Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Készül a Magyar Kisvárosok Program

„Az ötezer fő feletti települések fejlesztését célozza a javaslat, amelyet a települési önkormányzatok vezetői állítanak össze az első negyedévben. E célból január elején ülnek össze – közölte a Világgazdasággal Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke –, a javaslatot pedig 2020. április közepén szeretnék átnyújtani Gyopáros Alpár kormánybiztosnak. A dokumentum a Magyar falu program mintájára készül.

A januárban felállítandó munkacsoportok és almunkacsoportok tématerületenként – lakhatás, közlekedés, megélhetés, versenyképesség, infrastruktúra, településkép, szociális és egészségügy, oktatás és sport, közigazgatás és kultúra, helyi adottságok, okosvárosok – három oldalt tesznek majd hozzá a tanulmányhoz. A csomag mintegy 180 várost fog érinteni, főként a járásközpontokat és az olyan, központként működő városokat, amelyek kiszolgálják a harminc kilométeres körzetükben lévő településeket. Lényegében azokat, amelyekben a megélhetés és a közszolgáltatások koncentrálódnak.

Nehéz a feladat, mert nagyon különböző települések helyi sajátosságait kell figyelembe venni, ezért folyamatosan egyeztetni kell a kormányzattal, és közvetlen programokat kell kialakítani – emelte ki Schmidt Jenő. A szakember a versenyképesség és a munkalehetőségek megteremtésében látja a siker kulcsát. Már elküldték a meghívókat az érintett váro­sok polgármestereinek, a válaszokban pedig várják, hogy ki melyik almunkacsoporthoz kíván csatlakozni. Az almunkacsoportok március 20-ra összeállítandó terveinek tartalmazniuk kell, hogy mely területeken milyen intézkedésekre lenne szükség, milyen forrásból, és ki felelne a feladatok elvégzéséért.”[VG.hu]”

„A TÖOSZ Elnöksége a 2019. november 12-ei ülésén támogatta a TÖOSZ Magyar Kisvárosok Program Munkacsoport megalakítását és dr. Áldozó Tamást, a TÖOSZ társelnökét, Pápa város polgármesterét bízta meg a Munkacsoport vezetésével. A Munkacsoportnak az 5000 fő feletti településeket érintő programjavaslatát 2020 márciusára kell elkészítenie, és ezt követően kerül majd az elkészült javaslatcsomag átadásra Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos részére. Ezért felkérjük Önt, hogy amennyiben a TÖOSZ Kisváros Munkacsoportban a javaslatcsomag kidolgozásában részt kíván venni, akkor azt 2020. január 10-ig jelentkezni szíveskedjen.

Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Polgármester Úr!

A 2018-as országgyűlési választások előtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levélben kereste meg a kistelepülések polgármestereit, amelyben meghirdette a Modern Falvak Programot (időközben a program neve előbb Magyar Falvak Programra, majd Magyar Falu Programra módosult). Ezt követően a TÖOSZ 2018. július 18-án a folyamatok meggyorsítása érdekében szakértők, önkormányzati szövetségek, szervezetek bevonásával munkacsoportot hozott létre, hogy beavatkozási javaslatot állítson össze, amely biztosítja az egyedi fejlesztési utak tervezését és megvalósítását. A munkában bekapcsolódtak az érintett minisztériumok (Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium) szakértői is. A munkacsoportban 160 önkormányzati vezető és szakember dolgozott. A munkacsoport által kidolgozott Program javaslatcsomagját a TÖOSZ Elnöksége a 2018. szeptember 11-ei ülésén megtárgyalta és azt elfogadva támogatta a javaslatcsomag átadását a Kormány részére. Ezt követően a Magyar Falu Program kialakítását elősegítő évi 400 milliárd forint forrásigényű szakmai javaslatcsomagot a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központjában 2018. szeptember 25-én Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke adta át Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos részére.

Már ebben az időszakban felmerült mind a TÖOSZ, mind Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos részéről, hogy a Modern Városok Programja és a Magyar Falu Program mellett szükséges az 5.000 fő feletti lakosságszámú települések számára is egy ún. Magyar Kisvárosok Programot kidolgozni, amely kapcsán Kormánybiztos Úr jelezte, hogy partnerként számít a TÖOSZ tevékenységére. (Hazánkban a népességszám alapján kialakult hierarchiában – metropolis, nagyváros, középváros, kisváros, község – kisvárosnak minősül a 5.000-20.000 lakosságszám alatti település. E meghatározás nem azonos a település jogi státusza szerinti besorolásával, hiszen vannak 5.000 fő lakosságszám feletti községek és 5.000 fő lakosságszám alatti városok is hazánkban.)

Mivel a TÖOSZ elkötelezett a települések (községek és városok) működőképességének megtartásáért és fejlesztéséért, a közszolgáltatások stabil és jó színvonalú biztosításáért, ezért az ún. Magyar Kisvárosok Programjának kidolgozásában is aktív szerepe kíván vállalni és javaslatcsomag kidolgozásával és átadásával a Kormány ezirányi programjának kialakítását segíteni.

A TÖOSZ Elnöksége a 2019. november 12-ei ülésén támogatta a TÖOSZ Magyar Kisvárosok Program Munkacsoport megalakítását és dr. Áldozó Tamás urat, a TÖOSZ társelnökét, Pápa város polgármesterét bízta meg a Munkacsoport és a Munkacsoport vezetésével. A Munkacsoportnak a programjavaslatát 2020 márciusára kell elkészítenie és ezt követően kerül majd az elkészült javaslatcsomag átadásra Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos részére.

A Munkacsoporton belül nyolc tématerületre kerülnek kidolgozásra javaslatok. A téma területek:
1. Lakhatás, közlekedés
2. Megélhetés, versenyképesség
3. Infrastruktúra és településkép
4. Szociális ügyek, egészségügy
5. Oktatás, sport
6. Közigazgatás, kultúra
7. Helyi adottságok- Okos városok
8. Városok szerepe hazánkban. (Bevezető összefoglaló a területi különbségekről)

Ahhoz, hogy az elkészítendő javaslatcsomag a valós helyzetre vonatkozó tényleges fejlesztési igényeket tükrözze elengedhetetlenül szükséges, hogy a egyes tématerületekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában az érintett települési polgármesterek, illetve az általuk megbízott önkormányzat tisztségviselők és szakemberek tevékenyen részt vegyenek.

A Kisvárosi Munkacsoportban az 5.00 fő lakosságszám feletti városok mellett az 5.000 fő lakosságszám alatti városok és az 5.000 fő lakosságszám feletti nagyközségek részvételére is számítunk.

A Kisvárosi Munkacsoport témakörönkénti első üléseire várhatóan 2020. január második felében kerül sor a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központjában.

Ezért felkérjük Önt, hogy amennyiben a TÖOSZ Kisváros Munkacsoportban a javaslatcsomag kidolgozásában részt kíván venni, akkor az alábbi regisztrációs linken 2020. január 10-ig jelentkezni szíveskedjen.[TÖOSZ]”

Forrás:
Készül a Kisvárosi programjavaslat; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2019. december 31.
Felhívás kisvárosi munkacsoportban való részvételre; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2019. december 20.

Kormányzati adatpolitika a mesterséges intelligencia korában – Áttekintés a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázásához szükséges kormányzati adatpolitikai feladatokról

„A tanulmány arra tesz javaslatot, hogy a készülő magyar mesterséges intelligencia stratégiának milyen kormányzati adatpolitikai feladatokat kell kitűznie ahhoz, hogy a mesterséges intelligencián alapuló megoldások számára szükséges hatalmas mennyiségű adat rendelkezésre álljon, és ezáltal megteremtődjön az egyik feltétele annak, hogy az ilyen megoldások gazdasági, kormányzati és társadalmi alkalmazása az ország versenyképességének növeléséhez szükséges mértékben terjedjen Magyarországon”

Forrás:
Kormányzati adatpolitika a mesterséges intelligencia korában – Áttekintés a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázásához szükséges kormányzati adatpolitikai feladatokról; Sikolya Zsolt; Új Magyar Közigazgatás; 2019. december; 12. évfolyam 4. szám; 50-57. oldalak (PDF)
Szerkesztői megjegyzés
Előzménye: Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon; eGov Hírlevél

A Miniszterelnökség közleménye

„A mai napon a köztársasági elnök a Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki György Istvánt.

A Budapest Főváros Kormányhivatalát közel hat évig kormánymegbízottként vezető politikus a tárca közszolgálatért felelős államtitkára lesz. A területet eddig irányító Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkáraként folytatja munkáját.”

Forrás:
A Miniszterelnökség közleménye; MTI OS (Országos Sajtószolgálat); 2020. január 3.

Közigazgatás, politika

Közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak

„ Ahogy a legutóbbi Kormányinfón elhangzott: jelentős, közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak.

A kormány célja az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése és emellett a közpénzek védelme, ezért nem egyszerűen az adósságrendezéséről született döntés, hanem a kórházak pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében az adósság újratermelődésének megakadályozásáról is. A kormány ezért amellett, hogy felülvizsgálja az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendel ki egyes kórházak mellé és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálja a lejárt kórházi tartozásokat is, hogy kiszűrje az irreálisan magas – jellemzően külföldi multiknál felmerülő – kórházi beszállítói árakat. Nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen. A kormány mostani döntésével 79,4 milliárd forintot biztosít a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásának rendezésére, 36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére – az erről szóló kormányhatározat és rendeletek hamarosan olvashatóak a Magyar Közlönyben.

A kormány kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, és egyetért a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakításával, amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését. Fontos tudni, hogy a kórházak adósságállománya akkor alakult ki, amikor a baloldal kormányzása alatt a kórházak az alulfinanszírozottság és a pénzügyi megszorítások miatt egyre nagyobb adósságállományt kezdtek görgetni maguk előtt, amely az eddigi rendszeres adósságrendezés és a többlettámogatások ellenére is több intézménynél újratermelődik. Ennek több oka lehet, pl. az irreálisan magas beszállítói árak, a rossz gazdálkodási gyakorlat. Ezért nem csak a kórházi adósság megszüntetése a cél, hanem a kórházak gazdálkodásának és finanszírozásának átalakítása, a jól gazdálkodó, adósságmentes kórházak jutalmazása, a felelős gazdálkodás ösztönzése, az indokolatlanul magas beszállítói árak (a nyerészkedés) kiszűrése.

A kormány mostani határozatával 36,6 milliárd forintot biztosít az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre, struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére. Ebből 17 milliárd 709 millió forintot a fekvőbeteg-szakellátás, 15 milliárd 692 millió forintot a járóbeteg-szakellátás javítására fordítunk, 3 milliárd 157 millió forintot pedig a molekuláris biológiai vizsgálatok teljesítményvolumen keret feletti teljesítményének finanszírozására. Ezt az összeget az intézmények még az idén megkapják.

A kórházak október végén lejárt tartozásának rendezésére 42,8 milliárd forintot különít el a kormány, és ahogy az már a Kormányinfón elhangzott, a lejárt tartozásállomány rendezése központosított adósságrendezési eljárás útján történik 2020 február végéig. Az adósságrendezési eljárás főtárgyalója a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, aki miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja, dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése.

Fontos tudni, hogy ez jellemzően nem a kórházakba beszállító hazai kis és középvállalkozásokat (pl. pék, takarító, mosoda, varroda stb.) érinti, hanem a nagy külföldi egészségügyi beszállítókat, az olyan multikat, amelyek több százmilliós, vagy akár több milliárd forintos követeléseket fogalmaztak meg a magyar kórházak felé.

A központosított adósságrendezési eljárást lefolytató főtárgyaló munkáját az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Belügyminisztérium, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által delegált 1-1 tagból álló bizottság segíti. A főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében javaslatot tesz a tartozás kifizetésre, amely a PM és az EMMI előzetes engedélyét követően történhet meg, várhatóan 2020 első negyedévében. A kórház a támogatást csak a lejárt tartozás kiegyenlítésére használhatja fel. A támogatás jogszerű felhasználását kormányzati szerv ellenőrzi, és ha visszaélést, szabálytalan felhasználást tapasztal, akkor a támogatás visszavonható.

