Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Hogyan lehetnek hatékonyabbak a bíróságok?

„Speciális, egyes szakterületekre koncentrálódó szervezeti egységek létrehozását javasolja az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese. Szemán Felicitász szerint így meg lehetne oldani, hogy a nem peres és a kiemelt ügyekben az átlagosnál nagyobb hatékonysággal szülessenek ítéletek. Emellett szükség van reformokra is – tette hozzá.

Nagyon fontosnak tartom, hogy javuló tendenciát mutat 2011 első félévében a Fővárosi Bíróság működése, az ügyhátralék ledolgozása megkezdődött, és gyorsulunk. A nyugdíjkorhatár változása miatt 2012 első félévében minimum 52 bíró fogja elhagyni a bíróságunkat, de véleményem szerint több, 52-80, adott esetben akár 100 tapasztalt bíró is távozhat, akiket pótolni kell.

Mindenekelőtt az eljárásjogi kérdésekre helyezném a hangsúlyt. Polgári ügyekben a hatáskörváltozást és az ügyek befejezésében az ügyfelek érdekeltségét kellene előmozdítani az eljárási jogszabályokban, büntetőügyekben pedig a vádlottak távollétének és a tényállások felderítésének a problémáját kellene az eljárási módosításokkal kezelni.

Nagyon fontos, hogy minden hatásköri és illetékességi változtatást összhangba kell hozni az infrastruktúrával. A bírósági épületek nincsenek gumiból, a Fővárosi Bíróság problémáinak oka az országos bírói létszám aránytalan elosztása. A mi javaslatunk mindenképpen az országos bírói létszám arányosítása.

Olyan javaslataink is vannak, hogy speciális, egyes szakterületekre koncentráló bíróságokat lehetne kialakítani a Fővárosi Bíróságon, bírósági szervezeti egységeken. Például, létre lehetne hozni a szabálysértésekre, a nyomozóbírói feladatokra, a büntetés-végrehajtási ügyekre egy szervezeti egységet, ami a főváros egész területén intézné ezeket a feladatokat. Létre lehetne hozni egy szervezeti egységet a nem peres ügyek számára – itt elsősorban a végrehajtási ügyeket tudom említeni. És bizony megfontolandó lenne a kiemelt ügyekre egy külön szervezeti egység létrehozása. Bírói csoportokban dolgozva az átlagosnál nagyobb hatékonysággal tudnánk megküzdeni ezekkel az ügyekkel.”

Forrás:
Hogyan lehetnek hatékonyabbak a bíróságok?, Inforádió, 2011. szeptember 5.

Vissza az oldal tetejére

Uniós forrásból épülne tovább a területi államigazgatás

„A francia példát követve célszerű az önkormányzati struktúra mellé egy erős államigazgatási rendszert kiépíteni – hangsúlyozta a Rádió Orient műsorában Virág Rudolf. A területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, belső integrációval a hatékonysági és a szakmai elem is egyszerre tud erősödni, így jobb és területileg áttekinthetőbb rendszer alakul ki.

Magyarország közigazgatása rendkívüli időszakon van túl: a kormányszerkezet radikálisan átalakult, a területi államigazgatás közel fele egy szervezetbe integrálódott. A kormányhivatalok január 1-jei beindulása ellenére a szakmai önállóság megmaradt – összegezte röviden az elmúlt időszak változásait Virág Rudolf, a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a kormányzat további fejlesztési projekteket tervez.

A jelenlegi közigazgatási rendszer problémái az önkormányzatok alakulása körüli törvénykezésben gyökereznek. Túl nagy hangsúly került az önkormányzati autonómia alátámasztására, míg a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával kevésbé voltak szigorúak. Ez a 90-es évek GDP csökkenésével és az újraelosztási arányok mérséklődésével megkérdőjelezte a szerkezet hosszú távú fenntarthatóságát – emelte ki a helyettes államtitkár, majd hozzátette: hatékonyságot erősítő elemeket kell beépíteni a rendszerbe. ’A francia példát követve célszerű az önkormányzati struktúra mellé egy erős államigazgatási rendszert kialakítani’.

A kormányhivatalok megalakulása jól igazolja, hogy a szakmai önállóság és a szervezeti integráció nem zárja ki egymást. A belső integrációval a hatékonysági és a szakmai elem is egyszerre tud erősödni, így jobb és területileg áttekinthetőbb rendszer alakul ki. Megfelelő funkcionális működtetéssel a párhuzamosságok is kiküszöbölhetőek – beszélt a kormányhivatalokról Virág Rudolf. A Rádió Orient vendége kiemelte, fejlesztési forrás nem áll rendelkezésre, így az adófizetők pénze helyett uniós segítséggel épülne tovább a struktúra.

A megye egy földrajzi egység, ahol az állam önkormányzati és államigazgatási szervezeti része egyszerre van jelen. Az elmúlt időszakban a közigazgatási egységek szerepe erősebbé vált az államigazgatásban. Az önkormányzati rendszer változásai csak a kormányzat koncepciójának meghatározásával fog tisztázódni – fejtette ki a helyettes államtitkár, majd hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a feladatok színvonalváltozás nélkül, hol láthatóak el jobban. A megyék komoly területfejlesztési szerepet kaptak, azonban ennél sokkal erősebb szerep ellátására is alkalmasak.

A közelmúltban alakultak meg a kormánymegbízottak vezetésével a megyei intézményhálózat és költségvetés áttekintését végző bizottságok. Továbbá az előzetes felmérés mintegy 750 helyi intézményt érint – utalt a megyei létesítmények átvételi folyamatára Virág. A helyettes államtitkár kifejtette a kormányhivatali rendszer elég erős a kérdéses intézmények átvételéhez.

A járási rendszer visszaállítása az érdeklődés homlokterében helyezkedik el – emelte ki a Rádió Orient vendége. ‘A folyamatnak erős tudományos előkészítettsége van: szociológiai, közlekedési és egyéb térségi vizsgálatok történtek. Emellett az államigazgatás szervezeti áttekintése is lezajlott. Jelenleg az alapvető irányok meghatározásánál tart a folyamat. A javaslatnak politikai, szakmai, közigazgatási egyeztetésen kell átmennie, majd 2013. január 1-től léphet életbe’ – részletezte a műsor vendége.

A rövid távú költségracionalizálás mellett az integráció bekódolt megtakarításokkal is jár. Az integrált szervezetek működése az egyszerűsítést követően átláthatóbbá vált. A várható közép- és hosszú távú hasznot igazolja, hogy sok nem integrált egység is érdeklődik a csatlakozással járó árelőnyök felől – emelte ki a rádió vendége.

’2012 lesz az új struktúra első költségvetési éve. Bízunk abban, hogy uniós források lehívásával sikerül meglépni a további belső integrációs lépéseket. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a jövőben jelentkező államigazgatási többletfeladatok kezelése is egyszerűbb lesz’ – zárta szavait a helyettes államtitkár. ”

Forrás:
Virág Rudolf: Uniós forrásból épülne tovább a területi államigazgatás, OrientPress, 2011.09.01 17:40

Vissza az oldal tetejére

Gigantikus gazdaváltás januártól

„Januártól a kormányhivatalhoz kerül az összes megyei fenntartású intézmény. Az ott dolgozók biztonságban érezhetik magukat: az új rendszerben is szükség lesz rájuk.

– Nem csődbiztosként vagyok jelen – szögezte le dr. Kerényi János kormánymegbízott azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet Bányai Gábor közgyűlési elnökkel közösen tartottak a megyei intézmények átadása kapcsán.
– Bács-Kiskun megye jól sáfárkodott a rábízott vagyonnal, anyagi helyzete átlátható. Nem küzd olyan adósságállománnyal, melyből azt a következtetést lehetne levonni, hogy végveszélyben van – mondta a kormánymegbízott.

Az országos helyzet nem ilyen kedvező. A megyék jelentős része eladósodott, ezért az állam – újabb összegeknek az önkormányzati rendszerbe öntése helyett – a teljes átalakítás mellett döntött.

– Január elsejétől a megyei önkormányzatok intézményfenntartási jogköre megszűnik. Az átalakulás jogszabályi feltételeit az őszi parlamenti ülésszak feladata megteremteni. A megye foglalkoztatásában lévő közalkalmazotti állomány átkerül a kormányhivatalhoz. Minden emberre szükség van az intézményrendszer fenntartásához – mondta Kerényi János. Lehetnek olyan intézmények, amelyek sorsát befolyásolja a járási kormányhivatalok létrejötte, és olyanok is, amelyek később visszakerülhetnek a helyi önkormányzatokhoz. A kormányhivatal, a megye és a kincstár részvételével tízfős bizottság alakult, amelynek feladata a részletek kidolgozása.

