Tartalomjegyzék

„A Székesfehérvár, Veszprém és Zalaegerszeg alkotta Pannon-tengely egy olyan gazdasági erőforrásává válhat a magyar nemzetgazdaságnak, amely nemcsak az ország nyugati részét, de az ország egészét dinamizálhatja – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az érintett települések polgármestereivel közös pénteki, veszprémi sajtótájékoztatóján.

A Versenyképes Járások Programról a Közép-dunántúli fejlesztési összefogás lehetőségei címmel tartottak széleskörű egyeztetést. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor kifejtette: a három város önmagában jelentős szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, hiszen ha a 25 megyei jogú város gazdasági erejét rangsorba állítják, akkor Székesfehérvár a harmadik, Veszprém a 12., Zalaegerszeg pedig a 14. helyet foglalja el.

Ez önmagában is jelzi, hogy a térség összefogással és együttműködéssel, a jövőben közös fejlesztéspolitikai stratégiát kidolgozva képes lesz gazdasági növekedésének és dinamikájának növelésére – tette hozzá a miniszter.

Navracsics Tibor elmondta, hogy a közép-dunántúli régió mindhárom vármegyéjének közgyűlési elnökei, főispánjai, kereskedelmi és iparkamaráinak elnökei, illetve országgyűlési képviselői vitatták meg a térségek meglévő hiányosságait, azok felszámolásához szükséges lépéseket, mert anélkül nem lehetséges érdemi előrelépés.
Jelezte, hogy elsősorban a közlekedési infrastruktúrában van szükség fejlesztésekre: a vasúti közlekedés korszerűsítésére a Balaton északi partjának villamosításától kezdve a Budapest-Szombathely, illetve a Budapest-Zalaegerszeg fővonalak korszerűsítéséig, a közúti közlekedés esetében a 8-as főút gyorsforgalmi úttá fejlesztésének folytatására, a 71-es, 77-es és 84-es főutak biztonságossá tételére, valamint az M76-os út megépítésének folytatására.

A tárcavezető szót ejtett a sármelléki repülőtér fejlesztéséről is, amely komoly szerepet játszhat „a gazdaság dinamizálásában Zalaegerszeg, Veszprém és Székesfehérvár vonatkozásában egyaránt”.

Navracsics Tibor kérdésre közölte, hogy a tervek szerint január vége felé találkoznak ismét, amikor már konkrét kérdésekről tárgyalhatnak.

Cser-Palkovics András (Fidesz) Székesfehérvár polgármestere felidézte, hogy különböző közszolgáltatásokkal, fejlesztéspolitikai és gazdasági kérdésekkel is foglalkoztak, miközben áttekintették, hogy milyen előremutató jelek vannak és milyen kihívásokat tartogat számukra a jelenlegi helyzet. Fontosnak nevezte, hogy kilépjenek a saját közigazgatási határaikon kívülre, és az egyeztetésen ez hangsúlyos volt, hiszen előtérbe került az „agglomerációs logika”.

Megemlítette, hogy a polgármesterek szeretnék, ha az agglomerációs fejlesztésekhez egyre inkább az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulási rész visszahozatalából jutnának források.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) Zalaegerszeg polgármestere úgy vélte, hogy a 21. században külön-külön ezek, az európai léptékben kisvárosnak számító települések már nem tudnak jelentős eredményt elérni, ezért szükség van „hálózatos együttműködésre és gondolkodásra, amelyben mindannyian egyetértettek.

Rámutatott, hogy amennyiben megtalálják Székesfehérvár, Veszprém és Zalaegerszeg között azokat a „win-win helyzeteket”, akkor a három város egymást segítve, gazdaságilag is együttműködve, a kormány segítségével és támogatásával egy új fejlődési szakaszba léphet.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) Veszprém polgármestere szerint az érintett megyei jogú városoknak nem feltétlenül magyarországi, hanem európai versenytársaik vannak és amennyiben ebben a versenyben helyt akarnak állni, akkor az őket körülvevő térségekre is szükség van. Erre vonatkozóan nagy nyitottságot tapasztalt, ezért bizakodó, hogy közösen munkálkodva, az érintett gazdasági szereplők bevonásával sikeresek lehetnek – mondta.”

Forrás:
A Pannon-tengely a magyar nemzetgazdaság gazdasági erőforrásává válhat; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. december 6.

Közigazgatás, politika, jog

Adatokat bocsát felhasználásra a Magyar Nemzeti Bank

„Az MNB módosította a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok felhasználásának díjszabályait. Díjmentesen elérhetők a már nyilvánosságra hozott adatok, de egyéb igények feldolgozásáért szakértői munkaóránként 10 306 forintot számítanak fel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díjra és annak megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról tett közzé módosítást Matolcsy György a szerda este megjelent Magyar Közlönyben.

Mint írták, az MNB által kezelt, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatoknak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért az igénylő részére díjat számít fel.

Az MNB díjmentesen bocsátja rendelkezésre:

a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló adatokat;

azon adatokat, amelyeket a honlapján az igénylő által kért tartalommal és formában már nyilvánosságra hozott.

A további felhasználás céljából kért adatok feldolgozására, rendelkezésre bocsátására fordított szakértői tevékenység minden megkezdett szakértői munkaórájára számítva 10 306 forintot kell fizetni. ”

Forrás:
Adatokat bocsát felhasználásra a Magyar Nemzeti Bank, megvannak a részletek; Kecső Richárd; Index.hu; 224. december 5.
60/2024. (XII. 4.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért megállapított díjra és annak megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról; Nemzeti Jogszabálytár

Fülek (Szlovákia) és környéke önkormányzatai számára megosztott közigazgatási szolgáltatások központja létesül

„Füleken 2025-ben megosztott szolgáltatások központja létesül. Ennek köszönhetően bővül az eddigi közös községi hivatal tevékenységi köre, amely a környék 19 önkormányzatát fedi le. A város a központtól költségvetési megtakarítást és segítséget remél a környék településeinek működéséhez és fejlesztéséhez.

Amint arról Kovács Tímea, a városi hivatal vezetője tájékoztatott, Szlovákiában régóta igény van az önkormányzati reformra. A kisebb önkormányzatok egzisztenciális gondokkal küzdenek, nem rendelkeznek elegendő kapacitással a törvényből számukra következő összes hatáskör ellátására.

„A pénzeszközök hiánya a hivatalok szakmai kapacitásának állapotára is rányomja bélyegét. Hasonló okokból jöttek létre 15 évvel ezelőtt a közös községi hivatalok, azóta azonban egyik kormány sem szánta rá magát egy nagyobb önkormányzati reformra” – magyarázta.

Füleken 2009 óta működik Közös Községi Hivatal. Füleken kívül Béna, Fülekpüspöki, Bolgárom, Bozita, Fülekkovácsi, Ipolygalsa, Kalonda, Ipolynyitra, Perse, Ragyolc, Rátka, Nagydaróc, Sátorosbánya, Sőreg, Sávoly, Síd, Csákányháza és Csoma településeket fedi le. Az államigazgatás átruházott hatáskörét gyakorolja az építésügyi és oktatásügyi hivatal területén.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben köteleztük magunkat, hogy foglalkozni fogunk az önkormányzati területtel. Ezért a terv egyik eleme a megosztott szolgáltatások központjainak létrehozása, amely az átruházott államigazgatási hatáskörökön kívül további önkormányzati hatáskörökkel is bővíti szolgáltatásait” – folytatta.

A kormány Szlovákia 22 önkormányzatának hagyta jóvá ilyen központ létrehozását, amelyből egy éppen Füleken lenne. A régióban legközelebb Nyústyán, Tornalján és Ipolynyéken jöhetnek létre ilyen központok.

A Belügyminisztérium közvetlen felhívást tett közzé a megosztott szolgáltatások központjának létrehozására, amelyre a város a környező településekkel együtt már reagált és beleegyezett a központ létesítésébe. Annak székhelye a Püspöki utcában található vállalkozói inkubátorban lesz, ahová ideiglenesen a városháza egy része is költözött. A helyiségek rekonstrukciójára és a Központ anyagi-műszaki felszerelésére a város 426 ezer eurót kap.

„Ebből a közeli parkolót szeretnénk felújítani az ügyfelek számára, számítástechnikai eszközöket és irodai berendezést vásárolni, finanszírozni az irodák átalakítási és a szociális helyiségek felújítási munkálatait, valamint egy alacsony károsanyag-kibocsátású elektromos jármű megvásárlását” – pontosította azzal, hogy a központot 2025 februárjáig, indokolt esetekben áprilisig kell létrehozni. A felújítási munkák rögtön azután kezdődnének, amint a minisztérium aláírta a szerződést.
A központban tíz specializált szakembernek kellene majd dolgozni, különféle területekről, az építésügyi és oktatásügyi hivatal szakemberein kívül közbeszerzési, környezetvédelmi, projektmenedzsment, illetve az érintett települések igényeinek megfelelő szakemberek is.

„A Beruházási, Területfejlesztési és Informatizálási Minisztérium egy további felhívás keretében a következő három évre nyújt pénzügyi forrásokat a központ személyi forrásainak fedezésére. Az azt követő két évre, amely során a központnak a projekt fenntarthatósága keretében működnie kell, az érdekelt településekkel adjuk össze a pénzt, éppúgy, mint a projekt társfinanszírozására is” – mondta el a hivatalvezető, hozzátéve, hogy a szakemberek egy része a városi hivataltól lép át a központba, amitől a város bérmegtakarítást remél.

„A megtakarításoknak köszönhetően tudjuk majd lefedni a projekt társfinanszírozását és fenntarthatóságát” – tette hozzá.

A továbbiakban elmondta, hogy a bérmegtakarításon felül a város azért is lépett a projektbe, mert felelősséget érez a környező mikrorégióért is.

„A hatáskörök összevonásában és a szorosabb együttműködésben látjuk a jövőt. A központnak köszönhetően a településeket pénzügyi szempontból és a szakmai kapacitások tekintetében is tehermentesíteni tudjuk, hozzásegítve őket ezzel a hatékonyabb fejlődéshez” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a kisebb falvaknak gyakran egyetlen alkalmazottja van, akinek különféle területeket kell lefednie.
Nem tudnak minden területre szakembereket alkalmazni. Ezért a települések gyakran stagnálnak, egy ember nem képes mindenben minőségi munkát végezni. A központ szakemberei munkájának köszönhetően több lehetőséget kapnak, megtakarítják a külső szakemberek költségeit és így talán többször kapcsolódnak be fejlesztési projektekbe” – zárta le.

A központoknak a kísérleti projektben legalább öt évig kell működniük. A hivatalvezető asszony az illetékes minisztériumok állásfoglalása alapján úgy véli, hogy az idő alatt a kormány elkészíti azt a jogi hátteret, amely alapján a központok folyamatosan tudnak majd létezni a jövőben is.”

Forrás:
A környék településeit is szolgálja majd a megosztott szolgáltatások központja; ma7.sk; 2024. december 6.

Új korszak a felnőttképzésben: Indulnak a mikrotanúsítványt adó képzések

„Megjelent a Magyar Közlönyben a felnőttképzési mikrotanúsítványokról szóló miniszteri rendelet, amely a felsőoktatási pilot projektek után a felnőttképzésben is lehetővé teszi a mikrotanúsítványokat adó képzések indítását.

A felnőttképzésben magyar és angol nyelven kerülnek kiállításra a mikrotanúsítványok, hiszen ez hosszútávon növeli a versenyképes munkaerő értékét, továbbá erősítheti a magyar képzési rendszer nemzetközi elismertségét.

