Skip to main content

24. szám, 2012. június 11.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Jövőre már a járásokban és egyablakos ügyintézéssel várják az ügyfeleket

„A területi közigazgatás átalakításának egyik legfontosabb állomásához érkezett azzal, hogy az Országgyűlés hétfői döntésével megszületett a törvényi szabályozás a járási hivatalok kialakításáról. A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert 1983-ban szüntetették meg, így harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeként felálló kerületi és járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Így megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd.

A területi közigazgatás átalakításának legfőbb célja az állami bürokrácia csökkentése, az állam területi működésének átláthatóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé tétele. A cél az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni.

A járási hivatalok kialakításával és az államigazgatási feladatoknak a járási hivatalok által történő átvételével együtt fő szabály szerint megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása is. A járási hivatalok tehát kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, önkormányzati feladatokat nem.

A járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az Állam az elmúlt húsz évben kényelmi szempontok miatt oda telepített. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az Állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni. Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben nem országosan egységes szabályozás, hanem helyi mérlegelési lehetőség is van: ilyen pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási feladatok, birtokvédelem, hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, távhőszolgáltatás, valamint a helyi védelmi igazgatással kapcsolatos feladatok.

2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, továbbá 80 törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladat. Pl: személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem.

Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is , pl. a körzeti földhivatalok, városi munkaügyi kirendeltségek. A járásszékhelyek mellett, a jelenleg okmányirodát működtető településeken is lesznek járási kormányablakok.

A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek.

Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín.

A járások székhelyei és a járások illetékességi területe nem része a most elfogadott törvénynek, arról kormányrendelet határoz majd. A fővárosban kerületi szinten szerveződnek a járási hivatalok, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal kezdi meg működését.

Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest az államigazgatási feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó- és ingatlanvagyonra az állam nem tulajdonjogot, hanem ingyenes használati jogot kap. A kormányhivatalok vezetői október 31-ig az önkormányzatokkal megállapodást fognak kötni a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselőkről, az ingyenes használatba vett ingatlan és ingó eszközökről. A polgármesteri hivatalban jelenleg államigazgatási feladatot ellátó köztisztviselők jogviszonya a járási hivatal keretében kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

A törvény rendelkezik a járási hivatalvezető jogállásáról is, melynek értelmében a járási hivatalvezető felsőfokú képesítéssel és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal kell, hogy rendelkezzék. A közigazgatási gyakorlatba beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is.

A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme, amelyről 2011 őszén határozott a Kormány. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt széles körű egyeztetés és konzultáció- sorozat előzte meg. A törvényjavaslat eredetileg februárban került volna az Országgyűlés elé, de a KIM úgy ítélte meg, hogy további egyeztetésre van szükség, így széleskörű konzultáció-sorozat indult.

Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár részvételével több önkormányzati fórumon hallgatták meg és vitatták meg a megújuló önkormányzati és járási rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megkeresésére mind a 19 megyében, több hónapon át polgármesterekkel és jegyzőkkel egyeztettek, de részt vettek a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint külön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának az ülésén, minden önkormányzati érdekszövetség jelenlétében tárgyaltak a járási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatról.”

Forrás:
Jövőre már a járásokban és egyablakos ügyintézéssel várják az ügyfeleket, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. június 4.

Kesztyűs kézzel bánna a kormány a magyar torrentezőkkel

„Az új büntető törvénykönyv tervezete szerint nem büntethető az, aki nem üzletszerűen használja a fájlmegosztó szolgáltatásokat. A filmeket, zenéket és szoftvereket nagy tételben megosztókat ugyanakkor továbbra is börtön fenyegetné. A határ félmilliós kárnál van meghúzva.

A Parlament honlapján is publikált T/6958. számú törvényjavaslat (megnyitás PDF-ben) a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célozza, és elfogadása esetén megváltoztatja az internetes fájlmegosztó szolgáltatások, így többek közt a Bittorrent-alapú letöltőoldalak használóinak jogi megítélését. A módosítás nem legalizálná, hanem dekriminalizálná a zenék, filmek és szoftverek nem kereskedelmi célú internetes megosztását. Ez azt jelenti, hogy a fájlmegosztó szolgáltatások nem üzletszerű használata a jövőben nem minősülne bűncselekménynek. Bár a nagyüzemben, vagy haszonszerzés céljából jogsértő tartalmakat terjesztőket a jövőben is komolyan büntetnék itthon, jogvédők szerint a módosításnak csupán a szándéka jó, a megvalósítása egyáltalán nem tökéletes.

Nem legalizálják a torrentezést
A törvényjavaslat indoklásában olvasható megfogalmazás szerint a peer-to-peer technológiát használó megoldások – amilyen például a Bittorrent – használata során a fájlok letöltésével egyidejűleg szükségszerűen a tartalmak másoknak való hozzáférhetővé tétele is bekövetkezik. Bár ez a törvényjavaslat értelmében a filmek, zenék vagy szoftverek internetes megosztása továbbra is jogsértő tevékenység maradna, ilyen tevékenységért senkit sem lehetne büntetőjogilag felelősségre vonni, azaz például börtönbüntetésre ítélni.

Mindez azonban egyáltalán nem jelentené a torrentezés legalizálását, csupán dekriminalizálja azt – magyarázta az [origo]-nak dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szerzői jogvédő szervezet kommunikációs vezetője. Tóth elmondta, hogy egy film vagy zeneszám saját célra való letöltése jelenleg sem jogsértő – és a jövőben sem lesz az -, viszont a tartalmak mások számára interneten való hozzáférhetővé tétele – tehát terjesztése – jelenleg is törvénybe ütköző tevékenység. Szoftverek esetén a letöltés és a terjesztés egyaránt illegális.

A Btk. módosítása után a tartalmak megosztása – ami például a Bittorrent használata során automatikusan megvalósul – továbbra is jogsértő marad, de büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni az ezt elkövetőket. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a jogtulajdonosok ne indítsanak ellenük polgárjogi pert, amelynek keretében a kiesett bevételek megfizetésére kötelezhetik őket.

Félmillió forint értékű warezért már lesújtanának
A javaslatban leírtak alapján a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, a tervezett Btk.-módosítás után is szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak – tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel.

Csak egy gesztusértékű lépés
Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hazai internetes letöltéseket is vizsgáló médiakutatója szerint a Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagy halnak számító terjesztőket célba venniük.

Bodó ugyan pozitívumnak tartja, hogy a tervezett Btk.-ban külön kimondják, hogy a torrentezés alapvetően nem bűncselekmény, azt azonban furcsállja, hogy például az egyre inkább zsákutcának tekintett másolásvédelmi megoldások kijátszását továbbra sem engednék semmilyen formában.

A szándék jó, a megvalósítás nem
Az Artisjus alapvetően egyetért a Btk. módosításának szándékával, mivel a jogvédő szervezet szerint sem szabad büntetőjogi harcot folytatni kultúrafogyasztók ellen – mondta az [origo]-nak Tóth Péter Benjamin. A jogvédő szervezet szerint azonban a törvényjavaslatban komoly hibák is vannak, ami Tóth szerint annak eredménye, hogy megalkotói egyáltalán nem konzultáltak annak megalkotásakor a hazai szakmai szervezetekkel. Az Artisjus szerint a javaslatban foglaltak a fájlcserélő hálózatoknál jóval szélesebb körre terjednek ki, ami megnehezíti majd például a hamis szoftverek terjesztőinek, de akár az illegális kábeltévék működtetőinek felelősségre vonását is. Az Artisjus kommunikációs vezetője szerint a tervezetben homályos fogalmakat használnak, ami a jövőben ez alapján eljáró bíróságok számára bizonytalan helyzetet eredményezhet.”

Forrás:
Kesztyűs kézzel bánna a kormány a magyar torrentezőkkel, Straub Ádám, [origo], 2012. június 6.

A Kúria elnöke a közigazgatási bíróságokról

„A Kúria elnöke szerint a jövő január 1-jétől működő közigazgatási bíróságokra kellene helyezni a költségvetési és az európai uniós támogatások odaítélésével kapcsolatos szerződések jogvitáit.

E tekintetben teljes káosz mutatkozik a jogrendszerben – indokolta javaslatát Darák Péter egy csütörtöki budapesti adóügyi konferencián tartott előadásában.

Szerinte a jelenlegi gyakorlat szerint az ilyen szerződések egyik részét polgári bíróságok vizsgálják, magánjogi szemlélettel elemezve például azt, nincs-e valamilyen ok, amiért a szerződések érvénytelenek lennének, a szerződések másik részét pedig közigazgatási bírák vizsgálják felül. A jogorvoslatnak ez a kettőssége nem tartható fenn – tette hozzá.

A Kúria elnöke a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete által szervezett VI. nemzetközi adókonferencián tartott előadásában egyebek mellett a 2013. január 1-jétől működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok várható működéséről, az új szervezeti keretekről beszélt.

Darák Péter azt mondta, egyelőre várat magára a hatásköri és eljárási kérdések rendezése, mert a törvényi szabályozásuk még nem történt meg, és egyelőre nem világos, hogy ez a feladat kire vár, a jogalkotóra, az igazságügyi kormányzatra, a bíróságokra vagy a Kúriára. Véleménye szerint a törvényjavaslat kidolgozásában minden „kompetens és érdekelt” személynek részt kell vennie.

Álláspontja szerint a közigazgatási bíráskodás kialakításánál nem szabad rövid távú megoldásokat elfogadni, hanem stratégiai célokat kell meghatározni, akkor is, ha ez bírókat, bíróságokat rövid távon esetleg kellemetlenül érint. Ezeket az intézkedéseket vállalni kell annak érdekében, hogy huszonkét év után végre nyugvópontra kerüljön a pénzügyi bíráskodás kérdése – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon azonos típusú ügyek intézésére bírói csoportokat lehet majd kialakítani. Ez lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon nem keverednek majd az alapvetően magánjogi munkaügyi perek a klasszikus határozati felülvizsgálatot végző közigazgatási perekkel, beleértve a pénzügyi pereket is – mondta.

A Kúria elnöke szerint foglalkozni kell azzal, hogy a változások beilleszthetők-e a jelenlegi polgári perrendtartás rendszerébe vagy sem. Eldöntendő az is, hogy ha önálló közigazgatási perrendtartás lesz, az hogyan viszonyuljon a polgári perrendtartáshoz – tette hozzá.

Darák Péter arra is kitért, hogy a Kúriára nehezedő ítélkezési teher várhatóan jelentősen csökken a jövőben, mert az igazságügyi tárca kidolgozta azt az eljárásjogi módosító javaslatot, amely szerint az úgynevezett „bagatell” perekkel – a jelenlegi elképzelés szerint egymillió forintos értékhatárig – már „nem lehet elmenni” a Kúriára.”

