Skip to main content

36. szám, 2024. szeptember 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: Keresd a nőt!

„Avagy a megalakuló új Bizottság küzdelme a nemek arányával

Hány nő és hány férfi fogja a következő Európai Bizottságot alkotni? – a kérdés mára az egyik legfontosabb feszültségi ponttá vált az uniós intézmények egymás közötti viszonyában. Az új politikai idényre készülődve az Európai Parlament keresi azt a témát, ahol a biztosjelöltek meghallgatási folyamata során megmutathatja oroszlánkörmeit. A Bizottságon belüli nemek aránya az elmúlt évtizedben egyre inkább ilyen üggyé vált.

A reprezentatív kormányzás, ezen belül a nemek közötti arányosság kérdése az uniós intézmények körében szinte egybeesik a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével, így az Európai Unió születésével. Valószínűleg inkább időbeli, nem oksági összefüggésről beszélhetünk. Mégis tanulságos, hogy míg az 1989 előtti harminc évben a különböző neveken működő Európai Bizottságoknak egyetlen női tagja sem volt, addig az első női biztos az 1989-től 1993-ig hivatalban lévő, úgynevezett Delors II. Bizottságban dolgozott. Ezt követően azonban minden Bizottság legalább egy – de inkább több – női biztost is magáénak tudhatott.

A nők részvételének kérdése a 2014. november elsején hivatalba lépett Juncker Bizottság megalakulása során vált igazán érzékeny kérdéssé, amikor női lobbiszervezetek – hivatkozva a Alapjogi Kartára és a Szerződésekre – emberi jogi sérelemként értelmezték a nők részvételének alacsony arányát. Az ügy ezen a ponton kettévált. A Bizottság közigazgatási alegységeinél a Juncker Bizottság meghirdette, hogy a vezetői beosztásokban elérik a nők negyven százalékos részvételi arányát. Másrészt, a biztosi testület nemi egyensúlyának megteremtése érdekében a Bizottság ekkor még csak kijelölt elnöke azzal a kéréssel fordult a tagállamokhoz, hogy a jelölési folyamat során egy férfi és egy női jelöltet nevezzenek meg.

Miközben az ezt követő időszakban a Bizottság belső szabályainak módosításaival és a kinevezési gyakorlat megváltoztatásával 2019-re elérte, hogy a főigazgatóságok vezető tisztségviselői negyven százalékát meghaladó arányban legyenek nők, a politikai kinevezések területén nem tudott Jean-Claude Juncker ilyen látványos eredményt elérni: a biztosi testületet alkotó huszonnyolc tagnak csak az egyharmada volt nő.

Az Európai Parlament erősödő kritikái hatására a 2019. december elsején hivatalba lépő, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság különös hangsúlyt fektetett a nemi egyenlőség kérdésére. Nem is tehetett mást: von der Leyen személyében az európai integráció történetének első női bizottsági elnökét tisztelhetjük. Ha ezt az újdonságot politikai tőkévé akarta váltani, akkor fel kellett vállalnia a nemi megoszlás szempontjából kiegyensúlyozott Bizottság életre hívását.

Az új elnök eszköztára sem volt bővebb azonban elődjénél. Politikai beszédeken túl mindössze annyit tudott tenni, hogy amikor elnökjelöltként a tagállamokat a biztosi pozícióra szóló jelölésre felkérte, akkor egyúttal azt is kérte, hogy a tagállamok lehetőség szerint ne egy jelöltet nevezzenek meg, hiszen ebben az esetben az elnökjelöltnek nincsen választási lehetősége. Több jelölt – optimális egy férfi és egy női jelölt – esetén azonban megnyílik számára a nemi megoszlás szempontjából kiegyensúlyozott Bizottság összeállításának perspektívája.

Akadt tagállam, amelyik gesztust gyakorolt, és segítséget nyújtott von der Leyennek ebben a törekvésében. Más tagállamok azonban nem siettek a segítségére, és ragaszkodva a Szerződés betűjéhez – és az addigi szokáshoz – egyetlen jelöltet neveztek meg az alakuló új Bizottságba. A kérdés olyan mértékben kiéleződött, hogy az akkori második legnagyobb európai parlamenti frakció, a szociáldemokraták azzal fenyegették meg a bizalmi szavazásra készülő Bizottság elnökét, hogy amennyiben Románia nem női jelöltet nevez meg, és ezzel nem javít a biztosi testületen belüli arányokon, akkor az Európai Parlament nem szavaz majd bizalmat 2019 novemberében az Európai Bizottságnak.

A fenyegető válság akkor megnyugtató véget ért. Románia Adina Valean személyében női jelöltet állított, és a meglehetősen zaklatott alakulási időszak sikeres parlamenti bizalmi szavazással ért véget. Az új Európai Bizottság 2019. december elsején – az eredeti tervekhez képest egy hónapos késéssel – hivatalba léphetett.

Most, öt évvel később, mintha ismét ugyanaz a történet kezdődne, most már élesebb politikai konfliktusokkal. A választásokon pozíciójában megrendült európai baloldal az eddigieknél is hangosabban követeli a nemi szempontból kiegyenlített biztosi testületet, miközben a tagállamok eddigi jelölései egyértelmű férfidominanciát mutatnak.

Az eddig ismertté vált huszonkét jelölt közül tizenhat férfi, ami azt is jelenti, hogy amennyiben a hiányzó öt tagállam mindegyik női jelöltet nevezne meg, az áhított egyenlőség már akkor sem valósulna meg. Miközben von der Leyen eszközei a tagállamok jelölési folyamatának befolyásolására továbbra is erősen korlátozott hatásúak – valójában semmilyenek -, az Európai Parlament első reakciói azt mutatják, hogy a férfi jelöltek fokozott nehézséggel néznek majd szembe a parlamenti meghallgatásaik során.

Szeptember második fele, a biztosjelöltek meghallgatásai már az eddigi előjelek alapján sem tűntek sétagaloppnak. A jelenlegi politikai helyzetben, a nemek közötti egyensúly kérdésével súlyosbítva könnyen lehet, hogy minden idők legnehezebb jelölti meghallgatási időszaka előtt állunk.”

Forrás:
Keresd a nőt!; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2024. augusztus 29.

Közigazgatás, politika, jog

A Magyar Orvosi Kamara javasolja, hogy halasszák el a budapesti új ügyeleti rend októberi bevezetését

„2024. augusztus 28-án dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a fővárosban is bevezetendő új ügyeleti rendszerről tájékoztatta az érintett fővárosi önkormányzatokat képviselő Karácsony Gergelyt, Őrsi Gergelyt és Holopné Schramek Kornéliát, Budapest Főváros Kormányhivatalától Sára Botond főispánt, továbbá a Magyar Orvosi Kamarától Dr. Álmos Péter MOK elnököt és Dr. Keczéry Attilát a MOK titkárát, fővárosi háziorvost.

A megbeszélés előzményeként a Kamara július 17-én szakmai egyeztetést tartott, ahol az ügyeleti rendszer által érintett háziorvosok, gyermekorvosok, sürgősségi osztályok, kórházak, rendőrség és szakmai kollégiumi tagozatok képviselői kifejtették véleményüket, elmondhatták a javaslataikat az Államtitkárság által tervezett rendszerről. A megbeszélés alapján a résztvevőkkel a következő potenciális nehézségeket, megoldandó problémákat azonosítottuk:

  • A fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 db betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli.
  • A tervezet 13 vegyes (felnőttet és gyermeket) ellátó pontot akar létrehozni a 3 gyermekellátó pont mellett. A budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. A fővárosban a ’70-es évek elején már szétválasztották a gyermekek és a felnőttek ellátását, a jelenleg dolgozó háziorvosok sosem láttak el gyermekeket munkájuk során, ez betegbiztonsági kockázatot jelent.
  • A fővárosban évtizedek óta délután 4 óra után is van rendelés az alapellátásban (és a szakellátásban is). Ha az ügyeleti rendszer átalakítása miatt a délutános rendelések 16 órakor befejeződnek, a munkába járó fővárosiak, akik 16-17 óra között fejezik be általában a munkaidejüket, nem jutnak el háziorvosukhoz.
  • Az SBO-k terhelése várhatóan növekedni fog, a sürgősségi ellátó rendszer terheltségének áttekintése és egyes pontok megerősítése szükséges.
  • A háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára.
  • A szakmának fontos volna a minőségellenőrzés biztosítása, belső indikátorok kidolgozása mentén.
  • Szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat. Fel kell mérni, hogy hány kolléga lát el ilyen plusz feladatot.

A problémák orvoslására augusztus elején a MOK benyújtott egy – az eddigi vidéki ügyeleti működési formától eltérő – alternatív fővárosi ügyeleti modellt az államtitkárság felé. Ennek a tervezetnek a kialakítása során a kamara figyelembe vette a július végén tartott szakmai megbeszélés tapasztalatait is, ezt a legtöbb szakmai szervezet is támogathatónak tartotta, ahogy a budapesti háziorvosok 78 százaléka is.

A javaslat az Államtitkárság támogatását nem nyerte el, azonban néhány ponton a korábbi koncepciót korrigálta.

Jelentős előrelépés, hogy az Államtitkárság figyelembe vette azt a javaslatunkat, hogy gyermekeket gyermekorvosok lássanak el. Szintén kedvező változás, hogy lesz a Duna két oldalán 1-1 állandó, 24 órában működő ügyeleti pont és 5 kijáró autó, valamint egy, a közterületi halottvizsgálatára specializált egység.

A MOK látja az előnyeit az ügyeleti rendszer megújításának, de a veszélyeit, hátrányait sem tagadhatjuk el. A betegek érdeke az, hogy mindig megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak, nem csak az ügyeletben. Azt gondoljuk, hogy a háziorvosok legfontosabb feladata az egészségügyi ellátás alapjának biztosítása. Az üres praxisok száma rendkívüli mértékben nő, és minden újabb, az alapellátókra hárított teher fokozza ezt a folyamatot. A háziorvosi kar Budapesten kifejezetten idős, az ügyeleti feladatot eddig nélkülük oldotta meg a főváros, most az üres praxisok helyettesítése mellett még az ügyeletet is el kell látnia a 61 (!) éves átlagéletkorú háziorvosoknak. Komoly a veszély, hogy emiatt többen abba fogják hagyni a praktizálást, így a lakosság hozzáférése az egészségügyhöz tovább romlik. A háziorvosok mellett a többi érintett szakma (különösen a sürgősségi betegellátás) jelzéseit figyelembe kell venni, megvizsgálni, és a sürgősségi ellátást megerősíteni.

A Magyar Orvosi Kamara ezért javasolja, hogy a 2024. 10. 01-i időpont elhalasztásra kerüljön, amíg a biztonságos betegellátás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, illetve amíg a biztonságos működési környezet kialakításra nem kerül, a szakmai szervezetekkel együttműködve.”

Forrás:
Budapesti ügyelet – MOK közlemény; Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökség, MOK Háziorvosi Csoport; Magyar Orvosi Kamara; 2024. augusztus 24.

Európai Unió

Ciklusváltás közben az Európai Unió központi intézményei

„Az új Európai Parlament felállása, az új Európai Bizottság hivatalba lépése és az Európai Tanács új elnökének megválasztása. Az európai belpolitika legjelentősebb eseményei 2024 második felében. Hol tart ezeknek a folyamata, milyen lépéseket tartogat még az ősz?

2024 második fele Magyarország uniós elnöksége mellett az intézményi ciklusváltás időszaka. Ezekben a hónapokban újul meg az európai uniós döntéshozatalba bekapcsolódó szereplők köre, úgymint az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) tagjai, valamint az Európai Tanács (EiT) élén álló politikus.

A június 6. és 9. között lebonyolított európai parlamenti választásokat követően új összetételben és új vezetéssel kezdi meg szeptembertől az egyetlen közvetlen legitimitással bíró testület a munkáját. Az Európai Parlament július 16-i alakuló ülésén a frissen mandátumot szerzett képviselők megválasztották alelnökeiket és elnöküket is. Utóbbi tisztséget ismét a máltai Roberta Metsola töltheti be két és fél esztendőig, akit a politikusok nagy többsége – 562 fő a 720-ból – támogatott az erről szóló voksoláson.

Ugyancsak változik az állam- és kormányfőket tömörítő intézmény, az EiT első emberének személye is. Az Európai Tanács mindenkori elnökének két és fél évre szól mandátuma, amely egyszer, hasonlóképpen két és fél esztendőre meghosszabbítható. Az uniós tagországok vezetői a június 27-én és 28-án rendezett csúcstalálkozójukon Charles Michel utódaként az egykori portugál miniszterelnököt, António Costát választották meg. A megbízatás elnyeréséhez a leendő elnöknek az állam- és kormányfők minősített többségének támogatására volt szüksége, így csupán politikai jelentősége volt annak, hogy Olaszország vezetője, Giorgia Meloni nemmel szavazott Costa esetében.

Az integráció jövőjének alakulását egyik leginkább meghatározó intézmények, az Európai Bizottságnak szintén megújul az összetétele. A folyamat első lépcsőfokát az elnök jelölése, illetve utána a megválasztása jelenti. Előbbi az állam- és kormányfők kompetenciájába tartozik, utóbbi pedig az Európai Parlament feladata. Az Európai Tanácsban ez esetben is minősített többségre van szükség, aminek következtében a politikusok a júniusi ülésükön az olasz tartózkodás és a magyar ellenszavazat ellenére a Bizottság leköszönő vezetőjét, Ursula von der Leyent nevezték meg ismét jelöltjükként a következő öt esztendőre. Von der Leyen megválasztásáról az európai parlamenti képviselők döntöttek július 18-án titkos szavazással. A mandátum elnyeréséhez az EP tagjai abszolút többségének – vagyis 361 főnek – támogatása kellett. A voksoláson végül 401 személy szavazott igennel, amely eredményeképpen von der Leyen maradhat az EB elnöke. Az új Bizottság felállásának következő lépéseként a tagországok nevezték meg a nyáron biztosjelöltjeiket.

Az intézményi ciklusváltás részeként jelentékeny események várnak ránk az év hátralévő hónapjaiban is. Azt követően, hogy ismertté válik valamennyi biztosjelölt kiléte, Ursula von der Leyen szétosztja a portfóliókat a politikusok között. Ezután kerül sor a biztosjelöltek meghallgatására az Európai Parlament megfelelő szakbizottságában vagy szakbizottságaiban, amelynek háromféle kimenetele lehet: a szakbizottság jóváhagyja a biztosjelöltet, új szakterület kijelölését kéri számára vagy elutasítja a jelöltet, ami azt jelenti, hogy az adott tagállamnak új személyt kell megneveznie. A meghallgatások lezárultát követően az Európai Bizottság egészéről az Európai Parlament szavaz egyszerű többséggel. Mindezen folyamatok és az új EB hivatalba lépése várhatóan október és november eseményei lesznek, azonban alakulhat úgy, hogy későbbre tolódnak.

Az intézmény ciklusváltás végét forgatókönyv szerint december elseje jelenti, amikor is megkezdi munkáját az Európai Tanács új elnöke.”

Forrás:
Intézményi ciklusváltás közepén; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. augusztus 28.

A versenyképesség csak protekcionizmus és befektetés kérdése lenne?

„Az Európai Unió új költségvetési ciklusában egy új Európai Versenyképességi Alapot kívánnak létrehozni, amely az ipari fejlesztéseket lesz hivatott támogatni.

Egy új félvezető gyár építését kezdték meg augusztus 20-án, Drezdában, amelynek jelentőségét az is alátámasztja, hogy a megnyitón Olaf Scholz német kancellár, Michael Kretschmer, a szászországi tartományi miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is részt vettek.

A gyár négy vállalat, a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), a Bosch, az Infineon és az NXP együttműködéseként jöhetett létre, amely elsősorban az autóiparban használt chipeket fogja gyártani és forgalmazni. A többségi tulajdonrész, 70 százalék a TSMC részét képezi, míg a másik három vállalat egyenként 10 százalékos tulajdonjoggal bír. A vállalat olyan termékeket fog gyártani, amelyeket Európa egyetlen más létesítményben sem állítanak elő, így a Bizottság elnöke jóváhagyta Németország 5 milliárd euró értékű állami támogatását. A gyár megépítése és üzembe helyezése várhatóan több mint 10 milliárd euróba kerül, ebből a TSMC 3,5 milliárd eurós kezdeti beruházást tervezett.

A cég egyik célkitűzése, hogy részt vegyen a chipekről szóló uniós jogszabály céljainak megvalósításában, így 2030-ra megduplázza a régió részesedését a globális chipgyártásban és a világpiacon elérje a 20 százalékos arányt. Ennek érdekében hozott létre partneri kapcsolatokat hasonló értékrendű országok között a félvezető gyártásának területén, illetve kívánja segíteni az olyan európai kis- és középvállalatok működését, amelyek ezen a területen stabil ellátói lehetnek az értékláncoknak. Vagyis a vállalat szorosan együttműködni kíván a különböző európai beszállítókkal. A Bizottság elnöke a vállalkozást az európai chipszektor területén „egy igazi befektetési forradalom”-ként minősítette, majd ismertette az európai versenyképesség fokozása érdekében tervezett újabb lépéseit.

Először is, az új többéves költségvetési ciklusban egy új Európai Versenyképességi Alap létrehozását tervezi. Von der Leyen ismertette, hogy az alapot új stratégiai technológiákba való befektetésre használnák, amelyek hozzájárulnak a közös európai érdeket szolgáló fontos integrált projektek megvalósításában (Integrated Important Projects of Common European Interest – IPCEI), mint például az egészségügyi vagy mikroelektronikai értékláncok vagy a felhőalapú számítástechnika, de a Bizottság elnöke a chipeket és a fejlett csomagolástechnikát emelte ki. Másodszor, egy új tiszta ipari megállapodás létrehozását szeretné javasolni annak érdekében, hogy olcsó és tiszta energiát biztosítsanak. Végezetül, a munkapiaci akadályok leküzdése érdekében a Készségek Unióját szeretné létrehozni. Ennek pontos mibenlétét nem fejtette ki, de minden akadályt el szeretne hárítani, amely az európai munkavállalókat elválasztja azoktól a képzésektől, amelyek a hasonló minőségű munkahelyek betöltéséhez szükségesek.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a Bizottság elnöke a következő költségvetési ciklusban több olyan szakpolitikai iránynak adna prioritást, amelyektől az uniós versenyképesség növekedését várja, mint például a technológiai fejlesztések és azok támogatásainak pontosabb összehangolása, az uniós értékláncok megerősítése és valamiféle egységes uniós képzés vagy képesítés kialakítása. Ezek valóban szükséges elemei az uniós ipari versenyképesség fejlesztésének, ám önmagukban nem elégségesek.

Az ipari versenyképesség jelensége bár egyszerűnek tűnik, mégis annál összetettebb, semhogy a terület szakérői és döntéshozói egyértelműen meg tudnának egyezni abban, hogy pontosan mit is jelent és hogyan is lehet mérni. Úgy tűnik, a politikai döntéshozók számára leginkább egyfajta félelmet keltő jelenség, hogy az ország vagy ez esetben az Európai Unió vesztésre áll nemzetközi partnereivel szemben valamilyen területen. Ezt leginkább a nemzetközi kereskedelemben lehet nyomon követni különböző mérőszámokkal. A megoldás az ipar nagyméretű állami támogatása, a kereskedelmi protekcionista eszközök bevezetése, így a saját ipar és az ipari termelők védelme. A szakértők – a fogalom egyértelmű definíciójának hiányában – leginkább azon vitáznak, hogy hogyan is kellene mérni a versenyképességet és különböző mérőszámokat dolgoznak ki a gazdasági eredményesség, a piaci részesedés mértéke, valamint az egyes vállalatok esetében a piaci koncentráció mérése.

A legtöbb esetben azonban, ahogyan Krugman már évtizedekkel ezelőtt is leírta, egy-egy ország vagy a jelen esetben 27 ország gazdaságát tömörítő Európai Unió versenyképességének mérése óhatatlanul csapdába vezet. Az EU kereskedelmi mérlege nyilván elárul valamit az uniós ipar versenyképességéről, ám leginkább azt, hogy a külföldi partnerek milyen mértékben keresik az adott uniós terméket. Azt például nem, hogy egy adott partner azért nem vásárolja-e az uniós termékeket, mert ő maga is protekcionista intézkedéseket vezetett-e be. Vagy azt sem, hogy az uniós polgárok életszínvonala emelkedett-e vagy csökkent-e az adott kereskedelmi változás következtében. Az 1950-es években az Egyesült Államok egy rendkívül zárt gazdaság volt, gazdaságának motorját a belső piaca szolgáltatta, így a vállalatok termelései is leginkább a helyi piacokra irányultak. Amennyiben csak az erre az időszakra vonatkozó kereskedelmi mérleget néznénk, akár arra a következtetésre is jutnánk, hogy az USA elveszítette versenyképességét és már lassan egy elszegényedett ország. A valóságban azonban az amerikai életszínvonal egyáltalán nem csökkent.

Hasonlóan, a termelékenység, a hatékonyság és a jövedelmezőség elárulhatják, hogy milyen áron szerezzük be a nyersanyagokat, azokat mennyire olcsón és gyorsan tudjuk előállítani, sőt még arra is következtethetünk, hogy mennyire szervezzük jól a munkafolyamatokat. Ezek hasznos mérőeszközök, amelyek alapján pontosítani és javítani lehet a gazdasági folyamatokon. Ám mindezek önmagukban nem mondanának semmit az uniós gazdaságról és az ezzel együtt járó uniós életforma fenntartásának lehetőségéről, hiszen könnyen meglehet, hogy egyszer csak az EU az uniós bérek viszonylagos alacsonyan tartásával tudná versenyképességét megőrizni. Az olcsó munkaerő által biztosított előny mindenképpen pozitívan jelenik meg a mérőszámokban, ám nem feltételül az életszínvonalban.

Az EU versenyképességének hasonló mérőszámokkal való vizsgálatával és az azok alapján bevezetett intézkedések alapján könnyen lehet, hogy szem elől veszítünk más, rendkívül fontos dolgokat. Az olyan nézet, amely szerint a világkereskedelem egy zéróösszegű játszma és az egyik versenyfél térnyerése óhatatlanul a másik kárára válna, nem feltétlenül fog segíteni eligazodni az olyan kérdésekben, amelyek a következő évtizedekben a leglényegesebbek lehetnek.

Így például abban sem, hogy hogyan alakulhatnak át a globális erőviszonyok és ebben az új környezetben az Európai Unió politikai partnerei rendelkeznek-e megfelelő gazdasági, katonai és technológiai erővel, valamint a szükséges humán erőforrással ahhoz, hogy az EU megtarthassa jelenlegi hatalmi pozícióját. Vagy más: például tíz év múlva hogyan alakul az EU korfája és lesz-e alkalmas munkaerő, amely megtermeli az európai jóléthez köthető közjószágokat, illetve fenntartja-e a szociális ellátó rendszert? Esetleg: képesek leszünk-e megfizethető áron előállítani a biztonságos és jó minőségű élelmiszert?

A jelenlegi uniós vezetés szükséges lépéseket tesz annak érdekében, hogy ipara – bizonyos mérőszámok szerint – versenyképes legyen. Ugyanakkor már több protekcionista intézkedést bevezetett elsősorban Kínával szemben, és ha átmenetileg is, de lazította az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Lépéseket kíván tenni az olcsó energia elérése érdekében és mindezekre több tíz- vagy akár százmilliárd eurós támogatást szán a következő költségvetési ciklusból. Vagyis mindent megtesz, ami szükséges lenne, ha az EU egy cég volna.

Csakhogy a költségvetési források olyan mértékű átcsoportosítása, mint amit legutóbb tapasztaltunk, illetve a Bizottság elnökének nyilatkozatából várhatunk, arra utalnak, hogy még kevesebb pénz fog jutni a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára. Ezen szakpolitikák alapos reformja ugyanúgy szükséges, mint megfelelő támogatásuk. Az uniós lakosságot közvetlenül érintő és azok jólétét és egészségét szolgáló politikák nélkül az EU ipari stratégiája is legfeljebb absztrakt mérőszámok szintjén lehet versenyképes.”

Forrás:
A versenyképesség csak protekcionizmus és befektetés kérdése lenne?; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. augusztus 27.

Az uniós költségvetés éves felülvizsgálata

„Az Európai Unió a 2021–2027. évi többéves költségvetési ciklusának a közepén jár. Ez az időszak mindeddig meglehetősen viharos volt. Az olyan példátlan kihívások, mint a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, jelentős szakpolitikai és finanszírozási válaszlépéseket tettek szükségessé. Az Unió minden szintjén szilárd pénzgazdálkodásra és felügyeletre van szükség. Az Európai Számvevőszék uniós költségvetésről szóló éves jelentése nagy mértékben elősegíti ezt. Az idei jelentést október 10-én tesszük közzé.

Munkája révén a Számvevőszék elősegíti az uniós szakpolitikák pénzgazdálkodásának és eredményességének javítását. Számvevőink minden évben ellenőrzik az uniós költségvetés bevételeit és kiadásait, és megvizsgálják, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak és előírásoknak. Ennek érdekében a számvevők tranzakciómintákat tesztelnek, hogy felmérjék, milyen mértékben érintik hibák a kiadásokat.

A hibaszint az elmúlt években észrevehetően nőtt: a tavalyi évben számvevőink 4,2%-ra becsülték azt. Fontos megérteni, hogy a becsült hibaszint nem a csalásokat, a hatékonyság hiányát vagy a források pazarlását méri, hanem annak a becslése, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően használtak fel. Megtörténhet ugyanakkor, hogy munkájuk során számvevőink csalásgyanús eseteket is azonosítanak. Ezeket jelentik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és az Európai Ügyészségnek (EPPO), amelyek ezt követően döntenek arról, hogy indítanak-e vizsgálatot.

2023-ban az uniós költségvetési kiadások összesen 191,2 milliárd eurót tettek ki. Figyelembe véve az Unió Covid19 utáni helyreállítási forrásaiból származó kiadásokat, az Unió által teljesített kifizetések összesen 239,2 milliárd euróra rúgtak. Mivel az uniós költségvetés és a Covid19 utáni helyreállítási alapok két igen eltérő kiadási modell alapján működnek, a Számvevőszék három éven belül harmadjára két külön véleményt ad ki a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről: egyet a hagyományos uniós költségvetésre, egyet pedig a Covid19 helyreállítási alapokra vonatkozóan. Az éves jelentést 2024. október 10-én 00:01-kor tesszük közzé a Számvevőszék honlapján.”

Forrás:
Az uniós költségvetés éves felülvizsgálata; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. augusztus 30.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Nébih és a MATE közös programjával létrejött a Nemzeti Talajtani Adatbázis

„Sikeresen lezárult az Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében. Az adatalapú tudásbázisok létrehozását célul kitűző projekthez a Nemzeti Laboratórium program több mint 1,2 milliárd forint forrást biztosított.

A Nébih és a MATE közös programjával létrejött a Nemzeti Talajtani Adatbázis. Az itt elérhető információk segítségével mind a gazdálkodók, mind a közigazgatási szervek – plusz anyagi, vagy adminisztratív teher nélkül – minden talajvédelemhez, tápanyag utánpótláshoz kapcsolódó feladatukat végre tudják hajtani. A fejlesztés révén a talajvizsgálati eredmények geokódoltan összegyűjtve is elérhetővé váltak, megkönnyítve ezzel az adatszolgáltatást. A létrejött adatbázis folyamatos bővülése pedig lehetőséget nyújt a hatósági eljárásokban kulcsszerepet játszó talajinformációs rendszer bővítésére, részletgazdag talajtérképek létrehozására. Mindezek mellett a projekt részeként létrejött egy országos szintű talajspektrális könyvtár, valamint egy erre az adatbázisra épülő talajtulajdonság-becslő szolgáltatást is kidolgozott a Nébih és a MATE.

Az Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium által biztosított fejlesztéseknek köszönhetően a korszerűsített analitikai háttérrel többek között pontosabban és gyorsabban meghatározhatóak a szilárd biomassza alapú minták energetikai tulajdonságai, beleértve az elemi összetételt, hamutartalmat, égéshőt, fűtőértéket és a nedvességtartalmat. Elkészült továbbá egy emissziós mobil laboratórium, amely kifejezetten a tüzelőberendezések vizsgálatára szolgál, és helyszíni mérési lehetőségeket biztosít, valamint megvalósult a növényvédő gépekre vonatkozó vizsgálati lehetőségek korszerűsítése. Ez utóbbi fejlesztés magában foglalja például a szántóföldi vizsgálati területek kibővítését, a permetszer elsodródásának vizsgálatát, valamint további új módszerek fejlesztését.
A 2022-2.1.1-NL-2022-00006 azonosító számú projekt során az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. segítette a Nébih és a MATE munkáját. A 2024 közepén zárult fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal Nemzeti Laboratórium programja 1 215 200 080 forint támogatást biztosított. ”

Forrás:
Lezárult a Nébih és a MATE közös projektje: az Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH); 2024. augusztus 28.

A hallgatók is részt fognak venni a Neptun fejlesztésében

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára egyeztetett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetésével és az SDA Informatikai Zrt. képviselőjével a Neptun.NET tanulmányi rendszer fejlesztésével kapcsolatban.

Varga-Bajusz Veronika javasolta, hogy a hallgatók képviselőiből és a rendszer fejlesztőiből olyan munkacsoport álljon össze, akik szakmai és felhasználói ismereteikkel segítik a fejlesztés menetét.

A hazai egyetemek jelentős része a Neptun.NET tanulmányi rendszerét használja oktatásszervezésre. Az évek alatt számos fejlesztés és bővítés valósult meg, hogy minél inkább felhasználóbarát felületet alakítsanak ki az oktatóknak és hallgatóknak egyaránt.

Varga-Bajusz Veronika államtitkár a Neptun rendszerrel kapcsolatos visszajelzéseket és fejlesztési javaslatokat áttekintette a HÖOK és az SDA Informatikai Zrt. képviselőivel. Az államtitkár kezdeményezte egy munkacsoport felállítását annak érdekében, hogy a jövőbeli fejlesztések maradéktalanul megfeleljenek a felhasználók igényeinek és visszajelzéseinek. A munkacsoport szeptemberben kezdi meg a munkát, amelynek nem csak a rendszer fejlesztése, hanem az annak optimalizálásához szükséges, az egyetemeknek szóló oktatásszervezési és informatikai ajánlások megfogalmazásával is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a Neptun rendszer felhasználóbarát működését biztosítani lehessen az egész országban. ”

Forrás:
Mostantól a hallgatók is részt vesznek a Neptun fejlesztésében; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024. augusztus 31.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is csatlakozott a Gondosóra programhoz

„A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is csatlakozott a Gondosóra programhoz, az erről szóló együttműködési megállapodást szerda délután írták alá Budapesten.

A MESZK székházában megrendezett eseményen a megállapodást Juhász Roland, a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Balogh Zoltán, a MESZK elnöke látta el kézjegyével.

Juhász Roland, a Gondosóra program szakmai vezetőjeként többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy együttműködő partnereiknek száma a programhoz csatlakozó 65 év felettiek számával egyenes arányban növekszik, ahogy fogalmazott „az egészségügy nyitott kapuit döngetik”.

Ismertetése szerint legutóbb Müller Cecíliával, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetőjével írtak alá hasonló megállapodást. A szakmai vezető mindkét megállapodást bizalmi kapcsolatként jellemezte.

Elmondta, hogy már 670 ezren csatlakoztak a programhoz, ami azt jelenti, hogy minden harmadik 65 év feletti rendelkezik gondosórával.

A MESZK-kel kötött megállapodást a szakmai vezető a gondosóra szempontjából nagyon fontosnak nevezte, jelentőségét hangsúlyozva pedig elmondta, hogy a programban résztvevők napi szintű kapcsolatban vannak az egészségügyi dolgozókkal, akik így napra kész információkkal tudnak szolgálni számukra a programmal kapcsolatban.

Az ápolók, szakdolgozók a 65 év felettieknek segíteni fognak például a regisztrációban és ezáltal tovább erősödhet a csatlakozók biztonsága – mondta. Juhász Roland arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gondosóra program egy egyedülálló szociális kezdeményezés, egész Európában nincs ilyen, vagy ehhez hasonló program.

A cél az, hogy 2025-re másfél millióan használják az eszközt, illetve, hogy a jelenleginél is több olyan szervezettel fűzzék szorosra a kapcsolatot, amely segíteni tud – mondta.

Újdonságként számolt be a Gondosóra programhoz kapcsolódóan már létező, letölthető applikációról, amely ugyan a gondosórát nem helyettesíti, de egy olyan 21. századi modern megoldás, amely például vészhívásra is képes, eszméletvesztés esetén automatikusan elindítja a riasztást, illetve az applikáción keresztül azonnali értesítést kap a 65 év feletti ember kontaktszemélye.

Elmondta, hogy kontaktszemélyként 5 ember jelölhető meg, akiknek az értesítési sorrendje egy gombnyomással bármikor megváltoztatható. Az appon keresztül közegészségügyi információk is indíthatók, ilyen például a kánikula riasztás.

Juhász Roland közölte, már él a 06 80 804 050-es ingyenes, úgynevezett zöld szám, ahol azok az idősek is regisztrálhatnak a programba, akik nem rendelkeznek számítógépes ismeretekkel.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke elmondta, hogy két évtizede létező, 128 ezer taggal rendelkező köztestületként mindig az ellátottak biztonsága, jóléte érdekében tevékenykednek.

A programmal a 65 év felettiek gondoskodást kapnak és számukra egyértelmű volt, hogy ehhez csatlakozniuk kell, már csak azért is, mert szakdolgozóik közül is egyre többen töltötték, vagy töltik be a 65. életévüket, közülük sokan egyedül kénytelenek élni, így számukra is nagyon fontos, hogy minden információ rendelkezésükre álljon erről a lehetőségről

„Szakdolgozóink azok, akik az első vonalban érik el a 65 év felettieket, ez egy bizalmi pozíció, bizalmi kapcsolat, ezért fontos, hogy hitelesek legyenek és ennek a hitelességnek megőrzése céljából fogják átadni az információkat” – fogalmazott.

Balogh Zoltán elmondta, hogy jövő heti országos kongresszusukon a szakmai köztestületi kiadványukban egy külön oldalt szentelnek a kezdeményezés továbbvitelének és gyakorlati példákon keresztül is be kívánják mutatni, hogy egy szakdolgozó hogyan járulhat hozzá adott esetben akár egy élet megmentéséhez is.

Az esemény mellé kiadott háttéranyagban többek között felidézték, hogy a kormány által elindított Gondosóra program egy ingyenesen igénybe vehető, 65 év felett alanyi jogon hozzáférhető, havidíjmentes jelzőkészülékes szolgáltatás, amelynek célja, hogy az idősek szükség esetén a nap 24 órájában egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérésüket.”

Forrás:
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is csatlakozott a Gondosóra programhoz; Híradó.hu / MTI; 2024. augusztus 28.

Egyes településekre már a Magyarország.hu-ról is lekérhető elektronikus tulajdonilap-másolat

„Következő mérföldkövéhez érkezett az elektronikus ingatlan-nyilvántartás projekt

Az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos bevezetésének részeként egyes települések területére vonatkozóan az elektronikus tulajdonilap-másolat már a Magyarország.hu oldalon keresztül is lekérdezhető.

Fokozatos átállási folyamat keretében az új e-ingatlan-nyilvántartásból való adatszolgáltatás lép a Földhivatal Online-ról elérhető adatszolgáltatások helyére, melynek eredményeként már a Magyarország.hu oldalról is elérhetőek elektronikus tulajdonilap-másolatok egyes településekre vonatkozóan. A tulajdonilap-másolat szolgáltatás elérését tájékoztató videó is segíti.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer a fokozatosság elvének megfelelve, a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve több lépcsőben kerül bevezetésre. Elsőként Zala vármegyei Dötk és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gagyapáti illetékességi területére vonatkozóan lesz lehetőség tulajdonilap-másolatok lekérésére az új rendszerben. Minden más település, vármegye és minden egyéb szolgáltatás (ingatlan leíró adatainak lekérdezése, térképmásolat kérése, társasházi információk, ügykövetés, földmérő adatszolgáltatás) továbbra is a Földhivatal Online rendszerből érhető el, majd a későbbiekben a fokozatos átállás keretében az új rendszerből.

A TakarNet rendszeréből történő adatszolgáltatást az átállás ezen szakasza még nem érinti, a TakarNet felületén továbbra is elérhetőek lesznek a megszokott szolgáltatások.

A Széchenyi 2020 programon belül, az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése által társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 azonosítószámú projekt jelentős változást hoz a földügy és ingatlan-nyilvántartás területén. A projekt célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése volt. A földmérési, ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárásokat megújító komplex projekt eredményeként az adminisztratív terhek csökkennek, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekszik.”

Forrás:
Egyes településekre már a Magyarország.hu-ról is lekérhető elektronikus tulajdonilap-másolat; Lechner Tudásközpont; 2024. augusztus 8.

Mindent az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványról

„Tájékoztató magánszemélyek részére magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány igényléséhez

Bizonyos banki szolgáltatások, állami, önkormányzati, illetve egyéb támogatások igénybevételéhez, pályázatokon való részvételhez szükség lehet a meglévő, illetve korábbi ingatlantulajdon igazolására. A megadott feltételek fennállásáról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján lehet meggyőződni. Ehhez szükséges az Ingatlantulajdon fennállásról szóló hatósági bizonyítvány, melyet a Lechner Tudásközpont állít ki. Az alábbi tájékoztató az igényléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

A magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanokat, magánszemélyek kérésére, név szerinti lekérdezéssel, országos hatáskörrel a Lechner Tudásközpont jogosult lekérdezni az általa üzemeltetett számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázisból. A lekérdezés eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

E-papír, ügyfélkapuval vagy KAÜ-vel

A gyorsabb ügyintézéshez az ügyfélkapuval vagy KAÜ-vel rendelkező igénylők az e-papír szolgáltatást vehetik igénybe. Az e-papír szolgáltatás elérhető a https://epapir.gov.hu/ webcímen, az alábbi menüpontok kiválasztásával:

  • Témacsoport: Ingatlantulajdonnal kapcsolatos ügyek
  • Ügytípus: Ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány
  • Címzett: Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Felhasználás céljának megjelölése: Kérjük minél pontosabban megadni! (pl. hitelügyintézés)
  • Amennyiben soron kívüli ügyintézést kezdeményez, kérjük, töltse ki „A kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata” mezőt. (igen/nem)

A weboldalon a csillaggal (*) megjelölt mezők kitöltése kötelező. A kérelem kitöltése során az igénylőnek fokozottan kell ügyelnie, hogy adatait az érvényes személyazonosító igazolványában és lakcímkártyáján szereplő adatoknak megfelelően adja meg.

Ha az igénylő nem rendelkezik ügyfélkapuval/KAÜ-vel

Ha az igénylő nem rendelkezik ügyfélkapuval vagy KAÜ-s bejelentkezéssel, akkor kérelmét papír alapon is benyújthatja. A  kérelem formanyomtatványa ezen a linken érhető el. A formanyomtatványt számítógéppel célszerű kitölteni. Ha erre nincs lehetőség, a kézzel történő kitöltés során az esetleges hibák elkerüléséért az adatokat OLVASHATÓAN, LEHETŐLEG NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL, a személyazonosító igazolványban és lakcímkártyán szereplő adatokkal megegyezően kell megadni.

A kérelem személyesen leadható a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri Ügyfélszolgálati Irodájában, melynek címe: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Nyitvatartási idő: hétfőtől-péntekig 8:30 – 12:30 óráig

A kérelem postai úton is elküldhető az alábbi címre: Lechner Nonprofit Kft. 1114 Budapest, Pf. 566

A szolgáltatás díja

A hatósági bizonyítvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díja 2024. július 29-től 4.800 Ft/fő. A soron kívüli eljárás díja (ügyintézési határidő: 3 nap) további 16.000 Ft/fő, összesen: 20.800 Ft/fő, melyet belföldről az alábbi bankszámlaszámra kell utalni:
Lechner Nonprofit Kft., 10032000-00332921-00000062
A közlemény rovatban feltüntetendő szöveg: Hatósági bizonyítvány (HB) és a kérelmező(k) neve.

További információk: info@takarnet.hu”

Forrás:
Mindent az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványról; Lechner Tudásközpont; 2024. augusztus 16.

Technika, tudomány, MI

Varga-Bajusz Veronika: Meg kell tanítani a fiatalokat jól használni a mesterséges intelligenciát

„A fiatalokat, a szakképzésben és a felsőoktatásban tanulókat, meg kell tanítani arra, hogyan használják jól a mesterséges intelligenciát – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Az EdTech Summit Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállításon Varga-Bajusz Veronika közölte, arra is meg kell tanítani a fiatalokat, hogy a mesterséges intelligenciára eszközként tekintsenek, amely segít, de ne olyan eszközként, amely mindent megold.

Az államtitkár a mesterséges intelligencia szabályozása kapcsán felidézte az Educatio kiállításra érkezők között végzett felmérés eredményeit. Rámutatott például, a válaszadók több mint 85 százaléka egyetértett abban, hogy a jövő munkahelyeinek kialakításában fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia. Ennek használatát az iskolákban a megkérdezettek 72,4 százaléka szerint szabályozni kell.

Ráadásul a válaszadók 75,7 százaléka mondta azt, hogy a mesterséges intelligencia segíti a számonkérés kijátszását.

Abban viszont, hogy a mesterséges intelligencia ösztönzi vagy korlátozza a kreativitást, a válaszok már megoszlottak. Az államtitkár elmondta, hogy ezek alapján alakították ki azokat az alapelveket, amelyek mentén az ősszel szabályozni fogják a mesterséges intelligencia alkalmazását az oktatásban.

Varga-Bajusz Veronika az alapelvek között említette egyebek mellett, hogy a mesterséges intelligencia használatát nem tiltani, hanem szabályozni kell, az oktatás során hozzáférést kell biztosítani a mesterséges intelligenciához, és fontos, hogy annak használatát az oktatók és a diákok is megismerjék.

Ezt követően kitért a szakképzésre, amely szerinte csak akkor lehet sikeres, ha gyakorlati fókusszal bír, a diákok szakmai felkészültsége pedig reflektál a munkaerőpiaci igényekre, így ezen a téren is elengedhetetlen a digitalizáció.

Ezért az idei évtől már minden szakképző intézményben és szakmában elérhetővé válnak a Kréta rendszeren keresztül a digitális tananyagok – mondta az államtitkár, aki egyúttal jelezte, egyértelmű vállalásuk, hogy az informatikát, a digitális alapkészségeket minden tantárgyba be kell építeni.

Mindezek mellett Varga-Bajusz Veronika szólt a digitális térben a fiatalokat érintő veszélyekről is, mint például a függőség és az online térben zajló zaklatás.

Ezekre a veszélyekre hívja fel a figyelmet a lelki egészség roadshow, a kezdeményezést 2023-ban indították – ismertette az államtitkár. Az EdTech Summit küldetése a honlapja szerint, hogy platformot biztosítson az oktatástechnológiai ökoszisztéma szereplőinek a szakma legfontosabb témáinak és újdonságainak bemutatására a magyar pedagógusok és oktatási szakemberek számára.

Az EduTech Hungary Zrt. évente kétszer rendezi meg az EdTech Summit Hungary-t, amelynek fókuszában olyan aktuális kérdések szerepelnek, mint például a mesterséges intelligencia alkalmazása és a digitális világ kihívásai.”

Forrás:
Varga-Bajusz Veronika: Meg kell tanítani a fiatalokat jól használni a mesterséges intelligenciát; Híradó.hu / MTI; 2024. augusztus 31.

Ember-robot interakció : Mi változik a munkahelyeken?

„A robottechnológiák gyors fejlődésének köszönhetően a modern munkahelyeken várhatóan nőni fog a munkavállalók és a robotok közötti interakció mértéke. A fejlett robotika gyakran kihasználja a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az érzékelőtechnológiák fejlődését a magasabb szintű kifinomultság és sokoldalúság elérése érdekében. Az új generációs robotok továbbfejlesztett képességei megkönnyítik az emberek és a robotok közötti fokozott együttműködést, részben azáltal, hogy biztosítják a biztonságot, amikor az emberek és a robotok egymás közelében dolgoznak. Ez elmozdulást jelent a hagyományos robotoktól, amelyeket gyakran a műhelyben lévő ketrecekbe zártak, hogy elszigeteljék őket az emberi kezelőktől. A számos előny ellenére továbbra is fennállnak aggályok a munkavállalóknak az új vagy változó feladatokhoz és szerepekhez való folyamatos alkalmazkodásával, a munkavállalók tevékenységének soha nem látott részletességű nyomon követésének lehetőségével, a munka ütemének csökkentett önállóságával és ellenőrzésével, valamint az új egészségügyi és biztonsági kockázatok megjelenésével, beleértve a pszichoszociális jellegűeket is. Ez a jelentés felmérési adatokra és a fejlett robotrendszereket és alkalmazásokat vizsgáló esettanulmányokra támaszkodva vizsgálja az ember és robot közötti szorosabb interakcióval járó lehetőségeket és kihívásokat, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a munka automatizálásáról szóló szélesebb körű politikai vitához.”

Forrás:
Human–robot interaction >: What changes in the workplace?; Sara Riso, Dragos Adascalitei; Eurofound; 2024. július 17.
(Eurofound: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Helyi Fejlesztők Fóruma – intelligens települések

„A Helyi Fejlesztők Fórumával az a célunk, hogy egy szilárd, hosszú távon is működőképes társadalmi részvételi platformot üzemeltessünk.
A Fórumokon innovatív településfejlesztési projekteket mutatunk be, összefogott, TED-es stílusú rövid előadások prezentációval + facilitált csoportbeszélgetés, hibrid fórum, streemelve, távoli térségekben élő előadóknak is lehetővé tesszük az online részvételt.

Hálózatépítésünk céljai:
a) település- és vidékfejlesztésben aktív civil koalíció életre hívása,
b) civil, önkormányzati, üzleti és tudományos élet közti kooperáció megteremtése,
c) új együttműködési formák bevezetése, építve a tapasztalatok átadására.
d) a tagok különbözőségeiből adódó tudások összeadása és annak közösségi hasznosítása.
e) modellértékű program kidolgozása és bevezetése.
f) egymás kölcsönös érzelmi támogatása.

A helyi közigazgatás és önkormányzati koordinációk szerepe egy intelligens térség felépítésében; YouTube; 2024. augusztus 30.
– Dr. Szabó Tamás közigazgatási szakértő
Az előadás elhangzott a Helyi Fejlesztők Hálózatának Nyári Iskola rendezvényén 2024. július 18-án Ipolytölgyesen.
A Hegyvidéki ökoszisztémák és fenntartható települések Nyári Iskola programja július 15-20. között kerül megrendezésre.

Intelligens mikrotérség megoldások az Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió példáján- korreferátum; YouTube; 2024. augusztus 22.
Zagyva Gabriella klímareferens, Alsómocsoládi Önkormányzat
Az előadás elhangzott a Stronger Roots Helyi fejlesztők Hálózata Intelligens Térség Nap rendezvényén Ipolytölgyesen 2024. július 18-án.

„Föl a hegyre és vissza a folyóhoz” – Intelligens régió és a térségi együttműködések; YouTube; 2024. augusztus 22.
Gyertyánági Endre, a Helyi Fejlesztők Hálózata projekt koordinátora, az ECOVAST Egyesület elnökségi tagja
Az előadás elhangzott a Stronger Roots Helyi fejlesztők Hálózata Intelligens Térség Nap rendezvényén Ipolytölgyesen 2024. július 18-án.

Egy Intelligens Börzsöny-Duna-Ipoly Régióért; YouTube; 2024. augusztus 30.
A film a Helyi Fejlesztők Hálózatának Nyári Iskola rendezvényén készült 2024. július 18-án Ipolytölgyesen.

Okos településekért a Börzsöny és az Ipoly mentén; YouTube; 2024. augusztus 27.

Az okosfalvak vidékfejlesztési és fejlesztéspolitikai összefüggései; YouTube; 2024. augusztus 22.
dr. Bálint Csaba kutató, az ECOVAST Egyesület elnöke és a „Stronger Roots” Helyi Fejlesztők Hálózata projekt szakmai vezetője
Az előadás elhangzott a Helyi Fejlesztők Hálózata Okosfalu Nap rendezvényén Kóspallagon 2024. július 17-én.

Helyi fejlesztések Kóspallagon és kitekintés a térségi ügyekre; YouTube; 2024. augusztus 22.
Balogh Pál Géza néprajzkutató, a kóspallagi Öregház Projekt vezetője
Az előadás elhangzott a Helyi Fejlesztők Hálózata Okosfalu Nap rendezvényén Kóspallagon 2024. július 17-én.

Okosfalu kezdeményezés és energiaközösség Alsómocsoládon; YouTube; 2024. augusztus 22.
Zagyva Gabriella klímareferens, Alsómocsoládi Önkormányzat
Az előadás elhangzott a Helyi Fejlesztők Hálózata Okosfalu Nap rendezvényén Kóspallagon 2024. július 17-én.

Internetes alkalmazások mint bevált gyakorlatok az okostelepüléseken; YouTube; 2024. augusztus 2
Holmiapp interaktív bemutató – Kapitány András ügyvezető
Az előadás elhangzott a Helyi Fejlesztők Hálózata Okosfalu Nap rendezvényén Kóspallagon 2024. július 17-én.”

Forrás:
Helyi Fejlesztők Fóruma; YouTube
Lásd még:
Ecovast Magyarország. Falvak és Kisvárosok Magyarországi Műhelye Egyesület

Fenntartható fejlődés

Az Európai Unió közepesen teljesít a klímavédelemben

„Az Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint az Európai Unió három helyet javított a 2023-as eredményéhez képest, mégis mind a négy vizsgált kategóriában (ÜHG-kibocsátás, megújuló energia, energiafelhasználás és klímapolitika) közepes minősítést ért el.

Az Éghajlatváltozási Teljesítményindex (Climate Change Performance Index, CCPI) összesen 63 ország és az EU klímavédelmi teljesítményét követi nyomon 2005 óta egységes keretrendszer alapján, mivel ezek az országok felelősek a globális üvegházhatású-gázkibocsátás (ÜHG) több mint 90%-áért. Az elemzés négy kategóriában zajlik: ÜHG-kibocsátás, megújuló energia, energiafelhasználás és klímapolitika. Az első 3 kategória – amely az összteljesítmény 80%-át adja – nemzetközileg ismert szervezetek / intézmények kvantitatív adatainak elemzéséből áll, míg a klímapolitikai helyzetképhez kvalitatív értékelési módszer tartozik: az értékelt országok nemzeti szakértői teljesítményértékelést adnak egy meghatározott kérdéssor alapján. Az utolsó aspektus tekintetében tehát nem zárható ki a szubjektivitás teljes mértékben, ugyanakkor az Index nemzetközi elfogadottsága lévén a legmegbízhatóbb forrás a legfőbb kibocsátó országok értékelésére.

A 2024. évi CCPI szerint – amely összességében 2021–2023 közötti adatokat és értékeléseket fog össze – az Európai Unió 16. helyet ért el, három helyezést javítva az előző évi pozíciójához képest. Hozzá kell tenni, hogy az első három helyen egyetlen ország sem szerepel a nagyon jól teljesítők között, hanem alapvetően a 3. helyen kezdődik a besorolás. Az európai országok közül az élmezőnyben szerepel Dánia (3), Észtország (4), Hollandia (8), Svédország (10), Norvégia (12), Portugália (13), Németország (14), Luxembourg (15), Spanyolország (18), Litvánia (19) és az Egyesült Királyság (20), közülük viszont a svédek és a norvégok rontottak az előző évi helyezésükhöz képest.

Az EU-t mind a négy kategóriában közepes besorolású teljesítménnyel illették, amelynek több oka van: egyrészt a szakértők szerint a 2030-as cél, miszerint addigra 55%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, nem elegendő. Másrészt csökkenteni szükséges az energiaigényét, többek között az épületállomány felújításával és a megújuló energia alapú fűtés használatával. Harmadrészt a szakértők azt is bírálták, hogy a tagállamok túl laza keretek között mozoghatnak a kereskedelem, a bankszektor vagy a kibocsátási kvóták tekintetében.

Ugyanakkor, ha kizárólag a klímapolitikát vesszük górcső alá, az Európai Unió egy előkelő negyedik helyen szerepel Hollandiát, Dániát és Finnországot követve. Ez a helyezés nem véletlen, hiszen az elmúlt öt évben, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodáshoz tartozó 168 kezdeményezése közül összesen 86 javaslat került elfogadásra. Köztük említhető a határkiigazítási mechanizmus (CBAM), a megújuló energia energiamixben való részarányának növeléséről szóló irányelv, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálata, vagy akár a sokáig blokkolt természet-helyreállítási törvény is, amely 2024. augusztus 18. óta jogerős.

Az eredeti kezdeményezések közül csupán öt került visszavonásra és négyet blokkolnak egyes tagállamok, amely arány statisztikailag elfogadható. A fennmaradó 73 kezdeményezés elfogadása pedig remélhetőleg a következő ciklusban lezajlik, amellyel a következő értékelés idején még jobb eredményt érhet el az Európai Unió.”

Forrás:
Az EU közepesen teljesít a klímavédelemben;Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. augusztus 30.

Mennyire környezetbarátak az Európai Unió helyreállítási alapjai?

„2020 májusában a Covid19-világjárványra válaszul az Európai Unió létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), amelynek révén mintegy 700 milliárd euró összegű forrást bocsátott az uniós országok rendelkezésére a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére. A zöld átállás és az Unió éghajlat-politikai céljainak előmozdítása érdekében az RRF-ből származó források több mint egyharmadát (37%) éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani. Az Európai Számvevőszék ilyen szempontból vizsgálta meg az RRF-et, hogy megállapítsa, teljesültek-e ezek a célok.

Az RRF nem hasonlít az uniós finanszírozás más típusaihoz. Az Unió nem tagállami számlák kiegyenlítésére folyósít forrásokat, hanem a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő mérföldkövek és célértékek elérésére fizet ki összegeket. Az uniós országok által e tervekben – azok becsült költségeivel együtt – meghatározott projektek legalább 37%-ának kell hozzájárulnia az éghajlat-politikához. 2024 februárjáig összesen 648 milliárd eurót különítettek el a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre. Az Unió országai papíron ugyan teljesítették, sőt meghaladták az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozási célértékeket (az ezeket támogató intézkedések becsült értéke 275 milliárd euró, vagyis 42,5%), ám csakugyan ennyire egyértelmű ez a valóságban is?

Az, hogy pontosan mi minősül zöld átállásnak, bonyolultabb kérdés, mint gondolnánk. Az Európai Bizottság éghajlat-politikai nyomonkövetési módszertant fogadott el, és értékelte, hogy a nemzeti tervekben javasolt egyes intézkedések milyen mértékben segítik elő a zöld átállást. Valamennyi kiadásra együtthatókat alkalmaztak: a jelentős éghajlati hatással járó intézkedések 100%-os éghajlat-politikai fellépésnek minősülnek; 40%-osak azok, amelyeknek van pozitív hatásuk, míg a teljesen hatástalan intézkedések együtthatója 0%. Például ha egy a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére irányuló projektre fordítanak 100 millió eurót, az 40 millió euróval járul hozzá a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó éghajlat-politikai kiadási célértékéhez. Nem minden intézkedést lehet azonban ilyen könnyen osztályozni.

Emellett, mivel az éghajlat-politikai kiadási célértékek a tervekben szereplő költségbecsléseken alapulnak, az elmélet és a gyakorlat különbözhet egymástól. Egy adott projekt becsült költsége jelentősen eltérhet a tényleges végső költségtől, sőt akár annak környezetbarát volta is megkérdőjeleződhet, ha a projekt jellege változik.

Megjelenés előtt álló jelentésében a Számvevőszék értékelte, hogy a különböző intézkedésekre alkalmazott éghajlati nyomonkövetési együttható pontosan tükrözi-e azok tényleges éghajlatpolitikai hozzájárulását. A számvevők azt is alaposan megvizsgálták, hogy a környezetbarátnak tűnő intézkedések valóban azok voltak-e, és hogy a tényleges kiadások megfeleltek-e a tervezett kiadásoknak. Az átfogó ellenőrzési kérdések a következők voltak: Eredményesen segíti elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az Unió éghajlat-politikai céljainak megvalósulását? Elősegíti az uniós helyreállítási finanszírozás, hogy az Unió 2050-re elérje a kibocsátásmentességet? Ezekre a kérdésekre válaszol a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről és a zöld átállásról szóló ellenőrzési jelentésünk, amelyet szeptember 11-én 17 órakor teszünk közzé a Számvevőszék honlapján.

Forrás:
Mennyire környezetbarátak az Unió helyreállítási alapjai?; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. augusztus 28.

Kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása az akkumulátorgyáraknál

„A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is – közölte az energiaügyi tárca.

A jövőben kötelező környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni az akkumulátorgyáraknál – közölte csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is – áll a közleményben. A biztonságos, szigorú feltételeknek megfelelő működtetés minden ipari létesítménnyel, így a magyar gazdaság jövőjét jelentő zöldenergia előállításával, tárolásával foglalkozó vállalatokkal, üzemekkel szemben is elvárás. Ezért a vonatkozó jogszabály módosításának hatályba lépésével az újonnan létesülő,valamennyi típusú akkumulátor és részegységei gyártását, valamint az akkumulátorhulladék kezelését végző üzemek esetében kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása – szögezi le a tárca.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet ma megjelent módosítása alapján

az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek minősül – tartalmazza a közlemény.

Az akkumulátorgyártást érintő környezetvédelmi hatósági engedélyezéssel összefüggő szabályozás bevezetésekor még csak a „hagyományos” savas-ólom akkumulátorok léteztek. A lítium-ion akkumulátorok megjelenésével és egyre szélesebb körű elterjedésével szükségessé vált az azok gyártására, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezés egységesítése.

A korábbi szabályozás szerint az akkumulátorgyártás előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek számított, azaz a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntést arról, hogy a tervezett beruházásból származhatnak-e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni. Az erre vonatkozó kötelezettség általános előírása – a környezet védelmének érvényesítése mellett – egyértelművé teszi a jogszabályi környezetet és kiszámíthatóbb, rövidebb eljárásokat eredményez – fogalmaz a tárca.”

Forrás:
Akkugyárak – Most teszi kötelezővé a környezeti hatásvizsgálatot a kormány; Infostart / MTI; 2024. augusztus 30.
259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 259/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelete a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 84. szám; 2024. augusztus 29.; 6261-6262.o. (PDF)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Hivatalos a NIST kvantumbiztos titkosítóalgoritmusainak listája

„Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) a hét elején végre közzétette az első olyan szabványok véglegesnek tekinthető változatát, ami az általa kvantumbiztosnak tartott titkosítás algoritmusokat, illetve azok működését rögzíti. A szóban forgó titkosítási eljárások különlegessége, hogy – szemben a ma elterjedt és használt társaikkal – képesek megakadályozni a velük kódolt adatok visszafejtését akkor is, ha az ezt megkísérlő szervezetek vagy országok számára akár nagyteljesítményű kvantumszámítógép is rendelkezésre áll ehhez.

A NIST első körben három algoritmust választott ki erre a célra. Ezek közül a korábban CRYSTALS-Kyber néven ismert algoritmus alapjain nyugvó ML-KEM adatok titkosításra használható, míg másik kettő:  a CRYSTALS-Dilithium néven ismert ML-DSA, valamint a korábban Sphincs+ néven futó SLH-DSA  hash-algoritmusok, amik digitális aláírások és tanúsítványok létrehozásában és ellenőrzésében juthatnak majd szerephez.

Egy negyedik algoritmust, a korábban FALCON néven ismert FN-DSA-t a NIST egyelőre nem véglegesítette – de a szintén digitális aláírásokhoz használható hashelési eljárást még az idei év vége előtt szintén szabványosítani szeretné. Ezen kívül két további, általános célú titkosítóalgoritmus kiértékelését is folytatja a szervezet, amik amolyan biztonsági alternatívát jelenthetnek majd abban az esetben, ha esetleg az ML-KEM-nek valamilyen gyengesége derülne ki.

A szabványosítási versenyből már korábban kiesett egy ígéretesnek tűnő jelölt, a SIKE, amiről kiderült, hogy valójában nem képes hatékonyan védeni az adatokat a kvantumszámítógépekkel történő törési kísérletekkel szemben, mivel némi trükközéssel drasztikus mértékben lehet csökkenteni a megfejtéséhez szükséges időt.

A jövőben minden olyan alkalmazási területen, ahol a kvantumszámítógépekkel szembeni visszafejtéssel, mint reális fenyegetéssel számolni kell, az amerikai kormányzatok és hivatalok a NIST által most szabványosított titkosítási eljárások valamelyikét kell, hogy alkalmazzák majd. Ugyanakkor ezzel összefüggésben várható, hogy ezen algoritmusok használata az IT ipar nagy részében is elterjed majd olyan területeken, ahol szintén komoly probléma lehet adatok megfejtése, akár évekkel azok titkosítása után is.”

Forrás:
Hivatalos a NIST kvantumbiztos titkosítóalgoritmusainak listája; Prog.Hu; 2024. augusztus 14.

Szakirodalom

Az állami támogatások új csodafegyvere? IPCEI-k Európában és Magyarországon

„Az iparpolitika és ennek egyik alapvető eszköze, az állami támogatás reneszánszát éli világszerte. A 2020-as évek elején az egyre erősödő nemzetközi támogatási versenyben az Európai Unió is új megoldásokkal próbálkozik, amelyek egyik formája a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (Important Projects of Common European Interest – IPCEI) felpörgetése. Az egyelőre hiányos adatok az újfajta támogatások erős koncentrációját mutatják mind az országok, mind a vállalatok szintjén. Ezért is fontos kérdés, hogy milyen esélyei vannak Magyarországnak a bekapcsolódásra. A konstrukció bemutatása és kritikai értékelése után a cikk ezt térképezi fel a hozzáférhető dokumentumok elemzése mellett az irányító apparátusok, néhány érintett vállalat és tanácsadó cég véleménye alapján. A kezdeti tapasztalatok arra utalnak, hogy a támogatási konstrukció alapvonásaiból és a magyar intézményrendszer jellemzőiből következően Magyarországon nem ez lesz a gazdasági szerkezetváltás alapvető eszköze. Az intézményi és pénzügyi kapacitás szűkössége, a több helyütt hiányos szakértelem és tapasztalat, a kormányzati szervezetek tevékenységének és a különböző pályázati rendszereknek az összehangolatlansága, az ország formális és informális lobbierejének gyengesége, valamint a hazai üzleti kultúra és a bizalomhiány az IPCEI-knél szélesebb körben is csökkenti a kormányzati intézkedések hatékonyságát.”

Forrás:
Az állami támogatások új csodafegyvere? IPCEI-k Európában és Magyarországon; Voszka Éva; Külgazdaság; DOI: 10.47630/KULG.2024.68.7-8.48; 68. évfolyam, 2024/7-8; 48-80. o.
Lásd még:
Important Projects of Common European Interest (IPCEI); European Commission, Competition Policy

Az okos fenntartható város fogalma a hazai tervezési gyakorlatban

„Magyarországon a fenntartható város fogalma 2021-ben került be a fejlesztéspolitikai diskurzus főáramába. A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet a legjelentősebb magyar városok számára fenntartható városfejlesztési stratégiák elkészítését írta elő. A tanulmány a diskurzuselemzés módszertani eszközét felhasználva arra keresi a választ, hogy az EU által inspirált okos fenntartható város koncepció hogyan tükröződik a magyarországi városfejlesztés helyi (önkormányzati) szintjén. Az empirikus vizsgálat fő forrásául szolgáló fenntartható városfejlesztési stratégiák elemzése azt mutatja, hogy ezeket inkább a tagállami szinten megfogalmazott, technológiaközpontú okos város koncepcióhoz való alkalmazkodás jellemzi, de a fogalom uniós és tagállami szintű meghatározásában rejlő bizonytalanságok elvileg elegendő mozgásteret biztosíthatnak ahhoz, hogy a helyi szint menedzsmentközpontú értelmezései is a diskurzus aktív összetevőjévé váljanak.”

Forrás:
Az okos fenntartható város fogalma a hazai tervezési gyakorlatban; Buskó Tibor László; Polgári Szemle; DOI: 10.24307/psz.2024.0807; 20. évf. 1–3. szám, 2024; 75–88. o.

Tervezés és ellenőrzés – preventív és reaktív szemlélet a közpénzügyekkel történő gazdálkodás gyakorlatában

„Az intézményi menedzsmentet támogató rendszerek és folyamatok – kiemelten a tervezés és az ellenőrzés – célja a hatékony gazdálkodás elősegítése, valamint az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása. A tervezés kalkulációk és elemzések készítésével támogatja a szervezet vezetőit a jövőbeli stratégiák kidolgozásában. A tervezés – amely kalkulációk és elemzések készítésén keresztül támogatja a vezetőket a jövőbeli stratégiák kidolgozásában – egy dinamikus folyamat, amely állandó nyomon követést, mérést és értékelést igényel. Ezt a célt hivatott szolgálni az ellenőrzés, amely tényfeltáró, értékelő tevékenysége révén a tervezés során felállított víziók, előzetes beszámoló elemek elérésének fokát értékelik. Fontos része az irányítási folyamatnak, mivel segíti a szervezeteket a fejlesztendő területek azonosításában. A kutatásom célja áttekintő képet nyújtani a jogszabályok adta lehetőségekről, valamint a jelenleg alkalmazott gyakorlatról. Célkitűzésem feltárni a ma Magyarországon a közszférában alkalmazott tervezési és ellenőrzési módszereket, valamint felhívni a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek tekintetében van tere a fejlődésnek a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében. A kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a közszféra tervezése nem követi le a 21. század technológiai változásait, továbbra is fentről-lefelé irányú és rugalmatlan. A tervezés jellemzően az éves költségvetést és annak intézményi alábontását jelenti. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzéseihez a szükséges jogszabályi és intézményi feltételek rendelkezésre állnak, lehetőségük van a jogszabályi megfelelőség, valamint a teljesítmény ellenőrzésére. A gyakorlatban az elmúlt években az előbbi volt jellemző, amelynek szükségszerű eredménye, hogy az intézmények könyvvezetése és beszámolása megfelel a jogszabályi előírásoknak, azonban azok hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét és ezáltal annak tervhez való viszonyát csak korlátozottan vizsgálta.”

Forrás:
Tervezés és ellenőrzés – preventív és reaktív szemlélet a közpénzügyekkel történő gazdálkodás gyakorlatában; Túróczi Imre, Varga Alexandra, Fenyves Veronika; Polgári Szemle; DOI: 10.24307/psz.2024.0805; 20. évf. 1–3. szám, 2024; 50–62. o.