresőeszközét fogják alapértelmezés szerint használni, az Apple pedig az iPhone- és iPad-felhasználók számára először kénytelen hozzáférést biztosítani a rivális alkalmazásboltokhoz és fizetési rendszerekhez.

A technológiai óriások a mai határidő előtt sokat készültek arra, hogy megfeleljenek a digitális gazdaságban a verseny fokozását célzó új európai uniós jogszabálynak. A digitális piacokról szóló törvény előírja, hogy a legnagyobb technológiai vállalatoknak át kell alakítaniuk egyes termékeik működését, hogy a kisebb riválisok nagyobb hozzáférést kaphassanak a felhasználókhoz. Ezek a változtatások leginkább a Microsoft, az Apple, a Google, a Meta cégeket érintik. A helyzet az Egyesült Államokban is változik, a technológiai óriáscégek lassan kénytelenek felhagyni azokkal a gyakorlatokkal, amelyek szövetségi trösztellenes vizsgálatok tárgyát képezik. Az Apple például megkönnyíti az Android-felhasználók számára az iMessage termékével való interakciót, amely témában az amerikai Igazságügyi Minisztérium vizsgálódik.

„Ez fordulópont” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság brüsszeli alelnöke, aki az elmúlt évtized nagy részét a technológiai óriásokkal folytatott harccal töltötte. „Az önszabályozásnak vége.” Az Apple, az Amazon, a Google, a Microsoft és a Meta évtizedeken át kevés szabály és korlátozás mellett robogott előre. Ahogy hatalmuk, gazdagságuk és hatókörük nőtt, úgy indult meg ellenük a szabályozási tevékenység, a jogalkotás és a jogi ügyek hulláma Európában, az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában. Most végre elérkezett az a globális fordulópont, amely a legnagyobb technológiai vállalatok megfékezését célozza.

A vállalatok kénytelenek megváltoztatni az általuk kínált mindennapi technológiát, beleértve a közösségi médiaszolgáltatások eszközeit és funkcióit, ami különösen az európai felhasználók számára lesz érezhető. A cégek olyan változtatásokat is végrehajtanak, amelyek kevésbé láthatóak, például üzleti modelljeik, üzletkötési és adatmegosztási gyakorlataik tekintetében. A változás mértéke nyilvánvaló az Apple-nél. A Szilícium-völgyi vállalat egykor az App Store-t világszerte egységes piactérként kínálta, most azonban az új törvények és bírósági döntések miatt más szabályok vonatkoznak az App Store fejlesztőire Dél-Koreában, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. A vállalat egy másik európai uniós törvény miatt elhagyta az iPhone saját tervezésű csatlakozóját, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli iPhone-ok olyan töltővel rendelkeznek majd, amely nem Apple-eszközökkel is működik.

A módosítások azt jelentik, hogy az emberek technológiai tapasztalatai egyre inkább különbözni fognak attól függően, hogy hol élnek. Európában az Instagram, a TikTok és a Snapchat 18 év alatti felhasználói már nem láthatnak személyes adataikon alapuló hirdetéseket, ami a digitális szolgáltatásokról szóló 2022-es törvény (Digital Services Act) eredménye. A világ más részein a fiatalok továbbra is látnak ilyen hirdetéseket ezeken a platformokon. „A technológiai ipar éretté válik, és egyre inkább olyan lesz, mint a banki, az autóipari és az egészségügyi ágazat, ahol a vállalatok a helyi törvényekhez és szabályozásokhoz igazítják termékeiket és szolgáltatásaikat” – mondta Greg Taylor, az Oxfordi Egyetem professzora, aki a technológiai piacok versenyével foglalkozik. „Ez a technológiai ágazat szabályozásának módjában bekövetkezett változást jelent„ – mondta. „Bár az EU az első a sorban, a világ más joghatóságai is próbálkoznak hasonló dolgokkal”.

Még ha a nagy technológiai cégek változtatásokat is eszközölnek, a kisebb riválisok, például a Spotify szerint világszerte sokkal több kormányzati intézkedésre van szükség. (Hétfőn az Apple-t 1,8 milliárd eurós, azaz 1,95 milliárd dolláros bírsággal sújtották az uniós szabályozó hatóságok, amiért akadályozta a versenyt a zenei streaming-riválisok között.) Sok cég továbbra is rekordnyereségről és eladásokról számol be. A Microsoft, a Meta, az Amazon, az Apple és az Alphabet, a Google anyavállalata új csúcsokra segítette a tőzsdét. Összevont piaci értékük 2019 vége óta több mint kétszeresére, közel 10,6 billió dollárra nőtt.

De még az új szabályok kidolgozói szerint sem reális feltételezni, hogy az új törvények és rendeletek azonnal kiszorítanák az olyan domináns vállalatokat, mint a Google vagy az Apple. Andreas Schwab – az Európai Parlament DMA-ért felelős előadója – elmondta, hogy a remény az, hogy idővel a szabályok, ha szigorúan betartják őket, teret adnak az új belépőknek a megjelenéshez és a növekedéshez. „A fordulópontot akkor érjük el, ha nagyobb lesz a verseny, és nem csak néhány termék változik” – mondta Schwab, aki az elmúlt évben Brazíliába, Japánba, Dél-Koreába és Szingapúrba utazott, hogy bemutassa az Európai Unió új technológiára vonatkozó szabályait. „Lehet, hogy egy év múlva azt mondjuk, hogy fontosak voltak, de lehet, hogy egy év múlva azt mondjuk, hogy ez egy vicc, mert a változások nem jelentettek semmit.”

Kevés törvény kényszerítette a technológiai cégeket annyi kiigazításra, mint a digitális piacokról szóló törvény. Az EU 2022-ben fogadta el, hogy megakadályozza, hogy a legnagyobb techcégek egymásra épülő szolgáltatásaikat és mély zsebeiket arra használják, hogy a felhasználókat bezárják saját ökoszisztémájukba és a riválisokat elnyomják. A törvény az online hirdetéstől kezdve az üzenetküldő alkalmazásokon át az alkalmazásfizetési módszerekig mindent érint. A jogsértők globális bevételeik akár 20 százalékának megfelelő büntetésre is számíthatnak. A technológiai vállalatok már több mint egy éve tárgyalnak a brüsszeli uniós szabályozókkal termékeik, szolgáltatásaik és üzleti tevékenységeik módosításáról, hogy megfeleljenek a törvénynek.

Januárban a Google közölte, hogy csökkenteni fogja saját szolgáltatásainak láthatóságát a keresési eredményekben, és inkább a riválisokra fog hivatkozni az olyan lekérdezéseknél, mint például a repülőjegyek és az éttermek. A vállalat ígéretet tett arra is, hogy az európai felhasználók korlátozhatják a személyes adatok megosztását az olyan szolgáltatások között, mint a kereső, a YouTube és a Chrome – ez az adatvédelmi csoportok által régóta követelt változás. Az Apple közölte, hogy a rivális alkalmazásboltokat és fizetési szolgáltatásokat lehetővé tevő változtatás mellett az új iPhone-t használó európai ügyfelek egy olyan képernyőt fognak látni, amelyen kiválaszthatják az alapértelmezett böngészőt, ahelyett, hogy az iPhone automatikusan az Apple böngészőjét, a Safarit állítaná be.

Ezzel nagyjából egy időben kezdte meg hatását a digitális szolgáltatásokról szóló törvény is, amely a tiltott online tartalmak ellen hivatott fellépni. Az európai felhasználók új eszközöket kaptak a káros tartalmak bejelentésére. Az olyan online platformok, mint a Google és a Meta többé nem engedhetik meg a hirdetőknek, hogy etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik és szexuális irányultságuk alapján célozzák meg a felhasználókat. A TikTok és az Instagram felhasználói azt is választhatják, hogy a személyes adataik alapján egy algoritmus által kiválasztott, ajánlott tartalom nélküli posztokat lássanak.

Európa agresszív megközelítését külföldön is egyre többen követik. Ausztráliában egy 2021-es törvény kötelezte az olyan vállalatokat, mint az Alphabet és a Meta, hogy fizessenek az ország médiumainak a híreknek az oldalaikon való terjesztéséért, ami becslések szerint 100 millió dollár értékű üzletet bevételt eredményezett nekik. Egy hete a Meta közölte, hogy nem újítja meg az ausztrál médiavállalatokkal kötött megállapodásokat, ami további kormányzati lépésekhez vezethet. Indonéziában a TikTok tavaly bezárta online vásárlási szolgáltatását, miután az ország betiltotta az e-kereskedelmi tranzakciókat a közösségi média platformokon. Nepál tavaly teljesen betiltotta a TikTokot – India 2020-ban tiltotta be az alkalmazást.

Az Egyesült Államokban is egyre nagyobb a lendület. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, az FTC 2020-ban beperelte a Metát, azzal érvelve, hogy a vállalat a fiatal riválisok felvásárlásával kioltotta a születőben lévő versenyt. Tavaly beperelte az Amazont, mert azt állította, hogy a vállalat kiszorította a kiskereskedőket az oldaláról. Az Igazságügyi Minisztérium a Google ellen is trösztellenes pert indított, és már az év első felében az Apple ellen is indíthat egyet. Az ügyek eredményeképpen a vállalatoknak változtatniuk kell a gyakorlatukon, vagy akár részlegesen fel is bonthatják őket.

Néhány vállalat olyan kiigazításokat végez, amelyekkel megelőzi az amerikai szabályozó hatóságokat. Júniusban az Amazon ígéretet tett arra, hogy lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy a Prime előfizetési programján keresztül saját logisztikai hálózatának használata nélkül értékesítsenek, és a változtatást még azelőtt jelentette be, hogy a kormány panaszt tett volna az ilyen gyakorlatok versenyellenes volta miatt. A Google az állami főügyészekkel tervezett megállapodás részeként több mobilfizetési lehetőséget engedélyez az alkalmazásfejlesztők számára a sajátjai helyett.

Mindez hosszú folyamat lesz, rengeteg pereskedéssel övezve. A Legfelsőbb Bíróság a múlt hónapban vitákat hallgatott meg arról, hogy Texas és Florida jogszerűen tilthatja-e meg az olyan oldalaknak, mint a Facebook és a TikTok, hogy bizonyos politikai tartalmakat eltávolítsanak. Ha az államok győznek, az felborítja azt, hogy az online platformok hogyan határozhatják meg az oldalukon való részvétel feltételeit az amerikai kormány beavatkozása nélkül. Nu Wexler, a Google, a Meta és az X-re átkeresztelt Twitter washingtoni irodáinak egykori munkatársa szerint a technológiai cégek manapság „több engedményt tesznek”, és „pragmatikusabbak”. „Már nem olyan legyőzhetetlenek, mint öt évvel ezelőtt” – mondta. ”

Forrás:
Életbe lépett az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabálya; SG.hu; 2024. március 7.

Közigazgatás, politika, jog

Hamarosan jöhetnek az önkormányzati csődbiztosok

„A kormány célja, hogy kismértékű tartozások esetén ne induljon az önkormányzatok ellen aránytalan többletterhet jelentő eljárás. Így biztosítaná a kabinet a települések gazdasági-pénzügyi stabilitását – számolt be róla Dukai Miklós államtitkár.