Bányai Gábor közgyűlési elnök elmondta: hitelfelvételre csak a fejlesztések önrészének biztosítása miatt volt szükség. Az elmúlt négy évben több mint 24 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre.

– Nem lenne adósságunk, ha nem fejlesztettünk volna. De meggyőződésem, hogy ha így teszünk, rossz utat választunk – jegyezte meg Bányai Gábor. Mint Kerényi János elmondta: az új rendszerben a megyék területfejlesztési szervek lesznek, és ez véget vet a fejlesztési pénzek elosztását korábban jellemző aránytalanságoknak. A források lakosság- és területarányos elosztása a cél, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor Bács-Kiskun a régiós fejlesztési források mindössze 30 százalékához jutott, szemben Békés és Csongrád 70 százalékával.”

Forrás:
Gigantikus gazdaváltás januártól, Rákász Judit, Petőfi Népe, 2011. szeptember 7.

Vissza az oldal tetejére

Pest megyei kormánymegbízott: a januári átadásig is beavatkoznak, ha egy intézmény ellehetetlenül

„Megkezdődött a Pest megyei intézmények átadás- átvételének előkészítése, amely egy e célra alakult bizottság feladata – közölte a megyei kormányhivatal vezetője szerdán az MTI-vel. Tarnai Richárd azt mondta, hogy ha a hivatalos átadásig bármelyik érintett intézmény ellehetetlenülne, akkor közbelépnének és megmentenék.

A kormánymegbízott tájékoztatása szerint a hivatalával egy épületben lévő megyei önkormányzattól hatalmas mennyiségben hordják át a megyében működő oktatási, szociális és egészségügyi intézmények működtetésével összefüggő dokumentumokat, hogy legyen idő a teljes és alapos átvilágításra.

Nagy valószínűséggel a Pest megyei általános iskolák, a gyermekjóléti és az idősellátó intézmények kerülnének állami kézbe, az egészségügyi intézmények státuszának változása még bizonytalan – fogalmazott Tarnai Richárd. Hozzátette: az adottságai, illetve adósságai miatt is speciális helyzetben lévő megyében igen körültekintően kell előkészíteni és véghez vinni az átadás-átvételt. A közgyűlés elnökével történt megegyezés szerint a megyeháza az elkövetkező hónapokban már semmilyen kötelezettségvállalást nem tehet, és ügyelni kell arra is, hogy az érintett intézményekben mindenki folyamatosan megfelelő ellátást kapjon.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mi történik, ha valamelyik hitelező még január előtt veszélybe sodorja egy vagy több intézmény létét (a megye milliárdos tartozást halmozott fel a korábban közétkeztetést ellátó HunGast Kft.-nél, tartozik a tankönyvterjesztőknek, a közszolgáltatóknak és másoknak is), Tarnai Richárd azt mondta: a kormányhivatal nem fogja hagyni, hogy például kikapcsolják a villanyt az iskolákban.

A tartozásokat ki kell fizetni, de hogy a jövőben kik szolgáltassanak és mennyiért, arról nincsenek kőbe vésett szabályok – húzta alá a kormányhivatal vezetője.

“Végignézem az összes szerződést, megvizsgálom, hogy melyiken lehet – az állam erőteljesebb tárgyalási pozícióját is figyelembe véve – módosítani az ellátás zavartalanságát szem előtt tartva” – fűzte hozzá Tarnai Richárd.

A kormánymegbízott nem tudott információt adni az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére kiírt pályázat elbírálásával kapcsolatban. Egyelőre nem tudni, hogy Pest megye 2,5 milliárd forintos igényét hogyan bírálják el, illetve hogy ha kap is pénzt a megye, mennyi jut majd a keretből – mondta.”

Forrás:
Pest megyei kormánymegbízott: a januári átadásig is beavatkoznak, ha egy intézmény ellehetetlenül, Népszava/MTI, 2011. szeptember 7.

Vissza az oldal tetejére

Vinné az állam a színházat és a kórházat

„- Állami lehet a színház, a könyvtár, a kórház és tizenhat középiskola Szegeden, ha elfogadják az Orbán-kormány tervezett önkormányzati reformját. A centralizáció erősödhet a megyei jogú városok státuszának megszűnésével.

A hazai önkormányzati rendszer olyan, mint egy mechanikus óra, amit most kalapáccsal akarnak megjavítani – mondta az önkormányzati rendszer tervezett átalakításáról egy neve elhallgatását kérő közigazgatási szakember. Az Orbán-kormány tervezett reformja alapjaiban változtatná meg az önkormányzati rendszert. Augusztus végén Magyar Anna megyei közgyűlési elnök és B. Nagy László kormánymegbízott már bejelentette: január 1-jétől minden megyei fenntartású intézményt – kórházakat, középiskolákat és otthonokat – az Orbán-kabinet által létrehozott kormányhivatal működtet majd.

Az állami szerepvállalás, befolyás tovább nőhet, a centralizáció pedig erősödhet a megyei jogú városok státuszának megszűnésével. Az elképzelések szerint ugyanis nem csupán a címet vennék el az ország 23 legnagyobb városától, de a települések ezzel járó megyei önkormányzati feladat- és hatáskörét is. Ezek közül Szegeden tizenhat középiskola, a Somogyi-könyvtár, a színház, valamint a kórház és rendelőintézet fenntartása a legfontosabb. Ezeket jelenleg a szegedi önkormányzat működteti, a kórházat az egyetemmel kötött szerződéses formában. Az új rendszerben a megyei kormányhivatal tartaná fenn ezeket az intézményeket. Az egyik országos napilap szerint az új alkotmány alapján a feladatok elvonásával egyidejűleg az állam ingyenesen, kártalanítás nélkül elvonhatja az azokhoz kapcsolódó vagyontárgyakat, így például az iskolák, kórházak épületeit és berendezéseit is. Mások szerint ez jogilag aggályos.

A fenti intézmények fenntartását jelenleg nagyjából fele-fele arányban finanszírozza az állam és az önkormányzat. A helyhatóság főként az iparűzési adó bevételéből járul hozzá az intézmények fenntartásához. Ha ezek működtetésébe közvetlenül belép az állam, és kiszorul az önkormányzat, adódik a kérdés: ki finanszírozza az intézményeket? Talán válasz lehet a kérdésre, hogy az elképzelések szerint az új rendszerben az önkormányzat még a helyi adóbevételeivel sem gazdálkodhatna szabadon.”

Forrás:
Vinné az állam a színházat és a kórházat, Szabó C. Szilárd, Délmagyarország, 2011. szeptember 8.

Vissza az oldal tetejére

Távozik posztjáról Nyitrai Zsolt

„Távozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkári posztjáról Nyitrai Zsolt, aki a Miniszterelnökséghez kerül át – közölte vasárnap az Index hírportál. A kormányfő sajtóstábjának vezetője az MTI-nek hétfőre ígért tájékoztatást.

„Az Index – meg nem nevezett forrásból származó információira hivatkozva – azt írta: Orbán Viktor kormányfő Hajdúszoboszlón, a Fidesz-KDNP frakcióülésén bejelentette, hogy Nyitrai Zsolt a jövőben a Miniszterelnökségen a nemzeti konzultációk szervezésével és kormányzati szintű személyzeti ügyekkel foglalkozik majd. A hírportál információi szerint az NFM-ben nem töltik be az eddigi infokommunikációs államtitkár helyét.

Az MTI kereste Nyitrai Zsoltot, de nem érte el. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője hétfőre ígért tájékoztatást. Nyitrai Zsolt 2006 és 2010 között a Fidesz operatív igazgatója volt. Feladatai között szerepelt az országos pártigazgató helyettesítése, a párt kampányának, akcióinak koordinációja, a központi arculat alakítása, valamint a Fidesz nagyobb rendezvényeinek összefogása.

A Magyar Hírlap augusztusban arról írt, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezheti Nyitrai Zsolt menesztését. A Magyar Nemzet egy nappal később arról cikkezett: multiérdekek állhatnak a Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár felmentéséről szóló hír mögött, a Magyar Hírlap előző napi információját pedig kacsának minősítették kormányzati körökben. Később maga Nyitrai Zsolt is hírlapi kacsának minősítette a saját távozásáról szóló sajtóhíreket.”

Forrás:
Index: távozik posztjáról Nyitrai Zsolt, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 11.

Vissza az oldal tetejére

Rácz Róbert: a fejlesztés fellegvárai lesznek a megyei önkormányzatok

„Debrecen (MTI) – Magyarország fejlesztéspolitikájának fellegvárai lesznek a jövőben a megyei önkormányzatok – mondta Rácz Róbert (Fidesz) Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott csütörtökön Debrecenben.

Rácz Róbert és Bodó Sándor (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a Megyeházán közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: január elsejével a megyei kormányhivatal átveszi az önkormányzat körülbelül 20 milliárd forint értékű 23 intézményét és telephelyeit a mintegy 3,4 milliárd forint adósságállománnyal együtt.
“Az állam az egyébként is állami feladatok ellátását visszaveszi, vagyis vállalja a felelősséget az ellátásért” – mondta Rácz Róbert, megjegyezve: az intézmények dolgozói és az ellátottak, illetve a szolgáltatást igénybe vevők a változást észre sem fogják venni.

Bodó Sándor megfogalmazása szerint a hajdú-bihari az egyik legjobb anyagi helyzetben lévő önkormányzat, az elmúlt években ugyanis komoly takarékossági és racionalizálási lépésekre kényszerültek, miután az akkori kormány 2007 és 2010 között 10,7 milliárd forint központi forrást vont el a megyétől. Ez az elvonás 6 milliárd forintos elvonást jelentett a megyei Kenézy kórháznál és 4.7 milliárdot a többi intézménynél – tette hozzá.

Rácz Róbert hozzátette: az említett négy évben országosan 200 milliárd forintot vontak el a megyéktől, 70 milliárdot megtakarításokkal kigazdálkodtak, és 130 milliárd forint körüli az az adósságállomány, amelyet az államnak az intézményekkel együtt át kell vennie.

Rácz Róbert fontosnak nevezte, hogy az önkormányzati intézmények átvételénél ne sérüljenek a dolgozók és az ellátottak érdekei.
Tájékoztatása szerint 2012. január 1-től valamennyi megyei önkormányzati intézmény a kormányhivatalhoz kerül, de ez a helyzet az önkormányzati törvény elfogadását követően változhat, mert lehetnek olyan intézmények – például helyi könyvtárak, múzeumok – amelyeket továbbadnak a települési önkormányzatoknak.

A közös megyei és debreceni tulajdonban lévő Kenézy kórházzal kapcsolatban Rácz Róbert az MTI-nek azt mondta: a döntés szerint az egészségügyi intézményeket is átadják, hozzátéve: “alig hiszem, hogy kivételt képezne a Kenézy, mert több tulajdonban van”.

A megyei önkormányzat, mint egészségügyi intézményfenntartó bizonyosan megszűnik, azt azonban, hogy a debreceni önkormányzat helyére belép-e az állam, még nem tudja – mondta a kormánymegbízott.

Rácz Róbert végezetül megjegyezte: januártól komoly munka vár a megyei önkormányzatokra, amelyek a hazai fejlesztések fellegvárai lesznek. A területi tervezés, a projektek elindítása és a döntés a forrásokról “igazi élettel tölti majd meg” a megyei testületeket – fűzte hozzá a politikus.”

Forrás:
Rácz Róbert: a fejlesztés fellegvárai lesznek a megyei önkormányzatok, Hajdú Online, 2011. augusztus 25.

Vissza az oldal tetejére

Gémesi: ‘a települések felnőttek ahhoz, hogy ésszerűen gazdálkodjanak bevételeikkel’

„Az ország területének mintegy felét lefedő kistelepülések ugyan nem lehetnek a jövő közigazgatását érintő viták főszereplői, ennek ellenére mégis alakítói kívánnak lenni a vidéki Magyarország sorsának – emelte ki a közigazgatás rádiójának műsorában Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere szintén az önkormányzatok megfelelő felkészültségéről beszélt.

A Magyar Faluszövetség nagy felelősségérzettel látott hozzá a Belügyminisztérium által kibocsátott önkormányzati törvénymódosítás munkaanyagának feldolgozásához. A szövetség állásfoglalása a polgármesterek és a jegyzők hosszas konzultációja után állt össze – mondta a Rádió Orient műsorában Szabó Gellért elnök. ‘Lényegi megállapításunk, hogy a közigazgatási szerkezet átalakítása egymagában nem jelent megoldást a jelenlegi problémákra’ – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Magyarország jövőjében az ország területének mintegy felét lefedő kistelepülések fontos szerepet játszanak. A nemzet sorsa közelebb van a falusi polgárokhoz, mint a pénzgazdaság visszásságaival küzdő, folyamatos pörgésben élő városiakhoz. A falvak lakóiban felelősségérzet, elszántság és jövőkép van – emelte ki a Magyar Faluszövetség állásfoglalásának fő elemeit az elnök. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Szabó Gellért hangsúlyozta, a falusiak ugyan nem lehetnek a jövő közigazgatását érintő viták meghatározó szereplői, mégis alakítanák a vidéki Magyarország sorsát. ‘Részt akarunk venni az állam gazdasági szabadságharcában’ – hangsúlyozta Szabó.

A megyei önkormányzatok hatáskörének esetleges megerősítése számos kérdést felvet: a településfejlesztés mellett az iparűzési adó rendszere is bizonytalanná válhat. ‘A megyei önkormányzatok intézményfenntartói szerepén javítani kell, továbbá a jövőben tisztázni kell a változó hatásköröket és döntési mechanizmusokat. Kerülnünk kell a területiség elvének sérülését és a frakcióegyezségek nagy befolyását. Az önkormányzatok jelenleg vállalkozóiktól kapják az iparűzési adót, azonban egy közös alap létrehozása esetén az újraosztásnál a nagyvárosok több részesedést várhatnának el’ – fejtette ki Szabó.

A településfejlesztési pénzek átcsoportosításával az önkormányzatok fejlesztési önereje csökkenne. Az iparűzési adó elvonásával pedig a működési költségek biztosítása, továbbá a hitelállomány törlesztése kerülne veszélybe. ‘A települések felnőttek ahhoz, hogy ésszerűen gazdálkodjanak bevételeikkel’ – jelentette ki a Rádió Orient műsorának házigazdája. Gémesi továbbá kiemelte, a megye szerepének és a közgyűlés összetételének tisztázása is fontos feladat. Az átalakításokat a lehetőségek és a források felmérésével kell kezdeni, meg kell vizsgálni, hogyan növelhető a rendszer hatékonysága – tette hozzá.

A kormányzat a járásokkal a közigazgatási struktúra hatékonyságát, gazdaságosságát akarja növelni. Azonban az új tervezet még nem tartalmazza a törekvést alátámasztó egzakt számadatokat – fejtette ki a Faluszövetség elnöke, majd hozzátette: a falusiak jobban szeretik személyesen ismerni az ügyeiket intéző hivatalnokokat. A személyköziség hiánya mellett megközelítési gondok is felmerülnek a hivatali pontok számának csökkentésével.”

Forrás:
Gémesi: ‘a települések felnőttek ahhoz, hogy ésszerűen gazdálkodjanak bevételeikkel’, OrientPress, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Hajdúszoboszló: az önkormányzati rendszer átalakításáról és a bíróságokról

Új bírói hivatal és járási bíróságok
“Gyorsítani kell az igazságszolgáltatást, a cél, hogy a jogerős ítéletek mielőbb megszülessenek, a perek ne húzódhassanak el évekig” – mondta Lázár, aki szerint ezért szükséges a bírósági rendszer átalakítása.

Jövőre az új alaptörvény szerint a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria a bíróságok szakmai vezetéséért lenne felelős, és – ahogy korábban az [origo] megírta – létrejönne az országos bírói hivatal, amely az igazgatási kérdésekért felelne. “Ez a hivatal szervezné meg a bíróságok munkáját, és döntene a munkáltatói kérdésekben, és a bírók kiválasztására tenne javaslatokat” – mondta Lázár. Hozzátette, a hivatal vezetőjét kétharmados többséggel kilenc évre választaná a parlament, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak pedig véleményezési joga lenne.