Az adósságrendezési eljárás a kórházak napi működését nem befolyásolja, hiszen a szolgáltatók működését biztosítja a kormány.

A kormány célja az, hogy olyan átfogó és fenntartható finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése. Ennek kidolgozását az EMMI már megkezdte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával. Az erről szóló javaslatot a jövő év első felében kell kormány elé terjesztenie a minisztériumnak. A kormány szükségét látja egy célzott intézményi adósságmenedzsment program és pénzügyi monitoring rendszer kidolgozásának is, amelyet március végéig dolgoznak ki a kórházak fenntartásában érintett minisztériumok, a kórházi költségvetési felügyelők, és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával.”

Forrás:
Közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. december 31.

A közszféra belső ellenőrzése változásért kiált, mert jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszer felülvizsgálata

„A közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszer felülvizsgálata – erre a következtetésre jutott elemzésében az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ a közszféra belső ellenőrzési tevékenysége helyzetét értékelte a 2015-2018. évi számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján. Az ÁSZ elemzése feltárta, hogy a belső ellenőrzés meghatározó arányban – az intézmények 90,7%-ánál és az önkormányzatok 96,7%-ánál – nem működött hatékonyan, így nem teremtett világos döntési helyzetet az első számú vezetők számára.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Országgyűlés 2018. október 16-án – az ÁSZ 2017. évi beszámolójának elfogadásakor – hozott határozatában támogatta, hogy az Állami Számvevőszék megállapításainak nagyobb ráhatása legyen a belső ellenőrzésre annak eredményessége növelése érdekében.

A belső ellenőrzés kiemelt feladata elősegíteni a belső kontrollrendszer minőségének és hatékonyságának javítását, ezáltal biztosítani a szabályszerű közpénzfelhasználást és a közvagyon védelmét. A szervezetek gazdálkodásában, feladatellátásában, belső kontrollrendszerének működésében felmerülő alapvető hibákat az első védelmi vonalként működő belső ellenőrzésnek kell feltárnia, a kormányzati ellenőrzés és a külső számvevőszéki ellenőrzés előtt.

Az ÁSZ-elemzése rámutat, hogy a belső ellenőrzés nem támogatta megfelelően a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének szabályszerű működését, egyidejűleg nem látta el feladatát az integritás szempontjából lényeges csalás megelőzése, feltárása és a korrupciós kockázatok kezelése tekintetében. Így nem teremtett világos döntési helyzetet az első számú vezetők számára és nem támogatta a felelős vezetést a közpénzzel, közvagyonnal történő felelős gazdálkodásban.

Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai a belső ellenőrzés meghatározó arányban – az intézmények 90,7%-ánál és az önkormányzatok 96,7%-ánál – nem működött hatékonyan, mert nem tárta fel a belső kontrollrendszer hiányosságait és a gazdálkodás szabályszerűségi hibáit. Mivel a közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszerének felülvizsgálata – áll az ÁSZ elemzésében.

Az elemzés azt is alátámasztotta, hogy a belső ellenőrzés nem megfelelő működése hatással volt a belső kontrollrendszer egészének megfelelő működésére. Így az ÁSZ által ellenőrzött szervezeteknél kivétel nélkül a gazdálkodásban is hiányosságok fordultak elő. Mindez többletfeladatokat ró az államháztartás védelmi vonalainak második és harmadik szereplőire, így a kormányzati, önkormányzati ellenőrzésre, valamint az ÁSZ által végrehajtott külső számvevőszéki ellenőrzésre is – mutatott rá az ÁSZ elemzése.

A belső ellenőrzés szabályszerű és hatékony feladatellátása tehát elengedhetetlenül fontos a szervezetek belső kontrollrendszere szabályszerű működéséhez és az államháztartás védelmi vonalai egymást erősítő működéséhez, amely összességében hozzájárul a szabályszerű, felelős, elszámoltatható közpénzfelhasználáshoz és a közvagyon védelméhez – szögezi le az ÁSZ elemzése.

Az ÁSZ elemzése rámutat arra is, hogy a fentiek teljes körű megvalósulásához fontos feladat hárul az államháztartásért felelős miniszterre, hogy hatáskörében – tevékenysége révén – a belső ellenőrzés felügyeleti és hatásköri keretein, szabályain indokolt rendszerszintű változtatások végrehajtását kezdeményezze. Az irányító szerveknek pedig indokolt rendszeresen ellenőrizni a belső ellenőrzési tevékenység minőségét.

A belső ellenőrzési tevékenység hatékonyságát olyan intézkedésekkel célszerű megerősíteni és fejleszteni, amelyek révén egyrészt javulhat az államháztartás védelmi vonalainak egymást erősítő működése, másrészt hatékonyabban hozzá tud járulni a szervezetek belső kontrollrendszere szabályszerű kialakításához, működtetéséhez és fejlesztéséhez, egyidejűleg ellátja feladatát az integritás szempontjából lényeges csalás megelőzése, feltárása és a korrupciós kockázatok kezelése tekintetében – világít rá az ÁSZ elemzése.”

Forrás:
Elemzés: A közszféra belső ellenőrzése változásért kiált!; Benedek Mária, Horváth Bálint; Állami Számvevőszék; 2019. december 30.
A belső ellenőrzési tevékenység helyzetéről. A belső ellenőrzés szerepe és helye a belső kontroll-rendszerben; A monitoringgal és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatok; Görgényi Gábor, Szeibel Gáborné; Állami Számvevőszék; 2019. december (PDF)

Adattudósokat, közgazdászokat, „szuper-tehetséges” csodabogarakat és különcöket akarnak a brit államigazgatásba bevonni

„ Földrengést hozna a brit államigazgatásba Boris Johnson és befolyásos tanácsadója. A hivatalnokoknak időről időre vizsgákon kell bizonyítaniuk rátermettségüket, azért, hogy inkompetenseket ne léptessenek elő.

Adattudósokat, közgazdászokat, „szuper-tehetséges” csodabogarakat és különcöket akar látni a brit államigazgatásban Dominic Cummings, a brit kormányfő rettegett főtanácsadója. Ő volt az a stratéga, aki 2016-ban sikerre vitte a brexit népszavazási kampányt. A brit kilépés ellenzői gyűlölik, és arroganciája miatt konzervatív körökben sem népszerű.

Most blogján írt arról, hogy modernizálni akarja a brit állam irányítását, mert egy tudományos projekt technológiával megtöltött irányítóközpontjához képest a brit kormánytárgyaló ugyanolyan, mint 1914-ben volt. Olyan emberek kellenek írta, akik „igazi fenegyerekek, soha nem jártak egyetemre és kitörtek valami koszfészekből”.
Odaszúrt az oxfordi-cambridge-i elitnek is és diadalittasan meg is jegyezte: a betokosodott brit elit ezért vesztette el az uniós referendumot.

Boris Johnson miniszterelnök, aki a brexit levezénylésével is szeretné hangsúlyozni, hogy mennyire a tettek embere, magáévá tette az úgymond „földrengésszerű változásokat” ígérő tervet. Ennek értelmében az állami hivatalnokokat rendszeres vizsgákon tesztelik, hogy „a világ legdinamikusabb államát” teremtsék meg.

Az újraválasztott konzervatív kormány szerint az államigazgatásban „fájdalmasan felkészületlen” emberek ülnek, akik „körhintaszerűen” landolnak új állami állásokban, de úgy, hogy közben egyre inkább inkompetensek.

A múltban a brit államigazgatási kar felkészültségével és pártatlanságával magyarázták, hogy más országokhoz képest a választások után akár egy nappal is hivatalba tudtak lépni új kormányok. Cummings viszont megjegyezte: „az állandó közhivatalnoki réteg ötlete a történelemkönyvekbe való”.

Emellett felpanaszolta, hogy „szinte soha nem rúgnak ki olyan vezetőket, akik kudarcba fulladt nagy projektek élén álltak”.

A magas rangú hivatalnokokat képviselő FDA szakszervezet ugyanakkor sértőnek és a modern államigazgatás nüanszait nem ismerőnek titulálta a megjegyzéseket. „Az összes vezető pozíciót a teljes munkaerőpiacon meghirdetik, tehát, aki megkapja, az nemcsak sikeresen összemérte erejét a kollégáival, de külső jelöltekkel is” – írta az érdekképviselet egyik vezetője, Dave Penman.

A konzervatív kormány közben egyes minisztériumok megszüntetésére, illetve összevonására készül és tagadja, hogy az eddig pártatlan hivatalnokokat politikai lojalitásra köteleznék. Boris Johnson bírálói szerint valójában arról van szó, hogy egyszerű elbocsájtásokat tervez és kevesebbet akar költeni az államigazgatásra, mint ami biztosítaná annak megfelelő működését.”

Forrás:
Csodabogarakat akar az államigazgatásba a brit kormányfő rettegett főtanácsadója; Infostart / InfoRádió – Szvetnik Endre (London) 2020. január 3. 19:22
Lásd még: ‘Two hands are a lot’ — we’re hiring data scientists, project managers, policy experts, assorted weirdos…; Dominic Cummings’s Blog; 2020. január 2.
Dominic Cummings; Wikipédia
PM’s senior aide Dominic Cummings calls for civil service changes; BBC; 2020. január 3.
Szerkesztői megjegyzés: A felhívásnak kissé vegyes a visszhangja. Álljon itt példának Hannah Fry cikke: „Cummings’ Whitehall weirdos will need to understand people, not just numbers”; Guardian; 2020. január 5.: „People are not planets or solar systems; there isn’t some secret underlying equation that, if we can only find it, holds the solution to all our problems. The real world is messy, full of uncertainty and impossible to predict. Applying maths to the real world requires much more than mathematicians. It requires people who understand human society and culture – people, in short, who actually understand people.
It seems that Cummings is trying to reinvent the technocracy. But many of his ideas of how to do it seem to come from the era between 2004 and 2014 – a time of “move fast and break things” rather than the careful, strategic avoidance of unintended consequences that the world has moved on to since.
So, sure, bring on the mathematical geniuses, and make government more agile. Yet I can’t help but think that Cummings could probably do with spending a bit more time listening to the “drivel” of a few humanities graduates.”
Hannah Fry matematikus és a Hello World: How to be Human in the Age of the Machine című könyv írója.

Közigazgatási, politikai informatika

Elkészült a Kormányablak mobilalkalmazás

„Bizalomra épülő, hatékony és gyors közigazgatást szeretne a kormány – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a kormányablakok legújabb mobilapplikációs fejlesztését bemutató keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Tuzson Bence azzal folytatta, hogy a technikai eszközökön túl természetesen jogalkotási eszközökre is szükség van; az a mintegy ezer oldalnyi jogszabálycsomag, amelyet legutóbb az Országgyűlés elé terjesztettek, 88 törvényt érint. Segít abban, hogy hatékony és gyors legyen a közigazgatás, egyfokúvá alakítsák át a rendszerét, és érvényesítsék azt az elvet, hogy a közigazgatásnak nem az államot, hanem az állampolgárt kell szolgálnia.

A Kormányablak nevű alkalmazást az App Store és a Google Play áruházból is ingyenesen le lehet tölteni. Az applikáció térképen jeleníti meg az ország valamennyi kormányablakát, s tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az adott ügytípust mennyi idő alatt tudja elintézni a hozzá közel eső kormányablakban.

Tuzson Bence a saját mobiltelefonján keresztül ismertette, hogy a sajtótájékoztató időpontjában például egy személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést a Kossuth térhez legközelebb az Erzsébet téren 10 perc alatt lehetne elintézni, míg ugyanez a Bakáts téri kormányablakban 24 percbe telne.

„Azt várjuk ettől az alkalmazástól”, hogy segít a magyar embereknek abban, hogy minél gyorsabban tudják intézni az ügyeiket – mondta az államtitkár. Hozzátette: ez az alkalmazás 1.0-ás verziója, vagyis lesznek további fejlesztéseik is: jövőre meg fogják tudni oldani azt, hogy az alkalmazáson keresztül rögtön sorszámot is lehessen húzni. Így ha a felhasználó bemegy a kormányablakba, a sorszáma rögtön fel is villanna a képernyőn és azonnal megkezdhetné az ügyintézést, mivel a program azt is kiszámolná, hogy mennyi idő alatt jut el a kormányablakba.