Társadalmi vitára bocsátották a helyi önkormányzatok jogszerű gazdálkodásának helyreállításáért felelős önkormányzati csődbiztosról szóló kormányrendelet tervezetét – derül ki Dukai Miklósnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) önkormányzati államtitkárának közleményéből. Dukai Miklós ebben a kormány kiemelt céljának nevezte, hogy a járvány, az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók ellenére biztosított legyen a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi stabilitása. Ennek érdekében szükségessé vált, hogy megújítsák a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárását érintő törvényi szabályozást – mutatott rá. Az államtitkár közlése szerint ebben bevezetik a csődbiztos fogalmát. Hozzátette: ez a fogalom jobban kifejezi azt az állapotot, ami miatt az önkormányzat gazdálkodási önállóságát jelentősen korlátozó feladatkörrel rendelkező személyt jelölnek ki. Az önkormányzati csődbiztost a kormányhivatal vezetőjének határozatával jelölik ki – tudatta, hozzátéve, hogy a most társadalmi vitára bocsátott kormányrendelet-tervezet az önkormányzati csődbiztos kijelöléséhez és a feladatellátásához szükséges részletszabályokat tartalmazza. A végrehajtási rendelet tervezete a csődbiztos díjazására, jogállására és feladataira, továbbá az önkormányzati csődbiztos kirendelésével összefüggésben az önkormányzat kötelezettségeire vonatkozó szabályokat tartalmazza. A rendelettervezet előírja továbbá az önkormányzat polgármestere, jegyzője és az önkormányzat képviselő-testülete által a közszolgáltatások ellátására létrehozott költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek számára az önkormányzati csődbiztosnak biztosítandó tájékoztatási, betekintési, beengedési és együttműködési kötelezettségeket – fűzte hozzá Dukai Miklós.

Tavaly év végén az Országgyűlés a képviselők 135 igen, 41 nem és kilenc tartózkodó szavazatával elfogadta az eljárással összefüggő törvények módosítását. Eszerint megállapítottak egy olyan minimum tartozási összeget, ami alatt nem indítható adósságrendezési eljárás az önkormányzatoktól. Ennek célja, hogy ha a helyi önkormányzatoknak kismértékű tartozása van, akkor ellenük ne indulhasson az önállóságukat korlátozó, az adóssághoz képest aránytalan többletteherrel járó eljárás.”

Forrás:
Hamarosan jöhetnek az önkormányzati csődbiztosok; Magyar Nemzet / MTI; 2024. március 5.
—

„Arról még decemberben döntött a kabinet, hogy ha egy önkormányzat hiánnyal fogadja el a konszolidált költségvetését, a kormányhivatal csődbiztost jelöl ki, akinek a fizetésképtelenség megelőzése az elsődleges feladata – írja a portfolio.hu. Vagyis nem lehet egy település – és a tulajdonában lévő, 30 milliárd forint mérlegfőösszegű cégek – büdzséjét úgy elfogadni, hogy azok eleve hiánnyal, veszteséggel számolnak, veszélyeztetve ezzel a közszolgáltatásokat (tömegközlekedés, szociális és egyéb ellátások, stb.).

A portál szerint most a kormány a csődbiztosokra vonatkozó tervezetet társadalmi egyeztetésre küldte. Eszerint a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője döntene majd az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről. A határozatokat a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) modulon keresztül kézbesítik.

A csődbiztos széles körű jogokkal rendelkezne.

Például hozzáférhet bármilyen irathoz, intézkedési terveket készíthet, valamint közép- és hosszú észszerűsítheti a gazdálkodást és feladatellátást. Az önkormányzati csődbiztos köteles a tevékenysége során a titoktartásra, kivéve, ha az közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát vagy egyéb törvényben meghatározott kötelezettséget érinti.

A portál szerint a törvénytervezetről kezdett társadalmi egyeztetés március 12-ig tart. A kormány szerint az új szabályok célja a közösségi adósságkezelés hatékonyabbá tétele és az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának biztosítása.”

Forrás:
A bajba jutott önkormányzatok felett a kormány venné át az irányítást; Infostart; 2024. március 5.
Lásd még:
Önkormányzati csődbiztos; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. március 4.

Fontos szakasza zárult le az igazságügyi reformnak

„Az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bejelentette az OBT inkubációs folyamatának lezárulását, amivel az OBT önálló jogi személlyé vált.

Tavaly nyár elején lépett hatályba az igazságügyi reformról szóló törvény, amelynek két fő fókuszpontja volt: az egyik hivatásrenden belüli, a másik pedig a hivatásrendet meghaladó, az ország egészét érintő. A hivatásrenden belüli az Országos Bírói Tanács jogi személyiségének megteremtése, önálló költségvetési szervvé válása és az együttdöntési jogosultság bevezetése. A hivatásrendet meghaladó pedig az a mérföldkő volt, amely az európai uniós forrásokhoz jutásban segített – idézte fel Senyei György, az OBH elnöke.

Az igazságügyi reformot követően az OBT jogköre mostanra kiszélesedett, jogi személlyé vált, önálló költségvetési szerv lett. A felügyeleti jogkört egy együttdöntési jogosultság váltotta fel – mondta az OBH elnöke. Hozzátette: ezt előzte meg a kilenc hónapos inkubációs időszak, amiben az OBH a két szervezet közötti munkamegosztási megállapodás alapján segítette az OBT-t.

A két szervezet közti megállapodást tavaly tavaly júliusban írták alá, decemberben átnézték és megvizsgálták a végrehajtás helyzetét, idén február végén Szabó Péterrel, az OBT elnökével pedig aláírták az inkubációs időszak lezárultáról szóló jegyzőkönyvet.

Az OBH bírósági koordinációs és felügyeleti főosztálya végezte a koordinációs feladatokat az OBH és az OBT között. Arra törekedtek, hogy minden olyan feltételrendszert kialakítsanak, ami segíti az OBT-t a későbbi önálló működésben – ismertette Fazekas Sándor, a főosztály vezetője, aki sikernek tartja az elmúlt kilenc hónapot. Szabó Péter, az OBT elnöke kiemelte: az inkubációs időszak lezárása után, 2024. március 1-jétől az OBT „minden szempontból nagykorú lett” és mostantól az OBH közreműködése nélkül kell eleget tennie alkotmányos, illetve egyéb törvényben rögzített kötelezettségének. A jogszabályi háttér adott ahhoz, hogy az OBT a törvényben rögzített hatásköreit megfelelően tudja végezni – hangsúlyozta Szabó Péter.

Az igazságügyi alkalmazottak illetményével kapcsolatban elhangzott: az OBT február végi ülésén foglalkozott a bérhelyzettel, és jogszabályalkotási kezdeményezéssel élt az Igazságügyi Minisztériumnál. Javasolták az alapilletmény emelését 2024. január 1-jéig visszamenő hatállyal 35 százalékkal, a valorizáció bevezetését és a pótlékok emelését is.”

Forrás:
Fontos szakasza zárult le az igazságügyi reformnak; Erős Hunor; Magyar Nemzet; 2024.03.06.

Rekordmennyiségű adófajta van ma Magyarországon

„A különadók újabb évébe lépve adódik a kérdés, az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindenesetre az elmúlt években össznépi társasjátékká vált számontartani a különböző adófajtákat. 2016-ban 60 adónem volt, aztán évről évre csökkent a számuk, 2022 elejére egészen 51-ig. Sajnos ez a tendencia nem folytatódott, sőt egy év alatt nyolccal nőtt az adók száma. Idén pedig rekord született: összesen 61 adó van hatályban – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzéséből.

Mondhatjuk azt is, hogy az adónemek változásai hűen tükrözik a gazdaság állapotát. Ha ez így van, akkor reménykedjünk, hogy jövő ilyenkor – legalábbis az adók tekintetében – ismét leszálló ágba kerülünk.

Egy tranzakciós illetékkel kevesebb

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése szerint a különadók közül búcsút inthettünk a befektetési vállalkozásokat és hitelintézeteket terhelő, egy 2022-es kormányrendelet szerinti tranzakciós illetéknek, amit még tavaly év közben vezettek ki. Figyelem, ez a tranzakciós illeték nem összetévesztendő egy 2012-es törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetékkel, amely ma is létezik.

2024-ben még egy adófajtától búcsúzhattunk el: év elejétől végre eltörölték a háztartási munka regisztrációs díját, de magát a bejelentési kötelezettséget nem. Megjegyzendő: az amúgy nemes szándékú adó évről évre csak minimális bevételt hozott.

A történethez tartozik, hogy a két búcsúzó adónem mellé viszont négy újat kaptunk.

Egyrészt Magyarországon is életbe léptek a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adók. Ezek célja, hogy az Európai Unióban konszolidáltan 750 millió eurónál nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatcsoportok a globális bevételeik után egységes minimum-adómértékkel (15 százalék) adózzanak, csökkentve a tagállamok közötti káros adóversenyt.
Másrészt ugyancsak új versenyzőként jelent meg a gyógyszergyártói extraprofitadó. Ez a – némileg eltérő névvel tovább élő – gyógyszergyártói különadó mellett, azt kiegészítve és attól kicsit eltérő adóalappal hivatott „szabályozni” a gyógyszergyártók különadóterheit.
Harmadrészt a kormány két újabb adót vetett ki az úgynevezett jelentős szén-dioxid-kibocsátó tevékenységet végző létesítmények üzemeltetőire: a szén-dioxid-kvóta-adót és a szén-dioxid-tranzakciós díjat. Előbbi a kvótával rendelkezők szén-dioxid-kibocsátási mennyiségét, míg utóbbi a kvótával való kereskedést adóztatja meg.

Adó nem vész el, csak átalakul

Van, ahol szűkült az adótárgy, de van, ahol újabb adótárgyakra vetettek ki a sarcot. Előbbire példa a közművezetékek adója, amely az év elejétől már nem vonja hatálya alá a hírközlési vezetékeket. Így ezek után a továbbiakban már nem kell az adót megfizetni. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a turizmusfejlesztési hozzájárulásnál, ahol a hop on/hop off buszoztatást vonták az adó hatálya alá.

Az előbbiektől eltérően a népegészségügyi termékadó (a köznyelv szerint a csipszadó) hatálya egyszerre szűkült és bővült: miközben a termékadó adótárgyai közül eltűnt az alkoholos ital, két újjal egészült ki az adóztatandó termékek köre: a „csemege” és „előrecsomagolt édes, sós tészta” kategóriával, amelyek után immáron termékadót (is) kell fizetni.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint ebben a körben bír hírértékkel a termőföldek végleges más célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék aranykorona-érték alapján számított mértéke, amely valamennyi minőségi osztály tekintetében a háromszorosára nőtt ez év elejétől.
…
Nem reális elvárás
…
A Jalsovszky elemzése szerint a gazdasági-politikai folyamatok továbbra sem teszik lehetővé, hogy a kormány lemondjon a különadók nyújtotta bevételekről.