Forrás:
HVG.hu/MTI, 2012. június 7.

A csúcsminisztériumok létrehozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket

„…A csúcsminisztériumok létrehozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket
A miniszterelnök-helyettes beszélt a kormányzati szerkezet átalakításáról, amelyet sikeresnek tart, a csúcsminisztériumok létrehozása szerinte beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. „A minisztériumi szerkezet egy eszköz, amellyel a kormányzati politikát végre kell hajtani, vagy végre lehet hajtani, és minél inkább alkalmazkodik a kormányzati politika prioritásaihoz, célkitűzéseihez, annál jobb eszköz” – mondta a politikus.

Navracsics Tibor hozzátette, 2010-ben az új kormányzati szerkezet tervezésekor az egyik cél az volt, hogy lehetőleg minél kevesebb tárca legyen, a másik, hogy az ágazati lobbik ne szabdalják szét a kormányzati politikát, mint ahogy az korábban nagyon sokszor megtörtént. A politikus szerint azonban az ágazati lobbik ettől még megmaradnak, a cél nem a megszüntetésük, hanem a „becsatornázásuk”.

A kormányzati szerkezet kialakításakor a harmadik fontos prioritás pedig az volt, hogy jól kitapintható irányok, hangsúlyok legyenek a kormányzati politikában, így a kormányzati szerkezet is illeszkedik a gazdaságpolitika elsődlegességéhez, illetve az államreform kiemelt jelentőségéhez. Utóbbi területek önálló minisztériumokat kaptak, illetve olyan integrációs gócpontokká váltak, amelyek köré az egyes területeket föl lehetett fűzni – tette hozzá Navracsics Tibor.

A közelmúltban végrehajtott változtatásokról a kormányfő-helyettes azt mondta, azok nyomán a Miniszterelnökség a képviselők és a miniszterelnök, illetve a kormányzat politikai döntéshozatali központja közötti koordinációban lesz erősebb. A Miniszterelnökség hatáskörei csak minimális mértékben változnak, például azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) átkerül hozzá irányítására. Politikai értelemben azonban erősebbé válik a Miniszterelnökség, Orbán Viktor kormányfő részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a választások közeledtével a hivatal politikai célmeghatározó szerepe erősebbé váljon – tette hozzá Navracsics Tibor…”

Forrás:
A csúcsminisztériumok létrehozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. június 6.

Szabó Erika: országosan 300 kormányablak jön létre

„A járási szervezetben összesen 300 kormányablak jön létre a jövő év végéig – mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára pénteken Tatán.
Az államtitkár – a Magyary Zoltán-emlékkonferencián, ahol a közigazgatás korszerűsítéséről és a járások funkciójáról tartott előadást – hangsúlyozta: a kormányablakok javítják az állam és a polgárok kapcsolatát.

Minden településen, amely járási székhely lesz és minden településen, ahol most okmányiroda működik, lesz kormányablak – ismertette. Elmondta: az okmányirodák a kormányablakká fejlesztéssel minden államigazgatási hatósági ügyben illetékesek lesznek és az egyablakos ügyintézéssel nagymértékben javul az ügyfelek kiszolgálása.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a járási rendszer kialakításával a jegyzőknél csak azok a feladatkörök maradnak, amelyek helyismeretet igényelnek. Példaként az adóigazgatást, az anyakönyvi szolgáltatást, illetve az építésügyet említette.

A kialakítandó járások a harminc évvel ezelőttiektől abban különböznek, hogy ezek nem közigazgatási egységek, hanem az állam legkisebb államigazgatási területi egységei – fejtette ki Szabó Erika, hozzátéve: önkormányzati szint nem épül rájuk, „működésükben választott testület nem jelenik meg”.

Az átalakítás célja – mutatott rá az államtitkár -, hogy az állam igazgatási feladatait „a saját rendszerén keresztül lássa el”.

Az egyablakos ügyintézés előnyeit nyújtó kormányablakok két műszakban, reggel nyolctól este nyolcig fogadják a hozzájuk forduló állampolgárokat – tájékoztatott.”

Forrás:
Szabó Erika: országosan 300 kormányablak jön létre, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. június 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Harmonizálni igyekszik az EU az elektronikus aláírások rendszerét

„Az Európai Bizottság az európai határokon átnyúló elektronikus műveleteket lehetővé tévő és e műveletek biztonságát növelő új szabályok bevezetésére tett javaslatot. A javasolt rendelet segítségével mind a magánszemélyek, mind az üzleti vállalkozások – saját nemzeti elektronikus személyazonosító rendszereiken keresztül – hozzáférést kapnak az EU más országainak közszolgáltatásaihoz, feltéve, hogy az adott ország rendelkezik ilyen rendszerrel. A határokon átnyúló online szolgáltatások működésének, valamint azok hagyományos, papír alapú eljárásokéval megegyező jogi erejének biztosításával a rendelet megteremti továbbá az elektronikus aláírások és a kapcsolódó bizalmas digitális szolgáltatások egységes piacát, ez pedig az e-közbeszerzéstől várt jelentős potenciális megtakarítások felé vezető út kulcsfontosságú állomása.

A javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a meglévő nemzeti személyazonosító rendszereket, valamint a nemzeti személyazonosító rendszerrel nem rendelkező tagállamok elvárásait. Az állampolgáraiknak már elektronikus személyazonosító kártyát biztosító országok maguk dönthetik el, hogy csatlakoznak-e az európai rendszerhez. Amennyiben egy tagállam bejelenti az egész Európára kiterjedő rendszerhez való csatlakozási szándékát, az elektronikus személyazonosító rendszeren keresztül köteles ugyanazokat a közszolgáltatásokat elérhetővé tenni, mint amelyekre saját állampolgárai jogosultak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Mindenki, legyen az magánszemély vagy üzleti vállalkozás, képes kell legyen egyes műveleteket valóban akadálytalanul végezni a határok nélküli egységes digitális piacon belül, hiszen ez a szabadság az internet által kínált egyik legfontosabb érték. A jogbiztonság és a bizalom is különös jelentőséggel bír, ezért egy sokkal átfogóbb rendeletre van szükség az elektronikus hitelesítési és személyazonosító rendszerek tekintetében.”

„A javaslatnak köszönhetően mindenki a lehető legjobban ki tudja használni elektronikus személyazonosító kártyáját, amennyiben természetesen rendelkezik ilyennel. Az egyes nemzeti elektronikus kártyák kölcsönös elismerésével, valamint a bizalmi szolgáltatásokra és az elektronikus hitelesítési rendszerekre vonatkozó közös előírások rögzítésével meg tudjuk előzni, hogy az országhatárok akadályt képezzenek az internet és az online közszolgáltatások számára, és így megkönnyíthetjük üzleti vállalkozások millióinak és még ennél is több embertársunknak az életét.”

A rendeletjavaslat nem fogja:
* nemzeti személyazonosító kártyák vagy elektronikus személyazonosító kártyák, illetve más elektronikus személyazonosító megoldások bevezetésére kötelezni az uniós tagállamokat, valamint ezek beszerzését megkövetelni az állampolgároktól,
* európai szintű elektronikus személyazonosító kártyát vagy bármilyen más európai adatbázist bevezetni,
* személyes információk harmadik felekkel történő megosztását lehetővé tenni vagy előírni.

A több szempontból előnyös új szabályozás főbb kedvezményezettjei többek között:
* A diákok, akik jelentkezésüket online módon is beadhatják a külföldi egyetemekre anélkül, hogy a beiratkozás lebonyolításához személyesen meg kellene jelenniük.
* Azok az állampolgárok, akik egy másik uniós tagállamba terveznek költözni vagy ott házasságot kötni, illetve több országban is adóbevallást nyújtanak be.
* A külföldön orvosi kezelésre szorulók, akik biztonságosan megtekinthetik digitális orvosi adatlapjukat vagy engedélyezhetik a kezelést végző orvos számára az egészségügyi adataikhoz való hozzáférést.
* A vállalatok, amelyek online módon bármely uniós tagállamban indulhatnak a közbeszerzési pályázatokon. Az ajánlattétel kinyomtatása és több példányban történő postai feladása helyett ajánlataikat elektronikusan hitelesíthetik és időbélyeggel láthatják el.
* Azok, akik egy másik uniós országban terveznek üzleti tevékenységet folytatni, vállalkozásukat egyszerűen, az interneten keresztül is beindíthatják, valamint lehetőségük nyílhat éves jelentéseiket is így benyújtani.
* A tagállamok kormányai, amelyek adminisztratív terheik csökkentésével és a hatékonyság növelésével egyrészt minőségibb szolgáltatást biztosíthatnak az állampolgárok számára, másrészt megtakaríthatják az adófizetők pénzének egy részét.

Előzmények
A rendelet mindkét eleme – az elektronikus személyazonosító és az elektronikus hitelesítési rendszerek – olyan kiszámítható szabályozási környezetet fog teremteni, amely biztonságos és zavartalan elektronikus összeköttetést biztosít az üzleti vállalkozások, az állampolgárok és a közigazgatási szervek között. Ennek köszönhetően nőni fog mind a köz- és magánszféra online szolgáltatásainak, mind pedig az Unión belüli elektronikus üzletvitelnek és elektronikus kereskedelemnek a hatékonysága.

Az elektronikus aláírással kapcsolatos stratégia, amely az elektronikus aláírásra vonatkozó jelenlegi irányelvre (1999/93/EK irányelv) épít, a különböző európai eljárások bizonyos fokú harmonizációját eredményezte. Annak ellenére, hogy valamennyi uniós tagállam rendelkezik az elektronikus hitelesítési rendszerek szabályozására szolgáló jogi kerettel, ezek eltérő jellege a gyakorlatban ellehetetleníti a határokon átnyúló elektronikus műveletek végzését. Ugyanezt lehet elmondani az olyan bizalmas szolgáltatásokkal kapcsolatban is, mint például az időbélyegek és az elektronikus bélyegzők használata, vagy a weboldalak hitelesítése, amelyek területén még nem megoldott az átjárhatóság kérdése. Az új rendelet ezért e szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályok és eljárások bevezetését javasolja.

Az elektronikus személyazonosító rendszerekkel kapcsolatban a rendelet a kölcsönös elismerés és elfogadás elve alapján teremt jogbiztonságot, amelynek megfelelően a tagállamok elfogadják a Bizottságnak hivatalosan bejelentett különböző nemzeti elektronikus személyazonosító kártyákat. Bár nincs előírva a tagállamok számára, hogy nyilvántartásba kell venniük az adott országban kiadott elektronikus kártyákat, a Bizottság reményei szerint erre sor fog kerülni.

A Bizottság és az uniós tagállamok a 17 országot magába tömörítő STORK projekten keresztül bebizonyították, hogy igenis működőképes az elektronikus személyazonosítás határokon átnyúló kölcsönös elismerése.

A mai napon ismertetett rendelettervezet az utolsó annak a 12 kulcsfontosságú intézkedésnek a sorában, amelyekre az egységes piaci intézkedéscsomag keretében született javaslat (lásd: IP/11/469). Ezek a javaslatok megjelennek a 2011–2015 közötti időszakra szóló e-kormányzati cselekvési tervben (lásd: IP/10/1718), a stabilitás és növekedés menetrendjében (lásd: IP/11/1180), valamint az európai digitális menetrendben (lásd: IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200) is.

Hasznos linkek
MEMO/12/403 Elektronikus személyazonosítás, aláírások és bizalmas szolgáltatások: kérdések és válaszok

A rendelettervezet megtekinthető:
Draft Regulation…”

Forrás:
Európai digitális menetrend: új rendelet a határokon átnyúló elektronikus aláírások használatának előmozdítása és az elektronikus személyazonosítás digitális egységes piacon belüli minél teljesebb kiaknázása érdekében, Európai Bizottság, 2012. június 4.

Miniszteri biztos segíti az elektronikus fizetési rendszerek bevezetését a közlekedésben

„Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Szőke Pál személyében miniszteri biztost nevezett ki a nemzeti mobil fizetési rendszer, valamint a magyar elektronikus jegy- és bérletplatform létrehozásával kapcsolatos feladatok teljesítésének összehangolására.

A műszaki-gazdasági végzettségű Szőke Pál számos távközlési projekttársaság alapítója és résztvevője volt, 2002 óta foglalkozik mobilfizetési rendszerek fejlesztésével. Tanácsadóként támogatta több vállalatirányítási, logisztikai és tömegközlekedési rendszer bevezetését. Külföldi mobilfizetési projektekben és a nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló törvény szakmai előkészítésén is dolgozott.

A Nemzeti Mobil Fizetési Rendszer elsősorban a mobiltelefonos fizetési technológiát alkalmazó egységes állami platformként működik majd. A felhasználók az induláskor egyes közlekedési és parkolási közszolgáltatások díját egyenlíthetik ki általa elektronikus úton. A rendszer a későbbiekben más állami és önkormányzati szolgáltatások fizetésére is alkalmassá tehető. Az igénybe vevők számára gyors, kényelmes, költség- és készpénzkímélő megoldás gátat szab a feketegazdaságnak, a visszaéléseknek is.

A modern kártyakommunikációs keretrendszeren alapuló Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform teljes körűen átjárható jegy- és bérletvásárlási lehetőséget biztosít majd a közösségi közlekedésben. Bevezetése a bevételek növekedését és a működési hatékonyság javulását eredményezi a közlekedési szolgáltatóknál.

A megbízatás 2012. június 9-étől hat hónapra szól. A miniszteri biztos feladatait díjazás nélkül látja el. Az elért eredményekről havonta jelentésben számol be a nemzeti fejlesztési miniszternek.”

Forrás:
Miniszteri biztos segíti az elektronikus fizetési rendszerek bevezetését a közlekedésben, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012. június 9.

Az Információs Társadalom Parlamentje – 2012

„…Az Információs Társadalom Parlamentje megszervezésének az a célja, hogy évente egyszer összejöjjenek az információs társadalom meghatározó döntéshozói, szakmai véleményformálók, illetve felhasználók. Az különbözteti meg egy üzleti konferenciától, hogy több a civil résztvevő, akik nemcsak az infokommunikációs szakmából érkeznek, hanem olyan területeket is képviselnek, mint a kultúra, a család, a kisebbségi szervezetek vagy a határon túli magyarok – hangsúlyozza Soltész Attila, az esemény ötletgazdájaként számon tartott Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke.

Célok és remények
Az idén másodjára lezajló parlamentáris fórum azt szeretné elérni, hogy minél több információ cseréljen gazdát. Ám ezeket az információkat nemcsak az előadások meghallgatásával lehet beszerezni, hanem a plenáris ülésen is, amikor kérdéseket lehet intézni a legmagasabb szintű kormányzati döntéshozókhoz. Szóba lehet hozni mindent, amit például a civilek kifogásolnak az egyes infokommunikációs projektek, programok kivitelezésében, a jogalkotásban, az ágazati végrehajtásban.

A parlament hangulatát idén vélhetően a várakozás, de némi kiábrándultság is jellemzi majd, ami nem véletlen, hiszen az államigazgatási piac csaknem a felére szűkült az elmúlt év gazdasági viszontagságai közepette. Az is frusztrálja az ágazatot és a civileket, hogy a pályázatok kiírása, elbírálása, finanszírozása rendkívül lassan halad, s mindezt felesleges bürokratikus eljárások még tovább súlyosbítják. A civilek – és persze a szakma is – azért bíznak benne, hogy a felek közti kommunikáció a szembenállásból együttműködést fog kovácsolni.

Fény azért látszik az alagút végén, hiszen a kormány most adta ki például a közigazgatási eljárási törvény (ket) végrehajtási rendeleteit, ami végre-valahára beindíthatja az elektronikus közigazgatási projekteket. Az e-egészségügyben is folynak az előkészületek, s az pedig kifejezetten örvendetes, hogy a kormányzati informatikában erőteljes költségcsökkenéssel járó konszolidáció gyakorlatilag már a vége felé közeledik. Kevésbé jó hír, hogy a digitális írástudatlanság felszámolásában még nem indultak el a kezdeményezések, pedig itt nagyok voltak a vállalások (egymillió digitálisan írástudatlan bevonása négy év alatt).

Soltész Attila továbbá úgy véli, hogy a tavalyi parlament eredményeként nemcsak a vállalati és a civil szektor kapcsolata erősödött a közigazgatással, hanem a szervek egymás közötti kapcsolata is javult.

Arccal az e-közigazgatás felé
A tavalyi „infotárs parlament” óta eltelt egy év értékeléséből nem maradtak ki az illetékes kormányzati döntéshozók sem. Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára szerint az elmúlt időszak jelentős fejleménye volt, hogy tavaly év végén a magyar törvényhozás módosította a ket-et, illetve idén áprilisban megjelentek a törvény végrehajtási rendeletei. A módosítás hatályon kívül helyezett több olyan szabályozást, amelyek gátolták a nyitást, illetve amelyeket ma már meghaladt a technológiai fejlődés, különösen az online ügyintézés terén.

Lesznek olyan, kötelező elektronikus szolgáltatások, amelyek a közigazgatási eljárásokat támogatják. Ezek később kiterjeszthetők a tipikusan nem közigazgatási hatóságnak számító szervezetekre is (bíróságra, igazságszolgáltatásra, oktatásra stb.). Ilyen például az elektronikus aláírás, amely eddig azért nem terjedt (Európa más országaiban sem), mert drága volt és bonyolult. A ket módosítása viszont bevezette a minősített tanúsítvány alapú, fokozott biztonságú aláírás fogalmát, ami már önmagában is olcsóbbá tenné a folyamatot.

Frissítik a már meglévő megoldásokat is. Eddig például az űrlapokat nyomtatványkitöltővel kellett kitölteni, s csak egy elektronikus csatornán (az Ügyfélkapun) keresztül lehetett elküldeni. Most az állampolgár szabadon eldöntheti, hogy melyik csatornát használja ügyintézésre: a postait, a webeset, illetve a mobilost. A polgár megválaszthatja azt is, hogy milyen módon azonosítsa őt a hatóság, s ezt egy rendelkezés-nyilvántartó adatbázis tartja majd számon. Lehetőség lesz mobiltelefon vagy akár kártya alapú azonosításra. Ahhoz azonban, hogy ez működjön, létre kell hozni az úgynevezett összerendelési nyilvántartást, amely feloldja az eddig az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének gátját jelentő ellentmondásos helyzetet, és egyszerre biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét, valamint a nyilvántartások közötti jogszerű adatkapcsolatok egyszerű kialakíthatóságát.

A kötelező állami szolgáltatásokat alapvetően három nagy állami szervezetnek kell felállítania, ezek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Magyar Posta. Bevezetik a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (szeüsz) fogalmát is, amely az informatikai rendszerekről (központi rendszerről, űrlapkitöltő programról stb.) a jól használható szolgáltatásra helyezi át a hangsúlyt, és ennek rendeli alá az informatikai rendszerek kialakítását és működtetését.

Konszolidált körülmények között
A közigazgatás fent vázolt gazdaságosabb és rugalmasabb működését teszi lehetővé a kormányzati informatika infrastruktúrájának konszolidálása, amit főként az infrastruktúra széttagoltsága és a szervezetrendszer párhuzamosságai indokoltak – mondja Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára. A konszolidációban máris kézzel fogható sikereket ért el a szaktárca. Ezek közül kiemelendő, hogy a közigazgatási és a Közháló keretében biztosított egyéb közösségi végpontok fenntartási költségeit több mint egymilliárd forinttal sikerült csökkenteni.

A Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt keretében elindult a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton az integrált hang- és adatszolgáltatás. Ennek jóvoltából az állam hivatalosan idén január elsejétől biztosítja a kormányzati szervek és háttérintézményeik infokommunikációs ellátását. Annak köszönhetően, hogy a korábban az egyetlen piaci szolgáltató által működtetett Kormányzati Gerinchálózat helyett állami tulajdonú infrastruktúrára épülő hálózat szolgálja ki az igényeket, jelentős megtakarítást ért el a kormány. Vályi-Nagy Vilmos szerint 20 százalékkal évi mintegy kétmilliárd forinttal sikerült csökkenteni az érintett intézményi kör – körülbelül 100–120 intézmény – hálózati kiadásait.

Ami a kormányzati informatika koordinációját illeti, fontos és sikerrel végrehajtott feladat volt az együttműködés kialakítása az informatikai ágazatban hatáskörrel, jogosítvánnyal rendelkező szervezetek és intézmények között. Ennek eredményeképpen immár jobban, gyorsabban és hatékonyabban lehet képviselni az ágazat érdekeit, kezelni a napi problémákat, illetve stratégiai megoldásokat találni és ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket megvalósítani. A koordináció másik fontos területe az intézményfelügyeleti tevékenység. Az érintett intézményi körrel jó együttműködést sikerült kialakítani a beszerzések, az informatikai üzemeltetés és a projektek kivitelezése terén. Kiépült egy olyan monitoringrendszer is, amely a KIM, az NHIT és az NFM együttműködésével támogatást nyújt az intézményeknek.

Operatív programok
A kormány már két éve dolgozik az úgynevezett Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásán, amelynek része a Magyary Zoltán nevét viselő közigazgatás-fejlesztési program. Ennek az egyik fő forrása az Államreform operatív program (ÁROP) és az Elektronikus közigazgatási operatív program (EKOP). „Az államreformhoz tartozik minden, ami a szervezet- és személyzeti fejlesztéssel kapcsolatos, az e-közigazgatás keretében pedig a modern közigazgatástól elválaszthatatlan digitalizálás, elektronizálás, azonosítás, adatbázis-fejlesztés és adott esetben hardvervásárlás valósul meg” – vázolja fel az alapvető különbséget a két operatív program között Gál András Levente, a KIM kormánybiztosa. A két program között szoros az együttműködés, sok projektet párhuzamosan, két forrásból finanszíroznak. Így történik például a járási rendszer kialakításánál, ahol a kormányhivatalok szervezetfejlesztése, illetve személyzeti továbbképzésének finanszírozása az ÁROP-ból, a kormányablakok kialakítása pedig az EKOP-ból történik.

A Magyary Zoltán programban négy fő fejlesztési területet határoztak meg: szervezet, feladat, eljárás, személyzet. A szervezetfejlesztés keretében például az állami szervezetek száma a felére csökkent. A feladatkataszter létrejötte mind az ÁROP-nak, mind az EKOP-nak köszönhető. Az eljárások digitalizálásában – az elektronikus azonosításban, az időbélyegző bevezetésében, illetve az ügyintézés internetre helyezésében – az EKOP játszik nagyobb szerepet. A személyzeti területen a képzés, valamint a nagy nyilvántartások kialakítása – például a 73 ezer kormánytisztviselő adatainak közös adatbázisba rendezése – dominál az ÁROP és az EKOP égisze alatt.

A kormány fontos célja a projektek lefutásának felpörgetése. Ennek érdekében a kormány még tavaly novemberben elfogadott egy gyorsító csomagot, amely például az akciótervek nevesítése és a támogatási szerződések megkötése közötti, eredetileg 300 napot levitte 90-re. Egyszerűsödött a szerződéskötés is a döntés-előkészítő bizottság, a program-előkészítő munkacsoport és egyéb fórumok munkája során.

Lényeges momentum ebben a folyamatban, hogy lassan véget ér az Európai Unió 2007–2013-as pénzügyi ciklusa, s az érintett tárcáknál felállított munkacsoportokban már megkezdődött a 2014–2020-as periódus tervezése. Most fog eldőlni az, hogy Magyarország mekkora EU-forrásokhoz jut majd a következő hét évben, beleértve az informatikai ágazatot is. Konkrét javaslatok az év második felében kerülnek az Európai Bizottság asztalára, s remélhetőleg az informatikai szektor nem fog rosszul járni, sőt talán még növelhetők is lesznek a keretszámai.
Klasszikus probléma ugyanakkor az információtechnológiai ágazatban, hogy a projektek, legyenek azok intézményi vagy ágazati szintűek, lassan, nehézkesen indulnak el, végrehajtásuk pedig sok esetben csúszik a folyamatos változtatások miatt. Ezért a tavalyi év egyik feladata olyan, hármas eszközrendszer létrehozása volt, amelynek segítségével az intézményi kör hatékonyabban, pontosabban tervez, illetve hajt végre informatikai projekteket határidőre.

E tendenciák a június 14–15-ei rendezvényen is folytatódhatnak, újabb lökést kaphat az információs társadalom fejlődése.”

Forrás:
Parlamentáris infokommunikáció, Mártonffy Attila, IT Business, 2012. június 5.
A rendezvény webhelye

Informatika, távközlés, technika

Júliustól nincs garancia a mobilnetre

„Egy július elsejétől hatályba lépő rendelet miatt megváltozik a mobilnet-szolgáltatásokra vonatkozó minőségi célérték-rendszer. A mobilszolgáltatók válaszul ettől az időponttól kezdődően nem garantálják a minimális sebesség-célértékeket a lefedettségi területeken.

Július elsejétől nincs semmi garancia arra, hogy akár egy bitnyi adatot ki tud préselni az ügyfél a mobilszolgáltatójától vásárolt mobilnet-előfizetése segítségével a hálózatból, hiába tartózkodik olyan helyen, ahol egyébként tökéletes a lefedettség. A mobilszolgáltatók egy jövő hónaptól életbe lépő NMHH-rendelet miatt gyakorlatilag eltörölték a szolgáltatás sávszélességére vonatkozó garantált minőségi célértékeket.

Technológiai-jogi abszurdum
A hírközlési hatóság elnökének egyik tavaly év végi rendelete idén július 1-től megváltoztatja az úgynevezett garantált letöltési sebesség és garantált feltöltési sebesség definícióját és képzését. Ezek azok a célértékek, melyeket többek közt a reklámokban is fel kell tüntetniük a szolgáltatóknak annak érdekében, hogy az ügyfelek felé irányuló tájékoztatási kötelezettségeiknek eleget tegyenek, és jelezzék, hogy a reklámozott értékekhez képest esetenként jóval kisebb valós sebességet lehet elérni a mobil szélessávú technológiával.

A módosítás előtt érvényben lévő szabályozás szerint az adott lefedettségi területen csak az esetek 80 százalékában voltak kötelesek a szolgáltatók garantálni a sávszélességet, többek közt a mobilhálózat sajátosságaiból és külső befolyásolhatósági tényezőiből eredően. Az új rendelet ez utóbbi faktorral nem számol, vagyis a mobilszolgáltatókra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mint a vezetékes szolgáltatókra, azaz a teljes szolgáltatási területen az esetek száz százalékában meg kell felelniük az ÁSZF-ben meghatározott garantált értékeknek.

Nincs kötbér és szerződésbontás
A Telenor és a Vodafone válaszul a július 1-től hatályos szerződési feltételeit úgy módosította, hogy mind GPRS, mind a 3G/HSxPA szolgáltatások esetében 0 Mbps letöltési és ugyanennyi feltöltési sávszélességet garantálnak ügyfeleiknek. Bár a minőségi kifogásokat ezután is kivizsgálják a szolgáltatók, az új ÁSZF-ek értelmében nem kötelezhetők kötbér fizetésére abban az esetben, ha nem érik el a vállalt értékeket, illetve az ügyfél nem is bonthatja fel a szerződést arra hivatkozva, hogy nem működik megfelelően a szolgáltatás, hiszen a sebesség minden esetben megfelel a garantált értéknek.

A jogi kényszerhelyzet szülte abszurd állapotot a T-Mobile úgy próbálja kezelni, hogy az ÁSZF-ben kiköti, csak akkor biztosítja az értékeket, ha nem áll fenn a szolgáltató érdekkörén kívüli, a szolgáltatás minőségét befolyásoló tényező. A T-Mobile-nál ilyen tényező például ha valaki vasbeton épületben tartózkodik, de az is, ha a cellában „szokatlanul magas” a forgalom – ezeket a szempontokat azonban az NMHH egy esetleges vizsgálat során szigorúan a határozat értelmében figyelmen kívül fogja hagyni.

Az operátorok ettől függetlenül a legtöbbször várhatóan eztán is meggyőzhetők lesznek arról, hogy méltányossági alapon kárpótolják azokat az ügyfeleket, akiknél nem az elvárt szinten működik a szolgáltatás. Emellett néhány esetben pár napos visszavásárlási garanciát is nyújtanak a cégek, igaz ez csak akkor gyógyír, ha valaki egy adott földrajzi helyen használja a mobilnetet (például otthon, vezetékes internet kiváltására). A július 1-jei módosítást követően ugyanakkor hatósági eljárás keretén belül akkor sem marasztalhatók el a mobilszolgáltatók, ha lefedettségi területeiken egyáltalán és tartósan nem képesek internetszolgáltatást nyújtani.”

Forrás:
Júliustól nincs garancia a mobilnetre, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. június 5.

Megváltozott ma az internet, de csak kevesen vették észre

„Egy éve tesztelték először nagyobb erővel, mától pedig már él az IPv6 internetes protokoll. A felhasználók ebből nem sokat vehettek észre, viszont ha nem vezették volna be az újdonságot, az hamar feltűnt volna mindenkinek.

Az Internet Protokoll (IP) az a nyelv, amelyet a számítógépek az interneten való kommunikációhoz használnak. A Google leírásának példája szerint mindez hasonló a telefonszámokhoz, amelyek segítségével egy telefont egy másikhoz kapcsolhatunk. Az IPv6 az Internet Protokoll új verziója, melynek bevezetésére azért volt szükség, mert harminc évvel azután, hogy kiosztották az első internetes címeket, tavaly februárban hivatalosan is elfogytak a leggyakrabban használt IPv4-es, azaz a nyolcvanas évek elején bevezetett internetes protokollok.

Míg az IPv4 mintegy 4 milliárd cím kiadását teszi lehetővé, az új verzióval – a 128-bites címzési rendszernek köszönhetően – nagyságrendekkel több hálózati eszköz kapcsolható az internetre. Az 1994-ben szabványosított IPv6-os protokollal a jelenlegi dinamikus IP-címek helyett akár a világ összes számítógépe kaphat egyedi, állandó IP-címet, és minden internetkapcsolatra képes eszköz is egyedi azonosítóval kommunikálhat egymással…”

Forrás:
Megváltozott ma az internet, de csak kevesen vették észre, HVG.hu, 2012. június 6.

Linuxot is futtat a Microsoft felhője

„Infrastruktúraszolgáltatás Windows és Linux számára
Redmond kezdetben kimondottan platformfelhőként képzelte el az Azure-t, alkalmazásfejlesztőket célozva, azonban a vállalatnak idővel rá kellett döbbennie, hogy talán túlságosan is előreszaladt, a piacon az infrastruktúraszolgáltatások iránt még nagyobb is a kereslet. Utóbbi kisebb szemléletbeli váltást követel meg a felhasználók részéről, főleg ha egyébként is virtualizálták a szervereiket. Ráadásul a felhasználható technológiákat tekintve is kevesebb kötöttséggel jár egy infrastruktúrafelhő, amelyen az ügyfelek változatos szoftverstackeket futtathatnak. A nyilvános felhők által megcélzott ügyfélkör körében pedig nagy népszerűségnek örvendenek a nem-Microsoft technológiák, amelyek számára az Azure nem túl vonzó (igaz, futtathatók PHP, Java Python és Ruby alkalmazások is).

Az egyre szaporodó infrastruktúrafelhők (pl. Amazon, HP, RackSpace) népszerűségét látva végül a Microsoft úgy határozott, az Azure szolgáltatáskínálatát „lefelé” kiterjesztve beindítja a saját IaaS-át, amelyen nem csak a különféle Windows-verziók, hanem Linuxok is támogatottak – egyes szervezetek állítólag az Azure használatának feltételéül szabták meg a Linux támogatását. A tegnapi bejelentés szerint a Windows Server 2008 és 2008 R2 mellett támogatott a Windows Server 2012 RC, a Linux-disztribúciók közül pedig az OpenSUSE 12,1, a SUSE Linux Enterprise Server 11 SP2, a CentOS 6.2 és az Ubuntu Linux 12.04 LTS.
…
A virtuális gépekkel együtt megjelent a virtuális hálózat is.A szolgáltatás lehetőséget az az ügyfelek számára saját hálózati topológia építésére a felhőben, amelyet VPN-en keresztül összekapcsolhatnak a helyi erőforrásaikkal. Az ügyfél teljes ellenőrzést gyakorol saját virtuális hálózata felett, akár IP-címtartományokat rendelhet a virtuális gépekhez vagy saját DNS-t is megadhat. A helyi adatközponttal az összeköttetést IPSEC biztosítja, így egyszerűvé válik akár meglevő alkalmazások migrációja az Azure-re, akár extra kapacitás igénybe vétele például csúcsterhelés esetén. Létrehozhatók olyan hibrid alkalmazások is, amelyek bizonyos komponensei helyben, mások pedig a felhőben futnak.

Weboldalak, webalkalmazások ingyen
A statikus webkiszolgálás klasszikusan nem tartozik a cloudok erősségei közé, a Microsoft azonban a weboldalakat és webalkalmazásokat is szeretné saját felhőjében látni, még akkor is, ha nyílt forrású technológián (WordPress, Joomla!, Drupal, DotNetNuke, Umbraco) alapulnak. Az Azure új szolgáltatása a Web Sites, amely .NET, Node.js és PHP weboldalak otthona lehet, ezekhez SQL Database (korábbi nevén SQL Azure) agy MySQL adatbázis használható, utóbbit a ClearDB biztosítja a Microsoft platformfelhőjében. A vállalat szerint az elkészült weboldalakat ugyanúgy lehet az Azure-re publikálni mint eddig, akár FTP hozzáférés is lehetséges, emellett megvalósították az integrációt a Gittel és a Team Foundation Service-szel, illetve a Microsoft WebMatrixszel.
…
A 2012. júniusi Windows Azure SDK már tartalmazza azokat a fejlesztői eszközöket, amelyek az új szolgáltatásokat használó alkalmazások fejlesztéséhez szükségesek. A frissítés kibővített Java-, PHP- és .NET-támogatást biztosít, és a fejlesztők már a Python nyelvet is használhatják. Az Azure SDK teljes mértékben támogatja a Windows és Mac operációs rendszereken történő fejlesztést is…”

Forrás:
Linuxot is futtat a Microsoft felhője, Bodnár Ádám, Computerworld, 2012. június 8.
Now Available: New Services and Enhancements to Windows Azure, Windows Azure, MSDN blog, 2012. június 7.
Microsoft welcomes Linux to the Azure cloud, Ars Technica, 2012. június

Hangfelismerés javítja az ügyfélszolgálatokat

„A jövőben hatékonyabbá és gyorsabbá válhat a telefonos ügyintézés a mobilszolgáltatók ügyfélszolgálatán, köszönhetően többek közt annak a rendkívül komplex hangbányászati módszernek, melyet a Montana vezetésével fejlesztett több konzorciumi tag (az MTA Nyelvtudományi Intézet, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, THINKTech Kutatási Központ és az AITIA International Informatikai Zrt. kutatói és fejlesztői). A részben EU-s finanszírozásból létrejövő Monspeech születésénél a Vodafone szakembereit is bevonták, a bárki számára hozzáférhető rendszert várhatóan a piros szolgáltató ügyfélszolgálati struktúrájába integrálják majd először.

Mondd és írd
A Monspeech előnye, hogy az ügyfélszolgálatra beérkező beszélgetésekről képes nagy pontosságú leiratokat képezni. Az ezzel a módszerrel elérhető tartalom alapú keresés akár valós időben is segítheti az ügyfélszolgálati munkatárs feladatát, emellett az utólagos elemzésekhez is használható a rendszer. Így például egy ügyfélszolgálat több heti lejegyzett anyagaiból kiszűrhető, hogy vannak-e korosztályokra specializált kérdések, probléma bejelentések, vagy egy adott szolgáltatási csomag, vagy eszközzel kapcsolatosan milyen általános panaszok, észrevételek merülnek fel.

Bár a projekt a Vodafone közreműködésével, a szolgáltató által biztosított pilot körülmények közt jött létre, Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a Monspeech-t nem kizárólag a Vodafone számára fejlesztette a cég, hanem piaci termékként több, a szolgáltatóiparban érdekelt cég számára kívánja értékesíteni. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke a két társaság mai, közös sajtótájékoztatóján nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a Vodafone ügyfélszolgálatába mikor integrálhatják a Montana termékét.

A Vodafone nem az első és egyedüli magyar mobilcég lenne, melynek ügyfélszolgálatán hangbányászati megoldást alkalmaznak a hatékonyabb kiszolgálás és utólagos elemzés érdekében. A Telenor Magyarország tavaly novemberben jelentette be, hogy integrálja a Nextent saját fejlesztésű Voice Miner alkalmazását. Ez a megoldás felismeri, hogy a cég számára fontos kulcsszavak elhangzanak-e a beszélgetésben.

Hangrobbanás
Így adott esetben egy panasz, vagy probléma sokkal gyorsabban azonosítható. Míg a rögzített beszélgetéseket korábban csak szúrópróbaszerűen volt lehetőség visszahallgatni, a Voice Miner automatikusan jelentéseket küld minden telefonbeszélgetésről az előre meghatározott paraméterek alapján az illetékes kollégákhoz. A Telenor később olyan, szintén hanganalízis alapján dolgozó rendszereket is bevezetne, mely feleslegessé teszi a telefonos ügyfélszolgálat nyomógombos kezelését.

Éppen ebbe az irányba tett nemrég lépéseket a Magyar Telekom, mely információink szerint egy hangalapú autentikációs rendszer bevezetésére készül a telefonos ügyfélszolgálaton. Ez a megoldás elsősorban az ügyfélszolgálati bejelentkezést könnyítené meg azzal, hogy az előfizetőknek a hívás során nem lenne muszáj magukat PIN-kóddal azonosítaniuk, mivel a rendszer a hangjuk alapján felismerné őket.”

Forrás:
Hangfelismerés javítja az ügyfélszolgálatokat, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. június 7.

Összeurópai érdek a szupergyors szélessáv

„Magyarország számára fontos, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre fordítandó uniós források minden tagállamban és térségben kiegyensúlyozottan támogassák az infokommunikációs fejlesztéseket, és ezzel hozzájáruljanak az általános európai célok eléréséhez – mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az Európai Unió Távközlési Tanácsának ülésén Luxembourgban.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) létrehozása elősegíti az Európai Digitális Menetrendben kitűzött célok teljesítését, így azt is, hogy 2020-ra biztosított legyen a 30 Mbps sebességű szélessávú hozzáférés mindenki számára, és a háztartásoknak legalább a fele 100 Mbps-nál nagyobb sebességű szélessávú internettel rendelkezzen – fogalmazott Völner Pál. A szupergyors szélessávú hálózatok telepítése különösen a kis- és közepes vállalkozások számára lehet hasznos, és ösztönözni fogja a munkahelyteremtést. A lehető legnagyobb hatás elérése érdekében a jövőben körültekintően kell kiválasztani a támogatásban részesülő projekteket – hangsúlyozta az államtitkár.

A CEF az Európai Bizottság javaslata szerint a közlekedési, energia és infokommunikációs területek számára biztosítana forrásokat, a 2014-2020-as pénzügyi időszakban a tervek szerint összesen 40+10 milliárd eurót. A minden tagállam által igénybe vehető, 40 milliárdos keretből összesen 9,2 milliárd euró juthat az infokommunikációs szektornak.

E forrásokból a transzeurópai szolgáltatásokhoz (így például az elektronikus közbeszerzéshez, a nagy sebességű közigazgatási gerinchálózati összeköttetésekhez, az uniós tagállamok közgyűjteményeinek anyagát bemutató Europeana-projekthez) szükséges infrastruktúrát javító pályázatok kiírására lesz lehetőség. A fejlesztésekkel felszámolhatók lennének a szolgáltatások kiépítését lassító, gátló szűk keresztmetszetek, ezzel hozzájárulhatnának a digitalizált egységes piac megvalósításához is. A digitális szolgáltatási infrastruktúra bővítése és megerősítése jelentősen megkönnyíti majd az európai polgárok mindennapjait – tette hozzá Völner Pál.”

Forrás:
Összeurópai érdek a szupergyors szélessáv, SG.hu, 2012. június 9.

Jön az Oracle publikus felhője

„…Az Oracle felhőjéből igénybe vehető az Oracle Database-en alapuló adatbázis-szolgáltatás, WebLogic-alapú szoftverfuttatási platform, illetve web platform PHP-ban, Rubyban vagy Pythonban készült webalkalmazásokhoz. A vállalat ígér fejlesztői eszközöket közös munkához, mobilos alkalmazások készítéséhez, valamint egy dokumentumalapú csoportmunka-támogató rendszert is. Ahogy az az őszi OpenWorldön is elhangzott, az Oracle a Fusion alkalmazásait is elérhetővé fogja tenni saját felhőjében, hogy az ügyfelek szolgáltatásként vehessék igénybe azokat. A kínált megoldások között lesz ERP, értékesítéstámogatási, HCM (human capital management) és CRM, hangzott el tegnap. Az Oracle indított egy saját vállalati közösségi szolgáltatást is Oracle Social Network néven, amely a SalesForce.com-féle Chatter ellenfele kíván lenni.

Az Oracle több mint 100 különféle alkalmazást kíván elérhetővé tenni saját cloudjában…”

Forrás:
Jön az Oracle publikus felhője, de nem tudni még, mikor, Bodnár Ádám, HWSW.hu, 2012. június 7.

Ingyenes wifi lesz a MÁV vonatain

„A MÁV-START ősztől valamennyi InterCity vonaton és a budapesti elővárosi forgalomban közlekedő vonatok jelentős részén biztosítja a vezeték nélküli internetelérés lehetőségét, a díjmentesen használható wifi szolgáltatást.

A vasúton utazók visszajelzései és statisztikai adatok alapján is megállapítható, hogy folyamatosan növekszik az igény a díjmentes, vezeték nélküli internetelérésre, melyet leginkább azok az utasok hiányolnak, akik a menet közbeni időt is hasznosan, munkavégzéssel, vagy szórakozással szeretnék eltölteni. Mindezek alapján a MÁV-START jelentős fejlesztést végez az InterCity és a budapesti elővárosi forgalomban közlekedő vasúti kocsikon, hogy növelje a wifiszolgáltatásra alkalmas járművek számát. A fedélzeti, wifi szolgáltatás ingyenesen vehető majd igénybe. A bővítésnek köszönhetően évente ötvenmillió utasnak lesz lehetősége ingyen netezni a vonatokon.

A fejlesztés közel 750 járművet érint, eredményeképp valamennyi InterCity kocsiban már ősszel, év végéig pedig a budapesti elővárosi vonatok jelentős részén, elérhető lesz a díjmentes wifi szolgáltatás. A wifi berendezések beépítését házon belül oldja meg a MÁV Csoport: a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. szakemberei végzik el a munkát. Hamarosan elindul a szükséges eszközök felszerelése és ezzel párhuzamban a mobilszolgáltatók közbeszerzési eljárásban történő versenyeztetése.

A MÁV-START tavaly szeptembertől néhány vonatán már biztosítja a díjmentesen vezeték nélküli internetelérés lehetőségét, folyamatosan nő a felhasználók száma és a letöltött adatmennyiség.”

Forrás:
Ingyenes wifi lesz a MÁV vonatain, SG.hu/Napi Online, 2012. június 10.

Vállalati IT-szervezetek a felhős környezetben

„Amikor egy vállalatnál bizonyos informatikai szolgáltatásokat – vagy esetleg a legtöbb eszközt és alkalmazást – a felhőből veszik igénybe, óhatatlanul megváltozik a belső IT-csapat szerepe, feladatköre. Bizonyos feladatok, képességek felértékelődnek, mások elveszítik jelentőségüket, a szervezetnek tehát igazodnia kell az új helyzethez.

A cloud jellegű technológiák alkalmazása esetén az informatikai csapatnak még jobban meg kell értenie az üzleti igényeket, és ezekből kell az informatika prioritásait kialakítani. Alapelvként iránymutató lehet, hogy azok a portfólióelemek, amelyek az üzleti értékteremtő folyamatokat közvetlenül támogatják, és így a vállalat versenyelőnyét eredményezhetik, inkább házon belül oldandók meg. Amíg azok esetében, amelyek inkább háttértámogatást adnak, általában a költséghatékonysági szempontok dominálnak, így ezeket célszerű lehet szolgáltatói rendszerekből beszerezni.
…
Érthető ellenállás
Tavaly a Magyar Posta – kísérleti jelleggel – egyik tesztrendszeréhez egy felhőszolgáltatótól vásárolta meg a platformot (Platform as a Service, PaaS). „A kísérlet csak részben volt sikeres. Ennek fő oka, hogy a vállalaton belüli IT-szervezet még nem értette meg a külső erőforrás igénybevételének jelentőségét, és idegenkedett az újfajta megközelítéstől” – vélekedett Klotz Tamás, a Magyar Posta informatikai igazgatója.

Egy nagyvállalatnál jellemzően két fázison esik át a felhő által „veszélyeztetett” IT-szervezet, amely – nagyvállalatról lévén szó – maga is elég méretes (a Postánál mintegy 500 fős). Az első fázis a tagadás, az ellenállás. Kimutatják, hogy belső erőforrásból ugyanannyiba, sőt esetleg kevesebbe kerül előállítani mindazon szolgáltatásokat, amelyeket a vállalat a felhőből készül megvásárolni. A második fázisban elkezdenek idomulni a változáshoz. Klotz Tamás szerint a Posta, illetve azon belül az IT-szervezet most a második fázisban van. Még nem fogadták el teljesen a felhőt, még kiskapukat keresnek, de megindult a szemléletváltozás.

De miből is adódik az ellenállás? A dolgozók látják, érzik, hogy a klasszikus IT-munkák jó része megszűnik. Teljes egészében, de legalábbis részben nem lesz szükség például üzemeltetésre, karbantartásra. Az e feladatokat ellátó szakemberek vagy átképzik magukat, vagy veszélybe kerül az állásuk. Egy nagyvállalatnál felhőalapú szolgáltatások igénybevétele esetén is minden bizonnyal szükség lesz rendszertervezőkre, integrátorokra. De kérdés, vajon minden rendszergazda, szerverkarbantartó képes-e magát átképezni, és ezen új funkciókat betölteni.

Fel kell készíteni a szervezetet
A Magyar Posta IT-csapata jelenleg privát felhő létrehozását támogatja. A saját, meglévő infrastruktúrát alakítanák át úgy, hogy azon szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az összes szervezeti egységnek.

„Sajnos kétlem, hogy házon belül ugyanolyan robusztus, megbízható és költséghatékony megoldást tudnánk kialakítani, mint a nagy, profi felhőszolgáltatók. Egy viszonylag kis cloudszolgáltatóval biztos versenyre kelhet egy nagyvállalat IT-csapata, de az igazi mamutokkal, hosszú távon biztosan nem. Ezt is számításba kell venni a döntés meghozatala előtt” – mutatott rá Klotz Tamás.

Jelen helyzetben az informatikai vezetőnek két teendője van. Először is meg kell követelnie a költséghatékonyság növelését; ez önmagában is nagy kihívás elé állítja a szervezetet, tehát komolyan kell mérlegelnie a cloudalapú szolgáltatások igénybevételét. A másik tennivaló, hogy fel kell készítenie a szervezetet a felhőalapú szolgáltatások befogadására. Jó taktika lehet néhány véleményformáló meggyőzése, vagy – ha ez nem megy – kiemelése a csapatból. Elkezdődhet a szervezet lassú átalakítása is. Némi kockázattal jár ugyan, de eredményre vezethet a csapat kismértékű, nem a kritikus területeket érintő karcsúsítása is. Ez akár oda is vezethet, hogy maguk az informatikusok mondják ki: nem bírják a terhelést, jó lenne külsősöket bevonni a munkába. Átmeneti megoldásként szóba jöhet a teljes erőforrás-kihelyezés. A szakértő szerint azonban egy ilyen drasztikus lépés túl nagy kockázatot jelentene egy nagyvállalat üzemszerű működésére nézve.

Hosszú távon is csak hibrid megoldások
A Magyar Postán várhatóan idén is kísérletet tesznek a hibrid cloud befogadására. Előreláthatólag 2-3 év kell ahhoz, hogy ilyen típusú megoldások éles üzemben is működjenek. Az nem várható, hogy minden alkalmazás kikerüljön a felhőbe. Bizonyos postaspecifikus rendszerek (például az intelligens küldeménylogisztikai rendszer számítógépes háttértámogatása) minden bizonnyal hosszú távon is házon belül maradnak.

Mivel az informatikai háttér – a felhőalapú szolgáltatásoktól függetlenül – folyamatosan fejlődik, a rendszereket kiszolgáló humán erőforrás is optimalizálható. Klotz Tamás szerint ennek mértéke az IT-szervezetekben lényegesebb technológiai váltás nélkül is 15-20 százalék. Egy nagyvállalatnál privát felhő alkalmazásakor ez az érték akár magasabb is lehet.”

Forrás:
Vállalati IT-szervezetek a felhős környezetben, Mallász Judit, Computerworld, 2012. június 6.

A SUSE is a nyílt felhő támogatói közé lépett

„A Novell Magyarország tegnap bejelentette, hogy a SUSE többek között az AT&T, a HP, az IBM, a Nebula és a Rackspace vállalatokhoz csatlakozva, platinaszintű tagként támogatja az OpenStack Foundation létrhozását.

Az OpenStack kezdeményezés cloud-technológiai szakértők és fejlesztők globális együttműködése, amelynek célja egy széles körben használható, nyílt forráskódú felhőplatform fejlesztése, nyilvános és privát környezet részére egyaránt. A projekt célkitűzései között szerepel olyan megoldások szállítása, amelyek egyszerűen használhatók, jól méretezhetők, funkciók széles tárházát kínálják, valamint különböző komponenseket kínálnak felhős infrastruktúrákhoz.

A Novell közleménye szerint tavaly kezdődött meg egy többféle hipervizort és operációs rendszert támogató, felhőalapú infrastruktúra-megoldás fejlesztése, amely a SUSE-technológiáit ötvözi az OpenStack keretrendszerrel. Október vége óta letölthető a SUSE Gallery oldalról az OpenStack Diablo kiadására épülő SUSE Cloud megoldás, amely segítségével egyszerűen felépíthetők, telepíthetők és kezelhetők a privát és nyilvános felhő infrastruktúrák egyaránt.”

Forrás:
A SUSE is a nyílt felhő támogatói közé lépett, IT café, 0212. június 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Felgyorsulhat az elektronikus számla elterjedése

„Az elektronikus számlázás elterjedésének felgyorsulására számít jövőre a Számlaközpont Kft. egyrészt az áfatörvény várható módosítása, másrészt az uniós számlázási irányelv átvétele miatt.

Az elektronikus számlázási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó, pécsi székhelyű vállalkozás szerint módosulhat az áfatörvény. Ha megszavazza a parlament, akkor 2013-tól minden belföldi áfaalanynak összesítő jelentést kell készítenie, hasonlóan az uniós áfajelentésekhez. Ez mintegy 1,68 millió adóalanyt érint. Azoknak a cégeknek, amelyek papíralapon kezelik a számláikat, nehéz lesz elkészíteni az adatok összesítését, és jelentős többletköltséget is okoz nekik az új törvényi előírás – áll a társaság hétfői közleményében.

Az EU számlázási irányelvét, amely liberalizálja az elektronikus számlázás technikai követelményeit, Magyarországnak legkésőbb 2012. decemberig kell átvennie. Az Európai Bizottság 2020-ra szeretné, ha az e-bizonylatolás lenne az általános számlázási mód az unió összes tagországában. Egy uniós becslés szerint ezzel évente közel 40 milliárd eurót spórolhatnának a tagországok.

Magyarországon 2004 óta van jogszabályi lehetőség elektronikus úton eleget tenni a számlaadási kötelezettségnek, de a vállalkozásoknak csupán elenyésző része él ezzel a lehetőséggel. Becslések szerint itthon éves szinten mintegy 600 millió papír alapú számla mellett csupán 12-15 millió elektronikus számla készül. Ez 2-3 százalékos elterjedtséget jelent, míg az Európai Unió átlaga eléri a 20 százalékot. Az e-számlázásban jellemzően a nagyvállalatok járnak élen, míg a kisvállalkozásoknak csak a töredéke használ elektronikus számlát.

A Számlaközpont Kft. várakozásai szerint a tervezett áfamódosításoknak köszönhetően az alacsony elterjedtség hamarosan megugorhat. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy 2013 januárjától az uniós előírások szerint egyszerűbbek lesznek az elektronikus számlázás feltételei.”

Forrás:
Felgyorsulhat az elektronikus számla elterjedése, SG.hu, 2012. június 4.

Lassan, de biztosan erősödik a hazai mobilfizetési piac

„Huszonegyezernél is többen töltötték le okostelefonjaikra a MasterCard Mobile alkalmazást, amellyel már nem csak mobilszámlát fizethetünk és online vásárlásokat eszközölhetünk, de akár fesztiválokon is „elihatjuk”, utána pedig taxiba szállhatunk a segítségével. Az aktív felhasználók száma azért egyelőre szerényebb.

A MasterCard mobilfizetési platformja tavaly októberben indult el Magyarországon; a kezdeményezés eddigi eredményeiről a szolgáltatás mögött felsorakozott konzorcium tagjai kedden beszéltek. A MasterCard mellett két mobilszolgáltató (a T-Mobile és a Telenor), az FHB Bank és a mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Magyarország alkotja jelenleg a technológia elterjesztésére összeállt „csapatot”, célkitűzésük pedig az, hogy minél többen, minél többféle felhasználási módra igénybe vehessék a megoldást.

Lassan, de biztosan A 21 ezer letöltőből egyelőre körülbelül 5-6 ezer, aki ténylegesen aktiválta a szolgáltatást és már végrehajtott legalább egy tranzakciót. A konzorcium tagjainak elbeszéléséből egyébként is az derült ki, hogy a legfontosabb feladat az alkalmazást elfogadó kereskedők számának növelése Ami a MasterCard Mobile mellett szól, hogy teljesen platform- és szolgáltatófüggetlen, valamint a bankkártya-kibocsátókhoz sem kötődik, minden MasterCard és Maestro kártya összekapcsolható a mobilos alkalmazással.

Az alapszolgáltatások mellett (T-Mobile és Telenor egyenlegfeltöltés és számlafizetés, valamint online kereskedők kifizetése) már elérhető pár új funkció is, például az Etyeki Pincefesztiválon bemutatkozó Fesztiválkártya „mobilosított” változata, a GRoby „online ABC” számláinak kifizetése, vagy a Rádió Tele5 Taxi autóiban igénybe vehető mobilfizetés.

A jelenlegi állapot szerint körülbelül ugyanannyian, 10-10 ezren töltötték le az alkalmazást iOS és Android rendszerre, míg a Windows Mobile felhasználók egyelőre mindössze 1000 letöltés környékén járnak.

Villámháború helyett Szintén valamelyest gátolja a megoldás elterjedését, hogy alapértelmezésben okos-telefonokhoz kötődik, tehát a régebbi készülékek tulajdonosai csak akkor érhetik el, ha speciális SIM kártyás megoldást használnak „butatelefonjaikban” – ez viszont épp azért számít marginálisnak, mivel ezek a felhasználók épp az okostelefonos funkciók idegensége, bonyolultsága miatt maradnak régi eszközeiknél.

Bár a konzorciumnak jelenleg nem tagja a Vodafone, a „piros szolgáltató” ügyfelei is használhatják az alkalmazást, épp csak saját mobilszámláikat nem tudják kifizetni, illetve egyenlegüket feltölteni. Az alapítók azonban hangsúlyozták: bármikor szívesen látják a Vodafone csatlakozási szándékát, de a leendő negyedik mobilszolgáltatót is tárt karokkal várják. Banki oldalról az FHB kizárólagossága októberben jár le, ősztől tehát további pénzintézetek előtt is nyitva a kapu, bár a felhasználók felé már most is bankfüggetlenül vehető igénybe a szolgáltatás.”

Forrás:
Lassan, de biztosan erősödik a hazai mobilfizetési piac, Bátky Zoltán, Bitprot.hu, 2012. június 5.

Elektronikus nyelvi segély

„Szakemberektől kaphatnak elektronikus úton helyesírási tanácsokat vagy nyelvtani felkészültségüket tesztelhetik közösségi oldalakon a bizonyosságra vágyók. Azok, akik sokallják az idegen szót anyanyelvünkben, magyarító ötleteiket tehetik nyilvánossá egy interaktív felületen, és szavazhatnak is az újításokra.
…
Helyesírási bizonytalankodásunkat jól jelzi, hogy az Országos Széchényi Könyvtár letölthető kiadványokat ingyen közzétevő Magyar Elektronikus Könyvtára, a MEK toplistáján folyamatosan ott szerepel a Magyar helyesírás szabályainak legfrissebb kiadása. Jó pár éve már interaktív anyanyelvi honlapokon is segítséget kérhetnek a saját döntésükben kételkedők. Balázs Géza egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének ügyvezető alelnöke 2006-ban alapította meg a Magyar Nyelvi Szolgáltató (MANYSZI) irodát. A tévé- és rádióműsorokban gyakran szereplő nyelvésztől naponta öt-hat levélben kértek eligazítást, jelezve a tanácsadás iránti országos igényt.

Az iroda fő célkitűzése az ingyenes nyelvi segítségnyújtás. Az ügyeletben egymást hetente váltó munkatársaknak a nap huszonnégy órájában lehet kérdéseket feltenni a www.e-nyelv.hu honlapon. Igyekeznek legkésőbb másnapra válaszolni a legösszetettebb nyelvhasználói dilemmákra is. A havonta hozzájuk befutó átlagosan négyszáz kérdés elsősorban Magyarországról érkezik, de sokan jelentkeznek Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, sőt még Amerikából is.

A honlapot felkeresők nyolcvan százaléka az itt dolgozók bánatára „csak” egyszerű egybe- és különírási problémákkal hozakodik elő, esetleg az „és” kötőszó előtti vesszőhasználat bonyolultabb szabályai felől tudakozódik vagy szaknyelvi terminológiák, újabb szóösszetételek iránt érdeklődik. A háttérben dolgozó nyelvstratégiai kutatócsoport tagjainak szeme azonban akkor csillan fel igazán, amikor az e-mailt írók izgalmas gondolatokat vetnek fel – például szótörténettel, stilisztikával, köszönésformákkal kapcsolatban.

Aki arra szánja magát, hogy az „e-nyelv”-en tájékozódjon, kérdésének feltevése előtt megnézheti az eddig szóba került nyolcezer témát, amelyeket a levélírók anonimitásának biztosításával a nekik adott válaszokkal együtt szerepeltetnek a honlapon. Szemlátomást ehelyütt csapódnak le a frissen felmerülő problémák: ebben az adatbázisban lelhető fel például az Új Széchenyi-terv, illetve a Széll Kálmán-terv helyes írásmódja, amely a mindennapi gyakorlatban egyelőre ingadozik.

A elektronikus tanácsadó szótárként is használható magyarhelyesiras.hu honlapot 2008-ban hozta létre tulajdonosa, Radván Sándor. Az utóbbi időben inkább portálokat üzemeltető hajdani könyvkiadó úgy gondolta, hogy sokak írásbeli tevékenységét segíthetné egy tanácsadó felület létrehozásával. A magyarhelyesírás.hu megfelelő rubrikájába beírható a keresett szó, amely találat esetén a helyesírási szótárbeli alakot dobja ki. Ugyanakkor innen is elérhető a MEK-sikerlistás helyesírási szabályzat.

A helyesírásban eligazító és itt egybegyűjtött alapdokumentumok mellett az oldal játékos teszteket is kínál, amelyek közül az első regisztráció nélkül is kitölthető. Az összesen hatszor ötven, a mindennapokban gyakran előforduló szavakból, szókapcsolatokból összeállított, a hajdani iskolai dolgozatok furfangos kérdéseit idéző feladatok megoldására eddig hetvenezren vállalkoztak. A legtöbben az első sorozatot töltötték ki, az átlageredmény 54,75 százalék lett. A további teszteket is megválaszolók jobb, 63-66 százalék közötti teljesítményt nyújtottak. A „videózik”, „zsűritag” és „házi feladat” írásában bizonyultak legbiztosabbnak az önkéntes vizsgázók, a leginkább pedig abban bizonytalankodtak, hogy miként írandók a „papír zsebkendő”, a „televízió-műsor” és a „hideg vizes csap” összetételek.

A játékosság nyelvi kérdésekben sem alszik az emberekben, noha az iskolapadban gyakori ásítást váltott ki legtöbbekből ez a tudomány. Ugyancsak Balázs Géza ötlete volt a szomagyarito.hu. – A magyar nyelv annak köszönheti a létét, hogy az emberek folyton újítgatják – vallja a professzor. – Kazinczyék, nyomukban pedig írók, költők nemzedékei sokat lendítettek ezen a mozgalmon, de a legtöbb szavunkat mégis ismeretlen Katik és Pistik alkották, a fonóban vagy a falusi kispadon ülve, a villamoson zötykölődve. A másoknak megtetszett kifejezés aztán szájról szájra hagyományozódva elterjedt, nekünk meg fogalmunk sincs az eredetéről.

A mai technikával akár nyomon követhetővé is válhat a folyamat. Ezt is szolgálja az interaktív szómagyarító honlap. Ki-ki elhelyezheti ezen a közösségi oldalon, hogy mely idegen szó helyett milyen magyar kifejezést tanácsol. A többiek bővíthetik a javaslatokat, és szavazhatnak is egymás ötletére, igennel és nemmel – persze mindez névtelenül zajlik. A pendrive szó helyett például eddig hetvenkét magyar változatot agyaltak ki az ötletgazdák, ezek közül némelyikre kétszáz szavazat is érkezett. Büszkeségük: a sokak fülét bántó, de értelmét a legtöbbek elől elfedő franchise kifejezést Horváth Péter fordító sikeresen magyarította az interaktív felületen a már elterjedőben lévő rendszerbérlet szóval.

Hivatalosan nincs tudomásuk az üzemeltetőknek arról, hogy kik használják a felületet, de amúgy Higgins professzor módjára levonnak bizonyos következtetéseket. Ott vannak a portállátogatók között a zárt „e”-k használatáért a helyesírásban is síkra szállók, és azok is, akik mindent mindenáron magyarul akarnak mondani: az „ebéd” szó megfelelőjét például a „délétek”-ben vélik feltalálni. A nyelvészek ennél jóval engedékenyebbek, nemcsak az évszázadok vagy -tizedek óta meggyökeresedett jövevényszavak védelmében állnak ki, hanem az újabb átvett kifejezéseket sem üldözik mindenáron. Igaz, az informatika, a kereskedelem, a reklám, a sport, a politika, a közélet területén kicsit sokallják a jelenlétüket, és pártolják helyettesítésüket.”

Forrás:
Elektronikus nyelvi segély, SG.hu/MTI, 2012. június 4.

Gartner: a Mac elfoglalja a Windows PC vállalati felségterületeit

„Az IT-menedzserek szerint az Apple Mac számítógépek meghódítják a vállalatokat, s közeleg a Windows PC által uralt munkanapok világának vége – állítja a Gartner elemzője.
A vállalatok világa egyértelműen a Windows PC-k felségterülete, de ahogy a konzumerizáció megtöri a korábbi egyféle platformot toleráló szigort, a Mac gépek iránti igényt e kereslet kielégítése is követni fogja egyre több cégnél. Az IT-menedzserek már nem zárkózhatnak el olyan egyszerűen egy megszokottól eltérő technológia alkalmazásától, mint eddig, sőt lehet, hogy már soha többé – állítja Michael Silver, a Gartner elemzője.

Jelenlegi helyzet úgy fest, hogy a PC-k képezik a desktop állomány több mint 90 százalékát. A vékony klienseknek jut 4 százalék, és mintegy 5 százaléka van a Mac-nek. A konzumerizáció miatt azonban egyre nagyobb az Apple termékeinek elfogadottsága. A Gartner felmérése szerint a cégek 60 százaléka még korlátozza a Mac-ek használatát, de egyre többen és többen fogadják be ezt a technológiát is. A cégek 64 százaléka állította, hogy a következő pár évben valószínűleg engednek a Mac-eknek.

A végső szót a Mac-ügyben is a pénz fogja kimondani. Eddig az tartotta távol a cégektől ezt a platformot, hogy drága volt a hardver, a szoftver és az IT-támogatás. De a helyzet változik, és a PC-s, illetve a Mac-es költségek közötti különbség sokkal kisebb, mint korábban. Sőt – a Gartner megállapítása szerint – inkább már átlagosnak tekinthető azoknak a cégeknek a tapasztalatai alapján, amelyek mindkét technológiát használják, s tudják, hogy mennyire macerás vagy éppen könnyű a Mac-ek menedzselése egy PC-uralta környezetben.

Egy átlagos Mac készülék és a hozzá tartozó szoftver együttes költsége 1622 dollár, míg a PC esetében ez az érték 1513 dollár. Az átlagos IT-munakerő költség a Windowsnál 781, a Mac-nél 636 dollár, de itt nagy a szórás a Gartner szerint, ugyanis egyes cégek kifejezetten egyszerűen kezelhetőnek vélik a Mac-parkot, míg mások elképesztően költségesnek. Az adminisztrációs költségek nagyjából hasonlóak. Együttesen úgy néz ki, hogy a PC elveszítette gazdaságossági előnyeit.

Amint ez egyre világosabb lesz a vállalatok számára, úgy mondanak egyre nehezebben nemet a Mac iránti igényekre.”

Forrás:
Gartner: a Mac elfoglalja a Windows PC vállalati felségterületeit, Meixner Zoltán, Computerworld, 2012. június 7.

Szenzációs újdonság vár a magyar vásárlókra!

„Látványos és izgalmas technológiai újdonsággal találkozhatnak néhány nap múlva a magyar vásárlók. A Pénzcentrum.hu értesülései szerint napokon belül indulhat az az újfajta, QR-kódos vásárlási modell, amely világszerte izgalmas mobiltechnológiai/kiskereskedelmi fejlesztésnek számít. Úgy tudjuk, Magyarországon a G’Roby-lánc lehet az első, amely alkalmazhatja az új technológiát.

Néhány nap múlva akár a metróra várva is megvásárolhatjuk a sört, chipset vagy üdítőt az esti meccsnézéshez. A közeljövőben debütál ugyanis Magyarországon az a vásárlási modell, amely okostelefonunk és az úgynevezett QR-kód segítségével teremt lehetőséget a gyors és egyszerű vásárlásra.

Mint arról egy éve beszámoltunk, a Tesco (Home Plus) Dél-Koreában azzal a problémával volt kénytelen szembesülni, hogy -különböző okok miatt- csak nehezen tudnak új boltokat nyitni. Ennek a megoldására találták ki azt, hogy óriásplakátokat helyeztek ki a szöuli metrómegállókba, amelyeken különféle élelmiszerek, vegyiáruk képe látható, a képek mellett pedig egy okostelefonnal beolvasható QR-kód. A kód az áruházlánc honlapjára irányítja a vevőt, aki így egy mozdulattal virtuális bevásárlókosarába helyezheti a terméket, majd nagyon egyszerűen fizethet, és beállíthatja azt is, milyen címre és időpontra kéri a házhoz szállítást. Így gyakorlatilag a reggeli várakozással eltöltött időben bevásárolhat a vacsorához anélkül, hogy egy percet töltene az adott boltban.

A Pénzcentrum.hu piaci információi szerint napokon belül hazánkban is megvalósul ez a vásárlási modell. Magyarországon is a tömegközlekedési eszközökön, megállókban lesznek vásárlásra ösztönző hirdetések kihelyezve, de például forgalmas irodaházakban is találkozhatnak majd a fogyasztók hasonló megoldásokkal. Sőt, a legkedveltebb termékek képét (és a hozzá tartozó QR-kódot) akár hűtőmágnes formájában is megkaphatjuk, így telefonunk néhány kattintásával a közkedvelt, gyakran vásárolt, szezonális vagy nagyon kedvező árú termékeket egyszerűen és gyorsan lehet majd megrendelni. (A felmérések szerint ugyanis a fogyasztók szívesen próbálják ki a QR-kódokat otthon, nyugodt környezetben is).

Lapunk úgy tudja, hogy a világszerte újdonságnak számító technológiai lépést Magyarországon az online élelmiszer-és vegyiáru-kereskedelemben élenjáró G’Roby lánc vezetheti majd be. Első körben találkozhatunk majd különféle speciális csomag-ajánlatokkal, például a foci Eb-hez passzoló sör-, chips-, és üdítőpakkokkal is.

A technológiát már tízezrek használják
A vásárláshoz szükséges mobilfizetési technológia már most is a fogyasztók/felhasználók rendelkezésére áll: a MasterCard Mobile alkalmazás már 20 ezernél is több magyar telefonon működik, ennek segítségével gyakorlatilag a telefonunkat használjuk bankkártyánk helyett, fizetéshez, számlabefizetéshez egyaránt.

Ezzel a rendszerrel tulajdonképpen a regisztráció során létrehozott virtuális bankkártyánkkal (Mobil Bankkártya) egyenlítjük ki a számlát. Az alkalmazás biztonsági elemeinek köszönhetően csak az mPIN kódot ismerő felhasználó tud fizetni, tehát illetéktelenek akkor sem képesek tranzakciót indítani a készülékünkről, ha a telefonunkat ellopják vagy elhagyjuk.

A MasterCard 2011-ben végzett hazai felmérésének tanúsága szerint a mobiltelefon elfogadottsága fizetőeszközként egyre nagyobb: a válaszadók 12 százaléka mondta, hogy hetente legalább egyszer fizet mobiltelefonja segítségével. Ugyanakkor a klasszikus mobilnál kifinomultabb fizetési lehetőségeket lehetővé tévő okostelefonok száma is napról napra nő – a ma hagyományos mobilkészülékekkel rendelkezők közel fele tervezi okostelefon vásárlását a jövőben. A felmérés kimutatta, hogy a jelenleg egymillió okostelefon-használó körülbelül 10-12 százaléka lehet nyitott a mobilfizetési alkalmazások használatára. Jóllehet, ez az arány folyamatosan változik, ahogy egyre több kereskedő fogadja el a fizetési alkalmazást, illetve nő a szolgáltatás ismertsége.

Mi az a QR-kód?
A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), ami nevét a Quick Response (gyors válasz) rövidítéséből kapta. A kódot a legtöbb okostelefon (egy egyszerű, ingyenesen letölthető programmal, és a készülék fényképezőjével) képes értelmezni.

Ha QR kódot találsz valahol, akkor tartsd a telefonod kameráját kód fölé és amennyiben a telefonnak sikerült beolvasnia a kódot, a képernyőre ki is írja az eredményt, azaz például behívja a kód mögött lévő weboldalt, telefonszámot vagy szöveget.”

Forrás:
Szenzációs újdonság vár a magyar vásárlókra! Ilyet még nem láttunk, Pénzcentrum.hu, 2012. június 7.

Késik az állami internetes sportfogadás beindulása

„Bár az új online sportfogadói oldal indulását a Szerencsejáték Zrt. a pénteken kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság idejére tervezte, a fejlesztés elhúzódása miatt a fogadóknak még várniuk kell az állami cég új szolgáltatására. A csúszást a korábbi téves sajtóhírekkel szemben nem az engedélyezési eljárás elhúzódása, hanem a beszállító késedelmes teljesítése okozza – mondta a lapnak Szentpétery Kálmán, a cég elnök-vezérigazgatója.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyezési eljárása, amire az állami cég a fejlesztés elhúzódása miatt július végéig kért és kapott haladékot, a teszteléssel párhuzamosan zajlik.

„A pontos indulás a tesztelési időszak hosszától függ, csak maximálisan ellenőrzött és jól működő rendszerrel indulunk” – mondta Szentpétery Kálmán, hozzátéve: céljuk, hogy hazacsábítsák azokat a fogadókat, akik jelenleg magyarországi engedéllyel nem rendelkező fogadóirodáknál játszanak. A többi szolgáltatótól eltérően a befizetésnél és a nyereménykifizetésnél sem vonnak le jutalékot, és mivel minden pénzügyi művelet forintban történik, átváltási jutalék sem terheli a fogadókat – emelte ki.

A lap ismerteti: az online piac töretlenül bővül, az European Lotteries – az európai állami szerencsejáték-szervező társaságokat tömörítő szervezet – az internetes fogadóirodák európai árbevételét 42 milliárd euróra teszi, ami után csak 100 millió eurót adóztak, a nyeremények kifizetése után megmaradó bevételük jelentős részét, akár 50 százalékát hirdetésekre, bónuszokra és egyéb promóciókra költötték.

A magyarországi engedéllyel nem rendelkező internetes szerencsejáték-szervezők itteni árbevételére csak becslések vannak, e szerint mintegy 100 milliárd forintra tehető a sportfogadásból, póker- és kaszinójátékokból származó bevétel, adót viszont nem fizetnek.”

Forrás:
Késik az állami internetes sportfogadás beindulása, HVG.hu/MTI, 2012. június 7.