Ebben az alkalmazásban szinte minden ügytípust ki lehet választani, például gépjármű-ügyintézések esetén a térkép az ország döntő többségében zöld jelzést mutatott, vagyis ezt az ügytípust 15 percen belül el lehet végezni a legtöbb kormányablakban. A leterheltségtől függően az alkalmazás narancssárga, illetve piros színnel jelölni, ha a várakozási idő hosszabb.

Az alkalmazáson keresztül nem azt látja az állampolgár, hogy hányan várakoznak az adott ügyintézésre előtte, hanem azt, hogy neki mennyi időt kell várnia, hogy sorra kerüljön. Hozzátette: a rendszer figyeli, hogy melyik kormányablakról, milyen ügytípusról van szó, vannak-e foglalt időpontok az adott ügytípusra, hány ügyintéző dolgozik az adott ügytípuson és mennyi az ügyintéző átlagos ügyintézési ideje, majd ennek megfelelően kalkulálja a várakozási időt. Visszamenőlegesen 30 ezer eseten modellezték, hogy mi történt volna, ha az állampolgárok az alkalmazással foglalták volna le az időpontjukat, és az eredmény azt mutatta, hogy az esetek 80 százalékában az alkalmazás által mutatott várakozási idő a 10 perces tűréshatáron belül volt.

A további fejlesztések közé sorolta Tuzson Bence, hogy a jövőben ügyet is lehessen az alkalmazáson keresztül intézni.

További újságírói kérdésekre válaszolva ismertette: a rendszer 5 percenként frissíti az adatokat. A mobilapplikációt zömmel saját fejlesztésből valósították meg, mindössze 15 millió forintból. Hozzátette: szeretnék a további fejlesztéseket is gazdaságosan és olcsón megoldani. Jelezte: nincs tudomása arról, hogy más országban lenne ilyen alkalmazás, ezt az applikációt hazai ötlet alapján valósították meg.

Arra a kérdésre, hogy milyen ügyeket lehetne az alkalmazáson keresztül intézni, példaként említette, hogy jelenleg személyi igazolványt csak személyesen lehet intézni. Közölte: a megfelelő azonosítással, ha a fénykép rendelkezésre áll vagy adott esetben magával a mobiltelefonnal is megfelelő minőségű kép készíthető, a kép azonosítása pedig egy korábbi fénykép alapján megoldható, akkor maga a program, a mesterséges intelligencia is meg tudja mondani, hogy ugyanarról a személyről van-e szó. Hozzátette: a banki szolgáltatások területén is vannak ilyen típusú megoldások.”

Forrás:
Elkészült a Kormányablak applikáció; 24.hu; 2019. december 17.
Kormányablak; Google Play
Kormányablak; App Store (Appple)

Változás a BM informatikai helyettes államtitkár feladataiban

„… 6. § (1) Az SzMSz 59. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az informatikai helyettes államtitkár)

„o) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve közreműködik az informatikai fejlesztéseket magába foglaló operatív programok akcióterveinek, tervezett beavatkozásainak és a támogatási konstrukciónak megvalósításában, valamint együttműködik közös monitoring rendszer működtetésében, egyidejűleg felelős a támogatott szakmai programok és projektek ágazati szakpolitikai szempontoknak megfelelő tervezéséért, a szakmai tartalom előkészítéséért, kidolgozásáért és módosításáért, továbbá a támogatott fejlesztések megvalósításának nyomon követéséért, valamint kidolgozza, és szükség szerint képviseli a kapcsolódó szakterületi álláspontot,”

(2) Az SzMSz 59. § (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(Az informatikai helyettes államtitkár)

„z) ellátja a Kormányzati Adatközponthoz önkéntes módon történő csatlakozással összefüggő feladatokat.”…”

Forrás:
26/2019. (XII. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

Egységes horgász nyilvántartás és Magyar Horgászkártya (MHK)

„Az érdekképviseleti-érdekvédelmi munka mellett közfeladatokat és sportági szakszövetségi feladatokat is ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség a 2019. évi CIV. törvény felhatalmazása alapján 2020. január 1-től új keretek között folytatja tovább a horgász regisztrációt, kapcsoltan a hiteles horgász nyilvántartás kiépítését. A kiépített központi rendszer egyre több elektronizált szolgáltatást nyújt a jövőben, lépésről-lépésre megkönnyítve a horgászok ügyintézését és információszerzését egyaránt.

A 2018 őszétől a horgász regisztráció keretében igényelhető, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által kiadott Magyar Horgászkártya (MHK) a hatályos jogszabályok alapján a nagykorú magyar állampolgárok számára a jogszerű horgászat kötelező, másoknak kedvezményeket biztosító opcionális kelléke. A kártya egy személyazonosításra alkalmas, arcképes igazolvánnyal együttesen teszi lehetővé a horgász azonosítását és jogosultságai igazolását a horgászati okmányok vásárlása és a vízparti ellenőrzések során a MOHOSZ által bevezetett, a horgászszövetségi közfeladat-ellátást is támogató Egységes Horgász és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Program (HORINFO) segítségével. Az MHK bevezetésével rögtön kiváltotta a papíralapú horgászigazolványt és a jövőben a HORINFO az MHK, mint kulcskártya segítségével lehetőséget ad arra, hogy fokozatosan valamennyi horgászokmány (állami jegy, területi jegy, fogási napló) és egyéb kötelező befizetés (ESZH, tagdíj) elektronizálható legyen.

A horgászkártya öt éves érvényességi időre számított, 2020-ban is változatlanul 2.200 forintos költsége tartalmazza a HORINFO rendszerüzemeltetés, az ügyfélszolgálati ellenőrzés, a kártyagyártás és a posta kézbesítés költségeit, valamint a 27%-os ÁFA-t is. Ezen felül minden MHK birtokos számára – a kártya érvényességi időszakára – balesetbiztosítás is rendelkezésre áll a horgászat közben, vízparton előforduló személyi sérülésekre. További szolgáltatásként a kártya felmutatásával kedvezményes mobiltelefon és mobilinternet előfizetési csomag érhető el a Magyar Telekom kínálatából, illetve a kártyabirtokos számára az Union számos személyi biztosítási díjkedvezményt is felkínál. A MOHOSZ a későbbiekben tovább kívánja szélesíteni a kártyához kötött kedvezmények körét, illetve a tervek szerint egyéb módon is ösztönzi majd a horgászokkal történő sikeres együttműködést.

A HORINFO elektronikus adatbázisa már jelenleg is tartalmazza a regisztrált horgászok egyes személyi adatait, megadott elérhetőségüket, egyesületi tagsági viszonyaikat, horgászvizsga-előzményeiket; kezeli a horgásznak kiadott állami horgászjegyeket, sőt már itt történik a 2019. évi fogási napló adatainak rögzítése is. Az adóazonosító jel száma (és az adóigazolvány képe), mint egyedi adat nagymértékben támogatta a hiteles adatbázis kialakítását, s a korábbi, a NAIH felé tett horgászszövetségi vállalásnak megfelelően ezen személyes adat a HORINFO rendszerben rögzített adatok köréből az év végével törlésre is kerül. 2020. január 1-től – a törvényi adatkezelési felhatalmazás alapján – pedig elindul az új eljárás szerinti regisztráció, de ez a feladat csak a rendszerbe eddig még be nem jelentkezett horgászokat érinti.

A jövő év folyamán szintén lehetővé válik az elektronikus támogatású – 2019-től ingyenessé vált – állami horgászvizsgáztatás, valamint a horgászszervezetek segítségével a területi jegyek egyre szélesebb körének online és offline értékesítése is. A halállomány és a jogkövető horgászok védelme érdekében a hivatásos halőrök számára biztosított mobilapplikáció segítségével a horgász személyi profiljában tárolt valamennyi adat és jogosultság hamarosan könnyen ellenőrizhetővé válik, így mindez megkönnyíti az ellenőrzést és az eltiltások kezelését is az elkövetkező években. 2021-től már az állami horgászjegyek is elektronikusan kerülnek értékesítésre és a tervek szerint működni fognak a HORINFO közösségi felületei is…”

Forrás:
A Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye – Egységes horgász nyilvántartás, Magyar Horgászkártya: kulcs a jövőhöz; MTI OTS; 2019. december 31.

Célkeresztben az adatalapú közigazgatás (Visszatekintés az Infotér 2019-re)

„Néhány év múlva akár egy robottal csevegve tudjuk majd meghosszabbítani személyi igazolványunk érvényességét, új lakásunk adásvételi papírjait aláírva pedig azonnal a nevünkre is kerül az ingatlan a földhivatali nyilvántartásban. Ez csupán két példa arra, mire lesz képes az adatalapú, mesterséges intelligenciával megtámogatott közigazgatás, ha megvalósulnak a tervezett fejlesztések.

A digitalizáció nem csak a szűken vett infokommunikációs szektor belügye, abban a kormány elképzelései szerint a gazdaság valamennyi ágazatának részt kell vennie – fogalmazott Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ez a szemléletváltás több területen is megmutatkozik majd – például abban is, hogy a jövőben a helyettes államtitkárság a nevében is a digitalizációért lesz felelős. Ugyanakkor a digitalizáció horizontális, a gazdaság egészét érintő jellege tükröződni fog a következő uniós pénzügyi időszak programjainak megtervezésében is.

Lassan átalakuló gazdaság
Számos eredményt lehet már eddig is felmutatni a digitális gazdaság, a kompetenciafejlesztés és az infrastruktúra területén. A helyettes államtitkár szerint a digitális gazdaság megteremtésének egyik zászlóshajója az MKIK-val és az Infotérrel közösen elindított Modern Vállalkozások Programja (MVP) volt, amelynek keretében több mint 10 ezer kkv esett át célzott tanácsadói auditon és kapott inputokat digitális stratégiája kidolgozásához. „Korábban soha nem volt olyan program, amely a vállalkozások szemléletformálását célozta volna; amely azt vizsgálta, hogy nekik konkrétan milyen segítséget kínálhat a digitalizáció” – mondta Solymár Károly Balázs. A kormányzat tervei között szerepel, hogy az MVP-t a közép-magyarországi régióra is kiterjessze.

Nem sikerült viszont támogatási igényt szerezni a vállalati IT-pályázatok teljes, 21,2 milliárd forintos keretére. A helyettes államtitkár szerint ennek legfőbb oka, hogy nem volt egyszerű a pályázati feltételeket teljesíteni. A jövő egyik legfontosabb célja éppen ezért az lesz, hogy a kkv-knak szóló pályázatok a jelenleginél jóval egyszerűbb konstrukcióban valósuljanak meg.

Sokkal nagyobb siker volt az Input Program. A 6,3 milliárd forintos kerettel gazdálkodó programba 780 vállalkozást tudtak bevonni a kevésbé fejlett régiókból, hogy hozzásegítsék őket addig szunnyadó ötleteik megvalósításához. Solymár Károly Balázs külön kiemelte, hogy a befektetői kapcsolatok elősegítésével a támogatott vállalkozások összesen mintegy 10 milliárd forintnyi tőkebefektetéshez jutottak.

Ugyancsak komoly eredménynek értékelte a helyettes államtitkár azt is, hogy a Programozd a jövőd! program eredményeképpen 2015–2019 között 25 százalékkal nőtt az informatikai szakokra jelentkezők, és közel ennyivel a felvettek száma.

Idősebbek is elkezdhetik
Nem elég azonban csak informatikusokat képezni, a lakosság minél szélesebb körében kell a digitális kompetenciákat fejleszteni. „Magyarországon a lakosság 17 százaléka még soha nem használta az internetet, digitálisan teljesen írástudatlannak minősül. A hagyományos írástudatlanságot sikerült egy százalék alá szorítani, és a távlati célkitűzés mindenképpen az, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya se legyen ennél magasabb” – mondta Solymár Károly Balázs.