Közben más folyamatok – úgymint a környezet túlzott igénybevétele vagy a közös piacra káros adóverseny elleni küzdelem – további, szintén új adójogszabályokat eredményeznek. Ezért nem tűnik jelenleg reális elvárásnak az adófajták mértékének jelentős csökkentése.

Az viszont pozitívum, hogy az adóhatóság egyre többféleképpen nyújt támogatást az adózóknak, ideértve például azt is, hogy februártól már az adóhatóságtól is kérhető az áfabevallások kitöltése.”

Forrás:
Hová tűnt a söralátét? Rekordmennyiségű adófajta van ma Magyarországon; Sereg András; Index.hu; 2024. március 8.

Újabb 30 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett Magyarországra

„Újabb 30 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett Magyarországra, ezúttal 75,2 millió euró (29,8 milliárd forint) előfinanszírozás a zöld és digitális átállást célzó beruházásokhoz – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Ezeket a pénzeket a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) keretében használjuk fel – írta a pénzügyi tárca vezetője. Tájékoztatása szerint ezzel az utalással a 2021-2027-es kohéziós keretekből lehívott források összege már 1,22 milliárd euróra emelkedett. Így a keretlehívás tekintetében Magyarország megelőzi a tagországok többségét, a 11. helyen van. December vége óta már több mint 550 milliárd forintot kapott meg hazánk a neki járó, korábban blokkolt forrásokból – jegyezte meg Varga Mihály.”

Forrás:
Újabb 30 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett Magyarországra ; Pénzügyminisztérium; 2024. március 8.

Európai Unió

Az EU Tanácsa elfogadta az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályt (Interoperable Europe Act)

„Az összekapcsolt digitális közigazgatásokból álló hálózat létrehozása, valamint az európai közszféra digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében a Tanács új jogszabályt fogadott el a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály).

„Ennek a rendeletnek az elfogadása kulcsfontosságú esemény az EU digitális átalakulása iránti elkötelezettségünk szempontjából. Az új jogszabály Unió-szerte lehetővé teszi majd a közigazgatási szervek számára a hatékonyabb együttműködést, ezáltal időt és költségeket takarítva meg polgáraink és vállalkozásaink számára. Emellett intézkedéseket vezet be az innováció előmozdítása, valamint a készségek és ismeretek cseréjének fokozása érdekében, amelyek elengedhetetlenek a digitális megoldások sikeres elterjedéséhez.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár

Az új jogszabály főbb célkitűzései

A rendelet – amellett, hogy az innováció ösztönzésére, valamint a készségek és ismeretek cseréjének fokozására irányuló támogatási intézkedésekről rendelkezik – új együttműködési keretet hivatott létrehozni annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek Unió-szerte biztosítani tudják a közszolgáltatások határokon átnyúló zökkenőmentes nyújtását.

Az új jogszabály révén az interoperabilitás irányítását szolgáló struktúra jön létre, amelynek célja egy közös interoperabilitási megoldásokból álló ökoszisztéma létrehozása az uniós közszférában, nevezetesen szabályozói tesztkörnyezetek meghatározása révén. Ennek köszönhetően az uniós tagállamok közigazgatási szervei hozzájárulhatnak az ilyen megoldások kialakításához, felhasználhatják azokat, valamint részt vehetnek a közös innovációban és értéket teremthetnek.

A rendelet kulcselemei

Az új rendelet fő elemei az alábbiakban foglalhatók össze:

  • meghatározásra került a „transzeurópai digitális közszolgáltatások” fogalma és fogalommeghatározása a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban
  • a rendelet rendelkezéseket tartalmaz a strukturált uniós együttműködés céljából: ezen együttműködés keretében a közigazgatási szervek olyan projektek keretében dolgoznak együtt, amelyek a tagállamok, valamint a régiók és városok közös felelőssége mellett valósulnak meg
  • a rendelet által létrehozott új struktúra központi elemét alkotó Interoperábilis Európa Testület vezetése alatt áll majd egy többszintű irányítási struktúra
  • lehetőség nyílik az interoperabilitási megoldások megosztására és további felhasználására: ez egy, a megoldásoknak és a közösségi együttműködésnek otthont adó egyablakos ügyintézési pont (az Interoperábilis Európa portál) köré szerveződne. A megoldások megosztását és további felhasználását emellett az innováció előmozdítására, valamint a készségek és ismeretek cseréjének fokozására irányuló intézkedések is támogatnák
  • meghatározásra kerültek a kötelező interoperabilitási értékelés fő céljai és feltételei az arányosság elvével összhangban, hogy ezáltal elkerülhető legyen a nemzeti és a helyi közigazgatások túlterhelése
  • összhangot teremtettek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel az interoperabilitással kapcsolatos szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása és az azokban való részvétel tekintetében

A következő lépések

A rendelet mai elfogadását követően a jogalkotási aktus szövege a következő hetekben kerül kihirdetésre az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Háttér

Az elmúlt években a digitális kormányzati és adatszakértők a jelenlegi európai interoperabilitási keret alapján széles körű közös interoperabilitási együttműködési gyakorlatokat dolgoztak ki. A jelenlegi keret Európa széles körben elismert koncepcionális modellje az interoperabilitás terén. A közelmúltban végzett értékelések azonban rávilágítottak arra, hogy az együttműködés teljesen önkéntes alapokon nyugvó megközelítése komoly korlátokba ütközik.

Az uniós tagállamok ezért egyre nyomatékosabban szorgalmazták az európai interoperabilitási együttműködés megerősítését. Ezt az igényt többek között a 2017-ben Tallinnban, valamint a 2020-ban Berlinben aláírt miniszteri nyilatkozat is tanúsítja. A Bizottság válaszul 2022. november 18-án elfogadta az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatot. A TTE Tanács (Távközlés) 2023. június 2-án nyugtázta a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést, 2023. október 6-án pedig a tagállamok képviselői (Coreper) megállapodtak arról a megbízatásról, amely lehetővé teszi az elnökség számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel. Az első háromoldalú egyeztetésre 2023. október 10-én került sor, 2023. november 13-án pedig a második háromoldalú egyeztetés során ideiglenes megállapodás született. Az Európai Parlament előadója Ivars Ijabs (Renew Europe/LV) volt, a Bizottságot pedig Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos képviselte az intézményközi tárgyalásokon.

”

Forrás:
Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály: a Tanács új jogszabályt fogadott el a digitális közszolgáltatások EU-szerte történő hatékonyabbá tételéről; EU Tanácsa; 2024. március 4.

A „kapuőröknek” a mai naptól kezdve eleget kell tenniük a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt összes kötelezettségnek

„A Bizottság által 2023 szeptemberében kapuőrnek minősített hat vállalat – az Apple, az Alphabet, a Meta, az Amazon, a Microsoft és a ByteDance – a mai naptól kezdve köteles teljes mértékben eleget tenni a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt összes kötelezettségnek.

A digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy versengőbbé és tisztességesebbé tegye a digitális piacokat az EU-ban. Új szabályokat állapít meg 10 meghatározott alapvető platformszolgáltatásra – például a keresőmotorokra, az online piacterekre, az alkalmazás-áruházakra, az online hirdetésekre és az üzenetküldésre – vonatkozóan, és új jogokat biztosít az európai vállalkozások és végfelhasználók számára.

Az EU-ban letelepedett üzleti felhasználók, akik a hat kapuőr által kínált, az ügyfeleik elérését lehetővé tevő szolgáltatásoktól függenek, a mai naptól kezdve új lehetőségekkel élhetnek. Az üzleti felhasználók például:

  • Tisztességes bánásmódban részesülnek és egyenlő versenyfeltételek vonatkoznak rájuk, amikor a kapuőrök szolgáltatásaival versenyeznek a platformjaikon.
  • Kérhetik a kapuőrök szolgáltatásaival való interoperabilitást új innovatív szolgáltatások nyújtása érdekében.
  • Alkalmazásaikat a kapuőr alkalmazás-áruházain kívüli alternatív csatornákon keresztül értékesíthetik.
  • Hozzáférhetnek a kapuőrök platformjain végzett tevékenységeik során generált adatokhoz.
  • A kapuőr platformján kívül hirdethetik ajánlataikat és köthetnek szerződéseket ügyfeleikkel.

A végfelhasználók a nagyobb választék és a fokozott innováció nyújtotta előnyökből részesülnek az európai digitális térben. Az új szabályok értelmében:

  • Újra a végfelhasználók dönthetnek arról, hogy milyen lehetőségeket választanak, és nem függenek a kapuőrök szolgáltatásaitól, például alternatív alkalmazás-áruházakat és szolgáltatásokat választhatnak a kapuőrök által kínáltak helyett.
  • Nagyobb ellenőrzést szereznek adataik felett, ugyanis eldönthetik, hogy engedélyezik-e a kapuőr számára fiókjaik összekapcsolását, ezáltal nyomon követhetik és egyesíthetik személyes adataikat a különböző szolgáltatások között.
  • Egyszerű lesz számukra az adatokhoz való hozzáférés, azok továbbítása és felhasználása a szolgáltatások vagy alkalmazások között, ami zökkenőmentessé teszi a biztonsági adatmentést és a különböző szolgáltatások közötti mozgást.
  • Alternatív elektronikus azonosítási vagy alkalmazáson belüli fizetési szolgáltatásokat használhatnak.

A kapuőrök a határidő előtt megkezdték a digitális piacokról szóló jogszabálynak való megfelelést célzó intézkedések tesztelését, harmadik felek visszajelzéseit követően. A mai naptól kezdve a kapuőröknek bizonyítaniuk kell, hogy ténylegesen megfelelnek a digitális piacokról szóló jogszabálynak, és megfelelési jelentésekben ismertetniük kell a meghozott intézkedéseket. E jelentések nyilvános változata elérhető a Bizottság digitális piacokról szóló jogszabály tárgyú weboldalán. A mai naptól kezdve a kapuőrnek minősített vállalatoknak a jelentés betekinthető változatával együtt be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a fogyasztókat célzó profilalkotásra szolgáló bármely technika függetlenül auditált leírását is.

A Bizottság most gondosan elemezni fogja a megfelelési jelentéseket, és értékeli, hogy a végrehajtott intézkedések eredményesen hozzájárulnak-e a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségek célkitűzéseinek teljesítéséhez. A Bizottság értékelése figyelembe fogja venni az érdekelt felek észrevételeit is, többek között megfelelési műhelytalálkozók keretében, ahol a kapuőrök ismertethetik megoldásaikat.

A Bizottság határozott lépésként hivatalos jogérvényesítési intézkedéseket fog hozni, felhasználva a rendelkezésére álló teljes eszköztárat a digitális piacokról szóló jogszabály teljes körű érvényesítése érdekében.

Amennyiben a Bizottság a digitális piacokról szóló jogszabály megsértését gyanítja, eljárást indíthat az esetleges jogsértés kivizsgálására. A jogszabály megsértése esetén a Bizottság a vállalat teljes világszintű árbevételének legfeljebb 10 %-áig, a jogszabály ismételt megsértése esetén 20 %-áig terjedő bírságot szabhat ki. A jogszabály rendszeres megsértése esetén a Bizottság további korrekciós intézkedéseket fogadhat el, például kötelezheti a kapuőrt, hogy értékesítsen egy üzletágat vagy annak részeit, illetve megtilthatja a kapuőrnek, hogy a rendszeres meg nem feleléshez kapcsolódó további szolgáltatásokat vásároljon fel.

