Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. május 4-május 8.

Magyar Közlöny 2020. évi 98. szám

176/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet a kapcsolattartásra és a távoltartásra a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó eltérő intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár

177/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező egyéni légzésvédő eszközök és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök vizsgálatáról, felhasználásáról, az egyes munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról, a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényességének meghosszabbításáról, valamint az egyes időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról
Nemzeti Jogszabálytár

178/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerinti teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó részletszabályokról
Nemzeti Jogszabálytár

179/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről
Nemzeti Jogszabálytár

180/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár

181/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában elrendelt hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzéséről
Nemzeti Jogszabálytár

182/2020. (V. 4.) Korm. Rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vonatkozásában a Garantiqa Krízis Garanciaprogrammal kapcsolatos eljárások elektronikus útjáról
Nemzeti Jogszabálytár

Magyar Közlöny 2020. évi 101. szám

185/2020. (V. 6.) Korm. Rendelet az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár

186/2020. (V. 6.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról és a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet helyiségbérleti szerződésekre vonatkozó rendelkezésének módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár

Magyar Közlöny 2020. évi 102. szám

187/2020. (V. 7.) Korm. Rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár

188/2020. (V. 7.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes büntetőjogi tárgyú intézkedésekről, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár

Magyar Közlöny 2020. évi 103. szám

18/2020. (V. 7.) EMMI rendelet a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár

Magyar Közlöny 2020. évi 104. szám

191/2020. (V. 8.) Korm. Rendelet a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről
Nemzeti Jogszabálytár

Hivatalos Értesítő, 2020. évi 24. szám

Közlemény az agrárágazat (TEÁOR és TESZOR 01, 02 és 03) munkaerőigényének biztosítása céljából a szomszédos országokból érkező, a szomszédos állam állampolgárai vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok határátlépésére, Magyarország területén tartózkodására és a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 24. szám; 2020. május 6.; 2396-2398. o. (PDF)

A járvány miatt tovább egyszerűsíti a kormány a lakossági és vállalati ügyintézést

„A koronavírus-járvány elleni védekezés részeként újabb kormányzati intézkedés segíti az állampolgárok egészségének védelmét és a vállalkozások működését. A hatósági engedélyezés helyett bejelentéssel is végezhető lesz a legtöbb tevékenység, ezáltal is csökkenti a kormány az ügyintéző-ügyfél találkozások számát, valamint a vállalkozások adminisztrációs terheit. A bürokráciacsökkentő intézkedésnek köszönhetően akár a bejelentéstől számított kilencedik naptól szabadon elkezdhető lesz a kívánt tevékenység.

Új rendeletet alkotott a kormány a veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről és az ellenőrzött bejelentésről. A változtatás lényege, hogy az engedélyköteles tevékenységek – egyes kivételekkel -már az elektronikus úton – ügyfélkapu, online űrlap segítségével vagy email útján – történő bejelentést követően gyakorolhatók lesznek. Így sok más ügy mellett például az üzletek működésének engedélyezése, vagy egy építmény használatba vételének engedélyezése is lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a rendeletnek köszönhetően.

Amennyiben a hatóság nyolc napon belül nem tiltja meg a tevékenység végzését, úgy az szabadon gyakorolható a kilencedik naptól. Abban az esetben, ha másik szakhatóságot is be kell vonni a folyamatba, a határidő 12 napra módosul. Az egyszerűsített ügyintézés csak az eljárást egyszerűsíti, a bejelentésben szereplő tevékenység folytatásához jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól nem ad felmentést.

A hivatalok többek között akkor tilthatják meg a tevékenység végzését, ha az az egészség, élet vagy a környezet biztonságát veszélyeztetheti, kárt okozhat, továbbá, ha a bejelentés hiányos, vagy visszaélésszerű joggyakorláshoz vezethet. A határidőn belül megtiltott tevékenység esetén a hatóság – az eddigi szabályok szerint – teljes körűen lefolytatja az engedélyezési eljárást. Az újfajta, úgynevezett ellenőrzött bejelentés nemcsak kisebb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra és magánszemélyekre, de az illetéknek vagy igazgatási szolgáltatási díjnak is csak az ötven százalékát kell befizetni, amennyiben nem szükséges az engedélyezési eljárás.

A rendelet nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyek esetén nemzetközi vagy uniós szabályozás alapján mindenképpen szükséges az engedélyezési eljárás, így például a tűzfegyver megszerzéséhez és tartásához ezentúl is szükséges az eljárás lefolytatása. A rendelet továbbá nem vonatkozik a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással összefüggő ügyekre, valamint azokra sem, amelyek során a hatóságnak kell mérlegelnie valamilyen pénzbeli vagy természetbeni juttatás megállapítását. A rendelet további ügycsoportokat is felsorol, amelyek esetén továbbra is szükséges az engedélyezés, ilyenek többek között a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, a jármű műszaki vizsga, a honosítás és az eredetvizsgálat vagy a bányászattal, veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek.

Évente 3-4000 különböző eljárásfajtában közel 25 millió engedélyezési eljárást folytatnak le a kormányhivatalok és más közigazgatási szervek. A mostani rendelet illeszkedik a már korábban meghozott, bürokráciacsökkentést célzó intézkedések körébe, amelyek által a kormány több lépésben csökkentette az eljárások számát, eltörölte vagy mérsékelte az illetékeket, és rövidítette az ügyintézési határidőket.”

Forrás:
A járvány miatt tovább egyszerűsíti a kormány a lakossági és vállalati ügyintézést; Miniszterelnökség; 2020. május 9.

Közigazgatás, politika

Brüsszel előrehozná a zöld megállapodás növekedést gerjesztő elemeit

„A koronavírus-járvány miatt az Európai Bizottságnak át kell rendeznie az európai zöld megállapodás prioritásait, előre hozva az épületfelújítási programot és más munkahely-teremtő kezdeményezéseket, miközben az is nyilvánvaló, hogy az eredetileg tervezettnél több közpénzt kell majd fordítani a zöld átállásra – közölte Diederik Samsom, az új, fenntartható gazdasági modellért felelős bizottsági ügyvezető alelnök, Frans Timmermans közvetlen munkatársa.

Az Európai Bizottságnak meggyőződése, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés katalizátora lehet Európában a példátlanul súlyos gazdasági válságból való kilábalásnak, és ebben nagy szerep jut majd az európai zöld megállapodásnak. De, ha a von der Leyen féle Bizottság által kigondolt formula továbbra is érvényes, a koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk miatt valószínűleg újra kell gondolni a paramétereit – állapította meg az Európai Politikai Központ (EPC) által rendezett videóbeszélgetésen az Európai Bizottság témával foglalkozó egyik legmagasabb rangú tisztviselője.

„Olyan területre tévedünk, ahol sohasem jártunk azelőtt. A koronavírus-járványt recesszió, óriásira dagadó adósságok és deficitek és tömeges munkanélküliség kíséri. Mondjuk ki őszintén, senki sem tudja pontosan, hogyan tudunk kimászni a kátyúból” – vélekedett Diederik Samsom, aki az euróőpai zöld megállapodásért felelős bizottsági ügyvezető alelnök, Frans Timmermans kabinetfőnöke.

Ami a változó paramétereket illeti, a holland baloldal korábbi vezére szerint nyilvánvaló, hogy a gazdasági recesszió 15-20 százalékkal csökkentheti a magánszféra beruházási kapacitásait, ezért az államoknak kell még több pénzt betenniük a rendszerbe.

Emlékeztetett rá, hogy a decemberben bemutatott európai zöld megállapodás eleve egy új növekedési modellre lett felfűzve, és nem pusztán környezetvédelmi ambíciókat követett. Ezért az átfogó programban bemutatott intézkedések – szerinte – egytől egyig egy fentartható növekedési modell felé viszik Európát.

Samsom úgy látja, hogy a politikai akarat a zöld megállapodás végrehajtásához továbbra is adott, de több időre, valamint több pénzre lesz szükség a projekt megvalósításához.

A Bizottságnak először is újra kell gondolnia a zöld megállapodásban előirányzott intézkedések sorrendiségét, előrehozva azokat az elemeket – például a nagyszabású épületfelújítási programot -, amelyek nagy számú új munkahelyet képesek teremteni – mutatott rá Frans Timmermans kabinetfőnöke. Emlékezetes, hogy a Bizottság az eredeti célt megduplázva 200 millió épület ipari méretekben történő szigetelését javasolta, ami jelentős számú munkahelyet teremthet és csökkentheti a háztartások rezsiköltségeit.

Egy másik terület, ahol a Bizottság szerint rá kellene lépni a gázpedálra, az energiarendszerek átalakítása és azon belül is a hidrogén-előállítás, -szállítás és felhasználás előmozdítása. A közlekedési projektek megvalósítása is időben előre jöhet, az európai autóipar talpraállításával foglalkozó tervvel kombinálva. De, ahogy más ágazatokban is, a Bizottság a jövő technológiáiba való beruházások felgyorsítását fogja javasolni, mint amilyen az elektromos buszok és az elektromos töltőállomások gyorsított ütemű üzembe helyezése, illetve kiépítése.

A zöld megállapodás súlypontáthelyezése felgyorsíthatja azokat a projekteket is, amelyek egyszerre több európai nagyváros közös elektromos buszbeszerzését irányozza elő. Annál is inkább, mert az ilyen kapcsolt közbeszerzések nagy volumenű megrendeléseket adhatnak az európai járműipar számára. Diederik Samsom szerint a városi mobilitás elsőbbséget élvez majd többek között olyan projektek támogatása révén, amelyek koronavírus-ellenálló tömegközlekedést eredményezhetnek.

Kérdésre válaszolva az ügyvezető alelnök kabinetfőnöke úgy vélte, hogy a 2030-as kibocsátási értékeket felülvizsgáló „éghajlattörvényt” megalapozó hatástanulmányon javában folyik a munka, és az előzetes menetrend betartásával szeptemberben mutatja be a Bizottság. Ismert, hogy Brüsszel a számítások alapján a jelenleg érvényes 40%-os kibocsátás-csökkentési cél 50-55 százalékra való felemelését javasolhatja majd.

Samsom meglátása szerint Brüsszelnek az okozna a jelenlegi helyzetben igazán fejfájást, ha 2022 lenne az időhatár. Miután azonban az európai zöld megállapodás három évtizedet ölel fel, és 2030-ig még tíz év hátra van, szerinte ez érdemben nem befolyásolja a munkát és a forgatókönyveket sem.”

Forrás:
Brüsszel előrehozná a zöld megállapodás növekedést gerjesztő elemeit; Bruxinfo; 2020. május 7.

Szijjártó Péter: új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályán

„ Az Eximbank Zrt-ről szóló törvényjavaslat célja, hogy Közép-Európa leggyorsabb és leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszerét hozza létre Magyarországon hosszú távon is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a javaslat vitájában az Országgyűlésben.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a világjárvány nemcsak egészségügyi hanem gazdasági kérdés is, a járvány után pedig semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte volt. Teljesen új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályákon, új játékvezető sípszavára és ebbe az új versenybe kell most benevezni – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy ebben a helyzetben nem lehet más a cél, minthogy továbbra is Magyarországé legyen Közép-Európa legvonzóbb beruházási környezete, és a leggyorsabb és leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszer. A tárcavezető elmondta: a javaslat célja, hogy tovább csökkentse a magyar vállalkozások adminisztratív terheit, valamint felgyorsítsa az exportőrök finanszírozáshoz jutását, ami főleg most fontos, amikor a világjárvány miatti nehézségek közepette a vállalatok likviditási kihívásokkal szembesülnek.

Ismertetése szerint a javaslattal megnövelik azoknak a kereskedelmi bankoknak a hitelkorlátját, amelyek az Exim Bank hiteleit a vállalkozások számára konkrétan elérhetővé teszik, ezzel újabb vállalatok számára teszik lehetővé a hiteltermékekhez való hozzáférést. Jelenleg ugyanis a nagykockázatra vonatkozó szabályozás miatt számos kereskedelmi bank elérte azt a határt, ameddig hitelt nyújthat – magyarázta.

Emellett – folytatta – a javaslat bővíti az Exim Bank tőkealapokba történő befektetési képességét is azzal, hogy lehetővé teszi számára, hogy – a bel- és külföldi kockázati- és a magántőke alapok mellett – ingatlanalapok alapításához vagy az ahhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan is jegyezhessen befektetési jegyet.

Ezzel az Exim Bank finanszírozni tudná a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat, így ezen alapok tőkéjéből akár határainkon kívüli területeken is tudnak vásárolni ipari, idegenforgalmi, irodai és egyéb ingatlanokat, illetve ezek fejlesztésében, üzemeltetésében részt tudnak venni – tette hozz a miniszter.”

Forrás:
Szijjártó Péter: új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályán; Infostart / MTI; 2020. május 5.
Lásd még: T/10217 A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról; Országgyűlés; Folyamatban lévő törvényjavaslatok; 2020. április 21. (benyújtva)

Külgazdasági és külügyminiszter: 162 milliárd forintnyi beruházást hajtana végre 338 vállalat

„ Már 338 vállalat jelezte a kormánynak, hogy beruházást hajtana végre a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásának visszaszorítása érdekében, összesen 162 milliárd forintnyi értékben – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Szijjártó Péter azt mondta, így összesen 62 ezer munkahelyet lehetne megvédeni.

Tárcája három hete indított közös programot a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel. Azoknak a vállalatoknak a beruházásait támogatják, amelyek vállalják munkahelyek megtartását.

A miniszter közölte, hogy az eredetileg tervezett 50 milliárd forintos keret megduplázásáról tárgyal a kormány. Ennek oka, hogy 50 százalékos támogatást adnának a cégeknek, így viszont már most mintegy 80 milliárdos állami szerepvállalásra lenne szükség, várhatóan azonban még tovább nő majd a programra jelentkező vállalatok száma.

Világossá vált, hogy a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, és bár az első számú feladat az emberi élet védelme, a negatív gazdasági hatások kezelése is az államok felelőssége – mondta Szijjártó Péter.

Úgy vélekedett: az a tény, hogy ennyi cég jelentkezett a programra, azt mutatja, hogy sikeres a magyar gazdasági szféra és a kormány együttműködése.

A miniszter kijelentette, hogy létezik egy nagy gazdaságfilozófiai vita, amelyben az ellenzék mindig a segélyek növelését követeli. Ez eladósodáshoz vezetne, “spekulánsoknak” szolgáltatná ki az országot – hangoztatta. Ezzel szemben a kormány 2010 óta azt az elvet követi, hogy nem segéllyel, hanem munkával kell segíteni az embereknek. Munkahelyek beruházásokkal jönnek létre, ezért indították el a mostani programot is – tette hozzá Szijjártó Péter.

A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a járvány után minden meg fog változni a világgazdaságban. Teljesen új verseny indul, új szereplőkkel, a gazdaságok sikeressége pedig attól függ majd, hogy milyen “rajtpozíciót” tudtak felvenni.”

Forrás:
162 milliárd forintnyi beruházást hajtana végre 338 vállalat; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2020. május 10.

Egyszerűsítették a közbeszerzéseket a járványhelyzet miatt

„Jelentősen egyszerűsödtek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közbeszerzések szabályai. Így a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén elegendő lehet három ajánlatot bekérni, sőt kivételes sürgősség esetén akár egyetlen cég közvetlenül is felhívható ajánlattételre – hívja fel a figyelmet közleményében dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szakértője.

A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzéseket a március 20-án hatályba lépett kormányrendelet szabályozza.
A nemzeti értékhatárok elérése esetén három ajánlatot kell bekérni. Ha nincs három hazai ajánlattevő, külföldi ajánlattevő pedig a határzárra tekintettel nem tudna teljesíteni, úgy a kiíró eltekinthet a három ajánlat bekérésétől. Sőt, kivételes sürgősség esetén akár egy gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre.

A rendelkezés a nemzeti értékhatároknál magasabb uniós értékhatárt elérő beszerzésekre is kiterjed, de csak akkor, ha nem használ fel uniós fejlesztési forrásokat. A közbeszerzési hatóság álláspontja szerint a veszélyhelyzetre tekintettel felmerült rendkívüli beszerzési igény becsült értéke önállóan határozható meg. Ha például egy szervezet a koronavírus elleni védekezéshez rendel extra tisztítószereket, ezek értékét nem kell hozzáadni az éves rendes tisztítószer-beszerzés értékéhez. Az ajánlatkérő előzetesen köteles megvizsgálni, hogy a beszerzési igény központosított közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött keretmegállapodás vagy keretszerződés alkalmazásával kielégíthető-e a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt. Ha a beszerzés így megvalósítható, akkor az ajánlatkérő mentesül az ajánlatkérésre feljogosított szervnek egyébként fizetendő díj megfizetése alól. Ezek a keretmegállapodások vagy keretszerződések a rendkívüli helyzetre tekintettel módosíthatóak.
A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő eszközbeszerzések esetén a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél bevezetett eszközbeszerzési tilalmat nem kell alkalmazni.

A beszerzések szabályszerűségét az államháztartásért felelős miniszter utólag fogja ellenőrizni.
A hatóság tájékoztatója alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéstől az ajánlattételi – illetve több szakaszból álló eljárásnál a részvételi – határidő lejártáig léphet vissza veszélyhelyzet esetén is. Ez nem jelent különbséget a korábbiakhoz képest. A határidők lejártát követő visszalépés esetén viszont az ajánlatkérőnek bizonyítani kell, hogy a visszalépés megalapozott volt. A visszalépést megalapozó körülménynek mindenképp az ajánlattételi – illetve a részvételi – határidő lejártát követően kell bekövetkeznie, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül kell esnie és jelentős hatással kell legyen a közbeszerzés tárgyára.
Fontos feltétel az is, hogy az okot adó körülmény miatt az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére ne legyen képes, és emiatt a szerződéstől el kellene állnia vagy fel kellene mondania azt.
A veszélyhelyzet tehát önmagában nem jogosítja fel az ajánlatkérőket minden további vizsgálat nélkül a közbeszerzéstől való visszalépésre.

A lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben a veszélyhelyzetre tekintettel is lehetőség van a teljesítési határidő módosítására. Ez szintén nem jelent eltérést a korábbi szabályozáshoz képest.
Vizsgálni kell, hogy a veszélyhelyzet miatt új körülményeket nem lehetett előre látni – itt nagy szerepe van annak, hogy az adott szerződést mikor kötötték –, a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát. Azt is igazolniuk kell a feleknek, hogy a teljesítési határidő változtatása közvetlen összefüggésben van a veszélyhelyzettel, és az eredeti szerződéses rendelkezés szerint nem lehetne teljesíteni. Természetesen ezeket a feltételeket mindig az adott szerződéshez kapcsolódóan kell megvizsgálni.”

Forrás:
Egyszerűsítették a közbeszerzéseket a járványhelyzet miatt ; Világgazdaság; 2020. május 6.

Megalakultak a Nemzeti Együttműködési Alap új testületei

„ A civil szervezetek működését és szakmai programjainak támogatását biztosító finanszírozási forma, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) újonnan megalakult testületeinek 54 tagja közül 18 tagot az elektori választás során civil szervezetek választottak meg, 36 tagot az Országgyűlés, valamint az illetékes miniszterek delegáltak.

A Tanács új elnöke Dr. Kondra Laura, aki jól ismeri a területet és komoly tapasztalattal rendelkezik a civil pályázatokat illetően, hiszen két cikluson keresztül látta el a NEA Nemzeti összetartozás kollégium elnöki feladatait. Szakértelmét és tapasztalatait hasznosítva, társadalmi szerepvállalás keretében eredményesen tud hozzájárulni az értékteremtő civil szervezetek tevékenységének támogatásához.

A NEA új testületei 2020. április 7. napjától megkezdték működésüket A civil területért felelős miniszterelnökségi helyettes államtitkár, Szalay-Bobrovniczky Vince a miniszteri megbízóleveleket a járványügyi helyzetből adódóan postán továbbította az összes testületi tagnak.”

Forrás:
Megalakultak a Nemzeti Együttműködési Alap új testületei; Miniszterelnökség; 2020. május 8.
Nemzeti Együttműködési Alap

Egy uniós átutalás áprilisban pluszba fordította a járványügyi kiadásokkal megterhelt költségvetést

„ A járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések, így például a bértámogatási program és az adócsökkentések eredményeként az államháztartás központi alrendszere az év első négy hónapjában 727,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, áprilisban azonban 104,5 milliárd forintos többlet alakult ki, köszönhetően az uniós programok 249,8 milliárd forintos bevételének – közölte előzetes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Idén április végéig közel 400 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, így például védőmaszkok, védőeszközök, lélegeztetőgépek beszerzésére fordított kiadások.

* A központi költségvetés 610,6 milliárd forintos,
* a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos deficitet,
* az elkülönített állami pénzalapok 6,2 milliárd forintos többletet mutattak április végén.

Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 39,0 milliárd forintot tett ki.

Varga Mihály a hivatalos Facebook-oldalán április 22-én közzétett videóban már jelezte, hogy a következő hetekben várhatóan 100 milliárd forintnyi fejlesztést számol el Magyarország az Európai Unióval (EU), és mivel ezeket a beruházásokat saját forrásból már megelőlegezték, a beérkező összeg a magyar költségvetést erősíti.

A PM pénteki jelentése szerint az év első négy hónapjában összesen 313,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az uniós kiadások ugyanakkor megközelítették a 842 milliárd forintot.

A közleményben kiemelték
* a közúthálózat fenntartására és működtetésére április végéig fordított 49,7 milliárd forintot,
* a Modern városok program terhére elköltött 29,1 milliárd forintot és
* a beruházás-ösztönzési célelőirányzatból felhasznált 19,8 milliárd forintot.

Jelentős összeget, 19,3 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására is.

A koronavírus-járvány hatásából következően a központi alrendszer idei évre tervezett pénzforgalmi hiánya magasabb lesz – jegyezte meg jelentésében a PM.

Módosított hiánycél

Egyelőre 367 milliárd forint pénzforgalmi hiány szerepel az idei költségvetésben, amelyhez képest az április végén meglévő 727,4 milliárd forint 198,2 százalékot mutat. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) április 22-én közzétett módosított finanszírozási tervében jelentette be, hogy az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiánya 367 milliárd forintról 1601 milliárd forintra emelkedett, miután a koronavírus-járványt és gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális lépések miatt a kormány a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját.

A módosított pénzforgalmi hiánycéllal számolva az első négy havi deficit 45,4 százalékon állt.

Az Európai Bizottsághoz kedden eljuttatott konvergenciaprogramban azonban 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél jelent meg az ÁKK finanszírozási tervében közölt 2,7 százalékkal szemben, a GDP 3,0 százalékos csökkenésével kalkulálva. A bizottság szerdán kiadott tavaszi gazdasági előrejelzése a GDP 7,0 százalékos idei visszaesését és 5,2 százalékos deficitet jósol az idei évre.”

Forrás:
Egy uniós átutalás áprilisban pluszba fordította a járványügyi kiadásokkal megterhelt költségvetést; Infostart / MTI; 2020. május 8.
Lásd még: A járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések magasabb pénzforgalmi hiányt okoztak az első négy hónapban; Pénzügyminisztérium; 2020. május 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Az állatorvosok receptjeiket online is kiadhatják

„A veszélyhelyzetre való tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei folyamatos támogató ellenőrzéseket tartanak az állatgyógyászati készítmények kiskereskedőinél. A vizsgálatok elsődleges célja a szektor koronavírus-járvány okozta nehézségeinek feltérképezése, majd azokra a hatósági támogatási lehetőségek kidolgozása. Az ellenőrzéssorozat eddigi tapasztalatait figyelembe véve a Nébih engedélyezi a vények elektronikus bemutatását a vényköteles állatgyógyászati készítmények kiváltásához. Az intézkedés a járványhelyzet megszűnéséig tart, azonban fontos, hogy nem vonatkozik az antibiotikumokra és a kábítószerként kezelendő állatgyógyászati készítményekre.

Április eleje óta folyamatosan ellenőrzik az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazását a Nébih szakemberei. A jelenleg is tartó ellenőrzések elsősorban támogató jellegűek: a szakemberek felmérik, hogy a hatóság a járványügyi veszélyhelyzet alatt milyen intézkedésekkel tudja segíteni a vállalkozókat. A Nébih egyúttal figyelemmel kíséri azt is, nem alakul-e ki állatgyógyszer-hiány az országban.

Az ellenőrzések során a szakemberek felhívják a vállalkozók figyelmét az esetleges kisebb hibákra. Fontos azonban, hogy vényköteles készítményt még jelen helyzetben is tilos vény nélkül kiadni. Ennek megsértésre súlyos, bírsággal járó szabályszegésnek számít. Az állatok gyógyszerellátásának könnyebb biztosítása érdekében a Nébih engedélyezi, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt az állatorvosok – olyan esetben, amely megítélésük szerint nem igényli az állat és gazdája megjelenését a rendelőben – a vényeket elektronikus úton küldjék meg az állattartóknak. A patikában a készítmény kiváltáshoz elegendő, ha a gazda az e-mailben vagy más elektronikus módon kapott vényt mutatja be. A vényt a patika elektronikusan vagy papíralapon – az érvényes előírásoknak megfelelően – öt évig kell, hogy megőrizze.

Az intézkedés a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet megszűnéséig tart. Fontos azonban, hogy a kábítószerként kezelendő állatgyógyászati készítményekre és az antibiotikumokra nem vonatkozik. Utóbbi készítménycsoport szabályos felhasználása kiemelten fontos az antibiotikum-rezisztencia jelentette veszély miatt, amelyről számos hasznos információ olvasható a Nébih Meddig hat? kampányának oldalán, a https://meddighat.hu/ honlapon.”

Forrás:
Megkönnyíti a vényköteles állatgyógyszerek kiváltását a Nébih; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih); 2020. május 7.

Több ezer hagyatéki ügy zárható le személyes találkozás nélkül

„A következő hónapok több tízezerre tehető hagyatéki ügyének jelentős része személyes megjelenés nélkül is lezárható, így az örökösöknek nem kell megvárniuk a koronavírus-járvány elmúltát, hogy hozzájussanak a hagyatékhoz – közölte Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerdán.

A közlemény szerint a koronavírus okozta veszélyhelyzetben – március 15. óta – nem lehet új hagyatéki tárgyalást kitűzni, viszont az új, rendkívüli szabályok szerint adott esetben tárgyalás nélkül is lezárható az eljárás.

Ha az elhunytnak nem volt végrendelete, akkor a közjegyző a törvényes öröklési rend szerint adja át a hagyatékot az örökösöknek, kivéve, ha például bármelyik örökös tárgyalást kér, vagy az iratokhoz a hagyaték átadására vonatkozó egyezséget csatolnak – írták.

A hagyatékot akkor is át lehet adni tárgyalás nélkül, ha az elhunytnak volt végrendelete, ilyenkor azonban az örökösök aktív közreműködése is szükséges ehhez. Végintézkedés esetén ugyanis a közjegyző a hagyatékátadó végzés tervezetét megküldheti mindazoknak, akiket egyébként meg kellene idéznie a hagyatéki tárgyalásra.

A címzetteknek pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e a tervezetet. A nyilatkozatot meg kell küldeni postán a közjegyző székhelyére vagy elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül a közjegyző hivatali tárhelyére.
Kitértek arra is, hogy részhagyaték-átadásra is lehetőség van. Ennek akkor lehet jelentősége, ha az örökösök között vita van a hagyaték egyes elemeiről, de van, amiben egyetértenek. Például, ha a hagyatékban szerepel egy ingatlan, amit eladnának, és vevő is akad, akkor a közjegyző hozhat részhagyaték-átadó végzést. Ilyen esetekben is egyeztetni kell a közjegyzővel.

Magyarországon évente 120-130 ezer hagyatéki eljárás zajlik, amelyek célja az örökösök öröklési jogcímének megállapítása – áll a közleményben.”

Forrás:
Több ezer hagyatéki ügy zárható le személyes találkozás nélkül; Világgazdaság/MTI; 2020. május 6.

A Kúria Polgári Kollégiumának véleménye: Skype for Business segítségével tartandók az e-tárgyalások

„A COVID-19 kirobbanása a bíróságokat is arra kényszerítette, hogy új megoldásokat vezessenek be a perek intézésébe. A pereskedés egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy az érintett peres felek a bíróság előtti tárgyalásokon személyesen is elmondhassák és képviselhessék az álláspontjukat. Ugyanakkor a járványhelyzet miatti fokozott biztonsági előírások nem teszik lehetővé, hogy a bírósági épületekbe külsős személyek belépjenek, vagyis a hagyományos – személyes megjelenéssel járó – tárgyalások megtartása kivitelezhetetlen.

A 2020. március 31-én hatályba lépett 74/2020 (III.31.) kormányrendelet több ponton módosított, illetve pontosított a veszélyhelyzet kihirdetése óta keletkezett perjogi rendelkezéseken, és egyre inkább az elektronikus eszközök használatát szorgalmazza a peres eljárások során.

Ezért, a polgári perek érdemi szakaszában már az elektronikus eszköz útján való távmeghallgatás lett a főszabály. Ennek a hogyanjára azonban nem adott iránymutatást a jogalkotó, hanem a gyakorlatra bízta ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását.

Minden jel arra utal, hogy a bíróságoknak is megoldást kell találni a peres tárgyalások elektronikus lebonyolítására. A járványhelyzet miatt nem állhat meg hónapokig az élet, a perek elbírálásával haladni kell, amihez viszont szükséges, hogy a bíróság a feleket tárgyalás tartásával meg tudja hallgatni. Úgy tűnik, a bíróságok is Skype-olni fognak – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres szakértője.

A Kúria Polgári Kollégiuma által kiadott vélemény szerint a bíróságoknak a veszélyhelyzet ideje alatt a tárgyalásokat elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Az úgynevezett „e-tárgyalás” tartásához szükséges lesz, hogy a bíróság és a pereskedő felek számára az ehhez megfelelő technikai eszköz rendelkezésre álljon. A vélemény szerint a bíróságok a Skype for Businesst tudják alkalmazni azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes közreműködés ilyen módon kiváltható. A Skype for Business ugyanis alkalmas a személyazonosítás biztosítására, ha a technikai feltételek a bíróságon adottak.

Jönnek az e-tárgyalások
Az „e-tárgyaláson” a feleken kívül a perben közreműködők és más személyek (pl. tanúk, szakértők) is részt vehetnek, aminek az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az email címüket, és az, hogy rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására.

A perek „e-tárgyalás” útján történő bonyolítása akkor mellőzhető, ha az ehhez szükséges technikai feltételek nem biztosítottak, vagy ha a tárgyaláson olyan eljárási cselekmény foganatosítása lenne szükséges, amely az „e-tárgyaláson” nem biztosítható személyes közreműködést igényel. Ha ilyen korlátozó körülmény nem áll fenn, akkor a bíróságoknak „e-tárgyalás” útján kell lefolyatniuk a pert.”

Forrás:
E-tárgyalások: Skype-on keresztül folynak a perek; Világgazdaság; 2020. május 9.
2/2020. (IV. 30.) PK vélemény veszélyhelyzet ideje alatt az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján megtartott tárgyalás feltételeiről; Kúria Polgári Kollégiuma

BP Fatár néven elkészült a főváros ingyenesen letölthető nyilvános fa- és parkkataszter applikációja

„BP Fatár néven elkészült a főváros ingyenesen letölthető nyilvános fa- és parkkataszter applikációja, amelynek segítségével Budapest polgárai is közreműködhetnek a budapesti zöldfelületek megóvásában és fejlesztésében!

A városvezetés kiemelt célja, hogy óvjuk és fejlesszük meglévő zöldfelületeinket és újakat alakítsunk ki városszerte – Budapest polgárainak bevonásával. Egyszerre fontos számunkra új, nagyméretű közparkok létesítése és a sűrűn beépített városrészek zöldítése fákkal és parkokkal. Ehhez pedig fontos eszköz a naprakész fa és park adatbázis és hibabejelentő alkalmazás folyamatos rendelkezésre állása. Ezt a szerepet látja el a BP Fatár applikáció.

A BP Fatár térképes felülettel segíti az eligazodást, az ismeretterjesztést és a tudatos parkhasználatot a FŐKERT fenntartásában lévő zöldterületeken. Jelenleg a fővárosi kiemelt parkok területei, azok minden fája, utcabútora, játszótere, ivókútja, kerti építménye megtalálható az alkalmazásban GPS jel alapján, illetve az applikációban történő rákereséssel.

Ez megközelítőleg 4 500 000 négyzetméter zöldterületet jelent, az azokon lévő 85 000 darab felvett objektummal és 47 000 darab fával. Minden egyes objektumnak, fának saját adatlapja van, amelyen az adatok és képi információk mellett a használó célzott bejelentést is tehet a fenntartó felé, amennyiben valamilyen problémát észlel.

A fejlesztés következő lépéseként a BP Fatár a kiemelt fasorokkal bővül, ezek felvételezése, adatfrissítése zajlik. A főváros mindezek mellett felveszi a kapcsolatot a kerületekkel is annak érdekében, hogy az applikáció egy későbbi verziójában a kerületi kezelésű fákat és parkokat is meg tudjuk jeleníteni, egyértelművé téve, hogy melyik fa és zöldfelület kinek a kezelése alá tartozik.

Reményeink szerint a BP Fatár a jövőben fokozatosan le tudja fedni Budapest teljes közterületi zöldfelületi állományát (a mintegy 1 milliós darabszámra becsült közterületi fa megjelenítésével).

Az új mobil applikációval – amely a FŐKERT fejlesztésében és a Főváros támogatásával valósult meg – most a zöld infrastruktúra tématerületén is tett a főváros egy nagy lépést a XXI. század és az okosváros célkitűzés elérése felé.”

Forrás:
Bécs, Melbourne és New York után Budapest fáit is leltárba vesszük; FŐKERT Nonprofit Zrt.; 2002. május 6.
Apple App Store és Google Play
„Navigáljon a térképen az Önt érdeklő helyre, majd kattintson a térképen a kataszteri elemeket jelképező pontokra, vonalakra vagy felületekre az adatlap megnyitásához. Az adatlapokon megtudhat a kijelölt kataszteri elemről információkat, illetve a fotókat is megnézheti.

A navigáció támogatására részletes keresőt építettünk be:
-a fakataszterben a fafajok szerint tud keresni, magyar és latin név alapján egyaránt
-a parkkataszterben csoportokba rendezett kategóriák szerint tud keresni
Mindkét keresés eredményeként a térképen látni fogja az keresésnek megfelelő összes kataszteri elem helyét.
Lehetősége van hibabejelentésre minden egyes fa- és parkkataszteri elemhez (például sérült fa, megrongált pad stb.) a FŐKERT Nonprofit Zrt. munkatársai számára, melyet az adott elem adatlapján a Hibabejelentés gombra kattintva tud elindítani.”

Magyarul is elérhető a szlovák koronavírus-portál

„A korona.gov.sk portál, amely naponta jelentkezik aktuális információkkal a koronavírus-pandémiával kapcsolatban, már öt nemzeti kisebbség nyelvén is elérhető.Erről csütörtökön tájékoztatott Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos.

„A weboldalon az alapinformációk mostantól nem csupán szlovákul és angolul, hanem magyar, roma, ruszin, ukrán és német nyelven is elérhetők” – pontosított a kormánybiztos.
„A felelős szervek és személyek döntését és hozzáállását nagyon fontosnak és ígéretesnek tartom. A nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van ahhoz, hogy az anyanyelvükön tájékozódhassanak” – fűzte hozzá Bukovszky, aki bízik benne, hogy a kisebbségek nyelvi jogait a későbbiekben érvényesíteni fogják a közigazgatás más területein is.”

Forrás:
Öt kisebbség nyelvén is elérhető a koronavírus-portál; Paraméter.sk; 2020. május 7.

Informatika, távközlés, technika

Magyarország minél nagyobb szeletet szeretne a EU jövőre induló kutatási-innovációs programjának százmilliárdos költségvetéséből

„A mesterséges intelligencia mellett a digitális ikrek és az ipari matematikai technológiák is az EU jövőre induló kutatási-innovációs programjának alappillérei közé kerülhetnek – derült ki azon a Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Matematika Tanszékének vezetője által szervezett konferencián, amelyen az érintett európai technológiai platformok és nagyvállalatok képviseltették magukat. A kutató szerint a céljuk az, hogy a 100 milliárd eurós keretösszegből ipari matematikára, ezen belül Magyarországra is minél nagyobb hányad jusson.

Az Európai Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (EU-MATHS-IN) Győrben tartotta volna konferenciáját, azonban a koronavírus-járvány felülírta a terveket. Az eseményt nemrégiben végül így is megrendezték, csak online formában. A tanácskozásba csaknem harminc munkacsoport-vezető kapcsolódott be, akik valamennyien európai topegyetemek professzorai, valamint olyan nagyvállalatok vezető fejlesztő kutatói, mint a Siemens, a Bosch vagy a Michelin.

Horváth Zoltán főszervező, az EU-MATHS-IN alelnöke, a győri Széchenyi István Egyetem Matematika Tanszékének vezetője elmondta: a fő téma az volt, hogy milyen ipari matematikai kutatási feladatokat javasoljon a szervezet az EU Európai Horizont nevet viselő, a Horizont 2020 folytatásaként jövőre induló, 100 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogramjába.

Azt, hogy milyen pályázatok lesznek, a technológiai platformok alakítják ki, köztük az EU-MATHS-IN – hangsúlyozta a kutató, aki a szervezeten belül stratégiai kutatásért felelős koordinátorként összefogja ezt a munkát.

A videokonferencián másik két ilyen platform, a nagy adathalmazokkal foglalkozó szövetség, a Big Data Value Association (BDVA) és a szuperszámítógépekre fókuszáló ETP4HPC képviselői szintén ismertették elképzeléseiket. Az EU-MATHS-IN együttműködési megállapodást köt a BDVA-val, emellett pedig közös kutatási témákat javasol a szuperszámítógépes szervezettel.

A korszerű ipari matematikai technológia a kutatás-fejlesztés hajtómotorja Európában, azonban erre a területre a Horizont 2020-as támogatásokból sajnos csak kis rész került. A célunk az, hogy a következő keretprogram százmilliárd eurójából nagyobb hányad jusson. A kutatási projektek versenyében ez a közvetlenül brüsszeli finanszírozású program számít a Bajnokok Ligájának: a nyertesek kutatási és innovációs termékfejlesztésben vehetnek részt nemzetközi konzorciumban, ami azzal az előnnyel is járhat, hogy korszerű technológiák kerülhetnek az ipari matematika révén hazánkba is. Az EU-MATHS-IN hét hazai egyetemet és két kutatóintézetet összefogó magyarországi taghálózata, a HU-MATHS-IN ugyanezekért a célokért dolgozik – fejtette ki dr. Horváth Zoltán.”

Forrás:
Magyarország minél nagyobb szeletet szeretne a százmilliárdos tortából; Világgazdaság; 2020. május 6.
HU-MATHS-IN, the Hungarian Service Network for Mathematics in Industry and Innovation

A Microsoft egymilliárd dollárt fektet be lengyelországi digitális fejlesztésekbe

„A Microsoft amerikai elektronikai óriásvállalat egymilliárd dollárt fektet be lengyelországi digitális fejlesztésekbe, többek között felhőszolgáltatásokat nyújt új adatfeldolgozó központ keretében – közölte a lengyel sajtó.

A kedden kötött szerződés aláírói szerint a Lengyelország történetében az eddigi legnagyobb technológiai beruházás terve az innovációs és digitális transzformáció felgyorsítását célozza. A fejlesztés keretében a Microsoft a globális adatfelhőjéhez kapcsolódó első lengyelországi és közép-európai adatfeldolgozó központot létesít, és mintegy 150 ezer lengyel vállalkozónak, munkavállalónak és diáknak a felhő felhasználását elősegítő, képességfejlesztő programokat biztosít.

A lengyel állami fejlesztési alap (PFR), valamint az állami részesedésű lengyel bank, a PKO BP által 2018-ban létrehozott technológiai platform, az Állami Felhő (Chmura Krajowa) üzemeltetőjével (OChK) kötött szerződés alapján a Microsoft a beruházás költségeit teljes egészében állja, anélkül, hogy lengyel állami támogatásokban vagy adómentességben részesülne – értesült a Business Insider lengyelországi gazdasági hírportál. “Lengyelország Európa digitális szívévé válhat” – jelentette ki a szerződés aláírása alkalmából a Microsoft lengyelországi részlegének vezérigazgatója, Mark Loughran.

Az OChK tavaly szeptemberben a Google Cloud platformmal is szerződést kötött stratégiai partnerségről, a globális felhőhöz hozzáférést biztosító technológiai megoldások alkalmazásáról a Varsóban létesített digitális központon keresztül.”

Forrás:
A Microsoft egymilliárd dollárt fektet be lengyelországi digitális fejlesztésekbe; Sg.hu/MTI; 2020. május 5.
Lásd még: Microsoft announces a $1 billion digital transformation plan for Poland, including access to local cloud services with first datacenter region; Microsoft; 2020. május 5.
Szerkesztői megjegyzések: A lengyel platform neve nem „Állami Felhő”, hanem „Nemzeti Felhő”. Ez egy üzleti vállalkozás.
Kiegészíti ezt a hírt két további információ is:
Strategic partnership between Operator Chmury Krajowej and Google for digitization of the Polish economy; Bank Polski; 2019. szeptember 27.
Equinix opens $34m data center in Warsaw, Poland; Alex Alley; Data Centre Dynamics; 2020. március 6.

Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten drága a magyar mobilnet

„ A Cable.co.uk ár-összehasonlító oldal folyamatosan közöl adatokat a világon elérhető vezetékes- és mobilinternetes szolgáltatásokról, azok sebességéről és árszíntjéről. Ezúttal ez utóbbival kapcsolatban érkezett frissítés. Idén februárban 228 ország összesen több mint 5500 mobilinternetes csomagját elemezték az oldal munkatársai. Eszerint Magyarország a legdrágább térségek nem túl hízelgő csoportjába csúszott, hiszen egészen a 171. sorig kell görgetnünk, mire megtaláljuk hazánkat.

Széles választék, hatalmas eltérések

Mint ahogy a fenti számokból is kitűnik, egy-egy országban rengeteg lehetőség közül választhatnak a fogyasztók, ha mobilhálózaton szeretnének netezni. Az átlagosan nagyjából kéttucatnyi opció azonban jellemzően nagyon eltérő árszintet képvisel. Az országon belül tapasztalt komoly differenciának természetesen számos oka lehet (például a kis adatmennyiséget tartalmazó csomag fajlagosan drágább stb.), így inkább a térségre leginkább jellemző, átlagos árakat érdemes összevetni nemzetközi viszonylatban.

Az országos átlagokat egyébként a begyűjtött adatok mediánja szolgáltatja a Cable statisztikájában. Ezek alapján a világon Indiában legolcsóbb netezni – legalábbis akkor, ha minden helyi árat átkonvertálunk amerikai dollárra. Indiában egy gigabájtnyi adatforgalomért mindössze 9 centet kell fizetni. A másik végletet Szent Ilona szigete képviseli. A leginkább Napóleon miatt elhíresült apró földdarabon 583-szor többet kell adni ugyanazért, mint Indiában, egyetlen gigabájt ugyanis 52,5 dollárba kerül. Amúgy a globális átlag 5 dollár és 9 centre jött ki, azaz az árak nem egyenletesen szórnak a két szélsőség között.

A legolcsóbb országok között felülreprezentált Ázsia 7 képviselővel, de szintén sok egykori szovjet tagköztársaság is ott sorakozik a lista elején. A legdrágább régiók között pedig természetesen sok szigetországot és fejletlen afrikai területet találunk.

Túl jó az infrastruktúránk és túl gyenge a verseny

Magyarországot a szélessávú vezetékes internet minősége és kiépítettsége szempontjából szokás a legjobbak között emlegetni (ugyanakkor árak szempontjából kezdünk hátrébb csúszni), ám mindez azt is eredményezi, hogy a hazai felhasználók nincsenek annyira rászorulva a mobilnetes kapcsolatra. Ez és a szolgáltatók között a szegmensért dúló, nem túl intenzív verseny azt eredményezte, hogy a magyar mobilnetes árak sosem tartoztak a legvonzóbb ajánlatok közé. Ráadásul a helyzet csak romlott az elmúlt egy év során.

Legutóbb tavaly márciusban számoltunk be a Cable ide vonatkozó statisztikáiról. Egy évvel Magyarország a 230-as nemzetközi mezőny 135. helyét foglalta el 6,56 dollárral. Nálunk összesen 18 féle csomagot vizsgáltak, amelyek közül a legolcsóbb már 426 forintért (másfél dollárért) biztosította a gigabájtos egységet, míg a legdrágább 3090 forintért (közel 11 dollárért) szolgáltatta ugyanazt a mennyiséget.

Ehhez képest idén 12 csomagból számították ki az eredményeket. A szűkült kínálat ellenére a dollárban számított legjellemzőbb ár csökkent. Az 5,32 dolláros árcédulával azonban alaposan elmaradtunk a világ többi részén tapasztalt árcsökkenéstől. Ennek köszönhetően a friss listán már csak a 171. helyen állunk. Igaz, a legolcsóbb ajánlat nálunk is rendkívül kedvező, átszámítva mindössze 18 centet kell adni egy gigányi mobilos adatforgalomért.

A helyén kell kezelni

Az ilyen jellegű globális összehasonlításoknak természetesen megvan az értelme és megfelelő fenntartások mentén logikus következtetésekre is lehet jutni az adatok böngészéséből. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgált csomagok túlnyomó része nem csupán adatforgalmazást biztosít az ügyfeleknek, hanem komplex telefonos előfizetésként lebeszélhető perceket, “ingyen” SMS-küldést is tartalmaznak. A régiós keresleti/kínálati sajátosságok és infrastrukturális különbségek mellett tehát ezek a tényezők is nagyban befolyásolhatják azt, miként alakul egy-egy konkrét szolgáltatás árazása.”

Forrás:
Nem olcsó a magyar mobilnet; Bitport.hu; 2020. május 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt rektora, miniszteri biztosként irányítja a digitális átalakuláshoz kapcsolódó 21st Laboratory programot

„Kopek Gábor, a MOME volt rektora irányítja a 21st Laboratory programot.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két évre miniszteri biztosnak nevezte ki Kopek Gábort. A fotográfus egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt rektora, a Collegium Hungaricum Berlin korábbi igazgatója az eddig nem ismert 21st Laboratory program felelőse lesz.

A Hivatalos Értesítőben megjelentek szerint a 65 éves miniszteri biztos
* vizsgálja a „21st Laboratory” című program keretein belül a digitalizált világban rejlő újfajta lehetőségeket az emberi teljesítőképesség növelésére, különös tekintettel a kreatív szférában,
* a digitális technológia alapvetéseit alkalmazva interdiszciplináris együttműködéseket alakít ki a kulturális területen tevékeny fiatal generációk bevonásával,
* elősegíti a program kidolgozása során megvalósuló projektek üzleti tervének modellértékű fejlesztését,
* szükség esetén együttműködik az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a program kidolgozásában.

A miniszteri biztos tevékenységét, amit külön titkárság nem segít majd, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja.”

Forrás:
Új program indul új miniszteri biztossal; Infostart; 2020. május 9.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 10/2020. (V. 8.) MvM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 25. szám; 2020. május 8.; 2400. o. (PDF)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 11.

Internet kormányzás – a kiberdiplomácia fontosabb eseményei és témái

Noha a nemzetközi politika, a multilaterális diplomácia továbbra is csupán „takarékon” üzemel, hiszen ebben a kapcsolatrendszerben van talán a legnagyobb jelentősége a személyes találkozásokon alapuló ügyintézésnek, azért a mögöttünk maradó április hónap így is meglehetősen mozgalmasnak bizonyult az internetkormányzás témakörében.
Az internet kormányzással kapcsolatos nemzetközi párbeszéd legfontosabb témái között (továbbra is) a koronavírus járvány hullámain végletekig felerősödő dezinformációs tevékenységek, a már sokat emlegetett „infodémia” jelenségei szerepeltek az első helyen. Ez természetesen a kormányzatok napirendjén is megjelent, ugyanakkor a kormányközi szervezetek (IGO-k) is kiemelten foglalkoztak a kérdéssel. A probléma évek óta (egész pontosan a 2016. évi amerikai választás időszakától) folyamatosan napirenden van, és ennek megfelelően különösebben újszerű megoldások sem születtek most a dezinformációk visszaszorítására. Érdekes kezdeményezésnek tekinthető az egyik legjelentősebb (és legtöbbet kritizált) közösségi médiaszolgáltató, a Facebook új kezdeményezése, ami egy függetlennek mondott külső tényellenőrző szervezet felállítását irányozta elő. Tekintve azonban, hogy a testületbe kiválasztott tagok erős politikai elkötődéssel rendelkeznek, s így pártatlanságukat már a munka megkezdése előtt megkérdőjelezték, nehezen látható, hogy mennyiben jelentenek majd megoldást az álhírjelenség megállítására. Ugyanakkor azt is érdemes észben tartani, hogy e csúcstestület, jellegénél fogva, eleve alkalmatlan a Facebookon átfutó, megkérdőjelezhető hitelességű információtömeg operatív kezelésére.

A másik fontos mozzanat, ami – ehhez a problémakörhöz kapcsolódóan – jellemzően a kormányközi struktúrákban jelentkezett aggodalomra okot adó fejleményként, az az egyes nemzeti kormányoknak a vészhelyzeti intézkedéscsomagok keretében meghozott, és a tájékoztatási eszközök működését érintő korlátozó intézkedéseire vonatkozott. A multilaterális intézményi szereplők egy része (ahogy ez a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatos európai uniós reagálásokban is jól megfigyelhető volt) a sajtószabadság aránytalan korlátozásától tartott ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatosan. A kormányok ugyanakkor a járvány visszaszorítása, és így a társadalom védelme szempontjából tartják fontosnak az álhírekkel (illetve terjesztőikkel) szembeni szigorúbb fellépést.

A másik téma, ami különösen foglalkoztatta a döntéshozókat, szakértőket, tájékoztatási embereket egyaránt, az a globális pandémia lokális megfékezésének kulcsát jelentő kontaktkutatás, a potenciális fertőzöttek digitális nyomkövetése volt. Itt nyilván a használatba vett mobil technológiákkal (arcfelismerő rendszerekkel, nyomkövető rendszerekkel) kapcsolatos személyiségi jogi aggályok jelentették a fő beszédtémát. A technológiai szakmai oldal alapvetően az ilyen ellenőrzési technológiák anonimizált adatkezelésének biztosításában látják az aggályok eloszlatásának a lehetőségét.

A jelentős mértékben az online platformokra költözött (különböző videokonferencia alkalmazásokon keresztül bonyolított) nemzetközi diplomáciai munkával kapcsolatban a szakértők továbbra is a technológiák kiforratlanságából (és persze a hozzájuk kapcsolódó szakmai eljárások kialakulatlanságából) fakadó nehézségeket hangsúlyozzák. Jellemzően érzékelhető az az igény, hogy – amint az élet valamelyest visszatér a normális kerékvágásba – a nemzetközi diplomáciai, multilaterális szakmai munka térjen át egy „vegyes modellre” (ahol a távkonferencián alapuló online munkát korlátozott körülmények között szervezett személyes kapcsolattartás egészíti ki).
Internet governance in April 2020; Adrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2020. május 4.

Huszonöt év tapasztalat – digitális diplomata fórum az USA-ban

Az Amerikai Külpolitikai Egyesület (American Foreign Service Association) egyedülálló digitális kezdeményezést indított az amerikai külügyi intézményrendszer szakmai erősítésének célzatával. A „Twenty-Five Years Apprenticeship” néven indított projekt elsődleges célja az, hogy egy online platformot hozzanak létre, ami egyszerre szolgál a szakmai eszmecserét előmozdító virtuális fórumként, és a külügyi szervezeteknél, diplomáciai testületben működő jelenlegi és majdani szakemberek önképzését segítő erőforrásként. A kezdeményezés az amerikai diplomácia néhány magas rangú (ám inkognitóját megőrizni kívánó) képviselőjének az összefogásában gyökerezik. A kezdeményezés elnevezése, a „Huszonöt év tapasztalat” is arra a szakmai gyakorlati időre utal, aminek a megléte szükséges az US State Department kötelékében ahhoz, hogy valaki az Egyesült Államok diplomáciai missziójának vezetője, vagy helyettes vezetője (első beosztottja) legyen. Az alapítókat, saját elmondásuk szerint, az a felismerés is vezérelte, hogy – bármilyen furcsán hangzik is – a diplomatáskodásnak Amerikában máig nincsen valamiféle gyakorlati „kézikönyve”. Az online platform ebben az értelemben egy tudásportálként szeretne működni. Az amerikai külügyi szervezetben felhalmozódott roppant szakmai tudást szeretné, a lehetőségekhez mérten, a fiatal diplomáciai, külpolitikai szakemberek rendelkezésére bocsátani. A szervezeti tudás azonosítása, tárolása, rendszerezése, közreadása végül is klasszikus tudásmenedzsment feladat – és a digitális diplomácia első számú terepe.

Az online fórum tartalmainak, működési rendjének kialakításán jelenleg mintegy 40 külügyminisztériumi tisztviselő, illetve volt nagykövet dolgozik, illetve 10 gyakornok is csatlakozott a munkához, az ország különböző egyetemeiről. A kezdeti koncepció kialakításában az amerikai külpolitika formálóinak nagynevű szereplői (volt szereplői) is részt vállaltak. A jelentős szakmai inputokat biztosító külügyi vezetők, nagykövetek között a szervezők Victoria Nulandot, Richard Boucher-t, Alexander Vershbow-t, Ronald Neumann-t említették név szerint.
A projekt részeként, amolyan „oral history” adatbázis formájában szándékoznak összegyűjteni, és minden fiatal külügyi szakember számára hozzáférhetővé tenni az ország jeles diplomatáinak személyes tapasztalatait, tanácsait. Ugyanakkor az ország diplomáciai elitjének több tucat hajdani tagja kapcsolódik majd be, más inputokkal is, a modern diplomácia vezérfonalának kidolgozásába.
Twenty-Five Years Apprenticeship: A Digital Forum; Shawn Dorman; 25yearsapprenticeship.org; 2020. május 10.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A Lengyel Külügyminisztérium online cégkapcsolati platformot indított

A globális koronavírus járvány alaposan feldúlta a világ „szokásos rendjét”. A határok lezárása, a személy- és áruforgalom jelentős korlátozása szétszaggatta a nemzetközi kereskedelem kialakult ellátási láncolatait. Miközben a járvány elleni eredményes védekezés fokozottan igényel egy egész sor erőforrást (az egészségügyi védőfelszerelésektől az életmentő orvosi műszereken és gépeken át a gyógyszer alapanyagokig), addig az elzárkózási rendszabályok jelentősen visszavetették a vállalati szektor egészét.
Az egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolódó problémák legalább részbeni orvoslására aktív lépésekre szánta el magát a Lengyel Külügyminisztérium. A válság okozta korlátozásokat máris megérző lengyel gazdaság exportorientált szegmenseinek támogatására a minisztérium most online platformot indított. A digitális kezdeményezéssel a visszaeséssel küzdő lengyel vállalatokat szeretnék hatékonyan segíteni új külpiaci térnyerésben. Elsősorban az élelmiszeriparban, az gyógyszeriparban működő vállalatokat, illetve, az orvosi felszerelések és berendezések gyártóit szeretnék támogatni külföldi partnerek, megrendelők megtalálásában. Jelenleg alapvetően a koronavírus-járvánnyal összefüggő szolgáltatásokat és árucikkeket kínálnak.
MFA launches website promoting Polish firms on foreign markets; Poland in; 2020. május 6.

Növekszik az e-learning szerepe az ENSZ békefenntartók képzésében

A koronavírus járvány világszerte az online terekbe kényszerítette az oktatást, az alapszintektől kezdve egészen az egyetemi kurzusokig. Az oktatás digitális átállítása többnyire zökkenőkkel ugyan, de általában meglepően eredményesnek bizonyult. Az online platformokon keresztül történő távoktatás, az e-learning már vagy egy évtizede jól bevált képzési technológiának számít ugyan az ENSZ különböző szervezeteinél és intézményeinél, ám a mostani világjárvány érezhetően tovább növelte a digitális képzések iránti igényt a világszervezeten belül is. A kívülálló számára kevéssé ismert, de az ENSZ talán legfontosabb kézzel fogható hasznot hajtó divíziója, a Békefenntartó Műveletek Részlege az egyik legnagyobb fogyasztója ezeknek az online kurzusoknak. Több tízezer ilyen küldetésre vezényelendő katona és rendőr speciális képzéséről kell ugyanis gondoskodni évente, Chilétől, Bangladeshen át Dél-Afrikáig. Noha a kialakult rendszer szerint az egyes csapatkontingensek felkészítése a kiküldő nemzeti hatóságok feladata, a különleges tananyag egy jókora részét a világszervezet által megbízott szakmai szervezetek dolgozzák ki (az ENSZ doktrínáinak és standardjainak megfelelően) és biztosítják online tanfolyamok formájában a felkészülőknek.
E-Learning Is Nothing New for UN Peacekeepers, but Demand Is Up; Susan Manuel; Passblue; 2020. május 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. május 4-május 8.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Térinformatikai Adat beszerzés I (2.részben)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.18.
Térinformatikai Adat beszerzés I
1. rész Adatbeszerzés erdészeti célú képosztályozás paraméterezéséhez
2.rész Adatbeszerzés belvíztömeg számításhoz
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő:Semmelweis Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.20.
Betegellátást támogató műtői monitor rendszer kiépítése, valamint az oktatást támogató rendszer kiépítése a különböző oktató helyiségekben.
Lásd bővebben

Beköltöző rendszerek-géptermi környezet
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Lásd bővebben

Multifunkciós berendezések bérlete
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – MSZOLG KM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.02.
Elnevezés: Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése
Keretmegállapodás (továbbiakban: KM) kötése “Mobil távközlési szolgáltatás” tárgyában a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve az eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére.
A Keretmegállapodás második részére a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szabály irányadó.
Lásd bővebben

Országlicence igénylés 2022.06.30-ig
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.02.
Elnevezés: Országlicence igénylés 2022.06.30-ig
Képernyőnagyító szoftver: célja, hogy felnagyítsa mindazt a tartalmat, amit a számítógép a képernyőn keresztül megjelenít. Ezzel lehetőséget nyújt a gyengén látó felhasználók számára, hogy a látáscsökkenése ne korlátozza a számítógép használatában.
Képernyőfelolvasó szoftver: a billentyűleütések és a képernyőn látható üzenetek felolvasásával teszi lehetővé a számítógép használatát a látássérült emberek számára.
Lásd bővebben

Hálózati eszközök garanciakiterjesztése,támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.19.
Az Országgyűlés Hivatala hálózati eszközeinek garancia kiterjesztése, ezek közül a CISCO ISE-hez kapcsolódó szoftver előfizetése 12 hónapra, kapcsolódó támogatási szolgáltatások megrendelése
Lásd bővebben

EMF – KBF/271/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.22.
Géptermi és munkaállomás switching rendszer bővítése és EoS eszközök kiváltása
Lásd bővebben

MTVA AVID NEXIS tárolórendszerének bővítése 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.08.
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – az MTVA non-lineáris montírozási kapacitásának korszerűsítése a meglévő AVID Media Composer alapú rendszerének háttértár bővítésével
Lásd bővebben

„Digitális vetítőberendezések beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Digitális vetítőberendezések beszerzése a Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Zrt. részére
1.rész.: Puskin Mozi – Metropolis terem:
• 1 db DCI rendszerű 2K felbontású vetítőgép, DLP fejjel
• 1 db DCI szerver és kijátszóeszköz
• 1 db DCI rendszerhez csatlakoztatható audio moziprocesszor Dolby Surround 5.1/7.1 rendszerű mozitermi lehallgatáshoz
2.rész: Tabán Mozi – Fellini terem
• 1 db DCI rendszerhez csatlakoztatható audio moziprocesszor Dolby Surround 5.1/7.1 rendszerű mozitermi lehallgatáshoz
3.rész: Corvin Mozi – Korda terem
• 1 db DCI rendszerhez csatlakoztatható audio moziprocesszor Dolby Surround 5.1/7.1 rendszerű mozitermi lehallgatáshoz
• 5 db „Cinema” felhasználásra készült hangerősítő berendezés
Lásd bővebben

PPKE SAP 2020 tárgyú ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.18.
PPKE SAP rendszerének üzemeltetés támogatása és fejlesztési feladatai
Lásd bővebben

SAP ERP és SAB BW on HANA rendszerek üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/89
Közzététel dátuma: 2020.05.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.22.
SAP ERP és SAB BW on HANA rendszerek és kiegészítő komponensek (Solman, Content szerver, web dispatcher, routerek) üzemeltetés-támogatási feladatainak ellátása
Becsült érték: 66.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Audioguide készülékek beszerzése (754/2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/89
Közzététel dátuma: 2020.05.08.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.09.
Az Országház látogatói részére 1 darab audioguide rendszer beszerzése a működtetéshez szükséges kiegészítőkkel:
– 500 darab audioguide vevő eszköz beépített akkumulátorral.
– 30 darab audioguide adó eszköz beépített akkumulátorral.
– Mobil töltőegység rendszer 530 darab eszköz egyidejű töltéséhez.
– Egyszerűen áthelyezhető 4 darab lopásgátló berendezés (vagyonvédelmi rendszer).
– 1 darab szoftverlicenc 4 év szoftverkövetéssel a tartalomkezelő rendszerhez.
– 120 darab fix pontra telepíthető saját áramellátással rendelkező jeladó egység.
– A jeladókhoz 1 plusz garnitúra áramforrást is szükséges szállítani.
– 350 darab mobil jeladó egység audio hanganyag tartalomválasztáshoz és nyelvválasztáshoz
– Gyors nyelvválasztást segítő rendszer 40 darab idegennyelvre felprogramozva.
– 2500 darab egy fülre akasztható mono fülhallgató.
– 60 darab fejmikrofon.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Teljeskörű irattározási szolgáltatás 36 hónapra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.28.
A NIF Zrt. részére teljeskörű irattározási szolgáltatás biztosítása a levéltári, adatvédelmi és számviteli törvény előírásainak megfelelően az alábbiakban részletezettek szerint.
A szerződés keretösszege nettó 57.000.000,- forint.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Rendszeres tájék. elj. eredményéről Bp.Terv 2030
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Ajánlatkérő: BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HÉTFA Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság;FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.;CreaCity Szolgáltató Kft.
A kormány és a főváros 2019 végéig közösen készíti el Budapest tízéves, 2030-ig szóló stratégiai városfejlesztési tervét. A Budapest 2030 kormányzati és fővárosi önkormányzati városfejlesztési terv széles szakmai látókörrel készül, várostervezők, közlekedésmérnökök, építészek, szociológusok és más szakértők, valamint a társadalmat, a budapestieket képviselő szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy egy mindenki által elfogadható, közös jövőképet megcélzó terv szülessen, amelynek megvalósítása minden budapesti számára élhetőbb fővárost eredményez.
A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (Ajánlatkérő) „Budapest 2030 Terv és kapcsolódó dokumentumok elkészítése és az azzal összefüggő tanácsadási feladatok elvégzése” tárgyban – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 81. § (1) bekezdése szerinti uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen – 2018. december 4. napján a Kbt. 105. § (1) bekezdésének b) pontjai szerinti keretmegállapodást kötött a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest Lövőház Utca 37.), CreaCity Szolgáltató Kft. (1122 Budapest Maros Utca 27.), és HÉTFA Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság (1051 Budapest Október 6. utca 19.) közös ajánlattevőkkel (a továbbiakban: Keretmegállapodás).
A Keretmegállapodás alapján, 2020. első negyedévben – írásbeli konzultáció eredményeképp – kötött egyedi szerződésekről Ajánlatkérő ezúton tesz közzé eredménytájékoztatót a Kbt. 37. § (4) bekezdésére figyelemmel. 2020. első negyedévben két eljárás zajlott le, ebből egy eredményesen, melynek szerződése a Keretmegállapodás alapján a következők szerint került megkötésre:
“Duna rakpartok parkolási gyakorlatának vizsgálata” – 2020.01.27. – Beszerzés értéke: nettó 1 822 667.- Ft
Lásd bővebben

SAP szoftver licencek, valamint SAP támogatási – support – szolgáltatások beszerzése negyedéves táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
Keretmegállapodás keretében SAP szoftver licencek, valamint SAP nagyvállalati terméktámogatási Support szolgáltatások beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.175.087,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai rendszerfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről/2015 EUHL
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Iktatószám: 7464/2020
CPV Kód: 72212100-0
Ajánlatkérő: Eurohandball 2022 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Teljesítés helye: HU110
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: SBP Systems Korlátolt Felelősségű Társaság;Digitran Hungária Digitális Transzformáció Zrt.
Egy olyan összetett és más már meglévő rendszerekkel kapcsolódó rendszer kifejlesztése a beszerzése tárgya amely nem csak a kézilabda meccsekre való jegyvásárlást és bejutást biztosítja, hanem az ezt körülvevő fesztivál szolgáltatásait (mobil applikáció, közösségi játékok, utazás, kulturális belépők, étkezési kedvezmények, program ajánlók, stb.) és a partnerekkel történő elszámolásokat is biztosítja. E multiplatform rendszer megvalósítását kívánja megoldani a jelen beszerzés tárgyát képező WGSM Rendszerfejlesztés
A beszerzés keretében Ajánlattevő támogatást nyújt a műszaki specifikációban részletesen meghatározott, az alábbi táblázat szerinti szakértelemmel és mennyiségben a napi 12000 tranzakciót megvalósító országos lefedettségű WGSM rendszer üzleti folyamatainak szoftveres megvalósításához az alábbi mértékben:
Megnevezés Mennyiség
Projekt menedzser 41 nap
Architekt 114 nap
Üzleti elemző rendszerszervető 296 nap
Senior fejlesztő 278 nap
Junior fejlesztő 628 nap
Tesztelő 443 nap
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 283.391.680,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Ajánlatkérő: Zuglói Egészségügyi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: CyClick Korlátolt Felelősségű Társaság;Alienline Kft.
Elnevezés: Informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.873.682,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – Fotós és videós
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kabinetiroda
Nyertes ajánlattevő: Panaudio Elektronikai Kereskedő és Szolgáltató Kft.
Elnevezés: Fotós és videós eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.832.640,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – fogászati szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Flexi Medical Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság.
Elnevezés: Új betegnyilvántartó és fogászati szoftver
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.890.000,- Ft
Lásd bővebben

Forgalomszabályozási eszk. létesítés és módosítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Megrendelő a „Kivitelezési keretmegállapodás forgalomszabályozási eszközök létesítése és módosítása tárgyában” tárgyú beszerzés vonatkozásában vállalkozási keretmegállapodást kíván kötni 24 hónapos időtartamra, sikeres eljárást követően azonnali kezdőnappal.
A keretmegállapodás foglalt forrás erejéig közvetlen megrendelésekkel kívánja végeztetni Megrendelő a kivitelezési munkákat. Ezek jelzőlámpás forgalomirányítás létesítésére vagy módosítására vonatkoznak (pl. jelzőberendezések, tartóberendezések végleges vagy ideiglenes létesítése/bontása/áthelyezése, vezérlő programok módosítása, újak beépítése, kábelezési munkák stb.) beleértve esetleges egyéb forgalomtechnikai, forgalomfigyelési, kameratelepítési, módosítási-fenntartási feladatokat is valamint az al- és felépítményeket érintő munkálatokat.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 180.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Biztonságtechnika eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Operatív-Team Kft.
Az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. 1033 Budapest, Szőlőkert utca 6. telephelyén kamerarendszer, riasztórendszer kiépítése és beléptetőrendszerének kiépítése és automatizálása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.910.570,- Ft
Lásd bővebben

SOC szolgáltatás biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szerzőzés tárgya SOC (Security Operation Center) szolgáltatás biztosítása – naplóelemzési és -AK naplóelemző rendszerének (McAfee SIEM) felhasználásával – Security Operation Center (eseménykezelő) szolgáltatások biztosítása 12 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.937.900,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;Etalon-Informatika Kft
1. rész: MATIAS szerverbeszerzés
– 1 db HP Z230 Workstation
– 7 db HP ProLiant DL360 Gen9
2. rész: MATIAS kliensbeszerzés
– 10 db HP Z440 Workstation
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.797.500,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése 2019, eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Alienline Kft.;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Informatikai eszközök beszerzése 2019
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.113.227,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: Kermann Műszaki Fejlesztő és Tanácsadó Kft
161 db Microsoft Office Home and Business 2019 Hungarian Euro-zone (a továbbiakban MS Office) vagy azzal egyenértékű örökös szoftvercsomag-licenc beszerzése a műszaki leírásban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.499.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató_Matlab szoftverek követése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Gamax Laboratory Solutions Kft.
„MATLAB szoftverek követése 1 évre és 2 db új licenc beszerzése (KBF/41/2020)”
Meglévő Matlab Individual licencek követése 2020.04.01-2021.03.31 közötti időszakban (30581030 csomag) (51 db Matlab, 5 db Econometrics Toolbox, 5 db Financial Toolbox, 5 db Database toolbox, 42 db Optimization toolbox, 9 db Paralell Computing Toolbox, 43 db Statistics and Machine Learning Tool-box, 27 Symbolic Math toolbox, 2 db Datafeed Toolbox, 1 db Bioinformatics Toolbox, 1 db MATLAB Compiler, 1 db MATLAB Compiler SDK)
Meglévő Matlab Concurrent licencek követése 2020.04.01-2021.03.31 közötti időszakban (30268859 csomag) (3 db MATLAB, 3 db Optimization Toolbox, 1 db Spreadsheet Link EX, 3 db Statistics and Machine Learning Toolbox, 1 db Symbolic Math Toolbox
Matlab licencek és Toolboxok biztosítása 1 éves követéssel (1 db Deep Learning Toolbox, 1 db Text Analytics Toolbox)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.810.320,- Ft
Lásd bővebben

EMC mérőlabor és szerverközpont építése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Grabarics Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
EMC mérőlabor és szerverközpont építése a 25713/3 Hrsz.-on nyilvántartott, természetben a 1133 Budapest, Visegrádi u. 106. sz. alatt található ingatlanon, kivitelezési szerződés keretében
A kivitelezés tárgyát képező EMC (elektromágneses összeférhetőség) mérőlabor és szerverközpont (TIER-III követelményeknek megfelelő) egy többfunkciós műszaki épület (Épület) amelyben informatikai szerverközpontot, EMC mérőlabort és a hozzá tartozó mérőkamrát, a mérőkamrákhoz tartozó irodai blokkot (laborok, irodák stb.) kell kialakítani. A felső szinten konferencia és tárgyaló központot kell kialakítani. Kialakításra kerül még filmiroda, konyha és étkező
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/89
Közzététel dátuma: 2020.05.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: FORNAX SI Nagyvállalati Megoldások Korlátolt Felelősségű Társaság
Az MNB automatikus tesztelést támogató rendszerének bevezetése
– 6 db automatikus teszteléstámogató rendszer licensz további 4 éves licensz előfizetéssel;
– Az automatikus teszteléstámogató rendszerhez 6 rendszer illesztése;
– A 6 illesztett rendszerből két rendszerhez meghatározott számú teszteset automatizálása, oktatással;
– További rendszerek illesztésére, valamint tesztesetek automatizálására opciós tételként 2880 embernap opciós szoftverfejlesztési támogatás;
– Eseti technikai és konzultációs feladatok ellátására, tesztelési feladatok létrehozásának támogatására 200 nap opciós üzemeltetési támogatás;
– Opciós tételként további licencek vásárlása licenckövetéssel.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 738.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/85
Közzététel dátuma: 2020.05.04.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
GPU (Ground Power Unit) földi áramforrások besz.
GPU AC/DC kimenettel: 3 db
GPU 2 db DC kimenettel: 3 db
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ:
Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Biztonsági rendszerek karbantartása és javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (továbbiakban: KEF) ellátási körébe tartozó épületekben beléptető, kamerás megfigyelő, behatolásjelző, kaputelefon rendszerek, valamint személy- és csomagvizsgáló berendezések karbantartása és javítása
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A visszavonás indoka, hogy a tárgyi közbeszerzési eljáráshoz tartozó, a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás pandémiás helyzet miatti felülvizsgálata szükséges.
Lásd bővebben

Győr városi IP kamerarendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/86
Közzététel dátuma: 2020.05.05.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Győr város IP kamerarendszere üzemeltetési feladatainak ellátása a szerződéskötés tervezett időpontjától (2020. július 1.) számított 60 hónapra. A kamerarendszer kezelője a Győr Városi Rendőrkapitányság. Jelenleg üzemelő kamerák darabszáma: 195 db azzal, hogy a szerződés időtartama alatt az IP kamerarendszer a szerződés megkötésekor előre nem látható mértékű bővítésére fog sor kerülni. A szerződés tárgya kiterjed az IP kamerarendszer bővítése keretében telepített IP kamerákra is.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
A teljesítéshez eredetileg (a bontási jegyzőkönyvben is ismertetett) rendelkezésre álló fedezet összege: nettó 64 000 000,- Ft volt. A fenti határozatra figyelemmel a részben elvont, a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló fedezet összege nettó 38 000 000,- Ft, amelyet a tárgyi eljárásban beérkezett árajánlatok mindegyike meghalad.
Lásd bővebben

ELO – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/87
Közzététel dátuma: 2020.05.06.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási keretszerződés a Fővárosi Vízművek Zrt. által iratkezelésre használt 1 db ELO Professional rendszer, az OpenText archiváló és OpenText Enterprise Scan rendszerek karbantartásának és üzemeltetésének, továbbfejlesztésének, valamint kapcsolódó legalább 5 db SAP fejlesztés biztosítására.
A rendszer felhasználó száma meghaladja a 400 főt.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás a Kbt. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján eredménytelen, mivel az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Képzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/88
Közzététel dátuma: 2020.05.07.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
A közbeszerzési eljárás tárgya a BBA-5.3.3/3-2017-00007 projekt keretében Kiberbűnözés elleni bűnüldözési képzési szolgáltatások beszerzése (a továbbiakban Képzés vagy Szolgáltatás) az alábbi témában jelen Szerződésben, illetve annak mellékleteiben foglaltak szerint.
1. rész: Etikus hacker képzés
2. rész: Megvalósítandó képzések listája: 1) Network and Computer Forensics, 2) Malware Analysis, 3) Websecurity, 4) Log Analysis, 5) CHFI Computer Hacking Forensic Investigator, 6) Okleveles Cellebrite Logikai Operátor és okleveles Cellebrite Fizikai Elemző képzések
3. rész: Megvalósítandó képzések listája: 1) Oracle SQL alapok tanfolyam, 2) Oracle Pl és Oracle SQL haladó tanfolyam, 3) Winows server rendszerek telepítése üzemeltetése és hibaelhárítása, 4) Microsoft Exchange levelezési infrastruktúra üzemeltetése, 5) Linux rendszergazdai alapismeretek tanfolyam, 6) Linux rendszergazdai haladó tanfolyam, 7) Mac operációs rendszer üzemeltetés)
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közszolgálati innováció életciklusa – az OECD tanulmánya

„Az OECD a közigazgatási-közszolgálati kutatásait bemutató sorozatában (Working Papers on Public Governance) a május 1-jén megjelent 37. szám (The Public Sector Innovation Lifecycle) a közszolgálati innováció életciklusának bemutatásával kíván segédeszközt adni a közszféra szereplőinek ahhoz, hogy a szervezetek és munkacsoportok szintjén hogyan tudnak a korábbinál kifinomultabb megközelítést megvalósítani saját innovációs tevékenységükben. Mint a bevezető rámutat, az innováció minden szervezetben döntő mértékben határozza meg a hatékonyságot. A közszférában azonban gyakran csak a szerencse vagy váratlan események nyitnak utat neki – ennek meghaladásához szükséges megértenünk azokat a mögöttes összetevőket, amelyek az innovációt formálják. Az új ötletek bevezetésének, alkalmazásának és integrálásának képessége nélkül a szervezetek könnyen lemaradhatnak a változó körülmények és külső események mögött. A közszolgálati innováció célja, hogy új megoldások alkalmazásával gyakoroljanak hatást annak érdekében, hogy a közszféra megfelelő választ tudjon adni a változó világ kihívásaira és az ebből fakadó társadalmi folyamatokra. Ennek hatékonysága nem csak önmagában fontos, hanem miután a nemzetgazdaságnak is jelentős összetevőjét alkotja, kihatással van a gazdaság és a társadalom egészére is.

Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) folyamatosan dokumentálja világszerte az innovációs gyakorlatot, esettanulmányok széles körét gyűjtve össze. Mint azonban a szerzők rámutatnak: az innovációról könnyebb beszélni, mint megvalósítani azt. Az innováció ugyanis magától értetődően kérdőjelezi meg a status quo-t, bizonytalanságot hordoz magában, és nincs garancia arra sem, hogy alkalmazásakor mi fog vagy mi nem fog történni – mindez ellene hat annak, hogy vonzó ajánlatként lehessen bemutatni. A meglévő bevált gyakorlatok, folyamatban lévő beruházások és folyamatok mellett nehéz időt és forrásokat találni rá, különösen akkor, ha semmi biztos ígéret nincs rá, hogy az új jobban működne, mint a régi. A holnap potenciális szükségletei ritkán hatnak olyan erős érvként, mint a ma nyilvánvaló és nyomasztó feladatai. Arra várni azonban, hogy valami rendkívüli dolog történjen, ami utat nyitna az innovációnak, meglehetősen drága megoldás. Egy válsághelyzetre adott innovatív válasz ugyan jó eséllyel utat törhet magának, de ez ritkán ideális, költséghatékony és könnyű. Minden új megoldásnak időre van szüksége, mire tökéletesedik, már csak azért is, mert ehhez tanulásra, gyakorlatra és befektetésre van szükség. Egy közigazgatási szerv ritkán engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem teljesen kidolgozott megoldásokat vezessen be, mivel az állampolgárok és a politika részéről is a fő elvárás az, hogy kiszámítható és megbízható legyen a működése.

Az innovációt nehéz keresztül vinni, ha csak a bürokrácia lencséjén keresztül nézzük, mivel annak variációs és kísérletezési lehetőségeit szűkre tervezték. Ha azt akarjuk, hogy az innováció kiváltó oka ne csupán rendkívüli emberektől, válságoktól és a szerencsétől függjön, kifejezetten erős elismerést és támogatást kell neki adni. Az innovációnak az esetlegesség és a csodaszerű felfedezések útjáról elhatározott és rutinszerű útra kell térnie. A tanulmány az OECD és az EU más kutatásaival összhangban meghatározza azokat a mögöttes tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy megvalósul-e az innováció, és ha igen, hogyan. Az OPSI egy korábbi kutatására visszautalva, a szerzők négy meghatározó tényezőt azonosítanak, amelyek az adott innováció megvalósításának valószínűségét befolyásolják. Ezek a következők:
Ok. Az innováció kihívást jelent a meglévő gyakorlattal szemben, ami alapesetben helyzeti előnyben van a javasolt új megoldással való összevetésben – hacsak nincs egy alapos vagy akár kényszerítő indok annak bevezetésére. Ha nincs egy elfogadott ok az innovációra, az ellene való érvelés – a meglévő gyakorlat védelmében – dominálni fog.
Lehetőség. A döntéshozók előtt rendszerint több választási lehetőség van. Mi alapján válasszanak, priorizáljanak és biztosítsák a forrásokat? Az innovációs kezdeményezések újak, ennél fogva tökéletlenek, ami kedvezőtlen összehasonlítást jelent a meglévő ismert gyakorlattal szemben. Ezért külön nyomatékot és súlyozást kell neki adni ahhoz, hogy a döntéshozók ne a már működő megoldást preferálják.
Képességek. Egy újszerű megoldás gyakran új és az eddigitől eltérő képességeket igényel, míg a meglévő gyakorlatban rendelkezésre állnak a szükséges képességek. Ezért az innováció érdekében meg kell adni a támogatást a szükséges képességek biztosításához is.
Tapasztalat. A meglévő gyakorlatot számos tapasztalat támasztja alá, míg az innovatív kezdeményezéseket szkepticizmus kíséri. Az innovációnak ezért szüksége van az áttöréshez arra, hogy pozitív tapasztalati eredmények és visszajelzések igazolják létjogosultságát.

A négy tényező másként jelentkezik az egyén szintjén, a szervezet szintjén és rendszerszinten. A tanulmány végigveszi és összefoglalja a négy tényező jellemzőit mindhárom szinten. Részletes útmutatót a szervezetek és munkacsoportok szintjéhez ad, amiben kiemelt szerepe van az innovációs életciklus modelljének, eszközt biztosítva az innovációs folyamat különböző szintjeinek értelmezéséhez. Az önmagában záródó és onnantól ismétlődő körfolyamat szakaszai a következők:
A probléma azonosítása. Annak felismerése, hogy hol van szükség innovációra, és az milyen legyen. Ez nem csak a meglévő, hanem a várhatóan felmerülő problémákra vonatkozik, amelyek felkészülést igényelnek.
Ötlet-generálás. Ötletek gyűjtése és szűrése annak érdekében, hogy válaszlehetőségeket adjunk a felmerülő problémákra. Az alternatív lehetőségek megfogalmazása irányulhat olyan új tudásra és technológiára, amelyek új utat nyithatnak a cselekvés előtt, a világ újszerű értelmezését tükrözve. Az ötletek forrásának gazdagsága vagy szűkössége egyben a lehetőségek korlátait is kijelöli.
Javaslatok kidolgozása. A lehetséges válaszok átformálása értékelhető és cselekvésre alkalmas működési gyakorlattá. Az erre vonatkozó javaslatok akkor jók, ha segít a döntéshozónak annak megértésében, hogy milyen költségekkel és hasznokkal jár az innováció megvalósítása, illetve milyen költségekkel és hasznokkal jár, ha nem cselekednek ennek érdekében.
A projektek megvalósítása. Az innováció gyakorlatba ültetése. Ez az a pont, ahol az ötlet a realitásokkal találkozik, és ahol a célok megvalósítása során felmerülnek azok a kérdések is, amelyek a nagy terv és az érdemi megvalósulás közötti különbségből adódnak. A jó megvalósítás képes rugalmasan alkalmazkodni az új információkhoz úgy, hogy közben nem téveszti szem elől az alapvető célokat.
Projekt-értékelés. Annak megértése, hogy a megvalósított projekt vajon arra ad-e megoldást, amely szükségletre válaszképpen született. Az értékelésnek különböző terjedelme és formája lehet, de rendszeresnek és tárgyilagosnak kell lennie, kiterjedve a teljes projektre, programra, szakpolitikára, ezek tervezésére, megvalósítására és eredményeire.
Tanulságok megosztása. Információk terjesztése a más projektek számára is hasznosítható elemekről, és annak figyelése, hogy az innováció milyen más módokon működhet még. Az innováció belső természetéből fakadóan drága, sok esetben pazarló folyamat. A kísérletezés költségei magasak, különösen, ha egyetlen projekt szintjén nézzük. A tapasztalatok széles körben terítése mérsékelheti ezeket a költségeket.

Az életciklus-szakaszok természetesen nem mindig választhatók szét élesen, és mindegyik kölcsönhatásban van az összes többivel. A szervezetek és munkacsoportok szintjén ugyanakkor segít értelmezni az alkotóelemeket, és segít annak megfontolásában, hogy hol és milyen módon szükséges támogatást adni az innovációs folyamat hatékony működéséhez. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy a folyamat egészének eredményessége annak leggyengébb láncszemétől függ, ezért minden egyes részelem szükséges a folyamat egészének sikeréhez. Az életciklus modell eszközt ad a szervezetek és munkacsoportok kezébe az innovációs folyamat értelmezéséhez, az erősségek és gyengeségek azonosításához, az innováció szükségességének megértéséhez és a támogatás módjának megválasztásához. A terjedelmes és átfogó tanulmány az innovációs életciklust elhelyezi az OECD és az EU más közszolgálati innovációs tanulmányainak összefüggésrendszerében, valamint esettanulmányok során mutatja be gyakorlati alkalmazhatóságát, kijelölve egyben a további kutatások irányát is.”

Forrás:
The public sector innovation lifecycle. A device to assist teams and organisations in developing a more sophisticated approach to public sector innovation; OECD; OECD Working Papers on Public Governance, No. 37; https://doi.org/10.1787/0d1bf7e7-en; 2020. május 1.