Uniós mintára
A kompetenciafejlesztés terén hosszabb távon óriási jelentősége lesz az uniós DigComp digitális kompetencia keretrendszer hazai gyakorlatba átültetésének – mondta Solymár Károly Balázs. Ennek első lépése, a puszta magyarítás már megvalósult, ezután következik a magyar viszonyokra való adaptálás, majd a ki- és bemeneti követelmények meghatározása. Ez a keretrendszer lehet az, amely megmondja, hogy az egyes munkakörökhöz milyen szintű digitális kompetenciára van szükség, és hogy az egyes szintek milyen készségek elsajátítását tételezik fel.

Az elmúlt időszakban számos program indult erre. Az 1500 újonnan felszerelt Digitális Jólét Pont révén országos hálózat épült ki. A pontokon szakképzett mentorok egyénre szabott segítséget nyújtanak az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez, munkahelykereséshez, tanuláshoz, és olyanokat is bevezethetnek a digitális világba, akik egyébként idegenkednek az informatikai eszközök használatától. Az alapszintű kompetenciafejlesztésbe 255 ezer embert kívánnak bevonni, ebből 190 ezren már sikerrel részt vettek a képzésben. Külön figyelmet fordítanak az idősebbek képzésére: az első körben 10 ezer fő részére tartottak digitális készségfejlesztést. „Az általános közvélekedéssel szemben az idősebb generáció tagjai is rendkívül érdeklődőek a digitalizáció és az internethasználat iránt, kimondottan könnyű őket bevonni. Ráadásul amint megtanulják az alapokat, a leggyakoribb internethasználókká válnak” – értékelte a tapasztalatokat Solymár Károly Balázs.

A digitális világba való bekapcsolódást segíti az internet áfájának 5 százalékos mértéke, valamint a Digitális Jólét Alapcsomag is. Utóbbit az internetszolgáltatókkal közösen hozták létre, és a mindenkori legalacsonyabb piaci árnál legalább 15 százalékkal olcsóbb hozzáférést biztosít azoknak, akiket eddig az ár tartott vissza az előfizetéstől. A programot kiterjesztik: létrehozzák a Digitális Jólét Szoftver Alapcsomagot is, amely ingyenesen elérhető alapszoftvereket (operációs rendszer, irodai szoftverek) biztosít az állampolgároknak.

Kihasználni az adatvagyont
A jövő terveiről szólva a helyettes államtitkár több területet is kiemelt. Folytatódik egyrészt a hálózatfejlesztés, továbbra is ambiciózus célokkal. 2020 végéig a háztartások 80 százaléka számára kívánják elérhetővé tenni a 100 megabites sávszélességet, 2025 végére pedig 75 százalékuknál már az 1 gigabites kapcsolat is rendelkezésre állna. Ugyanerre az időpontra minden közintézményhez is elérne az 1 gigabites hálózat.

Az 5G mobilhálózat terén nem tűnik ennyire feszített üteműnek a fejlesztés. 2020 végére számolnak azzal, hogy a nagyobb városokban megkezdődik az 5G hálózatok kiépítése, 2023 végéig a fő közlekedési csomópontokban is működni fog a technológia, az ország csaknem teljes lefedettsége 2025 végére érhető el a kormányzat szerint.

Az MI-fejlesztésekhez kapcsolódóan minél több közadatot szeretnének elérhetővé tenni az ezzel foglalkozó vállalkozások számára, ennek keretében egyrészt létrejön az Adatpiac Platform, egy GDPR-kompatibilis megosztásról szóló ajánlási rendszerrel, másrészt létrehozzák a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, amely a felelős és hatékony állami adatvagyon-gazdálkodás megvalósítója kíván lenni.

Okos önkormányzatok, központi segítséggel
Az okosvárosi megoldások irányába fejlesztené tovább az önkormányzatok számára kínált ASP rendszert a Belügyminisztérium – mondta Dukai Miklós, a BM önkormányzati helyettes államtitkára. A koncepció lényege, hogy az eddigi szigetszerű fejlesztésekből olyan rendszert építsenek ki, amely nem a technológia, hanem a lakosok, az emberek oldaláról közelíti meg a kérdéskört. A megvalósítás során a csatlakozni kívánó önkormányzatok számára térítésmentesen igénybe vehető, központosított állami közszolgáltatásokat dolgoznak ki, amelyeket adaptálásra alkalmas helyi megoldásokkal egészítenek ki.

A pilotprojekt végrehajtására Monort választották ki – a város pont megfelelő méretű (közel 20 ezer fős), közel van Budapesthez, valamint intézményi ellátottság és az elérhető szolgáltatások tekintetében is ideálisnak mondható. A központi szolgáltatások között lesz térinformatikai platform, települési épület-üzemeltetési rendszer, mobilapp és városkártya. A helyi fejlesztések során korszerűsítik a közvilágítást és a térfigyelő rendszert, „felokosítják” a köztereket és az iskolákat, és várostárca rendszert is kidolgoznak.

Jönnek az ügyintéző robotok
A mesterséges intelligencia, pontosabban annak szerepe az állampolgárok kiszolgálásában állt Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára előadásának középpontjában is. Mint mondta, régi álma az illetékeseknek az MI közigazgatási célú felhasználása. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatás nem a kísérletezés terepe, az MI felhasználását éppen ezért rendkívül megfontoltan kell megvalósítani, és elsősorban az ügyintézési folyamatok automatizálásában lehetne alkalmazni. A pár éve felszerelt VÉDA-kamerák például nemcsak sebességet mérnek a közutakon, hanem a képfelismerő algoritmusok segítségével leolvassák a rendszámot vagy éppen megállapítják, hogy be van-e kötve a biztonsági öv. Az információt automatikusan továbbítják és a végén emberi kéz érintése nélkül keletkezik határozat.

Hasonló automatizmusok kellemesebb kimenetelű ügyintézési folyamatokban is megvalósíthatóak lennének, mondta Hajzer Károly. A kialakítandó automatizált közigazgatási döntéshozatali modellben az ügyek indítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül fognak történni. Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása jó példa erre, hiszen egyszerű, szabványos ügymenetről van szó, amelyben a megfelelő nyilvántartások lekérdezése után automatikusan előállítható a határozat.

Még több automatizmust lehetne azonban bevezetni, ha az MI-vel megtámogatott, videón keresztül történő ügyfél-azonosítást is alkalmazzák. Az erre felkészített robotok beállításával a kormányablakokban is csökkenthető lenne az ügyintézők leterheltsége és így mérsékelhető lenne a feszítő létszámhiány. Hajzer Károly szerint nem a valóságtól elrugaszkodott ötlet, hogy robotokkal oldják meg az erkölcsi bizonyítvány igénylését, az útlevél vagy a személyi igazolvány pótlását, vagy éppen az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését.

Bejegyzés pillanatok alatt
Tíz-tizenöt éven belül jöjjön létre az adatalapú közigazgatás, amely révén a jelenleginél sokkal szélesebb körben lehet elemzéseket végrehajtani, azok alapján pedig jó kormányzati döntéseket hozni – foglalta össze előadásában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, hogy melyek a közigazgatás hosszú távú stratégiai céljai. Már most is rengeteg adatot tárol a közigazgatás, de ezek különféle rendszerekbe szétszórva, sok esetben még csak nem is digitalizált formában találhatók meg. Ha pedig vannak is digitális adatok, azokon nagyon kevesen és szűk körben végeznek adatelemzéseket. Adatok mellett azonban szabályozott, egységes folyamatokra és folyamatrendszerre is szükség van, hiszen azokból állnak elő a tiszta és összehasonlítható adatok.

Már el is indult az ezt megvalósító átalakítás első programja, ami az ingatlan-nyilvántartás teljesen új alapokra helyezését célozza. „Nem egyszerűen a jelenlegi rendszer digitalizációjáról, hanem teljes, jogdogmatikai értelemben vett reformjáról van szó” – hangsúlyozta az államtitkár. A mai rendszer ugyanis 300 éves elveken alapul, és a nehézkes, drága és hosszadalmas eljárásrendszer a mai formájában alkalmatlan arra, hogy átlépjünk a digitális korba, fogalmazott Tuzson Bence.

Az új eljárásban a földhivatalok nem döntenének a bejegyzésről, csak végrehajtanák azokat. Az ügyvédek, bíróságok elektronikusan benyújtják a kérelmeket (adásvételi szerződés, bírósági ítélet, végrehajtói határozat), és ha ezek megfelelnek az előírt paramétereknek és az adattartalmuk is valóságos – utóbbit a nyilvántartások összekapcsolása révén a rendszer is ellenőrizni tudja –, automatikusan, emberi közbeavatkozás nélkül megtörténhet a bejegyzés. Mindez akár azt is jelentheti, hogy amikor valaki az ügyvédnél aláírja az adásvételi papírokat és elektronikusan átutalja a vételárat, az ingatlan már a nevén is van, mire kisétál az iroda ajtaján. Mivel az ingatlan-nyilvántartás kapcsolatban fog állni a többi nyilvántartással, a lakcím- és névváltozásokat, a halálozásokat automatikusan át lehet emelni bele.

Mindez hosszabb távon a teljes közigazgatás működésére ki fog hatni – mondta Tuzson Bence. Minél több lesz az automatikusan intézhető közigazgatási ügy, annál kevésbé lesz fontos a közigazgatás szerveinek területi illetékessége. „A közigazgatás területi szervei megmaradnak, de inkább csak szervezési keretet jelentenek majd, és az ügyek nagy részében országos illetékességek alakulnak ki. Arra is oda kell ugyanakkor figyelni, hogy az automatikus döntési folyamatok és azok végeredménye nem különbözhet az ember által végrehajtott folyamatoktól és döntésektől” – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Célkeresztben az adatalapú közigazgatás; ITBusiness; 2019. december 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 6.

Az év, amikor Kína mind inkább megtalálta a hangját a közösségi média platformjain is

A geopolitikai rivalizálás fókusza (vagy talán kifejezőbb most a magyar szófordulat: gyújtópontja) kétséget kizáróan Irán és térsége lett ezekben a napokban. Miközben lélegzet visszafojtva figyeljük a hadüzenettel felérő amerikai légicsapás hozadékát, latolgatva az iráni ellenakciók helyét, idejét és formáját, jó ha észben tartjuk (legalább mi): Irán mögött most már egyértelműen ott sejlenek a geopolitika sakktábla nehézsúlyú szereplői is. A viharos gyorsasággal pergő, sőt eszkalálódó események sorában érdemes felidézni az év vége fontos eseményét. December 28-án adott hírt a Financial Times arról a haditengerészeti gyakorlatról, amelyen Oroszország, Kína és Irán flottaegységei gyakorolták a közös hadműveleteket – méghozzá az Ománi-öbölben, a közel-keleti válsággóc szívében. A korábbi példa nélkül álló katonai együttműködés „közvetlenül és nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Államok befolyását a térségben” – írta a vezető pénzügyi lap. Vagy, ahogy a gyakorlatot vezető iráni flottaparancsnok, Gholamreza Tahani admirális tette egyértelművé, a három hatalom közti együttműködés új szintre emelkedett, és senkinek ne legyen kétsége: Irán háta mögött most már ott állnak a „nagytestvérek”, Oroszország és Kína is.

Mindenképpen fontosnak gondoltuk ezt a bevezetőt, ami pontos geopolitikai kontextust ad annak a fejleménynek, amiről a BBC év végi nagy összefoglalója számolt be a kínai diplomácia tekintetében. Az állami kontroll alatt álló brit hírszolgáltató szerint a 2019-es év szembeötlő újdonsága volt az, ahogy a kínai államigazgatás – minisztériumok, állami tisztviselők, diplomaták sokasága – rohamos gyorsasággal elkezdte „belakni” a közösségi média tereit, elsősorban a Twitter hírfolyamát. A hivatalos minőségben folytatott posztolás – az új csatornához igazodva – hangnemében is változást hozott a kínai nemzetközi kapcsolattartásban. Élesebb, nyíltabb lett; „asszertívabb”, mondaná a diplomata.

A BBC újságírója 55 jelentősebb Twitter-fiókot derített fel, amelyek kínai nagykövetségekhez, konzulátusokhoz, illetve diplomatákhoz kapcsolhatók. Ezek többsége (32 fiók) tavaly létesült. A bejegyzések könnyedek, a közemberek beszédstílusához igazodnak, gyakran erősen szarkasztikusak, sokszor kísérik őket közkeletű érzelemjelek (magyarul emoji-k), és mind gyakrabban kíséri őket tovább osztható kép, vagy akár rövid video klip. A jelenséget figyelő tajvani kommunikációs szakértők egyértelműen úgy vélik: ez a nekilóduló „Twitter-diplomácia” világos stratégiaváltást jelez a kínai diplomáciában, egy sokkal proaktívabb külképviseleti szereplést a nemzetközi digitális párbeszédekben. A Kínai Népköztársaság jól láthatóan erősíti közvetlen kapcsolódását a nemzetközi közvéleményekhez, új kommunikációs csatornákat keresve és használatba véve arra, hogy Kína „narratíváját” immár globális léptékben is terjessze. Az ügy érdekessége: a Digitális Tűzfal mögé húzódó Kína – miközben kitűnő és igen népszerű hazai közösségi média platformokat biztosít polgárainak – blokkolja a jelentős nyugati (értsd: amerikai tulajdonú, vagy fejlesztésű) platformokat, egyebek mellett a Facebookot és a Twitter is. Ugyanakkor láthatóan arra ösztönzi tisztségviselőit, hogy aktív közéleti-kommunikációs szerepet vigyenek ezekben a „nyugati” közösségi médiaterekben.

A brit lap Zhao Lijian szerepvállalását emeli ki beszédes példaként. Twitter-fiókján keresztül kemény vitákban veszi fel a küzdelmet az országot kritizálókkal. Célja, hogy Kína „szócsöve legyen”, és segítsen „elmesélni Kína történetét”. Országa korábbi pakisztáni nagykövete, jelenleg a Külügyminisztérium Tájékoztatási Osztályának igazgató-helyettese, Zhao működése jól példázza a nemzetközi kommunikációs terekben is egyre aktívabb szerepet vállaló, képzett, rátermett kínai diplomaták potenciálját. A diplomata remek angolsággal fogalmazott posztokban tájékoztat a legkülönbözőbb „országimázs-hírekről”, a nagysebességű vasúthálózat témáitól kezdve a Huawei cég legújabb okostelefon kameramodelljéig.

Az újkeletű „asszertivitás”, magyarul ez a határozott, sokszor éles fellépés nem szorítkozik az információk megosztására. A kínai diplomata közösségi média tevékenységének fontos része az országáról terjesztett – és a hivatalosság által hamisnak tekintett – „álhírek” megcáfolása. A digitális média terekben aktivizálódó kínai diplomácia a jelek szerint felismerte, hogy micsoda erő rejlik az információ hitelesítésében – vagy hiteltelenítésében. És, a jelek szerint, a „fake news” elleni fellépése koránt sem hatástalan: miközben egyes hozzászólók „propagandistának” nevezik Zhao Lijiant, mások éppen a „nyugati propaganda” leleplezéséért dicsérik a hiperaktív kínai diplomatát. Zhao népszerűségét az is mutatja, hogy követőinek száma már eléri a 223 000 főt, ami a Twitteren jelenlevő külpolitikai, diplomáciai, nemzetközi politikai körökben nem számít rossz eredménynek.

Kisebb a népszerűsége a Kínai Külügyminisztérium hivatalos Twitter-fiókjának, bár mentségére legyen mondva, hogy csupán néhány hónapja kezdték meg az angol nyelvű hírfolyamot. Nyilván a tartalom (és a hangsúly) is kissé más, hiszen ez a csatorna jellemzően a minisztérium hivatalos anyagait (sajtóbriefjeit, háttérdokumentumait, közleményeit) adja közre a Twitteren, angolul. A hangsúly lehet más – de nem a hangnem! A kicsit meghökkent nyugati követők konstatálják, hogy a hivatalos külügyi mikroblog stílusa, „felvágott nyelvezete” nem igen marad el a leghíresebb diplomáciai twitterező, Donald Trump bejegyzései mögött.

A kínai diplomácia digitális jelenlétének, megnyilvánulásának szembeszökő erősödése vélhetően összefüggésben áll azzal a növekvő nyomással, ami az elmúlt évben Kínára irányult a nyugati nemzetközi közösség részéről. A sajtókommunikációt, és a közösségi média tereket is jellemzően meghatározta, Kína viszonylatában, a Hong Kongot hónapok óta béklyóba ölelő tüntetéssorozat, az ujgur kisebbség helyzete, és persze a hullámzó erővel folyó kínai-amerikai kereskedelmi háború témája. Az országot érő nyugati kritikákra előszeretettel alkalmazott „válaszfegyver” a kínai digitális diplomácia párbeszédfolyamában a kettős mérce felemlegetése. A digitális terekben vitázó kínai diplomaták előszeretettel citálnak példákat Amerika etikusnak kevéssé nevezhető lépéseiről Afganisztántól Szíriáig szerte a világban.

A kínai politika brit szakértői egyértelműen kiemelik: a közösségi média a „diplomáciai harcmező” kritikus szegmense, mivel ezek az eszközök – különösen a Twitter – jó néhány nyugati társadalomban a politikai véleményformáló elitek közvetlen elérésének és befolyásolásának legfontosabb eszköze lett. Ez a szemlélet tükröződik a kínai külügyminiszter állásfoglalásában is, aki az év végén arra bíztatta országa diplomatáit, hogy ne féljenek a „harcos szellem” kimutatásától.
China and Twitter. The Year China got louder on social media; Zhaoyin Feng; BBC Chinese Service; 2019. december 12.

Nemzetközi kiberbiztonsági megállapodás kidolgozásáról döntött az ENSZ

A világszervezet a kibertér szabályozása szempontjából jelentős döntést hozott a tavalyi év legutolsó napjaiban. Az ENSZ ún. Harmadik Bizottsága, tehát a Szociális, Humanitárius és Kulturális bizottság által előterjesztett határozat javaslat alapján döntött egy új nemzetközi megállapodás kidolgozásáról, amely fontos mérföldkő lehet majd a kibertér biztonságosságának fokozásában, illetve általában is jelentős lépés lehet a geopolitika 5. dimenziójának átfogó nemzetközi szabályozása irányába.
Az „Információs és kommunikációs technológiák bűnös szándékú felhasználásának megakadályozása” címet viselő javaslatot Oroszország kérésére dolgozta ki a bizottság. Az orosz ENSZ-képviselők álláspontja az volt, hogy egy ilyen normaszöveg számottevően hozzájárulhat ahhoz, hogy egy közös tárgyalási felület jöjjön létre, ráadásul a Világszervezet égisze alatt, amelyen megkezdődhet a tárgyalás a kiberbűnözés visszaszorítását célzó intézkedések kidolgozásáról. Ugyanakkor ebben a munkában figyelembe lehetne venni az ENSZ témába vágó szakértői jelentését is, amelyet a Kormányközi Szakértői Csoport fog beterjeszteni 2020 folyamán.
Az Egyesült Államok képviselője ellenezte a határozat tervezetet, mondván, hogy az inkább hátráltatná a kiberbűnözés elleni globális erőfeszítéseket, mivel egyfajta politikai állásfoglalást fogalmazna meg még az előtt, hogy megismerhetővé válnának a Szakértői Csoport szakmai jellegű megállapításai.
Az ENSZ 193 tagországot tömörítő Közgyűlése azonban, december 27-én 79 szavazattal 60 ellenszavazattal szemben, 30 tartózkodás mellett megszavazta a beterjesztett határozati javaslatot.
General Assembly Approves 3.07 Billion USD Programme Budget as It Adopts 22 Resolutions; United Nations Meetings Coverage and Press Releases; 2019.december 27.
Countering the use of information and communications technologies for criminal purposes: draft resolution

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

Súlyos kibertámadás érte az osztrák külügyminisztérium szerverei

Mintha csak előző hírünkre rímelne az élet, múlt szombaton súlyos kibertámadás érte az Osztrák Külügyminisztérium, valamint a belügyi tárca szervereit. Az ügyben – meglehetősen szűkszavúan – nyilatkozó külügyi szóvivő, Peter Guschelbauer ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a támadás súlyossága, illetve a támadók módszerei azt valószínűsítik, hogy szervezett, idegen „állami” szereplőkhöz köthető az akció. Részletek egyelőre nem kerültek napvilágra, azt azonban megfigyelők megerősítették, hogy a minisztérium weboldala a hétvégén is folyamatosan elérhető volt. Szakértők részben erre alapozzák az állami szereplő feltételezését, mivel a kisebb horderejű (jellemzően amatőrök által végrehajtott) támadásoknak gyakorta éppen az intézményi webhelyek megbénítása a célja.
A 2019-es évben egyébként több kibertámadás is ért osztrák állami intézményeket: ennek során néhány minisztérium, sőt az Osztrák Parlament is elosztott túlterheléses (DDoS) támadás áldozata lett időlegesen. A mostani behatolást a szóvivő elmondása szerint gyorsan felfedezték; a Belügyminisztériumban haladéktalanul koordinációs bizottságot állítottak fel, amelynek vezetésével még a hétvégén sikerült helyreállítani az informatikai rendszerek működését, valamint befoltozni a biztonsági rendszeren támadt rést.
Cyberangriff auf Außenministerium; ORF; 2020. január 5.

A Twitter cég Szaud-Arábia „geopolitikai érdekeit szolgáló” fiókokat törölt

Tovább erősödik a közösségi médiacégek „digitális igazságosztó” szerepvállalása. A Twitter cég ezúttal több ezer fiókot törölt azzal az indoklással, hogy azok egy „Szaud-Arábiához köthető információs kampányhoz” tartoztak, és az ország „geopolitikai érdekeit szolgálták”. Az ügy több szempontból is aggályos lehet. Egy felől egy állam, vagy ország „geopolitikai érdekeinek promotálása” nehezen értelmezhető bűnös cselekedetnek. Vagy akár újszerű jelenségnek. Ha ugyanis tömören összegezni kellene a modern közdiplomácia, az éppen a nyugati világban kiteljesedő public diplomacy lényegét, akkor aligha lehetne szebben és pontosabban megfogalmazni azt a Twitter mostani vádjánál. Másfelől, nehéz szabadulni attól a felismeréstől, hogy a nagy közösségi média szolgáltatók, valójában amerikai cégek, rendre azokat az államokat találják manipulatívnak, amelyek éppen az Egyesült Államok aktuális geopolitikai riválisai, vagy kegyvesztettjei. A Twitter cég „morális őrcsapatának” vizsgálódásai nyomán most arra derült fény, hogy több ezer „szaudi állami intézményekhez köthető” Twitter-fiók olyan posztokat lájkolt, illetve olyan bejegyzéseket osztott meg, amelyek „Szaud-Arábia geopolitikai érdekeit érintő” témákhoz kapcsolódtak. A szokásos „fake news” vádak itt tehát elő sem kerültek. A tiltáshoz itt elég volt az is, hogy egy „állam érdekeit szolgáló témákban született posztokat” valaki tetszésjelével látott le, esetleg megosztott a saját követőivel.
Twitter deletes accounts promoting Saudi Arabia’s ‘geopolitical interests’; Areeb Ullah; Middle East Eye; 2019. december 20.

Az Amerikai Haditengerészet a népszerű TikTok alkalmazástól tiltotta el katonáit

Az Amerikai Haditengerészet megtiltotta a globális népszerűségi listán az élre törő – ám kínai fejlesztésű – mobiltelefonos közösségi alkalmazás, a TikTok használatát. Pontosítunk: az állami tulajdonú (magyarul szolgálati használatú) okostelefonokon nem szabad ezentúl használni a szuperrövid, 15 másodperces videók közzétételére használt appot. A tiltás okául a haditengerészet szóvivője az alkalmazásban rejlő „kiberbiztonsági kockázatokat” említette, pontosabban nem specifikálva a fenyegetés mibenlétét. A szárazföldi hadserek tisztiiskolásait már az előző hónapban eltiltották az amerikai tizenévesek körében futótűzként terjedő közösségi platform használatától. Hogy nem valami intézményi túlbuzgóságról van itt szó, azt mutatja az is, hogy az amerikai kormányzat az év végén nemzetbiztonsági felülvizsgálatot rendelt el a TikTok-ot kifejlesztő és birtokló ByteDance nevű vállalat cégfelvásárlásával kapcsolatban, amelynek során a kínai cég megszerezte az amerikai Musical.ly többségi tulajdoni hányadát. Biztonság, kereskedelmi háborúság – egyre jobban összefonódni látszik a közösségi média dimenziójában is.
U.S. Navy bans TikTok from government-issued mobile devices; M. B. Pell, Echo Wang; Reuters; 2019. december 21.

