Skip to main content

28. szám, 2025. július 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: értelmes vita nélkül nem lehet Magyarország jövőjéről beszélgetni

„Navracsics Tibor részt vett a Sopron Festen, ahol arról beszélt, hogy értelmes vita nélkül nem lehet Magyarország jövőjéről beszélgetni. Sőt, a miniszter azt is kijelentette, hogy nem a politika a legfontosabb dolog a világon, attól vannak ezerszer lényegesebb dolgok.

Navracsics Tibor, a Sopron Festen nyilatkozott arról, ha „úgy gondoljuk, hogy a másiknak börtönben van a helye” , akkor nem lehet értelmes vitákat folytatni Magyarország jövőjéről. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kijelentette, kicsi ahhoz az ország, hogy „egymást gyilkoljuk módszeresen választási kampányról választási kampányra”.

„Mondok valamit, ami egy politikustól furcsának hangozhat, nem a politika a világ legfontosabb dolga” – fogalmazott a miniszter. Kifejtette, ezerszer fontosabb az, hogy „milyen a lelki életünk, egészségünk, a lakókörnyezetünk, a szomszédaink, a szeretteink milyen állapotban vannak”. Szerinte ezután jöhet a politika, ami az egész közösségnek a jövőjével kapcsolatos vita kell legyen.

„Lehet, hogy ez naivitásnak hangzik, de szerintem ma ezt veszélyeztetjük ezzel a felkorbácsolt, gyűlölettel teli hangulattal” – idézi szavait az Index.”

Forrás:
Furcsának tűnő állítást tett Navracsics Tibor; Infostart; 2025. július 10.

Indul a Gigabit Magyarország Program – 84,9 milliárd forintot fordítanak a nagy sebességű internet kiépítésére a vidéki járásokban

„„Augusztustól pályázhatnak támogatásra az infokommunikációs ágazat vállalkozásai a szélessávú szolgáltatások minőségét javító, a vezeték nélküli lefedettséget bővítő fejlesztéseikhez. A Gigabit Magyarország Program jóvoltából Budapesten kívül az ország bármely részében, összesen akár 174 járásban létesülhet nagy sebességű internetkapcsolat 300 ezer vidéki család, vállalkozás és intézmény számára” – jelentette be Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

Magyarország a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően az uniós átlagnál kedvezőbb szintre ért a digitális infrastruktúra kiépítettségében. A hazai gigabitképes lefedettség már tavalyelőtt meghaladta a 80 százalékot. Az újabb kezdeményezés jelenleg még nem megfelelően ellátott területekre juttathatja el a korszerű szélessávú szolgáltatást a szektor cégeinek ösztönzésével.

A Gigabit Magyarország Programban biztosított vissza nem térítendő támogatást az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások igényelhetik. Egy projekthez 10 százalékos önerő mellett 20 millió forinttól akár és 3,5 milliárd forintig terjedő forrás nyerhető el a 84,86 milliárd forintos teljes keretösszegből. Előlegként legfeljebb a megítélt támogatás negyede, kkv-k esetében pedig maximum félmilliárd forint fizethető ki.

A pályázatokat járások szerint két szakaszban, elsőként 2025. augusztus 8. és 26., majd 2025. szeptember 26. és október 21. között lehet benyújtani. A részletes dokumentáció már elérhető a palyazat.gov.hu oldalon. A támogatott beruházások megvalósításának végső határideje 2028 vége.

A korszerű és mindenki számára hozzáférhető infrastruktúra a digitális társadalom, gazdaság és közigazgatás további fejlődésének alapfeltétele. A felhívás minden lakott területen hozzájárul az 5G hálózatok elterjedéséhez is.”

Forrás:
84,9 milliárd forint nagy sebességű internet kiépítésére vidéki járásokban; Energiaügyi Minisztérium; 2025. július 8.

Közigazgatás, politika, jog

Átalakíthatják a szolidaritási hozzájárulási rendszert

„Átalakítaná a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi, főleg Budapest esetében sok vitát generáló rendszerét a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A szervezet az elképzelését már a kormány elé tárta, és azt a választ kapta, hogy a kabinet nem zárkózik el a tárgyalások elől.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége által kidolgozott módosítás szerint abban az esetben, ha egy településnek szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie, akkor az iparűzési adó többletét ne terhelje a Versenyképes járások program. A Mandiner információi szerint Szita Károly kaposvári polgármester, aki a szövetség elnöke is, úgy fogalmazott, hogy a szolidaritási hozzájárulási rendszernek a Versenyképes járások programmal közös átalakítása erősen indokolt, hiszen az iparűzési adó után már a program alapjába is fizetniük kell. Kaposvár például a korábbi összegeknek szinte a dupláját fizeti. Szita Károly tájékoztatása szerint a kormány nyitott az átalakításra.

Kaposvár polgármestere egyúttal arra is emlékeztetett: a szolidaritási hozzájárulás az a pénz, amit az iparűzési adóval rendelkező települések fizetnek be az államkasszába azért, hogy mindazok a települések, amelyeknek nincs ilyen bevétele, fejlesztési forrásokhoz jussanak…”

Forrás:
A kormány nyitott a szolidaritási hozzájárulás újragondolására; Jezsó Ákos; Híradó.hu; 2025. július 7.

Módosítják az önkormányzatok számlavezetését

„Az önkormányzatok számlavezetésének módosítása a közpénzek hatékonyabb kezelését szolgálja. A változás nem érinti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sem a napi működésükhöz szükséges forrásaikat, az mindössze a többletlikviditás kezelésére vonatkozik. Az önkormányzatok továbbra is szabadon rendelkezhetnek pénzükkel, anyagi többletteher nélkül.

A zökkenőmentes átállás és a gördülékeny végrehajtás érdekében a kormány további intézkedésekkel biztosítja, hogy a hitelintézetek ne háríthassanak át költségeket az önkormányzatokra, valamint ne mondhassák fel az érintett önkormányzatok számlavezetési szerződéseit.

A Kormány célja az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának erősítése, ezért az intézkedés értelmében a bankoknak tartózkodniuk kell a díjak emelésétől és új díjak bevezetésétől. Az intézkedés továbbá kizárja az önkormányzatok számlavezetésére kötött szerződések bankok általi felmondását.

A helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, a napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik. A helyi önkormányzatok számlaegyenlegének nagyobb része ugyanakkor kincstári számlára kerül – összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen, optimalizálva az állam finanszírozási tevékenységét, csökkentve az állam egészének finanszírozási költségét.

Első körben 2025. október 1-jétől csak a települések kisebb részére, a Főváros és kerületei, illetve a megyei jogú városok kerülnek bevonásra. Ezt követően 2027. január 1-jétől a városok, majd 2028. január 1-jétől az összes települési önkormányzat bekapcsolódik az új önkormányzati számlavezetési rendszerbe.

A változtatások egyszerre szolgálják a helyi önkormányzatok és az állam egészének érdekét és nem csorbítják az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeit és pénzügyi mozgásterét.”

Forrás:
A Kormány tovább dolgozik a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitásának erősítésén; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. július 8.

Európai Unió

Öt tudnivaló az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról

„Miközben Brüsszel költségvetésének átalakítására készül, a mezőgazdasági vezetők a szűkülő források, a változó szabályok és a növekvő nemzeti ellenőrzés miatt aggódnak.

Az Európai Bizottság által az EU költségvetésének tervezett hosszú távú átalakítása számos ágazatban bizonytalanságot kelt, különösen igaz ez a mezőgazdasági termelőkre, akik továbbra is az uniós pénzek legnagyobb kedvezményezettjei.

A következőket tudjuk eddig arról, hogy a többéves pénzügyi keretként ismert költségvetés hogyan fogja befolyásolni a következő közös agrárpolitikát (KAP). A reformok bejelentése július 16-án várható.

A kétpilléres szerkezet

Az EU költségvetési reformjának korai tervezetei a KAP-alapok rugalmas „Egységes Nemzeti Tervbe” történő összevonását vizsgálták a kohéziós eszközök mellett.

Hansen mezőgazdasági biztos azonban a közelmúltban kijelentette, hogy a Bizottság továbbra is egyértelműen fenntartja a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatást – a közös agrárpolitika első pillérét.

A gazdák fő aggodalma az volt, hogy a vidékfejlesztési pénzek – a második pillér – kénytelenek lennének versenyezni a kohéziós alapokkal. Jan Olbrycht, Piotr Serafin költségvetési biztos különleges tanácsadója szerint ez a veszély most már nem áll fenn. „Megvan a KAP, amely valószínűleg szétválasztásra kerül a két pillérrel együtt… Az a kezdeményezés, hogy a vidékfejlesztés a kohéziós politikához kerülhet, véget ért” – mondta a Régiók Bizottsága legutóbbi ülésén.

Az igazi bizonytalanság most az, hogy mennyi pénz kerül a második pillérbe, és hogy az elkülönített alap lesz-e, vagy továbbra is ki lesz téve az átcsoportosítási kezdeményezéseknek.

Hansen többször is helyeselte a jelenlegi kétpilléres struktúra megőrzését. Az uniós mezőgazdasági miniszterekkel Varsóban tartott találkozón, majd a Régiók Bizottságában is egyértelművé tette, hogy hiba lenne a kétpilléres rendszer megszüntetése.
„Nem lenne bölcs dolog kidobni ezt az eszköztárat” – mondta.

Több hatalmat a fővárosoknak

A KAP legutóbbi reformja óta a nemzeti kormányok saját stratégiai terveik révén nagyobb szerepet vállaltak a mezőgazdasági politika alakításában – ez a szerep 2027 után várhatóan még inkább megnő.

Egy rendezvényen Gijs Schilthuis, a Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG AGRI) fenntarthatóságért felelős igazgatója elmondta, hogy a Bizottság nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára, hogy a zöld szabályokat és ösztönzőket a helyi realitásokhoz igazítsák.

A Bizottság májusi egyszerűsítési csomagja már javasolta, hogy a nemzeti kormányok nagyobb mozgásteret kapjanak a KAP nemzeti terveinek felülvizsgálatára.

Elkötelezett, de megtizedelt?

Míg a többéves pénzügyi keret összességében továbbra is nyomás alatt van, a KAP várhatóan továbbra is „külön költségvetést” kap majd – mondta Hansen az Euractivnak.

Olbrycht szerint a KAP költségvetése „biztosan nem lesz nagyobb”, és valószínűleg a mezőgazdasági politikát sem kímélik a megszorítások.

Az Euractiv által megkérdezett források szerint a KAP finanszírozása 15-20%-kal csökkenhet, a költségvetés átcsoportosításától függően. A korlátozott lehetőségek – a nemzeti hozzájárulások emelése, új uniós saját források létrehozása vagy a programok csökkentése – mellett elkerülhetetlennek tűnik a mezőgazdasági finanszírozásra nehezedő nyomás.

Időzítés

Az időzítéssel kapcsolatban is van bizonytalanság. A jelenlegi KAP végrehajtását három rendelet szabályozza: a nemzeti stratégiai tervek, a közös piacszervezés (KPSZ) és a horizontális rendelet.

Tavaly Hansen célzott változtatásokat javasolt a közös piacszervezéssel kapcsolatban, hogy növelje a mezőgazdasági termelők alkupozícióját az élelmiszerláncban. Az ezzel kapcsolatos munka még folyik.

Eközben a nemrégiben javasolt KAP-egyszerűsítési csomag a nemzeti stratégiai tervek és a horizontális rendelet módosítását is tartalmazza – ezekről is még folynak a tárgyalások.

Továbbra sem világos, hogy a Bizottság hogyan kívánja elindítani a KAP szélesebb körű reformját, miközben a meglévő jogszabályok egyes részeiről is még tárgyalások folynak. Több forrás szerint a július 16-án bejelentendő többéves pénzügyi keretcsomag valószínűleg tartalmaz majd egy rendeletet az egységes alapról, valamint egy KAP-fejezetet, amely a nemzeti stratégiai tervek és a horizontális rendelet alapvető új elemeit vázolja fel. A közös piacszervezés módosításai később, az ősz folyamán következhetnek.

Ebben az esetben a KAP teljes körű átalakítása egyre valószínűtlenebbnek tűnik.

A botoktól a répáig

Mivel a Zöld Megállapodás és a „Farm to Fork” gyakorlatilag eltűnt, a környezeti feltételek várhatóan már nem lesznek a 2027 utáni KAP központi elemei. Az egykor a mezőgazdasági termelőkkel szemben támasztott ökológiai követelmények közül sokat 2024-ben csökkentettek vagy eltöröltek a bürokrácia csökkentése érdekében.

Hansen nem csinált titkot a váltásból. Elmondása szerint a következő KAP a büntetések helyett az ösztönzőkre fog összpontosítani – „a botról a répára vált”. A Régiók Bizottságában elmondta, hogy ez nem forradalom, hanem „evolúció”, amely valószínűleg a májusi egyszerűsítési csomagra épül.

Véleménye szerint a KAP-alapoknak a „leginkább rászorulókat” kell megcélozniuk, azaz a fiatal, új és kisgazdálkodókat. De ha több pénzt irányítanának át ezekre a csoportokra, az máshol megszorításokat igényelne – tette hozzá.

A megoldás szerinte az lenne, ha a legnagyobb gazdaságoknak nyújtott kifizetéseknek felső határt szabnának, és erősebb „degresszivitást” vezetnének be – ahol a kifizetések a mezőgazdasági támogatások összegének növekedésével párhuzamosan csökkennének. Javaslata máris megosztja az EU fő mezőgazdasági csoportjait.”

Forrás:
Öt tudnivaló az EU következő mezőgazdasági alapjáról; Halmos B. Ágnes; Magyar Mezőgazdaság; 2025. július 8.
Lásd még:
Five things to know about the EU’s next farm fund ; Angelo Di Mambro, Sofia Sanchez Manzanaro; Euractiv; 2025. július 3.

Tematikus uniós ütemtervek: a nyílt forráskódról és a közös bizalmi elvekről

„Az ipari adatokkal, peremhálózatokkal és számítási felhővel foglalkozó európai szövetség ütemtervet tett közzé, amely kiemeli a nyílt forráskódú felhő, peremhálózat és a dolgok internete (IoT) szerepét az EU digitális szuverenitásában és versenyképességében, valamint a szövetség közös bizalmi elvekkel kapcsolatos észrevételeit.

Az European Alliance for Industrial Data, Edge and Cloud számítási felhővel foglalkozó ipari  munkacsoportja által ma közzétett új tematikus ütemterv kiemeli, hogy az európai nyílt forráskódú felhő-, perem- és a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó technológiák kulcsszerepet játszanak a digitális szuverenitás és versenyképesség fokozásában. Az Európai Bizottság üdvözli továbbá a szövetség hozzájárulását az Európai Adatinnovációs Testülethez „A felhőalapú ökoszisztémákon belüli és azok közötti összeköttetésekre vonatkozó közös megbízhatósági elvek, beleértve az adattereket is” címmel.

A „Nyílt forráskódú út az EU digitális szuverenitásához és a versenyképességhez” című tematikus ütemterv azt vizsgálja, hogy Európa hogyan fokozhatja a biztonságot, csökkentheti a költségeket, növelheti a rugalmasságot, ösztönözheti az innovációt és mozdíthatja elő a fenntarthatóságot az európai nyílt forráskódú technológiák alkalmazása révén. Az ütemtervben javasolt ajánlások célja Európa digitális szuverenitásának megerősítése, a gazdasági versenyképesség fokozása és polgárai életminőségének javítása.

A szövetség által az Európai Adatinnovációs Testületnek szolgáltatott információk rámutatnak a megbízható adatmegosztási környezetek létrehozásához szükséges bizalmi elemekkel és kapcsolódó dimenziókkal kapcsolatos hiányosságokra és nyitott kihívásokra, különös tekintettel a technikai, szervezeti, operatív, etikai és szabályozási megfontolásokat magában foglaló szabványosított keretek szükségességére.

Mindkét dokumentumot letöltheti alább:
Letöltések
* Common Trust Principles for interconnections in and between Cloud-Edge Ecosystems, including Data Spaces
* Open Source Way to EU Digital Sovereignty & Competitiveness”

Forrás:
Tematikus ütemterv a nyílt forráskódról és a közös bizalmi elvekhez való hozzájárulásról; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. július 8. (uniós gépi fordítás)
Thematic roadmap on open source and inputs on common trust principles; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 08 July 2025 (eredeti, hivatalos változat)

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása (FP10 kutatási keretprogram)

„Középpontban a „dual‑use by design”

Az Európai Bizottság tanácsadó testülete, az ESIR július elején közzétett jelentésében világossá tette, hogy a 2028-tól induló FP10 kutatási keretprogramnak már alapjaiban kell tartalmaznia a „dual-use by design” szemléletet. Ez azt jelenti, hogy az új programban már a kutatási és innovációs projektek tervezési szakaszától kezdve figyelembe kell venni a kettős – polgári és védelmi – felhasználás lehetőségét. A cél a stratégiai autonómia erősítése, az uniós védelmi képességek megerősítése, és a közfinanszírozású K+F projektek hatékonyságának növelése. Az irányváltás nem meglepő: Ursula von der Leyen már korábban jelezte, hogy hidakat kell építeni a civil és a katonai világ között, és a Horizon Europe eddigi kizárólagos civil fókuszát át kell alakítani.

Az elmúlt hónapokban a Bizottság több lépést is tett ebbe az irányba. Elindult a párbeszéd a civil és katonai kutatási források összekapcsolásáról, bővült az Európai Innovációs Tanács (EIC) mandátuma és előkészítés alatt állnak olyan új pályázati konstrukciók, amelyek kifejezetten dual-use startupokat és technológiákat céloznak. Mindeközben a tagállami kormányok, iparági szereplők és biztonságpolitikai szakértők egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan lehet a versenyképességet és a védelmi kapacitásokat egyszerre növelni. Az Európai Parlament márciusi állásfoglalásában támogatta a dual-use stratégia kidolgozását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szigorú etikai és átláthatósági kritériumok mentén kell eljárni, és kerülni kell az FP10 túlfegyverzését.

Nem mindenki támogatja azonban az irányváltást. A LERU, az európai kutatóegyetemek szövetsége szerint a dual-use fókusz gyengíti a program civil karakterét, jogi aggályokat vet fel és veszélyeztetheti az EU nemzetközi tudományos együttműködéseit – például a svájci, brit vagy dél-koreai partnerekkel. Számos egyetem attól tart, hogy a biztonságpolitikai megfontolások túlzottan átszövik majd a tudományos projekteket és a pályázati rendszer túlzottan bonyolulttá válik. A CEPS think tank ezzel szemben azt javasolja, hogy az FP10 két világosan elkülönülő pillérre épüljön: egy versenyképességi (ipari és védelmi) és egy globális közjavakat szolgáló, tisztán civil ágra. Így megőrizhető lenne az együttműködési potenciál, miközben a stratégiai autonómia is erősödik.

A közelmúltban más parlamenti kezdeményezések is megjelentek. A baloldali MEP-ek kritikával illették, hogy a Horizon Europe továbbra is finanszíroz kutatásokat izraeli védelmi cégeknél — például az Israel Aerospace Industriesnél — arra hivatkozva, hogy ez „kockáztatja a háborús bűnökben való közreműködést”. Ugyanakkor közép‑jobb képviselők kiálltak amellett, hogy a programnak meg kell maradnia elsősorban civil jellegűnek, és az izraeli részvétel nem jelent automatikus védelmi finanszírozást.

További parlamenti kezdeményezés nyomán a kutatásért és iparért felelős képviselők azt javasolták, hogy az EU térprogramját — amely jelenleg mintegy 15 milliárd eurós büdzsével fut — különítsék el egy „ring-fenced” keretként legalább 60 milliárd euróra, biztosítva ezzel az unió stratégiai autonómiáját a műholdas megfigyelés, a kommunikáció és a dróntechnológia terén. A képviselők szerint a térség intrinszik módon kettős felhasználású, ezért egy standalone programra van szükség, amely nem keveredik más versenyképességi alapokkal.

Az FP10 körüli vita tehát az EU tudománypolitikájának jövőjéről szól: vajon az európai kutatás elsősorban a gazdasági és védelmi versenyképesség szolgálatába álljon vagy maradjon a globális közjó és a nyitott tudomány letéteményese. A következő hónapokban a vita várhatóan tovább mélyül, ahogy a Bizottság nyilvánosságra hozza az FP10 első koncepciótervét, és megindul az egyeztetés a tagállamokkal, tudományos közösségekkel és ipari szereplőkkel.

Magyarország ugyanakkor a háttérben tudatosan felkészül az új kihívásokra. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Kulturális Minisztérium, valamint a Honvédelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI/DIRI) együtt dolgozik a dual-use pályázati felkészülés erősítésén, köztük például a moduláris NONIUS 4×4 katonai terepjáró projekt révén. A magyar stratégiai szereplők — mint az N7 Holding és 4iG — szintén részt vesznek a hazai védelmi‑ipari innováció ösztönzésében. Bár igazi politikai deklaráció még nem hangzott el, az intézményi háttér világosan jelzi: Magyarország kész részt vállalni az FP10 dual-use célú pályázataiban.”

Forrás:
Az EU kutatási keretprogramjának megújítása; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. július 4.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Júliustól digitális lesz az adóellenőrzések jegyzőkönyve az adóellenőrzéseknél

„Júliustól papírmentes jegyzőkönyvezés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

2025. július 1-től új korszak kezdődik az adóellenőrzések gyakorlatában: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozatosan áttér a papírmentes ellenőrzésre. Az intézkedés célja nem csupán az ügyintézés gyorsítása és hatékonyságának növelése, hanem a környezetterhelés csökkentése, valamint az a hosszú távú célkitűzés, hogy Magyarország legyen az Európai Unió első papírmentes adóhivatala.

Az új rendszer lényege, hogy az adóellenőrzés során készült jegyzőkönyvet a helyszínen digitálisan aláírják a jelenlévők – akár elektronikus aláírással, akár közvetlenül a NAV által használt tablet kijelzőjén. Ezzel a jegyzőkönyv azonnal elérhetővé válik az ügyfelek számára, így nincs szükség papíralapú dokumentumokra vagy postai kézbesítésre.

Ez a megoldás különösen a vállalkozásoknak kedvez: az adminisztrációs terhek csökkennek, az ellenőrzési folyamat gyorsabbá és hatékonyabbá válik, és nem utolsósorban átláthatóbb lesz a hivatal és az ügyfél közötti kommunikáció.

Bár a NAV az elektronikus ügyintézés irányába mozdul el, a kisvállalkozások érdekeit is szem előtt tartja. Azok a vállalkozások, amelyek nem kötelesek elektronikus kapcsolattartásra, és továbbra is papíralapú ügyintézést választanak, továbbra is nyomtatott jegyzőkönyvet kapnak postán. Ez biztosítja, hogy az átállás zökkenőmentes és rugalmas legyen, figyelembe véve az eltérő technológiai felkészültséget.

A papírmentes ellenőrzés nem önmagában álló kezdeményezés: a NAV hosszú évek óta dolgozik a digitalizáció erősítésén, legyen szó az Online Számla rendszer bevezetéséről, az eSZJA rendszerről, vagy a mobilNAV applikáció fejlesztéséről.

A most bevezetésre kerülő intézkedés ezt a folyamatot erősíti, és jelentős lépést jelent az ügyfélbarát, digitálisan működő adóhivatal kialakítása felé. A NAV célja, hogy szolgáltatásai gyorsabbak, egyszerűbbek és fenntarthatóbbak legyenek – mind az állampolgárok, mind a vállalkozások számára.”

Forrás:
Újabb digitális fejlesztéssel lép előre a NAV – gyorsabb, átláthatóbb adóellenőrzések; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; ComputerTrends; 2025 július 1.

Technika, tudomány, MI

Megjelent az általános célú mesterségesintelligencia-rendszerek (GPAI) gyakorlati kódexe

„Az Európai Bizottság a mai napon kézhez kapta az általános célú mesterséges intelligencia gyakorlati kódexének végleges változatát, amely 13 független szakértő által kifejlesztett önkéntes eszköz, és amelyhez több mint 1000 érdekelt fél – többek között modellszolgáltatók, kis- és középvállalkozások, tudományos szakemberek, MI-biztonsági szakértők, jogtulajdonosok és civil társadalmi szervezetek – járult hozzá.

A kódex célja, hogy segítse az ipart a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályainak való megfelelésben, amelyek 2025. augusztus 2-án lépnek hatályba. A szabályok az új modellek tekintetében egy évvel később, a meglévő modellek tekintetében pedig két évvel később válnak végrehajthatóvá a Bizottság MI-hivatala által. Ennek célja annak biztosítása, hogy az európai piacon forgalomba hozott általános célú MI-modellek – beleértve a legerősebbeket is – biztonságosak és átláthatók legyenek.

A kódex három fejezetből áll: Átláthatóság,Szerzői jog, amelyek egyaránt vonatkoznak az általános célú MI-modellek valamennyi szolgáltatójára, valamint Biztonságra és védelem, amelyek csak a legfejlettebb modellek korlátozott számú szolgáltatójára vonatkoznak.

Átláthatóság, szerzői jog, biztonság és védelem

Mivel az általános célú MI-modellek számos MI-rendszer alapját képezik az EU-ban, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály segíti a szolgáltatókat a megfelelő átláthatóság biztosításában. Ez lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy ezeket a modelleket beépítsék termékeikbe. A kódex átláthatóságról szóló fejezete felhasználóbarát dokumentációs formanyomtatvány-mintát kínál, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy egyszerűen, egyetlen helyen dokumentálják a szükséges információkat.

A Kódex szerzői jogi fejezete gyakorlati megoldásokat kínál a szolgáltatóknak az uniós szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő politika bevezetésére.

Egyes általános célú MI-modellek rendszerszintű kockázatokat hordozhatnak, például az alapvető jogokat és a biztonságot érintő kockázatokat, beleértve a vegyi vagy biológiai fegyverek fejlesztése előtt álló akadályok csökkentését, vagy a modell feletti ellenőrzés elvesztésével kapcsolatos kockázatokat. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály előírja, hogy a modellszolgáltatók értékeljék és csökkentsék ezeket a rendszerszintű kockázatokat. A biztonságról és védelemről szóló fejezet a rendszerszintű kockázatok kezelésére vonatkozó legkorszerűbb gyakorlatokat tartalmazza.

Következő lépések

Amint a tagállamok és a Bizottság jóváhagyják a kódexet, az általános célú MI-modellek azon szolgáltatói, akik önként aláírják a kódexet, a kódex betartásával igazolni tudják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály vonatkozó kötelezettségeinek való megfelelést. Ennek során a kódex aláírói alacsonyabb adminisztratív terheket és nagyobb jogbiztonságot élveznek azokhoz a szolgáltatókhoz képest, amelyek más módon bizonyítják a megfelelést.

A kódexet az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó kötelezettségek hatálybalépése előtt közzéteendő, az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó bizottsági iránymutatások fogják kiegészíteni. Az iránymutatások tisztázni fogják, hogy ki tartozik a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályainak hatálya alá, és ki nem.

Bővebb információért

A GPAI gyakorlati kódexe

Kérdések és válaszok a GPAI gyakorlati kódexéről

További információk a GPAI gyakorlati kódexéről

További információk a kidolgozás egészéért felelős vezetőkről és a munkacsoportok vezetőiről

Idézet(ek)

„Az általános célú mesterséges intelligencia gyakorlati kódexének végleges változatának mai közzététele fontos lépést jelent abban, hogy a legfejlettebb MI-modellek ne csak innovatívak, hanem biztonságosak és átláthatóak is legyenek Európában. A mesterséges intelligenciában érdekelt felek által közösen kidolgozott kódex igazodik az igényeikhez. Ezért felkérem az összes általános célú MI-modellszolgáltatót, hogy tartsák be a kódexet. Ez biztosítja számukra a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabálynak való megfeleléshez vezető egyértelmű, együttműködésen alapuló utat.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Elérhető az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex; Európai Bizottság; 2025. július 10. (uniós gépi fordítás)
General-Purpose AI Code of Practice now available; European Commission; Jul 10, 2025 (hivatalos, eredeti változat)

A mesterséges intelligencia volt a fókuszban a magyar tudománydiplomácia éves konferenciáján

„A Külgazdasági és Külügyminisztérium kiemelten fontosnak tartja a tudománydiplomáciát, külképviseleteink a szakmai háttér biztosítása mellett aktívan hozzájárulnak a terület programjainak sikeres megvalósításához – hangsúlyozta Lengyel Miklós, a tárca képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a Tudományos és Technológiai Konferencia (TéT Konferencia) megnyitóján. Az évente megrendezésre kerülendő rendezvény a hazai tudományos élet, a felsőoktatás, az innovációs szektor szereplői és a tudománydiplomáciával foglalkozó diplomaták szakmai fóruma. Az idei konferenciára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Lengyel Miklós a Külgazdasági és Külügyminisztérium sikeres projektjei között megemlítette a Smart Hungary 2.0 kiállítást, amely megújult tematikával és tárgyösszetétellel az innovatív szolgáltatásokat mutatja be a külföldi közönségnek. 2025 tavaszáig a kiállítás több európai országban bemutatkozott, köztük Németországban, Belgiumban, Szlovákiában, Szerbiában, Lengyelországban, Szlovéniában és Romániában; jelenleg a török közönség ismerkedik a magyar innováció eredményeivel.

A Konferencia résztvevőit köszöntötte Dr. Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese. Prof. Somogyi Róbert, a Nemzeti Innovációs Ügynökség operatív vezérigazgató-helyettese beszédében ismertette az Ügynökség fő céljait a magyar innovációs teljesítmény és kapacitás növelésében. Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója előadásában beszámolt a kutatási hálózattal kapcsolatos fejleményekről. Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos előadásában ismertette a készülő MI-stratégia fő irányelveit. Dr. Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese szerint az innovációs ökoszisztéma fejlesztése során elsődleges annak biztosítása, hogy a fiatalok, PhD-hallgatók, posztdoktorok minél nagyobb számban, minél több kiváló projektben, minél tovább vegyenek részt.

A 2025. évi konferencia szakmai fókuszában a mesterséges intelligencia alkalmazása a matematikában, a digitális gazdaságban, valamint az MI nemzetközi szabványosítására tett kísérletek és azok etikai szabályozása, valamint a hazai biotechnológiában rejlő perspektívák és innovációs kitörési pontok álltak. A témák fő előadói között olyan neves tudósok és kutatók szerepeltek, mint Prof. Dr. Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology igazgatója és a budapesti Brain Vision Center alapítója, Stipsitz András, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatója, idei Bolyai–díjas kutatóprofesszor, valamint Dr. Peták István, a Széchenyi István Egyetem, University of Illinois at Chicago oktatója, az Oncompass Medicine és Genomate Health alapító tudományos igazgatója. Az előadók szakterületük számos új, izgalmas felfedezését mutatták be a magyar külképviseletek diplomatái, valamint a hazai tudományos, kutatási és innovációs terület képviselői számára.”

Forrás:
TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI KONFERENCIA: fókuszban a mesterséges intelligencia; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2025. július 1.

Három milliárd eurós mesterségesintelligencia-adatközpont létesülhet Pakson

„Egyedülálló technológiai és energetikai beruházás valósulhat meg Paks mellett: a német ParTec AG itt tervezi létrehozni mesterségesintelligencia-adatközpontját. A fejlesztés helyszínválasztásának oka az energiabiztonság és a kiváló szakember-ellátottság.

A német ParTec és a magyar 3D Lézertechnika szándéknyilatkozatot írt alá egy moduláris, hiperskálázható mesterségesintelligencia-adatközpont, egy agro-fotovoltaikus napelempark és egy nagy kapacitású energiatároló rendszer megvalósításáról – A beruházás az egyik legnagyobb közép-európai MI- és energia-infrastruktúra projekt lesz – írja EQS News.

A Paks Data Centre Campus, BESS & Agro-Photovoltaic Energy Park elnevezésű projekt egy korszerű, moduláris, hiperskálázható MI-adatközpontot ötvöz fenntartható energiatermeléssel, innovatív tárolási technológiával, és szorosan kapcsolódik a magyar HPC (nagy teljesítményű számítástechnika), MI- és kvantumszámítástechnikai ökoszisztémához.

– A paksi atomerőmű közelében található helyszín három fontos elemet ötvöz – olvasható az eqs-news.com oldalon. – A központ középpontjában egy következő generációs moduláris MI adatközpont áll, amelynek energiafogyasztása akár 96 MW is lehet, és amelyet hiperskálájú és MI-központú adatfeldolgozásra terveztek. Ezenkívül 530 hektáros területen egy nagyméretű agro-fotovoltaikus parkot építenek, illetve egy nagy teljesítményű akkumulátorrendszer biztosítja majd az elektromos hálózat stabilitását, valamint a folyamatos és fenntartható energiaellátást. Az erőmű közvetlen közelsége különösen hatékony és rugalmas energiaellátást garantál. Az adatközpont hulladékhőjét fenntartható módon fogják felhasználni a kapcsolódó mezőgazdasági műveletekhez – az energiatermelés és a mezőgazdaság kéz a kézben járnak – részletezik.

– A zöld energiát, a moduláris infrastruktúrát és a vezető mesterséges intelligencia számítási teljesítményt ötvözve egy európai zászlóshajó projektet hozunk létre. A Paksi Adatközpont Campusszal egy rendkívül hatékony és skálázható infrastruktúrát hozunk létre az adatintenzív alkalmazások számára, miközben új mércét állítunk fel az adatközpontok működésének fenntarthatósága és energiahatékonysága terén. Ez a projekt jól példázza a szuverén európai digitális és technológiai környezetről alkotott elképzelésünket, amely az ökológiai felelősségvállalást a technológiai kiválósággal ötvözi – mondta Bernhard Frohwitter, a ParTec AG vezérigazgatója.

– A Paksi Adatközpont Campusszal Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik. Közös projektünk a technológiai innovációt az energiahatékony mezőgazdasággal ötvözi, miközben elősegíti a regionális fejlődést, és képviseli a haladást, a fenntarthatóságot és a regionális fejlődést, valamint Magyarország infrastrukturális és innovációs környezetének jövőbeli életképességét – a magyar kormány támogatásával és a mesterséges intelligenciára és az energiahatékonyságra vonatkozó közös jövőkép vezérli – idézi az összefoglaló Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost.

A beruházás jelentős része az infrastruktúra kiépítésére és bővítésére irányul, amelyet elsősorban a 3D Lézertechnika Zrt. végez. Az átszámítva mintegy 1200 milliárd forintból megvalósuló központ 2027-ben kezdheti meg a működését.

Ez a bejelentés a harmadik MI-adatközpont projekt, amelyet a ParTec az elmúlt hónapokban nyilvánossá tett, a németországi ELBJUWEL és az olaszországi VESUVIO után. A ParTec kulcsfontosságú technológiai partner Európa néhány legerősebb szuperszámítógépében. A legújabb a JUPITER, Európa első Exascale szuperszámítógépe. Ez a világ 4. leggyorsabb, és a top 500-as lista első 5 helyezettje között a legenergiahatékonyabb.

A müncheni székhelyű ParTec AG moduláris nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszereire és kvantumszámítógépeire (QC), valamint a kapcsolódó rendszerszoftverekre épülő mesterséges intelligencia szuperszámítógépek fejlesztésére és gyártására specializálódott. A budapesti székhelyű 3D Lézertechnika Zrt. nagyszabású projektekre szakosodott vállalat, amelynek középpontjában az infrastruktúra-fejlesztés, az energetikai technológia és a digitális technológiák állnak. A vállalat holisztikus fejlesztési megközelítést alkalmaz, amely ötvözi az innovációt, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.”

Forrás:
Hárommilliárdos beruházás valósulhat meg Paks mellett; TelePaks MédiaCentrum; 2025. július 9.
Lásd még:
ParTec AG and 3D Lézertechnika Zrt. sign a letter of intent for a modular hyperscale AI data center, a solar park, and energy storage as part of a European flagship project; EQS News; 2025. július 8.
ParTec AG Aktie: Durchbruch oder Luftschloss?; Finanztrends; 2025. július 9.

A Szegedi Tudományegyetemen átadták a régió egyik legmodernebb MI-célú szuperszámítógép-rendszerét

„A Szegedi Tudományegyetemen 2025. július 8-án ünnepélyesen átadták azt az 1,75 petaflops kapacitású szuperszámítógépet, amely az egyetem IKIKK Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontjának szakmai támogatásával számítási kapacitást nyújt az SZTE mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó kutatásaihoz. Az Európa élvonalába tartozó infrastruktúra a mesterséges intelligencia fejlesztésén túl számos tudományterület kutatómunkáját emelheti új szintre. Az eseményen az SZTE és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, amely hosszú távon biztosítja az infrastruktúra szakmai és technológiai támogatását.
…
Az SZTE-n az tette szükségessé a saját MI számítási kapacitás kiépítését, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb mennyiségű adattal folynak mesterséges intelligenciát alkalmazó kutatások. Az új infrastruktúra támogatást nyújt többek között Prof. Dr. Berényi Antal neurokibernetikai, Prof. Dr. Rovó László cochleáris implantátum fejlesztési kutatásaihoz, Dr. Röst Gergely járványterjedési matematikai modellezéséhez vagy Prof. Dr. Jelasity Márk MI-kutatásaihoz, amelyek a nagy nyelvi modellek sérülékenységét és belső tudásreprezentációját vizsgálják. Az MI-célú szuperszámítógép szerepet kap majd a genomkutatásban, ahol egy teljes emberi génállomány elemzése napok helyett akár órák alatt elvégezhető lesz, valamint a gyógyszerfejlesztésben, ahol a molekulák viselkedésének szimulációjával segítheti a célzott terápiák gyorsabb kialakítását. Fontos szerepet játszhat még a fizika és az anyagtudomány területén, például az új anyagok szerkezetén végzett szimulációk hatékony futtatása révén.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja az eseményen bemutatta a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának kiemelt kapacitásait, amelyek az egyetem oktatási, kutatási, gyógyítási és piaci hasznosítási céljait támogatják. Az IKIKK élettudományi klaszterében olyan kiemelt kapacitások vannak, mint az SZTE Biobankja, a Szekvenáló Központi Laboratórium, a természettudományi klaszterében pedig a MOL Elválasztástechnológiai Labor vagy az Anyagtudományi Műszerközpont. E projektek MI-támogatásához alapította meg az SZTE IKIKK Prof. Dr. Jelasity Márk vezetésével a Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontot, amely önálló kiemelt kapacitásként a kutatás adatfeldolgozási, modellezési munkáját segíti majd.

A gyakorlatban a Szegedi Tudományegyetemen mostantól az IKIKK Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontja várja az egyetemi kutatócsoportok jelentkezését, hogy kutatásaik MI-vel kapcsolatos kéréseire megoldást javasoljanak, valamint ezekhez számítási futásidőt rendeljenek. Prof. Dr. Jelasity Márk, a kompetenciaközpont vezetője elmondta, hogy szakértői hátteret szeretnének nyújtani az SZTE-n megszülető mesterséges intelligencia ötletekhez, projektekhez. – Ez lehet akár csak annyi, hogy módszertant javaslunk a kutatóknak az adataik felhasználásához, vagy az is lehetséges, hogy feladatot vállalunk, és részt veszünk a projekt megvalósításában. A kettő között minden átmenet elképzelhető, és van példa is sokféle kérésre.

Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az IKIKK vezetője szerint az új szuperszámítógépet az egyetem a saját folyamatainak mesterséges intelligenciával való támogatására is használja majd. A hallgatói problémák 90-95 százalékát ugyanis egy MI-asszisztenssel meg lehet válaszolni, és ugyanez érvényes az alapvető klinikai betegirányítási folyamatokra, amelyeknek jelentősen növelhető így a hatékonysága. Prof. Dr. Kónya Zoltán szerint valamennyi egyetemi projekt áttekinthető, hogy az MI-vel hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a működésüket. – A mesterséges intelligencia tipikusan az időrabló és unalmas feladatokat fogja kivenni az emberek kezéből, cserébe pedig javítani fogja az egyetem kutatói és működési hatékonyságát – fejtette ki Dr. Kónya Zoltán.

A HPE szuperszámítógépének üzemeltetését, az informatikai infrastruktúrába illesztését az SZTE Informatikai és Szolgáltatási Igazgatósága végzi, Fekete Csaba igazgató vezetésével, akinek a beruházás előkészítésében és megvalósításában kiemelt szerepe volt. Az igazgató hangsúlyozta:

– Világszínvonalú technológiát üzemeltünk be, amelynek teljesítménye biztosítja, hogy az akadémiai alapkutatásokban és AI alkalmazások kutatásában részt vehetünk a világ élvonalában. A szuperszámítógép üzemeltetése számos új műszaki kihívást jelent, ezek közül az egyik legfontosabb az energiafelhasználás mértéke és hatékonysága, hiszen a rendszer működése 26 kWh, hűtése további 14 kWh elektromos áramot igényel. A fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos, hogy a legkorszerűbb, új generációs technológiák alkalmazásával a kiemelkedő teljesítményt relatívan alacsony energiafogyasztással biztosítja az eszköz.
Fekete Csaba kiemelte, stratégiai előny, hogy a beruházást az egyetem olyan konstrukcióban valósította meg, amely rugalmasságot biztosít a kapacitások jövőbeli bővítéséhez.

A rendszer szállítójaként közreműködő PC Trade Systems Kft. részéről Tóth Gábor ügyvezető igazgató az eseményen elmondta: – A szuperszámítógépek piacát tekintve a Hewlett Packard Enterprise által fejlesztett Cray rendszer fut a világ 3 leggyorsabb szuperszámítógépében, Európa leggyorsabb szuperszámítógépében, és most már Szegeden is. Az itt átadott rendszer egyik sajátossága, hogy a kihasználtság mértékében növelhető, amely dicséri az SZTE vezetését a felelős pénzügyi gazdálkodás terén, hiszen ez a rendszer mindig annyiba kerül majd, amennyire ki van használva. Ez a HPE GreenLake konstrukció, amely lehetővé teszi, hogy a Szegedi Tudományegyetem szolgáltatóként lépjen a piacra és kiszolgálja a térség igényeit – hangsúlyozta Tóth Gábor. – Számunkra is óriási megtiszteltetés, hogy részesei lehetünk ennek az egyedülálló projektnek, mind szállítóként, mind pedig a későbbiekben támogatást nyújtóként. Büszkék vagyunk arra, hogy alma materünk egy ennyire jövőbe mutató fejlesztéssel gazdagodott! – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az SZTE új rendszere 6 darab HPE node-ból, vagyis nagy teljesítményű önálló számítási egységből áll, amelyekben NVIDIA H100 és H100 SXM+ típusú grafikus processzorok dolgoznak. Az adatok kezelését HPE Cray LUSTRE alapú tárolórendszer biztosítja, míg a gépek közötti szupergyors kapcsolatot az NVIDIA Infiniband technológia garantálja. A szerverek összesített magszáma 416 darab, összesített teljesítményük pedig 1,75 petaflop, vagyis másodpercenként 1,75 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képesek. Mindez több tízezerszerese egy átlagos számítógép teljesítményének, így a szuperszámítógép használatával percek alatt végezhetők el olyan feladatok, amelyek hagyományos eszközökkel napokig vagy hetekig tartanának.”

Forrás:
Új korszak a kutatásban: az SZTE-n átadták a régió egyik legmodernebb MI-célú szuperszámítógép-rendszerét; Szegedi Tudományegyetem; 2025. július 9.

Fenntartható fejlődés

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) segítségével 150 ezer lakóingatlant szeretnének felújítani

„Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) segítségével a következő 2,5 évben 150 ezer lakóingatlant szeretnének felújítani – mondta Gondola Csaba, körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán.

Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a lakóingatlanok (családi házak és lakások) energiahatékonysági megújulásával munkahelyeket teremtenek, a gazdaságilag kiemelt fontosságú építőipart tudják serkenteni, az energiahatékonysági beruházásokkal a lakosságnak is csökkenteni tudják az energiafogyasztását, és így kevesebb energiát kell külföldről beszerezni.

Az új program lényege, hogy az energiahatékonysági beruházás során létrejövő energiamegtakarítás értékét bele lehet forgatni a felújítás költségébe.

Gondola Csaba az M1 aktuális csatornán felhívta a figyelmet arra, hogy az energiahatékonysági bónusz megszerzéséhez azonban az energiamegtakarítást auditálni kell.

Fontosnak nevezte, hogy az átalakított ekr-ben elérhető program meglévő egyéb kormányzati programokkal is kombinálható.

Példaként említette, hogy egy 7 millió forintos beruházási összeg mellé, ami az otthonfelújítási programon keresztül érhető el, gyakorlatilag az energiahatékonysági bónusz igénybe vételével a teljes önrész kiválthatóvá válik.

Az átalakított ekr-ben elérhető program segítségével 2030-ig 101 petajoule energiát szeretnének megtakarítani, ez körülbelül 12 magyarországi nagyváros éves fogyasztásának felel meg, ennek pedig komoly energiafüggetlenségi haszna is lesz a következő években – ismertette az EM államtitkára.

Az ekr átalakításáról elmondta, már 2021 óta létezik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, ez most azonban új fókuszt kapott, így a korábbi ipari jellegű fókusz helyett a lakosság kerül előtérbe és a lakossági egyéni energiamegtakarításokra szeretnének koncentrálni. Ennek érdekében tavasszal új törvényt is alkottak, így a következő napokban „teljes gőzzel indulhat ez az új program”.”

Forrás:
Gondola Csaba: az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel 150 ezer lakóingatlant szeretnének felújítani; Energiaügyi Minisztérium; 2025. július 8.

Lantos Csaba: a következő évtized Európában és Magyarországon is az energiatárolásról szól

„A következő évtized Európában és Magyarországon is az energiatárolásról szól majd – hangoztatta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Sopronkövesden, az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. projektindító rendezvényén.

A társaság több mint 3 milliárd forintos beruházással 22 MWh kapacitású villamosenergia-tároló telepítését tervezi Sopronkövesd-Nagylózs melletti szélerőműparkja közelében. A fejlesztést – amennyiben a támogatást valóban le tudják hívni – az Európai Unió 1,3 milliárd forinttal támogatja, a beruházáshoz szükséges uniós részt egyelőre a kormányzat előlegezi meg.

Lantos Csaba elmondta: Magyarország tavaly egy független felmérés szerint világelső volt a napelemekkel történő megújuló energiatermelésben, a felhasznált villamos energia 25 százalékát napelemekkel állítottuk elő. Jelenleg 8 ezer megawattnyi a magyar napelemes termelési kapacitás, ami folyamatosan bővül.

Közölte: tavaly májusban már 2600 MW-nyi elektromos áramot exportált Magyarország, ami azonban nem volt igazán jó üzlet, mert az energiapiacon általában a szép napsütéses napokon negatív áramárak alakultak ki, ilyenkor pedig a termelőnek kell fizetnie az átvételért.

Erre a megoldást a miniszter szavai szerint az energiatárolók létesítése jelenti, ami lehetővé teszi, hogy a megtermelt és eltárolt energiát olyankor használjuk fel vagy adjuk el, amikor nagy rá az igény.

Hozzátette: az akkumulátorok egyelőre nem oldják meg a nagy szezonális ingadozás problémáját, télen a napenergiából megtermelhető áram mennyisége a töredékére csökken, de jöhetnek újabb technológiák, amelyek képesek lesznek eltárolni az energiát.

Addig is Magyarország öt nagy gáztárolója oldja meg a helyzetet, amelyekbe a magyar éves fogyasztás háromnegyedét lehet eltárolni – hangsúlyozta a miniszter.

Ezt részben fűtésre, részben pedig nagy gázturbinákban elégetve elektromos áram termelésére fordíthatjuk, ami növeli a paksi atomerőmű által biztosított áramellátás biztonságát – magyarázta.

Lantos Csaba előadásában szólt arról is, egy olyan ágazatban, mint az energetika, továbbra is hosszú időtávokban kell gondolkodni.

„Magyarország érdekeiből kell kiindulnunk, és ezeket alapul véve kell gondoskodnunk a magyar családok és a vállalkozások energiabiztonságáról, a megfizethető energiaárakról” – hangoztatta.

Hozzátette: jól látszik, hogy azok az országok – mint Magyarország is -, amelyek már korábban is a saját érdekeik szerinti politikát követtek, jobban tudtak alkalmazkodni az új helyzetekhez.

„Ennek is köszönhető, hogy a hazai fogyasztók ellátása változatlanul biztonságban van, meg tudtuk védeni és meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést is” – mondta.

„A cél az, hogy az élre törjünk az országok között a zöldenergia-termelésben és -tárolásban, valamint a zöld gazdaságra való áttérésben, az eddig elért eredmények kiugróan jók” – fűzte hozzá a miniszter.

Kitért arra, hogy Magyarország elsősorban a napelemek révén, de a szélerőművekkel együtt már 8300 megawattnyi időjárásfüggő megújuló energiatermelési képességgel rendelkezik.

Amennyiben megvalósul a még kint lévő 3500 megawattnyi napenergia termelésére képes kiserőmű is, 2030-ra elérhetjük a 12 ezer megawattnyi kapacitást, ehhez a mennyiséghez már szükség van a tárolókra is – mondta.

Ismertetése szerint a hazai napelemes kapacitás az elmúlt öt évben emelkedett meg jelentősen, 2022-ben volt az első év, amikor ezer megawattot meghaladó volt a bővülés, volt év amelyben a növekedés 1600 megawattot meghaladó volt, és várhatóan idén is meglesz az ezer megawatt növekedés.

Több mint háromszázezer háztartásban van napelem, ami elmondása szerint „óriási eredmény”, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország áramimportja és ezzel együtt energia kitettsége érezhetően csökkent.

Szólt arról is, hogy a Napenergia Plusz Program keretében 21 ezer háztartás szerződött arra, hogy napelemet tesz fel a házának tetejére, ebből több mint 11 ezer háztartásban már megvalósult a beruházás, nagy részükben a napelemes rendszerhez tároló akkumulátor is kapcsolódik.

Hozzátette: fontosnak tartja, hogy a régi technológiával épült családi házakat minél nagyobb arányban szigeteljék, ennek támogatására most indulnak programok.

A projekt ismertetésén elhangzott: a Sopronkövesden a jövő áprilisig felépíteni kívánt 22 MW/h-ás hálózati tárolóban egy feltöltéssel eltárolt energia elegendő lenne egymillió okostelefon feltöltéséhez, vagy 400 elektromos autó feltöltéséhez. Fedezhetné 3300 háztartás napi villamos energia felhasználását, de akár elegendő 25 ezer led fényforrás üzemeltetéséhez 100 órán át, illetve pár éjszakán keresztül működtethetné akár egy közepes város közvilágítását is.”

Forrás:
Lantos Csaba: a következő évtized Európában és Magyarországon is az energiatárolásról szól; Energiaügyi Minisztérium; 2025. július 4.

Szakirodalom

A teljesítményhez, a módszeres integrációhoz (mainstreaming) és a feltételességhez (kondícionalitás) kapcsolódó szakpolitikai fogalmak jegyzéke, 1-2. rész

„Ez a szójegyzék áttekintést nyújt a teljesítmény, a módszeres integráció (mainstreaming) és a feltételesség fogalmának meghatározásáról. Olyan általános fogalommeghatározásokat javasol, amelyek összhangban vannak azzal, ahogyan ezeket a fogalmakat az uniós kontextusban használják, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben összhangban maradnak a szürke és tudományos szakirodalomban, valamint a nemzetközi szervezetekben, például az OECD-ben és az ENSZ-ben található, általánosan elfogadott fogalmakkal. Ezen általános fogalommeghatározások kiegészítéseként a szójegyzék hamarosan megjelenő második része további háttérelemeket fog tartalmazni egy szakirodalmi áttekintés alapján, amely röviden ismerteti a fogalmak történetét, megvitatja a fogalmak értelmezésének esetleges eltéréseit, és illusztrációkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy ezeket a fogalmakat hogyan használják a gyakorlatban az uniós szakpolitikák kialakításakor.”

Forrás:
Glossary on policy concepts related to Performance, Mainstreaming and Conditionality. Part 1: Definitions; Francisco Javier Padilla Olivares, Alexandra Pouwels; Budgetary Support Unit, Directorate-General for Budgetary Affairs, European Parliament; 2025. május 13. (PDF)

„A szótár első részében szereplő meghatározások kiegészítéseként a második rész további elemzői betekintést nyújt, beleértve a kifejezések rövid fogalmi történetét is. Különböző perspektívákat vizsgál, és bemutatja, hogyan alkalmazzák a teljesítményalapú költségvetés-tervezést, a módszeres integrációt (mainstreaming) és a feltételességet (kondícionalitást) az EU szakpolitikai döntéshozatalában. A tudományos szakirodalomra, az intézményi jelentésekre és az esettanulmányokra támaszkodva célja, hogy elősegítse a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret előtt álló kapcsolódó kihívások kritikus átgondolását.”

Forrás:
Glossary on policy concepts related to Performance, Mainstreaming and Conditionality – Part 2: Extended discussion; Francisco Javier Padilla Olivares, Alexandra Pouwels; Budgetary Support Unit, Directorate-General for Budgetary Affairs, European Parliament; 2025. július 7. (PDF)

Modern szakpolitikai értékelési módszerek a gyakorlatban – 4. PROFEEDBACK Szakpolitikai kurzus Budapesten

„2025.június 16–20. között került sor a PROFEEDBACK COST Action negyedik szakpolitikai kurzusára Budapesten, a HÉTFA Kutatóintézet szervezésében. Az ötnapos esemény célja az volt, hogy gyakorlatorientált képzésen keresztül fejlessze a résztvevők értékelési készségeit, és mélyítse a tudásukat a korszerű, nemzetközileg használt értékelési megközelítések terén.

A képzési programot nemzetközi szakértők vezették: Marijana Sumpor (Institute of Economics, Zagreb), Sari Rannanpää (Finnish Institute for Health and Welfare) és Kalterina Shulla (Technische Universität Dresden), akik a szakpolitikai értékelés területén szerzett széles körű tapasztalataikat osztották meg a résztvevőkkel.

A képzésen 12 kiválasztott fiatal kutató és gyakorlati szakember vett részt különböző országokból, akik három intenzív munkanap során dolgoztak esettanulmányokon, értelmeztek komplex beavatkozásokat, és fejlesztettek saját értékelési terveket, melyeket a tréning negyedik napján poszterprezentáció keretében a PROFEEDBACK párhuzamosan zajló konferenciáján be is mutattak a megjelent értékelési szakemberek számára.

A tréning anyaga és prezentációi hamarosan elérhetőek lesznek a PROFEEDBACK projekt hivatalos honlapján: https://profeedback.eu/training-school-4”

Forrás:
4. PROFEEDBACK Szakpolitikai kurzus Budapesten – Modern értékelési módszerek a gyakorlatban; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2025. július 2.

Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványa, a Magyarország, 2024

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megjelentette a Magyarország, 2024 című éves zászlóshajó kiadványát, amely átfogó képet nyújt hazánk gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetéről az elmúlt év vonatkozásában, valamint bemutatja a nemzetközi összefüggéseket is. A kötet a KSH kiadványtárából rendelhető meg.

Több mint három évtizede jelenteti meg a Központi Statisztikai Hivatal a Magyarország című összefoglaló kiadványsorozat évenkénti köteteit, amelynek idei darabja hét fejezetben, több mint kétszáz oldalon, mintegy másfél száz szemléletes ábrával és grafikonnal illusztrálva nyújt áttekintést a hazai makrogazdasági környezetről, a gazdaság ágazatonkénti teljesítményéről, a társadalom legfontosabb jellemzőiről – a munkaerőpiaci viszonyokról, a demográfiai helyzetről, a lakosság életkörülményeiről –, továbbá a digitalizáció, a környezet és az energiagazdálkodás alapvető mutatóiról.

A kiadvány elsősorban a 2024. évi hazai folyamatokra fókuszál, emellett azonban rávilágít a közelmúlt főbb tendenciáira, valamint bemutatja azt a nemzetközi környezetet is, amelyben a magyar gazdaság adatai értelmezhetők. A szomszédunkban zajló háború és az instabil globális diplomáciai helyzet az Európai Unió potenciális növekedését a versenytársainál nagyobb mértékben korlátozta, ami kihatott a magyar gazdaság alakulására is.

A foglalkoztatás hazai szintje újabb csúcsot ért el 2024-ben, a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 75,1%-ra emelkedett, ez 4,3 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. A háztartások tényleges fogyasztása 3,5%-kal nőtt, a szolgáltató szektor teljesítménye bővült. Ugyanakkor a beruházások csökkentek, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene hétéves mélypontra süllyedt. A külkereskedelmi forgalom visszaesett, de az importnál kisebb mértékű exportcsökkenésnek köszönhetően a külkereskedelmi egyenleg javult.

A Magyarország, 2024 című kötet megrendelhető a KSH kiadványtárában.”

Forrás:
Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványa, a Magyarország, 2024, 2025.07.01.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. július 1.
Magyarország, 2024; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. július 1. (a kiadvány PDF-ben szabadon letölthető)
Kapcsolódó adatok

Törvények, rendeletek

194/2025. (VII. 8.) Korm. rendelet az önkormányzati számlavezetés részletszabályairól
194/2025. (VII. 8.) Korm. rendelet az önkormányzati számlavezetés részletszabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 194/2025. (VII. 8.) Korm. rendelete az önkormányzati számlavezetés részletszabályairól; Magyar Közlöny; 2025. évi 82. szám; 2025. július 8.; 5390-5392. o. (PDF)
„Az államháztartás és alrendszereinek hatékony, eredményes és transzparens működése kiemelt jelentőségű, ennek további erősítése a társadalom szempontjából kiemelt jelentőségű. A technikai szabályok kitérnek az időbeli, az operatív és a működést támogató rendszerekre a gördülékeny átállás és működés elérése és kiteljesítése érdekében…”
Végső előterjesztői indokolás az önkormányzati számlavezetés részletszabályairól szóló 194/2025. (VII. 8.) Korm. rendelethez; Indokolások Tára; 2025. évi 61. szám; 2025. július 9.; 1016-1017. o. (PDF)

195/2025. (VII. 8.) Korm. rendelet az önkormányzatok részére fizetési számlát vezető hitelintézetek díjtételeinek módosíthatóságáról és a fizetési számlájuk vezetéséről
195/2025. (VII. 8.) Korm. rendelet az önkormányzatok részére fizetési számlát vezető hitelintézetek díjtételeinek módosíthatóságáról és a fizetési számlájuk vezetéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 194/2025. (VII. 8.) Korm. rendelete az önkormányzati számlavezetés részletszabályairól; Magyar Közlöny; 2025. évi 82. szám; 2025. július 8.; 5393. o. (PDF)