Skip to main content

37. szám, 2025. szeptember 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Budapest fejlettsége nem húzza maga után a fővároson kívüli Magyarországot, ezért kiemelten fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése

„Budapest fejlettsége nem húzza maga után a fővároson kívüli Magyarországot, kiemelten fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése, az elmaradottabb térségek felzárkóztatása – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken, a 63. Közgazdász vándorgyűlés második napjának záró plenáris ülésén Veszprémben.

Navracsics Tibor elmondta, hogy Budapest fejlettségi szintje az egy főre jutó GDP átlagát tekintve 2004-ben 129, 2023-ban pedig 168 százaléka volt az EU átlagának. A belföldi vándorlásról szólva megjegyezte, hogy országos összehasonlításban Budapest küzd a legnagyobb népességvesztéssel, hiszen sokan vándorolnak a fővárosból az agglomerációba. Ez a kivándorlás jellemző a magyar nagyvárosok többségére, kivéve Győrt és Sopront – tette hozzá.

A régión belüli egyenlőtlenségek kezeléséhez szerinte célravezető lenne az egy főre jutó települési gazdasági erő becslése. A Központi Statisztikai Hivatallal közösen megkezdték ennek a rendszernek a kidolgozását, amely segíthet a felzárkóztatásban – mondta.

Európai kitekintésként a tárcavezető arról szólt, hogy a kontinens nyugati közepén húzódó sávban helyezkednek el a legfejlettebb térségek, ettől keletre és nyugatra az elmaradottabbak. Hozzátette: a közép-európai fővárosok lehetnek a jövőben a felzárkózási dinamika hajtóerői.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a következő hét éves pénzügyi keret úgy áll össze, hogy megszüntetik a szakpolitikai zsebeket, ezeket egy egységes keret váltja fel. Szavai szerint az átalakulás nagy vesztese lesz a mezőgazdaság a és vidékfejlesztési politika.

Októberben találkoznak majd a kohéziós miniszterek, a találkozó célja, közös fellépés a felzárkóztatandó térségek pénzügyi keretéért – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.”

Forrás:
Fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. szeptember 8.

MI-kutatóközpont létesül Magyarországon 2026-ban

„Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke az AI Summit 2025-ön bejelentette, hogy 2026-tól MI-kutatóközpontot hoznak létre Magyarországon. A szakértő szerint bár a technológia hihetetlen képességekkel rendelkezik, még mindig alapvető ellentmondások jellemzik, miközben a kutatóintézet már most átfogó MI-adaptációs stratégiát valósít meg.

Az általános szintű mesterséges intelligencia (AGI) – amely minden emberi szintű feladatot képes elvégezni vagy túlszárnyalni – érkezése már nem kérdés, csak az időzítés. Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke az AI Summit 2025-ön bemutatta, hogy a vezető technológiai guruk szerint ez az áttörés 2025 és 2030 között várható. Miközben a modellek már PhD-szintű teljesítményt nyújtanak bizonyos területeken, alapvető ellentmondások jellemzik őket: egy MI aranyérmet nyer matematikai olimpián, ugyanakkor ragasztót javasolhat pizza alapanyagának. Egy azonban biztos, amit itt láthatunk ezekből, hogy nem vonják kétségbe azt, hogy ez megtörténik – mondta Jakab Roland az általános szintű mesterséges intelligenciával (AGI) kapcsolatban. A vezérigazgató bemutatta a vezető technológiai guruk előrejelzéseit: Elon Musk már 2025–2026-ra várja az áttörést, Dario Amodei (Anthropic) 2027–2028-ra, míg mások, mint Sam Altman vagy a Google DeepMind alapítója, Dennis Hassabis, a 2030-as évekre teszik ezt az időpontot.

Jakab Roland három fő trendet emelt ki 2025-re vonatkozóan. Megjelent a modellekben a gondolkodás – hangsúlyozta, mivel rájöttek, hogy ha több időt biztosítanak a modelleknek a válaszadásra, pontosabb eredményeket kapnak. A második nagy trend az eszközhasználat, amikor „ezek az ágensek hozzáférnek e-mailjeinkhez, a fájlrendszerünkhöz, a naptárainkhoz, belső rendszereinkhez”. A harmadik pedig a specializáció, egyre több célzott modell megjelenése különböző területekre.

Ellentmondások és a „jagged intelligence”

A vezérigazgató rámutatott a technológia paradoxonjaira. „Nemzetközi matematikai olimpián lett aranyérmes mind az OpenAI, mind a Google motorja”, ugyanakkor „egy modell simán azt javasolja, hogy a jó pizzaszósz elkészítéséhez ragasztót kell hozzáadni”. Ez vezetett a „jagged intelligence” fogalmához, az egyenetlen intelligenciához: „Bizonyos kérdésekre nagyon jó válaszokat kapunk, bizonyos kérdésekre pedig egyszerűen botrányosan sokat hallucinál.”

Üzleti szempontból is vannak problémák. „Gyakorlatilag ezen nagy cégeknek mindössze 5 százalékuk mondta azt, hogy nekik ezek eredményt hoztak, ezek valójában bevételt termeltek”, annak ellenére, hogy milliárd dollárokat invesztáltak az MI-adaptációba.

A HUN-REN átfogó MI-stratégiája

„Csaknem harmincfős nagyköveti hálózatot építettünk föl” – ismertette Jakab Roland a kutatóhálózat MI-adaptációs stratégiáját. „Keressük az embereket a szervezetben, akik már használják maguktól a mesterséges intelligenciát”, és őket teszik meg technológiai nagyköveteknek kollégáik körében. A vezérigazgató hangsúlyozta, „rendelkezésre áll egy olyan technológiai környezet a HUN-REN-felhőben, amely az adatok biztonságát, sérthetetlenségét biztosítja” minden kutató számára.

Az esemény egyik legfontosabb bejelentése volt: „2026-tól a HUN-REN egy mesterségesintelligencia-kutatóközpontot hoz létre.” Jakab Roland szerint „egy nemzetközi szakértői testületet kívánunk felállítani nemzetközi vezetéssel, olyan témákat behozni ebbe a kutatóközpontba, amelyek Magyarország számára kiemelten fontosak”.
A kutatóközpont három fő területre fókuszál: specializált MI-kutatásokra, MI-alapkutatásokra, és ami a legfontosabb, „kutassuk a megbízható mesterséges intelligenciát”. Jakab Roland kiemelte, „a világ még mindig nem érti, hogy a deep learning algoritmus valójában miért működik”. Megállapodtunk személyes tárgyalásokon keresztül a zürichi szuperszámítógép-központtal – jelentette be Jakab Roland. Az együttműködés lényege, hogy „Magyarország számára magyar modelltanításokhoz biztosítják a szakértelmet, környezetet” addig, amíg fel nem épül a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Levente nevű 20 petaflops kapacitású szuperszámítógép.

„Beadtunk egy AI Factory Antenna-pályázatot” – ismertette a vezérigazgató, aminek célja „ökoszisztéma-építő programokat” indítani. „Az ökoszisztéma-építés talán a legfontosabb Magyarország számára”, hogy „ezek a technológiák ne maradjanak a fiókban, ezek valójában beépüljenek értékteremtési folyamatokba”. Jakab Roland elmondta, „a HUN-REN, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Neumann Technológiai Platform, valamint három jelentős kutatóintézetünk konzorciumában” biztosítják „ezt a fantasztikus tesztkörnyezetet minden magyar vállalkozás, minden magyar egyetem, minden magyar kutatóintézet számára”.

A vezérigazgató zárásként kiemelte, büszkék a szerdán jóváhagyott Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájára, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy „éljenek ezzel a lehetőséggel, tájékozódjanak a lehetőségekről”.”

Forrás:
Hogyan lehet aranyérmet nyerni matematikai olimpián, és közben ragasztót javasolni pizza alapanyagának?; Budai Balázs; 2025. szeptember 8.
Szerkesztői megjegyzés:
– Az eredeti cikk megfogalmazásait a magyar nyelvnek megfelelően némiképpen kiigazítottuk.
– Mesterséges általános intelligencia: A fentebb olvashatóakkal szemben korántsem általános az a nézet, hogy ez elérhető (különösen nem ilyen gyorsan). Például a kínai MI+ stratégia (egyik) lényege, hogy abszolút nem foglalkozik ezzel a témával. Lásd: China Has a Different Vision for AI. It Might Be Smarter; Josh Chin, Raffaele Huang; The Wall Street Journal; 2025. augusztus 30.
With growing fears of an AI bubble, Beijing is charting a pragmatic alternative to Silicon Valley’s pursuit of artificial superintelligence

Közigazgatás, politika, jog

Átadták a Versenyképes Járások Program első megvalósult beruházásait

„Már átadták a Versenyképes járások program keretében megvalósult első beruházásokat – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a program eredményeit ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Navracsics Tibor felidézte, hogy csaknem egy éve született meg a Versenyképes járások program első koncepciója, amelyet a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt vitattak meg. Ez a kezdeményezés adta meg az első lehetőséget arra, hogy az addig kizárólagosan településalapú fejlesztési programok mellett megjelenjen az első térségi fejlesztési program – emlékeztetett. Addig ugyanis mind a hazai, mind az európai uniós forrásból indult fejlesztési programok egy-egy önkormányzat területére összpontosítottak – jelezte. Rámutatott azonban arra, az emberek általában nem közigazgatási egységek mentén élik az életüket, hanem gyakran ingáznak, így a gyakorlatban sokszor több település alkot egy gazdasági egységet. Hangsúlyozta: a Versenyképes járások program ezt a térségi szemléletet támogatja, és ennek fejlesztéséhez nyújt további segítséget.

A program forrását az biztosította, hogy a 2025-ös iparűzésiadó-növekményt átcsoportosították a területfejlesztési alapba. Ebből az alapból biztosítják azon fejlesztési igények forrását, amelyeket a helyi polgármesterek által alkotott járásfejlesztési fórumok megfogalmaztak – ismertette a program működését. Navracsics Tibor elmondta, a megyei jogú városok járásaiban 500 millió forint a fejlesztési keret, minden további járásban egységesen 250 millió forint áll rendelkezésre. A program végrehajtására a kormány 65 milliárd forintot biztosít 2025-ben.

A Versenyképes járások program lebonyolításáért felelős területfejlesztési államtitkárság vezetője, Czunyiné Bertalan Judit felidézte, hogy végtelenül egyszerű, a bürokráciát csökkentő eljárásrendet dolgoztak ki az önkormányzatok számára. A járási fejlesztési fórumok május elején, túlnyomó többségben legalább kétharmados többséggel hozták meg azokat a határozatokat, amelyeket javaslatként Navracsics Tibor elé terjesztettek, ezekről a miniszter július 15-ig hozott döntést – jegyezte meg. Hozzátette: az 1027 támogatott fejlesztési igény mögött összesen 2167 önkormányzat vagy társulás áll.

Beszámolója szerint a legnépszerűbb tématerület az önkormányzati humán közszolgáltatások fejlesztése volt, amely a projektek több mint egyharmadát, a felhasználható forrás több mint 40 százalékát tette ki. Ide tartoznak az egészségügyi, a szociális és idősügyi, az oktatási és kulturális beruházások csakúgy, mint az az eszközbeszerzések széles spektruma – fejtette ki. A második legkeresettebb tématerület a köz- és közlekedésbiztonsági fejlesztések köre volt; erre a célra érkezett az igények több mint egynegyede, a keret 22 százalékát kitevő költségigénnyel.

Czunyiné Bertalan Judit kiemelte, hogy a program már a folyósítás szakaszában jár, sőt az első megvalósult beruházást, egy körforgalmat már átadták Solymáron. Navracsics Tibor hozzáfűzte, hogy azóta Monostorapátiban oktatási segédeszközöket is átadtak a program keretében. Elmondta azt is: az első évben a kormány rendkívül általános támogatási célokat fogalmazott meg, alapvetően a közszolgáltatások működtetésével és azok színvonalának javításával kapcsolatos projekteket segítve. Hasonlóan általános és tág célokat határoznak meg 2026-ra is – jelezte.

Kiemelte, hogy összességében a Versenyképes járások program első éve sikeres volt, egyrészt azért, mert a települések többsége olyan fejlesztési forráshoz jutott, amelyet egyébként nem vagy nem ilyen összegben tudott volna megszerezni. Ráadásul az önkormányzatok között valódi térségi együttműködések alakultak ki olyan régiókban is, ahol ez korábban nem volt jellemző – mondta Navracsics Tibor.”

Forrás:
Átadták a Versenyképes járások program első megvalósult beruházásait; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. szeptember 10.

Megalakult az Oktatási Ágazati Készségtanács

„Az újonnan megalakult Oktatási Ágazati Készségtanács célja, hogy az oktatás területén összehangolja a szakképzés és a munkaerőpiac igényeit, valamint az ágazati szakértők bevonásával segítse a korszerű módszerek és tartalmak oktatásba történő beépítését.

A 2019-ben megalakult ágazati készségtanácsok célja, hogy támogassák a korszerű, munkaerőpiacon releváns tudás és készségek átadását, valamint fórumot biztosítsanak az ágazat szereplői közötti párbeszédnek és együttműködésnek.

Jelenleg Magyarországon 20 ágazati készségtanács működik, amelyek munkáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) koordinálja. Az Oktatási ÁKT megalakulásával immár 21 tanács segíti a szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolását.

A gazdasági növekedés és a gyors technológiai változások szükségessé tették, hogy a gazdasági szereplők aktívan bekapcsolódjanak a szakképzés és felnőttképzés szabályozási rendszerébe, valamint lehetőséget kapjanak a szakmai tartalmak kialakítására és fejlesztésére. E szándék mentén alakult meg az Oktatási Ágazati Készségtanács (ÁKT) is, amelynek tagjai között helyet kaptak a szakképzés, a köznevelés és a felsőoktatás fenntartói képviselői, továbbá az ágazatban működő szakmai kamarák, munkavállalói érdekképviseletek, valamint egyházi fenntartású intézmények képviselői. Az ágazati szakértők bevonásával az Oktatási ÁKT hozzájárul a korszerű módszerek és tartalmak oktatásba történő beépítéséhez, növelve ezzel a hazai oktatás színvonalát és versenyképességét.

Az Oktatási ÁKT a Szakmajegyzék alapján két szakmát fog össze: az oktatási szakasszisztens és az óvodai nevelő szakmát. Az oktatás ágazatban az óvodai nevelő szakma kizárólag okleveles technikusképzés formájában indítható, ezért az ágazati szakképzésnek kiemelten szoros kapcsolata van a felsőoktatással. Az egyetemekkel való színvonalas és szoros együttműködésre jó példa a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar és a Győri SZC Kossuth Lajos Technikum és Kollégium együttműködése, ahol a közösen kidolgozott szakmai program alapján az egyetem 60 kreditet ismer el az óvodai nevelő okleveles technikusképzéssel rendelkező hallgatóknak, mellyel az óvodapedagógus egyetemi alapképzés időtartama akár egy tanévvel is csökkenthető.

Az óvodai nevelő okleveles technikusképzés idén több mint negyven képzőhelyen érhető el és jelenleg mintegy ezerötszázan tanulnak ennek keretében – emelte ki az Oktatási ÁKT megalakulása kapcsán Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár. Hozzátette: ami a pedagógus-utánpótlást illeti, az egységesen öt éves osztatlan tanárképzés hatására 2022-höz képest ötven százalékkal nőtt az erre a szakirányra felvettek száma. Ugyancsak sikeres a rövid ciklusú tanárképzés is, melyre közel háromszor annyi, 4182 jelentkezőt vettek fel felsőoktatásba, mint 3 éve. Így a pedagógusok és ezen belül a természettudományi tárgyakat tanítók utánpótlása hosszú távon is biztosított.”

Forrás:
Megalakult az Oktatási Ágazati Készségtanács; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. szeptember 12.

Vállalati innovációs pályázatok indulnak 182 milliárd forint értékben

„Az innovatív magyar vállalkozások termékfejlesztését, valamint a mikro- és kisvállalkozások üzleti folyamatainak innovációját támogató pályázatra lehet jelentkezni az ősszel egy uniós társfinanszírozású program keretében. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban elmondta: legfőbb céljuk, hogy kerüljenek a piacra minél előbb és minél nagyobb mennyiségben innovatív magyar termékek.

Két pályázaton összesen 182 milliárd forintot oszt szét a magyar állam a kisvállalkozások között különböző innovációs fejlesztésekre. Az egyik az innovatív magyar vállalkozások termékfejlesztésének támogatását célzó fókuszterületi pályázat, a másik pedig a mikro- és kisvállalkozások üzleti folyamatainak innovációját támogató pályázat. Előbbinek a második, utóbbinak a harmadik szakasza indul el.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban elmondta: mindkét kezdeményezés európai uniós társfinanszírozású program, amelyek a GINOP Plusz keretében valósulnak meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja, amely a gazdasági növekedést, a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását és a teljes foglalkoztatás elérését támogatja a pályázataival.

A termékfejlesztést célzó fókuszterületi pályázatnak 107 milliárd forint, míg az üzleti folyamatok innovációjának támogatására meghirdetett pályázatnak 75 milliárd forint a teljes keretösszege. Utóbbi a kisvállalkozásoknak nyújt segítséget, hogy megfelelő forrás birtokában modernizálhassák gyártási és üzleti folyamataikat, és alkalmazhassanak új technológiákat.

A termékfejlesztési pályázaton belül két alprogram van. Az egyikben mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak 100 és 600 millió forint közötti támogatásra, amit termék- és technológiai fejlesztésre használhatnak fel. A BA programban pedig 600 millió forinttól 1,2 milliárd forintig terjed az elérhető támogatás összege. Ez azt jelenti, hogy a teljes projekt, amit megvalósítanak a pályázók, ennek az egyharmaddal megnövelt összege kell hogy legyen, hiszen a támogatási intenzitás átlagosan 50 és 70 százalék között alakul. Ha például egy vállalkozás 500 millió forintra pályázik, akkor körülbelül 700-800 millió forintos fejlesztést kell megvalósítania. A helyettes államtitkár hozzátette: alapelvárás, hogy a fejlesztés végén jöjjön létre egy olyan új termék, ami szabadalommal levédhető, továbbá árbevétel realizálható az eladásokból. A pályázat legfőbb célja ugyanis az, hogy kerüljenek a piacra minél előbb és minél nagyobb mennyiségben innovatív magyar termékek.

A másik pályázati lehetőségnél 20-tól 50 millió forintig pályázhatnak támogatásra a mikro- és kisvállalkozások. Bódis László bízik benne, hogy a pályázat nyerteseinek ez nagy segítség lesz abban, hogy fejlesszék gyártási technológiájukat, logisztikai folyamataikat. Mint mondta, az érintettek beépíthetnek az említett folyamatokba olyan innovatív, a piacon egyébként már elérhető megoldásokat, amelyektől a működésük vagy a termelés hatékonyabbá válik. A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója szerint így csökkenni fog a vállalkozások átlagosan mért költségszintje, ez által pedig termelékenyebbé válhatnak. A helyettes államtitkár nagyon fontos feladatnak nevezte az új termékek kifejlesztését, de ugyanilyen lényegesnek tartja, hogy a magyar tulajdonú vállalkozói szektor hatékonysága is növekedjen az innováció segítségével.

A termékfejlesztési pályázat három fókuszterületre koncentrál, melyek a következők:
* a digitális megújulás területe (mesterséges intelligencia, robotizáció, automatizáció, kvantumtechnológia);
* az egészséges élet területe, amely kiterjed a medikai eszközfejlesztésekre és a biotechnológiai fejlesztésekre is;
* a hazai energiarendszer és az agrárium klímasemleges megújítása.

Az üzleti folyamatok innovációját támogató programban pedig olyan fejlesztések jöhetnek szóba, amelyeknek a középpontjában a gyártási folyamat modernizációja áll. Bódis László példaként megemlítette, hogy egy korábbi pályázati szakaszban egy nyomdai vállalkozás nyert el támogatást, és a megfelelő forrás felhasználásával olyan tevékenységet váltott ki egy új, modern géppel, amit korábban a könyvgyártás folyamatában két alkalmazott végzett a cégnek. Ma már azonban egy technológiai eljárással meg tudják oldani ezt a feladatot, miközben a két munkatárstól sem kellett megválnia a vállalkozásnak, hanem más, magasabb hozzáadott értékű tevékenység során tudják használni tudásukat. Bódis László szerint ezzel nyertek ők is, és maga a cég is, hiszen a gép sokkal hatékonyabban végzi el az adott munkafolyamatot.

A fókuszterületi termékfejlesztési pályázat esetében november 4-étől két héten át nyújthatók be a pályázatok. A pályázat harmadik szakaszában pedig a jövő év elejétől vehetnek részt a vállalkozások. A támogatói döntések várhatóan 2026 első negyedévében születnek meg. A 75 milliárd forintos keretösszegű üzleti folyamatinnovációs program esetében szeptember 9-e óta lehet igénylést tenni, és ennél a lehetőségnél is két hétig várják a jelentkezéseket. Ennél a pályázatnál is indítanak majd újabb szakaszt, így decembertől azok is próbálkozhatnak, akik szeptemberben lemaradtak vagy nem hallottak a lehetőségről.”

Forrás:
Vállalati innovációs pályázatok indulnak 182 milliárd forint értékben; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. szeptember 11.

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) újabb öt évre kapott akkreditációt a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hivatalos statisztikai tevékenysége továbbra is magas szinten felel meg a szakmai követelményeknek – állapította meg az akkreditációs eljárás lefolytatását követően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által felkért háromtagú Akkreditációs Bizottság. Az akkreditációs eljárás eredményeként a MEKH-et a KSH elnöke a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként újabb öt évre akkreditálta.

A MEKH, mint hivatalos statisztikai szerv a nemzetközi módszertannak megfelelően teljeskörűen gondozza a hazai energiastatisztikát, az előállított adatokat közzéteszi és megküldi az Eurostat, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), valamint a KSH részére is. A MEKH éves szinten közel 9000 szervezetet megszólító statisztikai adatgyűjtést folytat az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében. A Hivatal havi és éves rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékek, a villamos energia és földgáz, valamint a megújuló energiák témaköreiben. A statisztikai tevékenység kiterjed az egyes energiatermékek termelési, előállítási, átalakítási, elosztási, tárolási, kereskedelmi és végső fogyasztási adatinak elemzésére, valamint az ezek alapján felépített energiamérleg előállítására. Az adatkörök közé tartoznak árakra vonatkozó, valamint az importfüggőséget és a megújuló részarányt jellemző adatok és az üzemanyagfelhasználási mutatók, a feldogozott adatok értelmezését, áttekintését energiastatisztikai riportok közzétételével segíti a Hivatal.

Az Akkreditációs Bizottság több hónapon át tartó akkreditációs eljárás keretében vizsgálta a szabályozó hatóság hivatalos statisztikai tevékenységét. A Bizottság a MEKH erősségeként értékelte a hivatalos statisztikai folyamat dokumentáltságát, a minőségirányítás terén tett fejlesztéseket, a hivatalos statisztikai tevékenység teljes körű leválasztását a hatósági adatgyűjtési tevékenységről, illetve az adatok nyilvánosságra hozásának időszerűségében történt változásokat.

A vizsgálati jelentés kiemeli az adatszolgáltatók terheinek csökkentésére és a velük való szoros együttműködés kialakítására tett erőfeszítéseket, továbbá a MEKH saját, felhasználóbarát és megbízhatóan működő elektronikus adatgyűjtő rendszerét. A Bizottság jó gyakorlatnak ítélte a hivatalos statisztikai adatok publikálási idejének előbbre hozását is.

Az Akkreditációs vizsgálati jelentés itt olvasható.”

Forrás:
A MEKH újabb öt évre kapott akkreditációt a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2025. szeptember 11.

Európai Unió

Közép- és Kelet-Európa lehet az Európai Unió versenyképességi fordulatának motorja

„Közép- és Kelet-Európa lehet az Európai Unió versenyképességi fordulatának motorja, amelynek révén a térség közös erőfeszítéssel Európa új Szilícium-völgyévé válhat – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban rendezett „CONNEXIONS – CEE Deep Tech Summit” konferencián vetített videóüzenetében.

A miniszter az eseményen levetített nyitóbeszédében rámutatott: a kutatás és az innováció a kulcsa annak, hogy Európa választ tudjon adni a társadalmi és gazdasági kihívásokra. Ezen a téren azonban az EU lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest: míg 1996-ban a világ tudományos publikációinak több mint egynegyede született Európában, ma már csak 18 százalék. A világ 50 legnagyobb technológiai vállalatából mindössze négy európai, a vállalkozói tőke forrásainak pedig csupán 5 százaléka található az EU-ban, szemben az amerikai 52 és a kínai 40 százalékkal. Hankó Balázs szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az EU világgazdasági részesedése az elmúlt húsz évben 28-29 százalékról 17 százalékra esett vissza. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok az unió motorjává váltak: az elmúlt 15 évben kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nyugati tagállamok. A régió gazdasági súlya 11-ről 18 százalékra nőtt, a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya pedig szintén gyorsabban emelkedett, mint Nyugat-Európában. A miniszter szerint a közép- és kelet-európai egyetemek, kutatóintézetek és technológiai vállalatok kulcsszerepet játszanak majd abban, hogy a térség legyen az uniós versenyképességi fordulat motorja. Emlékeztetett, hogy Magyarország a Neumann János Program keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az európai innovációs rangsor első tíz helyezettje közé kerüljön, hosszabb távon pedig a világ élvonalába is betörjön. „Célunk, hogy az átfogó gazdasági fordulatot a közép- és kelet-európai régió országai közösen valósítsák meg, így válhatna a térség Európa új Szilícium-völgyévé. Csak együtt lehetünk sikeresek” – fogalmazott Hankó Balázs.

Bódis László, az Innovációs és Kulturális Minisztérium helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója a konferencián tartott előadásában a közép-európai deep tech stratégiai vízióját felvázolva kiemelte: az esemény célja, hogy a tudományos eredményekből sikeres magyar vállalkozások jöjjenek létre. Hozzátette: ennek három fő területe az egészségügyi fejlesztések, a mesterséges intelligencia és adatelemzés, valamint a kiberbiztonság. A helyettes államtitkár szerint ezek a vállalkozások egyszerre adhatnak választ a társadalmi kiívásokra és teremtenek munkahelyeket. Fontosnak nevezte a nemzetközi együttműködések kialakítását, amelyek segítik a magyar cégek összekapcsolását befektetőkkel és partnerekkel. „Feladatunk, hogy a kutatók és oktatók eredményeiből sikeres magyar technológiai vállalkozások jöjjenek létre” – fogalmazott Bódis. Az eseményen a Nemzeti Innovációs Ügynökség együttműködési megállapodást kötött a Hello Tomorrow tudományos-technológiai projekteket támogató nemzetközi szervezettel. A dokumentumot a magyar ügynökség részéről Bódis László, a Hello Tomorrow képviseletében pedig Alexander Cywes látta el kézjegyével.”

Forrás:
Közép- és Kelet-Európa lehet az Európai Unió versenyképességi fordulatának motorja; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. szeptember 11.

Európa jövője a laborban és az előadóteremben dől el

„Az Európai Bizottság a közelmúltban két olyan kezdeményezést is bejelentett, amelyek jól mutatják, merre tart a kontinens jövőképe. Az egyik a 2028-tól induló Erasmus+ STEM-ösztöndíj, amely kifejezetten a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika területén tanuló hallgatókat kívánja támogatni. Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális ügyekért és készségekért felelős biztosa szerint erre azért van szükség, mert Európa csak akkor maradhat versenyképes, ha elegendő magasan képzett szakember áll rendelkezésre a digitális, zöld és cleantech ágazatokban. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de az ösztöndíj ígérete már most azt üzeni: a tudás és a mobilitás a jövő kulcsa.

A másik irányvonalat Ursula von der Leyen „State of the Union” beszéde jelölte ki, ahol egyértelműen fogalmazott: Európa függetlensége az innováción múlik. Ha a kontinens nem képes saját technológiai és energetikai megoldásokat fejleszteni, akkor külső függőségei sebezhetővé teszik. Von der Leyen ennek elkerülésére a Horizon Europe program költségvetésének megduplázását, egy új Versenyképességi Alap létrehozását és a vállalkozások gyors növekedését támogató intézkedéseket helyezett kilátásba. Emellett hangsúlyozta a szabályozási terhek csökkentésének szükségességét, valamint a belső piac ötödik szabadságának, a tudásszabadságnak a megerősítését.

Mindkét hír üzenete az, hogy Európa a jelen kihívásaira nem védekező, hanem építkező válaszokat kíván adni. A globális technológiai verseny, a klímaválság és a geopolitikai feszültségek mind azt mutatják, hogy nem halogatható a fordulat. A STEM-területen képzett hallgatók hiánya már ma is gátolja az ipar és a kutatás fejlődését, miközben a független innovációs ökoszisztéma nélkül Európa lemaradhat a nagyhatalmak mögött. Ezért időszerű most egy olyan kombináció, ahol a fiatalok mobilitását ösztöndíjakkal segítik, a kutatás-fejlesztést pedig jelentősen megemelt forrásokkal támasztják alá.

A Bizottság mostani kezdeményezései nem a semmiből érkeztek, hanem egy hosszabb szakpolitikai és tudományos diskurzusra épülnek. A Európai Kutatási Térség (ERA) 2020-as újraindítása óta kiemelt cél a tudományos kiválóság és a tehetségáramlás ösztönzése. A szakirodalomban széles körű egyetértés van abban, hogy a STEM-készségek hiánya strukturális korlátja Európa versenyképességének. A World Economic Forum (2023) Future of Jobs Report is rámutatott: a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a zöld átmenet miatt a STEM- és digitális kompetenciák iránti kereslet a következő öt évben exponenciálisan nő.

A kutatás-fejlesztési beruházások fontosságát szintén bőséges empirikus anyag támasztja alá. A gazdaságtörténeti irodalomban régóta ismert az ún. „endogén növekedési elmélet” (Romer, 1990), amely szerint az innováció és a tudásfelhalmozás a hosszú távú növekedés motorja. Friss EU-s hatásvizsgálatok pedig arra mutatnak rá, hogy a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló triple/quadruple helix modellek jelentősen gyorsítják a régiók felzárkózását. Mazzucato (2018)Mission-Oriented Innovation Policy című tanulmányában pedig azt hangsúlyozza, hogy a közpolitika proaktív, misszióvezérelt irányítása nélkül az innovációs ökoszisztéma nem tudja a társadalmi kihívásokra szabott válaszokat megadni.

Ezek fényében érthető, hogy Ursula von der Leyen az innovációt nevezte Európa függetlensége zálogának: a globális függőségek (nyersanyag, energia, technológia) csak akkor csökkenthetők, ha az EU nemcsak fogyasztója, hanem alakítója is a jövő technológiáinak. Az Erasmus+ STEM-ösztöndíj és a Horizon Europe megerősítése tehát nem pusztán oktatási és kutatási eszköz, hanem stratégiai geopolitikai válasz is a világrend átalakulására.

Magyarország szempontjából mindez különösen fontos. A hazai felsőoktatásban és kutatási szektorban jól látszik a STEM-hallgatók számának korlátossága, az angol nyelvi akadályok és az anyagi nehézségek pedig sok fiatal nemzetközi mobilitását fékezik. Egy célzott Erasmus+ STEM-ösztöndíj új kapukat nyithatna a magyar diákok előtt, akik így könnyebben kapcsolódhatnának be a nemzetközi tudásáramlásba. Emellett a Horizon Europe bővítése és az új Versenyképességi Alap a hazai kutatóintézeteknek, egyetemeknek és start-upoknak is új lehetőségeket teremthet, különösen akkor, ha egyszerűbb és átláthatóbb hozzáférést biztosítanak a forrásokhoz. Magyarország számára tehát nem csupán lehetőség, hanem szükségszerűség is, hogy bekapcsolódjon ebbe az új, tudás- és innovációközpontú európai korszakba.

Felhasznált források

Paul M. Romer: Endogenous Technological Change (1990), Journal of Political Economy (PDF)”

Forrás:
Európa jövője a laborban és az előadóteremben dől el; Taraczközi Anna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 12.

Az uniós adatmegosztási jogszabály lehetőségei és a csatlakoztatott eszközökből származó adatok

„A mai napon az uniós adatmegosztási jogszabály alkalmazandóvá válik az EU-ban, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a csatlakoztatott eszközeik, például az okosórák és az autók által generált adatok felett, miközben lehetőségeket teremt a kisvállalkozások számára, hogy ezeket az adatokat innovatív értékesítés utáni szolgáltatások fejlesztésére használják fel.

Az adatmegosztási jogszabály növeli a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést, és ezzel együtt az adatvezérelt innovációban rejlő lehetőségeket. Az adatmegosztási jogszabály méltányos szabályokat állapít meg az adatok szélesebb körű elérhetőségére vonatkozóan, hogy ösztönözze az innovációt, a versenyképességet és a növekedést Európa digitális gazdaságában.

Az összekapcsolt eszközök – például autók, intelligens televíziók és ipari gépek – fogyasztói és üzleti felhasználói mostantól hozzáférhetnek az eszközeik által generált nyers adatokhoz, használhatják és megoszthatják azokat. E célból az uniós adatmegosztási jogszabály:

  • biztosítja, hogy az uniós piacon a csatlakoztatott eszközöket úgy alakítsák ki, hogy lehetővé tegyék az adatmegosztást;
  • Lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy költséghatékonyabb javítási és karbantartási szolgáltatókat válasszanak, vagy maguk végezzék el ezeket a feladatokat;
  • hozzáférést biztosít az ipari berendezések teljesítményére vonatkozó adatokhoz az olyan iparágak felhasználói számára, mint a feldolgozóipar vagy a mezőgazdaság, ami javíthatja hatékonyságukat és működésüket;
  • Lehetővé teszi a felhőfelhasználók számára, hogy felhőszolgáltatók között váltsanak, vagy párhuzamosan több szolgáltató szolgáltatásait vegyék igénybe;
  • Tiltja az olyan tisztességtelen szerződéseket, amelyek megakadályozhatják az adatmegosztást.

A Bizottság iránymutatást tett közzé a járműadatok megosztásáról is, ami jobb javítást és karbantartást, autómegosztást és mobilitást eredményez.

Következő lépések

A Bizottság további eszközökön dolgozik az adatmegosztási jogszabály végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Létre fog hozni egy külön adatmegosztási jogi információs szolgálatot, amely közvetlen segítséget nyújt a vállalatoknak az új intézkedések végrehajtásának módjával kapcsolatos kérdésekben. Iránymutatást fog nyújtani az üzleti titkok védelme során történő adatfelhasználásról. Pontosabban azt fogja tisztázni, hogy mikor alkalmazható az üzleti titkok védelmét szolgáló új mechanizmus. Emellett az adatmegosztás megkönnyítése érdekében közzéteszi az adatmegosztásra vonatkozó mintafeltételeket és a felhőalapú szerződésekre vonatkozó szabványos záradékokat.

A Bizottság adatuniós stratégiát is el fog fogadni az uniós adatkeret további javítása és egyszerűsítése érdekében.

Háttér

A Bizottság mérettől függetlenül együttműködött európai vállalatokkal, ipari szövetségekkel és a civil társadalommal a rendelkezések tisztázása és az adatmegosztási jogszabály alkalmazására vonatkozó gyakorlati eszközök kidolgozása érdekében.

Az érdekelt felekkel való együttműködés az adatmegosztási jogszabály alkalmazásával folytatódik, biztosítva, hogy a visszajelzések formálják a jövőbeli iránymutatást, arányosak és hatékonyak maradjanak a végrehajtás során, és beépüljenek a Bizottság egyszerűsítési menetrendjébe.

A Bizottság már nyújtott támogatást a tagállamoknak, a vállalatoknak és más érdekelt feleknek, beleértve a gyakran feltett kérdéseket és az iránymutatást is. Az adatmegosztási jogszabály kiegészíti az adatkormányzási rendeletet. Míg az adatkormányzási rendelet növeli az önkéntes adatmegosztási mechanizmusokba vetett bizalmat, az adatmegosztási jogszabály jogi egyértelműséget biztosít az adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása tekintetében.

További információért

Az adatmegosztási jogszabály

Az adatmegosztási jogszabály: magyarázó

Kérdések és válaszok az adatmegosztási jogszabályról

Idézet(ek)

„Az adatmegosztási jogszabály felhatalmazza a felhasználókat, megnyitja a piacokat, és biztosítja a vállalkozások számára az innovatív szolgáltatások létrehozásához szükséges adatokat – az intelligensebb járműjavításoktól az új energiahatékonysági megoldásokig. Ugyanilyen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítsük a vállalatokat az új szabályokhoz való alkalmazkodásban, csökkentsük az adminisztratív terheket, és az adatokat Európa-szerte valódi lehetőségekké alakítsuk az emberek és a vállalkozások számára.” – >Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Az uniós adatmegosztási jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrizzék a csatlakoztatott eszközökből származó adatokat; Európai Bizottság; 2025. szeptember 12. (uniós gépi fordítás, az eredeti itt olvasható)

„Reziliencia 2.0” – megjelent az Európai Bizottság 2025-ös stratégiai előrejelzési jelentése

„Az Európai Bizottság 2025. évi stratégiai előrejelzési jelentése bevezeti a „Reziliencia 2.0” fogalmát, amely egy jövőbe tekintő és proaktív megközelítését jelenti annak, hogy hogyan biztosítsuk, hogy az EU viharos időkben is virágozzon, előre számoljon az új kihívásokkal, és biztonságos teret jelentsen a polgárok és a vállalkozások számára.

A jelentés figyelembe veszi az olyan megatrendeket, mint amilyen az, hogy gyorsul az éghajlatvédelmi és környezeti átállás üteme, fokozódó aggodalom övezi a biztonsági kérdéseket, a globális verseny pedig átalakítja az országok gazdaságát és társadalmát. Ezzel egy időben Európának a stratégiai autonómiájával, a versenyképességével, a társadalmi kohéziójával, valamint a demokrácia és az alapvető értékek védelmével kapcsolatos kérdésekkel is szembe kell néznie.

Az előttünk álló kihívások nagyságrendje és összetettsége miatt a politikai döntéshozóknak olyan forgatókönyveket is meg kell fontolniuk, amelyek mindeddig ismeretlenek vagy akár nehezen elképzelhetőek voltak. A jelentés az uniós szakpolitikai döntéshozatal állandó elemévé teszi az előretekintést. 2026-tól az éves előrejelzési jelentések nemcsak a tendenciákat elemzik majd, hanem megvizsgálják azt is, hogy a különböző jövőbeli forgatókönyvek hogyan érintenék Európát, és ennek tanulságait valamennyi területen felhasználják a szakpolitikák alakítására.

A 2025. évi jelentés nyolc olyan cselekvési területet határoz meg, ahol Európa megerősítheti rezilienciáját:

  1. Globális jövőkép kialakítása az EU mint erős, stabil és megbízható hazai és globális partner számára;
  2. A belső és külső biztonság fokozása a technológiák hozzáértő alkalmazásán alapuló megközelítéssel;
  3. A technológia és a kutatás erejének kiaknázása a jólét és az értékek támogatása érdekében;
  4. A hosszú távú gazdasági reziliencia megerősítése a sokkhatások elnyelése és a növekedés fenntartása céljából;
  5. A fenntartható és inkluzív jóllét támogatása az európai szociális modell részeként;
  6. Az oktatás és a készségek újragondolása a technológiai és társadalmi változásokra való felkészülés jegyében;
  7. A demokrácia, a médiaszabadság és a társadalmi kohézió megóvása, valamint a dezinformáció elleni küzdelem;
  8. A demográfiai átalakulásra való felkészülés és a nemzedékek közötti méltányosság előmozdítása.

Ezek a területek együttesen alkotják az annak biztosításához szükséges keretet, hogy Európa felkészüljön az elkövetkező évtizedekre, miközben a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza az új lehetőségeket.

Előzmények

Az Európai Bizottság a világ egyik vezető közigazgatási szerve, amely stratégiai előrejelzést alkalmaz. 2020 óta a Bizottság éves stratégiai előrejelzési jelentéseket tesz közzé. A 2025. évi kiadás, amely az új Bizottság által készített első előrejelzés, azokon a közelmúltbeli bizottsági stratégiákon és jelentéseken alapul, amelyek a rezilienciával kapcsolatos meglátások szempontjából relevánsak. A stratégiákat és jelentéseket alátámasztó információk olyan mechanizmusokból származnak, mint a nyilvános véleményezési felhívás, egy, az Európai Bizottságon belüli részvételi folyamat, az uniós intézményi partnerekkel az európai stratégiai és politikai elemzési rendszeren keresztül folytatott konzultációk, a decentralizált uniós ügynökségek előrejelzési hálózata, az agytrösztök, valamint az uniós szintű előretekintési hálózaton keresztül a tagállamokkal folytatott konzultációk.

További információk

2025. évi stratégiai előrejelzési jelentés – „Reziliencia 2.0”: az EU-n belüli jólét feltételeinek megteremtése a viharokkal terhelt és bizonytalan világban

Tájékoztató a 2025. évi stratégiai előrejelzési jelentésről

Stratégiai előrejelzés a Bizottságnál

Idézet(ek)

„A reziliencia nem pusztán üres szó, hanem a következő nemzedékkel szembeni kötelességünk. Meg fogjuk erősíteni Európa azon képességét, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz, védje a demokráciánkat, továbbá erős és megbízható szereplőként lépjen fel a hatalmi erőviszonyok átalakulásával jellemzett világban. Ezért javaslatot teszünk a reziliencia új koncepciójára: a »Reziliencia 2.0«-ra. Ez a koncepció azt jelenti, hogy proaktívnak és transzformatívnak kell lennünk, és fel kell készülnünk a különböző forgatókönyvekre: nem csupán az ismeretlenre, hanem az elképzelhetetlenre is.” – Glenn Micallef, a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért, a kultúráért és a sportért felelős biztos”

Forrás:
Megjelent a Bizottság 2025-ös stratégiai előrejelzési jelentése – a „Reziliencia 2.0” fogja vezérelni Európa hosszú távú döntéseit; Európai Bizottság; 2025. szeptember 9.

Az uniós számvevők egyszerűbb és célravezetőbb költségvetési rugalmasságot szorgalmaznak

„* A költségvetési rugalmasságnak köszönhetően az Európai Unió választ tudott adni az újonnan felmerülő kihívásokra és prioritásokra

* A pénzügyi rugalmassági eszközök használatát nem mindig indokolta egyértelmű igény- és kockázatelemzés
* Ha nincsenek konkrét kritériumok a rugalmassági eszközök használatára nézve, csökkenhet a vészhelyzetekre rendelkezésre álló összeg

Az Európai Számvevőszék ma közzétett új jelentése szerint az előre nem látható körülmények és vészhelyzetek esetén pénzösszegek mozgósítását lehetővé tevő uniós keret túl összetett; számos eszköze néha átfedi egymást és alkalmazásuk sorrendje sem egyértelmű. A számvevők javasolják a költségvetési rugalmassági keret egyszerűsítését, emellett szerintük biztosítani kell, hogy annak elemeit csak kellően indokolt esetben alkalmazzák, és jobban meg kell fontolni egyéb finanszírozási lehetőségek használatát.

Az Európai Unió hosszú távú, jelenleg hétéves időszakokat lefedő költségvetéseket alkalmaz, ezek az úgynevezett többéves pénzügyi keretek (MFF). A költségvetési rugalmasság egyrészt azt jelenti, hogy a forrásokat át lehet csoportosítani különböző prioritások és költségvetési évek között, másrészt azt, hogy az eredeti költségvetés megnövelhető.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy az Unió a rendelkezésére álló rugalmassági eszközökkel számos kihívásra tud reagálni. Megállapítottuk azonban, hogy ezek az eszközök néha átfedik egymást, és az sem nem mindig egyértelmű, hogy milyen sorrendben kell alkalmazni őket – jelentette ki Jorg Kristijan Petrovič, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Ahhoz, hogy az Unió készen álljon a válságokra, a pénzügyi rugalmassági eszköztárnak a lehető legegyszerűbbnek és legeredményesebbnek kell lennie.”

Figyelembe véve az előző időszak példátlanul súlyos nehézségeinek – például az Unió szomszédságában tapasztalható instabilitásnak és a tömeges migrációs mozgásoknak – a kezelésére irányuló intenzív felhasználást, az Európai Bizottság a 2021–2027-es költségvetés esetében nagyobb költségvetési rugalmasságot javasolt. A számvevők szerint a bizottsági javaslat nem alapult annak megfelelő meghatározásán és elemzésén, hogy melyek az uniós költségvetést érintő igények és kockázatok. E célból többek között előrejelzést vagy trendelemzést lehetett volna alkalmazni, különösen a természeti katasztrófákkal összefüggésben. A számvevők azt javasolják, hogy a jövőbeli többéves pénzügyi keret rugalmassági eszközeinek kialakításánál támaszkodjanak a kezelendő események valószínűségét és lehetséges hatását bemutató információkra, valamint a meglévő rugalmassági keret mélyreható értékelésére.

A számvevők a jelenlegi költségvetési rugalmassági eszközöket vizsgálva megállapították, hogy azokat a 2021–2024-es időszakban széles körben alkalmazták. A pénzeszközök mozgósítására nemcsak vészhelyzeti reagálás, például humanitárius szükséghelyzetek és természeti katasztrófák esetében került sor, hanem a folyamatosan felmerülő igények kielégítésekor is (pl. az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott energiapiaci zavarok vagy a meredeken emelkedő infláció miatt), sőt néhány esetben még előre nem látható kiváltó esemény nélkül is. A számvevők megállapították, hogy nincsenek konkrét mechanizmusok a válságköltségvetés-tervezés elindítására, illetve a vártnál magasabb kamatköltségek enyhítésére és az infláció programozott költségekre gyakorolt hatásának csökkentésére. Bár a szabályok nem határozzák meg, hogy milyen események kapcsán, illetve kritériumok szerint vehetők igénybe ezek az eszközök, a számvevők szerint ha az igények széles köre finanszírozható, akkor csökkenhet a veszélyhelyzetek és válságok tényleges felmerülése esetén rendelkezésre álló összeg. Ráadásul egyes rugalmassági eszközöket már a költségvetési időszak első részében rendszeresen kimerítettek, így gyorsan leapadtak a fennmaradó évekre rendelkezésre álló összegek.

Háttér-információ

Az államháztartási gazdálkodásban a nemzeti költségvetéseken belül az előre nem látható eseményekre elkülönített rendkívüli tartalékalapok jellemzően a kiadások 2–3%-át teszik ki. Ha ezt összevetjük az eltérő jellemzőkkel rendelkező uniós költségvetés mechanizmusaival, azt látjuk, hogy a rugalmassági összegek nagyjából összhangban vannak ezekkel a referenciaértékekkel. A mozgástérre és a speciális eszközökre rendelkezésre álló kezdeti összegek révén a 2021–2027-es költségvetési kiadások akár 2,4%-kal (26 milliárd euró) is megnövekedhettek. Ezeket a rugalmassági eszközöket később az összes kiadás 2,6%-ára (körülbelül 28 milliárd euró) növelték, és két új speciális eszközt is bevezettek (ezeket a számvevők a mostani ellenőrzés során nem vizsgálták meg): az egyik a NextGenerationEU (NGEU) világjárvány utáni helyreállítási csomag kifizetéséhez szükséges hitelfelvétel kamatköltségei nem tervezett növekedését, a másik az újonnan bevezetett Ukrajna-eszközt finanszírozza.

Kapcsolódó hivatkozások

”

Forrás:
Az uniós számvevők egyszerűbb és célravezetőbb költségvetési rugalmasságot szorgalmaznak; Európai Számvevőszék; 2025. szeptember 8.

Ursula von der Leyen elnök 2025. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről
Ursula von der Leyen elnök 2025. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről; Európai Bizottság; 2025. szeptember 10. – eredeti változat: 2025 State of the Union Address by President von der Leyen
Háttér:
Az Unió helyzete 2025-ben – Szándéknyilatkozat (PDF) – eredeti változat: State of the Union 2025 – President von der Leyen’s letter of intent
Az Unió helyzete 2025-ben – Ígéretektől a megvalósításig: az új Bizottság első éve (PDF) – eredeti változat: State of the Union 2025 – From promise to progress: first year in office
Az Unió helyzete 2025-ben- Időrendi áttekintés: az új Bizottság első éve (PDF) – eredeti változat: State of the Union 2025 – Timeline
State of the Union 2025 – Quotes and initiatives (PDF)
Vesd össze:
Hajó örvényben; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A diákok után most a szülőknek is elérhető a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM)

„Ma már nemcsak a fiataloknak jelent előnyt a nyelvismeret: a szülők számára is nélkülözhetetlen a munkaerőpiacon. A nyelvtanulás ráadásul hozzájárul a kognitív képességek megőrzéséhez, és szerepet játszhat a demencia megelőzésében is. Ebben nyújt segítséget a mesterséges intelligenciát alkalmazó KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM), amely mostantól a szülők számára is elérhető. Az alkalmazás teljesen ingyenesen, időkorlátozás nélkül használható mobilon és laptopon, mindössze a szülői KRÉTA-azonosítóra és jelszóra van szükség a belépéshez.

Rugalmas tanulás a mindennapokban

„A nyelvtanulásnál is fontos a szülői példamutatás és az otthoni támogató légkör, ugyanakkor sok szülő nehezen talál rendszeresen időt erre a hétköznapi rohanásban” – emelte ki Gubáné Csánki Ágnes generációs tréner, a KRÉTA IFM stratégiai vezetője.
A KRÉTA IFM ebben nyújt segítséget: a tananyag rövid, néhány perces egységekre tagolva érhető el, amelyet a mesterséges intelligencia tesz még hatékonyabbá. Ez a felépítés illeszkedik az új generációk tanulási szokásaihoz is: a diákok – akárcsak a szüleik – inkább a rövid, 3-4 perces leckéket és az interaktív, játékos feladatokat részesítik előnyben a hagyományos tankönyvekkel szemben.

Nyelvtanulás élményszerűen, öt nyelven

A KRÉTA IFM mostantól a család minden tagja számára biztosít lehetőséget a nyelvtanulásra. Az eddig csak diákoknak és pedagógusoknak elérhető modul már a szülőknek és gondviselőknek is kínál tananyagot: angol, német, spanyol, francia, valamint magyar mint idegennyelv közül választhatnak.
A hozzáférés háromféle módon lehetséges, legegyszerűbben a szülői KRÉTA alkalmazásban, a Továbbiak menüpontban található Nyelvtanulás (IFM) opció kiválasztásával. A belépést és a tanulás első lépéseit a KRÉTA IFM GYIK segíti.
A rendszer belépéskor szintfelmérőt ajánl, majd személyre szabott tananyagot állít össze. A tanulás önálló tempóban haladhat, kisebb napi célkitűzésekkel. Az AI-alapú beszédszimuláció különösen hatékony eszköz: valós élethelyzeteket modellez, a felhasználó szintjéhez igazodva fejleszti a beszédkészséget. A motivációt játékos elemek – XP pontok, csillagok, oklevelek – növelik.
„A tananyag szintenként öt témakör köré épül, kezdőtől egészen felsőfokig, fejezetekre bontva. Minden szint a nyelvtanulók igényeihez és a választott nyelv sajátosságaihoz igazodik” – mondta Miholics Zoltán, a KRÉTA IFM szakmai vezetője.
A KRÉTA IFM révén a nyelvtanulás élményszerű, motiváló és mindenki számára ingyenes lehetőség, amely könnyedén beépíthető a családi mindennapokba a modern technológia segítségével.”

Forrás:
A diákok után most a szülőknek is elérhető a KRÉTA IFM; Prím Online; 2025. szeptember 11.
Lásd még:
KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul; KRÉTA Tudásbázis

Ismét új funkcióval bővült az EgészségAblak applikáció

„A vastagbélszűrésre szóló meghívó is megjelenik mostantól az EgészségAblak applikációban, mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken válogatott újságíróknak.

Rétvári Bence hozzátette, azoknak, akik letöltötték a mobilalkalmazást, és az 50-70 éves korosztályba tartoznak, már nemcsak a hagyományos postai úton, hanem az applikációban is megjelenik a szűrésre invitáló meghívó. Nemcsak az értesítést kapják meg digitálisan az érintettek, hanem a vizsgálatok eredményeit is.

Kiemelte: az EgészségAblak applikációt már négymillióan töltötték le, és bíznak abban, hogy ezzel az új, könnyebb, egyszerűbb móddal még inkább növelni tudják a szűrővizsgálaton részt vevők számát.

Rétvári Bence elmondta azt is, hogy a szűrésekkel kapcsolatos tájékoztatók már korábban is megjelentek az applikációban. Az életkorhoz és nemhez kötődően mindenki láthatja, hogy melyek a számára kötelező és ajánlott, ingyenes népegészségügyi szűrővizsgálatok.

Annál inkább tudjuk növelni az egészségben eltöltött évek számát, minél több szűrésre mennek el még tünetmentesen az emberek – emelte ki az államtitkár.

Kitért arra, hogy Magyarország az egészségben eltöltött évek számát tekintve az európai uniós átlag körül van, de ezt javítani szeretnék.

Az EgészségAblak alkalmazásban naponta két-háromezer ember foglal járóbeteg-ellátásra időpontot, 1,8 millió szabad időpont foglalható jelenleg is – ismertette Rétvári Bence, hozzátéve: az applikációban ezen kívül megtalálhatók az e-receptek, a leletek és különböző betegségleírások, információk is…”

Forrás:
Ismét új funkcióval bővült az EgészségAblak applikáció; Medical Online / MTI; 2025. szeptember 12.

Technika, tudomány, MI

A technológia gyors fejlődésére tekintettel ezentúl évente felülvizsgálják a megújult Mesterséges Intelligencia Stratégiát

„A Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon. Ezért a Kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott stratégia főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra.

A technológia gyors fejlődésére tekintettel a Kormány ezentúl évente felülvizsgálja a megújult Stratégiát.

Az első magyar Mesterséges Intelligencia Stratégia 2020-ban született meg. Az azóta eltelt időszakban azonban jelentős változások történek a mesterséges intelligencia (MI) világában, új uniós szabályozás született, felgyorsult a technológiai fejlődés, és széles körben elterjedt a nagy nyelvi modellek használata.

Ezek a változások egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget Magyarország számára. Kihívást jelent például a technológia által generált hamis adattömeg, kiemelt jelentőséggel bír ezért a digitális- és adatszuverenitás. Kihívást jelent továbbá, hogy a legmodernebb megoldások egyre gyorsabban alakítják át a munkaerőpiacot és a vállalatok működését. Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazása hatékonyabbá teszi a munkavégzést, ami a magyar vállalatok és az ország számára egyaránt versenyelőnyt jelenthet.

A Stratégia megújítására e változásokra tekintettel került sor, annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is nyertese maradjon a technológiai átalakulásnak. Az új dokumentum átfogóan fogalmazza meg a gazdasági, társadalmi és technológiai célokat a 2025–2030 közötti időszakra. A technológiai újításokra, valamint a mesterséges intelligencia fejlődésének irányaira és ütemére tekintettel a kormányzat évente felülvizsgálja az intézkedéseket.

A 2020-ban elfogadott fő célkitűzések ma is aktuálisak. Az új stratégia legfontosabb indikátorai ezért továbbra 15% MI indukálta GDP növekményt, a magyar vállalati szektor 26%-os átlagos termelékenységnövekedését, és 1 millió magasabb hozzáadott értékű, MI támogatott munkakör létrejöttét tűzik ki célul (a 2020-as adatokhoz viszonyítva 2030-ig elérendő célként).

Az új stratégiában három kiemelt terület kap hangsúlyt:

  • MI a társadalomért – célja a mesterséges intelligencia bevezetése a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy és a közlekedés területén.
  • MI a technológiáért – célja az adatvagyon strukturálása és hozzáférhetővé tétele a mesterséges intelligencia hatékony fejlesztéséhez, valamint a korszerű technológiai alapok megteremtése a gazdaság digitális transzformációjához és a fenntartható adatalapú döntéshozatalhoz. Mindezek mellett hangsúlyos a nyílt forráskódú fejlesztések ösztönzése, a kiberbiztonság és a hardveres infrastruktúra erősítése.
  • MI az üzletért – célja a versenyképesség növelése, a hatékonyság javítása és új üzleti modellek kialakítása. Az MI alkalmazása a gyártás, a kkv-k, az egészségügy, az agrárium és a logisztika területén hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a képzett munkaerő korszerű foglalkoztatásához és a fenntarthatósághoz.

Konkrét célok és indikátorok 2030-ra

A cél, hogy 2030-ra az MI hozzájáruljon a GDP növekedéséhez, a versenyképességhez, a munkahelyteremtéshez és az MI okozta változásokra való tudatos és széleskörű felkészüléshez.

  • Az MI alkalmazásának ösztönzése – MI-megoldások a kkv szektorban, közszolgáltatásokban és mindennapokban.
  • Az uniós szabályozás (AI Act) hatékony végrehajtása – olyan intézményrendszer kialakításával, amely a felhasználók védelme mellett a technológia jogszerű felhasználását és terjedését is elősegíti.
  • Biztonságos szabályozás – az EU-hoz illeszkedő etikai és jogi keretek.
  • MI-infrastruktúra – magyar szuperszámítógép és MI Üzem („AI Factory”).
  • Oktatás és képzés – 2030-ig 2,5 millió ember szerezzen MI-kompetenciát.
  • Adatgazdaság és adattárca – biztonságos, hatékony adatáramlás a polgárok és vállalkozások érdekében.
  • Kutatás-fejlesztés és innováció – hazai és nemzetközi együttműködések erősítése.
  • Éves frissítés – annak érdekében, hogy mindig lépést tartsunk a technológia sebességével.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája nem csupán technikai dokumentum, hanem átfogó társadalmi és gazdasági program. A stratégia sikeres végrehajtása a kormányzat, a tudományos élet, az üzleti szféra és a társadalom közös érdeke és lehetősége is egyben.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030) az alábbi linken érhető el: Magyarország Kormánya – Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025-2030”

Forrás:
A Kormány azon dolgozik, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon – megjelent Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. szeptember 9.

Mesterségesintelligencia-rendszer intézi a közbeszerzéseket Albániában

„Edi Rama albán miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a közbeszerzésekért mostantól egy mesterséges intelligenciával generált, virtuális miniszter, Diella felel. A neve egyébként napsugarat jelent albánul.

Rama az Albán Szocialista Párt tiranai kongresszusán ismertette, mely miniszterek távoznak és kik maradnak, egyben bemutatta Diellát is – a kormány egyetlen nem emberi tagját. „Diella az első olyan tag, aki nincs fizikailag jelen, hanem mesterséges intelligencia által virtuálisan jött létre” – mondta Rama a párttagoknak.

A mesterséges intelligencia segítségével a közbeszerzésekről szóló döntéseket „kiszervezik a minisztériumokból”, és Diella kezébe adják, aki „a közbeszerzés szolgája”. Hozzátette, a folyamat „lépésről lépésre” fog haladni, de Albánia olyan ország lesz, ahol a közbeszerzések „100 százalékban korrupciómentesek, és minden közpénz, amely átmegy a közbeszerzési eljáráson, 100 százalékban átlátható.” Azt mondta, ez nem tudományos fantasztikum, hanem Diella kötelessége.

Diellát már bemutatták az albán állampolgároknak is, hiszen ő működteti az ország e-Albania platformját, amin keresztül szinte minden kormányzati szolgáltatás digitálisan elérhető. Sőt, még avatárja is van: fiatal nőként jelenik meg, hagyományos albán viseletben. A miniszterelnök tervei szerint Diella fogja értékelni a közbeszerzéseket, és joga lesz „világszerte tehetségeket toborozni”, miközben lebontja „az előítéletek és a közigazgatás merevsége okozta félelmet”.

Albánia régóta küzd a korrupcióval, különösen a közszférában és a közbeszerzések területén…”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával generált miniszter került az albán kormányba; Czinkóczi Sándor; 444.hu; 2025. szeptember 11.
Lásd még:
Diella (AI system); Wikipédia

Szakirodalom

A teljesítményjelentési gyakorlatok megerősítése

„Miközben a kormányok összetett szakpolitikai kihívásokkal és korlátozott költségvetési mozgástérrel küzdenek, az eredmények – nem csak a szándékok – bemutatásának képessége minden eddiginél fontosabb. A törvényhozók, a számvevőszéki ellenőrök, a civil társadalom és más érdekelt felek nagyobb átláthatóságot követelnek a közpénzek felhasználásával és azzal kapcsolatban, hogy a kormányok teljesítik-e vállalásaikat. Ebben az összefüggésben a magas színvonalú jelentéstételi gyakorlatok elengedhetetlenné váltak. Ez a tanulmány azt tárgyalja, hogyan lehet megerősíteni a teljesítményjelentési gyakorlatokat a teljesítményjelentés értelmessé tételével, a pénzügyi és teljesítményinformációk integrálásával, valamint a teljesítményjelentések időszerűségének biztosításával. Ezenkívül a tanulmány tárgyalja az interaktív irányítópultok egyre növekvő használatát a teljesítményről szóló jelentésekben, valamint azt, hogy az erős informatikai rendszerek hogyan támogathatják a hatékony teljesítményjelentést.”

Forrás:
Strengthening performance reporting practices; OECD Publishing, OECD Papers on Budgeting; No. 2025/07; 2025. szeptember 9. DOI: 10.1787/bcea6d2d-en

Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője: okuljunk a tapasztalatokból

„Ez az áttekintés ötleteket kínál a 2028-ban kezdődő következő kohéziós politikai időszakról folytatott folyamatban lévő vitához. Összefoglalja a kohéziós politika végrehajtásának különböző aspektusaira vonatkozó közzétett ellenőrzéseink, áttekintéseink és véleményeink eredményeit. Ezeket a megállapításokat adott esetben összehasonlítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre vonatkozó főbb következtetéseinkkel.”

Forrás:
Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője: okuljunk a tapasztalatokból; Áttekintés 04/2025: Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője; Európai Számvevőszék; 2025. augusztus 13.

Törvények, rendeletek

Rendelet a nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos követelmények teljesítésének megfelelőségértékelését végző szervezetekről (tervezet)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. szeptember 16-ig várjuk a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

Indokolás
a nagy kockázatú MI rendszerekkel kapcsolatos követelmények teljesítésének megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelölésére és a kijelölt szervezetek tevékenységére vonatkozó különös szabályokról, valamint a kijelölési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló …/2025. (…) NGM rendelethez

A rendelet az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló törvény (MI törvény) végrehajtásához kapcsolódóan állapít meg részletszabályokat.”

Forrás:
Nagy kockázatú MI rendszerekkel kapcsolatos követelmények NGM rendelet; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. szeptember 8.

18,8 milliárd forint támogatás az Új tudásközpont „Campus” kialakítására

„1. A kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban Új tudásközpont „Campus” kialakításáról szóló 1805/2021. (XI. 16.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1805/2021. (XI. 16.) Korm. határozat] a következő 1a. ponttal egészül ki:
[A Kormány a „»Kreatív város – fenntartható vidék« – a Nyugat-Pannon régióban új regionális fejlesztési koncepció megvalósításáról” című nemzeti programmal összefüggő feladatokról és azok finanszírozásáról szóló 1337/2016. (VII. 4.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtása érdekében] „1a. egyetért azzal, hogy a Beruházás előkészítője és megvalósítója az Építési és Közlekedési Minisztérium legyen;”

2. Az 1805/2021. (XI. 16.) Korm. határozat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Kormány a „»Kreatív város – fenntartható vidék« – a Nyugat-Pannon régióban új regionális fejlesztési koncepció megvalósításáról” című nemzeti programmal összefüggő feladatokról és azok finanszírozásáról szóló 1337/2016. (VII. 4.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtása érdekében] „2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az építési és közlekedési miniszter az 1. pont szerinti beruházás megvalósítása érdekében legfeljebb 18 871 072 283 forint összegben kötelezettséget vállaljon;”…”

Forrás:
329/2025. (IX. 11.) Korm. határozat a kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban Új tudásközpont „Campus” kialakításáról szóló 1805/2021. (XI. 16.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1329/2025. (IX. 11.) Korm. határozata a kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban Új tudásközpont „Campus” kialakításáról szóló 1805/2021. (XI. 16.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 103. szám; 2025. szeptember 11.; 7264-7265. o. (PDF)
—

„Folytatódhat az épület rekonstrukciója. Zöld utat kapott a kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban Új tudásközpont „Campus” kialakítása. Az erről szóló kormányhatározat csütörtökön késő este jelent meg a Magyar Közlöny 103. számában.

Lapunk többször foglalkozott a a kőszegi volt MÁV Gyermekotthon felújításának ügyével. Dióhéjban az előzmények: 2021-ben jelent meg az első kormányhatározat az ISES Alapítvány által 2014-ben összeállított, Kőszeg KRAFT fejlesztési javaslatok listáján szereplő legnagyobb épületre, a volt MÁV Gyermekotthonra vonatkozóan. Akkor több mint 12 milliárdos KRAFT-fejlesztésről döntött a kormány: a MÁV Gyermekotthonból egy nemzetközi szintű, közép-európai kisugárzású tudásközpont és kampusz kialakítását tervezték.

Folytatódhat a kőszegi volt MÁV Gyermekotthon felújítása

Az építkezés 2022 év elején elkezdődött. Később tervújragondolásra volt szükség, ami meg is kezdődött hazai és nemzetközi szakértők bevonásával. Az elszaladt infláció és építőipari árak miatt a kormányzat újabb 4 milliárd forintot ítélt meg az új funkciókkal újjászülető épületegyüttes fejlesztésére. Az építkezés később lelassult. A legfrissebb, csütörtöki kormányhatározat azonban zöld utat ad a kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban Új tudásközpont „Campus” kialakításának – befejeződhet az épület rekonstrukciója, minderre – a kormányhatározat ezt is tartalmazza – közel 19 milliárd forint áll rendelkezésre.

– Az épületegyüttesben terveztük a Nemzetközi Szinergia Kampusz megvalósítását, ami régi tervünk, és ami túlmutat Kőszeg határain, befogadóképességében, hatósugarában is léptékváltást eredményez majd: egész Nyugat-Pannóniát, sőt Közép-Európát érintő érintő tudás- és fejlesztési központként funkcionálhat. Ezen belül az ENSZ Egyetem újonnan létesítendő intézete központi helyet foglal majd el. Történelmi pillanatban vagyunk, amikor a legrégebbi és a legújabb törekvések összeérnek – fogalmazott pénteken Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) főigazgatója. (Mint ismert, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Kőszeg (iASK) kezdeményezésére, az ENSZ Egyetemének (UNU) rektori tanácsa és Magyarország Kormánya közösen döntött egy új kutatóintézet létrehozásáról Kőszegen.) Egyúttal óriási lehetőségnek nevezte a hírt Kőszeg, Szombathely és az egész Nyugat-Pannon régió és az elmúlt években némileg parkolópályára került KRAFT-program továbbvitele szempontjából.

A jövő heti kőszegi XI. Nemzetközi KRAFT és Blue Sky Konferencián bizonyára még több részlet kiderül majd az építkezésről.

A beruházás előkészítője és megvalósítója az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Ágh Péter, az ÉKM államtitkára, országgyűlési képviselő a hírrel kapcsolatban úgy nyilatkozott.

– Az Építési és Közlekedési Minisztérium előterjesztésére került a Kormány elé a kőszegi volt MÁV Gyermekotthonban Új tudásközpont „Campus” kialakításáról szóló Kormányhatározat módosítása. A Stratégiai Kabinet erről szóló napirendjénél több alkalommal jómagam is jelen lehettem tárcánk képviseletben. A Kormány korábban egyetértett az Egyesült Nemzetek Egyetem kőszegi intézetének ügyével. Eszerint a kőszegi Campus a létesítendő UNU intézet fogadóintézményeként biztosítaná annak infrastrukturális és adminisztratív hátterét is. Az új kormányhatározat célja az ENSZ Egyetem kőszegi intézetének elhelyezése, továbbá az épület hosszú távú gazdaságos üzemeltetésének érdekében elvégzett energetikai felülvizsgálat alapján a beruházás befejezéséhez szükséges többletforrás biztosítása, a kötelezettségvállalási keret jóváhagyásával. Mindez azt jelenti, hogy a projekt befejezése érdekében a kőszegiek látványos munkavégzést tapasztalhatnak a közeljövőben. ”

Forrás:
Folytatódhat a kőszegi volt MÁV Gyermekotthon felújítása; VAOL.hu; 2025. szeptember 12.