Volt nagykövet építi az NKE nemzetközi kapcsolatait

Elismert diplomata került a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Igazgatóságának élére. Breuer Klára legutóbb öt éven át volt Lisszabonban magyar nagykövet, de a külügy számos területén dolgozott az elmúlt évtizedekben. A washingtoni nagykövetségen sajtóattaséként, a londonin a nagykövet helyetteseként tevékenykedett. Emellett Mádl Ferenc néhai köztársasági elnöknek a diplomáciai főtanácsadója, Martonyi János volt külügyminiszternek pedig a kabinetfőnöke volt.
A tapasztalt diplomata az elmúlt évek külszolgálati időszakában a szélesen értelmezett közdiplomácia, azaz a public diplomacy különböző területein gyűjtött be értékes tapasztalatokat – és figyelemre méltó sikereket. Az innováció területén, konkrétan a start up-együttműködések előmozdításában éppen úgy kihívást látott, mint a már igazi hungarikumnak számító Kodály-módszer további elterjesztésében. Nagyköveti működése alatt sikerült Magyarországot a portugál nyelvű országok közössége megfigyelői státuszú tagjává tenni, ami fontos platform lehet a magyar diplomácia afrikai és latin-amerikai kapcsolatépítéséhez, térnyeréséhez.
Mindezeket a tapasztalatokat is szeretné hasznosítani új megbízatásában, az NKE nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésében. Már pedig a 2020-as év a digitális diplomácia művelői és kutatói számára különösen izgalmas lesz az Egyetem életében: az őszi félévtől indul ugyanis a Diplomáciai Akadémia, a magyar külpolitikai szakemberképzés új, felsőoktatási szintű központja.
Volt nagykövet építi az NKE nemzetközi kapcsolatait; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. december 30.

KÖNYVSZEMLE – Buchan, Russell (2019): Cyber Espionage and International Law. Oxford – London, Hart Publishing – Bloomsbury Publishing
A kibertér, ez a furcsa hibrid, ami egyszerre fizikai valóság (számítógépek, kábelek, ruterek), és megfoghatatlan „dolgok” (szoftverek) és persze emberek, felhasználók ötvözete a nemzetközi szabályozási törekvéseknek is egyre inkább a középpontjába kerül. Ha elfogadjuk azt a ma már meglehetősen széles körben elterjed nézetet, miszerint a kibertér valójában a „geopolitika 5. dimenziója”, akkor nem csodálkozunk el azon sem, hogy külön szakmai specializációként kezd feltűnni a „kiberdiplomácia” is. Ez a kompozit „tér” ugyanis ma még sok szempontból olyan, mint a Vadnyugat volt egykoron: tágoas, szabad, féktelen. De, már jól látszanak azok az erők, és azok a törekvések, amelyek e határvidék megregulázására, átfogó nemzetközi szabályozására törekednek.
A kibertér sokféle tevékenységén belül sokat emlegetett, de kevéssé ismert szegmensként jelentkezik az ezt az új dimenziót belakó, felhasználó, kihasználó információszerzés – drámai megfogalmazással a „kiberkémkedés”. Abban ma már egyetértés látható a szakemberek között, hogy a digitális mezőket jellemző (egyéni, vállalati és persze leginkább állami) információszerző műveletek a legsúlyosabb kiberbiztonsági fenyegetések között tartandók számon. Ugyanakkor ma még elterjedt az a nézet, hogy – a területre vonatkozó specifikus nemzetközi jogi szabályok híján – a kiberhírszerzés mintegy extra-judiciális, a jogon felül álló (vagy kívül álló) tevékenység. Russell Buchan, a Sheffieldi Egyetem nemzetközi jog tanára azonban cáfolja ezt a vélekedést. Néhány hete megjelent könyvében alaposan körüljárja a témát, rámutatva tételesen mindazokra az általános nemzetközi jogelvekre, illetve specifikus szabályozásokra, amelyek már most is lehetővé teszik a kibertérben történő hírszerzés nemzetközi jogi érvényű szabályozását.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. december 30-2020. január 3.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Eljárást megindító felhívás

Önkormányzat informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.20.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat részére informatikai eszközök beszerzése.
1. rész: Szerver szoftverek és szerverek beszerzése: 8 db Szerver (Dell PowerEdge R640 Server vagy azzal egyenértékű, a meglévő Dell infrastruktúrába illeszkedő); 16 db VMware vSphere Standard for 1 processor /legfrissebb verzió/; 16 db Basic Support/Subscription VMware vSphere Standard for 1 processor for 1 year; 2 db VMware vCenter Server Standard for vSphere (Per Instance) /legfrissebb verzió/; 2 db Basic Support/Subscription VMware vCenter Server Standard for vSphere (Per Instance) for 1 year; 8 db Windows Server Standard 2019 64Bit English 1pk DSP; 16 db Veeam Backup & Replication for VMware Public Sector.
2. rész: Storage beszerzése: 2 db Storage (Dell EMC ME4024 Storage Array vagy azzal egyenértékű, a meglévő Dell infrastruktúrába illeszkedő)
Lásd bővebben

Előzetes tájékoztató

SOC szolgáltatás biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Rövid meghatározás:
Szolgáltatási szerződés keretében naplóelemzési és Security Operation Center szolgáltatások nyújtása a II.2.7) pont szerinti 12 hónapos időtartamra
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

Videofal építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Teljesítés helye: A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a műszaki leírásban meghatározott címeken.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.03.
A Megyei központok működéséhez szükséges informatikai és hírközlési eszközök beszerzése, valamint videófal beszerzése keretében a 20 megvalósítási helyszín tekintetében, helyszínenként az alábbi eszközök szállítása és üzembe helyezése:
Videó megjelenítő fal építése: 3×2 db., legalább 42” ipari monitorból/TV-ből álló video fal és video mátrix beszerzése,valamint telepítése. Legyen képes a központban található bármely munkaállomás (minimum 10 munkahely) kijelző tartalmának átvételére és megjelenítésére.
Lásd bővebben

SZE informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.27.
Adásvételi szerződés informatikai eszközök beszerzésére – szoftverek, hallgatói csapatok, workstationök, projektorok – a Széchenyi István Egyetemen a GINOP 2.3.4-15-2016-00003 projekt keretében (3 részterület)
Lásd bővebben

AF – Lechner – Monor BIM felmérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Teljesítés helye: Monor település közigazgatási területe.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.23.
Nyertes ajánlattevő feladata a közbeszerzési dokumentumokban (különösen a műszaki leírásban) meghatározottak szerint egy egységes módszertan szerint Monor település meghatározott középületeinek felmérése és BIM modellezése. A nyertes ajánlattevő által felmérendő teljes terület nettó 15 130 m2.
Lásd bővebben

Spec. megfigyelő rendszer besz. gj. átalakítással
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.22.
1 db speciális megfigyelőrendszer beszerzése gépjármű átalakítással.
A speciális megfigyelőrendszerrel kapcsolatos követelményeket, valamint a gépjármű átalakításra vonatkozó elképzeléseket a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás határozza meg, mely az ajánlatkérő által minimálisan elvárt paramétereket tartalmazza. A végleges műszaki követelmények a tárgyalás(ok) során kerülnek kialakításra.
Lásd bővebben

BME KTH ITinfrastruktúra bővítése tartós bérletben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.23.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi Tanulmányi Hivatal IT infrastruktúrájának bővítése tartós bérleti konstrukcióban.
Lásd bővebben

AVATAR rendszer fejlesztés és support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.20.
Az Nemzeti Földügyi Központ változó jogszabályi környezete miatt folyamatosan szükségessé válik a szervezet által használt @VATAR Vagyonnyilvántartó Térinformatikai rendszer folyamatos módosítása és új fejlesztése. A valós (fizikai) folyamatok, legyenek azok akár jogszabály vagy bármely más szabályozó tényező által kezdeményezve, átvezetése nélkülözhetetlen a szervezet által használt szoftver környezeten a szervezet jogszabályoknak megfelelő működése érdekében.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Teljesítés helye: Magyarország, Baranya megye, BAZ megye, JNSZ megye, Pest megye, Somogy megye, SZSZB megye, Zala megye, Ajánlatkérő székhelye, 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.21.
Légifelvételek és ortofotók beszerzése a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt VIII. ütemébe tartozó ingatlanügyi hatóságként eljáró 8 járási hivatal illetékességi területére (külterület, belterület) 20 cm vagy jobb (kisebb, mint 20 cm) terepi felbontással, összesen 7 223 négyzetkilométerre.
Lásd bővebben

MTVA hírarchiváló rendszerének cseréje, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.20.
Adásvétellel vegyes szolgáltatási szerződés – MTVA hírarchiválásban jelenleg használt Mission rendszerének cseréjére, beüzemelése és gyártói, first line támogatása
Lásd bővebben

Budapest Főváros KIR tervezés-fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.31.
A nyertes ajánlattevő feladata a „Budapest Főváros Központi Ingatlan-nyilvántartási Rendszer fejlesztése” elnevezésű projekt keretében a Központi Ingatlan-nyilvántartási Rendszer (továbbiakban KIR) kialakítása egyedi szoftverfejlesztéssel, vagy az elvárásokat teljesítő személyre szabott (customizált) dobozos szoftver bevezetésével. A fejlesztendő rendszernek egyebek mellett alkalmasnak kell lennie Budapest Főváros Önkormányzata teljes ingatlan állományának a befogadására, a hozzájuk kapcsolódó teljes körű adatszolgáltatásra.
Lásd bővebben

Az MVM Partner Zrt. ETRM rendszerének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: MVM Partner Energiakereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.22.
Az MVM Partner Zrt. ETRM – Energy Trade Risk Management rendszerével kapcsolatosan felmerülő fejlesztési, módosítási, hibajavítási igények megvalósítása.
Az ETRM rendszer egy olyan szoftvercsomag, amely minden területre kiterjedő teljes körű támogatást nyújt az MVM Partner és leányvállalatai energia-kereskedelmének összes szegmense számára.
Lásd bővebben

EMIR alkalmazás fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.23.
Vállalkozási szerződés keretében az Egységes Mérésügyi Informatikai Rendszer fejlesztése, azon belül a hírközlési sugáregészségügyi modul továbbfejlesztése, spektrum monitoring célú szimuláció kiterjesztése, továbbá térképkeretrendszer csere és háttér informatikai fejlesztések a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint.
Lásd bővebben

Másodlagos Internet vonal szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.23.
Másodlagos Internet vonal szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára, 48 hónapos határozott időtartamra, szolgáltatási szerződés keretében.
Lásd bővebben

Oktatástechnikai, adatközponti számítástechnika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Testnevelési Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.23.
Oktatástechnikai eszközök és adatközponti számítástechnikai eszközök beszerzése, telepítése.
A Testnevelés Egyetem átfogó fejlesztésének keretében az Egyetem Központi Épületének audiovizuális és oktatástechnikai rendszereinek (prezentációs eszközök, audio rendszer, videostreaming, videokonferencia, stúdiók, valamint mindezek integrált, egységes rendszerként való működését biztosító tantermi oktatástechnikai-, tanteremfoglaltsági-, valamint videomenedzsment rendszer), valamint a kapcsolódó és integráltan működő adatközponti, hálózati médiatároló rendszereinek, valamint SAP HANA üzemeltetési környezethez szükséges adatközponti eszközök szállítása, telepítése és beüzemelése.
Lásd bővebben

Autodesk szoftverkövetés_Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.03.
199 db Autodesk szoftverkövetés beszerzése 2020. november 24. napjáig tartó időtartamra.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás-Informatikai eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.01.22.
Adásvételi szerződés keretében Informatikai eszközök beszerzése az Eszterházy Károly Egyetem részére Európai Uniós forrásból 3 részben az alábbiak szerint:
1.rész: Okostanterem beszerzése
2. rész:Interaktív tábla beszerzése
3. rész: Interaktív érintőképernyő beszerzése
Lásd bővebben

Korm Hálózatfejl Proj kieg terv kivitelez feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/1
Közzététel dátuma: 2020.01.02.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.06.
Kormányzati Hálózatfejlesztési Projekt kiegészítő tervezési és kivitelezési feladataira irányuló vállalkozási szerződés
A Nyertes Ajánlattevőnek összesen 509 km hosszban kell optikai kábelt kiépíteni, részben alépítménybe védőcsőbe behúzva (352,7 km), részben felsővezeték tartóoszlopon (91,7 km), illetve távközlési oszlopsoron feszítve (63,9 km) kiépítenie. Ahol a szükséges alépítmény nem áll rendelkezésre, ott az alépítmény létesítése is a nyertes Ajánlattevő feladata. Az egyes szakaszok hat vasúti igazgatósági területet érintenek, úgy mint Budapest, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc. Az egyes szakaszokat az ütemezési táblázatban megjelölt időtartamokon belül az elvárt ütemben kell elkészíteni. A kivitelezés 2020 és 2021-es években zajlik. 2020 évben összesen 303,5km, 2021 évben összesen 205,5km optikai hálózati szakaszt kell létesíteni.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 1.688.131.100,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő:TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A szerződés hatálybalépésétől számított 36 hónap időtartamú Oracle ULA szerződés keretén belül az alábbi termékek tekintetében korlátlan licenchasználati jog valamint a szerződés hatályba lépésétől számított 12 hónap (II.2.11 pont szerinti opció lehívás esetén további 24 hónap) szoftverkövetési és támogatási szolgáltatás:
Database Enterprise Edition: Processor perpetual: korlátlan mennyiség
Partitioning: Processor perpetual: korlátlan mennyiség
Tuning Pack: Processor perpetual: korlátlan mennyiség
Diagnostics Pack: Processor perpetual: korlátlan mennyiség
Mennyiség: A fenti termékek az ULA időtartama alatt korlátlan számban telepíthetőek.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.723.399.638,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Windows 10 táblagépek – 2019
– 30 db táblagép (referenciatermék: Microsoft Surface Pro 6)
– 30 db dokkoló (referenciatermék: Surface Dock)
– 30 db billentyűzetes tok (referenciatermék: Surface Pro Type Cover)
– 30 db bluetooth egér (referenciatermék: Surface Arc Mouse – Light Gray)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.031.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Belux Csoport Korlátolt Felelősségű Társaság
A Pécsi Tudományegyetemen használt 49 felhasználós Globalspeech szoftver üzemeltetés támogatása, amelynek részét képezi felhőszerveres megoldású rendszer biztosítása támogatása az Ajánlattételi Dokumentáció részét képező Műszaki leírásban és a szolgáltatási szerződésben részletesen meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 17.640.000,- Ft
Lásd bővebben

MTVA SAM-Insights rendszerfejlesztése, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: IPR-Insights Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – MTVA használatában lévő SAM-Insights szoftvergazdálkodási rendszer továbbfejlesztése, illetve a rendszer 3 éves támogatásának a biztosításatárgyban
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.385.200,- Ft
Lásd bővebben

D-series rendszer gyártói és first-line támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/1
Közzététel dátuma: 2020.01.02.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés tárgya: az MTVA adáslebonyolító stúdióját kiszolgáló meglévő D-series rendszerének gyártói és first-line rendszertámogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.595.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

QSCD tanúsítvány megújítása,értékelés és tanúsítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MATRIX Vizsgáló, Ellenőrző és Tanúsító Kft.
QSCD tanúsítvány megújítása, értékelés és tanúsítás az alábbiak szerint:
Ajánlattevő feladata az eSZIG (kártyaprofilt támogató IDentity Applet Suite Version 3.2 azonosítójú alkalmazás és az NXP J2E120_M65/J3E120_M65/J2E082 M65/J3E082 M65 v2,4,2 R3 Secure Smart Card Controller) – mint szoftver és hardver elemből álló egység – MALE megfelelőség tanúsításának lebonyolítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 140.100.000,- Ft
Lásd bővebben

ÖEÁH – POLISZ szülői modul fejl. és üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/249
Közzététel dátuma: 2019.12.30.
Ajánlatkérő: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevők neve és címe: Magyar Közigazgatásfejlesztési és Tanácsadó Zrt. (1097 Budapest, Vaskapu u. 10-14. D ép. fsz. 2.)
POLISZ Közétkeztetési rendszerhez kapcsolódó Szülői modul fejlesztése és üzemeltetése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeire vonatkozóan
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és intézményei 2009. óta a Magyar Közigazgatásfejlesztési és Tanácsadó Zrt. által fejlesztett POLISZ Integrált Önkormányzati Rendszert (Gazdálkodási rendszert) használja. Az önkormányzat a rendszer gyártói szoftvertámogatási és karbantartási szolgáltatás ellátására a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 94.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti kizárólagos jogra alapított közbeszerzési eljárást folytatott le „Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatánál bevezetett Magyar Közigazgatásfejlesztési Zrt. POLISZ Integrált Önkormányzati Rendszer (Gazdálkodási rendszer – Pénzügyi és számviteli modulok tekintetében) gyártói szoftvertámogatási és karbantartási szolgáltatás” tárgyban. A szolgáltatás ellátására a Magyar Közigazgatásfejlesztési és Tanácsadó Zrt. került kiválasztásra. A vállalkozási szerződés 2014. december 30. napján került megkötésre.
Ezen rendszer szerves részeként kerül megvalósításra a Közétkeztetési rendszerhez kapcsolódó Szülői modul.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/250
Közzététel dátuma: 2019.12.31.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen eljárás vállalkozási szerződés megkötésére irányul, amelynek célja a Budapest Közút Zrt. által létrehozott Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer (IKSZR) részét képező, és Ajánlatkérő közlekedésszervezési, illetve hatósági feladatait támogató moduljait magába foglaló FÖRI Data Center továbbfejlesztése. Ennek során az alábbi fejlesztések kerülnek megvalósításra:
– FÖRI IKSZR Data Center sebességmérő és piros lámpás áthaladást ellenőrző központi rendszer fejlesztése,
– FÖRI IKSZR Data Center – KAFIR interfész implementálása (együttesen Fejlesztési feladatok)
– Budapest, XIII. kerület, Váci út 169. szám előtti útszakaszon megvalósuló, 2*3 sávos mérőpont és szerkezetének kialakításával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 136.610.760,- Ft
Lásd bővebben

Rendszerköv., üzemelt. támog., felhaszn. licenszek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/1
Közzététel dátuma: 2020.01.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Teljesítés helye: DORSUM Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Magyar Államkincstár részére pénzügyi kereskedési és számlavezetési rendszer üzemeltetési támogatása, rendszerkövetése, és felhasználói licenszek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 896.155.071,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Közigazgatási adatmenedzsment – a megvalósítás lehetséges lépései

„Az elmúlt évtizedekben felgyorsult technológiai fejlődést követően mostanra mind kiterjedtebben láthatók a digitális transzformáció globális gazdasági és társadalmi következményei. Nem kérdés, hogy ezekre a jelenségekre a közigazgatási rendszerekben is adekvát válaszokat kell adni. Egy paradigmaváltó változást jelent, hogy az ügyirat (papír, illetve dokumentum) helyett az információ és az adat kerül a középpontba, amely miatt megkerülhetetlen feladatot jelent a digitális Állam adatokhoz való viszonyának meghatározása. Az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus csak akkor lehet módszeres és eredményes, ha konszenzust teremtünk az olyan fogalmakban, mint adat, információ, közadat, adatkészlet, adatvagyon, adathasznosítás, adatmenedzsment. A következő stratégiai lépést az adatmenedzselés, illetőleg az adatvagyon gazdálkodás tudatos bevezetése jelenti. Az alábbi írás ennek lépéseit tekinti át.”

Forrás:
Közigazgatási adatmenedzsment – a megvalósítás lehetséges lépései; Sántha György; Új Magyar Közigazgatás; 2019. december; 12. évfolyam 4. szám; 58-68. oldalak (PDF)

A közproblémák megoldásának új gyakorlata az Egyesült Államokban

„A Stanford Egyetem filantrópiával és civil társadalommal foglalkozó központjának (Stanford Center on Philanthropy and Civil Society) negyedéves periodikája, a Stanford Social Innovation Review (SSIR) 2019 tavaszi kiadványában a hagyományos közpolitikai problémamegoldás korlátait vette górcső alá, felvázolva egyben azt a meggyökeresedett megközelítéseket felváltó új gyakorlatot, amely korunk valós problémáira és kihívásaira, a polgárok valós igényeire és szükségleteire ad választ. Az „A közproblémák megoldásának új gyakorlata” (címmel megjelent tanulmányban a szerzők kiemelik: az alkalmazott szakpolitikai megoldások alapkérdése az, hogy az vajon mennyiben szolgálja ténylegesen az emberek érdekeit, mennyiben segítik őket? Amerikai példákat értékelve, megállapításuk szerint még a legnagyobb országos társadalompolitikai programok sem érik el teljeskörűen a célcsoportok tagjait, gyakran éppen azokat hagyva ki az ellátásból vagy szolgáltatásból, akik a leginkább rászorulnának a segítségre. Ezzel szemben napjaink közpolitikai újítói úgy igyekeznek a közjót előmozdítani, hogy feltérképezik az emberek tényleges igényeit, majd tesztelik, fejlesztik és testre szabják a javasolt megoldásokat, mielőtt azokat végleges formában kodifikálnák.

Az új megközelítéshez az vezetett el, hogy kormányzati tisztviselők szövetségi, állami és helyi szinten új utakat kezdtek keresni annak érdekében, hogy összekapcsolják a szakpolitikákat azokkal az emberekkel, akikről szól és akiket megcéloznak vele. Ezzel párhuzamosan egyre több aktivista, civil szervezet és társadalmi kezdeményezés vállalta magára azt, hogy mintegy megkerülve a szakpolitika-formálás hivatalos útjait, közvetlen szolgáltatásokkal kíséreljenek megoldást találni olyan társadalmi problémák orvoslására, mint a hajléktalanság, a szülési és csecsemőhalandóság, az alapszintű iskoláztatás vagy a munkaerő fejlesztése, továbbképzése. Ezek a törekvések többet jelentettek a helyi közösségek karitatív tevékenységénél: fontos tapasztalatokat adtak kormányzati és nem kormányzati szereplőknek egyaránt a tényleges problémamegoldáshoz.

Ezek a társadalmi innovációk közösségi szintű elrugaszkodást jelentettek a megszokott status quo-tól. A XX. század nagy részében a közproblémák megoldása egyet jelentett a szakpolitika-alkotással: kitalálni, mit kellene tennie a kormányzatnak, és ezt hogyan tudja megvalósítani rendeletekkel, szabályozással vagy jogalkotással. Ahogy azt a közigazgatási, közpolitikai vagy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó képzéseken (összefoglalóan: a közpolitikai iskolákban) tanították, ez a fajta hagyományos megközelítés a következő lineáris sorrendet követi.

  • Szakpolitikai kutatók és elemzők feltérképezik az elméleteket és gyakorlatokat, elemzik az összegyűjtött adatokat és információkat, majd megfogalmazzák a cselekvés előírt módját.
  • Publikálják az előzetesen megfogalmazott cselekvési módokat, nyilvános párbeszédet kezdeményeznek a médián keresztül, valamint közvetlenül azokkal a kormányzati tisztviselőkkel, akik felelősek a jogalkotásért, új szabályozás bevezetéséért vagy egy régi eltörléséért, a meglévő jogi keretek módosításáért.
  • Az elfogadott cselekvési terveket megvalósítják a közigazgatás intézményeivel vagy közszolgáltatást végző alvállalkozókkal.
  • A jogalkotás után sokszor csak évekkel később lesz teljes mértékben látható az emberek javát – szándék szerint – szolgáló termék vagy szolgáltatás, rendkívül szűk lehetőséget adva visszajelzésekre.
  • Mi több, a szakpolitikai eredményeket elemző tudományos kutatások is csak évek, néha évtizedek után születnek meg, amivel nem tudnak valós idejű információkat biztosítani a megvalósítás fejlesztéséhez.

Ez a fajta közprobléma-megoldás túl lassú és túl távol van az emberektől, így csekély lehetőséget biztosít a folyamatok és a rendszer korrekciójára, fejlesztésére. Az intézmények és mechanizmusok korábbi korokhoz szabottak, amikor kevesebb embert érintettek, lassabban terjedtek az információk, és az adat-kapacitás is csak töredéke volt a mainak.

Napjaink újítói – kormányzaton belüli és kívül – az azonosított problémák megoldására kombinált eszköztárat alkalmaznak. Nem „menedzselni” akarják a sürgető igényeket, inkább azok megválaszolására törekednek, drámai hatású eredmények elérése és társadalmi, gazdasági „betegségek” megszüntetése érdekében. Olyan új eszközök és megközelítések széles tárházát dolgozzák ki, amelyek nem álltak korábban a hasonló problémákkal foglalkozók rendelkezésére. A sokféle törekvés és megközelítés olyan újfajta gyakorlat hírnöke lett, amelynek négy alapjellemzőjét lehet azonosítani:

  • Emberközpontúság – az emberek szükségleteit és képességeit helyezi a programok és szakpolitikák középpontjába (emberközpontú tervezés).
  • Kísérletező jelleg – kezdés kicsiben, helyi megoldások feltérképezésével, ötletek és koncepciók tesztelésével, elmozdulva a moduláris szerződéskötés felé, tapasztalatokat gyűjtve az országos bevezetés előtt.
  • Adat-alapúság – a rendelkezésre álló kisebb és nagyobb adatállományokban rejlő lehetőségek kiaknázása a problémával kapcsolatos helyzetértékelésre, az előrehaladás nyomonkövetésére és a munka értékelésére.
  • Mérethez igazító tervezés – a hatás és a terjedelem kiterjesztésének értékelése, megtervezése.

Az új megközelítés jegyében született megoldások nagy része a fentiek mindegyikét integrálja. Bár az említett jellemzők önmagukban nem feltétlenül újak, együttes alkalmazásuk jól megfigyelhető változást jelentenek a gyakorlatban – akkor is, ha az ebben résztvevők nem is feltétlenül tekintik magukat egy olyan nagyobb mozgalom részének, amely egyesíti a filantróp, közösségi és civil problémamegoldók különböző köreit.

Mindazonáltal egyetlen gyakorlat sem működhet egyfajta politikán kívüli „vákuumban”. Baloldalról amiatt szokás bírálni a kormányzatokat, hogy azok forrásmegvonással elsorvasztják az adófizetők által igényelt közszolgáltatásokat, civil szervezetektől várva a rések betömését. (A „jobb” és „bal” itt az amerikai szóhasználatot, kontextust tükrözi – szerk.) Jobboldalról pedig éppen a bukott szakpolitikai gyakorlatot tekintik a közszolgáltatások hanyatlása okának, számos példával támasztva alá állításukat. A szerzők szerint egy mélyen töredezett politikai rendszerben nincs az a közprobléma-megoldási módszertan, amellyel az alapvető kérdések meghatározhatók lennének. Az amúgy is növekvő vagyoni különbségeket tovább szélesítő pénzügyi érdekek ellensúlyozását szolgáló közszolgáltatások tervezése és megvalósítása terén még nemigen sikerült eredményeket elérni az Egyesült Államokban. Másfelől, a jól működő szakpolitikai megoldások csökkenthetik a kormányzat iránti bizalmatlanságot, különösen akkor, ha azokban a magánszemélyek, civil szervezetek és a nyilvánosság képviselői is megtalálják az együttműködés lehetőségét. A szerzők álláspontja szerint az általuk konkrét amerikai példákon keresztül bemutatott gyakorlat segíthet meghaladni a kis vagy nagy kormányzatról szóló régi vitákat.”

Forrás:
The New Practice of Public Problem Solving; Tara McGuinness, Anne-Marie Slaughter; Stanford Social Innovation Review (SSIR); Spring 2019

Kényszerpályák és lehetőségek: A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói napjainkban (tanulmánykötet)

„A Homo Oecologicus Alapítvány és Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kiadásában megjelent a Kényszerpályák és lehetőségek: A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói a 2010-es években című tanulmánykötet. A kiadvány célja, hogy a „2010 utáni kormányváltás óta eltelt időszak községi közpolitikai, közigazgatási jelenségeinek és történéseinek legfontosabb elemeit ismertesse, értékelje. Ezért is kapta a tanulmánykötet a „Kényszerpályák és lehetőségek – A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói napjainkban” összefoglaló címet”.”

Forrás:
Kényszerpályák és lehetőségek: A községi igazgatás és feladatellátás dimenziói napjainkban (tanulmánykötet); Laki Ildikó, Szabó Tamás (szerk.); Homo Oecologcius Alapítvány – Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; ISBN nyomtatott: 978-615-00-4925-0, ISBN elektronikus: 978-615-00-4926-7; 2019 (PDF)

A helyi önkormányzás válogatott bibliográfiája (2008-2017) – Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok által hozott döntések tematikus és kronologikus listája (1957-1990)

„Szerkesztő: Prof. em. Dr. Verebélyi Imre DSc., A Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány elnöke
A bibliográfiát összeállította és annotálta: Dr. Koi Gyula PhD., tudományos főmunkatárs
Az Európa Tanács döntéseit válogatta: Prof. em. Dr. Verebélyi Imre DSc., az MTA doktora

A jelen kiadvány azon sorozat része, amelynek megindításáról a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány kuratóriuma 2018-ban döntött. A kuratórium elhatározta tehát, hogy össze kell állítani, és közzé kell tenni az önkormányzati közigazgatással foglalkozó kurrens monográfiák, folyóiratcikkek, tanulmányok, recenziós tanulmányok jegyzékét. Ezt a munkát az elmúlt tíz esztendőben megjelent szakirodalmak bibliográfiai adatainak közzétételével (lehetőség szerint annotálva), valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája előtt és bevezetése után született döntések (határozatok és vélemények) jegyzékével indítjuk. A kuratórium tervei szerint ugyanezen időszakra az önkormányzatokra vonatkozó nemzetközi kurrens (annotált) szakirodalom is összeállításra kerül, mind a külföldi államok, mind a nemzetközi szervezetek által kiadott források jegyzékét közzé kívánjuk tenni, akárcsak az 1990-ben alapított Magyar Közigazgatás folyóirat, illetőleg az 1991–ben alapított Comitatus szakmai-tudományos folyóirat cikkeinek teljes bibliográfiáját (tartalomjegyzékek, és a jelentősebb folyóiratcikkek annotációi). A magyar nyelvre fordított dokumentumok angol nyelvű címleírása megtekinthető a Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány honlapján (http://www.dhkfa.hu/)”

Forrás:
PDF; Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért Alapítvány; ISBN 978-615-00-2582-7; 2019

Megjelent az ÖNkormányzat legújabb száma

„KÖSZÖNTŐ
Választások után – Schmidt Jenő
AKTUÁLIS
A 2019. évi önkormányzati választások – Gyergyák Ferenc
A TÖOSZ tudásprogramja – Steiner Erika
KONFERENCIA
Emeld fel a hangod Európában – európai ágazatközi társadalmi párbeszéd a szociális szférában – Kolin-Sabján Katalin
KITÜNTETÉS
Köllner Ferenc Emlékdíjat kapott Tóth József – Gyergyák Ferenc
INTERJÚ
Schmidt Jenő: Az elveinkből nem engedünk – Kolin Péter
Az itt élők szeretik Orfűt – Hajós Anna
PARTNEREK
Szabályozási tudástár – ETK Szolgáltató zRt.
PikNik Mozi – UP Kommunikációs és Média Kft.
A közösségi tér érték az ott élőknek és érték az önkormányzat számára is! – Royal-Kert”

Forrás:
ÖNkormányzat; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); XXIX. évfolyam; 2019/4 (PDF)

W3C ajánlástervezet az Adatkatalógus Szókészlet 2. verzió

„Az Adatkészletek Együttműködése Munkacsoport (Dataset Exchange Working Group) közzétette az Adatkatalógus Szókészlet 2. verzió ajánlástervezetet (Data Catalog Vocabulary (DCAT) – Version 2). A DCAT egy, a weben közzétett adatkatalógusok közötti interoperabilitás elősegítésére tervezett RDF szókészlet. Jelen dokumentum egy sémát definiál, és példákat ad e séma használatára. A DCAT lehetővé teszi az adatot közzétévők számára adatkészletek és adatszolgáltatások egy katalógusban történő leírását egy szabványos modellt és szókészletet használva, amely engedi a metaadatok feldolgozását és aggregációját több katalógusból. Ez eredményezheti az adatkészletek és adatszolgáltatások könnyebb felfedezhetőségét. Emellett biztosítani képes az adatkatalógusok közzétételének nem-központosított módját, valamint az adatkészletekre irányuló federált keresést is lehetővé teszi ugyanazt a lekérdezési mechanizmust és struktúrát használva. Az aggregált DCAT metaadat manifest fájl-ként szolgálhat a digitális megőrzés folyamat során. ”

Forrás:
W3C ajánlástervezet az Adatkatalógus Szókészlet 2. verzió; W3C Magyar Iroda; 2019. november 20.
Lásd még: Data Catalog Vocabulary (DCAT) – Version 2. W3C Proposed Recommendation 19 November 2019

Törvények, rendeletek

Új törvények, rendeletek, határozatok – 2020. január 6.

1790/2019. (XII. 23.) Korm. határozat a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról szóló 1595/2019. (X. 16.) Korm. határozat módosításáról

A fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról szóló 1595/2019. (X. 16.) Korm. határozat

a) 2. pont a) alpontjában a „2 240 000 000” szövegrész helyébe a „2 840 000 000” szöveg,

b) 2. pont b) alpontjában az „1 725 100 000” szövegrész helyébe az „1 125 100 000” szöveg,

c) 3. pont a) alpontjában a „2 240 000 000” szövegrész helyébe a „2 840 000 000” szöveg,

d) 3. pont b) alpontjában az „1 725 100 000” szövegrész helyébe az „1 125 100 000” szöveg

lép…”

Forrás:
1790/2019. (XII. 23.) Korm. határozat a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról szóló 1595/2019. (X. 16.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1790/2019. (XII. 23.) Korm. határozata a fejlesztéspolitikai intézményrendszer informatikai és telekommunikációs tevékenységeinek finanszírozásáról szóló 1595/2019. (X. 16.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 215. szám; 2019. december 23.; 10302. oldal (PDF)

1812/2019. (XII. 30.) Korm. határozat az Idősügyi Infokommunikációs Program folytatásáról

„A Kormány egyetért azzal, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élő időseket célzó Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram a 2020–2022. években is folytatódjon, amelynek hatékony megvalósítása céljából

1. felkéri Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzatát, hogy 2020. január 1-jétől gondoskodjon az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram hátrányos helyzetű térségekre történő kiterjesztéséről szóló 1056/2017. (II. 7.) Korm. határozat szerinti II. Fázisban megvalósuló idősügyi modellprogram (a továbbiakban: Program) 2020., 2021. és 2022. években történő megvalósításáról;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy a Program megvalósítása érdekében a központi költségvetés IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezete terhére – a pénzügyminiszter közreműködésével – a 2020–2022. évekre évi 90 990 000 forint forrást biztosítson;

Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter
Határidő: a 2020. évben 2020. január 30.
a 2021. és 2022. években a központi költségvetés tervezésével egyidejűleg

3. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az 1. ponthoz kapcsolódóan a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség útján vizsgálja meg a Program megvalósítása során eddig beszerzett informatikai eszközök vagyon- és tulajdonjogi helyzetét, és a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjon arról, hogy azok a Program megvalósításában 2020. január 1-jét követően is felhasználhatóak legyenek.

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1812/2019. (XII. 30.) Korm. határozat az Idősügyi Infokommunikációs Program folytatásáról; Nemzeti Jogszabálytár; lásd még: PDF; Magyar Közlöny; 2019. évi 221. szám; 2019. december 30.; 10972. o.