A rendelet hatályba lépése lehetőséget biztosít azok számára, akik elhivatottak az egész életen át tartó tanulás mellett. Nekik szólnak a mikrotanúsítványt adó képzések, melyek rövidebb időtartamú, egy-egy kisebb tanegység sikeres elsajátítására szolgálnak, elősegítve a munkaerőpiaci igényekre történő gyorsabb reagálást.

„Az új rendszerben lehetőség nyílik például arra, hogy az egyébként szakképzésként megszerezhető cukrászda vezetéséhez szükséges alapvető ismereteket, készségeket, anélkül sajátítsa el valaki, hogy ehhez be kelljen iratkoznia valamelyik szakképzési intézménybe” – emelte ki Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.”

Forrás:
Új korszak a felnőttképzésben: Indulnak a mikrotanúsítványt adó képzések; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. december 3.
39/2024. (XII. 2.) KIM rendelet a felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről; Nemzeti Jogszabálytár

Európai Unió

A magyar uniós elnökség a tudásalapú mezőgazdaságra, a fenntartható, válságálló, gazdabarát agrárium létrehozására összpontosít

„A magyar uniós elnökség a tudásalapú mezőgazdaságra, a fenntartható, válságálló, gazdabarát agrárium létrehozására összpontosít – mondta az Agrárkutatási Állandó Bizottság (Standing Committee on Agricultural Research, SCAR) budapesti ülését követő csütörtöki konferencián az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A BIOEAST and Beyond kutatási és innovációs tanácskozáson Feldman Zsolt a SCAR jelentőségét méltatva kiemelte, hogy a testület fontos szerepet tölt be az európai szintű kutatási tevékenységek és együttműködések működtetésében, a fenntartható mezőgazdaság kialakításában. Elismerően szólt a BIOEAST-kezdeményezésről is, amely Közép- és Kelet-Európa államait regionális kutatási együttműködésekben egyesíti, és amelynek résztvevői – tette hozzá – elkötelezettek a tudásmegosztás mellett. Az államtitkár közölte, hogy a kezdeményezéshez a nemrég társult Szerbia után hamarosan újabb balkáni országok csatlakozhatnak.

Feldman Zsolt szerint Közép- és Kelet Európa, valamint a Nyugat-Balkán természeti erőforrásai kiemelten fontosak Európa számára, de a térségnek a fenntarthatóság érdekében szüksége van támogatásokra. Ahhoz, hogy a régió ki tudja használni a lehetőségeit, szorosabb kapcsolatokra, hatékonyabb együttműködésekre, innovációs kezdeményezésekre van szükség. Véleménye szerint Európa-szerte rugalmas és hatékonyan működő biogazdaságokat kell kialakítani az ipari és energetikai szereplők közreműködésével, növekvő kutatási beruházásokkal.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a mostani időszakot a geopolitikai bizonytalanságok mellett aszályok, hőhullámok teszik nehézzé, ezért a mezőgazdaság átalakításakor el kell kerülni, hogy az innovatív megoldások és a tudásáramlás ösztönzése közben a gazdákra újabb adminisztrációs kötelezettségek, a tagállamokra pedig további költségvetési terhek nehezedjenek. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell venni akkor, ha 2025-ben, a lengyel és a dán EU-elnökség alatt elkezdődhet a 2028-tól 2034-ig tartó ciklus programjának a kidolgozása – tette hozzá.

A lengyel agrár- és vidékfejlesztési tárca államtitkára úgy látja, hogy az élelmiszerellátás átalakulását kísérő kihívásokra globális, regionális és helyi szinten is meg kell találni a válaszokat, és ebben a kutatásnak, az innovációnak fontos szerepet kell játszania – ezek nélkül ugyanis nincs élelmiszerbiztonság. Adam Nowak a fenntartható élelmiszerellátás érdekében sürgette a technológiai fejlesztéseket, az újítások mielőbbi alkalmazását, bízva abban, hogy a budapesti rendezvény jelentős előrelépést hoz a kutatási és innovációs együttműködések erősítésében, a kihívások azonosításában, a tapasztalatok megosztásában. Hozzátette egyúttal, hogy a Magyarország után következő lengyel EU-elnökség alatt is kiemelt terület lesz a kutatások és fejlesztések ösztönzése a mezőgazdaságban és az élelmiszerbiztonságban.”

Forrás:
Magyarország a tudásalapú mezőgazdaság fejlesztését ösztönzi; Agrárminisztérium; 2024. december 5.

Az Európai Bizottság létrehozza az Európai Mezőgazdasági és Élelmezési Tanácsot

„Az Európai Bizottság a mai napon hivatalosan létrehozza az Európai Mezőgazdasági és Élelmezési Tanácsot (EBAF), és ezzel eleget tesz a mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédről szóló zárójelentés egyik ajánlásának.

Az élelmezésügyi és mezőgazdasági biztos, Christophe Hansen elnökletével működő Európai Mezőgazdasági és Élelmezési Tanács célja a párbeszéd, a bizalom és a többszereplős részvétel új kultúrájának fenntartása az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és a civil társadalom körében, valamint a Bizottsággal.

Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Európa jövőjének középpontjában a mezőgazdaság áll. A mai napon folytatjuk az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd energiáját a bizalomépítés és az emberek összehozása érdekében. Az Európai Agrár-élelmiszeripari Testületnek foglalkoznia kell az agrár-élelmiszeripari értéklánc teljes összetettségével, támogatnia kell mezőgazdasági termelőinket, és elő kell mozdítania egy reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari rendszer kialakítását.”

Ez a konzultatív szerv várhatóan magas szintű tanácsadást nyújt majd a Bizottságnak az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédről szóló jelentés nyomon követésével kapcsolatban, és hozzá fog járulni a megbízatás első 100 napján benyújtandó, a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó jövőképpel kapcsolatos munkához.

A tagokat arra ösztönzik, hogy mozdítsák elő egymás közötti megértésüket és tapasztalatcseréjüket, és fordítsanak különös figyelmet az uniós szakpolitikák koherenciájára és szinergiájára, valamint a magánszektor kezdeményezéseivel való összhangjukra.

Az igazgatótanácsot öt évre hozzák létre, és elvileg évente két–hat alkalommal ülésezik. Hansen biztos további ülésekre is összehívhatja a csoportot, ha sürgős tanácsra van szükség.

A mai napon pályázati felhívást tesznek közzé az igazgatótanács tagságának létrehozására. Legfeljebb 30 tagszervezetből áll, amelyek az érdekelt felek három kategóriáját képviselik: a mezőgazdasági termelők közössége, az élelmiszer-ellátási lánc egyéb szereplői és a civil társadalom, többek között olyan területeken, mint a környezetvédelem és az éghajlat, az állatjólét vagy a fogyasztói kérdések. E csoportban az érdekelt felek e három kategóriájának kiegyensúlyozott képviseletére van szükség. A tagságért folyamodó szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szempontjából releváns területeken a legszélesebb körű szakértelemmel és szakértelemmel rendelkeznek uniós szinten, és a tagállamok között a legszélesebb földrajzi reprezentativitást kell mutatniuk. Emellett regisztrálni kell őket az átláthatósági nyilvántartásban is.

A kérelmek EBAF-hez történő benyújtásának határideje 2025. január 8. A Bizottság értékelni fogja az összes kérelmet, és célja, hogy 2025 elején véglegesítse a Testület tagságát. A testület első ülését közvetlenül ezután fogják összehívni.

Háttér

Ursula von der Leyen elnök 2023 szeptemberében az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet, amely 2024 januárjában indult, és amely összehozta az európai agrár-élelmiszeripari ágazatok, a civil társadalom, a vidéki közösségek és a tudományos élet főbb érdekelt feleit, hogy közös értelmezést és jövőképet alakítsanak ki az uniós mezőgazdasági és élelmiszerrendszerek jövőjéről.

Az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Testület tanácsai és véleményei kiegészítik a már rendelkezésre álló konkrét és ágazati szakértelmet, többek között a civil párbeszédben részt vevő csoportoktól.

Idézet(ek)

„A mezőgazdaság Európa jövőjének középpontjában áll. A mai napon folytatjuk az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd energiáját a bizalomépítés és az emberek összehozása érdekében. Az Európai Agrár-élelmiszeripari Testületnek foglalkoznia kell az agrár-élelmiszeripari értéklánc teljes összetettségével, támogatnia kell mezőgazdasági termelőinket, és ösztönöznie kell a reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari rendszert.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd megmutatta, hogy a látszólag eltérő érdekekkel rendelkező képviselők közös nevezőre juthatnak. Több híd köt össze minket, mint a falak, amelyek elválasztanak. Azt szeretném, ha az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács megtestesítené az együttműködés és a párbeszéd ezen új kultúráját, nemcsak az érdekelt felek között, hanem az Európai Bizottság felé és az Európai Bizottsággal is. Várakozással tekintek a velük való, az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat javát szolgáló együttműködés elé. Várakozással tekintek a velük való együttműködés elé, és szeretném, ha az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat hasznot húzna gyakorlati tapasztalataikból.” – Christophe Hansen, a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos”

Forrás:
Az Európai Bizottság létrehozza az Európai Mezőgazdasági és Élelmezési Tanácsot; Európai Bizottság; 2024. december 5.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Az új Európai Bizottság első napjai – Navracsics Tibor

„A hivatalosan 2024. december elsején hivatalba lépett második von der Leyen Bizottság ténylegesen egy nappal később, december másodikán, hétfőn kezdte meg működését. A mandátumát éppen csak megkezdő testület új belső szervezettel és munkamegosztással lát neki, egy eddig az európai integráció történetében példátlanul válságos időszakban.

Az új Bizottság munkájának alapját az Ursula von der Leyen által újbóli jelölése alkalmával bemutatott Politikai Iránymutatás című dokumentum szolgáltatja, amelynek a Bizottság munkadokumentumává átalakított változata a 2024–2029 Közötti Időszak Prioritásai címet viseli. Eszerint az új Bizottság hét elsődleges célt tűz ki maga elé.

Az első cél egy új terv megalkotása Európa fenntartható jólétéért és versenyképességéért, amely röviden egy Európai Jóléti Terv megalkotásában foglalható össze. A második az európai védelem és biztonság új korszakának kialakítását tűzi ki célul, a harmadik az emberek támogatását, társadalmaink és szociális modellünk megerősítését. A negyedik prioritás az életminőségünk fenntartása, az élelmezésbiztonság, a víz és a természet megóvásának témakörét öleli fel, míg az ötödik cél a demokráciánk védelme és értékeink megőrzése. A hatodik célkitűzés Európa globális szerepvállalásának erősítését jelöli meg, míg a hetedik az Európai Unió jövőre való felkészítését, valamint a közös eredmények elérését jelöli meg prioritásként.

A hét prioritás szinte természetesen vonzotta volna a laikus szemlélők számára következményként azt a szervezeti felépítést is, ahol az alelnökök egy-egy elsőbbségi cél eléréséért felelnek. Éppen ezért váratlan némileg – bár pártpolitikai szempontból érthető –, hogy végül a külügyi főképviselővel együtt is csak hat alelnökkel rendelkezik a testület. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pozíciójából immáron hagyományosan alelnöke a Bizottságnak is, míg a többi öt alelnök az ügyvezető alelnöki címet viseli.

Az ügyvezető alelnöki pozíciók azonban csak lazán kötődnek az elnök által meghatározott prioritásokhoz. Teresa Ribera a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felel, Henna Virkkunen a techszuverenitás, a biztonság és demokrácia ügyvezető alelnöke. Stéphane Séjourné a gyarapodás és az ipari stratégia gazdája, Roxana Minzatu a szociális jogok és készségek, a minőségi munkahelyek és felkészültség alelnöke, míg Raffaele Fitto a reformok és a kohéziós politika főnöke ügyvezető alelnöki minőségben. Ez az alelnöki ügyelosztás biztosan nem fogja segíteni sem az ügyvezető alelnökök egymás közötti viszonyának rendezését, sem pedig a biztosok és az alelnökök közötti munkamegosztás meghatározását.

Az új Bizottság első napjai hagyományosan az ismerkedéssel telnek. A huszonhét tagú testületből mindössze hatan vannak olyanok, akik a korábbi ciklusban is a testületben szolgáltak, igaz, közöttük megtalálható a szolgálati idejét tekintve igazi veteránnak minősülő szlovák Maros Sefcovic is. Ő 2010, a második Barroso Bizottság hivatalba lépése óta dolgozik a Bizottságban. Nem sokkal kevésbé rutinos Valdis Dombrovskis, aki 2014 óta lát el különböző – eddig többnyire alelnöki – feladatokat.

Az, hogy a két legnagyobb tapasztalattal rendelkező ember ezúttal nem alelnökként, hanem biztosként szolgál, egyértelműen a biztosok felé billenti el a belső erőviszonyokat a testületen belül. Ezt a tendenciát erősíti az is, hogy míg az alelnökök feladatmegszabása területük elnevezéséhez hasonlóan kissé homályos vagy költőies, addig a biztosok jól azonosítható, konkrét szakpolitikai területeket irányítanak majd.

Az első három napban, érthetően, túl sok, a külső szemlélő számára figyelemre méltó esemény még nem történt. Tegnap megtartották az első kollégiumi ülést is, a nyilvánosságra kerülő információk alapján azonban ezen még elsősorban az előző, november 30-ával leköszönt Bizottság által előkészített anyagokat tárgyalták. Az események súlya és sodrása azonban vélhetően túl sok időt nem ad az új Bizottságnak az ismerkedésre. A gyengélkedő gazdasági növekedés, a háború, a világgazdasági verseny súlya óriási feladatok elé állítja az Európai Uniót és annak végrehajtó testületét. A gyors ismerkedést tehát intenzív munka kell, hogy kövesse Brüsszelben is.”

Forrás:
Az új Bizottság első napjai; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. december 5.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) – NKE ÁNTK

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai 2024 november 21-én, online workshop keretében mutatták be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával létrehozott WIW (World Indicators Watchers) nemzetközi indikátor kereső rendszer 2024-évi projekt időszak alatt továbbfejlesztett változatát.

A keresőalkalmazás az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere („ÁSZDM”) projekt kutatási és demo működési szakaszának lezárását követően válik majd elérhetővé. A WIW mintegy 66 nemzetközi mérő- és mutatórendszer, közel 3800 indikátorát teszi kereshetővé, valamint tematikus címkék, időszak és területi érvény szerint szűrhetővé, illetve részben az EUROSTAT közel 8000 indikátora is bekapcsolásra került.

A rendezvény résztvevőit Kovács Endre Miklós köszöntötte. Az NMHH stratégiai igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a digitalizációból eredő folyamatos változás állandó feladatot jelent minden érintett számára közös felelősséget telepítve mind az állami szervekre, mind a piaci szereplőkre és sok esetben magukra a felhasználókra fogyasztókra is. Ezen felismerés okán az NMHH olyan partnerséget ajánl a polgárok, valamint a hírközlési és médiapaci szereplők, továbbá az érintett állami szervek és nem utolsó sorban pedig a tudományos egyetemi intézmények számára, amelyben együtt járulhatnak hozzá Magyarország és Európa digitális jövőjének építéséhez.

Az NMHH stratégiai szintre emelte az egyetemi tudományos kapcsolatait annak érdekében, hogy naprakész szakértelmet és kompetenciákat tudjon becsatornázni mindennapi feladatellátásába. Az NKE központi szerepet tölt be az NMHH egyetemi tudományos együttműködéseiben, az ÁSZDM kutatási program szorosan kapcsolódik a hatóság 2023-26-os stratégiájához, a közös munka 2025-ben már a negyedik évébe lép. Az ÁSZDM projekt széles szakmai spektrumot felölelő jelentős volumenű, illetve ami nagyon fontos gyakorlati alkalmazhatóságú szempontokat középpontba helyező programja egyik legékesebb példája az NKE és az NMHH kutatási közfeladatellátási metszéspontjainak.

Kis Norbert, az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) kutatási program szakmai vezetője foglalta keretbe a korábbi és az ez évi fejlesztéseket a továbblépési célokkal. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a projekt szakmai hátterébe tartozó Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék számára fontos, hogyan tudjuk ezeket a mérőrendszereket átláthatóvá, jól kereshetővé és felhasználhatóvá tenni, hanem minden tanszék minden kutatóegység kihívásként éli meg azt, hogy az adat vezérelt tudomány korában hogyan lehet ezeket nagy indikátorrendszereket, statisztikai rendszereket jól használni. Továbbmenve nemcsak az NKE kutatói és oktatói a program célcsoportjai, hanem az egész hazai akadémiai világ, illetve mivel ez egy angol nyelvű rendszer és a tudomány nem ismer határokat, így tulajdonképpen a világ tudományos közössége, akinek a figyelmére számot tarthatna a rendszer.

Másik célcsoport a magyar közszolgálat, itt jól definiálható az a nemzeti érdek, az a közérdek, közjó, amelynek érdekében készül a fejlesztés, nevezetesen kormányzati döntések előkészítése közigazgatási, közszolgálati munka, amely szintén egyre inkább adatvezérelt és egyre nagyobb mértékben épít azokra az indikátorrendszerekre, mérőrendszerekre, amelyek itthon és külföldön készülnek. Nemzeti érdek, hogy az NKE ezen keresztül is próbálja segíteni a közszolgálati döntéselőkészítést, döntéshozatalt, elemzések, hatástanulmányok elkészítését.

A fejlesztési folyamatban 2025-ös évre tervezhető a rendszer optimalizálása és finomhangolása és fokozatosan kerülnek bekapcsolásra azok a felhasználói körök, akiktől munkájuk révén, a használat révén a rendszer is tanulni, fejlődni tud.

Az NKE körében történő elérhetővé tétel várhatóan februárban történik meg, jövő májusban pedig minden hazai egyetem és kutató számára megnyílik a rendszer. Ezt követően 2025 szeptemberében a hazai központi közigazgatásban dolgozók számára is felkínálják a WIW használatát.

A használat során a jelenlegi állapotához képest egyre okosabb lesz a rendszer, egyre jobb egyezéssel tudja majd adni a kérdező által kért adatokat – nem sokkal többet és nem sokkal kevesebbet, mint amit a kutató vár.

Kovács Magor, aki az ez évi informatikai fejlesztőmunkát összefogta, előadásában bemutatta a WIW felépítését, főbb funkcióit, majd ezt követően Bozsó Gábor szakértő néhány példán keresztül mutatta meg, hogyan lehet kutatói kulcsszavak használatával eljutni azokhoz a találati listákhoz, amik a kutatók munkáját segíteni tudják. Kaiser Tamás felhasználói lehetőségeket hangsúlyozó hozzászólása után, a 2024-év fejlesztéseit és a 2025-ös évre kidolgozás alatt lévő tervek felé mutató irányokat összegezte Csuhai Sándor.

Az ÁSZDM projekt vezetése és megvalósító munkatársai bíznak benne, hogy aktívan támogatni tudják majd a hazai felhasználói köröket (akadémiai és közigazgatási oldalon is), emellett októberben már angol nyelvű promóciós eseményt is tudnak szervezni és meg tudják szólítani különböző csatornákon a nemzetközi akadémiai közvéleményt, hogy használják a Ludovika honlapján a WIW rendszert.”

Forrás:
„WIW” – ugródeszka a nemzetközi indikátorokhoz; Csuhai Sándor, Galambos Anikó; NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2024. november 25.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciák és irányítási gyakorlatok az uniós közszférában

„A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése a közszférában nagymértékben függ a megfelelő kompetenciák meglétének biztosításától és a megoldások bevezetéséhez szükséges megfelelő irányítási gyakorlatok kialakításától. Ez a jelentés az empirikus kutatások, a szürke és szakpolitikai szakirodalom, egy szakértői workshop és hét európai közszervezet esettanulmányából származó interjúk összegzésére épül, hogy meghatározza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos azokat a kompetenciákat és irányítási gyakorlatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közszférában értéket lehessen teremteni. Az elemzés alapján a releváns kompetenciák átfogó keretét és a közszférában a mesterséges intelligenciával kapcsolatos irányítási gyakorlatok keretét mutatják be. A jelentés hat ajánlást fogalmaz meg, amelyeket 18 intézkedésen keresztül kell végrehajtani, hogy elősegítsük a mesterséges intelligenciához szükséges kompetenciák és irányítási gyakorlatok fejlesztését az európai közszférában.”

Forrás:
Competencies and governance practices for AI in the public sector; Rony Medaglia, Patrick Mikalef, Luca Tangi; Joint Research Center (JRC), European Commission; 2024. november 25.

A mesterséges intelligencia, a blokklánc és más kialakulóban levő technológiák alkalmazása az európai közszférában

„A közszektor Tech Watch jelentése

A jelentés áttekintést és elemzést nyújt a mesterséges intelligencia, a blokklánc és más újonnan megjelenő technológiák, például a kiterjesztett és virtuális valóság, a virtuális világok és a kvantum-számítástechnika európai közszférában való alkalmazásának helyzetéről. A tanulmány az Európai Bizottság Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DG DIGIT) és a Közös Kutatóközpont (JRC) által irányított Public Sector Tech Watch (PSTW) megfigyelőközpont keretében készült, és célja, hogy támogassa az európai politikai döntéshozókat és kutatókat az európai közszféra digitális átalakulásának irányításában és vizsgálatában. Az elemzés egy olyan adatbázison alapul, amely (a jelentés megírásának időpontjában) összesen 1617 esetet tartalmaz az európai közigazgatásban kipróbált és bevezetett innovatív megoldásokról. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az újonnan megjelenő technológiákat mind a közszolgáltatások nyújtása, mind az igazgatási hatékonyság terén alkalmazzák a különböző kormányzati funkciókban, főként az általános közszolgáltatásokat, a gazdasági ügyeket, a közrendet és az egészségügyi tárcákat illetően. A legtöbb esetben (80%) a nemzeti és helyi közigazgatási szervek kísérleti jelleggel alkalmazzák, és a szolgáltatások személyre szabása, az információelemzési folyamatok, valamint az előrejelzés és tervezés a leggyakoribb alkalmazások. Ezen eredmények alapján a jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a technológiákban rejlő lehetőségek fokozására, hogy elősegítse e technológiák hatékony elfogadását azáltal, hogy a jobbára elméleti szemlélet helyett egy empirikus bizonyítékokon alapuló, szisztematikusabb elemzést igyekszik nyújtani.”

Forrás:
Adoption of AI, blockchain and other emerging technologies within the European public sector; Directorate-General for Digital Services, European Commission; 2024. november 28.
Lásd még:
Public Sector Tech Watch; Interoperable Europe Portal

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az év szava 2024-ben: elsilányosítás

„A kifejezést nehéz magyarra fordítani, de ami a tartalmát illeti, azt a széles körben elterjedt érzetet jelenti, hogy a szolgáltatások egyre romlanak.

Hivatalosan az év szavának választotta a Macquarie Dictionary, valamint a People’s Choice és a Committee’s Choice, már csak az Oxford Dictionary döntését várják.

Az év szava természetesen angol, egy nálunk kevéssé ismert, nehezen lefordítható, kissé durva kifejezés, melynek tartalmát azonban nagyon jól ismerjük: enshittification, ejtsd: en-shit-uh-fi-key-shuhn. Jelentését nagyjából úgy lehet leírni, hogy „a szolgáltatás vagy termék fokozatos romlása, különösen az online platformokon a nyújtott szolgáltatás minőségének csökkenése.” Lényege, hogy nincs kijárat, azok a rendszerek, amelyekre támaszkodunk, kezdenek összeomlani. Az alkalmazások és a digitális platformok egyre csapnivalóbbak, azok a szolgáltatások, amelyek hasznosnak indultak, fokozatosan romlanak.

Az enshittification kifejezést 2022-ben tette ismertté Cory Doctorow, mikor az Amazonról írt esszéjében megalkotta. Azt fejtegette, hogy rémálom lett az oldalon vásárolni. Bárki, aki az internetet böngészi, tapasztalhatja, egyre nehezebb megtalálni, amire tényleg szüksége van, írja Doctorow. A közösségimédia-platformok – a Facebooktól az Instagramon át az X-ig és még sorolhatnánk – a barátok, ismerősök bejegyzéseivel szemben előnyben részesítik az algoritmusok által vezérelt, senki által nem igényelt tartalmakat. A Google listája tele van ügyesen előrekerült, tartalommentes webhelyekkel. A keresők szponzorált hirdetésekkel indulnak, és megnehezítik a releváns találatok fellelését. Sokatmondó tünet, hogy a streamingcsatornák azért kérnek pluszpénzt, hogy végre ne lássuk a hirdetéseiket. A Zoom az online konferenciaszolgáltatás helyett azért nyomul, hogy próbáljuk ki az új mesterséges intelligencia funkcióit, a Microsoft folyamatosan próbál minket rávenni a OneDrive, az Office 360 s egy csomó más olyan program telepítésére, amit köszönjük, nem kérünk – írta.

Az ausztrál Macquarie Dictionary’s az „enshittification” kifejezést a következőképpen írja le: „Egy szolgáltatás vagy termék minőségének fokozatos hanyatlása, különösen az online platformokon, a profitmaximalizálásra összpontosítva.”

A kifejezést megalkotó szerző, Doctorow szerint a jelenség háromlépcsős folyamatban zajlik le.

Az online platformok kezdetben, az első, bevezető szakaszban nagyon jól bánnak a felhasználóikkal, de később, a céges üzleti ügyfeleik érdekében alaposan kihasználják őket, végül pedig elárulják még az üzlettársaikat is, hogy ők, az online szolgáltatók tehessék magukévá minél nagyobb hányadban az adott piacon elérhető hasznot.

Doctorow egy negyedik szakaszt is jövendölt a jelenséghez, amelyben majd maga a platform megsemmisül. Szerinte mindenkinek tennivalója van azért, hogy véget vethessünk az enshittification, a romlás folyamatának azzal, hogy felhagyunk a mind gyengébb termékek fogyasztásával.

„Ez a kifejezés pontosan azt ragadja meg, ami jelenleg a világban és életünk sok területén történik” – fogalmazott a 2024-es év szavát jelölő bizottság.”

Forrás:
Mi lett az év szava 2024-ben? A romlás; VEOL.hu; 2024. november 28.
Lásd még:
The ‘Enshittification’ of TikTok Or how, exactly, platforms die; Cory Doctorow; Wired; 2023. január 23.
(Az Oxford Dictionary végül másik szót választott. Szerk.)

Fenntartható fejlődés

Csökkentheti a piaci áramárakat, ha többet tudunk a háztartási naperőművek termelési adatairól

„A legkisebb napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye már meghaladja a legnagyobb hazai erőművekét. Termelésükről azonban senki nem rendelkezik pontos adattal, pedig a több információ alacsonyabb piaci árakhoz vezethetne. A nagyobb kiszámíthatóságra az ellátás biztonsága érdekében is nagy szükség lenne. Az Energiaügyi Minisztérium a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri rendszereik hatékonyabb üzemeltetésében. Bizalomerősítő lépésként az ágazati törvény folyamatban lévő módosítása a korábban tervezettnél fél évvel később vezetheti be az adatszolgáltatási kötelezettséget a meglévő rendszerekre, még többek számára biztosítva mentességeket. A társadalmi és szakmai egyeztetések eredménye alapján a már működő napelemek üzemeltetőit emiatt semmiféle fejlesztési, működtetési többletköltség nem terhelheti.

A zöldenergia fokozott hasznosítása alapvető jelentőségű feladat a klímavédelmi törekvések valóra váltásán túl a nemzeti energiaszuverenitás megerősítésében is. A hazai adottságok miatt legfontosabb megújuló energiaforrás, a napenergia az eddigi lendületes növekedést folytatva még meghatározóbbá válhat a jövőben. A korábbi 2030-as célszámot a naperőművek összes beépített teljesítményében már idén elértük, ötödével meg is haladtuk. A jelenleg mintegy 7400 megawattnyi kapacitás több mint harmadát a háztartási méretű kiserőművek adják. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a következő évtized elejére 12 ezer megawattra nőhet az ipari és lakossági napelemes rendszerek összteljesítménye Magyarországon.

A villamosenergia-rendszerben az üzembiztonság megtartása érdekében minden időpillanatban biztosítani kell az elfogyasztott és a megtermelt áram egyensúlyát. Míg egy hagyományos erőmű teljesítménye pontosan ismert, tervezhető és szabályozható, addig az időjárásfüggő megújulók esetében nagymértékű a kiszámíthatatlanság. A mindenkori kereslet és kínálat kiegyensúlyozása költséges és összetett feladat. Ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára, megnöveli a piaci áramárakat.

Ma még senki nem rendelkezik megbízható adattal a naperőművel rendelkező háztartások termeléséről és fogyasztásáról. Még az okos mérőórák is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebbet áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő. Az egyensúly fenntartásához, a piaci árak alacsonyabb szintre szorításához tényleges termelési adatokra van szükség.

Magyarország komoly sikereket ért el a zöld átállásban, a tiszta energiatermelés bővítésében. A háztartási méretű naperőművek megfelelő működése minden magyar közös ügye és alapvető érdeke. Az Energiaügyi Minisztérium a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri a lendületesen növekvő kapacitások hatékonyabb rendszerbe illesztése érdekében.

A tárca előterjesztése alapján a villamos energiáról szóló törvény kapcsolódó módosításával jelenlegi ülésszakán foglalkozik az Országgyűlés. A tervezet társadalmi egyeztetésére beérkezett észrevételek alapján az új adatszolgáltatási kötelezettség szűkebb kört érint, bevezetése későbbre tolódik. A 2025. július 1-je után beérkező új csatlakozási igények alapján már csak hálózati csatlakozással rendelkező inverterrel felszerelt naperőművek épülhetnek majd. A jövő július elején már működő napelemes rendszerek tulajdonosainak 2025. július elsejétől, az akkorra már beadott csatlakozási igénnyel rendelkezőknek pedig az üzembe helyezéstől kell termelési adatot szolgáltatniuk. E kötelezettség azonban kizárólag azokra vonatkozik, akik internetkapcsolattal rendelkeznek, és már most, vagy a telepítést követően egyébként is nyomon tudják követni erőművük termelését. A jogszabály sem invertercserét, sem internet csatlakoztatást nem fog előírni feltételként, semmiféle új fejlesztési kötelezettséget, pénzügyi terhet nem ró tehát a már működő rendszerek üzemeltetőire, nekik kizárólag inverterük egyedi azonosító számát kell majd átadniuk. Az inverterekből származó adatokat csak a törvényben erre feljogosítottak, kizárólag meghatározott célokra, feladataik ellátásához használhatják majd fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felügyelete mellett. A párhuzamosan zajló szabályozási munka akár már 2026-tól pénzügyi ösztönzőkkel teheti érdekeltté a családokat napelemes termelésük és áramfogyasztásuk tudatosabb összehangolásában.”

Forrás:
Csökkentheti a piaci áramárakat, ha többet tudunk a háztartási naperőművek termeléséről; Energiaügyi Minisztérium; 2024. december 5.

A Bizottság 4,6 milliárd eurót különít el a nettó zéró technológiákra, az elektromos járművek akkumulátorcelláinak gyártására és a megújuló hidrogén előállításra

„A mai napon, új megbízatásának első hetében a Bizottság fokozza erőfeszítéseit az európai ipar versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú nettó zéró technológiák fellendítése érdekében, miközben teljesíti az elfogadott éghajlat-politikai célokat. A Bizottság két új, 3,4 milliárd eurós költségvetésű pályázati felhívást tesz közzé az innovatív dekarbonizációs technológiák – többek között az elektromos járművek akkumulátorai – európai bevezetésének felgyorsítása érdekében. Emellett elindítja az Európai Hidrogénbank második árverését, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a megújuló hidrogén előállítását az Európai Gazdasági Térségben (EGT), 1,2 milliárd eurós költségvetéssel uniós alapokból, valamint több mint 700 millió euróval három tagállamból. Mind a pályázati felhívásokat, mind az árverést az Innovációs Alap finanszírozza, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek felhasználásával.

Mindhárom felhívás új rezilienciakritériumokat tartalmaz az európai ipar fellendítése érdekében. Az akkumulátorokra vonatkozó pályázati felhívás és a hidrogénbanki árverés konkrét rezilienciakritériumokat is tartalmaz majd annak érdekében, hogy megvédje Európát az egyetlen beszállítótól való függőségtől.

A nettó zéró technológiák és az elektromosjármű-akkumulátorcellák gyártásának fellendítése Európa-szerte

A két felhívás hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy megerősítse Európa vezető szerepét és gyártási kapacitását az innovatív, élvonalbeli, nulla nettó kibocsátású technológiák terén, miközben folytatja a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető utat.

A nettó zéró technológiákra vonatkozó, 2,4 milliárd EUR értékű általános pályázati felhívás (IF24 pályázati felhívás) különböző léptékű dekarbonizációs projekteket, valamint a megújuló energia, az energiatárolás, a hőszivattyúk és a hidrogéntermelés összetevőinek gyártására összpontosító projekteket támogat.

A nettó zéró technológiákra vonatkozó pályázati felhívásra pályázó projekteket az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére való képességük, az innováció mértéke, a projekt érettsége, a megismételhetőség és a költséghatékonyság alapján értékelik. Emellett az Innovációs Alap pályázati felhívása keretében a tagállamoknak első alkalommal lehetőségük lesz arra, hogy a nettó zéró IF 24 pályázati felhívást nemzeti finanszírozási rendszerekkel egészítsék ki. Ez az új lehetőség, az úgynevezett „támogatásmint szolgáltatás” lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kihasználják az Innovációs Alap értékelési folyamatát és észszerűsítsék az állami támogatások jóváhagyási folyamatát.

