Skip to main content

43. szám, 2024. október 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az ember a technológia mögött (Infotér Konferencia 2024, 2024. október 15-17.)

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság, klímadiplomácia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány döntött: Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását kezdik meg

„A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség. Kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés.

A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
Mindezek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: (I) jövedelmek vásárlóerejének növelése; (II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint (III) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.

I. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:

1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
2. Munkáshitel Program elindítása,
3. a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).

II. Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:

4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez:
7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
9. a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
10. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
13. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.

III. A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:

14. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
15. „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
17. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
18. Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
19. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
20. a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
21. a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az Unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz.”

Forrás:
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. október 16.

Közigazgatás, politika, jog

A Versenyképes Járások Program nem vált fel semmilyen más fejlesztési programot, egy újabb lehetőség az önkormányzatok számára

„A jövő januárban induló Versenyképes járások program célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése. Erről is beszélt csütörtökön Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Takács Szabolcs, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal főispánja a program kapcsán rendezett veszprémi tájékoztatón, ahová a vármegye polgármestereit várták.

A vármegyeháza Szent István termében Takács Szabolcs főispán megnyitójában elmondta, Navracsics Tibor volt az a miniszter, aki 2011-ben életre hívta az integrált területi közigazgatási szerveket, és megkezdték munkájukat a kormányhivatalok, amivel elsősorban a költségtakarékos működés és az ügyfélcentrikus államigazgatás megteremtése volt a cél. 2013. január elsejével aztán újra megalakultak a járási hivatalok, majd folyamatosan nyíltak a kormányablakok.

– Fontos a területi közigazgatás és az önkormányzati igazgatás együttműködése, hiszen ez az ország versenyképessége növekedésének is az egyik pillére. Ha jól kiválasztjuk a versenyképesség növekedését célzó eszközöket, az mindenképpen a gazdaság növekedését szolgálja. Egy-egy térség fejlődése ezáltal biztosított lehet, és a vidék eltartóképessége, megtartóereje együttesen tud érvényesülni. 2024. január elsejétől pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy minisztérium irányítása alá került a területi közigazgatás, az önkormányzati igazgatás és a területfejlesztés – hangsúlyozta Takács Szabolcs.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadását azzal kezdte: fontos a konzultáció.

– Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a program nem vált fel semmilyen más fejlesztési programot, hanem ez egy újabb lehetőség az önkormányzatok számára a fejlesztésekre és az üzemeltetési projektek megvalósítására – mutatott rá a miniszter.

Navracsics Tibor: Budapest elhúzott az EU átlagos fejlettségétől is

Beszélt arról is, hogy Budapest már 2004-ben is felette volt az európai uniós átlagnak, hiszen 2004-ben 129 százalékon állt, 2022-ben 158 százalékon, tehát jelentősen elhúzott az Európai Unió átlagos fejlettségétől is.

– A mi Közép-Dunántúlunk, ami egyébként a legjobban teljesítő régió, 59 százalékról 71 százalékra lépett előre, míg a Dél-Alföld 44-ről 55-re, az Észak-Alföld 42-ről 50-re, Észak Magyarország 40-ről 50-re, a Dél-Dunántúl 44-ről 52-re, míg Pest megye, amely közvetlenül határos a fővárossal, 56 százalékról 65 százalékra. Magyarországon ma egy olyan területi egyenlőtlenségi térkép alakult ki, ahol a főváros kiemelkedően az Európai Unió átlaga felett áll, és az utána következő legfejlettebb régió, a közép-dunántúli régió is kevesebb, mint fele teljesítményt tud felmutatni – jegyezte meg Navracsics Tibor.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte, tapasztalható egy gyorsuló felzárkózás regionális szinten is, hiszen míg 2004 és 2010 között a régiók (Budapest kivételével) gyakorlatilag alig-alig, vagy egyáltalán nem léptek előre, addig 2010 és 2022 között már egy jelentősebb előrelépés történt.

Navracsics Tibor a járások kapcsán elmondta, Veszprém vármegyében is vannak olyan járások, amelyek a nemzetgazdasági átlag alatt vannak, miközben a közép-dunántúli régió a maga 71 százalékával a Budapesten kívüli Magyarország legsikeresebb régiója. Viszont Veszprém vármegyén belül is lehet találni olyan járásokat, amelyek fejletlenségét elfedi a regionális adat.

Navracsics Tibor szerint tapasztalható egyfajta felzárkózás, azonban ennek a felzárkózásnak járási szinten nagyobb lendületet kell adni. Adódik a kérdés: miből?

– Sok vita volt arról, hogyan tudunk újabb fejlesztési forrásokat teremteni. Ennek során született meg az a kezdeti ötlet, miszerint a települések az iparűzési adóbevétel 2024-es szintjét megtartják. Majd 2025-ben is megkapják a 2024-es szintet, és a 2024-ről 2025-re történő növekményt a költségvetés magához veszi. Egy része aztán a szolidaritási alapba kerül, ami a Pénzügyminisztérium becslése szerint körülbelül 55-60 milliárd forint. 65 milliárd forint pedig a területfejlesztési alapba jut, és a járások számára megpályázható összeggé válik – magyarázta Navracsics Tibor.

A veszprémi járás 280-800 millió forint körüli növekménnyel számolhat

Azon járások esetében, ahol a 2024-ről 2025-re történő növekmény nem haladja meg a 250 millió forintot, ott a költségvetés pótolja a járásoknak, és biztosítja, hogy 250 millió forint legyen a pályázható összeg plafonja Azon megyeszékhely-központú járások esetében, ahol ugyanez a növekmény az 500 millió forintot nem éri el, ott a költségvetés hasonlóképpen garantálja a félmilliárd forintos keretösszeget. Azon járásoknál, ahol ez 250, illetve 500 millió forintnál magasabb összeg, ott értelemszerűen ez a magasabb összeg áll rendelkezésre pályázati keretként. Ez a 174 járásból 135. Veszprém vármegye esetében ez a veszprémi járás kivételével az összes többi járást jelenti.

– A veszprémi járás ebbe a kategóriába nem esik bele. A veszprémi járás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 280-800 millió forint körüli növekménnyel számolhat, és értelemszerűen ez visszapályázható lesz. Tehát ennek a teljes összege rendelkezésre áll a veszprémi járás számára – mondta a miniszter.

A mostani elképzelések szerint járási szinten járási fejlesztési fórumokat hoznának létre, amelyeknek tagjai az önkormányzati hivatallal rendelkező polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnöke. A vármegyei közgyűlés elnöke mindegyik járási fejlesztési fórumnak az elnöke is egyben, mert a vármegyei közgyűlés felelős a vármegye területfejlesztési programjáért.

– A TOP-os programokat is itt koordinálják, tehát a koordinációs munkát itt tudják elvégezni. Az önkormányzati hivatallal nem rendelkező települések polgármesterei az önkormányzati hivatallal rendelkező polgármesteren keresztül tudják érvényesíteni az akaratukat – jegyezte meg Navracsics Tibor.

Hozzátette, nekik kell elfogadniuk kétharmados többséggel egy projektlistát, azaz rangsorolják a projekteket. A kormánynak közzé kell majd tennie azokat a célokat, amelyek eléréséhez projektlistával pályázhatnak a járási fejlesztési fórumok. Infrastruktúra-fejlesztésre és -üzemeltetése biztosan pályázhatnak majd a járások meghatározott összeggel. Az is biztosnak tűnik, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium jelöli ki a prioritási lista alapján, hogy melyek azok a projektek, amelyeket támogat.”

Forrás:
Navracsics Tibor: cél a területi egyenlőtlenségek csökkentése; Juhász-Léhi István; VEOL.hu; 2024. október 17.

Navracsics Tibor a Versenyképes Járások Programról és a polgármesteri fizetésekről – Békésben

„Békés vármegye egyértelmű nyertese lesz a Versenyképes Járások Programnak – hangsúlyozta a kormányhivatalban dr. Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter Békés vármegye kitörési lehetőségeiről egyeztetett, a közigazgatás helyzetéről tájékozódott, illetve a Versenyképes Járások Program részleteit ismertette a helyi politikai és közigazgatási vezetőkkel szerdai békéscsabai látogatása során. A miniszter dr. Takács Árpád főispánnal számos, a vármegyét érintő kérdésben egyeztetett.

Békés vármegye egyértelmű nyertese lesz a Versenyképes Járások Programnak – hangsúlyozta a kormányhivatalban dr. Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter Békés vármegye kitörési lehetőségeiről egyeztetett, a közigazgatás helyzetéről tájékozódott, illetve a Versenyképes Járások Program részleteit ismertette a helyi politikai és közigazgatási vezetőkkel szerdai békéscsabai látogatása során. A miniszter dr. Takács Árpád főispánnal számos, a vármegyét érintő kérdésben egyeztetett.

Bő egy hete mutattam be, s azóta is folyamatos a Versenyképes Járások Program vitája. Egyrészt az önkormányzati szövetségek képviselőivel, másrészt a parlamenti pártok frakcióival, országgyűlési képviselőkkel, harmadrészt pedig a polgármesterekkel, a helyi politikai szereplőivel konzultálunk folyamatosan, hiszen az a célunk, hogy január 1-jével egy olyan programot tudjunk elindítani, amely csökkenti a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon. A Versenyképes Járások Program azt az elvet követi, hogy a helyben képződött iparűzésiadó-többletet helyben, az érintett járásban legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre használják fel – hangsúlyozta dr. Navracsics Tibor.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kifejtette: ma még jelentős a fejlettségi szakadék az országon belül, hiszen Budapest az európai unió átlaga felett jóval, 156 százalékon teljesít, miközben az utána következő legfejlettebb régió, a közép-dunántúli 71 százalékon áll, és tudjuk, hogy a dél-dunántúli és a Dunán inneni térségek még ez alatt teljesítenek. Annak érdekében, hogy ez elmúlt 10-15 évben elindult felzárkózási folyamatok még dinamikusabbak legyenek, a Versenyképes Járások Program azt a célt szolgálja, hogy az iparűzésiadó-növekmény egy részéből, mintegy feléből már 2025-ben egy olyan területfejlesztési, pályázati alapot hozzunk létre, kínáljunk a járásoknak, önkormányzatoknak, amelyek révén a különböző térségi projektekhez, adott esetben hozzáadott támogatást kaphatnak. Ez különösen így van Békés vármegye esetében, hiszen az elképzelés az, hogy azon járások esetében, ahol az iparűzésiadó-növekmény 2025-ben vélhetően a 250 millió forintot nem éri el, ott a költségvetés kiegészíti ezt. Megyeszékhely központú járások esetében ez az összeghatár 500 millió forint.

Ha innen nézzük, Békés vármegye egyértelmű nyertese a Versenyképes Járások Programnak, hiszen a Békéscsabai Járás 500 millió, míg a többi járás 250 millió forinttal gazdálkodhat majd 2025-ben. Ezen összegek fejlesztési és üzemeltetési célokra egyaránt igényelhetőek. A legfontosabb cél az, hogy a Versenyképes Járások Program többlet segítséget jelentsen, biztosítson az önkormányzatoknak. A térségi projektek kidolgozása érdekében, mint döntés-előkészítő, javaslattevő testület, járási szinten fejlesztési fórumok jönnek létre. Ebben az adott járásban önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei kapnak helyet, elnöke alapesetben a vármegyei közgyűlés elnöke. Kivételt képez, ha a járásszékhely település megyei jogú város, ebben az esetben ugyanis a megyei jogú város polgármestere lesz a járási fejlesztési fórum elnöke, míg a vármegyei közgyűlés elnöke a fórum társelnöke. A vármegyei közgyűlés elnökének részvétele a fórumokban azért is indokolt, mert a területfejlesztési koncepciót a vármegyei közgyűlés dolgozta ki, fogadta el, annak megvalósításáért politikailag a közgyűlés elnöke felel. A fórum üléseire meghívják az országgyűlési képviselőket is – ismertette a részleteket dr. Navracsics Tibor.

Tegnap egyéni képviselői indítványt, törvényjavaslatot nyújtottam be az Országgyűlésben a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki illetmények, fizetések rendezése érdekében. Ha minden jól megy, jövő héten hétfőn kezdődhet el e törvény általános vitája – ismertette a vármegyei települések polgármestereinek részvételével megrendezett fórum másik fontos témáját a miniszter. A törvény lényege az, hogy a forintosított összegek helyett a jövőben arányszámot alkalmaznának a polgármesteri fizetések kiszámolásánál, alapul a nemzetgazdasági átlagkeresetet vennék. A jogszabály elfogadása esetén a jövőben az 500 lélekszám alatti települések esetében a polgármesterek bére a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset 1,25-szöröse lenne. 501-1500 lakosú település esetében a szorzószám 1,75 lenne, 1501-2000 lélekszám esetén a nemzetgazdasági átlagkereset kétszerese, 2001-5000 lélek között a szorzószám 2,25, 5001-10.000 lélek között 2,5-szöröse, 10.001-30.000 lakos esetén az átlagkereset háromszorosa, 30.000 felett a nemzetgazdasági átlagkereset 3,5-szöröse lenne. A főpolgármester fizetése a nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosa lenne, a megyei jogú városok polgármesterei, illetve a fővárosi kerületek polgármesterei a nemzetgazdasági átlagkereset 4,5-szeresét, míg a vármegyei közgyűlések elnökei ezen összeg négyszeresét kapnák illetményként.

Dr. Navracsics Tibor elsőként dr. Takács Árpád főispánnal, illetve a járási hivatalvezetőkkel egyeztetett, majd Dankó Béla, Erdős Norbert, Herczeg Tamás és dr. Kovács József országgyűlési képviselővel, illetve Bányai Gáborral, a dél-alföldi régió gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosával tanácskozott. Délután a Békés vármegyei települések polgármesterivel osztotta meg gondolatait.”

Forrás:
Békés vármegyébe látogatott Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter; Békés Vármegyei Kormányhivatal; 2024. október 16.

Európai Unió

Platform-munkavállalók: az EU Tanácsa a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokat fogadott el

„A Tanács új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy javítsák annak a több mint 28 millió munkavállalónak a munkakörülményeit, akik digitális munkaplatformokon keresztül vállalnak munkát az EU-ban.

A platformalapú munkavégzésről szóló irányelvnek köszönhetően az emberierőforrás-gazdálkodás során átláthatóbbá fog válni az algoritmusok használata. Az irányelv biztosítani fogja, hogy az automatizált rendszereket képzett személyzet ellenőrizze, valamint hogy a munkavállalóknak joguk legyen megtámadni az automatizált döntéseket.

Segíteni fogja továbbá a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatotti jogviszonyának helyes meghatározását. Ez lehetővé teszi majd számukra, hogy élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal. A tagállamok a jogrendszereikben bevezetik a munkaviszony jogi vélelmezését azokban az esetekben, amikor bizonyos, ellenőrzésre és irányításra utaló tények kerülnek megállapításra.

A következő lépések

Az irányelvet mind a Tanács, mind az Európai Parlament aláírja. Ezután kihirdetik majd az EU Hivatalos Lapjában, azt követően pedig hatályba lép. A tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogukba átültessék.

Háttér

A Bizottság 2021. december 9-én tette közzé a javaslatát. A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek a 2023. június 12-i ülésükön megállapodtak a Tanács általános megközelítéséről. Az Európai Parlamenttel 2023. július 11-én kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek 2024. február 8-án megállapodással zárultak.

”

Forrás:
Platform-munkavállalók: a Tanács a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokat fogadott el; Európai Unió Tanácsa; 2024. október 14.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Rendeződnek a földhasználati nyilvántartásban szereplő adatok

„Egy, a közelmúltban megjelent módosításnak köszönhetően megkezdődhet a földhasználati nyilvántartásban, a földhasználók hiányos vagy pontatlan adatainak kijavítása. A földek ingatlan-nyilvántartásban szereplő jogosultjainak – jellemzően a tulajdonosokról van szó – a hiányos vagy téves adatainak a rendezésére már évekkel ezelőtt lehetőséget teremtett a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (röviden: Foktftv.), melynek 2021-es hatályba lépése után az ingatlanügyi hatóságok hivatalból meg is indították a termőföldeknél az adategyeztetéseket. A mostani módosítás a földhasználati lapokat érinti, amely szerint a hiányos vagy téves adatokkal szereplő földhasználók adatait – mindegy, hogy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet a földhasználó – a földhasználó adatainak kijavítása vagy kiegészí tése céljából, az ingatlanügyi hatóság összeveti a földhasználati lapon szereplő adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban fellelhető adatokkal, illetve az okirattárban rendelkezésre álló okiratok adataival. Ha az összevetés eredményre vezet és a földhasználó pontosan beazonosítható, akkor a hiányzó adatokat átvezetik a földhasználati lapra, a téves adatokat pedig javítják.

Ha az összevetés alapján a földhasználó mégsem azonosítható be egyértelműen, akkor az ingatlanügyi hatóság bevonja az érintettet is az adategyeztetésbe, azaz értesítést küld neki a hiányzó vagy téves adatok tisztázása érdekében. Pontosan meg van határozva az is, hogy kinek milyen esetlegesen fellelhető, akár más nyilvántartásokban szereplő, ismert címére kell ezt az értesítést kézbesíteni.

Ha a hatóság és az érintett személy közti egyeztetés eredményes és ily módon sikerül végül tisztázni az érintett személy hiányzó vagy téves adatait, akkor az ingatlanügyi hatóság a földhasználati lapon a hiányzó vagy tévesen feltüntetett adatot hivatalból feltünteti. Fontos megemlítenünk, hogy a földhasználók – a kezdetektől fogva – maguk is kötelesek a földhasználati lap I. részében szereplő adataiknak a megváltozását 30 napon belül az úgynevezett változásbejelentési adatlap benyújtásával bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Könnyebbséget jelent, hogy ha olyan adatnak a változásáról van szó, amit más, közhiteles nyilvántartás tartalmaz, akkor nem szükséges azt külön bejelenteni a földhasználati nyilvántartás felé, hanem lehet kérni a közhiteles nyilvántartást vezető szervet, hogy a változásról értesítse az ingatlanügyi hatóságot.

Az újdonság az, hogy ha a változásbejelentés a földhasználó részéről elmarad ugyan, de az adat változásról az ingatlanügyi hatóság mégis tudomást szerez, akkor a megváltozott adatot maga a hatóság átvezeti.”

Forrás:
Rendeződnek a földhasználati nyilvántartásban szereplő adatok; NAKlap; 2024. III. negyedév, XII. évf.; 8. oldal (PDF)

Az ember a technológia mögött (Infotér Konferencia 2024, 2024. október 15-17.)

A tizenötödik Infotér konferenciát tartották meg Balatonfüreden (Infotér Konferencia 2024, 2024. október 15-17.)

„Az informatika jelen volt, a társadalom azonban inkább csak közvetve. A 2010-ben még Informatika a Társadalomért Konferencia néven elindított rendezvény szép csendben valóban Infotérré alakult.

A születésnapi gálaműsorok velejárója, hogy soha nem az előadásról, hanem az ünnepeltről szólnak. Ilyen jeles alkalmakon aztán előfordul, hogy a kiöregedett rocker énekel duóban magyar nótát operaénekesekkel, amihez Lagzi Lajcsi fújja szordínóban az alapot. Kicsit ez az érzés foghatta el a jubileumi Infotér konferencia látogatóit is. (A konferencia idén a nulladik napját az űr- és védelmi ipar kérdéseinek szánta.)

Nagy utat tett meg a rendezvény (és Magyarország is) 2010, azaz az első Infotér óta, amit akkor még így hívtak: Informatika a Társadalomért Konferencia. Fellegi Tamás felelt miniszterként az informatikai és telekommunikációs területekért, munkáját pedig többek között Nyitrai Zsolt segítette államtitkárként. Az első konferencia felvezető előadásait is ők tartották, a szervezésben, a témák kijelölésében pedig a piac és az állam közös gondolkodása jegyében komoly szerepet vállalt az IVSZ. A konferencia központjában akkor elsősorban a magyar társadalom digitális fejlesztése állt (közigazgatás, oktatás, idősebb generáció bevonása a digitalizációba stb.).

Azóta eltelt másfél évtized, ami a technológiában óriási idő, így érthető, hogy változtak a témák, máshova kerültek a hangsúlyok. A jubileumi konferencián volt szó Magyarország innovációs képességeiről, pontosabban arról, hogyan hagyjuk/hagytuk állva ezen a téren a Draghi-jelentés tükrében egyre rosszabbul teljesítő Európát (Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztériumparlamenti államtitkára, miniszterhelyettes). Volt szó a Digitális Állampolgárság Programról (Both András vezérigazgató-helyettes, DMÜ), kkv-szektor üzleti és technológiai erősítéséről (Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, NGM).

De befért a témák közé a nők karrierépítési nehézsége (Bánhegyi Zsófia kereskedelmi igazgató, Szerencsejáték Zrt.), NIS2-felkészülés (Gerner Viktor, Invitech), generációk közötti együttműködés (Steigervald Krisztián generációkutató), felsőoktatás, területfejlesztés, felső vezetőket támogató mesterséges intelligencia, hulladékgazdálkodás, körforgásos textilipar, vízgazdálkodás, sőt némi közigazgatás is… És a paletta közel sem teljes.

Talán épp a témák extra sokszínűségének is volt köszönhető, hogy a fő előadások után a rendezvény központja az előadótermekből fokozatosan a támogatók standjai felé tolódott.

Egy átalakulás nehézségei

Az is jól mutatja az Infotér változását, hogy a konferenciát választotta platformnak a 4iG átalakulása aktuális állapotának bemutatására. Mint a Bitport is megírta, a csoport tavaly ősszel jelentette be, hogy az intenzív felvásárlási időszak után racionalizálja szervezeti struktúráját. A cél a párhuzamosságok felszámolása és a szinergiák jobb kiaknázása. Azt már akkor is lehetett tudni, hogy négy fő üzleti területbe sorolják a leányvállalatokat: telekkommunikáció, IT- és rendszerintegrációs szolgáltatások, infrastruktúra-szolgáltatások, valamint űr- és védelmi ipar.

Mint azt Bányai Tamás, a Vodafone vezérigazgatója elmondta, várhatóan jövőre az első félévben lezárhatják a folyamatot. Az átalakulás része a névváltás is: az már régóta tudható, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokkal a jövőben One néven találkozhatunk. Bányai elmondta: januártól elindul az One Solutions is, amely a vállalati és közszférának szállít technológiai megoldásokat. A távlati cél a régiós szereplővé válás.

A One Solutions öt fő területet fog lefedni: mobil és vezetékes kommunikáció, 5G és IoT (főleg a vállalati campus networkökre koncentrálva), SD-WAN szolgáltatások, felhőszolgáltatások, valamint kiberbiztonsági szolgáltatások (pl. SOC). Az One Soultions technológiai hátterét a szintén január elsejétől elinduló 4iG Informatikai Zrt. adja.

Utóbbiról Radó Gábor, a vállalatcsoport informatikai vezérigazgató-helyettese beszélt. Mint mondta, a Zrt. hat önálló leányvállalat (Innobyte Zrt., ACE Network Zrt., Rheinmetall 4iG Digital Services Kft., Veritas Consulting Kft., Humansoft Szerviz Kft., Poli Computer PC Kft.) tevékenységét hangolja össze tulajdonosként. (A 4iG-s vezetők prezentációiból úgy tűnik, hogy a vállalatcsoportnál egy meglehetősen bonyolult mátrix rendszerben gondolkodnak: a Vodafone például nemcsak mint telekommunikációs szolgáltató szerepel ebben a mátrixban, hanem campusnetwork-szállítóként más üzletágak munkájába is bekapcsolódik.)

A cél, hogy üzletorientált módon szervezzék át a tevékenységet, mondta Radó. Így minden terület a saját kulcstevékenységére (infrastruktúra és szoftver, üzemeltetés, egyedi alkalmazásfejlesztés, iparspecifikus megoldások stb.). Hangsúlyozta: az átalakulás jogfolytonossággal történik, azaz a cégcsoport viszi tovább a szerződéseit, partnermegállapodásait, megszerzett minősítéseit stb.”

Forrás:
A tizenötödik Infotér konferenciát tartották meg Balatonfüreden; Devenkár István; Bitport.hu; 2024. október 17.

A mesterséges intelligencia, mint társadalmi probléma (Infotér 2024)

„Ellustulnak-e gyerekeink a generatív AI-tól és jelent-e egzisztenciális fenyegetést, hogy evolúcióképes a mesterséges intelligencia? Magától értetődő téma az MI az Infotér Konferencián, idén is több program szólt róla.

