Tartalomjegyzék

„A FinTechZone szaklap interjút közölt a Blockchain Koalíció elnökével. Vágujhelyi Ferenc beszélt a blockchain technológia gazdaságban betöltött szerepéről, alkalmazásának várható hatásairól és a Koalíció feladatairól is.

Minden gazdasági szektorban, ahol digitálisan reprezentált értékek decentralizált, azaz külső tekintély nélküli, hiteles nyilvántartására van szükség, ott megjelenik a blockchain technológia. A magyar vállalkozások, tudományos és állami intézmények innovációjának ösztönzése, a blockchain adta lehetőségek maximális kihasználása a 2022 márciusában megalakult Blockchain Koalíció legfontosabb célja.

– Hogyan járul hozzá a Koalíció a hazai blockchain fejlesztésekhez, illetve a blockchain alkalmazások befogadásához, terjedéséhez?

– Egyes technológiák fejlődése, alkalmazása strukturális, alapvető változást eredményezhet a gazdaságban és a társadalomban. Olyan kérdések vetődnek fel ekkor, amelyek szükségessé tehetik az állam szabályozói beavatkozását – főként a fogyasztók biztonsága, védelme érdekében. Az informatikában az eddigiekben leginkább csak az adatvédelem és a hitelesség biztosítása kívánt aktív állami szabályozói szerepvállalást, a piac széleskörű együttműködésben számos kérdést megoldott.

A blockchain természeténél fogva azonban más kormányzati megközelítést igényel. Minden technológia használata kockázatot is jelent, amelyet kezelni kell. A blockchainre vonatkozó szabályozás, a működési és alkalmazási környezet kialakításakor mindenképp gondolni kell a fogyasztói érdekek védelmére, a biztonságra, valamint a hatékony csalásfelderítésre és bűnüldözésre, amelyet a piac önmagában nem feltétlen tud megoldani. E téren biztosan felmerül az állam szerepe.

Célunk, hogy az állami, tudományos és a piaci szervezetekkel közösen feltárjuk, mely területeken lehet szükség állami szabályozásra, illetve az államnak van-e lehetősége, hogy beavatkozzon egy ilyen autonóm módon működő alkalmazási környezet működésébe.

A következő évtizedben az informatikai innovációban már kevés olyan terület lesz, amelynek nem lesz erős blockchain vonatkozása, így kiemelt feladat a hazai innovációs ökoszisztéma erősítése.

A blockchain oktatás – különösen a KKV szegmensben, ahol a vállalkozásoknak nincs lehetőségük a blockchain alkalmazásához megfelelő szintű tudás megszerzésére, elsajátítására – a technológia és az alkalmazások terjedése, befogadása szempontjából létfontosságú lesz.

– Az új technológiák befogadása alapvetően a bizalomra épül, amelynek alapkövei a megértés és az ismeret. Mit tervez tenni a bizalom építésében a Koalíció?

– Kiemelném, hogy a bizalom hiánya nem a piac vagy az egyén oldaláról látszódik, hisz mintegy 2000 milliárd dolláros a blockchain rendszerek összkapitalizációja, és vannak olyan befektetők, akik egyenként is dollármilliárdokat fektetnek a technológiába.

Az állami szereplők bizalma hiányzik. Ennek oka elsősorban az, hogy az állam egy olyan jelenséggel találkozik a blockchain működési logika kapcsán, amellyel a történelem során nagyon ritkán találkozott: az állam fő feladata – azaz a szabályozás és a szabályok betartásának kikényszerítését biztosító hatalma – jelentős akadályokba ütközik akkor, amikor blockchain protokollokról van szó.

Egyrészt a nemzeten belüli kérdések esetében áll óriási kihívás előtt az állam, ugyanakkor hatalmas lehetőségek látszanak az államok nemzetközi együttműködése terén. Nem kell például kiterjedt, költséges és bonyolult adminisztrációt – pl.: új nemzetközi intézményt – létrehozni ahhoz, hogy az egyes országok együttműködjenek.

Egy teljesen decentralizált rendszerben az államok képesek a szuverenitásukat valóban közösen gyakorolni, de közvetítő nélkül. A bizalmatlanságot tehát nem a piac részéről látom elsősorban, hanem az állam „főhatalma” került kihívás elé, és ezt kell kezelni. Biztos vagyok abban, hogy a társadalom – ahogyan eddig – most is okos válaszokat ad majd erre.

– A blockchain technológia széleskörű elterjedését a valós felhasználási igényekre választ adó gyakorlati alkalmazások, szolgáltatások jelenthetik. Véleménye szerint melyek azok a felhasználási területek, ahol rövid távon megjelenhet a blockchain technológia?

– A blockchain technológia értékajánlata határozza meg felhasználási területeit. Azokban az esetekben, ahol decentralizáltan kell nyilatkozatot tenni, a szereplők saját nyilatkozataikért felelnek, és fontos a megváltoztathatatlan, visszakereshető és mindenekelőtt hiteles nyilatkozatok rendszerének kezelése.

Ilyen terület például a kereskedelem, árukövetés, minőségbiztosítás. Az egyik legjobb példa a Maersk és az IBM közös blockchain platformja, a TradeLens, amely a kontinensek közötti kereskedelemben biztosítja az árukövetést a termelőtől (gyakran annak beszállítóitól) kezdődően egészen a kereskedőig. A termék szállítása során minden lépést az adott szereplő elektronikusan aláír, rögzíti a blockchainen. A fuvarozói lánc minden eleme megteszi a saját elektronikus nyilatkozatát az áru elhelyezéséről, átvételéről. Ennél az alkalmazásnál a blockchain és a decentralizáció egyik legnagyobb értékajánlata, hogy minden egyes mozzanat, körülmény változatlan formában és hiteles tartalommal visszakereshető évek múltán is.

A másik népszerű alkalmazási terület az érték digitális reprezentációja a blockchainen. Ma digitálisan reprezentáljuk az értékek nagy részét, például bankszámlákon vezetett pénz formájában. Ez attól hiteles, hogy zárt a rendszer, az MNB hitelesítette az adott bank informatikai rendszereit. A bitcoin más; a bitcoin fölött nincs ilyen hatóság, ugyanakkor képes a pénz értékének digitális reprezentálására. Tokeneket, értéket tudunk reprezentálni úgy, hogy maga az érték az IT rendszerekbe kerül. Az elosztott főkönyv lekönyvelt nyilatkozata garantálja, hogy az érték annál van, aki az adott tranzakcióhoz szükséges titkos kulccsal rendelkezik. Csak ő képes tranzakciót végrehajtani rajta.

A harmadik terület a matematikára épülő megoldások köre, például a sokszereplős számítási eljárások a kriptográfiában, az adatvédelemben, valamint az adatok közös elemezhetőségében.

– Milyen blockchain alapú megoldások, szolgáltatások megjelenésére számít a következő 1-2 évben Magyarországon?

– Úgy vélem, elsősorban a nemzetközi együttműködésekben jelennek meg először a blockchain alapú szolgáltatások. Nemzeti szinten a decentralizált főkönyvi megoldások a leginkább fontosak, ilyen például a foglalkoztatói bejelentés és adatnyilvántartási rendszer, amelyen jelenleg a Pénzügyminisztérium dolgozik.

A rendszer célja, hogy az egyes foglalkoztatási események ugyanúgy, egyidőben, és utólag megváltoztathatatlanul jelenjenek meg például a NAV, a KSH, az egészségbiztosítás rendszereiben. A rendszerben címezhető lesz minden bejegyzés, és annak egyes tartalmi elemei is, annak érdekében, hogy csak az férjen hozzá az adatokhoz – és csak olyan terjedelemben -, akinek arra megfelelő felhatalmazása van. Elvárás a rendszerrel szemben, hogy az adatok, információk változatlan tartalommal akár 40 év múlva is visszakereshetőek legyenek.

Másik fontos terület az Unióban az egységes, hiteles társadalombiztosítási nyilvántartás megteremtése. Egyre többen dolgoznak külföldön, sőt, azt gondolom, 1-2 évtized múlva az lesz a ritka, ha valakinek az élete során csak egy országban lesz pl.: nyugdíjbiztosítási jogszerzése. A blockchain megváltoztathatatlansága és a hitelesség lesz az, ami ennél az alkalmazásnál a legnagyobb értéket jelenti majd.

– Hova szeretne eljutni a Koalíció a következő 1-2 évben, melyek a következő lépések?

– Az elektronikus hitelesség igazolása ma még centralizált megoldásokra, azaz az elektronikus tanúsítvány hitelesítőkre épül. Az elektronikus hitelességet a blockchainre is ki kell kiterjeszteni annak érdekében, hogy a blockchain megoldások a társadalom széles körében is használhatók legyenek.

Ezt a törekvést Magyarország kormánya is támogatja, ezért az Igazságügyi Minisztérium más tárcákkal együttműködve részt vesz az eIDAS rendelet módosításának előkészítésében. Amíg az eIDAS módosítása nem történik meg, a blockchain megoldások társadalmi kiterjesztése jogi akadályokba ütközik, ezért elsődleges célunk az uniós jogszabálymódosítás segítése.

A magyar kormány és a piaci szereplők számára is stratégiai cél az elektromobilitás fejlesztése. Az IoT technológiának és eszközöknek ezen a téren meghatározó szerepe van.

Például ha az IoT eszközök elterjednek egy városban, és az adatokat feldolgozó mérési, modellezési és adatelemző rendszerek is rendelkezésre állnak, a város működtetése, a lakosság életminősége, a vállalkozások eredményessége is jelentősen javul.

Ezen a szinten alapvető fontosságú, hogy az eszközök, az adatok hitelesek legyenek. Nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent a nem hiteles információ, és akkor még nem is beszéltünk a rosszindulatú beavatkozások lehetőségéről. Az adatok, a döntési módszerek, döntési algoritmusok könyvelt hitelessége létfontosságú eleme a városi rendszereknek. A blockchain ezt a biztonságot teszi hozzá az IoT alapú megoldásokhoz, rendszerekhez.

Forrás: FinTechZone
”

Forrás:
„Minden informatikai szolgáltatásnak lesz blockchain kapcsolódása”; Digitális Jólét Program; 2022. április 6.

Közigazgatás, politika

Fókuszban a tudásalapú Közös Agrárpolitika – KAP Stratégia tervek Agrártudás és Innovációs Rendszerei

„A KAP Stratégia tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereiről ülésezett 20 tagország képviselője Hollandiában. Az eseményt társelnökként vezette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

A Mezőgazdasági Kutatási Állandó Bizottság Agártudás és Innovációs Rendszer munkacsoport ülését április 6-7-én tartották meg a hollandiai ’s-Hertogenbosch városában, a helyi szaktanácsadással foglalkozó szervezet, a ZLTO központjában. A rendezvényen 20 tagország 38 képviselője vett részt személyesen, további 26-an pedig online csatlakoztak.

A munkacsoport ülés fő témáját a benyújtott tagországi KAP Stratégiai tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereinek áttekintése adta. A tagországok képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy milyen eszközökkel segítik az agrárgazdasági szereplők közötti tudásáramlás fejlődését. Hangsúlyt kapott a kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolat erősítése, a szaktanácsadók szerepe. A gazdálkodók és a tanácsadók képzésével, valamint a tudásátadási eszközök rendszerének áttekintésével külön foglalkoztak a résztvevők.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár amellett, hogy társelnökként vezette, a két napos rendezvényt, előadásában bemutatta a hazai KAP Stratégiai Terv tudásátadáshoz és innovációhoz kapcsolódó intézkedéseit a képzés, tanácsadás és innováció területén. A helyettes államtitkár rövid áttekintést adott az Agrárminisztérium – a KAP Stratégiai Tervet megalapozó – szakmai programjáról (2021-2030), annak a gazdasági fejlődést, a minőségi élelmiszer-előállítást, a fenntartható zöld jövőt és a vidéki megújulást megcélzó pilléreiről. Hangsúlyozta, a kormány kulcsszerepet szán a digitalizációnak, hiszen ez minden stratégiai cél eléréséhez fontos eszköz.

Az Európai Bizottság képviselője, Inge van Oost beszámolt arról, hogy 7 ország kivételével (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Hollandia, Románia, Szlovákia), 2022. március 31-ével valamennyi tagország számára hivatalosan is eljuttatták az észrevételeket a KAP stratégiai tervekkel kapcsolatban. Előadásában segítette értelmezni a tagországok számára kiküldött tudásátadáshoz és innovációhoz kapcsolódó főbb megállapításokat. Pozitívumként értékelte, hogy a tervek egyértelműen komolyabb szerepet szánnak ennek a területnek a következő időszakban, amelyre szükség is van, hogy az ágazat megfelelő válaszokat tudjon adni a következő időszak környezeti és társadalmi kihívásaira.”

Forrás:
Fókuszban a tudásalapú Közös Agrárpolitika; Agrárminisztérium; 2022. április 8.

Közigazgatási jog digitalizációs vonatkozása

„Támogatják a közigazgatási jogot kutató fiatal szakértők munkáját a „Közigazgatási jog digitalizációs vonatkozása” című pályázattal, amelyet a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. hirdetett meg. A pályázat védnöke Dr. Répássy Róbert az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese.

A felhívás célja a felsőoktatási intézmények közigazgatási jogi tanszékein kutató graduális hallgatók, doktoranduszok, doktorjelöltek ösztönzése volt, és támogatás nyújtása kiemelten a közigazgatási jog és digitalizáció kapcsolatának kutatásához. A programban a Pécsi Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem jogi tanszékeinek hallgatói, doktorjelöltjei vehetnek részt. A tanszékek által támogatásra javasolt hallgatók olyan témával jelentkezhettek, mely a közigazgatási jog és digitalizáció kapcsolatát vizsgálja – akár szabályozási, akár jogpolitikai, akár joggyakorlati vagy jogtechnikai oldalról.

A pályázatok értékelése két részben történik, melynek eredményeként első körben 9 fiatal szakértő támogatását hirdették ki ünnepélyes keretek között 2022. április 1-jén, Budapesten.

Dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, a pályázat védnöke az eseményen kijelentette: „A XXI. század második évtizedében jelentős jogalkotás várható a közigazgatás területén, és ehhez kvalifikált szakemberekre van szükség annak érdekében, hogy a globális és az európai uniós jogi kihívásoknak a magyar jogrendszer jól meg tudjon felelni jogalkotási szinten.”

Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a digitális államkormányzás paradigmaváltást hoz a közigazgatási jogi gondolkodásban, átalakul az anyagi jog és az eljárási jog. „Magyarország versenyképességének és szuverenitásának alapvető kérdése, hogy a jövőben legyenek jól felkészült közigazgatási jogi szakemberek, és bízom abban, hogy kezdeményezésünkkel hozzájárulunk ehhez” – mondta el a szakmai vezető.

A felhívásra 21 pályamunka érkezett. A pályázatokat közigazgatási és jogi szakemberekből álló Bíráló Bizottság értékelte, mely munkában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság által delegált is részt vett.

A pályázat kiírói 500 000 – 1 500 000 forint közötti összegben nyújtanak támogatást az első körben díjazottak kutatásaihoz.

A kiválasztási folyamat során 11 pályázat került a második fordulóba, így ezen fiatal szakértők számára személyes szakmai konzultációra kerül sor, melynek köszönhetően tovább bővülhet a támogatottak köre.”

Forrás:
Felkészült közigazgatási jogi szakemberekre van szükség; Digitális Jólét Program; 2022. április 5.

Megkapta mandátumát az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottsága

„„A mesterséges intelligencia emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra gyakorolt hatása az emberbarát jövő építésében” témában rendezett eseményt az Európa Tanács Rómában, az olasz Külügyminisztériumban április 4–6 között.

A rendezvény azért jelentős, mert a CAHAI, az Európa Tanács Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Ad hoc Bizottságának új formációját alakították meg, miután kitöltötte kétéves mandátumát (2019–2021). Az értekezlet házigazdája, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát elnöklő Olaszország volt, így az Olasz Szemeszter rendezvényprogram részeként valósult meg. Az ülést Benedetto Della Vedova helyettes államtitkár és Bjorn Berge, az Európa Tanács főtitkár-helyettese, majd Alessandro Fusacchia, a Parlament mesterséges intelligenciával foglalkozó frakcióközi csoport elnökének beszéde nyitotta meg, amelyet Luigi Di Maio külügyminiszter, digitális gazdasággal és evolúcióval foglalkozó tudományos szakértője, Paola Pisano moderált. A rendezvényen részt vett az Európai Bizottság delegációja, valamint az akadémiai, a kormányzati és a magánszektor képviselői.

Az ad hoc bizottság mandátumának megszűnését követő állandó bizottság alakítása arra enged következtetni, hogy az Európa Tanácsnak is célja, hogy a részes államokkal és az Európai Unióval közösen a mesterséges intelligencia jogi, etikai és technológiai aspektusai az emberi jogok és a demokrácia magas szintű védelmével fejlődjenek, és Európát globális referencia pontként határozza meg a megbízható és emberközpontú technológiai forradalomban. A találkozó során az ipar és az üzleti modellek átalakulásának bemutatása mellett a gyermekek jogainak védelmét is hangsúlyozták.

A találkozó következtetései az Európa Tanács új formációjának, a Mesterséges Intelligencia Bizottság (Committee on Artificial Intelligence, CAI) munkáját segítik, amelynek első ünnepi ülésszaka zajlott április 4–6 között a Farnesinában, s amelynek célja nem más, mint a mesterséges intelligencia szabályozásának közös jogi eszközeinek megfogalmazása az Európa Tanács standardjai alapján.”

Forrás:
Megkapta mandátumát az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottsága; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. április 8.

Európai Unió

Az Európai Bizottság megindítja a jogi eljárást Magyarország ellen

„Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt szólalt fel. Beszédében elmondta, hogy Magyarországon a korrupció jelenti a legnagyobb problémát, ezért alkalmazzák a 7-es cikk szerinti eljárást. Reagált a magyar kormány.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy elindítják a jogállamisági eljárást és erről a kormányt is értesítették.

A válaszok elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kell hozni ezt a döntést. Johannes Hahn biztos ma értesítette a magyar hatóságokat arról, hogy elindul a jogállamisági eljárás – jelentette be Ursula von Leyen.

A Reutersnek nyilatkozó, az ügyet jól ismerő két forrás elmondta, hogy az eljárás már ma elindul. Hozzátették, ez a lépés az Orbán-kormány finanszírozásának befagyasztásához is vezethet. Az unió és Magyarország közötti feszült viszonyt jól szemlélteti, hogy a közösségből csak kevesen gratuláltak Orbán Viktornak a Fidesz-KDNP elsöprő győzelméhez a hétvégi választásokon.

A bizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb problémát a korrupció jelenti. Hozzátette, az uniós helyreállítási alapból (RRF) származó források kifizetését a korrupcióellenes fellépéstől teszi függővé a testület.

Folyamatosak a tárgyalások az RRF-ről, aminek előfeltétele a korrupcióellenes fellépés. Ezt a kérdést egyelőre nem tudtuk lezárni – fogalmazott az elnök. A plenáris ülésen elhangzott beszédben kitért Lengyelországra is, esetükben az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását várja el a bizottság.

Ursula von der Leyen azt is elmondta, hogy ezzel Magyarország lesz az első európai uniós tagállam, amelynek a jogállamiság megsértése miatt csökkentik az EU-s támogatásait – ezt a DPA német hírügynökség írta meg Twitter-oldalán
…
Brüsszel hibázik, amikor „ugyanazt a nótát fújja”, mint a magyar baloldal, azt ugyanis a magyarok most utasították el nagy többséggel – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság elnökének keddi nyilatkozatára reagálva. Hozzátette: a Fidesz-KDNP csaknem 2,9 millió szavazatot kapott a vasárnapi országgyűlési választáson, míg a gyermekvédelmi törvénnyel több mint 3,3 millió ember fejezte ki egyetértését. Ez soha nem látott támogatottság mind a kormánypártok, mind a gyermekvédelmi törvény ügye mögött – emelte ki.

Éppen ezért a demokrácia alapvető szabályait a bizottságnak is el kell fogadnia – szögezte le, hozzátéve: nem a most vereséget szenvedett magyar baloldal igényeit kellene teljesítenie a bizottságnak, hanem vissza kellene térni a józan észhez és a párbeszédhez. Erre a magyar kormány mindig nyitott volt – hangsúlyozta.

A miniszter azt is kérte: Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.

Varga Judit igazságügyi miniszter felhívta a bizottság figyelmet arra, hogy „…az eljárás elindításának vannak feltételei! Szavaznia kell róla a biztosok kollégiumának, és kapnia kell hivatalos értesítést erről a magyar kormánynak. Tudomásunk szerint azonban eddig egyik sem történt meg.”

Mint írta, a magyar kormány politikai nyilatkozatokkal nem foglalkozik, és várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést. „Ha lesz ilyen, arra természetesen válaszolni fogunk” – tette hozzá.[Világgazdaság]”

…

„…Von der Leyen emlékeztetett rá, hogy a Bizottság még novemberben egy informális levélben kérdéseket intézett a magyar kormányhoz, amelyre kapott válaszok alapos áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy „meg kell tennie a következő lépést”.

Bár a bizottsági elnök nem tett említést erről, a biztosi testület előreláthatóan két hét múlva, húsvét után hozza meg a formális döntést az eljárás megindításáról, amit az Európai Parlament már hosszú ideje követelt. Von der Leyen bejelentését taps fogadta a plenáris ülésteremben.

Az eljárás, amely végső esetben uniós költségvetési források (pénzügyi kötelezettségvállalások és/vagy kifizetések) felfüggesztését vonhatja maga után, 7-9 hónapot vehet igénybe és a tagállam és a Bizottság közötti párbeszéddel veszi kezdetét, amit egy ponton ajánlások követhetnek, mielőtt bármilyen szankciós javaslat a Tanács előtt landolna.

Lengyelország, amelyhez tavaly novemberben Magyarországhoz hasonlóan kapott informális levelet Brüsszeltől, megússza az eljárást, legalábbis egyelőre. Von der Leyen ugyan erről nem beszélt, de brüsszeli források háttérbeszélgetéseken általában két lehetséges okot említenek. Először is azt, hogy a konkrét lengyel esetben sokkal nehezebb kimutatni a közvetlen összefüggést az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása és az uniós pénzügyi érdekek sérelme között. Ezzel szorosan összefügg, hogy a vitás ügyben Brüsszel és Varsó közel jutott egyfajta megállapodáshoz, aminek eredményeként a Bizottság egy lengyel törvény elfogadásától függően jóváhagyhatja a lengyel helyreállítási tervet.

A Bizottság elnöke a keddi kérdések órájában közölte, hogy április 9-én valóban Varsóba látogat, de nem a jóváhagyott terv bejelentésére, hanem egy, az ukrán menekültek javára tervezett globális felajánlási konferencia alkalmából. Von der Leyen megismételte, ahhoz, hogy a terv zöld jelzést kapjon három feltételnek kell teljesülnie. Egy: el kell törölni a Legfelső bíróság fegyelmi kamarájának felállításáról szóló jogszabályi rendelkezést. Kettő: el kell fogadni a lengyel bírósági fegyelmi rendszer reformját. Három: vissza kell helyezni tisztségükbe a törvénytelenül elbocsátott bírákat.

Von der Leyen elmondta, hogy mind a három kritériumot egyetlen törvényben lehet teljesíteni. Hozzátette, hogy ugyan közel járnak a megállapodáshoz, de még nem tartanak ott. Ha egyszer a szejm megszavazza a kérdéses törvényt, a Bizottság azt górcső alá veszi majd. Ahhoz, hogy az esetleges jóváhagyás után folyósítani lehessen a helyreállítási pénzek első részletét, a lengyel kormánynak még hitelt érdemlően bizonyítani kell majd a célok és „mérföldkövek” teljesítését.”[EU MONITOR]

Forrás:
Az unió elindítja Magyarország ellen a jogállamisági eljárást – reagált a kormány; Világgazdaság; 2022. április 5.
Von der Leyen bejelentette a Magyarország elleni eljárás megindítását; EU MONITOR; 2022. április 5.
Facebook; Varga Judit; 2022. április 5.

Az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen – Navracsics Tibor cikke

„Az Európai Bizottság nem sokat tétovázott a magyar választásokat követően: Ursula von der Leyen április ötödikén az Európai Parlamentben, képviselői kérdésre bejelentette, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. Egyúttal azt is egyértelművé tette, hogy csak Magyarország ellen indul el az eljárás, Lengyelország ezúttal kimarad.

A jogállamisági eljárás megszületése még a két évvel ezelőtti intenzív válságkezelési időszak következménye. Akkor, 2020 nyarán a koronavírus-járvány első hullámától szenvedő tagállami gazdaságok problémáinak kezelésére létrehozott helyreállítási alap egyik kiegészítő elemeként jött létre a nettó befizető országok – az úgynevezett takarékos négyek – megnyugtatására, elsősorban Hollandia kezdeményezésére.

Bár a javaslat, és annak tartalmi részei kezdettől fogva vitákat váltottak ki nem csak a tagállamok, de az uniós intézmények között is, az Európai Bíróság februári döntése elhárította az utolsó akadályokat is a feltételességi mechanizmus alkalmazása elől.

Noha a vita, és önmagának az eljárás kritériumainak érvrendszere is általánosságban mozgott, senkinek nem volt kétsége afelől, hogy az új eszköz alapvetően két, ellenfelei által renitensnek minősített tagállam, Lengyelország és Magyarország megfegyelmezésére irányult. Az Európai Parlament nem is csinált titkot abból, hogy az új jogállamisági eljárást Lengyelországon és Magyarországon akarja kipróbálni.

Az Európai Bizottság – hosszas előkészítés után – most, a magyar választások után két nappal látta elérkezettnek az időt, hogy lépjen. Időzítésükben nyilván szerepet játszott, hogy aktívan nem akartak részt venni a magyar választási kampányban: elejét akarták venni annak a vádnak, hogy közvetlenül segítik az ellenzéket, ugyanakkor azt is el akarták kerülni, hogy a Brüsszel-ellenes érzelmek tetőpontra hágása a kormánypártok számára jelentsen további tartalékot.

Az Európai Bizottság elnöke bejelentésében a korrupciót jelölte meg elsődleges okként, egészen pontosan azt a körülményt, hogy értékelése szerint a magyar kormány mindeddig nem adott megnyugtató garanciákat a korrupt gyakorlatok felszámolására. Érvelésének relevanciáját gyengíti, hogy a korrupció szempontjából a Magyarországnál is rosszabb helyzetben lévő Bulgáriával szemben ugyanakkor semmilyen büntető intézkedést nem foganatosítottak ezidáig.

Igaz ugyan, hogy az európai uniós forrásokkal való visszaélés vádjával Bojko Boriszov volt miniszterelnököt rövid időre letartóztatták, azóta azonban vádemelés nélkül ismét szabadlábra helyezték. Mindezek ellenére sem az Európai Parlament, sem pedig az Európai Bizottság nem tartotta mindeddig szükségesnek semmilyen jogállamisági eljárás életbe léptetését.

A nyilvánvalóan politikai motivációjú lépésnél azonban nem is ez jelenti a legnagyobb meglepetést, hanem a másik bűnösként kezelt ország, Lengyelország hiánya. Úgy tűnik tehát, hogy az egy hónappal ezelőtti előrejelzésem most beteljesedik: Lengyelország az orosz–ukrán háború során vállalt szerepvállalását sikeresen tudja bemutatni az európai értékek melletti elkötelezettségként, és képes volt elegendő támogatót, barátot szerezni magának ahhoz, hogy elkerülje a fegyelmező akciót.

Bármennyire is fáj tehát az igazságtalan akció, tanulnunk kell belőle. Gesztusok, szövetségesek és együttműködés nélkül végzetesen beszűkül az ország mozgástere.”

Forrás:
Az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. április 7.

Az Európai Unió Tanácsának következtetései az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiájáról

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiájáról. Tekintettel a geopolitikai környezetben az elmúlt néhány hónapban bekövetkezett drámai változásokra, még nagyobb jelentősége van az arra irányuló célkitűzésnek, hogy – a nyitott gazdaság megőrzése mellett – kialakítsuk az EU stratégiai autonómiáját.

A Tanács e következtetéseiben az alábbiakra összpontosít:

az euró nemzetközi szerepének erősítése

a reálgazdaság szolgálatában álló, erős, versenyképes és reziliens európai pénzügyi ágazat kialakítása a harmadik országbeli pénzügyi intézményekre és infrastruktúrákra való túlzott ráutaltságból eredő kockázatok elkerülése mellett

a pénzügyi piaci infrastruktúra védelmezése és rezilienciájának erősítése

a szankciók kezelésére vonatkozó hatékony mechanizmus kialakítása

együttműködés a partnerekkel

A következtetéseket megelőzte a 2022. március 10–11-i versailles-i nyilatkozat, amelyben az uniós állam-, illetve kormányfők megállapodtak arról, hogy nagyobb felelősséget vállalnak az EU biztonságáért, és további határozott lépéseket tesznek az európai szuverenitás kiépítése, függőségeinek csökkentése és egy 2030-ig szóló új növekedési és beruházási modell kidolgozása érdekében.

Az uniós állam-, illetve kormányfők már 2020 októberében is nyomatékosították, hogy a nyitott gazdaság megőrzésével együtt a stratégiai autonómia megteremtése az Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzése.

A következtetésekben a Tanács részletesebben foglalkozik „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. januári bizottsági közlemény egyes elemeivel.

A Tanács következtetései az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiájáról, 2022. április 5.

Versailles-i nyilatkozat, 2022. március 10–11.

A Bizottság közleménye: Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása, 2021. január 19.

Az Európai Tanács 2020. október 1–2-i következtetései

Ülések”

Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el az európai gazdasági és pénzügyi ágazat stratégiai autonómiájáról; Európai Unió Tanácsa; 2022. április 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. április 11.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Népszámlálás 2022 Call Center
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/65, 2022.04.04.
Országos Trófeabírálati Rendszer fejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/67, 2022.04.06.
UAV-re szerelhető LIDAR beszerzése
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Közbeszerzési Értesítő: 2022/67, 2022.04.06.
AF – Informatikai rendszergazdai szolgál., support
Ajánlatkérő: Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata
Közbeszerzési Értesítő: 2022/69, 2022.04.08.
AF-Deverto-NISz
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/69, 2022.04.08.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről. (Elnevezés: Elektronikus joganyag nyilvántartó rendszer)
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes: Wolters Kluwer Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 115.667.496,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/65, 2022.04.04.
ET – Szervezetfejlesztési szolgáltatások (1477)
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes: EGOV Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.514.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/67, 2022.04.06.
Biztonsági rendszertervek elkészítése, frissítése
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Field Consulting Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.350.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/67, 2022.04.06.
Tájékoztatás versenyújranyitás eredményéről (AVSZ Adatközpont hardverkörnyezet eszközei)
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Nyertes: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 92.999.992,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/67, 2022.04.06.
Eredménytájékoztató – SZFE Informatikai eszközök
Ajánlatkérő: Színház- és Filmművészeti Egyetem
Nyertes: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.484.033,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/67, 2022.04.06.
e-Evidence rendszer kiépítése
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.232.300,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/68, 2022.04.07.
Informatikai és audiovizuális eszközbeszerzés
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Nyertes: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/69, 2022.04.08.
Varonis licencek gyártói támogatásának megújítása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Dot Consulting-Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.720.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/69, 2022.04.08.
SPPS szoftvertámogatás
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.240.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/69, 2022.04.08.
OLK gépi levélfeldolgozó rendszer továbbfejlesztés
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Leonardo S.p.a.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.648.000,- EUR
Közbeszerzési Értesítő: 2022/69, 2022.04.08.
A KAK inf.bizt. irányítási rendsz. testreszabása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.648.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/6, 2022.04.08.
KAÜ support 2022-24
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 199.125.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/6, 2022.04.08.

Megjelent az eSzemélyiM mobilapplikáció

„Már elérhető az Apple App Store, valamint a Google Play Áruházban az eSzemélyi okmányhoz kapcsolódó mobilalkalmazás, az eSzemélyiM. Az applikációval az eSzemélyihez kapcsolódó elektronikus funkciók és szolgáltatások válnak elérhetővé.

Segítségével megtekinthetők az okmány chipjén tárolt adatok, ellenőrizhető az elektronikus funkciók státusza, aktiválhatók és módosíthatók az okmányhoz kapcsolódó PIN-kódok, valamint Android okostelefon esetében a telefon külső kártyaolvasóként is használható, ezáltal kiválthatók a speciális USB-s kártyaolvasók.

Az eSzemélyiM mobilapplikáció az alábbi linken tölthető le:
Apple App Store
Google Play

További információ a mobilalkalmazásról az eSzemélyM mobilapp aloldalon, valamint az eSzemélyiM Felhasználói kézikönyvében található.”

Forrás:
Megjelent az eSzemélyiM mobilapplikáció; eSzemélyi; 2022. március 29.

Idén április 6-án nyílik az egységes kérelem beadó felülete

„2022. április 6-án nyílik az egységes kérelem kitöltési felülete, a gazdálkodók ekkortól nyújthatják be kérelmeiket. A közvetlen támogatások keretében közel 480 milliárd forint támogatást igényelhetnek, a vidékfejlesztési támogatásoknál pedig a 230 milliárd forintot is meghaladhatja a várható összes igénylés.

Az egységes kérelem keretében idén 40 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan igényelhetnek a termelők támogatást, több adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíthetnek, valamint kifizetési kérelmet adhatnak be. Az idei évben – az uniós szabályoknak köszönhetően – továbbra is átmeneti időszakra kerül sor, ennek révén az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. A SAPS és zöldítés várható fajlagos együttes összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 80 ezer forint körül alakulhat hektáronként.

Az egységes kérelem idén is kizárólag a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon – ügyfélkapus bejelentkezést követően – az elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag elektronikus úton nyújtható be. Mivel évente egyszer kötelező az ügyfélnyilvántartási adatokat érintő adategyeztetés, az ellenőrzés elvégzése nélkül az egységes kérelem benyújtása idén sem lehetséges. A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén lesz majd elérhető. A szankciómentes kérelembeadásra 2022. április 6. és 2022. május 15. (a hétvége miatt május 16.) közötti időszak áll rendelkezésre. A 2022. május 16-át követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására május 31-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2022. június 9-ig nyílik mód.

A technikai változások közül lényeges, hogy a Vidékfejlesztési Program „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című, 2021-ben megjelent pályázati felhívásokkal kapcsolatban megkapott döntések alapján az idei egységes kérelem keretében is már be kell, hogy nyújtsák a kifizetési kérelmüket. Ennek elmulasztása a hároméves programból történő kikerülést eredményezi.

Lényeges változás az is, hogy az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a 2022-es közvetlen támogatások igénylése vonatkozásában a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentési lehetőséget ad, erről az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár külön, részletes tájékoztatót jelentet meg.

Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására. A Kincstár irányába megvalósuló kapcsolattartást érintően lényeges változás, hogy azon magánszemélyek, akik falugazdász közreműködésével adják be a kérelmüket és van ügyfélkapus regisztrációjuk, ők elektronikusan fogják meg kapni a Kincstár küldeményeit. Ha valaki mégis a postai utat választja, azt külön kérelmeznie kell.

Az idei évben is használható a „Mobilgazda”, a Magyar Államkincstár által fejlesztett mobilalkalmazás, amely révén különböző ügyfélszolgálati, – nyilvántartási, – tájékoztatási, illetve kérelembeadáshoz kapcsolódó funkciók válnak elérhetővé. A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét.

Az egységes kérelem idei beadását lehetővé tevő jogszabály módosítások ezen a linken érhetőek el.

A benyújtás technikai részleteivel és az egyes jogcímek tartalmával kapcsolatos átfogó tájékoztatókat a Magyar Államkincstár a honlapján teszi közzé, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek felületen. A kincstári közlemény idén is a beadással kapcsolatos részletes technikai leírást tartalmazza, továbbá elérhetőek a szükséges formanyomtatványok is.”

Forrás:
https://kormany.hu/hirek/iden-aprilis-6-an-nyilik-az-egyseges-kerelem-beado-felulete; Agrárminisztérium; 2022. április 5.

Különleges küldetés: megalakult a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport

„Különleges küldetést teljesít a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (MIMCS), amely március 29-én tartotta alakuló ülését.

A NAV egyedülálló adatvagyonának értékére épülő kutatásokat végez a jövőben a frissen alakult MIMCS. A februári kormányhatározat alapján a cél a NAV adatvagyonában meglévő értékek kiaknázása és ennek révén a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása. Feladatai között szerepel egyebek mellett egy javaslat kidolgozása a szemantikus adatvagyon-kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára. Ugyancsak részei a küldetésnek a tanító algoritmusokkal kapcsolatos vizsgálatok, a validálási módszertan kidolgozása és a nem kontrollált gépi tanulás fejlesztése. A MIMCS a jövőbeni eredményeket nyilvánosságra hozza.

A munkába a NAV mellett bekapcsolódnak többek között minisztériumok (PM, ITM, BM, MK), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont, a Digitális Jólét Program munkatársai és külső szakértők is. A testület elnöke Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

Az alakuló ülésen Vágujhelyi Ferenc NAV-ot vezető államtitkár, a munkacsoport állandó tagja úgy fogalmazott, ez egy multidiszciplináris munka, számos tudományág együttműködésére van szükség. – Azért jó, hogy a NAV-ban jöhetett létre ez a munkacsoport, mert itt rengeteg nagy pontosságú, validált adat van, amit egységes azonosítókon tartunk nyilván, így nem kell bonyolult kriptográfiai rendszereket létrehoznunk azért, hogy az elemezhetőség fenntartása mellett is garantáljuk a kutatott anyag anonimitását. A lehetőségek óriásiak, ezekben persze az adatvédelem egy szükséges és indokolt korlát. Fontos, hogy amit most felépítünk, amilyen eszközt a kutatók és döntéshozók kezébe adunk azt a társadalom ne fenyegetésnek, hanem segítségnek lássa. A világot akkor tesszük jobbá, ha ezt az eredményt majd a gazdálkodók és a polgárok tapasztalata is megerősíti – mondta a NAV vezetője.”

Forrás:
Különleges küldetés: megalakult a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2022. április 5.

Informatika, távközlés, technika

Csúcskategóriás kvantumprocesszor érkezett az ELTE kutatói számára

„Mint arról decemberben beszámoltunk, a világszínvonalat képviselő kvantumhardvert közösen vásárolta meg az ELTE két kutatócsoportja a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folyó munkájukhoz. Az eszköz mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásban versenyképessé teheti a magyar kutatócsoportokat a nagy horderejű, interdiszciplináris innovációk területén.

Bár a kvantumos jelenségeken alapuló számítások konkrét alkalmazásokban megmutatkozó előnyei még korlátozottak, és nem beszélhetünk ezen a területen igazi versenyről, abban konszenzus van, hogy a kvantumszámítógépek a jövőben jelentős, alapvető hatást gyakorolnak az informatikai trendekre és hamarosan eljöhet az idő, amikor részben át is írják annak szabályait.

Magyarországon a kvantuminformatikai kutatásokat a Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetésével a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium fogja össze, a konzorcium munkájában az ELTE partnerként vesz részt. Az Informatikai Karon és a Természettudományi Karon a következő területeken végeznek kutatásokat: kvantumszámítógépek programozását megkönnyítő programozási nyelvek és szoftverfejlesztési eszközök (fordítóprogramok, elemző, profilozó és refaktoráló eszközök), klasszikus és kvantumos programelemek egyesítése, kódoptimalizálási módszerek, kvantumalgoritmusok, kvantumszámítógép-szimulátorok, posztkvantum kriptográfia, valamint optikai és kvantumoptikai alapjelenségek kísérleti úton való tanulmányozása. (Az ELTE TTK-n folyó kvantuminformatikai kutatásokról Rakyta Péter PhD-hallgató előadását itt nézheti meg.)

Az ELTE a Laboratóriumban folyó kutatómunka infrastrukturális háttereként 2021 végén szerzett be egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. A fotonikus processzorok kulcsfontosságúak mind a kvantumos, mind a fényt használó információfeldolgozási feladatokban. Mivel a lineáris optikai kvantuminformáció-feldolgozáshoz nagyméretű és alacsony veszteségű programozható fotonikus processzorokra van szükség, a Laboratórium támogatásával az ELTE választása egy egyetemi startup, a University of Twente campusán működő QuiX Quantum univerzális kvantumfotonikus processzorára esett.

Vattay Gábor, a Természettudományi Karon működő tudományos műhely vezetője elmondta, ez egy kis veszteségű, 8 üzemmódú, hangolható lineáris interferométer. A nyalábokra osztott lézersugár interferenciáját mérő műszer a hullámvezetők elrendezése miatt tetszőleges lineáris optikai transzformációt, azaz számítási műveletet tesz lehetővé. A műveleteket a processzorhoz csatlakoztatott hagyományos számítógépen futó program vezérli.

Az új típusú számítógép-architektúrák nem jelentenek gyakorlati megoldást minden számítási problémára, de rendkívül jól használhatók olyan problémák esetén, amelyekhez nagyszámú lehetséges kombináció kiszámítása szükséges. Nagy hatékonyság várható például a gépi tanulás, a kombinatorikus optimalizálás, az adatbázis-keresés, a portfólió-optimalizálás területén. A kiberbiztonság szempontjából fontos alkalmazási lehetőség a véletlenszám-generálás, valamint a nagy számok faktorizációja.

A kvantumos és fotonikus eszközök jelenleg drágák, rossz a hibatűrésük, (bizonyos fajtáik) nagyok, és speciális környezetet igényelnek, ezért a fejlesztési folyamat sikerének zálogai a felhasználóbarát architektúrák és a felhőben való használhatóság, az infrastruktúra megosztása, a hozzáférés biztosítása és a szimuláció.

A Kozsik Tamás és kutatócsoportja által fejlesztett, szabadon hozzáférhető Piquasso szimulátor hatékonyságát tekintve a világ legjobbjai közé tartozik. Az alkalmazás bizonyos számításokban akár négyszer gyorsabb, mint a jelenleg piacvezető TheWalrus (Xanadu) szimulátor, sőt a kutatók FPGA-alapú számításgyorsítójával ez az előny 13-szorosra is növelhető. A kvantumszimulátorok a kvantumalgoritmusok futtatására alkalmasak kvantumszámítógép nélkül, így megkönnyítik az algoritmusok tesztelését és a hibakeresést. Jelenleg a szimulátorok kapacitása még jelentősen meghaladja a fizikailag megvalósított kvantumszámítógépekét, de ez a trend hamarosan megfordul.

A következő évek nagy kihívása, hogy K+F+I eredményeik mennyire teszik a magyar kutatócsoportokat versenyképessé az európai zászlóshajó programban, kellően sikeresek leszünk-e a nagy horderejű interdiszciplináris tudományos és technológiai kihívásokat célzó kutatási tevékenységek koncentrációjában, az eredmények technológiai, üzleti becsatornázásában. Az ELTE-n üzemelő kvantumhardver a közeli jövő egyik nagy ígérete ebben az irányban.

A Laboratórium kutatási eredményei bekerülnek az ELTE oktatási programjaiba. Idén augusztusban pedig várja az érdeklődő hallgatókat és fiatal kutatókat a Posztkvantum Kriptográfia Nyári Egyetem az Informatikai Karon, ahol akadémiai és ipari területről érkező vezető nemzetközi kutatók tartanak majd előadásokat.”

Forrás:
Megérkezett az ELTE-re az új kvantumprocesszor; ELTE Informatikai Kar; 2022. április 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Először büntettek meg Magyarországon egy vállalatot mesterséges intelligencia jogszerűtlen felhasználása miatt

„Mindez a hivatal pár napja nyilvánosságra hozott éves jelentéséből derült ki. A jogszabályokat egy meg nem nevezett pénzintézet nem tartotta be.

Rekordbüntetést szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), melyet a március végén megjelent előző évi beszámolójában hozott nyilvánosságra. A Deloitte témában kiadott sajtóközleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a 250 millió forintos bírság nem csupán az eddigi legnagyobb összegű adatvédelmi büntetés, hanem egyben az első olyan eset, amely mesterséges intelligencia jogszerűtlen felhasználásához kapcsolódik.

Nem fértek össze az érzelmek és a GDPR

A NAIH beszámolója szerint egy meg nem nevezett pénzintézeti szereplő mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt szoftveres megoldást alkalmazott az ügyfelek érzelmi állapotának automatizált feldolgozására. A beszédjel-felismerő és értékelő rendszer az ügyfelek hangulati állapota alapján határozta meg, mely ügyfeleket szükséges visszahívni. A bank az alkalmazást panasz és ügyfélelvándorlás megelőzése érdekében üzemeltette. A NAIH utasította a bankot az érzelmi állapotok elemzésének abbahagyására, mivel az számos ponton sérti az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR).

Az MI-rendszerek képesek többek között nyelvi elemek feldolgozására is, mely alkalmassá teszi az emberi beszéd és hangelemek kiértékelésére, így az érzelmi és hangulati ingadozások viszonylag pontos meghatározására. Az intelligens rendszerek efféle felhasználása ugyanakkor számos kivetnivalót eredményezhet, mivel etikailag is megkérdőjelezhető felhasználásuk, rejtett előítéleteket tartalmazhat, ez pedig egyéb adatok felhasználásával diszkriminatív lehet az ügyfelekre nézve.

A Deloitte szakértője szerint az eset számos problémát felvet. Például az ügyben érintett bank nem szerepeltette adatvédelmi tájékoztatójában, hogy az adatkezelésnek többek közt ügyfélmegtartó szerepe is van, az ügyfelek tájékoztatás hiányában így tiltakozni sem tudtak ellene. Ezenfelül, az érdekmérlegelési tesztben nem vizsgálják az érintettek oldalát, nem részletezik a hangulati állapot elemzését és az adatvédelmi hatásvizsgálatban sem javasolnak érdemi megoldást ennek a nem elhanyagolható kockázatnak a csökkenésére.

A NAIH kötelezése felhívja a figyelmet az adatkezeléssel kapcsolatban az érintetti jogok megfelelő biztosítására, különösen, de nem kizárólagosan a megfelelő tájékoztatásra és a tiltakozáshoz való jognak a biztosítására. Az adatkezelésnek a szükségesre kell korlátozódnia, és ennek megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az érintettek részére a kapcsolódó pontos következmények megjelölésével.

Lehet ez majd több is

A jelen eset kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az EU-s mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezet 52. cikke alapján az érzelemfelismerő rendszerek esetében a tervezet szigorú tájékoztatási kötelezettségeket állapít meg, amelyek megszegése esetén magas, tiltott gyakorlatok alkalmazása esetén, akár 30 millió eurós bírsággal kell számolni.”

Forrás:
Negyedmilliárdos bírságot osztott a NAIH az MI helytelen alkalmazása miatt; Bitport.hu; 2022. április 5.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója a 2021. évi tevékenységéről; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2022. március 31. (PDF)

Így hat a gazdaságra a jogállamisági vita

„Bár súlyos gazdasági kérdéssel állunk szemben, a jogállami eljárás nem szakmai, hanem politikai természetű. A visegrádi térség egységének megerősítésén túl Magyarországnak újabb szövetségeseket kell találnia.

A források lehívása ütemezetten zajlik, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően nyújtjuk be a költségnyilatkozatokat – közölték a VG-vel a Miniszterelnökségen, miután arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással lehet a Magyarországnak járó uniós támogatások lehívására a jogállamisági eljárás bejelentése. A sajtóirodánál hangsúlyozták: a 2014-2020-as programok esetében a V4-ek közül hazánk a lehívási rangsor élmezőnyében van, és a lehívott források aránya uniós átlagban is kiemelkedőnek mondható, ami pontosan mutatja a magyar uniós programok megfelelőségét és a források szabályos felhasználását. Kiemelték, hogy tavaly rekordmennyiségű pénz érkezett, legutóbb az idei év elején utalt az Európai Bizottság.

Nem véletlen az időzítés, hiszen már februárban megindíthatta volna a jogállamisági eljárást Brüsszel, ezzel a lépéssel azonban megvárták az uniós döntéshozók a hazai parlamenti választások kimenetelét – mondta a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Való igaz, Campos Sánchez-Bordona, az Európai Bíróság főtanácsnoka már február 14-én indítványozta a Magyarország és Lengyelország kontra Európai Parlament és Európai Tanács ügyben, hogy el kell utasítani a két ország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be.

A szakértő szerint Magyarországnak egyértelmű érdeke az ügy mielőbbi rendezése, afelől viszont nem lehet kétségünk, hogy hiába állunk szemben súlyos gazdasági kérdéssel, nem szakmai, hanem politikai döntés fog születni.

Az Európai Bíróság ítélete kimondja, hogy a kondicionalitási rendelet akkor alkalmazható, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét, körülírható és közvetlen összefüggésben áll az EU pénzügyi érdekeivel. A jogállamisági kereset elutasítása nem jelent érdemi változást, az Európai Bizottságnak eddig is volt lehetősége programokat felfüggeszteni – mutattak rá a Miniszterelnökségen. Kifejtették: vita a helyreállítási alapról van, amelyet a Covid-válság miatt hozott létre az unió, és amely mögött a tagállamok által közösen vállalt hitel áll.

Minden szakmai kérdésben megállapodtunk a Helyreállítási Tervről, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai motivációk miatt tartják vissza Magyarországtól ezeket a forrásokat. Azáltal, hogy egyes tagállamok már megkapták a nekik járó pénzt, ők gazdasági előnybe kerültek, ami a tisztességes versenyt egyértelműen sérti – tették hozzá.

A Gulyás Gergely által vezetett kancellária szerint a magyar helyreállítási források visszatartásáról az Európai Bizottság is tudja, hogy az álláspontja jogilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt tarthatatlan. „Ez különösen a jelenlegi, háborús helyzetben érthetetlen, hiszen Magyarország a kezdetektől első biztonságos országként vesz részt a menekültválság kezelésében és védi az unió keleti határait” – indokolták. Így a Helyreállítási Terv programjait a kormány előfinanszírozza hazai forrásból.

A jogállamisági kérdésben végül az Európai Tanács szavazása dönt majd, a testületet pedig uniós miniszterelnökök alkotják – bocsátotta előre Essősy Zsombor. A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékára (a 27 tagállamból 15-re) van szükség, amely egyúttal az Európai Unió teljes népességének legalább 65 százalékát képviseli. Így a feladat adott, a visegrádi négyek egységének megerősítésén túl is erős érdekszövetségeket kell kötnünk az előttünk álló időszakban. A szakember úgy látja, lesz megoldás, de ahogy hazánknak, úgy az uniós intézményrendszernek is engednie kell. Bár az eljárás akár hét-kilenc hónapig is elhúzódhat, a magyar fél a relatíve gyors megállapodásban érdekelt, így akár öt-hat hónap alatt pont kerülhet az ügy végére. Egy biztos: július–augusztusban Brüsszelben „a fű se nő”, szeptembertől azonban felpöröghetnek az események, és az év vége előtt lezárulhat a vita.

Fel van adva a lecke a magyar diplomáciának, a Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint az biztos, hogy lesznek szankciók, de nagyon nem mindegy, hogy mennyire fognak fájni. Az uniós forrásvesztés elkerülése azért kulcsfontosságú, mert az elmúlt években a beruházások, fejlesztések számottevő része a magyar költségvetés kockázatára és terhére valósult meg, különösen a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, az ország újraindítását célzó támogatások terén. Ráadásul ez alatt a külső környezet is érdemben romlott, így nem lehet olyan kedvező kamatfeltételek mellett külpiaci finanszírozáshoz jutni, mint akár egy-két évvel ezelőtt.

Ezzel együtt Essősy Zsombor bizakodó, úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus fennmaradó forrásainak lehívása ugyanúgy nem kerül veszélybe, mint a 2021–2027-es pályázati pénzek. Az viszont elképzelhető, hogy szűk hónapok elé néz a fejlesztéspolitika, és a hazai előfinanszírozás mellett a fejlesztési számlák brüsszeli ellentételezésére is várni kell, ez azonban alighanem kezelhető feladat államháztartási szempontból.

A legfontosabb az a szakember szerint, hogy a 2023-as és az utána következő beruházásokhoz legyen forrás, hiszen a hazai fiskális ösztönzők kimerülését követően, a következő két-három évben az uniós társfinanszírozású projektnek kell hangsúlyt kapniuk. A szakértő szerint az Európai Uniónak sem érdeke, hogy Magyarország szürke folt legyen a térképen, és megtörjön a hatékonyságot, a versenyképességet célzó fejlesztések uniós ciklusokon átívelő lendülete.”

Forrás:
Így hat a gazdaságra a jogállamisági vita; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2022. április 8.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Megelőzheti-e az Európai Unió Kínát és az Egyesült Államokat a globális mesterséges intelligencia versenyben? – AI Watch 2022

„Az Európai Unió Közös Kutató Központja (Joint Research Centre, a továbbiakban: JRC) által március 31-én közzétett Mesterséges Intelligencia Mutató (AI Watch Index) elsősorban az Európai Unió egyes tagállamainak technológiai fejlettségéről tanúskodik, azonban kitér a globális viszonylatokban is jelentős mesterséges intelligencia erőközpontokra, mint például az Egyesült Államokra és Kínára. A tág földrajzi fókusz kettős célt szolgál, egyrészt az európai államok viszonylatában ad képet az MI fejlődési állapotáról, másrészt elhelyezi az Európai Unió egészét a globális technológiai térképen, hangsúlyozva Európa technológiai autonómiáját. AZ elemzés az index tanulságait mutatja be az Európai Unió és Magyarország szemszögéből.

A statisztikai adatok kimutatták, hogy az EU globális mesterséges intelligencia technológiai pozíciója (5933 gazdasági szereplő) továbbra is alul múlja a legtöbb MI gazdasági szereplővel rendelkező (13 770) Egyesült Államokét és Kínáét (11 362). Az USA technológiai vezető szerepét az MI szolgáltatások magas száma, a hang és nyelvfeldolgozás, a robotika és az automatizált járművek adják. Kína a legtöbb MI szabadalmat bejegyző nagyhatalom még akkor is, ha a közelmúlt kínai politikája a minőségi szabványok csökkenését eredményezte, ami a szabadalmak inflációjához vezetett. Kína MI befolyását növeli továbbá, hogy az MI fejlesztés üzemanyagához, az adatokhoz (big data) nagy számban hozzáfér. Az EU globális technológiai szuverenitását erősíti, hogy éllovas a mesterséges intelligencia szolgáltatások (infrastruktúra, szoftverek és platformszolgáltatások) és a robotika területén, amely utóbbi kategória nemcsak az ipari kereskedelmet, hanem az autonóm robotok fejlesztését is magában foglalja. A technológiák kölcsönhatásba léphetnek egymással, ezért különösen fontos a környezet, amelyben fejlődnek, az Unió így Európa Digitális Évtizedében a digitális világ szabályozására különösen nagy hangsúlyt fordít, igyekezve vezető szerepben állni globális szinten a biztonságos, az emberközpontú, a megbízható, és a transzparens technológiai környezet megteremtésében.

Az EU viszonylag erős a felderítő kutatásban is, a mesterséges intelligencia publikációinak számában a második helyen áll a nemzetközi konferenciákon az Egyesült Államok mögött, utóbbi kétszer olyan aktív ezen a területen, mint az EU. Az Európai Bizottság által egyre több olyan pályázati kiírás (Horizon Europe, DEP) lát napvilágot, amelyek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációkat és kutatásokat célozzák annak érdekében, hogy az Unió minél több gazdasági szereplője csatlakozzon új technológiai rendszerekhez, ezzel növelve a felzárkózási esélyeket az Egyesült Államok viszonylatában.

A szabványosítás terén vezető Kína mellett is igyekszik felzárkózni az Európai Unió, ahogy arról már korábban írtunk, az új szabványosítási stratégia is Európa versenyképességének javulását célozza, ahol egyébként a nemzetközi téren is aktívak az EU tagállamai, hiszen tagjai a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) mesterséges intelligenciával foglalkozó albizottságának gondolni, utóbbinak 33 résztvevő tagja közül 18 európai nemzeti szabványügyi testület. A szabványosítás alapvető fontosságú az interoperabilitás biztosításához, valamint a biztonsággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos MI-kockázatok kezeléséhez.

Az AI Watch Indexben elemzett adatok, bemutatják az Európai Unió mesterséges intelligenciával kapcsolatos ipari, technológiai és kutatási kapacitását, a tagállamok mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikai kezdeményezéseit, a mesterséges intelligencia elterjedését és technikai fejlődését, valamint a mesterséges intelligencia fejlődésének és alkalmazásának hatását. Az elemzések öt dimenziót foglalnak magukban: a mesterséges intelligencia környezet globális perspektívában, ipar, kutatás és fejlesztés (K+F), technológia és társadalmi szempontok. A földrajzi fókusz az EU-tagállamokra irányul, de összehasonlítást nyújt többek között olyan világméretű MI hatalmakkal, mint az Egyesült Államok és Kína.

Az indikátorok részletesebb elemzése

Az MI globális panorámája (G) indikátor
A hat részre osztott indikátor az MI gazdasági szereplők számát, a technológiai erősséget, és a befektetések mértékét méri. Gazdasági szereplők számát illetően az USA élvez előnyt, amelyet Kína, majd az EU követ. Érdekes, hogy noha a legtöbb piaci szereplővel az Egyesült Államok bír, MI fókuszú kutatóintézetek terén Kína világvezető. Európán belül Németország és Franciaország vezet, azonban a legtöbb kutatóintézet Romániában található. AZ Egyesült Királyság a világranglistán negyedik helyet foglal el az MI piaci szereplők tekintetében, amelyből látszik, hogy a Brexit a technológia területén is nagy veszteség az Unió számára. Az Európai Unión belül Németország és Franciaország vezet az MI vállalatok számában, ezt követi Spanyolország, Hollandia, Olaszország és Svédország, amelyek mindegyike több mint 300 mesterséges intelligencia-céggel rendelkezik. Ezután jön egy második országcsoport, nevezetesen Finnország, Belgium, Lengyelország, Írország és Dánia (200).

Az MI specializációs területeket illetően az Európai Unió tagállamai közül néhány kelet-európai ország, így Románia, Bulgária, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország elöljár az automatizálás témakörében. Ezek az országok azonban nem vesznek részt sok mesterségesintelligencia-tevékenységben, és bizonyos esetekben ezen a tematikus területen viszonylag nagyobb a koncentráció, még akkor is, ha a kapcsolódó tevékenységek száma kicsi. Világviszonylatban az EU előnye különösen két tematikus területen mutatkozik meg. Az első a mesterséges intelligencia szolgáltatások száma, amely kiemeli az EU MI ökoszisztéma kiemelkedő szerepét a cégek közötti (B2B) vagy a fogyasztók (B2C) szolgáltatásnyújtásban. A második az autonóm robotika, amely várhatóan pozitív hatással lesz az EU versenyképességére és fenntarthatóságára az ipar és a szolgáltatások terén, és egyre nagyobb hatással van számos ágazatra, többek között az egészségügyre, a logisztikára vagy a gyártásra. A G4 – AI tematikus hotspotok mutató az egyes MI tematikus tevékenységeinek földrajzi megoszlását mutatja be, áttekintést nyújtva a globális teljesítményről. A G5 – Az EU komparatív előnyét 1996 óta fenntartja a robotika kereskedelemben, ráadásul sikerült megőriznie relatív szakosodását egy olyan időszakban (azaz az elmúlt két évtizedben), amely során az ipari robotika kereskedelem világszerte terjeszkedett. A G6 – MI-befektetések az EU-ban mutatója becslést ad az EU-ban a köz- és a magánszektor mesterségesintelligencia-befektetéseiről. Az EU-ban és a tagállamokban megvalósuló mesterséges intelligencia-befektetések becsléséhez nemzeti statisztikákon alapuló felülről lefelé irányuló megközelítést alkalmaztak. Ezt a módszertant használják a 2020-as EU MI-befektetésekről szóló jelentéshez. Az EU 2019-ben 7,9–9 milliárd eurót fektetett be mesterséges intelligenciába, amely 39%-os növekedést jelent 2018-hoz képest. Ha a hasonló tendencia megmarad, az EU 2030-ra túllépi a mesterséges intelligencia 22 milliárd eurós éves beruházási célját. Ez azt jelentené, hogy a 20 milliárd eurós éves beruházási célt.2018-ról 2019-re valamennyi uniós tagállam növelte mesterségesintelligencia-befektetéseinek szintjét. A 2019-ben több mint 50 millió eurót beruházó országok közül Írországban, Belgiumban és Ausztriában volt a legnagyobb éves növekedés. Az alacsonyabb befektetési szinttel (azaz 50 millió euró alatti) országok közül Bulgáriában, Szlovéniában és Horvátországban tapasztalható a legnagyobb éves növekedést (+96%, +75%, illetve +67%). Abszolút értékben Franciaország és Németország vezet, 2019-ben ugyanis az összes uniós mesterségesintelligencia-befektetés 22%-át, illetve 18%-át tették ki a vizsgált időszakban. AZ erőközpontok egyértelmű bizonyítéka, hogy Spanyolországgal együtt 2019-ben az EU mesterséges intelligencia-befektetéseinek 50%-át mindössze három ország adta, ami 2018-hoz képest 3%-val csökkent, Így még ha egy év nem is elegendő a trend megállapításához, a beruházások koncentrációjának csökkenése egyre több ország fokozatosan nagyobb beruházási erőfeszítésére utalhat. A mesterségesintelligencia-befektetések volumenének 2019-es növekedését nagymértékben a magánszektor hajtotta végre, amely az összes befektetés 66%-át tette ki, miközben a közszféra is növelte mesterségesintelligencia-befektetéseit 2018-ról 2019-re.

MI Ipar (I)
A mutató képet fest az MI-cégekről, összpontosítva az induló robotika-vállalkozásokra azért, hogy megértse az MI-ipar jellemzőit. Célja, hogy feltárja, hogyan közelítik meg a mesterséges intelligenciát a magánszektor szereplői világszerte és az EU-tagállamokban, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alaptevékenységének fejlesztésére, azaz a mesterséges intelligencia területén fő tevékenységet folytató vállalatok létrehozására, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmi kérelmek benyújtására. Ebben az értelemben a cél annak megértése, hogy hány vállalkozás összpontosítja már üzleti tevékenységét a mesterséges intelligenciára (pl. mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások kereskedelme), és közülük hányan fejlesztenek mesterséges intelligenciát úgy, hogy nem ez a fő gazdasági tevékenységük (pl. az autóipar). Az ajánlások a robotika erősítését támogatják, ugyanis a közeljövőben egyre szorosabb lesz a kapcsolata az MI-vel. Valójában a mesterséges intelligencia és a robotika kombinációja új termék- és eszközkészletet kezd létrehozni, amelyek még jobban képesek kölcsönhatásba lépni a fizikai valósággal, mint az MI-alapú eszközök jelenlegi generációja. Az I1 – az MI cégprofil mutató az MI-cégek üzlettípus szerinti megoszlásán keresztül jellemzi a technológiai ipart. A legtöbb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat az Egyesült Államokban található, ezt követi Kína, az EU és az Egyesült Királyság. Kína kivételével ezekben az országokban a legtöbb cégnek alaptevékenysége a mesterséges intelligenciához köthető (75%), azonban nem nyújtanak be szabadalmi kérelmeket (90%) ezen a területen. Ezért míg az Egyesült Államokban, az EU-ban és az Egyesült Királyságban a legtöbb cég mesterségesintelligencia-alapú árukat és szolgáltatásokat értékesít, csak egy kis részük vesz részt aktívan a technológia fejlesztésében, ami a jövőben a gazdasági versenyképesség és a technológiai előny elvesztéséhez vezethet. Meg kell jegyezni, hogy az MI-cégek száma egyedül az Egyesült Királyságban csaknem fele az egész EU-ban működő MI-cégek számának. Az I2 – induló vállalkozások robotikai fejlettségét mérő mutató az évente alapított új robotikai vállalkozások számát szemlélteti, amelyben az EU kiemelkedik, ahol az új vállalkozások növekedése a robotika területén konzisztens.

A Kutatás és fejlesztés mutató kifejti az EU kutatási képességeit és erősségeit, lefedve a K+F tevékenység és az együttműködési hálózat különböző aspektusait. Az AI Watch Index ezen dimenziója azokat a tevékenységeket vizsgálja, amelyek hozzájárulnak a technológiai terület fejlődéséhez. Társadalmi-gazdasági szempontból ezek a tevékenységek kulcsfontosságúak az előrelépés, így a technológiai érettség javítása és a gazdasági versenyképesség erősítése (vagy fenntartása) szempontjából. Az R1 – MI szereplők a K+F-ben mutató az AI K+F tevékenységekben aktív szereplők jelenlétét mutatja, hogy felmérje, hogy a különböző földrajzi területek mennyire vesznek részt az MI fejlesztésében. A mutató továbbá megkülönbözteti az érintett szervezetek típusait: cégek, kutatóintézetek (beleértve az egyetemeket) és kormányzati intézmények. Az adatokból megállapítható, hogy az Egyesült Államok vezet a felderítő kutatásban részt vevő cégek százalékos arányában, amely arra utalhat, hogy az ország versenyképessége tartós lesz, mivel a magánszektor kiemelkedően részt vesz a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A cégek jelenléte a felderítő kutatási tevékenységben garantálja a könnyebb tudásáramlást a tudományos kutatás koraiszakaszától kezdve, amelyben a szabadalmaztatott innovációkat beépítik az ipari folyamatokba. A másik két földrajzi területen lényegesen magasabb százalékos arányban tevékenykednek a szabadalmakkal foglalkozó kutatóintézetek: ázsiai országokban (például Tajvanon, Malajziában és Szingapúrban) és különösen európai országokban. Ezek a lényegesen magasabb értékek arra utalnak, hogy ezeken a területeken a kutatóintézetek tevékenysége inkább az alkalmazott innovációk fejlesztésére irányul. Az EU tagállami szintű R1 –MI szereplők az MI K+F mutatóból kitűnik, hogy felderítő kutatás terén az egyes tagállamokban, például Spanyolországban, Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban a kutatóintézetek vesznek részt kizárólag K+F tevékenységben. A kormányzati intézmények Franciaország kivételével egyik országban sem rendelkeznek végeznek hasonló tevékenységet, Belgium és Csehország viszont kiemelkednek abban a tekintetben, hogy ezekben az országokban nagy arányban végez a verseny szféra felderítő kutatást, ami a technológiai fejlődés garanciája és hosszú távon versenyképességet javító tényező. Felderítő kutatásban az Egyesült Államok világelső, tevékenysége kétszer olyan intenzív, mint Európáé. Bár a különbség jelentős, az EU a második helyet foglalja el, amely figyelemre méltó részvételt mutat a terület tudományos kutatásában. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia erős összetevője az algoritmusok és a szoftverek fejlesztésének, a tudományos publikációk relevánsabb szerepet játszanak az alkalmazott mesterséges intelligencia innovációjában, mint más területeken. Kína és az Egyesült Királyság követi az EU-t, majd a további vizsgált területek viszonylag hasonló értékeket képviselnek.

Összességében úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztésében, mivel tevékenysége kiemelkedő mind a szabadalmak, mind a felderítő kutatások terén. Az EU-ban alacsony a szabadalmi tevékenység (beleértve, ha az Egyesült Államokkal összehasonlítjuk), de a felderítő kutatásban elfoglalt pozíció valóban releváns, és döntő fontosságúnak tűnik a jövőbeli innováció és versenyképesség szempontjából ezen a területen. Mindazonáltal figyelembe kell venni a szabadalmaztatási tevékenység alacsony szintjének hosszútávú hatásait is.

Az R3 – MI a K+F-ben együttműködő országok mutatójával azt vizsgálják, hogy az EU 27 tagállama mennyire hajlandó együttműködni több különböző országgal. A várakozásoknak megfelelően a legsűrűbb együttműködés az Európai Bizottság által finanszírozott projektekhez kapcsolódik. Minden tagállam több, mint 40 különböző országgal tart fent együttműködést MI fejlesztési céllal. Az R4 – Peer-to-peer együttműködések mutatója azt méri, hogy az egyes területekről az MI-szereplők hány együttműködést alakítottak ki a K+F tevékenység típusa szerint: szabadalmi bejelentések, felderítő kutatási publikációk és az EU elemzésekor a Bizottság által finanszírozott projektek.

Ha a szabadalmaztatási tevékenységekben való együttműködést vizsgáljuk, a legfontosabb szereplők a vállalkozások, mivel a szabadalmi tevékenységet általában cégek irányítják. Valójában a legtöbb földrajzi területen az együttműködések legnagyobb százaléka a helyi cégek és a külföldön található cégek (B2B külföld) között tapasztalható. A második helyen a helyi cégek (B2B helyi) közötti együttműködések állnak, különösen az ázsiai gazdaságokban, például Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Indiában, de Kanadában is. Mindazonáltal érdekes megfigyelni, hogy a több fél által benyújtott szabadalmak jelentős részét (és ez bizonyos együttműködést feltételez) a megfelelő földrajzi terület határain kívül dolgoznak ki. Ez különösen igaz az Egyesült Államokra, Óceániára, az EU-ra és Kanadára, míg Kína és Dél-Korea inkább a szabadalmak helyi partnerei körében történő fejlesztésére irányul. Az R5 – Stratégiai pozíció az együttműködési hálózatban mutató a játékosok azon képességének mérőszámát adja, amely szerint a játékosok képesek-e összekötő hídként működni más szereplők között, felmérve az egyes területek közötti befolyásolhatósági potenciált. A tudományos publikációk tekintetében csak az USA és az EU rendelkezik pozitív értékkel, ami azt jelzi, hogy ez a két terület az, amely globális szinten befolyásolja a kutatási tevékenységeket. A szabadalmi tevékenységek terén egyértelműen Kína áll az élen, több mint kétszerese az USA-nak és több mint háromszorosa az EU-nak. Japán és más ázsiai országok pontszámai 0,22 alatt vannak, ami kiemeli Kína befolyásos kapacitási szerepét a szabadalmaztatási tevékenységekben kontinensen. Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államok van a legjobb helyzetben a K+F együttműködések tekintetében, mivel mindkét értékelt hálózatban figyelemre méltó pontszáma van. Az EU, bár egyik hálózatban sem vezet élen, az egyetlen olyan terület, amelynek szerepe mind a tudományos publikációk, mind a szabadalmak terén figyelemre méltó. Ebben az értelemben az együttműködések terén elfoglalt pozíciója releváns és stratégiai. Európán belül a vizsgált értékek tekintetében Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország töltenek be vezető szerepet.

Technológia
A technológiai mutatók az MI-t, mint általános célú technológiát elemzik, a technológiai lehetőségek, az MI teljesítménye és a szabványosítás szempontjai szerint. A T1- MI kutatási teljesítmény mutató a technológiai fejlődés értékelését célozza. A T2 – Szabványosítási tevékenység mutatója áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia szabványosítási környezetéről számos nemzetközi és európai szabványfejlesztő szervezet (SDO) között.

Társadalmi hatások vizsgálata két dimenziója fed le; a kutatás sokszínűségét, beleértve a nemek közötti különbséget, valamint a mesterséges intelligencia felsőoktatási kínálatát. Alapvető fontosságú, hogy a társadalom számára rendelkezésre álló mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek transzparensek legyenek, így az AI Watch Index hét mutatót tartalmaz, amelyek megvizsgálják az MI-tartalommal kapcsolatos oktatási kínálat megoszlását a tagállamok között.

Az S1 – Gender Diverzitás Index (GDI) a különböző nemű kutatók átlagos reprezentációját méri a mesterséges intelligencia konferenciákon, így felfedi a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó politikák hatását a mesterséges intelligencia kutatására. A S2 – Földrajzi Diverzitás Index (GeoDI) a különböző földrajzi helyekről érkező résztvevők átlagos reprezentációját követi nyomon a mesterséges intelligencia-konferenciákon, jelezve annak az intézménynek a helyét, amelyhez kapcsolódnak. Az S3 – Business Diverzitás Index (BDI) az akadémia, a kutatóközpontok és az ipar kutatóinak részvételét méri fel a mesterséges intelligencia kutatási területén. Az S4 – Conference Diversity Index (CDI) az előző három index átlagaként átfogó képet ad az MI-kutatás területén a diverzitás különböző megfigyelt tendenciáiról. Valamennyi mutató tekintetében növekedés tapasztalható, ami jól mutatja, hogyan igyekszik a technológiai szektor követni a szakpolitikai tendenciákat és társadalmi értékeket. A legkisebb növekedést a nemre vonatkozó mutató (S1 – GDI) jelenti, amely a 2016-os 0,65-ről 2020-ra 0,69-re tolódik el. Ezzel szemben a földrajzi diverzitás indexe (S2 – GeoDI) mutatja a legjelentősebb javulást (plusz 0,28 pont 2016-ról 2020-ra, vagyis 70%-os növekedés), ugyanakkor legváltozóbb dinamikát is. Az Üzleti diverzitási index (S3 – BDI) mind a négy diverzitási index közül a legnagyobb értéket mutatja 2020-ban, 2019-ben a csúcsot (0,85). Ennek magyarázata lehet az iparági kutatók nagyobb jelenléte a tudományos konferenciákon, ami megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia kutatása jelentős érdeklődést vált ki a magánszektorból is. Az a tény, hogy a tendencia összességében pozitív, de 2020-ban enyhén csökken, egyben az akadémia és az ipar közötti dinamika elmozdulását is tükrözheti a mesterséges intelligencia területén (az akadémiáról az iparra). Az S5 – Az MI megjelenése egyetemi programokban az Európai Unióban mutató azt az intenzitását értékeli, amellyel a mesterséges intelligencia a hivatalos tantervekben szerepel. Noha csak az angol nyelvű képzéseket vették figyelembe az adatfelvétel során, az eredmények azt mutatják, hogy az MI tartalom jelenléte a mesterképzésekben (Szlovákiában a legmagasabb, 15,22%) magasabb, mint a legtöbb tagállamban az alapképzésben. Ez alól kivétel Belgium, Észtország, Lettország és Lengyelország. Az S6 – MI tartalommal rendelkező egyetemi helyek mutató azt méri, hogy az egyes tagállamokban mennyi férőhely áll rendelkezésre mesterséges intelligencia tartalmú egyetemi programokban. Ezért képet ad a formális oktatásban képzett, mesterséges intelligencia-készségekkel rendelkező potenciális munkaerőről az EU-n belül.

Az alap- és mesterképzésben egyaránt Németországban van a legtöbb férőhely ezeken a szakokon (179 600 hely az alapképzésben). Lengyelországon kívül (amely 107 100 fő alapképzési helyet biztosít) minden tagállam rendelkezik a németországi alapképzési helyek számának egyharmadával, azonban Szlovéniában, Bulgáriában, Horvátországban és Luxemburgban egyáltalán nincs szabad férőhely olyan alapképzésben, amelynek tanterveiben mesterséges intelligencia tartalom szerepel. Ezért az alapképzési programok tekintetében Németország az a tagállam, amely a legtöbb MI-készségekkel rendelkező hallgatót képez az EU-ban. Németország után Lengyelország és Románia kínálja a következő legtöbb MI-tartalmú alapképzési helyet, ezt követi Franciaország, Hollandia, Olaszország és Belgium. Az MI tartalmú mesterképzések közül a legnagyobb kínálatot Németország (83 700 szabad hellyel), Franciaország (61 400), Olaszország (52 700) és Románia (33 600) kínálja. Így a mesterséges intelligencia mesterképzésében a legtöbb helyet biztosítani képes országok között a különbségek jóval csekélyebbek, mint az alapképzési programok esetében. Magyarországon a középmezőnyben foglal helyet, alapképzésen 17971 (8,55-öös intenzitással), mesterképzésen 3106 (3,5-ös intenzitással) helyen van lehetőség MI tartalmú oktatásban részt venni a felmérés szerint. Az S7 – MI intenzitás az egyetemeken mutató azt méri, hogy a mesterséges intelligencia tartalmú egyetemi programokban elérhető helyek hányadát képezik az egyetemi képzési helyek száma tagállamonként. Az S7 mutató csak a formális felsőoktatásból szerzett mesterséges intelligencia-képességeket veszi figyelembe.

Ebből a grafikonból azt látjuk, hogy Észtország és Románia az a két tagállam, ahol a legmagasabb százalékban vannak jelen mesterséges intelligencia-programok a felsőoktatásban. Ami a mesterképzést illeti, Szlovákiában és Dániában is észrevehető az MI orientációjú képzések száma, az többi tagállamban 10% alatti a mesterséges intelligencia intenzitása az alapképzésben és a mesterképzésben. Amint az S5 mutatónál megfigyelhető, az alapképzésben Szlovéniában, Luxemburgban, Horvátországban és Bulgáriában nem állnak rendelkezésre helyek mesterséges intelligencia tartalmú egyetemi programokban.

Az Európai Bizottság több szakpolitikai kezdeményezést indított az elmúlt négy évben a mesterséges intelligencia fejlődésének szabályozására, úgy mint a mesterséges intelligenciáról szóló 2018. évi összehangolt tervet(Coordinated Plan on AI), amely a technológiai befektetések növelését, a több adat rendelkezésre bocsátását célozza. A mesterséges intelligencia európai megközelítése (European approach to AI) két területre összpontosul: a mesterséges intelligencia kiválóságára és megbízhatóságára, ugyanakkor a 2021-ben nyilvánosságra hozott Mesterséges Intelligencia Jogszabálytervezet (AI Act), harmonizált szabályokat vezetne be az uniós joganyagba. Az MI konkrét felhasználásait négy különböző szint szerint osztályozza az elfogadhatatlan kockázatú, magas kockázatú, korlátozott kockázatú és minimális kockázatú szintek szerint. Az európai szabályozások célja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése olyan szabályokat kövessen, amelyek megakadályozzák, hogy az emberek biztonsága, alapvető jogaik és a piacok működése veszélybe kerüljön.

Az eredményekből kitűnik, hogy míg a mesterséges intelligencia területén továbbra is az Egyesült Államok és Kína dominál, az EU világszerte kimutatott komparatív előnyökkel rendelkezik számos kifinomult mesterséges intelligencia-ágazatban. Az Európai Unióban 2018 és 2019 között 39%-kal nőtt az MI technológiai befektetések mértéke, ami reményt adhat az Európa Digitális Évtizede koncepcióban kidolgozott célnak, miszerint 2020 és 2030 között az Unió évente 20 milliárd eurót fektessen be a technológiai fejlesztésbe.”

Forrás:
Megelőzheti-e az Európai Unió Kínát és az Egyesült Államokat a globális mesterséges intelligencia versenyben? – AI Watch 2022; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. április 4.

A mesterséges intelligencia felhasználása a polgári és katonai életben – Ludovika Szabadegyetem

„Napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) megjelenik földön, vízen, levegőben és a víz alatt is, több ország hadserege fejleszt ilyet, amelyek egy része különféle harci eszközökben „testet is öltött” – az MI katonai és polgári felhasználásáról a Ludovika Szabadegyetemen hangzottak el érdekes információk. Kollár Csaba az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola és az Óbudai Egyetem oktatója arról is beszélt: a mesterséges intelligencia kisebb-nagyobb sikerrel modellezi a gondolkodást, ezt a területet azonban jogilag szabályozni is kell, hiszen senki nem szeretné, hogy öntudatra ébredjen.

A mesterséges intelligencia a polgári és katonai életben egyaránt jelen van, előbbiben például az okos otthonoktól, a beszéd felismerésén át a saját maga által végzett tanulásig, míg utóbbiban a harci robotok „testet öltött” világától a kibertérig – mondta előadásában Kollár Csaba. Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója szerint az MI megjelenését három nagy forradalom előzte meg: a humán géntechnológia-, a robotika-, és a nanotechnológia forradalma, e három terület többek között a génsebészeten, biochipeken és gyógyító robotokon át mind-mind kapcsolódik megjelenéséhez. A mesterséges intelligencia építőkövei között Kollár Csaba elsőként a rengeteg és folyamatosan növekvő adatot említette, de ilyen építőelem a számítási kapacitás is. Mint mondta: olyan számítások is elvégezhetők belátható időn belül, amire tíz évvel ezelőtt még a szuperszámítógépek sem voltak képesek. Szintén az MI építőkövei közé sorolhatók a támogató algoritmusok, de a technológiák fejlődése és összekapcsolása is. Az MI virágzásának számos fontos mérföldköve volt az utóbbi időben, az előadó ebből a tanulást emelte ki. Ma ugyanis egy mesterséges intelligencia már társadalmi kontextusban is tanul az emberektől, képes az emberi viselkedés és a kognitív folyamatok szimulációjára, nagy mennyiségű adatot ért meg gyorsan megérteni és gyorsan választ is ad rájuk. Viszont nincs meg nála a „józan ész” képessége, így működése jogi és etikai kérdéseket és problémákat, illetve a szabályozás szükségességét veti fel.

Az előadáson szó volt a mesterséges intelligencia polgári, kiemelten a közigazgatásban betöltött és katonai felhasználási területeiről is. Kollár Csaba elmondta: az MI szerepe talán a komfortérzetünket növelő okos épületeknél nyilvánvalóbb, hiszen az épületben lévő személyek viselkedésének elemzésével egy „optimalizált állapotot” képes fenntartani (pl. a lakás levegőjének hőmérséklete abban az időpontban, amikor az szükséges). Ennek gazdaságossági, környezetvédelmi mérlege pozitív. A felhasználási területek ma már átszövik életünket, gondoljunk az okos városok intelligens közlekedés irányítására, a mezőgazdaságban használatos robotkombájnokra, az MI-vel támogatott gyógyszerfejlesztésekre, de akár az ipari robottechnológiákra is – sorolta a polgári felhasználási területeket az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója. A közigazgatási felhasználás egyik példája pedig a kínai TKR (társadalmi kredit rendszere), egy egész országra kiterjedő megfigyelő rendszer, amely viselkedésük alapján értékeli az ország polgárait, besorolja őket egyfajta „jógyerek-rosszgyerek” státuszba, aminek eredményeként az egyén rangsorolva férhet hozzá szűk erőforrásokhoz. A rendszer a bűnözői hajlandóság feltárását is elvégzi, ami a bűnözés visszaszorítását és egy biztonságosabb környezetet, országot eredményez a remények szerint – tárta fel a TKR sajátosságait Kollár Csaba. A mesterséges intelligencia a bűnüldözők munkáját is segítheti a felderítés, egy bűnöző kapcsolati hálójának feltérképezése, de akár egy elkövetői profil megrajzolása esetén is. Az MI katonai felhasználási területének pedig három fejlesztési iránya van Kollár Csaba előadása szerint. Az egyik: az MI révén minél nagyobb autonómiát biztosít a robotoknak. A másik szerint a robotoknak egy kisebb memóriakapacitás is elég, aminek révén az alapvető funkciókat ellátja (pl.: megy, halad, lő, szenzorokkal méri a környezetét), de önállósága alacsony szintű, így cselekvése központilag irányított (ember, vagy MI által), míg a harmadik irány szerint a különálló robotegyedek nem rendelkeznek komoly memóriakapacitással, de azzal, hogy összekapcsolják őket, kollektív tudást kapnak. A hadászatban az MI a robotkatonák mellett fontos szerepet kap(hat) a katonai stratégiák támogatásánál, a katonai és rendvédelmi kiképzés és továbbképzés, de természetesen a kiberhadviselés területén is, illetve akár egyéni szinten a katona képességeinek kiterjesztése terén. A jövőben az MI segítségünkre lesz, hogy a dolgokat jobban csináljuk, általa életünk kényelmesebbé válik, ám szakmák tűnnek el és újak születnek, végeredményben pedig együtt dolgozunk majd az MI-ra épülő megoldásokkal, ugyanakkor egyre nagyon hangsúlyt kap az MI-vel kapcsolatos informatikai rendszerek védelme is – zárta előadását Kollár Csaba.”

Forrás:
Életünk része a mesterséges intelligencia; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. április 6.
Ludovika Szabadegyetem – Dr. Kollár Csaba (2022.04.05.); YouTube

Jelenlegi és jövőbeni biztonsági kihívások – Töretlenül halad előre az EUSecure egyetemi projekt

„EUSecure InfoDay címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében április 5-én, melyen az előadók a kapcsolódó uniós projekt előrehaladását, illetve az EU és Magyarország előtt álló biztonsági kihívásokat ismertették. Az előadások kezdete előtt a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a szomszédunkban zajló háború áldozatairól.

Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese, az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője bevezető előadásában feltette a kérdést: vajon milyen hatása lesz a háborúnak az európai egységre és az európai értékekre? Fontos célnak nevezte az EU ellenállóképességének megőrzését, ennek részeként pedig olyan társadalom kialakítását, amely fel tud készülni a biztonsági kihívásokra.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén kiemelte az ellenállóképesség fontosságát, és vázolt számos, az Unió előtt álló gazdasági, demográfiai, éghajlatváltozási, védelmi, biztonsági és egyéb megoldásra váró feladatokat. Úgy fogalmazott: ahol csak lehetséges, helyi megoldásokra kell törekedni, és közös uniós fellépés szükséges ott, ahol ez jelenti a hathatós választ.

Bese Márton, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy az EU sok tekintetben válaszút előtt áll és kezdeményezőnek kell lennie, miközben a nemzetközi biztonsági környezet egyre kiszámíthatatlanabb. Emlékeztetett arra is: mialatt zajlik az ukrajnai háború, nem szűntek meg más, az EU-t, illetve Magyarországot érintő aktuális vagy potenciális biztonsági fenyegetések sem, többek között a nemzetközi terrorizmus, az illegális migráció, a kibertérben megjelenő veszélyek, az éghajlatváltozás, a járványok, a továbbra is zajló egyéb nemzetközi konfliktusok, valamint a Nyugat-Balkán ingatag helyzete.

Molnár Anna, az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének vezetője, az EUSecure szakmai vezetője a projektet ismertetve kiemelte, hogy több tudományág határait átlépő megközelítésről van szó, melynek egyik legfontosabb célja, hogy a hallgatók ne csupán megértsék az érintett kérdéseket, hanem képessé váljanak reagálni is azokra.

Ezt követően a partneregyetemektől érkezett vendégek panelbeszélgetés keretében vázolták azokat a területeket, amelyekkel részt vesznek a projektben, valamint röviden bemutatták intézményüket. A rendezvény a biztonsági kérdések digitális oktatásáról tartott kerekasztal-beszélgetéssel zárult.”

Forrás:
Töretlenül halad előre az EUSecure egyetemi projekt; Békefi Miklós; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. április 5.

Szakirodalom

10 000 fő alatti önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek és forrásabszorpciójának összefüggései Magyarországon

„Felértékelődött a helyi szintű kezdeményezések és beavatkozások jelentősége. Egyre gyakrabban fogalmazódik meg a régiók és városok fejlődésében a helyi tényezők előtérbe helyezése, amely nem csupán a környezeti, gazdasági erőforrások hatékony alkalmazását jelenti. A helyi közösségek szerepvállalása és aktivitása nemcsak a változó világ új kihívásaihoz való alkalmazkodásban, hanem a területi különbségek csökkentésében is fontossá vált. A helyi közösségek egyik kulcsszereplői vitathatatlanul a helyi önkormányzatok. Feltételezésem, hogy a vidéki települések közösségeinek építéséhez és a fejlődéshez jelentősen hozzájárulnak forrásteremtési aktivitásuk révén.

A korábbi területi kutatási eredményekből ugyanakkor az is megállapítható, hogy a hagyományos szempontrendszerek segítségével nem lehet megfelelően leírni a kor gazdasági, társadalmi jelenségeit…Tapasztalataim alapján a kevésbé fejlett területek komplex vizsgálati módszerei is bővíthetők, hiszen nem tudjuk még pontosan beazonosítani azokat a tényezőket sem, amelyek segítségével a térségek fejlettsége egzakt módon mérhető.
A fentiek tükrében a vidéki önkormányzati fejlesztések hatásainak komplex módon történő vizsgálatát végeztem el a kutatás során. Ez a szemlélet jelent meg az alkalmazott kutatási módszerek (kvalitatív és kvantitatív), valamint a vizsgálni kívánt változók kiválasztásakor is. A kutatás újszerűsége egyrészt a téma feldolgozásának módszertanában, másrészt a megközelítésében tér el az eddig megszokott területi kutatásoktól. Az ilyen jellegű vizsgálatok alkalmával nagyon gyakran megfogalmazott kritika, hogy a kutató önkényesen választja ki a vizsgálni kívánt ismérveket (változókat). Éppen ezért a települési változókat a kvalitatív kutatás eredményei alapján határoztam meg. Azért is döntöttem így, mert a fejlődés alapvetően minőségi változást jelent, ami kizárólag statisztikai ismérvekkel nehezen írható le. Úgy gondoltam, hogy a fejlődést nem önmagáért, hanem a települések lakossága/közössége számára „idézik elő”, ezért logikusnak tűnt számomra, hogy azok az ismérvek kerüljenek a kutatásba, amelyeket a közösség tagjai valóban fejlődésnek tulajdonítanak. Egyúttal így akartam csökkenteni, illetve kizárni a kutatás során az indikátorok véletlenszerű és önkényes kiválasztását. A kutatás másik újszerű eleme a téma közösségi oldalról, azon belül is az önkormányzati fejlesztések oldaláról történő feldolgozása. Azért választottam ezt a megközelítésmódot, mert úgy gondoltam, hogy a vidéki települések fejlődését az önkormányzatok tudják leginkább előmozdítani. Egyúttal ezeket gondoltam azon szereplőknek is, amelyek megteremtik azokat a feltételeket, amelyek a lakosság közösséggé válásához elengedhetetlenül szükségesek. Mind a fejlődésben, mind pedig a közösségépítésben, a sikeres helyi társadalmak kialakításában meghatározónak ítéltem a szerepüket. A kvantitatív kutatás során a holisztikus megközelítésre törekedtem. A vizsgálatba vont változók társadalmi, gazdasági és környezeti települési jellemzők közül kerültek ki. Többek között azt vizsgáltam, hogy a fejlődési elvárásokhoz az önkormányzati fejlesztések mennyiben illeszkednek, illetve járulnak hozzá. Találkoznak-e a közösségi igények a pályázati lehetőségekkel? A területi fejlődés kérdésének új nézőpontból történő megközelítésétől azt reméltem, hogy az eredmények tükrében az eddigi területi kutatások tovább árnyalhatók.

A dolgozatban az önkormányzati fejlesztések helyi közösségek életkörülményeire gyakorolt hatásának vizsgálata során nagy hangsúlyt fektettem a közösségek és a helyi fejlesztések közötti kapcsolat feltárására, a közösségek külső (exogén) erőforrás befogadó képességének vizsgálatára. A fejlesztések akkor tekinthetők eredményesnek, amennyiben a közösség részéről felmerült és megfogalmazott, valós igényeket elégítenek ki. Viszont ahhoz, hogy egy település lakossága közösségé váljon több tényező (humán, infrastruktúra stb.) együttes megléte szükséges. Az önkormányzatok többnyire birtokában vannak minden olyan információnak (társadalmi, gazdasági), illetve infrastruktúrának, amelyek ehhez szükségesek. A jövőben éppen ezért az önkormányzatok nem csupán mint delegált állami feladatokat ellátó szerv fognak működni a vidéki közösségekben, hanem sokkal inkább úgy tekinthetünk rájuk, mint a „közösségek mozdonyai”. Meglátásom szerint, szerepükből és pozíciójukból kifolyólag nélkülözhetetlenek lesznek mind a fejlődés előmozdításában, mind a (sikeres) közösségek létrejöttében.”

Forrás:
10 000 fő alatti önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek és forrásadszorpciójának összefüggései Magyarországon; Gerencsér Ilona; A védés időpontja: 2022-IV-21 14:00, helye: MATE, Szent István Campus, Főépület, Földszinti Rektori Díszterem

Négy hiánypótló kötet a hazai zöldinnovációs építésgazdaság területéről

„A Greenology Tudásközpont közel egy éves kutatási tevékenységének eredményeként a mai napon közzétételre került az a négy hiánypótló kötet, amely kiemelkedő zöldinnovációs, fenntarthatósági építésgazdasági kérdéseket dolgoz fel a green retrofit, a moduláris építészet, az innovatív építési alapanyagok és technológiák, valamint az építési-bontási hulladék újrahasznosítása témakörében.

A kötetek az alábbiak szerint érhetők el:

Az I. kötet a Boros Anita – Torma András (szerk.): „Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén” címet viseli és az alábbi kötetekből áll:
Boros Anita – Torma András (szerk.): Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén – I. Rész -A green retrofit LETÖLTHETŐ ITT
Boros Anita – Torma András (szerk.): Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén – II. Rész – A moduláris építészet LETÖLTHETŐ ITT
Boros Anita -Torma András (szerk.): Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén – III. Rész – Innovatív építőanyagok, termékek, technológiák LETÖLTHETŐ ITT.

A II. kötet a Boros Anita – Torma András (szerk.): „Innovatív újrahasznosítás a zöld építésgazdaság területén” című kötet. LETÖLTHETŐ ITT”

Forrás:
Már elérhetők a GREENOLOGY Tudásközpont legfrissebb eredményei!; GREENOLOGY – Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont; 2022. március 31.

Törvények, rendeletek

Csökken a Nemzeti Egészséginformatikai Testület szerepe

„A Kormány
1. visszavonja a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiáról szóló 1455/2021. (VII. 13.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. pontját;
2. egyetért azzal, hogy a Korm. határozat 3. pontjában foglaltaktól eltérően a Nemzeti Egészséginformatikai Testület bevonása a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia megvalósítása érdekében tervezett fejlesztések végrehajtásához nem szükséges…”

Forrás:
A Kormány 1225/2022. (IV. 7.) Korm. határozata a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiáról szóló 1455/2021. (VII. 13.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 64. szám; 2022. április 7.; 2302. o. (PDF)
Lásd még: 1455/2021. (VII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiáról, Hatályos: 2021. 07. 13. – 2022. 04. 06.; Nemzeti Jogszabálytár
(Itt található a visszavont 2. pont)

15. szám, 2022. április 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek