Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. június 7-június 11.

  • 335/2021. (VI. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet rendezvényeket érintő módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 110. szám; 2021. június 11.; 4715. o. (PDF)
  • 336/2021. (VI. 11.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet egyes határidőkkel kapcsolatos módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 110. szám; 2021. június 11.; 4715-4716. o. (PDF)
  • 337/2021. (VI. 11.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a magyarok által lakott területek koronavírus elleni védelmével kapcsolatos módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 110. szám; 2021. június 11.; 4716-4718. o. (PDF)
  • 333/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet egyes járványügyi védekezést szolgáló pandémia-értékelő regiszterre vonatkozó részletes szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 109. szám; 2021. június 10.; 4676-4677. o. (PDF)
  • 334/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 109. szám; 2021. június 10.; 4678. o. (PDF)
  • 23/2021. (VI. 10.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet Ukrajnával összefüggő módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 109. szám; 2021. június 10.; 4679. o. (PDF)
  • 1369/2021. (VI. 10.) Korm. határozat a huszonötezer fő feletti települési önkormányzatokat érintő, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése kapcsán szükséges további intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 109. szám; 2021. június 10.; 4682-4687. o. (PDF)
  • 326/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet a méltányossági táppénz ellátásra vonatkozó veszélyhelyzeti különös szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4664. o. (PDF)
  • 327/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4665. o. (PDF)
  • 328/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet az egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4666. o. (PDF)
  • 329/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet egyes autóversenyek megrendezésére vonatkozó eltérő szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4666-4668. o. (PDF)
  • 330/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény büntetőjogi tárgyú rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4668. o. (PDF)
  • 331/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről szóló 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4669. o. (PDF)
  • 332/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes, a nyelvvizsgát érintő felsőoktatási kérdésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4669-4670. o. (PDF)
  • 1368/2021. (VI. 10.) Korm. határozat a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a Széchenyi Kártya Újraindítási Program bevezetéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 108. szám; 2021. június 10.; 4671-4673. o. (PDF)
  • 317/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4646. o. (PDF)
  • 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4646-4648. o. (PDF)
  • 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4648. o. (PDF)
  • 320/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóival összefüggő egyes adatkezelési rendelkezésekről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4649. o. (PDF)
  • 321/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet külföldön beadott oltással kapcsolatos módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4650. o. (PDF)
  • 322/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes építésügyi közigazgatási hatósági döntésekkel összefüggő eltérő szabályok megállapításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4651. o. (PDF)
  • 323/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletekkel összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 559/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4651-4652. o. (PDF)
  • 22/2021. (VI. 9.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet Albán Köztársasággal és Marokkói Királysággal összefüggő módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4655. o. (PDF)
  • 313/2021. (VI. 8.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet falunap megrendezésével összefüggő módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 105. szám; 2021. június 8.; 4553. O. (pdf)
  • 314/2021. (VI. 8.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet zenés, táncos rendezvények megrendezésével összefüggő módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 105. szám; 2021. június 8.; 4554. O. (pdf)
  • 308/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 104. szám; 2021. június 7.; 4468. o. (PDF)
  • 309/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egy részszakma megszerzésére irányuló eltérő szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 104. szám; 2021. június 7.; 4469. o. (PDF)
  • 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 104. szám; 2021. június 7.; 4469-4472. o. (PDF)

Részletes program – Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda)
Közigazgatás Napja Konferencia

Program

Dátum: 2021. június 23. (szerda)

Plenáris előadások: 9:00-11:00

Szekció előadások: 13:00-16:30

Online, Microsoft Teams rendszeren keresztül

A Konferencia fővédnöke: Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

Plenáris előadások:

Moderátor: Dr. Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék

9:00-9:10 Dr. Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék Köszöntő
9:10-9:35 Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség A területi közigazgatás jelene és jövőbeli kihívások
9:35-10:00 Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és Digitális Jólét Program (DJP) Digitális államkormányzás
10:00-10:25 Dr. Pándi Boglárka Szolgáltatásfejlesztés és termékmenedzsment igazgató, NISZ Zrt. Pandémia hatása ez elektronikus ügyintézésre
10:25-10:50 Dr. Smuk Péter dékán, egyetemi tanár, NKE ÁNTK A közigazgatási felsőoktatás modernizációja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a rendezvényen való részvétel nem regisztrációhoz kötött, a csatlakozási link a Ludevent felületen (https://ludevent.uni-nke.hu/event/997/) lesz elérhető.

Közigazgatás reformja

Szekcióvezető: Dr. Hazafi Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK

13:00 Dr. Hazafi Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Szekció megnyitása
13:10-13:25 dr. Sántha György, CMC szakmai igazgató, minősített közszolgálati vezetési tanácsadó, eGOV Tanácsadó Kft. A menedzselt állam
13:30-13:45 Dr. Koronváry Péter egyetemi docens, NKE ÁNTK Posztmodern vezetés a 21. században: keretek és kihívások
13:50-14:05 Dr. Horváth Attila adjunktus, NKE ÁNTK A veszélyhelyzeti jogalkotás: problémák és tapasztalatok
14:10-14:25 Kész Ákos Tamás elemző, Königsberg Consulting Kft. Miért csinálnák azt az emberek, amit mi szeretnénk? – Viselkedésváltozás a pszichológia erejével az e-közigazgatásban
14:30-14:45 Czucziné Keresztes Anita PhD hallgató, NKE KDI A közigazgatási reformok hatása a hazai közigazgatási szakemberek képzésére
15:00-15:15 Dr. Zachar Péter Krisztián tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK A magyar gazdasági kamarák reformjai nemzetközi összehasonlításban
15:20-15:35 Spáthné Sajben Szilvia Osztályvezető, Magyar Nemzeti Levéltár
Szakmai Koordinációs Igazgatóság
ISO 9001 minőségirányítási rendszer és portál bevezetése a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárszakmai folyamatainak támogatására
15:40-15:55 Dr. Dúl János tudományos segédmunkatárs, NKE ÁNTK Az ingatlan-nyilvántartás és a vagyonkezelői jog
16:00-16:15 Takács Péter PhD hallgató, NKE KDI Forradalmak a közigazgatás szolgálatában: Bibó István és Polányi Mihály eszmerendszerének tükrében
16:20-16:35 Ujlaki Anikó PhD hallgató, NKE KDI Új típusú projektmenedzsment az önkormányzatoknál, azaz a TRELLO program használata a hivatali működésben

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a szekcióelőadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, a regisztrált felhasználók e-mailben kapják meg a csatlakozási linket. Regisztráció a Ludevent felületen (https://ludevent.uni-nke.hu/event/998/) elérhető.

Adatvédelem és biztonság

Szekcióvezető: Rigó Ernő HunCert vezetője, SZTAKI

13:00 Rigó Ernő HunCert vezetője, SZTAKI Szekció megnyitása
13:10-13:25 Dr. Péterfalvi Attila elnök, NAIH Adatvédelem és információszabadság a COVID-19 járvány kapcsán
13:30-13:45 dr. Domokos Márton Szenior tanácsadó, Ormai, Papp és Társai CMS Cameron Mckenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda Adatkezelési tájékoztatók mellé algoritmus tájékoztatókat!
13:50-14:05 Solymos Ákos oktatási üzletágvezető, Quadron Kibervédelmi Kft. Adathalászat szimulációk, tudatosítási kampányok tapasztalatai és változásai a
pandémiás helyzet kapcsán
14:20-14:35 Dr. Törley Gábor egyetemi adjunktus, ELTE Informatikai Kar A biztonságtudatosság oktatási módszerei: a bevonódás szerepe
14:40-14:55 Som Zoltán PhD hallgató, NKE KDI Modern oktatási formák által kínált lehetőségek az információbiztonsági és informatikai technostressz csökkentésére
15:00-15:15 Legárd Ildikó PhD hallgató, NKE KDI A gamifikáció szerepe az információbiztonság tudatosításban
15:20-15:35 Hellner Gábor IT fejlesztő, Professzional Zrt. TLE (Time Lock Encryption) megoldás bemutatása

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a szekcióelőadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, a regisztrált felhasználók e-mailben kapják meg a csatlakozási linket. Regisztráció a Ludevent felületen (https://ludevent.uni-nke.hu/event/1000/) elérhető.

Digitális állam

Szekcióvezető: Jobbágy László ügyvezető, Digitális Jólét Nonprofit Kft.

13:00 Jobbágy László ügyvezető, Digitális Jólét Nonprofit Kft. Szekció megnyitása
13:10-13:25 Dányi Gábor helyettes államtitkár, Miniszterelnökség A FAIRPAY projekt eredményeinek bemutatása
13:30-13:45 Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető, ITM Nemzeti Digitalizációs Stratégia bemutatása
13:50-14:05 Dr. Dávid Róbert Főosztályvezető, Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkárság, E-Közigazgatási Főosztály A digitális állam polgára
14:10-14:25 Dr. Kása Ferenc Mesterséges Intelligencia Divízió vezetője, Digitális Jólét Nonprofit Kft. Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája
14:30-14:45 Prof. Dr. Csath Magdolna magántanár, kutatóprofesszor, NKE, PPKE Innovatív állam: gazdaságfejlesztés és szervezés a pandémia után
15:00-15:15 dr. Petrovits Roberto Péter PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Az i-választások lehetőségei Magyarországon
15:20-15:35 Amberger Árpád vezérigazgató, Globomax Zrt. Önkormányzati informatika: a MikroVoks integráció 2020/21-es fejlesztései
15:40-15:55 Balla Attila digitális vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese, Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális település és térségfejlesztés
16:00-16:15 Fási Csaba PhD hallgató, NKE KDI A tisztviselők digitális felkészültsége Magyarországon

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a szekcióelőadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, a regisztrált felhasználók e-mailben kapják meg a csatlakozási linket. Regisztráció a Ludevent felületen (https://ludevent.uni-nke.hu/event/1001/) elérhető.

Digitális társadalom

Szekcióvezető: Molnár Szilárd elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

13:00 Molnár Szilárd elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület Szekció megnyitása
13:10-13:25 Dr. habil. Budai Balázs Benjámin PhD. tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Milyen messze van Szingapúr?
13:30-13:45 Dr. Fülöp Katalin egyetemi docens, NKE ÁNTK A digitalizáció mértékét és az innovációs potenciált mérő versenyképességi indikátorok alakulása 2010-2020
13:50-14:05 dr. Ritó Evelin egyetemi tanársegéd, ME ÁJK Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék A 21. század városfejlesztési lehetőségei
14:10-14:25 Cseh Gergely – Czékmann Zsolt egyetemi tanársegéd – egyetemi docens, ME ÁJK Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék Az Abaúj térség önkormányzatainak digitális elérhetősége – helyzetértékelés
14:30-14:45 Dr. Buskó Tibor László adjunktus, NKE ÁNTK Okos falvak, Magyarországon?
15:00-15:15 Kasza Zsolt PhD hallgató, NKE KDI Településképi Arculati Kézikönyvek (TAK) közigazgatás szervezés szemmel
15:20-15:35 dr. Orbán Anna mesteroktató, NKE ÁNTK Digitálisan érett? – Érettségi modellek fejlődése
15:40-15:55 Horváth Klaudia Gabriella PhD hallgató, NKE KDI A kormányzati szféra összetett szerepvállalásának lehetőségei a Triple Helix innovációs modellben
16:00-16:15 Pintér Nikolett PhD hallgató, NKE KDI A HR Tudásbázis és Szakértői hálózat online felületének kifejlesztése

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a szekcióelőadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, a regisztrált felhasználók e-mailben kapják meg a csatlakozási linket. Regisztráció a Ludevent felületen (https://ludevent.uni-nke.hu/event/1002/) elérhető.

Közigazgatás digitális infrastruktúrája

Szekcióvezető: Szittner Károly e-közigazgatási szakértő, Conszittner Kft.

13:00 Szittner Károly e-közigazgatási szakértő, Conszittner Kft. Szekció megnyitása
13:10-13:25 Kleinheincz Gábor ügyvezető, eGOV Tanácsadó Kft. Az állami szolgáltatások megnyitása az állam polgárai és a gazdaság szereplői felé
13:30-13:45 Gaál Barna osztályvezető, Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkárság, E-Közigazgatási Főosztály Elektronikus azonosítási és dokumentumhitelesítési megoldások, elektronikus ügyintézés az EU belső piacán
13:50-14:05 Németh Ágota Márta vezető e-közigazgatási szakértő, NISZ Zrt. Elektronikus hitelesítés és hosszú távú megőrzés
14:10-14:25 Kacsenyák Barna Államigazgatási üzletágvezető, Netlock Kft. Elektronikus aláírás a közigazgatásban
14:30-14:45 Erdősi Péter Máté kutató, NKE KDI Az elektronikus aláírások mérhetőségéről
15:00-15:15 dr. Karpács Eszter tanácsadó, eGOV Tanácsadó Kft. Az állami nyilvántartások adattisztításának szerepe a XXI. századi informatikai technológiák tükrében
15:20-15:35 Pflanzner Sándor tulajdonos és fejlesztési vezető, ADAPTO Solutions Kft. Miért esélytelen a digitalizáció, ha a folyamatszabályozás és a kockázatkezelés nem egy rendszerben történik?
15:40-15:55 dr. Vajda Viktor LL.M. ügyvéd, Dr. Vajda Viktor Ügyvédi Iroda European Blockchain Service Infrastructure (EBSI) magyar kiépítése
16:00-16:15 Dr. László Gábor, Szakos Judit adjunktus, PhD hallgató, NKE Nyílt forráskódú alkalmazások a távolléti oktatás szolgálatában

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a szekcióelőadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, a regisztrált felhasználók e-mailben kapják meg a csatlakozási linket. Regisztráció a Ludevent felületen (https://ludevent.uni-nke.hu/event/1003/) elérhető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szervezők
(Kapcsolat: Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu)

Közigazgatás, politika

324/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs létrehozásáról és feladatairól

„…1. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hátrányos hatásainak enyhítése, illetve a gazdasági élet újraindítása érdekében Gazdasági Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzset (a továbbiakban: Operatív Törzs) hoz létre.

(2) Az Operatív Törzs

a) figyelemmel kíséri a gazdasági élet újraindítása, a pandémia által okozott gazdasági károk elhárítása érdekében meghozott kormányzati intézkedéseket és azok végrehajtását,

b) javaslatot tesz a Kormány részére azon körülmények megvizsgálására, szükség esetén szabályozására, amelyek akadályozzák a gazdasági élet újraindítását, a gazdasági folyamatok normalizálódását,

c) véleményezi a gazdaság működése, a gazdasági szereplők helyzete szempontjából releváns kezdeményezéseket és javaslatot fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra.

2. § (1) Az Operatív Törzset a külgazdasági és külügyminiszter vezeti.

(2) Az Operatív Törzs további tagja

a) a pénzügyminiszter által delegált államtitkár,

b) az innovációért és technológiáért felelős miniszter által delegált államtitkár,

c) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által delegált államtitkár,

d) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,

e) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója,

f) a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója.

(3) Az Operatív Törzs ülésének állandó meghívottjai

a) a kormányszóvivő,

b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke által delegált tag,

c) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója,

d) a Magyar Export-import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság elnöke,

e) a Miniszterelnökséget vezető miniszter által delegált államtitkár,

f) az emberi erőforrások minisztere által delegált államtitkár,

g) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója.

(4) Az Operatív Törzs vezetője az Operatív Törzs ülésére más személyt vagy szervezet képviselőjét meghívhatja.

(5) Az Operatív Törzs ülésén a miniszterelnök bármikor részt vehet. Ebben az esetben az Operatív Törzs ülését a miniszterelnök vezeti.

(6) Az Operatív Törzs az ügyrendjét maga állapítja meg.

(7) Az Operatív Törzs a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4652-46530. o. (PDF)

325/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs létrehozásáról és feladatairól

„…1. § (1) A Kormány a koronavírus-világjárvány közösségi életet érintő hátrányos hatásainak enyhítése, illetve a közösségi élet újraindítása érdekében Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzset (a továbbiakban: Operatív Törzs) hoz létre.

(2) Az Operatív Törzs

a) figyelemmel kíséri a közösségek, a családok érdekében meghozott kormányzati intézkedéseket és azok végrehajtását,

b) javaslatot tesz a Kormány részére azon körülmények megvizsgálására, szükség esetén szabályozására, amelyek korlátozzák a közösségi élet újraindítását,

c) véleményezi a közösségek, családok szempontjából releváns kezdeményezéseket, és javaslatot fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra.

2. § (1) Az Operatív Törzset a családokért felelős tárca nélküli miniszter vezeti.

(2) Az Operatív Törzs további tagja

a) az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára,

b) a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott,

c) a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos,

d) a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésért és népszerűsítésért felelős kormánybiztos,

e) a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója,

f) a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke,

g) a Magyar Művészeti Akadémia Elnöke.

(3) Az Operatív Törzs ülésének állandó meghívottjai

a) a kormányszóvivő,

b) az emberi erőforrások minisztere által delegált államtitkár,

c) az innovációért és technológiáért felelős miniszter által delegált államtitkár,

d) a belügyminiszter által delegált államtitkár,

e) a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár,

f) az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár,

g) a nemzetpolitikáért felelős államtitkár,

h) a fiatalokért felelős helyettes államtitkár,

i) a családokért felelős tárca nélküli miniszter által delegált államtitkár,

j) a sportért felelős államtitkár,

k) a kultúráért felelős államtitkár,

l) a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár,

m) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

n) az országos tisztifőorvos,

o) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke,

p) a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője.

(4) Az Operatív Törzs vezetője az Operatív Törzs ülésére más személyt vagy szervezet képviselőjét meghívhatja.

(5) Az Operatív Törzs ülésén a miniszterelnök bármikor részt vehet. Ebben az esetben az Operatív Törzs ülését a miniszterelnök vezeti.

(6) Az Operatív Törzs az ügyrendjét maga állapítja meg.

(7) Az Operatív Törzs a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 107. szám; 2021. június 9.; 4653-4654. o. (PDF)

Az EU 2022. évi költségvetése: Az európai helyreállítás felgyorsítása és előrelépés a zöld, digitális és reziliens jövő felé

„A Bizottság a mai napon 167,8 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasolt 2022-re, amelyet a Next Generation EU keretében a becslések szerint 143,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki. Ezek a források együttesen jelentős beruházásokat mozgósítanak majd a gazdasági helyreállítás fellendítése, a fenntarthatóság javítása és a munkahelyteremtés érdekében. A költségvetés prioritásként kezeli a zöld és a digitális átállással kapcsolatos kiadásokat annak érdekében, hogy Európa reziliensebbé váljon, és felkészüljön a jövőre.

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos így nyilatkozott: „Példátlan méretű pénzügyi támogatásra teszünk ma javaslatot, hogy megerősítsük Európa kilábalását az egészségügyi és gazdasági válságból. Segítséget nyújtunk a világjárvány által leginkább sújtott embereknek, vállalkozásoknak és régióknak. Be fogunk ruházni Európa rezilienciájába és korszerűsítésébe a zöld és digitális átállás révén. Fő prioritásunk, hogy Európa visszatérjen a korábbi kerékvágásba, hogy felgyorsítsuk a helyreállítást, és felkészítsük a jövő kihívásaira!”

A Next Generation EU-val kiegészített 2022. évi költségvetési tervezet azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azok az uniós tagállamok és világszerte valamennyi partnerünk leglényegesebb helyreállítási szükségleteivel összhangban a legnagyobb változást érhetik el.

A finanszírozás elősegíti az Unió újjáépítését és korszerűsítését azáltal, hogy előmozdítja a zöld és a digitális átállást, munkahelyeket teremt, valamint megerősíti Európa szerepét a világban.

A költségvetés a fenntartható helyreállítás szempontjából lényeges európai politikai prioritásokat tükrözi. E célból a Bizottság a következő költségvetési kötelezettségvállalásokat javasolja:

  • 118,4 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás a Next Generation EU-ból a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére, valamint annak érdekében, hogy az uniós gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbak, reziliensebbek legyenek, és jobban felkészüljenek a zöld és a digitális átállás kihívásaira és lehetőségeire.
  • 53,0 milliárd euró a közös agrárpolitikára és 972 millió euró az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) további 5,7 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU keretében.
  • 36,5 milliárd euró regionális fejlesztésre és kohézióra, amelyet 10,8 milliárd euróval növelnek a Next Generation EU-ból a REACT-EU keretében a válságreagálás és a válságelhárítás támogatására.
  • 14,8 milliárd euró globális partnereink és érdekeink támogatására, ebből 12,5 milliárd euró a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) és 1,6 milliárd euró a humanitárius segítségnyújtás keretében.
  • 13,1 milliárd euró kutatásra és innovációra, ebből 12,2 milliárd euró a Horizont Európára, az Unió kiemelt kutatási programjára. Ez a terület további 1,8 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU-ból.
  • 5,5 milliárd euró jutna az európai stratégiai beruházásokra, ebből 1,2 milliárd euró az InvestEU kiemelt prioritásaira (kutatás és innováció, kettős zöld és digitális átállás, egészségügyi ágazat és stratégiai technológiák), 2,8 milliárd euró a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, és 1,2 milliárd euró a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális jövőjét alakítja. Az InvestEU további 1,8 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU égisze alatt.
  • 17,9 milliárd euróval támogatná az EU az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe irányuló befektetéseket, amiből 13,3 milliárd eurót az Európai Szociális Alap Plusz keretében osztana el a foglalkoztatás, a készségfejlesztés és a társadalmi befogadás támogatására, 3,4 milliárd eurót az Erasmus+ program égisze alatt fordítana az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére, 401 millió euró az európai művészek és alkotók támogatását, 253 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná*.
  • 2,1 milliárd eurót fordítana a költségvetés a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét.
  • 1,9 milliárd eurót szán az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre, ebből 708 millió eurót az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatására, 1,2 milliárd eurót pedig az Igazságos Átmenet Alap számára annak biztosítása érdekében, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen. Az Igazságos Átmenet Alap további 4,3 milliárd eurót kaphatna a Next Generation EU-ból.
  • 1,9 milliárd euró jut majd határaink védelmére, ebből 780 millió euró az Integrált Határigazgatási Alap (IHA), 758 millió euró pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetéséhez tartozna.
  • 1,9 milliárd eurót fordítanánk arra, hogy támogassuk a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat az uniós csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítésében, elsősorban az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA III) keresztül.
  • 1,3 milliárd euró jutna a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1,1 milliárd euró a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal.
  • 1,2 milliárd euróval támogatja a költségvetési tervezet a védelmi és közös biztonsági kihívások kezelését. Ebből 950 millió euró az Európai Védelmi Alap (EFA) keretében a képességfejlesztés és a kutatás támogatására, 232 millió euró pedig a katonai mobilitás támogatására szolgál.
  • 905 millió eurót tenne ki az egységes piac működésének biztosítása, ebből 584 millió eurót kapna az Egységes piac program, és közel 200 millió euró célozná a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatását.
  • 789 millió euróval segítené az Unió az emberek szükségleteire adott átfogó egészségügyi választ „az EU az egészségért” program keretében; emellett 95 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani. A rescEU ezenfelül további 680 millió euróhoz juthatna a Next Generation EU-ból.
  • 600 millió euró támogatná a biztonsági feladatok ellátását, ezen belül pedig 227 millió euró jutna a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre fókuszáló Belső Biztonsági Alap (BBA) számára.

A 2022. évi költségvetési tervezet az Unió 2020 végén elfogadott hosszú távú költségvetésének részét képezi, és célja, hogy annak prioritásait konkrét éves feladatokká fordítsa le. A források jelentős része ezért az éghajlat-politikai törekvéseket szolgálja, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy a hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz 30%-át erre a szakpolitikai prioritásra fordítsák.

Háttér-információk

A 2022. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza egyrészt a Next Generation EU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozandó kiadásokat, másrészt azokat a saját forrásokból finanszírozott kiadásokat, amelyeket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatokból fedeznek. Ez utóbbiak esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A kötelezettségvállalások az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a kifizetések a ténylegesen kifizetett összegeket jelentik. A 2022. évi uniós költségvetés 167,8 milliárd euró kötelezettségvállalást és 169,4 milliárd euró kifizetést irányoz elő. Minden összeg folyó áron értendő.

A Next Generation EU kifizetései – és azok a finanszírozási igények, amelyekre az Európai Bizottság piaci finanszírozást fog keresni – alacsonyabbak lehetnek, és az idővel változó pontos becsléseken fognak alapulni. A Bizottság továbbra is közzéteszi a féléves finanszírozási terveket, amelyekben tájékoztatást ad az elkövetkező hónapokban tervezett kibocsátások volumenéről.

Folyó áron 807 milliárd euró összegű költségvetésével a Next Generation EU hozzá fog járulni a koronavírus-világjárvány által okozott azonnali gazdasági és társadalmi károk helyreállításához és ahhoz, hogy az EU megfeleljen a jövő kihívásainak. A Covid19-válságot követő újjáépítéshez nyújtott hozzájárulása révén Európa zöldebb, digitálisabb és reziliensebb lesz, és felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Next Generation EU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely vissza nem térítendő támogatásokat és kölcsönöket nyújt az uniós tagállamok reformjainak és beruházásainak támogatására. A Next Generation EU szerinti szerződéseket/kötelezettségvállalásokat 2023 végéig lehet megkötni, a hitelfelvételhez kapcsolódó kifizetéseket pedig 2026-ig kell teljesíteni.

Most, hogy minden tagállam jóváhagyta a sajátforrás-határozatot, a Bizottság a Next Generation EU keretében megkezdheti az európai helyreállítás finanszírozását célzó forrásbevonást.

További információk

Kérdések és válaszok: 2022. évi költségvetési tervezet

Dokumentumok

A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és a Next Generation EU

Az EU mint hitelfelvevő

Forrás:
Az EU 2022. évi költségvetése: Az európai helyreállítás felgyorsítása és előrelépés a zöld, digitális és reziliens jövő felé; Európai Bizottság; 2021. június 8.

Klímasemlegesség: Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Igazságos Átmenet Alapot

„A Tanács rendeletet fogadott el egy 17,5 milliárd EUR összegű alap létrehozásáról, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy a zöld átállás méltányos és inkluzív legyen.

Az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) keretében olyan projekteket fognak finanszírozni, amelyek Unió-szerte csökkentik azon közösségek társadalmi-gazdasági költségeit, amelyek nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, illetve a kibocsátásintenzív iparágaktól és amelyeknek diverzifikálniuk kell a helyi gazdaságot.

Ez az egyik olyan intézkedés, amelyet az EU annak érdekében tesz, hogy elérje azt a célját, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2050-ra pedig klímasemlegessé váljon.

„Az európai zöld megállapodás sikere azon múlik, hogy képesek vagyunk-e enyhíteni a gazdaságaink dekarbonizációja által leginkább érintetteket sújtó következményeket. Az Igazságos Átmenet Alap helyi szinten biztosítja majd a vállalkozások és munkavállalók számára oly szükséges támogatást annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás ellen az egységes Unió tagjaiként lépjünk fel, és senkit ne hagyjunk hátra.” – Nelson de Souza, portugál tervezési miniszter, a Tanács elnöksége nevében

Területi megközelítés
Az uniós régiók és a tagállamok különböző helyzetből indulnak az éghajlatvédelmi átállás szempontjából, és eltérő kapacitásokkal rendelkeznek az előttünk álló kihívások kezeléséhez. E tekintetben az IÁA célja az egyenlőtlenségek növekedésének megelőzése olyan területeket célzó beruházásokkal, amelyeken fokozatosan meg kell szüntetni a szén, a lignit, a tőzeg és az olajpala kitermelését és felhasználását, illetve át kell alakítani a súlyosan szennyező iparágakat.

A finanszírozás csak a tagállamok által az érintett helyi és regionális önkormányzatokkal közösen elkészítendő, igazságos átmenetre vonatkozó területi tervek alapján fog rendelkezésre állni. A tervekben meg fogják határozni a leginkább érintett területeket és azok beruházási szükségleteit.

Források
A (2018-as árakon számított) 17,5 milliárd EUR-t egyrészt a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló 7,5 milliárd EUR-ból, másrészt pedig a 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban felhasználható, a helyreállítási eszközből (Next Generation EU) lehívható 10 milliárd EUR-ból tevődik össze.

A tagállamok is hozzájárulnak az IÁA programjaihoz. Emellett forrásokat csoportosíthatnak át az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alap Pluszból. Ez potenciálisan közel 30 milliárd EUR összegű beruházást mozgósíthat.

A támogatás hatálya
Az IÁA a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) – köztük induló innovatív vállalkozásokat – és az új vállalkozások létrehozását fogja támogatni.

Az alap fő célja, hogy segítse az embereket az új foglalkoztatási lehetőségekhez való alkalmazkodásban a munkavállalók és álláskeresők képzésébe és átképzésébe való beruházás, az álláskereséshez nyújtott segítség, valamint a társadalmi befogadást célzó intézkedések révén.

A beruházások egyéb típusai közé tartozik a kutatás és az innováció, a fejlett technológiák átadása, a megfizethető zöld energia és az energiatárolás, a helyi közlekedés dekarbonizációja, a digitalizáció, valamint a körforgásos gazdaság – többek között a hulladékkeletkezés megelőzése révén történő – erősítése.

Nem tartoznak a támogatás hatálya alá az atomerőművekkel, a fosszilis tüzelőanyagokkal és a dohánytermékekkel kapcsolatos beruházások.

Háttér
Az Igazságos Átmenet Alap az igazságos átmenet mechanizmus három pillérének egyike, amelyet a zöld megállapodás részeként javasoltak annak biztosítására, hogy az átállás igazságosan menjen végbe. A másik két pillér az InvestEU program keretében nyújtott költségvetési garancia, illetve egy közszektor-hitelezési eszköz.

Az IÁA-rendeletet hamarosan kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Rendelet az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról és az I. mellékletben felsorolt országallokációk
Európai zöld megállapodás (háttérinformációk)

Forrás:
Klímasemlegesség: A Tanács elfogadta a Igazságos Átmenet Alapot; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 7.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéről

„A Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló rendeletet módosító rendeletre vonatkozó általános megközelítést. E szöveg célja az ügynökség megbízatásának megerősítése és működésének javítása hatékonyabb eljárások révén.

A kompromisszumos szöveg belefoglalja az ügynökség hatáskörébe a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területét is, hogy megbízatását hozzáigazítsa a Lisszaboni Szerződéshez. A szöveg fenntartaná a jelenlegi helyzetet a közös kül- és biztonságpolitikát illetően, amely az ügynökség hatáskörén kívül maradna. Végezetül, az ügynökség munkaprogramjának meghatározására szolgáló jelenlegi többéves keretet operatívabb éves és többéves programozás váltja majd fel.

A további lépések
A javasolt szöveg az EUMSZ 352. cikkén alapuló tanácsi rendelet, amelynek a Tanács általi elfogadásához egyhangú döntéshozatalra van szükség. E különleges jogalkotási eljárásnak megfelelően a Tanácsban csak akkor kerülhet sor az elfogadásra, ha az Európai Parlament az egyetértését adta a szöveghez.

Háttér
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének megbízatását egy 2007-es tanácsi rendelet határozza meg. 2020 júniusában a Bizottság javaslatot terjesztett elő az ügynökség megbízatásának a Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazítására, valamint arra vonatkozóan, hogy a rendeletet összhangba hozzák a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló rendelet módosítására irányuló rendeletjavaslat (általános megközelítés)”

Forrás:
Alapvető jogok: a Tanács jóváhagyta az Alapjogi Ügynökségről szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítését; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 7.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról (e-CODEX-rendszer)

„A Tanács ma jóváhagyta az e-CODEX-rendszerről szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítést. E rendszer fő célja, hogy javítsa az illetékes igazságügyi hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikáció hatékonyságát, és megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

„A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy többek között fel kell gyorsítani igazságszolgáltatási rendszereink digitalizálását és interoperábilissá tételét. Ebbe az irányba tett fontos lépés, hogy az igazságügyi hatóságok számára fenntartható és biztonságos rendszert biztosítsunk a határokon átnyúló eljárásokkal kapcsolatos kommunikáció céljára.” – Francisca Van Dunem portugál igazságügyi miniszter

Az igazságszolgáltatás digitalizációja arra irányul, hogy könnyebbé váljon az igazságszolgáltatás igénybevétele, általában véve javuljon az igazságszolgáltatás hatékonysága, és az igazságszolgáltatási rendszerek ellenállóbbá váljanak az olyan válságok idején, mint például a Covid19-világjárvány. Az e-CODEX (e-igazságügyi kommunikáció online adatcsere révén) egy olyan kulcsfontosságú technológiai megoldás, amely a digitalizáció révén lehetővé teszi a határokon átnyúló bírósági eljárások keretében zajló kommunikáció korszerűsítését.

Elősegíti az igazságügyi hatóságok által használt informatikai rendszerek közötti interoperabilitást, és képessé teszi a különböző nemzeti e-igazságügyi rendszereket arra, hogy a polgári és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló eljárások lebonyolítása végett egymással összekapcsolódjanak.

Az e-CODEX lényegében egy olyan, különböző szoftverösszetevőkből álló csomag, amely lehetővé teszi a nemzeti rendszerek közötti összeköttetést. Lehetővé teszi a felhasználói (vagyis az illetékes igazságügyi hatóságok, a gyakorló jogászok és a polgárok) számára, hogy a dokumentumokat, jogi űrlapokat, bizonyítékokat és egyéb információkat gyorsan és biztonságosan, elektronikus úton küldjék és fogadják. Ezáltal az e-CODEX lehetővé teszi egy, a polgári és büntetőügyekhez informatikai támogatást nyújtó, a nemzeti informatikai rendszereket összekötő interoperábilis, biztonságos és decentralizált kommunikációs hálózat létrehozását. Az e-CODEX például már most is biztosítja a hátteret az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszerhez, valamint támogatja az európai nyomozási határozatokkal és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén nyújtott kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos információcserét.

Ez a rendszer már több éve fejlesztés alatt áll egy tagállami konzorcium révén, amely 2024-ig látja el az irányításával kapcsolatos feladatokat. A rendelettervezet egy fenntartható, hosszú távú jogi keretet lesz hivatott biztosítani a rendszerhez, mégpedig azáltal, hogy annak irányítását az eu-LISA hatáskörébe utalja. A jóváhagyott kompromisszumos szöveg bevezet néhány, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő rendelkezést, valamint meghatározza az eu-LISA-n belül létrehozandó kormányzási és irányítási struktúrával kapcsolatos részleteket.
Az e-CODEX-rendszerről szóló rendeletjavaslat (általános megközelítés)
eu-LISA

Forrás:
Az igazságszolgáltatás digitalizációja: a Tanács jóváhagyta az e-CODEX-rendszerről folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízását; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 7.

Megkezdődik az új uniós szerzői jogi szabályok alkalmazása

„A tagállamoknak jövő hétfőig, vagyis június 7-ig kell átültetniük nemzeti jogukba az új uniós szerzői jogi szabályokat. Az új szerzői jogi irányelv a kreativitás digitális korban való védelmére szolgál, és konkrét előnyökkel jár a polgárok, a kreatív ágazatok, a sajtó, a kutatók, az oktatók és a kulturális örökséget ápoló intézmények számára az egész Unióban. A televízió- és rádióműsorokról szóló új irányelv pedig az európai műsorszolgáltatók számára könnyíti meg, hogy bizonyos műsorokat online szolgáltatásaikon keresztül határokon átnyúlóan elérhetővé tegyenek. Emellett a Bizottság a mai napon közzétette az új szerzői jogi irányelv 17. cikkével kapcsolatos iránymutatását, amely a tartalommegosztó platformokra vonatkozóan állapít meg új szabályokat.

A két, 2019 júniusa óta hatályban lévő irányelv az uniós szerzői jogi szabályok korszerűsítésére irányul. Céljuk, hogy a fogyasztók és az alkotók a lehető legjobban ki tudják aknázni a digitális világban rejlő lehetőségeket, ahol a kreatív alkotásokhoz és a sajtócikkekhez való hozzáférés manapság már a zenei streaming szolgáltatások, az online videotékák, a műholdas televízió és az IPTV, a híraggregátorok és a felhasználók által feltöltött tartalmak platformjai révén történik. Az új szabályok több értékes tartalom létrehozását és terjesztését fogják ösztönözni, és több digitális felhasználást tesznek lehetővé a társadalom számára fontos területeken, miközben garantálják a véleménynyilvánítás szabadságát és más alapvető jogokat. Amint megtörténik e szabályok nemzeti jogba való átültetése, az előnyök érezhetővé fognak válni az uniós polgárok és vállalkozások számára.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A szerzői jogi irányelvnek és a tévé- és rádióműsorokról szóló irányelvnek köszönhetően Unió-szerte több tartalom válik elérhetővé. Az alkotók méltányos díjazásban részesülnek munkájukért, a felhasználók pedig a szólásszabadságot védő egyértelmű szabályokra támaszkodhatnak. A két irányelv nemzeti jogba való átültetésével új lehetőségek nyílnak mindannyiunk előtt. Most már zavartalanul élvezhetjük az interneten elérhető legjobb tartalmakat, és tetszésünkre válogathatunk a tévé- és rádióműsorok közül, országhatároktól függetlenül.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket tette hozzá: „Az új szerzői jogi szabályokkal Európa új mércét állított fel a kreatív online tartalmak használatára vonatkozóan. Az új szabályoknak köszönhetően az alkotók méltányos díjazásban részesülhetnek a digitális térben, miközben a véleménynyilvánítás szabadsága sem csorbul, amely demokráciáink egyik alapvető értéke. Ami offline törvénybe ütközik, az online is legyen illegális – ezt kívánjuk az új szabályozással elérni. A 17. cikkel kapcsolatos iránymutatás különösen azt fogja elősegíteni, hogy az alkotók az engedélyezési piacon kedvezőbb feltételekben részesüljenek, a felhasználók pedig nagyobb jogbiztonságot élvezzenek tartalmaik feltöltésekor.”

Az új szerzői jogi irányelv
A digitális egységes piacon érvényesíthető szerzői jogokról szóló irányelv olyan új szabályokat ír elő, amelyek tisztességesebb díjazást biztosítanak mind az alkotók és a jogosultak, mind a kiadók és az újságírók számára, különösen műveik online felhasználása esetén, és növelik a transzparenciát az online platformokkal való kapcsolatukban. Új garanciákat tartalmaz annak érdekében, hogy online is teljes körű védelmet élvezzen az uniós polgárok véleménynyilvánítási szabadsága, akik most már jogszerűen tudnak bizonyos tartalmakat megosztani. Emellett az új szabályoknak köszönhetően több lehetőség nyílik arra, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat oktatási, kutatási és kulturális örökségvédelmi célokra fel lehessen használni online és országhatároktól függetlenül.

Iránymutatás a szerzői jogi irányelv 17. cikkéhez
Az új szerzői jogi irányelv 17. cikkével kapcsolatos iránymutatás abban kíván segíteni, hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák az új uniós szerzői jogi szabályok e fontos rendelkezését. A 17. cikk előírja, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatóknak engedélyt kell szerezniük a jogosultaktól a honlapjukra feltöltött tartalmakkal kapcsolatban. Ha nem kapnak engedélyt, akkor pedig lépéseket kell tenniük, hogy megakadályozzák a jogosulatlan feltöltéseket. Az iránymutatás gyakorlati tanácsokat ad a 17. cikk főbb rendelkezéseivel kapcsolatban, és segíti a piaci szereplőket abban, hogy e rendelkezések végrehajtása során jobban be tudják tartani a nemzeti jogszabályokat.

Az iránymutatás figyelembe veszi az érdekelt felek és tagállamok meglátásait is, akik részt vettek a Bizottság által szervezett találkozókon az online tartalommegosztó platformok és a jogosultak közötti együttműködés bevált gyakorlatainak megvitatása céljából.

Új irányelv a televízió- és rádióműsorokról
A televízió- és rádióműsorokról szóló irányelvben meghatározott új szabályok biztosítják, hogy az uniós polgárok országhatároktól függetlenül az online műsorok szélesebb választékához férjenek hozzá. Az irányelv megkönnyíti a műsorszolgáltatók számára, hogy bizonyos műsorokat élő televíziós vagy utólagos megtekintési szolgáltatásaikon keresztül az összes tagállamban elérhetővé tegyenek, miközben arról is gondoskodik, hogy az alkotók megfelelő díjazásban részesüljenek műveik felhasználásáért. Egyszerűbbé teszi továbbá a továbbközvetítési szolgáltatók számára, hogy több rádió- és televíziócsatorna műsorait kínálhassák.

Háttér-információk
2016 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatot tett a digitális egységes piac részét képező szerzői jogokra vonatkozó uniós szabályok korszerűsítésére annak érdekében, hogy e szabályok megfeleljenek a digitális kornak. Az irányelveket 2019 áprilisában fogadták el. Most a tagállamokon a sor, hogy értesítsék a Bizottságot a két irányelvet átültető jogszabályaikról, amelyeket ezt követően a Bizottság elemezni fog.

A szerzői jogi irányelv 17. cikkére vonatkozó iránymutatás egyrészt a tagállamokat hivatott támogatni az új szabályok végrehajtásában, amelyek a védett tartalmak online tartalommegosztó szolgáltatók általi felhasználására vonatkoznak. Másrészt a jogosultak és az online tartalommegosztó szolgáltatók közötti engedélyezési piac fejlődését kívánja elősegíteni, gondoskodva arról, hogy a felhasználók és a jogosultak különböző alapvető jogai között megfelelő egyensúlyt teremtsen. Annak érdekében, hogy a tagállamok a lehető legjobb iránymutatást kapják, a Bizottság párbeszédet szervezett az érdekelt felekkel az online tartalommegosztó platformok és a szerzői jogok jogosultjai közötti együttműködés bevált módszereinek megvitatása céljából.

A 2019 októbere és 2020 februárja között az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd keretében a jogosultak, az online tartalommegosztó szolgáltatók, a fogyasztók, a felhasználók és az alapjogi szervezetek képviselői kifejtették véleményüket, és megvitatták a 17. cikk alkalmazásával kapcsolatos lehetséges gyakorlati megoldásokat. Az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd lezárása érdekében a Bizottság 2020 júliusa és szeptembere között célzott írásbeli konzultációt folytatott. Az iránymutatás különböző elemeit a szerzői jogokkal foglalkozó kapcsolattartó bizottság ülésein is megvitatták a tagállamokkal a tavaly nyári konzultációt követően.

További információk
Kérdések és válaszok – Új uniós szerzői jogi szabályok

Kérdések és válaszok – A televízió- és rádióműsorokról szóló irányelv

Iránymutatás a 17. cikkhez

Az új szerzői jogi irányelv

Új irányelv a televízió- és rádióműsorokról

A szerzői jogra vonatkozó uniós szabályok korszerűsítése

Kiadvány – A szerzői jog a digitális egységes piacon

Tájékoztató – Az audiovizuális programok más tagországokban való elérhetőségének javítása az EU-ban

Forrás:
Megkezdődik az alkotóknak, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak kedvező új uniós szerzői jogi szabályok alkalmazása; Európai Bizottság; 2021. június 4.

Az Európai Bizottság a dolgok fogyasztói internetének (consumer Internet of Things) versenyjogi problémáiról

„Az Európai Bizottság a mai napon közzétette versenyágazati vizsgálatának előzetes eredményeit, amelyet a dolgok fogyasztói internetének az Európai Unión belüli termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacain folytatott. Az előzetes jelentés nem csupán e piacok gyors növekedését erősíti meg, hanem az ágazati vizsgálat válaszadói által felvetett potenciális aggályokat is körvonalazza.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Amikor elindítottuk ezt az ágazati vizsgálatot, aggódtunk annak a kockázata miatt, hogy úgynevezett „kapuőrök” jelenhetnek meg ebben az ágazatban. Nyugtalanított minket, hogy ezek a szereplők arra használhatják piaci erejüket, hogy akadályozzák a versenyt, és megkárosítsák a fejlődő vállalkozásokat és a fogyasztókat. A ma közzétett első eredmények alapján úgy tűnik, hogy az ágazatban sokan osztják aggályainkat. Továbbá tisztességes versenyre van szükség ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk a dolgok fogyasztói internetében rejlő lehetőségeket a fogyasztók mindennapi életének megkönnyítésére. A mostani elemzés eredményei beépülnek majd a jövőbeli jogérvényesítési és szabályozási intézkedéseinkbe, reméljük, hogy az elkövetkező hónapokban valamennyi érdekelt féltől további visszajelzéseket kapunk.”

Az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló bizottsági közleményben tett bejelentést követően, a Bizottság digitális stratégiájának részeként 2020. július 16-án elindította a dolgok internetével kapcsolatos ágazati vizsgálatot. A vizsgálat során a Bizottság több mint 200 olyan különböző méretű, európai, ázsiai és egyesült államokbeli székhelyű vállalattól gyűjtött információkat, amelyek a dolgok fogyasztói internetének termék- és szolgáltatási piacain tevékenykednek. Ezen túlmenően az említett vállalatok több mint 1000 megállapodásról tájékoztatták a Bizottságot. Ezek az információk képezik a ma közzétett előzetes jelentés alapját.

Az előzetes jelentés főbb megállapításai

A dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos ágazati vizsgálatról szóló előzetes jelentés megállapításai a következőkre terjednek ki: i. a dolgok fogyasztói internetéhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások jellemzői, ii. az ezeken a piacokon zajló verseny jellemzői, iii. a válaszadók által említett, a dolgok fogyasztói internete piacainak jelenlegi működésével, valamint azok jövőbeli alakulásával kapcsolatos, potenciálisan aggodalomra okot adó legfontosabb területek.

A dolgok fogyasztói internetéhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások jellemzői

Az előzetes jelentés megállapítja, hogy bár a dolgok internete viszonylag új terület, gyorsan növekszik, és egyre inkább mindennapi életünk részévé válik. Emellett az a tendencia figyelhető meg, hogy egyre szélesebb körben állnak rendelkezésre virtuális asszisztensek, vagyis a különböző intelligens eszközök és a dolgok fogyasztói internete közötti interakciót lehetővé tevő felhasználói interfészek, és terjed azok alkalmazása.

A dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos termékek és szolgáltatások piacán fennálló verseny jellemzői

Az ágazati vizsgálat válaszadóinak többsége a technológiai beruházások költségét és a versenyhelyzetet jelöli meg az ágazatba való belépés vagy terjeszkedés fő akadályaiként. A válaszok szerint a technológiai beruházások költségei különösen magasak a virtuális asszisztensek piacán. Ami a versenyhelyzetet illeti, számos válaszadó számolt be arról, hogy nehezen tud versenyezni a vertikálisan integrált vállalkozásokkal (pl. Google, Amazon vagy Apple), amelyek a dolgok fogyasztói internetének területén belül és azon túl is kiépítették saját ökoszisztémájukat. Mivel ezek a szereplők szolgáltatják az intelligens és mobil eszközökön futó legelterjedtebb operációs rendszereket és a vezető virtuális asszisztenseket, ők határozzák meg azt a folyamatot, ahogyan az intelligens eszközök és szolgáltatások beépülnek a dolgok fogyasztói internetének rendszerébe.

A potenciálisan aggodalomra okot adó legfontosabb területek

  1. A válaszadók aggodalmuknak adtak hangot a virtuális asszisztenseket érintő bizonyos kizárólagossági és árukapcsolási gyakorlatokkal kapcsolatosan, valamint annak korlátozása tekintetében, hogy különböző virtuális asszisztenseket lehessen használni ugyanazon az intelligens eszközön.
  2. Az előzetes jelentés a válaszadók által felvetett több potenciális aggályt ismertet a virtuális asszisztensek és az intelligens eszközökön futó operációs rendszerek közvetítői helyzetére vonatkozóan is, amely egyrészt a felhasználók között, másrészt pedig az intelligens eszközök vagy a dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos szolgáltatások között valósul meg. Az említett helyzet – az adatok előállításában és gyűjtésében betöltött alapvető szerepükkel együtt – lehetővé teszi számukra a felhasználók közötti kapcsolatok ellenőrzését. Ezzel összefüggésben a válaszadók aggodalmukat fejezték ki a dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos szolgáltatásaik fellelhetőségével és láthatóságával kapcsolatban is.
  3. Úgy tűnik, hogy az intelligens eszközökön futó operációs rendszerek és a virtuális asszisztensek szolgáltatói széles körű hozzáféréssel rendelkeznek az adatokhoz, többek között a harmadik felek intelligens készülékeivel és a dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos szolgáltatásokkal folytatott felhasználói interakciókra vonatkozó információkhoz. Az ágazati vizsgálat válaszadói úgy vélik, hogy a nagy mennyiségű adathoz való hozzáférés és azok gyűjtése nem csupán általános célú virtuális asszisztenseik javítása és piaci helyzete tekintetében biztosítana előnyöket a virtuális asszisztensek szolgáltatóinak, hanem azt is lehetővé tenné számukra, hogy könnyebben érvényesüljenek a környező piacokon.
  4. A válaszadók szerint a szabadalmaztatott technológia elterjedtsége, amely esetenként „de facto szabványok” létrejöttéhez vezet, a technológia széttagoltságával és a közös szabványok hiányával együttvéve aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a dolgok fogyasztói internetének ágazatában hiányzik az átjárhatóság. A virtuális asszisztensek és operációs rendszerek néhány szolgáltatója állítólag egyoldalúan ellenőrzi az átjárhatósági és integrációs folyamatokat, és képes korlátozni harmadik felek intelligens eszközeinek és a dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos szolgáltatásainak működését saját hasonló eszközeihez és szolgáltatásaihoz képest.

A további lépések

Az ágazati vizsgálat megállapításaira vonatkozó előzetes jelentésről most tizenkét hétig, 2021. szeptember 1-jéig tartó nyilvános konzultációra kerül sor. Minden érdekelt fél észrevételeket tehet az ágazati vizsgálat megállapításaival kapcsolatban, kiegészítő információkat szolgáltathat, vagy további aggodalomra okot adó területekre hívhatja fel a figyelmet.

A Bizottság a végleges jelentést 2022 első felében kívánja közzétenni.

A dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos ágazati vizsgálat keretében gyűjtött információk iránymutatással szolgálnak majd a Bizottság jövőbeli jogérvényesítési és szabályozási tevékenységéhez. Az ágazati vizsgálatot követő, a versenyjog érvényesítését célzó intézkedéseknek eseti értékelésen kell alapulniuk. Az ágazati vizsgálat megállapításai emellett hozzájárulhatnak a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatról folyó jogalkotási vitához is.

További háttér-információkat a Kérdésekben és válaszokban, valamint az ágazati vizsgálattal foglalkozó weboldalon talál.”

Forrás:
Antitröszt: A Bizottság közzéteszi a dolgok fogyasztói internetével kapcsolatos ágazati vizsgálat első megállapításait; Európai Bizottság; 2021. június 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Országosan egyedülálló, arcfelismerő rendszerrel ellátott kamerákat szerelnek fel Siófok legforgalmasabb pontjaira

„Országosan egyedülálló, arcfelismerő rendszerrel ellátott kamerákat szerelnek fel Siófok legforgalmasabb pontjaira, hogy kiszűrjék a bűnözőket.

Még tavaly kezdte meg a város a bizonsági fejlesztést, amelyet idén is folytatnak.
Jelenleg 39 új, mesterséges intelligenciával ellátott kamera felszerelésével immár egy országosan is egyedülálló rendszer alapjait tettük le. A tendernyertes beszállító cég, a DAHUA részéről ez egy minta projekt, így tőlük is kiemelt támogatást kaptunk a megvalósításhoz – írta közösségi oldalán a város polgármestere.

A kamerákat a Petőfi sétányra és a nagystrandra szerelték fel. A mesterséges intelligencia segítségével bármelyik kamera által rögzített arcot újra felismer a rendszer, így a jogsértőket – legyenek verekedők vagy akár zsebtolvajok – könnyebb lesz elfogni.

A rendszer az ősszel még további elemekkel bővül, lesz például a járműforgalom szűréséhez szükséges rendszámfelismerő hálózat is, így a jövő nyárra teljesen komplex biztonsági rendszer működik majd a Balaton-parti városban.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia figyeli a tolvajokat Siófokon; Világgazdaság; 2021. június 11.

Jogvédő csoportok az invazív arcfelismerő technológia betiltására szólítanak fel

„A technológia felerősíti a faji alapon diszkriminatív rendőri fellépést, és veszélyeztetheti a békés gyülekezés és a magánélet szabadságához való jogot.

Az Amnesty International a minap közzétett vizsgálata szerint a New York-i rendőrség képes 15 280 térfigyelő kamera képeit „invazív és diszkriminatív arcfelismerő szoftverekkel” feldolgozni. A vizsgálat Manhattan, Brooklyn és Bronx városrészekben lévő megfigyelő kamerákat azonosította, és „világ minden tájáról érkező önkéntesek ezrei végezték” – olvasható az Amnesty sajtóközleményében.

Az arcfelismerő technológia (FRT) többnyire úgy működik, hogy az internetről – gyakran az érintett tudta nélkül – hatalmas mennyiségű képet gyűjtenek össze az emberekről, és ezt a képi adathalmazt dolgozza fel egy algoritmus, amely megpróbálja a fényképeket egy személy személyazonossághoz rendelni – számolt be az Al Jazeera.

Az Amnesty International januárban indította el a Ban the Scan (Tiltsák be a szkennelést!) kampányt, amely a technológia New York-i használatára összpontosított. Azt is megígérték, hogy a vizsgálatokat kiterjesztik New York többi kerületére, Queensre és Staten Islandre is, majd pedig a világ többi részére is. Az FRT körül számos ellentmondás van. Sok kritika érte amiatt, mert nem sikerült helyesen azonosítania a nőket és a színesbőrűeket.

„Széles körben elismert, hogy a technológia felerősíti a faji alapon diszkriminatív rendőri fellépést, és veszélyeztetheti a békés gyülekezés és a magánélet szabadságához való jogot” – áll az Amnesty közleményében, amely azt is tudatja, hogy amikor a kameraképeket lefuttatják az FRT-n, a NYPD képes nyomon követni minden New York-i arcát, ahogyan a városban mozog.

Az Amnestyhez és 40 másik szervezet június 3-án kelt nyílt levelében azt állítja, hogy „az arcfelismerés olyan mértékben kiterjeszti a bűnüldözés hatókörét és hatalmát, hogy a vádlottaknak a megfelelő eljáráshoz való joga lényegében nem létezik, amikor a technológiáról van szó”.

A nyomásgyakorlásra azért kerül sor, mert az amerikai bűnüldözés kiterjesztette az FRT használatát a január 6-i halálos kimenetelű zavargások után, amikor Donald Trump volt elnök támogatói megpróbálták megakadályozni, hogy Joe Biden elnök győzelmét hitelesítsék.”

Forrás:
Jogvédő csoportok az invazív arcfelismerő technológia betiltására szólítanak fel; Computerworld; 2021. június 11.

Informatika, távközlés, technika

A magyar távközlési infrastruktúra jól vizsgázott a járvány alatt

„A magyar távközlési hálózatok, az infrastruktúra jól vizsgázott, bírta a pandémia okán bevezetett távmunka és távoktatás miatti megnövekedett terhelést – mondta online konferencián Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön.

Solymár Károly Balázs a 11. Infoparlament tanácskozáson kiemelte: a digitális eszközök, szolgáltatások használata megnőtt a járvány miatt, ahogy az adatforgalomban is jelentős növekedést mértek. Az internetszolgáltatók által ingyenesen biztosított internetelérési lehetőség nagy segítség volt a családoknak, diákoknak, tanároknak – mondta, és köszönetet mondott ezért a cégeknek.

Ismertette, a mobilinternet forgalom 35,3 százalékkal ugrott meg, az egy lakossági kártyára eső növekedés csaknem 43 százalékos volt. Az adatok alapján nem az ügyfélszám bővült, hanem a meglévő előfizetők használták többet a szolgáltatást. A vezetékesinternet-előfizetések száma 7,3 százalékkal bővült, ezen belül a fejlett technológiák iránti érdeklődés ennél sokkal nagyobb mértékben, 38,6 százalékkal nőtt – mutatott rá.

A Gigabit Magyarország programot folytatni kell, csakis optikai alapon képzelhető el a jövő hálózata – mondta. A program célja a gigabites társadalom megteremtése, hogy 2030-ra a háztartások 95 százaléka gigabites internetes kapcsolattal rendelkezzen.

Az online oktatási platformok látogatottsága jelentősen megnőtt, a Kréta rendszer terhelése óriási volt, amire a pandémia előtt nem lehetett felkészülni – mondta. Az egyes rendszereket a működés közben állították helyre.

Kitért arra, hogy az elektronikus ügyintézést igénybe vevők köre is bővült, az internetező felnőtt lakosság 64,8 százaléka él a lehetőséggel. A járvány hatására 10 százalékkal nőtt az e-közigazgatási szolgáltatásokat használók aránya. Az új felhasználók 85-90 százaléka a pandémia elmúltával is igénybe fogja venni ezeket a szolgáltatásokat, ami a korábbiakhoz képest a használati arányok 8,5 százalékos bővülését jelentheti – ismertette.

Elmondta: az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat az internetező felnőttek több mint 70 százaléka veszi rendszeresen igénybe, az új felhasználók 90 százaléka a jövőben is tervezi használni ezeket.

Solymár Károly Balázs szerint az adatok alapján volt olyan hónap, amikor a távmunka aránya meghaladta a 17 százalékot is tavaly. Ez a foglalkoztatási forma az elmúlt 10 év átlagának háromszorosára nőtt a járvány alatt. A vegyes foglalkoztatási jelleg megmaradhat a jövőben is szerinte.

Az Infoparlamentet idén már második alkalommal rendezik a digitális térben. A tájékoztató szerint a tanácskozás témája a digitalizáció, ami megkerülhetetlenné vált. Egy év leforgása alatt a húzóágazatként, a versenyképesség motorjaként aposztrofált informatikából a túlélés záloga lett, és már nincs is olyan döntéshozó, aki ne a digitális transzformáció felgyorsításában és az innovációban látná az egyetlen kiutat. Az eseményen megvitatják, hogy mit jelent a jövőre való felkészülés, milyen esélyeket ad a kialakult helyzet és Magyarország helyreállítási terve vajon megfelelő alapot ad-e arra, hogy a válságból való kilábaláson túl az ország a világjárvány utáni időszak nyertese legyen – írták.”

Forrás:
A magyar hálózatok jól vizsgáztak a járvány alatt; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 10.

Megtízszereződik a magyar szuperszámítógép-kapacitás

„A napokban írták alá a Komondorra keresztelt szuperszámítógép és a hozzá tartozó tárolók szállítására vonatkozó szerződést – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) jövő tavasszal állítja üzembe az új eszközöket, amelyek jelentősen bővítik a magyar kutatók lehetőségeit, felpörgetik a magyar vállalkozások versenyképességének növelését.

A megkötött szerződés alapján az új szuperszámítógép szállítása, az adattárolók, gépészeti eszközök beszerzése, rendszerbe állítása várhatóan az idei év végéig megtörténik – ismertette a részleteket Schanda Tamás. Az 5 petaflops összteljesítményű Komondort a Debreceni Egyetem területén lévő KIFÜ Szuperszámítógép Központban helyezik majd el. Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb céleszköze a hazai felsőoktatást, közoktatást, kutatás-fejlesztést, könyvtárakat és közgyűjteményeket kiszolgáló HBONE+ gerinchálózatnak köszönhetően másodpercenként 100 Gbit sávszélességgel kommunikál majd a külvilággal – tette hozzá a miniszterhelyettes.

A szuperszámítógép rengeteg tudományterületen alkalmazható, segítségével globális kihívásokra, bonyolult tudományos kérdésekre születhet válasz. Modellezhetővé teszi többek között a Föld időjárását, a bioszféra, az élő szervezetek működését és a galaxisok születését is. A mindennapokban olyan feladatok megoldásában segít, mint például az időjárás-előrejelzés, a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, a gyártásoptimalizálás vagy a precíziós orvostudomány és gyógyszerkutatás.

A KIFÜ által működtetett szuperszámítógép-infrastruktúra megalapozza a hazai egyetemek, kutatók és piaci szereplők innovációs teljesítményének fokozását. A szuperszámítógép használata ingyenes lesz a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik számára. A fejlesztésre alapozva elmélyíthető az együttműködés a szintén egyetemi bázisú, stuttgarti szuperszámítógép-központtal és a német kutatóhálózatot irányító Fraunhofer Társasággal.

A felhasználók 2022 tavaszán vehetik birtokba a nettó 3,1 milliárd forint összértékű beruházásban beszerzett új eszközt. A szuperszámítógép fejlesztéséről, szolgáltatásairól a KIFÜ HPC Kompetencia Központ honlapján érhető el bővebb információ.”

Forrás:
Megtízszereződik a magyar szuperszámítógép-kapacitás; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 10.

Világsiker lehet a magyar fejlesztésű autós segélyhívó

„Több ország is érdeklődik a magyar fejlesztésű, járművekbe utólag is beszerelhető, automatikus közlekedési segélyhívó iránt – közölte az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. az MTI-vel.

A vállalat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen fejlesztette ki az Aegis nevű eCall-modult. Az 1,07 milliárd forintos projekt a Széchenyi 2020 program részeként valósult meg 678,85 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatással – írták.

A fejlesztést azzal indokolták, hogy 2018 áprilisa óta az EU-ban új járműtípus csak eCall-rendszerrel ellátva engedélyezhető. Az Aegis ugyanakkor utólag is beépíthető, így a régebbi autók és kishaszonjárművek számára is biztosítja a szolgáltatást.

Az eCall fedélzeti eszköz személyi sérülés, vagy súlyosabb anyagi kár kockázata esetén automatikusan elküldi a baleset körülményeit a 112-es hívószámra, valamint létrehozza az összeköttetést a segélyhívó diszpécserével.

A közlemény szerint az Aegis több okból is sikeres terméknek ígérkezik. A térségben ez az egyik első eCall-szabványoknak megfelelő segélyhívó, amelynek ráadásul biztonsági, vagyonvédelmi felhasználása is lehet, ezért a biztosítótársaságok érdeklődésére is számot tarthat.

Az MTI kérdésére közölték, hogy a fejlesztés iránt több olyan országból is érdeklődnek már, amelyek hamarosan előírhatják a járművekben az automata segélyhívó rendszerek használatát. Az Egyesült Arab Emírségek még az idén kötelezővé teheti használt autókban, a szovjet utódállamok pedig a következő években dönthetnek. Az Aegis esélyeit javítja, hogy bármilyen gépjárműtípusba utólag beépíthető eCall-modulként egyedülálló terméknek számít a világpiacon – hangsúlyozta az Albacomp.

Nyilvános beszámolója szerint a székesfehérvári cég nettó árbevétele 2019-ben megközelítette, 2020-ban pedig meghaladta a 2 milliárd forintot. Adózott eredménye tavaly majdnem 30 millió forint, tavalyelőtt több mint 36 millió forint volt – írja az MTI.”

Forrás:
Világsiker lehet a magyar fejlesztésű autós segélyhívó; 24.hu/MTI; 2021. június 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. június 14.
Az Európai Parlament (EP) képviselői állásfoglalásukban szigorúbb uniós kiberbiztonsági fellépést sürgetnek

  • Fokozódnak az infrastruktúra elleni hibrid fenyegetések és kibertámadások
  • Szigorúbb előírásokra van szükség miközben a csatlakoztatott eszközök száma folyamatosan nő
  • A COVID19 válság feltárta a kritikus szektorok kiberbiztonsági sebezhetőségét
  • A most elfogadott állásfoglalás felhívás a hálózatos termékek és a kapcsolódó szolgáltatások, beleértve az ellátási láncokat is, biztonságosabbá tételére már a tervezési szakaszban. Azt kívánják, hogy ezek legyenek ellenállók a kiberbiztonsági eseményekkel szemben, a felfedezett sebezhetőségeket pedig gyorsan javítsák ki.

    A képviselők azt várják, hogy az Európai Bizottság megkísérli a nemzeti jogszabályok összehangolását az egységes piac széttöredezettségének elkerülése érdekében.

    Az elfogadott szöveg előírja, hogy 2023-ig kiberbiztonsági követelményeket kell meghatározni az alkalmazásokra, szoftverekre, beágyazott szoftverekre és operációs rendszerekre.

    Hibrid fenyegetések

    A képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a hibrid fenyegetések, vagyis az ellenséges állami vagy nem állami szereplők által a demokratikus államok és intézmények ellen alkalmazott módszerek vagy tevékenységek egyre számosabbak és egyre kifinomultabbak. Ezek magukban foglalják a dezinformációs kampányokat és az infrastruktúra, a gazdasági folyamatok és a demokratikus intézmények elleni internetes támadásokat. A képviselők aggódva figyelik ezek hatását a választásokra, a törvényhozási eljárásokra, a bűnüldözésre és az igazságszolgáltatásra.

    Ezenkívül a COVID19 válság ismét feltárta egyes kritikus ágazatok, különösen az egészségügy kiberbiztonsági sebezhetőségét, míg a távmunka és a társadalmi távolságtartás növelte a digitális technológiáktól és hálózatoktól való függőségünket. A képviselők tudomással bírnak az egészségügyi rendszerek elleni közelmúltbeli támadásokról – például Írországban, Finnországban és Franciaországban, amelyek jelentős károkat okoztak az egészségügyi rendszerekben és a betegellátásban.

    A 670 szavazattal 4 ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás válasz az EU új kiberbiztonsági stratégiájára.
    A képviselők megjegyzik, hogy a kiberbiztonsági tudatosság továbbra is alacsony Európa-szerte, és hogy az ágazatban hiány van szakképzett munkaerőből. A kiberbiztonsági adottságok is eltérőek a tagállamok között, miközben nincs uniós megállapodás a kiber hírszerzési együttműködésről és a kiber-, illetve hibrid támadásokkal szembeni kollektív válaszlépésekről.
    Parliament calls for beefed-up EU security against cyber threats; Európai Parlament; 2021. június 10.

    Pandémia – az elmúlt évben megduplázódott a súlyos kibertámadások száma Európában

    A CNN birtokába jutott új uniós adatok szerint az elmúlt évben megduplázódtak a kritikus célpontok elleni jelentős kibertámadások Európában, amire a pandémia adott alkalmat. Az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA a CNN-nek elmondta, hogy 2020-ban 304 jelentős, rosszindulatú támadás érte a „kritikus ágazatokat”, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 146 támadásnak.

    Az ügynökség arról is beszámolt, hogy ugyanebben az időszakban 47 százalékkal nőtt a kórházak és az egészségügyi hálózatok elleni támadások száma, mivel ugyanazok a bűnszövetkezetek igyekeztek a világjárvány miatt létfontosságú szolgáltatásokból pénzt csinálni.
    A legújabb fenyegetés, a „hármas zsarolás”, amelynek során a zsarolóvírus-támadók titkosítással lefagyasztják a célpont rendszerein lévő adatokat, majd kivonják azokat, aztán azzal fenyegetőznek, hogy online közzéteszik azokat. A támadók ezután egy harmadik fázisra térnek át, és az adatokat a célpont rendszereinek megtámadására és ügyfeleinek vagy kapcsolatainak zsarolására használják fel.

    A bűnözői csoportok által a megszerzett kriptopénz útjának elrejtésére használt trükkök egyre bonyolultabbak. Egyesek „keverőtárcákat” használnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók kriptopénzeit összekeverjék – mintha használt bankjegyeket kevernének -, így a tulajdonjogot nehéz nyomon követni. A szakértők szerint ezeknek a tárcáknak és az összes tőzsdének a szabályozása segítene lelassítani a váltságdíjas szoftverek használatának terjedését a bűnözők között.
    Pandémia – az elmúlt évben megduplázódott a súlyos kibertámadások száma Európában; Computerworld; 2021. június 12.
    Serious cyberattacks in Europe doubled in the past year, new figures reveal, as criminals exploited the pandemic; Nick Paton Walsh; CNN; 2021. június 10.

    Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

    A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. június 7-június 11.
    Ajánlati/részvételi felhívás

    Adatmentő eszközök (duplikátorok) beszerzése
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.22.
    A beszerzés célja az adózók által alkalmazott digitális eszközök igénybevételével megvalósuló adókerülési technikák feltárása, bizonyítékként történő felhasználása.
    Lásd bővebben

    Liget szintű Digital Signage rendszer kiépítése
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.05.
    Jelen közbeszerzés célja egy olyan egységes digitális információs megjelenítő rendszer (Digital Signage, továbbiakban: DS) kialakítása a Városligetben, mely a látogatók számára hatékonyan és gyorsan tud információt szolgáltatni a legkorszerűbb technikával. A tárgyi eljárás eredményeképp megkötésre kerülő keretszerződés keretösszege: nettó 400.000.000 Ft, ennek 70%-ára vállal Ajánlatkérő lehívási kötelezettséget.
    Lásd bővebben

    Felhívás_Microsoft EAS liszenszek beszerzése
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/109
    Közzététel dátuma: 2021.06.09.
    Ajánlatkérő: Északdunántúli Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.07.
    Lásd bővebben

    Tanszállodai szoftver beszerzése
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/110
    Közzététel dátuma: 2021.06.10.
    Ajánlatkérő: Esztergomi Szakképzési Centrum
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.21.
    A közbeszerzés tárgya az Esztergomi Szakképzési Centrum tulajdonát képező tanszálloda működését segítő szoftver kifejlesztése és tulajdonba adása.
    Lásd bővebben

    MariaDB oktatás
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/111
    Közzététel dátuma: 2021.06.11.
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.02.
    „MariaDB oktatás” „Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekt keretein belüli KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15–2016-00025”
    Lásd bővebben

    AF – OH KÖFOP-1.0.0 SQL licensz beszerzés (1453)
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/111
    Közzététel dátuma: 2021.06.11.
    Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.25.
    Az Oktatási Hivatal KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00059 azonosítószámú, Oktatási nyilvántartás továbbfejlesztése tárgyú projektje keretében megvalósítani kívánt szakmai feladatok ellátásához Microsoft SQL adatbáziskezelő licensz (32 db) beszerzésére van szükség.
    Lásd bővebben

    EFER intézményeknek VPOS szolgáltatás nyújtása
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/111
    Közzététel dátuma: 2021.06.11.
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.14.
    Az Elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez (EFER) csatlakozott intézmények számára internetes bankkártya elfogadói (VPOS) szolgáltatás nyújtása.
    Lásd bővebben

    Okos-eszközök (Tabletek) és eszközmen. licenszek
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/111
    Közzététel dátuma: 2021.06.11.
    Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.09.
    KAV új ügyviteli rendszerének használatához szükséges okos-eszközök (Tabletek) és eszközmenedzsment licenszek beszerzése
    Okos-eszközök (Tabletek), Mennyiség: 600 darab
    Lásd bővebben

    Felhívás – Forrás rendszer kapcsolódó szolgáltatás
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/111
    Közzététel dátuma: 2021.06.11.
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.09.
    Forrás rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások (keretösszeg: nettó 7 700 000 000 Ft).
    Lásd bővebben

    Tájékoztató az eljárás eredményéről

    Piaci információs rendszer 2021
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/107
    Közzététel dátuma: 2021.06.07.
    Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    Nyertes ajánlattevő: WATTSCAN Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal piacfelügyeleti tevékenységéhez szükséges piaci információs rendszerhez- a Műszaki leírásban részletezett – hozzáférés biztosítása és a szükséges upgrade feladatok ellátása 2 éves időtartamra.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.000.000,- Ft
    Lásd bővebben

    Légtár – üzemeltetés támogatás, szoftverfejlesztés
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/107
    Közzététel dátuma: 2021.06.07.
    Nyertes ajánlattevő: Tungsram Innovative Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
    „Légtár rendszer üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési szolgáltatása KBF/877/2020”
    Vállalkozási keretszerződésben a Magyar Nemzeti Bank épületüzemeltetéssel, karbantartással és eseti javítással kapcsolatos feladatainak informatikai támogatását biztosító Légtár rendszerének szoftverkövetése és támogatása 3 évre.
    A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 76.261.412,- Ft
    Lásd bővebben

    KIR hardverek és szoftverek beszerzése
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
    Nyertes ajánlattevő: TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.292.390,- Ft
    Lásd bővebben

    Spec. megfigyelőrendszer beszerz. gépj. átalakít.
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
    Nyertes ajánlattevő: FERCOM SYSTEMS Korlátolt Felelősségű Társaság
    1 db speciális megfigyelőrendszer beszerzése gépjármű átalakítással.
    A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 68.473.500,- Ft
    Lásd bővebben

    Fejlesztési tervezés GINOP – mintaüzem
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
    Nyertes ajánlattevő: Sämling Solution Consulting Kft.;Quantic Hungary Kft;IT Sense Informatikai szolgáltató és kereskedelmi kft.
    Szolgáltatásmegrendelés amelynek tárgya részletes fejlesztési tervek elkészítése a „Modern Mintaüzem Program I. – mikro-, kis- és középvállalkozások üzletviteli folyamatainak megújítása, valamint a digitális és automatizációs fejlesztések élénkítése” GINOP 1.1.3 – 16-2017-00001 projekthez kapcsolódóan.
    A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 49.140.000,- Ft
    Lásd bővebben

    Hálózati eszközök garanciakiterjesztése,támogatása
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
    Nyertes ajánlattevő: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.427.560,- Ft
    Lásd bővebben

    VIR licenc bővítés és támogatás
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/108
    Közzététel dátuma: 2021.06.08.
    Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
    Nyertes ajánlattevő: BIXPERT Tanácsadó Kft.
    Vezetői információs rendszer licenc bővítés és támogatás, szakértői fejlesztés támogatás két részben az alábbiak szerint:
    1. rész: MicroStrategy (MSTR) licencek további 1 éves támogatása és licencbővítés
    2. rész: MicroStrategy (MSTR) szakértői fejlesztés támogatás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.875.259,- Ft
    Lásd bővebben

    Térfigyelő kamerarendszerek – tájék. elj. eredm.
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/109
    Közzététel dátuma: 2021.06.09.
    Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
    Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
    Ajánlatkérő (AK) a jelen eljárással a csatlakozó intézmények számára – hozzávetőlegesen évi 100 db projekt/ ~3000 db kamera keretében – térfigyelő kamerarendszerek kialakításához szükséges eszközöket és ezekhez szolgáltatásokat kíván biztosítani (pl., térfigyelő és rendszámfelismerő kamerák szállítása, telepítése, kamerák erősáramú és adathálózati bekötésének eszközei és ezek kiépítése, települési felvételtároló és visszanéző központ kialakítása, az eszközök konfigurálása, szükséges hatósági és egyéb engedélyek beszerzése, koncepcionális, engedélyezési, valamint kiviteli terv készítése, megvalósítási dokumentáció elkészítése, a rendszerek karbantartása.
    A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 16.000.000.000,- Ft
    Lásd bővebben

    WAN/LAN eszközök üzemeltetése és támogatása/2021.
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/109
    Közzététel dátuma: 2021.06.09.
    Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 95.760.000,- Ft
    Lásd bővebben

    Optikai és ethernet mérőműszer beszerzése
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/110
    Közzététel dátuma: 2021.06.10.
    Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
    Nyertes ajánlattevő: ELSINCO Budapest Kereskedelmi Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 75.590.130,- Ft
    Lásd bővebben

    IT minőségbiztosítási szolgáltatások (ITMB)
    Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/111
    Közzététel dátuma: 2021.06.11.
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
    Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 3. § 18. pontja szerinti értelmező rendelkezéssel összhangban a keretmegállapodásban előirányozott teljes mennyiséget a nettó 8.000.000.000,- Ft-os keretösszeg (a továbbiakban: keretösszeg) jelenti. A keretmegállapodás tárgya szerinti szakértő típusok az alábbiak: – vezető minőségbiztosítási szakértő, – minőségbiztosítási szakértő, – rendszerszervező szakértő. A keretmegállapodás teljesítése során az egy időben teljesítendő egyedi szerződések becsült összértéke nettó 350.000.000,- Ft.
    Lásd bővebben

    Szakirodalom

    A teknős és a nyúl, avagy a jog versenyfutása a technológiával

    A köztudatban a GDPR rövidítés egyelőre inkább számít átoknak, mint az amúgy aranyat érő személyes adataink védangyalának. Egy új szakkönyv azonban azt is megmutatja, hogyan feszülnek egymásnak hatalmas érdekek az adatok piacán.

    Napjainkra a személyes adatok gyűjtésének és megosztásának mértéke jelentős mértékben megnőtt. A folyamatosan fejlődő technológia ugyanis minden eddiginél könnyebben teszi lehetővé cégek és a közhatalmi szervek számára a személyes adatok begyűjtését, majd különféle céloknak megfelelő felhasználását. „A láthatatlan adatokkal végzett láthatatlan műveletek magukkal hozzák az illúzióvesztés érzését, amelyet sok, súlyosabbnál súlyosabb, szinte naponta történő incidens erősít meg” – írja bevezetőjében Szabó Endre Győző, Az Infotörvénytől a GDPR-ig című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelenő új kötet szerkesztője.

    Jog kontra technológia
    A kisebb cégek vezetőinek a GDPR kapcsán gyakran juthat eszébe Virág Árpád híres kifakadása a Tanú című kultikus filmből: „Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, öt perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös!” A nagyobb, akár globális piaci szereplők magatartását vizsgálva viszont az látszik, alapelvükké vált: amit büntetlenül vagy „menedzselhető kockázat” mellett meg lehet tenni, azt meg is teszik. Bármennyire is drasztikus változásokat ígért, a GDPR miatt a piac nagyobb szereplői nem hátráltak meg, szakjogászok hadát alkalmazva építették be az adatkezelésre vonatkozó joganyagot mindennapi gyakorlatukba.

    Úgy tűnik, a jog eszköztára akár még az Európai Unió területén is korlátozottabb, mint a technológia ereje. Jóval nagyobb piaci félelmet keltett ugyanis, amikor kiderült, hogy az Apple által fejlesztett iOS és iPad OS operációs rendszerek legfontosabb újdonsága az lesz, hogy az alkalmazások már csak felhasználói engedély birtokában továbbíthatják az eszközön begyűjtött adatokat harmadik fél számára. Nem a tételes jog, hanem ez az egyetlen adatvédelmi kapcsoló gördített komoly akadályt a tevékenységünk alapján készített, minden eddiginél személyre szabottabb hirdetések elé. A Facebook egyenesen azzal kampányolt, hogy az új funkció a szabad internet és az ingyenes közösségi média végét jelenti, ám az Apple nem hátrált meg, és néhány hónap türelmi idő után aktiválta az adatvédelmi követés beállításának lehetőségét, így az általánosan elérhetővé vált.

    Legyőzni a berögzült ellenállást
    Jogalkalmazóként hajlamosak vagyunk a GDPR nyakába varrni sok olyan kötelező eljárást is, amely már korábban is érvényben volt. Az adatkezelés legfőbb kérdései ugyanakkor immár nemcsak a munkánk során, hanem a magánéletünkben is megjelentek. Vajon ön rákattintott itt, a weblapunkon a sütiket elfogadtató szalagra? A cookie-k kezeléséről vagy az adatvédelmi szabályzat elfogadásáról kedvenc oldalain is döntenie kellett már, nem is beszélve a többi, elolvasandó, bepipálandó felugró ablakról.

    Bármennyire is a technológia diktálja a tempót, a GDPR és az adatok védelme elsősorban mégsem informatikai kérdés. Éppen ezért az új szakkönyv 16 szerzője – legtöbbjük gyakorló jogász, adatvédelmi szakember – a GDRP mint fogalom által kiváltott általános társadalmi ellenállás leküzdéséhez, az alapvető jogalkotói célok jobb megértéséhez szeretne hozzájárulni egy-egy témába vágó tanulmánnyal.

    Adattakarékosság, célhoz kötöttség, jogszerűség, pontosság – talán mindenki hallott ezen elvekről, amelyek szerepelnek e sokat emlegetett európai rendeletben is. Az alapelvek kifejtése okán a kötet írásai felölelik a magyarországi változásoknak, az adatvédelem uniós horizontjának, a technológiai és a versenyjogi történéseknek, illetve a mindennapi adatvédelmi konzekvenciáknak a területét is. Emellett a kötet függelékéből szintén megismerhetők az Európai Unió Bírósága e témába vágó, a 2011–2020-as időszakban született ítéletei.

    Ha adatvédelmi szakemberként szeretné jobban tudni, hogyan kezelhet munkája során személyes adatokat, esetleg egy speciális jogesetre kíváncsi, illetőleg ha akár egyetemi hallgatóként, akár csak a téma iránt érdeklődő laikusként szeretne egy alapvető ismeretrepertoárra szert tenni a GDPR-ral kapcsolatban, akkor mindenképpen érdemes kezébe vennie ezt a most megjelent kötetet, amely Webshopunkban is kapható”

    Forrás:
    A teknős és a nyúl, avagy a jog versenyfutása a technológiával; Ludovika.hu; 2021. június 3.
    Az Infotörvénytől a GDPR-ig; Szabó Endre Győző (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635313846; 2021

    Törvények, rendeletek

    A Kormány 1372/2021. (VI. 10.) Korm. határozata a Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030 elfogadásáról

    „A Kormány
    1. a hidrogéngazdaság kiépítésének ösztönzése céljából, egyúttal a klímasemlegesség elérésének egyik eszközeként elfogadja a Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030 című dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), és elrendeli a Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételét;

    2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az IKOP Plusz és a KEHOP Plusz programok tekintetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával, a GINOP Plusz program tekintetében pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával a programok végrehajtása során lehetőség szerint biztosítsa a Stratégiában nevesített prioritást élvező projektek – Teherforgalom zöldítése; Helyi léptékű szállítással összefüggő közszolgáltatások zöldítése; Hidrogén völgyek kialakítása Magyarországon;
    Karbonmentes hidrogénelőállítás, szállítás és energiatárolás; Kék hidrogén projekt; valamint Hidrogéngazdaság kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztés-innováció – pénzügyi fedezetét.
    Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, pénzügyminiszter
    Határidő: a 2021–2027 közötti programok éves fejlesztési kereteinek tervezése során…”

    Forrás:
    A Kormány 1372/2021. (VI. 10.) Korm. határozata a Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030 elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 109. szám; 2021. június 10.; 4703. (PDF)
    Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM; 2021. június 2.)