Háttér-információk

A digitális piacokról szóló jogszabály és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az egész EU-ban alkalmazandó egységes szabályrendszert alkot annak érdekében, hogy biztonságosabb digitális tér jöjjön létre, amelyben a felhasználók alapvető jogai védelemben részesülnek, és hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a vállalkozások számára.

A digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy versengő és tisztességes piacokat biztosítson a digitális ágazatban. A jogszabály szabályozza a kapuőröket, melyek az üzleti felhasználók és a fogyasztók között fontos kapuszerepet betöltő nagy digitális platformok, és helyzetükből adódóan szűk keresztmetszetet teremthetnek a digitális gazdaságban.

2023. szeptember 5-én a Bizottság hat vállalatot – nevezetesen az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft vállalatot – minősített kapuőrnek és alapvető platformszolgáltatásaik közül 22-őt nevezett meg. Kapuőrnek való minősítésüket követően a vállalatoknak hat hónapjuk volt arra, hogy megfeleljenek a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljes listájának, több választási lehetőséget és nagyobb szabadságot kínálva a kapuőrök szolgáltatásait igénybe vevő végfelhasználók és üzleti felhasználók számára. A Bizottság éves jelentést [link hozzáadása] tett közzé a digitális piacokról szóló jogszabály 2023. évi végrehajtásáról és a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményekről.

2024. február 12-én a Bizottság négy piaci vizsgálatot zárt le, miután megállapította, hogy az Apple és a Microsoft nem minősíthető kapuőrnek a következő alapvető platformszolgáltatások tekintetében: az Apple iMessage üzenetküldő szolgáltatása, a Microsoft Bing online keresőmotorja, az Edge webböngésző és a Microsoft Advertising online hirdetési szolgáltatása.

2024. március 1-jén a Bizottság értesítéseket kapott a Booking, a ByteDance és az X vállalatoktól a digitális piacokról szóló jogszabály küszöbértékeinek potenciálisan megfelelő szolgáltatásaikról, amelyek miatt az említett vállalatok a kapuőr platformokra vonatkozó új uniós szabályok hatálya alá tartozhatnak. A Bizottság 45 munkanapon belül, azaz legkésőbb 2024. május 13-ig határoz ezekről az értesítésekről.

Idézet(ek)

„A mai naptól kezdve a digitális piacokról szóló jogszabály az általunk fél évvel ezelőtt kapuőrnek minősített összes vállalatra alkalmazandó. Új szabályrendszerünk most nyitottabbá és versengőbbé teszi az online piacokat a kis méretű innovatív vállalkozások számára is, hogy egyenlő esélyekkel vehessenek részt a piacon. Fogyasztóként pedig megfizethetőbb lehetőségek közül választhatunk majd az online piacon. Ez mélyrehatóan megváltoztatja az online piacok működését és megnyitja a digitális piacot, ami valamennyi európai szereplő és felhasználó javát szolgálja.” – Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök

„A mai nap fordulópontot jelent az európai digitális tér számára. A digitális piacokról szóló jogszabály pontos kötelezettségeket állapít meg, és lehetővé teszi szankciók kiszabását a nagy online platformokkal szemben, amennyiben azok nem teljesítik a jogszabályban foglalt kötelezettségeket. Hónapok óta folytattunk megbeszéléseket a kapuőrökkel, hogy segítséget nyújtsunk számukra az alkalmazkodáshoz. Már most láthatjuk a piacon zajló változásokat: a versenytársak alternatív alkalmazás-áruházakat hozhatnak létre, az európai felhasználók nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak adataik felett, és olyan választásokat tehetnek, amelyekre korábban nem volt lehetőségük az alapértelmezett beállítások miatt. Minden olyan vállalatnak, amelyről megállapítást nyer, hogy nem teljesíti a jogszabályban foglalt kötelezettségeket, súlyos szankciókkal kell számolnia, beleértve végső esetben a feldarabolást is.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A kapuőrnek minősített vállalatoknak a mai naptól kezdve eleget kell tenniük a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt összes kötelezettségnek; Európai Bizottság; 2024. március 7.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az európai ipar újjáépítésének feltételeiről tárgyalt Thierry Bretonnal

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon – a magyar Európai Uniós soros elnökségre való felkészülés jegyében – megbeszélést folytatott Thierry Breton belső piacért felelős európai biztossal Brüsszelben.

A miniszter kiemelte: Magyarország célja az egységes piac és az ipar fejlesztése, az ipari értékláncok erősítése, a beszállítói láncok rövidítése, valamint a digitalizáció és modernizációs törekvések támogatása. Ezek mellett további cél a kkv szektor támogatása, egy nemzetközileg is versenyképes pénzügyi szolgáltatói szektor elősegítése, valamint a munkaerő tartalékok hatékony mobilizálása. A magyar elnökség egyik prioritása a versenyképesség növelése, melynek kapcsán a piaci szereplőkkel való aktív párbeszédre és gyakorlati javaslatokra törekszünk.

Nagy Márton a megbeszélésen elmondta, hogy Magyarország álláspontja szerint elengedhetetlen az Európai Unióban az ipar fejlesztése, ennek érdekében pedig minden lehetséges eszközt szükséges megteremteni. Hozzátette: Magyarország nyitott az uniós szinten is átfogó iparstratégia kialakítása iránti tárgyalások folytatására, melyek 2020-ban megszakadtak, és csak egyes részei pl. a Green Deal kerültek elfogadásra. Az új, technológiavezérelt iparágakban Európa nem tölt be vezető szerepet, ezért elsődleges érdek az összekapcsolódás és az unión belüli blokkosodás elkerülése. A stratégiák kialakításánál meg kell hallgatni az iparági szereplőket és a javaslataik alapján szükséges a stratégiákat megalkotni. Magyarország a saját versenyképességi javaslatcsomag megalkotása során így járt el, lényegében a vállalatok alakítják ki a stratégiát, a kormányzat szerepe a javaslatok koherens rendszerben történő elfogadása. Az olyan új iparágakra kell koncentrálni, mint az elektromos autózás és a mesterséges intelligencia – tette hozzá a miniszter.

A felek egyetértettek abban, hogy az unió versenyképességének elősegítése mindennél fontosabb, ez pedig kizárólag együttműködéssel érhető el. A versenyelőny eléréséhez elengedhetetlen az energiaárak letörése, az energia-kitettség csökkentése, megszüntetése. Ezért is fontos a zöld átmenet és az átmenet idejére a nukleáris energia fejlesztése. Ezen felül az Európai Uniónak megfelelő válaszokat szükséges kialakítania az amerikai IRA (Inflation Reduction Act) vonatkozásában is, mivel szükséges lépést tartania az uniónak a nemzetközi trendekkel.

A konstruktív megbeszélés során a felek megerősítették együttműködésüket a gazdasági szereplők és a tagállami hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése terén, és hangsúlyozták, hogy az egységes piacon fontos elkerülni az újabb korlátok létrejöttét.”

Forrás:
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az európai ipar újjáépítésének feltételeiről tárgyalt Thierry Bretonnal; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. március 8.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megújult a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi honlapja

„Új struktúrával, modernebb megjelenéssel érhető el a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi szakterületeinek megújult honlapja.

A megújult honlap a kor követelményeinek és az aktuális trendeknek megfelelően átlátható, letisztult arculatot kapott, ahol a szakterületek tevékenysége iránt érdeklődők könnyebben megtalálják a rájuk vonatkozó legfrissebb információkat, teendőket és tartalmakat.

Segítségével a vállalkozások ezentúl hatékonyabban használhatják ki az elektronikus ügyintézésből fakadó előnyöket, valamint könnyebben és gyorsabban juthatnak a tevékenységükhöz szükséges hiteles információkhoz, ezzel elősegítve szabályos működésüket, hatékonyságuk növelését, versenyképességük javítását. A munkáltatók a jogszabályokban előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek a jövőben gyorsan, modern felületen keresztül tehetnek eleget. A posting funkció segítségével a határon átnyúló kiküldetések rögzítése is jóval egyszerűbbé és követhetőbbé válik. A „gyakran ismételt kérdések” funkció a korábbiakhoz képest átláthatóbb formában jeleníti meg az információkat, a megválaszolt kérdések átlátható, befogadható formában jelennek meg. A felhasználók a vonatkozó űrlap kitöltésével új kérdéseket tehetnek fel, továbbá megismerhetik a korábban feltett kérdések és az azokra adott válaszok anonimizált leírását is.

Új funkcióként szolgál a honlapról elérhető Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa. Az oldallal a Minisztérium egy régóta fennálló munkáltatói igényt elégít ki: segítségével a vállalkozások tevékenységüknek és méretüknek megfelelően, országos szinten tudnak informálódni az elérhető munkavédelmi szakemberek köréről, munkabiztonsági szaktevékenységük ellátását így a számukra legalkalmasabb szakemberre tudják bízni. Az adatbázis a szakemberek önkéntes regisztrációján alapul, a regisztráltak adataikat bármikor módosíthatják vagy törölhetik. Az új honlap immár támogatja a tableten és okostelefonon történő megjelenítést is.”

Forrás:
Megújult a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi honlapja; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. március 4.
Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet

2025. január 1-jétől életbe lép az új TEÁOR nómenklatúra (Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere), a TEÁOR’25

„Az új nómenklatúrával kapcsolatos anyagok az alábbi linkekre kattintva érhetők el:

  • TEÁOR’25 nómenklatúra dokumentumai
  • az új, TEÁOR’25 nómenklatúra keresőprogramja, melyben kódszám és szöveg szerint lehet keresni
  • a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 nómenklatúrák közötti átkódoló program, mely a régi (TEÁOR’08) és az új (TEÁOR’25) kódok átsorolásában nyújt segítséget.

”

Forrás:
Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere; Központi Statisztikai Hivatal; 2024. március 6.

„Rövid leírás

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev. 2.1-nek a magyar nyelvű változata.

Felhívjuk a kedves felhasználók figyelmét, hogy a TEÁOR’25 nómenklatúra 2025.01.01-jén lép életbe! 2024.12.31-ig a TEÁOR’08 hatályos.

Struktúra

Az osztályozás elemeinek kódszámát és megnevezését tartalmazza.

TEÁOR’25-struktúra (xlsx, 135 KB)

Tartalom

Az osztályozás elemeinek tartalmi meghatározása. Segítséget ad az osztályozás kategóriáiba történő besoroláshoz.

Keresőprogram

Az osztályozásban való gyors eligazodást szolgálja. A kódszám és a szöveg szerinti keresés eredményeként megjeleníti az osztályozásban található összes, ilyen kódszám-, illetve szövegrészletet tartalmazó elemet.

TEÁOR’25-keresőprogram

TEÁOR’08–TEÁOR’25 átállást segítő, átkódoló program

Módszertani útmutatók

Az itt található anyagok az osztályozás alkalmazásának elveit, szabályait tartalmazzák.

Fordítókulcs(ok)

Megfeleltetési tábla az osztályozás jelenleg érvényes illetve korábbi változatának elemei között.

Irányadó jogszabály

Az osztályozás alkalmazását elrendelő joganyag:

Régi változatok

Az osztályozás korábbi változatait itt találja.

Kapcsolódó nemzetközi osztályozások

NACE Rev. 2.1

További segítség az osztályozás használatához

Információszolgálat”

Forrás:
Osztályozások – Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’25); Központi Statisztikai Hivatal

Eredményes a gazdaságfehérítés, hatékony az áfacsalások kiszűrése, az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszernek (EKÁER) köszönhetően

„Számos európai uniós tagállam tanulmányozta az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott magyar modellt, az ekáert.

Legutóbb Lengyelország érdeklődött a rendszer továbbfejlesztési lehetőségei iránt. A gazdaságfehérítésben Magyarországon sincs megállás, jövőre hazánk lehet az EU első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. Izer Norbert elmondta: az elmúlt évben 7,1 millió fuvart jelentettek be az adóhivatalnak. A pénzügyőrök – akik kockázatelemzés alapján kiemelten vizsgálják az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályainak betartását – 2023-ban több mint 65 ezer közúti ellenőrzést végeztek. Jelentősen kibővült a tavalyi év óta az ekáer szerepe: amellett, hogy továbbra is ez a leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben, a magyar gazdákat és a fogyasztókat is védi – szögezte le. Hozzátette, a kétes minőségű ukrán gabonaszállítmányokra ugyanis speciális ekáer-bejelentési kötelezettség vonatkozik. Így a behozatali tilalmat nem lehet kijátszani úgy sem, hogy az ukrán gabonát kerülő úton, például Románián keresztül hozzák be. Az ekáer eredményességét a nemzetközi érdeklődésen kívül a statisztika is alátámasztja – nyomatékosította az államtitkár. Tavaly kifejezetten csak az ekáer adatoknak köszönhetően több mint 10 milliárd forint nettó adókülönbözet tárt fel az adóhivatal. A törvénysértések miatt kiszabható mulasztási bírság összege pedig meghaladta a 250 millió forintot. Izer Norbert felhívta a figyelmet arra: az áfacsalókkal szemben is hatékony az ekáer, hiszen sokszor önmagában bizonyítja, hogy az áru eladása után úgy igényelik vissza az áfát, hogy valójában semmilyen értékesítés nem történt, az áru el sem mozdult a raktárból, csak papíron utazott.
Lengyel szakemberek még 2017 februárjában a regisztrációtól kezdve az ellenőrzésen keresztül egész a szankciórendszerig górcső alá vették az utaztatásos áfacsalásokkal szemben hatékony magyar modellt, az ekáert. A magyar példa alapján 2017 májusától, egy az ekáerhez hasonló rendszert vezetett be Lengyelország, idén februárban pedig a rendszer tovább fejlesztésének lehetőségei iránt érdeklődtek. A magyarországihoz hasonló rendszer működik évek óta Romániában és Portugáliában, és folyamatos az érdeklődés a többi tagország részéről is – összegezte az államtitkár. Izer Norbert hangsúlyozta: a magyar adózás történetében is új korszak kezdődött, hiszen az új adófajták bevezetése vagy az adóemelések helyett a kormány a meglévő adókat szedi be egyre hatékonyabban. Aláhúzta, annak érdekében, hogy adóeltitkolók is megfizessék az államkasszát megillető közterheket, számos online eszközt vetett be a kormány, amelyek azóta másolandó modellé váltak világszerte. Az online pénztárgépek 2014 szeptemberi bevezetését követte 2015-ben az ekáer, majd 2018-ban az online számla – idézte fel. A gazdaságfehérítésben nincs megállás, jövőre újabb online eszköz érkezik – szögezte le. Mint mondta: Magyarország lehet az Európai Unió első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát. Az újfajta megoldás nemcsak környezetkímélő és költséghatékony, hanem a fogyasztónak is könnyebbséget hoz és leegyszerűsíti a vásárlást. A nyugta, a garanciajegy papírját ugyanis nem kell őrizgetni, az néhány kattintást követően bármikor elérhető lesz okostelefonon.”

Forrás:
Eredményes a gazdaságfehérítés, hatékony az áfacsalások kiszűrése; Pénzügyminisztérium; 2024. március 7.

Megvolt a Helyi Önkormányzati Adat Platform első próbaüzemének bemutatása

„2024. február 28-án került sor az „Önkormányzati közpénzügyi fejlesztések és önkormányzati kapacitásépítés” című projekt keretében a Helyi Önkormányzati Pénzügyi Munkacsoport ülésére, ahol megtörtént a Helyi Önkormányzati Adat Platform (HÖAP) első próbaüzemének bemutatása. A HÖAP a települési és megyei önkormányzatok, valamint az önkormányzati érdekszövetségek számára készülő internetes alkalmazás. Ez egyrészt a helyi önkormányzati költségvetési döntések támogatásához biztosít összehasonlítási lehetőséget, másrészt elemzési hátteret kínál majd az érdekképviseleti munkához is.

A hibrid formában megtartott ülésen dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ Főtitkára és Conrad Zellmann, az Európa Tanács projekt vezetője üdvözölték a Munkacsoport tagjait.

A Helyi Önkormányzati Adat Platform első szakaszának eredményeként az összehasonlító elemzések számítógépes alkalmazását mutatták be a szakértők. Ez a TÖOSZ Online Platform alatt működő szolgáltatás egyelőre korlátozott számú adat és a belőlük képzett indikátorok elemzésére terjed ki. A második ütemben kerül sor a Magyar Államkincstár adattárházából átvett adatok feldolgozására. Majd ezt követően épül ki a HÖAP teljes pénzügyi adatállománya és bővülnek a tesztüzem szolgáltatásai.

A HÖAP szolgáltatásai más adatgazdáktól átvett információkra épülnek, ami meghatározza az adatok tartalmát és naprakészségét. Ezért a HÖAP inkább elemzésekre alkalmas eszköz és kevésbé a rövidtávú költségvetési tervezés adatigényét szolgálja. Az informatikai fejlesztés eredményeként lehetőség lesz a nyilvános felhasználói funkciók elkülönítésére és az összehasonlító elemzés megjelenítésének látványosabbá tételére. Már folyamatban van a fejlesztési segédlet és a dokumentáció elkészítése, maga a felület pedig várhatóan az idei év első felében lesz elérhető az önkormányzatok számára.

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ Főtitkára és Conrad Zellmann, az Európa Tanács projektvezetője az ülésen ismertették a TÖOSZ Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal közös projektjének helyzetét és a projekt keretében készült szakértői jelentés jelentőségét. A „Kormányzati költségvetési kapcsolatok, adathozzáférés és adatfelhasználás, valamint helyi-központi politikai párbeszéd” című jelentést mindegyik magyar fél elfogadta és így az elérhető az Európa Tanács projektjének honlapján, illetve a TÖOSZ Online Platformon is.

Sorin Ionita¸ a jelentést készítő szakértői csoport vezető szakértője ismertette a hat vizsgált kérdéskört (helyi adózás, kiegyenlítés, adatrendszerek, központi-helyi párbeszéd, igény a lezajlott átalakítások átfogó értékelésére, kapacitásbővítés). Hangsúlyozta, hogy a megfogalmazott ajánlások mellett a jelentés minden egyes témakör esetében konkrét példákat és hasznosítható megoldásokat tartalmaz a szakértők saját országából. Mind a Pénzügyminisztérium, mind a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium képviselői ismételten hangsúlyozták, hogy készek folytatni a szakmai egyeztetéseket és az együttműködést a jelentésben tárgyalt témakörökben.”

Forrás:
Megvolt a Helyi Önkormányzati Adat Platform első próbaüzemének bemutatása; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2024. március 4.

Technika, tudomány, MI

Alapjogi hatásvizsgálat az uniós MI-jogszabályban (AI Act)

„

„A Mesterséges Intelligencia Rendelet[1] kodifikációjának utolsó éve nagyon turbulens lett, főként a generatív mesterséges intelligencia (MI) berobbanása és rohamos terjedése miatt, amelyet a rendelet kissé kapkodva és viharos viták közepette igyekezett valahogy kezelni. Hamarosan erről is[2] – mármint a generatív MI-k szabályozásról a rendeletben – közzéteszünk itt egy blogbejegyzést, addig azonban a rendelet egy nagyon innovatívnak tűnő, ám véleményem szerint problémák sokaságát felvető új intézményét szeretném röviden elemezni, és ennek az innovációnak néhány gyakorlati következményére felhívni a figyelmet.

Az „alapjogi hatásvizsgálatról” (fundamental rights impact assesment) van szó. A legutolsó – még nem végleges, de már ahhoz nagyon közeli – szövegverzióban ez a rendelkezés a „Magas kockázatú rendszerek” (III.) címének az „A magas kockázatú rendszereket fejlesztők és alkalmazók kötelezettségeit” részletező 3. fejezete legvégén, a jelenlegi számozás szerint beszúrt 29a cikk alatt található mint az MI-t alkalmazó (felhasználó, deployer) szervezetek kötelezettsége.

Mint az ismert, és maga a szöveg is utal rá több ponton (például 27. preambulumbekezdés), a jogszabály az Európai Unióban széles körben használt, több tucatnyi terméktípust szabályozó ún. termékmegfelelőségi szabályok mintájára készült. Ezeknek a szabályoknak egy részét fel is sorolja a rendelet II. mellékletében. Olyan termékekről van szó, mint a játékok, gépek, orvosi felszerelések, gázkészülékek stb. Az MI rendelet logikájában és szerkezetében is igyekszik követni ezeket a jogszabályokat: leírja a termékkel (a magas kockázatú mesterséges intelligenciával) kapcsolatos követelményeket, majd a teljes termékelőállítási és forgalmazási láncban az egyes szereplők specifikus kötelezettségeit. A rendeletben található termékkövetelményeket (III. cím 2. fejezet) például a fejlesztőknek (provider) kell nagyrészt betartani, míg mondjuk az importőrnek az a kötelezettsége, hogy az Európai Unión kívülről jövő termékek megfeleljenek az Európai Unió szabályainak. Az alkalmazóknak (deployers) pedig a 29. cikk szerint eredetileg olyasféle kötelezettségeik lettek volna, hogy biztosítsák, hogy a rendszereket a gyártó utasításainak megfelelően használják, azokat megfelelően kiképzett személyzet üzemelteti, az emberi felügyelet folyamatosan biztosított, és hogy a használat közben keletkezett naplófájlokat megőrzik. Ezeket a kötelezettségeket egészítette ki a beszúrt 29a cikk, amely szerint a kockázatos MI-ket alkalmazók egy szűkebb csoportjának előzetes alapjogi hatásvizsgálatot kell elvégezniük.

Ahhoz, hogy megérthessük, hogy mi a probléma ezzel a rendelkezéssel, kissé távolabbról indulok. Az EU termékmegfelelőségi szabályai eddig egytől-egyig fizikai termékekre vonatkoznak, amelyeknek jól körülírható, számszerűsíthető jellemzői vannak (méret, határértékek, tűrések, teljesítménykritériumok stb.), amelyekkel jól lehet kontrollálni azokat a veszélyeket, amelyeket ezek a termékek az életre, az emberek testi épségére, egészségére és a természeti környezetre gyakorolnak. Ha pl. egy játékból több nehézfém oldódik ki, mint egy meghatározott érték, akkor az veszélyes, nem hozható forgalomba.

Az MI rendszerek nem ilyenek. Az MI rendszerek jellemzően szoftverek, amelyek persze elvileg szintén jellemezhetők kvantifikálható paraméterekkel – ilyeneket az MI rendelet is tartalmaz, pl. az általános célú modellek tanításához használt kumulált gépi teljesítményt FLOP-ban, másodpercenként végzett lebegőpontos műveletszámban adja meg [pl. 52a(2) cikk] –, azonban ezeknél a szoftvereknél az általuk produkált output, kimenet, az ajánlás, a döntés, az előrejelzés a lényeg: valójában ez az output a termék, amely veszélyes lehet, és nem maga rendszer. Ez pedig egyfelől a rendszerek „black-box” jellegű működése miatt eleve egy sor bizonytalanságot rejt magában, másfelől – és ez a fontosabb – nemcsak az életre, az egészségre a testi épségre és környezetre jelenthet veszélyt, hanem olyan „puha” emberi jogokra is, mint a diszkriminációmentesség, a magánélet sérthetetlensége, az információs önrendelkezési jog vagy a szólásszabadság.

Mindezt persze felismerte a jogalkotó is, éppen ezért szúrta be az „alapjogi hatásvizsgálatról” szóló passzust a jogszabályba, arra kényszerítve az erre kötelezett szervezeteket, hogy úgy becsüljék meg az emberi jogokra gyakorolt hatást, mintha az, mondjuk, kioldódási határérték lenne. Csakhogy amíg az, hogy mi öl meg egy embert, mi káros az egészségre vagy mi teszi tönkre a természetet, könnyen meghatározható bizonyos mennyiségek definiálásával (persze ez is rejt önkényességet, de ez nem olyan nagy baj, általában a határértékeket alacsonyabbra húzzák, hogy biztosan ne jelentsen az adott termék veszélyt), addig a fentebbi alapjogokat veszélyeztető gépi kimenetek határértékei egyszerűen nem kvantifikálhatóak. Mi az, ami már diszkriminatív és nem „észszerű és arányos megkülönböztetése” bizonyos embercsoportoknak, például egy bankhitel elbírálásakor? Hány adatot kell összekapcsolni és milyen következtetést kell hoznia ahhoz egy segélyek elbírálását vagy ezek utólagos ellenőrzését végző szoftvernek, hogy azt mondhassuk, megsérült a magánélethez való jogom?

Érezzük, hogy ezek olyan jogi, és legfőképpen az etikába torkolló kérdések, amelyekről olykor bölcs alkotmánybírák is hónapokig vitatkoznak, így előzetesen nagyon nehezen eldönthetők. Olykor nem is dönthetők el véglegesen: a politikai közösség megosztott a megítélésüket illetően. Arról ne is beszéljünk, hogy mennyire problematikus, mondjuk, egy bankot arra kényszeríteni, hogy a megtérülési, visszafizetési hajlandósági, fedezeti stb. – azaz üzleti – szempontok felett emberi jogi szempontokat is vegyen figyelembe úgy, hogy tudjuk, a bank nem a saját pénzét, hanem a betétesekét kockáztatja egy hitelkihelyezéskor.

Ugyanis – és itt a másik gond – a rendelkezés a „közjog által szabályozott” szervezeteken kívül bizonyos magánszervezeteket is kötelez az alapjogi hatásvizsgálat elvégzésére. (Arról itt most már végképp nem beszélnék, hogy a „közjog–magánjog” megkülönböztetés egy igen vitatott jogtudományi dichotómia, semmilyen tételes jogi alapja nincsen, így egy sor problémát fog felvetni bizonyos határesetekben.) Ami talán még elmegy egy rendőrségen vagy a közigazgatásban használt szoftver esetén, nagyon nehezen lesz teljesíthető mondjuk egy bank esetében.

Minderre persze lehet azt mondani, hogy majd ez is úgy fog működni, mint az „adatvédelmi hatásvizsgálat” (amely egyébként mintául szolgált az alapjogi hatásvizsgálathoz): vagy a gyártók által előre elkészített, vagy valamelyik szakértő vagy ügyvédi iroda által egyszer megszerkesztett sablonok szinte változtatás nélküli átvételét fogja a gyakorlatban jelenteni. Kérdés, hogy akkor mi értelme is van ennek a rendelkezésnek egyáltalán? Sőt, e kérdés még messzebbre vezet: mit keresnek egy termékmegfelelőségi szabályban az emberi jogok, a demokrácia, meg a jogállam fogalmai? De ez a kérdés már olyan messzire vezet, ami már biztosan nem fér bele e blogbejegyzés keretei közé.

Megjegyzések

[1] AI Act a magyar hivatalos fordításban „jogszabály”, én próbáltam a „kódex” szót meghonosítani, sikertelenül, marad a „rendelet”, ami a magyar jogi szóhasználatban nagyon félrevezető.
[2] A jogszabály kétféle fogalmat is használ a kép-, videó- és szöveggeneráló MI-k szabályozására, az „általános célú MI modell” – és az „általános célú MI rendszer” kifejezéseket.”

Forrás:
Alapjogi hatásvizsgálat a Mesterséges Intelligencia Rendeletben; Ződi Zsolt; Ludovika.hu, ITKI blog; 2024. március 8.
”

Forrás:
Alapjogi hatásvizsgálat a Mesterséges Intelligencia Rendeletben; Ződi Zsolt; Ludovika.hu, ITKI blog; 2024. március 8.

Az uniós MI-iroda (AI Office), mint az MI-rendszerekkel kapcsolatos szakértelem központja

„A mesterségesintelligencia-szakértelem Európai Unión belüli megerősítése felé tett jelentős lépésként a Bizottság bemutatott egy átfogó csomagot, amelynek célja az európai startupok és kkv-k támogatása a megbízható mesterséges intelligencia létrehozásában. A csomag az EU 2023 decemberében véglegesített mesterséges intelligencia törvényével (AI Act) kapcsolatos történelmi politikai konszenzus nyomán született, egyik központi eleme a Mesterséges Intelligencia Iroda (AI Office) létrehozása.

A bejelentés, amely von der Leyen elnök 2023-as, az Unió helyzetéről szóló beszédének részét képezte, az európai mesterséges intelligencia újítói számára hozzáférést biztosít Európa szuperszámítástechnikai képességeihez, lehetővé téve, hogy finomítsák AI-modelleiket. A Large AI Grand Challenge 2023 novemberi elindításával nemcsak pénzügyi támogatást, hanem szuperszámítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférést is kínál a mesterséges intelligencia startupoknak.

A kezdeményezés központi eleme az EuroHPC-rendelet módosítása, amely bevezeti az AI-gyárakat az EU szuperszámítástechnikai közös vállalkozásának (European High Performance Joint Undertaking EUHPC JU) kulcsfontosságú elemeként.

Ez a módosítás a következőket irányozza elő:

  • AI-központú szuperszámítógépek beszerzése, fejlesztése és kezelése, a gépi tanulási folyamat felgyorsítása és az általános célú AI (GPAI) modellek betanítása.
  • A mesterséges intelligencia szuperszámítógépekhez való hozzáférésének kiterjesztése, ezáltal demokratizálva az AI használatát.
  • Átfogó központ létrehozása startupok és innovátorok számára, teljes körű támogatást kínálva a nagyszabású mesterségesintelligencia-modellek algoritmikus fejlesztéséhez, teszteléséhez, értékeléséhez és validálásához.
  • Az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre épített változatos, feltörekvő AI-alkalmazások létrehozásának katalizálása.

Ezen erőfeszítések kiegészítéseként a Bizottság elfogadta az AI@EC közleményt is, amelyben felvázolja a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatos stratégia megközelítést, az AI Act végrehajtását megelőzően. Ez magában foglalja a Bizottság intézményi és működési kapacitásának kiépítését a megbízható és etikus mesterséges intelligencia fejlesztéshez, valamint az uniós közigazgatás támogatásának kiterjesztését a mesterséges intelligencia bevezetésére irányuló törekvésekben.

Miközben az Európai Parlament és a Tanács az EUHPC JU létrehozásáról szóló rendelet javasolt módosításairól tanácskozik, a Bizottságon belül (DG CONNECT) az AI-politika uniós szintű központi koordinációs testületének szánt AI Office létrehozásán munkálkodott, amely határozat 2024. február 21-én lépett hatályba. Ez az Iroda kulcsszerepet játszik a jövőbeli AI Act uniós szintű végrehajtásában, biztosítja az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre és -rendszerekre vonatkozó előírásoknak való megfelelést, valamint elősegíti a mesterséges intelligencia átfogó megértését és elterjedését az EU-ban.

Intézményi szinten az AI Office szorosan együttműködik a tagállamok képviselőiből létrehozott Európai Mesterséges Intelligencia Testülettel és a Bizottság Európai Algoritmikus Átláthatósági Központjával (ECAT).

Az AI Office tervezett létszáma 100 fő, amely egy független szakértőkből álló tudományos testületként szoros kapcsolatot biztosít a tudományos közösséggel. Létrehoznak egy tanácsadó fórumot, amely az érdekelt felek kiegyensúlyozott választékát képviseli majd, így jelen lesznek az ipari, kisvállalkozói, az akadémiai és a civil társadalmi szereplők is, hamarosan megnyitják a lehetőséget a független szakértői pozícióra való pályázásra. A tudáscsere érdekben fórumokat hoz létre az Iroda, ettől, illetve a saját tudományos és szakértői kapacitásától válik lényegében egy hálózati központtá a szabályozó szervezet.

Az Iroda elsődleges feladatai közé tartozik majd a tanácsadó testületek létrehozása a jogszabályok következetes alkalmazása érdekében a tagállamokban, a jogsértések kivizsgálása, valamint a végrehajtást elősegítő iránymutatások kidolgozása. Az Iroda ösztönözni fogja az európai mesterségesintelligencia-képességek növekedését is az AI Gyárak létrehozásával, emellett figyelemmel fogja kísérni a GenAI4EU kezdeményezést, amely a generatív mesterséges intelligencia különböző ágazatokban, például genomika, személyre szabott orvoslás, klímamodellezés és gyógyszeriparban történő alkalmazásaira összpontosít.

Eközben a Bizottság mesterségesintelligencia-egyezményt (AI Pact) fog indítani, amelyben felszólítja az európai és harmadik országok fejlesztőit, hogy önkéntesen kötelezzék el magukat az AI Act kulcsfontosságú elemei tekintetében a törvényes határidők előtt történő végrehajtása mellett.

Mindez nemcsak megerősíti az EU azon elkötelezettségét, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia etikus fejlesztése és alkalmazása terén, hanem egy robusztus, inkluzív és innováció-vezérelt mesterségesintelligencia-ökoszisztéma felé fekteti le az utat Európában, amelyet az EU alapértékei és szabályozási keretei köveznek ki.”