Két népszerű véleményt állított szembe az MI-vel kapcsolatban a moderátor, M. Dobos Marianne Az oktatás digitalizációja című panel elején. Az egyik szerint az MI csak minimális szerepet kaphat az iskolában, mert ellustulnak miatta a diákok. A másik szerint megfelelő használatával hatékonyabb lehet az oktatás, a gyerekek gyorsabban kaphatnak komplexebb tudást. A résztvevők különböző álláspontra helyezkedtek. Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára jó lehetőségnek tartja az MI-t, ha mértékkel használjuk. Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) elnöke is így látja, azt azonban fontos kérdésnek tartja, hogy hosszú távon milyen készségeket fejleszt majd vissza az MI.

Dr. Charaf Hassan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora és Dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja egyetértettek abban, hogy teljes egészében támogatni kell a lehetőséget, hiszen a való életre kell felkészíteni a diákokat. „Amikor 1996-ban bevezettük a Windows programozást, azt mondták rám, hogy Microsoft-ügynök vagyok – idézett fel egy hasonló helyzetet a rektor. – Akkor is az volt a válaszom, hogy a hallgatót fel kell készíteni arra, mi várja a piacon.” A dékán ehhez hozzáteszi: azt az MI-t kell a kezükbe adni, amit mi tanítottunk felül, nem az általános gpt-t. Szani Ferenc, az INFOTÉR oktatási szakértője szerint akarjuk vagy sem, az MI-t eddig is használtuk és használni is fogjuk. A fiatalokat is ez veszi körül a világban, így helyet kell kapjon az oktatásban is. Egy emlék neki is eszébe jut: gimnazista korában a számológépet irtották tűzzel-vassal a tanórákról… „Azért azt ne felejtsük el, hogy az oktatásban különböző korú gyerekekről beszélünk – figyelmeztetett Pölöskei Gáborné. – A felsőoktatásban szinte már felnőttekről, jó ítélőképességgel, általános iskolában viszont egészen más a helyzet.” Hozzátette: a tanárok jelentős része sem használja a digitális eszközöket, például a nekik készült digitális tananyagot. Az igény és a bátorság még nincs meg ezek használatára.

„Örülök, hogy azonosítottuk a problémát: segíteni kell a pedagógusoknak, hát kezdjük el!” Charaf Hassan feltette azt a költői kérdést is, hogy ha egy nemzetközi fórumon mondjuk egy koreai gyerekkel találkozik a diák, miért élje át azt, hogy ő kevesebb tudással rendelkezik. A cél az, hogy kiművelt emberfőket állítsunk elő a társadalomnak. Ha ehhez kell egy eszköz, akkor legyen, ha nem kell eszköz, ne legyen – summázott Szani Ferenc. Egy biztos: abban mindenki egyetértett, hogy tiltani ne tiltsuk az MI-t, mert az visszaüt. A mértékre azonban mindig érdemes odafigyelni.

EVOLÚCIÓ ÉS ÖNÖS ÉRDEK AZ MI VILÁGÁBAN

A mesterséges intelligencia esetében persze több kritikus bizonytalanság is van. Az MI-vel szemben hozott biztonsági intézkedések két okból is elégtelennek bizonyulhatnak. Egyrészt gyorsan mozgó célpontra irányul a szabályozás, és a domináns szereplők nem mutatnak hajlandóságot az együttműködésre, másrészt nagyrészt figyelmen kívül hagyjuk az MI evolúcióképes ágenseinek lehetséges megjelenését. Az ugrás a kibertérben, radar alatt akár már meg is történhetett a mi tudtunk nélkül. Az Infotér Konferencia izgalmas felvetést tett, amikor meghívta Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológust, a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökét, hogy beszéljen arról, mennyiben egyezik meg a bioszféra elképesztő sokszínűségével a fejlődő MI ágensek sokfélesége. A csatát ugyanis könnyen elveszíthetjük, tekintettel arra, hogy a biológiához képest villámgyors az MI evolúciója. „A természetes szelekció általi evolúció során azok az egyedek szaporodnak el, amelyek rátermettsége a legjobb” – kezdte előadását egy általános ismertetővel, majd figyelmeztetett: azt, hogy a mesterséges intelligencia tudatos lesz-e, szinte álproblémának tartja. Nem attól kell félni, aminek tudata van, mert abszolút független ettől, hogy valami evolúcióra képes-e vagy sem.

„Egy tudat nélküli rendszer egy nálánál sokkal bonyolultabb intelligens rendszert is ki tud használni a saját reprodukciója érdekében. Ahol a darwini dinamika megjelenik, ott érvényre jut az önérdek is! Ez az igazi veszély, mert ha az MI evolvábilisabbá válik, és nem mi szelektáljuk, hanem a kibertérben szelektálódik, az nem biztos, hogy egybeesik majd a mi érdekeinkkel.” Szathmáry Eörs szerint jelenleg minden komponens rendelkezésre áll ahhoz, hogy ez megtörténjen. Márpedig ami technológiailag lehetséges, azt valaki – akár rossz, akár jó szándékból – meg fogja valósítani. Az MI ugyanis már szoftvert is képes írni, vagyis vírust is képes létrehozni. „Egy önmásoló számítógépes program, amely tudja, hogy ki akarják törölni, és hasznot húz ebből, mindannyiunkat meg kell ijesszen!” Hogy mit lehet ez ellen tenni? Szathmáry szerint sterilizálni kell az MI-t, vagyis nem engedélyezni számára a teljesen autonóm reprodukciót. Továbbá az egyes MI-ket monitorozó kutatóintézetek létrehozását ösztönözné, amelyek nem nagyvállalatok mellékágai, hanem független, adott esetben a civil szférából érkező szereplők.”

Forrás:
Itt az igazi veszély: az MI lassan már a Skynet vagy a Mátrix szintjén tart; INFOTÉR Nonprofit Kft.; 2024. október 17.
Szerkesztői megjegyzés:
Az eredeti cikk hatásvadász és pontatlan címe nem segíti a problémák megértését.

Vészesen alacsony a magyar cégek K+F beruházásainak mértéke (Infotér 2024)

„Plenáris ülésekkel indult a jubileumi Infotér Konferencia első napja október 16-án Balatonfüreden. A rendezvénysorozat tizenötödik alkalommal várja az infokommunikációs témák iránt érdeklődő vendégeket.

Az Infotér Egyesület elnöke, Soltész Attila hangsúlyozta: az Infotér egyik legfőbb célja továbbra is az inspiráció, hiszen nemcsak az informatikai diksurzusról szól a rendezvény, hanem az össztársadalmi gondolkodás megváltoztatásáról is.

Felsőoktatási versenyképességi fordulat és digitális állampolgárság

A plenáris előadások sorában elsőként Zsigó Róbertet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettesét köszönthették a résztvevők, aki elmondta: ahhoz, hogy Európa egy versenyképes és fenntartható jövő felé fejlődjön, tehetséges és sikeres fiatalokra van szükség. „Másként fogalmazva, az eredményes kutatás-fejlesztési és innovációs céljaink legfontosabb előfeltétele a képzett, minőségi szellemi erő. Ennek az előfeltételnek színterei a felsőoktatási intézményeink. A felsőoktatásban történt sikeres versenyképességi fordulatot az is mutatja, hogy egyetemeink egyre előkelőbb helyen szerepelnek a világranglistákon. A magyar gazdaság versenyképességének jövőbeli záloga az innováció, az Infotér Konferencia pedig egy remek lehetőség, hogy a fiatalok szélesítsék látóterüket a kutatás-fejlesztés, a digitalizáció és az innováció területén.”

A 4iG cégcsoport meghatározó piaci szereplővé vált az elmúlt években, a holding jelenéről két előadó is beszélt. Bányai Tamás, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója felvázolta, milyen változások zajlanak most a csoport háza táján. „A jövőt négy üzletágban képzeljük el: telekommunikáció, IT/SI, infrastruktúra szolgáltatás, űr- és védelmi ipari technológiák. Rengeteg cég került a holding alá, ezeket integráljuk éppen.” Az Infotér közönségének jelentette be elsőként, hogy míg a telekommunikációs üzletág márkaneve a One lesz, addig a One Solutions megoldás a vállalati, állami és közigazgatási rendszert szolgálja majd. Radó Gábor, a 4iG IT Divízió informatikai vezérigazgató-helyettese elmondta a transzformációs folyamatról jövő év első felében lecseng. Az űripari technológiai megoldásokat is leválasztják egy új cégcsoportba, és az IT/SI-t is önálló jogi entitásként működik tovább. 4iG Informatikai Zrt. néven az ehhez a területhez tartozó, különböző portfolióval rendelkező cégek, így a Veritas Consulting vagy a Rheinmetall a zrt. leányvállalataiként fognak működni a továbbiakban.

Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség Digitális Állampolgárság Program végrehajtásáért felelős vezérigazgató-helyettese a közigazgatási digitális megoldásokról beszélt. Elsődleges problémának tartja, hogy az állampolgárok ezeket a szolgáltatásokat nem találják vagy nem értik. „Ez nem magyar sajátosság. Magyarország és a DÁP most abban szeretne élen járni, hogy könnyen értelmezhető, jól strukturált, közérthető felülettel segítse az állampolgárokat. A bürokráciát és a bonyolult jogi nyelvezetet is kerülni szeretnénk.” 5-6000 emberrel tesztelték, hogy az egykapus rendszert minden állampolgár könnyedén, önállóan, magabiztosan tudja használni.

Fókuszban a K+F beruházások

dr. Molnár Balázs Péter, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára a magyar elnökségi program egyik legfőbb prioritásaként az EU globális versenyképességének növelését, a hosszú távú gazdasági stabilitás megalapozását jelölte meg. „Bár a legújabb digitális forradalom diszruptív technológiái markánsan hatnak életünkre, Európa nem áll jól a digitális átmenet kérdésében. Az EU vállalatai GDP-arányosan körülbelül fele annyit költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai társaik.”

A helyettes államtitkár mellett Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is kiemelte, hogy a kínai, Magyarországon létrehozott vállalatoknak a következő két évben bevételük 25%-át kötelezően kutatás-fejlesztésre és innovációra kell költeniük, míg a hazai átlag vállalkozásoknál ugyanez a szám 3%. Mindketten figyelmeztettek a privát szféra K+F beruházásainak alacsony mértékére. Molnár Balázstól megtudtuk: míg Európában az üzleti szféra az innovációs beruházások csupán kicsit több mint felét, 59%-át finanszírozza, az USA-ban ez 63, Kínában 76, Dél-Koreában 77, Japánban 79%-ra tehető. Szabados elmondta, ennek érdekében a magyar kormány 21 pontos gazdaságélénkítő akciótervvel készül, melyből 8 a kkv-kat fogja érinteni. Eszközberuházások esetében vissza nem térítendő támogatással segítenek, és felhívta a figyelmet a közel 500 milliárdnyi elérhető EU-s forrásra is.

dr. Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója arról adott képet, hol tart Magyarország vállalkozásfejlesztési programjának végrehajtása. Felhívta a figyelmet, hogy a konferencián is többször tárgyalt kibervédelemmel kapcsolatban a magyar vállalkozásoknak van még tennivalója. „Az, hogy jelenleg legfeljebb minden ötödik magyar vállalat van kitéve ezeknek a típusú veszélyeknek, azt jelenti, hogy a maradék négy nem alkalmaz olyan digitális megoldásokat, amiket egyáltalán meg lehetne támadni.” Ezen a területen meghatározó szerepet játszik például a GINOP Plusz. Ebben az évben további közel 550 milliárd forintnyi új pályázat meghirdetésére lehet számítani. A közeljövőben több hitelterméket is kínálnak majd, a keretösszeg itt közel 480 milliárd forint. Beszélt a közelgő K+F pályázatokról is, ezen belül egy 75 milliárd forint keretösszegű, üzleti, termelési, marketing és logisztikai folyamatok megújítását célzó felhívásról mikro- és kisvállalkozások számára.”

Forrás:
Vészesen alacsony a magyar cégek K+F beruházásainak mértéke (1. rész); INFOTÉR Nonprofit Kft. / MTI; 2024. október 17.
Vészesen alacsony a magyar cégek K+F beruházásainak mértéke (2. rész); INFOTÉR Nonprofit Kft. / MTI; 2024. október 17.

Technika, tudomány, MI

Rövid ChatGPT szószedet: 48 MI kifejezés, amit mindenkinek ismernie kell

„Ahogy az emberek egyre inkább hozzászoknak a mesterséges intelligenciával összefonódó világhoz, mindenütt új kifejezések bukkannak fel. Segít az eligazodásban a CNET kiadványa. 48 általuk fontosnak ítélt kifejezés népszerű magyarázatát adják meg. A szójegyzéket rendszeresen frissítik.”

Forrás:
ChatGPT Glossary: 48 AI Terms That Everyone Should Know; Imad Khan; CNET; 2024. október 12.

Az MI-rendszerek közbeszerzése – az Európai Bizottság tanulmánya

„…A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése és közbeszerzése terén még mindig jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak. Ezért az Európai Bizottság egyik kiemelt területe, hogy európai intézkedéseket dolgozzon ki és támogassa a mesterséges intelligencia elterjedésének és a mesterséges intelligencia rendszerek stratégiai, fenntartható és etikus közbeszerzésének felgyorsítását célzó európai fellépéseket az uniós közszférában, és ezáltal maximalizálja az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia hatását és előnyeit. Ennek fényében a DG CNECT tanulmányt készíttetett arról, hogyan lehetne a legjobban támogatni az Európai Unióban az MI-rendszerek közbeszerzését, és hogyan lehetne segíteni átalakítani magukat a közbeszerzési folyamatokat. A megrendelt tanulmány fő célja és célkitűzése, hogy bizonyítékokkal és operatív ajánlásokkal támogassa az Európai Bizottságot abban, hogy miként lehet megkönnyíteni az MI-rendszerek közbeszerzését. A tanulmány tartalmazza az aktuális helyzetről szóló jelentést (az 1. fejezetben), a kulcsfontosságú ágazatok értékelését (a 2. fejezetben), az érdekelt felekkel folytatott konzultációt és az eredmények értékelését (a 3. fejezetben), valamint a szakpolitikai lehetőségek és ajánlások értékelését (a 4. fejezetben).”

Forrás:
Adopt AI study. Final study report; European Commission: Directorate-General for Communications Networks, Content and Technology; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2759/222512024; 2024. szeptember 23.

Mesterséges intelligencia: gazdasági hatások, lehetőségek, kihívások, politikai következmények

„A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) legfontosabb jellemzőit mutatja be, kiemelve a korábbi informatikai és digitális technológiákhoz viszonyított főbb különbségeket. Bemutatja a legfontosabb tényeket a mesterséges intelligencia uniós országokban való elterjedéséről, és megvitatja a főbb gazdasági következményeket, különös tekintettel a termelékenységre és a munkaerőpiacokra gyakorolt hatására. Miközben a mesterséges intelligencia óriási lehetőséget jelent, komoly kihívásokkal is jár, ami a politikára is hatással van. Ez a dokumentum a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése előtt álló szűk keresztmetszetek megszüntetését célzó szakpolitikákra, a szabályozási politikára, a versenypolitikára, valamint a munkaerő-piaci és elosztási hatásokat kezelő szakpolitikákra összpontosít.”

Forrás:
Artificial intelligence. Economic impact, opportunities, challenges, implications for policy; Wouter Simons, Alessandro Turrini, Lara Vivian; European Commission: Directorate-General for Economic and Financial Affairs; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2765/48272; 2024. július 31.

Felelős MI. Az MI irányításának gyakorlati megközelítése

„Mindent felforgató, képességpótló és képességfokozó technológia, hatékonyság- és minőségnövelő újítás, tévedésekkel terhelt „utánzó gép”, az ipari társadalom megszokott értékeit és fogalmait újragondolásra késztető jelenség. Hosszan sorolhatók a különböző mesterséges intelligencia alapú rendszerek és szolgáltatások jellemzői, amiben az elmúlt időszakban nincs hiány: sőt inkább egymásra licitáló túlkínálatot érzékelhetünk minden ágazatban. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a társadalomnak felelős mesterségesintelligencia-rendszerekre van szüksége. Ehhez a felelősséghez nem kétbites válaszok, hanem egy komplex problémakör megértésére van szükség. Ezért egy sokszínű nemzetközi és hazai csapatot kértünk fel gondolataik kifejtésére: kéttucatnyi szerző különböző tudományterületekről tizenöt fejezetben, három nagy témakör mentén vezeti be az Olvasót a felelős mesterséges intelligencia világába. Mind kézikönyvként, mind inspiráló olvasmányként érdemes forgatni a lapokat, és közben követni a jövő gyors változásaira reflektáló, további köteteinket is.”

Forrás:
Felelős AI. Az AI irányításának gyakorlati megközelítése; Koltay András, Majó-Petri Zoltán, Rab Árpád (szerk.); ISBN: 978 963 556 564 1; Gondolat Kiadó; 2024. október 17.
Háttér:
What is responsible AI?; Cole Stryker; IBM; 2024. február 6.
What is AI governance?; Tim Mucci, Cole Stryker; IBM; 2024. október 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Három nagy témát jár körül az Európai Levéltári Szakértő Testület budapesti találkozója (magyar uniós elnökség 2024)

„Három nagy témához, a személyes történethez, a közösség történetéhez és a digitalizációhoz kapcsolódnak az Európai Levéltári Szakértő Testület (EAG) 48. budapesti találkozójának témái – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzeti Levéltárban.

Vincze Máté a tanácskozást megelőző, vasárnapi budapesti sajtótájékoztatón kiemelte, hogy hétfőtől szerdáig tart Magyarország európai uniós elnökségéhez kapcsolódva az a háromnapos konferencia, melynek keretében 35 ország – az Európai Unió tagállamai, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai, valamint az Egyesült Királyság, Törökország, Bosznia-Hercegovina és Moldova – 65 szakértője érkezik Budapestre, hogy megvitassák azokat a fontos kérdéseket, amelyek az európai levéltárügyet meghatározzák.

A budapesti eseményen három nagy témához kapcsolódik az összes beszélgetés. A „személyes történet” tematika célja, hogy az európai levéltárak összefogásának eredményeként minél jobban kutathatókká váljanak a családfák; a „közösség története” téma arról szól, hogy a levéltárak osszák meg azokat a dokumentumokat, melyekkel az országok történetei könnyebben kutathatók; a harmadik téma, a „digitalizálás” pedig arra vonatkozik, hogy a 21. században „hiteles és jó forrásokat adhassunk a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy utána a saját múltunkról megbízható forrásokkal szolgáljon” – fogalmazott Vincze Máté.

Magyarországnak az EU-elnökségre létrehozott kulturális programja a kultúrához való hozzáférésnek a jogáról szól. Arról, hogy mindenki – ahogy az Alaptörvényben is benne van – a kultúrához hozzáférhessen és hogy ne jelentsen semmiféle adottság akadályt ebben – emlékeztetett a helyettes államtitkár.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kezdeményezője és támogatója annak, hogy a levéltárak – mint a történelem első számú forrásai – elérhetőek legyenek Európában – hangsúlyozta Vincze Máté. Ez Magyarországon kiemelten fontos, ugyanis a történelem viharai miatt a hazai levéltárakból sok dokumentum eltűnt, ezért részben máshonnan kell, hogy összerakjuk történelmünket – tette hozzá.

Az Európai Levéltári Szakértő Testület találkozóin minden félévben az Európai Unió Tanácsának az elnökségét ellátó ország látja vendégül a levéltáros szakértőket.”

Forrás:
EU-elnökség – Vincze Máté: három nagy témát jár körül az Európai Levéltári Szakértő Testület budapesti találkozója; kormany.hu; 2024. október 14.

Fenntartható fejlődés

Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét

„Az Energiaügyi Minisztérium széles körű egyeztetéseket követően dolgozta át, frissítette a 2030-ig tartó időszakra szóló magyar energia- és klímatervet. Az aktualizált szakpolitikai dokumentum legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása, a zöldgazdaság élénkítése. A felülvizsgált változat egyebek mellett a kibocsátás-csökkentési és a zöldenergia termelési célszámok megemelésével segíti elő a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítését is.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete 2023 nyarán készült el. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges magyar dokumentumot az uniós Energia Tanács héten lezajlott üléséhez időzítve adta le az energiaügyi tárca.

Az átdolgozott NEKT szerint Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal szándékszik csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. A hazai végsőenergia-felhasználás a korábban kitűzött 785 PJ felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 740 PJ lehet a következő évtized elején. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 30 százalékra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv. Az alapvető jelentőségű célszámok módosítását az elért eredmények teszik lehetővé, nagyarányú növelésük a klímasemlegesség elérése, az energiahatékonyság javítása irányába mutat.

Az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egyetlen domináns energiaforrásra vagy technológiára. Magyarország így a következő időszakban sokszínű eszközrendszert mozgósítva igyekszik fedezni a hazai szükségleteket. A diverzifikált technológiai mix megvalósításával és a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásával lehet érdemben előrehaladni az energiaszuverenitás és a zöld átmenet felé.

Kiemelt szándék az elektrifikáció ösztönzése, a lakossági, közintézményi, ipari és közlekedési energiafelhasználás csökkentése. A saját célú zöldenergia-termelés hasznos térnyeréséhez a különböző energiatárolási megoldások tömeges alkalmazásával kell alkalmazkodni. Az elektromotorok magas hatásfokuk miatt egyértelmű energiamegtakarítást eredményeznek, ezért változatlanul bátorítani érdemes az elektromobilitás elterjedését. Az ország dekarbonizációja mellett a gazdasági növekedésben is komoly előrelépést hozhat a hazai zöld gyártókapacitások és a szükséges szaktudás fejlesztése, az iparági innováció támogatása.

Idén elkészült a NEKT-hez kapcsolódó, a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépítését, megjelenítését szolgáló stratégiai környezeti vizsgálat is. E dokumentum legfontosabb állítása szerint a vizsgált tizenöt intézkedéscsoport túlnyomó többsége, mintegy négyötöde kedvező hatást gyakorol a környezetre. A további lépések pedig a magyar családok és vállalkozások ellátásbiztonságának fokozása érdekében szükségesek.

A Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt új intézkedések éves szinten nagyságrendileg 600 milliárd forint, a megtakarításokban döntő részben már rövid távon megtérülő fejlesztést jelentenek a magyar energetika és a lakossági energiahatékonysági piac javára. ”

Forrás:
Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 17.

Jelentősen javult a levegő minősége hazánkban

„Magyarországon a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az utóbbi években jelentősen csökkent a levegőben a szálló por (PM10) mennyisége. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. adatai szerint az értékek az egész országban megfelelnek a vonatkozó uniós követelményeknek. A leginkább érintett területek adatai is egyértelműen javuló tendenciát mutatnak: a Pécs környéke zóna 2018 óta, a Budapest és környéke agglomeráció 2020 óta, míg a Sajó-völgye zóna 2023 óta teljesíti a PM10 szennyezettségre vonatkozóan előírt uniós határértékeket.

A levegőminőség alakulásához több tényező, így a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai folyamatok, a nagy távolságból és a szomszédos országokból érkező légszennyezés is hozzájárul, ezért a határértékek betartása csak a kibocsátások csökkentésével segíthető elő, ennek érdekében hazánk jelentős lépéseket tett az elmúlt években.

A kormány 2020-ban a korábbi PM10 kibocsátás csökkentésére irányuló program kibővítésével elfogadta az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (OLP). Ez azokat az ipart, energiaszektort, lakosságot, közlekedést és mezőgazdaságot érintő intézkedéseket tartalmazza, amelyekkel elérhető a kibocsátás-csökkentési cél, és irányt szab az ágazati szabályozások, támogatások kialakításához is. Az ebben foglalt intézkedések megvalósítása 2030-ra több mint 50%-kal mérsékli a környezeti és egészségügyi terheket.

A levegőminőség javítása érdekében 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt 10 magyar településen, 8 régiót lefedve. A projektben részt vevő szervezetek a levegőtisztaság védelmét többek között egy döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszköz fejlesztésével, az érintett települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálatával, szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel, helyi pilot akciókkal, valamint egy országos tanácsadói hálózat működtetésével valósítják meg. A projekt részeként Békéscsabán és Kaposváron egy-egy új légszennyezettségi mérőállomást is telepítettek.

A levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott az állami meteorológiai szolgálat átalakításával és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat.

A levegőminőségi célok eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a lakóingatlanok energetikai korszerűsítése, mint például az otthonfelújítási támogatás, amely többek között energiahatékonysági, illetve levegőminőség szempontjából is releváns beruházásokra biztosított lehetőséget 2022 végéig. Az idén meghirdetett, energetikai követelményeket is előíró Otthonfelújítási Programban jelenleg is igényelhető támogatás az 1990 előtt épült családi házak és sorházak energiahatékonysági felújítására, valamint fűtéskorszerűsítésére. Emellett a hatósági áras tűzifa program, a szociális tűzifa program, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölése, a Zöld Busz Program és az elektromobilitási fejlesztések is segítették a légszennyezettségi mutatók javulását.

A fentieken túl az Energiaügyi Minisztérium több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította az ipari üzemek esetében, így a környezetvédelmi hatóságok a tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.

Amellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése és a környezeti levegő minőségének javítása iránt, a hosszútávú eredmények eléréséhez alapvető fontosságú a minél fiatalabb korban megkezdett szemléletformálás, ezért az ezt segítő programokat is támogatja. Ezek közül kiemelkedik a Kölcsönkapott Levegő és a Mindennapi Levegő program, amelyben eddig már több ezer általános és középiskolás gyermek ismerhette meg a levegőminőséggel összefüggő információkat, illetve a légszennyezés elleni fellépés lehetőségeit.”

Forrás:
Jelentősen javult a levegő minősége hazánkban; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 14.

Új forrás, új szabályozások: nyílik a tér a települési zöldfelületek számára

„Szeptember végén a Nemzeti Fejlesztési Központ és Új Európai Bauhaus szakértői segítségével egy online esemény keretében tekintettük át a települések zöldítése érdekében kitáruló új lehetőségeket.

A még nyomdaszagú 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról (ZI) is jelzi, hogy a téma jelentősége nő, és már nemcsak az elhivatottak, „zöldek” kell, hogy foglalkozzanak a zöldfelületek fejlesztésével, hanem minden önkormányzat.

Az eseményünk célja az önkormányzatok ZI-val kapcsolatos törekvéseinek támogatása volt. Az előadók különböző szempontokból mutatták be, hogy milyen szakmai, illetve pénzügyi támogatások érhetők el, továbbá várhatók.

Az Új Európai Bauhaus (NEB), mint szakmai iránymutatás az élhető épített környezet és a minőségi együttélés kialakítását helyezi előtérbe: csináljunk együtt szépet és fenntarthatót. A NEB a fenntarthatóságra, esztétikára és közösségi részvételre épít, célja pedig, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyek hosszú távon értékesek maradnak a helyi közösségek számára is. A fenntarthatóságot az anyaghasználat, az energiahatékonyság, és a körforgásos gazdaság elvei biztosíthatják, miközben a közösségi részvétel, valamint a társadalmi hozzáférés széles köre a társadalmi értékét adja meg a fejlesztésnek. Az Új Európai Bauhaus Útmutató elérhető itt.

Már hazai jó példák is vannak a NEB elvek alapján történő közösségi tervezésre, valamint díjazottjaink is vannak, pl. Ajka a volt Kripton gyár felújításával és az AHA Budapest projekt, amelynek megvalósító partnere a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Gyakorlatiasabb vizekre evezve Pej Zsófia, az Energiaklub adaptációs szakértője a zöldinfrastruktúra környezeti, gazdasági és társadalmi hasznainak mérésére alkalmas indikátorokról és a finanszírozási jó gyakorlatokról osztott meg információkat, melyeket időközben külön bejegyzésekben közzé is tettünk itt a honlapunkon.

A KEHOP Pluszban várható, zöld-kék infrastruktúrák fejlesztését célzó pályázati lehetőséget (2.2.1 kódszámú) bizonyára sokan várják már. Az Irányító Hatóság előadója hangsúlyozta, hogy a KEHOP Plusz olyan projekteket támogat majd, amelyek természet-alapú megoldásokkal kezelik a meglévő problémákat, és ezáltal élhetőbbé teszik a településeket. Ezzel hozzájárulnak majd a helyi ökoszisztéma szolgáltatások javításához, például a csapadékvíz-visszatartáshoz vagy a levegőminőség javításához.

A pályázatra való felkészüléshez olvassák el a komplex esetszimuláció prezentációját és a Zöldinfrastruktúra útmutatót (elérhető href=”https://www.palyazat.gov.hu/palyazatok/palyazati-dokumentaciok” target=”_blank” rel=”noopener”>ezen a linken, a Széchenyi Terv Plusz „Pályázáshoz szükséges általános dokumentumok, útmutatók 2021-2027”-n belül). Példák és ellenpéldák a támogatható tevékenységekre az ezen a linken elérhető ábrán.

Az esemény rávilágított arra, hogy a természetalapú megoldások sikeres megvalósítása nemcsak környezeti, hanem társadalmi, valamint gazdasági szempontból is előnyös. Az új Európai Bauhaus, a KEHOP Plusz és más pályázati lehetőségek jelentős támogatást nyújtanak a fenntartható zöld és kék infrastruktúrák kialakításához, a megfelelő eredmények eléréséhez azonban új szemléletű tervezési folyamatra van szükség: különböző területek szakértőinek koordinált együttműködése és a területhasználók érdemi részvételének biztosítása napi gyakorlattá kell váljon.”

Forrás:
Új forrás, új szabályozások: nyílik a tér a települési zöldfelületek számára; Energiaklub; 2024. október 8.

Levegőminőség: az EU Tanácsa véglegesen jóváhagyta az uniós előírások szigorítását

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta azt az irányelvet, amely az EU egészében aktualizált levegőminőségi előírásokat állapít meg.

Az új szabályok egyrészt hozzá fognak járulni ahhoz, hogy 2050-ig meg lehessen valósítani az Unió szennyezőanyag-mentességi célkitűzését, másrészt elő fogják segíteni a légszennyezés miatti korai elhalálozások megelőzését. Az uniós polgárok számára lehetővé válik, hogy kártérítést igényelhessenek, ha az uniós levegőminőségi szabályok megsértése miatt egészségkárosodást szenvednek.

A levegőminőségi előírások szigorítása

A módosított irányelv az uniós polgárok egészségét helyezi előtérbe: olyan új levegőminőségi előírásokat határoz meg a szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyeket 2030-ig kell megvalósítani, és amelyek szorosabban igazodnak a WHO levegőminőségi iránymutatásaihoz. Ezek közé a szennyező anyagok közé tartozik többek között a PM10 és a PM2,5 szálló por, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid, melyek mindegyike köztudottan légzőszervi problémákat okoz. A tagállamok bizonyos feltételek teljesülése esetén kérhetik a 2030-as határidő elhalasztását.

A levegőminőség értékelése EU-szerte közös módszerek és kritériumok alapján történik, és a módosított irányelv tovább javítja a levegőminőség ellenőrzését és modellezését.

A módosított irányelv biztosítani fogja a korai fellépést is. Ennek keretében levegőminőségi ütemterveket kell kidolgozni 2030 előtt, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az új előírásoknak az említett időpontig nem sikerül megfelelni.

A levegőminőségi előírásokat a legfrissebb tudományos eredmények alapján rendszeresen felül fogják vizsgálni és értékelni, hogy azok továbbra is megfelelőek-e.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog

Az új irányelv biztosítja az igazságszolgáltatáshoz való tisztességes és méltányos hozzáférést az irányelv végrehajtása által érintett vagy valószínűleg érintett személyek számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárok kártérítést igényelhessenek és kaphassanak abban az esetben, ha az irányelvben meghatározott levegőminőségi szabályok megsértése miatt egészségkárosodást szenvednek.

A következő lépések

A szöveg kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetést követő 20. napon pedig hatályba lép. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Az Európai Bizottság 2030-ig, majd azt követően ötévente felülvizsgálja a levegőminőségi előírásokat a legújabb tudományos eredmények alapján.

Háttér

Európában a környezeti eredetű egészségügyi kockázatok közül a légszennyezés jelenti a legnagyobb kockázatot, mivel a szennyező anyagok rendkívül károsak lehetnek mind az emberi egészségre, mind pedig a környezetre. A légszennyezés Európában évente közel 300 000 korai elhalálozást okoz.

A probléma megoldása érdekében az Európai Bizottság az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének részeként 2022 októberében előterjesztette a környezeti levegő minőségéről szóló két irányelv aktualizálására és egységes szerkezetbe foglalására irányuló javaslatát. A két társjogalkotó 2024 februárjában megállapodásra jutott a szöveg végleges változatáról.

Ez az új irányelv egyszerűsíti a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós szabályokat, mégpedig a két meglévő uniós irányelv egy irányelvbe történő összevonásával. A célja az, hogy a levegőminőségi előírásokat hozzáigazítsa az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz.

”

Forrás:
Levegőminőség: a Tanács véglegesen jóváhagyta az uniós előírások szigorítását; EU Tanácsa; 2024. október 14.

Az EU Tanácsa következtetéseket fogadott el az elsivatagosodás, a talajdegradáció és az aszály elleni fellépés érdekében

„Az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el, melyekben az elsivatagosodás, a talajdegradáció és az aszály által jelentett sürgető kihívásokkal foglalkozik. A következtetésekben hangsúlyozza, hogy rendkívül nagy szükség van koherens és integrált, az egész EU-ra kiterjedő megközelítésre a környezetgazdálkodás területén. A Tanács rávilágít arra, hogy egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak az aszályok, és egyre súlyosbodik az elsivatagosodás és a talajdegradáció világszerte és az EU-ban egyaránt.

A Tanács sürgeti az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az elsivatagosodás, a talajdegradáció és az aszály elleni küzdelemre irányuló átfogó, uniós szintű cselekvési tervre, amelynek célja az aszályokkal szembeni reziliencia kiépítése és a talajdegradáció-semlegesség 2030-ig történő megvalósítása.

Elismerve a környezeti kérdések összekapcsoltságát, a Tanács felkéri az EU-t és annak tagállamait, hogy külső tevékenységeik keretében fokozottan hívják fel a figyelmet a regeneratív földgazdálkodás és földpolitika fontosságára. Az elsivatagosodás, a talajdegradáció és az aszály elleni küzdelem területén folytatódó szerepvállalás és partnerségek nélkülözhetetlenek a fenntartható fejlődés előmozdításához, valamint a talajdegradációval kapcsolatos sokrétű kihívások kezeléséhez.

Koherens finanszírozás

Következtetéseiben a Tanács elismeri, hogy a koherens finanszírozási stratégiák fontos szerepet töltenek be a fenntartható földgazdálkodás és föld-helyreállítás támogatásában. A Tanács a meglévő finanszírozási eszközök felülvizsgálatára, valamint az alternatív magán- és vegyes finanszírozási források feltérképezésére szólít fel. Ezen eszközök és források igénybevételének célja különösen az elsivatagosodással, a talajdegradációval és az aszályokkal összefüggésben hozott intézkedések működőképessé tétele, valamint a természetalapú megoldások alkalmazásán alapuló ökoszisztéma-helyreállítási intézkedések végrehajtása.

A mezőgazdasági és az élelmiszerrendszerek átalakítása

A talajdegradáció-semlegesség 2030-ig történő elérése érdekében a Tanács a mezőgazdasági és az élelmiszerrendszerek átalakítását sürgeti a fenntarthatóság és az aszállyal szemben reziliencia megvalósítása, valamint éghajlattudatos gyakorlatok létrehozása céljával. Ezt az átalakítást azon 13 agroökológiai elv alapján kell végrehajtani, amelyeket a FAO élelmezésbiztonsággal és táplálkozással foglalkozó magas szintű szakértői munkacsoportja határozott meg.

A szinergiák és az együttműködés megerősítése

A Tanács újólag megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy koherens és integrált módon kezelje az elsivatagosodás, a talajdegradáció és az aszály, a biológiai sokféleség csökkenése, a vízhiány és a környezetszennyezés által jelentett, egymással szorosan összefüggő kihívásokat. Figyelemmel arra, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény Felei Konferenciájának 16. ülésszaka, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei Konferenciájának 29. ülésszaka és az UNCCD részes felei konferenciájának 16. ülésszaka párhuzamosan zajlik, egyedülálló lehetőség nyílik a három riói egyezmény felei közötti együttműködés megerősítésére. Ez az együttműködés elő fogja segíteni az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének végrehajtását és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlődési céljainak elérését.

A Tanács erőteljesen hangsúlyozza, hogy minden szinten javítani kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény, az UNFCCC és az UNCCD közötti együttműködést. A szinergiák fokozott kihasználására szólít fel, különösen a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret, a Párizsi Megállapodás és a talajdegradáció-semlegességre vonatkozó célmeghatározási program végrehajtása terén. Ez az együttműködés alapvető fontosságú olyan eredményes nemzeti stratégiák kidolgozásához és végrehajtásához, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az elsivatagosodást, a talajdegradációt és az aszályt szinergikus módon kezelik.

Forrás:
Az elsivatagosodás elleni küzdelem az Európai Unióban: a Tanács fellépést sürget a fenntartható jövő érdekében; EU Tanácsa; 2024. október 14.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Visszaélések, doxing, scamek – Kiberbiztonsági meetup-sorozatot indít a HunCERT, a HUN-REN SZTAKI és az ISZT

„Milyen kihívásokkal néz szembe a kibervédelmi szakma? Mit mondanak a szakértők? Mit tehet egy kiberbiztonsági szakember, egy cégvezető, egy kutató, vagy akár egy felhasználó? Kibervédelmi meetup szakemberekkel, nem csak szakembereknek – ez az októberben induló HunCERTalks.

A HUN-REN SZTAKI és az ISZT közreműködésével induló rendezvénysorozat során több terület szakértői adnak elő és tartanak kerekasztalbeszélgetéseket a kibervédelem aktuális kihívásairól, eseményeiről. A cél a kurrens szakmai kommentár és ismeret átadása, hogy az online élet minden szereplője a legakkurátusabb információkat és szemléletet kaphassa olyan ügyeket illetően, mint a doxing, különféle scamek, visszaélések, malware-ek, szervezetek elleni támadások – a sort a meghívott előadók is csak bővíteni fogják.

Az első meetupon a médiában is port kavart Motherless-ügy kiberbiztonsági, jogi és személyi szintű problémaival és kérdéseivel foglalkozunk. Kiderül, mit tehet ebben a helyzetben az informatikai, a jog, vagy hogy miként hathat a személyes adatok szürke zónás, vagy akár illegális felhasználása a személyiségre.

Időpont

2024. október 30. (szerda), 16:00 – 19:30

Helyszín

HUN-REN SZTAKI, 1111 Budapest, Lágymányosi utca 11., 6. emelet, Innovációs és Demonstrációs Tér (IDT)

Program

  • 16:00 – 16:30
    Érkezés, regisztráció
  • 16:30 – 18:30
    Előadások

    • Rigó Ernő, a HUN-REN SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának (HBIT) vezetője / HunCERT: Hogy kerülnek a képeink bűnözők kezére?
    • Mezei Kitti, jogász, HUN-REN TK / MILAB: Személyes adatok veszélyben: A jogi védelem határai és lehetőségei
    • Vargáné Parrag Jolán, Képviselet-vezető, Forpsi / ArubaCloud: Törvényesen és/vagy leleményesen a visszaélések ellen
  • 18:30 – 19:30
    Networking

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni ide kattintva lehet.

Hivatkozások, linkek

Regisztráció”

Forrás:
Visszaélések, doxing, scamek – Kiberbiztonsági meetup-sorozatot indít a HunCERT, a HUN-REN SZTAKI és az ISZT; HUN-REN SZTAKI; 2024. október 7.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság, klímadiplomácia

A geostratégiától a geoökonómiáig Az EU „Global Gateway” stratégiája új valóságban

„Az egy hónapja bemutatott Draghi-jelentés a felszínre hozott és (szak)politikai vitatémává tett számtalan megmozgatható eszközt és megoldási módot, amely hozzájárulhat Európa versenyképesebbé tételéhez. Javaslatai között feltűnik egy eredetileg ettől alapvetően eltérő célra létrehozott eszköz, az Európa Unió „Global Gateway” stratégiájának és eszközrendszerének felhasználása is.

Az EU a 2010-es években (is) későn eszmélt. Noha Kína már 2013 óta működtette a „One Belt One Road” (jelenleg Belt and Road Initiative, BRI) névre hallgató programját, az Unió csak 2021 decemberében tudott előjönni azzal a javaslatcsomaggal, amellyel – elsősorban a kínai modellhez képest alternatívát nyújtva – Európa befolyásának növelése érdekében be kívánt nevezni a globális geopolitikai versenybe. Az e célt szolgáló javaslatcsomag a Global Gateway Stratégia volt.

A stratégiát ismertető közlemény saját szóhasználata szerint a Global Gateway „egy pozitív ajánlat”: egy olyan (pénzügyi) eszközcsomag, amelyen keresztül az EU a világ minden részén „hozzá kívánt járulni az emberek életének javításához”, s érzékelve más geopolitikai szereplők ajánlatait, (ám azoktól eltérően) méltányos és kedvező feltételek mellett kívánta felajánlani finanszírozását a tőkét, illetve technológiát igénylő államoknak. Ahogy a közlemény fogalmaz: a Global Gateway célja „kapcsolatok, nem pedig függőségek kialakítása”. Nemzetközi kapcsolati értelemben az EU a stratégia révén valójában be akart szállni a globális infrastruktúra-fejlesztési versenybe, tőkét kívánt kihelyezni és közös vállalatokat akart alapítani forrásszegény országokban (stratégiai eszköz), s ennek révén saját befolyási övezetét szerette volna kiterjeszteni (stratégiai cél): értékeit terjeszteni, illetve az uniós technológiai-műszaki standardok és általában az uniós fejlesztésű technológiák használatát megerősíteni.

A stratégia szerint az Unió a következő területeken fog beruházni: digitalizáció, energiaipar és éghajlatváltozás, közlekedés, egészségügyi, oktatás és K+F. A nyújtott támogatás, szemben a BRI hagyományosan kölcsönalapú konstrukcióival, számos pénzügyi megoldást magában foglalt: támogatás, különféle hitelek, garanciák, s az EU szándékai szerint igyekezett volna a magánszféra megtérülést kereső tőkéjét is megmozgatni. Az eredeti terv a Covid járványt követően tehát az Európai Unió iparpolitikáján és tőkeerején keresztül az Unió nemzetközi politikai szerepének megerősítése volt.

A programra az EU a 2021 és 2027 közötti időszakban összesen 300 milliárd eurót tervezett mozgósítani. Figyelmemmel arra, hogy a Világbank már 2019-ben 1,3 trillió euróra becsülte a világ éves (!) fejlesztésiforrás-szükségletét, amelynek csak igen kis százalékát tudta a stratégia finanszírozni, az összeg nagyságrendje miatt már a program indulásakor több kritika érte a Global Gateway Strategy-t. Bírálói szerint az nem volt elég ambiciózus és túl nagy teret engedett más geopolitikai szereplőknek, elsősorban Kínának.

Ám nem ez volt az egyetlen aggály a Global Gateway-el szemben. Von der Leyen bizottsági elnök több alkalommal hangsúlyozta a BRI-vel kapcsolatos ellenérzéseit (így pl. a 2021-es State of the Union beszédében), ami nem pusztás a retorika szintjén jelent meg – több állam (pl. Kenya, Banglades) is úgy érezte, hogy az EU nyomást helyez rájuk, hogy válasszanak a BRI és a Global Gateway között, ha finanszírozásra van szükségük. Több esetben úgy tűnhetett, hogy a kétféle partnerség nemhogy nem fér össze, egymás mellett sem fér meg.

További kérdéseket vetett fel a stratégia hatékonyságát illetően, hogy az Unió nem kizárólag pragmatikus, reálpolitikai alapon kívánta kezelni az egy-egy projekt tekintetében jelentős tőkekihelyezését és más, a programhoz tartozó segítségnyújtását („quantitvative offer”), hanem ahhoz további, a projektekhez közvetlenül, szervesen nem tartozó feltételeket kívánt szabni. Ezek közé tartoztak egyes, az Unió politikai meggyőződését, berendezkedését és értékeit érvényesíteni hivatott elvárások („qualitative offer”), amelyek nem javították a program eredményességét. Végül, többen kiemelték, hogy zavarosak, kuszák a stratégia célkitűzései, s a partnerek számára sem pontosan érthetők, ami befektetési kapcsolatokban meglehetősen nagy hátrány. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a program meghirdetésétől a jelen sorok írásáig, azaz valamivel kevesebb, mint három év leforgása alatt több mint 200 projekt kezdődött a Global Gateway keretében szerte a világban, azaz nem lehet azt mondani, hogy a stratégia végrehajtása ne indult volna meg lendületesen.

A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború és az annak következtében előálló (valójában inkább felgyorsuló) geopolitikai átrendeződés azonban alapvetően változtatja (változtatta) meg Európa helyzetét, az EU globális súlyát és befolyásolási potenciálját illetően. A Global Gateway koncepció 2021-ben egy erős, műszakilag kiemelten fejlett, erős tőke és technológiaiexport-képességgel rendelkező Európával számolt. A háború és az azt követő blokkosodási, néhol már a kereskedelmi háború rémével fenyegető folyamat azonban élesen mutatott rá az uniós ipar egyik leggyengébb pontjára: az ellátási láncok sérülékenységére. Világossá vált, hogy a kontinens számos erőforrás, így különösen energia és nyersanyag szűkében van, s ipara számos ponton éppen azoknak az országoknak kitett, amelyekben a Global Gateway-en keresztül kívánta pozícióját megerősíteni. Nyilvánvaló, hogy a korábbi geostratégiai szemlélet (donor–recipiens kapcsolat) nem tartható tovább.

A kérdés következésképpen az, hogy ebben a geopolitikai szempontból átrendeződő világban miként lehet Európa hasznára a Global Gateway stratégia, illetve miként kell azt áthangolni ahhoz, hogy Európa versenyképességét támogatni tudja geoökonómiai céljainak elérésében. Világosnak látszik ugyanis, hogy a fentebb is feltüntetett stratégiai kiindulópont (sajnos) nem állja meg a helyét. Az Unió ipara – úgy tűnik – nemhogy nem világhódító útjára készül, hanem sokkal inkább mankóra szorul. Világosan ki kell mondani, hogy visszalépés történt ahhoz a helyzethez képest, amivel a Global Gateway megalkotói számoltak.

A tudás, a know-how és a szürkeállomány ugyanakkor (egyelőre) továbbra is rendelkezésre áll, de ezt a versenyképes ipar érdekében energetikai és nyersanyag-ellátási oldalról meg kell támogatni. Ellenkező esetben Európa képtelen lesz arra, hogy egyrészről költséghatékonyan, másrészről exportképes volument tudjon előállítani fontos iparágaiban. Mindez versenyképességének további csökkenését és azon keresztül geopolitikai súlyának (félő, hogy végleges) elveszítését eredményezné.

Draghi jelentésében, ugyan különösebb konkrétumok nélkül, de számol az átalakítandó Global Gateway-jel az Európa versenyképességének megerősítéséért folytatott harcban. A jelentés rögzíti, hogy a Global Gateway fókuszát az EU stratégiai szükségletei felé kell fordítani az uniós gazdaság külső sérülékenységének csökkentése érdekében, valamint, hogy úgy kell eljárni, hogy az EU harmadik országokkal a teljes értéklánc mentén ipari partnerségeket alakítson ki, illetve ezekkel az államokkal gyártókapacitásokba történő közös beruházásokat hajtson végre.

Láthatóan abban a helyzetben vagyunk, hogy nagy szükség lenne egy okos, végiggondolt, valamint a tagállamokkal és az európai ipar gazdasági főszereplőivel (stakeholdereivel) és érdekképviseleteivel egyeztetett, virtigli „európai gazdaságpolitikára”, amely valódi, kölcsönösen előnyös, pragmatikus partnerségeket hoz létre harmadik országokkal. Diverzifikált kitermelési helyekre és szállítási útvonalakra van szükség, amelyért Európa cserébe technológiát és tőkét tud (még) nyújtani. Ha az EU talpon akar maradni, nem szabad megvárnia, hogy ez utóbbiakat más szereplő szállítsa le, akár időbeli megelőzés révén, akár kedvezőbb ajánlat útján. Különösen nem tűnik úgy, hogy az EU megerősödését előmozdítaná, ha az érintett partnerállamot a kialakuló blokkok közötti választás elé kívánja állítani. A kedvezőbb, vegytiszta üzleti ajánlattal való meggyőzés helyett a túlzott (ideologikusan telített) erőltetés könnyen eredményezheti a potenciális partner eltávolodását az EU-tól és másik blokk választását. Ez nagy valószínűséggel igen nehezen visszafordítható döntés lenne, amely ráadásul a jelenlegi kritikus helyzetben fosztaná meg az Uniót olyan erőforrás-beszállítóktól, amelyre alapvető szüksége van. Láthatóan az érintett országok – ha meg tudják tenni – szívesebben tartanak egyenlő távolságot az erőközpontoktól, és igyekeznek mindegyikkel jó kapcsolatokat ápolni.

Mindez azt is jelenti, hogy verseny van tehát: az erősek versenye. S aki ebben a versenyben helytelenül túlzottan erősnek hiszi magát, előbb lehet a padlón, mint bárki gondolná.”

Forrás:
A geostratégiától a geoökonómiáig. Az EU „Global Gateway” stratégiája új valóságban; Mernyei Ákos Péter; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 15.

Általános célok a nemzetközi klímadiplomáciában

„Formálisan először 2024. október 14-én ülésezett az Európai Unió Tanácsának környezetvédelmi formációja a magyar elnökség kezdete óta. A legfontosabb feladat megvalósult, elfogadták az Európai Unió tárgyalási álláspontját többek között a novemberi COP29 klímaváltozással foglalkozó konferenciára. Továbbra is jelentős hiányosságok láthatók egyes területeken.

Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa a magyar elnökség júliusi informális ülése után október 14-én tartotta első formális, vagyis hivatalos napirenddel zajló ülését Luxembourgban. Ez az alkalom lehetőséget nyújtott többek között az Európai Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 29. Részes Felek Konferenciáján (COP29), Bakuban képviselendő tárgyalási álláspontjának meghatározására, amely feladat le is zárult; kérdés, hogy minden területen megfelelő-e a hangsúly és az erőfeszítés.

A hiányosság egyelőre abban látszik, hogy ugyan a résztvevő miniszterek elismerik, hogy „a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra nézve”, ezért hatékony és ambiciózus globális célra van szükség az éghajlatváltozás finanszírozása terén, mégsem esett egyelőre szó konkrétumokról. Emellett zászlóshajójára tűzi az EU-s álláspont az 1,5 °C-os hőmérsékleti célhoz való közelítést (a 2 °C helyett) a hosszú távú reziliencia kialakítása mellett. Ehhez kapcsolódik szorosan a klímaalkalmazkodás fontosságának beemelése, vagyis a már bekövetkezett hatásokkal szembeni felkészültség növelése is megjelenik a kibocsátás mérséklése mellett. Ezen elemek hangsúlyossá válása többek között abból is következhet, hogy a tavalyi COP28 konferencián lezajlott az első globális értékelés (Global Stocktake), amelynek következtében új, eddig csak kisebb léptékben alkalmazott eszközökhöz kell nyúlni a globális célok elérése érdekében.

Egy másik kritikus kérdéskör a biológiai sokféleség megőrzése. Uniós szinten is kiemelten foglalkoznak a tagállamok a területtel, ugyanakkor Kolumbiában október második felében rendezik meg a kifejezetten biodiverzitással foglalkozó COP16-ot, amely tekintetében a miniszterek szintén elfogadták álláspontjukat. Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének két jegyzőkönyve van: a Cartagena jegyzőkönyv a biológiai biztonságról és a Nagoya jegyzőkönyv a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és igazságos megosztásáról, amelyek 2003-ban és 2014-ben léptek hatályba. Ezeknek a megállapodásoknak a konferenciái és ülései kétévente zajlanak. A COP15 2022-ben elfogadta az új Globális Biológiai Sokféleségi Keretrendszert, amely 23 célt fogalmaz meg a biodiverzitás csökkenésének megállítására, beleértve a 2030-ra vonatkozó föld- és óceánvédelmi vállalásokat. Az EU és tagállamai elkötelezettek a Globális Biológiai Sokféleségi Keretrendszer végrehajtása mellett, amit a júniusban elfogadott természet-helyreállítási törvény is bizonyít. A Tanács jelenlegi célja, hogy a COP16-on egy hatékony, átlátható mechanizmust fogadjanak el a kollektív előrehaladás globális áttekintésére vonatkozóan, hogy mérni lehessen, mennyire teljesültek a célok. Ehhez az EU pénzügyi forrásokat is mozgósítana, viszont konkrétumokat itt sem osztottak meg.

Az Európai Unió tagállamainak miniszterei továbbá véleményt cseréltek a Dél-Koreában november 25-től megrendezendő ötödik Kormányközi Egyeztetési Bizottság (Intergovernmental Negotiations Committee – INC-5) előkészületeit illetően. Az egyeztetés középpontjában a műanyagszennyezés elleni küzdelem állt, a résztvevő felek a hangsúlyt a rugalmasságra és a társadalmi ambíció megőrzésére helyezték. Az általános célok mellett ugyanakkor itt sem hangoztak el olyan jelentős tevékenységek, amelyeket az EU képviselhetne az egyeztetéseken, csakúgy, mint az egyszer használatos műanyagok és a nem újrahasznosítható műanyagok fokozatos kivonása.

Végül a találkozóról kiemelendő, hogy a miniszterek aktualizálták a vegyi anyagokra vonatkozó rendeletet, amelynek célja a forgalomba hozott vegyi anyagokkal kapcsolatos új veszélyek bejelentésének megkönnyítése, a vegyipari termékek (digitális) címkézésének egyértelműbbé tétele, valamint magasabb szintű védelem biztosítása a vegyi anyagok jelentette veszélyekkel szemben. Ez a szabályozás többek között közvetve a biológiai sokféleség megőrzését is szolgálja a természetbe kerülő veszélyes anyagok redukálása révén.

Mindezen tárgyalási álláspontokat két szempontból érdemes górcső alá venni: egyrészt arról adnak tanúbizonyságot, hogy míg a közösségen belül meglehetősen szigorú és részletes szabályozásokat eszközölnek, addig a globális tárgyalóasztalnál egy visszafogott, általános, gazdasági érdekeket nem csorbító álláspontot képviselnek. Másrészt a 1,5 °C-os cél képviseletében először az EU 2030–2040–2050-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljait szükséges közelíteni, adott esetben (2040) még meg is határozni. Ehhez pedig többek között az EU következő nemzetileg meghatározott hozzájárulásának (Nationally Determined Contributions – NDC) egyértelmű dátumokat kell tartalmaznia a fosszilis energiahordozók fokozatos kivonásra. Konkrétumok nélkül ugyanis nem várható cselekvés.”

Forrás:
Általános célok a nemzetközi klímadiplomáciában; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 16.

Az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciája (COP29): az EU erőfeszítéseket sürget az 1,5 °C-os cél elérhető közelségben tartása érdekében

„Az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra nézve. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 29. éghajlatváltozási konferenciáján (COP29) az EU támogatni fogja egy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó hatékony, elérhető és ambiciózus globális cél meghatározását. Emellett az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén ambiciózus terveket sürget majd annak érdekében, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló célt elérhető közelségben lehessen tartani.

A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá, amelyek az EU általános tárgyalási álláspontját fogják képezni a COP29 konferencián, melyet 2024. november 11. és 22. között Bakuban (Azerbajdzsán) rendeznek.

A Bakuban elérni kívánt eredmények

A Tanács sürgeti, hogy a Bakuban tartott COP29 konferencián olyan ambiciózus és kiegyensúlyozott eredmény szülessen, amely:

  • a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek fényében elérhető közelségben tartja az 1,5 °C-os hőmérsékleti célt
  • mindannyiunkat közelebb visz a hosszú távú reziliencia megvalósításához
  • új, hatékony, elérhető és ambiciózus, számszerűsített kollektív célt foglal magában

„A következtetések uniós országok közötti konszenzuson alapuló ambiciózus, ugyanakkor kiegyensúlyozott szövege képezi majd az EU bakui ütemtervét. Az EU továbbra is vezető szerepet fog játszani a globális felmelegedés korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítések terén, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő országokkal és közösségekkel vállalt szolidaritásra sürget ebben a kollektív küzdelemben. Az éghajlatváltozás egyetlen országot, területet vagy régiót sem kímél.” – Raisz Anikó, Magyarország környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása és az új globális cél

A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megállapodás jöjjön létre az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos olyan új, számszerűsített kollektív célról, amely egyrészt elérhető, másrészt megfelel a törekvéseknek. Az új célt egy olyan, széles körű, transzformatív és többszintű megközelítés alapján kellene kialakítani, amely különféle finanszírozási áramlásokra, valamint a hozzájárulók szélesebb körére egyaránt kiterjed. Ez tükrözné a vonatkozó gazdasági képességeknek és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátások arányának az 1990-es évek eleje óta bekövetkezett növekedését.

Ezzel összefüggésben a Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozás önmagában nem képes biztosítani a klímasemleges és reziliens globális gazdaság megvalósításához szükséges finanszírozási szinteket; és a zöld átálláshoz szükséges beruházások között a magánberuházásoknak kell a legnagyobb részarányt képviselniük.

Az ambíciószint növelése a nemzetileg meghatározott hozzájárulások esetében

A felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozása kollektív erőfeszítést és további lépéseket követel meg minden országtól, különösen a jelentős gazdaságoktól.

A Tanács ezért hangsúlyozza, hogy a nemzetileg meghatározott hozzájárulások következő körének – a 2025-ben benyújtandó klímaterveknek – előrehaladást és a lehető legmagasabb szintű ambíciót kell tükröznie, összhangban a tavalyi COP globális értékelésének eredményeivel.

A klímaterveknek a gazdaság egészére kiterjedő és abszolút, az összes üvegházhatású gázra kiterjedő csökkentési célokat kell magukban foglalniuk.

Mérséklés és alkalmazkodás

Következtetéseiben a Tanács kiemeli, hogy ebben a mostani, döntő fontosságú évtizedben sürgősen fokozni kell az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvéseket és a végrehajtást. Felszólít továbbá minden felet arra, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának a vonatkozó és meglévő szakpolitikákba történő beépítésére.

A tavalyi COP28 globális értékelésére visszatekintve a Tanács hangsúlyozza, hogy a globális értékelésről szóló határozat valamennyi aspektusára kollektíven kell építeni és azokat kollektíven kell végrehajtani. A következtetésekben kiemeli különösen a következőket: az egyesült arab emírségekbeli párbeszéd fontosságát a kollektív előrehaladás nyomon követésében, a mérséklési munkaprogram jelentőségét az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló ambíció léptékének növelésében, valamint az igazságos átmenet pályáira vonatkozó munkaprogram fontosságát a Párizsi Megállapodás céljainak mindenki számára igazságos és méltányos módon történő megvalósítása tekintetében.

A Tanács továbbá ismételten felszólít arra, hogy az energiarendszerekben igazságos, szervezett és méltányos módon kell megvalósítani a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, felgyorsítva a fellépést ebben a döntő fontosságú évtizedben, hogy ezáltal 2050-re – a tudományos ismeretekkel összhangban – el lehessen érni a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Háttér

Minden évben sor kerül az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciájára (COP), hogy meghatározzák az éghajlatvédelmi törekvéseket és kötelezettségeket, valamint azonosítsák és értékeljék az éghajlat-politikai intézkedéseket.

Az EU és annak tagállamai felei az összesen 198 részes féllel (197 ország és az Európai Unió) rendelkező egyezménynek. A Tanács soros elnöksége az Európai Bizottsággal közösen képviseli az EU-t ezeken a nemzetközi éghajlatváltozási csúcstalálkozókon.

A tavalyi COP28 konferencia az első globális értékelés lezárását jelentette. Ebben az értékelésben azt vették számba, hogy világszerte milyen erőfeszítéseket tettek az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodás szerinti mérséklése, valamint az 1,5 °C-os globális hőmérsékleti cél elérhető közelségben tartása érdekében.

A COP29 két pilléren nyugszik majd:

  • az ambíció fokozása, biztosítva valamennyi fél elkötelezettségét az ambiciózus nemzeti tervek és az átláthatóság mellett, ideértve az első, nagy fokú átláthatóságot biztosító keretrendszer véglegesítését
  • fellépések lehetővé tétele, mégpedig olyan módon, amely tükrözi a finanszírozás kritikus fontosságú szerepét az ambíciók cselekvéssé alakításában, és magában foglalja egy új, globális klímafinanszírozási cél meghatározását

A Tanács 2024. október 8-án következtetéseket hagyott jóvá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról, amelyek kiegészítik az EU által a COP29 éghajlatváltozási konferencián képviselendő, az e sajtóközleményben ismertetett általános álláspontot.

”

Forrás:
Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája: az EU erőfeszítéseket sürget az 1,5 °C-os cél elérhető közelségben tartása érdekében; EU Tanácsa; 2024. október 14.

Az EU megerősítette az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye 2030-as globális vállalásait

„A Tanács ma következtetéseket hagyott jóvá a Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek Konferenciájára (COP 16), valamint a Cartagena Jegyzőkönyv és a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójára. Ezen üléseknek a kolumbiai Cali ad otthont 2024. október 21. és november 1. között. A következtetések képezik majd az EU általános tárgyalási álláspontját az üléseken.

A biológiai sokféleség folyamatos csökkenése globális és egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve. Ahhoz, hogy választ tudjunk adni erre a kihívásra, átalakító erejű változásra van szükség. Ennek fényében a Tanács hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret teljes körű és hatékony végrehajtására.

„Két évvel ezelőtt megállapodtunk arról, hogy 2030-ra védelemben részesítjük bolygónk szárazföldjeinek, vizeinek és tengereinek harmadát. Ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha gyorsan cselekszünk. Az előrehaladást pedig hatékony nyomon követés révén alaposan mérnünk kell. Emellett minden szakpolitikai területen és minden ágazatban érvényre kell juttatnunk a biológiai sokféleség szempontját, hiszen legyen szó akár gyógyszerekről, akár energiáról, akár tiszta levegőről és vízről, a biodiverzitás jövőnk záloga, és védelmet kínál a természeti katasztrófákkal szemben.” – Nagy István, Magyarország mezőgazdasági minisztere

Biológiai Sokféleség Egyezmény

Gyors végrehajtás és hatékony nyomon követés

Következtetéseiben a Tanács újólag megerősíti a biológiai sokféleségre vonatkozó kunming-montreali globális kerettel összefüggésben 2022-ben tett, arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra bolygónkon a természet harmada védelemben részesüljön, hogy ezáltal a természet az emberek és a bolygó javát szolgáló helyreállási pályára kerüljön.

Ezzel összefüggésben ismételten megerősíti azt is, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret végrehajtása iránt, ahogyan azt a természet helyreállításáról szóló uniós rendelet közelmúltbeli elfogadása is példázza.

A Tanács elkötelezett amellett, hogy a COP 16 alkalmával a Felek robusztus, hatékony, átlátható és egyértelmű folyamatot irányozzanak elő a végrehajtás terén elért közös előrehaladás globális áttekintésére vonatkozóan, hogy mérni lehessen, mennyire sikerült megvalósítani az általános és a konkrét célokat.

A Tanács ismételten rámutat arra, hogy rendkívül fontos érvényesíteni a biológiai sokféleség szempontját valamennyi kormányzati és társadalmi szinten. Az EU határozottan elkötelezett amellett, hogy hatékony és integrált módon fellépjen a biológiai sokféleség visszaszorulásával, az ökoszisztémák, a talaj, a víz és az óceánok állapotának romlásával, az éghajlatváltozással és a szennyezéssel szemben.

A pénzügyi források mozgósítása

A Tanács támogatja a Globális Környezetvédelmi Alapnak az egyezmény pénzügyi mechanizmusaként betöltött szerepét. E mechanizmusnak köszönhetően már sikerült elérni a biológiai sokféleség finanszírozására vonatkozó célérték 69 %-át. Emellett üdvözli a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret alapjának létrehozását. Ez az alap arra hivatott, hogy felgyorsítsa a jóváhagyott keret végrehajtásának finanszírozását.

A Tanács hangsúlyozza amelletti elkötelezettségét, hogy minden forrásból minden erőforrást mozgósítson a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret végrehajtására. Emellett kiemeli, hogy a COP 16 alkalmával felülvizsgált stratégiát kell elfogadni az erőforrás-mozgósítás tekintetében.

A genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk

A Tanács hangsúlyozza, hogy véglegesíteni kell azt a többoldalú mechanizmust, amely a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk használatából származó hasznok megosztására szolgál. Ennek keretében a COP 16 alkalmával létre kell hozni egy célzott globális alapot. A Tanács számára fontos, hogy jogi egyértelműséget biztosítson a digitális szekvenciainformációk nyújtói és felhasználói számára.

Cartagena Jegyzőkönyv a Biológiai Biztonságról

A Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv arra hivatott, hogy biztosítsa a modern biotechnológia által létrehozott azon élő, módosított szervezetek biztonságos kezelését, szállítását és felhasználását, amelyek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleségre, figyelembe véve az emberi egészséget érintő kockázatokat is.

Következtetéseiben a Tanács kiemeli, hogy a Feleknek teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jegyzőkönyvet, mégpedig azzal, hogy megerősítik a biológiai biztonságra vonatkozó nemzeti szabályozási kereteket, valamint megbízható, tudományosan megalapozott kockázatértékelési és kockázatkezelési eljárásokat vezetnek be, különösen az élő, módosított szervezetekkel kapcsolatos döntéshozatalt illetően.

Nagojai Jegyzőkönyv a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok megosztásáról

A Tanács hangsúlyozza, hogy fontos maradéktalanul végrehajtani a Nagojai Jegyzőkönyvet ahhoz, hogy meg lehessen valósítani a biológiai sokféleségre vonatkozó globális terv célkitűzéseit, és biztosítani lehessen a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását. Mindez hozzájárulhat a biológiai sokféleség megőrzéséhez, és magában foglal például a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést megkönnyítő intézkedéseket.

Háttér

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményét a Felek az 1992-es riói „Föld-csúcstalálkozón” nyitották meg aláírásra, és az egyezmény 1993 decemberében lépett hatályba. Az Európai Unió és annak tagállamai az egyezmény részes felei.

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményéhez később két jegyzőkönyvet csatoltak: ezek közül az egyik a biológiai biztonságról szóló, 2003-ban hatályba lépett Cartagena Jegyzőkönyv, a másik pedig a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló, 2014-ben hatályba lépett Nagojai Jegyzőkönyv.

Az egyezmény és a jegyzőkönyvek részes felei kétévente konferenciák keretében találkoznak.

A Felek Konferenciája a (2002-ben tartott) tizenötödik ülésszakán (COP 15) megállapodásra jutott a biológiai sokféleségre vonatkozó új globális keretről. Ez a keret 23 konkrét célt fogalmaz meg, amelyek mindegyike a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányul. Az egyik ilyen konkrét cél az, hogy 2030-ra a szárazföldek és a tengerek 30%-a védelemben részesüljön.

A Felek Konferenciájának tizenhatodik ülésszaka (COP 16) – az első végrehajtási témájú COP – lesz a Felek első találkozója a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret elfogadása óta. A COP 16 alkalmával a kormányok képviselői áttekintik majd a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret végrehajtása terén elért eredményeket.

”

Forrás:
Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye: az EU megerősítette azt a globális vállalást, hogy 2030-ra bolygónk szárazföldjeinek és vizeinek harmada védelemben részesüljön; EU Tanácsa; 2024. október 14.

Szakirodalom

A feladatalapú támogatások és a saját bevételek alakulása a járásszékhely önkormányzatoknál

„…Az adósságkonszolidációval (2011-2014.) párhuzamosan az önkormányzati feladatokat és a gazdálkodási modellt, így 2013-tól a finanszírozási rendszert is jelentős mértékben átalakította az Országgyűlés. Az állami és helyi önkormányzati feladatok köre is módosult, a központi kormányzathoz került az oktatási és az egészségügyi feladatok jelentős része. A mindenkori központi költségvetésről szóló törvény rögzíti, hogy a feladatfinanszírozási rendszer keretében milyen jogcímek, fajlagos összegek alapján kaphatnak támogatást az önkormányzatok. Felmerül, hogy az elemzés időszakában – 2020-2022. között – a finanszírozás lépést tudott-e tartani az inflációval, az árak és a bérek növekedésével, illetve ezzel egyidejűleg az önkormányzatok képesek voltak-e saját bevételeik körét bővíteni, a bevételeket nominálisan – az infláció mértéke felett – növelni. Ezen tényezők mellett az is felvetődik, hogy a kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező járásszékhely önkormányzatok helyzete jobban javult-e a gazdaságilag jobb mutatókkal rendelkező önkormányzatoknál, és ha igen, milyen tényezőknek volt ez köszönhető.
A járásszékhelyek komplex elemzésével eddig kevés tanulmány foglalkozott behatóan, a témában elérhető kutatások egy-egy megye, vármegye járásszékhelyeire koncentrálnak, vagy tárgyuk a járásokban működő vállalkozások, a városokban tapasztalt életminőség. A megjelent tanulmányok nem térnek ki a járásszékhelyek társadalmi, költségvetési helyzetére, az azokban bekövetkezett változásokra, az általuk ellátott közfeladatok, valamint a saját bevételek és az állami finanszírozás összefüggéseire. Ezért elemzésünk hiánypótló a témában.
…
Az elemzés a finanszírozási rendszerben bekövetkezett változások bemutatása mellett annak megválaszolását tűzte ki célul, hogy egyes kötelező önkormányzati feladatok tekintetében a járásszékhely önkormányzatok finanszírozási háttere, illetve finanszírozása miként változott az elemzett időszakban, az elemzésbe vont közfeladatok finanszírozási helyzete romlott vagy javult. Cél annak bemutatása, hogy a feladatfinanszírozási rendszer milyen mértékben képes figyelembe venni az önkormányzatok tényleges társadalmi, demográfiai, költségvetési helyzetét…”

Forrás:
A feladatalapú támogatások és a saját bevételek alakulása a járásszékhely önkormányzatoknál; Pulay Gyula, Kádár Kriszta, Kisapáti Angéla, Dudás Pál Dániel, Vajda Tamás Géza; Elemzés, Állami Számvevőszék; T/614; 2024. október (PDF)

Jogi versenyképesség

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a T/9514. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan mutatja be a jogrendszer versenyképességre gyakorolt hatását, a jogi versenyképesség javításának uniós és hazai intézkedéseit.”

Forrás:
Jogi versenyképesség; Tóth Melinda; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; 2024/24.; 2024. október 18.

Törvények, rendeletek

A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezete

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 23-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.

Tartalmi összefoglaló
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény
(Dáptv.) és a kapcsolódó ágazati törvények módosításának célja az egyes, a Dáptv.-nyel bevezetett jogintézményekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítása. Emellett a Dáptv. jogharmonizációs célú módosítására is sor kerül az eIDAS rendeletet módosító eIDAS 2.0-hoz kapcsolódóan a bizalmi szolgáltatások, bizalmi szolgáltatási felügyelet tekintetében, továbbá az interoperábilis Európáról szóló rendelethez kapcsolódóan annak hazai végrehajtási keretének megteremtése érdekében.”

Forrás:
A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló t.t.; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. október 15.

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2024. október 23-ig.

Indokolás
Az új szabályozás a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelvének (a továbbiakban: CER irányelv) való megfelelést szolgálja.”

Forrás:
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény; Jogszabálytervezetek, Belügyminisztérium; 2024. október 15.
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex

Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvénytervezet

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 23-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.

Tartalmi összefoglaló
A törvénytervezet egyrészt az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja a NIS 2 irányelv
nemzeti jogba történő átültetésével, másrészt az állami szervek és az állam szempontjából
kritikus tevékenységet ellátó szervezetek stabil működéséhez járul hozzá, elektronikus
információs rendszerei kiberbiztonságának növelése révén.”

Forrás:
Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvénytervezet; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. október 15.

A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény módosításáról

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: teruletfejlesztes@ktm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A törvényjavaslat célja megteremteni annak jogi lehetőségét, hogy a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeleti eljárása keretében a kormányhivatal által alkalmazott intézkedések köre kiegészülhessen a tanács gazdálkodását érintő államkincstári, illetve Állami Számvevőszék vizsgálatának lehetőségével. A módosítás meghatározza továbbá a Tisza-tó Kiemelt Térségben megalakuló Tisza-tó Fejlesztési Tanács tagsági összetételét.”

Forrás:
A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény módosításáról; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. október 15.