Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elfogadta a Kormány a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot

„Elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás- egyebek mellett ezek létrehozásáról is rendelkezik Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja, melyet a kormány elfogadott. A Program újraértelmezi az állam és a polgárok közötti digitális kapcsolatot, megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit. A megvalósításért a Digitális Magyarország Ügynökség felel.

A Kormány elfogadta a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, amely megteremti azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet, amely jelentősen egyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt. Az alapdokumentum a digitális állampolgárságot helyezi középpontba, rendelkezik a nemzeti adatvagyon hasznosításáról és a felhőtechnológia alkalmazásáról is.

Az elfogadott dokumentum szerint a jövőben olyan közigazgatási terek jönnek létre, ahol az állampolgárok – többnyire – személyes megjelenés nélkül egyszerűen és hatékonyan, 0-24 órában intézhetik az ügyeiket digitálisan. Az állampolgárok, bizonyos szűk kivételektől eltekintve, minden olyan jogosultsággal és ügyintézési lehetőséggel rendelkeznek majd a digitális térben, mint a fizikai valójukban.

A program első lépése a digitális állampolgár 5 alapképességének létrehozása.

• Az elektronikus tárcában elérhető lesz az összes okmány digitális változata, amely biztosítja a digitális azonosítást.

• Az állampolgárokkal való kapcsolattartást egy digitális postaláda teszi lehetővé rendezett és áttekinthető módon.

• Az elektronikus dokumentumtárban az ügyintézések, levelezések valamennyi dokumentuma elektronikus formában tárolható.

• Az elektronikus aláírás szolgáltatással az EU teljes területén elfogadható módon hitelesen írhatók alá a dokumentumok.

• Az elektronikus fizetéssel teljesen integrálttá válik az állampolgári szolgáltatás, amellyel nem csak az állammal folytatott fizetési tranzakciókat lehet indítani. A 2026-ig terjedő első stratégiai szakasz végére szinte minden közigazgatást érintő ügyet online el lehet majd intézni. Az első, nagyobb prioritást élvező ügyintézések fejlesztése már 2023-ban megkezdődik.”

Forrás:
Elfogadta a Kormány a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot; Digitális Magyarország Ügynökség; 2022. december 23.
Nemzeti Digitális Állampolgárság Program; Digitális Magyarország Ügynökség; 2022. december 16. (PDF)

Megjelent a rendelet az egészségügy átalakításáról

„Változnak a háziorvosi körzethatárok, átalakul a kórházi rendszer is, új alapokra helyezik a központi ügyelet megszervezését.

Újabb fejezetéhez ért a magyar egészségügyi ellátórendszer átalakítása. December 7-én szavazott az Országgyűlés a vonatkozó törvények módosításáról, mely új alapokra helyezi egyebek mellett a praxiskörzeteket, az állami mentőszolgálat szerepét és a szakápolási rendszert is.

A Belügyminisztérium az év utolsó előtti napján tette közzé a Magyar Közlönyben a fenti törvénymódosítás rendeleti szintű részletszabályait.

Amit arról korábban beszámoltunk, 2023-tól a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe veszi, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet, ha pedig a megadott létszám lecsökken, megszűnik a praxis. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, a lakosság területi eloszlását, valamint azt az egyenlő területi elosztás és az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával kell elvégezni.
Definiálták a kórház fogalmát

A Belügyminisztérium részletszabályozásából kitűnik, mi is pontosan a városi és mi a vármegyei kórház.

A rendelet szerint városi kórház az, mely a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás közül legalább kettőben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt.

Vármegyei kórház pedig az, mely az alábbi szakmák közül öt vagy annál több szakmaterületen a részére irányadó progresszivitási szinten egészségügyi ellátást nyújt:
* belgyógyászat
* endokrinológia, anyagcsere és diabetológia
* gasztroenterológia
* nefrológia
* sebészet
* szülészet-nőgyógyászat
* csecsemő- és gyermekgyógyászat
* fül-orr-gége gyógyászat
* szemészet
* bőr- és nemibeteg-ellátás
* neurológia
* stroke-ellátás
* ortopédia
* traumatológia
* urológia
* klinikai onkológia
* aneszteziológia
* intenzív ellátás
* pszichiátria
* kardiológia
* sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás

Új alapokon a központi ügyelet

A központi ügyelet megszervezéséért – Budapesten kívül – az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lesz a felelős. Eszerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvétellel működő ügyeletet hétköznap 16:00–22:00 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 08:00–14:00 óráig biztosítja.

Arról is rendelkezik, hogy a háziorvosoknak, illetve házi gyermekorvosoknak havonta legfeljebb kétszer ügyeleti szolgálatot kell teljesíteniük. Az ügyeleti helyszínt számukra az OMSZ a járás egész területén megjelölheti.

A most közzétett rendeletek nem szabályozzák a magánellátásban dolgozó orvosok közellátásban betöltött, korábban felvetett szerepét, és az egészségügyi szakdolgozók és orvosok illetményének csökkentését is lehetővé tevő részletszabályokra sem térnek ki. Ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal felemeljék a minősítési keretrendszer alapján.”

Forrás:
Megjelent a rendelet, így alakul át az egészségügy; Index.hu; 2022. december 31.
Lásd még: Magyar Közlöny; 2022. évi 223. szám; 2022. december 30. (PDF)
* A Kormány 630/2022. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, 11647-11659. o.
* A belügyminiszter 82/2022. (XII. 30.) BM rendelete egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, 11838-11840. o.

Viták voltak és még lesznek is – Navracsics Tibor

„Én végig optimista és elszánt voltam, mindenképpen el akartam kerülni, hogy Magyarország forrást veszítsen – emelte ki lapunknak az elmúlt több mint féléves, az uniós pénzek visszaszerzését célul kitűző tárgyalássorozatáról Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: szakpolitikai szinten nagyon jó a kapcsolata a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal.

– Sokan vannak, akiknek nem érdekük, hogy megszülessenek a megállapodások Magyarország és az Európai Bizottság között – nyilatkozta lapunk megkeresésére Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, reagálva a Reuters pár nappal ezelőtti hírére, amely szerint az Európai Bizottság új állásfoglalása értelmében hazánk akár mind a 22 milliárd eurót elveszítheti, ha nem teljesít 17 feltételt, amelyekről még ősszel állapodott meg az EB és a magyar kormány.

A gyermekvédelmi törvény

A cikk úgy véli, hogy a bizottság egyik problémája a gyermekvédelmi törvény lehet. Szerintük erre enged következtetni Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős uniós biztos nyilatkozata, aki a minap úgy fogalmazott: „Az Európai Bizottság szerint az európai uniós alapjogi chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel még nem teljesült. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem tudja jóváhagyni a magyarországi költéseket. Folytatjuk a munkát a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy megoldjuk a helyzetet.”

– A kohéziós források egészét egyetlen elvárás érinti horizontális feltételként, az az igazságügyi mérföldkövek teljesítése. Ebben azonban már Magyarország tételesen megállapodott a bizottsággal, és 2023. március 31-ig vállalta annak teljesítést. A többi csak vertikális feltétel, ami az operatív programoknak csak a kisebbik részét érinti – emelte ki kérdésünkre a miniszter.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a gyermekvédelmi törvény a tárgyalások közben nem merült föl, majd hozzátette: ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Ezt követően az EU luxembourgi székhelyű bírósága közölte: „Az Európai Bizottság Magyarország ellen indított, beérkezett keresetében a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépést biztosító jogszabályt, valamint azokat a tilalmakat és korlátozásokat kifogásolja, amelyek egyes törvénymódosításokban a gyermekek védelme érdekében a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésre, a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére és/vagy megjelenítésére vonatkoznak.”

Újabb tárgyalások

Néhány napja Navracsics Tibor a közösségimédia-felületén videóüzenetben közölte, sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, és aláírták a partnerségi megállapodást. Ennek értelmében minden akadály elhárul az európai uniós források megérkezése elől. A területfejlesztési miniszter hivatalos közösségi oldalára feltöltött videóban azt követően közölte a hírt, hogy múlt hét elején a magyar kormány nevében aláírta a nemzeti helyreállítási tervvel kapcsolatos megállapodást, így pár nappal később az Európai Bizottság is jóváhagyta a magyar operatív programokat és magának a partnerségi megállapodásnak a szövegét.

A miniszter tájékoztatott, hogy az év végéig a magyar kormány minden olyan megállapodást aláírt az Európai Bizottsággal, amely biztosítja az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést. Akkor Navracsics úgy fogalmazott: mindez lehetővé teszi, hogy körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg megérkezzen, amelynek köszönhetően megkezdődhet a pályázatok kiírása és megkezdődhetnek az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések.

Navracsics Tibor lapunknak kifejtette: a teljesítési menetrend utolsó állomása március végén lesz, akkor a magyar törvényhozásnak el kell még fogadnia egy törvénycsomagot, a bizottság pedig arról nyilatkozott, hogy amennyiben a március végi határidő tartható, akkor áprilisban, májusban elképzelhető a források felfüggesztésének megszüntetése. Navracsics Tibor hozzátette: Az EB is abban érdekelt, hogy a vége felé járjanak ebben az eljárásban.

Hosszú folyamat vége

– Én végig optimista és elszánt voltam, mindenképpen el akartam kerülni, hogy Magyarország forrást veszítsen – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Mint mondta: mindenről hajlandók voltunk és vagyunk tárgyalni, rajtunk nem fog múlni a megállapodás.

Hozzátette: a viták ellenére fontos és jó tárgyalássorozaton vannak túl, a szakmaiság jellemezte az elmúlt több mint fél év munkáját. A miniszter lapunknak hangsúlyozta: a magyar kormány és a bizottság között maradtak vitás pontok, és szerinte véleménykülönbségek lesznek a jövőben is – de mint mondta –, ezeket mindig meg tudták és meg is tudják vitatni. Ugyanakkor kifejtette, hogy szakpolitikai szinten nagyon jó a kapcsolat a bizottsággal, és erre a korrekt viszonyra a közeljövőben is törekedni fognak.

A tárgyalási folyamat alatt történt támadásokkal kapcsolatban Navracsics Tibor úgy fogalmazott: az Európai Bizottság nem találhatott olyan pontot a politikai ízlésbeli kérdéseken kívül, amelyet kifogásolhattak volna, majd hozzáfűzte: a lengyelek most nem tárgyalnak az Európai Bizottsággal, nálunk viszont ilyesmire egyszer sem volt példa. A következő hetek tárgyalási menetéről szólva a miniszter elárulta: az operatív és a partnerségi megállapodás tekintetében folynak az egyeztetések Elisa Ferreira biztos asszonnyal. – Januárban bőven lesz tárgyalni valónk – tette hozzá a Navracsics Tibor.”

Forrás:
Viták voltak és még lesznek is; Harangozó Éva; Magyar Nemzet; 2022. december 29.

Közigazgatás, politika, jog

Rétvári Bence az egészségügyi alapellátás átalakításáról

„– Itt az év vége, de a Belügyminisztériumban nem állt meg az élet. Az alapellátás átalakítását viszont nem övezi akkora egyetértés, mint az orvosbérek emelését és a hálapénz kivezetését. Mit takar az ügyeleti rendszer átalakítása? Miért marad ki belőle Budapest?

– Minden döntés a betegellátás biztonságát és javítását célozza. Ezt az átalakítást a jövő évben fokozatosan hajtjuk majd végre. A parlament az erre vonatkozó törvénymódosítást elfogadta decemberben. A betegek számára egy sokkal áttekinthetőbb, egyszerűbb és biztonságosabb ügyeleti rendszert szeretnénk kiépíteni. A járásközponti rendelőkben a betegek napközben és délután elérik majd az orvosi ellátást, illetve már délutántól másnap hajnalig egy központi telefonszámot tudnak hívni majd, ami a mentőknél csöng ki. Ők alaposan kikérdezik a beteget arról, hogy pontosan mik a panaszai, milyen szintű ellátásra van szükség. Ezután ők irányítják tovább a beteget vagy küldenek hozzá mentőt, ha arra van szükség. Ezáltal professzionálisabb ellátást lehet kialakítani. A mentők egy régóta bejáratott betegirányítási rendszert használnak, ami nagyon pontosan működik, ezt most kiterjesztjük a délutáni, esti ügyeleti ellátásra is. Az első lépésben ezt az új rendszert Hajdú-Bihar megyében próbáltuk ki, a többi megyében fokozatosan haladunk az átállással. Budapest a települési adottságai miatt is más helyzetben van. Elég arra gondolni, hogy a fővárosban több kórház, rendelőintézet is elérhető akár tömegközlekedéssel, míg a vidéki kistelepüléseken ez nem kivitelezhető.

– Nem számítanak arra, hogy az átalakítás nyomán érdekellentét alakul ki a mentők és háziorvosok között?

– A beteg érdeke az elsődleges, hogy mindig legyen, akit elérjen és megkapja a helyzetnek megfelelő ellátást. Eddig az „ahány település, annyi megoldás” elve érvényesült. Volt, ahol jobban működött a rendszer, volt, ahol kevésbé. Volt, ahol a háziorvosok látták el az ügyeletet, de volt, ahol más. A háziorvosi szerződéseknek része volt az ügyelet adása, csak sok helyen aztán másképp oldották meg. Azért is kell a mentőszolgálatra építve egy új ügyeleti rendszert létrehozni, hogy mindenhol jól működjön. Az új rendszerben a háziorvosoknak nem kell éjszakai ügyeletet adniuk, a délutáni ellátás lesz a feladatuk, havonta egy-két alkalommal. Helyben, egymás között oszthatják majd be a munkát, ha ez nem sikerül, akkor pedig a kollegiális vezető dönt. Természetesen az orvosok a jövőben is kapnak külön díjazást az ügyeletért.

– Mit jelent, hogy a magánpraxist integrálnák az állami egészségügyi ellátórendszerbe? A legtöbb háziorvos bevételkieséssel számol, azt is rebesgetik, hogy akár a praxisok fenntarthatósága is veszélybe kerül, nem beszélve a nyugdíj mellett dolgozó doktorokról, akik lehet, hogy emiatt végleg nyugdíjba mennek majd.

– Jelenleg az önkormányzatok jelölik ki a háziorvosi praxisok határait. Amióta legutóbb kijelölték ezeket a határokat, jelentős népességmozgások történtek az országon belül. Vannak olyan helyek, ahonnan sokan elköltöztek, más településeknek növekedett a lélekszáma, tehát vannak olyan települések, ahol sokkal több lakos lett, míg más városokban kevesebben laknak, így magától értetődő, hogy az orvosok munkájára való igény is megváltozott. Ha az önkormányzat jelöli ki a határokat, az kevésbé tud ehhez a népességmozgáshoz igazodni. Ha országos rálátás mellett jelöljük ki ezeket a határokat, akkor biztosan olyan nagyságú praxisok jönnek létre, melyek ma egy orvos számára elláthatók és megfelelő bevételt is termelnek ahhoz, hogy a háziorvosnak abból versenyképes fizetése legyen. Ma már két és fél-három millió forint között alakul egy háziorvosi praxis bevétele, ebből nyilván az asszisztenst is ki kell fizetni, egyéb költségeket is ebből kell fedezni. A jelentősen lecsökkent lakosságú településeken lévő praxisok viszont nem termelnek elég bevételt ahhoz, hogy eltartsák az ott szolgálatot teljesítő háziorvost. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni. A körzeteket egyenletessé kell tenni, nagyon leegyszerűsítve, minden település lakosának a lehető leggyorsabban legyen elérhető az ellátás, az orvosi konzultáció lehetősége. Jelenleg többszörös, három-négyszeres különbség is előfordul a háziorvosi praxisok között, azon dolgozunk, hogy a jövőben ez sokkal arányosabb legyen, hiszen ez szolgálja a betegek, a gyógyulás, sőt az orvosok érdekeit is.

– Akkor azzal nem számol a minisztérium, hogy az orvosoknak ez az átalakítás bevételkiesést okozna?

– Nem.

– A háziorvosok arra panaszkodnak, hogy olyan indikátorrendszerhez kötik majd a praxisfinanszírozást, amelynek teljesülése nem minden esetben az orvoson múlik. Hiába utalja például be a beteget egy labor- vagy egy szűrővizsgálatra, ha csak fél év múlva fogadják, ő akkor is pénzt veszít emiatt. Itt mi a megoldás?

– Most is vannak fix elemek, és teljesítményhez kötött elemek a háziorvosi praxisok finanszírozásában. Az átalakítással növekszik a teljesítményhez kötött elemek aránya. A célunk továbbra is az, hogy egészségesebbek legyenek a magyarok, ennek érdekében minél több megelőző ellátást is végezzenek az orvosok, küldjék a betegeiket szűrővizsgálatokra. Ezek segítenek a betegségeket megelőzni vagy a korai fázisban felismerni. Mindenhol a világon ez az iránya az egészségügy fejlődésének. Emiatt is hoztuk létre a praxisközösségeket is, hogy komplexebben tudjon segíteni az alapellátás.

– Hogyan hat a kórházi ellátásra az átalakítás? A Belügyminisztérium vállalása volt a várólisták csökkentése, ezzel hogy haladnak?

– A várólisták csökkentésére a járvány lecsengése után 13 és fél milliárd forintot fordított a kormány, hiszen ezek minden országban növekedtek a járvány idején. A csökkenő tendencia elindult, de a várólisták hossza még nem érte el a járvány előtti szintet, ezért szükséges olyan ösztönzők bevezetése, melyek visszaviszik a 2019-es szintre a várólistákat. Az átalakítás iránya, hogy megyékben gondolkozunk: összességében a megyei kórház vezetője fog a helyi egészségügyi ellátásért felelni. Irányítási jogköre kiterjed majd a többi városi kórházra is, valamint szakmai felügyeletet gyakorol részben a járóbeteg-ellátás felett és az alapellátás felett is. A betegek érdekéből kell kiindulni, és nem az intézményi érdekekből. Ezzel a megyei kórházigazgatók gyakorlatilag megyén belüli egészségügyi irányítókká válnak, így tudják összehangolni az összes egészségügyi szolgáltató munkáját a megyében.

– Béremelés. Fogják tudni tartani a beharangozott ütemtervet? Milyen emelésekre számíthatnak a szakápolók? Csökkenti-e ez a kialakult bérfeszültséget?

– Az orvosok bére januártól további 11 százalékkal emelkedik, ez a korábbi megállapodás utolsó fázisa, amit az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az energiaválság ellenére is teljesíteni fog a kormány. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pálya közepén járó, 15–20 év gyakorlattal rendelkező orvos bére másfél millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabbaknak, a negyven éve pályán lévő orvosoknak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bérük. Az ápolóknak 72 százalékos béremelésük volt az elmúlt években, de valóban nagyon elhúztak az orvosbérek az ő fizetéseiktől. Az a célunk, hogy az ápolóbérek a következő években tovább nőjenek, és az orvosbérek 37 százalékát elérjék. Bízunk benne, hogy a háború és a szankciók mielőbb véget érnek, a gazdaság normalizálódik, és folytathatjuk a növekedést és azzal együtt a béremeléseket minden téren…”

Forrás:
Rétvári Bence: Azért dolgozunk, hogy béke legyen; Kreft-Horváth Márk; Magyar Nemzet; 2022. december 30.

Schmidt Jenő: nehéz év elé néznek az önkormányzatok

„ Jövőre a földgáz alapú szolgáltatóknál az önkormányzatok és intézményeik távhődíjai jelentősen csökkennek, miután a kormány jövő októberig a jelenleginél jóval alacsonyabb szinten rögzítette az árakat. Ahol viszont nem távfűtés van, ott továbbra is egyedi kompenzációkra lesz szükség a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint.

Jövőre a földgázalapú szolgáltatóknál a jelenlegi szint csaknem felére esetnek vissza a települések és intézményeik távhődíjai – derül ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből. A szaktárca háromnegyed évre, vagyis 2023 szeptember végéig rögzíti a mostaninál lényegesen alacsonyabb szinten a földgázalapú szolgáltatóknál az önkormányzatok, és intézményeik távhődíjának árát.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint ez azért jó az önkormányzatoknak, mert a távhő tekintetében a valós díj és a megállapított lakossági díj közötti részt valakinek fizetnie kell. A távhő nagy része gáz, ezért determinált volt a veszteség. Ebből adódóan jó hír, hogy a „kiszámíthatóbb lesz az élet” jövő év októberéig és kevesebb pénzt kell „beletennie” az önkormányzati szektornak.

Schmidt Jenő szerint az a kérdés, hogy olcsóbb lehet-e a gáz jövő júniusban, még továbbra is nyitott marad.

A fenti intézkedés mindazonáltal nem jelent megoldást azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem távhővel fűtik intézményeiket. Január 10-ig ki fogja hirdetni a miniszter, hogy melyik önkormányzat mekkora kompenzációt kap.

Már meg is jelent a 2023-as költségvetési törvény módosítása, amibe beépítették már a plusz költséget, így például szerepel benne, hogy a közvilágítás díja mennyi lesz ahelyett, ami a nyári költségvetési tervezetben volt. A különböző feladatok támogatásának összegébe kerül beépítésre a gáz és a villamosenergia árának növekedéséből származó költségek finanszírozása.

Az önkormányzatok hasonlóan nehéz évre számíthatnak jövőre is, a fejlesztések pedig csak uniós forrásból valósulhatnak meg – vélekedett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Önkormányzati pénzek

A jövő évi költségvetést módosító rendelet szerint az önkormányzati elszámolások támogatási jogcím előirányzata 11,7 milliárdról 7,7 milliárdra, a vis maior támogatások összege 4 milliárdról 2,7 milliárd forintra, a belterületi utak, járdák, hidak felújítására szánt összeg 500 millióról 0 forintra csökken.”

Forrás:
Schmidt Jenő: nehéz év elé néznek az önkormányzatok; Várkonyi Gyula; Infostart / InfoRádió; 2022. december 30.

2023 januárjától változik a Lechner Tudásközpont feladatainak köre

„A Lechner Tudásközpont jelenlegi tevékenységi köreiből négy feladatcsoport ellátását 2023. január 1-jétől az Építési és Közlekedési Minisztérium végzi.

A Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Nonprofit Kft. feladatainak egy része az 500/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz kerül. A Lechner Tudásközpont kulturális örökség védelmével, építésügyi szabályozási és építéshatósági ügyekkel, településfejlesztéssel és településrendezéssel, valamint területrendezéssel összefüggő feladatait 2022. december 31-ig változatlan formában látja el. 2023. január 1-jétől a területekért felelős szakmai irányító, az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át a kormányrendeletben kijelölt feladatcsoportokat, valamint az ezekért a tevékenységi körökért felelős szakértőket.

2023. január 1-jét követően a Lechner Tudásközpont változatlanul a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként folytatja működését, a távérzékelési, földmérési, földmegfigyelési, térképészeti és ingatlan-nyilvántartási feladatok ellátását.

Hazánkban a Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött tér- és földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek, légifelvételek, ortofotók feldolgozásával, kiértékelésével. Részt vesz a magyarországi és európai földfelszín vizsgálatában, országos digitális domborzat- és felszínmodell, felszínborítás- és földhasználat-térképek előállításában. A Lechner Tudásközpont földmérési és térinformatikai, valamint ingatlanügyi hatósági feladatokat is ellát. Feladata az egységes ingatlan-nyilvántartás üzemeltetése és fejlesztése. Szakemberei ellátnak államhatárral, valamint geodéziai alappontokkal kapcsolatos feladatokat, emellett folyamatosan üzemeltetik és fejlesztik a GNSSnet.hu valósidejű műholdas helymeghatározási rendszert.

A Lechner Tudásközpont kiemelt feladatai közé tartozik az e-közigazgatást és az elektronikus építésügyet segítő informatikai alkalmazások és az e-közmű fejlesztése, üzemeltetése, valamint az ezekhez kapcsolódó szakértői rendszertámogatás. Az építésügyi hatósági feladatok ellátását továbbra is a kormányhivatalok végzik, feladatellátásukat a Lechner Tudásközpont az informatikai infrastruktúra és az elektronikus szolgáltatások egységes fejlesztésével és üzemeltetésével támogatja.”

Forrás:
2023 januárjától változik a Lechner Tudásközpont feladatainak köre; Lechner Tudásközpont; 2022. december 13.

Závogyán Magdolna lesz a kultúráért felelős államtitkár, dr. Hoppál Pétert kormánybiztosnak nevezték ki

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaszi megalakulása óta eltelt időben a tárca kulturális területén a kormányzati feladatok által szükségessé vált új struktúra kialakításában kiemelkedő szerepet játszó dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár február 1-től kormánybiztosként segíti tovább a magyar kulturális élet feladatait.

Fő felügyeleti területei közé tartoznak majd olyan hazai és nemzetközi programsorozatok, mint a 200 éve született Petőfi Sándor költőre emlékező Petőfi 200, a Kölcsey Ferenc által 200 éve írt Himnuszról szóló megemlékezés, vagy a száz éves modern török államiság előtt tisztelgő magyar-török évad.

Ezekben a szankciók okozta nehéz időkben is arra törekszik a Kormány, hogy a tervezett kiemelt kulturális események hiánytalanul megvalósuljanak.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a kultúráért felelős államtitkári tisztség február 1-től történő betöltésére felkérte Závogyán Magdolnát. A Nemzeti Művelődési Intézet jelenlegi igazgatója 2015–2018 között kultúráért felelős helyettes államtitkárként dolgozott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, ahol akkor dr. Hoppál Péter töltötte be a kultúráért felelős államtitkári posztot.”

Forrás:
Kormánybiztosként folyatja munkáját dr. Hoppál Péter államtitkár; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2022. december 21.

Gulyás Gergely: januárban visszatérünk a magánorvos-passzusra

„Valóban kivette a kormány a magánorvos-passzust az egészségügyi tervek közül, de januárban visszatérnek rá – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu-nak adott szilveszteri interjújában.

(…) A gyógyszergyártókra most kivetett különadónak lehet olyan következménye, hogy a gyógyszerek ára emelkedik és a lakosságnak kell ezt megfizetni? 

A gyógyszerek nagyon nagy részének meghatározott ára van, ezek legfeljebb a társadalombiztosításnak kerülhetnek többe.

Kivonulhatnak gyógyszergyártók Magyarországról a különadó miatt? Nyáron már 20 százalékról 28-ra emelték a tízezer forint fölötti gyógyszereknél a különadót.

Ez az adó a legnagyobb mértékben a Richtert érinti. A Richter elkötelezettsége Magyarország iránt szerintem kellően erős ahhoz, hogy egy fájdalmas és általuk sérelmezett adó egy-két éves átmeneti léte nem fogja az ő magyarországi tevékenységüket alapvetően megváltoztatni. (…)

Elnézést, az egészségügyi törvényt is érintettük az előbb. A pénteken megjelent kormányrendelet szerint kivették azt a javaslatból – ami elég nagy visszhangot és ellenérzéseket váltott ki –, hogy a magánorvosoknak havi 20 órát kell a közegészségügyben is dolgozni? 

A rendelet társadalmi egyeztetése során számtalan jogos kritika és kétség merült fel a magánegészségügyi ellátásban dolgozó orvosok kötelező állami szerepvállalásával kapcsolatosan. Ezért a kormány ennek az elhagyásáról döntött azzal, hogy a kérdésre a lehetséges alternatív javaslatokat is megvizsgálva a januári kormányülésen térünk majd vissza. (…)

A teljes interjút ITT olvashatja

Forrás:
Gulyás: Januárban visszatérünk a magánorvos-passzusra; MedicalOnline; 2022. december 31.

Európai Unió

Svédország veszi át az EU-elnökséget

„Svédország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét január elsejétől. Az ország prioritásként kezeli a zöldátmenetet és Ukrajna további támogatását.

Január elsejétől fél évre Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Prioritásai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöldátállás és a zöldenergia használatának előmozdítása, valamint a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme szerepel. A svéd elnökség programját nagymértékben határozza meg az orosz–ukrán háború, a konfliktus okozta infláció és energiaválság.

„Svédország egy olyan időszakban veszi át az EU tanácsának elnökségét, amikor az Európai Unió példátlan kihívásokkal néz szembe. Prioritásaink alapja egy zöldebb, biztonságosabb és szabadabb Európa megteremtése” – foglalta össze Ulf Kristersson svéd miniszterelnök december 14-én a svéd parlament előtt tartott, az elnökség feladatait ismertető beszédében.

A nemzetközi sajtó liberális részében ugyanakkor sokat cikkeztek arról: konfliktusok származhatnak abból, hogy ez egy jobboldali kormány – amely támaszkodik a radikális Svéd Demokraták pártjára is – miként a magyar, a lengyel és az olasz is.

A svéd tanácsi elnökség a következő hat hónapban erősíteni akarja az uniós egységet, és közös álláspontot szeretne kialakítani az európai biztonság- és védelempolitika megteremtése terén. Erősíteni szeretné a transzatlanti kapcsolatokat, valamint a megbízható partnerekkel közösen fellépne a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen.

Svédország prioritásként kezelné az Ukrajnának szánt gazdasági és katonai támogatás folytatását, valamint a háborúban álló ország EU felé vezető útjának egyengetését. Stockholm szerint Kijevet támogatni kell katonailag és pénzügyileg, segíteni az ukrán menekülteket, valamint finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

A svéd elnökség élére akar állni az infláció, a gazdasági recesszió és az elszabadult energiaárak kezelésének, miközben foglalkozna a hosszú távú energiapiaci reformok megvalósításával. Elő kívánja mozdítani a leválást az orosz energiáról, és figyelmet kíván fordítani a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítésekre.

A svéd programban szerepel az EU azon vállalásának előmozdítása, amely szerint az unió 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását, 2035-ig pedig kivezetné a fosszilis energiával üzemelő autókat.

„Működésbe hozzuk az Irány az 55 százalék elnevezésű klíma- és energiacsomag intézkedéseit és felgyorsítjuk az energetikai átállást” – olvasható az elnökségi prioritások között. Stockholm emellett hatékonyabbá kívánja tenni az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntéshozatalt, valamint előmozdítaná az élelmiszerpiacok globális stabilizálását.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége alatt Svédország mintegy 150 ülésen fog elnökölni. A svédországi találkozókat az ország különböző helyszínein tartják majd, az északi Kirunától a déli Malmőig. A helyszíneket a legtöbb esetben az egyes találkozók témájához, a vidékfejlesztéstől az erdőgazdálkodáson, a halászaton, a kutatáson át a vámügyekig és az űrkutatásig terjedő kérdéskörükhöz kapcsolódóan választották ki – tájékoztatott a svéd kormány.

Svédország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta harmadszor tölti be az EU tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2001-ben és 2009-ben jutott rá ez a feladat.

Az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek. Nemzeti valutát használ, de elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. Az elnökség felel a tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért. Biztosítania kell az unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét és a tagállamok közötti együttműködést.

A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Svédország az őt megelőző Csehországgal és Franciaországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azokat a célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.

A francia–cseh–svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöldnövekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.

Magyarország 2004 óta tartó uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első fél évében töltötte be, legközelebb 2024 második felében tölti be az uniós elnöki tisztséget.”

Forrás:
Svédország veszi át az EU-elnökséget: egy jobboldali kormány; Világgazdaság / MTI; 2022. december 31.
Lásd még: Swedish Presidency of the Council of the European Union

Digitális világ: mindenki életére hatással lesz az Európai Unió új szabályozási csomagja

„Az már senki számára sem lehet újdonság, hogy az Európai Unió a 2010-es évek közepe óta zászlóshajó szerepet tölt be az új technológiák szabályozása terén. A GDPR-ral elindult folyamat az utóbbi időben felpörgött a digitális piacokat és platformokat, köztük a közösségi médiát szabályozó rendeletekkel, és a folyamatnak koránt sincs vége, hiszen küszöbön áll a mesterséges intelligencia alkalmazását átfogóan szabályozó MI-rendelet elfogadása is.

Míg korábban az alkotmányjog és benne az alapjogok kizárólag a közhatalom, az állam hatalmának korlátozására és vele szemben a polgári szabadság védelmére fókuszáltak, addig mára az új technológiák is olyan „hatalmi helyzeteket” és „kiszolgáltatottságokat” hoztak létre, hogy velük szemben is indokolt a hatalmukat kontrolláló és az érintett alkotmányos jogokat védő reguláció.

Ezt az alkotmányjogi hangsúlyváltást látjuk a GDPR-tól kezdve a platformszabályozáson (röviden DSA) keresztül az MI-kódexig: céljuk egyrészt jogállami követelmények (jogszerűség, átláthatóság, elszámoltathatóság) biztosítása, másrészt emberi jogok (emberi méltóság, magánautonómia, magánélet, szólásszabadság) védelme az új technológiákkal szemben. De mikor láthatjuk ezeknek az eredményét? Többek között erről is beszélgettünk Török Bernát alkotmányjogásszal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének a vezetőjével.

Mit gondol, a GDPR mennyire volt sikeres szabályozás világviszonylatban?

A GDPR volt az első olyan átfogó szabályozás, ami reagált a totális digitalizációnak nevezhető jelenségre. Ennek lényege, hogy minden információ digitális adattá lesz – ez pedig több szempontból is egységes európai uniós szabályozást indokolt.

Melyek voltak ezek a szempontok?

Az egyik egy belső piaci cél volt. Közhelyszerű mottó manapság, hogy az adat lett az új olaj, ami annyiból igaz is, hogy a gazdaság működését is jelentős mértékben az adat kezdte meghatározni. Egyrészt tehát gazdasági, belső piaci szempontból is fontos volt, hogy az európai uniós országok egységesen szabályozzák az adatkezelés kérdését. Másrészt legalább ennyire fontos cél volt, hogy az Európai Unió arra is reagáljon, hogy ezek az új, digitális technológiák új veszélyt jelentenek a személyes jogainkra – mindenekelőtt a személyes adataink védelméhez fűződőkre.

Mi volt tehát a pontos célja?

A cél az volt, hogy a személyes adatok védelméhez való jog garantálásán keresztül védje a szabadságunkat és a jogainkat a digitális világban. Hogy ez mennyire volt sikeres, eléggé összetett kérdés, amely több irányból közelítve ítélhető meg. Abból a szempontból mindenképp sikeres volt, hogy az adatvédelem fogalmát berobbantotta a köztudatba. Ma már kétségtelenül ott van mindenkinek a fejében, hogy a digitális adatvédelem fontos dolog.

A GDPR bizonyos folyamatokat és jogi elvárásokat egyértelművé téve szabályozta az adatvédelem kérdését, és ez az Európai Uniót egyfajta zászlóvivővé tette a szabályozás területén. Nem titok, hogy máshol, például Amerikában is érzékelik azokat a problémákat, amelyekre a GDPR választ adott, csak nem tudnak egyelőre úgy reagálni rá, ahogyan azt az Európai Unió tette, és ami által az EU a digitális technológiák szabályozása terén egy világviszonylatban is fontos igazodási pont lett. Jogosan beszélnek „Brüsszel-hatásról” a tengerentúlon is.

Tévhit volt, hogy mindentől megvéd minket

Mi az, amiben nem volt sikeres az EU-szabályozás?

Az elvárások voltak túlzottak. A GDPR-tól sokan azt várták, hogy minden digitális veszélytől megvéd minket, és a magánéletünk szinte teljes körű védelmét nyújtja majd a digitális térben. Sokan várták például, hogy a közösségimédia-platformokkal szemben is ez fogja megóvni a privát szféránkat. Csakhogy alapvető tévedés adatvédelmi szabályoktól várni a magánéletünk átfogó védelmét. Az adatvédelem nagyon fontos része a magánélet védelmének, de a maga szabályozási logikájával nem tudja hatékonyan lefedni a magánszféránkkal, személyes autonómiánkkal összefüggő problémák teljes spektrumát. A közösségi média példája sokatmondó: nyilván hozott előrelépést a GDPR, de összességében a digitális adataink mégsem lettek sokkal védettebbek e szolgáltatók érdekeitől. Mindezt azért is fontos látni, mert a fennmaradó problémákra az adatvédelmen túlmutató új megoldásokat kell találni. Erről szólnak az Európai Unió új szabályozási kísérletei, különösen a már elfogadott DSA, illetve a most formálódó mesterségesintelligencia-kódex.

Ezek mentén hogyan lehetne a GDPR-t továbbfejleszteni?

Az új technológiák fejlődése ma már sokkal összetettebb kihívást jelent mind az emberi személy integritása, mind pedig demokráciánk minősége szempontjából annál, hogy pusztán adatvédelmi szabályokkal reagáljunk rá. Az internetes platformokat szabályozó DSA igyekszik például jogi választ adni azokra a kérdésekre, amelyeket a közösségi média működése felvetett a szólásszabadság és a társadalmi nyilvánosság terén. Ennek részeként egyrészt a platformoknak jogi kötelező erővel kell majd figyelembe venniük a felhasználók szólásszabadságát akkor, amikor moderálják a felületükön zajló kommunikációt. Másrészt a felügyelő hatóságokkal közösen rendszeresen értékelniük kell majd azokat a hatásokat, amelyeket az algoritmikus ajánlórendszereik gyakorolnak a társadalmi nyilvánosságra. Ez alapján pedig a demokratikus közvélemény alakulása szempontjából aggályos folyamatokban – például a véleménybuborékok kialakulásában, illetve gyűlöletkeltő vagy dezinformációs kampányokban – játszott szerepükre cselekvési tervvel kell majd előállniuk.

Ami pedig az emberi személy integritását illeti, ott a mesterséges intelligencia alkalmazásának terjedése vet föl újszerű kérdéseket. Milyen döntéseket, milyen eljárásban, milyen szabályok mentén engedjünk át a gépeknek akkor, amikor ezek a döntések sokszor alapvető hatással vannak személyiségünkre, életünkre. Jó irányban halad az Európai Unió akkor, amikor ezekre a kérdésekre szabályozói választ keres. Egyéni kiszolgáltatottságunk ezekkel az alkalmazásokkal szemben ugyanis ábránddá teszi a hatékony személyes védekezést. Miközben az információs társadalom mai pörgésében teljesen irreális azzal jönni, hogy aki kockázatokat érzékel vagy akinek nem tetszik valami, az maradjon ki ezekből a szolgáltatásokból.

Kockázat alapján tiltanák az alkalmazásokat

Áttérve a mesterséges intelligenciára, hogy érzi, melyek azok a részhatalmak, amelyek a mesterséges intelligenciához kerültek az elmúlt időben, és melyek lehetnek azok, amelyek minket is érinthetnek anélkül, hogy tudnánk róluk?

Mit ért részhatalmak alatt? Konkrét alkalmazásokra gondol?

Akár, igen.

Van egy általános viszonyulás, miszerint az új technológiák, kiváltképp az MI a rólunk szerzett temérdek információ birtokában és az életünk fontos kérdéseiben hozott döntések révén egyfajta „hatalmi helyzetben” vannak velünk szemben. Másik oldalról ugyanez: kiszolgáltatottság jellemzi a pozíciónkat a számunkra átláthatatlan, de minket mélyen érintő gépi folyamatokkal szemben. Ez a felfogás jelenik meg a szabályozások logikájában is, amelyeknek közös pontjuk, hogy a korábban a közhatalom gyakorlóját terhelő egyes kötelezettségeket ma már kiterjesztik azokra a magánszereplőkre, cégekre is, amelyek ezeket a technológiákat használják. Gondolhatunk az átláthatóság vagy az elszámoltathatóság követelményeire, vagy az alkotmányos jogaink védelmére.

A nemrégiben benyújtott EU-s mesterségesintelligencia-kódex tervezete ugyanakkor, nagyon helyesen, nem általánosságban ömleszti rá a szabályokat azokra, akik MI-t alkalmaznak, hanem egy úgynevezett kockázatalapú szabályozást irányoz elő, amelynek két kiemelt köre van: a tiltott, illetve a nagy kockázattal járó MI-rendszerek.

Az első a tiltott alkalmazások köre, amelyről a rendelet eleve kimondaná, hogy jogszerűtlenek. Ilyen például a tudatalatti technikákat tudtunk nélkül, magatartásunk torzítására alkalmazó mesterséges intelligencia. A hatósági megbízhatósági értékelés, az úgynevezett közösségi pontrendszer működtetését az MI-kódex szintén kizárná. Ezek mellett tiltott lesz még a különböző sebezhetőségeket, mint például az életkort vagy fogyatékosságot kihasználó, a felhasználóra kártékony, ártalmas mesterséges intelligencia létrehozása is.

Mi a kódex valódi lényege?

A kódex lényegi része a nagy kockázatú rendszerek azonosításáról és részletes jogi kötelezéséről szól. Az azonosítás körében megint csak markánsan megjelenik az alkotmányjog logikája: az egészségünkre vagy a biztonságunkra jelentett kockázatok mellett azok az MI-alkalmazások minősülnek majd nagy kockázatot hordozónak, amelyek az alapvető jogaink érvényesülése terén járnak kiemelt kockázatokkal.

Ha már részhatalmakról beszélünk, egy konkrét listát is fel lehet sorolni arról, milyen alkalmazásokat tekint a kódex nagy kockázattal járónak.

Idetartozik például minden olyan rendszer, amely biometriai azonosítással él, azaz a különböző hang- és arcfelismerő, valamint az ujjlenyomatainkat használó rendszerek. Bizonyos tárgykörökben, szektorokban használt MI-rendszerek is idesorolhatók, mint az oktatásban használatos MI-rendszerek területe, amikor felvételik értékelésében alkalmaznak mesterséges intelligenciát, de ilyen a foglalkoztatás köre is, ahol a pályázatok közötti szelektálást már most sok helyen azzal végzik el. Szintén idetartoznak a bűnüldözés vagy az igazságszolgáltatás területén használatos MI-rendszerek is, amelyek leginkább Amerikában jelentek meg eddig. Az alapszolgáltatásokat érintő mesterségesintelligencia-rendszereket is meg kell említeni, például a banki hitelek vagy az állami segélyek igénylésekor használt alkalmazásokat.

Az MI-kódex ezeknek a rendszereknek a létrehozására és működtetésére részletes kötelezettségeket fog előírni. Aszerint rakna tehát kötelezettségeket különböző, alapvetően magánalkalmazásokra, hogy azok milyen veszéllyel járnak az emberi szabadságra, méltóságra, sőt olyan uniós értékekre, mint a demokrácia vagy a jogállamiság.

Mindenki életére hatással lesz

Mikorra várható a szabályozás bevezetése az unióban, és milyen hatásokat fog ebből egy átlagember érezni?

Mivel már van egy formálisan benyújtott javaslat, akár már 2023 őszén vagy 2024 tavaszán lehet belőle elfogadott rendelet. Ez persze nem lép egyből hatályba, de a rendelet elfogadása utáni évben erre is sor kerülhet. Az Európai Unió láthatóan kifejezetten ambicionálja ezeknek a szabályoknak az elfogadását, így nem gondolom, hogy sokáig elhúzódna a jogalkotási folyamat. Az, hogy mit érez majd mindebből az átlagpolgár, már egy másik kérdés – szerintem sokat. Egyes MI-alkalmazásokkal a biometrikus azonosítástól a chatbotokon át a banki ügyintézésig már ma is rendszeresen találkozunk, ezek a jövőben sokkal átláthatóbban és követhetőbben fognak kapcsolatba lépni velünk. A kötelezettségek középpontjában ugyanis az áll majd, hogy azok, akiknek az életét és jogait ezek a technológiák érintik, tisztában legyenek a szóban forgó MI alkalmazásával, rendeltetésével, kockázataival és az emberi beavatkozás igénylésének lehetőségével.

Jól látható, hogy az EU fontos szerepet szán magának az új technológiák szabályozása terén, és törekszik rá, hogy világviszonylatban is mutassa az utat. Ahogy a GDPR esetében, úgy a mesterséges intelligencia kódexénél is látványos transzparenciára van szükség.

A GDPR-ral kapcsolatban megismert tapasztalatok alapján sikeres lehet az MI-kódex bevezetése?

A legnagyobb kérdés mindig az, hogy a jogalkalmazók hogyan tudják érvényesíteni az elfogadott szabályozásokat, de a startvonalnál állva úgy látom, sikeresek lehetnek a DSA-ban és a majdani MI-kódexben foglalt szabályok. Ahogy a DSA-n, az MI-kódexen is azt látom, hogy jó helyzetet teremt azok számára, akik ezzel a kérdéssel valóban foglalkozni szeretnének, és jogalkalmazóként meg akarnak birkózni azokkal a kihívásokkal, amelyek előttünk állnak. Amire a jog alkalmas lehet, annak megtételére megfelelő alapot teremtenek ezek az EU-s rendeletek. Más kérdés, hogy a felmerülő társadalmi kihívások, például a demokratikus nyilvánosság problémái, túlmutatnak a jogilag rendezhető kereteken.

Névjegy – Török Bernát

Török Bernát 2003-ban szerezte jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Előbb az Országos Rádió és Televízió Testület munkatársa és kabinetfőnöke, majd 2010 és 2018 között az Alkotmánybíróság főtanácsadója volt. 2016–17-ben a Yale Law School vendégkutatójaként dolgozott. Doktori fokozatát 2018-ban szerezte a szólásszabadság amerikai irodalmát és magyar joggyakorlatát elemző értekezésével. 2019-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Kutatási területe a szólásszabadság, az alkotmánybíráskodás és az információs társadalom alkotmányjogi kérdései.”

Forrás:
Mindenki életére hatással lesz az EU új szabályozása; Gábor Zoltán; Index.hu; 2022. december 22.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT): 2023-ban sem állnak le az informatikai fejlesztések az egészségügyben

„Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rakta le. A rendszer fejlesztését és üzemeltetését az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is megkérdeztük.

Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait február 1-je óta az ESZFK, amely a korábban az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül működött. Csupán adminisztratív változtatásról van szó?

Nem. A magyar állam az EESZT és az eMedSolution kórházi informatikai rendszer fejlesztésében jelentős kompetenciával rendelkező Pan-Inform Kft. megvásárlásával és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kapcsolódó szolgáltató funkcióinak kiszervezésével közszolgáltatási feladatok ellátására hozta létre 2022. január 31-jével az ESZFK-t. A szervezet legfőbb feladata a központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztése, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatainak ellátása. Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos feladatokat közszolgáltatóként, egyedi közszolgáltatási szerződéseken keresztül biztosítjuk ügyfeleinknek. Az ESZFK az Egészséginformatikai Stratégiában meghatározott egységes intézményrendszer elemeként az eHealth központi fejlesztésirányító testületeként funkcionál. Bár megterhelő feladat volt az OKFŐ-ből való kiválásunk, de örülünk, hogy ESZFK-ként ekkorára tudtunk nőni: 70 fővel indultunk, ma már 160 kollégánk van, igaz közülük sokakkal már korábban is kapcsolatban voltunk és együtt dolgoztunk szerződéses vagy egyéb formában.

Sokan aggódnak, hogy az ágazati informatika államosítása „megöli” az innovációt.

Az informatikai fejlesztésnek mi nem vagyunk gátjai. Az elmúlt öt évben nagyon sok cég fejleszthette és fejleszti most is az EESZT-t. A partnereinknél felhalmozódott, összeadott tudásnak és kapacitásnak meg kell maradnia az orvosok és a betegek hasznára.

A döntéshozó szándéka, hogy az alapellátásban minél szélesebb körben használják a háziorvosok a miniHIS-t, amelyhez ingyen juthatnak majd hozzá a kollégák. Hogyan áll ennek a fejlesztése?

A miniHIS eredetileg a magánszolgáltatók részére készült, még 2020-ban. A sorozatos fejlesztések és felhasználói visszajelzések alapján ebből a státuszból lépett elő tavaly teljes értékű háziorvosi rendszerré. A miniHiS már most is rendkívül jó alternatívát jelent a piacon, hiszen ingyenes, felhőalapú, az ESZFK pedig teljes körű jogszabálykövetést  és supportot biztosít a felhasználók részére. Ez év nyarán elkezdtük a „ráncfelvarrását”. Ebben egy háziorvosi csapat segített bennünket az országos kollegiális vezető háziorvos, Dr. Békássy Szabolcs koordinálásával. Így a napi gyakorlatból emeljük be azokat a specifikációkat, amelyek megkönnyítik, kézenfekvővé teszik a miniHiS használatát a háziorvosi praxisokban. A teljes, háziorvosokra szabott verzió november közepére készült el, most ez tíz, a fejlesztésben is résztvevő alapellátó kollégánál pilotban működik, a tervek szerint januártól mindenki számára ingyenesen elérhető lesz.

Miért csak másodlagos rendszerként alkalmazzák a háziorvosok a miniHIS-t?

Mert a megszokott medikai rendszerekbe mentett adatokat migrálni kell, aminek technikai akadálya ugyan nincs, ellenben költsége van.

A praxisközösségek számára is hasznos lesz ez a szoftver?

Elvárás felénk, hogy a praxisközösségi munka elszámolásához szükséges információk megjelenjenek az OKFŐ-nél, de ezeket visszacsatoljuk a praxisközösségekhez is. Törekszünk egy egységes praxisközösségi ambuláns lap kialakítására is. Az a cél, hogy valamennyi adat, ami a háziorvosi munka során keletkezik, felkerüljön az EESZT-be. Kritikus és fontos funkció ebből a szempontból az eProfil írása, aminek kitöltése kötelező lenne, de még nem mindenki veszi komolyan, ahogy az eBeutaló írását és olvasását sem.

A praxisközösségben számos olyan feladatot kapnak majd szakdolgozók, APN-ek és más szakemberek, amelyekhez elengedhetetlen lenne az EESZT önálló használata. Bővítik a hozzáférési jogosultságokat?

Technikailag készen állunk erre, a hozzáférés engedélyezése azonban döntéshozói kompetencia.

A háziorvos nélkül maradt településeken a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével állítottak fel virtuális rendelőket, amelyek ugyancsak az állami miniHIS rendszert használják. Ott milyen tapasztalatok gyűltek össze?

Egy rendelő és egy mikrobusz vesz részt a programban, e két helyszínen jól vizsgáztak az eszközök, amelyek központi fejlesztése nálunk elkészült. Az az orvos, aki a miniHIS-hez hozzáfér, és rendelkezik a szükséges hardverekkel, máris használhatná ezeket. A zárt videórendszerek a Belügyminisztérium által fejlesztett arckép- és kártyaalapú azonosítással működnek, így rendkívül biztonságosak. Hogy ez a fajta virtuális rendelő mennyire válik elterjedté, az irányítói döntés, illetve forrás kérdése.

A háziorvosoknak számos jelentési kötelezettségük van, amelyeket az egyes intézmények felé eltérő felületeken kell teljesíteniük, ez pedig megsokszorozza az adminisztrációra fordított időt. Nem lenne lehetőség egycsatornás jelentésre?

Ez a törekvés, és nemcsak a házorvosok, hanem a kórházak és más szolgáltatók esetében is. Az EESZT új verziójában már sok ilyen lehetőség van, a mi célunk is az, hogy egy folyamattal lehessen elkészíteni a jelentéseket, és beküldeni az adatokat a különféle hatóságokhoz, felügyeleti szervekhez, fenntartókhoz.

Májusban egy konferencián azt ígérte, néhány hónapon belül bemutatják a járóbeteg-irányítás központi projektjüket. Hogyan áll a fejlesztés és mikor lesz élesben is alkalmazható?

Ez az állami megfelelője lesz a magánszektorban már több helyen elérhető online időpontfoglaló-és betegbehívó rendszereknek. Célja, hogy az eddig gyakran papíralapú és ad hoc folyamatszervezést felváltsa a digitalizált betegút-irányítás, amely a páciensek számára egy átláthatóbb ellátórendszert, míg az ellátó szakorvosok es szakdolgozók számára pedig – a szervezettebb munkarend mentén – egyenletesebb terhelést tesz lehetővé. A központi fejlesztések elkészültek, ezek ágazati bevezetését elkezdtük szervezni az ágazatvezetéssel közösen. Ezek közé tartozik a szolgáltatáskatalógus, amelyben publikálhatóvá válnak az intézmények szakrendelései, és a központi időpontmenedzsment-rendszer, amely a foglalható idősávokat ajánlja ki. Ez utóbbi az oltási időpontfoglaló mintájára készült el, amely a lakosság számára az EESZT lakossági portálon illetve mobilapplikáción keresztül válik elérhetővé. Ezeket a központi fejlesztéseket egészíti ki az intézményekbe telepítendő betegfelvételi és betegirányítási rendszer, amelytől azt várjuk, hogy csökkenjen az intézményekre háruló adminisztráció és szervezettebb legyen a betegirányítás. Az új rendszert várhatóan két ütemben, 88 intézményben vezetik be, amelynek részeként megújul a betegfogadás, a betegirányítás, a páciensbehívás, és a pácienselégedettség-mérés is.

2023. januárjától hatályos az a jogszabály, amely bérdifferenciálást tesz lehetővé az egészségügyiek körében. Az EESZT képes kezelni az ehhez szükséges minőségi indikátorokat?

Nyers adatokat tudunk biztosítani a minisztériumnak, OKFŐ-nek és más háttérintézményeknek, követhető akár az is, hogy melyik orvos milyen kezelést hajtott végre. Hogy aztán ezek az adatok akár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, vagy más intézményeknél lévő adatbázisokkal hogyan kötik össze, és azokat miként hasznosítják, arról nincsenek információink.

Régi igény a szakmai regiszterek becsatornázására az EESZT-be. Folyik ilyen jellegű fejlesztés?

Műszakilag felkészültünk ezek fogadására, bár a regiszterek fejlesztése a koronavírus-járvány időszakban kicsit más irányba fordult, a napi és intézményi Covid-adatok futottak be ebbe a modulba. Ugyanakkor megmutatkozott, hogy rendelkezésünkre áll a regiszterek kezeléséhez szükséges technológia, amit a pandémia lecsengésével most fel is ajánlunk a regisztergazdáknak.

Még mindig vannak olyan adatok, amelyek csak PDF formátumban érhetőek el az EESZT-ben. Ez mikor rendeződik?

Az orvos szakmával közösen, folyamatosan készítjük elő az egységes szerkezetet és felépítést a nem strukturált dokumentumtípusok esetében, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb legyen a visszamérés, a döntéselőkészítés és a terápia-meghatározás. 37, korábban csak PDF formátumban elérhető dokumentum már gépi módon feldolgozható, 43 pedig már elkészült, de még nem álltunk rendszerbe velük. A még hátralévő 11 feldolgozásához kérjük az együttműködést a szakterületek vezetőitől, adatgazdáitól. Az EESZT megteremtette a lehetőséget, hogy olyan módon kerüljenek be az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumok, ellátási információk, hogy azok a későbbiekben gépi úton feldolgozhatók és elemezhetők legyenek. A strukturált adatok kialakítása és elterjesztése hozzájárul ahhoz, hogy az egyes szakmák dokumentálása elindulhasson az egységesítés felé.

Említette, hogy a Covid ráirányította a figyelmet az EESZT-re. Betegoldalon is?

A legnépszerűbb „termék” a térben az eRecept, a lakosság naponta 800 ezer elektronikus receptet vált ki az EESZT-n keresztül. Míg 2019-ben a teljes receptállomány mintegy 70 százalékát tették ki az elektronikus vények, a pandémia kitörése nyomán, 2020. márciusától szinte azonnal, egy hónap alatt ugrott fel ezek aránya 90 százalék fölé, ami azóta sem csökkent. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az ambulánslapokat, a laborleleteket is szívesen érik el már a betegek a térben, és nagy könnyebbséget jelet számukra, hogy az ellátási dokumentumaikhoz online is hozzáférnek.

Melyek most a legfőbb fejlesztési irányok?

A strukturált dokumentumok bevezetését és kiterjesztését már említettem, emellett a MyEESZT, a telemedicina és a távdiagnosztika van célkeresztben. Az EESZT mobilappot eddig több mint 2 millióan töltötték le az EU Digitális Covid Igazolvány (EU DCC) és magyar védettségi igazolványok a beadott oltások, a felgyógyultság és az elvégzett tesztek igazolására. Szeretnénk, hogy az EESZT ott legyen a lakosság zsebében és a közeljövőben további, népszerű funkciók lesznek elérhetőek, így az eReceptek, betegdokumentumok az applikáción keresztül könnyedén láthatóvá válnak, és az időpontfoglalás is egyszerűen elindítható lesz innen.

Emellett dinamikusan növekszik az otthoni egészségügyi mérésekre alkalmas okos mérőeszközök piaca, aminek nyomán rengeteg jó minőségű adat képződik a lakosságnál, ezeket jó lenne, ha az orvos is látna és a beteg is vissza tudná nézni. Az EESZT az alapja az olyan eHealth megoldások bevezetésének, amelyek lehetővé teszik az okoseszközök révén szerzett egészségreleváns információk – megfelelő validálás utáni – bekerülését a térbe, ezzel is elősegítve a prevenció és a terápia hatékonyságát. A 2022-es évben a PHR modul (Personal Health Record) indulásával lehetővé vált, hogy a vércukorszintmérő-eszköz által mért adatok is bekerüljenek az EESZT-be.

Az EESZT kialakítása során gyakorta elhangzott, hogy döntéselőkészítő rendszerként is működik majd, segítve az ágazatirányítást. Tud olyan szakpolitikai döntést mondani, ami már kifejezetten a tér létezésének köszönhető?

Rendszeresen adunk jelentéseket, naprakész és pontos, tranzakciószintű információkat a döntéshozóknak, a Covid alatt például számos esetben a mi adatbázisunkra támaszkodva tudták meghozni a járványkezeléshez és más intézkedések bevezetéséhez szükséges gyors és megalapozott döntéseket.

Öt éves az EESZT. Ez alatt az időszak alatt mi jelentette a legnagyobb kihívást az Önök számára, és mi az, ami Ön szerint a legeredményesebb volt?

Egyértelműen a Covid-járvány kezelése, és nemcsak azért, mert akkor lettünk nagyon ismertek, hanem mert a rendszereinknek tökéletesen kellett működniük a hét minden napjának minden órájában. A Covid-időszak – amikor a központi informatikai rendszer éppen olyan intenzív igénybevételnek volt kitéve, mint az egészségügyi ellátók – jó indikátor volt számunkra. Egy év alatt több mint húsz új fejlesztést produkáltunk, az EESZT-t ma már, mint informatikai közművet használja az ágazat, erre ráépítve tudunk reagálni akár ellátásszervezési kérésekre, akár az orvosok kívánságaira. És ebben mi jók vagyunk, úgy gondolom.”

Forrás:
Szabó Bálint: 2023-ban sem állnak le az informatikai fejlesztések az egészségügyben; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2022. december 23.

Hogyan segíti a mesterséges intelligencia a NAV hatalmas adatvagyonának feldolgozását?

„A NAV-nál rengeteg olyan strukturális, címkézett és egyedileg azonosított adat lelhető fel, amivel lehet dolgozni. Ehhez jelentősen hozzájárul az adatok minősége, vagyis az, hogy a NAV-nál eleve olyan adatok vannak, amelyek konkrétak, illetve valódi dolgokat mutatnak. Ezt aknázza ki a Mesterséges Intelligencia munkacsoport.

„Nagyjából 11 petabájtnyi adata van most a NAV-nak, hogyha ezt kiírnánk DVD lemezre és egymásra pakolgatnánk, akkor nagyjából egy 80 emeletes háznak a magasságáig érne ez fel, vagy pedig, hogyha mondjuk filmes hasonlattal szeretném megsaccolni ennek a méretét, akkor 250 évig lehetne nézni azt a HD filmet, amit a NAV-nak az adatvagyona tesz ki” – érzékeltette az adatok mennyiségét Kis Péter, a NAV szóvivője.

A NAV adatvagyona már a kezdetekkor, még a digitális korszak hajnalán is, alapvetően adózóktól származó bevallási adatokból állt, illetve az adózói regisztrációnál megadandó adatokból. Az elmúlt 10 évben zajlott le egy olyan forradalom, amikor az elemi gazdasági eseményekről is elkezdett egyre több adat lenni. „A bevallás szintű adat tulajdonképpen, bevallás részletességű. A tranzakciós adatokból azonban sokkal részletesebb képet rajzolhatunk a valóságról. Sokkal jobban kijönnek azok az anomáliák, amikor azt lehet sejteni, hogy az nem a valódi valóság, hanem egyfajta rajzolt valóság. Ezt egy összesítő adatból sokkal nehezebb megmondani” – ezt már Mizsányi Attila, a NAV főosztályvezetője, a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportjának tagja mondta az adatok felhasználásáról.

Az adózással kapcsolatos adatok elég strukturáltak, jól azonosítottak. Egy adózó fő tevékenységének a TEAOR száma eleve ad egy olyan bázisadatot, amelyből többféle információ kinyerhető. Mesterséges Intelligencia modellt alkot, az adózási szakemberek értelmezik azokat. A mesterséges intelligencia alkotja meg a modellt az adatok értékeléséhez, a beömlesztett adatból veszi ki azt, ami számára releváns lehet. Megmutatja az eredményeket, majd az adózási szakemberek döntik el, hogy adózás szempontjából értékelhető-e az információ, vagy sem. Ha a szakemberek az adott modellt értékelhetőnek tartják, akkor ebből már úgymond tanul a rendszer és a jövőben azokra fog összpontosítani. Ilyen elven működik a tájékoztató levelek kiküldése is, akár iparág specifikusan. A címzettek-érintettek köre pedig bizonyos jellemzőkből, mondjuk akár a fő tevékenységükből is viszonylag pontosan tudható. Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az élő munkaerőt, ám erre a NAV szakemberei is rácáfolnak. Az MI kiegészíti az emberi munkavégzést.

„A mesterséges intelligenciának a következménye lesz az, hogy lesznek különböző modellek, amiket aztán a kollégáink, a szakemberek tudják betenni a gazdasági életbe, hogy ott a számviteli törvény szerint mondjuk az megfelelő következtetés volt-e a mesterséges intelligenciától, vagy sem. Ennek a vége az, hogy egyébként mi jobban tudjuk fejleszteni a szolgáltatásainkat. Ezáltal az adózóknak lehet, hogy kevesebb adminisztrációt kell tenniük” – emelte ki Mizsányi Attila, hozzátéve: az ember sosem fog eltűnni a rendszerből, hiszen mindig lesznek olyan munkafolyamatok, amelyeket a gépek tudnak csinálni az emberek helyett, de az emberek munkája, az embernek léte sosem lesz ebben felesleges.

Az adatok részletes hasznosításában Magyarország élen jár

„Nyugat-Európában egyszerűen a közérzület és a társadalmi konszenzus az nem engedne meg akár egy online pénztárgéprendszert, még akkor se, ha a vevőről semmit nem tudunk, nincs rajta a nyugtán, nem érkezik be az adat. Sőt, egyébként az online számlában sem látjuk a magánszemély vevőt” – mondta Mizsányi Attila, hozzátéve, a Nemzeti Adó – és Vámhivatal az adatok gyűjtésében, hasznosításában, felhasználásában élen jár és versenyképes Európán belül. Viszont az adathasználatnak a világban nem Európában van a központja, például Dél-Koreában sokkal előrébb járnak Európánál.”

Forrás:
250 évig nézhetnénk a NAV adatvagyonából forgatott filmet; Napi.hu; 2022. december 29.
250 évig nézhetnénk a NAV adatvagyonából forgatott filmet; YouTube

Online űrlapok bevezetése a Pénzügyminisztériumban

„Online űrlapok bevezetése a Pénzügyminisztériumban a KÖFOP-1.2.2-VEKOP-18-2019-00013 „A Pénzügyminisztérium ügyintézési térbe való integrálása” című projekt keretében

A projekt során a Pénzügyminisztériumon belül az Államháztartási és Szabályozási Főosztály valamint a Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály hatósági ügyeink online űrlapon (a továbbiakban: iForm) történő benyújtására, valamint a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztály szokásos piaci ár-megállapítására vonatkozó ügyintézésének megindítására lesz lehetőség iFormon keresztül.

A könyvviteli szolgáltatást végzők, adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők, vámtanácsadók, vámügynökök, belső ellenőrök tevékenységéhez kapcsolódó hatósági ügyek, a könyvvizsgálók tevékenységéhez kapcsolódó és a szokásos Piaci Ár-megállapítására vonatkozó ügyintézés kapcsán összességében 64 db iForm benyújtására lesz lehetőség. Azoknál a hatósági ügyeknél ahol az eljárás megindításának feltétele a hatósági díj megfizetése, ott biztosításra kerül az EFER-es, azonnali fizetés lehetősége is.

A projekt megvalósítási határideje: 2022.12.31.

A projekt azonosítószáma: KÖFOP-1.2.2-VEKOP-18-2019-00013

További információ kérhető: Kincses-Aigner Márta, osztályvezető +36 30 094 5642
marta.aigner.kincses@pm.gov.hu

A Pénzügyminisztérium 29,7 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.2.2-VEKOP-18 kódszámú, „Az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetek elektronikus ügyintézési térbe való integrálásának támogatása” című konstrukciója keretében.

A projekt stratégiai célkitűzése volt, hogy a létrejövő elektronikus szolgáltatások bevetése kedvezően hatással legyen az ügyintézési folyamatra mind ügyfél, mind ügyintézői szinten, gyorsuljon az ügyintézési idő, biztosítsa a helytől és időtől való függetlenséget, ügyfélbarát legyen és növelje az erőforrás hatékonyságot.”

Forrás:
Online űrlapok bevezetése a Pénzügyminisztériumban; Pénzügyminisztérium; 2022. december 31.

Elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) 2023-tól, a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentésére

„A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2023-ban nagyfokú rugalmassággal kerül be az agrártámogatási rendszer adminisztratív feladatai közé a Gazdálkodási napló elektronikus formában történő vezetése.

Az újonnan induló Agro-ökológiai Program esetében a támogatás egyik feltétele a Gazdálkodási napló vezetése és elektronikus benyújtása, de maga az elektronikus vezetés önkéntes, a gazdálkodó döntésétől függ a következő esztendőben.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) támogatásának 2023. évi igénybevételéhez – több más mellett – feltétel lesz a Gazdálkodási napló vezetése (folyamatos elektronikus vagy papír alapú vezetéssel és utólagos elektronikus feltöltéssel) és az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az egységes kérelem felületen.

A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindul az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe a jelenleg külön álló e-permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih).

Az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) vezetésével így a termelők a hatósági adatszolgáltatás mellett a támogatások igényléséhez szükséges feltételek igazolását is teljesíteni tudják. Kiválthatóvá válik a jelenleg már elavult ÁNYK adatszolgáltatási mód, továbbá az eddig elektronikusan beadott adattartalmat és a papír alapon vezetett adattartalmat lehetővé válik egyesíteni és teljes körűen elektronizálni. Az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) segítségével az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásából adódó szankciók elkerülhetők, hiszen az aktuális adatok mindig rendelkezésre állnak a rendszerben; emiatt nincs szükség adatszolgáltatási határidők és ehhez kapcsolódó szankciók meghatározására.

A Nébih interfészt biztosít az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) benyújtásához, ami így lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a gazdálkodók Gazdálkodási napló és üzemirányítási szoftvereiből, ennek a fejlesztési lehetőségnek a részleteiről külön közlemény készült (https://portal.nebih.gov.hu/-/interfesz-keszul-az-elektronikus-gazdalkodasi-naplo-benyujtasahoz).

A hatósági adatszolgáltatások közül az elektronikus permetezési napló használata az első, amelyet az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) vezetésével kell teljesíteni, ennek részleteiről a Nébih külön közleményben tájékoztatta a termelőket (https://portal.nebih.gov.hu/-/januartol-a-nebih-feluleten-kell-vezetni-az-elektronikus-permetezesi-naplot).

A támogatások közül elsőként az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében kerül bevezetésre az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) használatának lehetősége, de egyes termeléshez kötött támogatások – szemes és szálas fehérjenövények, ipari zöldségnövények, zöldségnövények, ipari olajnövények és rizs – esetében is bizonyos rendeletben meghatározott műveletek rögzítésére opcionálisan alkalmazható lesz.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében – a bizottsági tárgyalások nyomán és így a KAP Stratégiai Terv részeként – a támogatás feltétele a Gazdálkodási napló elektronikus benyújtása, ami 2023-ban az alábbiak szerint teljesíthető:

  • a) Gazdálkodási napló elektronikus vezetése:
    Az egységes kérelem benyújtásakor az AÖP támogatást igénylő termelő nyilatkozik arról, hogy elektronikus úton fogja vezetni a Gazdálkodási naplóját. Ezzel egy időben létrehozza a Nébih által üzemeltetett felületen a saját elektronikus Gazdálkodási naplóját (eGN), és a szükséges adatokat az év egésze vonatkozásában – visszamenőlegesen a kérelem benyújtását megelőző időszakra is – ezen a felületen a vezeti.
  • b) a Gazdálkodási napló papír alapú vezetése és elektronikus beküldése csak 2023-ban:
    Mivel a Gazdálkodási napló vezetése támogatási feltétel, a termelő kérelmében vállalja annak a valóságot tükröző vezetését. A Gazdálkodási napló vezetésének tényét a MÁK helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. A papír alapon vezetett Gazdálkodási naplót, melyet szintén a Nébih honlapján tud elérni legkésőbb 2024. január 31-ig rögzíti a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) felületén. Az adatok elektronikus beküldésének határidőre történő elmulasztása egyben a támogatási jogosultság elvesztését is jelenti.

Az egységes és átlátható ügyintézés, valamint a szükségesnél semmiképpen sem több helyszíni ellenőrzés érdekében egyes AÖP-gyakorlatok legfontosabb műveleteit a Gazdálkodási naplótól függetlenül az egységes kérelem felületének agrotechnikai bejelentései között kell tenni. A korábbi zöldítési támogatás keretében megismert módon, például a másodvetések elvetésének tényét vagy a különböző kaszálási időpontokat, továbbá egyéb, a választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen eseményeket szükséges lesz rögzíteni.

Az AÖP támogatás 2023 évi igénybevételéhez tehát feltétel:

  • a) a Gazdálkodási Napló vezetése (folyamatos eGN vagy papír alapú vezetéssel és utólagos eGN feltöltéssel)
  • b) az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az EK felületen.

Az AÖP választható gyakorlatairól és a teljesítés további feltételeiről az eddig közleményben ismertetetteken túl később részletes tájékoztatást fogunk nyújtani.”

Forrás:
Tájékoztató a gazdálkodókat segítő elektronikus Gazdálkodási naplóról; Agrárminisztérium; 2022. december 21.

Elérhető a Nemzeti Talajtani Adatbázis interfész leírásának első változata

„A laboratóriumi szoftverek felkészítése érdekében a Nébih közzétette a Nemzeti Talajtani Adatbázis WEB-API szolgáltatásának tájékoztató jellegű WSDL leírását. A dokumentum célja, hogy az érintett szoftverek fejlesztői mielőbb képet kaphassanak a Nébih hamarosan induló szolgáltatásról. Fontos, hogy a leírás tájékoztató jellegű, annak végső változatát 2023 januárjában publikálja majd a hivatal.

2020-ban elindult a Nemzeti Talajtani Adatbázis kialakítása annak érdekében, hogy az évente elvégzett mintegy 200 ezer hazai talajvizsgálat eredményei magasabb szinten is hasznosulhassanak. Az adatbázis létrehozásának legfőbb célja, hogy az adatok segítségével mind a gazdálkodók, mind a közigazgatási szervek hatékonyabban és teljes körűen végrehajthassák a talajvédelemhez, tápanyag utánpótláshoz kapcsolódó feladataikat.

A projekt első ütemében a Nébih lefejlesztette azt a WEB-API interfészt, mellyel a szoftvereket használó laboratóriumok közvetlenül szolgáltathatnak adatot az adatbázisba. Annak érdekében, hogy a szoftverek felkészítése megkezdődhessen, a Nébih közzéteszi az interfész első, tájékoztató jellegű WSDL leírását. Fontos, hogy a leírás tájékoztató jellegű, annak végső változatát 2023 januárjában publikálja majd a hivatal.

A projekt második ütemében elkészül majd az az online betöltő felület is, mely a manuális adatszolgáltatást teszi lehetővé. Ennek élesítése 2023. áprilisában várható.

A témához kapcsolódó kérdéseket, észrevételeket a talajweb@nebih.gov.hu elérhetőségen juttathatják el a hivatalhoz az érintettek.”

Forrás:
Elérhető a Nemzeti Talajtani Adatbázis interfész leírásának első változata; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; 2022. december 20.

Az átalakulás éve kormányzati informatikában

„Bár az idei év legnagyobb hírei nem nagy rendszerfejlesztések lezárulásáról szóltak, nem maradtak újdonság nélkül az e-közigazgatási szolgáltatásokat használó állampolgárok. Az év második fele aztán az átalakulásról szólt az államigazgatási informatikában, és bár az orosz–ukrán háború a kiberfenyegetettséget is új szintre emelte, az év legnagyobb port felvert hackertámadását magyarok követték el.

Ez történt a szakmapolitikában

Jó hírrel kezdődött az év: januárban bővült a Digitális Jólét Alapcsomag. A Digitális Jólét Program (DJP) részeként bevezetett Alapcsomag célja az volt, hogy minden addiginál alacsonyabb fogyasztói árú internet-előfizetést érhessenek el azok is, akik korábban az internetezés magas ára miatt nem tudtak előfizetni a szolgáltatásra. Az előírások értelmében ugyanis az Alapcsomag havi díjának fajlagosan legalább 15 százalékkal olcsóbbnak kell lennie az adott szolgáltató következő, hasonló technikai paramétereket kínáló, önállóan értékesített internetszolgáltatási díjcsomagjánál.

2022 januárjától az Alapcsomagban foglalt otthoni szolgáltatás maximális letöltési sebessége legalább 30 megabit/másodpercre emelkedett, míg a minimális (garantált) letöltési sebességet 7,5 megabit/másodpercben állapították meg. Megszűnt az a feltétel, mely szerint az Alapcsomagra csak azok fizethettek elő, akiknek az azt megelőző egy évben nem volt internet-előfizetésük, így a kedvezményes internet elérés mindenki számára elérhetővé vált. Ugyancsak megszűnt az igénybevétel időtartamára vonatkozó korlátozás, 2022. elejétől már egy éven túl is hatályos marad az előfizetői szerződés.

A DJP egy másik kezdeményezése nyomán március 9-én Nyíregyházán megnyílt az ország első Digitális Tudásközpontja. A városban működő köznevelési és szakképző intézmények, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények számára olyan bázis vált elérhetővé, amely digitáliskompetencia-fejlesztő képzések, szakkörök, workshopok, tematikus táborok vagy akár pedagógus továbbképzések ideális megvalósítási helyszínévé válhat a jövőben. Az elsősorban iskolás korú gyermekeket és a fiatal felnőtt korosztályt célzó oktatási és szórakoztató központban az érdeklődők testközelből ismerhetik meg a robotika, a virtuális valóság, az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia vívmányait. Az év során további öt Digitális Tudásközpont nyílt Békésben, Kaposváron, Kecskeméten, Oroszlányban és Veszprémben, összesen 2,4 milliárd forint értékű beruházással.

Állami kézben az egészséginformatika

Február elején a magyar állam teljes egészében felvásárolta az addig a T-Systems Magyarország leányvállalataként működő Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft-t, amely az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztését végezte és üzemelteti. A felvásárlást a kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, így a tranzakciót nem vizsgálta a versenyhivatal.

Az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) Nonprofit Kft-re átkeresztelt vállalat tevékenységi köre gyakorlatilag változatlan maradt: a központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztési, alkalmazásüzemeltetési és ügyfélszolgálati feladatainak ellátása. Ennek keretében a vállalathoz tartozik az EESZT és annak támogató rendszerei; az EESZT adatszolgáltatásokat és az EESZT használatát támogató szoftver (miniHIS); valamint a gyógyászati segédeszköz-forgalmazást támogató rendszer (miniGYSE).

Az öt éves EESZT már 2 milliárd egészségügyi adatot és 550 millió ellátási eseményt tartalmaz, 25 ezer csatlakozott szolgáltatót, 12 ezer magánszolgáltatót és 6 ezer háziorvosi praxist szolgál ki, valamint napi 800 ezer e-receptet és 40 ezer lakossági bejelentkezést kezel.

Mobilon és mesterséges intelligenciával

Az állampolgári ügyintézés is számos ponton egyszerűsödött az idén. Márciustól mind Android, mind iOS platformon elérhetővé vált az eSzemélyi okmányhoz kapcsolódó mobilalkalmazás, az eSzemélyiM. Segítségével megtekinthetők az okmány chipjén tárolt adatok, ellenőrizhető az elektronikus funkciók státusza, aktiválhatók és módosíthatók az okmányhoz kapcsolódó PIN-kódok.

Június 4-től biztonságosabb lett az Ügyfélkapu használata: akkor debütált az emelt szintű kétfaktoros azonosítási szolgáltatás, az Ügyfélkapu+. Használatához szükség van egy mobil eszközre és egy arra telepített hitelesítő alkalmazásra. Az Ügyfélkapu+ gombra kattintva először az ügyfélkapus felhasználónevet és jelszót kell megadni, majd utána beírni a hitelesítő alkalmazás által generált egyszer használatos kódot. Az ügyfélkapus kétlépcsős azonosítás – a szolgáltatás megszüntetése nélkül – bármikor inaktiválható, majd ismét aktiválható, igény szerint.

És ha még ez sem lenne elég, a kormányablakokban országszerte mintegy 200 helyszínen már kipróbálhatók a mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pontok, a MIA- (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) Pontok. Az eszközökön gyorsan, ügyintézői beavatkozás és sorban állás nélkül lehet elektronikusan intézni bizonyos ügyeket. Ezek között van már a vezetői engedély és a személyi igazolvány pótlása, gépjármű-ügyek, valamint anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány igénylése. A terminálok minden olyan technológiai kiegészítővel rendelkeznek, amely a gyors és egyszerű ügyintézéshez szükséges: többek között beépített kamera, mikrofon, ujjnyomat- és okmányolvasó, hangszóró, nyomtató, bankkártya terminál, valamint aláíró pad áll rendelkezésre.

Összességében az elmúlt öt év alatt hatszorosára nőtt az elérhető ügyek száma, derült ki a NISZ Zrt. összesítéséből. Jelenleg 4400 közigazgatási ügyet lehet elektronikus úton elintézni, a digitalizáció térnyerésével pedig az ügyfelek részéről is felerősödött az online szolgáltatások iránti igény. Az Ügyfélkapu felhasználóinak száma mára elérte az 5,4 millió főt, a portálon keresztül havonta mintegy 17 millió ügyintézés történik.

Kormányzati informatika új rendszerben

A tavaszi választások után jelentősen átalakult (és az év folyamán további átrendeződéseken áteső) minisztériumi rendszer az infokommunikációs szakmapolitikai struktúrát sem hagyta érintetlenül.

A legfontosabb változás, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretein belül megalakult a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), amely egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében. A DMÜ létrehozásával és vezetésével Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatóját bízták meg, akit szeptemberben „az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős” miniszteri biztossá is kineveztek.

Guller Zoltán, augusztusban nyilatkozva lapunknak, elmondta: a kormányzati digitalizációs ökoszisztéma erősen széttördelt struktúrában működött, nem létezett központi szakmai szervezet, amely a digitalizáció irányításáért és a stratégiaalkotásért felelt volna. Az átalakítás egyik célja pontosan az volt, hogy a négy minisztérium között szétszórt tucatnyi gazdasági társaság és egy költségvetési szerv összevonásával egy hatékonyabb struktúra jöjjön létre, amely mentesül a minisztériumok irányítása alól. A DMÜ alá került gyakorlatilag a teljes magyar államigazgatási informatikai infrastruktúra fejlesztése és üzemeltetése, kivéve a NAV és a Magyar Államkincstár rendszerét, a rendőrség belső Robotzsaru szoftverét és az EESZT-t.

A DMÜ fő feladatai erre az évre elsősorban az új szervezeti struktúra kereteinek kialakítása, illetve egy új államigazgatási informatikai stratégia megalkotása voltak. Előbbiről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a DMÜ maga megmarad kicsinek, és egy holdingszerű struktúrát fog üzemeltetni. Cikkünk írásáig az még nem dőlt el, hogy az Ügynökség felügyelete alá került szervezetek hogyan alakulnak át; a cél, hogy egy karcsúbb, fegyelmezettebb struktúra jöjjön létre.

Ami a stratégiát illeti, annak középpontjában a „digitális állampolgárság” áll: hogy a polgár az állam minden funkcióját igénybe tudja venni elektronikusan, sőt, mobiltelefonon keresztül. Ehhez ügyfélbarát szolgáltatásokat kell kialakítani, a piaci szereplők által kínált szolgáltatások mintájára. Mindezek mögött egy felhős infrastruktúra, valamint adatalapú kormányzati döntéselőkészítés és döntéshozatal áll.

Megújuló NAV

Nyártól már elérhető a NAV új ügyintéző felülete, az Ügyfélportál (ÜPO). Az ÜPO fokozatosan váltja le az eddig megszokott eBEV-et, a két felület kezdetben párhuzamosan működik, biztosítva a felhasználók kényelmes és biztonságos átállását. A portál Windows, Android és iOS operációs rendszerekből is működik, mobileszközökre is optimalizált, akadálymentes, és teljes tartalma elérhető angol nyelven is. Az ügyintéző felület ügyfélkapus azonosítással használható, az oldal testre szabható. A belépéskor a felhasználó azonnal látja a NAV által nyilvántartott adatait és az adószámlája nettó egyenlegét, kérhet átvezetést, és befizetheti az egyenlegét, valamint gyorsan, egyszerűen lekérhet bevallásokat, jövőbeni kötelezettségeket, igazolásokat, kimutatásokat vagy járulékfizetési és foglalkoztatási adatokat.

Ugyancsak az Adóhatósághoz kapcsolódó hír volt, hogy március végén tartotta alakuló ülését a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja (MIMCS). A testület a NAV egyedülálló adatvagyonának értékére épülő kutatásokat végez a jövőben. A cél a NAV adatvagyonában meglévő értékek kiaknázása és ennek révén a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása. Feladatai között szerepel egyebek mellett egy javaslat kidolgozása a szemantikus adatvagyon-kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára. Ugyancsak részei a küldetésnek a tanító algoritmusokkal kapcsolatos vizsgálatok, a validálási módszertan kidolgozása és a nem kontrollált gépi tanulás fejlesztése. A testület elnöke Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

(F)eltört KRÉTA

November elején látott napvilágot a hír, hogy néhány héttel korábban sikeres adathalász-támadást hajtottak végre a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA fejlesztőcége, az eKRÉTA Informatikai Zrt. ellen. A támadás következtében a diákok összes, a KRÉTA-ban kezelt adata kiszivárgott, de ezen felül a támadók hozzáfértek a cég egyéb adatbázisaihoz, forráskódokhoz és a fejlesztők belső kommunikációjához is.

Az incidens súlyosságát jól jelzi, hogy a KRÉTA nem csupán a tanulók tanulmányi előmenetelének (jegyeinek) tárolására szolgál, de különféle moduljaiban megtalálhatók egyéb, gyakran minősített információk is: a diákok egészségügyi adatai, a pedagógusok HR-adatai vagy éppen az intézmények költségvetése.

Mint kiderült, a támadást magyar hackerek egy csoportja hajtotta végre, akik – állításuk szerint – a magyar rendszerek rossz állapotát akarták bemutatni. Akciójuk keretében az interneten nyilvánosságra hozták a KRÉTA forráskódját, ami viszont újabb támadások táptalajául szolgálhat. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást indított információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt.

Gyorsabb hálózat, gyorsabb számítógép

Februárban adták át az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Coudot. A rendszer segítségével olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. A megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások egyúttal a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást is támogatják.

Nem csak a hálózati, hanem a szuperszámítógépes (HPC-) kapacitás is nagyot nőtt 2022-ben Magyarországon. A legújabb magyar szuperszámítógép, a Komondor telepítése szeptemberben kezdődött meg a KIFÜ debreceni Szuperszámítógép Központjában. Az új szupergép teljesítménye közel 5 petaFLOPS, amivel a 199. helyre került fel a szuperszámítógépek legfrissebb, 2022 novemberében megjelent rangsorában.

A nagy kapacitású számítási és a grafikus egységek mellett dedikált mesterségesintelligencia-, valamint big data partíciót is tartalmaz a rendszer. Az energiahatékony hűtéssel ellátott Komondor a KIFÜ biztosította hálózat révén 100 gigabit/másodperc sávszélességgel lesz elérhető. A gép kapacitását a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik térítésmentesen vehetik igénybe, valamint bizonyos feltételekkel az innovatív – kutató-fejlesztő tevékenységet végző – piaci szereplők számára is elérhető ez a lehetőség.”

Forrás:
Az átalakulás éve; IT Business; 2022. december 28.

Technika, tudomány

Jogi és biztonsági szempontból is problémás lehet az MI-re támaszkodó programozás

„Egy kutatás szerint az MI-asszisztenseket használó fejlesztők nem csak gyengébb minőségű kódokat termelnek, de még az a meggyőződésük is kialakul, hogy remek munkát végeznek.

A jelenleg használt,mesterséges intelligenciára épülő asszisztensek alkalmazásával a szoftverfejlesztők azt kockáztatják, hogy több hibával, kevésbé biztonságos módon és jogilag is potenciálisan támadhatóan állítják elő az új kódokat – olvasható a Stanford Egyetem informatikusainak tanulmányában. A „Do Users Write More Insecure Code with AI Assistant?” című kutatásukban azt vizsgálták, hogy a programozók hogyan használják az ilyen célú MI-segédeket, például a népszerű, de máris vitatott GitHub Copilot szolgáltatást.

Az anyagot szemléző AI News szerint a vizsgálatokból kiderült, hogy az asszisztenshez hozzáféréssel rendelkező fejlesztők átlagosan több biztonsági rést hagytak nyitva a munkájukban, mint a hozzáféréssel nem rendelkezők, ami különösen látványos volt a szöveges állományok titkosítását vagy az SQL-befecskendezéses támadásokkal szembeni sebezhetőséget tekintve. A dolog azért is érdekes, mert a kutatás kimutatta, hogy az MI-asszisztenseket használó fejlesztők túlértékelik az így létrehozott kódok minőségét.

Elsőre nem nyilvánvaló buktatók

„Megállapítottuk, hogy azok a résztvevők, akiknek hozzáférést biztosítottak egy MI-asszisztenshez, nagyobb valószínűséggel hitték el, hogy biztonságos kódot írtak, mint azok, akik nem kaptak hozzáférést” – olvasható a jelentésben, melynek elkészítése során több tucat programozót kértek fel a kódok létrehozására, részben az MI-eszközökre támaszkodva, részben pedig anélkül. Az egyik feladat például az volt, hogy oldják meg a Python nyelv alatt karakterláncok titkosítását és visszafejtését egy adott szimmetrikus kulccsal.

Ezt segítség nélkül 79 százalékuk oldotta meg hiba nélkül, míg a mesterséges intelligenciára támaszkodók eredménye 67 százalékos volt. A támogatott csoport „jelentősen nagyobb valószínűséggel” nyújtott bizonytalan megoldásokat a Welch-féle t-próba alapján, nagyobb valószínűséggel használt triviális titkosító algoritmusokat, vagy akár kihagyta az autentikációt a végső visszaadott értékeknél. Az AI News a kutatás egyik résztvevőjét is idézi, aki szerint az MI ugyanolyan jó támogatást nyújt, mint a fejlesztői közösségek, de soha nem nevezi hülyeségnek a kérdéseit.

A cikk egyébként felhívja a figyelmet az MI-asszisztensek egy járulékos problémájára is annak kapcsán, hogy a múlt hónapban az OpenAI és a Microsoft egy pert kapott a nyakába a szóban forgó GitHub Copilot miatt. Ezt ugyanis mások által készített nyilvános kódsorok milliárdjainak feldolgozásával tanítják, de forrásmegjelölés vagy a szerzői jogok egyéb elismerése nélkül. Az ilyen megfelelőséget lényegében a felhasználóra hagyják, akik akaratlanul is egyre nagyobb eséllyel válnak perelhetővé, ahogy az MI-alkalmazás fejlődik.

Arról, hogy a művészek is hasonló okokból lázadoznak a generatív mesterséges intelligencia ellen, ebben a cikkünkben számoltunk be.”

Forrás:
Jogi és biztonsági szempontból is necces lehet az MI-re támaszkodó programozás; Tököli Gábor; Bitport; 2022. december 31.

Számos forrásból származó közlekedési adatok összesített, központi kezelésén alapuló városi mobilitási szolgáltatások

„>A közlekedés egyike a sok változónak, amely befolyásolja egy város élhetőségét. Egy adott városi területen belül mozogni – vagy egyáltalán csak megközelíteni azt – időnként komplikált lehet. Ennek azonban nem kell feltétlenül így lennie: az adatcserén keresztül megvalósuló digitalizáció segíthet a járműforgalom javításában.

Manapság az információ olyan sokrétű, mint még soha. A térbeli adatok, az időjárás-előrejelzések, valamint az utakon és a közlekedési csomópontokban elhelyezett érzékelők mérései csak néhány példa a rendelkezésre álló információk közül. Mindezek és még sok más információ is optimalizálhatja a közlekedők mozgását a városi területeken, amelyek egyre sűrűbben lakottak lesznek. Az Európai Unió lakosságának háromnegyede 2021-ben városi településeken élt – világszerte ez az arány 57 százalék, ami 2050-re 68 százalékra emelkedik – derül ki az ENSZ jelentéséből.

Virtuális közlekedési csomópont

A téma sürgető kérdés Belgiumban, ahol a lakosság 98 százaléka él városi agglomerációban, és a közúti infrastruktúrát nem lehet tovább bővíteni. Ezek a felismerések állnak a Mobilidata megalapítása mögött. A program – amelyet a flamand kormány és az ország vezető K+F intézete, az imec kezdeményezett – innovatív közlekedési megoldásokon dolgozik.

A projekt keretében a közlekedési adatforrások központját tervezték meg. A középpontban egy mobilitási csomópont áll – amely virtuális közlekedési csomópontként működik -, ahová különböző forrásokból származó adatok érkeznek, és az ökoszisztéma különböző végpontjaival hálózzák be őket. A csomópont egyik végén intelligens közlekedési lámpák vannak, a másik végén pedig a mobilitási alkalmazásokon keresztül összekapcsolt úthasználók oszthatják meg helymeghatározó adataikat. A nyilvános adatok – az útépítésekről, balesetekről és közlekedési táblákról szóló adatok, valamint a közlekedési alkalmazásokból származó információk és az úthasználók adatai is felhasználásra kerülnek. „Mindezen információk segítségével konkrét, az utakon alkalmazható használati eseteket hozhatunk létre. Néhány példa: elsőbbségadás a mentőknek vagy hosszabb zöld jelzés a kerékpárosoknak, ha rossz az időjárás” – magyarázta Anne-Marie van Asbroeck, az imec Mobilidata programjának vezetője.

A hub az autós navigációs rendszerekkel és a mobil közlekedési alkalmazásokkal is meg tudja osztani az információkat. Fordítva, ezek a magánszolgáltatások is generálnak információkat, amelyeket megoszthatnak a hub-rendszerrel, hogy végső soron a legjobb élményt nyújtsák az összes közlekedő számára. Összességében a Mobilidata 31 különböző használati eseten dolgozik, a kezdeményezés célja 380 intelligens közlekedési lámparendszer telepítése Flandriában.

Az adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása

Ahhoz azonban, hogy az adatokból a legtöbbet lehessen kihozni – különösen az önkormányzatok számára -, a kategorizálás és a „nyíltság” sokat számíthat. Ez az egyik fő szempontja a spanyol és cseh kutatók együttműködésében megvalósuló LOD-RoadTran18 projektnek. Bár a kezdeményezés nem városi utakkal foglalkozik, mégis példaként szolgál arra, hogyan lehet optimalizálni a nyílt adatokhoz való hozzáférést.

„A projektünk akkor indult, amikor válaszoltunk az Európai Unió felhívására, hogy támogassuk az Európai Adatportálon keresztül hozzáférhetővé tett információk újrafelhasználását. A kompatibilitás, az interoperabilitás és az adatfelhasználás folyamatosságának biztosítása érdekében két uniós irányelvet követtünk. Ezek az előírások megkövetelték, hogy a tagállamok rendelkezzenek nemzeti hozzáférési ponttal (NAP). Minden egyes NAP aztán összekapcsolódott a közlekedési információk európai adatbázisával” – magyarázta Dr. J. Javier Samper, a projekt koordinátora. Ő a valenciai egyetem informatika professzora és az IRTIC tagja, sokéves tapasztalattal rendelkezik az intelligens közlekedési rendszerek terén.

Összességében a kezdeményezésen belül a fő feladat a spanyol NAP fejlesztése volt, még több adatkészlet és az információk kezeléséhez szükséges interfész hozzáadásával. A platform most már mindenki számára elérhető. „Ennek során megpróbáltunk több hozzáadott értéket adni az adatoknak, összehangolva a különböző adatfolyamokkal. Például a kórházak, benzinkutak stb. listái a közlekedési baleset helyszínének környékén. Több adatfolyam összekapcsolása jelentősebb információt nyújt, mint az elszigetelt adatok. Ez volt a mi ötletünk, és meg is valósítottuk” – hangsúlyozta Samper.

A forgalmi torlódások komoly problémát jelentenek a városokban autóval közlekedők számára. Ennek egyik oka, hogy a közlekedési lámpák gyakran nem reagálnak a tényleges forgalmi helyzetekre.

Az információk emészthetővé tétele a politikai döntéshozók számára

A megosztott mobilitási szolgáltatások a városi mobilitás új szereplői. Ezeknek az új forgalmi áramlatoknak a nyomon követése során a Vianova kínálja szakértelmét, hogy segítsen az állami és magánszervezeteknek a forgalmi adatok – különösen a járműmegosztó vállalkozásoktól származó adatok – összegyűjtésében és értelmezésében. A mobilitási intelligenciaplatform térképeket és műszerfalakat (dashboardokat) biztosít az adott városi területre vonatkozó összes forgalmi adatról.

„A mi feladatunk az, hogy az adatokat életre keltsük azok számára, akik nem szakemberek a témában vagy nem térinformatikusok. Továbbá az adatok tekintetében több értékes információt tudunk és javaslatokat tudunk adni az általunk gyűjthető információk alapján. A tisztviselők adatvezérelt döntéseket hozhatnak, például arról, hogy hová tervezzenek mobilitási csomópontokat vagy kerékpárutakat” – magyarázta Alex Pazuchanics, a francia startup innovációs vezetője.

A használati esetek között szerepel Brüsszel, amely a koronazár alatt a kerékpárutak priorizálására használta fel az adathalmazt. A svédországi Stockholmban a parkoló járművekre vonatkozó információk segítettek új parkolóhelyek felkutatásában. Hasonlóképpen Amszterdam is felhasználja ezeket az információkat a jövőbeli elektromos mobilitási csomópontok megtervezéséhez.

Az adatok hatása

Milyen erőteljes lehet az adat a jövő városaiban? Samper szerint az adatokban rejlő potenciál abban rejlik, hogy hogyan használják fel őket. „Az adatok nyilvánosságra hozatala önmagában is hatással bír. Különösen akkor, ha ez az információ több olyan forrás kombinációjának eredménye, amelyek több részletet szolgáltathatnak.”

Pazuchanics szerint a politikai döntéshozók döntéseinek támogatása az adatok felhasználásával valóban hat. „Egy példa arra, amit mi csinálunk, hogy információt gyűjtünk arról, milyen utakat használnak egy adott utazáshoz. Így képet kaphatunk arról, hogy melyek a legforgalmasabbak. Ha ezt az információt összekapcsoljuk a meglévő infrastruktúrával, pontosan meg tudjuk határozni, hol vannak hiányosságok. Ez az információ aztán segít a városoknak a későbbi infrastruktúra megtervezésében. Miután megépítették, még mindig nyomon tudják követni a döntés hatását.”

Kibocsátáscsökkentés adatokkal

A forgalom áramlásának optimalizálása az adatok felhasználásával a fenntarthatóbb közlekedési módok előmozdítását is magában foglalja. „Az általunk kifejlesztett használati esetek révén nagyobb kényelmet biztosítunk az úton közlekedő kerékpárosoknak, ami javítja a biztonságukat. Ráadásul a tömegközlekedés is elsőbbséget élvez” – mutatott rá van Asbroeck. Az imec tudósai olyan használati esetet is kidolgoztak, amely a logisztikai területek – például kikötők – közelében lévő kereszteződésekben a teherautóknak ad zöld utat. Minél kevesebb a megállás, annál kisebb a károsanyag-kibocsátás.

A Vianova továbbá nemrégiben bemutatott egy mesterséges intelligencia alapú eszközt a CO2-kibocsátás nyomon követésére. Azokban a városokban, ahol a vállalat kísérletezni kezdett az eszközzel, kiindulópontot hoztak létre azáltal, hogy feltérképezték azokat a területeket, ahol a megosztott mobilitás elérhető. A szezonális trendek és az időjárási információk is összevethetők. Innen kezdve a változókkal való játék – például az utazások számának növelése egy adott területen – előrejelzést ad arról, hogy mi fog történni, és hogy a megosztott mobilitás hol és hogyan eredményez nagyobb szén-dioxid-megtakarítást. Az eszköz célja, hogy a politikai döntéshozók számára egy újabb elemet nyújtson a döntéseikhez.

Adatvezérelt városok

A Mobilidata hivatalosan 2023-ban ér véget, egy plusz évvel meghosszabbítva a program hatásának nyomon követésére és az ökoszisztéma bővítésére. „Az összes összegyűjtött adat betekintést nyújt a városok tényleges forgalmi áramlásába. A további kutatási projektekben – ahol különböző adatforrásokat használhatunk – egy adott politika alkalmazása előtti és utáni forgatókönyveket elemezünk” – hangsúlyozta van Asbroeck.

Mivel az európai városok ambiciózus kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki maguk elé, egyre több város hoz létre kizárólag gyalogosoknak fenntartott területeket és alacsony kibocsátású zónákat. „A nap végén még mindig lesznek emberek, akiknek be kell jutniuk ezekre a területekre, vállalkozások, amelyeknek el kell juttatniuk az áruikat, és így tovább. Ez teljesen másfajta kihívást jelent, és arra késztet minket, hogy a dekarbonizációval és a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos elveinket működőképessé tegyük” – hangsúlyozta Pazuchanics.

A mesterséges intelligencia térnyerésével és az információk szélesebb körű elérhetőségével az adatok szerepe egyre inkább előtérbe kerül a jövő mobilitásának megtervezésében. A forgalmi dugók a múlté lesznek?”

Forrás:
Így segíthetnek az adatok a városok forgalmának kezelésében; Computerworld; 2022. december 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Lendületesen halad a MÁV digitalizálása

„Interjú Vidra Andrással, a vasúttársaság infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatójával.

A legkorszerűbb távdiagnosztikai eszközök, kamerás drónok, a vasúti sínek hőmérsékletét, kopását, deformálódását figyelő rendszerek épültek ki a MÁV-nál az utóbbi években, amelyek hatékonyan segítik az ütemes karbantartást, vagy éppen a pályán lévő eszközök pontos nyomon követését – mondta el lapunk kérdésére Vidra András, a társaság infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatója. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy hamarosan megkezdődik a grafikus helyfoglalás bevezetése az online vasúti jegyértékesítő alkalmazásban.

HMV: – Miként sikerült a MÁV infokommunikációs szigetrendszereit átalakítani egy integrált vállalatirányítási rendszerré?
Vidra András: – A MÁV-nak kétezertizenegyben hatszázötven, szigetszerűen működő IT-rendszere volt. A háttérszerver-infrastruktúra rendbetételét követően hozzáláttunk az alkalmazások konszolidációjához. Ennek első, látványos mérföldköve volt az infrastruktúra- és gördülőállomány-karbantartó szoftver, valamint IT-alkalmazás-konszolidáció az Inka1 projekt keretében, amelyet száz százalékban Közop-források felhasználásával vezettünk be. A projekt első lépéseként új vállalatirányítási rendszert hoztunk létre, amelynek során a vállalat kétszáz főfolyamata és ezer mellékfolyamata újult meg. A projekt során kialakítottunk egy pályavasúti infrastruktúrát nyilvántartó és karbantartó rendszert, az Infralife-ot, és két olyan alrendszert, amely nélkül ma már nem létezhet modern IT-infrastruktúra: egy IDM központi jogosultságkezelő rendszert és egy központi interfészkapcsolatokat kezelő rendszert – a Tibco mára több mint hatszáz interfészkapcsolatot kezel.
Az alkalmazáskonszolidáció később folytatódott az Inka2-projekttel, szintén százszázalékos Ikop-finanszírozással, amely elsősorban a MÁV-START gördülőállományának integrálását és a vezénylési rendszer modernizálását jelentette, valamint BI, vagyis üzleti intelligencia funkciók váltak elérhetővé.
További alkalmazáskonszolidációs projekt volt az elavult MTR térinformatikai rendszer átalakítása egy új, modern kialakítású Toporail-rendszerbe, amely a cégcsoport GIS-rendszerévé nőtte ki magát az utóbbi években.
Megvalósult egy MÁV-os, az EMIG-hez hasonló vonatkövető rendszer GVK néven, amely azt a régen vágyott célt tűzte ki maga elé, hogy minden pályán lévő eszközt valós időben nyomon kövessen. A százszázalékos cél eléréséhez még jelentős munka van hátra a pályát igénybe vevő vasúttársaságokkal együtt.

HMV: – Milyen képalkotó eszközökkel tudják a pálya állapotát felmérni?
Vidra András: – A MÁV-nál jelenleg egy professzionális és két középkategóriás drón működik. Folyamatban van még két professzionális drón és egy közepes kategóriájú drón beszerzése. Egyelőre drónra szerelt RGB kamerákat alkalmazunk az adatok rögzítésére. A későbbiekben rendelkezésünkre álló eszközök repertoárja bővülni fog LiDAR és multispektrális kamerákkal, amelyek további szoftveres analíziseket tesznek majd lehetővé. Figyelmet fordítunk a képzésre is, jelenleg a MÁV-nál több vizsgázott drónpilóta van.

HMV: – Hogyan alkalmazzák a drón technológiát a topológiai felmérések során?
Vidra András: – A célterület fölött előre rögzített útvonal alapján a drónnal több kisebb képfelvételt készítünk. Repülési magasságtól függő, de elmondható, hogy átlagosan két-három centiméter per pixel felbontású állományokat tudunk előállítani. Ezt követően ezeket a képeket összeillesztjük egyetlen összefüggő légifotóvá, majd a folyamat során georeferáljuk, hogy a légifelvétel koordinátahelyes legyen. Ezt már a terepi repülés során is előkészítjük helyszíni illesztőpontok felvételével, így akár a két centiméteres pontosság is elérhető. A kész állományon ezután elkezdhető a vasúti berendezések digitalizálása.

HMV: – Hogyan lehet távdiagnosztikai eszközökkel előre jelezni a vasúti pályán adódó műszaki problémákat?
Vidra András: – A dróntechnológia látványos fejlődésével a vasúttársaságoknál – így a MÁV-nál is – szerepet kapott a drónok használata. Jelenleg napi szinten használjuk a drónokat vasútvonalak légi térképezésére, az objektumok digitalizálására. A talajmozgások felmérésére és monitorozására a kockázatos lejtőkön és hegyoldalakon, a vasúti területen található illegális hulladék és építési törmelék mennyiségi becslésére, a bérlemények használatának ellenőrzésére, légvezetékek és légkábelek állapotvizsgálatára. Az antennatartó és térvilágítási tornyok, víztornyok vizsgálatára, hídvizsgálatra. A vágányzár és emelőkosaras jármű nélküli, nehezen megközelíthető, bozóttal benőtt kis műtárgyak vizsgálatára. A váltófűtés működésének ellenőrzésére, a vízzsákok kimutatására, a betonaljak állapotának felmérésére, a növényzet veszélyességének megállapítására, a lejtéslefolyások megfigyelésére, továbbá felsővezetéki hibák kiszűrésére.
A drónról diagnosztikai eszközzel készült adatok kiértékelése során tömegesen megállapítható minden olyan terep- és berendezési tulajdonság, amely a látható és nem látható fény tartományában eltérést mutat. A rögzített adatokból sokféle tulajdonságra lehet következtetni közvetlenül és közvetetten is, így a várható problémák nagy részét meg lehet előzni preventív beavatkozásokkal.
Erősáramú rendszerek vonatkozásában Magyarország nagyvasúti villamos vontatási rendszerét negyven vontatási és harminc autotranszformátor, valamint huszonhét hűtési, illetve fűtési célú alállomás szolgálja ki. Ezek rendelkezésre állása alapvető hatással van a villamos vontatás üzembiztonságára. A diagnosztikai célú mérések, eljárások, valamint a hozzá kapcsolódó adatfeldolgozások jelentősen megkönnyítik a berendezések üzemeltetését azáltal, hogy egy-egy berendezés állapota feltérképezhető, nyomon követhető. Így a várható időtartam meghatározható és a szükséges intézkedések időben megtehetők.
Technológiai rendszerek vonatkozásában kialakítottunk egy központi diagnosztikai adatbázist, amely a pályán lévő diagnosztikai rendszerek, a kerékterhelés-mérők, az űrszelvényfigyelők jeleit, adatait gyűjti, képes riasztásra és historikus adatok lekérdezésére is. Ugyancsak központosítottak a hőnfutásjelzők is IT-szempontból. Már élesben működik egy IoT-hálózat, amely távhőmérséklet-mérőket, vízbetörés-érzékelőket, ajtónyitás-érzékelőket tartalmaz ugyancsak riasztási lehetőséggel. Az utasforgalmi liftek egy részét ugyancsak sikerült egy központi riasztási rendszerbe kötni.

HMV: – Hogyan hasznosítják a nagy mennyiségű adatot, a Big Datát a karbantartási tevékenység támogatásában?
Vidra András: – A vasúti karbantartás során rengeteg adat keletkezik elsősorban a pályajellemzők mérőkocsis mérésekor. A MÁV KFV Kft. mérőszerelvényei és mérőkocsijai tucatnyi műszerrel felszerelten periodikusan mérik fel nemcsak a MÁV, hanem a környező országok vasúttársaságainak vágányhálózatát is. A mérések során rengeteg adat keletkezik a mérőkocsin elhelyezett speciális szenzorokból, amelyek nagyon pontos visszajelzést adnak a pálya állapotáról: a vágánygeometriáról, járműdinamikáról, a sínek belső hibáiról, a sínek felületi repedezettségéről. Emellett fontos adatokat szolgáltatnak a sínprofilmérés, a hullámos sínkopásmérés, az egyenértékű kúposság, geofizikai vizsgálat, műtárgy- és híddiagnosztikai vizsgálatok, ezt nevezzük Big Data kategóriájú és mennyiségű adatoknak. Az adatokból – hibaszűrés után – speciális algoritmusok segítségével úgynevezett minősített adatok, értékelhető információk keletkeznek, amelyeket a nyers adatokkal együtt átadnak a MÁV részére, és elindíthatók a vonatkozó karbantartási munkák.

HMV: – Milyen informatikai fejlesztés teszi lehetővé a MÁV-, HÉV- és a VOLÁN-szolgáltatások integrációját az egységes forgalomirányítás és utastájékoztatás, valamint az egységes jegyrendszer megvalósításában?
Vidra András: – A MÁV-START jegyértékesítési rendszere hét éve teszi lehetővé a pénztári, vasútfedélzeti, valamint kétezertizennyolc óta a mobilcsatornán való értékesítést. Kétezerhúsz végével indult meg a saját helybiztosítási rendszer mellett a jegykiadó automaták roll outja, valamint újult meg az internetes jegyértékesítés. A tavaly megkezdett jegyértékesítési integrációban kiemelt szerepe van a jegyértékesítési rendszer, azaz a JÉ mellett a menetrendi adatokat biztosító M2 törzsadatkezelő rendszernek is.
Az informatikai rendszerek fejlesztői, üzemeltetői az integrációs igazgatóság, a MÁV-START és a Volánbusz értékesítési területei által meghatározott ütemezésnek megfelelően végzik a szabályozás konszolidációjával párhuzamosan a jegyértékesítési rendszer felkészítését az intermodális utazások tervezésére, jegyértékesítésre.
Az eddigi eredmények több csatornán a Volánbusz helyi és térségi jegyeinek értékesítését, közös díjtermékek – például Dunakanyar-napijegy, Mezőkövesdi átszállójegy, kapolcsi közös díjtermék – kibocsátása mellett a 150-es vonalon közlekedő buszjáratok menetrendjének fogadását, a Tokaj–Sárospatak térségében a buszos bérletértékesítés formájában jelennek meg az utasok számára.
Jelenleg élesítés alatt áll az Eger és Salgótarján régiók bérletértékesítésének megindítása – ez esetben már két autóbusz-pályaudvarra telepített jegykiadó automatán indítható meg az értékesítés. Párhuzamosan ezen díjtermékek elérhetők lesznek a vasúti pénztárakban is, annak érdekében, hogy a jelenlegi csak készpénzes jegyértékesítés mellett a bankkártyás fizetés is rendelkezésre álljon a busszal utazók számára.
A következő év feladata a jegykiadó automata és pénztári csatornák országos kiterjesztése mellett, a JÉ rendszerben már megvalósított, tesztelés alatt álló grafikus helyfoglalás bevezetése elsősorban vasúti jegyértékesítésre, de igény esetén a buszos helyfoglalás is biztosítható. A fenti feladatok sikeréhez természetesen elengedhetetlen az üzleti területekkel való szoros együttműködés, amely a közlekedési naptárak, egységes díjszabás, egységes eszközszolgáltatások megvalósításában már megindult.”

Forrás:
Lendületesen zajlik a MÁV digitalizálása; Jámbor Gyula, Magyar Vasút / HUNGRAIL; 2022. december 21.
(A MÁV Zrt. által szponzorált tartalom)

Koltay András az álhírekről és az internetes kitiltásokról

„Koltay András elmondta: felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel. Emellett egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan.

A print média – a világtendenciákat követve – egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió, hanem az internet – jegyezte meg.

Megdőlt az a sokak által – talán politikai motivációkból is – hangoztatott teória, mely szerint a nagyvárosokon kívül az emberek korlátozott módon férnek hozzá a hírekhez. Az internet ugyanis mindenütt erősen jelen van, többféle forrásból tájékozódnak az emberek – hangsúlyozta.

„Aki tájékozódni akar, az rengeteg különböző forrásból teheti ezt meg, és meg is teszik az emberek. Tehát nem igaz az a toposz, amelyet a választás környékén sokan mondtak, hogy a kisvárosi és a falusi emberek csak egyféle híradót néznek és kizárólag a megyei napilap híreit fogyasztják. Ott is sokszínű a médiafogyasztás.

Az más kérdés, hogy aki a világról sokszínű képet akar alkotni, annak sokféle médiumot kell követnie, de erre mindenkinek megvan a lehetősége és az adatok alapján a magyar társadalomban erre meg is van az igény” – emelte ki.

Koltay András felhívta a figyelmet a gyermekek védelmének fontosságára is az online terekben. Ehhez egyaránt szükség van a társadalom tagjaira, a szülőkre, a tanárokra és a szolgáltatók jóindulatára, valamint az állami szereplőkre, köztük a médiahatóságra is, amely számos, a médiatudatosságra nevelést célzó programot indított – mondta el Koltay András.

Az NMHH elnöke emlékeztetett arra is, hogy néhány hete jelent meg a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA), amely az online platformokat teljesen új szabályozási alapra helyezi, a webáruházaktól a keresőmotorokon át a videómegosztó portálokon keresztül a közösségi média oldalakig. Ez a rendelet közvetlenül hatályosul valamennyi uniós tagállamban és a magyar Országgyűlés az NMHH-t jelölte ki a kapcsolódó hatáskörök gyakorlására, valamint a koordináló szerepre. Ez új fejezetet jelent a médiaszabályozásban és rengeteg tisztázandó kérdést is felvet – emelte ki.

Mint elmondta, a szólásszabadság tekintetében jelentős előrelépést jelent az uniós rendelet. Létrejönnek az egyéni szólásszabadság védelmének bizonyos keretei és lehetőségei, noha ezek azért „nem mennek el a falig”, továbbra is az online platformokon fog múlni tehát, hogyan alakítják belső szabályaikat.

Hozzátette: a DSA kínál bizonyos lehetőségeket a szólásszabadságában sértett felhasználó számára a fellépésre: belső vitarendezést ír elő, és külső jogorvoslati fórumhoz is lehet majd fordulni. Indokolnia kell például a platformnak, miért korlátoz vagy tilt ki valakit, lehet ezekkel a döntésekkel vitatkozni.

„Mivel ezek a platformok alapvetően nem alkotmányos, hanem gazdasági érdekeik mentén vesznek részt a nyilvánosságban, abban lehet bízni, hogy az üzleti érdekeiknek az fog megfelelni, ha – igazodva a jogszabály szellemiségéhez – a szólásszabadságot nagyobb tiszteletben tartják” – fogalmazott.

Koltay András az álhírek elleni fellépésről elmondta, hogy az az esetek többségében nem érdeke az óriásplatformoknak. „Ezt a feladatot a kormányzatok nem akarják felvállalni, azaz nem tiltják meg általánosan az álhírek közzétételét, ezért megpróbálják kiszervezni a platformokra, hogy lépjenek fel ők. Ami egy furcsa helyzet, mert ezek magánvállalkozások, üzleti érdekekkel, amelynek inkább használ a minél több álhír. Látszatmegoldások születnek az EU részéről is: magatartási kódexek, ajánlások, politikusi nyilatkozatok” – jegyezte meg.

Pedig az álhírek elleni küzdelem a járványhelyzet idején élet-halál kérdés volt – emlékeztetett, hozzátéve: a magyar jogalkotó időben lépett is, és a rémhírterjesztés jogállásának kibővítésével fellépett az alapvetően az online térben terjedő és ténylegesen életeket veszélyeztető, valótlan állításokkal szemben.

Koltay András negatívumként említette, hogy a reklámköltések nagyobb része már az internetes szolgáltatókhoz érkezik, és e pénz kétharmadát külföldi technológiai óriások viszik ki az országból. A médiapiacon nyilván üzleti verseny zajlik, ám ez a pénz a magyar tartalomgyártásból hiányzik – fűzte hozzá. ”

Forrás:
Koltay András az álhírekről és az internetes kitiltásokról; Infostart / MTI; 2022. december 25.

Szakirodalom

Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire I-III.

„E tanulmány célja a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalma fejlődése mérföldköveinek bemutatása. Az írás figyelemmel van az 1854-es kezdetektől 1948-ig a szakirodalom jellegzetességeire, változó fókuszaira, főbb megállapításaira. Az esszé vizsgálja egyúttal a közigazgatási jog oktatásának tankönyvekben lecsapódó változásait is. A cikk mind a történeti, mind az összehasonlító módszertan tapasztalatait egyaránt alkalmazza.”

Forrás:
Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire I. (1854-1948); Koi Gyula; Új Magyar Közigazgatás; 15(1); 2022; 17-24. o. (PDF)

„E tanulmány célja a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalma fejlődése mérföldköveinek bemutatása. Az írás figyelemmel van 1949-től 2019-ig a szakirodalom jellegzetességeire, változó fókuszaira, főbb megállapításaira. Az esszé vizsgálja egyúttal a közigazgatási jog oktatásának tankönyvekben lecsapódó változásait is. A cikk mind a történeti, mind az összehasonlító módszertan tapasztalatait egyaránt alkalmazza. A korábbi publikáció 25 kiadványt, a jelen vizsgálat közel 85 bibliográfiai egységet dolgozott fel.”

Forrás:
Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire II. (1949-2019); Koi Gyula; Új Magyar Közigazgatás; 15(2); 2022; 60-68. o. (PDF)

„E tanulmány célja a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalma fejlődése mérföldköveinek bemutatása. Az írás figyelemmel van az 1854-es kezdetektől 2019-ig vizsgált hiányzó közigazgatási jogirodalmi adatok és elemzések pótlására. Az esszé vizsgálja egyúttal a közigazgatási jog oktatásának tankönyvekben lecsapódó változásait is. A cikk mind a történeti, mind az összehasonlító módszertan tapasztalatait egyaránt alkalmazza. Az anyag összefoglalja az előző és a jelenlegi kutatásaink eredményeit.”

Forrás:
Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire III. 1854-2019 : Pótlások és összegzés ; Koi Gyula; Új Magyar Közigazgatás; 15(3); 2022; 57-64. o. (PDF)

Megjelent a Társadalmi Riport 2022

„Az elmúlt harminc év gyakorlatához hasonlóan 2022-ben is új Társadalmi Riport kötetet jelentetett meg a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet. Az új tanulmánygyüjtemény a magyar társadalom aktuális állapotáról számol be empirikus vizsgálatok alapján. Sorban a 17. kötetben is arra törekedtek a szerkesztők, hogy a magyar társadalom legfontosabb trendjeit, változásait dokumentálják adatok segítségével.

A Társadalmi Riport 2022 c. kötet nyolc részre tagolódik, a gazdasággal, a demográfiai helyzettel, a társadalom szerkezetével és mobilitásával, a szociális helyzettel és egyenlőtlenségekkel, két egymástól független válság egymásra torlódásának társadalmi hatásainak elemzésével, politikai viselkedéssel és attitűdökkel, valamint a lakosság értékszerkezetével foglalkozik.

„A nemzetközi irodalomban ismert kiadványtípusról van szó. Európa több országában rendszeresen – több helyütt évente – jelennek meg társadalmi riport, adatriport kötetek, amelyek széles körben kívánják ismertté tenni az adott ország legfontosabb társadalmi összefüggéseit. Ezek a kiadványok mindenekelőtt adatokat közölnek jól követhető formában és szöveges információikban az adatok megértéséhez és értelmezéséhez szükséges jegyzetekre, kommentárokra, illetve az adatok tárgyszerű interpretálására szorítkoznak. Nem statisztikai kiadványról van tehát szó: ennél bővebb az elemző interpretációs anyag, s bővebb a felhasznált adatok köre is. A statisztikai adatgyűjtéseken túl a kisebb mintájú szociológiai, demográfiai, közvéleménykutatási adatok is szerepelnek ezekben a kötetekben. Kiadványunk – némi módosítással – ezt a nemzetközi sztenderdet igyekszik követni.” – írták a Társadalmi Riport című kétévente megjelenő tanulmánykötet szerkesztői 1990-ben, az első kötet megjelenésekor.
* A kiadvány címe: Társadalmi Riport
* A kiadó neve, székhelye: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
* A kiadásért felelős: Tóth István György, vezérigazgató
* A szerkesztésért felelős: Kolosi Tamás–Szelényi Iván–Tóth István György
* ISSN 1216-6561”

Forrás:
Társadalmi Riport 2022; TÁRKI Társadalomkutatási Intézet; 2022. december
(A kiadvány fejezetei letölthetők a fenti webcímről.)

Sokszínű kínálat a magyar médiapiacon – elkészült az NMHH Médiapiaci jelentése

„A sokszínű magyarországi tartalomipar és médiapiac egyre nagyobb kihívásokkal szembesül a globális platformok növekvő média- és reklámpiaci súlya miatt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most megjelent Médiapiaci Jelentéséből.

A jelentésből kirajzolódó kép alapján a magyar médiafogyasztók sokszínű tartalomkínálatból választhatnak, és csaknem háromnegyedük él is a választás lehetőségével, amikor heti rendszerességgel két-három különböző médiafelületről tájékozódik, az internet, a tv, a nyomtatott sajtó és a rádió valamilyen kombinációját használva információforrásként.

Az egyetlen forrásból tájékozódók döntő többsége (a teljes lakosság 19 százaléka) kizárólag az internetről szerzi be az információkat, a lakosság 4 százaléka pedig egyetlen médiaforrásból sem tájékozódik, nem keres híreket. A 15–29 év közötti korosztály a hírek és információk beszerzésekor a teljes lakossági átlagot csaknem kétszeresen meghaladó mértékben támaszkodik kizárólag az internetre.

Az elmúlt három év adatai alapján a hagyományos médiaszolgáltatások igénybevétele és népszerűsége – a COVID-19 miatti lezárások idejétől eltekintve – folyamatosan csökken, az online szolgáltatások és a globális médiaplatformok előretörése viszont feltartóztathatatlan. A hazai médiapiac legfőbb kihívása, hogy miként lehet a közteherviselés kiterjesztésével, illetve a helyi szereplők versenyhátrányának enyhítésével legalább az esélyt megadni arra, hogy a helyi médiavállalkozások megőrizzék versenyképességüket a globális szereplőkkel szemben.”

Forrás:
Sokszínű kínálat a magyar médiapiacon; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. december 12.
A jelentés elolvasható online, illetve letölthető PDF-ben.