Forrás:
Az AI Office az AI-szakértelem központjává válhat; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 6.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Bizottság üdvözli a politikai megállapodást a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályról

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között tegnap éjjel létrejött politikai megállapodást arról a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályról, amelyre a Bizottság 2023 áprilisában tett javaslatot.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály erősíteni fogja az uniós szintű szolidaritást a kiberfenyegetések és kiberbiztonsági események hatékonyabb felderítése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás érdekében. Erre az uniós kiberbiztonság szempontjából döntő fontosságú pillanatban kerül sor, hiszen az EU kiberfenyegetettségi helyzetére továbbra is hatással vannak a geopolitikai események.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály három intézkedést tartalmaz:

Először is létrehozza a nemzeti és határokon átívelő kiberközpontok hálózatából álló európai kiberbiztonsági riasztási rendszert, amely a legkorszerűbb eszközöket és infrastruktúrákat – például a mesterséges intelligenciát és a fejlett adatelemzést – felhasználva segíti majd elő a kiberfenyegetések és a biztonsági események gyors felderítését. Ez az infrastruktúra valós idejű helyzetismeretet biztosít a hatóságok és más érintett szervezetek számára, lehetővé téve, hogy hatékonyan reagáljanak a fenyegetésekre és a biztonsági eseményekre. 2023 áprilisában két tagállami konzorcium jött létre azzal a céllal, hogy a Digitális Európa program keretében közös beszerzéseket folytatva jussanak vissza nem térítendő támogatásokhoz az említett eszközök és infrastruktúrák működtetéséhez és kísérleti szakaszának elindításához.

Másodszor, a jogszabály létrehoz egy kiberbiztonsági vészhelyzetet elhárító mechanizmust is, amelynek célja a felkészültség növelése és a jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képességek javítása. A mechanizmus három fő területhez nyújt támogatást:

  1. Felkészültségi intézkedések: amelyek összehangolják a kritikus ágazatokban – többek között az egészségügyben vagy az energiaipari ágazatban – működő szervezetek potenciális kiszolgáltatottság szempontú felkészültségi tesztelését.
  2. Új uniós kiberbiztonsági tartalék amelynek keretében a tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, illetve a Digitális Európa program e konkrét fellépéshez társult harmadik országok kérésére beavatkozásra kész megbízható szolgáltatók eseményreagálási szolgáltatásokat biztosítanak súlyos vagy nagyszabású kiberbiztonsági esemény esetén.
  3. Pénzügyi támogatás kölcsönös segítségnyújtáshoz: amelynek keretében egy tagállam technikai segítségnyújtást biztosít egy jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági esemény által érintett másik tagállamnak.

Harmadszor, a javaslat létrehozza a kiberbiztonsági események európai felülvizsgálati mechanizmusát is, amelynek célja, hogy a súlyos vagy nagyszabású kiberbiztonsági események utólagos felülvizsgálata és értékelése alapján ajánlásokat lehessen kiadni az EU kiberbiztonsági rezilienciájának javítása érdekében.

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a kiberbiztonsági jogszabály módosításáról is. Ez a módosítás lehetőséget teremt az irányított biztonsági szolgáltatások európai tanúsítási rendszereinek elfogadására. Elősegíti majd a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályban előírt uniós kiberbiztonsági tartalék megbízható szolgáltatóira vonatkozó keret létrejöttét.

Az irányított biztonsági szolgáltatások fontos szerepet játszanak a kiberbiztonsági események megelőzésében és az azokra való reagálásban. Ugyanakkor célpontjai is azoknak a rosszindulatú szereplőknek, akik az ügyfeleik által használt érzékeny környezetekhez kívánnak hozzáférni. A szóban forgó szolgáltatások tanúsítása Unió-szerte javítja majd a kiberbiztonságot, előmozdítva a bizalmat és az átláthatóságot az ellátási láncban. Ez alapvető fontosságú a vállalkozások és a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői számára, amelyek ennek köszönhetően egyértelmű referenciaértékkel fognak rendelkezni a kiberbiztonsági szolgáltatások beszerzése során.

Következő lépések

A társjogalkotók által tegnap este elért megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia. Hivatalos elfogadását követően a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály növelni fogja a Digitális Európa program keretében a kiberbiztonsági intézkedések finanszírozására a 2025–2027-es időszakban rendelkezésre álló forrást.

Előzmények

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslattal a Bizottság eleget tesz az EU kiberrezilienciájának megerősítését sürgető tagállami felhívásnak, és az uniós kiberbiztonsági szolidaritási kezdeményezésre vonatkozóan 2022-ben megjelent közös kibervédelmi közleményben kifejezett kötelezettségvállalásának.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály – a kiberrezilienciáról szóló jogszabállyal és az NIS 2 irányelvvel együtt – segít közelebb kerülni e cél eléréséhez. A jogszabály a 2020. évi uniós kiberbiztonsági stratégiára és a biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi uniós stratégiára épül.

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály mellett a Bizottság javaslatot tett közzé a kiberbiztonsági jogszabály célzott módosítására, hogy lehetővé tegye az irányított biztonsági szolgáltatásokra vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek elfogadását.

A Bizottság bejelentette továbbá a Kiberkészségek Akadémiájáról szóló közleményt, amelynek célja, hogy a készségek 2023-as európai évének részeként kezelje a kiberbiztonsági szakemberek hiányának kérdését. Az Akadémia a kiberbiztonsági készségek előmozdítását célzó különböző meglévő kezdeményezések gyűjtőpontjaként funkciónál majd, és a kezdeményezéseket egy online platformon keresztül elérhetővé téve növeli azok láthatóságát, ami elősegíti, hogy egyre több képzett kiberbiztonsági szakember álljon rendelkezésre az EU-ban.

További információk

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály weboldala

A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályra irányuló javaslat

Tájékoztató: A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály

Idézet(ek)

„Örömömre szolgál, hogy megállapodás született a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályról, amelynek köszönhetően Unió-szerte javul majd a kiberfenyegetések észlelése és az azokra való reagálás. A jogszabály egy újabb lépés a jelenlegi geopolitikai környezetben egyre növekvő kiberfenyegetésekkel szembeni kollektív reziliencia kiépítése felé.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„A teljes biztonsági unió európai megvalósításához a kiberbiztonsági felkészültségen túl minden szempontból működőképes kibervédelmi kapacitásra van szükség. Ezt segít elérni a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály, mindenekelőtt az uniós kibertartalék létrehozásával, amely a lehető legjobb szakértők bevonásával fogja kezelni a nagyszabású kibertámadásokat.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök

„Az európai kiberbiztonsági pajzs megteremtéséhez vezető út kulcsfontosságú állomása a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály. Üdvözlöm a tegnap este elért megállapodást. Mostantól egy egész Európára kiterjedő kiberbiztonsági riasztási rendszer segít bennünket a kiberfenyegetések gyorsabb észlelésében, az európai kiberszolidaritási mechanizmus pedig többek között egy európai kibertartalékon keresztül támogatja a megtámadott tagállamokat. A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló európai jogszabály révén szorosabbá tesszük a kibertérrel kapcsolatos európai szintű operatív együttműködést, hogy szavatolni tudjuk az uniós polgárok biztonságát.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályra vonatkozó politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2024. március 6.
Lásd még:
Cyber solidarity package: Council and Parliament strike deals to strengthen cyber security capacities in the EU; Council of the EU; 2024. március 6.

Az Európai Unió első védelmi ipari stratégiája és egy új védelmi beruházási program

„Az Európai Bizottság és a főképviselő a mai napon uniós szinten előterjesztette az első európai védelmi ipari stratégiát, és ambiciózus új intézkedéscsomagot javasolt az uniós védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének támogatása érdekében.

Oroszországnak Ukrajna ellen két évvel ezelőtt megindított, indokolatlan, agresszív háborúja nyomán ismét nagy intenzitású konfliktus alakult ki kontinensünkön. Az első európai védelmi ipari stratégia világos, hosszú távú jövőképet vázol fel az EU számára ahhoz, hogy megfelelően felkészítse védelmi iparát az új kihívásokra. A stratégia végrehajtásának első azonnali és központi eszközeként az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot terjeszt elő az európai védelmi beruházási programra (EDIP) vonatkozóan, valamint a védelmi vonatkozású termékek időben történő rendelkezésre állítását biztosító intézkedési kerettel kapcsolatosan.

A stratégia felvázolja az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) előtt álló aktuális feladatokat, valamint a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásának mikéntjét, és kijelöli a következő évtizedre vonatkozó irányvonalat. Az európai védelmi ipar felkészültségének növelése érdekében a tagállamoknak növelni és javítani kell beruházásaikat, illetve közös, európai szintű beruházásokat kell végrehajtaniuk. Hogy a tagállamok könnyebben elérhessék e célokat, az európai védelmi ipari stratégia egy sor intézkedést felvázol, melyek a következőkre irányulnak:

  • Elő kell segíteni a tagállamok kollektív védelmi igényeinek hatékonyabb kifejeződését. Ebben olyan meglévő eszközök és kezdeményezések segíthetnek, mint a képességfejlesztési terv (CDP), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés (PESCO). Mindez együttjár a tagállami együttműködés ösztönzésével a védelmi képességek beszerzési szakaszában;
  • Biztosítani kell valamennyi védelmi termék rendelkezésre állását az EDTIB reagálóképesebbé tétele révén, bármilyen körülmények között és időtávon. Támogatni kell a tagállamok és az európai védelmi ipar azon beruházásait, amelyek a legkorszerűbb védelmi technológiák és képességek fejlesztésére és forgalomba hozatalára irányulnak. Javasoltak azt biztosító intézkedések is, hogy az EDTIB rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a válságidőszakokban is, ami növelni fogja az EU ellátásbiztonságát;
  • Gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti és uniós költségvetések megfelelő eszközökkel támogassák az európai védelmi ipar alkalmazkodását az új biztonsági környezethez;
  • Általános érvényre kell juttatni a védelmi készültség kultúráját a szakpolitikákban, különösen az Európai Beruházási Bank ez évi hitelezési politikája felülvizsgálatának szorgalmazásával;
  • Intenzívebb kapcsolatokat kell kialakítani Ukrajnával az országnak a védelmi ipart támogató uniós kezdeményezésekbe történő bevonása, valamint az uniós és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködés előmozdítása révén;
  • Össze kell hangolni a lépéseket a NATO-val és hasonlóan gondolkodó, nemzetközi stratégiai partnereinkkel, valamint szorosabb kooperációt kell kialakítani Ukrajnával.

A stratégia mutatókat is meghatároz, amelyek a tagállamok által az ágazati készenlét útján megtett előrehaladás mérésére szolgálnak. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy:

  • együttműködés keretében 2030-ig szerezzék be védelmi felszereléseik legalább 40%-át;
  • érjék el, hogy 2030-ra a védelmi eszközök EU-n belüli kereskedelmének értéke az uniós védelmieszköz-piac értékének legalább 35%-át képviselje;
  • tegyenek folyamatos előrelépést annak érdekében, hogy az uniós országokból való védelmi beszerzések 2030-ra védelmi beszerzési költségvetésük legalább 50%-át, 2035-re pedig 60%-át tegye majd ki.

Az európai védelmi beruházási program (EDIP) új jogalkotási kezdeményezésként összeköti a 2023-ban elfogadott és 2025-ig tartó rövid távú szükséghelyzeti intézkedéseket a védelmi ipari felkészültség elérését célzó strukturáltabb, hosszabb távú megközelítéssel. Ezzel biztosítja az európai védelmi technológiai és ipari bázis folyamatos támogatását, egyben segíti az új realitáshoz való gyors alkalmazkodást.

Az EDIP pénzügyi és szabályozási szempontokat egyaránt tartalmaz. A 2025–2027-es időszakban 1,5 milliárd EUR-t fog mozgósítani az uniós költségvetésből az EDTIB versenyképességének további javítása érdekében. Az EDIP-ből forrásozó pénzügyi támogatás ki fogja terjeszteni az EDIRPA (az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatás a beszerzési szakaszban a tagállamok közötti együttműködés összetettségének ellensúlyozására) és az ASAP (a védelmi iparágaknak nyújtott, termelési kapacitást növelő pénzügyi támogatás) beavatkozási logikáját, hogy tovább ösztönözze az EDTIB általi beruházásokat. Az EDIP segíteni fogja az Európai Védelmi Alap által támogatott együttműködésen alapuló K+F tevékenységekből származó termékek iparosítását is. Az EDIP költségvetése ezenkívül felhasználható lesz a védelmi ellátási láncok átalakításának felgyorsítására szolgáló alap (FAST) létrehozására. Az új alap célja, hogy megkönnyítse a védelmi technológiákat indusztrializáló és/vagy védelmi termékeket gyártó kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok hitel- és/vagy tőkefinanszírozáshoz való hozzáférését. Az EDIP költségvetése hozzá fog járulni az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés hatékonyabbá tételéhez, és elő fogja mozdítani az ukrán védelmi ipari és technológiai bázis fejlesztését. E célból az EDIP további pénzügyi támogatáshoz juthat az immobilizált orosz szuverén eszközökből származó rendkívüli nyereségből (a főképviselő javaslatát elfogadó tanácsi határozat függvényében).

Ami a szabályozási szempontokat illeti, az EDIP az eddigiektől eltérő megoldásokat kínál. Új jogi keretet fog biztosítani, az európai fegyverkezési keretprogram keretét (SEAP), megkönnyítve és szorosabbá téve a tagállamok védelmi felszerelésekkel kapcsolatos együttműködését, valamint teljes mértékben kiegészítve a PESCO keretét. Magában foglalja továbbá a védelmi felszerelések ellátásbiztonságának az egész Unióra kiterjedő rendszerét, amely biztosítani fogja az összes szükséges európai védelmi termékhez való folyamatos hozzáférést, és olyan keretet biztosít, amely hatékony fellépésre ad módot a védelmi termékek esetleges jövőbeli ellátási válságai esetén. Emellett az EDIP lehetővé fogja tenni közös érdekű európai védelmi projektek elindítását, alkalmasint uniós pénzügyi támogatással. Végezetül az EDIP egy olyan irányítási struktúra létrehozását javasolja, amely a tagállamok teljes körű részvételét igényli, megteremtve a védelmi ipar területén folytatott uniós fellépés általános koherenciáját (védelmi ipari készenléti tanács).

Az erősebb és reagálóképesebb európai védelmi ipar a tagállamok és végső soron az uniós polgárok javát fogja szolgálni. Előnyökkel jár emellett az EU kulcsfontosságú partnerei, köztük a NATO és Ukrajna számára is.

További információk

Kérdések és válaszok

Tájékoztató az EDIS-ről

Tájékoztató az EDIP-ről

Rendeletjavaslat – EDIP

Európai védelmi ipari stratégia

Idézet(ek)

„Ma elfogadjuk Európa védelmi ipari stratégiáját, és javaslatot terjesztünk elő az európai védelmi beruházási programra vonatkozóan. Azért tesszük ezt, hogy választ adjunk a biztonsági paradigma változásaira Európában. Védelmi kiadásainkat jelenleg túl sok különböző fegyverrendszerre fordítjuk, és ezeket elsősorban az EU határain kívülről szerezzük be. Most, hogy valamennyi tagállamban erőteljesen növekszik a védelmi költségvetés szintje, többet kell beruháznunk, ami nagyrészt közös beruházást, európai beruházást jelent. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a válságelhárítási üzemmódról a strukturális védelmi készültség üzemmódra térjünk át. Ukrajnának pedig e folyamat részesévé kell válnia.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„Azzal, hogy Oroszország kegyetlen agressziós háborút indított Ukrajna ellen, újból megjelent Európában a nagy intenzitású hadviselés. Több évtizedes alulköltekezés után többet kell áldoznunk a védelemre, emellett hatékonyabban és egymással összefogva. Az erős, rugalmas és versenyképes európai védelmi ipar léte stratégiai kérdés, egyben előfeltétele annak, hogy megfelelően növelhessük védelmi készültségünket. Fokoznunk kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunkat is, többek között az ország védelmi ipari bázisának fejlesztése révén. Ez a stratégia paradigmaváltást jelent egy olyan Unió felé, amely nemcsak megkerülhetetlen tényező a biztonság és a védelem területén, de jobb partner is, összhangban a „stratégiai iránytű” célkitűzéseivel.” – Josep Borrell főképviselő/alelnök

„Az Európai Unió a mai napon ismét tanúbizonyságot tesz szilárd elszántságáról és elkötelezettségéről az iránt, hogy fokozza védelmét és az Ukrajnának nyújtott támogatást. Új ipari védelmi stratégiánk révén világos jövőképet vázolunk fel védelmi ipari készültségünk megerősítésére. Az európai védelmi beruházási program ambiciózus eszköz, melyet a Bizottság haladéktalanul előterjeszt a stratégia mielőbbi megvalósításának megkezdése érdekében. Kontinensünk újra háborús konfliktus színterévé vált, ezért nem várhatunk tovább: Európának ki kell fejlesztenie védelmi technológiai és ipari bázisának azon képességét, hogy jóval többet és gyorsabban termeljen.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
Az első védelmi ipari stratégia és egy új védelmi beruházási program Európa felkészültségének és biztonságának növelésére; Európai Bizottság; 2024. március 5.

A geopolitika események fokozzák az erősebb kiberválságkezelés szükségességét az Európai Unióban

„A tanulmány felvázolja a kiberválság-forgatókönyvek kereteit és körülményeit, és egy sor bevált gyakorlatot javasol, amelyek lehetővé teszik a NIS2-irányelv, az egész EU-ra kiterjedő kiberbiztonsági jogszabály, új követelményeire való átállást. A tanulmány célja a heterogén európai ökoszisztéma erősebb harmonizációja.

A javasolt bevált gyakorlatok a kiberválságkezelési ciklus négy szakaszát (megelőzés, felkészültség, reagálás és helyreállítás) követik, az egyes szakaszok során felmerülő problémákat tárgyalják, szempontjaik figyelembe veszik a vészhelyzetek vagy katasztrófák teljes körét.

Az ajánlások listájával zárva az ENISA lépéseket javasol a tagállamok kapacitásépítésének és operatív együttműködésének javítására a kiberválságkezelés területénn.”

Forrás:
Geopolitics Accelerates Need For Stronger Cyber Crisis Management; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. február 28.
Best Practices for Cyber Crisis Management; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. február 28.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Űriparfejlesztés és versenyképesség – finanszírozási és külpiaci körkép – a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai fóruma

„”Űriparfejlesztés és versenyképesség – finanszírozási és külpiaci körkép címmel szervezett szakmai egyeztetést a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az eseményen a Neumann Technológiai Platform, a Design Terminál és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda előadásaiból a hazai űripari szektor szereplői mellett az iparág jelenlegi és lehetséges beszállítói ismerhették meg részletesen a külpiacra lépést támogató nemzetközi szakkiállítást és a különböző projektfinanszírozási lehetőségeket.

A rendezvényt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek globális árbevétele 2040-re meg fogja haladni az 1.100 milliárd dollárt. Hozzátette, Magyarország számára stratégiai fontosságú a magyar űripari szektor nemzetközi jelenlétének erősítése, mivel az a nemzetgazdaság egészére nézve egyaránt kiemelkedő előnyökkel járhat üzleti, diplomáciai és tudományos szempontból is.

Az államtitkár megjegyezte, hogy több, mint 100-an jelentkeztek az eseményre, ami mutatja, hogy van egy ökoszisztéma, ami fejlődni szeretne, a minisztérium feladata pedig hogy meghallgassa és támogassa őket a versenyképességük növelése érdekében. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén.

Az esemény során Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár bemutatta a szaktárca ágazati konzultációját, melynek keretében a vállalkozások megoszthatják, hogy milyen igények és feltételek mentén látják biztosítottnak dinamikus fejlődésüket. A helyettes államtitkár beszédében kifejtette, hogy a hazai űripari vállalkozások bekapcsolódása a világűrtől függő szolgáltatások, mint például a nemzetközi telekommunikáció és a műholdas navigáció nyújtásába, hatalmas lehetőséget jelent a magyar kis- és középvállalkozások számára.

Forrás:
Fábián Gergely: cél a hazai űripar versenyképességének és teljesítményének növelése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. március 6.

Szakirodalom

Térben szétoszló, kulturális, gazdasági, társadalmi relevanciával bíró adatok kezelése

„Szakadát István előadása a 2024. február 12-én tartott OpenStreetMap budapesti meetupról”

Forrás:
Térben szétoszló, kulturális, gazdasági, társadalmi relevanciával bíró adatok kezelése; OpenStreetMapHungary; YouTube; 2024. március 6.
Lásd még:
OSM Meetup 2024. február 12. – Báthory Péter: Épületek történeti adatai az OSM-ben; OpenStreetMapHungary; YouTube; 2024. március 6.
OSM Meetup 2024. február 12. – Kádár Iván: Nyílt adatok az Országos Közúthálózatról; OpenStreetMapHungary; YouTube; 2024. február 12.
OpenStreetMap Hungary | Meetup

Megfeleződött a legnagyobb magyar csatornák híradóinak a nézettsége

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint 2007-hez képest megfeleződött a legnagyobb magyar csatornák híradóinak a nézettsége 2022-re. Az elmúlt 16 év hírműsorait elsősorban a negatív hírek és a bűnügyek dominálták.

A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek az elmúlt 16 év hírműsoraiban – ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden közzétett kutatásából.

A hatóság kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007-2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió híregység lett feldolgozva.
…
A kutatás szerint 2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 milliót, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millióra csökkent.

Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezerre csökkent…”

Forrás:
Hatalmasat zuhant a nézettség, eltűntek az emberek a képernyő elől; Vermes Ádám; Economx; 2024. március 5.
Lásd még:
A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek – 16 év hírműsortermését vizsgálta az NMHH; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. március 5.