Az elektromos járművek akkumulátorcelláinak gyártására irányuló 1 milliárd EUR összegű pályázati felhívás (IF24akkumulátor)első alkalommal fog olyan projekteket támogatni, amelyek innovatív elektromos járművek akkumulátorcelláinak előállítására vagy innovatív gyártási technikák, folyamatok és technológiák bevezetésére képesek. A mai felhívás csak egy intézkedés a tágabb megközelítésben, amelynek célja a beruházások mozgósítása egy olyan területen, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa sikeres legyen a tiszta energiára való átállásban és versenyképességében. Támogatja a vállalatokat abban, hogy olyan új technológiákkal irányítsák az európai beruházásokat, amelyek terén még mindig történnek előrelépések. Számos eszközre van szükség azon gazdasági akadályok leküzdéséhez, amelyekkel az európai akkumulátor-értéklánc – beleértve a gigagyárakat is – jelenleg szembesül. A Bizottság továbbra is alkalmazni fogja a rendelkezésre álló eszközöket, és – többek között rövid távon – új utakat fog keresni a nagyléptékű ipari növekedés előtt álló akadályok felszámolása érdekében.

Szintén a mai napon a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) új partnerséget kezdeményezett az uniós akkumulátorgyártási ágazatba történő beruházások támogatása érdekében. Ez a partnerség az Innovációs Alapból 200 millió EUR összegű kiegészítést (hitelgaranciát) biztosít az InvestEU programhoz. A pénzt az európai akkumulátorgyártási értéklánc mentén megvalósuló innovatív projektek támogatására fogják fordítani a finanszírozási kihívások kezelése érdekében, lehetővé téve az EBB további kockázatitőke-finanszírozási műveleteit a következő három évben.

A megújuló hidrogén előállításának támogatása

A Bizottság a mai napon az Innovációs Alapon (IF24 árverés) keresztül elindítja az Európai Hidrogénbank második árverését is. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből 1,2 milliárd eurót különít el az Európai Gazdasági Térségben (EGT) található, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagként besorolt hidrogéntermelők támogatására.

Az első IF23 aukcióhoz képest 400 millió euróval megnövelt költségvetéssel az új IF24 aukció 1 milliárd eurós célzott költségvetéssel támogatja a megújuló hidrogén előállítására irányuló projekteket, függetlenül attól, hogy azt melyik ágazatban fogják felhasználni; valamint hidrogéntermelés a tengerhasznosítási ágazatban működő hasznosítókkal közös projektekben, 200 millió eurós célzott költségvetéssel.

A Bizottság emellett egy „árverés mint szolgáltatás”mechanizmust is kínál, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek pályáztak az árverésen, de költségvetési korlátok miatt nem kerültek kiválasztásra az Innovációs Alap támogatására. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti forrásokat használjanak fel a területükön megvalósuló projektek támogatására anélkül, hogy nemzeti szinten külön árverést kellene tartaniuk, csökkentve ezzel valamennyi fél adminisztratív terheit és költségeit. Spanyolország, Litvánia és Ausztria a közelmúltban jelentette be, hogy idén részt vesz az aukciós szolgáltatásban, és 836 millió euró összegű nemzeti forrást ajánlott fel az országukban található megújulóhidrogén-termelési projektek támogatására.

Következő lépések

A nettó zéró technológiákra és akkumulátorokra vonatkozó pályázati felhívások projektgazdáinak 2025. április 24-én (közép-európai idő szerint) 17 óráig kell pályázniuk az Innovációs Alap mindkét pályázati felhívására az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül. A pályázókat határozottan arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt az információs napon, amelyre 2024. december 17–18-án online kerül sor. A sikeres pályázóknak 2026 első negyedévéig kell aláírniuk a támogatási megállapodásokat.

Ami a megújuló hidrogén árverését illeti, az ajánlattevőknek 2025. február 20-ig kell jelentkezniük az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül. A pályázat előkészítése során a projektgazdáknak nyomatékosan javasoljuk, hogy tanulmányozzák a pályázati felhívás dokumentumait és a portál „Kérdések és válaszok” szakaszát, valamint rövid időn belül vegyék fel a kapcsolatot egy pénzügyi intézménnyel a teljesítési garanciával kapcsolatban.  A sikeres ajánlattevők a pályázati felhívás lezárását követő kilenc hónapon belül aláírják a támogatási megállapodásokat.

Háttér

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből 2020 és 2030 között 40 milliárd euróra becsült bevétellel rendelkező Innovációs Alap célja, hogy pénzügyi ösztönzőket teremtsen a vállalatok és a hatóságok számára az élvonalbeli, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházáshoz, és támogassa Európa klímasemlegességre való átállását.

Az Innovációs Alap korábbi pályázati felhívásai keretében már mintegy 7,2 milliárd eurót különített el több mint 120 innovatív projekt számára. Az IF23 pályázati felhívás eredményei több mint 200 projekt esetében 12 milliárd euróra növelték a támogatás teljes összegét.

Emellett az első árverésen közel 700 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást különített el 6 nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot előállító hidrogéntermelő projekt támogatására. (IF23 aukció). Ezenkívül az IF23 árverése Németország 350 millió eurós hozzájárulásával is számolt az árverések mint szolgáltatási program keretében.

További információ

Kérdések és válaszok az Innovációs Alap nettó zéró technológiákra és akkumulátorokra vonatkozó felhívásairól

Kérdések és válaszok az Európai Hidrogénbank keretében a megújuló hidrogén előállítására meghirdetett második árverésről

Az Innovációs Alap korábbi pályázati felhívásainak eredményei

Az Innovációs Alap projektportfóliója

Az Innovációs Alap projektjeinek irányítópultja

Idézet(ek)

„A Bizottság azzal, hogy megbízatásának legelején több mint 4,5 milliárd eurót ruház be a tiszta technológiákba, bizonyítja elkötelezettségét a dekarbonizációs célkitűzéseinek megvalósítása és az európai iparágak versenyképességének támogatása iránt a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban. A hidrogénre és az akkumulátorokra vonatkozó új rezilienciakritériumok fokozni fogják Európa ipari vezető szerepét és versenyképességét, miközben fokozzák az EU stratégiai autonómiáját.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„Az ígéreteknek megfelelően már most is eredményeket érünk el az európai polgárok és vállalkozások számára. 4,6 milliárd eurót ruházunk be a nulla nettó kibocsátású technológiákkal, az elektromos járművek akkumulátoraival és a megújuló hidrogénnel kapcsolatos élvonalbeli európai projektek támogatására. Az Innovációs Alap keretében ismét működésbe hozzuk a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság az Innovációs Alap keretében 4,6 milliárd eurót különít el a nettó zéró technológiák, az elektromos járművek akkumulátorcelláinak gyártása és a megújuló hidrogén fellendítésére; Európai Bizottság; 2024. december 3.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése

„Szakmai műhelyünk ezúttal második alkalommal tekinti át, hogyan áll hazánk a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás felé vezető úton. Annak érdekében, hogy felkészüljünk a klímaváltozás negatív hatásaira és lássuk még mit kell tennünk, tudnunk kell éppen hogyan állunk ezen az úton. A 2024. november 28-án bemutatott „Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése” című dokumentum központi témája ezúttal a hazai mezőgazdaság helyzete lett.

Kulcsüzenetek
Azonosíthatóak olyan indikátorok, amelyek képesek bemutatni a mezőgazdaság alkalmazkodási szintjét az éghajlatváltozáshoz és hosszabb távon is rendszeresen nyomon követhetők. Azonban jelenleg az adathiányok és az adatok megbízhatatlansága miatt ezek közül egyelőre csak kevés alkalmazható.

Magyarországon a mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben érezhetőek és hatnak az ország különböző tájain. A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.

Magyarországon a mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben érezhetőek és hatnak az ország különböző tájain. A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.

A mezőgazdaság különösen érzékeny a szélsőségekre és az éghajlat hosszú távú változásaira is. Az ágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét nagymértékben meghatározza a talaj és a vízkészletek állapota, a mezőgazdasági területeken termelt növények változatossága, az állattartás alkalmazkodóképessége, az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlatok, a biológiai sokféleség, illetve a mezőgazdaságban foglalkoztatottak felkészültsége, szemlélete és életkora is.

A szektor számára az aszályhajlam és a hőstresszek erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást. Csak az idei évi magyar aszálykár akár több száz milliárd forint is lehet. Az aszályproblémát az egyre melegedő nyári hőmérséklet mellett az okozza, hogy a vegetációs időszakok az utóbbi években úgy kezdődnek, hogy nincs elég víz a tájban. Ennek az oka pedig a kevés csapadék mellett a kiszárítást erősítő talajművelés, a helyenként túlzott vízkivétel, illetve az árvizek és belvizek nagy részének elvezetése.

A talajtakarás és a forgatás nélküli talajművelés kiemelten azok az agrotechnikai módszerek, amelyek javítják a talajéletet, csökkentik a talajbolygatást és a talaj vízvesztését, és így hozzájárulnak az alkalmazkodáshoz. Ehhez képest 2023-ról 2024-re országszerte csökkent az a terület, amelyre az agrártámogatási rendszerben a támogatást igénylők ezeket a gyakorlatokat bejelentették. Ráadásul a csökkenés mértéke a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben volt a nagyobb. Az alkalmazkodást szintén segítő természetközeli tájelemek (pl. mezővédő fasorok) egy vármegyében sem közelítik meg a teljes szántóterület 1%-át, és 2020 óta nem jöttek létre agrár-erdészeti rendszerek.

Az ország keleti felében egyszerre okoz problémát az aszály és a belvíz. Az igen száraz 2021 és 2022-es években az aszály és belvíz miatt egyaránt, elsősorban a kiszáradással fenyegetett keleti országrészben jelentettek be kipusztult területeket. Az árvizek és belvizek vizeinek nagy részét hasznosítás nélkül elvezetjük, ráadásul hiányoznak az elvezetés és megtartás mértékére, illetve arányára vonatkozó adatok.

Az illegális öntözést is figyelembe véve, a mezőgazdasági területek mindössze 3-4 százalékát öntözzük, az illegális vízkivétel azonban rendkívül jelentős, helyenként akár többszöröse is a bevallott vízkivételnek és a vízszegény területeken problémákat okozhat a készletek túlhasználata. Víztestjeink 55%-nál jelen van az engedély nélküli vízkivétel. A mezőgazdasági öntözési célú talajvízkutak esetében bevezetett enyhébb jogszabályok következtében az öntözés megítéléséhez nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.

A kihívások ellenére továbbra is azokat a növényeket termesztjük egyre nagyobb területen, amelyek az aszályra érzékenyek. 2022-ben a hat legnagyobb területen termelt szántóföldi növény terméseredménye az előző tíz év (2012-2021) öt legjobb évének átlagától leginkább Magyarországon és Romániában tért el. Az Európai Unióban a kukorica és a napraforgó esetében Magyarországon esett vissza leginkább a terméseredmény a 2022-es szélsőségesen aszályos évben, míg a búza és az árpa esetében a harmadik legrosszabb helyet foglaltuk el. Ehhez képest az éghajlatváltozás szempontjából leginkább kitett hat szántóföldi növény vetésterülete az 1991-es 67%-ról 2021-re 77%-ra nőtt.

Az állattartásban a szélsőséges időjárási eseményeknek jelentős hatása van a takarmánytermesztésre és a vízkészletekre, az állategészségügy területén az egyik legnagyobb problémát a hőstresszes időszakok okozzák. A hőstresszes időszakokban az elhullás mértéke emelkedhet, elsősorban a nem korszerű állattartó telepeken, amelyek mértékéről és eloszlásáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok. Elsősorban a tenyészsertések és a juhok esetében, de a szarvasmarhák esetében is megfigyelhető a forró napokon bekövetkezett magasabb számú elhullás. A legeltetéses állattartás szempontjából az egyik leghatékonyabb alkalmazkodás a gyepek fásítása és a gyepeken történő vízvisszatartás. A gyepeken létrejött fásítások összterülete azonban mindössze 173,6 hektár, a gyepterületek 0,02%-a, amelyek ráadásul nem aszály-érzékeny területeken valósultak meg.

Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentésének letöltése (PDF)
Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése – Módszertani melléklet Letöltés (PDF)
Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése – Ábragyűjtemény (ZIP_fájl)
Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése – bemutató; YouTube”

Forrás:
Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése; Green Policy Center; 2024. december 2.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az EU kiberbiztonsági ügynökségének (ENISA) hatékonyan hozzá kell járulnia az uniós intézmények és a tagállamok megerősítéséhez

„Az EU kiberbiztonsági ügynökségének (ENISA) a saját területén hatékonyan hozzá kell járulnia az uniós intézmények és a tagállamok megerősítéséhez, különös tekintettel az utóbbi időszakban történt problémákra – jelentette ki Kovács Zoltán pénteken Brüsszelben.

A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács ülésére érkezve a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a miniszterek a tervek szerint a legfrissebb jogalkotási fejlemények fényében megvizsgálják az ENISA helyét az európai kiberbiztonsági ökoszisztémában, és ezzel összefüggésben következtéseket vonnak le a teendőkre vonatkozóan.

Mint mondta, ez az ökoszisztéma drámaian megváltozott, sok a kihívás, ezért az ENISA-val kapcsolatos jogalkotási keret segít majd ezek kezelésében. Hozzátette, hogy a tanácskozáson a tagállamok beszámolnak tapasztalataikról és arról, hogy mit várnak el az új Európai Bizottságtól, amit a testületnek figyelembe kell majd vennie.

A tanácsülésen áttekintik az Európai Bizottság által az európai digitális infrastruktúra fejlesztéséről készített fehér könyvet is, amelynek célja, hogy javítsa az EU és a tagállamok infrastruktúráját és annak biztonságát. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban olyan iránymutatást kap, amelyek kimondottan a tagállamok tapasztalataiból és a gyakorlatból indul ki, nem pedig nehezen megvalósítható elképzelésekből – tette hozzá.

„Az EU digitális infrastruktúrájának megerősítése legalább olyan fontos biztonsági szempontból, mint maga a kiberbiztonsági ügynökség, de a magyar uniós elnökség prioritásához, a versenyképességhez is kapcsolódik, mert ez az infrastruktúra biztosítja az összes többi iparág és intézmény számára, hogy még versenyképesebbé tudjon válni” – jelentette ki.

A pénteki tanácsülés napirendjén ugyancsak terítéken lévő Digitális évtized 2030 szakpolitikai programról szólva Kovács Zoltán elmondta, hogy ehhez a szakpolitikai programhoz számos megvitatandó kérdés kapcsolódik a versenyképesség, a hatékonyság és nyilvánvalóan mindazon kihívások szempontjából, amelyeket például a Budapesti Nyilatkozat azonosított – mondta.

Tájékoztatott, hogy a miniszterek munkaebéd keretében eszmecserét folytatnak az ENSZ szakosodott ügynökségének, a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek a főtitkárhelyettesével a jövőbeni együttműködésről, valamint arról, hogy miként erősíthetők meg az európai perspektívák a nemzetközi fejlődésben, hiszen ezen a területen is a versenyképesség szempontjából Európának előre kell lépnie.”

Forrás:
Az EU kiberbiztonsági ügynökségének hatékonyan hozzá kell járulnia az uniós intézmények és a tagállamok megerősítéséhez; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 204. december 6.

Az EU Tanácsa következtetései az Unió kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) megerősítéséért

„A magyar elnökség kezdeményezésére a Tanács ma következtetéseket fogadott el az EU kiberbiztonsági ügynökségéről (ENISA). Az ENISA az elmúlt két évtizedben felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult az európai kiberbiztonsági ökoszisztémában, és a következtetések szövege összefoglalja a tagállamok tapasztalatait és elvárásait az ügynökséggel kapcsolatban. Ez különösen fontos a kiberbiztonsági törvény (CSA) folyamatban lévő értékelését és esetleges felülvizsgálatát tekintve. A következtetések ezért egy sor ajánlást és javaslatot tartalmaznak a Tanács nevében.

„Az ENISA jelentőségét aligha lehet alábecsülni a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésében, amelyek szintje, összetettsége és nagyságrendje az elmúlt években jelentősen megnőtt. Ez az átfogó következtetéssorozat segíteni fog abban, hogy szilárd és ellenálló digitális teret építsünk ki Európában. A folyamatos együttműködés, a feladatok és erőforrások rangsorolása, valamint az összetett kibertér egyszerűsítése kulcsfontosságú elemek lesznek a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésében.” – Kovács Zoltán, Magyarország nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára

Kulcsfontosságú üzenetek

A Tanács következtetéseiben elismeri, hogy az ENISA fontos szerepének bővülése olyan közelmúltbeli jogalkotási kezdeményezések eredménye, mint a kiberbiztonságról szóló törvény (CRA) vagy a felülvizsgált hálózati és információs rendszerekről szóló irányelv (NIS 2), amelyek további feladatokkal bízták meg az ügynökséget. Kulcsszerepét az elmúlt években a kiberfenyegetések és kihívások növekvő mértéke és összetettsége is növelte. A Tanács ezért azt ajánlja, hogy a megnövekedett feladatoknak megfelelő forrásokban kell tükröződniük, anélkül, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló közelgő tárgyalásokat megelőznék. Ugyanilyen fontos azonban a fellépések rangsorolása és a kibertér más szereplőivel való szilárd együttműködés a feladatok megkettőződésének elkerülése érdekében.

A következtetések elismerik, hogy az ENISA támogatja a tagállamokat a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. Ugyanakkor további fejlesztésekre és intézkedésekre szólítanak fel, különösen az európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerek fejlesztése, valamint egy egységes jelentési platform létrehozása tekintetében.

A következtetések szövege elismeri az ENISA fontos hozzájárulását a közös helyzetfelismerés javításához, valamint a nagyszabású kiberincidensekre vagy válsághelyzetekre adott közös válaszlépések kidolgozásához. E tekintetben a Tanács hangsúlyozza az Európai Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), a számítógépes biztonsági incidensekre reagáló csoportok (CSIRT-ek, a kiberincidenseket értékelő, dokumentáló és az azokra reagáló szakértői csoportok) hálózatával és az európai kiberkrízis-kapcsolattartó szervezetek hálózatával (EU-CyCLONe, a tagállamok kiberbiztonságért felelős nemzeti hatóságainak együttműködési hálózata) való további együttműködést is.

Végül a következtetések kiemelik az ENISA-nak a kiberökoszisztéma más szereplőivel – például az uniós intézmények kiberbiztonsági szolgálatával (CERT-EU), az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközponttal és az Europollal -, de a nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel, valamint a magánszektorral való együttműködésének fontosságát is.

Council conclusions on ENISA

Cybersecurity : How the EU tackles cyber threats (background information)

Visit the meeting page

”

Forrás:
ENISA: Council approves conclusions for a stronger EU agency for cybersecurity; Council of the EU; 2024. december 6.

Az EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség megerősítésére – Kovács Zoltán értékelése

„Az európai uniós magyar elnökség kezdeményezésére az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács következtetéseket fogadott el a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség megerősítésére vonatkozóan, és ezekben összefoglalja a tagállamok tapasztalatait és elvárásait a szervezettel kapcsolatban – jelentette be Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár pénteken Brüsszelben.

A közlekedési, távközlési és energetikai ügyekkel foglalkozó tanács ülését követő sajtótájékoztatón Kovács Zoltán elmondta, hogy mivel az ökoszisztéma drámaian megváltozott és napi szinten gyors ütemben változik, nagy szükség volt az ilyen jellegű következtetésekre, amelyekben a tagállamok összefoglalták megállapításaikat, tapasztalataikat, és irányt mutattak az Európai Bizottság számára.

„Az ENISA szerepét és fontosságát hangsúlyozza az, ami éppen most történik Romániában, ahol aktív beavatkozást láttunk a választási folyamatokba. A riasztásokra és a kiberbiztonságra minden szinten szükség van, ha a demokratikus rendszerünk és a döntéshozatali folyamatok védelméről van szó” – mutatott rá.

Kovács Zoltán elmondta továbbá, hogy a tagállamok illetékes miniszterei következtetéseikben jóváhagyták az Európai Bizottság által az európai digitális infrastruktúra fejlesztéséről készített fehér könyvet, amelynek célja, hogy javítsa az EU és a tagállamok infrastruktúráját és annak biztonságát.

Mint mondta, az uniós magyar elnökség számára ez volt az első számú prioritás, különös tekintettel a november elején elfogadott, a versenyképességről szóló Budapesti Nyilatkozatra, amelyben a digitális versenyképesség és általában a digitális infrastruktúrához kapcsolódó kérdések kapnak hangsúlyt, „mivel ez a keretrendszer alapvetően minden iparág és az élet minden területének alapját biztosítja ma”.

Hozzátette, hogy a Tanács egyértelmű irányt jelölt ki a bizottság számára, bár nézeteltérések vannak a további lépések kapcsán. Mint mondta, a tagállamok kiemelt figyelmet fordítanak a felhő és a távközlés lehetséges konvergenciájára, a jogalkotási tevékenységek előtti hatásvizsgálat fontosságára, valamint a piaci konszolidációra, miközben hangsúlyozzák a hatékony verseny szükségességét.

A Digitális Évtized 2030 szakpolitikai programja kapcsán a miniszterek a technológiai változások fényében megvitatták a célkitűzéseket és kihívásokat, például a mesterséges intelligencia, a 6G és a felhőalapú számítástechnika területén. Kiemelték a kutatás, innováció és szabványosítás közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát a feltörekvő technológiák esetében, valamint a fenntarthatóságot. Hangsúlyozták, hogy a meglévő jogi és szabályozási környezet jobb végrehajtására van szükség új szabályok helyett, összhangban a Budapesti Nyilatkozat egyszerűsítési és deregulációs törekvéseivel – számolt be a magyar elnökség nevében az államtitkár.”

Forrás:
Az EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség megerősítésére vonatkozóan; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. december 6.

Megjelent az uniós kiberbiztonsági ügynökség (ENISA) első jelentése a kiberbiztonság helyzetéről az Unióban

„A NIS 2 irányelv 18. cikkével összhangban az ENISA-t azzal bízták meg, hogy kétévente készítsen jelentést a kiberbiztonság helyzetéről az Unióban.

A jelentés bizonyítékokon alapuló áttekintést nyújt a kiberbiztonsági érettségi szintről, valamint értékeli a kiberbiztonsági képességeket Európa-szerte. A jelentés szakpolitikai ajánlásokat is tartalmaz a feltárt hiányosságok orvoslására és az EU kiberbiztonsági szintjének növelésére.

Az elvégzett elemzés különböző forrásokon alapul, többek között az EU Cybersecurity Index-en, a NIS Investment jelentéssorozaton, a Foresight 2030-on és az ENISA Threat Landscape jelentésen. A munka mind a 27 uniós tagállammal és az Európai Bizottsággal folytatott széles körű konzultáció eredménye.

A főbb megállapítások

Az uniós szintű kockázatértékelés szerint jelentős az EU-t érintő kiberfenyegetettség szintje, kiemelendők a felfedezett sebezhetőségek, amelyeket az uniós jogalanyokat célzó fenyegető szereplők kihasználnak.

Ami az uniós szintű kiberbiztonsági képességeket illeti, az uniós tagállamok olyan kiberbiztonsági stratégiákat dolgoztak ki, amelyek céljai összességében összhangban vannak egymással. A kritikus ágazatok méretük és kritikusságuk tekintetében heterogénebbnek tűnnek, ami megnehezíti a kiberbiztonsági intézkedések felügyeletét és egységes végrehajtását. A polgárok szintjén azt feltételezi a jelentés, hogy az uniós polgárok körében valószínűleg nőtt a kiberbiztonsági tudatosság. A fiatalabb generációk digitális készségeinek szintje magasabbnak tűnik, annak ellenére, hogy az oktatási programok elérhetősége és az oktatás érettsége tagállamonként eltérő.

Szakpolitikai ajánlások

A jelentés négy kiemelt területet határoz meg, amelyekkel a szakpolitikai ajánlások foglalkozniuk kell: 1) szakpolitika végrehajtása, 2) kiberválságkezelés, 3) ellátási lánc és 4) készségek.

A jelentés legfontosabb eredménye hat szakpolitikai ajánlás, amelyek a fenti négy kiemelt területre, valamint a kritikus szektor szereplőinek képességeire, a kiberbiztonsági tudatosságra és a kiberhigiéniára terjednek ki.

Az Európai Unió intézményei, szervei és ügynökségei (EUIBA-k), az illetékes nemzeti hatóságok és a NIS2 irányelv hatálya alá tartozó szervezetek számára nyújtott technikai és pénzügyi támogatás megerősítése a kialakuló uniós kiberbiztonsági szakpolitikai keret összehangolt, átfogó, időben történő és koherens végrehajtásának biztosítása érdekében, a már meglévő uniós szintű struktúrák, például a NIS együttműködési csoport, a CSIRT-hálózat és az uniós ügynökségek felhasználásával.

A Tanács felkérésének megfelelően a nagyszabású kiberincidensekre való összehangolt reagálásra vonatkozó uniós terv felülvizsgálata, figyelembe véve az EU legújabb kiberbiztonsági szakpolitikai fejleményeit. A felülvizsgált uniós tervnek továbbá elő kell mozdítania az uniós kiberbiztonsági harmonizációt és optimalizálást, valamint meg kell erősítenie mind a nemzeti, mind az uniós kiberbiztonsági képességeket a nemzeti és európai szintű kiberbiztonsági ellenálló képesség fokozása érdekében.

Az uniós kiberbiztonsági munkaerő megerősítése a Cybersecurity Skills Academy létesítésével, különösen a kiberbiztonsági képzésre vonatkozó közös uniós megközelítés kialakításával, a jövőbeli készségigények meghatározásával, a készséghiány kezelése érdekében az érdekelt felek bevonásával kapcsolatos összehangolt uniós megközelítés kidolgozásával és a kiberbiztonsági készségek európai tanúsítási rendszerének létrehozásával.

Az ellátási lánc biztonságának kezelése az EU-ban az egész EU-ra kiterjedő összehangolt kockázatértékelések fokozásával és az ellátási lánc biztonságára vonatkozó uniós horizontális politikai keret kidolgozásával, amelynek célja az állami és a magánszektor előtt álló kiberbiztonsági kihívások kezelése. Az ágazati és a magánszektorok biztonságának fokozottabb megértése.

Az ágazati sajátosságok és szükségletek jobb megértése, a NIS2-irányelv hatálya alá tartozó ágazatok kiberbiztonsági érettségi szintjének javítása. A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló törvény (Cyber Solidarity Act) alapján létrehozandó jövőbeli kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmus (Cybersecurity Emergency Mechanism) felhasználása az ágazati felkészültség és ellenálló képesség érdekében, különös tekintettel a gyenge vagy érzékeny ágazatokra és az uniós szintű kockázatértékelések révén azonosított kockázatokra.

Az egységes megközelítés előmozdítása a meglévő szakpolitikai kezdeményezésekre építve és a nemzeti erőfeszítések összehangolásával annak érdekében, hogy a szakemberek és a polgárok körében – demográfiai jellemzőktől függetlenül – közös, magas szintű kiberbiztonsági tudatosságot és kiberhigiéniát érjenek el.

A jövőbe tekintve

Számos kulcsfontosságú téma várhatóan nagyobb politikai figyelmet igényel majd az előrehaladás során. Az EU-ban a kiberbiztonsági politika legutóbbi fejleményei erős alapot teremtettek, amely lehetővé teszi a kiberbiztonsági képességek kiépítését, mindazonáltal mind uniós, mind nemzeti szinten a hatóságoknak kihívásokkal kell szembenézniük az új szerepükhöz való alkalmazkodás során, miközben eligazodnak a változó fenyegetettségi környezetben. Az elkövetkező években különösen a mesterséges intelligencia (MI) és a posztkvantumkriptográfia fog nagyobb figyelmet kapni, miközben az EU-nak a kutatás, fejlesztés és innováció révén fokoznia kell versenyképességét ezen a területen. A jövő kihívásaira való felkészüléshez alapvető fontosságú a közös helyzetfelismerés és a jól bevált operatív együttműködés.

2024 Report on the State of the Cybersecurity in the Union

State of cybersecurity in the EU | ENISA

Cybersecurity policies | ENISA

”

Forrás:
EU’s first ever report on the state of cybersecurity in the Union; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. december 3.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Versenyfutás a kritikus nyersanyagokért. Magyarország és a régió a versenyképesség küszöbén

„Magyarország és a régió a versenyképesség küszöbén

Az elmúlt években a kritikus nyersanyagok (Critical Raw Materials, CRM) iránti globális kereslet drámaian megnőtt, amelynek mozgatórugója a zöld technológiák térnyerése és a digitális átalakulás. A lítium az akkumulátorokhoz, a ritkaföldfémek az elektronikához, valamint a kobalt az elektromos járművekhez ma már elengedhetetlen alkotóelemei olyan iparágaknak, mint a megújuló energia, a védelmi technológiák és az elektronikai ipar. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak az Európai Zöld Megállapodásban meghatározott célok elérésében, amelyek 2050-re karbonsemlegességet tűztek ki.

A kritikus nyersanyagok jelentősége túlmutat az ipari és technológiai alkalmazásokon: ezek stratégiai források Európa zöld átmenetéhez, energiabiztonságához és gazdasági ellenállóképességéhez. Az Európai Unió jelenleg nagymértékben függ külső szállítóktól, különösen Kínától, amely a ritkaföldfémek 90%-ának és a lítium 60%-ának feldolgozásában dominál. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2022-es Uniós Helyzetértékelő Beszédében bejelentette a Kritikus Nyersanyagok Törvényét (Critical Raw Materials Act), amelynek célja az ellátási láncok biztosítása, a nyersanyagok európai feldolgozása és stratégiai tartalékok kialakítása.

Egy korábbi szakpolitikai ajánlásban részletesen elemeztem azokat a lehetőségeket, amelyek Magyarország és a Közép-Kelet-Európai régió érdekeit szolgálhatják a kritikus nyersanyagok kezelésében, összhangban az Európai Unió kritikus nyersanyagokra vonatkozó szabályozásával. Az elemzés célja olyan javaslatok megfogalmazása volt, amelyek elősegítik a régió gazdasági önállóságának és versenyképességének növelését, miközben figyelembe veszik a globális trendeket és az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit.

Az egyik legfontosabb ajánlás a körforgásos gazdaság előmozdítása, amelyben kiemelt szerepet kap a városi bányászat és a fejlett újrahasznosítási technológiák alkalmazása. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a kritikus nyersanyagok hulladékból történő visszanyerése csökkentse az újonnan bányászott alapanyagok iránti igényt, miközben hozzájárul a fenntarthatóbb gazdasági modell kialakításához. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen az innováció ösztönzése, amelynek révén új anyagok fedezhetők fel a kritikus nyersanyagok helyettesítésére. Az EU Horizon Europe programja különösen fontos szerepet játszhat ebben, hiszen jelentős forrást biztosít a kutatás-fejlesztési kezdeményezések támogatására.

Az ellátási láncok diverzifikálása szintén központi elemét képezte az ajánlásoknak. A kereskedelmi megállapodások kiterjesztése és a fenntartható gyakorlatok alkalmazása biztosíthatja a régió számára a stabil nyersanyagellátást, miközben csökkenti az egyetlen forrásra való támaszkodás kockázatát. A munkaerőfejlesztés és az oktatás szintén kiemelt jelentőséggel bír. A fenntartható bányászat és feldolgozás területén képzett szakemberek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország és a régió országai lépést tartsanak a globális piaci igényekkel és technológiai fejlődéssel. Ezen túlmenően egy digitális platform létrehozására is javaslatot tettem, amely valós idejű információkat biztosítana a kritikus nyersanyagok ellátási láncairól, növelve ezzel az átláthatóságot és hatékonyságot a kitermelés, feldolgozás és újrahasznosítás folyamatában.

Nem sokkal később az ajánlások közül egy a gyakorlatban is megvalósult a 2024 októberében Varsóban aláírt visegrádi együttműködési megállapodás formájában. A megállapodásban a visegrádi országok földtani szolgálatai elkötelezték magukat a kritikus nyersanyagok kutatásának erősítése, a geotermikus energia hasznosítása és a geológiai veszélyek feltérképezése mellett. Magyarország számára különösen ígéretes lehetőségeket kínál ez az együttműködés, különösen a meddőhányókban található ritkaföldfémek újrafeldolgozása, a földalatti lítiumforrások feltárása, valamint a hidrogén tárolási lehetőségeinek fejlesztése terén. Az együttműködés keretében a magyar földtani szolgálat hosszú évtizedekre visszanyúló szakmai tapasztalata és átfogó adatbázisai is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közös célok megvalósításához.

A Budapesti nyilatkozat tovább erősítette ezeknek a célkitűzéseknek a jelentőségét, és kiemelte, hogy egy integrált kritikus nyersanyag piac létrehozására van szükség, ha növelni szeretnénk Európa versenyképességét.

Ezt a piacot a 2023-ban elfogadott Kritikus Nyersanyagok Törvénye (CRMA) keretében új platform fejlesztése is megteremtheti amelyet a Draghi-riport is ösztönöz. Az EU célja egy közös beszerzési mechanizmus létrehozása, amely elősegíti a kedvezőbb árak elérését, az ellátási láncok diverzifikálását, valamint a piaci átláthatóság növelését.

A majdnem négy milliárd forintos projekt középpontjában egy digitális platform áll, amely a kritikus nyersanyagok és energiaforrások beszerzését koordinálja. A fejlesztés megvalósítására nyolc pályázó nyújtott be ajánlatot, köztük a Deloitte, a PricewaterhouseCoopers (PwC), valamint a Metalshub és az Enmacc, amelyek meglévő kereskedelmi platformjaikat integrálnák a projektbe. Az Európai Bizottság várakozásai szerint 2024 végére befejeződik a fejlesztési szakasz, és a platform 2025 elején már működésbe léphet.

A platform fejlesztése során számos célt tűztek ki. Ezek közé tartozik a közös beszerzések koordinációja, amely növelheti a résztvevők tárgyalási erejét, különösen az átláthatatlan és szűkös piacokon. A rendszer emellett fenntarthatósági tanúsítványokat is biztosíthat, különösen a kisebb mennyiségben elérhető, de stratégiai jelentőségű anyagok, például a germánium és gallium esetében. Az egyik hosszú távú célkitűzés a stratégiai tartalékok kezelése, amely stabilitást biztosíthat az ellátási zavarok idején.

Ugyanakkor a platform fejlesztése több kihívással is szembesül. Egyrészt a nagyobb vállalatok, amelyek már kialakították saját ellátási láncaikat, kevésbé valószínű, hogy igénybe veszik az új rendszert. Például az elektromos akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagokkal dolgozó cégek már meglévő hosszú távú szerződéseik révén biztosítják alapanyagaik beszerzését. Másrészt az adatvédelem is kiemelt fontosságú, mivel a vásárlók specifikus igényeire vonatkozó információk kereskedelmi titkokat tartalmazhatnak, amelyek védelme nélkülözhetetlen a bizalom megőrzéséhez. Emellett a kritikus nyersanyagok és az energiaforrások eltérő piaci dinamikája is nehezíti egy univerzális platform kialakítását.

Az új platform a 2022-es energiaválság során létrehozott AggregateEU gázbeszerzési rendszer mintájára készül, amely akkoriban hatékony megoldást nyújtott az ellátási kihívások kezelésére. Az EU most hasonló logikát kíván alkalmazni a kritikus nyersanyagok piacán, különös tekintettel az elektromos járművek, szélturbinák és akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen alapanyagok biztosítására. Ez a megközelítés illeszkedik az EU 2050-es karbonsemlegességi céljaihoz, miközben csökkenti a külső függőséget, különösen Kína dominanciáját az értékláncokban.

A platform 2025 elején várható indulása mérföldkő lehet az EU kritikusnyersanyag-stratégiájában. A siker kulcsa abban rejlik, hogy a rendszer hogyan képes integrálni a fenntarthatóságot, az adatbiztonságot és a piaci diverzifikációt, miközben alkalmazkodik az iparág különböző szereplőinek eltérő igényeihez.”

Forrás:
A kritikus nyersanyagok versenyfutása; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. december 4.

Szakirodalom

Hatékony irányítás kialakítása a sikeres küldetésorientált innovációs politikákért

„A küldetésorientált innovációs politikák (MOIP) stratégiai megközelítést kínálnak az olyan összetett társadalmi kihívások kezelésére, mint az éghajlatváltozás, az egészségügyi válságok és a digitális átalakulás. A MOIP-ek sikeréhez elengedhetetlenek a személyre szabott irányítási struktúrák, amelyek lehetővé teszik az ágazatok és szakpolitikai területek közötti koordinációt. Jelen szakpolitikai munka meghatározza az irányítási tevékenység legfontosabb kihívásait, mint például az intézményi silók leküzdése, a finanszírozási források integrálása és a vezetői kompromisszumok kezelése. Rávilágít az adaptív, rugalmas irányítási mechanizmusok szükségességére, amelyek a küldetések életciklusával együtt fejlődnek. A dokumentum öt alapvető irányítási elvből álló keretrendszert javasol: struktúra, orientáció, koordináció, végrehajtás és erőforrások. E keret követésével a politikai döntéshozók olyan hatékony irányítási rendszereket alakíthatnak ki, amelyek összhangban vannak a küldetések által elérhető változások elméletével, és végső soron fokozzák a MOIP-ek átalakítási potenciálját. Az ajánlások hangsúlyozzák, hogy a missziók irányítását kritikus eszköznek tekintik, amely elősegíti az együttműködésen alapuló és hatásorientált politikai döntéshozatalt az összetett problémák megoldása érdekében.”

Forrás:
Designing Effective Governance to Enable Mission Success; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers ; 2024. december 6.

Trendek az Európai Unió biogazdaságában

„A szakpolitikai nyomon követési keretek lehetővé teszik a döntéshozók számára, hogy értékeljék az átfogó jövőképet tükröző konkrét stratégiai célkitűzések megvalósulását és az azok felé tett előrehaladást. A biogazdaság összetett társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekből áll. Az EU biogazdaság-megfigyelési rendszerét (EU Bioeconomy Monitoring System) az Európai Bizottság kutatóintézete (Joint Research Center, JRC) azért fejlesztette ki, hogy teljesítse a holisztikus szakpolitikai megfigyelési keretrendszer iránti igényt, és a fenntartható biogazdaság irányába tett gazdasági, környezeti és társadalmi előrehaladást releváns mutatókon keresztül kövesse nyomon. Az uniós biogazdaság-megfigyelési rendszeren alapuló első értékelést 2023 elején tették közzé. Ez a jelentés az uniós biogazdaság eddigi fejlődésének aktualizált értékelése, a 2024 szeptemberében rendelkezésre álló adatok felhasználásával.”

Forrás:
Trends in the EU bioeconomy; Joint Research Center, European Commission; 2024. november 29.

Szakpolitikai elemzés és ajánlások az internetes szabványok bevezetésével kapcsolatban az Európai Unióban

„Az útválasztással, böngészéssel, e-mail biztonsággal kapcsolatos internetes szabványok, valamint a Domain Name System (DNS) legjobb gyakorlatai az internet interoperabilitásának, skálázhatóságának, stabilitásának és biztonságának javítását célozzák. Jelen munka a kulcsfontosságú internetes szabványok elfogadásának jelenlegi helyzetére összpontosít az EU-ban. Elemzi, hogy a végfelhasználók és a szolgáltatók számára milyen mögöttes problémák adódnak, és ajánlásokat fogalmaz meg a bevezetés felgyorsítására. A jelentés áttekintést nyújt a legfontosabb internetszabványok 2022 harmadik negyedévétől 2024 harmadik negyedévéig tartó időszakra vonatkozó elfogadásáról az uniós tagállamokban, hogy felvázolja azok tendenciáit. A megfigyelt elfogadási arányok figyelemre méltó hiányosságokat mutatnak, amelyek az idő múlásával nem javulnak, különösen az egyes modern e-mail kommunikációs biztonsági szabványok, a DNS biztonsági kiterjesztési szabványok és az IPv6 tekintetében. A bevezetésükben részt vevő számos tényező, folyamat és érdekelt fél elemzése számos, a végfelhasználók és a szolgáltatók általi elfogadást akadályozó tényezőt, valamint a különböző elemzett szabványok közös problémáit tárja fel. Az azonosított két fő probléma a szolgáltatók számára egyes szabványok bevezetésének költsége és bonyolultsága, valamint a szolgáltatók ösztönzésének hiánya. E hiányosságok kiküszöbölése érdekében elemezzük az EU-tagállamok és más országok által már bevezetett ösztönzőket és szabályozásokat, és egy sor szervezeti, technikai és szakpolitikai ajánlást teszünk a kulcsfontosságú internetes szabványok bevezetésének felgyorsítására.”

Forrás:
Policy analysis and recommendations on Internet standards deployment; Joint Research Center (JRC), European Commission; 2024. november 29.

Törvények, rendeletek

Jogszabályi módosítások a DÁP-törvény érdekében – tervezetek

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2024. december 14-i

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A módosítás indoka a kormányrendeletek szabályainak összhangba hozatala a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezéseivel. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre történő merev hivatkozást a Dáptv.-re történő hivatkozással váltja fel. Továbbá tekintettel arra, hogy (az egyfaktoros) ügyfélkapu 2025. január 15-től kivezetésre kerül az ágazati jogszabályban az erre vonatkozó hivatkozások pontosítása szükséges.”

Forrás:
Dáptv-nek való megfelelés érdekében egyes Korm. rendeletek módosításáról; Jogszabálytervezetek, Belügyminisztérium; 2024. december 6.
—

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2024. december 15-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A módosítás indoka a miniszteri rendeletek szabályainak összhangba hozatala a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezéseivel. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre történő merev hivatkozást a Dáptv.-re történő hivatkozással váltja fel. Továbbá tekintettel arra, hogy (az egyfaktoros) ügyfélkapu 2025. január 15-től kivezetésre kerül az ágazati jogszabályban az erre vonatkozó hivatkozások pontosítása szükséges.”

Forrás:
Dáptv-nek való megfelelés érdekében egyes rendeletek módosításáról; Jogszabálytervezetek, Belügyminisztérium; 2024. december 7.

Ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rend. (E-ING-rendszer) tervezete

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: nora.keller@ktm.gov.hu

Tartalmi összefoglaló
ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetének a célja, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató új informatikai rendszer, azaz az E-ING-rendszer bevetésével összefüggő átmeneti szabályokat, valamint ingatlanügyi hatósági hatásköri és illetékességi szabályokat állapítson meg.”

Forrás:
Ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rend.; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. december 4.

Az állami támogatásokról és a regionális térképről szóló kormányrendelet tervezete

„Az európai versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló rendelet módosításáról szóló kormányrendelet

A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@eum.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg december 12-ig.

Rövid tartalmi összefoglaló
A tervezet célja, hogy az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet kiegészítésre kerüljön a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról szóló (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L, 2024/795, 2024.2.29) hatálya alá tartozó projektekre vonatkozó magasabb támogatási intenzitások alkalmazásának lehetőségével.”

Forrás:
Az állami támogatásokról és a regionális térképről szóló kormányrendelet; Jogszabálytervezetek, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2024. december 4.

A kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendelet tervezete

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés:kormanyablak.osztaly@ktm.gov.hu

Tartalmi összefoglaló
a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeiről szóló KTM rendelethez
A tervezet a kormányablakok személyi és technikai feltételeiről szóló 39/2013. (XII. 30.) KIM
rendeletben foglaltak aktualizálását tartalmazza figyelemmel arra, hogy a kormányablakok mellett indokolt a gépjármű ügyintézési pontok, a települési ügysegéd és a Központi Okmányügyi Főosztály – mely 2024. december 31-ig Központi Okmányirodaként működik – működésére vonatkozó szabályok rögzítése is.”

Forrás:
A kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeiről szóló min. rend; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. december 6.

Miniszteri rendelet – igazgatási szolgáltatási díjak (tervezet)

„Az észrevételeket 2024. december 14-ig a tarsadalmiegyeztetes@pm.gov.hu e-mail címre kérjük küldeni.

Kérjük, hogy – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – a tárgyban szíveskedjenek megjelölni a véleményezni kívánt jogszabály címét.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
az egyes igazgatási szolgáltatási díjak felülvizsgálatáról szóló rendelet A módosítás célja az egyes díjköteles tevékenységekkel összefüggő eljárásokért, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által vezetett ingatlan forgalmi értékadatbázisból történő adatlekérésért fizetendő igazgatási szolgáltatatási díjak felülvizsgálata.
A módosítás továbbá az Itv. deregulációja miatti hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz.”

Forrás:
Miniszteri rendelet -igazgatási szolgáltatási díjak; Jogszabálytervezetek, Pénzügyminisztérium; 2024. december 6.

A Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról szóló kormányrendelet tervezete

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: tfat@ktm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról, feladatainak részletes meghatározásáról és a működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályozásról szóló kormányrendelethez

A szabályozás célja, hogy a területfejlesztésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben megállapítsa a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakítására, feladatainak részletes meghatározására, valamint működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályokat.”

Forrás:
Területfejlesztési Szolg. szervezetrendszerének kialakításáról korm.rend.; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. december 6.

A Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról szóló kormányrendelet tervezete

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: tfat@ktm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakításáról, feladatainak részletes meghatározásáról és a működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályozásról szóló kormányrendelethez

A szabályozás célja, hogy a területfejlesztésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben megállapítsa a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakítására, feladatainak részletes meghatározására, valamint működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályokat.”

Forrás:
Területfejlesztési Szolg. szervezetrendszerének kialakításáról korm.rend.; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. december 6.

Közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról – tervezet

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: kszf@ktm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A tervezet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) végrehajtását szolgáló egyes kormányrendeletek tekintetében a Kbt. legutóbbi módosítása miatt indokolttá vált, valamint egyéb technikai, illetve a jogalkalmazás során szükségessé vált módosításokat tartalmazza.”

Forrás:
Közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. december 6.

50. szám, 2024. december 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek