Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A KIM államtitkára a közigazgatás átszervezésének állásáról

„Mintegy 170 járás lesz vidéken 2013. január 1-jétől, Budapesten még nem dőlt el a kialakítandó körzetek száma – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Szekszárdon.

Szabó Erika a Tolna megyei polgármesterek és jegyzők fórumát megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: még az sem dőlt el, milyen legyen a járási hivatalok vezetőinek státusza. “Bízom benne, hogy minél hamarabb megszületnek a döntések” – mondta az államtitkár, utalva arra, hogy a minisztérium egyeztetések miatt nem nyújtotta be a törvényjavaslatot az eredeti határidő lejártáig, február 10-ig.

Az MTI kérdésére azt mondta: szakmai álláspontja az, hogy a járási hivatalok vezetői hivatalnokok legyenek, hiszen a végrehajtó hatalom részei lesznek. “Várjuk a döntést, hogy így lesz-e vagy sem” – jegyezte meg Szabó Erika. Kitért arra, hogy a tervezett járásokkal kapcsolatban a tárcához érkezett 750 javaslat többségét elfogadták.

Tóth Ferenc megyei kormánymegbízott hozzátette: javaslata szerint Tolnában minden település oda kerül, ahová kérte. Tolna megyében korábban nyolc település jelezte, hogy nem szeretne az új, hatodikként tervezett tolnai járáshoz tartozni, amely így négy településsel, 18 ezres lélekszámmal jöhet létre.”

Forrás:
Eldőlt: 170 járás lesz vidéken, HVG.h/MTI, 2012. március 7.

Sok minden kérdéses még a járásokkal kapcsolatban

„Mintegy 170 járás lesz vidéken 2013. január 1-jétől, Budapesten még nem dőlt el a kialakítandó körzetek száma – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Szekszárdon.

Szabó Erika a Tolna megyei polgármesterek és jegyzők fórumát megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: még az sem dőlt el, milyen legyen a járási hivatalok vezetőinek státusza. „Bízom benne, hogy minél hamarabb megszületnek a döntések” – mondta az államtitkár, utalva arra, hogy a minisztérium egyeztetések miatt nem nyújtotta be a törvényjavaslatot az eredeti határidő lejártáig, február 10-ig.

Az MTI kérdésére azt mondta: szakmai álláspontja az, hogy a járási hivatalok vezetői hivatalnokok legyenek, hiszen a végrehajtó hatalom részei lesznek. „Várjuk a döntést, hogy így lesz-e vagy sem” – jegyezte meg Szabó Erika. Kitért arra, hogy a tervezett járásokkal kapcsolatban a tárcához érkezett 750 javaslat többségét elfogadták.

Tóth Ferenc megyei kormánymegbízott hozzátette: javaslata szerint Tolnában minden település oda kerül, ahová kérte.

Tolna megyében korábban nyolc település jelezte, hogy nem szeretne az új, hatodikként tervezett tolnai járáshoz tartozni, amely így négy településsel, 18 ezres lélekszámmal jöhet létre.

Ne kelljen többet utazni
Az MNO beszámolt róla, hogy a járások kialakításánál alapvető cél, hogy az államigazgatási ügyek továbbra is azokon a helyeken intéződjenek, ahol eddig, tehát senkinek se kelljen többet utaznia. Ezt Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára mondta korábban.

Már ismert az is, hogy a debreceni lesz majd a legnagyobb járás, amellyel kapcsolatban Kósa Lajos és Rácz Róbert gyűjti az észrevételeket. A jövőre létrejövő járások kialakításához több mint 750 javaslat érkezett. A legtöbben azt kérik, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon.

Pont kerülhet a végére
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk vele, hogy önálló járási hivatalt kaphat Balatonalmádi, így pont kerülhet a több mint egy hónapja zajló vitára – értesült az MNO. Mint ismert, a Balaton északi partján fekvő város nehezményezte, hogy nem lesz járási központ. A járások kapcsán a február eleji egri Fidesz-frakcióülést követően nyitottak egy újabb egyeztetési kört.

Mi a helyzet a fővárosban?
Budapesten a kerületenkénti járási körzetek kialakítását javasolják a polgármesterek, a lakossághoz közeli ügyintézés miatt. Ez derül ki a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) elnökségének leveléből, amelyet a napokban juttattak el Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási miniszterhez. Az MNO témával kapcsolatos írását ide kattintva tekinthetik meg, amiből többek között kiderül az is, túlságosan erős lehet a járási vezető pozíciója, ami konfliktusokat okozhat a településekkel.”

Forrás:
Sok minden kérdéses még a járásokkal kapcsolatban, mno.hu/MTI, 2012. március 7.

Szabó Erika: fő cél az egyablakos ügyintézés

„Óriási fejlődés lesz az ügyfelek számára az egyablakos ügyintézési rendszer kiépülése – mondta Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár szerdán Szekszárdon, ahol a polgármesterek és jegyzők Tolna megyei fórumán vett részt.

Szabó Erika hangsúlyozta, a területi közigazgatás átalakításának fő célja, hogy az állampolgárokat az állam a lehető legmagasabb színvonalon tudja kiszolgálni. Ennek egyik fontos eszköze az egyablakos ügyintézés kialakítása, amely 2013 végéig országosan megvalósulhat.

Az államtitkár elmondta, valamennyi járási székhelyen, illetve ott is lesz kormányablak, ahol jelenleg okmányiroda működik. Ezekben a hivatalokban az okmányirodák tucatnyi ügyköréhez képest több ezer ügy kezelésére lesz lehetőség, amely óriási minőségi javulást jelenthet a polgárok számára.

Szabó Erika kifejtette, nyolc uniós forrás összehangolt felhasználásával biztosítható, hogy jövő év végégig infrastrukturálisan is kiépüljenek a kormányablakok. Az ügyfélszolgálatok munkatársai pedig alapos képzést fognak kapni, így felkészült kormánytisztviselők fogják tájékoztatni az állampolgárokat mindennapi ügyeik intézésében – fűzte hozzá.

A járási rendszerrel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta, a járások nem közigazgatási egységek lesznek, hanem államigazgatási feladatokat fognak ellátni területi szinten. Ezzel a járási hivatalok a jelenleg az önkormányzati tisztségviselőkre terhelt állami feladatokat vállalják át. A kistelepülésen élők nem kerülnek hátrányba az intézkedéssel – emelte ki a politikus -, ügysegédek útján lehetőség lesz helyben is minden ügykört kezdeményezni.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy folyamatban van az e-közigazgatási lehetőségek bővítésének felmérése, amely tovább egyszerűsíti az állampolgárok ügyeinek intézését.”

Forrás:
Szabó Erika: fő cél az egyablakos ügyintézés, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. március 7.

Kormányablakok: a látogatók 98 százaléka elégedett

„Cegléden köszöntötte a kormányablakok 300 ezredik ügyfelét a területi közigazgatásért felelős államtitkár. Szabó Erika hangsúlyozta, hogy méréseik szerint csaknem 100 százalékos a kormányablakokat látogatók elégedettsége.

Hihetetlenül magas, 98 százalékos a kormányablakok ügyfeleinek elégedettsége – mondta pénteken, Cegléden Szabó Erika, miután köszöntötte a kormányablakok 300 ezredik látogatóját.

A területi közigazgatásért felelős államtitkár – Tarnai Richárd kormánymegbízottal és a város polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatóján – emlékeztetett, hogy a kezdetekkor országszerte megnyílt 29 kormányablak a következő év végéig 300-ra duzzad majd. Ezeken a helyeken akár több ezer ügyfajtát intézhetnek az állampolgárok. Megjegyezte, hogy ennek érdekében már megkezdődött a munkatársak felkészítése, továbbképzése is.

Mint mondta, e hivatalok egyedülállóan ügyfélbarátok, hiszen a megnyújtott, reggel 8 órától este 8 óráig tartó nyitvatartási idő mellett nem pusztán ügyintézést bonyolítanak, hanem általános tájékoztatást is adnak, ráadásul információval szolgálnak a kormányzati szándékokról, például pályázatokról, vagy éppen a devizahiteleseket érintő kérdésekről is.

Szabó Erika nyomatékosította, hogy az elérendő cél 2013 végéig a 300 helyszínen működő egyablakos ügyintézés.”

Forrás:
Kormányablakok: a látogatók 98 százaléka elégedett, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. március 9.

Közigazgatási, politikai informatika

A Központi Statisztikai Hivatal megsértette az egyenlő bánásmód követelményét

„A Központi Statisztikai Hivatal megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mivel nem tette akadálymentessé az online kérdőívet a vakok és a gyengén látók számára a tavaly őszi népszámláláskor – így határozott a napokban az Egyenlő Bánásmód Hatósága (EBH).

Az eljárást a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete kérte. A határozat ellen fellebbezni nem lehet, de bíróság előtt megtámadható.

A vakok azt nehezményezték, hogy az úgynevezett képernyőolvasó szoftverek segítségével nem lehetett önállóan kitölteni a kérdőívet, a rendszer nem volt képes értelmezni például az úgynevezett ugrásokat (a kitöltőre nem vonatkozó kérdések kihagyását), így végül a teljes kérdőív kitöltését nem lehetett befejezni.

A KSH az eljárásban azt hangsúlyozta „80 százalékban” sikerült vak-kompatibilissé tenni a programot, a tökéletes akadálymentesítés idő szűkében maradt el (egy tanú szerint már a szoftverbeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárás is elhúzódott).

A vakoknak ugyanúgy a rendelkezésükre álltak a kérdezőbiztosok, mint a látóknak, érveltek a statisztikusok jogászai, mondván: az online belépéshez szükséges kód elolvasásához mindenképpen segítségre lett volna szükségük. Az EBH azonban indokolásában emlékeztetett: a törvény egyenlő esélyű hozzáférést, egyforma döntési lehetőséget ír elő, márpedig ezt a KSH nem biztosította.”

Forrás:
Vak győzelem a KSH ellen, HVG.hu, 2012. március 6.

Megújult a főváros hivatalos honlapja

„Megújult a fővárosi önkormányzat hivatalos weboldala, a budapest.hu – tudatta Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója hétfőn az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint Tarlós István főpolgármester megbízásából kiemelt szerepet szánnak a portálnak a főváros hivatalos kommunikációjában, megjelenítve azon a városvezetéssel, a várossal kapcsolatos összes lényeges információt, hírt, valamint a fővárosi szolgáltatásokkal, ügyintézéssel összefüggő tudnivalókat.

Schmidt Gábor, a portál főszerkesztője arról számolt be: a küllemében, szerkezetében, tartalmában és szerkesztőségi rendszerében is teljesen megújult budapest.hu átalakításával az volt a legfőbb cél, hogy korszerű, hasznos, informatív és könnyen használható honlapot hozzanak létre.

Kiemelte, az elődök gyakorlatához képest fontos és költségcsökkenést eredményező változás, hogy a honlap tartalmát nem külsős cég, hanem a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóságának a munkatársai állítják elő, szerkesztik és frissítik. Ez csak a havi működtetést tekintve 2,5 milliós megtakarítást eredményez – tette hozzá a főszerkesztő.

A honlap fejlesztése folytatódik, hamarosan a többi között az okostelefonra készült alkalmazása is elérhető lesz.

Farkas László, a Városháza informatikai főosztályának vezetője elmondta: a Főpolgármesteri Hivatalban az informatikai infrastruktúra teljes megújítása folyik 2011 óta, ennek csak az első üteme volt a budapest.hu korszerűsítése. Mint ismertette, folyamatban van a hivatali adatbázisok teljes integrációja, a szoftverek és hardverek konszolidációja, megújul a többi között az adó főosztály honlapja, és megteremtik a kormányzati Ügyfélkapuval való kapcsolatot is.

Közlése szerint mindez könnyebb és olcsóbb működtetést eredményez, és lehetőség nyílik arra, hogy a főváros intézményeinek, cégeinek informatikai igényeit egységes dizájn szerint, azonos környezetben szolgálják ki, a korábbi egyedi, drága fejlesztések helyett.”

Forrás:
Megújult a főváros hivatalos honlapja, Inforádió.hu, 2012. március 5.

Az elektronikus vámkezelésé a jövő

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt évben kiemelt feladatának tekintette a vámeljárások elektronizálásának továbbfejlesztését, valamint a globális ellátási lánc biztonságának garantálását, az ehhez szükséges informatikai rendszerek megfelelő működtetését.

Szintén tavaly kezdődött meg az egyszerűsített vámeljárások esetében benyújtandó értesítések elektronikus beadását lehetővé tevő rendszer fejlesztése. Torda Csaba, a NAV főosztályvezetője szerint a jövő az elektronikus vámkezelésé, és a cél az, hogy a papíralapot teljesen egészében felváltsa az elektronikus vámkörnyezet. A kiviteli vámeljárások 2009 júliusa óta működnek kizárólag elektronikusan, míg az import esetében ez az arány 2011 végére elérte a 90 százalékot.

A vámáru-nyilatkozatok, illetve az egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódó értesítések elektronizálása mellett a szakember szerint fontos lenne, hogy a kapcsolódó, jelenleg papíralapú okmányok szintén elektronikusan álljanak rendelkezésre. Meggyőződése, hogy az áruk szállításához kapcsolódó fuvarokmányok (egyebek között CMR, légifuvarlevél), illetve egyéb kereskedelmi okmányok (például számla) elektronizálása meggyorsítaná a vámkezeléseket, és könnyítést jelentene a szállítmányozást végző gazdálkodóknak is. Hozzátette, ilyen projektek közösségi szinten már elindultak, melyek közül elsősorban az e-CMR, illetve az e-freight projekt emelendő ki. Ezek megvalósulását a vámhatóság is támogatja. A NAV a kapcsolódó informatikai fejlesztéseket folyamatosan biztosítja, hogy az ügyfelek érdekeit teljes körűen kiszolgálhassa.”

Forrás:
Az elektronikus vámkezelésé a jövő, Világgazdaság, 2012. március 7.

Online adókártya a NAV-tól

„Úgy látszik még nem álltak át egységes adatfeldolgozásra a NAV-nál, mert 2 internetes igénylésből az egyiket visszadobták, azzal, hogy nem csatolták mellé a jelenlegi adókártyát:

2011 októberben úgy adódott, hogy le kellett cserélni az adókártyát nekem és feleségemnek is. A NAV által elkészített csoda Java programban létezik olyan adatlap, amivel a magyarorszag.hu-n keresztül lehet kezdeményezni a cserét. Online ügyintézés, maga a csoda. 2 héten belül kaptam a NAV-tól egy levelet, hogy megkapták a beadványomat és amíg nem kapom meg az új kártyát, addig a megküldött dokumentum a hivatalos adókártyám. Feleségem ugyanerre a beadványra szintén kapott egy levelet a NAV-tól, melyben felszólították, hogy az eljárás során “nem csatolta a jelenlegi adókártyát” és amennyiben azt nem küldi meg 8 napon belül postai úton, akkor a NAV visszautasítja a kérelmét, mivel nem tett eleget a törvény xy paragrafusának?

Arra nem is térnék ki, hogy törvényt hogy lehet kétféleképpen értelmezni, de hogy valójában mi juthatott a NAV ügyintéző eszébe az számomra érthetetlen “csatolja a beadványhoz az eredeti adókártyát”? Mindezt online beadvány esetén!

Postán tértivel feladtuk a kártyát és mint jogkövető állampolgár vártuk a kártyákat. Az első érdeklődő telefont december elején mertük megengedni magunknak, érdeklődve hogy vajon mi tart ennyi ideig. Talán senki nem gondolná, de a válasz…. nincs papír a nyomdában, ahol ezeket a kártyákat gyártják! Ez már önmagában érdekes, de most márciusban ugyanezt közölték telefonban a NAV illetékes ügyfélszolgálati telefonszámán, mi több közölték, hogy nekünk még szerencsénk van, mert van akinek 30-60 napra érvényes igazolást küldtek csak ki és azoknak folyamatosan újat kell kérniük, amíg a nagy papír hiány megoldódik.”

Forrás:
Online adókártya a NAV-tól, Tékozló Homár, 2012. március 8.

EKOP-1.1.11 kódszámú, “Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Háttér konszolidáció” című kiemelt projekt

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az EKOP-1.1.11 kódszámú, “Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Háttér konszolidáció” című kiemelt projekt. A támogatási konstrukció meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2 milliárd Ft. A projektjavaslat benyújtására 2012. március 6. és 2012. április 6. között nyílik lehetőség. A projekt eredményeképpen kialakul az integrált szervezeti működéshez szükséges informatikai háttértámogatás, amely közvetlenül segíti az integrált szervezet működésének javulását.

A korábbi szervezetek (APEH, VPOP) jelentős informatikai háttérrel rendelkeztek, de a professzionális, biztonságos üzemeltetéshez szükséges szolgáltatási alapok még hiányosak. A korábbi szervezetek HR-, illetve gazdálkodási rendszerei alkalmatlanok az integrált szervezet közvetlen kiszolgálására. Problémás a két korábbi szervezet dokumentumkezelésének egységesítése, így a tisztán elektronikus belső működés megteremtése is. A fejlesztéseket úgy kell tudni végrehajtani, hogy a rendszerek működésében zavarok ne keletkezzenek. Ezért első lépésben professzionális alkalmazásszolgáltatási háttér kerül kialakításra, a kor követelményei szerinti architektúrában (pl. virtualizáció). Ennek a háttérnek már ki kell elégítenie a megváltozott biztonsági környezetből adódó követelményeket.

A fejlesztés fő elemei a következők:

Egységes szolgáltatási háttér az IT feladatokra, ezen belül

− a szolgáltatások biztosításához szükséges infrastruktúra, hardver- és szoftver-bővítések;
− a folytonos működéshez szükséges háttér (gépterem) biztosítása;
− egységes munkaállomás-menedzsment, periféria-kezelés, stb.

HR rendszer továbbfejlesztése, amely

− megoldja az IT rendszerek biztonsági feladataihoz szükséges, HR rendszerre tartozó jogosultságkezelési feladatokat;
− a két szervezet integrálása okán a HR rendszert alapul véve egységes jogosultságkezelés továbbfejlesztése.

Gazdálkodási rendszer infrastruktúrájának biztosítása az integrált gazdasági szervezet működéséhez, ezen belül

− szerződés nyilvántartási rendszer bevezetése az informatika területére;
− „open source” munkahelyek kialakítása, ahol lehetséges;
− vékony kliens ügyintézői állomások, illetve szerver infrastruktúra kialakítása.

Egységes dokumentumkezelés bevezetése (az elektronikus dokumentumok kezelését is megoldva), a kapcsolat biztosításával a jelenlegi iratkezelő rendszerekkel. A dokumentum küldési rendszernek megújítása (elektronikus levelezés fejlesztése). Kapcsolati felület kialakítása a lehetséges kapcsolódó szolgáltatásokhoz (hagyományos formára átalakítás, kézbesítésre átadás”

Forrás:
EKOP-1.1.11 kódszámú, “Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Háttér konszolidáció” című kiemelt projekt, Infotér/NFÜ, 2012. március 6.

EKOP-2.1.13 kódszámú, “Ügyfélkapcsolatok fejlesztése” című kiemelt projekt

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az “Ügyfélkapcsolatok fejlesztése” című, EKOP-2.1.13 kódszámú kiemelt projekt. A konstrukció keretében 2 milliárd Ft áll rendelkezésre. A projektjavaslat benyújtására 2012. március 6. és 2012. április 6. között van lehetőség. A projekt keretében olyan új megoldást kell kialakítani, amely lehetővé teszi az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálását, csökkenti az adminisztratív terheket (beleértve a befizetési kötelezettségeik megismerésével és teljesítésével kapcsolatos elfoglaltságukat), s az új szervezet – Nemzeti Adó- és Vámhivatal – számára a jelenlegi „részszervezetek” és „részfunkciók” helyett egy egységes, hatékony működést biztosít.

A projekt eredményeképpen meg kell újítani az ügyfélkapcsolati rendszert: az eddigi szervezetekhez, sőt azon belül egyes szakterületekhez kötődő szemlélet helyett az ügyfélhez rendelt folyószámla-szemlélet kerül előtérbe, s az egyes nyilvántartások technikai értelemben egységes kezelésre (elérésre) válnak alkalmassá. A tényleges működésnél az adótitokra vonatkozó szigorú jogosultságkezelési szabályok további érvényesítése mellett megteremtődik a lehetősége az ügyfél rendelkezése esetén a rugalmasabb elérésnek (például ahol ez racionális, legyen lehetőség az egyablakos ügyintézésre valamennyi adatkörre nézve).

A projekt részeként az egyes folyamatok esetén megvalósul az ügyfelek számára önkiszolgáló jellegű ügyintézés (automatizálás), valamint az ügyfélkapcsolat területén új szolgáltatások kerülnek bevezetésre. Összességében a projekt továbbfejleszti mind a személyes, mind a telefonos – egyes vonatkozásokban az elektronikus – ügyfélkapcsolatokat, javítva azok szolgáltatási színvonalát, ugyanakkor lehetővé téve az összevont szervezeti forma előnyeinek érvényesítését.”

Forrás:
Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az “Ügyfélkapcsolatok fejlesztése” című, EKOP-2.1.13 kódszámú kiemelt projekt, Infotér/NFÜ, 2012. március 6.

Informatika, távközlés, technika

2 millió felett a mobilinternet-előfizetések száma

„Az internetpiac bővülése folytatódott, az internet-előfizetések száma 2011. december végén meghaladta a 4,3 milliót, amely több mint negyedével meghaladja a 2010 azonos időpontjában mért szintet. 2011 IV. negyedévének végén az internetszolgáltatók száma 393 volt, annyi mint egy évvel korábban. A piac tovább koncentrálódik: 9 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%-át.

A dinamikus fejlődés a szolgáltatók közötti éles technológiai és árversenynek is köszönhető. A vezeték nélküli szegmens egy év alatt 60%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 65%-kal növekedett. Az összes internet-előfizetés 50%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt közel 11 százalékponttal lett nagyobb.

A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül éves szinten a kábelhálózatos előfizetések 8%-kal gyarapodtak, míg az xDSL-előfizetések csoportja ennél kisebb mértékben növekedett. A szélessávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt 5%-kal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de ez idő alatt 24%-kal bővült az egyéb, például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló kategória előfizetéseinek mennyisége.

A mobiltelefonálás piaca telítődni látszik. A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 322 ezerrel csökkent: az állomány 2011. december végén kevesebb, mint 11,7 millió volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, kis mértékben megelőzve ezzel a feltöltő kártyás előfizetések számát. A változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók egyre inkább arra ösztönzik az ügyfeleket, váltsanak havidíjas előfizetésre, a készülékcserék alkalmával pedig nem szükséges új SIM-kártyát venniük, mint korábban – feltöltő kártyás vevőként. 100 lakosra 117 mobiltelefon-előfizetés jutott a negyedik negyedévben.

A mobilhálózatokban a tárgyidőszak folyamán 2010 IV. negyedévéhez viszonyítva 10%-kal több hívást kezdeményeztek, és 2%-kal csökkent a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 375 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 1,9 perc volt. Az okostelefonok és a mobilinternet terjedését jelzi, hogy a mobilhálózatban bonyolított adatforgalom több mint harmadával bővült az előző év azonos időszakához képest, mialatt az SMS-ek száma stagnált, az MMS-eké pedig csak 2%-kal növekedett…”

Forrás:
Távközlés, internet, 2011. IV. negyedév, KSH, 2012. március 7. (pdf)

Áprilistól vonatjegyet is vásárolhatunk mobillal

„Április elejétől immár mobiltelefonjuk segítségével is vásárolhatnak vonatjegyet a három hazai mobilszolgáltató előfizetői – tudta meg a HWSW a mobilszolgáltatókhoz közel álló, belsős iparági forrásoktól. A vonatjegyek kényelmes, sorban állás nélküli vásárlási lehetőségét nem hivatalos információk szerint ugyanaz a rendszer szolgálja majd ki, mellyel parkolási díjat, vagy autópályahasználati-díjat fizethetnek be az ügyfelek. A jegyvásárlás ebből következően az összes hazai szolgáltató összes ügyfelének a rendelkezésére áll majd, kizárólag a MÁV-Start Zrt. által üzemeltetett vonalakon.

A vonatjegy vásárlása a mobilvásárlási rendszereknél megszokott módon SMS-ben történhet majd, az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a vásárlási folyamat hogyan lesz pontosan összehangolva a vonatmenetrendekkel, valamint a vonatokon utazók érvényes jegyét, illetve utazási jogosultságát hogyan fogják ellenőrizni a kalauzok. A vásárlás ebben a rendszerben is kényelmi díjhoz lesz kötve, vagyis a vonatjegy árán túl a mobilszolgáltató vélhetően 100-200 forintos nagyságrendű extra költséggel fogja terhelni az ügyfél egyenlegét.

A MÁV-Start Zrt. a kényelmesebb jegyvásárlás érdekében az utóbbi években több fejlesztést is elindított. Ennek része volt egyebek mellett az utasszállító cég honlapján elérhető internetes jegyvásárlási lehetőség, mely segítségével az utasok bankkártyával, számítógépük segítségével vásárolhatnak jegyet, majd azt a fő állomásoknál elhelyezett terminálokon az e-mailben kapott kód segítségével kinyomtathatják. Ezt a rendszert egészítette ki a vasúttársaság otthoni jegynyomtatási lehetőséggel tavaly ősszel, itt már az állomásokon található jegynyomtatóhoz sem kell odamennie az utasnak, a QR-kóddal ellátott, online vásárolt jegyet akár az otthoni nyomtatóján is kinyomtathatja.

A mobilszolgáltatók bevonásával újabb kényelmi szolgáltatással egészül ki a jegyértékesítési rendszer, jóllehet a mobilos vonatjegy-vásárlás gyakorlati megvalósításának rendszerei egyelőre nem ismertek. Egyelőre az sem egyértelmű, hogy a mobilvásárlási szolgáltatás üzemeltetését tavasztól ki végzi majd, illetve a fentebb említett kényelmi díjat ki szedi be. Egy még tavaly elfogadott törvény szerint szerint ugyanis azoknak a mobilvásárlási konstrukcióknak a háttérrendszerét, ahol állami tulajdonú szolgáltatócég a partner, egy állami cégnek kell majd üzemeltetnie.

Ez azt jelentené, hogy a mobilparkolás, illetve autópályadíj-fizetés után befolyt plusz összegek is állami kézbe kerülhetnek. A mobilszolgáltatók szerepe, és részesedése a befolyt anyagi többletből egyelőre nem tisztázott. A Parlament őszi ülésszakának végén elfogadott törvény májustól léphet hatályba – a HWSW tudomása szerint egyelőre nem zajlott még egyeztetés a részletekről a mobilszolgáltatók és a kormányzat közt.”

Forrás:
Áprilistól vonatjegyet is vásárolhatunk mobillal, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. március 7.

Fejlesztések a Posta Elektronikus Posta Központjában (EPK)

„Új gépsort adtak át a Magyar Posta zárt technológiai rendszerben működő Elektronikus Posta Központjában (EPK) Budapesten.

Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója a szerdai ünnepségen hangsúlyozta: a XXI. századi követelményeknek megfelelő új gépsor üzembe állítása fontos állomás a 2013-ban induló postai liberalizációra való felkészülésben. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy az ügyfeleknek elektronikus úton világszínvonalú és bővülő szolgáltatást nyújtsanak.

Rajnai Attila, a Magyar Posta gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondta: a közbeszerzésen vásárolt gépek, ezek technológiai beállítása, a környezet rendbehozása 1,2 milliárd forintba került, amelyet a posta saját forrásból biztosított.

Varga Dezső, a Magyar Posta üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: az Elektronikus Posta Központ 1997-ben kezdte meg tevékenységét, az akkori gépek időközben amortizálódtak, és a most átadott világszínvonalú gépsor lehetővé teszi új postai szolgáltatások indítását, egyedi igények teljesítését, a piaci részesedés növelését. Az átadott gépsor képes fényképminőségű reklámanyag előállítására, biztonsági elemek beépítésére, követi a küldemény útját a beérkezéstől a kilépésig. Hozzátette: az Elektronikus Posta Központot a Honvédelmi Minisztérium „NATO Beszállításra Alkalmas” üzemnek nyilvánította.

Varga Dezső kijelentette: a 2012-es esztendő a fejlesztések éve lesz a Magyar Postánál. Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes az MTI kérdésére elmondta, hogy 2012-ben a Magyar Posta mintegy 13 milliárd forintnyi beruházást tervez. Példaként említette, hogy az idén folytatódik a budaörsi országos logisztikai központ (OLK) rekonstrukciója, új beruházásokat indítanak a piaci liberalizációra készülés folyamatában, pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos projekteket hajtanak végre. Bővítik az IT-alapinfrastruktúrát, az év végére minden postahelyen számítógépes elérhetőség lesz, és ezek egy részét hálózatba kapcsolják.

A Magyar Posta tájékoztatása szerint a felújított üzemben az eddigi kapacitások mintegy háromszorosa jött létre. Ennek eredményeként optimális esetben a rendszer óránként mintegy 50 000-60 000 küldeményt képest elkészíteni, amelyet akár hagyományos postai úton, akár elektronikus formában képes kézbesíteni, és képes a küldeményt biztonsági elemmel ellátni.”

Forrás:
Ezt vetik be a liberalizáció ellen, mno.hu/MTI, 2012. március 7.

Túlzóak az NFC-s előrejelzések

„Az iparági előrejelzések gyakorta tűnnek úgy, mintha az NFC egyfajta csoda lenne és egy teljesen új piacot hozna létre. Az NFC valóban egy nagyon érdekes technológia, de közben azok közé a megoldások közé tartozik, ami a legtöbb vitát szítja.
A Juniper Research kutatási jelentése szerint az NFC-támogatott tranzakciók értéke 2015-re globálisan eléri a 74 milliárd dollárt. A szám jól mutat, ugyanakkor egy párhuzamosan elkészített kutatás szerint a mobil iparág vezetői nem számítanak arra, hogy az ilyen fizetések általánosan elterjedtté válnak 2-5 éven belül. Ha ez utóbbi valóban így van, akkor kicsi az esély arra, hogy a mostani szinte nullához képest ilyen óriási növekedés álljon be.

A múlt heti Mobile World Congress rendezvényen végzett kutatás még ennél is borúlátóbb képet fest az NFC közeli jövőjéről. A Sybase 365 által összeállított kérdőív válaszadóinak 81 százaléka nem gondolja, hogy az NFC széles körben mozgatórugója lehetne a mobilfizetésnek 2014-2017 előtt. Csupán a megkérdezett fogyasztók 10 százaléka gondolja azt, hogy egy éven belül elöntené a mobiliparágat az NFC-s fizetés.

Fejetlenség
A legnagyobb akadály továbbra is a nagy platformgyártók és a készülékgyártók közti csetepaté. Habár a Google idén erősen promotálja a Wallet szolgáltatását és nagy téteket tesz a mobilfizetésre, de a valóságban továbbra is csak nagyon korlátozott számú készüléken és szolgáltatónál érhető el a Wallet. Földrajzilag is nagyon kiegyenlítetlen a terjedés, Japánt és az USA-t leszámítva még sehol nem történt jelentős előrelépés. A gyártók közül a Nokia már hosszú évek óta úttörője az NFC-nek, de már többször volt kénytelen visszavonulót fújni…

A Sybase365 kutatása szerint a mobilfizetés legnagyobb kerékkötője, hogy a fogyasztókat feszélyezik a biztonsági kérdések az érintés nélküli technológiával kapcsolatban. A válaszadók 38 százaléka a biztonságot jelölte meg legnagyobb akadályként. A kétkedőknek pedig olaj lehet a tűzre a Google Wallet két héttel ezelőtti feltörése, akkor is, ha nem magát a fizikai technológiát, hanem az egyik újonnan belépett szereplő háttérrendszerét sikerült két vállra fektetni.

A Juniper mindezek ellenére továbbra is optimista, s a kutatásában biztosan állítja, hogy az NFC az elsődleges előremozdítója az m-commerce piacnak. David Snow, a Juniper vezető elemzője azt mondja, hogy a mobil kereskedelem több, mint az NFC. A közeljövőben a top három terület, ami a legnagyobb növekedés előtt áll, a mobil kupon, a pénz transzfer és az NFC-s fizetés. Ezek mind több mint háromszoros növekedést produkálnak majd a 2015-ig, míg a digitális javak vásárlása, a bankolás és a jegyvásárlás marad a mostani pályán és a mostanihoz képest dupla akkorára nőnek ugyanezen időszak alatt…”

Forrás:
Túlzóak az NFC-s előrejelzések, Dojcsák Dániel, HWSW.hu, 2012. március 9.

Vonatjegy sms-ben: venni nem, csak fizetni lehet

„Mobiltelefonnal is kifizethetik vonatjegyük árát áprilistól a MÁV-Start Zrt. utasai. Feltéve, hogy előtte az interneten már megvásárolták a jegyet.

Egy ideig még várniuk kell a teljesen sorbanállásmentes, mobiltelefonos jegyvásárlásra a vonattal utazóknak. Előreláthatólag április elején a MÁV-Start Zrt. bővíti internetes jegyvásárláshoz kötődő szolgáltatásainak körét: az otthoni jegynyomtatás és a bankkártyás vásárlás után bevezethetik a mobilos fizetést. Az autópálya- és parkolódíjak kifizetésénél megszokott sms-küldős vásárlás azonban még a jövő zenéje.

Lapunk úgy tudja: a MÁV személyszállító cége mindhárom hazai mobiltelefon-szolgáltatóval előrehaladott tárgyalásokat folytat a mobiltelefonos díjfizetés bevezetéséről. Ha a tárgyalások lezárulnak, a vasút utasai előtt megnyílik a lehetőség, hogy az interneten megvásárolt, befoglalt jegyek árát mobiltelefonon fizessék ki.

A rendszer működésének részletei egyelőre nem ismertek. Azt azonban már most lehet tudni, hogy a MÁV-Start internetes jegyvásárlási szolgáltatását választók valószínűleg egy azonosítót kapnak majd a mobiltelefonos fizetéshez, amit sms-ben elküldve kezdeményezhetik a vonatjegy árának kifizetését.

De borítékolható az is, hogy minden vonatjegy árát mobiltelefonnal nem lehet majd rendezni. Egy egyelőre ismeretlen értékhatár felett, például a drága nemzetközi jegyeknél, a MÁV-Start feltehetőleg nem támogatja majd az sms-ben történő fizetést.”

Forrás:
Vonatjegy sms-ben: venni nem, csak fizetni lehet, Népszabadság, 2012. március 8.

Kína elleni kiberháborúra készül az Egyesült Államok

„…Az Egyesült Államok attól tart, hogy kiberháborúra kerül sor Kínával – derült ki egy frissen közzétett amerikai bizottsági jelentésből, amelyről a BBC számolt be. A bizottság által készített elemzés szerint a világ legnépesebb országa pénzt és energiát nem kímélve készül az “információs összecsapásra”. A 136 oldalas jelentés azzal támasztja alá az állítást, hogy Kína egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki infokommunikációs óriásvállalatokkal, valamit saját technológiai fejlesztései is erősek.

A bizottság dokumentumának vészjósló konklúziója szerint a számítógépes hálózatok elleni műveletek (támadás, védekezés, adatlopás) ma már a kínai hadsereg alapeszközei, és egy esetleges konfliktus során eredményesen tudnák ezeket alkalmazni akár a fejlett infrastruktúrával rendelkező Egyesült Államok ellen is. Arra vonatkozóan, hogy az ázsiai nagyhatalom katonái valóban rendszeresen hajtanak-e végre kibertámadásokat, nem írnak megbízható források, sok esetben az álcázottan végrehajtott kibertámadásokat sem sikerül összekötni az ázsiai országgal.

A Pentagon nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is készül az online háborúra. A hírek szerint az idei nyár közepére készül el az a szimulátor, amelynek segítségével az internet replikáján gyakorolnák, mit kell tenniük egy nagyszabású világhálós támadás esetén, vagy éppenséggel hogyan kell működésképtelenné tenni más országok elektronikus rendszereit. Az állítólag 130 millió dollárba kerülő rendszeren újfajta hálózati protokollt is tudnak majd tesztelni, ami azt jelenti, hogy Amerikának akár olyan belső internetes hálózata is lehet, amely tökéletesen védve van, a jelenlegi protokoll szerint működő internetről nem is lehetne hozzáférni.”

Forrás:
Kína elleni kiberháborúra készül az Egyesült Államok, Fábián Tamás, [origo], 2012. március 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A cégek harmadának nincs informatikai költségvetése

„A megújult közbeszerzési törvény sem kkv-barát, az ország gazdasági vezetése elvesztette a hitét az innováció fontosságában – hangzott el az IT iparág hazai konferenciáján.

A kormány által meghirdetett s az ország versenyképességéhez szükséges egymillió új munkahely egészen biztosan nem valósítható meg internetes munkahelyek nélkül – nyitotta előadását Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének első embere azon a konferencián, amelyet az iparági szakmai szövetség és az IT Business szakmai lap közösen szervezett.

Laufer hozzátette: az internetes munkahelyek fejlesztése már csak azért is gyorsítandó, mert a Felvi.hu húszezer végzett egyetemista megkérdezésével végzett kutatása szerint az informatikuskeresetek a legjobbak közé tartoznak ma Magyarországon. – Egyelőre azonban nem látni olyan programokat, melyek ezt segítenék – mondta Laufer Tamás, hozzátéve: szó van arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megnyit egy tízmilliárdos szoftverinnovációs keretet.

Laufer kifejtette: a módosított közbeszerzési törvény sem támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják, s amelyek az informatikai szektorban igen jelentős szállítókká válhatnának. Annak érdekében, hogy az informatikai állami beruházásokból nagyobb részt vihessenek el a kisebb vállalkozások, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) javaslatot tesz az egyszerűsített közbeszerzés értékhatárának emelésére.

Aki a válságból fejlesztésekkel menekül előre, az hosszú távon versenyelőnyre tesz szert. Sajnos, a cégek pénzügyi válság idején pont az innovációra fordított erőforrásaikon spórolnak, márpedig ez a kkv-szektornak óriási problémát jelent, miközben az informatikai szektornak pont a kkv-szektor jelenti a növekedési lehetőséget – jelentette ki Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője, aki szerint a gazdasági növekedés, azaz a válságból való menekülőút nem képzelhető el innováció, az internet-infrastruktúra fejlesztése és infokommunikáció nélkül.

Sajnos nemcsak a kis cégek, de az állam is azonnal az informatikán és az innováción kezd el spórolni – mondta Papp István, példaként hozva az 1036-os kormányhatározatot, amely pont az informatikai eszközök beszerzését korlátozza és központosítja.

– A magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a gazdaság irányítói pszichésen meginogtak az innovációba vetett hitüket illetően, ennek ismeretében az iparági stratégia sem maradhat változatlan – mondta a Microsoft hazai vezére, mondatát részben az IVSZ vezetőjének címezve, hozzátéve: az infokommunikációs szektorban a leginkább fejlődő területeket a felhő alapú szolgáltatások és a platform- valamint eszközfüggetlen kommunikációs rendszerek jelentik majd, utóbbira jó példa a Windows hamarosan megjelenő nyolcas verziója.

Noha az IT-ipar szereplőinek határozott jövőképük van, ezt még nem sikerült átvinni a más területeken működő vállalatok, cégek kultúrájába. A BellResearch idén felmérte a száz főnél többet foglalkoztató cégek vezetőit az informatika jelentőségéről. Noha a vezetők tisztában vannak az informatikai fejlesztések fontosságával, mégis, a cég 62 százalékának nincs informatikai stratégiája, s a közeljövőben csak hét százalékuk tervez jelentős erőforrásokat IT-fejlesztésekre fordítani.

Harmincnyolc százaléknak nincs is IT-költségvetése, s informatikai beruházás esetén csak 28 százalékuk készít költségmegtérülési számításokat. Minden második cég szerint a fejlesztéseket nem belső igény, hanem az ügyfelek elvárásai hívják életre, s 54 százaléknál a szakmai szempontokat háttérbe szorítják a pénzügyiek az IT-fejlesztések során – ismertette a kutatás főbb eredményeit Sugár Mihály, a BellResearch vezetője. E szerint a leginkább fejlődő területek az IT-n belül a biztonság, az adattárolás, az üzleti alkalmazások, a képzés, a mobil eszközök, a csoportmunka és a virtualizáció.”

Forrás:
A cégek harmadának nincs informatikai költségvetése, Népszabadság, 2012. március 7.

A korábbiaknál nagyobb hatalmuk van a felhasználóknak

„Csak a Wall Streeten naponta egy terabyte adat keletkezik, míg a Twitteren naponta 200 millió üzenetet jelentetnek meg az emberek. Azonban közel sem mindegy, hogy kik gyakorolhatják az információk felett az ellenőrzést.

Az IT-ágazatban jelenleg tapasztalható digitális adatrobbanásra a “Big Data” kifejezést használják. A drasztikus mértékben növekvő digitális adatmennyiség komoly problémát okoz a cégeknek, ezért napjainkban az adatvédelem az egyik legfontosabb témává vált. Michael Rhodin, az IBM egyik vezetője a CeBIT-en elmondta, hogy ki kell tudni elemezni ezt az adatmennyiséget ahhoz, hogy az ügyfelek viselkedését megérthessék és előrejelezhessék. “A fogyasztóknak ma sokkal több hatalmuk van, mint korábban és sokkal nehezebb őket a hagyományos módon meggyőzni” – tette hozzá a szakember.

Egy aktuális felmérés szerint a felhasználók 78 százaléka nem bízik a cégek reklámüzeneteiben. Az emberek egyre gyakrabban online döntenek a vásárlásaikról, független attól, hogy végül egy webshopban veszik-e meg a kiválasztott terméket vagy sem. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a döntési folyamatban a közösségi portálokon bejelölt barátok és ismerősök.

“Amennyiben a cégek nem figyelik meg és értékelik ki a közösségi oldalakon, a fórumokon és a saját honlapjaikon lévő adatfolyamokat, akkor teljesen vakok lesznek a márkáik és a termékeik teljesítményével kapcsolatban. A digitális globalizáció miatt véget ért az az idő, amikor egy bizonyos terméket egy meghatározott célcsoport számára egy konkrét helyen lehetett piacra dobni. A Big Data kiértékelése időben megmutathatja a vállalatoknak, hogy a helyes úton járnak-e, vagy egy teljesen más terméket, esetleg stratégiát kell-e követniük. Azok a társaságok, amelyek nem figyelnek az ügyfeleikre eleve elveszítették a küzdelmet. Az új számítástechnikai lehetőségekből azonban az egész társadalom profitálhat” – emelte ki az IBM képviselője.

A szakember végül kitért arra is, hogy vajon az adatok gyűjtése, egyesítése és kielemzése összeegyeztethető-e az adatvédelemmel és a magánszféra védelmével, szerinte minden cégnek és országnak szembe kell néznie ezzel a kihívással. Példaként hozta fel a Facebookot, ahol eddig több mint 750 millió ember regisztrálta magát, akiknek látszólag semmilyen problémát nem okoz az, hogy megosztják a személyes adataikat másokkal. “Az adatvédelemmel kapcsolatos társadalmi normák már most is változnak” – szögezte le.”

Forrás:
A korábbiaknál nagyobb hatalmuk van a felhasználóknak, Berta Sándor, SG.hu, 2012. március 8.

Egyre kevesebb könyvet vesznek a britek

„”Megöli” az e-könyv a jelek szerint a nyomtatottat Nagy-Britanniában, ahol az év első két hónapjában negyedével csökkent az eladott papír alapú kötetek száma az előző év azonos időszakához képest.

A britek 7,6 millió darab könyvet vásároltak az év első nyolc hetében, ez csaknem két és fél millióval kevesebb a 2011 első két hónapjában mért adatoknál – írta internetes kiadásában a The Daily Telegraph című brit lap.

Amennyiben a nem fikciós műfajban megjelent köteteket és a gyermekkönyveket is beleszámítják, kiderül, hogy összességében 4,7 millióval 25 millióra csökkent az eladott papír alapú kiadványok száma – jelentette a Nielsen BookScan cég.

A nyomtatott könyvek zsugorodó eladása miatt a könyváruházak és könyvesboltok 28 millió fonttal kevesebb bevételt könyvelhettek el az egy évvel ezelőttihez képest, ami többek szerint felveti a kérdést, van-e még helye a hagyományos könyvesboltoknak a “főutcákon”.

A papíri alapú kiadványok iránti csökkenő érdeklődést a legtöbben a Kindle és más elektronikuskönyv-olvasó készülékek növekvő népszerűségének számlájára írják. Nagy-Britanniában csaknem 1,4 millió elektronikus könyvet értékesítettek a karácsonyi időszakban, ez kétszerese a 2010-es ünnepi szezonban eladott e-könyveknek.

A nyomtatott könyvek gyér eladási adataival éles ellentétben az e-könyvek értékesítése meredeken nő. A kiadókat tömörítő Publishers Association szerint az elektronikus formátumú könyvek eladása 623 százalékkal nőtt a tavalyi év első hat hónapjában.

Roger Hickman, egy bolttulajdonos szerint a jelenlegi folyamatok “akkor kezdődtek, amikor Mr. Válság megjelent 2008-ban”. A szakember szerint az emberek már nem járnak könyvesboltokba, ha szert akarnak tenni egy-egy könyvre, megveszik a szupermarketben, az interneten vagy e-könyv-olvasót használnak.”

Forrás:
Egyre kevesebb könyvet vesznek a britek, HVG.hu/MTI, 2012. március 9.

Szakirodalom

A bűnügyi együttműködés adatvédelmi összefüggései

„…Vitathatatlan, hogy az alapjogok érvényesülésének kiemelt szerepe van az európai (regionális) és a nemzetközi kapcsolatokban is. Az alapjogok biztosítása a demokratikus működés előfeltétele. Ugyanakkor az is tendencia, hogy a kivívott alapvető jogok számos oldalról veszélybe kerülnek. Az egyénről beszerezhető információ mennyisége és minősége a technika fejlődésével növekszik, amely a hatékonyabb bűnmegelőzést és bűnüldözést szolgálja, nemcsak országos, hanem regionális és nemzetközi szinten is. Az Unió, az uniós államok és harmadik államok között megvalósuló együttműködés egyre szélesebb kereteket ölt. A bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyságának növelése, a biztonság garantálása további jogkorlátozásokat tenne szükségessé, ugyanakkor nem lehet eltekinteni a kivívott, univerzális demokratikus jogállami alapértékektől, amelyeket a mindenkori jogalkotónak tiszteletben kell tartania. A biztonság előmozdítása érdekében tett intézkedések elsősorban és közvetlenül a személyes adatok védelméhez való jogot (magánélethez fűződő jogot) érintik, áttételesen pedig az emberi méltósághoz való jogot. [3]

A Lisszaboni Szerződés nemcsak az alapjogvédelem területén, hanem a büntető ügyekben történő rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén (a korábbi harmadik pillérben) [4] is jelentős változásokat idézett elő, amelynek egyik alapköve a pillérrendszer megszűnése. Meg kívánom vizsgálni, hogy a korábbi második és harmadik pillér keretébe tartozó ügyek tekintetében a személyes adatok védelméhez való jog garanciái mennyiben valósulnak meg. Dolgozatom másik iránya pedig az államok közötti viszony Lisszaboni Szerződés utáni alakulása. [5]…”

Forrás:
A bűnügyi együttműködés adatvédelmi összefüggései, Nagy Klára, Jogelméleti Szemle, 2011/4., 2011. december 15.

Public Private Partnership az egyes nemzeti jogokban és az Európai Unió jogában különös tekintettel az Egyesült Királyságra és Németországra

„…Elsősorban a PPP-finanszírozási technika angolszász eredete és viszonylag rövid múltra visszavezethetősége eredményezik a jelentős angol-amerikai hatást a Public Private Partnership területén világszerte. A PPP-projektek népszerűsége és térhódítása beilleszthető abba a folyamatba is, amely az angolszász eredetű jogintézmények átvételében jelentkezik. Ennek megjelenése szembeötlő világviszonylatban az afrikai, ázsiai, valamint dél-amerikai nemzetek vonatkozásában. Hasonló folyamat figyelhető meg az elmúlt években Európában is az Egyesült Királyság és a kontinentális európai államok viszonyában. Figyelemre méltó, hogy ebben a relációban ma már az egyes országok és földrészek fejlettségének, jogcsaládhoz tartozásának, vagy hagyományainak sincs különösebb jelentősége. Az angol-amerikai hatás épp úgy megfigyelhető a római-germán hagyományokat ápoló kontinentális európai országokban (például Lengyelországban, vagy Magyarországon), mint az angolszász hatásokra hosszabb ideje fogékonyabb tengeren túli államokban. Az eltérés részben az alkalmazott PPP-projektek adaptációjában és jogirodalmi magyarázatában mutatkozik.

Az angolszász hatás megmutatkozik az együttműködési forma elnevezésében, a PPP-fajták csoportosításában és azok elnevezésében, továbbá a standardizálási folyamat lefolytatásában. Ezek a jelenségek a tradicionálisan a német jogfejlődést követő Ausztriában, Lengyelországban, vagy Magyarországon is megfigyelhetőek. Emellett az angolszász gondolkodásmód Németországban is megjelenik a projektek csoportosítása körében és a standardizálás támogatása során.

Az angolszász és a kontinentális európai PPP-k közötti eltérés tehát nem feltétlenül a jogcsaládok jogfejlődésének és jogi tradícióinak eltéréséből ered. A PPP-projektek különbözőségében meghatározó szerepet az Európai Unió szerveinek dokumentumai és a pénzügyi követelmények fejthetnek ki a jövőben. A PPP-projektek maastrichti követelmények szerinti besorolhatósága orientálja a tagállamokat a finanszírozási formák megválasztásában, ebből eredően az igénybe venni kívánt finanszírozási formának megfelelően történik a szerződések tartalmának kidolgozása például a költségek viselése, a kárveszélyviselés és a tulajdonjogszerzés vonatkozásában. Ennek révén a maastrichti konvergenciakövetelmények betartására irányuló kormányzati szándék közvetetten kihat a szerződések tartalmára is. Akár az is elképzelhető, hogy eltérő szerződéses rendelkezések alkalmazására kerül sor az Európai Unión belül is aszerint, hogy az eurózónához tartozó, vagy ahhoz csatlakozni kívánó tagállamról van-e szó.”

Forrás:
Public Private Partnership az egyes nemzeti jogokban és az Európai Unió jogában különös tekintettel az Egyesült Királyságra és Németországra, Jenovai Petra, Jogelméleti Szemle, 2011/4., 2011. december 15.

Törvények, rendeletek

Kormányrendeletek a közszolgálati tisztviselőkről

Forrás:
A Kormány 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól, Magyar Közlöny, 2012. évi 27. szám, 2012. március 7., 5960-5998. oldalak (pdf)
A Kormány 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről, Magyar Közlöny, 2012. évi 27. szám, 2012. március 7., 5997-6001. oldalak (pdf)
A Kormány 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról, Magyar Közlöny, 2012. évi 27. szám, 2012. március 7., 6001-6006. oldalak (pdf)

A belügyminiszter utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„…1. A Ksztv. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján Hajzer Károly r. ezredest, a BM Informatikai Főosztály vezetői munkakörének ellátása mellett, miniszteri biztosnak kinevezem.
2. A miniszteri biztos kinevezése az utasítás hatálybalépésétől legfeljebb hat hónapra szól.
3. A miniszteri biztos feladata az Egységes Segélyhívó Rendszer (továbbiakban: ESR) tervezésének és megvalósítása előkészítésének az irányítása, az ezzel összefüggő döntések koordinálása, továbbá a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru) fejlesztésével és egyes kormányzati szerveknél, valamint az ügyészségeken és a bíróságokon történő alkalmazása bevezetésével, illetve kiterjesztésével kapcsolatos teendők szervezése és végrehajtásuk felügyelete…”

Forrás:
A belügyminiszter 9/2012. (III. 9.) BM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos értesítő, 2012. évi 12. szám, 2012. március 9., 1511. oldal (pdf)

A nemzetgazdasági miniszter utasítása a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 6/2012. (III. 9.) NGM utasítása a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 12. szám, 2012. március 9., 1522. oldal (pdf)