Lázár kijelentette, hogy a jelenlegi többszintű ítélkezés megmarad, de a megyei és városi bíróságok helyett törvényszéki és járási bíróságokat hoznak létre, és Budapesten újabb kerületi bíróságok jöhetnek létre. A munkaügyi bíróságok helyén pedig közigazgatási és munkaügyi bíróságokat alakítanak ki.

Átmeneti törvény a nyugdíjas bírók pótlására
Átmeneti törvény készül a nyugdíjba vonuló bírák pótlására, amely gyorsabb pályáztatást tesz lehetővé a bírói előmenetelben – mondta Lázár János. Jelenleg az új alaptörvényben szereplő, kötelező nyugdíjazást előíró szabályozás alapján 228 bírónak kell befejeznie a munkát 2012. január 1-ig, jövőre pedig újabb 46 bírónak kell nyugdíjba vonulnia.

“Az átmeneti törvény, amelyet Papcsák Ferenc fideszes képviselő nyújt be, felgyorsítja a pályáztatási eljárást, hogy az új bírók minél hamarabb elfoglalhassák a helyüket” – mondta Lázár.

Az állam átveszi az iskolákat és a kórházakat
“Zöld lámpát kapott az új oktatási, az egészségügyi és az önkormányzati koncepció is a frakcióban” – mondta Lázár János. A kormány, a frakcióvezető szerint két héten belül “törvényjavaslattal él”.

Lázár szerint “elsöprően támogatták a képviselők” azt a javaslatot, hogy az állam átveszi, fenntartja és irányítja az iskolákat, gimnáziumokat, illetve szakközépiskolákat és főszabályként csak az óvodák maradnak az önkormányzat fenntartásában. A frakcióvezető azt mondta, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke vezetésével egy munkacsoportot alakítanak, amely azt vizsgálja, hogy az önkormányzatok hogyan kapcsolódjanak be az oktatás megszervezésébe.

A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoport nyilvánvalóvá tette: nem az önkormányzatok felelősek azért, hogy a jelenlegi oktatási rendszer “szegregál, diszkriminál, növeli a különbségeket, nem biztosítja az esélyegyenlőséget, s ez alapvetően befolyásolja Magyarország versenyképességét.” Lázár János az elmúlt 20 év egyik legsúlyosabb hibájának nevezte a magyar oktatási rendszer lezüllesztését.

Budapestről még nem döntöttek
A fideszes képviselők arról is döntöttek, hogy jövőre a járó- és fekvőbeteg-ellátást átveszi az állam, illetve Lázár szerint a budapesti önkormányzati rendszer átalakításáról is beszéltek, de erről nem született döntés. “A fővárosi rendszert is az önkormányzati törvényben szabályozzuk, de még nem dőlt el, hogyan” – jelentette ki a frakcióvezető.”

„A képviselőcsoportok kihelyezett hajdúszoboszlói tanácskozása előtt [origo] által megkérdezett képviselők egybehangzóan az önkormányzati rendszert érintő átalakítást nevezték a frakcióülés legkritikusabb és legtöbb konfliktust rejtő napirendi pontjának és igazuk lett: a Belügyminisztérium koncepciója csütörtök négy óra körül került napirendre, de még éjfél után is bőven tartott a vita a javaslatról.

A legtöbb nézetkülönbség az [origo]-t tájékoztató képviselők szerint az önkormányzati és állami feladatok újraelosztásával, azon belül is az iskolák fenntartásával kapcsolatban volt a miniszterelnök, az előterjesztő Belügyminisztérium és számos polgármesteri posztot is betöltő képviselő között.

Utóbbiak közül többen vitatták ugyanis, hogy jó döntés egységesen állami kézbe adni az alap- és középfokú iskolák működtetését, jó néhányuk szerint ugyanis az önkormányzatok is lehetnek jó fenntartók.

Több résztvevő szerint a vita hevesnek indult, sokan “keményen ágáltak a kormány szándéka ellen”, mások pedig amiatt aggódtak, hogy az állam a feladattal együtt az önkormányzatok forrásait is elveszi.

A miniszterelnök egy résztvevő leírása szerint mindvégig higgadtan és racionálisan válaszolt a kétkedőknek, többször elmondta – amit már a tavalyi választások után nem sokkal, illetve a Széll Kálmán-terv összeállításakor is állított -, hogy annak a diáknak is meg kell kapnia a többiekével azonos színvonalú oktatást, aki a legeslegkisebb faluban tanul, ezt pedig szerinte csakis egy egységes szabályozással, egységes elvárásokkal és egységes fenntartással lehetséges.

Csatát nyert az államosítás
A képviselők győzködésébe később beszállt a Fidesz két alelnöke, Pokorni Zoltán XII. kerületi és Kósa Lajos debreceni polgármester is. Utóbbi az oktatás versenyképességével érvelt az átalakítás szükségessége mellett, a frakciókat pedig végül sikerült is meggyőzniük a maratoni vita végére.

A képviselőcsoportok a többórás vita végén mindössze néhány tartózkodással szavazták meg, hogy egységesen állami kézbe kerüljenek az általános és a középiskolák, illetve az eddig önkormányzati fekvő- illetve járóbeteg-ellátás. Ez nagy vonalakban megfelel a BM-koncepció kormány által augusztusban jóváhagyott verziójának, azzal a különbséggel, hogy a járóbeteg-ellátás abban még az önkormányzatoknál maradt volna.

Szintén az augusztusban elfogadott változattal egyező megoldásra szavaztak a frakciók a feladatok további megosztását illetően is: eszerint az óvodák, bölcsődék működtetése az önkormányzatoknál marad, ahogy a szociális ellátás és a segélyezés is. Az államhoz (a megyei illetve járási kormányhivatalokhoz) kerülnek viszont a gyámügyek és az okmányirodák. A feladatok pontos listáját a megállapodás szerint az önkormányzati törvény sorolja majd fel.

Ugyancsak vita alakult ki a koncepció azon pontjáról, amely szerint a kisebb önkormányzatoknak csak összevont polgármesteri hivatalai működhetnének és felvetődött az is, hogy bizonyos lélekszám alatt az állam nem fizetne főállású polgármestereket. A miniszterelnök ez utóbbi mellett foglalt állást, a frakció többsége viszont a főállású polgármester fontossága mellett érvelt, ezért ebben nem tartottak szavazást, a vitát elnapolták.

Visszaverték a településvezetők a BM azon szándékát is, hogy az önkormányzatok költségvetését egy külső szervezet (például a kormányhivatal) ellenőrizhesse. A döntést kemény vita után végül szintén elnapolták, a megoldás részleteit Kósa Lajosnak kell kidolgoznia egy szakértői csoport segítségével. Megbukott a Belügyminisztérium terve a megyei jogú városok státusának megszüntetésére is.

Orbán mindenkivel beszélni akart
A döntéstől egy az elnökségi ülés részleteit ismerő politikus azt mondta: elsősorban forráselosztási okok miatt hasalt el a terv. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a megyei közgyűléseknek automatikusan tagjai lettek volna a járási székhelyek polgármesterei, a térség legnagyobb – addig megyei jogú városi rangú – települése pedig egyedül állt volna szemben és területfejlesztési pénzek körüli szavazásokban adott esetben alul maradt volna a kistelepülések vezetői ellenében.

A vitás kérdések elnapolása után éjszaka a főváros átalakítási koncepciójáról (a korábbi tervekről részletesen itt olvashat) kezdődött ugyancsak hosszan tartó vita, és péntek hajnali fél kettőig emiatt sorra sem került a frakciókban ugyancsak számos feszültséget gerjesztő képviselői összeférhetetlenség ügye valamint a devizahitelesek megsegítésének problémája, ami eredetileg még csütörtök este került volna terítékre.

Egy résztvevő elmondása szerint a miniszterelnök már a vita korai fázisában leszögezte: mindenkit meghallgat, senki ne tartsa meg a véleményét, ha kell, hajlandó ott ülni reggelig. A frakcióülés szerdai napjáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt, a csütörtöki döntésekről szólóakat pedig itt, itt illetve itt.”

Forrás:
Túl nagy falat volt Budapest átszabása a kormánypártoknak, [origo], 2011. szeptember 9.
Orbán: Ha kell, reggelig itt ülünk, Joó Hajnalka, [origo], 2011. szeptember 9.
Keményen küzdöttek jogkörükért a fideszes polgármesterek, M. László Ferenc, HVG.hu, 2011. szeptember 8.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Papírral védi magát Hollandia a hackerektől

„A holland kormány bejelentette, hogy egyes kulcsfontosságú adatait a jövőben újból papíralapon tárolja majd, hogy elejét vegye annak, hogy azokat hackerek megszerezhessék. A bíróságok az e-mailnél biztonságosabb fax használatát javasolják jogászaiknak.

Az ország vezetése azt követően döntött így, hogy kiderült, hogy azt a céget is hackertámadás érte, amely a holland e-kormányzati szolgáltatások működtetéséhez használatos digitális hitelesítéseket előállítja – adta hírül a Wall Street Journal. A DigiNotar nevű társaság rendszereiből hackerek júliusban loptak el olyan digitális hitelesítőkódokat, amelyekkel például honlapok valódiságát lehet igazolni. Ezek birtokában online bűnözők csalásokhoz,kártevők terjesztéséhez használt oldalakat tudnak legitimnek álcázni.

Ennek hatására a holland kormány úgy döntött, hogy a jövőben bizonyos kormányzati adatokat újra hagyományos módon, azaz papíron fog tárolni, hogy azok tartalmához digitális úton senki ne tudjon hozzáférni. A helyi bíróságok a feltörést követően azt javasolták a jogászoknak és saját munkatársaiknak, hogy kommunikációjuk biztonságának biztosítása végett álljanak vissza faxok és hagyományos postai levelek küldésére az e-mailek helyett addig, amíg a biztonsági gyengeségekre megoldást nem találnak. Egy, a Wall Street Journalnak nyilatkozó holland ügyvéd szerint ez a lépés “adminisztrációs rémálmot” okoz a helyi ügyvédi irodák és bíróságok számára.

Bár egyelőre nem sikerült kideríteni, kik hatoltak be a DigiNotar rendszerébe, a holland kormány a jelenlegi rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy a támadás Iránból eredt, ahol mintegy háromszázezer internetező adatait szerezték meg a hamis tanúsítványok felhasználásával. Hollandiában a becslések szerint mintegy kilencmillió állampolgár használ e-kormányzati szolgáltatásokat. A feltörés komoly negatív kampányt jelent az internetes kereskedelemnek, hatására az Európai Unió valószínűleg szigorítani fogja a digitális hitelesítéseket előállító cégekre vonatkozó előírásait.”

Szerkesztői megjegyzés: A helyzet komolyságára jellemző, hogy a holland kormányzat átvette a DigiNotar szerverei működtetése feletti ellenőrzést (egyébként pedig sürgősen más céget keresett a DigiNotar által betöltött funkcióra).

Forrás:
Papírral védi magát Hollandia a hackerektől, [origo], 2011. szeptember 10.

Vissza az oldal tetejére

IVSZ MENTA: technológia, piac, ember

„Tagvállalatainak vezetőit és munkatársait, az informatikai, elektronikai és távközlési szektor cégeinek képviselőit, IT-vezetőket és az IKT-szektor használóit várja a szeptember 15–16-án rendezendő MENTA-konferenciára, Egerszalókra a Salaris Hotelbe az IVSZ, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége. Az immár 19. menedzsertalálkozó központi témái a technológia, a piac és az ember lesznek.

A mikrovállalkozások és a kkv-k számára különösen hasznos előadások hangzanak el a hatékony pénzügyi megoldásokat bemutató szekcióban. A kockázati tőke és a pályázati források bevonásának sikertényezőit, az IT-cégek adóoptimalizálási lehetőségeit ismertetik az egyes területek szakértői.

A technológia lehetőségeit és kihívásait tárgyaló előadások között szó lesz egyebek mellett a „jövő internet nemzeti technológiai platform” céljairól, valamint az informatikai biztonságról. Az első napot az infokommunikáció emberi erőforrás oldalát vizsgáló előadások zárják.

A MENTA második napján a közigazgatás lesz a központi téma. Közigazgatási és informatikai szakemberek részvételével előadásokon és kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg a Magyary Zoltán Programot, amelynek egyik kiemelt eleme a közigazgatás korszerűsítése, ügyfél-központúvá tétele az e-közigazgatási megoldások kiterjesztésével.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a MENTA-n ismerteti a szövetség 2011–13-ra kidolgozott stratégiáját.”

Tervezett program:
(A programváltoztatás jogát fenntartjuk)
szeptember 15. A fókuszban: Technológia, Piac, Ember”

szeptember 16. Kormányzati informatika- Közigazgatási Nap

9,00-9,15 Az igénytől a megvalósítás felé (IT Parlament)
Bojta János, az IVSZ elnökségi tagja

9,20-9,50 A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programhoz illeszkedő informatikai projektek kockázatai
Ulicsák Béla, a Brit Tech Kft. műszaki igazgatója, a Corvinus Egyetem oktatója

9,55-10,15 Az EKOP 2011-13. évi akcióterv kapcsolódása a Magyary programhoz
Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára

10,20-10,40 A kormányzati rendszerek biztonságának pillérei
Szőr Péter, számítógépes vírus- és biztonsági kutató

10,40-11,00 Kávészünet

11,00-11,20 Egy lehetséges új irányítási modell bemutatása- kerekasztal témafelvezető előadás
Bojta János, az IVSZ elnökségi tagja

11,25-12,10 Kerekasztal-beszélgetés a Magyary Program irányítási kérdéseiről
Moderátor: Bojta János
A kerekasztal résztvevői:
Farkas Krisztina, a KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkára; Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára; Vályi-Nagy Vilmos, az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára; Németh Gergely, a Corporate Values (CoVa) ügyvezető partnere; Ilosvai Péter, az IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója

12,15-12,35 A közigazgatási IT projektek múltja és jövője
Vályi-Nagy Vilmos, az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára

12,40-13,20 Kerekasztal-beszélgetés az informatikai projektek helyzetéről és az eredményességjavító lehetőségekről
Moderátor: Bojta János
A kerekasztal résztvevői:
Vályi-Nagy Vilmos, az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára; Horváth Gyula, a CompuTREND Kft. ügyvezető igazgatója; Kleinheincz Gábor, az eGov Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója; Csapody Dániel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főosztályvezetője

13,25-13,45 Összegzés, záróbeszéd
Dr. Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára

13,45-13,50 Zárszó
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke”

Forrás:
IVSZ MENTA: technológia, piac, ember, Infovilág
MENTA 2011 – Technológia, Piac, Ember- az IKT iparág csúcstalálkozója, IVSZ
MENTA 2011 regisztráció

Vissza az oldal tetejére

Az Új Széchenyi Terv keretében az államigazgatásban elsőként az NFÜ bevezeti az elektronikus aláírást

„A kifizetési folyamatba iktatott e-aláírás bevezetésével a teljes papírmentes pályáztatás felé tett fontos lépést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A digitális ügymenet költséghatékonyabbá és rövidebbé teszi az eljárást, hiszen alkalmazásának köszönhetően a legfontosabb bizonylatok összeállítása, kézjeggyel történő ellátása, és intézmények közötti mozgatása is elektronikusan úton történik a jövőben. Az NFÜ célja végső soron az, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódóan benyújtott számlák kifizetését felgyorsítsa.

Az európai uniós és a hazai elvárásokat is teljesíti az NFÜ által hamarosan bevezetésre kerülő e-aláírás. Egyrészt az Európai Bizottság 2011-2015 közötti elektronikus kormányzati akcióterve jelöli meg a pályázatok gyorsabb elbírálását a hatékony és olcsóbb állami működés ismérveként. Másrészt pedig a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény is a hatékony és erős állam kritériumainak tekinti a modern technológiák és műszaki megoldások közigazgatásbeli alkalmazását.

Az új szolgáltatás legnagyobb haszna emellett, hogy minden résztvevő számára jelentősen megkönnyíti majd az uniós források felhasználásának ügyintézést. Segítségével elkerülhetővé válik a dokumentumok kinyomtatása és szállítása, valamint egy korábban roppant időigényes átfutási folyamat rövidülhet le.
Az NFÜ fontosnak tartja, hogy a korábbi könnyítések (rövidebb adatlapok, egyszerűbb nyilatkozattétel, CD-n történő pályázat) bevezetése után végleg megszűnjön a túlzott adminisztráció.

Az NFÜ részéről Dányi Gábor innovációs és informatikai elnökhelyettes elmondta, hogy az új szolgáltatás bevezetésnek legfőbb előnye az idő és a költségek csökkentése. A dokumentáció virtuális utaztatásával legalább 3 hivatal 9 aláírását igénylő egyhetes folyamata szűnik meg, valamint jelentős papír és postázási költségek spórolhatók meg. A fejlesztés emellett jelentősen gyorsítja a számlák kifizetésének átfutási idejét is, ami elősegíti az uniós támogatási keretek eredményesebb felhasználást. Ennek az új monitoring és online alkalmazásnak a gyakorlata megfelel a Bizottság jövőbeni elvárásainak, mi több, az európai mezőny élén áll.”

Forrás:
Az Új Széchenyi Terv keretében az államigazgatásban elsőként az NFÜ bevezeti az elektronikus aláírást, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. szeptember 8.

Vissza az oldal tetejére

Kormányzati felhőszolgáltatást indít az Amazon

„Az első GovCloud mindenben a szigorú amerikai szabályozás követelményeihez igazodik, de az Amazon más államokban is hasonló megoldásokkal jelentkezik majd.

Az Amazon Web Services (AWS) kedden bejelentett GovCloud nevű szolgáltatása a tengerentúli kormányzati intézményeket és beszállítókat célozza. A kínálatban szereplő megoldások az alapvető biztonsági szabványokon felül alkalmasak a kiviteli ellenőrzés alá eső vagy védelmi vonatkozású adatok feldolgozására és tárolására.

A GovCloud szerverei fizikailag az Egyesült Államok nyugati partján kapnak helyet, biztosítékul arra, hogy az ügyfelek adatai valóban nem hagyják el az USA területét.

Az első körben az AWS kínálatából az Elastic Compute Cloud (EC2) szolgáltatott infrastruktúra megoldás, a Simple Storage Service (S3) tároló, az Elastic Block Store, az Amazon Virtual Private Cloud, az Identity and Access Management, illetve a CloudWatch monitoring szolgáltatás kap helyet a GovCloud palettáján.

Első a felhő ■ Az Amazon bejelentését az Obama-adminisztráció általános informatikai stratégiájára ösztönözte. Ez egyrészt magában foglalja a nemrég leköszönt kormányzati CIO, Vivek Kundra adatközpont-konszolidációs tervét, amelynek keretében összesen 800 adatközpontot szüntetnek meg a következő években. Másrészt tovább él a “Cloud First” irányelv is, amely szerint minden állami intézménynek kötelezően meg kell vizsgálnia a megfelelő cloud megoldás bevezetésének lehetőségét, mielőtt bármilyen informatikai beruházást eszközölne.”

Forrás:
Kormányzati cloud szolgáltatást indít az Amazon, Tököli Gábor, Bitport.hu, 2011. augusztus 17.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

8. Országos Gazdaságinformatikai Konferencia

Győr, Széchenyi István Egyetem, VIP-terem, 2011. november 11-12.

A Gazdaságinformatikai Konferencia hazánkban 2011-ben immár nyolcadszor kerül megrendezésre, ezúttal -a korábbi konferenciák sikere és az érdeklődés miatt- külföldi előadókkal, résztvevőkkel nemzetközi szintűre bővítve. A konferencia szükségességét nemcsak a gazdaságinformatikus szakok egyetemi szintű képzése, valamint egy olyan igény motiválja, hogy a szakképzésért felelős oktatókat összehozzuk a technológiai fejlesztésekkel és üzleti alkalmazásokkal foglalkozó szakemberekkel, az üzleti alkalmazások fejlesztésére képzetteket foglalkoztató munkáltatókkal, hanem az is, hogy megvitathassuk az elért eredményeket és alkalmazási tapasztalatokat hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt.
A konferencia tervezett témái

  • gazdaságinformatika az EU országaiban (meghívott külföldi előadókkal)
  • szervezetek és informatikai rendszerek újjászervezése, vállalati szintű integráció (EI, EAI)
  • vállalati információfeldolgozó rendszerek (EIS, ERP különböző vállalati méretekben)
  • intelligens üzleti megoldások (kutatási eredmények, fejlesztések, alkalmazások, gyakorlat)
  • szervezetek és informatikai rendszerek újjászervezése, informatikai projektek menedzselése,
  • rendszerfejlesztési és rendszerbevezetési módszertanok, támogató eszközök (elmélet-gyakorlat összhangja)
  • mobil technológia az üzleti életben (mBusiness, mBanking stb.)
  • technológia- és tudástranszfer
  • webtechnológiák, tartalomszolgáltatás, hasznosítás az üzleti tevékenységben
  • informatikai rendszerek irányítása, kockázatok, kockázatkezelés, informatikakontrolling, auditálás
  • informatikai biztonság, kockázatok, tervezés és megvalósítás
  • informatikai beruházások előkészítése, kockázatok, költség-haszon elemzés, megtérülés
  • informatikai szakemberek iránti igény, igényekhez illesztett képzés, eLearning-megoldások: programcsomagok, alkalmazás
  • informatika-szakmaiság, szabványosítási törekvések (CEPIS, IP3)
  • fiatal kutatók (egyetemi hallgatók, doktoranduszok) bemutatkozása

Forrás:
Széchenyi István Egyetem

Vissza az oldal tetejére

Védtelenek az autók informatikai rendszerei

„A McAfee, a Wind River-rel és az eScrypt-tel együttműködve közzétette “Caution: Malware Ahead” (kb. “Figyelem! Kémprogram az úttesten!”) című új jelentését a gépjárművek elektromos rendszereinek biztonságával kapcsolatban felmerülő kockázatokról.

A kiadott közlemény szerint ez az első olyan felmérés, amely a napjaink gépjárműveiben általánossá vált elektromos rendszerek biztonságát vizsgálja. A beágyazott eszközök a járművek majdnem minden részletében használatosak, beleérte a légzsákokat, rádiókat, elektromos üléseket, blokkolásgátlókat, elektronikus érzékelőket (ESP), automatikus menetsebesség szabályozókat (ACC), kommunikációs rendszereket és a kommunikációs rendszereket is. Számos egyetem kutatói demonstrálták már, hogy egy jármű kritikus biztonsági komponensei feltörhetőek, ha van fizikai hozzáférés a jármű elektronikus részeihez. Mások kimutatták, hogy a járművek mozgása távolról is követhető, sőt, az utasok privátszférája is megsérthető az RFID címkék követésével, amelyek akár 40 méterről is leolvashatóak.

“Az autóipar a fogyasztói és ipari elektronikai rendszerek konvergenciáját tapasztalja. A fogyasztók egyre inkább elvárják ugyanazt a fokú konnektivitást az autókban, mint otthoni és mobileszközeik esetében. De ahogyan nő a konnektivitás, úgy nő a biztonsági veszélyek lehetősége is””

Forrás:
Védtelenek az autók informatikai rendszerei, SG.hu, 2011. szeptember 7.

Vissza az oldal tetejére

Egyre nagyobb a Hacktivity

„Változatosabb és színvonalasabb programot, alkalmasabb helyszínt és jó szórakozást ígér az idei Hacktivity. Az ország (és Kelet-Közép-Európa) legnagyobb hackerkonferenciája a Millenárisra megy.
Következő hétvégén, 2011. szeptember 17-18-án mintegy ezer etikus hacker részvételével zajlik Budapesten a Hacktivity – ezzel ez a rendezvény Kelet-Közép-Európa legnagyobb hackerkonferenciájának számít. A szervezők várakozásai szerint többség idén is Magyarországról érkezik, de lesznek résztvevők a környező országokból, és a Távol-Keletről is. Az idén a Millenáris 4000 négyzetméteres B-csarnokába szervezett kétnapos rendezvény kifejezetten színes programmal várja a résztvevőket. A program tudományos konferenciákra emlékeztető módon állt össze, a programszervező bizottság több mint 60 pályázatból választotta ki az arra legérdemesebb 45 magyar és nemzetközi előadót, akiket két teremben és két workshop helyiségben párhuzamosan hallgathatunk majd.

Cifra program

Az idei év meghívott keynote előadói Szőr Péter, a McAfee magyar víruskutatója és Raoul Chiesa, Európa egyik legismertebb kiberbűnözési szakértője. Az előadásokkal párhuzamosan az idei év újdonságai a Hello Workshopok, ahol 45 percben 16 látogató részére tartanak gyakorlatokat a kódvisszafejtés, a mobil biztonság, digitális tanúsítványok, hálózati lehallgatás, logelemzés és már érdekes témakörben. A workshopok a rendezők reményei szerint jó gyakorlati iránymutatást adnak majd, a megszerzett információk birtokában hazaérve mindenki elmélyedhet majd az adott témában.

Az előadások az IT-biztonság minden területét lefedik, így a forensic vizsgálatoktól a mechanikus zárak roncsolásmentes feltöréséig rengeteg témát érintenek. Az egy teremben folyó két előadás megvalósításához a szervezők érdekes megoldást választottak, a kisebb terem “csendes” lesz, az előadás hallgatásához fülhallgatót kell majd használni – cserébe könnyebb az átjárás a programok között.

A konferencián bemutatkozik az első Hacktivity Tanösvény, egy olyan kiépített gyalogút, amin végigsétálva a hackelés történetével ismerkedhet meg a túrázó – a végigjárja a tanösvényt, “Certified Hacker Road Participant Professional” (röviden CHRPP) minősítést is szerezhet. De nem maradhatnak el természetesen a kényeztetések sem, ismét lesz ingyen sör, helyben sütött pizza, és ingyen kávé is vár a résztvevőkre. A hagyományoknak megfelelően a szombat este buli is lesz, vasárnap pedig folytatódik a program.”

Forrás:
Egyre nagyobb a Hacktivity, Gálffy Csaba, HWSW.hu, 2011. szeptember 8.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

eFestival 2011 nevezési felhívás

„2011-ben ismét megrendezzük a hazai kreatív ipar kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató eFestivalt. Versenyre hívjuk mindazokat, akik a digitális gazdaságban valamilyen internetes alkalmazással, multimédiás alkotással szeretnék megmérettetni magukat. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minőségi digitális tartalmat állítsanak elő és szolgáltassanak a hazai és külföldi felhasználóknak.

A versenyműnek a nevezés időpontjában is működő, nyilvánosan hozzáférhető online tartalomnak/alkalmazásnak (honlap, mobil alkalmazás stb.) vagy offline alkalmazásnak („dobozos” szoftver, digitális adathordozón pl. CD, DVD-n található versenymű) kell lennie.

A bírálat elsődleges szempontja a forma és tartalom egysége és felhasználó-barátsága (hozzáférhetőség, szabványosság, könnyű kezelhetőség). A versenyre nevezett honlapokat az előzsűrizés folyamán Felhasználóbarát minősítési rendszer alapján értékeljük. Csak azok a honlapok érhetnek el helyezést, amelyek a felhasználóbarát értékelés alapján teljesítik a minősítési követelmények 75%-át.
Nevezni folyamatosan lehet, a nevezés végső határideje: 2011. szeptember 25.

Forrás:
eFestival 2011 nevezési felhívása, Magyar Tartalomipari Szövetség

Vissza az oldal tetejére

Tavaly is szárnyalt a magyarországi e-kereskedelem

„2010-ben tovább folytatódott a magyarországi internetes kereskedelem dinamikus bővülése – derül ki a GKIeNET 2011. augusztusban közzétett felméréséből. A teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 1,8%-át, 133 mrd Ft-ot kitevő webáruházi forgalom 2011-ben tovább bővül, és elérheti a 155-160 mrd Ft-ot.

Online kiskereskedelmi forgalom
Kevés olyan gazdasági terület van, aminek fejlődésére a 2008 óta tartó recesszió kedvező hatással volt – az internetes kereskedelem viszont ezek közé tartozik. Bár sok kereskedő cég kényszerként éli meg a fejlesztéseket, a folyamatosan bővülő internetes vásárlói kör mégis kecsegtető növekedési lehetőséget rejt az időben lépők számára.
A interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig meghaladta a 133 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszi ki. Az online kiskereskedelmi értékesítésből származó árbevétel 2011-ben 155-160 milliárd forint körül alakulhat, ami ha teljesül, akkor az a teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy 2,2 százalékát jelentené. Az értékesítési volumen ezek alapján 2009-ről 2010-re 25%-al emelkedett, és 2011-ben is további 17-20%-os bővülés várható.”

Forrás:
Tavaly is szárnyalt a magyarországi e-kereskedelem, GKIeNET, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Diáklányok a celebiparban

„… Az online hírnév csupán az egyik eleme a valóságshow-kon és az okostelefonok, táblagépeken és számítógép-képernyők státusfrissítéseinek örökös izgalmán felnövő tizenévesek életének.

Aztán ott van azoknak a lányoknak a serege, akik rövid klipekben arról fecsegnek, hogy milyen, a legutóbbi divat szerinti holmit vagy sminket sikerült vásárolniuk. Ezek nézhetetlenek a legtöbb felnőtt számára, de több százezer tizenéves vagy fiatalabb lány alig várja, hogy másolhassa társainak vásárlási szokásait.

Becslések szerint a világ legnagyobb videomegosztó oldalán, a YouTube-on a regisztrált felhasználók 10 százaléka tartozik a 19 évnél fiatalabbak korosztályába, és a legsikeresebbek számára indított, bevételmegosztásra épülő partnerprogramban minden harmadik résztvevő 25 év alatti.

A Kaliforniai Egyetem kutatói által készített, nemrégiben publikált tanulmány szerint a hírnévnek egyre inkább megnő a kulturális jelentősége a fiatalok körében. A tanulmány azt vizsgálta az 1967-től 2007-ig terjedő négy évtized vonatkozásában, hogy milyen értékeket közvetítettek az ez idő alatt sugárzott, a pretinédzser korosztályt megcélzó televíziós show-műsorok. Mint kiderült, a hírnév csak 2007-től vált az első számú értékké ezekben a műsorokban, mindaddig a 16 értéket felvonultató lista alsó régióiban jelent meg. A közösségi érzés, illetve a valamilyen csoporthoz való tartozás 1967-ben, 1977-ben, 1987-ben és 1997-ben is a rangsor első vagy második helyén végzett.”

Forrás:
Diáklányok a celebiparban, SG.hu/MTI, 2011. szeptember 7.

Vissza az oldal tetejére

A közösségi média fejlődése: infografika

                  

A kép nagyításához kattintson a képre, majd a csatolt oldalon található képre!

Forrás:
The Growth of Social Media: An Infographic, Jenise Uehara Henrikson, Search Engine Journal, 2011. augusztus 30.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

A közigazgatás átrendezésének aktuális kérdései

„Előadásomat egy terminológiai kérdés magyarázatával kezdeném. az eredeti cím az, hogy a közigazgatás fejlesztésének aktuális kérdései. Ezt a címet átigazítanám, nem fejlesztésről beszélnék, hanem átrendezésről. A fejlesztés azt jelenti, hogy korábban nem létező, új megoldásokat vezetünk be a korábbi helyett. A közigazgatási jog, a közigazgatás-tudomány művelői ilyet nemigen tudnak mondani, mert ha áttekintjük ebből a szempontból az állami berendezkedések történetét, azt látjuk, az emberiségnek nincs olyan fantáziája, hogy képes lenne minden politikai, gazdasági változás után újonnan kifejlesztett megoldásokat a közigazgatásba bevezetni. mozgástere – minden országban és minden időben – arra szűkül, hogy a létezőt valamilyen korábban már létezettel felcserélje, s ebben a tekintetben a választási lehetőség igen szűkös.”

Forrás:
A közigazgatás átrendezésének aktuális kérdései, Lőrincz Lajos, Pro Publico Bono, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011/1 (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A számítógép és a jog interakciója – a kezdetek. A Jurimetrics mozgalom …

„A számítógép és a jog (az Amerikai Egyesült Államokban) legalább ötven éve van szoros kapcsolatban egymással. A számítógép feltalálása után néhány évvel, 1949-ben egy Lee Loevinger nevű 36 éves minnesotta-i ügyvéd cikket ír a Minnesotta Law Review-be, Jurimetrics. The Next Step Forward (Jurimetria, a következő lépés) címmel, amelyben egy előre kiszámítható, logikus, természettudományos alapokon nyugvó, és gépekkel támogatott jog vízióját vázolja fel. A cikk akkor hatástalan marad, a méregdrága és hatalmas számítógépek pedig szinte kizárólag néhány kiemelt természettudományos műhely és a hadiipar számára hozzáférhetőek még vagy tíz éven át.

Az ötvenes évek végén azonban a hardware olcsóbb lesz, és a gazdagabb amerikai egyetemek valamint néhány nagyobb magáncég is gépet vásárol vagy bérel, és szinte az első pillanattól elkezdenek jogi szövegeket is feldolgozni vele. Az amerikai ügyvédi kamara már a hatvanas évek fordulóján bizottságot alapít a kérdés vizsgálatára, és konferenciákon vitatja meg a gép által nyújtott új lehetőségeket, sőt 1959-ben elindul egy – előbb stencilezett, majd néhány év múlva nyomtatott – újság, Modern Uses of Logic in Law (A logika modern felhasználása a jogban) címmel. A logikus, tudományos jog vágya és lehetősége újra feltűnik, de a hatvanas években, a kísérletek előrehaladtával végül illúziónak bizonyul. A jog nem válik természettudománnyá, és a formális logika próbáját kiállóvá; ehelyett a nagy kereskedelmi célú jogi adatbázisok tűnnek fel, amelyek már nem akarnak döntő-automaták, vagy ítélet-előrejelzők lenni, csak a gyorsabb szövegkeresés eszközei.

Ebben az írásban ezt a folyamatot igyekszem röviden felvillantani. Előbb a hőskort, az optimizmus korszakát, majd a hatvanas éveket, amikor a számítógép lassan megtalálja valódi helyét a jog világában, végül a hetveneseket, amikorra az első sikeres és valóban használható jogi adatbázisok kialakulnak. Ez a tanulmány tehát nem elsősorban jogtörténeti, hanem inkább kultúrtörténeti és jogelméleti szemszögű. A logikai alapokon nyugvó jog programjának bukása és a számítógép valódi helyének kijelölődése úgy vélem a ma jogásza számára is érdekes és tanul-ságos lehet.”

Forrás:
A számítógép és a jog interakciója – a kezdetek. A Jurimetrics mozgalom …, Ződi Zsolt, Pro Publico Bono Online, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011/1, 2011. szeptember 1. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A jó közigazgatás. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2007)7. számú ajánlása és függeléke

„…a tagállamok kormányainak azt ajánljuk, hogy
– a jog uralmának elvei és a demokrácia keretei között segítsék elő a jó közigazgatást;
– segítsék elő a jó közigazgatást a közhivatalok megszervezésén és működtetésén keresztül, biztosítva a hatékonyságot, a célszerűséget és a szolgáltatások értékarányosságát.
ezek az elvek azt kívánják, hogy a tagállamok:
– biztosítsák a célok megfogalmazását és a teljesítménymutatók alkalmazását, hogy rendszeresen ellenőrizzék és mérjék e céloknak a közigazgatási hatóságok és a közhivatalnokok általi megvalósulását;
– késztessék a közhivatalokat arra, hogy a jog keretei között rendszeresen ellenőrizzék: szolgáltatásaikat megfelelő költségek mellett nyújtják-e, s hogy azokat nem kell-e abbahagyniuk vagy megszüntetniük;
– késztessék a közigazgatást, hogy keresse a legjobb eredményeket biztosító megoldásokat;
– tegyenek megfelelő lépéseket a közigazgatás és a közhivatalnokok tevékenységének megfelelő külső és belső ellenőrzése érdekében;
– mindenki érdekében segítsék elő a jó közigazgatáshoz való jogot, megfelelő módon adaptálva az ezen ajánláshoz csatolt mintaszabályzatban megfogalmazott szabályokat, gondoskodva azoknak a tagállamok hivatalos személyei általi hatékony átültetéséről, s megtéve mindazt, amit a tagállam alkotmányos és jogi rendszere megenged, annak biztosítása érdekében, hogy a regionális és helyi kormányzatok ugyanazon követelményeket [standards] fogadják el.”

Forrás:
A jó közigazgatás. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága CM/Rec(2007)7. számú ajánlása és függeléke, Pro Publico Bono, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011/1 (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Az Európa Tanács jó közigazgatásról szóló ajánlásának magyar szövegéhez

„Az Európa Tanács olyan területeken fogalmazza meg ajánlásait, amelyekre vonatkozóan a tagállamok „közös politika” követésében állapodtak meg. Ezek az ajánlások nem bírnak jogi kötőerővel a tagállamok számára, ugyanakkor a „Miniszteri Bizottság felkérheti a tagállamok kormányait, szolgáltassanak információt az ajánlásokkal összefüggésben az általuk foganatosított intézkedésekről”. Az Európa Tanács az utóbbi évtizedekben több közigazgatási, illetve közigazgatási eljárásjogi tárgyú ajánlást fogalmazott meg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is számos döntésében foglalkozott a közigazgatáshoz, általában a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó kérdésekkel, amely gyakorlat ma már esetjogi tanulmányokban foglalható össze. A jó közigazgatásról szóló Ajánlás egyedülállónak tekinthető egyrészt tág alkalmazási köre, másrészt a függelék kidolgozottsága miatt.”

Forrás:
Az Európa Tanács jó közigazgatásról szóló ajánlásának magyar szövegéhez, Szegedi László, Pro Publico Bono, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011/1 (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A közigazgatási modernizáció „hívószavai”

„A közigazgatási modernizáció hármas szempontrendszer – a hatékonyság, a hatásosság és az eredményesség – mentén alakult az elmúlt évekig. Az e-közigazgatási törvényszerűségek, az információs társadalom, valamint a szolgáltató állam jelleg azonban felülírta és bővítette e hármast, így napjaink közigazgatásának számtalan szempontnak kell megfelelnie. A következőkben arra teszek kísérletet, hogy megvizsgáljam, milyen tényezők hatására alakulnak az ideális közigazgatást jellemző hívószavak. Először felállítom e hívószavak lehetséges katalógusát, majd valamilyen logikus rendszerbe szervezve csoportosítom őket. a csoportosítást követően pedig felteszem az olyan kérdéseket, amelyekre adekvát választ adva körvonalazódik a közigazgatás fejlesztésének javasolt iránya, amelyre a jövőbeli nemzeti közigazgatás-fejlesztési stratégiák – az ideális közigazgatás elérése érdekében – felfűzhetők.”

Forrás:
A közigazgatási modernizáció „hívószavai”, Budai Balázs Benjámin, Pro Publico Bono, Budapesti Corvinus Egyetem, 2011/1 (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Utasítás a Robotzsaruval kapcsolatos ügyekről

„…4. Netzsaru rendszer: Olyan országos digitális, bűnügyi és rendészeti elektronikus adatbázis, amely 24 órás folyamatos üzemmódban áll rendelkezésre a felhasználó szerv részére, valamint strukturált adatbázis formájában magában foglalja a Robotzsaru NEO rendszer használata során rögzített ügyek, események releváns adatait az ügy selejtezéséig; felületén keresztül statisztikai célokra felhasználható adatok nyerhetők ki, valamint kereső-, kutató- és egyedi ügyviteli tevékenységek végezhetők a Robotzsaru rendszer jogosultsági rendjének keretei között. A Netzsaru rendszer informatikai támogatást biztosít az ágazati szervek ügyeletei számára a szolgálati jelentés elkészítéséhez;

5. Robotzsaru Neo rendszer: olyan informatikai ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelõ alkalmazás, amely 24 órás folyamatos üzemmódban áll rendelkezésre a felhasználó számára és strukturált adatbázis formában tárolja az ügyvitel és az ügyfeldolgozás során rögzített adatokat, magában foglalja az elektronikus iratkezelést az ügyirat érkeztetésétõl az ügyirat selejtezéséig (a továbbiakban: RZS Neo rendszer);

6. Robotzsaru rendszer: olyan informatikai alkalmazás, amely a felhasználó felé három alkalmazási felületen – az RZS Neo rendszeren, a Netzsaru rendszeren és a Robotzsaru Szövegbányász rendszeren (a továbbiakban együtt: Robotzsaru rendszer) – biztosít elérést, valamint közvetlen elektronikus ügyviteli postafunkciót lát el az ágazati szervek között;

7. Robotzsaru Szövegbányász rendszer: olyan informatikai alkalmazás, amely önálló adatkezelést nem végez, és 24 órás folyamatos üzemmódban biztosítja a szabadszöveges keresést az arra jogosult szervek számára a Robotzsaru rendszer dokumentumtárában található valamennyi dokumentumban;…”

Forrás:
24/2011. (IX. 9.) BM utasítás a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer használatának szabályozásáról, az egységes elektronikus iratkezelés bevezetéséről és a bevezetést támogató projektszervezetek létrehozásáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 48. szám, 2011. szeptember 9., 9013-9014. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére