Skip to main content

16. szám, 2021. április 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. április 12-április 16.

  • 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 64. szám; 2021. április 16.; 2472-2481. o. (PDF)
  • A Kormány 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelete a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 64. szám; 2021. április 16.; 2482-2484. o. (PDF)
  • 181/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 64. szám; 2021. április 16.; 2484-2487. o. (PDF)
  • 182/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 64. szám; 2021. április 16.; 2488-2489. o. (PDF)
  • 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 63. szám; 2021. április 15.; 2464-2466. o. (PDF)
  • 176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 63. szám; 2021. április 15.; 2466-2468. o. (PDF)
  • 177/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet a köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben, valamint a felnőttképzésben a rendes oktatásra történő visszatérésről és az óvodákban elrendelt rendkívüli szünet megszüntetéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 63. szám; 2021. április 15.; 2468-2470. o. (PDF)
  • 1179/2021. (IV. 14.) Korm. határozat a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási program bővítéséről és az előirányzat rendelkezésre álló keretösszegének megemeléséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 62. szám; 2021. április 14.; 2462. o. (PDF)

Korszerű eszköz segíti a vállalkozások eligazodását a jog útvesztőiben

„A vállalatok számára igencsak hátrányos körülmény, hogy minden évben több ezer oldalnyi joganyag jelenik meg a Magyar Közlönyben. A kis-, közép- és nagyvállalatok operatív, gazdasági, HR és projektvezetői igyekeznek követni a változásokat, de sokszor komoly kihívásokba ütköznek.

A vállalat felelős vezetőinek nagy figyelmet kell szentelnie a gyorsan változó jogszabályi környezetnek, és a változások nyomon követésének, máskülönben igen súlyos árat fizethetnek a figyelmetlenségért, vagy hanyagságért.

A témáról Kleinheincz Gábort, az eGov Tanácsadó Kft. alapítóját és ügyvezetőjét kérdeztük.

Milyen tipikus jogi problémákra kell odafigyelnie egy vezetőnek, HR munkatársnak, projektvezetőnek vagy akár a vállalati jogásznak?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kis- és középvállalatok jelentős hányada nem alkalmaz saját jogászt, az ilyen jellegű munkákat kiszervezi, vagy rosszabb esetben házon belül, internetet böngészve próbálja megoldani, és lássuk be, ez rengeteg potenciális veszélyhelyzetet rejt magában.

Vannak „örökzöld” tipikus vállalati jogi problémák, és természetesen a pandémia által okozott gazdasági változások is sok új nehézséget vetettek fel.

Nagyon jellemző, szinte minden vállalatot érintő terület az adatvédelem és az adatbiztonság, hiszen minden vállalkozás kezel olyan személyes adatokat, mint például a jelentkezők CV-jei vagy akár a fogyasztói adatok. Sokszor úgy gondoljuk, hogy a vállalat mérete miatt bizonyos jogi kérdések nem érintenek bennünket, de például a GDPR rendelet hatálya minden EU-ban bejegyzett vállalkozásra kiterjed. A szigorú ellenőrzések következményeként extrém esetben a kiszabható bírság akár 20 millió euró is lehet.

De ez csak egy kiragadott és folyamatosan aktuális példa, mindemellett a vállalatot érintő cégjog, kapcsolódó ingatlanjog vagy akár vállalati szektorban folyamatos növekedést mutató közösségi média kommunikáció miatt a reklám- és médiajog is nagyban érinti a vállalkozásokat.

Mégis leginkább a pandémia helyzetben felmerülő szerződésszegéseket és a munkajogra vonatkozó kormányrendeleteket hangsúlyoznám, mely utóbbi vonatkozik például a home-office szabályozására, a „kényszer-szabadságolásokra”, a szerződésmódosításokra, felmondásokra vagy akár a „kurzarbeit” elrendelésére.

Az eGOV Tanácsadó Kft. elindított egy új szolgáltatást – a Joghatály alkalmazást – ez miként segíti a vállalatokat a jogi buktatók elkerülésében?

A Joghatály egyszerű, időhatékony megoldást nyújt a mindennapi jogértelmezéshez, jelentős adminisztratív terhek nélkül. Miként fentebb taglaltuk a lehetséges buktatókat, ezek megelőzésére kiváló, hiszen nem kell naprakésznek lennünk a jogszabályok hatályosságával kapcsolatban, az alkalmazásnak köszönhetően könnyen ellenőrizhetjük azokat.

Egészen pontosan miként működik?

A Joghatály a weboldalra feltöltött dokumentumot (legyen szó akár .doc, .docx vagy .pdf kiterjesztésű fájlról) vagy szöveges állományt átvizsgálja, egyezéseket keresve a magyar vagy európai uniós joganyagok, illetve a szövegben fellelt jogszabályi hivatkozások, jogszabálycímek között. A megtalált jogszabályi egyezéseket kilistázza, majd a felhasználó ún. hatályossági ellenőrzést tud indítani, aminek eredményeképpen a rendszer meghatározza, hogy a feltöltött szövegben található jogszabályok hatályosak-e vagy sem.

Úgy gondoljuk, hogy fejlesztésünkkel minden magyar vállalkozás életét képesek vagyunk megkönnyíteni. További információ: joghataly.egov.hu”

Forrás:
Segítség a vállalkozások jogi útvesztőiben ; Piac&Profit; 2021. április 12.
Szerkesztői megjegyzés: A Joghatály szolgáltatást jegyző eGOV Tanácsadó Kft. egyben az eGov Hírlevél kiadója is.

Közigazgatás, politika

Indul a kistelepülési boltfejlesztés

„Hétfőtől lehet pályázni arra a 48 milliárd forintra, amellyel a kormány támogatja kistelepülési boltok létestését, fejlesztését a Magyar falu programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gyopáros Alpár közlése szerint a keretre azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek olyan településen működtetnek, illetve létesítenének üzletet, ahol a lélekszám nem haladja meg a kétezret.

Egy-egy üzlet esetében a vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti a 70 millió forintot, illetve egy több üzletet működtető vállalkozás akár 1,8 millió eurónak megfelelő összeget is elnyerhet – tette hozzá a politikus.

Elmondta: Magyarországon 2379, kétezernél alacsonyabb lélekszámú település található; közülük 300-ban egyáltalán nem működik üzlet, és a többi is a megmaradásért küzd, hiszen nehezen veszi fel a versenyt a multikkal. Ebben a helyzetben egyaránt lehet támogatást elnyerni boltok létesítésére és fejlesztésére – fűzte hozzá, jelezve: ingatlanvásárlása maximum 5 millió forint, illetve 50 százalékos támogatás adható.

Boltok korszerűsítésére legfeljebb 50 millió forint, illetve 80 százalékos mértékű támogatást, eszközbeszerzésre pedig maximum 12 millió forint, illetve 75 százalékos mértékű támogatást lehet kapni. Ugyanakkor bértámogatásként a munkáltatói járulékkal megegyező összeg adható öt évre – tette hozzá.

Pályázati feltétel, hogy az igénylőnek öt évre vállalnia kell az üzemeltetés fenntartását, illetve ösztönözni kívánják az alapvető cikkek árusításán túl egyéb szolgáltatások működtetését is, például vény nélküli gyógyszerek forgalmazását, a postai szolgáltatást, továbbá mezőgazdasági termékek, például takarmány értékesítését – ismertette Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos arról is szólt, hogy a támogatási összeg akár ezer üzlet fejlesztésére, létesítésére is elegendő lehet. Az előzetes igényfelmérés során – folytatta – több mint ezer településről, több mint 1100 üzemeltető jelezte érdeklődését.

A pályázatokat június 11-ig lehet eljuttatni a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül, a nir.bgazrt.hu webcímen elérhető honlapon – közölte a politikus.”

Forrás:
Indul a kistelepülési boltfejlesztés; Miniszterelnökség; 2021. április 12.

Ingatlanfejlesztésre is pályázhatnak mától az önkormányzatok a Magyar Falu Programban

„Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztésére és közösségi programokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, közösségszervező bértámogatására nyújthatnak be pályázatot mától az ötezer fő és ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások a Magyar Falu Program keretében.

Az önkormányzati ingatlanok korszerűsítését, építését szolgáló komplex kiírás több pályázati célt foglal magában. Támogatás igényelhető faluházak fejlesztésére; szolgálati, különösen orvosi szolgálati lakás felújítására, kialakítására; orvosi rendelők fejlesztésére; óvodaépületek felújítására, korszerűsítésére vagy új óvoda építésére; továbbá közösségi terek építésére, felújítására és fejlesztésére. A rendelkezésre álló keretösszeg 20 milliárd forint. Egy pályázó legfeljebb három pályázati célra igényelhet támogatást.

A „Közösségi programokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatása” alprogram 1 milliárd forint keretösszegben nyújt támogatást közösségszervező személy foglalkoztatására, továbbá a közösségszervezéshez, programok megvalósításához, lebonyolításához kapcsolódó eszközök beszerzésére.

A pályázatokat a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül 2021. május 16-ig lehet benyújtani.

A Miniszterelnökség, – a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, a népességcsökkenés megállítása, és az életminőség javítása céljából – az idei évben eddig tizenhárom kiírást tett közzé a Magyar Falu Program keretein belül, melyek közül immáron kilenc áll nyitva a pályázók előtt.”

Forrás:
Ingatlanfejlesztésre is pályázhatnak mától az önkormányzatok a Magyar Falu Programban; Miniszterelnökség; 2021. április 16.

A Kreatív régió programról egyeztetett az igazságügyi miniszter Debrecenben

„Az északkelet-magyarországi térség településeinek, önkormányzatainak, egyetemeinek együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a régió „felkerüljön a térképre” – mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Debrecenben, miután Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesterrel egyeztetett a városházán a hat megyét érintő Kreatív régió programról.

Varga Judit, aki egyúttal a modellváltást megvalósító Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke, közölte, a térség nagy egyetemei és a megyeszékhelyek lehetnek az együttműködés katalizátorai. Fontosnak nevezte, hogy az északkelet-magyarországi régió oktatási és gazdasági szereplői együttműködésükkel hozzájáruljanak a régió felzárkóztatásához.

A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kitért arra, hogy tárcája meghirdette az áldozatsegítő központok országos hálózatának létrehozását, amelyhez – mint arról Papp Lászlóval megállapodtak – Debrecen is csatlakozik.

Debrecen polgármestere emlékeztetett arra: tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére jött létre a Kreatív régió, amely az északkelet-magyarországi megyéket – Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves – fogja össze.

Ez a térség az Európai Unió versenyképességi listáján nincs jó pozícióban, ezért a Kreatív régió programnak az a célja, hogy együttműködésre késztesse a régió megyéit, nagyvárosait, oktatási és gazdasági szereplőit – magyarázta a polgármester.

Debrecen a Kreatív régió első olyan városa, amelynek a kormány által elfogadott, tíz évre szóló fejlesztési programja van, és ez egyfajta mintaként szolgál a környező nagyvárosok, megyeszékhelyek fejlesztési programjaihoz – fűzte hozzá.

Papp László emlékeztetett arra, hogy Debrecen városstratégiáját a helyi egyetemmel közösen alakította ki, ami – mint mondta – példa lehet a térségbeli nagyvárosok és egyetemek szorosabb együttműködéséhez.”

Forrás:
A Kreatív régió programról egyeztetett az igazságügyi miniszter Debrecenben; Igazságügyi Minisztérium; 2021. április 12.

Varga Judit: az átláthatóságot és a jogállamot kell számon kérni a techóriásokon

„Az átláthatóságot és a jogállamot kell számon kérni a techóriásokon, amelyek egy jelenleg ellenőrizhetetlen „pszeudojogrendszert” igyekeznek kiépíteni – mondta az igazságügyi miniszter a XXI. Század Intézet Facebook-oldalán kedden közvetített beszélgetésen.

Varga Judit úgy fogalmazott, „ha nem tudjuk mi uralni a techóriások cselekedeteit, akkor ők fogják uralni a mi életünket”. „Valójában minket belekényszerítenek egy buborékba”, a kérdés pedig az, hogy az „orrunknál fogva vezetett emberekké válunk-e, akik már egy mosógépet se tudnak megvenni anélkül, hogy a techóriás ne mondaná meg, hogy melyik a jó” – fejtette ki a miniszter.

Hangsúlyozta, a techóriások úgy hivatkoznak közösségi elveikre, hogy azokról nem lehet tudni, miként fogadták el és „kényszerítették” a fogyasztókra, továbbá azok megfeleltethetőek-e a jogállami elveknek.

„Nagyon nagy a baj” – jelentette ki a tárcavezető, aki szerint erre a józan ész az egyetlen válasz, vagyis nem szabad mindent elhinni, ami az online térben történik, és ki kell tudni tekinteni a valóságba.

Varga Judit beszélt arról is: konzervatív beállítottságúként nem érzett késztetést arra, hogy a közösségi platformokon minden nap megszólaljon, de a liberális és baloldali ellenfelei olyan aktívan használják ezeket a felületeket, hogy nem akar lemaradni.

A techóriások mindenkit hozzászoktatnak „ehhez a szerhez”, hogy aztán rajta keresztül tudják befolyásolni társadalmak véleményét – tette hozzá.

Az igazságügyi miniszter szerint aggasztó, hogy a Facebook milyen módon próbálja csökkenteni a politikai tartalmat a felületein, és kíváncsi – tette hozzá -, hogyan biztosítják majd ezalatt az egyenlő elbánást és a kettős mérce kizárását.

Kiemelte, Magyarország megvárja a készülő uniós szabályozást és utána dolgozza ki a terület nemzeti szabályait. Varga Judit úgy vélekedett, jó az az irány, amelyet az Európai Bizottság képvisel az általános jogállamisági garanciákról, jogorvoslati eljárásokról és a joghatóság létrehozásáról.”

Forrás:
Varga Judit: az átláthatóságot és a jogállamot kell számon kérni a techóriásokon; Igazságügyi Minisztérium; 2021. április 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Vali.hu – Megújult a vállalkozókat segítő portál

„Megújult a Vállalkozói információs portál (Vali), az oldalon a hazai vállalkozások pár kattintással személyre szabottan tudják megtalálni a rendelkezésükre álló állami támogatásokat, fejlesztési lehetőségeket – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden online sajtótájékoztatón.

György László kiemelte, most, hogy Magyarországon a napokban a beoltottak száma eléri a 3 milliót, és „küszöbön áll a gazdaság teljes újraindítása”, a kormány azért dolgozik, hogy segítse a vállalkozások talpra állását, és eszközt adjon a kezükbe a fejlesztéseikhez. Ezt szolgálja a Vali megújítása is.

Az államtitkár szerint korábban a vállalkozóknak, a könyvelőknek, a pályázatíróknak akár több napra is szükségük volt a megfelelő hitelek kiválasztására és az aktuális pályázatok összegyűjtésére. A vállalkozókat segítő portál átalakításával most olyan rendszert fejlesztettek, amely nemcsak összegyűjti az elérhető hiteleket, támogatásokat, pályázatokat, képzési lehetőségeket, hanem a vállalkozásoknak közvetlenül fel is ajánlja a rájuk vonatkozókat.

Ez azért lehetséges, mert a rendszer a vállalkozások nyilvánosan elérhető adataiból dolgozik, így a portál a cég nevének beírása után az adott vállalkozás földrajzi elhelyezkedése, mérete, tevékenységi köre alapján megmutatja a cég számára elérhető, többségében államilag támogatott szolgáltatásokat, fejlesztési lehetőségeket – ismertette az államtitkár.

György László felidézte, hogy a Vali elődjét egy éve a veszélyhelyzet kihirdetését követően hozták létre. A járvány alatt több mint 100 ezren kattintottak az oldalra, hogy tájékozódjanak az aktuális kormányzati intézkedésekről. A vállalkozások eddig a gazdaságvédelemmel összefüggésben, mostantól viszont már a gazdaság újranyitásáról találhatnak az oldalon információkat – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár arra bíztatta a vállalkozókat, hogy regisztráljanak a megújult portálra, és „ha információra van szükségük, kérdezzék Valit!””

Forrás:
Megújult a vállalkozókat segítő portál; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. április 13.

Ingyenes lett a jogosítvány hosszabbítása

„Február elején fontos új funkciókkal bővült a Személyreszabott Ügyintézési Felület (SZÜF), amelyen azóta néhány kattintással elintézhetjük a lejáró jogosítványunk újbóli legyártását, illetve a kategóriabővítést követő kártyabővítést.

Az eddigieknél egyszerűbb, gyorsabb, illetve négyezer forint helyett ingyenes lehet a magyar jogosítványok gyártása és az orvosi érvényesség megújítását követően az új okmány kiadása a Magyarország.hu-n, vagyis a sokak által Ügyfélkapuként ismert állami felületen kialakított új funkciókkal.

A Személyreszabott Ügyintézési Felület (SZÜF) részben eddig is a különböző okmányok kiváltásával és pótlásával kapcsolatos lehetőségeket foglalta össze, de február eleje óta új funkciókkal bővítették. Használatuk minden magyar állampolgár, illetve itteni tartózkodási engedéllyel rendelkező számára lehetséges, de előfeltétele az Ügyfélkapu-regisztráció, amelyhez személyesen el kell menni egy Kormányablakba (régebb nevén okmányirodába), hogy elvégezzék a regisztrációt és kiadják az ideiglenes jelszót a belépéshez.

Az első lépés annak a virtuális nyilatkozatnak a kitöltése/jóváhagyása, amellyel felhatalmazzuk a Belügyminisztériumot további külön kérelem nélkül gyártson mindig új jogosítványt, amikor ez szükséges. Aki ezt a néhány kattintásból álló műveletet nem végezte el, annak ezután is a Kormányablakba kell mennie és szemben a webes lehetőséggel, ott továbbra is 4000 forintba kerül a kártya kiállítása, az idősebb korosztály esetében olcsóbb.

Amikor valakinek lejár a jogosítványa, de előtte jóváhagyta, hogy az állam automatikusan elkészítse a következőt, annak viszont nem kell mást tennie, mint megvárni, hogy a hosszabbításhoz kötelező orvosi alkalmassági igazolást feltöltsék a rendszerbe. Amint ez megtörtént, legyártják az okmányt, így azt nyolc napon belül megkaphatja.

Fontos, hogy a jóváhagyás benyújtásakor nyilatkozni kell, hogy hogyan akarjuk átvenni az új okmányt: választhatjuk a nyilvántartásban szereplő lakcímünket, megadhatunk értesítési címet, de átvételi helyként választhatjuk bármely Kormányablakot is.

Aki meglévő mellett levizsgázik egy új járműkategóriára, az a még érvényes orvosi alkalmasság idejére megkaphatja az új jogosítványt a fenti módon, de az minden kategóriára csak abban a maradék időben lesz érvényes, ameddig az orvosi. Aki a teljes, akár 10 éves orvosi alkalmasságot szeretné az új jogsin látni, annak ezután is el kell mennie a vizsgálatra, viszont mostantól lehet választani a két megoldás közül. Amikor viszont azért van szükség jogosítványcserére, mert valakinek házasságkötés miatt megváltozik a vezetékneve, a teendők az első verziót követik, vagyis teljesen automatikusak.

Az egyszerűsített jogosítvány-ügyintézés további feltétele, hogy az állami rendszerben legyen három évnél nem régebbi igazolványképünk, ha viszont nincs, egy további, szintén új szolgáltatást használhatunk hamarosan, ahol videochat lehetőséget alakítottak ki. Itt egy ügyintéző segítségével, saját számítógépünk vagy telefonunk kamerájával készíthetünk majd megfelelő fotót, amely az új okmányra kerül. Aki nem így, hanem az eredeti módon, az okmányiroda fotófülkéjében szeretne igazolványképet készíttetni, az a későbbiekben is megteheti és ugyanúgy használhatja a gyorsított, ingyenes, elektronikus szolgáltatást.

(A cikk megjelenésekor érvényes vészhelyzeti intézkedések értelmében a vészhelyzet feloldását követő hatvan nap áll rendelkezésre a lejáró okmányok, így a jogosítvány orvosi alkalmassági idejének meghosszabbítására is, ha valaki csak Magyarországon használja ezeket.)”

Forrás:

Ingyenes lett a jogsihosszabbítás és gyártás; Zách Dániel; Totalcar; 2021. április 18.

Digitális térségfejlesztési képzés indul

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Edutus Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésében valósul meg.

A digitális térségfejlesztési szakember posztgraduális képzést és a digitális térségfejlesztési referens webináriumot elvégzőkre kulcsszerep vár Magyarország okosváros- és okosfalu-fejlesztéseiben – közölte a Digitális Jólét Program (DJP)

A diplomát adó digitális térségfejlesztési szakember posztgraduális képzés célzottan a térség- és településfejlesztési, valamint településrendezési feladatokat ellátó szakembereknek indult, és az okosváros-fejlesztések elméleti és gyakorlati hátterébe nyújt betekintést. A résztvevők átfogó tudást szerezhetnek a digitalizációs technológiákról, azok szabályozási kereteiről és az okostelepülések fejlesztési folyamatáról, a tervezéstől a megvalósításig.

A posztgraduális képzésen húsz tárgy szerepel, félévente néhány alkalommal megtartott, személyes jelenlétet követelő előadásokkal, gyakorlatokkal – tudatták, hozzátéve: mindez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Edutus Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésében valósul meg.

Az elsősorban a kistelepülések képviselőinek meghirdetett, középfokú végzettséget adó digitális térségfejlesztési referens webináriumra eddig több mint 1300 hallgató iratkozott be, közülük már mintegy 800-an megszerezték a referensi minősítést.

A hallgatók a webináriumot elvégezve képesek lesznek arra, hogy összekössék a települések igazgatási és működtetési gyakorlatát a digitalizáció által kínált lehetőségekkel – írták.

A képzést elvégzők egy komplex szolgáltatáscsomagot kapnak saját maguk és a településük számára. Ez a többi között egy szakmai hírlevelet, egy negyedéves workshopsorozatot és egy online zárt szakmai csoportba való felvételi lehetőséget tartalmaz – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Digitális térségfejlesztési képzés indul; Infostart / MTI; 2021. április 15.

Modern webes technológiák az e-közmű adatszolgáltatásában

„Az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartás hatalmas adatmennyiségének naprakészen tartása nagy kihívás, ám ez a feladat nem egyetlen szervezetre hárul: az adatok azoknak a közműcégeknek a kezelésében maradnak, ahol keletkeztek, és valós idejű webes téradat-szolgáltatásokon keresztül érhetők el az e-közmű rendszer számára.

Az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartásban (e-közmű) rejlő potenciál maximális kihasználásához nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljanak a közművezeték-hálózatok vektoros adatai. Országos szinten körülbelül 500 000 km hosszúságú nyomvonalról és hatalmas mennyiségű információról van szó, melynek naprakészen tartása igen komoly kihívás. A megoldást az jelenti, hogy ez a feladat nem egyetlen rendszerre vagy szervezetre hárul, hanem kihasználva a modern webes technológiák adta lehetőségeket, az adatok tárolása és frissítése azoknál a közműcégeknél történik, ahol ezek az adatok folyamatosan keletkeznek.

Ennek a gyakorlati megvalósítása úgy lehetséges, hogy minden olyan közműcégnek, amely hálózatot üzemeltet, rendelkeznie kell egy saját, naprakészen tartott elektronikus nyilvántartással, amelyben legalább azok az attribútum adatok szerepelnek a saját hálózati elemeire vonatkozóan, amelyeket az e-közmű rendszerről szóló kormányrendeletben rögzített egységes séma és formátum meghatároz. Erre a nyilvántartásra alapozva pedig olyan webes szolgáltatásokat kell létrehozniuk, amelyeken keresztül biztosítható a valós idejű kommunikáció az e-közmű rendszerrel.

Ezek a szolgáltatások WMS (Web Map Service) vagy WFS (Web Feature Service) típusúak lehetnek. A WMS szolgáltatás lehetőséget nyújt arra, hogy georeferált – esetünkben Egységes Országos Vetületi Rendszer szerinti – képi információkat nyújtson. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével válik lehetővé, hogy az e-közmű rendszer a térképes tájékoztató felületén megjelenítse a közművezeték-üzemeltetők vezetékhálózatait.

A WFS szolgáltatás ennél jóval összetettebb, hiszen nem képi információkat biztosít, hanem a vektoros adatokhoz való hozzáférést, és az ennek megfelelő vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. Az e-közmű rendszer ezeknek a szolgáltatásoknak a segítségével tudja megállapítani a háttérben, hogy a közműegyeztetéssel érintett területen egy adott közműcég hálózata jelen van-e, így érdemes-e megkeresni egyeztetés céljából. A WFS szolgáltatások nyújtanak segítséget továbbá abban is, hogy a kamarai jogosultsággal rendelkező közműtervezők egy csomagban, SHP és DXF formátumban letölthessék egy adott területre vonatkozóan az összes rendelkezésre álló vektoros közműhálózati adatot. Az így letöltött állományokat aztán különböző tervezőszoftverekben is használni lehet.

Az e-közmű rendszerben jelenleg több mint 1200 közművezeték-üzemeltető cég rendelkezik regisztrációval, a legnagyobb részük pedig webes téradat-szolgáltatást is kiépített már. Mivel a hálózati adatok minősége, pontossága rendkívül fontos, így a jövőben olyan funkciók kialakítása is várható, amelyek segítik ebben a kevésbé korszerű cégeket.

Az e-közmű – amely ma már egy kiforrott, webes térinformatikai alkalmazás – jelenlegi legfontosabb feladata, hogy az elektronikus közműegyeztetés online platformjaként biztosítsa az egyablakos ügyintézés lehetőségét az építtetők, tervezők és a közművezeték-üzemeltető cégek számára egyaránt. A rendszeren keresztül évente több mint 100 000 online kérelmet nyújtanak be, amely 600–700 ezer, korábban jellemzően személyes kapcsolatfelvétellel történt közműegyeztetést vált ki, felhasználóinak száma pedig meghaladja a 80 ezer főt.

A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.”

Forrás:
Modern webes technológiák az e-közmű adatszolgáltatásában; Lechner Tudásközpont; 2021. április 12.

Locked Shields 2021 – Soknemzetiségű kibervédelmi gyakorlat

„Április 13-16 között rendezték meg a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (NATO CCDCOE) Locked Shields elnevezésű éves nemzetközi kibervédelmi gyakorlatát, amelyen huszonkét nemzet, köztük hazánk is képviseltette magát.

A Locked Shields a világ legnagyobb valósidőben végrehajtott kibervédelmi gyakorlata, ahol a résztvevő nemzetek a rendelkezésükre kialakított virtuális infrastruktúra rendelkezésre állását kell biztosítani, valamint megvédeni a kibertérből érkező ellenséges támadásoktól, ezzel felkészítve a nemzeteket a kiber incidensekre való reagálásra. Az előző évekhez képest, idén új rendszerelemeket fejlesztettek ki a virtuális infrastruktúrában, továbbá a gyakorlat folyamataiba – a technikai elemek mellett – a stratégiai dilemmákat is integráltak. Ezzel a komplex struktúrával a résztvevő nemzetek a teljes parancsnoki láncot gyakorolhatták egy nagyszabású kibernetikus esemény megoldása során.

A gyakorlat kiemelt célja volt, hogy a résztvevő tagállamok szakemberei szimulált körülmények között tudjanak együttműködni és a kibertérből érkező kihívásokra reagálni. Figyelembe véve a járványügyi helyzetet, a magyar csapat három különböző helyszínről hajtotta végre feladatait, így a különböző nemzetek közötti kommunikáció összehangolása mellett, külön kihívást jelentett a magyar szakemberek közötti folyamatos kapcsolattartás biztosítása is.

A gyakorlathoz szükséges hálózatot a szervezők egy távoli hozzáférésű virtuális környezetben biztosították. Ebben az évben, eltérően az eddigi Locked Shields gyakorlatoktól, a szervezők is – akik között Magyarország is képviseltette magát – távolról vettek részt a folyamatokban, nem pedig Tallinnban tevékenykedtek. Az eseményt fél éves tervezési és előkészítési időszak előzte meg, amely során kialakították a virtuális környezetet, amit már az éles végrehajtás előtt egy hónappal magyarországi egyetemi hallgatók bevonásával teszteltek.

A gyakorlat forgatókönyve szerint az egyes nemzetek feladata volt, hogy egy elképzelt NATO tagország stratégiailag fontos ipari létesítményeinek és infrastruktúrájának védelmét fenntartsák, illetve biztosítsák a szolgáltatások (víz- és elektromos hálózat, kommunikáció, online közigazgatás) folyamatos működését, miközben az adott rendszereket folyamatos kibertámadások érik. A feladatokat egy elképzelt NATO hadműveleti környezetben, valós incidensekre alapulva kellett megoldani.

A virtuális térben érkező támadások először a technikai állomány vonalait érték el, de a következményekkel már stratégiai szinten is meg kellett birkózniuk a résztvevőknek. Az incidensek jogi és védelempolitikai szempontú feldolgozása is mérvadó volt, mindemellett az egyre növekvő médiaérdeklődésre történő reagálás is kiemelt célja volt az egyes csapatoknak.

A gyakorlat során felmerülő feladatok a kibertér való életre gyakorolt hatásának bemutatását is célozta. A Locked Shields 2021 gyakorlat – a technikai kihívások kezelésének koordinálása mellett – rávilágított a stratégiai döntéshozatal összehangolásának fontosságára nemcsak nemzeti szinten, de a többnemzeti együttműködés során is. A gyakorlaton szerzett tapasztalatokat a szakterületek a mindennapi feladatellátásba építik be.”

Forrás:
Locked Shields 2021 – Többnemzeti kibervédelmi gyakorlat; Vizinger Diána; Honvédelem.hu; 2021. április 17.

Informatika, távközlés, technika

Szigorú szabályozás elé néz a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztés és alkalmazása az Európai Unióban

„Több előtanulmány után megszületett a mesterséges intelligencia EU-s szabályozásának első tervezete. A várhatóan jövő héten nyilvánosságra kerülő tervezetszöveget a Politico szerezte meg (a PDF dokumentumot elérhetővé tette az AINews is).

A tervezet szerint és egy disztópikus rendszer kialakulásának megelőzése érdekében az Európai Unió szigorúan korlátozná az ún. magas kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazások használatát. Az viszont nem látható, hogy a tervezett szabályozást hogyan kívánja összehangolni az Ursula von der Leyen vezette Bizottság az ugyancsak általa meghirdetett technológiai szuverenitással.

Támogatott, tűrt, tiltott?

A szabályozást az indokolja, fogalmaz a tervezet szövege, hogy mesterséges intelligencia (MI) egyes alkalmazásai kockázatot jelenthetnek, és veszélyeztetik az uniós jogok által védett alapvető értékeket (az anyagi értékeken túl ilyen például az emberi élet, egészség és természetesen az alapvető szabadságjogok, köztük a magánélethez való jog). Mint a Politico fogalmaz, a szabályozással elébe menne az EU egy olyan totális megfigyelő állam kialakulásának, mint ami Kínában évek óta épül. Egyidejűleg a keretrendszerrel elő szeretnék segíteni az olyan MI-rendszerek fejlesztését és alkalmazását, melyek megfelelnek a közérdeknek, és védik az egyének alapvető jogait. Az azonban szinte biztos: ha a szöveget elfogadják, az EU-ban képtelenség lesz olyan céget felépíteni, mint a Palantir.

A tervezet szerint tagállami szinten értékelőtanácsot kell felállítani, amely teszteli és minősíti a kockázatos AI-rendszereket. Az értékelőtanács elé kellene vinni minden olyan fejlesztést, amely érint valamilyen uniós alapjogot. Ha ez megvalósul, érdekes helyzet alakulhat ki, hiszen olyan fejlesztésekről is döntés kell hozni, melyek előrehaladott állapotban vannak (önvezetők autók, felvételiztető HR-rendszerek stb.). A tanács feladata lenne többek között az MI-rendszerek piacra dobás előtti tesztelése, valamint annak értékelése, hogy van-e megfelelő emberi felügyelete az adott rendszernek.

A tanácsok működését közvetett módon egalizálná az EU: létrehoznák az Európai Mesterséges Intelligencia Testületet tagországonként egy-egy képviselővel, valamint kapna benne egy-egy helyet az EB és az EU adatvédelmi hatósága. A testület felügyelné a törvény alkalmazását, és megosztaná a tagországok tanácsaival a bevált gyakorlatokat. Ezt az ellenőrzési struktúrát az EDRi (European Digital Rights) jogvédő szervezet már kritizálta is a Politicónak. A szervezet képviselője, Ella Jakubowska szerint, ha a nemzeti hatóságoknak mérlegelési jogkörük lesz, akkor az kiskapuk sorát nyitja, és az MI-piac szürkezónáját növeli, ahogy erre más területen is számtalan példát lehet látni, ahol hasonló a szabályozás struktúrája.

Szigorúság a szankciókban

A tervezet a rendelet megsértőire súlyos szankciókat róna. Tiltott MI-rendszerek fejlesztéséért és forgalomba hozataláért a cégeket 20 millió eurós vagy a globális árbevételük 4 százalékának megfelelő büntetéssel lehetne sújtani.

Tilos lenne az MI-rendszerek alkalmazása tömeges megfigyelésre, egyének követésére (lényegében a profilalkotást is tilos lenne, ugyanis tiltanák a különböző forrásokból származó adatok egységes kezelését, elemzését). Ugyancsak tiltás alá esnének azok az alkalmazások, melyek a társadalmi státusszal kapcsolatos minősítéseket rendelnek emberekhez adatok alapján, vagy például viselkedési minták alapján értékelnék valaki megbízhatóságát vagy személyiségvonásait.

A nyilvános helyeken alkalmazható kamerás arcfelismerési rendszerek bevezetését külön engedélyhez kötnék, és általában is szigorítanának a biometrikus azonosítás alkalmazásán. Az embereket pedig külön értesíteni kell arról, ha MI-alapú rendszerrel kerülnek interakcióba. A rendvédelmi szervezetek azonban sok szempontból kivételt képeznének: súlyos bűncselekmények megelőzésére és felderítésére (terroristák felkutatására stb.) használhatnak például arcfelismerési technológiát nyilvános helyeken, ha annak használata időben és földrajzilag korlátozott. (A kamerás megfigyelés egyébként világszerte egyre elterjedtebb, ezen a téren Budapest is az EU élvonalában van.)

Túl kevés és túl sok

A tervezet alapvetően nem hozott meglepetéseket. Az EU Alapjogi Ügynöksége tavaly decemberben közzétette az MI terén követendő etikai kereteket, majd januárban az Európai Parlament a szabályozás alapjául szolgáló keretrendszert is megszavazta. Ez rögzítette: az MI elsődlegesen és kizárólag olyan célokra használható, amely összhangban van az emberiség érdekével, a közös jó elősegítésével. felhasználáskor elengedhetetlen a humán kontroll, azaz az embernek képesnek kell lennie megváltoztathatni vagy kiiktatni az algoritmus működését, ha az nem várt eredményekkel végezné feladatát.

A januári szavazás már jelezte (364 igen, 274 nem és 52 tartózkodás) ebben a kérdésben igencsak megosztott az EU. (Jogvédő szervezetek például a közelmúltban az arcfelismerő rendszerek használatának teljes betiltását követelték az EB-nek írt nyílt levelükben.)

A másik oldalról a szigorú szabályozás visszavetheti az EU-s innovációt. A startupok inkább elmennek az USA-ba vagy a fejlesztéseket kevésbé szigorúan kezelő egyéb országokba (itt Nagy-Britanniának újabb lehetőségei nyílhatnak). Emellett politikai feszültségeket is generálhat az USA és az EU között, véli az AINews. Washingtont ugyanis aggasztja Kína fejlődése, ezért az MI-fejlesztések lazább szabályozását kérte az EU-tól.

Márciusban Eric Schmidt, a NSCAI (National Security Commission on Artificial Intelligence) elnöke, a Google volt vezérigazgatója, azt nyilatkozta a Politicónak, hogy szerinte az EU stratégiája nem vezet sikerre. Az Unió nem versenyképes ezen a téren, ezért inkább partnerségre kellene törekednie az USA-val, valamint a nagy amerikai techcégekkel, melyek uralják az MI-fejlesztéseket.”

Forrás:
Kiszivárgott, hogyan regulázná meg az Unió a mesterséges intelligenciát; Dervenkár István; Bitport.hu; 2021. április 16.

Robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation – RPA) – terjednek a robotok az irodában

„Ma már nem számít sci-finek, hogy robotok végeznek egyre több munkát. A Micro Focus szakértői szerint az irodákban is egyszerűen delegálhatók az ismétlődő, adminisztratív feladatokat az intelligens és könnyen bevethető szoftverrobotok, amelyek az embereknél gyorsabban, pontosabban és biztonságosabban dolgoznak, míg a munkavállalók fontosabb feladatokat végezhetnek.

A robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation – RPA) komoly működésbeli fejlesztési lehetőségeket tartogat a vállalatok számára, mivel lehetővé teszi, hogy szoftverrobotok kezébe adják át az egyszerűbb, de összességében sok időt igénylő, magas hibakockázatú feladatokat.

A technológia alkalmazható például pénzügyi és számviteli részlegeknél jelentések és kimutatások készítéséhez, illetve bérszámfejtéshez. A kereskedelemben a megrendelések és sales ügyletek kezelését, illetve a versenytársak árainak megfigyelését, az egészségügyben a betegnyilvántartást, míg a HR-osztályokon a jelöltek szűrését és az új belépők kezelését bízzák egyre több helyen a robotokra. Informatikai területen pedig jellemzően olyankor vesznek igénybe ilyen megoldást, amikor jelszavakat kell kezelni vagy adatokat kell replikálni és áttelepíteni olyan rendszerek között, amelyek nem csatlakoztathatók egymáshoz.

A Gartner előrejelzései szerint az ilyen jellegű szoftverekből származó bevétel 2021-ben megközelíti a 2 milliárd dollárt. A Micro Focus szakértői összegyűjtötték, mely előnyök segítik elő a technológia gyors térhódítását.

Robotok és emberek – együtt hatékonyabban

A vállalati alkalmazottak rengeteg apró-cseprő, mégis időrabló adminisztratív feladatot végeznek napi munkájuk során. Adatokat, fájlokat és mappákat másolnak és helyeznek át, e-maileket és mellékleteket nyitnak meg és mentenek, online űrlapokat töltenek ki, illetve összevonják és szerkesztik a több különféle forrásból származó adatokat. Ezek tipikusan olyan tevékenységek, amelyek automatizálhatók, és ezt várhatóan egyre több területen ismerik fel a következő években. Ha a robotok leveszik az emberek válláról ezeket a terheket, akkor a humán munkaerő fontosabb tevékenységekre koncentrálhat, és nagyobb hatékonysággal dolgozhat.

Mesterséges intelligenciával felvértezve

Az RPA megoldások gyorsan fejlődnek, és egyre intelligensebbé válnak, ezért egyre magasabb szinten működnek. A Micro Focus ilyen jellegű megoldása például képes megfigyelni, hogy egy felhasználó milyen műveleteket végez a képernyőn, majd leutánozni. De a szoftverrobotok alkalmazásprogramozási felületeken (application programming interface – API) keresztül is utasíthatók az egyes feladatok elvégzésére.

Az eszköz ezenfelül AI-n alapuló gépi tanulást is igénybe vesz a folyamatok tökéletesítéséhez. Szövegfelismerő és számítógépes látási technológiát is alkalmaz, így képes felismerni, ha valamilyen változás történik a használt alkalmazáson belül például pozícióban vagy színben, és alkalmazkodik hozzá. Így kevesebb időt kell karbantartásra fordítani.

Nagyobb biztonság

A szoftverrobotok a biztonságot is növelik, hiszen ha ők végzik például a bizalmas adatokat is érintő üzleti folyamatokat, akkor kisebb az esély az emberi hibára és szándékos visszaélésre is. Van rá lehetőség, hogy mindegyik robot egyedi azonosítóval rendelkezzen. Ráadásul ezek a programok lezárt képernyőn futnak, titkosított jelszavakat használnak, és minden műveletük részletes naplóban, valós időben követhető.
Gördülékeny visszatérés a munkahelyre

Az RPA olyankor is segít, amikor egy-egy új projekt miatt ideiglenesen megnő a teendők száma. A szoftvervállalat szakértői szerint például érdemes előre átgondolni, milyen feladatokkal jár majd, ha a járvány után visszatérünk az irodákba. A home office átállást egy éve villámtempóban kellett megoldani, most viszont van idő áttekinteni, milyen tevékenységek várnak az IT- és egyéb részlegekre ennek kapcsán, és ezen adminisztratív feladatok közül melyik automatizálható.”

Forrás:
Robotizáció az irodában: törnek előre a szoftverrobotok ; IoT Zóna; 2021. április 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Adatbázist hoztak létre magyar költők műveiből az ELTE kutatói

„Negyvenöt, az iskolai irodalom oktatásban szereplő magyar költő művei szerepelnek az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszéke által létrehozott Verskorpusz című adatbázisban, amelyet a hallgatók és kutatók mellett az irodalomtanároknak is ajánlanak a készítők.

A versek rímeit, ritmusait és más rejtett tulajdonságait feltáró, szabad hozzáférésű adatbázis forrása a Magyar Elektronikus Könyvtár számos, szerzői jogi védelem alatt már nem álló gyűjteménye. A korpusznyelvészet összegyűjti az adott nyelvterületről a szövegeket, különféle szempontok alapján annotálja, vagyis felcímkézi azokat, majd a nyelvi jellemzők közötti keresések révén tár fel összefüggéseket

A szavak grammatikai tulajdonságainak azonosítására a kutatók a Nyelvtudományi Intézetben fejlesztett e-magyar programot használták fel, amellyel automatikusan meghatározható az adott kifejezés szótári alakja, szófaja, továbbá morfológiai jellemzői – számol be a cikkben Palkó Gábor, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék egyetemi docense. A mintázatok feltárása szempontjából még érdekesebb, hogy létrehozhatók úgynevezett gyakorisági listák is. Így néhány kattintással egy csokorba gyűjthető, hogy költőink milyen főneveket használtak a leggyakrabban, hogy az idők során hogyan változott a jelen és múlt idejű igék aránya, a megszólítás vagy épp a második személyű igealakok használati gyakorisága.

A versek rímképlet, a szavak hangrend vagy szótagszám szerint is listázhatók, a verseknél pedig a felhasználók láthatják a sorok szótagszámát és időmértékes ritmusképletét is. A Verskorpuszt elsősorban kutatóknak és egyetemi hallgatóknak ajánlják a készítők, de, mint írják, jó szolgálatot tehet a pedagógusoknak a középiskolai irodalomórákat, verselemzéseket támogató adatbázisként is. A szabad hozzáférésű adatbázist folyamatosan bővítik, legközelebb várhatóan Juhász Gyula és Radnóti Miklós költeményei kerülnek sorra. ”

Forrás:
Adatbázist hoztak létre magyar költők műveiből az ELTE kutatói; SG.hu/MTI; 2021. április 12.

A Facebook hazánkban is elindítja digitális oktatási platformját

„ A Get Digital magyar nyelvű változata átfogó digitális oktatási tanterv szülők, tanárok és tizenévesek számára.

A benne foglalt tanórák és tananyagok a Harvard Egyetem és a Berkeley Kaliforniai Egyetem által rendelkezésre bocsátott oktatási segédanyagokon alapulnak. A platform magyarországi bevezetése a Skool civil szervezettel együttműködésben történt.

Azért indítják el a Get Digital program magyar nyelvű kiadását, hogy elérhetővé tegyék a hazai iskolák és családok számára azokat az eszközöket, amelyek biztonságos, egészséges és támogató digitális közösségek létrehozásához szükségesek – fogalmaz a közösségi oldal közleménye. Ezeket az erőforrásokat úgy tervezték, hogy az osztálytermekben és otthon is felhasználhatók legyenek.

A digitális tananyagok a koronavírus-járvány során pedig még fontosabbá váltak, hiszen számtalan diák távoktatásban kényszerül folytatni tanulmányait, és a fiatalok több időt töltenek eszközeik használatával.

A Get Digital a diákok kutatómunkáját igényló alapú leckéket és információforrásokat kínál, hogy a fiatalok elsajátíthassanak belőle olyan készségeket, amelyek által felelősségteljes digitális polgárokká válhatnak.

Az egyes területekhez konkrét, egy-egy kiválasztott kérdéskört teljes egészében lefedő tantervek érhetők el. Ezekből a tananyagokból a szülők is segítséget kaphatnak ahhoz, hogy együtt készülhessenek fel gyerekeikkel a digitális biztonság lefolytatandó beszélgetésekre. A tizenévesek maguk is találhatnak szórakoztató feladatokat az anyagok között, amelyek segítenek az interneten való navigálásban és az online közösségek létrehozásában.

A Get Digital keretében elérhető digitális tananyagokat a következő oktatási intézmények készítették: a Harvard Egyetem Berkman Klein Internet és Társadalom Központjának Ifjúsági és Média csoportja (amely Creative Commons licenc alatt publikálta tananyagait), a Kaliforniai Egyetem Greater Good Science Center-e, illetve a Teaching Tolerance szervezet. További partnerek: a Yale Egyetem Érzelmi Intelligencia Központja, a Net Family News, a Micro: bit Oktatási Alapítvány, és a Beyond Differences szervezet.”

Forrás:
A Facebook hazánkban is elindítja digitális oktatási platformját; SZOLJON.hu; 2021. április 14.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. április 19.
A Wikipédia mint a digitális diplomácia kiemelt területe

Ilan Manor, akire gyakran hivatkozunk a digitális diplomácia elméleti és gyakorlati kérdéseinek taglalásakor, most egy olyan témával foglalkozik egyik legutóbbi írásában, ami a korszerű diplomácia művelői számára evidencia kellene, hogy legyen. De, nem az.
Előzetesen nem árt, ha felidézzük: amikor „digitális diplomáciáról” beszélünk, tehát arról a nagyjából a 2000-es évek első évtizedének vége óta felgyorsult folyamatról, aminek keretében az információtudomány, az Internet, a mobilkommunikáció, és különösen a közösségi platformok, sőt hova tovább a big data és a Mesterséges Intelligencia fokozatosan helyet kérnek (és kapnak) a diplomáciai szervezetek intézményi működésében, akkor általában a korszerű világ kommunikációs aspektusai jelennek meg a lelki szemeink előtt. Nem véletlen, hogy gyakran használt szinonimaként találkozhatunk a „Twitter-diplomácia” elnevezéssel is. Pedig jó, ha emlékeztetjük rá magunkat, hogy a digitalizáció, az IKT-technológiák ma már a kommunikációnál jóval sokrétűbben találnak alkalmazási terepet a diplomácia közegében. Sőt, a digitális diplomácia legújabb, talán legérdekesebb fejlesztései és fejleményei is máshoz, a külkapcsolati munka „back office” tevékenységeihez kapcsolódnak. A világ vezető külügyi szervezeteinél olyan (a Mesterséges Intelligencia technológiáit is igénybe vevő) rendszerek épülnek ki, amelyek hatalmas információtömeg valós idejű gyűjtésére, rendszerezésére, értelmezésére alkalmasak. Ezek a nyílt forrású információszerző rendszerek a diplomáciai munka máig fontos funkcióját, az információgyűjtést támogatják. Megint csak más, vezető hatalmak külügyi apparátusát Mesterséges Intelligencia alapú komplex „tárgyalás támogató” rendszerek segítik: Kína bizonyosan működtet már ilyen rendszert, de ebből a versengésből aligha maradnak ki a jelentősebb államok, az USA, Oroszország, és talán néhány nyugat-európai ország is. Ne feledjük azt sem: a diplomáciai innováció terén mindig ott van az élvonalban Izrael is.

A kommunikáció ugyanakkor természetesen fontos részét képezi a diplomáciai munkának, és ez a szerepe jól érzékelhetően tovább terebélyesedik. Így volt ez századokkal ezelőtt, és így van ez ma is. Az IKT-technológiáknak az alkalmazására természetesen ez a funkció megannyi lehetőséget kínál, és az is bizonyos, hogy ez a digitális diplomácia leginkább szem előtt zajló, tehát leglátványosabb megnyilvánulása. A Twitter valóban fontos terep, de valójában korántsem az az eszköz, ahol a modern kor digitális diplomatája immár közvetlen párbeszédet folytat a fogadó ország közvéleményével. A Twitter sokkal szűkebb, bár nagyon fontos közeget céloz meg: elsősorban nemzetközi politikai szereplők, szakértők, kutatók, médiaszakemberek használják. Nyugodt szívvel állíthatjuk ezért: a sokszor nagy felhajtás ellenére, valójában nem a Twitter a digitális diplomácia igazi csúcsfegyvere. A közvélemény jóval szélesebb körét tudja elérni a modern kor diplomatája a Facebookon, Instagramon, vagy a fiatalabb korosztályok esetében a TikTok-on keresztül. Ezek a közösségi platformok (illetve a kínai világon belül a helyi fejlesztésű megfelelőik, a Weibo, a WeChat) már valóban a digitális közdiplomácia terepét jelentik, ahol egy küldő ország diplomatái elvben a fogadó ország teljes közvéleményével képesek valós idejű, kétirányú kommunikációra, magyarul párbeszédre. Egyébként ezekben az esetekben ma már sokfelé ténylegesen egy-egy ország szinte teljes lakosságával való párbeszéd lehetőségéről beszélhetünk. Az olcsó okostelefokon alapuló mobilkapcsolódások következtében ugyanis a világ számos szegletében szinte száz százalékos az „Internet penetráció”, és gyakorlatilag hasonló arányú a közösségi média napi használóinak az aránya is.

Érdemes azonban azon is elgondolkodni: bár a közösségi platformok ma már az internetező populáció (tehát egyben a szinte teljes népesség) legfőbb online „lakóhelyét” jelentik, azért az Internetet használók számára a világháló továbbra is fontos eszköz marad más- elsősorban információszerző – tevékenységek számára is. Kevesen vitatják ma már azt is, hogy az átlagos Internet felhasználszámára, a célzott információk keresésére, sokszor tehát lényegében tanulásra is elsődlegesen a Wikipédia szolgál az online terekben. Ez a digitális enciklopédia, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy készítése (a szócikkek írása, javítása, szerkesztése) közösségi tevékenység formájában történik, tehát így (legalábbis elvben) egy fajta kollektív tudást és bölcsességet testesít meg. Megbízhatóságával kapcsolatban ugyan rengeteg kritika merült fel az elmúlt évtizedek során, ám ennek ellenére töretlen a népszerűsége. Mindez azt jelenti, hogy az online tereket „belakó” modern állampolgárok elérésére a digitális diplomatának az (adott országban népszerű) közösségi platformok mellett a Wikipédia felülete kínálja a másik nagyon fontos lehetőséget. Természetesen másként, mint a Facebookon, vagy az Instagramon, hiszen itt az információ áramlása egyirányú (bár a javítási lehetőségek ezen némileg módosíthatnak). A Wikipédia szócikkei jelentik ma már az online terekben informálódó közösségek tagjai számára a legfontosabb tájékozódási pontot egy-egy országról, vagy az ahhoz kapcsolódó eseményekről, tényekről. Éppen ezért a digitális diplomaták fontos feladata az országukra vonatkozó (vagy azzal valamilyen összefüggésben levő) szócikkek kutatása, ellenőrzése, a pontatlanságok gyűjtése és jelzése. Illetve: fontos feladata volna. De, ma még ez meglehetősen elhanyagolt szelete a digitális diplomáciai munkának. Tulajdonképpen egyébként ezen a téren is inkább a tájékozódás, információ gyűjtés kell, hogy a diplomata fókuszában álljon. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet Ilan Manor – nem az a célszerű, ha a kiküldött diplomaták maguk javítják a hibásnak, hiányosnak talált Wikipédia szócikkeket. Ez ugyanis alapvetően ásná alá az online enciklopédia lényegét: a pártatlan, közösségi szerkesztésben rejlő erejét.
Wikipedia is a Digital Diplomacy Priority; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2021. március 23.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. április 19.
Nagy-Britanniát katasztrofális „digitális szakértelem hiány” fenyegeti

A digitalizálódó világ munkaerő-, vagy még pontosabban: szaktudás-igénye és a nyugati világ képzési rendszereiből kikerülő fiatal munkavállalók „szakértelem- és tudáskészlete” között jelentős a szakadék – ráadásul ez az olló folyamatosan tovább nyílik. Önmagában ebben a felismerésben sajnos különösebb újdonság nincsen, ám egy közelmúltban végzett átfogó brit felmérés empirikus adatokkal bőségesen alátámasztott képet rajzol erről a hovatovább riasztó tendenciáról.
A Learning&Work Institute nevű munkaerő piaci és képzési civil szervezet vizsgálata szerint az elmúlt fél évtized során 40%-kal (!) csökkent a brit közoktatási rendszerben „érettségi vizsgát”, azaz GCSE képesítést szerzők körében az informatikával kapcsolatos tárgyakat választók számaránya. Miközben a digitális forradalom, a Mesterséges Intelligencia forradalom, a robotika áttörése minden eddiginél nagyobb számban igényelné a megbízható informatikai alapokkal, használható kiber-készségekkel felvértezett fiatal munkavállalókat. A gazdaság általában is erős igényeit most az egekig tornássza majd az elhúzódó globális járványidőszak nyomán lassacskán meginduló gazdasági visszaépülés IT-képzettséggel rendelkezők utáni szívóereje. A most nyilvánosságra hozott felmérésből jól látható, hogy a közoktatásból kikerülők zöme úgy véli: a digitális gazdasághoz, algoritmus alapú igazgatáshoz, a kiberdoménben való elboldoguláshoz szükséges elengedhetetlen szaktudásokat majd a leendő munkaadók által finanszírozott továbbképzéseken szerezik meg. A megkérdezettek mintegy 70%-a képzeli így megszerezhetőnek a kiber-szakértelmet, a vállalati szféra szereplői azonban drámaian mást gondolnak erről: a munkaadóknak legfeljebb a fele mutatkozik hajlandónak arra, hogy munkavégzés melletti képzésekkel járuljon hozzá a számára szükséges speciális digitális szaktudások elsajátításához. A munkaadói oldal képviselői pedig egyáltalán nem látják valami rózsásnak a munkaerő piacra újonnan kikerülő fiatalok digitális felkészültségét. Ismét csak a munkaadók fele gondolja úgy, hogy a frissen végzett pályakezdők kiber-szaktudása megüti a szükséges mértéket. A vállalati szféra szereplőinek zöme (a felmérés szerint 76%-ka) ugyanakkor elengedhetetlennek tartja ezeket a korszerű, az IKT-forradalomhoz kapcsolód szaktudásokat vállalatuk jövedelmezősége szempontjából.
A kutatást megrendelő, munkaerőképzésre szakosodott brit civil szervezet, a WorldSkills UK szakértői úgy gondolják, hogy a rohamosan növekvő digitális szakértelem hiány mögött összetett okok állnak a képzési rendszer oldaláról:

  • hiányzik a digitális iparágakhoz kapcsolódó egyes munkakörök világos definiálása
  • a diákok nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kiber-szakmák terén megnyíló életpálya lehetőségekről
  • hiányoznak az ezeket a specializált szakmákat vonzóvá tevő minták (szerep-modellek)
  • a kiberdoménhez kapcsolódó szakmák egy jó részét nem sikerült mindeddig túlságosan vonzóvá tenni a fiatalabb korosztályok számára, különösen a lányok körében

A kedvezőtlen, sőt hovatovább katasztrofális következményekkel fenyegető helyzet orvoslására a WorldSkills UK különleges vetélkedők egész sorát szervezi, Nagy-Britannia-szerte. A kibertémák egész sokaságához kapcsolódó versenyek, hackathonok évente mintegy 15 000 fiatalt mozgatnak meg. A képzési szektorban dolgozók úgy vélik: a közoktatás informatika- és digitália oktatása némileg korszerűtlen, ráadásul tananyagrendszerét tekintve kifejezetten merev. Egy szóval: hiányzik belőlük az innovatív mozzanat. A felvevőpiacot jelentő vállalati szektor képviselői egyetértenek ezzel. Ugyanakkor kiemelik azt is: a digitális kor szervezeteinek nem olyan fiatalokra van szükségük, akik virtuóz módon tudnak programozni egy Rapsberry Pi-t, vagy irányítani egy robotot. „Nekünk sokkal inkább olyanokra van szükségünk, akik általános informatikai műveltséggel, és egy fajta digitális józan paraszti ésszel vannak felvértezve” – hangsúlyozzák a változó képzettség-igényt.
UK heading towards digital skills shortage disaster; Mary-Ann Russon, Lucy Hooker; BBC; 2021. március 22.

CASPA-projekt: nemzetközi összefogás a közszféra „kiber-szaktudásának” növeléséért

Növekvő fenyegetettség, reziliencia, digitális tudatosság
Hajdanán a számítástechnika, az információtechnológiák, a hardverek, szoftverek és hálózatok világa, (összegezve tehát a kibertér) mérnökök, azaz műszaki képesítésű szakemberek kizárólagos terepe volt. A rendszereket, hálózatokat fenyegető veszélyek, ahogy az ellenük való védekezés témái is kizárólag ebben a műszaki közegben jelentek meg. De, ez ma már történelem.

A digitalizáció társadalmasításával, az IKT-technológiák szédítő ütemű terjedésével gyökeresen megváltozott a fenyegetettség jellege, ahogy a napi digitális vészhelyzetekkel óhatatlanul szembenézők köre is kitágult. A társadalmasítás persze nem csak az okostelefonok, otthoni számítástechnikai eszközök terjedését takarja: a folyamat fontos része az is, hogy a társadalmak igazgatási struktúrái is elszakíthatatlan részeivé váltak a kiberdoménnek. A korszerű államigazgatás számítástechnikai rendszerek, digitális adattömegek és összekapcsolt hálózatok szövevényében működik. Az igazgatás, az állami szervezetek digitalizálása a biztonsági szempontok újraértékelését követeli meg. A kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált: a digitalizált ökoszisztémákra támaszkodó államszervezeteknek nem csupán technológiai, de jogi, politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai szempontból kell szembenézniük a kibertér újabb kihívásaival.
A világban a „valamit valamiért” elve érvényesül, és különösen igaz ez a kibervalóságra. Miközben az igazgatási folyamatok digitalizálása a hatékonyság minőségileg új szintjére emelte a korszerű államot, ezzel párhuzamosan soha nem látott mértékben növelte a sérülékenységét, a veszélyeknek való kitettségét is. A fenyegetések, a veszélyek, a védekezés, egy szóval a kiberbiztonság immár nem (csak) mérnököknek okoz fejtörést, hanem az államigazgatásban működő „nem-technikai” képesítésű szereplők mindennapi problémája lett. Az ebben a helyzetben való eredményes működés, helytállás a mérnöki végzettséggel nem rendelkező közszféra szereplőktől, felhasználóktól is új tudásokat, készségeket és képességeket kíván meg. És a helyzet jelenleg – legalábbis Európában – nem túl rózsás. A kiberbiztonsággal kapcsolatos technikai területeken már egy ideje is jelentős hiányosságok tapasztalhatók, azonban semmivel sem jobb a helyzet a digitalizált rendszerekben való boldoguláshoz nélkülözhetetlen nem-műszaki jellegű szaktudások terén sem. Egyre erősebb az a felismerés, hogy a modern, digitalizált igazgatási szervezetekben a kiberbiztonság soft skilljeinek széleskörű elsajátítása, megszerzése lehet a kulcsa az ilyen rendszerek eredményes működésének.

A 2020-as pandémiás év, az egészségügyi vészhelyzettel, a felfokozódó geopolitikai feszültségekkel, és a mindezekhez kapcsolódva megugró kiberincidensekkel mindennél jobban rámutatott a társadalmak és azok alrendszereinek sérülékenységére. Az egyik felkapott kifejezés, fogalom a reziliencia, az ellenálló képesség növelése lett. Ehhez kapcsolódva, talán mindennél fontosabb koncepcióként jelenik meg a digitális terek világában a kiberhigiénia szükségessége. Ami a lényegét tekintve éppen a kiberbiztonság mindennapos, nem-technológiai soft-képességeit jelenti.

A digitalizáció említett társadalmasításával azonban az IKT-eszközök, szoftverek és hálózatok nem csupán napi munkaeszközévé, működési eszközrendszerévé váltak az államigazgatásnak. A kibertér szabályozási, kormányzási kérdései egyre markánsabb témáját jelentik a nemzetközi kapcsolatok alakításának is. Az államigazgatási speciális szegmense, a diplomácia életében a digitalizáció, a kibervalóság nem csupán eszközként jelenik meg, hanem tevékenysége tárgyaként is. Ez a különleges (és különlegesen fontossá váló) terület a kiberdiplomaták terepe. Eredményes működésük a klasszikus diplomácia és a digitális szféra ismereteinek kombinációját követeli meg, tehát egy megint csak specializált (például stratégiai, jogi aspektusokat is beemelő) kiber-soft-skill készletet.

A 21. századi közigazgatási szakemberek ilyen új (bizonyos értelemben „hibrid) kompetenciákkal való felruházása, de elsőként is a tulajdonképpeni szükséglet felismertetése, a kibertudatosság növelése átfogó, újszerű oktatásmódszertani megközelítéseket kíván. Ez a felismerés szülte a V4-es és a baltikumi térség patinás felsőoktatási intézményeinek célirányos összefogását, amely útjára indította a CASPA-projektet.

Nemzetközi felsőoktatási-ipari együttműködés: a CASPA-projekt

A CASPA azaz a „Cyber Aware Students for Public Administration” egy Erasmus + K2 projekt, amelyet a Tallini Műszaki Egyetem, a TalTech koordinál. A három éves futamidejű program 2020 decemberében indult, és különlegesen összeválogatott nemzetközi konzorcium lesz a megvalósítója, amelyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézete mellett az egyik legnagyobb lengyel „agytrösztnek” számító Kosciuszko Intézet fogott össze az észt felsőoktatási intézménnyel. Az együttműködés tartalmi elmélyítésére egy magánvállalkozás, az észt-magyar Cyex is csatlakozott a csoporthoz. A partnerség korábban említett különlegessége abban áll, hogy a konzorcium tagjai korábbi fejlesztési projektekből egymást már jól ismerő, összecsiszolódott nemzetközi koalícióként képesek valóban újszerű „eredménytermékeket” létrehozni a projekt 2023. augusztusi zárásáig.
A projekt célja, feladata röviden az, hogy olyan újszerű képzési anyagokat, illetve azokra építve olyan kurzusokat dolgozzon ki és indítson el, amelyek a közszolgálati kiberbiztonsági tudatosság és kibediplomáciai szaktudás oktatását segítik elő. A kifejlesztendő, elindítandó képzés hangsúlyosan nem „mérnöki” kurzus: azoknak az egyetemistáknak szól, akik a későbbiekben a közigazgatási különböző területein és alrendszereiben dolgoznak majd akár felhasználóként, akár – újonnan megszerzett szaktudásaiknak köszönhetően – a kiberbiztonság területein. A projekt célcsoportja kettős, összhangban a kibertérbeli folyamatok előző fejezetben ismertetett kettősségével. A tananyagok, képzési programok, tantervek elsődleges használói azok a hallgatóink lesznek, akik az egyetem után hazájuk közigazgatásának nem műszaki jellegű pozícióiban helyezkednek el. Számukra a kibertér folyamatainak, fenyegetettségeinek, a kiberbiztonságnak az alapvető fogalmaival, eszközeivel, eljárásaival való megismerkedés a cél, beleértve a kiberdomén összetett világának jogi, szakpolitikai és technikai aspektusait is. Mellettük kiemelt figyelmet fordít a projekt azoknak a hallgatóknak a speciális képzésére, akik később hazájuk diplomáciai testületének tagjaiként, vagy a külügyi igazgatás, a nemzetbiztonság más pozícióiban a kibertér nemzetközi szabályozásának és kormányzásának témáira szakosodnak majd. A jövő kiberdiplomatáinak képzésében tehát éppen olyan fontos szerep jut a CASPA eredményeinek, mint a digitalizációval felhasználóként napi kapcsolatba kerülő leendő államigazgatási szakemberek oktatásában.
Az oktatási anyagok, tantervek kidolgozásánál a konzorciumban részt vevő országok eddigi tapasztalataira is épít a CASPA, egyebek mellett az NKE Kiberbiztonsági Intézetének közelmúltban indított kiberbiztonsági mesterképzésének tapasztalataira, vagy a lengyel és észt partnerek rendkívül komoly tudásbázisára. A projekt során kidolgozandó tananyag és tanterv nem csupán nevében lesz interaktív: a kurzusokat a játékosítás (gamifikáció) megközelítés módját felhasználó, különleges virtuális környezetben valósítják majd meg. A VR/AR (virtuális valóság, illetve kibővített valóság) látványos, átélhető oktatókörnyezete nem csupán hatékonyabbá, de érdekesebbé, átélhetőbbé teszi majd a képzést, jelentősen növelve annak eredményességét. Ennek megteremtésében játszik majd fontos szerepet a társulásba bevont ipari-vállalati partner, az észt-magyar Cyex.

Visszacsatolás, az eredmények hasznosítása

A projekt, amelyben két jelentős felsőoktatási intézmény is kulcsszerepet játszik, elsődlegesen természetesen az érintett intézmények egyetemi képzését kívánja szolgálni eredményeivel. Naprakész specializált tudások épülhetnek be az NKE és a TalTech képzéseibe, amelyek ráadásul módszertanilag is innovatív, a digitalizáció világába belenövő új diákgenerációk számára érthető, átélhető, vonzó kurzusokként folyhatnak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szempontjából fontos eredmény lesz a kiberbiztonsági mesterképzés így lehetővé váló nemzetköziesítése. A projekt számos eredménye épülhet be továbbá az NKE együttműködésében megvalósuló Diplomáciai Akadémia kiberdiplomáciával foglalkozó moduljának továbbfejlesztésébe, továbbá hasznosulhat majd az Elektronikus Információbiztonsági Vezető szakirányú továbbképzésben, illetve általában a közszolgálati képzések kiberbiztonsági tananyagának frissítésében. Fontos oktatási szempont ugyanakkor az is, hogy a projekt számos KMDI és KDI doktoranduszt kapcsol majd be ebbe a nemzetközi munkába, hatékonyan támogatva az ő kutatási tevékenységüket, egyben gyarapítva nemzetközi tapasztalataikat is.

A konzorciumban szereplő felsőoktatási intézmények szakmai kapcsolatainak, együttműködéseinek elmélyítése további hozadéka lesz a projektnek, élettel töltve meg az NKE és a TalTech között korábban létrejött stratégiai együttműködési megállapodást. Közös képzések, graduális és poszt-graduális kurzusok épülhetnek a projekt eredményeire, bővítve egyben a nemzetközi hallgatók bevonásának lehetőségét is. Nem elhanyagolható eredmény lesz az NKE és a Kosciuszko Intézet szakmai együttműködésének a megalapozása sem. A projekt áttételes, bár egyáltalán nem elhanyagolható haszna lesz a Cyex vállalat részvételéből fakadó „kommunikációs hozadék”. A kurzusok VR/AR platformjának megvalósításáért felelős észtországi start-upot ugyanis az NKE-ről kikerülő, vagy ahhoz kötődő hallgatók alapították, így az (egyfajta spin-off mintaként) vonzó lehet az egyetemi diákság számára. Ugyanakkor a projektben résztvevő lengyel think tank is tovább gazdagíthatja kutatási és kiadói portfólióját. Az ipari-vállalati partner Cyex a projekt keretében továbbfejlesztheti oktatási platformját, és szakmai referenciáit. A közös munkából tehát bőségesen terem majd haszon minden résztvevőnek.
CASPA-projekt: innovatív képzési módszerek és kiberbiztonság a közszférában; Nyáry Gábor; NKE KBKI; 2021. március 12.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A brit hadsereg a követelményrendszer lazításával erősíti a kiber-specialisták toborzását

A speciális kiber-szaktudásokkal rendelkező utánpótlás hiánya nem csupán a brit vállalati szférában nyugtalanító: egyre erőteljesebben sújtja a közszféra intézményeit is, beleértve a fegyveres erőket. A szigetország haderőinek bizonyos értelemben krémjét jelentő Stratégiai Parancsnokság most egy új toborzási stratégiát dolgozott ki, amellyel megfelelő kiber-szaktudásokkal felvértezett utánpótlást szeretnének biztosítani a fegyveres erők valamennyi érintett munkakörébe, és különösen a nem régiben felállított Országos Kiberhadviselési Erők számára. Az új „munkaerő toborzási stratégia” lényege, hogy e korábban meglehetősen mereven értelmezett katonai pálya helyett egy sokkal rugalmasabb, könnyebben átjárható, gyors ki-belépési mozgásokat intézményesen lehetővé tevő szakmai karrier rendszert biztosítanak a különleges digitális tudásokkal rendelkezőknek. Az új rendszerben tartalékosokat, aktív állományúakat és polgári alkalmazottakat egyaránt keresnek majd, és az újonnan bevetett vonzerők között olyan megoldások is szerepelnek, mint például a „becsatlakozás” lehetősége. Ez annyit jelent, hogy a speciális kiber-szaktudásokkal rendelkező polgári személyek a szokásos katonai ranglétra végigjárása nélkül kerülhetnek magas (tiszti) pozíciókba. Ez felelősségben, és persze fizetésben is olyan vonzerőt jelent, ami versenyképes alternatívát jelenthet a civil élet munkalehetőségeivel szemben.
UK miltary relaxes recruiting rules to attract cyber specialists; Helen Warrel; Financial Times; 2021. április 5.

A deep fake behatol a nagypolitika világába

Néhány hete a kínai kormánnyal szemben álló Hong Kong-i ellenzéki vezetők személyes üzeneteket kaptak az ausztrál pénzügyminisztertől. A megkeresés ráadásul a politikai aktivisták által világszerte előszeretettel használt Telegram platformon érkezett, titkosított formában. A megkeresettek rendkívül megörültek az érdeklődésnek, és ezzel együtt a politikai támogatásnak, ám amikor a „pénzügyminiszterként” jelentkező személy pénzügyi átutalásokra bíztatta őket egy helyi bankszámlára, akkor néhányan gyanút fogtak. Valójában egy (esetleg több) hacker igyekezett csaló szándékkal a bizalmukba férkőzni. Az ügy több tanulságot is rejt: egyrészt meglepő, hogy illetéktelenek milyen játszi könnyedséggel voltak képesek megszerezni egy vezető politikus Telegram fiókjának az adatait. Ezt követően, több lépésben, további kulcsszemélyek (további miniszterek, nagykövetek, befolyásos újságírók) Telegram-elérésihez jutottak hozzá – hasonlóan játszi könnyedséggel. Ezek birtokában közvetlen adatokat (e-mail, telefon, Telegram-fiók adatok) gyűjtöttek be a tulajdonképpeni célszemélyekről; az adatokat továbbító kontaktszemélyekkel még külön jeleztették is majdani megkereséseiket az áldozatokkal. Tanulságos, hogy a titkosítása miatt biztonságosnak gondolt, és ezért a politikai aktivizmusban előszeretettel használt Telegram (ami például a belarusz kormányellenes ellenzék legfőbb szervező- és kommunikációs csatornája is) valójában mennyire sérülékeny. Jelzi az eset ugyanakkor azt is, hogy az imperszonáción, hamis megszemélyesítésen alapuló kiberakciók immár elérték a nagypolitika szintjét is.
The new world of ’deep fake’: How cyber attackers impersonated senior ministers, diplomats; Anthony Galloway; The Sidney Morning Herald; 2021. április 10.

Zsarolóvírus támadás okozott áruhiányt a holland sajtboltokban

Az élet néha olyan, mint egy vicc – pedig nem az. Húsvét környékén egy jelentős holland élelmiszer nagykereskedelmi cég ellátási láncában támadt zavar pillanatok alatt tovább gyűrűzött, és komoly fennakadásokat okozott az ország csomagolt sajt ellátásában. Ez könnyed esetnek tűnhet, ám aki tudja, hogy a celofánba csomagolt sajtok milyen nagy szerepet játszanak a sokszínűnek aligha nevezhető holland közétkeztetésben, az rögtön átérzi az eset súlyát. A kiterjedt áruhiány mögött egy kiberakció állt: a nagykereskedő cég árukészletének raktározásáért és szállítmányozásáért felelős logisztikai vállalat, a Bakker Logistiek rendszereit érte zsarolóvírusos támadás. Szakértők úgy sejtik, hogy a támadók egy Microsoft Exchange szerver sérülékenységet használtak ki a behatolásra. A vállalat nem sokkal később visszaszerezte az ellenőrzést a rendszerei felett; arról nem nyilatkoztak, hogy vajon ezzel összefüggésben fizettek-e váltságdíjat.
Ransomware Attack Creates Cheese Shortages in Netherlands; Becky Bracken; Threat Post; 2021. április 14.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások

„Időpont: 2021. május 27.

Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését.

Az internet társadalmi hatásairól és szabályozási kihívásairól szóló gondolkodás középpontjában ma az online platformok állnak. A platformszolgáltatók ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős mértékben újraszabták a világháló működését, és központi szereplőivé váltak a digitális információáramlásnak. Ahogy egyéni és társadalmi életünk egyre nagyobb részét kezdtük az online világban élni, úgy váltak egyre meghatározóbbá számunkra azok a struktúrák, amelyek szervezik és koordinálják az interneten zajló folyamatokat. Mára a platformok megkerülhetetlennek tűnnek életünk számos fontos területén: a társadalmi nyilvánosságnak, az információáramlásnak, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének, a mindennapi vásárlásoknak éppúgy nélkülözhetetlen fórumává váltak, mint a munka világának vagy akár hivatalos ügyeink intézésének. Nem kérdés, hogy a platformokat üzemeltető szolgáltatók működése a korábbinál összetettebb és mélyebb társadalmi hatással jár, egyre nagyobb befolyást gyakorol alapjogaink érvényesülésére is, így összességében az eddigieknél is jelentősebb szabályozási és jogalkalmazási kihívások elé állít minket.

A gazdasági életben a platformok valamennyi ágazatban a korábbi szolgáltatók versenytársaként jelennek meg, az adott szektorban piaci pozícióhoz juttatva olyan szereplőket is, akik e nélkül nem lennének versenyképesek. Ez a piac újraelosztásával is együtt jár. Az egyes szektorok domináns gazdasági szereplői az új kihívásokra különböző üzleti stratégiákkal reagálnak, abban azonban egyetérteni látszanak, hogy akkor tudnak a megújult piaci környezetben versenyképesek maradni, ha maguk is innovatív módon szervezik át a működésüket. A platformok nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalom egyéb szegmenseiben is egyre jelentősebb szerepet játszanak, így alapvetően befolyásolják egyes alapjogaink, például a véleménynyilvánítás szabadsága, a személyes adatok védelméhez fűződő jog vagy a közérdekű információkhoz való hozzáférés érvényesülését. Ez nemcsak műszaki fejlesztéseket ösztönöz, hanem újszerű jogi konstrukciók kialakítását is szükségessé teszi.

Az online konferencia fő célkitűzése, hogy összegyűjtse az online platformok működésének társadalmi hatásaival, az alapjogok érvényesülésére gyakorolt befolyásával és a felmerülő szabályozási kérdésekkel kapcsolatos hazai tapasztalatokat, kutatási eredményeket és tudományos álláspontokat. A konferencia szervezői a jog- és az államtudomány, a szociológia és a politikatudomány köréből egyaránt befogadnak előadásokat. A konferenciára előadással 2021. április 23-ig lehet jelentkezni az előadás témáját röviden (legfeljebb 400 szóban) kifejtő absztrakttal az itki@uni-nke.hu e-mail címen.

Az előadások alapján készült kéziratok számára az NKE publikációs lehetőséget biztosít.”

Forrás:
Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. március 23.

A sötét web

„A Képviselői Információs Szolgálat alábbi Infojegyzete a világháló titkosított, úgynevezett sötét részét mutatja be, amely a tiltott és hamis termékek piactereinek is otthont ad. Áttekinti ennek a sötét webnek a működését, tartalmát, méreteit, végül pedig az ellene folytatott küzdelem sajátosságait.”

Forrás:
A sötét web; Samu Nagy Dániel; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2021/14.; 2021. április 16. (PDF)

Helyi önkormányzatok a COVID-19 járvány idején

„A 2020-ban kitört COVID-19 okozta világjárvány nagymértékben érintette a helyi önkormányzatokat is. Az Infojegyzet célja a járvánnyal kapcsolatban felmerülő új feladatok és az azokkal kapcsolatos problémák számbavétele, valamit az e téren történő kutatások, felmérések, jó gyakorlatok bemutatása.”

Forrás:
Helyi önkormányzatok a COVID-19 járvány idején; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2021/11.; 2021. április 9. (PDF)

Törvények, rendeletek

AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról – A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérés

„Ügyszám: IV/100/2021.

Az ügy tárgya:

A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (közérdekű adatigénylés teljesítésének határideje veszélyhelyzet idején)

A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt a beérkezését követő 45 napon belül kell kielégíteni, amennyiben valószínűsíthető, hogy az igénynek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben foglalt 15 napon belül való teljesítése a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az igénynek e hosszabb határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó országgyűlési képviselő a kormányrendelet 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel indítványa szerint a támadott rendelkezés a közérdekű adatok nyilvánosságát szolgáló adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályok relativizálásához vezet. Az indítványban kifejtettek szerint közérdekű adatok megismeréséhez való jog, a közpénzek átlátható felhasználásához fűződő közérdek nem korlátozható a járványügyi célok megvalósítása céljából oly módon, hogy azok teljes mértékben kiüresedjenek. Az indítványozó álláspontja szerint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti, hogy a kormányrendelet az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt úgy emeli fel 45 napra, hogy eközben fogalmilag tisztázatlan, bizonytalan jogi kategóriákat használ (a sérelmezett rendelkezés értelmében az adatkezelőnek elegendő valószínűsítenie, hogy az adatok kiadása veszélyeztetné a veszélyhelyzeti feladatait). Nézete szerint az alapjog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti, hogy az adatkezelő saját megítélése szerint, diszkrecionális jogkörben dönthet a teljesítési határidő meghosszabbításáról, és annak kapcsán a kérelmezőnek hatékony jogorvoslati lehetősége nincs. Az Alkotmánybíróság az megállapította, hogy nem sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot a válaszadási határidő felemelése, ha az valóban szükséges a járvány leküzdéséhez. A szabályozás azonban csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben rögzített határidőn belül kellett volna teljesítenie a válaszadási kötelezettségét. A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesítenie kell. Ennek elmaradása ugyanis megkérdőjelezi a szabályozás szükségességét, ami a jogkorlátozás feltétele. Az Alkotmánybíróság ezért alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy a kormányrendelet szerinti határidő nem teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat a konkrét okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.”

Forrás:
AB határozat alkotmányos követelmény; Alkotmánybíróság; 2021. április 15.
A döntés PDF-ben
Az ügy adatlapja