Találat: politika

„Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé a legújabb éves stratégiai előrejelzési jelentését, amelynek címe: „Reziliencia 2.0: Az EU felhatalmazása a turbulencia és a bizonytalanság közepette való boldogulásra.” A szerzők szerint a „Reziliencia 2.0” koncepció túlmutat a válságok puszta kezelésén a status quo fenntartása érdekében – transzformatív és proaktív megközelítését szorgalmaz. A jelentés a korábbi előrejelző munkákra épít, és célja, hogy előremutató megközelítést biztosítson az EU előtt álló kihívásokhoz és lehetőségekhez. A dokumentum 2040-ig igyekszik előrejelezni és egy olyan EU-t vízionál, amelynek három alappillére van. Először is,...

Európai Unió

Kötelezettségmentes párbeszéd az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek Tanácsában

„Az októberi csúcstalálkozó, a következő évi jogalkotási teendők és a jogállamiság helyzete is a napirendi pontok között szerepelt az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén. Soron következő ülését szeptember 16-án, kedden tartotta az Általános Ügyek Tanácsa. A havi rendszerességgel összehívott Általános Ügyek Tanácsa a legjelentékenyebb tanácsi formációk közé tartozik. Tagjait az egyes tagországok európai ügyekért felelős miniszterek alkotják, és legfontosabb feladataik közé tartozik a többi tanácsi formáció munkája közötti koordináció, valamint az Európai Tanács ülések előkészítése és az ott született döntések végrehajtásának előmozdítása. Ezen túlmenően,...

energia

Mi történik a 2040-es uniós klímacélokkal?

„Az Európai Bizottság már 2025 első félévében közzétette jogszabály-tervezetét a 2040-re elérendő uniós klímacélokról, ugyanakkor az erről folytatott diskurzus és a véglegesítés egyre inkább elhúzódik. Az Európai Unió 2030-ra (-55%) és 2050-re (nettó zéró) elérendő klímacéljai mellett 2040-re szóló célokat is meg kell határozzon, amelyet az európai klímatörvény is megerősít. Korábban az Európai Bizottság 90%-os célkitűzésre tett ajánlást, ugyanakkor a tagállamok és az Európai Parlament politikai csoportjai közötti nézetkülönbségek miatt elhalasztotta a 2040-es klímacélt rögzítő jogszabály kihirdetését. Ez a halasztás továbbra is tart, egyre több tagállam csatlakozik...

gazdaság

Az önkormányzatok működési költségvetési mozgástere és forrásszerkezeti mobilitása a feladatfinanszírozás rendszerében

„A kutatás célja a magyarországi települési önkormányzatok működési költségvetési mozgásterének és forrásszerkezeti mobilitásának felmérése volt a 2015 és 2023 közötti időszakban. Az elemzés aggregált és települési szintű pénzügyi adatok feldolgozásán, valamint a mobilitási folyamatok vizsgálatára Markov-lánc modellezésen alapult. Eredményeink szerint az önkormányzati alrendszer pénzügyi mozgástere számottevően csökkent: a működési bevételek GDP-arányosan 5,75%-ról 4,36%-ra mérséklődtek, a szabadon felhasználható források köre pedig a helyi iparűzési adó (HIPA) felhasználási kötöttségeinek bevezetésével harmadára szűkült. A HIPA-bevételek reálértéken nőttek, ám forráskoncentrációjuk rendkívül magas és tartós maradt, az...

Európai Unió

A munka jövője – Előzetes felmérő tanulmány

„Ez egy közös jelentés a Werner Eichhorst (első rész) és Isabelle Berrebi-Hoffmann (második rész) által elvégzett előzetes felmérő vizsgálatokról, amelyek az európai munka jövőjének különböző aspektusait vizsgálták. A tanulmány a Horizont Európa program keretében induló Társadalmi Átalakulások és Ellenállóképesség Partnerség (Social Transformations and Resilience Partnership) keretében készült. A várhatóan 2027-ben induló Partnerség célja egy olya átalakító kutatási és innovációs program létrehozása a társadalomtudományokban és a humán tudományokban, amely megerősíti az ellenállóképességet, a méltányosságot, a befogadást és a társadalmi kohéziót a jelentős társadalmi...

energia

Túlzott szabályozói szigor veszélyezteti a hazai napelemes KKV-beruházásokat

„A Magyar Napelem Napkollektor Szövetséghez az elmúlt hónapokban több tagvállalat is jelezte: aránytalan szabálytalansági eljárások miatt ellehetetlenülhetnek olyan beruházások is, amelyek a nemzeti energiastratégiát és a hazai munkahelyteremtést egyaránt szolgálnák. A Szövetség a szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát, a vis maior helyzetek méltányosabb kezelését és a mikro-, kis- és középvállalkozások védelmét kéri a döntéshozóktól. A GINOP Plusz program keretében támogatott napelemes beruházások egy része olyan adminisztratív vagy külső körülmények miatt került szabálytalansági eljárás alá, amelyek a beruházók kontrollján kívül esnek – mégis akár több...

jog

Hatásvizsgálati eszközök alkalmazása a jogalkotásban

2025. szeptember 20.

„A dolgozat behatóan foglalkozik a szabályozás hatásvizsgálata (Regulatory Impact Assessment – RIA) fogalmának meghatározásával, tartalmával, céljaival és eszközeivel.. A hatásvizsgálat eszköztára nemcsak a jogi szabályozás következményeinek előrejelzésére, illetve elemzésére alkalmas, hanem egyedi döntések, beruházások, projektek velejáróinak megvizsgálására is. Természetesen vannak – elsősorban folyamatszervezési – sajátosságai kifejezetten a szabályozás hatásvizsgálatának, de a tényleges hatásvizsgálat eszköztára lényegében azonos a fenti vizsgálati helyzetekben (ahogy az előzetes és utólagos hatásvizsgálat is – a természetükből fakadó eltérésektől eltekintve – hasonló módszertan alapján történik). Az angolszász rendszerekben nem...

Európai Unió

„Reziliencia 2.0” – megjelent az Európai Bizottság 2025-ös stratégiai előrejelzési jelentése

2025. szeptember 14.

„Az Európai Bizottság 2025. évi stratégiai előrejelzési jelentése bevezeti a „Reziliencia 2.0” fogalmát, amely egy jövőbe tekintő és proaktív megközelítését jelenti annak, hogy hogyan biztosítsuk, hogy az EU viharos időkben is virágozzon, előre számoljon az új kihívásokkal, és biztonságos teret jelentsen a polgárok és a vállalkozások számára. A jelentés figyelembe veszi az olyan megatrendeket, mint amilyen az, hogy gyorsul az éghajlatvédelmi és környezeti átállás üteme, fokozódó aggodalom övezi a biztonsági kérdéseket, a globális verseny pedig átalakítja az országok gazdaságát és társadalmát. Ezzel...

gazdaság

Budapest fejlettsége nem húzza maga után a fővároson kívüli Magyarországot, ezért kiemelten fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése

2025. szeptember 14.

„Budapest fejlettsége nem húzza maga után a fővároson kívüli Magyarországot, kiemelten fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése, az elmaradottabb térségek felzárkóztatása - hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken, a 63. Közgazdász vándorgyűlés második napjának záró plenáris ülésén Veszprémben. Navracsics Tibor elmondta, hogy Budapest fejlettségi szintje az egy főre jutó GDP átlagát tekintve 2004-ben 129, 2023-ban pedig 168 százaléka volt az EU átlagának. A belföldi vándorlásról szólva megjegyezte, hogy országos összehasonlításban Budapest küzd a legnagyobb népességvesztéssel, hiszen sokan vándorolnak a fővárosból az agglomerációba....

Európai Unió

Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője: okuljunk a tapasztalatokból

2025. szeptember 14.